2009, tavasz

1. A diplomáciai kapcsolatok joga 2. A diplomáciai mentességek és kiváltságok 3. A konzuli kapcsolatok joga, a konzuli mentességek és kiváltságok 4. A nemzetközi viták békés elintézése diplomáciai eljárások útján

6. A fegyveres erőszak alkalmazása és a nemzetközi jog (az erőszak tilalma és kivételei) 7. Fegyveres ütközések joga 8. Az egyén felelőssége a nemzetközi jogban: a háborús bűnösök: egykor és ma; a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) 9. A nemzetközi szerződések 10. A nemzetközi szerződések érvénytelensége

13. Az államok joghatóság alóli mentessége (állami immunitás)

Közreműködtek Hegedűs Ildi Mátay Kata

Nemzetközi Tanulmányok Intézet

12. A nemzetközi szerződések megszűnése



11. A nemzetközi szerződések értelmezése és alkalmazása

Társadalomtudományi Kar

hágai Nemzetközi Bíróság)



5. A nemzetközi viták békés elintézése nemzetközi bíráskodás útján (a

Nemzetközi jog II.

Tartalom Kurzusinformciók

Budapesti Corvinus Egyetem

Nemzetközi jog II. BCE-TK nemzetközi tanulmányok (BA) 2008/2009, tavasz

©Lara

Nemzetközi jog II. | 2009

KURZUSINFORMÁCIÓK Kurzus ideje, helye: kedd, 13:10-14:30, C V-VI. előadó Oktatók: Molnár Tamás, Törő Csaba www.diplomacia.hu [email protected] [email protected] Tankönyv: Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog Nemzetközi jogeset megoldó verseny Vizsga: lsd. múlt félév. Házi feladatok megoldása idén is lehetséges

2

©Lara


I. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK JOGA 1.1. Alapfogalmak: − Maga a nemzetközi jog a diplomáciai kapcsolatok formájában jelent meg. Államok kapcsolatban vannak egymással, ezáltal megjelennek a diplomáciai kapcsolatok. − Legősibb terület, napjainkban a külügyi jellegű funkciók ellátása kiemelkedő fontosságú. − Ezeknek az ellátása az államon belül és kívül egyaránt történik. Ha kívül akarjuk, akkor képviseleti szervek kellenek. − Diplomácia: államoknak egy olyan tevékenysége, amellyel külpolitikai érdekeiket más államok illetve nemzetközi szervezet irányába kívánják érvényesíteni. − Mindenképp politikai jellegű tevékenység, amelynek során az állam kilép határain kívülre. Egyik állam sem kötelezhető diplomáciai kapcsolatok felvételére, tevékenység folytatására. Kik csinálják a diplomáciát? − A diplomaták. Olyan állami tisztviselők, akik ezeket a külpolitikai érdekeket igyekeznek külföldön érvényre juttatni. − Központi elem: kommunikáció. Állandó információcsere, tájékozódás, stb. − Ezen a külügyi funkciók ellátásház szervezetre van szükség. Ez a szervezet kettős: o Államon belüli, belső szervek. Közös jellemzője, hogy az adott állam belső joga szerint működnek. Külügyminisztérium, köztársasági elnök, külügyi intézet, országgyűlés, maga a kormány.  Köztársasági elnök küldi és fogadja a követeket, ő képviseli a magyar államot. Nemzetközi szerződéskötési joga (ellenjegyzéssel) van.  Parlament: hazánk külkapcsolatai szempontjából legfontosabb szerződéseket az országgyűlés ratifikálja. Ellenőrzési funkcióként beszámoltatja a kormányt külügyi tevékenységéről majd értékeli is a programját.  Kormány: Alkotmány szerint a kormány köthet nemzetközi szerződéseket, ma tényleg ilyen szerződésből van a legtöbb. Kormány alakítja a külpolitikát.  Külügyminisztérium: a hazai diplomácia irányítója. A külügyi tevékenység irányításának már nem monolit tömbje a KÜM, szakminisztériumok közvetlen tartanak kapcsolatot a nemzetközi szervekkel. IKAO (nemzetközi polgári repülés) Közlekedésügyi minisztérium.  Ezen szervek részéről ha valaki állásfoglalást tesz, azok az államot kötő nyilatkozatok lesznek. Ez az ún. Ihlen-elv. (norvég külügyminiszter volt) o Külső szervek: külföldön működnek, nemzetközi jog szabályozza őket.  Államokhoz akkreditált külképviseletek: nagykövetségek a köznyelvben. Állandó képviselet  Nemzetközi szervezetekhez küldött képviseletek. Pl. Brüsszelben, Genfben ilyen működik az EU illetve WTO mellett.  Ad hoc vagy eseti missziók. Nagy nemzetközi szerződés tárgyalásához delegáció érkezik külföldre a tárgyalások idejére. Konkrét ügy, konkrét cél. Rájuk vonatkozó joganyag általában szokásjogi formában alakul ki. Ez a terület is nemzetközi szerződésekkel van már lefedve persze.

3

©Lara


o Ami szabályoz:  1961-es Bécsi Egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról. Két jegyzőkönyv: Egyik a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságáról szól (az egyezménnyel kapcsolatos vitákat a Hágai Nemzetközi Bíróság elé viszik) Másik a Diplomaták és családtagjaik állampolgárságáról. Később lesz róla szól.  1969. Ad hoc vagy eseti missziók jogállásáról szóló egyezmény (New York)  1975, Bécs. Egyetemes Jellegű Nemzetközi szervezetekhez Akkreditált Képviseletekről. Pl. ENSZ-hez akkreditált szervek. 1.2. A jogterület kialakulásának története, röviden − Ősidők óta létezik, blabla. Róma is küldött követeket már, de a lényeg az, hogy ez mind eseti követküldés volt! Volt egyfajta követi jog, de mind eseti volt, akkor mikor kellett. Az állandó követküldés bölcsője a 15. századi Itália. Itteni városállamok uralkodói küldtek egymáshoz követeket. Egyes kutatók szerint Luxemburgi Zsigmond volt az első aki állandó követet küldött. − Szokásjogi úton kialakul a követségi jog. Nemzeti szinten próbálták meg először összefogni és kodifikálni. − 1708, Anglia: küldöttekre vonatkozó szabályok. Érdekes, hiszen ez tipikusan nemzetközi kérdés. Nemzetközi kodifikáció az 1815-ös Bécsi Kongresszus alkalmával. − Azt követő: 1818-as Aacheni Kongresszus. Diplomáciai kapcsolatok egészét egységesítsék – ezt akarta az ENSZ. − Diplomáciai jog kifejezés: két megközelítés. o Ius legationum: tárgy értelemben vett követségi jog. Azon szabályok összessége, amely a résztvevőkre vonatkozik. o Alanyi értelemben vett követségi jog: ius legationis. Aktív értelemben a követküldés jogát jelenti, minden országnak joga van arra hogy követeket fogadjon, passzív. − Diplomáciai képviseletet hogyan definiáljuk: állam külföldön működő szerve, amely a saját államát (küldő állam) a másik államban (fogadó) minden vonatkozásban képviseli. 1.3. Diplomáciai kapcsolatok felvétele − Alapelvek: 61-es bécsi egyezmény: létesítés kölcsönös megegyezéssel történik. Egy állam sem kötelezhető arra hogy diplomáciai kapcsolatot létesítsen. Diplomáciai kapcsolatok felvétele magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is. − „Az ember szédülni kezd és tolul valami a nyelőcsövébe” MT a jogi szerződések bonyolult szövegéről. − A folyamatról: − 1. Képviselet vezetőnek kiválasztása, ő a leendő nagykövet. − Szabadon választ a küldő állam. Példánkban Mikronézia azt választ akit akar. Állami gyakorlatban két elv érvényesül (külön vagy összefonódva) Karrierdiplomatát neveznek ki, vagy valakinek a jó barátja, testvére, stb. − Fogadó állam szabadon el is utasíthatja ezt a jelöltet. − 2. Megvan a jelölt, akkor be kell szerezni a fogadó állam jóváhagyását, ez az agrément [ágrémón]  − Elutasítást nem kell indokolnia a fogadó államnak. Nyíltan ilyen nem sűrűn történik meg. − Küldő állam kiállít egy megbízólevelet: lettre de créance [let dö kréansz]  4

©Lara


− 3. Kinevezés, avagy akkreditálás a következő lépés. − Melyik az az időpont, amikor ő nagykövet? Megérkezik, a megbízó levelének másolatát eljuttatja külügyminisztériumba. Nagy a forgalom, személyesen sokára tudná átadni. Akkor válik-e nagykövetté, amikor elküldi a KÜM-nek, vagy amikor személyesen átadja? Nincs szabály, államok maguk döntik el. − Speciális esetei az akkreditálásnak: o Többes akkreditálás: egy személyt több országba akkreditálnak. Nem összekeverendő a közös akkreditálással. Afrika államok volt a példa. o Közös akkreditálás: két állam küldi ugyanazt a személyt egy országba. Szerényebb diplomáciai kapcsolatokat fenntartó államok, pl. BelgiumLuxemburg. o Fogadó államon kívül egy ott működő nemzetközi szervezethez is akkreditálva van a képviselő. Pl.: Magyarország genfi nagykövete egyben a WTO mellé akkreditált szerv képviselője. − Képviselt vezetők három osztályba sorolhatók. Régóta ez van, 1815 óta. o Első osztály: nagykövetek, a pápai nunciusok, egyéb vezetők. Államfőhöz vannak akkreditálva. o Második osztály: követek, pápai internunciusok, miniszterek (Brit Nemzetközösséges kifejezés) Államfőhöz vannak kinevezve. o Állandó ügyvivők akik a külügyminiszterhez vannak akkreditálva. Nem összekeverendő az ideiglenes ügyvivővel. Az állandó az egy vezetői osztály, nem éppen jellemző de van. Az ideiglenes nem is diplomáciai rang, hanem akkor alkalmazzák ha a képviselő beteg, hazahívták, stb. Ezt csak lejelentik hogy ez van. − Nagyköveti szinten való kapcsolattartás nem volt gyakori, II. világháború után vált általánossá. Követnél alacsonyabb rang a két állam hűvös viszonyára utál. Nagyköveti vagy követi kapcsolatok ennek ellenére azonosak. Csak finomkodás. 1.4. A diplomáciai személyzet − A küldő állam szabadon nevezi ki személyzetének tagjait. Nem kell hozzájárulás. Egy apró kivétel: katonai tengerészeti és légügyi attasé kinevezéséhez a fogadó állam kérheti az illetők nevét, és előzetesen jóváhagyhatja. − Nagykövet – vezeti a képviseletet - követ vagy követtanácsos rangban lévő illető katonai tengerészeti vagy légügyi attasék - tanácsosok - titkárok (három osztály) attasék (sajtó attasé, kulturális, rendészeti, migrációs – általában szakfeladatok) − Ők alkotják a diplomáciai személyzetet. Diplomata rangban dolgoznak. Két másik: − 1. Igazgatási és műszaki személyzet: IT szakember, infósok, gazdaságis, pénzügyes szakemberek, gépírók, stb. − 2. Kisegítő személyzet: maga a képviselet, mint létesítmény működjön, portás, kertész, szakács, sofőr. − Nem kell a kinevezéshez engedély. De akkor mit csinálhatok, ha nem tetszik? Erre szolgál a persona non grata (nem kívánatos személy). A fogadó állam a neki nem tetsző diplomatát ezzé nyilváníthatja. Nem diplomata rangúaknál pedig nem elfogadhatónak nyilváníthatja őket. − Kiből lehet diplomata? Küldő állam állampolgára. − Diplomata státuszúak és azok családtagjai akkor sem válnak a fogadó állam állampolgáraivá, ha azok egyébként azt megszereznék. Ius soli elvet alkalmazó államban vagyunk, pl. Argentína. Ott lévő magyar diplomata szemet vet egy argentin menyecskére, gyermekük csak magyar állampolgárságot kap! 5

