ELEMZÉS
A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol és német nyelvi mérések eredményeinek elemzése
2011. április
Kákonyi Lucia és Török József elemzésének felhasználásával Összeállította Südi Ilona Lövei Mária Lektorálta Morvay Zsuzsanna Török József
Tartalomjegyzék
1.
2.
Bevezetés ........................................................................................................ 3 1.1.
A mérés célja ...............................................................................................3
1.2.
A mérőeszközök bemutatása .............................................................................3
1.2.1.
Az angol nyelvi feladatlap jellemzői .............................................................3
1.2.2.
A német nyelvi feladatlap jellemzői .............................................................5
1.2.3.
A feladatok jellemzői ...............................................................................6
1.3.
A mérés résztvevői.........................................................................................7
1.4.
A mérés lebonyolítása .....................................................................................8
Eredmények .................................................................................................... 10 2.1.
Az eredmények összesített értelmezése ............................................................. 10
2.1.1.
Az angol nyelvi összesített eredmények ....................................................... 10
2.1.2.
A német nyelvi összesített eredmények ....................................................... 11
2.2.
Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint .................................. 13
2.2.1.
Az angol nyelvi eredmények részletes elemzése ............................................. 13
2.2.2.
A német nyelvi eredmények részletes elemzése ............................................. 14
2.3.
Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban .............................. 16
2.3.1.
Az angol nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ........ 16
2.3.2.
A német nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ........ 19
3.
Javaslatok, tapasztalatok ................................................................................... 23
4.
Háttértényezők ................................................................................................ 25
5.
Mellékletek ..................................................................................................... 35 5.1. Teljesítmények táblázatok .......................................................................... 36 5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan........... 38 5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban ......................................................................................... 46 5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban ............................................................. 52 5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban ............................................................. 60
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
2
1. BEVEZETÉS 1.1. A mérés célja A 2010/2011. tanévben a fővárosi fenntartású oktatási intézmények 9. évfolyamos tanulói körében negyedik alkalommal került sor az idegen nyelvi kompetenciák diagnosztikus mérésére. Így a méréssel kapcsolatban megfogalmazott célok, a mérőeszköz feladatainak összetétele és tartalmának meghatározása követte a már kialakult gyakorlatot1. A nyelvi mérőeszköz felépítése mindkét nyelvből azonos feladat- és szövegtípusokat tartalmaztak, ezáltal összehasonlíthatóvá váltak egymással az angol és német feladatlapokon mért teljesítmények. Az idegen nyelvi készségeket mindkét nyelvből az olvasott szöveg értése és az íráskészség területén vizsgáltuk (1. táblázat). A nyelvi képességek mérését tanulói kérdőív egészítette ki, mely az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban 10 kérdést tartalmazott. 1. táblázat. A nyelvi mérőeszköz általános szerkezeti felépítése Készség
Feladat
Bemenet
Válasz
Itemszám
Olvasás 1
Szavak párosítása definícióval
Szó és definíció
Betűjelek beírása
7
Olvasás 2
Felirat párosítása hellyel
Feliratok és helyek
Aláhúzás
7
Cikk ifjúsági magazinból
Betűjelek beírása
8
Olvasás 3 Interjúkérdések párosítása válaszokkal Olvasás 4
Hiányos szöveg kiegészítése
Leírás állatról
Betűjelek beírása
7
Olvasás 5
Címek párosítása szöveggel
Címek és szövegek
Betűjelek beírása
7
Írás 1
Hiányos szöveg kiegészítése
Írás 2
Irányított fogalmazás
Lyukas szöveg és szavak Szavak értő másolása Utasítás a szöveg tartalmá- Barát/Egy nyári nap ról leírása
7 4
1.2. A mérőeszközök bemutatása 1.2.1. Az angol nyelvi feladatlap jellemzői 2. táblázat. Az angol nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata Témakör/ készség
Résztéma/ részkészség
1.
Hétköznapi alapszavak, definíciók megértése Mind a 9 érettségi témakör
Alapvető nyelvtani struktúrák és lexikai elemek ismerete Mind a 9 érettségi témakör
2.
Személyes vonatkozás, életmód Olvasott szöveg megértése
Személyes vonatkozás, életmód Nyelvhelyesség, alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek felismerése és kiegészítése szövegszinten
Feladat2
1
Követelmény A közvetlen környezetre vonatkozó ismerős szavak, definíciók megértése (A1 szint) Hétköznapi szókapcsolatok, alapvető nyelvtani szerkezetek felismerése, kiegészítéses alkalmazása adott szövegkörnyezetben (A1 szint)
Alkalmazási szint Ráismerés
Ráismerés
Südi Ilona - Lövei Mária (2010, összeáll.): A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti angol-, német nyelv és történelemmérések eredményeinek elemzése. 7-8. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms96736/Fov_bemeneti_2009_nyelv_tort_20100414.pdf Török József (2010): Miben különbözik az idegen nyelvi bemeneti mérés a többi bemeneti méréstől. mérés.info, 14. sz. 7. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.fppti.hu/data/cms105480/meres.info_14.pdf
2
A feladatok sorrendjére való utalás mindkét nyelv mérőeszközein az A változat feladatsorrendjét tükrözi, melytől a B változat csak a feladatok sorrendjében tér el.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
3
Feladat 3.
4.
Témakör/ készség
Résztéma/ részkészség
Ember és társadalom, Életmód Utazás Olvasott szöveg megértése, gyakran előforduló, rövid feliratok értelmezése Személy tulajdonságainak, szokásainak leírása Íráskészség
Utazás, vásárlás, hétköznapi eszközök Az ehhez szükséges lexikai elemek ismerete
Egyszerű feliratok megértése, hétköznapi helyzetekkel való kapcsolatának felismerése (A1 szint)
Ráismerés
Barát bemutatása A feladatban megadott kommunikációs cél megvalósítása (dolgok, események, szokásos cselekvések leírása), a megadott témához kapcsolódó szöveg írása egyszerű kifejezések, mondatok és logikai kapcsolatok használatával) Családi kapcsolatok, életút fontos állomásai A lényeg megértése, kulcsinformációk kiszűrése
Egyszerű, rövid összefüggő szöveg alkotása ismert, hétköznapi témában (B1 szint)
Kivitelezés
Ismerős, hétköznapi témáról szóló párbeszéd lényegének megértése, tartalmi kapcsolat felismerése (A2 szint)
Ráismerés
Hétköznapi témával kapcsolatos szöveg és a benne lévő információ megértése, a tartalmon alapuló (logikai) kapcsolatok létrehozása (B1 szint) Rövid tájékoztató szövegek lényegének megértése, tartalmi kapcsolatok létrehozása (A1-A2 szint)
Ráismerés
5.
Életmód Személyes vonatkozás, család Szabadidő Olvasott szöveg megértése
6.
Környezetünk Olvasott szöveg megértése
Kisállatok a környezetünkben Eseménysorok követése, lényeg megértése, kulcsinformációk kiszűrése
7.
Szabadidő, művelődés, szórakozás Olvasott szöveg megértése
Olvasás Kulcsinformációk megértése
Alkalmazási szint
Követelmény
Ráismerés
3. táblázat. Az angol nyelvi feladatok csoportosítása a kognitív követelmények taxonómiája alapján Ismeretek
Megértés
Alkalmazás
1, 2, 3
5, 6, 7
4
4. táblázat. Az angol nyelvi feladatok típus szerinti csoportosítása Feladat típusa 1) Felelet-választó 2) Felelet-alkotó
Feladat
a) többszörös választás
3
b) válaszok illesztése
1, 2, 5, 6, 7
c) esszé típusú válasz
4
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
4
1.2.2. A német nyelvi feladatlap jellemzői 5. táblázat. A német nyelvi feladatlap tematikus térképvázlata Feladat 1.
Témakör/ készség
Résztéma/ részkészség
Hétköznapi alapszavak, definíciók megértése
Alapvető nyelvtani struktúrák és lexikai elemek ismerete
Mind a 9 érettségi témakör
Mind a 9 érettségi témakör
Követelmény A közvetlen környezetére vonatkozó ismerős szavak, definíciók megértése
Alkalmazási szint Ráismerés
(A1 szint) 2.
Szabadidő, étkezés Olvasott szöveg megértése
Szabadidős elfoglaltság, étkezés Nyelvhelyesség, alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek felismerése és kiegészítése szövegszinten
Hétköznapi szókapcsolatok, alapvető nyelvtani szerkezetek felismerése, kiegészítéses alkalmazása adott szövegkörnyezetben
Ráismerés
(A1 szint) 3.
Életmód, Utazás, Szabadidő Olvasott szöveg megértése, gyakran előforduló, rövid feliratok értelmezése
4.
Közlekedés, ételek, vásárlás, hobbik – illetve az ehhez szükséges lexikai elemek ismerete
Egyszerű feliratok megértése, hétköznapi helyzetekkel való kapcsolatának felismerése (A1 szint)
Utazás, turizmus
Nyaralás
Íráskészség
A feladatban megadott kommunikációs cél megvalósítása (dolgok, események leírása, tetszés nem tetszés kifejezése, kívánság)
Egyszerű, rövid összefüggő szöveg alkotása ismert, hétköznapi témában, személyes élmények, vélemény leírása
Személyes vonatkozás, család A munka világa Ember és társadalom Olvasott szöveg megértése
6.
Környezetünk Olvasott szöveg megértése
Interjú egy fiatal rocksztárral, születésnapja alkalmából. A huszonéves sztárok világa, étkezés, divat, haverok, lényeg megértése, kulcsinformációk kiszűrése A fácán származási helye, a madár bemutatása, eseménysorok követése, a lényeg megértése, kulcs-információk kiszűrése
Kivitelezés
(B1 szint)
A megadott témához kapcsolódó szöveg írása egyszerű kifejezések, mondatok és logikai kapcsolatok használatával 5.
Ráismerés
Ismerős, hétköznapi témáról szóló párbeszéd lényegének megértése, tartalmi kapcsolat felismerése
Ráismerés
(A2 szint) Hétköznapi témával kapcsolatos szöveg és a benne lévő információ megértése, a tartalmon alapuló (logikai) kapcsolatok létrehozása
Ráismerés
(B1 szint)
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
5
Feladat 7.
