Farkasréti Általános Iskola. Tavasz-hívó. Jékely Zoltán:

Farkasréti Általános Iskola

2010.

január-február

Jékely Zoltán:

Tavasz-hívó Ha szereted a tavaszi füvet, finom cipellőd kerülgesse szépen, ne taposs rá a hegyről lejövet, őrizzen meg bennünket jóemlékben. A kerítés tövében kis virág - neked adom, az idén ez az első, s az utolsót is neked nyújtom át, ha majd az ideje annak is eljő. Az erdőszéli fák között kopog s tavasz-hívót rikolt a tarka harkály, alattunk száraz ág s levél ropog, éhes tavaszi tűznek jó takarmány. Ott fenn a réteken még szerteszét a napnak ellenálló hódarabkák, mintha vetkőző szórta volna szét mindenféle ruhadarabját. Hallod, hogy kántál a rigó! A hegyekben most bújnak ki a medvék, s a park Flórája – válla, mint a hó – nyírfák között épp emelinti leplét.

Hajdú Ágnes rajza (7. b)

2

●

hagyományok

Eseménynaptár Január 7. – Nyelvünkben élünk – kerületi verseny Január 8. - Kerületi grundbirkózás Január 11.—Teleki Pál földrajz verseny—kerületi forduló Január 17.—Kerületi ének verseny Január 22. – A magyar kultúra napja – megemlékezés Január 26. Angol verseny iskolai forduló Február 4.—Kerületi német tanulmányi verseny Február 11.—Herman Ottó biológia verseny— kerületi forduló Február 3. – Kazinczy-verseny – kerületi forduló Február 8-15. – Sítábor (Murauban) Február 9.— ÖKO-nap Február 10. – Múzeumi nap Február 16.—Angol verseny budapesti forduló Február 17. – Helyesírási verseny – kerületi forduló Február 17. – Kémia-verseny - országos forduló Február 18. – Alsós farsang Február 19. – Felsős farsang Február 19. - Zrínyi matematika verseny—megyei forduló

Barabás Miklós

200 éve született

1810-ben, azaz 200 éve született a neves festő és grafikus. Az 1830-as évektől Pesten élt, és hozzájárult ahhoz, hogy Pest művészeti központtá váljék. Mint közkedvelt arcképfestő megfestette, illetve megrajzolta korának majdnem minden jelentősebb egyéniségét: politikusokat, művészeket, színészeket, főnemeseket, polgárokat. 1859-ben kiharcolta a Képzőművészeti Társulat megalapítását, melynek haláláig igazgató elnöke volt. 1863-ban fényképezéssel is foglalkozott. Ő volt az első művész, aki meg tudott élni művészetéből. Az alábbi képen Műteremben című alkotását láthatjuk.

Iskolaújság

A farsangról Vízkereszt napjával (január 6.) kezdődik a farsangi időszak, és a húsvétot megelőző nagyböjt kezdetéig tart. Hoszsza tehát attól függ, mikorra esik húsvét vasárnapja. A farsang a tavaszvárás jókedvű ünnepe. Magyarországon a középkortól farsangolnak: jelmezes felvonulásokat tartottak, táncmulatságokat, nagy evészeteket-ivászatokat rendeztek. Gyúró Fanni rajza (6. b) A legtöbb népszokás farsang utolsó 3 napjához (farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd) fűződik. Előző csütörtök az úgynevezett kövércsütörtök, ekkor jó zsíros ételeket főztek, sokat ettek, mert úgy gondolták, bő termés várható, és az állatok is majd jó kövérre híznak. A legismertebb farsangi étel a fánk, mely a néphit szerint varázserővel bír. De a rétest és a kocsonyát is sok helyütt fogyasztják ekkor. A farsangi ételeket maradék nélkül kell elfogyasztani, mert utána következik a 40 napos nagyböjt ideje. A legtöbb bált farsang utolsó három napján rendezik. Szinte féktelen vidámsággal kergetik a telet. A legtöbb házasságkötés és lakodalom a farsang időszakára esett. Azokat a lányokat, akik életkorukhoz képest már férjhez menendőek voltak, csúfolódó versikékkel figyelmeztették, hogy ideje volna férjhez menniük. A farsang jellegzetes játéka az álarcos alakoskodás. Kedvelt maszkos alakok voltak a koldus, a cigánylány, a betyár, a menyasszony és vőlegény, és a különféle állatfigurák. A játékok, jelenetek legtöbbször a farsangtemetéssel függenek össze. A mohácsi busójárás ma is többnapos, nagyszabású felvonulás és idegenforgalmi látványosság.

A mi farsangunk Az iskolai farsang a nagyteremben István bácsi vezényletével zajlott. Egyéni műsorszám csak kettő volt, Hódosy Kristóf mint a „könyv rabja” nyert első díjat. Rabruhába öltözött, és egy könyvet láncolt magához, sőt egy másik könyvet olvasott. Azután az osztályprodukciók következtek. Egy régi farkasrétis szolgáltatta a zenét a bemutatókat követő táncházban. Közben a kistornateremben Imola nénivel lehetett játszani, még cukrot is kaphattunk ajándékba. Az eredményhirdetés izgalmas volt A beszélő, jelenetes bemutatók közül mi lettünk az elsők, míg a táncos fellépésekben a 6.a nyert. Balla Gergely 6. c

2010. január-február

200 éve született Erkel Ferenc A magyar nemzeti opera megteremtője 200 évvel ezelőtt született, 1810-ben Gyulán. Operáinak témája a magyar történelem. Előbb a budai magyar színtársulat, majd a pesti német színház, 1838-tól pedig a Nemzeti Színház karmestere. 1844-ben mutatták be a Hunyadi László című operáját, és ugyanebben az évben nyerte el a Bartay András nemzeti színházi igazgató által Kölcsey Himnuszára kiírt pályázaton, a közönség ítélete alapján az első díjat. Következő operája Katona József Bánk bán drámája alapján írt operája, a Bánk bán, melyet 1861-ben mutatott be a Nemzeti Színház. Az Operaház megnyitására készült István király című műve. Nemcsak karnagy, hanem kiváló zongoraművész is volt. Az ő nevéhez fűződik a Filmharmóniai Társaság alapítása (1853). 1875-1889-ig a Zeneakadémia igazgatója. Pedagógiai munkássága is jelentős. Ha többet szeretnétek tudni életéről, munkásságáról, olvassátok el Gál György Sándor Hazám, hazám, te mindenem című regényét, melyet a Móra Kiadó 1963-ban jelentetett meg. Részlet a regényből, mely Erkel Himnuszának fogadtatását írja le: „A színház kitárja valamennyi kapuját, az jön be, aki jónak látja. A közönség dönti majd el tapsaival, hogy melyik dallamot fogadja el a nemzet himnuszaként. Az ünnepi estén megtelik a színház. Ünneplő ruhában jönnek a névtelen iparoslegények csakúgy, mint a gazdag budai patríciusok, s az írók, költők, művészek, színészek, s díszmagyarban jelennek meg a nemesség legjava képviselői is. … Szétnyílik a függöny, s a színpadon ott áll lépcsőzetesen a Nemzeti Színház teljes dalkara. A karmesterpálca villan, s a kórus rázendít az első dalra. Szépen megírt zenemű. Helyén van itt minden: összhang, ütem, prozódia, csak hát éppen a villamos áram hiányzik belőle, mely összeforrasztja az embereket. … Megszólal a második dallam. De ettől sem melegszik a publikum. S bizony így jár a harmadik, negyedik, ötödik pályázó is. - Hiába, himnusz – parancsszóra nem születik. Annak ki kell forrnia az évszázadok tisztítótüzében. Aztán új melódia zendül, s a közönségen valami megnevezhetetlen rebbenés fut végig. Szó sem hallik, szomszédjához sem hajol senki sem. És mégis érzi mindenki: a nagy vendég, a remekmű – megérkezett. Az imént még fásult arcok megforrósodnak. Csillog az ezernyi szempár. Zeng a kórus, mint a százsípú orgona, melynek mindenregiszterébe, sípjába élet, emberi érzés költözött: Isten, áldd meg a magyart!

