2009. TAVASZ
Sulivilág Tóvárosi Általános Iskola
Így telt a téli szünetem 2008. 12. 21-e a téli szünet kezdınapja. A fenti idıponttól 3 napig (tehát 24-ig) otthon tartózkodtam. E nap reggelén a szokásostól eltérıen reggeli után ajándékoztuk meg egymást. Ezután apukánk bejelentette ennek az okát: - Képzeljétek, elutazunk Parádsasvárra, és ott töltünk 3 napot! - Értem. De hol fogunk lakni? – kérdeztem én. - Egy szállodában. Egy ötcsillagos szállodában! Ez mindenkit kellemes meglepetésként ért, így hát nyomban hozzáláttunk a készülıdéshez. Egy óra múlva már úton voltunk. Mikor megérkeztünk, természetesen elsı dolgunk volt szemügyre venni a szállodát. Mondhatom, pazar látvány volt! Sajnos csak három napot lehettünk ott, ami gyorsan elszállt. Hazafelé menet még megmásztuk a Kékest. Hazaérvén két napot töltöttem otthon, majd elmentem a nagymamáékhoz, és az unokatesómékhoz. Ott is két napot töltöttem, majd az unokatesómék jöttek el hozzánk, hogy együtt bulizzunk szilveszterkor. Sajnos ık sem maradtak sokáig nálunk. Miután elmentek, engem majd megevett az unalom, csoda hogy sulikezdésig sikerült kihúznom. Ez egy nagyon jól sikerült téli szünet volt, sajnálom, hogy „csak” tizenöt napos volt. Sebık Péter 5/b.
A szünet elsı napját pihenéssel töltöttem el. A következı napokban megkezdıdött a lázas készülıdés karácsonyra. Ekkor vettem meg az ajándékaimat a családomnak. Végre elérkezett a várva várt nagy ünnep. Én díszítettem fel a fát a szüleim örömére. A szentestét együtt töltöttem a rokonaimmal szeretetben és békességben. Szép ajándékokat kaptam. Sajnos nem esett a hó, így elmaradt a szánkózás. A korcsolyázásnak viszont hódolhattam. Esténként A Pál utcai fiúk címő regényt olvastam. Azért a tévénézés sem maradt ki a szórakozásból. Tartalmasan töltöttem el a szünetet, vártam, hogy elmesélhessem élményeimet az osztálytársaimnak. Kauba Cintia 5.b
Amikor az iskola befejezıdött, családommal karácsonyi készülıdésbe kezdtem. Mindent bevásároltunk, amire szükségünk lehet az ünnepek alatt. 24-én délután feldíszítettük a fenyıfát, vacsora után pedig izgatottan bontogattuk az ajándékokat. Az ünnepek alatt sok vendégünk volt, szinte mindennap jött valaki. Sokat pihentem, nagyokat aludtam, és sokat játszottam a számítógépen. December 30-án élményfürdıbe mentünk, ahol nagyon jól éreztem magam, egész nap csúszdáztam a testvéremmel. Szilveszterkor itthon voltunk, játszottunk és tévéztünk. Másnap elmentünk egy-két ismerıshöz, akivel karácsonykor nem találkoztunk. Ennyi fért bele a téli szünetbe, újra elıkerültek a könyvek, és elkezdıdött az iskola. Botyánszki Ádám 5.b
Így telt a téli szünetem Sajnos a téli szünetem is betegséggel folytatódott. Kirándulás, sétálás helyett pihennem kellett, mivel a lábaimat kellett kímélnem. Az idım nagy része rajzolással, olvasással és számítógépezéssel telt el. A karácsonyt a családommal töltöttem. Könyvet, filmeket, rajzhoz szükséges dolgokat és még sok szép ajándékot kaptam. Szerettem volna, ha nagy hó esik. Azért nagyon jól telt a téli szünetem.