Témakör/ készség Szabadidő, művelődés, szórakozás, utazás, iskola, munka, környezetünk
Résztéma/ részkészség Olvasás Kulcsinformációk megértése
Olvasott szöveg megértése
Alkalmazási szint
Követelmény Rövid tájékoztató szövegek lényegének megértése, tartalmi kapcsolatok létrehozása
Ráismerés
(A1-A2 szint)
6. táblázat. A német nyelvi feladatok csoportosítása a kognitív követelmények taxonómiája alapján Ismeretek
Megértés
Alkalmazás
1, 2, 3
5, 6, 7
4
7. táblázat. A német nyelvi feladatok típus szerinti csoportosítása Feladat típusa 1) Felelet-választó 2) Felelet-alkotó
Feladat
a) többszörös választás
3
b) válaszok illesztése
1, 2, 5, 6, 7
c) esszé típusú válasz
4
1.2.3. A feladatok jellemzői 1. feladat (angol 1., német 1.): Megadott szavak és szómagyarázatok egymáshoz rendelése (7 item) A feladat olyan lexikai elemek ismeretét tételezte fel, amelyek egyrészt az A1 szintű alapszókincs részét képezik (megadott szavak), másrészt azonban (a magyarázatokban) ennél jóval magasabb szintűek. Megoldásához az ismert elemekből ismeretlenekre való következtetés részkészségére volt szükség. 2. feladat (angol 2., német 2.): Egyszerű bemutatkozás/levél hiányzó szavainak pótlása (7 item) Ennek a tisztán A1-es szintű feladatnak a megoldáshoz alapvető struktúrák és lexikai elemek ismeretére volt szükség. 3. feladat (angol 3., német 3.): Hétköznapi feliratok és valószerű előfordulási helyük egymáshoz rendelése (7 item) A feladat megoldásában segített az általános tájékozottság, illetve a logikus gondolkodás. 4. feladat (angol 4., német 4.): Élménybeszámoló írása szöveges segédanyag és irányító szempontok alapján (4 értékelési szempont = 4 item, itemenkénti értékek 0, 1, 2 vagy 3) A feladat átmenetet képez az irányított és nem irányított fogalmazás között, mivel csak az volt adott, hogy miről kell írni, de az nem, hogy mit. 5. feladat (angol 5., német 5.): Párbeszéd hiányzó kérdéseinek beillesztése (8 item) A feladat az olvasás egyik részkészségének alkalmazásával, a szöveg logikai viszonyait kifejező kötő- és utaló elemek felismerésével volt sikeresen megoldható. Bár a szöveg maga B1-es szintű struktúrákat és lexikai elemeket tartalmazott, a feladat sikeres megoldása ezek ismeretét nem igényelte. 6. feladat (angol 6., német 6.): Összefüggő szöveg hiányzó tagmondatainak beillesztése (7 item) A feladat sikeres megoldásához a szöveg időbeli és logikai viszonyait kifejező elemek ismeretére is szükség volt, valamint a B1 szintű szókincs alaposabb, bár továbbra is passzív ismeretére.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
6
7. feladat (angol 7., német 7.): Tévéműsorok rövid leírásának és címének egymáshoz rendelése (7 item) A feladat megoldáshoz szükség volt némi háttérismeretre, általános tájékozottságra, illetve képzelőerőre is.
1.3. A mérés résztvevői A 2010/2011. tanévi bemeneti mérésben a 9. évfolyam tanulóiból választott reprezentatív minta vett részt. A mintaválasztáshoz az iskolák elektronikus formában adatokat szolgáltattak, melyek a tanuló nevén kívül minden olyan fontos információt tartalmaztak, amelyek a több szempontú minta kiválasztásához hozzájárultak. A mintába került, valamint az adatot ténylegesen szolgáltatott tanulók számát és megoszlásának arányát a 8-10. táblázat tartalmazza. Az így kialakított minta a bontások alapjául szolgáló szempontok szerinti reprezentativitás megtartásával lehetőséget biztosít az összes fővárosi középfokú oktatási intézmény minden tanulójára vonatkozó megállapítások megtételére. A tényleges mérési adatokkal rendelkező tanulók számának és arányának a tervezett mintától való eltérését elsősorban a mintába választott tanulók iskolai hiányzása okozta. Néhány főre tehető azok száma, akik az előre jelzetthez képest a másik nyelv feladatlapját töltötték ki (osztályváltozás), vagy egyáltalán nem töltöttek ki feladatlapot (általános iskolában a másik nyelvet tanulták). 8. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása az idegen nyelvi mérésnél A bontás szempontja Első idegen nyelv
A populáció
A minta
A résztvevők
angol
fő 9144
arány 81%
fő 2997
arány 77%
fő 2520
arány 78%
német
2097
19%
893
23%
727
22%
11241
100%
3890
100%
3247
100%
9. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása az angol nyelvi mérésnél A bontás szempontja
Képzéstípus
A nyelvoktatás jellege
A populáció fő
A minta
arány
fő
A résztvevők
arány
fő
arány
gimnázium
1595
17%
520
17%
454
18%
szakközépiskola
6185
68%
2031
68%
1743
69%
szakiskola
1364
15%
446
15%
323
13%
normál
5962
65%
1952
65%
1587
63%
nyelvi előkészítő
2764
30%
909
30%
803
32%
413
5%
135
5%
130
5%
9144
100%
2997
33%
2520
28%
kéttannyelvű Összesen
10. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a német nyelvi mérésnél A bontás szempontja gimnázium Képzéstípus
Összesen
fő
arány
A minta fő
A résztvevők
arány
fő
arány
300
14%
127
14%
119
16%
1359
65%
577
65%
468
64%
438
21%
189
21%
140
19%
1441
69%
614
69%
484
67%
nyelvi előkészítő
412
20%
176
20%
150
21%
kéttannyelvű
244
12%
103
12%
93
13%
2097
100%
893
43%
727
35%
szakközépiskola szakiskola
A nyelvoktatás jellege
A populáció
normál
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
7
Angol nyelvi mérésen a mintába választott tanulók 84%-a, német nyelvi mérésnél pedig 81%-a oldotta meg a feladatlapot. Így a mintaelemszám angol nyelvnél 20%-kal, német nyelv esetében 30%-kal magasabb az elmúlt évi résztvevőszámhoz képest. A tanulók a mérést követő osztályfőnöki órán egy neveltségi kérdőívet (I.) töltöttek ki. Az otthoni kitöltésű háttérkérdőív (II.) a tanulók családi, szociokulturális adataira, motivációjára és idegennyelv-tanulására vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A kitöltött tanulói kérdőívek számát és a két reprezentativitási szempont szerinti megoszlását a 11. táblázat tartalmazza. 11. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a háttérkérdőívekre vonatkozóan az idegen nyelvi mérésnél
A bontás szempontja
Képzéstípus
A populáció
A résztvevők
A minta
Kérdőív I.
Kérdőív II.
gimnázium
fő 1895
arány 17%
fő 647
arány 17%
fő 482
arány 17%
fő 447
arány 17%
szakközépiskola
7544
67%
2608
67%
2026
70%
1846
70%
szakiskola
1802
16%
635
16%
394
14%
353
13%
7403
66%
2566
66%
1841
63%
1676
63%
3176
28%
1085
28%
859
30%
787
30%
657
6%
238
6%
202
7%
183
7%
11241
100%
3890
35%
2902
26%
2646
24%
normál A nyelvoktatás nyelvi előkészítő jellege kéttannyelvű Összesen
A mintába választott tanulók háromnegyede kitöltötte az I. és kétharmada a II. kérdőívet. Így az elmúlt évi viszonylag alacsonyabb mintaelem-számához képest 30%-kal több tanuló szolgáltatott adatot. A fenti arányok voltak megfigyelhetők a 2010-es többi (matematika, szövegértés-szövegalkotás, történelem) mért terület esetében is 3.
1.4. A mérés lebonyolítása A mérések megszervezése a 2010/2011. tanév mérési naptárában jelzett időintervallumban történt, egy nap egymást követő két tanítási óráján a történelem-méréssel összekapcsolva. A mérések lebonyolítása egységes útmutató szerint, 2010. szeptember 17-18. és 21-én az intézmény által kiválasztott időpontban, két egymást követő tanórán az igazgató és a mérésvezető irányítása mellett történt. Az intézményi mérések lebonyolításáról előre megadott szempontok szerinti jegyzőkönyv készült4, melyet az intézményvezető és a mérésvezető aláírásával hitelesített. A mérések egy esettől eltekintve az útmutató előírásai szerint zajlottak. Ebben az esetben nem a két egymást követő órán, hanem sajnos két egymást követő napon valósult meg a történelem és az idegen nyelvi mérés. Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi mérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFPI-vel. 3
Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetencialapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése. 4. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms112032/Fov_bemeneti_2010_mat_szov_elemzes_20110310.pdf Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetencialapú bemeneti történelemmérés eredményeinek elemzése. 3-4. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms114180/Fov_bemeneti_2010_tort_elemzes_20110325.pdf
4
Südi Ilona (2010): Előzetesen a 2010. évi 9. évfolyamos bemeneti mérésekről. mérés.info, 14. sz. 2-7. URL: 2011. április 5-i megtekintés http://www.fppti.hu/data/cms105480/meres.info_14.pdf
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
8
Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva kapták meg. Saját döntés alapján azonban lehetőségük nyílt arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden tanulójával kitöltessék és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
9
2. EREDMÉNYEK 2.1. Az eredmények összesített értelmezése 2.1.1. Az angol nyelvi összesített eredmények Az angol nyelvi mérés fontosabb paramétereit a 12. táblázat foglalja össze, melyben látható, hogy az egyéni teljesítmények átlagtól való eltérésének átlaga, a szórás értéke igen magas, közel az átlag 70%-a. 12. táblázat. A 2010. évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei angol nyelvből Angol nyelv összteljesítmény szórás
38% 18 pont 26% 12 pont
jegy-teszt korreláció
0,49
Cronbach-alfa (megbízhatóság)
0,96
A tanulók összteljesítményük szerinti arányának alakulását szemléltető 1. ábrán is jól látható a teljesítmények igen nagy szórása, valamint a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók magasabb aránya. Megközelítőleg a tanulók fele 30% alatti eredményt ért el, egyharmaduk 30-70% között teljesített.
1. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása angol nyelvből
A feladatlapok felénél a tanulók mindegyik feladat megoldásával foglalkoztak (2. ábra). Egyharmaduknál figyelhető meg egy, 8%-uknál kettő feladat üresen hagyása. Összesen a tanulók egy tizedénél található több üresen hagyott feladat. A 94 tanuló, aki egyáltalán nem foglalkozott a feladatok megoldásával, tehát teljes mértékben üresen hagyta a feladatot, a minta 4%-ánál jellemző. A fentiekkel összefüggésben vizsgáltuk azt is, hogy melyik feladat megoldásával milyen arányban próbálkoztak a tanulók (3. ábra). Az elmúlt években már tapasztaltak figyelhetők meg. A legkevésbé annak a feladatnak a megoldásával foglalkoztak a tanulók (4. feladat), amely esetében egy megadott téma keretében összefüggő szöveget kellett írniuk. A többi hat feladat esetében 10% körül található azon tanulók aránya, akik üresen hagyták az adott feladatot.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
10
2. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása angol nyelvből
3. ábra. A kihagyott feladatok aránya az egyes feladatok százalékában angol nyelvből
A tanulók 8. év végi angol nyelv osztályzata és az elért teljesítmény között tényleges kapcsolat látható. A tanulók 17%-a nem válaszolt az év végi osztályzatát érintő kérdésre. 2100 tanuló 8. osztályos érdemjegye szerinti eloszlását mutatja be a 4. ábra. A fiúk 2,7-es és a lányok 3,2-es átlaga között tényleges a különbség.