évfordulók

●

3

A LÁNCHÍD 160 éves Érdekességek a híd építésével kapcsolatban: - a híd megépítése elsősorban Széchenyi István érdeme, aki 1832-ben megalakította a Hídegyletet - az országgyűlés 1836-ban hozta meg az első magyar Duna-híd építését elrendelő törvényt - a tervjavaslatokat két angol mérnök készítette, végül William Clarkét fogadták el. - W. Clark névrokona, Adam Clark volt a kivitelező - Az építés 1839-ben kezdődött - 1849. november 20-án adták át a forgalomnak - 1945-ben a visszavonuló németek felrobbantották a hidat - 1949. november 20-án újjáépítve, kiszélesített hídfőkkel, villamossínekkel, a pesti oldalon aluljáróval adták át a hidat - a vámszedőházat is ekkorra lebontották

Imre Sándor rajza (8. a)

Jégen járó január Tél. Hideg. Tartósan fagypont alatt…. Itt a Farkasréti iskolában mindenki ujjongva kiált fel: Legyen jégpályánk! És lőn. Kell hozzá egy Laci bácsi, némi víz, pár lelkes pedagógus, és mehet a móka. Januárban összeállt minden feltétel a jégpályához, és jöhettek a korcsolyázó gyerekek. Nem kellett sokáig várni rájuk. Már korán reggel felcsatolták a korcsolyát, majd egész délelőtt folyt a nyüzsgés a pályán. Aztán este is, meg hét végén is. Szombat-vasárnap szólt a zene, még forró teát is lehetett kapni, sőt forralt bort, zsíros kenyeret. Kriszta néni gofrit sütött, Zsuzsa néni palacsintát. Ezeknek volt csak igazán nagy sikerük! És akik nélkül ez az egész nem működött volna: Krisztina néni, Mészáros Zsuzsa néni, Csilla néni, Ildikó néni, Thuróczy Zsuzsa néni, Imola néni, Kismarton Zsuzsa néni, Müller Monika néni, Balázs bácsi, Laci bácsi és a portás Feri bácsi. Köszönet mindenkinek, aki megfordult a gyerekekkel a MI ISKOLÁNK jégpályáján! Mészáros Zsuzsa

4

●

szórakozás itthon és külföldön

Iskolaújság

ÖKO-nap az iskolában Az ökológia a tudományoknak azon ága, mely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. A kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Haeckel német biológus az öko= ház, háztartás, és a logia = tudomány szavakból. Február 9-én az iskolánkban öko-napot tartottunk. Minden osztály a tanárok által kialakított állomásokra indult, ahol különböző érdekesnél érdekesebb feladatok vártak minket. Az osztályunkat István bácsi vezette. Az első állomáson Dóra néni várt egy érdekes feladattal. Különböző színű dobozok álltak az asztalon (fehér, kék, zöld), mellette hulladékok. Az volt a feladatunk, hogy ezeket a különböző tárgyakat a megfelelő gyűjtőhelyre tegyük. Hibátlanul teljesítettük. Következett Tibor bácsi standja, ahol egy véletlenszerűen kihúzott betűvel állat-, illetve növényneveket kellett mondanunk. Mi a G betűt húztuk, és állatokat soroltunk: gepárd, gnú, gorilla. Zsuzsa néninél egy activityhez hasonló játékot játszottunk. Magda nénivel színjáték következett. 4 szereplőt választottunk, egy anyát három gyerekkel. Az anya szerepe az volt, hogy a gyerekeknek elmagyarázza, miért fontos az egészséges táplálkozás, miért jók az egészséges ételek. Az angol-informatika teremben a könyvtáros néni várt minket, aki számítógépről lejátszotta néhány madár hangját, közben a madarak képét is láthattuk. Ezután a hangjuk alapján kellett azonosítani a madarakat. A könyvtárban azt a feladatot kaptuk, hogy a táblán lévő szavak jelentését elmondjuk. Szótárt is lehetett használni. Mariann néni állomása következett. Itt a táblára felírt tíz szót kellett beleszőni egy általunk fogalmazott versbe. A mi versünk kicsit vicces volt, mert a főszereplő galambunkat Robin Hood lelövi. A tíz szó, melyet fel kellett használni, a következő volt: Föld, galamb, szemét, víz, völgy, nap, sötét, kaland, rét, levegő. A tornateremben Balázs bácsi és egy akadálypálya várt minket. Labdás feladatok, ügyességi játékok következtek, nekem nagyon tetszett. Végezetül a tornateremben gyűltünk össze egy divatbemutató megtekintésére. Minden osztály készült egy hulladékból, megmaradt anyagokból gyártott ruhával. (papír, nejlonzacskó, kupak, alufólia, madzag, műanyagpalack). Ezekből az anyagokból cipők, ingek, nadrágok, szoknyák, kalapok és egyéb dolgok készültek. Ezt a jelmezversenyt fölényesen nyerte a 6. b osztály. Ezen a napon sok ötletes dolgot láthattunk. Szilágyi Dávid 6. c

Sítáborban jártunk Az idei sítábort ugyanúgy Ákos bácsi szervezte, mint a korábbi években, és ugyanarra a helyre is mentünk, mint a korábbi években: Murauba, egy ausztriai síközpontba. Az osztályunkból Rozi, Dorina, Garancsy András, Domi és én voltunk síelni, a másik nyolcadikból Galambos Máté, Bendegúz és Tagscherer Marci jött. Sokat voltunk így együtt, esténként gyakran átmentünk biliárdozni és csocsózni a másik épületbe. Hétfőtől péntekig síeltünk: reggel 7-kor keltettek bennünket, és délután négy óráig voltunk a pályán. Öt csoportba osztottak minket, a kezdőktől a haladókig. Ákos bácsi, Kriszta néni, Imola néni és Teddy bácsi tanítottak a pályán, mindig váltva a csapatokat. Fél egykor volt az ebéd, hideget ettünk, de aki akart, az beülhetett a hüttébe gőzgombócot enni. Péntek délután szabadsíelés volt, szerintem ez volt a legjobb nap. Esténként közös programokat, vetélkedőket szerveztek a tanárok. Nagyon élveztük ezt az együtt töltött hetet, és ha lehet, jövőre is jövünk! Lajkó Nóra és Végvári Domokos 8. b

öko-versek ●

2010. január-február Szálló galamb Száll a galamb, Minden vágya egy kis kaland. Száll rét, völgy és víz fölött, A nap süt a háta mögött. A fény bántja a szemét, Lassan halványul, jön a sötét. A levegő lehűl, a galamb továbbröpül, S a Föld tovagördül. 5. b