©Lara


− Hányan lehetnek a személyzetben? Erre nincs konkrét szabály. Ésszerű és természetesnek tartott keretek között kell lennie. Szovjetunió egy-két állomáshelyen ezerfős képviseletet tartott fenn :) − Magyar viszonylatban 10-nél kevesebben dolgoznak diplomata státuszban sok helyen. − Egy országban az ott lévő mindenkik a diplomáciai testület. CD a rövidítése. Személyi kör, amiből egy van az országban. Élén a doyen áll, aki a legmagasabb rangú, ha ebből több van, akkor az aki a legrégebb óta tölti be a helyét. Nem az életkor számít! Ancienitás elvének nevezik. − Diplomáciai személyzet más. − Julius Janus a pápai nuncius nálunk. − Feladataik: o Küldő állam képviselete o Állampolgárok érdekeinek és jogainak védelme o Diplomáciai tárgyalások folytatása, jegyzékek küldése. o Tájékozódás minden megengedett módon. Diplomatának ez irányú tevékenységét néha egy elvékonyodott hajszál választja el a kémkedéstől vagy még az sem. o Az államok közötti baráti kapcsolatok ápolása. Kicsit szovjet szagú, ízű. Gazdasági kulturális, tudományos együttműködés fejlesztése. 1.5. Diplomáciai tevékenység megszűnése − Képviselet megszűnése: ha küldő vagy fogadó állam megszűnik − Amikor a két érintett állam megszakítja a kapcsolatokat. − Eléggé végleges és nehezen visszacsinálható dolog, gyakorlatban inkább a felfüggesztést alkalmazzák. Ha jobb lesz a viszony, vissza lehet állítani. − Ha megszűnnek a kapcsolatok, teheti azt az érintett állam hogy saját képviseletét rábízza egy másik államra. Nem jelenti azt hogy a fogadó állam bármit tehet. Az épületbe például nem hatolhatnak be a helyiek, nem deszkázhatják be az ablakokat, stb. állagmegóvási kötelezettség. Mindazt ami abban az épületben van, meg kell őrizni, míg el nem szállítják. − Diplomatának szűnik meg a megbízatása: előbbi esetekben tuti így van, de van hogy a kapcsolatok nem bomlanak fel. − Küldő állam visszahívja. Pl. fegyelmi vétség miatt. ’91-ben Zwack Péter kritizálta Jeszenszky Gézát. − Retorzióként alkalmazhatják, pl. Fehéroroszország. − Fogadó állam persona non grata-nak nyilvánítja, erre visszahívja a küldő állam. − Fogadó állam maga is megszüntetheti, nagyon durva esetben. Ha nem hívja vissza, pedig én már persona non gratanak nyilvánítottam. Végső szankció külön értesítéssel. − Személyes okok: beteg, meghal, lemond.

II. DIPLOMÁCIAI MENTESSÉGEK ÉS KIVÁLTSÁGOK 2.1. Bevezetés − E téma kérdései a nemzetközi jog legalapvetőbb kérdései, gyakorlati jelentőséggel is bírnak. − Sokáig nem volt állandó követküldés, akkor is megillette őket egyfajta sérthetetlenség, nem szabadott a fogadó államnak hozzányúlni. Sokáig 6

©Lara


udvariasságként létezett csak. A szokásjogi jogfejlődés során a 17-18. századra szokásjogi normákká alakultak. − Bécsi Egyezmény foglalja össze. 2.2. Miért van szükség immunitásra? − Diplomaták a fogadó államban (továbbiakban FÁ) minden tekintetben képviselik a küldő államot, ők testesítik meg államukat a FÁ-ban − Államok egyenjogúságából és függetlenségéből fakadóan egyik állam sem gyakorolhat joghatóságot egy másik felett. − Cél, hogy tevékenységét zavartalanul és zökkenőmentesen tudja ellátni. − Elhatárolás: nem egyenlő a területenkívüliséggel (extraterritorialitás). − Diplomáciai mentesség = eljárásjogi immunitás. Extraterritorialitás: a nagykövetség területe a küldő állam (továbbiakban KÁ) területe. Ez volt az első elmélet, de 500 éve már más van. Mai felfogásban eljárásjogi mentességet jelent: csak a fogadó ország nem gyakorolhatja joghatóságát a diplomata felett. A KÁ felelősségre vonhatja. − Mentesség nem szinonim a kiváltság fogalmával. Mentesség előfeltétele annak, hogy a diplomata ellássa a feladatát. − Kiváltság nem garanciális biztosíték, de nagyban megkönnyíti a diplomata munkáját. Könnyítés, nem szükségszerű. 2.3. Diplomata személyéhez fűződő mentességek és kiváltságok − Sérthetetlenség: nem lehet őrizetbe venni/letartóztatni. o Semmilyen szín alatt. A FÁ köteles gondoskodni a diplomata biztonságáról. Meg kell akadályozni a diplomata személye, szabadsága, méltósága, bárminemű megsértését. A diplomata magánlakása is sérthetetlen. 60-as években elszaporodtak a diplomatákkal kapcsolatban elkövetett bűncselekmények. o 1973, New York: Államnak szigorúan büntetni kell a diplomaták ellen elkövetett bűncselekményeket. − Joghatóság alóli mentesség: o Büntetőjogi joghatóság: teljes jogú. Nem lehet büntetőjogi eljárást indítani ellene, semmi szín alatt. Vannak lehetőségek. Ha egy diplomata bűncselekményt követ el, persona non grata-nak nyilváníthatja a FÁ. o Polgári és államigazgatási joghatóság alól való mentesség. Bármiféle közlekedési szabálysértés, kártérítési igény, stb. Ezen ügyek tekintetében is mentesség. Tanúvallomást sem köteles tenni a diplomata. o Kivételek: 1. Saját ingatlantulajdonára vonatkozó dologi jogi perekről van szó: vett egy lakást, kiadja. Bérlő lelakja a lakást, nem fizet, stb. Nem tudnak megegyezni, bíróság elé kerül. Ekkor nem hivatkozhat a mentességére. 2. Hagyatéki eljárással kapcsolatos perek, melyben a diplomata magánszemélyként van jelen. Elhunyt valakije a FÁ-ban, örököl valamit utána. 3. Legtágabban olyan perek, ami a diplomata hivatali tevékenységén kívüli mellékfoglalkozásával vagy kereskedelmi tevékenységével kapcsolatosak. Bécsi Egyezmény azt mondja, nem is folytathat más tevékenységet, mint hivatali! Tehát ha belefog valamibe, amibe nem szabadna, akkor nyilván nem bújhat e mögé. Azonban a 7

©Lara


családtagokra is kiterjed, a családtagok folytathatnak más tevékenység. („Diplomata felesége szolárium-szalont nyit”-eset) − Adó és vámmentesség: o Nem egy garanciális biztosíték, csak könnyít. Átköltözési és személyes szükségletek kielégítésére szolgáló ingóságok vámmentesek. Személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól. Nem hozhat be bármit persze. Ami nem személyes használatra szolgál, olyat nem hozhat be, illetve olyan holmit sem, mit a FÁ szabályzata tilt. Pl. fegyvert, drogot, aligátort. o Amíg ő ott van, mentes minden adó/illeték alól. Kivéve a termékek áraiba belefoglalt adó, az ÁFA. Van mód ennek visszaigénylésére. Közüzemi számlákra nem terjed ki. − Egyéb mentességek: máshova nem sorolhatóak. o TB szabályok alóli mentesség a legfontosabb: nálunk lévő diplomaták nem tagozódnak a magyar TB rendszerbe. Nem kötelezhetőek közmunkára, katonáskodásra, beszolgáltatásra, nem lehet diplomatáknál elszállásoltatni katonákat. Eléggé széles a kör, nem rossz diplomatának lenni. Sok kedvezmény, könnyítés. Ez az érem egyik oldala. És a FÁ mit tehet egy szabályát megsértő diplomatával szemben? – Persona non gratává nyilvánítás: o ezek a szabályok nem vonják ki őt a küldő állam joghatósága alól. Ha lejár a hivatali idő, lefolytatják. o Küldő állam le is mondhat a diplomatára vonatkozó mentességről: kifejezettnek kell lennie, írásos forma kell. Nem egyenlő a végrehajtás tekintetében történő mentességről való lemondásról. Lefolytatják az eljárást, mert megkapták az engedélyt, de ahhoz hogy végre is hajtsák, megint nyilatkoznia kell a KÁ-nak! Maga a diplomata nem mondhat le a mentességről! Ő az államot képviseli, csak az állam dönthet erről. 2.4. Immunitást élvező személyek köre Azaz mely személyi körre és hogyan vonatkoznak ezek a szabályok? − kör: Képviselet-vezetők és diplomata státuszú vezetők, illetve a velük egy háztartásban élők: teljes körű mentesség. Pl.: Salgótarjánban mongol diplomata kisfia késelt. Itt nem, de otthon lefolytatták az eljárást. − kör: Igazgatási és műszaki személyzet. Nem diplomata státuszúak. Az ő immunitásuk korlátozottabb. Büntető joghatóság alóli mentességük teljes körű, polgárjogi és államigazgatás-jogi mentesség már funkcionális. Pl.: Egy informatikus elviszi a nagykövetet egy fogadásra, elkapják gyorshajtásért, nem lehet semmi következménye, mert éppen funkcióját látta el. Hivatalos minőségben tette, amit tett. De ha csak úgy amúgy ittasan vezet, akkor lesz következménye, mert akkor magánember. Székhelyegyezmény, sajtos esetekben. − kör: Kisegítő személyzet: portás, fodrász, stb. Funkcionális mentesség: csak ha hivatalos minőségben járnak el, akkor élveznek mentességet. Fizetésük után a FÁban nem adóznak, TB szabályok nem vonatkoznak rájuk. Kisegítő személyzetben gyakran vannak helyiek. 2.5. Mentességek időbeli és térbeli alkalmazása – Mettől meddig tartanak a mentességek időben? o 1. Megtörténik a kijelölés, még otthon van. Onnantól kezdve, mikor álláshelyük elfoglalása céljából megérkeznek a FÁ területére megilletik a jogok. Személyes tárgyak élvezik a mentességet 8

©Lara

–

–

– – – – –

–


o 2. Külügyminisztériummal közlik az illető rangját. Lehet, hogy már ott van egy jó ideje, e csak most nevezték ki. Ekkor a kinevezéstől illetik meg a jogai. Meddig tart? o A FÁ elhagyásáig. Fogadó állam kitűz egy ésszerű határt, ameddig el kell hagynia az országot. Előfordult, hogy ezzel visszaéltek. Ha nem távozik, kiutasíthatja a FÁ, mint egy illegális migránst. Úgy érkezik meg a diplomata, ha ahhoz tranzitálnia kell más államok területén: Nekik mentességet és szabad áthaladást kell biztosítani, Az igazgatás és műszaki személyzet átutazását nem akadályozhatja. Az immunitás két állam, a KÁ és a FÁ relációjában értelmezhető. Nem illeti meg az összes többi országban az, mint ebben a kettőben! Bilaterális viszonyokon nyugszik a dolog. Utazónagykövet helyzete nevéből fakadóan más. Ahová megy, megilletik jogai. Nincs kodifikált jog erre. Államfők és kíséretük: szintén bármely országban megilletik, kormányfő és külügyminiszter is ebbe a körbe van. Ők a Nagy Hármas ENSZ főtitkár, EU bizottság elnöke stb. szintén. Eseti misszió esetén a tagok szintén mentességet élveznek, függetlenül attól h melyik államba mennek. Bécsi Egyezményben nincs arra vonatkozó szabály, hogy a harmadik államban mi illeti meg.