4. ábra. A nyolcadikos év végi angol nyelv osztályzatok megoszlása
2.1.2. A német nyelvi összesített eredmények A német nyelvi mérés eredményeinek fontosabb mutatóit a 13. táblázat foglalja össze, a tanulók teljesítmény szerinti megoszlását az 5. ábra szemlélteti. A tanulók megtalálhatók a teljesítmény teljes skáláján. A normál eloszlástól jelentősen balra eltolódó görbét figyelhetünk meg, mivel
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
11
a tanulók megközelítőleg egyharmada 30% alatti eredményt nyújtott. 10% alatti a 70% felett teljesítők aránya. 13. táblázat. A 2010. évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei német nyelvből Német nyelv összteljesítmény szórás
29% 13 pont 21% 10 pont
jegy-teszt korreláció
0,53
Cronbach-alfa (megbízhatóság)
0,94
5. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása német nyelvből
A tanulók egyötöde mindegyik feladat megoldásával foglalkozott (6. ábra). Egy feladatot a tanulók közel fele hagyott üresen, és szintén egyötöd azok aránya, akik három vagy több feladat megoldásával nem foglalkoztak.
6. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása német nyelvből
Az angol nyelvi mérésnél tapasztaltak a kihagyott feladatok arányát tekintve itt is megfigyelhetők (7. ábra). A 4. feladattal a tanulók nagyobb aránya, 77%-a nem foglalkozott. Kiugró, bár ennél kisebb a 6. feladatot mellőző tanulók 27%-os aránya.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
12
7. ábra. A kihagyott feladatok aránya az egyes feladatok százalékában német nyelvből
A tanulók 8. osztályos év végi német érdemjegye szerinti megoszlását vizsgálva, szembeötlő a nemek szerinti különbség (8. ábra). A fiúk 2,4-es átlagával szemben a lányok 2,9-es átlaga ténylegesen magasabb. A tanulók egyötöde itt sem adott választ az érdemjegyét illetően, ebben persze az is benne lehet, hogy még nem tanulta az adott nyelvet.
8. ábra. A nyolcadikos év végi német nyelv osztályzatok megoszlása
2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint 2.2.1. Az angol nyelvi eredmények részletes elemzése Az angol nyelvi bemeneti mérés mérőeszközén elért átlagos teljesítmények nagyon széles skálán helyezkednek el (14. táblázat). 14. táblázat. Az angol nyelvi mérőeszköz feladatain elért teljesítmények szélsőértékei és átlagai Feladatok
Minimum
Maximum
Átlag
Szórás
1.
0%
100%
55%
37%
2.
0%
100%
36%
37%
3.
0%
100%
43%
29%
4.
0%
100%
13%
26%
5.
0%
100%
39%
35%
6.
0%
100%
26%
29%
7.
0%
100%
45%
33%
Feladatlap
0%
100%
38%
26%
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
13
Az átlagosnál magasabb teljesítményt értek el a tanulók azokban a feladatokban (1., 7., 3.), ahol a megoldáshoz vezető út a szavak/kifejezések szinonimáinak (akárcsak passzív) ismeretén keresztül vezetett, bár utóbbi kettő kulturális háttérismereteket is igényelt, a tanuló általános tájékozottságára, logikai készségére is épített. Átlag körüli teljesítményt két feladatban értek el a tanulók. Ezek közül az egyik (5.) a párbeszéd szövegtípus jellemzőinek ismeretét kívánta meg a tanulóktól, míg a másik (2.) összefüggő szöveg szavakkal történő kiegészítését várta. Előbbi megoldottsági szintje azért meglepő, mert az interjú terjedelme és a válaszlehetőségek fejben tartása erőteljes memóriakapacitást igényelhetett, míg utóbbin magasabb eredményt vártunk a szöveg és a kiegészítéshez használandó szavak alacsony szintje alapján. Átlag alatti a teljesítmény a hiányos szöveg tagmondatokkal történő kiegészítését igénylő 6. feladatban, mely a komplex szövegkezelés mérését volt hivatott biztosítani. Messze átlag alatti az irányított fogalmazás feladata (4.), melynek a várttól alacsonyabb eredménye a szövegalkotási képesség nem megfelelően hangsúlyos szerepéről árulkodik az általános iskolai nyelvoktatásban. A feladatelemenkénti megoldottsági görbék tanúsága szerint a képzéstípusú iskolák tanulói között az átlagostól azonos irányú, bár különböző mértékű az eltérés a teljesítmények vonatkozásában (9. ábra).
9. ábra. Az angol nyelvi feladatlap feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként
Az iskolatípusonkénti átlagos teljesítmények közötti különbségek átlagos mértéke több mint másfél szórásnyi (41%pont), a legmagasabb a 7. és a 14. item esetén, míg a legkisebb 17. item esetében. Ez utóbbinak, a szövegalkotás-feladat utolsó három (23-25.) itemének, valamint a második legnehezebb feladat 35. itemének a kivételével a gimnazisták teljesítménye nem ereszkedik a fővárosi átlagteljesítmény alá. A legmagasabb teljesítményt a szakközépiskolások és a szakiskolások is a legkönnyebb feladat egyik (5.) itemén érték el, a gimnazisták pedig ugyanezen feladat egy másik (7.) itemén. 2.2.2. A német nyelvi eredmények részletes elemzése A német nyelvi bemeneti mérés mérőeszközén elért átlagos teljesítmények szintén meglehetősen széles terjedelmem helyezkednek el (15. táblázat). Az átlagosnál magasabb teljesítményt értek el a tanulók azokban a kulturális háttérismereteket is igénylő, az általános tájékozottságára, logikai készségére is építő feladatokban (3., 7.), amelyekben a megoldáshoz vezető út a szavak/kifejezések szinonimáinak (akárcsak passzív) ismeretén
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
14
keresztül vezetett, és azokban a feladatokban (2.), ahol meghívólevelet kellett zárt elemkészletű szókinccsel kiegészíteni. 15. táblázat. A német nyelvi mérőeszköz feladatain elért teljesítmények szélsőértékei és átlagai Feladat
Minimum
Maximum
Átlag
Szórás
1.
0%
100%
29%
31%
2.
0%
100%
39%
30%
3.
0%
100%
43%
26%
4.
0%
100%
7%
20%
5.
0%
100%
22%
27%
6.
0%
100%
14%
19%
7.
0%
100%
39%
34%
Feladatlap
0%
100%
29%
21%
Átlag körüli teljesítményt egyetlen (1.) feladatban értek el a tanulók. A szavak és definíciójuk kapcsolatának megtalálásában segítségükre volt a definíció könnyű volta, mégsem bizonyult a feladat könnyűnek. Három feladatban átlag alatti, folyamatosan csökkenő mértékű teljesítményt értek el a tanulók. Ezek közül az egyik (5.) a párbeszéd szövegtípus jellemzőinek ismeretét kívánta meg a tanulóktól. Az ebben elért átlag alatti teljesítmény a képesség relatíve alacsony begyakorlottságára, a szövegkezelés alacsony tudatossági szintjére utal. Ugyanezt látszik megerősíteni a következő, még alacsonyabb eredményű feladat (6.), melyben a szövegkezelés képességét mértük. Az angol nyelvnél immár tapasztalt módon, de az ott kapott eredményhez képest is jóval alulmúló tejlesítménnyel oldották meg a tanulók az irányított fogalmazás feladatot (4.), melynek extrém alacsony eredményessége a szövegalkotási képesség javarészt elégtelen fejlettségi szintjére, ezáltal súlyos hiányosságokra irányítja rá a figyelmet az általános iskolai németoktatásban. A feladatelemenkénti megoldottsági görbék alapján szembetűnő, mekkora a különbség a gimnazista tanulók német nyelvi kommunikációs képessége javára az átlaghoz és a szakközépiskolásokéhoz képest, és mennyire kicsi a mutatkozó különbség e téren a szakközépiskolás és szakiskolás tanulók eredményei között. (10. ábra).
10. ábra. A német nyelvi feladatlap feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként
Az iskolatípusonkénti átlagos teljesítmények közötti különbségek átlagos mértéke közel kétszórásnyi (39%pont), a legmagasabb a 41., 6. és a 33. item esetén, míg a legkisebb 38. item esetében. Ez utóbbinak, az ezt követő kettőnek (39-40.) a szövegalkotás-feladat utolsó (25.) itemének, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
15
valamint a párbeszéd-kiegészítéses feladat első (26.) itemének a kivételével a gimnazisták teljesítménye nem ereszkedik a fővárosi átlagteljesítmény alá. A legmagasabb teljesítményt mindhárom iskolatípus tanulói az egyik legkönnyebb feladat egyik (10.) itemén érték el.
2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban 2.3.1. Az angol nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A mintát a mérés résztvevőinél bemutattuk. Az eredményeket a két reprezentativitási szempont, valamint a nemek megoszlása szerint is vizsgáltuk. A tanulói teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását a 11. ábra szemlélteti, amely az elmúlt évihez nagymértékben hasonló összképet mutat.
11. ábra. A tanulói képzéstípusonkénti angol nyelv teljesítményének eloszlása
A szakközépiskolai tanulók teljesítménye szerinti megoszlását szemléltető görbe majdnem teljesen rásimul a fővárosi átlag vonalára. A szakközépiskolai tanulók háromnegyede, míg a szakiskolai tanulók 96%-a nyújtott 50% alatti eredményt. Ugyanakkor a gimnáziumi tanulók 61%-a ezen szint felett teljesített. A minta a nyelvoktatás jellege szerint is reprezentatívnak tekinthető. Ennek a szempontnak a figyelembevételével meghatározott átlagos teljesítmények a 16. táblázatban láthatók. A szórás átlaghoz viszonyított értéke a szakiskolásoknál kiemelkedően magas, 89%-os. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóknál az figyelhető meg, hogy a normál nyelvi képzésnél a legmagasabb és a kéttannyelvűnél a legkisebb a relatív szórás értéke. 16. táblázat. Az angol nyelvi teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint Teljesítmény (%) Nyelvoktatás jellege Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
Átlag
Szórás
normál
60
29
nyelvi előkésztő
56
26
kéttannyelvű
78
24
normál
31
21
nyelvi előkésztő
40
23
kéttannyelvű
62
27
normál
18
16
Fővárosi átlag
38
26
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
16
A tanulói megoszlást a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulókra vonatkozóan a fenti szempontok szerint a 12-13. ábra mutatja be, melyeken jól látszanak a különbségek.