5

A legsikeresebb versek az öko napról

Kaland Reggel volt egy kalandom, Elrepült a galambom. Víz s rét felett röpkedett, Sötét volt, így nem láttam egyebet. Völgy felett repkedve Kinyitá szemét: „Hohó, mily sok szemét!” A jó levegő szennyezett, A nap is közben lement S a Föld lábom alatt nem keringett. 7. a osztály

Tiszta, mint a víz Sötét a Föld a sok szeméttől, Jó a fehér galamb, számára ez most kaland. S körötte kering ő, a megtisztított levegő. Leszáll a nap, a rét sötét, A Hold emelkedik a völgy fölé. Eddig tartott a kaland, S elrepült a galamb. 6. b

S.O.S A Földön él sok galamb, És ez már kész kaland. Süt a nap, szép a völgy, Csodálkozik is a Föld. Meglátja a szemetet, ámul: Nahát emberek! A sok szeméttől sötétbe borul a völgy, Lombját is hullatja a tölgy. A szép tiszta levegő Manapság már mérgező, A víz szennyezetté vált, Emberek, itt megállj! Ne szennyezétek a környezetetek, Mert ez a ti élőhelyetek. 5. c osztály

Galamb-kaland Ím itt a Föld! Mily nagy kaland, Így szólt egy nagy, sötét galamb. A Nap, hogyha süt, oly szép a rét, Csak ne lenne ott a sok-sok szemét. A völgyben szalad egy kis patak, Vizével oltom majd szomjamat. Leszállt a légből a sötét galamb, Kortyolt, s folytatódott a kaland. Pintér István tanár A rajzokat Kismarton Zsuzsanna készítette

A galambpár A Föld mélyén van egy völgy, Hol egy szép galambpár költ. Sok kalandban résztvettek, Magokat, bogyókat ettek. Sötét felhők felett szálltak, Honnan nem látszanak házak. Nem látszik már a sok szemét, Csak a sok szép virágos rét. Koszos vizet már nem isznak, Inkább friss levegőt szívnak. 7. b

6

●

így írunk mi

Iskolaújság

Nagy Lajos Képtelen természetrajza után

A méh

A tyúk

A papagáj

A méh nagyon v e s z élyes és idegesítő állat. V e gyünk e g y egyszerű esetet: helyszín a strand. Olvasni próbálunk, és közben nyalogatnánk a málnás jégkrémet. Eszünk, eszünk, egyszer csak zümmögést hallunk magunk mögött. A méh pont minket szemelt ki, mintha csak én léteznék a málnás jégkrémemmel. Odébb költözöm, ő pedig hűségesen zümmögve követ. Hadonászni kezdek, s persze, az a fiú, aki tetszik, észre vesz, és teljesen hülyének néz. A méhecske (már becézem is) megcsíp, majd megtámadja az előbb említett fiút, s így kölcsönösen hülyének nézzük egymást. A méh elégedetten tovazümmög. Nem történt katasztrófa, nyugodtan beszélgetünk, amíg várunk és esszük a málnás jégkrémet. Nagy Boglárka 8.a

A tyúk háziállat. Illetve ház körüli állat, mert ha a házba bekerül, akkor már nem állat, hanem pecsenye, illetve tyúkleves. A tyúkot az ember megevés céljából tartja. A tyúk tojásokat rak, amiből legtöbbször kiscsibe, egyéb alkalmakkor pedig rántotta lesz. Kivétel a záptojás. Ebből se csirke, se étel nem lesz, viszont ki szokott durranni, mikor is nagy kosz és büdösség keletkezik. A tyúk tyúkólban él, kivéve ha kijön belőle, mert akkor az udvarban él. A tyúk hímjét kakasnak hívják, legtöbbször a kerítésen vagy a szemétdombon ül, és hajnalban kukorékol. Aztán egész nap. Ezért a kakaskukorékolásból ritkán lehet megállapítani, hogy hajnal van-e. Az emberek inkább kinéznek az ablakon, és ha látják a napot felkelni, akkor azt mondják, hajnal van, és ők is felkelnek, de van, mikor tovább alszanak. Imre Sándor 8. a

A papagájok j -vel írják a nevüket, ellentétben például a harkállyal vagy a sirállyal. Ebből is látszik, mennyire különböznek tőlük. A papagájok házakban, illetve lakásokban laknak, legtöbbször az emberrel, kivéve ha a távoli dél-afrikai fajokról beszélünk, de azt most inkább hagyjuk. Nem is értem igazán, mért tartanak az emberek papagájt. Hangos, rikácsol, és ha még beszélni is tud… ráadásul a tudtunk nélkül fecseg, az maga a pokol. Képzeljük el, elmondjuk kedvencünknek legféltettebb titkainkat, s mikor valami fontos személy érkezik lakásunkba, a papagájunk juszt is kikotyogja. Óriási az égés! Majd mikor a vendég távozik, s meg akarom mutatni anyunak, hogy a papagájunk beszél, ő síri csöndben marad és ártatlanul pislog. Fogadjuk el, nem tudunk túljárni az eszén. Hát még ha mamagájunk lenne! Jánosi Lilla 8. a

A hangya A hangya egy csodálatos állat. Szervezett az államuk, bámulatra méltók az építményeik. Vándorlásaik és küzdelmeik sok hasonlóságot mutatnak az emberi társadalmakkal. Nyilvánvalóan ez nem a véletlen műve, hiszen fejük majdnem testükkel egyenlő nagyságú, ezzel magyarázható értelmi szintjük. Ám nemcsak okosak, de szorgalmasak (tartja a mondás is), erősek is, így úgy tűnik, minden tulajdonságukban az állatok élén járnak. Érdekességük, hogy semmilyen evolúciós fejlődésen nem mentek át, az évmilliók során nem változtak semmit. Nem úgy, mint az ember! Szokásos lakóhelyük az erdő, a füves területek, néha azonban szeles és nedves élőhelyet is felkeresnek, így előfordulhat, hogy lakásunkba költöznek. Miközben ádáz küzdelmet folytatunk a hangyák ellen, legyünk tisztában azzal is, hogy gyermekeink szívesen figyelik meg és táplálják is ellenségeinket. Ha azt vesszük észre, hogy kitartó küzdelmünk ellenére nem kívánt lakótársaink száma nemhogy csökkenne, de növekszik is, nem árt, ha gyanakodni kezdünk gyermekeinkre. Noha ezek az apró élőlények sokakat bosszantanak, én személy szerint csodálom őket, főként különös érzéküket a színek iránt, hiszen a sárga ruhák szinte mágnesként vonzzák őket. Végezetül még egy érdekesség, mely a hangyák találékonyságát bizonyítja: egy apró trópusi hangya kegyetlen módszert fejlesztett ki a nálánál sokkal nagyobb zsákmány elejtésére. (Milyen jó, hogy mi, emberek mégsem hangyák vagyunk!) A tudósok szerint egy gomba segítségével csapdát állítanak a nagyobb rovaroknak, s kifeszítik őket mintegy kínpadra, miközben a boly többi tagja elárasztja és megöli őket. Eszes Annamária 8. b