Sipos Vivien 5. b Téli szünet Már nagyon vártam a téli szünetet. A karácsonyi elıkészületekben én is segédkeztem. Anyukámmal mézeskalácsot sütöttünk. 24-én délelıtt feldíszítettük a fát az apukámmal és a testvéremmel. Este pedig nagy izgalommal vártuk az ünnepi vacsorát és utána az ajándékok kibontását. Sok szép meglepetés várt a fa alatt. Az ünnep további napjaiban a mamákat látogattuk meg, ahol szintén nem maradtak el az ajándékok. A szünetben sokat pihentem és olvastam. Elkészítettem a házi feladatokat, és segítettem az otthoni munkában. A szilvesztert a család otthon töltötte. Néztük a tévémősort, és éjfélkor pedig kölyökpezsgıvel köszöntöttük az új évet. Január 1-jén tartottuk a szülinapomat családi körben. A szünetet egy gyıri fürdızéssel zártuk. Gyorsan eltelt a szünet, és sajnos a várva várt hó sem érkezett meg.
Ragó Nikolett
5. a
Karácsony A karácsony az én kedvenc ünnepem. Az idei karácsony volt számomra a legjobb. A süteményeket anyukámmal csináltuk. Készítettünk mézeskalácsot, krémest, sajtos rudat és még ilyen finomságokat. Igaz, a krémest kétszer kellett csinálnunk, mert elmértem a cukrot. Szerintem a mézeskalács lett a legjobb. Finom illata, szép díszítése mindig a karácsonyt juttatja eszembe. Szenteste eljött a kedvenc részem. Én csak úgy hívom, „ajándékosztás”. Annyi mindent kaptam, hogy az csak csoda! Én viszont most azt írom le, aminek a legjobban örültem: egy mókus! A neve Alvin. Anyától kaptam. Kicsit nagyobb, mint egy hörcsög, nagy lompos farka van, s hátán öt csík található, melyek fekete színőek. Nagyon okos, ügyes állatka. Ügyes, mert már háromszor kiszökött a ketrecébıl. Okos, mert… Mert okos és kész! Nagyon szeretem Alvint!
Jónás Ádám 5. a A téli szünetem A szünetem nagy részét számítógépezéssel és alvással töltöttem, egy másodpercet sem gondolva a tanulásra és az iskolára. Minden nap 11-kor keltem, így teljesen kipihentnek és frissnek éreztem magam. A karácsonyeste boldogan telt, s nagy örömmel töltött el, hogy megkaptam, amire vágytam. De leginkább az újévet vártam, mert az volt a tervem, hogy dec. 31. és jan. 1. között nem alszom. Ez azonban nem valósult meg. Éjfélkor pezsgıt bontottunk, majd tőzijátékot néztünk. Ekkor még jól bírtam az ébrenlétet, de hajnali 5-kor elaludtam. Iskolakezdés elıtt egy nappal megcsináltam a leckéimet, és megpróbáltam visszatérni a régi, „megszokott kerékvágásba.” Remélem, ez az év jobban fog telni, mint a tavalyi!
Szalai Bence 7. d
Téli szünet Mi, nyolcadikosok másképp indultunk iskolába ezen az ıszön! Tudtuk, ez az utolsó évünk a Tóvárosiban. Arra is fel voltunk készülve, hogy az elsı félév nehéz, sokat eldöntı lesz, hiszen január végén írjuk a középiskolai felvételit, ami nagy hatással lehet a további életünkre. Teltek-múltak az ıszi napok, kellemes volt az ıszi szünet. Készültünk, tanultunk, reggel hétkor (néha álmosan) hallgattuk a felvételi elıkészítıket. Aztán beköszöntött a tél. Már azok is kezdték komolyan venni a tanulást, akik eddig „ellazázták” kissé a felkészülést. A szeretet jegyében teltek a karácsonyi ünnepek. Szilveszterkor összejöttek a baráti társaságok, de mindegyikünk gondolataiban ott járt a kérdés: Vajon mit hoz az új év? Hogy sikerül a nagy megmérettetés, hol folytathatjuk a tanulmányainkat? Megvalósulnak-e az álmaink? Az ünnepek között próbáltunk még kicsit ismételni, pótolni az esetleges hiányosságokat, oldottuk a középiskolai elıkészítı feladatokat. A téli szünetben már tényleg nagy volt az izgalom a felvételi miatt, de ehhez az érzéshez egyre inkább kezdett társulni a 8 éves összetartozásunk gondolata, s a nemsokára bekövetkezı elválás szomorúsága is! Azt kívánom minden nyolcadikos társamnak, hogy sikerüljön a lehetı legjobban a felvételije, s abban a középiskolában folytathassa tanulmányait, ahol szeretné! S még valami: Töltsünk egy nagyon jó utolsó félévet a Tóvárosiban! Schnee Helga 8. a