12. ábra. A gimnáziumi tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint
13. ábra. A szakközépiskolai tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint
Hullámzó, tehát több csúcsponttal rendelkezik a kéttannyelvű képzésben érintett gimnáziumi tanulók teljesítménye. Ebben az esetben nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a minta elemszáma nagyon alacsony (5.1. melléklet 1. táblázat). A nemek szerinti bontásban bár nem reprezentatív a minta, de évek óta hasonló összetétel figyelhető meg. Ezen szempont figyelembevételénél már láttuk, hogy a 8. év végi osztályzatok átlaga szerint a lányok eredménye szignifikánsan jobb. A mérés során nyújtott teljesítményt tekintve öszszességében viszont nincs különbség. Ezt jól szemlélteti a tanulók teljesítmény szerinti megoszlását bemutató 14. ábra is. A nemek között egy-egy feladat megoldásában van csak különbség. Míg az alapszintű visszaidézést igénylő 2. és a kombinatorikai készséget is esetenként feltételező 3. feladatnál a fiúk, addig az irányított szövegalkotási képességet mérő 4. és a komplex szövegkezelés képességét vizsgáló 6. feladat megoldásában a lányok voltak az eredményesebbek. A mérési eredményeket a különbségek jobb érzékelhetősége és összehasonlíthatósága érdekében 500 pontos átlagra is standardizáltuk 100 pontos szórással. Ezen szempont figyelembevételével az intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását mutatja be a 15. ábra.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
17
14. ábra. A tanulók angol nyelvi teljesítményének eloszlása nemek szerint
15. ábra. Az angol nyelvi teljesítmények alakulása képzéstípusonként
A legjobb és a leggyengébb eredmények összevetése során a szakiskoláknál 85 pontos a különbség, a gimnáziumoknál már kétszórásnyi, a szakközépiskoláknál közelít ez az érték a szórás háromszorosához. Gimnáziumoknál egy intézmény átlaga található a fővárosi átlag alatt, egy pedig a közelében. A szakközépiskolák 38%-a átlag feletti teljesítményt tudhat magáénak. A legjobb eredményt elért szakközépiskola átlaga a legjobb gimnáziumi eredmények szintjén van. A legeredményesebb szakiskola a leggyengébben teljesítő gimnáziummal hasonló szinten szerepel. A leggyengébb szakközépiskolai és szakiskolai teljesítmény között csupán egy tizedszórásnyi a különbség a szakközépiskola javára. A tanulók eddigi teljesítmény-eloszlását standardizált eredmények alapján a percentilisek segítségével a 16. ábra és az 5.1. melléklet 1. táblázata szemlélteti. A tanulók 50%-ának teljesítménye a 25-75-ös percentilisek által jelzett intervallumban található. Ez az intervallum a szakiskolások esetében félszórás terjedelmű, tehát ezen tanulók képeznek leginkább homogén csoportot a meglévő ismereteik tekintetében. Ennél nagyobb, egyszórásnyi intervallumban a szakközépiskolások és kétszórásnyiban a gimnáziumi tanulók fele található. Itt már sokkal heterogénebb csoportról beszélhetünk. Az ábra tanulmányozása során még egy jelenség feltűnő. A gimnáziumi tanulók gyengébb 25%-a, a szakközép- és szakiskolai tanulóknak a jobban teljeMérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
18
sítő 25%-a mutat szórtabb teljesítményt. A szakiskolások esetében az intervallum szélessége már 234 standardpont.
16. ábra. A tanulók angol nyelvi teljesítménye percentilisenként képzéstípusonkénti bontásban (a szakaszok felső határát jelzi az ábra alatti percentilisérték, a függőleges vonal átlagos értéket jelöl)
A nyelvoktatás jellege szerinti percintilisértékek az 5.1. melléklet 1. táblázatában szerepelnek. 2.3.2. A német nyelvi eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A német nyelvi eredmények minta összetétele szerinti vizsgálatát az angol nyelvnél az előzőekben látott sorrendet követve végeztük. A tanulói teljesítmények képzéstípusonkénti megoszlását a 17. ábra mutatja be. A hasonló bontás szerinti megoszlást tartalmazó ábráknál tapasztaltak szerint itt is a szakközépiskolai tanulókat jellemző görbe követi a fővárosi átlag alakulását. A gimnáziumi tanulók 61%-a csakúgy, mint az angol nyelvnél, 50% feletti eredményt ért el. A szakközépiskolai tanulók 90%-a, a szakiskolások majdnem teljes egésze 50% alatti teljesítményt nyújtott. A teljesítmények átlagos értékének nyelvoktatás jellege szerinti alakulását a 17. táblázat foglalja össze. Az egyes tanulók teljesítménye az átlagtól leginkább a szakiskolások esetében tér el. Ezt tapasztaltuk az angol nyelvi eredményeknél is. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók teljesítményének a nyelvoktatás jellege szerinti megoszlását a 18-19. ábra szemlélteti. A gimnáziumi tanulók ábráján látható a fővárosi átlaghoz képest jobbra, a magasabb teljesítmények irányába tolódó görbe több csúcsponttal minden részminta esetében. A szakközépiskolai tanulók kéttannyelvű képzésénél erőteljesen bimodális az eloszlás, de mindegyik részmintánál követi a görbe alakja a fővárosi átlag szerinti eloszlást.
17. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti német nyelvi teljesítmények eloszlása Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
19
17. táblázat. A német nyelvi teljesítmények alakulása a nyelvoktatás jellege szerint Teljesítmény (%) Nyelvoktatás jellege Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
Átlag
Szórás
normál
51
27
nyelvi előkésztő
55
28
kéttannyelvű
59
24
normál
24
15
nyelvi előkésztő
27
15
kéttannyelvű
37
25
normál
15
11
Fővárosi átlag
29
21
18. ábra. A gimnáziumi tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint
19. ábra. A szakközépiskolai tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása a nyelvoktatás jellege szerint
A 8. osztályos év végi német nyelvi osztályzatnál láttuk, hogy a lányok átlagos eredménye szignifikánsan magasabb a fiúkénál. A nyújtott teljesítményben tényleges, 6 százalékpontos különbség figyelhető meg a lányok javára, és ugyanez tapasztalható minden egyes feladatnál. A teljesít-
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
20
mények szerinti megoszlás nemek szerinti görbéje szépen simul a főváros átlagot szemléltető görbére (20. ábra).
20. ábra. A tanulók német nyelvi teljesítményének eloszlása nemek szerint
A standardizált intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását a 21. ábra mutatja. A két szélső, tehát a legjobb és leggyengébb teljesítmény közötti különbség a szakközépiskolák esetében a legnagyobb, a szórás két és félszerese. A gimnáziumoknál ez az érték 187 standardpont, a szakiskoláknál pedig 133. Egy gimnázium eredménye található a fővárosi átlag alatt. A szakiskolák közül teljesítménye alapján három a fővárosi átlag felett helyezkedik el. Ezek a feladatban leggyengébb gimnáziumokkal azonos sávban vannak. A szakközépiskolák egyharmada fővárosi átlag feletti. A feladatban leggyengébb szakközépiskola és szakiskola teljesítménye azonos.
21. ábra. A német nyelvi teljesítmények alakulása képzéstípusonként
Az egyéni teljesítmények percentilisenkénti értékeit bemutató ábra (22. ábra) az angol nyelvnél már tapasztaltakhoz nagymértékben hasonló következtetések levonását teszi lehetővé. A tanulók középső 50%-a (25-75-ös percentilis között) a teljesítmény szempontjából a leghomogénebb csoportot a szakiskolában alkotja. A teljesítmények ebben az esetben 70 standardpontnyi intervallumban szóródnak. A szakközépiskolásoknál egy-, a gimnazistáknál kétszórásnyi ez az érték. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
21
22. ábra. A tanulók német nyelvi teljesítménye percentilisenként képzéstípusonkénti bontásban (a szakaszok felső határát jelzi az ábra alatti percentilisérték, a függőleges vonal átlagos értéket jelöl)
A leggyengébben teljesítők a tanulók alsó negyede eredménye a gimnáziumnál másfélszórásnyi széles intervallumban található. A tanulók legjobb eredményt elért negyede a szakközépés szakiskolák esetében mutat nagy szóródást. A szakközépiskolások teljesítménye 275, míg a szakiskolásoké 209 standardpontnyi intervallumban helyezkedik el. A percentilisenkénti részletes adatok a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban is az 5.1. melléklet 2. táblázatában szerepelnek.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
22
3. JAVASLATOK, TAPASZTALATOK A 2010/11. tanévi idegen-nyelvi bemeneti kompetenciamérés a korábbi évekéhez hasonló eredményt mutat, így a javasolt fejlesztési feladatok is hasonlóak. Az önálló szövegalkotást mérő feladatban minden iskolatípus tanulói saját átlagteljesítményüknél lényegesen rosszabb eredményt produkáltak. A különböző iskolatípusok tanulóinak mindkét nyelv feladatlapjában elért eredményeinek összehasonlítása során szembeötlő, hogy a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók azokban a feladatokban érnek el saját átlaguknál is rosszabb teljesítményt, amelyek valamilyen formában a szövegalkotással kapcsolatosak. Az önálló szövegalkotási feladat megoldásához a felmérésben résztvevő tanulók fele, de az egyébként jó teljesítményt nyújtó diákok közül is többen hozzá sem kezdtek. Ennek oka nem feltétlenül az időhiány, hiszen a korábbi évek gyakorlatától eltérően az önálló szövegalkotási feladat a mérőeszköz közepére került, az irányító szempontok pedig megkímélték a tanulókat a vázlatírástól, a feladat sikeres megoldásához azonban a megfelelő formát meg kellett találniuk. Az üres feladatok magas száma a szövegalkotási készség alacsony színvonala mellett a problémamegoldás iráni igény alacsony voltát is jelzi. Az íráskészség fejlesztése nemcsak annak gyakorlati haszna miatt fontos, hanem azért is, mert összpontosításra, logikus gondolkodásra nevel. Az olvasás- és az íráskészség szoros kapcsolatából adódóan az olvasási készség fejlődése megerősíti és pozitívan hat az íráskészségre, modellként szolgál ahhoz. A hatékony olvasás és az önálló szövegalkotás eléréséhez mint célhoz a részkészségek fejlesztésén keresztül juthatunk el. A szimultán fejlesztendő területek közül az olvasás fejlesztése során egyfelől az információszerzés céljából történő olvasás mellett lehetőséget kell biztosítani a középiskolásoknak az örömforrás céljából történő olvasásra is. Az olvasástudatosság kifejlesztése szintén fontos: a tanulók legyenek tisztában az olvasás formáival, jellemző lépéseivel:
jóslás: mielőtt elkezdjük a szöveg feldolgozását, kérjük meg tanítványainkat, hogy a cím, vagy az illusztráció alapján próbálják meg összegyűjteni már meglévő ismereteiket, és próbálják meg kitalálni, miről szól a szöveg,
a fő gondolatok kiszűrése,
speciális információk kikeresése,
a szöveg felépítésének, szerkezetének, stílusának elemzése, gondolatok összefüggése,
következtetés, mire utal egy-egy mondat,
a szöveg megértése, részletes olvasás.