2010. január-február

így írunk mi●

7

Magyarázom a bizonyítványom (Karinthy Frigyes nyomán) -

Anyaaa! Add vissza! Nee! Ne nézd meg! Akármilyen rossz is, én megnézem. Úgyis alá kell írnom. Egyébként meg magadra haragudj! De anya! Ez nem is az én bizonyítványom! Ez a barátnőmé. El akartam mondani, mielőtt elvetted. Persze. Ha a tied lenne, akkor nem tiltakoznál ennyire. Tehát a bizonyítékok ellened szólnak. Csak azért tiltakozom, mert nem akarom beégetni, és azt is tudom, azonnal beárulnád az anyjának. Te aztán folyékonyan hazudsz, kislányom. Nem gondoltál arra, hogy színészi pályára lépj?? Miből gondolod, hogy hazudok? Miért kell neked minden esetben először arra gondolni, hogy hazudok? Ide van írva a neved… Ez tévedés! Már az elején el akartam mondani, hogy hibásan adták ki a bizonyítványokat. Bizonyíték? Itt van… (Istenem, tisztára, mint a bíróságon…) Ez hamisítvány! Ezt meg honnan veszed, anya? Micsoda képtelen ötlet… Hogy én … aláírást hamisítsak… Nevetséges… Kacagnom kell! És akkor miért a te maszatolós tolladdal van idefirkálva az aláírás? És mit is mondtál? Aláírás hamisítás… Szó sem volt aláírásról. Hát… csak kitaláltam, mire gondolsz… Persze! Én meg a szomszéd Bíró Józsi vagyok! Apropó Bíró… mintha valami bíróságot emlegettél volna. Nos, rendben. Ön ezennel három hét szobafogságra ítéltetik, ami további hetekre fokozódhat, a bizonyítvány megtekintése után. De anya… Mondtam, hogy ez a barátnőmé… Rendben, négy hét! Jól van, megyek már! Németh Noémi 8. a

Magyarázom a bizonyítványom Mint minden év végén, most is kiosztották a biziket. Sajnos az enyém nem úgy sikerült, mint vártam. Otthon rájöttek, hogy titkolok valamit. Elkezdődött a faggatózás: - Milyen lett a bizonyítvány? - Csak tízesek vannak benne, úgy értem, ötösök. - Mutasd, hol van? - Az isk …kolában… - nyeltem nagyot. - No persze! Hozd azonnal, mutasd! – elkullogtam, s bevittem a bizonyítványt apám szobájába. - Rajz ötös, technika ötös, fizika négy, töri öt, irodalom négy, matek hármas!? - Mi??? Ezt hol írja? - Hát itt! - Mikor én néztem, nem volt ott! - Mutasd a matek füzeted! - Hú, azt kidobtam. - Hová? - A papírgyűjtésbe vittem. Ekkor nagy baj történt. A kistesóm kiborította a táskám, s kicsúszott a füzet. - Na, itt van- szólt apám – s elém rakta. - Hogy hol a dolgozat? Szaladtam a kuka felé az egyes érdemjegyű dolgozattal, de belebotlottam anyába, elestem, s anya kikapta kezemből a lapot. - Egyes??? - Az egy négyes, csak letörlődött a vonal róla. - Mars fel a szobádba! Mától napi egy óra matek! Azóta értem és tudom a matekot… Szabó Zsolt 8. a

Szójátékok Karinthy nyomán Kovács Kata tollából Karinthy találmányai: Züllött medve – elvetemedve Kecskegida – gyerekecske Gyors ürge – fürge Apátlan-anyátlanvakond – árvakond Félénk puli – lapuli Búcsúzó pávián – pápávián Kovács Kata találmányai: Csóró pondró – sóhernyó Fenyőn lógó sertés – karácsonyfadisznó Pirosat a zölddel keverő vakond – színvakond Nagyon öreg fabogár – aszú Gonosz darázs – cudarázs Fitnessguru hím marha – Norbika Dundi zsiráf – tömzsiráf Ha van kedved, Te is játszhatsz!

8

●

Muzsikás

Iskolaújság

Egy délelőtt a Muzsikás együttessel Meglátogatta iskolánkat a Muzsikás együttes. Be kell valljam, nem sokat hallottunk eddig róluk. Nem tudtuk, milyen zenét játszhatnak. Azt sejtettük, hogy nem beat, rock, repp, talán népzene? A neve legalábbis erre enged következtetni. Vegyes érzésekkel ültünk be meghallgatni Őket, de kellemes meglepetés ért bennünket. Csodás élményben volt részünk és sikerült mikrofonvégre kapnunk az együttes vezetőjét is. - Szeretnénk megköszönni ezt a csodálatos előadást. Nagyon élveztük. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy mikor és hogyan alakult meg az együttes? - Diákok voltunk, amikor kapcsolatba kerültünk ezzel a zenével és beleszerettünk. Először csak hallgattuk, azután csak magunknak elkezdtünk muzsikálgatni, bulikba jártunk. Volt egy táncegyüttes, akiket kísértünk, mi is táncolgattunk. Ezt az együttest úgy hívták, hogy Bartók Béla Táncegyüttes. Tulajdonképpen egy ehhez hasonló zártkörű bulin alakultunk meg, és nem gondoltuk volna, hogy ez onnan ki fog kerülni. - Fiatal korukban, mint most mi, milyen zenét hallgattak? Milyen koncertekre jártak? - Természetesen a mi nemzedékünk nőtt fel azon a zenén, amit ma „beat korszaknak” mondanak. Én kb. ilyen idős voltam, mint ti, amikor a Beatles megjelent a világban és abban a pillanatban az én korosztályomban, szinte mindenki úgy érezte, hogy ez a fajta zene más, mint amilyet az apáink, nagyapáink szoktak hallgatni, nem az az „avitos” régi vacak, hanem ez a mi zenénk. Végig söpört az egész világon ez az újfajta zene. Volt, akinek a KISS, valakinek a Rolling Stones tetszett jobban, másnak a Bee Gees, a Bech Boys, ők voltak az akkori fantasztikus együttesek. Mi ezen a zenén nőttünk föl, minket is megérintett a könnyű zene, mint ahogy az a fiatalságot mindig is megérinti. - Tehát Önöknek megtetszett és beleszerettek a népzenébe? - Így van, gondolj el egy olyan bulit, amelyiken népzene is szól és a Rolling Stones zenéje is. Mi ilyen bulikra jártunk, a lányokkal erre táncoltunk, hol ezt hallgattuk, hol azt a zenét, a kettő nagyon jól megfért egymással. - A ma játszott számokat átírják, vagy teljesen ugyanazt játsszák, mint régen? - Ez egy érdekes kérdés. Minden zenének megvan a maga előadói stílusa, még pedig az, hogy milyen díszítésekkel és milyen hangsúlyokkal játsszák. Ez olyan dolog, mint amikor valaki franciául beszél, vagy egy fiatal hölgy egy idős bácsi is másként beszél. Mi a stílusjegyeket tanuljuk meg. Minden prímásnak, minden zenésznek megvan a saját stílusa. Próbálunk ragaszkodni az eredeti hangzáshoz. - Kíváncsiak lennénk rá, hogy hol jobb játszani külföldön, vagy itthon? - Magyarországon azért jobb játszani, mert itthon a szöveget ismerik és van mihez kötni a zenét is. Külföldön viszont azért izgalmas játszani, mert minket kevésbé ismernek. Zenénk pozitívan változtatja meg a magyarokról, rólunk alkotott képet. Jobban megismernek bennünket, kultúránkat. Nagyon szeretik és tisztelik ezt a fajta zenét. A koncerteken általában különféle zenekarokkal, szólistákkal lépünk fel. Akár rock zenekarokkal is. Ezt a fajta zenét, ami mi játszunk, sajnos kevesen ismerik. Sokan azt gondolják, hogy csak azok muzsikálják, akik falun születtek, vagy ott élnek. Amit mi játszunk, azt Bartók és Kodály összegyűjtötték, és tovább örökítették, tanították. - Pályafutásuk alatt nagyon sok díjat nyertek, több évtizede vannak a pályán. Melyik díj az, amelyik a legnagyobb elismerés Önök számára? - 35 éve vagyunk a szakmában, azóta zenélünk, ez alatt az idő alatt gyakorlatilag már minden díjat elnyertünk, amit csak lehetett. Legnagyabb elismerésnek a HOMEX díjat tartjuk, aminek nagyon örültünk. Ezt a díjat a világ népzenészei részére alapították és évente csak egyet adnak át. Egy nemzetközi zsűri ítéli oda, a zsűrinek nincs magyar tagja. Ezt a díjat mi úgy kaptuk meg, hogy Európában még senki nem kapta meg. Az írek, brötonok, bolgárok, szerbek, macedónok is híresek, de mégis mi magyarok kaptuk meg. - Milyen érzés volt itt előttünk játszani? A mai gyerekek már inkább a modern zenét kedvelik. Nekem nagyon tetszett. Ritkán hallunk ilyen zenét. A heti egy énekóra kevés lehetőséget ad hasonló élményre. Úgy éreztem, hogy most mindenkit megfogott a zenéjük. - Az biztos, hogy a Ti fiatalságotok úgy gondolja, ez nem modern zene. Én úgy gondolom, hogy ez igenis modern zene. A modern zene nem azt jelenti, hogy divatos. A mi zenénk nem divatos, de a mai ember szá-

