ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1032/2009. (V. 20.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. műsorszolgáltatóval (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) szemben meghozta az alábbi határozatot.
A Testület megállapítja, hogy az Magyar Televízió Zrt. műsorszolgáltató m1 csatornáján 2009. február 7-én sugárzott „Pom poko – A tanukik birodalma” című műsorszámmal megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében 100.000-Ft, azaz százezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján, állampolgári bejelentésre hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Műsorszolgáltató m1 adójának 2009. februári műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató által 2009. február 7-én 13 óra 11 perces kezdettel sugárzott „Pom poko – A tanukik birodalma” című műsorszámot nem megfelelő korhatári-kategóriába sorolta. Ezért a Testület az Rttv. 5/B. § (2) bekezdés sérelmét valószínűsítette. A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve:
Pom poko – A tanukik birodalma 2009. február 7. 13:11:45 m1
Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Nemzetközi korhatárok: Eredeti cím: Műfaj: Származási ország: Gyártási év: Rendező:
114 perc 10mp I. kategória nincs USA: PG, Németország: 6 Nagy-Britannia: PG Heisei tanuki gassen pompoko Animáció (anime) Japán 1994 Isao Takahata
A műsorszám tartalma: Az animációs film Tama városának az építését és a környezet rombolását a nyestkutyák, japánul a tanukik szemszögéből mutatja be. Az állatok élettere a földmunkák nyomán egyre zsugorodik, ennek következtében egyre kevesebb az élelmük is. A maradék területért folytatott küzdelemben az egyes fajok egymás ellen fordulnak, ám hamar rájönnek, hogy sokkal inkább az emberekkel szemben kell a területüket megvédeni. Annak érdekében, hogy ez sikerüljön, elkezdik tanulmányozni az embert, illetve az alakváltás ősi tudományát. Ezen adottságukkal képesek különböző tárgyak formáját felvenni, szellemek, rémek, lidércek képét megjeleníteni, és transzformációjuk végső formája maga az emberi test. Az építkezés megakadályozása érdekében megpróbálják halálra rémiszteni az embereket, fenyegetik őket, gépeket rombolnak, ám ezt később az emberi társadalom és a média balesetként állítja be, és a városfejlesztés tovább folytatódik. A nyestkutyák újabb harcokra készülve és segítség reményében, követeket küldenek a legfőbb alakváltó mesterekhez. Egyikük, Heise mester, az alakváltás tudományára edzi a tanukikat, a mesterek másik csoportja pedig a nagy rém hadműveletre készíti fel őket. A városban felvonulásszerűen bemutatott rémparádé sem lesz eredményes, mert az új, épülő vidámpark promóciójának tekintik, nem pedig a nyestkutyák támadásának. Ekkor a rókák, amelyek már „alakváltozott” formában élnek az emberek között, felajánlják a segítségüket. Azt tanácsolják, olvadjanak be ők is az emberi társadalomba, változzanak emberekké, ám a tanukik ezt elutasítják. A nyestkutyák egy csoportja Gontha vezetésével a kamikáze harcosok szellemében gerillaharcot folytat, további baleseteket okozva, átváltozott formában ijesztgetnek, környezetvédőnek álcázzák magukat, ám ez sem jár sikerrel, a rohamrendőrség leveri őket. Végső megoldásként a médiához fordulnak. Osho és Oroku interjút ad egy stábnak, elmondják, hogy az életterük veszélybe került az ember terjeszkedése miatt, majd bemutatják az alakváltoztatást, hogy igazolják: a nagy rém hadművelet az ő művük volt, nem pedig a vidámparké. Utolsó támadásukban a mentális energiájuk segítségével eredeti formájára alakítják át a környezetüket. Templomuk lerombolásával azonban feladják a harcot, társaik egy része emberré változik, és így élnek tovább, a másik csoportjuk pedig nyestkutyaként a szeméten élve tengeti a mindennapjait. A műsorszám kifogásolt jelenetei: 13:13:41-13:16:29 - Nyestkutyák piros és kék seregének harca, ironikus harcra buzdító vers A film elején a nyestkutyák két táborának összecsapása során egyik pillanatról a másikra embervonásokat öltenek magukra, a négy lábon futó állatok megszemélyesített harcosokká válnak, két lábra állnak, ruházat kerül rájuk és harceszközként botokat ragadnak. A két vezér egymásra támad. A kék és a piros - vidám zene kíséretében - összecsap, a sérülések megjelenítése elnagyolt, nem realisztikus. Harc folyik, majd jön egy idősebbnek látszó tanuki hölgy, Oroku, aki versben és iróniával buzdít a harcra: „Kék-kék pirost ölj, piros-piros kékre