2.6. Diplomáciai képviselet jogi helyzete – Helyiségek sérthetetlenek. Maga a nagykövetség épülete, egyéb részei is (garázs, hozzá tartozó földterület). o FÁ hatóságai csak a képviselet vezetőjének engedélyével léphetnek be (tűzoltók, rendőrség). Ha ég a képviselet meg a vezető, akkor a tűzoltók nézik. Persze írnak általában egy papírt, hogy tűz esetén bemehetnek, stb. o (Cicó beszorul a padlásra) – Vagyontárgyak, minden egyéb mentesek a végrehajtás, igénybevétel és foglalás alól. – Nem csak materiális jogok, hanem mondjuk egy folyószámla is. Nem tartoznak az anyagi és térbeli tárgyak körébe – Diplomáciai menedékjog 18. századig bevett dolog volt. Utána kezdtek úgy gondolkodni, hogy ez nem fér össze az állami szuverenitással. Bécsi Egyezmény kimondja, hogy rendeltetésszerűen kell használni az épületeket. – Latin-amerikai országokban még találkozhatunk ezzel. – Szabad érintkezési jog: Külképviseletek szabad érintkezési joga. o KÁ külügyminisztériumával és összes többi külképviseletével. Minden eszköz megengedett, de a rádió alkalmazása csak FÁ előzetes beleegyezésével lehetséges. Hivatalos levelezés sérthetetlen, és a diplomáciai poggyász is ilyen, nem lehet felnyitni, visszatartani, ütögetni. – Mi minősül diplomáciai poggyásznak? o Jellegére utaló külső jellel el kell látni. Tartalma kapcsolódó tárgyak, hivatalos okmányok, tárgyak. o Át lehet-e világítani? Britek előszeretettel alkalmazták. Nem nyúltak hozzá, csak átvilágították. o Tervezet 1989-ben: Átvilágítás sem megengedett. – Diplomáciai futár: leglassabb, de legbiztonságosabb út valaminek az eljuttatására. 9

©Lara

– –

–


o Szabályok: hivatalos okmány kell, ami bizonyítja, hogy az illető diplomáciai futár. FÁ-nak őt védelemben kell részesítenie, sérthetetlenséget élvez ő is. o Ad hoc futár: KÜM-ben dolgozó valakit bízzák meg a dologgal, ilyenkor csak egy küldetés erejéig illetik meg az illetőt. o Másik speciális eset, mikor egy repülőgép parancsnokára bízzák a poggyászt, aki azonban ezáltal nem élvez kiváltságot. Lobogó és címerhasználati jog: KÁ-ban kitűzheti lobogóját, címerét. Nagykövet a közlekedési eszközeire is kitűzheti a zászlót. Egyéb mentesség: képviselet hivatalos ténykedéseiért beszedett díj, bevétel adómentes. o Vízumdíjak, anyakönyvezési feladatok (halotti, születési, házassági), útlevél kiállítása. Képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyak is mentesek az adó valamint vám alól.

III. KONZULI KAPCSOLATOK JOGA, KONZULI KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK 3.1. Konzuli kapcsolatok kialakulásának története Két egymástól független út: Első: − Kereskedelmi kapcsolatok, 12. század. Az államok más államokban létesítettek kereskedő telepeket. Észak-itáliai kereskedők telepeket, faktóriákat létesítettek. Elég zárt telepek voltak. Saját dolgaik intézésére elöljárókat választottak maguk közül, ők volta a konzulok. − Kezdetben magánszemélyek érdekképviseletében jártak el. Változás: állam felfigyel rá, hogy ebben van lehetőség. Magánjelleg megváltozott. 16. századtól kezdve állami tisztviselőként látják el a feladataikat. Kereskedelmi, gazdasági, hajózási érdekeit látta el az államnak. − Következő fellendülési szakasz a 19. századra tehető. Ipari forradalom lezajlott, kiszélesedett a világkereskedelem. Európában általánossá vált, majdnem az összes akkori európai ország fenntartott konzuli kapcsolatokat. Intenzívebbek a gazdasági kapcsolatok, külföldi állampolgárok száma is a 19. századtól nőtt meg. Egyre több ügy, amiben szükség van a konzulok segítségére. Második út: − Közel-Kelet és Közép-Ázsia. Ezek a kereskedők jelen voltak, de más volt a helyzet. Török porta: muzulmán hagyományú ország, jogrendszer eltérő. Itt kellett tevékenykedni az európai kereskedőknek − A muzulmán jog hatálya alá nem tartoztak a nem mohamedánok − Kapitulációs szerződéseket kötöttek o Ezeket a szerződéseket kapitulákra, fejezetekre osztották. Nem arról szól, hogy fejet hajtottak. o Megegyeztek, hogy az európai országok kereskedői ki vannak véve annak a országnak a joghatósága alól. Joghatóságot (polgárjogi vagy büntetőjogi) az adott állam törvényei szerint gyakorolnak felettük. o Konzuli bíráskodás: jogszolgáltatás volt a funkciója a konzulnak. o 16. századtól jelentek meg. o Francia-török kapitulációs szerződés 1535. Törökországban élő francia kereskedők felett a Franciaország által kinevezett francia konzul érvényesíti a jogot. o Indiában, Kínában is megjelenik. 10

©Lara


o Lehanyatlott a 19. század végétől, I. világháború után vége is lett a rendszernek. o Háttere: 19 század végére ezek az országok az európai nagyhatalmak gyarmataivá váltak. Nem volt szükség ilyen relációra, mert gyarmati sorba kerültek. − Manapság ki a konzul? Állami tisztviselő aki FÁ-ban gazdasági, kereskedelmi és közigazgatási feladatokat lát el o érdekvédelmi funkciókat lát el a küldő állam állampolgárai számára

Képviselet Hol működik?

Diplomáciai jog Diplomaták a küldő államot képviselik. Fővárosban működik, egy van belőle

Kapcsolattartás

Államközi szinten történik, politikai jellegű tevékenység

Eredet

Szokásjogi, ősidők óta létezik

Mentességek köre

Teljes immunitás

Konzuli jog KÁ állampolgárait, jogi személyeit képviseli. Konzulátus nem csak a fővárosban van, hanem ott, ahol szükség van rá Más a helyzet. Államon belüli szint. A konzul állampolgárral, céggel van kapcsolatban. Nem politikai tevékenységet végez. Mindennapi élettel összefüggő apró-cseprő ügyeket intézi. Gazdasági kereskedelmi, közigazgatási Nem ez a helyzet. Szerződéses úton alakult ki, 12 századan vagy még később. Nem olyan régi. Külön-külön bilaterális szerződéseket kötöttek az államok, így változott, alakult Funkcionális mentesség, korlátozott

3.2. Jelenlegi jogforrások: − Átfogó multilaterális szerződés: 1963-ban, Bécs: konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény. Szerkezete hasonló a diplomáciai kapcsolatokról szólónak, a kistestvére. − Két kiegészítő jegyzőkönyv: o Nemzetközi bíróság kötelező joghatóságáról o Állampolgárságról: a konzuli tisztviselő még ha meg is szerezné a FÁ állampolgárságát, mégsem szerzi meg. o Univerzális szerződés − Regionális: Európa Tanács: 1967-es egyezménye a konzuli funkciókról. Jogfejlesztés céljából teszi. Pl. hontalan személyeket is lehet konzuli védelembe venni külföldön. o Európai államoknak nem igazán tetszett, nem lépett még hatályba. 10 alatt van a ratifikáló államok száma − Bilaterális: Magyarországnak is sok ilyen egyezménye van. 11

©Lara


o Jobban, finomhangoltabban lehet megállapodni. o 63-as egyezménnyel való viszonya: a bilaterális az állandó, a 63-as a speciális. Ütközés esetén a bilaterális az alkalmazandó. o 2001: XLVI. tv. Magyarországon a szabályozási keret. 3.3. Konzuli kapcsolatok fenntartása − Államok közös megegyezésével jönnek létre. Egy állam sem kötelezhető a fenntartásukra. − A diplomáciai kapcsolat felvétele magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is. − Van, mikor ez az automatizmus nem érvényesül o Pusztán konzuli kapcsolatok is létesíthetőek: de facto államelismerés esetén gyakori. Kivárás miatt inkább csak a konzuli kapcsolatokat veszik fel, meglátják, mi lesz belőle. Pl. Koszovó o Visszafelé az egész nem igaz. Diplomáciai kapcsolatok megszűnésével a konzuli kapcsolatok nem szűnnek meg. Fontos lehet ezeknek a fenntartása. Tegyük fel, hogy elmérgesedik a helyzet, megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat. Ez az állampolgároknak nem olyan jó. Éppen ilyenkor lehet szükségük fokozottabb védelemre, amit a konzul lát el. Vagy háborúban is ez lehet a helyzet (háború megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat − Milyen formában létesíthetek? o külön létrehozok: főkonzulátust, konzulátust, alkonzulátust vagy konzuli ügynökséget hozhatok létre. Van egy külön épület, amire rá van írva. Többet is létesíthetek, van egy fő, meg két másik sima, stb. ilyenkor meg kell határozni, hogy az egyes konzulátusok milyen területen tevékenykedhetnek. Ezt hívják konzuli kerületnek. Pl. Ukrajnával példálozik. o Nem hozok létre külön szervezetet, hanem a diplomáciai képviseleten belül látják el, csak konzuli osztály működik.  előnye a másikkal szemben: olcsóbb, jobb a kommunikáció  jogállásból származó előny. Ha valaki konzuli feladatokat lát el diplomataként, akkor a diplomáciai immunitás vonatkozik rá. magasabb immunitást élvez így. o Magyar főkonzulátusok: München, Barcelona, New York, Sydney, Ungvár, San Francisco 3.4. Kapcsolatok felvétele − Elég szorosak a gazdasági kereskedelmi kapcsolatok az országgal, sok cégem tevékenykedik ott, vagy sok állampolgárom él ott – külön konzulátus megnyitását indokolja. − képviseletvezető kell: kiválasztásának joga a KÁ kezében van. Nincs szükség előzetes beleegyezésre. − Konzuli pátenst kiálltok neki. Nincs megbízólevél. Külügyminiszter állítja ki. Mi van benne? Illető leendő rangja, konzulátus székhelye, konzuli kerület. Exequatur – utólagos hozzájárulás (FÁ-é) ha ez nincs meg, nem kezdheti meg a működését. Ha elutasítja, nem kell indokolni. − FÁ kötelezi saját hatóságait arra, hogy működjenek együtt az új konzullal. − Megvan a vezető: lehet főkonzul, konzul, alkonzul vagy konzuli ügynök. Mind a négy elnevezés a konzuli képviselet vezetőjére utal. Nem csak a vezető működik ott. Vannak egyéb konzuli rangban lévő munkatársak. 12