2010. január-február mára értékes, hatékony. Mint például a korszerű gyógyszerek mellett vannak gyógyteák és olyan gyógynövények is, amelyeket a mai napig is használunk. És sokszor jobban segítenek, mint a gyógyszerek. Attól, hogy valami régi, nem biztos, hogy a mai életben nem használható, ez a zene használható. Nagyon jó példa az írek esete. Az ír zene hirtelen divatos lett, pedig az ugyanolyan régi, mint a mi zenénk. Az ír zene attól lett divatos, hogy átlépett a határokon és az egész világ számára ismert, elfogadott lett. Mi még nem értük el ezt a szintet. - Akkor ilyen fellépésekkel meg lehet szerettetni az emberekkel, külföldön is, és itthon is. - Azt a zenét szereted, amit hallasz. Ha ez a zene szólna a rádióban, mint ahogy Írországban, pl ott a rádiókban csak ír zene szól. Egy városban van két rádióadó és egy TV csatorna, ahol csak ír zene szól. Az emberek számára fontos a zene és benne élnek. Mindenki ismeri. Ha bemegy az ember egy benzinkúthoz, több szám lemez, kazetta, videó található, amin ír zene szól. Magyarországon sajnos nem találsz ilyet. Rádióban sem hallhatsz ilyen zenét. Abban, hogy kevésbé ismert és nem modern, közrejátszik, hogy akik irányítják a zenei műsorokat, nem tartják népszerűnek, pedig szerintünk az. - Ma már egyre többet hallani rádióban olyan zenét, ami feldolgozott népzene és rappet vágnak mellé. Úgy gondolom, ezzel kezdik visszahozni a népzenét. Hallgatva a muzsikájukat, nem tudtam megállapítani, hogy mi a különbség a három hegedű között. - Ez olyan, mint a vonós négyes, mindenkinek megvan a saját szerepe. Ha bármelyiket kivesszük, hiányos lesz tőle a zene. Ebben a zenében, amit mi játszunk, két hegedű van, és mindegyik prímás, szerepük dallamról dallamra változik. A háromhúrú brácsa a kontra, a harmóniát adja, a nagybőgő a fő hangsúlyokat. tulajdonképpen így áll össze a falusi vonósnégyes hangzás, amely jellemző Szatmártól Erdélyig. Kis Gábor és Mayer Bálint riportja (7. a)

múzeumi nap

●

9

Petőfi nyomában A 7. a osztály a múzeumi napon a Petőfi Irodalmi Múzeumot látogatta meg. Három teremben állították ki a költőről, Petőfiről az anyagot. Kaptunk egy feladatlapot, melyet a kiállított képek és tárgyak megtekintése után kitöltöttünk. Az úgynevezett zöld teremben Szendrey Júlia kismama ruháit, valamin kettejük jegygyűrűjét nézhettük meg. A harmadik, piros teremben megtudhattuk, milyen sok nyelvre fordították le Petőfi verseit, és láthattuk Zoltánka cumisüvegjét is. Befejezésül ellenőriztük a kitöltött feladatlapokat, és élményekkel gazdagon tértünk vissza az iskolába. Németh Alexandra és Hermecz Mirjam 7. a

A Csodák palotája Hogyan lehet felemelni egy kézzel egy autót? Lehet-e simán gurulni egy olyan járgánnyal, aminek egyik kereke sem kerek? Mitől lesz interaktív egy terepasztal? Akik elmennek és kipróbálják ezeket a tárgyakat, azok választ kapnak a feltett kérdésekre. Már a bejárat előtt megtartottuk az első erőpróbát, mikor egy hidraulikus rendszer segítségével egy kézzel felemeltünk egy autót. Benn az épületben szemléltető bemutatást kaptunk különféle fizikai törvényszerűségek szerint működő „csodákról”. Egy fél órás bemutatót láttunk egy teremben, ahol főleg nitrogénnel folytak a kísérletezések. Majd körülnéztünk, s a lézerpisztolyos céllövöldénél ragadtunk le. Mikor rájöttünk a fortélyra, rekordot döntöttünk. A négyszögletű kerekekkel hajtott járgányt mindannyian kipróbáltuk. De ahol a legtöbb időt töltöttük, az a reflexpróba volt. Négyen körbeültünk egy asztalt, melynek a közepén egy piramis állt, és ahogy felvillant benne a zöld lámpa, az előttünk lévő piros gombot meg kellett nyomni. Az első emeleten a repülőgép szimulátorra csaptunk le. A tükrös szoba elég becsapós volt, és ha nem a földet nézted, akkor bizony nekiütköztél a tükörnek. A legfelső szinten logikai és ügyességi játékokat lehetett kipróbálni. Távozásunk előtt még a bejárat közelében lévő futópályán mértük össze gyorsaságunkat.. Az autós emelőt kifelé menet is kipróbáltuk, s a Millennáris udvarán hógolyózni is jutott néhány perc. Mindenkinek ajánlom a Csodák palotáját, ahol akár egy teljes napot is eltölthetsz. Gábor Barnabás 8.b

Múzeumi nap a Várban A február 10-i múzeumi napunkat az Országos Széchényi Könyvtárban töltötte a 6. c osztály. A kiállításról egy munkatárs magyarázott. Mesélt a tihanyi alapítólevélről,, melyben magyar szavakat ismerhettünk fel. Szó volt az első magyar versről, az Ómagyar Mária-siralomról. Különböző Bibliák, kották, régi térképek is szerepeltek a kiállításon. Szobrok, festmények díszítették a termeket. A kiállítás végeztével írhattunk a vendégkönyvbe is. A látnivalók megtekintése után visszatértünk az iskolába. Hódosi Kristóf 6. c