2
törj, mert olyan mindegy, hogy ma ki győz, holnap mind vesztes lesz. Haljon mind, mit számít, milyen mezt is vesz. A piros veszít ma, holnap talán majd a kék, sokan lesznek úgyis, kiknek nem jut hajlék. Holnap a piros veszít, a kék ma fejvesztve fut, gyilkol itt mindenki, levág, ahányat csak tud. Pusztítsátok csak el egymást, a terv nektek jut, mészárolj, gyilkolj, semmisítsd meg mind, tégy nekik szívességet, a hálájuk feléd int. Itt az idő, hogy a létszámot csökkentsük, hogy a maradóknak több legyen az élelmük, ne is legyen kölyköd, sorsa úgyis zord, az erdő zsugorodik, őrült ütemben fogy, cselekednünk kell most, míg a reményünk is el nem fogy.” 13:17:19-13:19:56 - Természetpusztítás allegóriája Egy falevelet látunk közelről, melyet markolók és különböző földmunkagépek „emésztenek” fel, úgy, ahogy a hernyók rágják a levelet. A jelenet végén hatalmas Buddha istenségek egyengetik kezükkel a földet, a tájat. 13:26:24-13:26:56 - Osho mester bemutatja, hogyan tudják átalakítani a herezacskójukat Osho mester arra kéri a hím tanítványokat, hogy maradjanak még tanítás után, mivel szeretne velük megismertetni egy titkot. A tanukik a mesterrel szemben egy piros takarón ülnek, és figyelnek. Osho így szól hozzájuk: „Bizonyára felfigyeltetek erre a szép, színes, piros takaróra, amin ülünk, akarjátok tudni, mi ez?” Kezét a szájához emeli, mintha megsúgná, miközben a fél szemével kacsint, majd folytatja és nevet: „A herezacskóm. Ha-ha. 14 négyzetméteres, de bármikor össze tudom zsugorítani. Figyeljetek!” Közben a tanukik a piros takaróra változott herezacskót tapogatják, lépegetnek rajta. Aztán a mester visszazsugorítja, és a tanukik legurulnak róla. 13:31:13-13:32:40 - Gontha vezetésével rajtaütnek az embereken, baleseteket okoznak Az egyik embernek álcázott tanuki eltérít egy munkagépet szállító kamiont a hídra, amely valójában egy másik tanuki kifeszített és betonhíddá változtatott herezacskója. A tanuki a kamion odaérkezésével visszaváltoztatja a herezacskóját, így a kamion az árokba esik. Egy másik teherautó elé fa dől, ezért az az árokba kerül, majd a fa visszaváltozik tanukivá. A harmadik teherautó előtt egy kő fekszik az úton, ami felkelve emberré alakul át, ezért a kamionos elrántja a kormányt, hogy nehogy elüsse, ám így az árokba hajt. A tanuki az alakváltás után felkel, és egy másik teherautó szélvédőjére veti magát. A herezacskóját ponyvává változtatja, és azzal takarja el a kilátást a sofőr elől. Az autó leszalad az útról, hosszan gurul le a hegyről, többször megpördül, végül a fejére áll. 13:32:42-13:34:24 - Emlékezés az áldozatokra A tanukik a híradóban látják viszont Gontha háborújának az eredményét, a roncsokat, a letakart, halott áldozatot. A nyestkutyák az építkezés megtorpanásának a hírét kitörő örömmel fogadják, ám a mesterek arra figyelmeztetik őket, hogy emberi áldozattal járt a támadásuk, és illendő lenne rájuk emlékezni, tisztelegni a halottaknak. A tanukik ekkor feketébe öltöznek, imádkozni kezdenek, ám nem tudnak uralkodni magukon, és a szertartás hatalmas nevetésbe, kitörő ünneplésbe fullad. 13:38:31-13:42:03 - Embereket rémisztgetnek A tanukik ijesztgetéssel próbálják megakadályozni az építkezést, ezért szent szoborformát öltenek, hogy a területet ne bolygassák tovább, vagy a templomát sírással védő fehér róka alakjában tűnnek fel. Az esti erdőben autózókat lebegő lámpák alakjában és suttogással próbálják meg halálra rémiszteni. Majd egy, az út mellett összegörnyedve síró lányt pillantunk meg. Elhalad mellette egy biciklis rendőr, aki megáll, hogy segítsen neki, de ekkor a lány gonosz nevetés közben arctalanná válik. Ettől a rendőr megijed, futásnak ered, a lány azonban utoléri a biciklivel, és tovább ijesztgeti. A rendőr menekülés közben többször rálő a
3
női alakba bújt tanukira, el is találja, de az állat visszaváltozik, majd leesik a bicikliről. A rendőr befut az őrsre, ahol lélekszakadva próbálja elmesélni a társának, hogy mi is történt, ám ő is átváltozik, és arctalanná válik. Tovább menekülve egy boltban keres menedéket, ám ott az összes vevő emberré változott tanuki, és mindegyikük arca sorra sima fehér felületté formálódik át. A férfi ijedtében szörnyethal, a tanukik pedig kifutnak a boltból. 14:05:55-14:06:09 - Egy autó elüt egy nyestkutyát A jelenetben a nyestkutyákat a természetes alakjukban ábrázolják. Az állat - szájában a zsákmánnyal - átfut az úttesten, ám egy autó elcsapja. Kisebb fékezés után a kocsi továbbhalad, a betonon pedig a szétszakadt chips-es zacskó maradványait látjuk, majd a kamera az elterült állatra közelít. A nyestkutya szájából vér folyik, teste alatt véres folt látható. 