Felvételiztünk A végzıs tanulók számára január 24-e emlékezetes nap marad. Nagyon-nagy izgalommal ébredtem fel, valószínőleg sok társammal együtt. 10 órakor kezdıdtek a felvételi írásbelik. Valamennyien tudjuk, hogy ez dönti el a továbbtanulási lehetıségeinket. Mindenki a választott iskolában gyülekezett. A szülık kísértek bennünket, és még az utolsó pillanatban is segíteni akartak, hogy mi, diákok, a lehetı legjobb tudásunkat szedjük elı a fejünkbıl. Volt, aki csokoládéval, szılıcukorkával, gyümölccsel próbálta serkenteni agysejtjeit. Amikor megérkezett a felügyelı tanár, a szívem a torkomban zakatolt. A szülıket kedvesen elküldték, hogy ık is megnyugodjanak, mire végzünk. A vizsgán szigorú ülésrend volt, egymás mögött, egy sorban. Csak íróeszközt vihettünk be és a tudásunkat. Az iskola igazgatója érkezett a felvételi lapokkal. Amikor kiosztották, remegett kezem-lábam, és úgy gondoltam semmit nem tudok. Ahogy a feladatokat olvastam, mindig jobban megnyugodtam, és csak a kérdésekre koncentráltam. A magyar nyelvi feladatokkal kezdtünk. A szünetben levegıztünk, csokoládét és némi folyadékot fogyasztottunk. A második a matematikai feladatlap volt. Ki könnyebben, ki nehezebben, de vettük az akadályokat. A felvételi végén a szülık vártak már bennünket, s nagy izgalommal kérdezték: - Nehéz volt? Aki tudta, annak nem, aki kevésbé tudta, annak egy kicsit. Az eredményeket hamarosan megtudjuk. Imre Anikó 8. a
Hideg napok Koralpeben Eljött végre 2009. január 7.! Irány Ausztria, Koralpe, kezdıdjön a sítábor! Csaknem 5 órai utazás után megérkeztünk a szállásunkra. Az elsı napra nem terveztünk mást: kipakoltunk és játszottunk. Ildi néni kiosztotta a síbérleteket, és következett a háromfogásos finom vacsora. Este még kártyáztunk, pókereztünk és bújócskáztunk. Másnap a reggeli után indultunk a sípályákhoz! 8-10 lehetıség közül választhattunk. Megismerkedtünk a csákányos és a kabinos felvonókkal. Folyamatos síelés után délben megálltunk egy órára ebédelni, aztán újból csúszkáltunk az óriási és meredek hegyekrıl. Sanyi bácsival és Zoli bácsival meghódítottuk a hegy legmagasabb pontját is, közel 2000 métert! Négy órakor lecsatoltunk, és indultunk vissza a hotelbe. Utolsó nap már csoportokban is síelhettünk. Délután nem vártuk a négy órát, mert ez számunkra a paradicsom végét jelentette. Szerintem mindenki rengeteget fejlıdött. Kevesebbet estünk, jóval ügyesebbek lettünk. Türelmetlenül várjuk a jövı telet, a havat és a síelést. Dékány Balázs 6.a Sítábor - Svit - 2009. február Február 1-jén egy esıs vasárnapi napon nagy izgalommal vártuk az indulást. Hurrá, megyünk síelni! Egy könnyed búcsú a családtól, és már száguldottunk is a szlovák határ felé. A hegyek látványa olyan csodálatos volt, mint egy képeslapon. Megérkeztünk, kicsomagoltunk, és vacsora után sétáltunk egyet. Felderítettük a sípályákat. Az elsı nap volt a legnehezebb. Csetlettünk – botlottunk, és közben próbáltuk megjegyezni, mi az a hóeke vagy a rézsútsiklás. Mint a pingvinek, úgy totyogtunk fel a hegyre, aztán: csúszás le, lépkedés fel, szlalom le. Nagyon elfáradtunk. Másnap már könnyebb volt, mert síbérlettel a nyakunkban csak a csúszásra