10

●

olimpiák

Iskolaújság

„Citus, Altius, Fortius” Azaz gyorsabban száguldani, magasabbra jutni és erősebbnek lenni, mint eddig bárki más. Az első olimpiai játékokat Kr.e. 776-ban jegyezték fel, ez lett a görög időszámítás kezdőpontja, a versenyek eredete homályba vész. Az utolsó szabályos olimpiai játékokat 261-ben rendezték. Innentől kezdve csak csurran-cseppen az információ a játékok sorsát illetően. A keresztény császár, I. Theodosius 393-ban (egyes források szerint II. Theodosius 435-ben) úgy rendelkezett, hogy valamennyi pogány templomot be kell zárni, és betiltotta a játékokat. Néhány történet az ókori olimpiákról. Az olimpiák jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Kr.e. 776től Kr.u. 261-ig a különböző időkben dúló háborúk és súlyos politikai-gazdasági nehézségek ellenére mindig megtartották. Az ókori olimpiákon való dicsőséget csak a győzelem hozott. A részvétel önmagában nem volt erény, a vereség pedig lemoshatatlan szégyent jelentett. Ez magyarázza, hogy a római időkben már azt imádkozták a résztvevők: Vagy győzelmi babér, vagy halál! Az olimpiai győzteseket szinte isteneknek kijáró ünneplésben részesítették. Hazájukban különleges előjogokat élveztek és magas pénzjutalomban részesültek. Bár a versenyzők nem hazájuk színeiben, hanem egyénileg indultak, a győzelemkor megnevezték, hogy mely város polgárai, így közvetve dicsőséget hoztak városukra. Az egyik ökölvívónak kiverték a fogait, de az lenyelte azokat, hogy ellenfele ne vegye észre. Egy bokszolót Kézfejesnek hívtak, mert az volt a szokása, hogy ellenfelének elkapta ökölbe szorított kézfejét, és azt megszorítva összetörte csontjait. Kr.u. 67-ben Néró császár parancsára megváltoztatták a játékok menetét, olyan saját számok bevonásával, mint a tíz ló vontatta kocsik versenye, valamint a dal és tragédiaverseny. Néró ezen kívül más számokban is indult, nem meglepő módon valamennyi számban Ő győzött. Nagy Sándort, aki nemcsak kitűnő lovas, hanem remek futó is volt, felkérték arra, hogy vegyen részt az olimpiai játékokon. Állítólag azt felelte, amikor felkérték, hogy csak akkor, ha királyok lesznek az ellenfeleim. Az olimpiai játékokat elsőként ő kapcsolta össze általános békepolitikával. Diodórosz szicíliai történész szerint: Az olimpiai játékok idején Alexandrosz elrendelte, hogy valamennyi száműzöttnek vissza kell térnie hazájába, kivéve azokat, akiket szentségtörés vagy gyilkosság miatt száműztek. Kiválasztotta legöregebb makedón katonáit, és elbocsájtotta őket a szolgálatból, összesen tízezret. Megtudta, hogy sokan közülük eladósodtak, ezért egyetlen nap alatt kifizette tartozásaikat. Egyszer egy Arrakhión nevű birkózót ellenfele megfojtott, miközben az kitörte amannak lábujjait. A fojtogató kínjában feladta a versenyt, mire a bírók győztesként hirdették ki Arrakhión holttestét Az ókori olimpiákat csak férfiak látogathatták, nők és asszonyok nem - kivételt csupán Démétér szűz papnője képviselt. Aki ezt a szabályt megszegte, azt a Typaion hegyről a szakadékba lökték. Egyetlen asszony akadt csupán, aki ellenállt ennek a szabálynak mégsem büntették meg. Kallipateira igazi sportolócsaládban nőtt fel: édesapja, három bátyja, unokaöccse, sőt fia is olimpiai bajnok volt. Amikor férje meghalt, Kallipateira átvette fia edzésének irányítását. Az olimpiára aztán férfinak álcázva bejutott, ám Peisirodos győzelmekor izgalmában ledobálta álruháját, leleplezve ezzel asszonyi mivoltát. A büntetést csak családja sportsikereire való tekintettel úszta meg. Ellenben esete precedenst teremtett: ettől kezdve az edzőknek minden olimpiai előtt meztelenül is meg kellett mutatkozniuk, kizárva a csalás lehetőségét. Történészek szerint egyfajta kezdetleges számítógépnek is nevezhető készülék határozta meg, mikor kerüljenek megrendezésre az Olimpiai Játékok az ókori Görögországban. A leletet 1901-ben találták egy hajóroncson Antikythera szigete mellet. A bronzból készült szerkezetet a görögök elsősorban a nap és a holdfogyatkozások időpontjainak kiszámításában nyújtott segítséget, ám a legújabb vizsgálatok szerint ezt használták a négy éves olimpiai ciklus pontos ciklusának megállapításához is. Néhány adalék az újkori olimpiákról: 1920-ban Budapesten rendezték volna meg az olimpiát, de az Osztrák Magyar Monarchia I. világháborús szerepvállalás miatt a győztes hatalmak Antwerpennek adták a rendezés jogát. A vesztes hatalmakat pedig kizárták az olimpiáról. A terrorizmus is megjelent az olimpián, mert a müncheni olimpián, 1972. szeptember 5-én a kora hajnali órákban palesztin terroristák vérfürdőt rendeztek az izraeli sportolók között. 5. b és az 5. c osztály tanulóinak gyűjtése

2010. január-február

Egy különleges nap Reggel, mikor az ember felkel, Akkor még csak arra gondol, Hogy mi lesz ebből a napból. Amikor az ember hajat mos, Akkor jobb, ha tudatos. Ne túl melegen, mert leég a fejem, Ne túl hidegen, azt nem szeretem. Legyen langyos, az fontos. Aztán a pakolás, nem kell már Semmi más, csak az iskola, De az le van lakatolva! Így hát visszafordulok, Még csak nem is pislogok. Út közben találkozom egy oroszlánnal. Mi mással? Talán egy darázzsal? De én elmegyek mellette, Pedig meg is ehetne. Amikor hazaérek, otthon vár Papi, mami, és elmesélem nekik, Hogy mi a tuti. Adják az ebédet, Gyűlnek a remények. Amikor megettem, jókat nevettem. Elvileg nem vicces, hogy az iskola Be van zárva? Én pedig ott Állok előtte. Fázva. Aztán felhívjuk Nándi bácsit, Hogy mi a baj. Azt mondja, Felrobbantották az iskolát. Jaj! Azután kicsit tévézek, Nehogy a bokszmeccsről lekéssek. Miközben nézem, folyton azt kérdem, Mért nem ad egy jobbhorgot, Miközben orra előtt ódorgott. Gyerünk, Madár, verjed szét, Az lenne aztán a szép! – …átöltöztem pizsamába, befeküdtem a puha ágyba… Ha nem hiszed, járj utána! Áprili Máté 4. c

alsósok oldala

●

11

Az olvasás öröm Első osztályban tanultam meg az olvasást. Amikor már tudtam folyamatosan olvasni, akkor kezdtem el regényekkel foglalkozni. Most nem régen rátaláltam egy nagyon aranyos kis könyvsorozatra, a „ Rumini”-ra. Berg Judit a szerző, és a Szélkirálynő nevű hajó legénységének izgalmas kalandjairól szól. Amikor olvasok, beleélem, beleérzem magam a történetbe, a körülöttem lévő világ nem zavar, sokszor észre sem veszem. Sokáig könyvesboltban vásároltuk meg az olvasmányaimat, de már gyakran könyvtárból kölcsönzöm ki, mert olyan sokat olvasok, hogy anyáék nem győzik megvenni a könyveket. Délután leckeírás után olvasok általában, és este elalvás előtt. Hetente kb. kétszáz oldalt olvasok. Bánszky Botond 3. b