14:16:21-14:24:33 - A Rém hadművelet napja A mentális energia segítségével és az erejük egyesítésével kezdik meg a Rém hadműveletet. A három mester tűzcsóvákat varázsol, amin keresztül átugranak a tanukik, így véve fel a tűz energiáját, aztán egy nagy sárkánnyá változnak. Az egyik mester a herezacskóját hatalmas békává változtatja, amely szelet fúj. A levegő energiájával több tanukiból hatalmas léggömb képződik. A vízbuborékon átugorva, annak az energiáját felvéve lebegnek. A felvett és egységesített energia segítségével rémalakzatokat vesznek fel, majd elindulnak a város felé (repülő csontváz, tökök, madarak, sárkány, kísértetek, lidércek stb.). A városba érve az utcán vonulnak végig a „szellemparádéval”. Az emberek megcsodálják a bámulatos átváltozásokat, a tetszésüknek adnak hangot, szent felvonulásnak nevezik. A jelenetben a rémisztő lidércek, szörnyek és kísértetek mellett a japán kultúrkör szereplői, mitologikus alakjai láthatók (pl. rókák, maneki neko, youkai, Oiwa szelleme), illetve különböző tárgyak is életre kelnek. A rémisztgetés Yogu mester összeesésével ér véget. 14:45:05-14:46:12 - A gerillaharcosok összecsapása a rohamrendőrökkel A tanukik a levegőben röpülve a herezacskóikból vitorlát növesztenek. Majd a herezacskójuk nagy gömbbé alakul át, amire ráfekszenek, és mint egy bomba zuhannak a föld felé, majd ráesnek a rendőrökre. Ily módon próbálják meg őket a földre teríteni, agyon nyomni. Később a zacskókkal ütlegelik őket, végül a rendőrök bottal támadnak a tanukikra. 14:49:40-14:52:05 A gerillaharc után a vesztes és sérült tanukikat a rendőrök egy kupacra dobálják. Ekkor véres vágásnyomok látszanak a testükön és kilógó nyelvek. A jelenetben több „alakjuk” is megjelenik: a természetes nyestkutya és az emberi tulajdonságokkal felruházott forma is. Majd felkelnek, a sérüléseik eltűnnek, és körbe állva kifeszítik Hage mester herezacskóját. Közben a következő narráció hallható: „Hage mester a szamurájok korának utolsó szemtanúja 999 éves volt. Hosszú élete során megérdemelten sok tiszteletet kapott, és számtalan megragadó élményt látott. De mára már eleget látott, és úgy döntött, búcsút int a Földnek. A győzelmi dal ritmusára a tanukik Hage mester herezacskóját a legvégső határig nyújtották, és átváltoztatták egy pompás, arany díszes hajóvá, amely roskadásig volt tömve egzotikus kincsekkel. Mennyei végzetükről álmodva, az alakot váltani nem tudó tanukik hatalmas számban szálltak fel Hage mester hajójára, táncoltak és énekeltek, boldog ünnepléssel hagyva maguk mögött a szenvedések földjét. Egy olyan holdfényes éjszakán, amit Hage mester annyira szeretett, a hajó vitorlát bontott, és elindult a Tama folyón lefelé, csendesen siklott a balzsamos szellőben. Rajta a tanukik lágyan ringatóztak a nirvána felé. Soha nem látott ünneplést csaptak, és pom pokot, dobként püfölt pocakjuk dübörgését az egész Tama hegységben a késő éjszakai órákig hallani lehetett. Habár a parton állók tudták, hogy a
4
hajón utazó tanukik boldogok, mégis előtörtek könnyeik. A hajó álomként suhanva el az erdők és mezők mellett, lassan beleveszik a távoli ködbe. A fedélzeten utazók a ködön át szemüket erőltetve próbálták megpillantani nagyszerű végállomásukat. Dacára annak, hogy minél közelebb volt a paradicsom, annál közelebb volt a halál. A hajó lassan átringott a másvilágba, és erről a távoli vidékről a tanukik már soha többé nem térhettek vissza.” A narrációnak megfelelően a történés képekben is megelevenedett. Így láthattuk, ahogy kör formára, japán felirattal kifeszítettek egy nagy ponyvát, ami azután vitorlává változott, majd a pompás hajót, a felszálló, örvendő tanukikat. Az alakváltásra képes tanukikból hatalmas szakállas arc, végül fej lett. A hajó úszott a folyón, a tanukik a fedélzeten zenéltek, örvendeztek, majd a város felé eltűntek. Eközben a szakállas fej a földön ugrálva haladt előre. Az ugrássokkal a földbe döngölte és tönkre tette az építkezésen a munkagépeket és az autókat. A fej végül egy kamion elé állt, amely keresztülment rajta. A fej kettévált, majd tanukik folytak, gurultak ki belőle. Ezután csak a sérült, halott tanukik feküdtek az aszfalton. Két elütött tanuki ezt mondta: „Úgy látszik, mégsem versenyezhetünk az emberrel!” Majd amikor