©Lara


− Tevékenykednek konzuli alkalmazottak: igazgatás és műszaki feladatokat látják el. Informatikusok, irodai munka, pénzügyesek, tolmácsok, stb. − Harmadik személyi kör: kisegítő személyzet, portás, sofőr, kertész, szakács − Egy országban működő képviseletek és konzulátusvezetőket nevezik konzuli testületnek (CC). A KÁ állampolgárainak kell lenniük. − Beszélhetünk hivatásos konzulokról és tiszteletbeli konzulokról is. o Hivatásosra igazak az eddigiek. Állami tisztviselő, ezért fizetést kap, stb. o tiszteletbeli: érdekes kategória: létrejötte az OMM-hez köthető. 40-es évek végétől felszámolták, majd rendszerváltás után újra lettek. FÁ állampolgára, különleges helyismerettel rendelkezik, közszereplő vagy köztiszteletben álló személy. Tevékenységét felkérésre és mellékfoglalkozásként látja el, fizetést nem kap. Bizonyos költségeinek a megtérítésére igényt tarthat. Gyakran sokszorosa a tényleges igényeknek. El lehet éldegélni. Általában olyan országok irányában alkalmazzák, amik távoliak, kiesnek a fő irányból, de a kapcsolat fenntartása fontos. pl. van magyar tiszteletbeli konzuli Nepálban, Venezuelában más egyéb latin amerikai országokban. VAGY: Van külképviselet, de van valami olyan hely, ahol sokan élnek a KÁ állampolgárai, és az érdekképviselet miatt van. Működése nem olyan önálló. Diplomáciai képviselet vagy a KÜM felügyeli. Van kontroll. Külföldi állampolgár lát el mondjuk Magyarország számára képviseletet. Ez eléggé problémás lehet. 3.5. Mit csinálnak a konzulok, melyek a konzuli feladatok? − Érdekvédelmi funkció: KÁ állampolgárai, FÁ-ban működő jogi személyek védelme − Kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése − Tájékozódás minden megengedett módon. − Vízumkiadás nagyon összetett dolog. − Útlevelek kiadása, hazatérési okmányok kiadása − Ellát a konzul közjegyzői, anyakönyvezetői feladatot is. Közhiteles okiratokat állíthat ki − Kvázi ügyvédi funkció, hatóságok és bíróságok előtt képviselheti a KÁ állampolgárait. − Ha külföldön valakit fogva tartanak, akkor azonnal a konzuli képviselőt tájékoztatni kell. Hágai bíróság előtt voltak is ilyen ügyek (Németország-USA, USA-Mexikó) − Egyfajta jogsegély ügyekben való közreműködés − FÁ hozzájárul: diplomáciai feladatok elvégzésével is megbízható, ha amúgy a FÁban nincs diplomáciai képviselet. 3.6. Konzuli kiváltságok és mentességek Diplomatákéval való különbségek – Főszabály: funkcionális, csak a hivatalos minőségben végzett feladatok tekintetében jár. – Személyes sérthetetlenség: nem olyan teljes, súlyos bűncselekmény esetén és a bíróság jogerős határozatával a konzul őrizetbe vehető/letartóztatható. Nem hivatali ténykedéssel összefüggésben elkövetett bűncselekmény esetében indulhat eljárás. – Kellő tisztelettel kell eljárni és méltóság tiszteletben tartása is szempont. – Joghatóság alóli mentesség: szintén funkcionális. Autóbalesetből származó kártérítési igények vele szemben érvényesíthetőek. Közlekedési szabálysértések esetén még hivatalos tevékenység esetén SEM állnak fenn. 13

©Lara –

– – –

–

–

– –

–


Vámvizsgálat: személyes poggyásza komoly ok esetén átvizsgálható. TB alól mentesek. Tanúskodni köteles a konzul. Megszorítás hivatalos működésével kapcsolatban, nem köteles, iratokat, leveleket (hivatalos) átadni bizonyítékként. Mindez a hivatásos konzulokra vonatkozik. Tiszteletbelieké még korlátozottabb: o Tiszteletbeli konzulátus, mint épület nem élvez védelmet, konzul családtagjai sem. Szabad érintkezési jog is korlátozott. Épület: csak a hivatalos célra használt épületek mentesek vizsgálat, házkutatás alól, stb. Nem léphetnek be, de van kivétel: tűzvész, elemi csapás. Kisajátítható az épület: azonnali, feltétlen és értékében azonos kártérítést kell biztosítania. Címer és zászlóhasználati jog ugyanúgy megvan. Legújabb gyakorlat: kétoldali egyezményekben az immunitást felhúzzák a diplomáciai mentesség szintjére, nincs olyan nagy különbség. 1999: NATO bombázás Koszovóban: egy amerikai repülő eltalálta a belgrádi kínai nagykövetséget.

3.7. Kapcsolatok megszűnése: – Főszabály az, mint a diplomatáknál. – Vannak eltérések: diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem szakítja meg automatikusan a konzuli kapcsolatokat. – Konzuli képviseletek átalakulhatnak diplomáciai képviseletté és vissza is. Pl.: Szíriai és Egyiptom egyesülése illetve szétválása.

IV. A NEMZETKÖZI VITÁK BÉKÉS ELINTÉZÉSE DIPLOMÁCIAI ELJÁRÁSOK ÚTJÁN 4.1. A vitarendezés és a mai nemzetközi jog kapcsolata − konfliktusmegoldás egyik eszköze a nemzetközi jog − erőszak alkalmazásának tilalma − Kötelezőek a békés vitarendezés eszközei − 1899 és 1907-es Hágai Békekonferencia. Ezek rakták le az alapokat. o Klasszikus nemzetközi jog időszaka, békés rendezési elvek még csak fakultatívak voltak. o Olyan elemek, amik a békés vitarendezés csírái. Választott bíróság felállítása − 1945, ENSZ Alapokmánya: oly módon kell rendezni, ami nem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. II cikk, 3. bekezdése. 33. cikk. − felsorolja azokat az eszközöket, amiket igénybe lehet venni. diplomáciai, bírói jellegű, illetve egy nyitott végű felsorolás. (minden egyéb a felek által meghatározott) − Nem „vita” hanem „viszály”. Vita: jogi vagy ténybeli alapú nézeteltérés. Vita hosszú ideje fennáll, elmérgesedik: viszály. − vannak egyéb jogforrások. Két világháború közötti időszak: 1928, Általános Akta. − 1958, választott bírósági mintaszabályzat. − számos regionális nemzetközi szerződés, 1948, Bogotai Paktum. − 1957: Európa Tanács egyezmény viták békés rendezéséről − Afrikai Unió és Arab Liga is rendelkezik ilyennel. − Csoportosítás: diplomáciai és bírói (választott, államok) köv. óra. − államok gyakorlatában a jogi úton való rendezés nem olyan népszerű, a politikai megoldások népszerűbbek. 14

©Lara


ha mégis jogi eszközt vesznek igénybe, akkor is diplomáciai, kivételes a bírói út. − kevésbé vannak kötve az államok, jobban lehet mutyizni − a béke szolgálja az igazságot és nem az igazság a békét. − államok szabadon választhatnak a módok közül, kombinálhatják, időben is változhat. teljes választási szabadság. rugalmas, kombinálható. −

4.2. Egyes diplomáciai eszközök Legkevésbé intézményesítettől a leginkább afelé. 1. Felek közvetlen tárgyalása − lehetnek akár telefonbeszélgetések is. − ez a minimum, szokásjogi szabály. legkézenfekvőbb, legrugalmasabb, legegyszerűbb. − államok között közvetlen kapcsolat, rendezés az államok kölcsönös jóakaratától függ. − alapelvek: felek egyenrangúak. kényszer és fenyegetés mellőzésével kell folytatni, közvetlenül érdekelteknek valamennyien részt kell, hogy vegyenek. ha nem csak két − államot hanem többet érint, akkor nem szabad valakit önkényesen kizárni. − szóbeli: telefonhívás, leülünk egy asztal mellé és tárgyalunk, nemzetközi konferenciák. (Vietnami háború vége, jugoszláv háború vége) − telefonos: 60-as évek, kubai rakétaválság – forródrót − írásbeli: jegyzékváltás − nemzetközi szerződések is előírják a tárgyalást. 90%-ban előír ilyesmit a szerződés − van azért célja a tárgyalásnak. eredmény elérésére kell törekedni, megegyezés felé kell haladni, jóhiszeműen kell folytatni. van ellenpélda: Bős–Nagymaros per. 2. Jószolgálat (bous offices) − bejön a képbe egy harmadik fél. a vitában közvetlen nem érintett harmadik állam azon tevékenysége, mellyel a tárgyalásra lehetőséget teremt a vitázók számára. − csak összehozza a feleket, a tárgyaláson nem vesz részt (mint a kerítő). − nem alakul ki háromoldalú viszony. gyakran alkalmazzák, jól működő eszköz. − példák: 1965 Pakisztán-India. A Szovjetunió volt az, aki leültette őket. GBR és Görögország Ciprus kérdésében (40-es évek) USA volt a jószolga, ő hozta össze a feleket. Franciaország és Thaiföld között közvetített az USA 1946-ban. II. világháború után szovjet katonák beszöktek Svájcba, vita a két ország között, Franciaország segített. szovjet katonáknak haza kellett térniük, kaptak egy jó kis gulág beutalót. − nem csak állam lehet, lehet mondjuk az ENSZ főtitkár. Vagy a pápa akár 3. Közvetítés (médiation) – a vitában nem érdekelt harmadik fél bekacsolódik a tárgyalásba. moderálja a vitát, tereli, stb. – aktív tag, háromoldalú lesz a kapcsolat – Példák: 78, Camp David tárgyalások, arab-izraeli konfliktusban. – speciális eset: mindkét fél egy-egy közvetítőt kér fel, hogy ők tárgyaljanak. Algéria és Marokkó – határvita. fölkérték Malit illetve Etiópiát, ők tárgyalták le. – vitában állók hozzájárulásával történhet csak. egyetértés nem a vita felmerülésekor volt meg, hanem előbb (nemzetközi szerződésben)