kellett összpontosítani. Teltek a napok, és egyre ügyesebbek lettünk. A csapat majdnem minden tagja feljutott a hegytetıre, és megcsodálhatta a szemünk elé táruló tájat. Láttuk a Magas -Tátra csúcsait - amint rásüt a nap vagy éppen sötét felhık ülnek rajta - és a völgyet egy kis faluval. A gyerekcsapat és a szülık is szépen helytálltak a pályán. A tanulás mellett lazításra is volt lehetıségünk. Tanáraink megszínesítették nekünk az estéket. Volt vetélkedı, amelyen a faházak lakói összemérhették tudásukat és ügyességüket. Elvittek minket Poprádra az aquaparkba, ahol Tamás bácsi segítségével hullámfürdıt varázsoltunk a medencébıl. Rajzverseny is szerepelt a programok között. A rajzokból a szülık és a tanárok választották ki a legszebbeket. A legtöbb szavazatot és az ajándékot Rangel Rebeka (5. a) nyerte el egy szép síelıs képpel. Az utolsó nap már mindenki száguldozott a hegyen, és próbáltunk minden percet kihasználni, mert tudtuk, csak a mai nap van hátra, és utána haza kell menni. A sífelvonó zárásakor találkoztunk a hegytetın, és elbúcsúztunk a hegyek, völgyek látványától. Fájó pillanat volt ez mindenkinek. Már csak a mi iskolánk csapata volt a hegyen, amikor Tamás bácsi vezetésével elindultunk lefelé. Szépen lassan egymás után a fiúk, lányok, kicsik, felnıttek és a tanárok. Egy hosszú kígyó tekeredett le a hegyrıl lezárva ezzel az idei síelést. Este már a búcsú pillanatait élhettük át. Laci bácsi értékelte ezt a pár napot, és megjutalmazta a legügyesebbeket. Szombat reggel elindult a busz haza. Az ablakon keresztül néztük, hogyan tőnnek el a hegyek, és hogyan közeledünk kicsiny hazánk felé. Felejthetetlen élményekkel tértünk haza, és várjuk, hogy jövıre újra a sípályák ördögei lehessünk. Csatakiáltásunk: SÍ - HÓ!! Ragó Nikolett 5. a /Fotók megtekinthetık a http://tovarosi.hu weblapon „fotóalbum” menüpontban./
Fóka- és papagájbemutató papagáj 2009. január 29-én én ellátogatott iskolánkból a 7. évfolyam egy fóka- és papagájshowra. Elıször az arapapagájok léptek fel különbözı különböz ügyességi mutatványokkal, amelyekkel lenyőgöztek leny mindenkit. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen sok mindent képesek megtanulni. Például: számolás, biciklizés, babakocsi tologatása, „autóvezetés”. Ezután a fókák mősora sora következett, követ ami ismét ámulatba ejtett bennünket. Ezek a rendkívül okos állatok sokféle produkciót mutattak be: kézenállást, tapsolást, labdával való egyensúlyozást. Nagyon mulatságos és egyben tanulságos is volt ez a délután, hiszen szórakozva tapasztalhattuk meg, hogy mire képesek ezek az állatok. Szekeres Cintia 7. d
A fókák A fókák életük java részét az északi-sarki északi sarki tengerekben töltik, de gyakran pihennek pihenn vagy sütkéreznek a szárazföldön. A 2 méter hosszúságú emlısöknek eml söknek testhez simuló szırük sz van. A lehőléstıl a bırr alatti zsírrétegük védik ıket. Fejük kicsi, gömbölyő,, és nincs fülkagylójuk. Végtagjaik megrövidültek, megnyúlt ujjaikat úszóhártya köti össze. össze. Orsó alakú testük rövid farokban végzıdik. dik. A szárazföldön esetlenül mozognak. Veszély esetén villámgyorsan a vízbe menekülnek. Miközben a mélybe merülnek, fülfül és orrnyílásaik elzárhatóak. Bámulatos ügyességgel sebesen úsznak. Hátsó végtagjaikkal eveznek, eveznek mellsı végtagjaikat a törzsükhöz szorítják. A fókák csigákat és rákokat is fogyasztanak, de fıként f ként halakkal táplálkoznak. Nagy szemeikkel jól látnak a homályos víz alatti világban is. A szaporodási idıszakban idıszakban felkeresik a szárazföldeket. Itt szüli meg az anyafóka 1-2 kölykét. Szırméjéért, rméjéért, bıréért, b húsáért, szalonnájáért a múltban rengeteg fókát elpusztítottak. Ma már nemzetközi szabályok korlátozzák az elejtendı példányok számát. Arany Adrienn 7. d