összeestek, már rendes, a természetben is látható nyestkutya formát öltöttek fel. Záróképként egy egész csapatnyi elhullott nyestkutya tetemét mutatták. A jelenet alatt vidám zene szólt, az elmúlás pillanatában pedig nagy sóhaj hallatszott, végül csend lett. 15:02:26-15:02:48 A film végén a nézőt megszólító tanuki a következő tanulságot vonta le: „Sziasztok! Talán már hallottátok, az a hír járja, hogy az állatok eltűnnek az építkezések miatt, nem hinném, hogy ez igaz. Az igaz, hogy a tanukik egy része alakot tud váltani, és így eltűnik, de akkor hová lettek a nyulak és borzok, ők nem tudnak alakot váltani.” A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2009. március 27-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a nyilatkozattételre felhívó levelet a tértivevény szerint 2009. március 30án átvette, amelyre a 2009. április 7-én kelt válaszlevelében az alábbi észrevételeket tette (nyilatkozatához csatolta az ügyvédi meghatalmazását is). A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszám magasabb korhatári kategóriába sorolása – az alábbiakra tekintettel – nem indokolt. Az alkotás központi témája a környezetvédelem, mely fontosságának hangsúlyozását nem lehet elég korán kezdeni. A film a környezetszennyezés, az illegális hulladéklerakás, valamint az élő környezettel szembeni (lásd: embereknek állatok elleni fellépése) nem megfelelő bánásmód ellen emel szót, a tanukik, a nyestkutyák életterének ember általi rombolásának bemutatásán keresztül. Mindez egy egyszerű cselekményvezetésű rajzfilmben történik, ahogy azt az ORTT is megállapította: „a történet cselekménye egyszerű volt”. A Műsorszolgáltató véleménye szerint a műsorszámban megjelenő – az ORTT által hivatkozott – társadalomkritikai motívumok, valamint a kiskorúak számára nehezen dekódolható fogalmak sem indokolják a magasabb kategóriába sorolást. A gyerekek ugyanis szocializációs fejlődésük korai szakaszaiban az őket körülvevő történéseknek csak egyes részeit értik, annak ellenére, hogy a történéseknek általában – mint jelen esetben is – több
5
rétege van. Amennyiben azonban a befogadó, jelen esetben egy gyermek, a filmből akár egy réteget is megértett, és ez pozitív értéket elsajátítását segíti elő (lásd a környezetünk védelme, óvása, az állatokkal való helyes bánásmód megtanulása), abban az esetben nem szükséges a film II. korhatári kategóriába sorolása. A Műsorszolgáltató előadja továbbá, hogy a műsorszámban megjelenő társadalomkritikával kapcsolatban egyáltalán nem beszélhetünk iróniáról – amit egy 12 éven aluli gyermek esetleg nem érthetne meg –, a film a környezetszennyezést és az ellene folytatott harc fontosságát hangsúlyozza, illetve ítéli el az az iránti közömbösséget. A film elsődleges mondanivalójának megértéséhez továbbá – a hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétben – a japán mitológiai elemek ismerete sem szükséges, mivel a cselekmény ennek tudása nélkül is érthető és nyomon követhető, amely tehát szintén nem lehet korhatáremelő tényező. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszámra nem jellemzőek az Rttv.-ben, illetve az ORTT-nek az 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában a II. korhatári kategóriába sorolás alapfeltételeként rögzítettek sem, azaz, hogy a műsorszám tizenkét éven aluli gyerekben félelmet kelthet, illetve olyan elemeket tartalmaz, amely számukra nehézséget jelent az önálló értelmi, érzelmi feldolgozásban. Álláspontjuk szerint a mesében megjelenő negatív elemek csak abban az esetben szorulnak felnőtt magyarázatára, ha a filmben nem egyértelmű a jó és a rossz értékelése, ám tárgybeli esetben teljesen egyértelműen, a gyerekek számára is világosan, érthetően elkülönülnek egymástól a jó és a rossz elemek. A filmben valóban előfordulnak harci jelenetek, azonban véleményük szerint a harci jelenetek sem alapozzák meg a magasabb kategóriába sorolást, tekintettel arra, hogy azok sosem követendő magatartásmintaként jelennek meg a rajzfilmben, és azokat minden esetben követi a feloldás. A harci jelenetek során megjelenítésre kerültek a képernyőn sérülések is, amelyek elnagyolt, vagy éppen természethű ábrázolását a más dramaturgiai funkció indokolta. Az ORTT aggályos tartalmi elemként jelölte meg azt a jelenetet, amikor a nyestkutyák nem tudták megadni a legyőzött ellenségnek, a megölt embereknek a tiszteletet. A Műsorszolgáltató levelében leírja, hogy a tanukik fenti magatartása egyrészt a a nyestkutyák – környezetrombolás, az erdők kiirtása miatt – beszűkült életterével magyarázható, másrészt pedig ebben a jelenetben egyértelműen a mesterük tanítása jelenik meg pozitív, nevelő hatású példaként, aki azt hangsúlyozza és kéri követőitől, hogy az ellenségnek is meg kell adni a tiszteletet. Álláspontjuk szerint a műsorszám besorolása teljes mértékben az I. korhatári kategóriába sorolás jellemzőinek felel meg, miszerint – ahogy azt az ORTT 1494/2002. (X. 17.) számú határozata is kifejti – bár a film nem kifejezetten gyermekek számára készült, de nem tartalmaz a tizenkét éven aluliak számára ártalmas jeleneteket. A tárgybeli film esetében nem öncélú, felnőtt akciófilmet gyerekmesébe ültető alkotásról van szó, a rajzfilmben megjelenített történetnek a célja, hogy felelősségteljes, a környezetet óvó gyerekeket neveljen, akik felnőttként is vigyáznak a Földre és annak élővilágára. A fentieken túl a Műsorszolgáltató levelében leírja, hogy a Magyar Nemzeti Filmiroda korhatár bizottsága a filmet, annak tekevíziós bemutatása előtt DVD-n való megjelenítésekor szintén I. korhatári kategóriába sorolta. A francia korhatárbizottság (egyebekben a világ legnépesebb korhatárbizottsága) hasonlóan a magyar besoroláshoz, szintén korhatár nélkülinek értékelte a filmet. A fent leírtak alapján a Műsorszolgáltató álláspontja szerint nem sértette meg az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, és egyúttal kéri a közigazgatási eljárás megszüntetését.
6
A testület a hatósági ellenőrzés során tett megállapítások és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján a következő álláspontját alakította ki. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdés sérelme „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A Testület 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában foglaltak szerint az I. kategóriába egyrészt olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, másrészt olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten a gyermekeket célozzák meg, de nem tartalmaznak 12 éven aluliak számára ártalmas elemeket. A törvényalkotó az aktív médiafogyasztói felfogásból indult ki, amikor a televízióban megjelenő potenciálisan ártalmas tartalmakat a befogadó gyermek képességei felől értelmezte, s ennek alapján állapította meg a korhatár-kategóriákat. Így a gyermek általános kognitív fejlettségével kapcsolatos tudományos ismeretekre tekintettel kimondta, hogy (5/B. § (2)) „azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott”. Bár az ekként meghúzott felső életkori határon belül a látott információ befogadási képessége változik, azaz más 4-6 éves és más 7-8 éves korban, a törvény itt már nem tesz különbséget. Amennyiben a műsorszámban valamilyen ártalmas tartalom megjelenik, az kizárólag oly módon történhet, hogy káros befolyást ne gyakorolhasson, vagyis a látottakat a kisebb gyermekek is képesek legyenek feldolgozni. A kiskorúak védelmét szolgáló kategóriarendszer oly módon került kialakításra, hogy a II. kategóriába sorolt műsorszámok napközben is közzétehetők, tehát az I. kategóriás műsorszámoktól mindössze a figyelmeztetés és a jelölés különbözteti meg őket. Ezért igen nagy jelentőséggel bír, hogy a szülő, nevelő bizonyos lehessen abban, I. kategóriás programban nem fordul elő problémás tartalom, amely a kiskorú gyermekre kedvezőtlen befolyást gyakorolhatna. Annak érdekében, hogy ez a védelem a 12 év alatti különböző fejlődési szakaszoknak, illetve az eltérő szülői világnézeteknek, nevelési stílusoknak megbízhatóan megfeleljen, az I. kategóriához kapcsolt szempontokat különösen megszorítóan kell értelmezni. A kiskorú gyermekek könnyen összetévesztik a látszatot a valósággal, kb. kilenc éves korra alakul ki fokozatosan a megkülönböztetés képessége. A legkisebbek tíz éves korukig nem képesek a komplex cselekményvonalat követni, így nem minden esetben tudják felismerni a cselekmények és a következményeik közötti összefüggést. Az animáció központi témája a környezet- és állatvédelem volt (környezetszennyezés, illegális hulladéklerakás, autóutakon elhullott állatok), mely erős és gyakran iróniába burkolt társadalomkritikával párosult. A bemutatott környezeti, társadalmi ismeretek a japán mitológiai kultúrkörrel és a keleti mesevilág szereplőinek (nyestkutya, róka, macska) fantáziavilágával keveredett. Így az állatok élettere és az arra leselkedő veszélyek összemosódtak az állatok által létrehozott képzelt társadalom vágyképével. A történet cselekménye egyszerű volt, ugyanakkor a megjelenő társadalomkritikai motívumok, valamint a kiskorúak számára nehezen dekódolható fogalmak (mint a gerillaháború, baby-boom stb.) a 12 év alattiak számára - álláspontunk szerint - kizárólag szülői magyarázattal válhattak