15

©Lara

–

–

– –

– –


krími háború lezárásakor Törökország esete. nagyhatalmak valamelyikének, ha vitája lesz Törökországgal, akkor bármelyik állam felléphet közvetítőként, ebben a törököknek nem lehet beleszólásuk. nem csak állam lehet, személy v nemzetközi szervezet. (gyakori az utóbbi) ENSZ valamilyen szerve, tipikusan a BT léphet fel. közvetítés felajánlása nem tekinthető barátságtalan cselekednek. nem küldheti el, hogy neki semmi köze ehhez és ne avatkozzon a belügyekbe. nem minősül annak gyakorlati alkalmazás, gyakran igénybe vették. tiszteletben tartja a szuverenitást

4. Vizsgálóbizottságok – van egy külön testület a vita megoldására. – feladata kizárólag ténymegállapítás, jogi javaslatokat nem dolgozhat ki – tényállást tisztázza, erről jelentést tesz a felek elé. akkor alkalmazhatják, ha a felek alapvető érdekeit nem sérti. kisebb jelentőségű ügyekben. – vagy akkor, ha a nézeteltérés túlnyomórészt a tényekre vonatkozik – szabályait a hágai egyezményekben találjuk – 4 tagból áll. felek jelölik paritásos alapon, 2-2. ötödik tagot a 4 másik jelöli ki. ő lesz az elnök. – tények feltárása után készít jelentést, nem kötelező, hanem csak ajánlás. el is utasíthatják. – gyakorlatban viszonylag ritkán alkalmazták, nem váltotta be annyira a hozzá fűzött reményeket. – 1904-ben. orosz-japán háború. oroszok tüzet nyitottak egy brit halászhajóra. Feszültség. tények voltak a lényegesek. sikeres kivizsgálás volt. – világháború alatt, Németország és Hollandia között. egy holland gőzös német közreműködéssel elsüllyedt. – tengeri balesetek kivizsgálására vették igénybe. – USA-nak volt törekvése arra, hogy elterjessze. 1913-14-ben Briand-szerződések Nagy-Britanniával. ENSZ is szorgalmazta ezek alkalmazását. – 68: közgyűlési határozat. Névjegyzék összeállítása: delegálható személyek. Ez is füstbe ment. – Multilaterális síkon az emberi jogok témájában léteznek ilyen vizsgálóbizottságok. Az egyezményekben az ellenőrző szervek is felállításra kerülnek, ezek ellátnak ilyen tényfeltáró feladatokat. Treaty bodyk – Nemzetközi humanitárius jog területe. 1977-ben a 49-es genfi egyezményekhez fűzött 1-es számú jegyzőkönyv előírja egy nemzetközi ténymegállapító bizottság felállítását. – Háborús bűnösség megállapításánál van is erre szükség. Magyarország is részese ennek a jegyzőkönyvnek. – magyar-osztrák vizsgálóbizottságos egyezmény, 64. a közös államhatáron előforduló események kivizsgálásáról. 5. Egyeztető vagy békéltető bizottságok − tények megállapításán túl jogi vélemény, javaslat a vita rendezésére. − nem kötelezőek ezek sem, ajánlás erejűek! − először bilaterális egyezményekben egyeztek meg államok, hogy igénybe vesznek ilyet. két világháború között alkalmazták őket többnyire. − multilaterális szerződést is tető alá hoztak, átfogó rendezés: 1928-as Általános Akta. kötelező volt az igénybevétel, ha a vita más úton nem volt megoldható. Összetétel: 5 tag. Máshogy. Szemben álló felek 1-1 tag, a többi három 16

©Lara

−

− −

− − − −

−


megállapodással lett tag. Közösen kellett kijelölni. Elnöknek mindig semleges országból kell származnia. Nem lehetett vég nélkül elnyújtani, 6 hónapon belül be kellett fejezni az eljárást. Eléggé zárt, koherens rendszer. Kívülről, papíron tök jó. De nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Állami szuverenitás messzemenő korlátozását jelentette. Nem vált egyetemes normává mindaz, amit meghatároztak Egyeztetés jelen van ma is Szerződések joga: ha nem megy máshogy, békéltetést kell alkalmazni Tengerjogi egyezmény 82, szintén tartalmaz békéltetésre vonatkozó szabályokat Többoldalú szerződések: ózonréteg védelméről szóló egyezmény. regionális szinten is van. Bogotai Karta, Európában az 57-es egyezmény, EBEÉ keretében 1992-ben kidolgozott egyezmény a békéltetésről és választott bíráskodásról (stockholmi egyezmény)

5 + 1 Nemzetközi szervezetek keretében megvalósuló vitarendezés – keret, amelyen belül zajlanak a folyamtok – tagállam és nemzetközi szervezet, vagy nemzetközi szervezet közötti viták is képe jöhetnek – sokszor jelentősebb formalizáltság – gyakran a hajlandóság is nagyobb – ENSZ o Biztonsági Tanács:  Amikor a BT diplomáciai eszközök igénybevételével rendezi a vitát, mindig a hatodik fejezet alapján jár el, ez a vitarendezés nem kötelező, csupán ajánlás.  Szankciós határozatok a hetedik fejezet alapján történnek, ez más!  Előfeltételei a BT mozgásba lendülésének: limit. Olyan viszályok, melyek nemzetköziek, nemzetközi békét és biztonságot fenyegetik. Hogyan juthat el infó a BT-hez: maga is észlelheti, hivatalosan szerez tudomást, közgyűlés, főtitkár bármely ENSZ tagállam, és bármely a vitában érintett nem ENSZ tagállam értesítheti. vitában részes feleknek kötelességük jelenteni ezt a BT felé.  Ha megpróbálták rendezni, de nem megy akkor is jelenteni kell.  Eszközei: felhívhatja őket a 33 cikkben foglaltak alkalmazását. Kivizsgálja persze, megállapítja, hogy mi szükséges.  Önálló hatáskörben önálló rendezési módokat is javasolhat.  Ez a kettő szintén kombinálható  pl. 2004-ben Ciprus újraegyesítése. BT javaslatára az ENSZ főtitkár járt el jószolgaként. o Közgyűlés:  ENSZ céljai közé tartozó minden kérdést megvitathat és ajánlást tehet – tehát nemzetközi vitákkal is foglalkozhat.  konzultatív vitafórumként bármit a napirendre vehet. Magyar forradalom is szerepelt a napirenden.  Tárgyalás után ajánlások. Érdekelt államoknak, vagy előterjeszti a BT számára. BT-nek elsőbbsége van, ha azzal már foglalkozik a BT akkor ő nem foglalkozik vele, párhuzamosan nem folyhat. o Főtitkár:  jószolgálati tevékenységet végez, általában a BT felkérésére.  volt mikor közvetítőként járt el, Saat-el Arab folyó hajózhatóságának ügyében. 17

©Lara

–

Nemzetközi jog II. | 2009  Kongó függetlensége (1966) Regionális szervezetek keretében zajló békés vitarendezés. o az ENSZ alapokmány is előírja, hogy létrejöjjenek regionális szervezetek rendezésre  könnyebb  afrikai unió: nem csupán felsorolja a jól ismerteket, hanem egy külön mechanizmust is kiépít. jogilag újdonság.  Amerikai államok szervezete: 48, Bogotai paktum. békéltetés működik, amerikaközi békéltető bizottság igénybevétele.  arab liga: szintén vannak vitarendezésre vonatkozó szabályai  Európai regionális szervek: • Európa tanács: 57-es egyezmény. többféle vitarendezés. békéltetés, közvetítés • EBESZ: 1992-es Stockholmi Egyezmény a békéltetésről és választott bíráskodásról. Missziók is küldhetők az egyes EBESZ országokba. grúz-orosz konfliktus. • NATO: katonai cél, de polgári vetület is. Izland-Grönland tőkehal vita.

V. A NEMZETKÖZI VITÁK BÉKÉS ELINTÉZÉSE NEMZETKÖZI BÍRÁSKODÁS ÚTJÁN (A HÁGAI NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG) 5.1. Bevezető gondolatok – Nemzetközi bíráskodás hasonló a diplomáciaihoz: érdekelt államok beleegyezésével kerülhet rá sor. Nemzetközi jog nem ismeri a kötelező bíráskodást. Nem úgy, mint a belső jog. – Ennek a hátterében álló alapelv: szuverenitás elve. – Eltérés: nemzetközi bíróság ítéletei kötelezőek a felekre nézve. – Két nagy típusa a nemzetközi bíráskodásnak: 1. választott bíróságoknak igénybevétele, 2. az állandó jelleggel működő nemzetközi bíráskodás – Választott bíróságok: o Ókorig nyúlik vissza a választott bíróságok története. Jean Bodin-nel megjelenik a szuverenitás elve, ez nagyon tetszett mindenkinek, ebbe nem fér bele a harmadik fél döntése. Ekkor háttérbe szorult. Nagy lökést jelentett egy 1794-es ügy: Jay-szerződés (USA-GBR)  minden kettőjük között felmerülő vitás ügyet választott bíróságra fognak bízni  Kihatással volt több államra is. o 19. század: Alabama-ügy. 1872-ben volt a döntés. Polgárháború idején GBR a délieket támogatta, egyik legnagyobb kárt az Alabama cirkáló okozta. Kártérítést akart az USA a háború végén, majdnem háború lett. Végül úgy döntöttek, kijelölnek egy választott bíróságot, GBR felelősségét megállapították, kifizette a kártérítést. o Két hágai békekonferencián (1899 és 1907) döntöttek a választott bíróságok felállításáról. o Világháborúk után vegyes döntőbizottságok: feladatuk a háborúval okozott kár megtérítése a károsultaknak. o 1966-ban Argentína és Chile: határvita, II. Erzsébet volt a döntőbíró. – Állandó jellegű bíróságok: o van egy konkrét épület, ahol működik. Állandó szervezet 18

©Lara


működése folyamatos! Luxemburg: Európai Közösség Bírósága Strasbourg: Emberi Jogok Európai Bírósága Hága:  Volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására felállított bíróság: ICTY  Nemzetközi Büntetőbíróság ICC  ENSZ Nemzetközi Bíróság (Világbíróság)  Állandó Választott Nemzetközi Bíróság  Amerikai Iráni igények döntőbírósága (Teheráni túszügy után jött létre) o EFTA-nak is van bírósága (Lichtenstein, Norvégia és Izland jogaiban jár el) Luxemburgban van. o Beneluxoknak saját bíróság: szűk ügyek. o Európai Immunitás Bírósága o Amerika: Amerika-közi Emberjogi Bíróság o Közép-Amerikai Bíróság o WTO Vitarendező paneljei o Sok van belőlük, a bírói fórum igénybevétele még mindig csekély. o Működésüket a nemzetközi jog szabályozza, valami nemzetközi szerződés vagy mondjuk BT határozat, ami felállítja őket. o működésük során nemzetközi jogot alkalmaznak Bíróságok számának növekedése, specializálódásuk jó-e vagy rossz? Önmagában fejlettebb-e attól egy jogrendszer, hogy több ügyet visznek a bíróság elé? Politikai kérdések eldönthetőek-e a jog eszközeivel? NB nem egy olyan üggyel találkozott, ami politikai. (pl. Fal-ügy Palesztinában) Lehet-e az igazság szavazás tárgya? o o o o