A fejlesztés első lépése, hogy a tanítás nyelve kizárólagosan a célnyelv legyen. A tanár nyelvtudása nyelvi modellként szolgáljon a diákok számára. A tanár által használt struktúrák és lexikai elemek azonos szituációkban való ismétlődésével a tanulók hozzászoknak ahhoz, hogy ne anyanyelvükön gondolkodva, fejben mindent lefordítva közelítsenek meg egy idegen nyelvű szöveget. A célnyelvi óravezetés hatásaként a szövegek feldolgozása során a tanulók a kontextus alapján próbálják meg a jelentést kikövetkeztetni, legyen az valóságos szituáció vagy olvasott szöveg. Ez utóbbi esetében a fordításnak, mint módszernek az alkalmazása, akár rész- vagy szófordítás formájában is, határozottan ellenjavallt, ugyanis szükségtelenné ezáltal lehetetlenné teszi a későbbiek során nélkülözhetetlen szövegértési stratégiák kialakulását. Minden szinten súlyt kell fektetni arra, hogy az új szavak jelentése fokozatosan, bemutatás és többszöri használat, szómagyarázat alapján világosodjon meg a tanulók számára. A szöveg megértését pedig különböző, célnyelven megfogalmazott feladatokkal kell elősegíteni és mérni, a globális megértéstől kezdve a fontos részletek kiszűréséig. Az íráskészség fejlesztésének már a nyelvtanulás korai szakaszában meg kell kezdődnie. A hagyományos feladatok, az erősen irányított, egyes nyelvi struktúrák, illetve lexikai elemek használatára vonatkozó, rövid szövegek megírása a tanulás segédeszköze, hozzájárul az íráskészség részkészségeinek kialakításához. Célja a megerősítés, segíti a tanuló fejlődését, mivel rendszeres visszajelMérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
23
zést kap a tanuló a teljesítményéről. A valódi cél érdekében, valódi feladatot végrehajtó, valódi olvasónak vagy címzettnek szóló szöveg létrehozása a végső cél. Ez a készség is, hasonlóan a többihez, elsősorban magának a tevékenységnek a gyakorlásával fejlődik. Az íráskészségét különféle szövegek vizsgálatán keresztül közelíthetjük meg a szövegek típusának vagy funkciójának tanulmányozásával. Az írás folyamatának megtervezése (kinek, miért és mit meghatározása, vázlatkészítés, szókincs-gyűjtés és csak utána kezdjen hozzá a szöveg elkészítéséhez), elrendezése, majd a szöveg megfogalmazása és átdolgozása. Célszerű mindjárt a kezdetektől tudatosítani a tanulókban azt is, hogy milyen értékelési szempontok alapján értékelhető egy szövegalkotási feladat. A teljesítés és a nyelvi megformálás szétválasztása már egészen egyszerű, 40-50 szavas szövegek esetében is értelmezhető, amennyiben a feladat kijelölése pontos és minden részletre kiterjedő. A teljesítmények igen széles skálán tapasztalt szóródása indokolttá teszi a differenciált tanulásszervezést, akár osztály-, akár képességcsoport-szinten történik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
24
4. HÁTTÉRTÉNYEZŐK A bemeneti teljesítményeket iskolán kívüli tényezők is befolyásolják. A háttértényezők vizsgálatához a tanulók két önkitöltős kérdőíven szolgáltattak adatot a bemeneti mérések (matematika, szövegértés-szövegalkotás, történelem és idegen nyelvi) során. Az I. számú kérdőív a neveltséget mérő 18 szituációt tartalmazott, a II. számú pedig a szocio-kulturális helyzetre, a gazdasági ellátottságra, illetve a motiváció vizsgálatára vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A kérdőívek összesített adatairól, valamint a matematika- és szövegértés-szövegalkotás mérés eredményeivel való összefüggésükről az első mérési pontról szóló értékelésben olvashatunk 5. A történelemmérés során elért eredményekkel fellelhető összefüggések bemutatására a második mérési pont első szöveges értékelése6 tér ki. Jelen vizsgálatunk ezen mérési pont második elemzéseként az idegen nyelvi mérés eredményeinek a háttértényezőkkel való összefüggéseit mutatja be. A vizsgált két nyelv esetében az adatok nagyon hasonló viselkedést mutatnak. A 23. ábrán a tanulók lakóhelye, illetve általános iskolájának telephelye és a mérés során nyújtott teljesítmények kapcsolata látható. Budapesti tanulók teljesítménye mind a lakóhely, mind az általános iskola helye szerint közel 20 ponttal magasabb, mint a vidéki tanulóké. A lakóhelyet tekintve ez a különbség az angol nyelvnél, az általános iskolát tekintve mind a két vizsgált nyelvnél szignifikáns. A külföldi tanulók eredményét vizsgálva fontos figyelembe venni, hogy létszámarányuk nem éri el a fél százalékot.
23. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredménye a tanuló lakóhelye és általános iskolájának telephelye szerint
A képzéstípusonkénti tanulói teljesítményeknél a többi mérésnél már látott tendencia itt is megfigyelhető (24. ábra). A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók, valamint a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók teljesítménykülönbsége minden vizsgált vonatkozásban közel háromnegyed szórásnyi. A budapesti tanulók eredménye a látható különbségek ellenére csupán a gimnazisták és szakközépiskolások angol nyelvi teljesítményénél mutat tényleges különbséget a vidéki tanulók eredményéhez képes.
5
Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése. 28-40. URL: 2011. április 19-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms112032/Fov_bemeneti_2010_mat_szov_elemzes_20110310.pdf
6
Südi Ilona – Török József (2011, összeáll.): A 2010/2011. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti történelemmérések eredményeinek elemzése. 14-18. URL: 2011. április 19-i megtekintés http://www.budapestedu.hu/data/cms114180/Fov_bemeneti_2010_tort_elemzes_20110325.pdf
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
25
24. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredménye a tanuló lakóhelye és általános iskolájának telephelye szerint képzéstípusonkénti bontásban
A mérés során nyújtott teljesítményeknek a 8. év végi magatartás és szorgalom osztályzatokkal, valamint a tanulmányi teljesítménnyel való összefüggését szemlélteti a 25. ábra. Mindegyik esetben szoros a kapcsolat a vizsgált jelenség és a nyújtott teljesítmény között. A magatartás osztályzatot figyelembe véve közel egyszórásnyi a teljesítménykülönbség. A szorgalom osztályzatnál már másfél szórásnyi az eredmények különbsége a két végpont között. Ennél nagyobb az eltérés a tanulói 8. osztályos év végi átlagos teljesítményeknél.
25. ábra. Az angol és német nyelvi mérés átlageredményének összefüggése a magatartás és szorgalom 8. év végi osztályzatával, valamint az általános iskolai tanulmányi eredménnyel
Az iskolai teljesítménnyel való elégedettség teljesítményt befolyásoló ereje már a korábbi méréseknél is tapasztalható volt. Az angol és a német nyelv mérésénél is több mint egyszórásnyi a különbség a teljesítményével elégedetlen és nagyon elégedett tanulók eredménye között (26. ábra).
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
26
26. ábra. Az iskolai teljesítménnyel való elégedettség és az angol valamint a német nyelvi mérés átlagos eredményének kapcsolata
A teljesítménnyel való elégedettség mellett az elérni kívánt végzettségcél eredményt magyarázó ereje a másik igen meghatározó tényező. Minél magasabb az elérendő cél, annál eredményesebben oldották meg az idegen nyelvi feladatlapokat (27. ábra). A szakiskolások eredményénél látható különbségek nem szignifikánsak.
27. ábra. A végzettségcél és az angol valamint a német nyelvi mérés átlagos eredményének kapcsolata
A tanulók pályairányultságára vonatkozó kérdésnél a korábbi méréseknél már tapasztaltak láthatóak. A szellemi alkotó tevékenységet választók teljesítménye körülbelül félszórással kiemelkedik, bár arányuk csupán 5% körüli (28. ábra). A másnapi készülésre fordított időmennyiség szintén összefügg a bemeneti képességszintekkel (29. ábra). A két idegen nyelvet tekintve lényeges különbség tapasztalható. Míg az angol nyelvnél nem, addig a német nyelvi mérésnél a két-három órát vagy többet tanulók eredménye és az egy óránál kevesebbet készülők eredménye között szignifikáns különbség állapítható meg. A 30-31. ábrák a szabadidőből a nyelvtanulásra, az olvasásra fordított heti, valamint a számítógépezésre, TV nézésre fordított napi időmennyiség és a mérés során nyújtott teljesítmény kapcsolatát szemlélteti. A bemutatott kép a korábbi méréseknél tapasztaltakkal megegyező. A nyelvtanulásra és olvasásra fordított idő pozitívan hat a teljesítményre, a nyelvtanulásra fordított idő esetén szorosabb a korrelációs kapcsolat. A számítógépezés időmennyisége és a teljesítmény között nincs Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
27
tényleges összefüggés, viszont a tévézésre naponta fordított idő a teljesítményt negatívan befolyásolja.
28. ábra. Teljesítményeredmények a pályairányultság szerinti bontásban
29. ábra. A másnapi készülés időmennyisége és a bemeneti történelem teljesítmények nemenkénti bontásban
30. ábra. Az angol nyelv teljesítmények alakulása a szabadidő-ráfordítás mértéke szerint
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
28
31. ábra. A német nyelv teljesítmények alakulása a szabadidő-ráfordítás mértéke szerint
A kultúrkincsekhez való hozzáférési módok és az elért eredmények között erős összefüggés tapasztalható (32. ábra).
32. ábra. Az angol és német nyelv teljesítmények alakulása a kultúrkincsekhez való hozzáférés vonatkozásában
Azok a tanulók, akik emlékeik szerint többször jártak könyvtárban ténylegesen jobban teljesítettek azon társaiknál, akik egyszer sem fordultak meg ott. A múzeumban és színházban kettőnél többször jártak teljesítménye szintén ténylegesen magasabb, és már az exponenciális változáshoz hasonlítható. A szülők iskolai végzettsége a mérések során erős mutató a tanulói teljesítmények vonatkozásban. Az angol és a német nyelvi mérések során elért eredmények és a szülők végzettsége közötti összefüggést a 18-19. táblázat szemlélteti. Végül a teljesítményeket szintén magyarázó tényezőt, az otthon található könyvek állományát vizsgáltuk, melynek a nagyságát a tanulók megközelítőleg ítélték meg. Külön rögzítésre került a becsült idegen nyelvű otthoni könyvállomány is. Mindegyik esetben tényleges összefüggés tapasztalható, az összes könyvállománnyal erősebb. A képzéstípusonkénti összefüggéseket a 33-34. ábra szemlélteti.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
29
18. táblázat. A szülők iskolázottságának és az angol nyelv teljesítmények kapcsolata Anya Apa általános isk.
általános isk. 439
szakmunkás 453
428
407
419
468
szakmunkás
445
460
482
526
501
554
583
566
477
érettségi
541
504
498
499
515
547
498
529
503
technikum
510
472
520
519
523
515
613
557
518
főiskola
409
460
545
525
534
560
539
460
532
egyetem
718
503
509
532
591
577
582
637
571
több diploma
érettségi technikum főiskola egyetem
több doktori Együtt diploma 484 . 439
.
444
601
545
579
513
562
468
551
doktori
476
.
407
523
.