7
érthetővé. A tanukik problémái szoros hasonlóságot mutattak az emberekével: környezetrombolás, népességnövekedés, a médiával összefüggő visszásságok (a tanukik pl. a naphosszig tartó tévézés hatására cselekvésképtelenné váltak). A nyestkutya része a japán mitológiának, ahogy a róka és a macska is, a hiedelem szerint mindhárom állat az alakváltás képességével rendelkezik. Japánban a nyestkutyákat gyakran ábrázolják szobor formájában templomok, boltok mellett pocakos szerzetes, koldus alakjában, hatalmas herezacskóval, gyakran levéllel a fejükön, kezükben kis táskával. E kiemelt állatszereplők mellett azonban más mitikus aktorok is megjelentek, mint pl. kísértetek, istenségek. A japán kultúrkörnek további kiemelt elemeként jelent meg a halál, az elmúlás ábrázolása és szimbólumai (Jogu mester halálakor az aranyszínben pompázó felhőkön ülő istenségek jöttek a lelkéért, 14:24:33-14:24:56). Jogu mester a filmben többször utalt a Holdra, mely ugyancsak meghatározó jelképe a kultúrkörnek, és több animében is előfordul, az érzelmeket, ösztönöket, a tudatalattit szimbolizálja (a tanukik harcuk előtt imádkoznak a teliholdhoz). További mondavilágbeli elem a nyestkutyák herezacskója, amely szerencsét hoz (14:02:3414:02:36). A filmben a tanukik a herezacskójukat egyrészt átváltozásra használták (hajó, ejtőernyő, takaró, ponyva, úttest, beton stb.), másrészt fegyverként (hatalmas gömbbé vált, mellyel nyomták, ütlegelték az embereket). Másik harci eszközük a mentális energia volt, melynek összegyűjtésével pl. a városi környezetet ismét erdővé változtathatták. A szellemi energiájuk segítségével pedig minden más erőforrás kiaknázására képesek, így a saját hasznukra fordíthatják a harcban a természeti elemeket, a tűz, a víz, a föld és a levegő erejét. A műsorszám műfaját tekintve anime. A rajzfilm ábrázolás-technikájában érdekes kettősség érvényesült, az állatvilág és az emberi környezet bemutatása keveredett a mese, valamint a fantázia világával, mely az animált szereplők megformálási technikájában is tetten érhető volt. A valóságos ábrázolás, azaz a természethű rajzolási technika akkor volt meghatározó, amikor a narráció a természetre helyezte a hangsúlyt. Amikor az emberek környezetét ábrázolták, a figurák körvonalai elnagyolttá váltak, de ugyanez érvényesült az akciójelenetek, valamint a sérülések ábrázolásakor is. Az emberi vonások közül számos negatív tulajdonsággal ruházták fel a tanukikat, amik az ünneplés után lerészegedtek, üvegek, dobozok hevertek körülöttük (14:28:09-14:28:28), egészségtelen ételeket ettek, mint energiaital, hamburger, chips pizza (13:18:46-13:19:41). Másik példát képviselt, amikor Gontha a nyestkutyák vitájában saját testőrséget alapított, és fegyverrel, pisztollyal fenyegette a többieket. A nyestkutyák a természet- és környezetrombolásra erőszakos módon reagáltak (félelemkeltés, riogatás, balesetek okozása, fizikai összecsapás). Az agresszív cselekedetek gyakorisága a műsor idejéhez és dramaturgiájához mérten nem volt domináns. Az akciójelenetekben a tanukikat az arckifejezésük, a vészjósló suttogásuk, vagy a hangos kiabálásuk tette rémisztővé, amely ijedtséget válthatott ki a legkisebbekből. A harci jelenetek során sérülések is megjelentek, továbbá lassítással emelték ki a szcénákat. Több összecsapás alatt az erőszakos jeleneteket humorral és vidám zenével fűszerezték, így oldva a feszültséget és bagatellizálva a látottak súlyát. A sérülések a természethű és meseszerű ábrázolásnak megfelelően hol elnagyoltak, hol pedig valósághűek voltak. Ugyancsak aggályos az a tartalmi elem, mely szerint a nyestkutyák nem tudták megadni az általuk megölt embereknek a tiszteletet, hiába kérte ezt tőlük a mesterük, az imádságuk nevetésbe, hangos ünneplésbe fulladt. A nyestkutyák a problémájukra végső kiútként kettős megoldást találtak, egyrészt emberré változtak és beolvadtak az emberi társadalomba, másrészt pedig állati formában egy jelentősen összeszűkült élettérben, az emberi hulladékon léteztek egyik napról a másikra. A műsorszám alatt a kiskorúakban felgyülemlett feszültség a nyitott befejezéssel - elképzelésünk szerint nehezen oldódhatott fel.