–

– – –

5.2. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága: előzményei, kialakulásának története Előzmények: Békekonferenciák – ÁVB: (Állandó Választott Bíróság) Államok megállapodtak abban, hogy minden állam 4-4 személyt jelöl ki, akik a nemzeti csoportot alkotják, ez hat évre szól. Ezekről a csoportokról a nemzetközi iroda vezet egy jegyzéket. Vita esetén az államok erről a listáról választottak maguknak bírát, aki nekik tetszik. – Nem működött állandóan! Perben álló felek 2-2 főt választottak innen, ők kiválasztják az ötödiket, aki az elnök lesz. Kiválasztott kettő közül csak 1 lehet adott ország állampolgára. – Magyarország is jelölt személyeket, Lang Vanda és Juhász Lukács (?) Egy magyar bírót sem választottak még ilyen célra. – Hágában van a békepalotában. Szervezete a Nemzetközi Iroda. Másik előzmény: – 1920-ban felállítottak egy állandó nemzetközi bíróságot (ÁNB) Népszövetségi kezdeményezéssel jött létre, de nem volt annak a szerve, hanem független bírói fórum volt. – Aki az ENSZ-nek tagja volt, nem jelentette, hogy része az ÁNB-nek is. – Joghatósága nem volt kötelező (nincs kötelező bíráskodás) Ez már állandó fórum. – 2 világháború között. De jure: 1922-46. De facto: 1940-ben már beszüntette tevékenységét. 19

©Lara

–


Ez az előzménye a mai ENSZ NB-nak.

Kialakulásának előzményei: – 45, San Francisco: Megalapítják az ENSZ-t. Tanulnak az elődök hibájából. Olyan bírói szerv, amely része az egész Egyesült Nemzeteknek. A Statútum rögzíti ezt a kapcsolatát az ENSZ-szel. Maga az alapokmány is így rendelkezik – Külön fejezet: röviden szól a NB-ról. – Alapokmányhoz illesztették a Statútumot. Alapokmány szerves része. Ez fejti ki részletesen a B működésére vonatkozó szabályokat. – Alapokmány: ENSZ tagok ipso facto részesei a NB-nak (ettől a ténytől fogva) – Külön el kell ismerni minden ügyre a joghatóságát. Nem egyenlő a kötelező joghatósággal. De ha megtörtént, akkor egységes rend szerint folyik az eljárás. – Hivatalos jogfolytonosságot rögzítik is az ÁNB-vel. – Megalakulása után 50-estől 70-es évekig alacsony volt az ügyteher. Hidegháború alatt nagy volt a bizonytalanság. Évente 1-1 ügy volt csak. – 90-es évek elejétől ügyteher megugrott: Szovjetunió szétesése, Közép-Európa. Egyre több állam elismeri a B joghatóságát. – 2000-es évek: jelenleg is tizenvalahány függő ügy. 60 év alatt 144 ügyet tárgyalt, és 24 tanácsadó véleményt hozott. – Kb. az államok egyharmada volt legalább egyszer a B előtt. Regionális tendencia: Afrikai kontinens korábban nem szerepelt, most egyre inkább ott van. – December 23-án Németország beperelte Olaszországot. – Macedónia és Görögország: névvita. – Legutóbbi ítélet: 2009. február 3. Románia és Ukrajna: Duna-delta. Románia nyerte nagyjából, a kontinentális talapzat (Fekete-tengerben) határa hol van? 5.3. NB Szervezete – 15 bíróból áll, 9 évre választják. – Újraválaszthatóak. – Rotációs rendszer: háromévente 5 új helyet töltenek be. így biztosítják a folyamatosságot. Elnöke és alelnöke van. 3 évre választják őket. – Japán pasi lesz most az elnök, az első japán lesz. Az első női elnököt váltotta. – 1993 – 2003 Herczeg Géza volt a bíróság egyik bírája. – Milyen követelmények a leendő bírókkal szemben? o Kikezdhetetlen erkölcsi tekintély o Legmagasabb bírói állás betöltésére való kvalifikáltság o Nemzetközileg elismert nemzetközi jogtudós – Kiválasztás: ÁVB-nak van szerepe. Ennek nemzeti csoportjai jelölnek először, legfeljebb 4 személyt. Közülük 2 lehet saját állampolgár. Nem 800 név van azért, ennyi fain nemzetközi jogász nincs is. – BT elé terjesztik, Közgyűlés elé is. Párhuzamosan megvizsgálják. Egymástól függetlenül szavaznak a jelöltekről. Mindkét fórumban abszolút többségre van szükség. Közgyűlésben 50%+1. BT-ben 8 igen. Nagyhatalmak vétója itt nem érvényes! – Az lesz a bíró akit mindkét szerv megválasztott. – Eléggé többlépcsős, buktatós eljárás. Nem könnyű ennek lenni. – Bíróság összetételének a civilizáció nagy alakzatait és a világ fő jogrendszereit tükrözni kell. Nincsenek kőbevésett szabályok, de van egy gyakorlat: o Afrikából 3 bíró o Latin-Amerika: 2 o Ázsia: 3 20

©Lara

– – – –


o Nyugat-Európa és Észak-Amerika: 5 o Kelet-Európa: 2 o Európai túlsúly o Egy államból egy bíró lehet Összeférhetetlenségek vannak, elég sok. Tudományos, művészeti és ismeretterjesztő tevékenységeket folytathatnak. Kaphat érte honoráriumot. Megilletik a diplomáciai mentességek és kiváltságok. Mint a képviseletvezetőket Székhelye Hága, a Békepalota. Elnöknek és jegyzőnek ott kell laknia. Hogyan ülésezik a bíróság: o Nem minden ülésen van ott 15. o Teljes üléshez 9 bíró szükséges o Alakíthatóak 3 főből álló tanácsok. Kisebb jelentőségű esetekben. Közelít a választott bírói eljáráshoz. Felek maguk döntetik el, hogy kit szeretnének ebbe a tanácsba. Gyorsabban hoznak ítéletet. Határmegállapítás, átmenő forgalom (Afrikában) o Sommás tanács: 5 tagú. Évenként dönt a bíróság elnöke, hogy milyen ügyekre hoznak létre ilyet. Gyors ügylefolyásért hozzák, mindig tagja az elnök és az alelnök!  USA-Kanada (80-as évek): határvonal  Burkina Faso és Mali

5.4. Funkciói és joghatósága Két funkció: – ítélkező (peres): Államközi jogvitákat dönt el. Csak államok lehetnek felek! Se egyén, se nemzetközi szervezet, se NGO. Akik részesei a Statútumnak, nem jelenti automatikusan a joghatóságot, el kell ismerni azt külön. – Tanácsadó véleményadás: csak meghatározott szervek kérhetik. Joghatóság elismerésének módjai: – Külön szerződést kötnek az államok, vitát terjesztenek a B elé. Kompromisszum. 93 – Bős, Nagymaros. Körülírják, hogy milyen kérdésben várják a B döntését. – Multilaterális nemzetközi szerződésekben helyeznek el joghatósági záradékot. Jövőre nézve írja elő, hogy a szerződés értelmezésével és alkalmazásával kérdéses ügyekben a meghatározott bíróságnak van joghatósága. o Genocídium Egyezmény o Menekültügyi Egyezmény o Kiegészítő jegyzőkönyvben is előírhatják – Alávetési nyilatkozat ST (Statútum) 36 cikk. II. bekezdés Fakultatív klauzula. o Az állam tesz egy alávetési nyilatkozatot, amiben elismeri a bíróság joghatóságát. Ha többen is tettek, akkor azok körében lehet ítélkezni, akik megtették a nyilatkozatot. o Vannak megkötések, pl. hogy milyen kérdésben lehet. – ráutaló magatartás (forum prorogatum) o felperes állam beperel egy másikat. nincs nyilatkozat, nincs záradék. o alperes perbe bocsátkozik, pedig nincs kötelezettsége. megteszi azokat a lépéseket, amiket meg kell. Önkéntes perbe bocsátkozás. o A B első ügye GBR és Albánia között, Albánia is ennek megfelelően bocsátkozott perbe. – 15 bíró van, de kijelölhet egy ad hoc bírót az az ország, akinek nincs bírója. És az ő ügyéről van szó. 21

©Lara


–

Mit alkalmaz a NB: nemzetközi jog bármely forrását. Felek megegyezése alapján méltányossági döntést is hozhat. Ex aequo et bono

–

Ha nem kompromisszummal mennek, akkor az alperes úgyis azt mondja, hogy nincs joghatósága a B-nak az ügyben. Pergátló kifogások. Ha megoldják, akkor elkezdhetnek foglalkozni az érdemi résszel. Felek jogainak biztosítása céljából: ideiglenes rendszabályok. Nem szereti alkalmazni. országokat delegáció képviseli: kormánymegbízott vezeti, ügyvédek, tanácsadók Benyújtják a keresetet, ellenkereset, válasz, viszontválasz (ez az írásbeli rész) szóbeli meghallgatás: minden szót rögzítenek. nyilvánosság a főszabály. Két hivatalos nyelv az angol és a francia. Bármelyiken fel lehet szólalni. 2000-es évek eleje óta: Útmutató a feleknek c. dokumentum. Practise Direction. o eljárás meggyorsítására irányul. technikai dolgokban hívják fel a figyelmet. Lehet-e ítéletet hozni alperes nélkül? Elvileg nem. Azonban ha az ügy alkalmas érdemi elbírálásra, a felperes odacipel minden bizonyítékot, akkor hozhat döntést. Szavazás többségi. Egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Fiatalabb bíró szavaz először, utána az idősebb. ítélet kötőereje: kötelező. csak a perben álló felekre! Nincs precedens jog! Elvileg nincs precedens jog, de gyakorlatilag azért nem térnek el ettől. Nincsen fellebbezés. Nincs vége a sztorinak. Végre kell hajtani. Felek jóindulatán múlik a végrehajtás. BT szankcionálhatja azt, aki nem hajtja végre, de erre még nem került sor. 90%-ban eleget tesznek! Bős-Nagymarosban pont nem!