590
614
539
571
Együtt
450
466
496
516
531
554
563
558
500
19. táblázat. A szülők iskolázottságának és a német nyelv teljesítmények kapcsolata Anya Apa általános isk.
általános isk. 454
szakmunkás 504
szakmunkás
462
érettségi
525
technikum főiskola
érettségi technikum főiskola egyetem 505
több doktori Együtt diploma . . 466
439
530
505
479
478
516
501
.
.
721
482
501
524
465
543
600
707
515
519
401
500
492
502
451
436
495
.
485
608
466
459
507
539
502
672
734
539
egyetem
.
406
541
456
678
568
611
784
596
több diploma
.
648
525
790
605
568
505
515
569
doktori
505
.
406
.
481
.
.
436
462
Együtt
463
487
497
504
533
560
609
617
501
33. ábra. A becsült könyvállomány és a teljesítmények összefüggése képzéstípusonként
Az összes könyvállomány vonatkozásában az angol nyelvi mérésnél a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulóknál látható összefüggés szignifikáns. A szakközépiskolásoknál a teljesítmény vonatkozásában két csoport figyelhető meg, a kb. 50 könyv és az alattiak, valamint ezt meghaladó állománnyal rendelkezők. Az idegen nyelvű otthoni könyvállomány vizsgálatánál a nyújtott eredményben tényleges különbség az angol nyelvnél, az 1000-nél több, a szakközépiskolásoknál a kb. 1000 könyv esetében mutatható ki.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
30
34. ábra. A becsült idegen nyelvű könyvállomány és a teljesítmények összefüggése képzéstípusonként
A nyelvi feladatlapot megoldók kérdései Az idegen nyelvi mérés során a tanulói II-es kérdőív tartalmazott néhány, csak a nyelvtanulással, oktatással kapcsolatos kérdést, melyet csak az idegen nyelvi feladatlapot kitöltők válaszoltak meg. Az első kérdés a vizsgált két nyelv heti óraszámára kérdezett rá. A 20. táblázat ezen adatokat a tanulók bevallása alapján a nyelvoktatási jelleg szerinti bontásban foglalja össze. Ebben a táblázatban található az is, hogy hány éve foglalkozik a tanuló az adott nyelv tanulásával és a tanórán kívüli gyakorlásával. A heti óraszám és a tanórán kívüli gyakorlással töltött idő vonatkozásában tényleges különbségeket tapasztalhatunk. 20. táblázat. Az angol és német nyelv tanulására fordított idő a nyelvoktatás jellege szerint Angol nyelv Nyelvoktatás jellege
Gimnázium Szakközépiskola Gimnázium nyek Szakközépiskola nyek Gimnázium kéttanny. Szakközépiskola kéttanny. Szakiskola
Heti óraszám átlag 4
Tanulás éve
szórás átlag 2 6
Német nyelv Tanórán kívül a gyakorlással töltött idő
szórás átlag 2 3
Heti óraszám
szórás átlag 3 4
Tanulás éve
szórás átlag 1 7
Tanórán kívül a gyakorlással töltött idő
szórás átlag 2 3
szórás 2
4
2
6
2
2
3
4
2
6
3
2
2
11
4
6
3
5
3
8
3
6
4
3
2
12
3
6
2
4
4
13
3
5
3
4
5
18
0
6
2
4
4
13
7
6
3
8
4
17
4
6
3
6
4
20
1
6
3
6
4
2
1
5
3
2
5
3
1
5
3
1
1
Az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos terveket is vizsgáltuk, tehát melyik az a legmagasabb szint, melyet el szeretnének érni a tanulók. Először a két nyelv vonatkozásában a tanulók megoszlását a 35. ábra mutatja be. Azon tanulók arányában, akik egyetemi végzettséget szeretnének szerezni nem látható különbség. A felsőfokú nyelvvizsgát letenni, valamint érettségizni szándékozók arányában van tíz százalékpontos különbség az angol és német nyelvet tanulók között. Az angol nyelvet tanulók 70%-a, a német nyelvet tanulók 60%-a úgy ítéli meg, hogy középfokú nyelvvizsgát, vagy annál magasabb szintet szeretne elérni.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
31
35. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe szerint a vizsgált nyelvenként
A 36. ábra a fenti szempontok szerinti összetételt vizsgálja, de a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban.
36. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe szerint a nyelvoktatás jellegét figyelembe véve
A nyelvoktatás jellege és az elérni kívánt szint közötti kapcsolatot mind a gimnáziumok, mind a szakközépiskolák esetében jól szemlélteti az ábra. A kéttannyelvű képzésben a tanulók közel 90%-a, a nyelvi előkészítő képzésben résztvevők 70 és 50%-a (gimnázium és szakközépiskola), a normál nyelvi képzésnél 50 és 20%-a szeretne felsőfokú nyelvvizsgát vagy egyetemi végzettséget elérni. A fenti szempont és a feladatmegoldás során nyújtott teljesítmény összefüggését mutatja be a 37. ábra. Összességében megállapítható, hogy minél magasabb az elérni kívánt cél, a feladatlap megoldása annál sikeresebb.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
32
37. ábra. A nyelvtanulás továbbtanulási tervekben betöltött szerepe és a teljesítmények összefüggése
A tanulók 27%-a jelezte, hogy az iskolai nyelvórákon kívül még hol tanul idegen nyelvet (38. ábra). A tanulók több mint fele rokonoktól tanul és átlagosan 30% a magántanártól tanulók aránya.
38. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvórán kívüli nyelvtanulás szerint
A tanulók 44%-a jelezte, hogy az iskolai nyelvórákon kívül tanul még idegen nyelvet. Ezen tanulók 18%-a hetente kétszeri, 13%-uk hetente egyszeri alkalommal tanul még idegen nyelvet. A nyelvoktatás jellege szerinti megoszlást a 39. ábra mutatja be.
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
33
39. ábra. A tanulók megoszlása a nyelvórán kívüli nyelvtanulás gyakorisága szerint
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
34
5. MELLÉKLETEK
5.1. Teljesítmények táblázatok 5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban 5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban 5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
35
5.1. Teljesítmények táblázatok
1. táblázat. A 2010. évi angol nyelvi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek percentilis értékei képzéstípusonkénti, illetve a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban Szakközépiskola
Szakiskola
Létszám (fő)
454
1743
323
2520
Átlag
578
494
424
500
Minimum
355
355
355
355
5
393
371
355
363
10
427
390
355
387
20
468
419
379
411
25
491
427
387
419
30
509
435
387
434
40
551
460
403
452
50
585
476
411
477
60
616
500
427
508
70
659
530
435
540
75
678
548
444
565
80
694
567
460
589
90
718
632
508
664
95
726
678
532
702
734
734
678
734
Percentiles
Gimnázium
Maximum
Gimnázium normál
NYEK
Fővárosi átlag
Szakközépiskola kéttannyelvű
normál
NYEK
kéttannyelvű
305
141
8
959
662
122
Átlag
581
568
649
472
507
592
Minimum
355
355
500
355
355
355
5
389
388
500
363
387
411
10
427
427
500
387
406
452
20
468
470
530
403
427
492
25
487
488
555
411
435
526
30
508
508
585
419
452
532
40
550
548
652
435
476
546
50
589
573
690
460
493
597
60
625
609
699
476
516
648
70
675
624
712
500
543
670
75
690
641
726
511
557
683
80
705
663
734
532
581
699
90
722
701
734
589
637
721
95
726
723
734
632
680
726
734
734
734
729
734
734
Percentiles
Létszám (fő)
Maximum
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
36
2. táblázat. A 2010. évi német nyelvi bemeneti mérés tanulói teljesítményeinek percentilis értékei képzéstípusonkénti, illetve a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
Fővárosi átlag
Létszám (fő)
119
468
140
727
Átlag
621
488
437
500
Percentiles
Minimum
366
366
366
366
5
416
366
366
366
10
446
396
367
396
20
495
426
388
416
25
515
428
396
426
30
535
436
406
436
40
605
456
416
456
50
654
476
426
476
60
684
495
446
505
70
704
525
456
535
75
714
535
466
555
80
721
555
476
565
90
764
595
505
654
95
790
620
535
714
833
810
674
833
Maximum
Gimnázium normál
kéttannyelvű
normál
NYEK
kéttannyelvű
63
13
43
281
137
50
Átlag
607
622
642
476
493
541
Minimum
366
416
416
366
366
366
5
366
416
446
366
366
366
10
426
440
474
396
414
377
20
476
483
531
416
426
450
25
495
500
535
426
446
466
30
537
515
587
436
446
485
40
565
575
642
446
466
495
50
635
618
674
466
485
525
60
682
693
692
485
505
557
70
691
721
707
505
535
593
75
711
726
717
520
545
595
80
715
737
731
535
555
632
90
760
804
780
575
595
730
95
789
833
800
611
615
760
810
833
827
664
658
810
Percentiles
Létszám (fő)
NYEK
Szakközépiskola
Maximum
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
37
5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai az angol és német nyelvi feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan Angol
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
38
Angol – gimnázium
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
39
Angol – szakközépiskola
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
40
Angol – szakiskola
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
41
Német
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
42
Német – gimnázium
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
43
Német – szakközépiskola
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
44
Német – szakiskola
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
45
5.3. Az angol és német nyelvi feladatlapon iskolánkénti és képzéstípusonkénti teljesítmény standardpontban Angol
Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Békésy György Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Budai Középiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dobos C József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Eötvös József Gimnázium
Iskola
Kódja
Iskola neve
átlag
szórás
136 102
460 503
146
Gimnázium átlag
Szakközépiskola
Szakiskola