Mesék 10 szóra A gyerekek a következő szavakat húzták egy dobozkából: sajt, fáklya, Balaton, zsűri, híd, vakond, hangya, sír, tücsök, Hold. E szavak felhasználásával írtak meséket. Néhány a sok közül: A tücsök Volt egyszer egy család, akik a Balaton közelében laktak. Egyszer piknikeztek. A kertben égtek a fáklyák. Egyszer csak egy vakond tűnt fel. A vakond megérezte a sajt illatát, és amikor meglátta, örömében elsírta magát. A család nem hallotta, mert a Holdat nézték a Völgy-híd mellett. Le is zsűrizték, mindenki tíz pontot adott rá. Később egy tücsök jelent meg, aki azt mondta a hangyának: - Te az enyém, én a tied, esküdjünk meg! Ugyanis a család kicsi állatai voltak. Meg is lett a lakodalom. Én is ott voltam, jól mulattam! Müller Csillag 3. b A „Ki mit tud?” Réges - régen, a balatoni híd mellett volt egy kis erdő. Abban a kis erdőben éppen egy szilveszteri ünnepséget tartottak. Egy „Ki mit tud?” – ot rendeztek, melyen részt vett a hangya, a vakond, és a tücsök is. Feljött a Hold. A színpadot fáklyák világították meg. A zsűri a színpad mellett ült. Az előadást megkezdték. Először a tücsök hegedült. Olyan szépen játszott a hangszerén, hogy a zsúri eltátotta a száját. A zsűri a bagoly és a medve volt. Következett a vakond. Ő dobolt. Az nem volt olyan jó. Végül a hangya következett. Ő vicceket mondott. Pl.:” Sajtból van a Hold.” Ezen a bagoly úgy elkezdett nevetni, hogy végül a hangya nyerte meg a versenyt. A vakond ezen elkezdett sírni. A többiek megvigasztalták és folytatódott a rendezvény. Még ma is tartana, ha véget nem ért volna. Varga Niki, Imre Dóri 3. b A sajtember és a hajó Volt egy sajtember, akit úgy hívtak, hogy Sajtika. Nagyon szeretett hajókázni. Egy napon meghallotta, hogy a Balatonnál hajóversenyt rendeznek. Ő is jelentkezett az interneten, és indult a Balatonhoz a hajójával. Későn indult, útközben besötétedett. A Hold az égen volt, de nem nagyon világított, fáklyát kellett gyújtania, de sajnos a hangyák kifúrták. Az éjszakát egy híd alatt töltötte, tücsökszó altatta. Egy vakond is megjelent a hajón. Majd felkelt a nap. Már látszott a zsűri, de szerencsétlenségére megjelent fölötte egy madár. Megijedt tőle, és sírni kezdett, de a madár végül is bekapta. Ha a madár továbbrepült volna, az én mesém is tovább tartott volna. Borosnyay Bence és Csanády Vince 3. b

12

●

alsósok oldala

Iskolaújság

Oszkár, a beszélő papagáj Nekünk öt állatunk van otthon. Lujza a kacagó gerle, Mancs a degu, Oszkár a papagáj, Rozi a kutyánk és Lali a macskánk. A papagájunk nagyon jópofa, mert sok mindent utánoz. A gerlénk néha azt mondja, hogy „hu-húúú”, és ezt megtanulta a papagáj, és utánozza. Sok mást is megtanult, például azt, hogy „Csukd be az ajtót!”. Ezt apukám szokta nekünk mindig mondani. Az a vicces, hogy ezt bármikor mondja a papagáj, például ha játszunk, vagy ha nagyon fel van izgatva. Nagyon szeretjük az állatokat. Hárman vagyunk testvérek, minden hétnek van felelőse, megbeszéljük, hogy mikor ki foglalkozik az állatokkal. A gerlénk 8 tojást tojik hetente, már eltettük húsvétra. A degunk tulajdonképpen egér + mókus keveréke, a miénknek citromsárga foga van. A kutyánk legtöbbször kint van, általában az megy sétálni vele, aki előbb hazaér az iskolából. Rozi nem fajtatiszta, hanem keverék, és másfél méter magasra fel tud ugrani. Lali macskánk gyakran bent van a lakásban, a fűtőtest közelében az ágyra kuporodik. Ő ki tudja nyitni az ajtókat, úgy, hogy ráugrik a kilincsre. Azért jó ilyen sok állat, mert így minden nap történik valami érdekes.

Lipcsei Levente 3. b

Az én állataim Nekem összesen négy állatom volt. Három macskám, és volt egy német juhász kutyám. Nagyon kedves kis állat volt. Alex volt a neve. Sajnos már nincsen velem, meghalt. Mindig a kezemből evett és lehetett vele fogócskázni is. Mindig úgy vittük el sétálni, hogy én közben bicikliztem, és a pórázt is én fogtam. Nem szaladt el, és nem rántott le a kerékpáromról sem. Most csak a három macskám maradt. A legjobban a Komi nevűt szeretem. Ha megsimogatom a fejét, akkor mindig két lábra áll. Nagyon játékos macska. Amikor ki akarjuk rakni a lakásból, persze sohasem akar kimenni, és ezért kézzel ki kell rakni, és azt nagyon nem szereti. Szeret bent lenni velünk. Ha jojózom, akkor például a jojó után ugrik. Szeretek foglalkozni az állataimmal. Bereznay Dániel 3. b

alsósok oldala

2010. január-február

●

13

Veled is történhet szép….. A mai világban jellemző a felnőttekre és gyerekekre egyaránt, hogy környezetükben könnyebben veszik észre a hibát, a rossz történéseket. Pedig annyi szépség vesz bennünket körül! Arra kértem a mellettem élő gyerekeket, hogy próbáljanak szép pillanatokat megfigyelni a mindennapjaikban. Sorra hozták a példákat. Leírok néhányat. Kedves újságolvasó, ugye Veled is történt hasonló? -

„Egyik pénteken délután hazafelé mentem a busszal. Sok minden volt nálam, mert szünet kezdődött. Iskolatáska, tornazsák, úszás felszerelés, doboz. Amikor szálltam le, egy idős bácsi megkérdezte tőlem, hogy segíthet-e.” Borosnyai Bence 3.b

-

„ A házban, ahol lakom, egyik téli napon sáros volt a lépcsőház. Egy fiatal férfi nekilátott felmosni. Jött a gondnok, aki takarítani szokott és csodálkozva kérdezte: - Ezt hol tanítják?-kérdezte. - A templomban- hangzott a válasz.” Bajári Bálint 3. b

- „ Egyik délután az iskolában már nagyon éhes voltam a különórák után, de sajnos elfogyott az ennivalóm, amit anya csomagolt otthon. Szerencsére osztálytársamtól, Bencétől kaptam egy szendvicset. Csanády Vince 3. b - „ Egyik nap apa sáljában jöttem az iskolába. Ez azért volt nagyon jó, mert egyfolytában éreztem apa illatát, és olyan volt, mintha egész nap velem lett volna.” Szilágyi Péter 3. b