– – – – –

– – – – – –

Tanácsadó vélemények: – Kizárólag jogi kérdésben lehet fordulni hozzájuk ilyenért, csak a Közgyűlés és BT kérheti. – Közgyűlés felhatalmazása alapján bizonyos szakosított szervek is kérhetnek ilyen szakvéleményt. (Saját hatáskörükbe tartozó kérdésben WHO, ILO, UNESCO, FAO és társai) – Ritkábban, de használták az államok. 2004: Fal-ügy – Koszovó ügyét is a bíróság elé utalták. Tanácsadó vélemény mögött a konkrét államok állnak sokszor. – nem kötelező erejű, csak ajánlás, vélemény. persze a felek külön megállapodhatnak arról, hogy kötelezőnek ismerik el. – hozzájárul a nemzetközi jog fejlesztéséhez. a nemzetközi szervezetek jogalanyisága, humanitárius jog, szerződések joga területén. – alkalmas-e a nemzetközi jog egységének megőrzésére a tanácsadó vélemény? o ki kellene terjeszteni a hatókörét, többen kérhessenek tanácsadó véleményt 5.5. Értékelés – Két negatívum: o végrehajtásnál megáll a tudomány, o egyre több nemzetközi bíróság van, nem tudni, hogy ebben a rendszerben mi lesz a szerepe a NB-nak a jövőben – Előny: fontos vitákat megoldott, kicsik és nagyok egyenlő eséllyel vehetnek részt. – jogfejlesztő tevékenység, több nemzetközi szerződés készült a NB ítéletének alapul vételével – kiszámíthatóság – a nemzetközi kapcsolatok legalább egy része állhat a nemzetközi jog uralma alatt. 22

©Lara


VI. A FEGYVERES ERŐSZAK ALKALMAZÁSA ÉS A NEMZETKÖZI JOG (AZ ERŐSZAK TILALMA ÉS KIVÉTELEI) 6.1. A tárgykör elméleti alapjai – Shaw, nemzetközi jogász: amióta vannak államok, van erőszak közöttük. fontos különbségre tapint rá. az erőszak alkalmazásának legitim monopóliuma megilleti az államot: rendőrség, határőrség, honvédség, stb. Azért vannak, hogy fenntartsák az állam létét, megóvják struktúrájukat. Erőszakot alkalmazhatnak. – Nemzetközi jogban más a helyzet: államok közötti együttélést szabályozza, viszonyokat próbálja rendezni. nincsen államok feletti kényszerhatalom. ne háborúzzanak, ne erőszakoskodjanak – ezt nem tudja kikényszeríteni. Egyik legkényesebb kérdés. Belső jogban el van rendezve, legitim, mindennapi. Nemzetközi jogban fajsúlyos! Ellentmondás. – Konszenzus, kölcsönösség és jóhiszeműség elvei alapján – mondja Shaw. – Van egy bináris kód: háború-béke – kell árnyalni ezt is. vannak olyan fegyveres cselekmények melynek intenzitása nem ér el egy bizonyos küszöböt. nem minden fegyveres esemény minősül háborúnak. – Ezt a bináris kódot áttörik bizonyos háborúnak nem minősülő ellenséges események/intézkedések. o Ezek egyike, amiknek az intenzitása nem ér el egy bizonyos küszöböt. o Represszália: egy állam a jogsértő magatartásra másik jogsértő magatartással válaszol. Ha ez fegyverrel történik. akkor fegyveres represszália. Nem háborús céllal. o Békés blokád: kereskedelmi elszigetelés a cél. – Bináris kódon túl van egy ilyen szürke zóna. 6.2. A történeti előzmények (ősidőktől napjainkig) – Államok létrejöttével, kezdetektől fogva elismerték az állam természetes jogát a háborúhoz. Ius ad bellum, azaz háborúhoz való jog. – Római B. felemelkedésével elkezdődött egy ideológia-gyártás arról, hogy melyik háború megengedhető. Megszületik az igazságos háború fogalma. Rómaiak szerint mindaz, ami az isteneknek tetsző. Formális, eljárási szabályokat megalkottak. Janus templom ajtaját kinyitották akkor, mikor háború zajlott. – IV. század: kereszténység a meghatározó, Szent Ágoston a következő lépcső. Továbbviszi az igazságos háború fogalmát: az elszenvedett károkért való jogos elégtétel minősíthető igazságos háborúnak. – Középkor, nemzetállamok kialakulása előtt: újabb elemekkel gazdagodott. Jogsértők elnyomásán van a hangsúly. Durva jogsértésre válaszul lehet háborút indítani, igazságos cél érdekében. (nesze semmi fogd meg jól) Aquinói Szent Tamásnál vagy Grotiusnál lehet némi fogódzkodót találni, hogy ez mit jelent. – Arányosság követelménye. Jogsértésre adott válasz nem lehet aránytalan, túlzó. – Csupán végső eszközként, ultima ratio-ként lehet igénybe venni. – Vesztfáliai rendszer kialakulásával eltűnt a süllyesztőben. Állami szuverenitás diadala, elismerése, új korszak kezdete. Igazságos háború eltűnése ezzel van összefüggésből. ha szuverenitásból és egyenlőségükből indulunk ki akkor egyik állam sem ítélkezhet egy másik állam által indított háború igazságosságáról. – reálpolitika eszközévé vált. – Békekonferenciák: 1899 és 1907, két nagy hágai békekonferencia. o 1899: meghatározták a hadviselés szabályait. a háború indításához való jog érinthetetlen, ezzel nem foglalkoztak. azokat a szabályokat akarták 23

©Lara

–

–


megalkotni, ha háborúznak, milyen játékszabályok mellett tehetik ezt. Ius in bello szabályait fektették le. Milyen fegyvereket nem lehet használni, milyen célpontot nem lehet támadni. Két feltétel: hadüzenettel vagy ultimátummal kell kezdődnie egy háborúnak. Hadüzenet: felkészülhessen, ultimátum: feltételes hadüzenet. Feltételekhez köti a hadüzenetet, sokszor olyanok, amit nem lehet teljesíteni. o 1907: ennél már tovább mentek. A Szerződéses követelések behajtására igénybe vett erőszak korlátozásáról című önálló egyezmény. ha egy állam nem fizet egy másiknak, akkor a hitelező ne támadjon a szerencsétlenre fegyverrel.  Venezuelát például megtámadta három európai állam, akiknek nem tudta visszafizetni a kölcsönt.  Ez az egyezmény röviden a Drago-Porter egyezmény. Világégések után heal the world jellegű összeborulás uralkodott. Első világháború után létrejön a Népszövetség. o megtiltja a hódító háborúkat, 1919. (Alapokmány) o másfajta háború megindítását feltételekhez kötötte  békés vitarendezésre kell törekedni. állandó vagy választott bírósághoz kell fordulni, vagy a népszövetség tanácsához is.  Ha ez sikertelen, akkor három hónapos lehűlési időszakot írt elő. Cooling off period – lehűlési periódus.  Ha ez letelt, de még mindig háborúzni akartak, akkor véget ért a történet, mehetett a háború. o Ha valaki nem tartotta be ezt a hármas lépcsőt, akkor a Népszövetség tanácsa gazdasági vagy fegyveres szankciókat is foganatosíthatott a megszegő állam ellen. Egyszer sem került erre sor. Gyengíti a hatékonyságot. o Népszövetség a háborút nem tiltja meg, csak az elviselhetőség szintjére korlátozta. 20-as évek végén járunk: 1928, Kellog-Briand Paktum. Államok lemondanak a háborúról, mint a nemzetközi konfliktusok megoldásának politikai eszközéről. o Ne csak egy kétoldalú paktum legyen, hanem multilaterális legyen. 62 államból 59 ratifikálta ezt a szerződést. Két világháború között volt olyan egyetemes szabály, mely tiltotta a háború alkalmazását, mint konfliktusrendezést. o Világháború követően a Nürnbergi és Tokiói perekben jó hivatkozási alap volt, hogy a katonák egy létező nemzetközi elvet szegtek meg. Béke elleni bűncselekményeket az ebben a paktumban foglaltakra alapították.

6.3. A mai nemzetközi jog és az erőszak alkalmazása – II. világháború eseményeit, borzalmait nem ecseteljük, így azt sem, hogy miért volt szükség arra, hogy megszüntessék a háborúkat. – az ENSZ Alapokmány ezzel kezdődik, jelentőségét nem kell taglalni. – II. cikk 4. bekezdés: rögzíti az erőszak alkalmazásának általános tilalmát. –

– – –

Igen széles értelemben beszél, nem csak az alkalmazás, hanem az azzal való fenyegetés is tilos. Ius cogens erejű szabály, bár ezt persze sehol nem írják le. Elvileg egy törvényes állapot létezik a nemzetközi kapcsolatokban: a béke Az oroszlán békésen nyalogatja az antilopokat. („ha-ha-ha” – hangzik fel hátulról) 24

©Lara

– –

– – – – – – – –

– – –

–

– – –


Többféle szinonima: fegyveres támadás, agresszió, béke elleni bűncselekmény. Vane vajon különbség ezek között? Az erőszak nem egyenlő kizárólag a fegyveres erőszakkal. mi a tartalma akkor? o gazdasági, politikai, diplomáciai nyomásgyakorlás o gazdasági: gáz-fegyver alkalmazása, elzárom-nemzárom.70-es évek közepe, olaj-fegyver. Ezek is erőszak alkalmazásának minősíthető. Elvileg széles értelemben foghatjuk fel az erőszak tilalmát. Pro és kontra érvek. Brazília sokáig mondogatta hogy vegyék be konkrétan a gazdasági erőszakot. 1965, államok belügyeibe való beavatkozás tilalmáról szó határozat nemzetközi jog elveiről szóló határozat, 1970. Szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény, nyilatkozatot csatoltak hozzá, ebben minden erőszakot elitéltek, 1969. Nemzetközi bíróság több ítéletében rögzítette: a II/4 mindenre kiterjed! Gyakorlatilag mégiscsak az agresszió, a fegyveres erőszak a legfontosabb, legsúlyosabb ezek közül. ENSZ A. agresszióról nem szól egy szót sem, nincs definíció. 1974ben lesz majd definíció Közgyűlés 3314/1974-es határozata. Nem kötelező erejű, ez a gond vele. Ad egy általános definíciót, majd felsorolja a konkrét cselekményeket melyek agressziónak minősülnek. A definíció: fegyveres erő alkalmazása egy állam részéről egy másik állam ellen. A konkrét cselekmények: o Bármilyen invázió vagy bombázás o kikötő vagy partvidék fegyveres blokád alá vétele. o bárhol állomásozó szárazföldi, tengeri vagy légi erők megtámadása o messzebb mutató cselekmények: fegyveres bandák, zsoldosok, önkéntesek küldése egy másik állam ellen. o Ha idegen csapatok állomásoznak egy országban, és ott maradnak a mandátumuk lejárta után is. o Ha én megengedem, hogy átmenjenek az országomon, azért hogy egy másikat megtámadjanak. o Példálózó felsorolás, hiszen a végén ez van: És minden, amit a biztonsági tanács annak minősít. Alapnorma tehát, de alapnorma az önrendelkezés is. sok konfliktus ebből fakadóan. Önrendelkezési jog alkalmazásához igénybe vett erőszak nem minősül agressziónak. Nukleáris fegyverek birtoklása, fenyegetés önmagában agresszió e? sokáig ült ezen a bíróság, tanácsadó véleményt kértek tőle. Végül azt mondták, hogy nem tudják. Nincs olyan szabály, ami ezt tiltja, olyan se, ami megengedné. Szürke zóna, nem tudták eldönteni. Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy az erőszak alkalmazása egy skálán képzelhető el, az agresszió az egyik legdurvább jogsértés. államok felelőssége szempontjából is különbség van.