Az arapapagáj Származási helye: Ausztrália. Súlya elérheti a 10 kg-ot kg is, éss akár 90 évig is elélhet. Kedvenc étele a dióbél. Erıs csırével cs még a dió héját is fel tudja törni. Tollazatának jellemzı jellemz színei: kék, piros, sárga, zöld. Magyarországon csak telepítve él. Kaiser Dániel 7. d
A hulladékgyőjtés 2009. II. 12-én én környezetórán a biológiateremben a Gaja Környezetvédelmi Egyesület egyik munkatársa tartott elıadást adást a hulladékgyőjtésrıl. hulladékgy A beszámolót diavetítés kísérte, ami elıször el ször azt mutatta be, hogy mi a legjobb és legrosszabb megoldás arra, hogy a szemetet zemetet csökkentsük. Megdöbbenve néztük, hogy mennyi veszélyes hulladék vesz bennünket körül. Tapasztalatainkat, észrevételeinket mi is bátran elmondhattuk. Beszélgettünk a szelektív hulladékgyőjtésrıl hulladékgy l is. Két igen tanulságos videót láthattunk a mőanyag és a fém újrahasznosításáról. Megtanulhattuk a komposztálás lényegét, ötleteket kaptunk a háztartási hulladék hasznos felhasználására. Megfogadtuk, hogy a konyhában keletkezett szerves hulladékot (almahéjat, krumplihéjat stb.) nem dobjuk ki, hanem összegyőjtjük, jük, és szerves trágyaként újból felhasználjuk. Nagyon érdekes volt ez az ismertetı. ismertet . Szeretnénk, ha több ilyenben vehetnénk részt. Aschenbrenner Dorka
4.
a
Környezetvédelem Magyaralmáson
Magyaralmáson is gondot fordítunk a szelektív hulladékgyőjtésre. hulladékgy jtésre. Külön az óvodások számára pedig üdítıss fémdobozokat győjtünk, gy jtünk, s az így kapott pénzt az óvoda környezetére fordítja a falu: virágot ültetnek, udvari játékokat vesznek. Nálunk is van iskolai és óvodai papírgyőjtés, jtés, s gyakran szervezünk szemétgyőjtést szemétgy jtést a falu tisztaságáért, amiben felnıttek feln és gyerekek egyaránt részt vesznek.
Kaiser Dániel Dáni 7.d
Röhög az egész osztály
Igen. Azt hiszem, nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a mi osztályunkba csupa kifogástalan tanuló jár. De valamilyen kifürkészhetetlen oknál fogva a tanárok pont az ellenkezıjét jét állítják. Ki érti ezt? A 8. A osztály tanulói pedig kivételes tehetségük, eszük és szépségük mellett frappáns humorukkal is megörvendeztetik az iskolát. Sajnálja is mindenki, hogy ez az utolsó évünk, jövıre re középiskolások leszünk. De most megint röhög az egész osztály. Hogy mi a nevetség tárgya? Ó, azt ne kérdezd kedves olvasó! Senki más nem érti, csak mi. Oktatóink serdülıkori serdül problémának tartják változékony magatartásunkat, és úgy gondolják, hogy majd kinıjük. ıjük. Az az igazság, hogy mi teljesen másképp vélekedünk. Ennek örömére valaki elsüt még egy viccet, vagy elhangzik egy anekdota, és a nevetés nem marad abba. És ekkor megdermed az osztály. Kétségbeesés és félelem fut át mindenki arcán az elhangzott szó hallatán. Senki sem bánná, ha ezzel az undok kifejezéssel többé nem találkozna: röppentyő. röppenty Elı a könyvet! Mindenki fejvesztve ismétli, hogy az alárendelı összetett mondatból semmiképpen sem hagyható el az utalószó. De minden hiába! Idı nincs, A és B csoportokra oszlik az osztály. Az, hogy a dolgozat elınyére vagy hátrányára yára válik a hatalmas jókedv, már a következı következ óra titka. Schnee Helga 8. a
JÓL NYISD KI A SZEMED! Párhuzamos a két vízszintes vonal?
Zenész vagy nıi n arc?