Iskola
átlag
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
64 79
482 503
52 79
421
70
414 471
522
112
522
112
147
495
83
495
83
103
529
105
529
105
148
501
92
501
149 106
543 504
99 103
554
105
150
564
88
581
79
151
461
152
Gimnázium
átlag
szórás
70 46
421 471
93 46
407
44
535
75
535
75
92
485
31
485
31
543 474
99 89
446 488
83
446 488
83
527
99
533
111
60
466
54
456
66
455
72
478
78
436
65
429
69
432
73
416
50
457
50
451
50
505
153
414
58
433
58
381
43
444
42
432
31
515
155
492
83
514
84
466
75
494
66
537
49
451
107 200
513 679
80 65
513
80
515 599
72 186
515
72
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
533
599
szórás
Szakiskola
szórás
65
átlag
Szakközépiskola átlag
679
szórás
Német
111
52
186
46
Angol
Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola II Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola
Kódja
Iskola neve
Iskola átlag
szórás
104
470
108
Gimnázium átlag
Szakközépiskola átlag
szórás
83
470
83
445
55
456
60
158
464
67
464
159
670
81
160
432
68
161
497
162
Szakiskola
506
52
503
57
507
61
67
508
57
508
57
432
68
417
34
111
497
111
472
55
472
55
484
67
484
67
489
83
489
83
163
499
120
591
128
450
83
487
60
508
165
439
57
457
58
393
15
430
31
166
504
100
525
42
111
668
46
668
46
653
167
512
78
512
78
137
500
85
500
85
113
485
78
485
78
168
431
62
476
77
47
átlag
szórás
506
átlag
szórás
Szakközépiskola
52
430
szórás
Gimnázium
szórás
504
átlag
Iskola
átlag
670
szórás
Német Szakiskola átlag
szórás
485
36
417
34
64
465
49
442
27
409
27
72
653
72
497
64
497
64
464
58
464
58
431
49
396
433
50
81
100
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
416
50
525
42
47
Angol
Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola
Kódja
Iskola neve
Iskola átlag
szórás
115
462
116
Gimnázium átlag
Szakközépiskola
Szakiskola
Iskola
átlag
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
63
469
61
405
49
471
560
83
560
83
169
483
72
483
121
533
81
533
138 119
616
71
172 174 120
555 485 580
97 90 101
122 201
448 619
66 88
140
439
48
444
51
177
470
71
470
123
475
89
178
494
86
616
580
619
szórás
Német Gimnázium
átlag
szórás
86
471
86
588
77
588
77
72
508
42
508
42
81
510
89
510
89
563 621
56 111
477
71
477
71
425 610
49 124
425
49
443
46
445
53
71
484
47
484
47
475
89
468
66
468
66
512
92
513
55
508
56
71
555 485
97 90
448
66
átlag
563 621
szórás
Szakközépiskola
Szakiskola átlag
szórás
439
15
529
63
56 111
101
88
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
432
448
47
48
610
124
48
Angol
Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium
Kódja
Iskola neve
Iskola átlag
szórás
203
471
113
124
513
82
156
502
141
516
Gimnázium átlag
Szakközépiskola átlag
szórás
471
113
84
502
84
93
516
93
513
szórás
Német Szakiskola átlag
szórás
Gimnázium
átlag
szórás
átlag
szórás
670
97
670
97
449
68
Szakközépiskola átlag
szórás
449
68
190
663
96
142
396
37
394
37
179
496
94
496
94
416
133
457
71
457
71
490
66
490
66
180
431
58
468
71
428
53
430
59
181 126
470 533
85 99
470
85
480
99
480
99
127
533
90
533
90
587
88
587
88
183
433
57
433
57
451
66
451
66
533
Szakiskola átlag
szórás
424
45
82
125
663
Iskola
96 399
418
38
47
416
99
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
49
Angol
Puskás Tivadar Távközlési Technikum Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gimnázium Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium
Kódja
Iskola neve
Iskola átlag
szórás
202
527
184
Gimnázium átlag
Szakközépiskola átlag
szórás
108
527
108
488
70
488
185
506
87
186 143
455 394
188 129
Szakiskola
szórás
70
488
506
87
59 30
463
64
431 394
413 498
48 83
431
49
400
189
471
73
471
130
485
79
191
444
48
192
566
10
193
512
64
512
64
194
418
37
444
34
398
25
144
464
86
479
77
437
72
131
510
118
510
118
132
540
91
540
91
566
463
átlag
szórás
Iskola átlag
498
szórás
Német
szórás
53
488
53
491
59
491
59
33 30
462 422
19 50
461
43
443 644
66 42
73
477
485
79
466
43
427
48
10
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
szórás
22
466 422
0 50
432
53
452
77
46
477
46
534
62
534
62
437
24
429
21
441
26
644
szórás
Szakiskola átlag
535
átlag
Szakközépiskola átlag
83
98
Gimnázium
42
535
532
77
532
77
484
66
484
66
527
159
527
159
50
Angol
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Veres Pálné Gimnázium Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Zrínyi Miklós Gimnázium Fővárosi átlag:
Kódja
Iskola neve
Iskola átlag
szórás
195
461
134
Gimnázium átlag
Szakközépiskola
Szakiskola
Iskola
átlag
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
75
478
71
383
33
428
527
69
527
69
196 199 197
476 651 593
99 60 82
480
97
198
441
58
157 135
410 529
58 99
529
99
500
100
578
108
651 593
szórás
Német
465
107
60 82 453
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
494
60
90
410
40
410
58
424
59
Gimnázium átlag
Szakiskola
átlag
szórás
átlag
szórás
44
446
42
413
43
559
59
559
59
441 659
67 84
449
75
416
42
426
63
451
77
396
21
483
48
483
48
500
100
621
120
488
77
437
53
659
szórás
Szakközépiskola
84
51
5.4. Az angol nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban Az iskola neve
Angol nyelv kódja
Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
136
Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola
101
Békésy György Szakközépiskola
102
Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
146
Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola
147
Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium
103
Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium
148
Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium
149
Budai Középiskola
106
Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola
150
Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
151
átlag
szórás
2009
468
2010
460
2009
Gimnázium átlag
szórás
Gimnázium NYEK átlag
szórás
Szakiskola
Szakközépiskola
átlag
szórás
átlag
szórás
66
444
47
486
74
64
393
38
482
52
423
36
423
36
2009
496
80
468
2010
503
79
2009
498
2010
Szakközépiskola NYEK átlag
szórás
68
570
60
509
85
486
66
97
432
55
492
522
112
498
92
2009
475
62
465
2010
495
83
2009
516
2010
Gimnázium kéttanny. átlag
szórás
Szakközép. kéttanny. átlag
szórás
92
589
74
452
99
608
87
57
501
74
472
60
519
100
83
505
104
525
63
529
105
492
109
564
90
2009
480
93
461
97
483
87
495
102
2010
501
92
425
20
545
101
512
88
2009
526
98
502
76
557
117
2010
543
99
507
82
579
104
2009
504
98
510
123
445
83
474
72
509
60
613
84
2010
504
103
507
83
545
102
458
81
554
89
649
90
2009
563
79
537
82
613
84
568
42
2010
564
88
544
68
635
63
527
99
2009
453
72
432
93
468
49
2010
461
60
456
66
447
58
490
39
2010
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
52
Az iskola
Angol nyelv
neve
kódja
Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
152
Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
153
Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola
155
Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola
107
Eötvös József Gimnázium
200
Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola
104
Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola
108
Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola
158
Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
159
Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium
160
Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola
161
átlag
szórás
2009
422
2010
Gimnázium átlag
szórás
Gimnázium NYEK átlag
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
átlag
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
39
388
21
429
37
408
51
429
69
416
50
425
65
455
94
2009
455
61
437
60
470
61
2010
414
58
381
43
428
45
447
91
2009
459
65
431
34
476
83
492
48
2010
492
83
466
75
523
90
487
58
2009
507
92
491
93
509
2010
513
80
496
61
2009
684
98
684
98
2010
679
65
676
68
2009
460
67
448
2010
470
83
2009
457
54
438
2010
445
55
430
2009
505
2010
Gimnázium kéttanny.
szórás
46
582
107
517
74
547
113
szórás
40
496
81
461
77
493
101
64
473
35
486
32
47
456
67
454
12
84
509
94
492
55
464
67
464
65
462
103
2009
697
60
697
60
2010
670
81
670
81
2009
464
89
449
81
480
96
2010
432
68
422
80
443
51
2009
478
72
482
76
452
28
567
76
2010
497
111
454
88
515
105
627
106
21 394
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
átlag
Szakközép. kéttanny. átlag
711
szórás
Szakiskola
437
29
57
53
Az iskola
Angol nyelv
neve
kódja
Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
162
Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola
163
Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
165
Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola
166
II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola
111
167
137
Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola
113
Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola
168
Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium
115
Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
116
Gimnázium átlag
szórás
Gimnázium NYEK átlag
átlag
szórás
átlag
szórás
2009
477
58
482
45
471
71
2010
484
67
495
74
468
54
2009
507
82
510
100
2010
499
120
450
83
504
70
2009
464
71
517
72
447
68
482
75
2010
439
57
393
15
467
66
433
17
2009
515
61
2010
504
100
2009
686
54
667
2010
668
46
2009
506
2010
Gimnázium kéttanny.