8
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban az alábbiakat mondta ki: „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint.” A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.065/2004/3. és 2.Kf.27.074/2004/3. számú ítéletei szerint: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell elemezni nemcsak szóhasználatát, hanem képi megjelenítését, hang- és zenei aláfestését, tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál.” A Testület az 1494/2002. (X. 17.) számú határozatában a I. korhatári kategóriába sorolt műsorszámokkal kapcsolatban kimondja: „Tekintettel arra, hogy az I. kategória nem ajánlást fogalmaz meg egy bizonyos korosztály részére, hanem az ilyen módon besorolt műsorszám korhatárra való tekintet nélkül az általános nagyközönséghez szól, a műsorszolgáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a 12 éven aluli gyermekek is a nagyközönség részét képezhetik. Ezért az I. kategóriába olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek a 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, valamint olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak a tizenkét éven aluliak számára ártalmas elemeket. Az ilyen módon besorolt műsorszám, különös tekintettel az erőszak ábrázolására: • nem tartalmazhat olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni, • nem közvetíthet olyan magatartásmintákat, amelyeken keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, és amelyet a gyermek nem képes fikcióként értelmezni.” A Testület álláspontja szerint az érintett műsorszám központi témája, a társadalomkritikaként megjelenő környezetrombolás és a környezet védelme, valamint az állatok való helyes bánásmód I. kategóriában történő feldolgozása megfelel az Rttv.-ben foglalt követelményeknek. Emellett azonban a műsorszám több olyan elemet is tartalmazott, amelyek megjelenítései már meghaladják azt a szintet, amelyet a 12 éven aluliak szülői felügyelet nélkül, káros hatásoktól és félreértésektől mentesen megnézhetnének. Az animációs film főhősei, a tanukik viselkedése több esetben negatív, olykor erőszakos magatartásmintákat is közvetített, amelyek a Testület álláspontja szerint mindenképpen a magasabb korhatári kategóriába történő sorolást indokolhatják. A környezetük védelme érdekében tanúsított magatartás erőszakos reakciókat vált ki belőlük, ugyanis olyan módon próbálják életterüket megóvni, hogy eközben – szellem alakot öltve – az embereket rémisztgetik, amely viselkedésüknek több esetben baleset, vagy adott esetben emberáldozat lett a következménye. Szintén agresszív viselkedésről tesznek tanúbizonyosságot a nyestkutyák a műsorszám elején is, amikor két táborra szakadva botokkal támadnak egymásra.