A hadihajózás Immár több mint 160 éve a hadihajós katonák védik hajózható vizeinket, a Dunát, a Tiszát és a Balatont. Napjainkban fő feladatuk a tűzszerész katonákkal együttműködve vizeink aknamentesítése, a világháborúból visszamaradt robbanó testek hatástalanítása. Így védik állampolgáraink életét és biztonságát. Hadihajóikkal tavasztól télig folyamatosan járőröznek a Dunán, vigyázva a polgári hajósok biztonságára. Amikor árvíz van, ők mindig a lakosság segítségére sietnek. Jártak már a Bodrogon, a Körösökön és a Tiszán is. Az ott lakók szeretettel gondolnak rájuk. Apukám már többször elvitt engem és a testvéreimet hajózni. A katonák mindig kedvesek voltak és vigyáztak ránk. Amikor megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, te is megnézheted az aknamentesítő hajót a Batthyány térnél. Szilágyi Péter 3. a

14

●

alsósok oldala

Iskolaújság

Siklóernyőzés A siklóernyő egy banán alakú paplanhoz hasonlít. Az benne a jó, hogy nem csak emelkedni, hanem süllyedni is tud a levegőben. Én kilenc éves vagyok, Magyarország legfiatalabb siklóernyős pilótája. Három éves korom óta tandemezem és hat és háromnegyed éves korom óta repülök egyedül. A siklóernyős repülésről azt kell tudni, hogy nem a széltől emelkedünk, hanem a meleg levegőtől, az úgynevezett „termiktől”. Szóval szél nélkül is tudunk emelkedni, viszont ha nem süt a nap, akkor nincsen termik, akkor a széllel lehet ezt a sportot űzni. A siklóernyővel akár 100 kilométert is lehet repülni. Az országban mindenfelé megyünk siklóernyőzni, és külföldre is el szoktunk utazni, és ott repülünk. Ezen a télen Monaco-ban voltunk. Ez a hely Magyarországtól 1300 kilométerre van. (Monaco hercegsége egy kis városállam, a világ második legkisebb országa, amely Franciaország és a Földközi-tenger közé ékelődik a francia Riviérán. Egyedül Franciaországgal határos. Területe, amely szinte csak Monaco városából áll, a világ egyik legsűrűbben lakott országa.) A papa siklóernyős tanfolyamos osztályával minden évben elmegyünk erre a gyönyörű helyre. Mindig nagyon jó idő van a repülés szempontjából, és nagyon meleg is van, télen is 20 fok körül. Én a legtöbb időmet egyszerre ott repültem, három órát úgy, hogy le sem szálltam, kb. kétezer méter magasan. Persze a papával tandemben már leszállás nélkül repültünk 5 és fél órát. Nagyon jó volt. Olyan szép volt nézni a tengerpartot!! Mindig hozok a mamának valami emléket. Bánom, amikor indulunk vissza Budapestre, és újra tanulni kell. Bereznay Dániel 3. b Aki szeretne többet megtudni a siklóernyőzésről, látogasson el a www.bal-fek.hu honlapra. Daniról is láthatók fotók, és fontos információkat tudunk meg erről a sportról: „Minden emberben van egy jó adag kíváncsiság, hogy milyen is lehet madárként repülni, láblógatva három dimenzióból szemlélni parányi világunkat! Ha egyszer megérzed a repülés ízét, utána a földön járva, szemeiddel mindig az égboltot pásztázod és visszavágysz, oda ahová már tartozol, a fellegek közé... Siklóernyő a legkönnyebb repülőeszköz, speciális anyagú, kétrétegű szárnyfelület, amelynek nincs merev váza: az ernyőt a légcellák elején beáramló levegő nyomása feszíti ki, a pilóta egy beülőben ülve irányítja. Sok erős, de vékony zsinór tartja, köti össze az ernyővel. Ennek köszönhető, hogy a siklóernyő csak pár kilót nyom, és összehajtva a teljes felszerelése egy hátizsákba belefér. A siklóernyő kormányzsinórokkal, nagyon precízen irányítható. Valamennyi repülőeszköz közül a legkisebb fel- és leszállóhelyre van szüksége, ezért olyan helyeken is fel és le lehet vele szállni, ahol pl. sárkányrepülővel, vitorlázó repülőgéppel nem. A mai siklóernyők átlagos repülési sebessége kb. 20 és 60 km/h között változtatható. ” – olvasható a honlapon.

viccek, rejtvények

2010. január-február

Viccek Elismerés - Ma délelőtt egy szerencsétlen koldus csöngetett be hozzánk. Adtam neki egy tányér meleg levest meg 100 forintot. – mondja az asszony. - Megette szegény a levest? - Meg. - Akkor megérdemelte a százast.

●

15

Válaszd ki azt a két leányzót, akik teljesen egyformák!

Mentőorvos - Az ajtónál vigyázzanak a sérülttel! Le ne verjék vele a festéket! Börtönben - Jogom van beszélni az ügyvédemmel! Beszélni akarok vele! - Jól van, ne ordítson! Hol találjuk az ügyvédjét? - Két cellával odébb! Birkakérdés Városi turisták nézik a pusztán legelésző birkákat. Azt kérdezi az egyikük a birkapásztortól: - Ezek egész nap esznek? - Nincs más dolguk – dörmögi a juhász. - És mondja, sokat esznek? - Nem egyformán – hunyorít az öreg. – A fehérek kétszer annyit esznek, mint a feketék. - Hát az meg hogy lehet? - Hogy kétszer annyian vannak!

Egy utazóbőrönd megrajzolásának különböző fázisait követhetitek nyomon. Nézd meg alaposan a képeket és állítsd ezeket elkészülésük sorrendjébe a leghiányosabbtól kezdve a teljesen kész műig!

Egy ország nevét rakhatod ki a betűkből. Melyiket?

9

4

9

1

1 4

8 6

2

3

9

2

6

4

5

8

7

5

6 3

7

2

1

4

4 5

7 9

4

16

●

tavaszodik!

Iskolaújság

Tavaszi hangulat

Tavasszal

Illatár úszik a szobába, Madárdal hallik a lakásba. Ibolya sarjad erdőben, Új tavasz ébred a zöld földben.

Eljött a tavasz, nem hiába vártuk, Pedig már azt hittük, el sem rakjuk hólapátunk. Eltűnt a sok hó az utcákról, S a Margitsziget megtelt a futóktól.

Zöld rügy sarjad a kopasz ágon, Madár fészkel ébredő fákon. Friss patak csobog a fű között, Tavaszi tulipánod jól öntözd! Németh Noémi 8. a

Minden madár párt választ, Boldogan átcsicsergik a tavaszt. Megjelenik az első hóvirág, S zöldbe borul a világ. Járosi Márton 8. a

Tavasz Eresz könnye Fűszál zöldje Barka ünnepe Szél keringője Napfény aranya Leány kacaja Mező szivárványa Patak futása Eper vére… A tél vége! Porkoláb Lili 8. a

Tavasz a természetben Állok a tavaszi esőben Állok a tavaszi esőben a buszra várva, De nem jön, mert kilyukadt a kereke, Jaj de rossz az esőben állva, Már nem látszik a tócsa feneke. Jön a pótbusz, felszállok, Körbenézek, s egy ülőhelyet találok. Eláztam, de nem bánom már, Mert otthon meleg szoba vár rám. Lukovics Márk 8. a

Cinege dúdolja: Nyitnikék! Szép az erdő, nézzél szét! A hóvirág búcsúztatja a telelt, Hisz itt van végre a kikelet! Jéghideg patak csörgedezik medrében, Jégdarabok úsznak felszínén. Az őz friss füvet keres a réten, Vadász nem jár arra régen. Hiába volt a zord tél, Az erdő népe a hó hátán is megél. Most ünneplik a megújult természetet, Nem láttak még ennél szebbet. Szabó Zsolt 8. a