szórás
591
128
58
701
49
670
48
666
46
56
506
56
512
78
512
78
2009
478
50
478
50
2010
500
85
500
85
2009
427
56
406
36
461
68
2010
485
78
484
77
486
88
2009
422
51
403
37
472
49
2010
431
62
416
50
476
77
2009
460
83
404
33
445
73
501
91
2010
462
63
405
49
453
56
493
62
2009
592
93
573
95
641
77
2010
560
83
535
71
633
79
119
átlag
501
szórás
Szakközép. kéttanny. átlag
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
szórás
Szakközépiskola NYEK
szórás
504
átlag
Szakközépiskola
átlag
543
szórás
Szakiskola
26
100
54
Az iskola neve
Angol nyelv kódja
Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium
169
Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola
121
Kossuth Lajos Gimnázium
119
Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
172
Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola
174
Kölcsey Ferenc Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium
120 122 201
Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola
140
Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola
177
Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium
123
Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola
178
átlag
szórás
2009
471
2010
Gimnázium átlag
átlag
átlag
szórás
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
szórás
átlag
szórás
71
458
49
504
102
483
72
486
76
477
65
2009
529
80
487
62
553
80
2010
533
81
508
79
552
79
2009
620
85
620
85
2010
616
71
668
63
2009
566
95
529
63
532
2010
555
97
503
91
2009
474
44
461
2010
485
90
2009
594
76
571
73
612
76
2010
580
101
558
98
613
98
2009
477
2010
Gimnázium kéttanny. átlag
szórás
Szakközép. kéttanny. átlag
szórás
80
648
90
545
86
630
82
54
478
41
486
134
485
78
64
462
58
502
73
448
66
425
57
516
45
2009
660
68
663
70
654
68
2010
619
88
644
57
575
117
2009
419
81
404
35
421
104
449
24
2010
439
48
432
47
419
26
474
59
2009
475
72
482
92
466
35
2010
470
71
445
61
499
72
2009
488
76
491
80
485
76
2010
475
89
474
107
476
80
2009
459
84
421
79
472
87
466
78
2010
494
86
415
21
515
92
502
103
573
szórás
Szakiskola
átlag
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
szórás
Gimnázium NYEK
45
55
Az iskola neve
Angol nyelv kódja
Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon
203
Nagy László Általános Iskola és Gimnázium
124
Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola
156
Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola
141
Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon
190
Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola
142
Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola
179
Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
133
Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium
180
Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium
181 126
Gimnázium átlag
szórás
Gimnázium NYEK átlag
szórás
Szakiskola átlag
szórás
Szakközépiskola
átlag
szórás
átlag
2010
471
113
2009
479
110
424
53
516
124
2010
513
82
499
78
537
86
2009
540
107
593
2010
502
84
2009
552
2010
szórás
Szakközépiskola NYEK átlag
szórás
471
113
124
502
81
543
97
461
44
104
545
103
559
108
516
93
490
85
544
95
2009
614
134
614
134
2010
663
96
663
96
2009
442
67
450
72
412
42
2010
396
37
394
37
2009
490
86
477
74
501
97
2010
496
94
488
92
503
99
2009
477
56
472
50
498
78
2010
457
71
453
70
479
80
2009
443
67
440
64
450
76
2010
431
58
418
47
468
71
2009
483
72
485
78
481
63
2010
470
85
434
52
507
97
2009
527
101
567
77
494
108
2010
533
99
545
117
522
80
Gimnázium kéttanny. átlag
szórás
Szakközép. kéttanny. átlag
szórás
2009
399
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
38
56
Az iskola neve Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium
Puskás Tivadar Távközlési Technikum
Angol nyelv kódja 127
183
202
Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium
184
Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola
185
Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium
186
Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gimnázium
143 188 129
Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola
189
Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
130
átlag
szórás
2009
547
2010
Gimnázium átlag
szórás
Gimnázium NYEK átlag
szórás
Szakiskola átlag
szórás
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
átlag
szórás
átlag
szórás
100
543
114
483
533
90
506
71
2009
465
77
492
2010
433
57
2010
527
2009
484
2010
Gimnázium kéttanny. átlag
szórás
Szakközép. kéttanny. átlag
szórás
69
605
86
546
106
545
93
84
428
47
432
63
435
49
108
529
104
521
129
68
461
64
518
64
488
70
466
60
543
65
2009
493
115
511
137
464
64
2010
506
87
481
85
543
83
2009
439
60
433
99
443
40
435
68
2010
455
59
431
33
458
60
476
73
2009
398
43
398
43
2010
394
30
394
30
2009
455
53
455
43
419
37
518
43
2010
413
48
414
50
430
47
431
56
2009
526
95
495
70
601
109
2010
498
83
482
85
525
73
2009
453
62
442
56
467
70
2010
471
73
452
47
501
97
2009
491
61
472
65
519
44
2010
485
79
482
87
488
70
2009
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
57
Az iskola neve
Angol nyelv kódja
Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium
191
Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon
192
Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola
193
Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium
194
144
131
132
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
195
Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola
134
Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola
196
Veres Pálné Gimnázium
199
átlag
szórás
2009
450
2010
Gimnázium átlag
szórás
Gimnázium NYEK átlag
szórás
Szakiskola
Szakközépiskola
átlag
szórás
átlag
80
428
444
48
427
2009
609
145
609
145
2010
566
10
566
10
2009
510
67
2010
512
64
2009
444
43
431
46
2010
418
37
404
23
2009
444
80
422
94
502
64
406
50
439
2010
464
86
445
74
506
135
437
72
2009
553
2010
szórás
Szakközépiskola NYEK átlag
szórás
44
487
112
48
466
43
Gimnázium kéttanny. átlag
szórás
Szakközép. kéttanny. átlag
szórás
546
67
499
66
524
69
508
64
456
40 444
34
49
482
109
446
68
530
63
102
531
121
553
83
629
78
510
118
440
72
502
94
614
148
2009
537
97
479
89
564
68
577
94
2010
540
91
478
66
522
69
585
88
2009
446
39
440
31
452
48
2010
461
75
460
65
493
76
2009
509
79
488
65
531
88
2010
527
69
485
63
557
58
2009
466
69
410
14
471
70
485
73
2010
476
99
465
107
468
86
513
122
2009
685
68
668
71
735
21
2010
651
60
641
62
700
10
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
58
Az iskola
Angol nyelv
neve
kódja
Vörösmarty Mihály Gimnázium
197
Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
198
Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola
157
Zrínyi Miklós Gimnázium
135
Fővárosi átlag
Gimnázium
Gimnázium NYEK
átlag
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
2009
567
86
582
93
539
65
2010
593
82
584
91
600
76
2009
434
2010
Szakiskola
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
átlag
szórás
átlag
szórás
átlag
szórás
53
392
43
430
22
462
74
441
58
410
40
443
65
470
50
2009
418
34
418
34
2010
410
58
410
58
2009
513
84
498
88
537
76
2010
529
99
528
97
532
108
2009
500
100
589
123
550
110
426
57
473
77
504
2010
500
100
581
112
568
100
425
60
472
79
507
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
Gimnázium kéttanny.
Szakközép. kéttanny.
átlag
szórás
átlag
szórás
83
579
88
600
98
87
649
90
592
102
59
5.5. A német nyelvi feladatlapon a nyelvoktatás jellege szerint elért teljesítmények összehasonlító adatai standardpontban
Az iskola neve Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Békésy György Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium
Budai Középiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Német nyelv kódja
136
101 102
147
148
149
106 150 151
152
Gimnázium
Gimnázium NYEK
Szakiskola
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
átlag
szórás
2009
462
39
440
51
484
0
2010
414
70
406
46
421
93
2009
416
40
416
40
2009
491
79
491
79
2010
471
46
471
46
2009
463
9
460
11
2010
535
75
535
75
2009
392
29
392
29
2010
485
31
485
31
2009
554
145
554
145
2010
446
2009
616
141
616
141
2010
488
83
488
83
2009
515
48
492
21
2010
533
111
533
111
2009
454
56
438
66
464
48
2010
455
72
436
65
478
78
2009
438
60
396
442
61
2010
457
50
505
451
50
Gimnázium kéttanny.
Szakközépiskola kéttanny.
átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás
2010
468
446
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
581
60
Az iskola neve Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Eötvös József Gimnázium Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
Német nyelv kódja
153
155 200 104
108 158 160
161
162
163 165
Gimnázium
Gimnázium NYEK
Szakiskola
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
Gimnázium kéttanny.
Szakközépiskola kéttanny.
átlag
szórás
átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás
2009
456
40
2010
444
42
515
2009
470
65
440
2010
494
66
451
2009
641
170
641
170
2010
599
186
529
183
2009
483
52
2010
506
52
2009
492
60
462
38
460
2010
503
57
485
36
515
65
2009
545
38
545
38
2010
508
57
530
65
2009
482
102
482
102
2010
417
34
417
34
2009
471
77
430
58
470
86
557
11
2010
472
55
430
27
508
46
2009
437
68
437
68
2010
489
83
489
83
2009
489
64
471
78
506
44
2010
487
60
465
49
2009
481
81
426
18
510
2010
430
31
409
27
442
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
753
456
40
434
35
426
76
513
63
475
40
52
529
55
542
49
501
79
484
37
506
52 554
51
490
55
478
26
48 420
508
64
103
498
61
24
442
33
61
Az iskola neve Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola
Német nyelv kódja
166
111
167
137 113 168 115
116
169
121
Gimnázium
Gimnázium NYEK
Szakiskola
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
Gimnázium kéttanny.
Szakközépiskola kéttanny.
átlag
szórás
átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás
2009
537
143
2010
525
42
2009
653
68
653
68
2010
653
72
653
72
2009
541
29
2009
503
39
503
39
2010
497
64
497
64
2009
457
59
457
59
2010
464
58
464
58
2009
450
47
436
41
492
42
2010
431
49
433
50
396
2009
503
107
2010
471
86
2009
665
57
665
57
2010
588
77
641
81
2009
475
66
476
2010
508
42
512
2009
570
2010
510
537 525
143
42
541
29
503
107
540
119
2010
444
65
554
56
75
468
0
46
501
40
48
570
48
89
510
89
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
62
Az iskola neve Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium
Német nyelv kódja
138 119 174 122 201 140 177 123
Gimnázium
Gimnázium NYEK
Szakiskola
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
Gimnázium kéttanny.
átlag
szórás
2009
522
20
522
20
2010
563
56
563
56
2009
633
74
689
61
611
70
2010
621
111
688
59
589
116
2009
522
101
480
107
563
88
2010
477
71
454
68
545
14
2009
405
33
417
33
375
6
2010
425
49
400
59
449
25
2009
600
123
716
33
508
75
2010
610
124
701
79
504
67
2009
417
48
406
61
417
44
436
68
2010
443
46
439
15
438
64
453
42
2009
462
76
444
68
468
84
2010
484
47
495
42
481
50
2009
475
93
478
100
468
103
2010
468
66
468
66
2010
513
55
508
56
2009
567
52
558
55
2009
680
72
680
72
2010
670
97
670
97
Szakközépiskola kéttanny.
átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás
2009 178 156 125
565
0
605
2010
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
63
Az iskola neve Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építészeti, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium
Német nyelv kódja
átlag 2009
190 142
179 133 180 181
127
183 184
185 186
szórás
Gimnázium
Gimnázium NYEK
Szakiskola
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
Gimnázium kéttanny.
Szakközépiskola kéttanny.
átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás
662
662
2010 2009
411
48
404
41
423
57
2010
449
68
457
76
2009
447
44
447
44
2010
416
2009
522
63
509
2010
490
66
479
2009
436
24
424
22
2010
428
53
424
45
2009
509
2010
429
36
42
544
96
77
497
66
446
21
416
439
24
426
72
99
533
68
497
119
480
99
403
63
538
80
2009
432
17
432
17
2010
587
88
587
88
2009
529
112
463
17
554
124
2010
451
66
421
21
461
74
2009
496
50
497
40
492
91
2010
488
53
485
62
492
45
2009
473
114
430
58
489
127
2010
491
59
493
65
490
57
2009
476
16
452
484
0
2010
462
19
466
461
22
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
0
64
Az iskola neve
Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gimnázium Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium
Német nyelv kódja
143 188 129 189 130
191 192
193 194
144
132
Gimnázium
Gimnázium NYEK
Szakiskola
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
átlag
szórás
2009
402
41
402
41
2010
422
50
422
50
2009
489
67
484
72
535
47
432
40
2010
443
66
452
29
432
59
432
51
2009
641
35
641
35
2010
644
42
644
42
2009
525
70
440
29
559
45
2010
477
46
451
32
508
42
2009
522
63
496
60
554
55
2010
534
62
538
64
527
66
2009
417
28
417
28
2010
437
24
441
26
429
21
Gimnázium kéttanny.
Szakközépiskola kéttanny.
átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás
2009 2010
535
535
2009
581
76
581
76
2010
532
77
532
77
2009
498
73
498
73
2010 2009
533
533
2010
484
66
2009
499
82
499
82
2010
527
159
527
159
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
484
66
65
Az iskola
Német nyelv
neve
kódja
Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Veres Pálné Gimnázium
134 196 199
Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola
Zrínyi Miklós Gimnázium
195
197 198 157
135 Fővárosi átlag
átlag
szórás
2009
446
67
2010
428
2009
Gimnázium
Gimnázium NYEK
Szakiskola
Szakközépiskola
Szakközépiskola NYEK
Gimnázium kéttanny.
Szakközépiskola kéttanny.
átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás 444
447
77
44
446
42
557
87
560
92
554
90
2010
559
59
527
52
586
53
2009
478
56
444
490
63
2010
441
67
416
449
75
2009
693
80
716
46
2010
659
84
659
84
2009
542
99
542
99
2009
444
57
420
456
74
2010
426
63
396
21
451
77
2009
463
44
463
44
2009
521
77
521
77
2010
483
48
483
48
2009
500
100
602
125
584
99
436
57
474
70
509
80
646
85
546
109
2010
500
100
607
125
622
130
438
50
476
69
493
70
642
110
541
114
654
60
42
121
2010
2010
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.
66