9
A tanukik további negatív magatartásmintát közvetítenek a televízió előtt lévőknek akkor, amikor az emberáldozatok iránt tiszteletlen magatartást tanúsítanak, nem tudnak uralkodni magukon és a szertartás jókedvű ünneplésbe csap át. A japán mitológiában ismert nyestkutyák képességeit, tulajdonságait bemutató rajzfilm eléri a II. kategóriába soroláshoz szükséges feltételeket, ugyanis több olyan elemet is tartalmaz, amelyeket nagy valószínűséggel nagykorú felügyelete nélkül nem értenek meg. Mindenképpen ilyennek tekinthető a tanukik emberré, vagy akár szellemmé történő átváltozási képessége. Az I. kategóriába sorolt filmek esetében ugyanis figyelembe kell venni, hogy óvodások is tartózkodhatnak a képernyők előtt, akik nagy valószínűséggel nincsenek tisztában a japán mitológiában nagy szerepet játszó nyestkutyák valóságtól elrugaszkodott tulajdonságaival, amely éppen ezért könnyen félreértésre adhat okot számukra. Szintén félreértést eredményezhet a tanukik herezacskóinak szerepe a mesefilmben. A herezacskó – mint mitologikus jelentéssel bíró elem – kifejezés két alkalommal is megjelent a mesében, azonban mindkét esetben a kiskorúakra nézve könnyen félreértésre okot adó kontextusban („Akarjátok tudni mi ez? A herezacskóm. Tizennégy négyzetméteres, de bármikor össze tudom zsugorítani.” valamint: „A győzelmi dal ritmusára a tanukik Háge mester herezacskóját a legvégső határig nyújtották, és átváltoztatták egy pompás, arany, díszes hajóvá, amely roskadásig volt töltve egzotikus kincsekkel.”) A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.27.154/2004/6. számú ítéletében kimondja, hogy „a besorolás továbbá a teljes műsorszámra vonatkozik, ezért az egyes jelenetek, elemek más kategóriába tartozása kihat az egész műsorszám minősítésére.” A fentebb kifejtett elemek – a mindenképpen pozitív értéket magában hordozó környezet- és természetvédelem központi témaként történő feldolgozása mellett – káros hatást gyakoroltak a kiskorúakra, valamint több alkalommal félreértésre adtak okot, amely tartalom miatt indokolt lett volna II. kategóriába sorolni a műsorszámot. A Testület álláspontja szerint ugyanis a műsorszám nagykorú felügyelete mellett érthetővé vált volna a fiatalabb – óvodás – korosztály számára és a rájuk gyakorolt káros hatások is elkerülhetőek lettek volna. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.” Az Rttv. fent idézett törvényi rendelkezése értelmében a műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő sorolására már abban az esetben is szükség van, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúakra káros hatást gyakorolnak. Ebből következően nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell vizsgálni, hanem csupán annyit, hogy megjelenő jelenetek alkalmasak lehetnek-e a kiskorúakban félelem keltésére, valamint tartalmaznak-e olyan elemeket, amelyeket nem érthetnek meg vagy félreérthetnek. Az I. korhatári kategóriába sorolt műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas, félelem keltésére alkalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázat nélkül is megérthetőek.
10
A Műsorszolgáltató azon állításával kapcsolatban, miszerint a Magyar Nemzeti Filmiroda az érintett filmet szintén I. korhatári kategóriába sorolta, a Testület meg kívánja jegyezni, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 4.Kf.27.606/2006/3. számú ítéletében kimondta, hogy a „Nemzeti Filmirodának a Filmtörvény alapján végzett klasszifikációja orientálhatja a műsorszolgáltatót, de nem mentesíti az Rttv. szerinti esetleges jogsérelem megállapítása alól.” Ezen ítéletet figyelembe véve a Műsorszolgáltatónak a műsorszámok korhatár-besorolása során elsődlegesen az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit kell alapul venni, amelyhez csak segítséget nyújthat számára a Filmiroda által megállapított besorolás. A Testület a fent leírtak alapján azt az álláspontot alakította ki, hogy a műsorszámban előforduló erőszakos, agresszív, illetve a kiskorúak számára könnyen félreérthető elemek nagy számára tekintettel a műsorszámot indokolt lett volna magasabb korhatári-kategóriába sorolni, ezért a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést. A Testület a fenti álláspontja kialakításánál figyelembe vette a Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. számú ítéletét, amelyben kimondta, hogy „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között.” Az Rttv. 135. § (1) bekezdése pedig az alábbiakat tartalmazza: „135. (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás vagy műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” A Testület a 2008. évben négy határozatában szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme miatt [a 179/2008. (I. 23.), a 804/2008. (IV. 29.), az 1081/2008. (VI. 11.) és az 1084/2008. (VI. 11.) számú ORTT határozatok]. A 2009. évben a Testület eddig két esetben tapasztalta az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek sérelmét: a 156/2009. (I. 21.) számú határozatában a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdés megsértéséért 220.000-Ft, míg az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdések megsértéséért 200.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót, a 664/2009. (III. 25.) számú határozatában az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés sérelméért felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
11
A Testület a szankció megállapításakor enyhítő körülményként értékelte, hogy a Műsorszolgáltató jelen eljárás tárgyát is képező, az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmét legutóbb 2007 márciusában követte el, valamint jelen műsorszám összességében nem tartalmazott olyan mértékben káros elemeket, amely miatt a Testület súlyosabb szankció kiszabását indokoltnak tartaná. Ugyanakkor súlyosbító körülményként értékelte, hogy a Műsorszolgáltató legutóbb 2008 decemberében sértette meg az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit. A fentebb leírtak alapján a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja értelmében 100.000-Ft, azaz százezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezze a Műsorszolgáltatót. A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. május 20.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Timár János az ülést vezető soros elnök
12