6.4. Kivételek: – Három fő kivételt lehet megkülönböztetni. – Első: II/4 szövegezéséből fakad: nem nemzetközi konfliktusról van szó, mondjuk polgárháborúról van szó. Ha nem terjed túl az állam határán, eleve kivétel. Határain belül azt tesz, amit akar. 25

©Lara

–

–


o Felvetés: ha nem ENSZ tagállam? Ezek a szerződések azokra vonatkoznak, akik ENSZ tagállamok. Koszovó azt tesz, amit akar? Nem! Szokásjogivá fejlődtek, mindenkit köt! Második: Önvédelem joga, külön cikket, 51. cikket szenteli az Alapokmány ennek. o Egyéni és kollektív önvédelem. „Természetes jog” arra utal, hogy szokásjogi szabály, nem csak az ENSZ tagállamokat illeti meg a jog. o Kollektív önvédelem: Pl. ha egy NATO tagállamot megtámadnak, akkor az mozgásba hoz egy kollektív védelmet. Már korábban is volt ilyen kollektív védelem. (Latin-Amerika) o Nem egy teljesen önálló jog, csak addig gyakorolható, amíg a BT nem lendül működésbe. Béke és biztonság fő letéteményese a BT. o Önvédelem gyakorlásainak mikéntjéről nem szól. Feltételek:  Ha önvédelmet gyakorlok, annak szükségesnek kell lennie. (51. cikk.) Már fenn kell állnia egy fegyveres támadásnak. Csak akkor gyakorolhatom, ha tényleg megtámadtak!  Meddig tart? Vége is van egy önvédelmi helyzetnek. Ha megszűnt az agresszor, akkor nem gyakorolhatom hetekig-hónapokig. Időn túli önvédelem átalakulhat agresszióvá.  Arányosság: Izrael-palesztin összecsapásoknál felvetődött.  Azonnaliság: ahogy engem ér a támadás, azonnal kell gyakorolnom az önvédelmet, nem lehet vele ésszerűtlenül várni.  Hágai és Genfi jognak a szabályai ugyanúgy vonatkoznak rám ha önvédelmet gyakorlok is! Harmadik: Kollektív kényszer – BT alkalmazza o BT szankcióként akár fegyveres intézkedéseket is alkalmazhat. Szfi, légi, tengeri blokádot foganatosítson. o Alapokmány szól egy ENSZ haderő felállításáról, vezérkari bizottság létrehozásáról is volt szó. Nem lett belőle semmi, pedig ilyenkor ezt lehetne felhasználni. Ha ilyen szankciót hoz, felkér egy vagy több tagállamot hogy alkalmazza. o 91 – Iraki háború esetén, USA ennek megfelelően cselekedett o 92, Szomália ellen o 94, Ruanda o 99, nem volt BT felhatalmazás, csak utólag. Koszovó.

6.5. Önvédelem vitatott esetei: – Állampolgárok védelme külföldön: célzott rajtaütéssel hajt végre egy akciót egy állam külföldön. Humanitárius intervenció szintjét is elérheti. – Terroristák nem betudhatóak egy államnak. – Megelőző önvédelem. 67-es izraeli arab háború. preventiv, pre-emptive, imminant (küszöbön álló támadás)

VII. FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK JOGA Ius in bello: hadviselés szabályai (azaz a háborúban alkalmazható jogok) – 1899 és 1907: Hágai Konferenciák egyezményei (háborúban résztvevőknek) o nemzetközi hadijog a katonai szükségszerűség és az emberiesség összeegyeztetésére – 1864 és 1929 (+1949-ben jegyzőkönyv) Genfi egyezmények (háborún kívül állóknak) o a háború áldozatainak védelme a nemzetközi humanitárius jog normáival 26

©Lara

–


o hadifoglyokról, civilekről Hágai jog: o A hadviselés módja és rendje o hatékonyságát nagyban korlátozza a si omnes klauzula („ha mindenki”).  a szabályok csak akkor kötelezik konkrét helyzetben az aláírót, ha az összeütközésben részt vevő valamennyi fél is részese az egyezményeknek

Hadiállapot – hadüzenet → egyoldalú szándéknyilatkozat, háborús ok és cél – vagy ultimátum → feltételes hadüzenet – tényleges háborús állapot: államok fegyveres erőinek összeütközése – Fegyveres erők alkalmazása háború nélkül o határincidensek, önvédelmi vagy kényszerítő intézkedések Hadiállapot joghatásai – hivatalos kapcsolatok (diplomáciai, kereskedelmi, közlekedési, hírközlési) kapcsolatok megszakadása – ellenséges államok polgárainak helyzete o kiutasítás és internálás – ellenséges állam javainak elkobzása – Szerződések hatályának felfüggesztése, teljes megszűnése vagy alkalmazása o pl. hágai és genfi jog Semlegesség – Tartózkodás a háborúban való részvételtől o gyakran egyoldalú nyilatkozattal – Állandó (nemzetközi rendezés, belső alkotmányos rendezés) – alkalmi – pártatlanság o hagyományosan minden résztvevő/hadviselő féllel szemben sok esetben ma már nem tartható – cél: területi elkülönülés és sérthetetlenség Hadviselők – reguláris és irreguláris erők: harcoló alakulatok = kombattánsok – 1. alárendeltségi és irányítási rendszerben – 2. egyértelműen megkülönböztethetőek – 3. nyíltan felfegyverzett – 4. hadijog szabályait betartja A hadviselés tiltott eszközei – szükségtelen szenvedés és megkülönböztetés nélküli pusztítás o nem meghatározott katonai célpontok, hanem célzottan vagy korlátozottan katonai célok ellen – Tömegpusztító vegyi és biológiai fegyverek o 1925, Genfi Egyezmény – Gyalogsági taposóaknák (1997, Ottawa) és fürtösbombák (2008, Oslo) Tiltott hadviselési módok – Kulturális javak elleni támadás: 1954, Hága – Fosztogatás 27

©Lara

– – – –


Emblémák jogosulatlan (álnok) használata nincs kegyelem/hadifogoly Harcképtelenek támadása környezetpusztító technológiák

Tiltott célpontok – Egészségügyi intézmények, járműveik, pl. mentőautó – Nukleáris anyagot tartalmazó helyek, pl. atomerőmű – Kulturális javak, szobrok, templom, kegyhelyek, oktatási intézmények – Állampolgárok élelmezését, ivóvíz ellátását biztosító létesítmények, pl. víztározó – Mezőgazdasági területek, pl. búzaföld Harcok beszüntetése – Tűzszünet: határozott időre – Fegyverszünet: harci cselekmények berekesztése tartósan – Békeszerződés: a hadiállapotot formálisan is lezáró feltételek, körülmények, és politikai, katonai, jogi rendelkezések rögzítése Genfi jog – humanitárius jog – Egyezmények I-IV. (1949) – a hadrakelt seregek sebesültjei és betegei helyzetének javítása – a tengeri haderők sebesültjei, betegei és hajótöröttei helyzetének javítása – a hadifoglyokkal való bánásmód – a polgári lakosság háború idején való védelme – Jegyzőkönyvek, melyek kiegészítik az egyezményeket (1977) o nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelme o nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelme – Közös cikkek: o 1. cikk: minden körülmény között tiszteletben tartják és tiszteletben tartatják az egyezményt o 2. cikk: megüzent háború és minden más fegyveres összeütközés esetén még ha a hadiállapot fennállását közülük valamelyik fél nem is ismeri el és a terület egészének vagy egy részének bármilyen megszállása esetén o 3. cikk: nem nemzetközi jellegegű fegyveres összeütközések esetén mindegyik összeütköző fél köteles legalább (minimális szabályok) az alábbi rendelkezéseket betartani  akik nem vesznek részt a harci cselekményekben (letették a fegyvert, sebesültek, harcképtelenné váltak)  minden körülmények között  diszkrimináció nélkül  emberséges bánásmódban kell részesíteni o ezért tilos:  élet és testi épség elleni merénylet különösen az emberölés, csonkítás, kegyetlen bánásmód, kínzás o Tilos:  túszok szedése  emberi méltóság megsértése  megalázó és lealacsonyító bánásmód  bíróság által előzetesen meghozott ítélet nélkül kiszabott büntetés és annak végrehajtása 28

©Lara


o Kötelező:  a sebesülteket és a betegeket össze kell szedni és ápolásban kell részesíteni

VIII. AZ EGYÉN FELELŐSSÉGE A NEMZETKÖZI JOGBAN. A HÁBORÚS BŰNÖSÖK EGYKOR ÉS MA: A NEMZETKÖZI BÜNTETŐBÍRÓSÁG (INTERNATIONAL CRIMINAL COURT) 8.1. Történelmi előzmények – Hadviselés szabályainak betartásáért az államok felelősek. Faramuci helyzet lenne, ha a katonák mentesülnének a felelősségre vonás alól. – Nem csak az állam, hanem annak katonája, polgára is bűnhődik. Sok időbe telt, mire ezt elérték. – I. világháború környékétől kezdődtek ezek a próbálkozások, hogy a háborús bűnösöket is felelősségre vonják. – A kezdetek azonban még ezt is megelőzik. 1912-13-ban I és II balkáni háború. Felállt egy balkán-bizottság. Jelentést készített 1914-ben, arról hogy milyen bűnök elkövetése esetén lenne szükség nemzetközi felelősségre vonásra. Pár hónappal később kitört a I. világháború, lekerültek ezek az asztalról. – 1919-ben a Versailles-i békeszerződés elrendelte a háború kirobbanásáért felelősnek tekintett II. Vilmos német császár vád alá helyezését és büntetését. – Vilmos Hollandiába menekül, aki politikai védelmet nyújtott neki, és nem adta ki a győztes hatalmaknak. – A Népszövetség meg sem próbálta elérni a kiadatást. Egyszerűen elmenekült, szívesen fogadták, nem adták ki. – Bizottság: örmények elleni atrocitások kivizsgálására. (vagy inkább népirtás…) ennek kivizsgálására is voltak lépések, de eredménytelenül. – hosszú ideig csend, a 2 világháború között semmi. – II. világháborúban elkövetett borzalmak többször is eljöttek. 1943-ban járunk, amikor a szövetségesek egyetértésre jutottak, hogy szörnyű dolgokat követtel el elsősorban a nácik, és ezek nem maradhatnak büntetlenül. – 1943. október: Moszkvai deklaráció: USA, GBR, Szovjetunió jegyezték. o fasiszta háborús bűnösöket oda szállítják, ahol tetteiket elkövették és adott országok bíróságai fognak ítélkezni. o leválasztottak egy másik kategóriát: háborús főbűnösök. Nemzetközi bíróságnak kell majd eljárnia az ő esetükben. – 945-ben került sor ennek a bíróságnak a felállítására, az akkor aláírt Londoni Egyezménynek köszönhetően. Volt egy melléklete: Nemzetközi Katonai Törvényszék Statútuma. (Nürnbergi törvényszék): a német háborús főbűnösök felelősségre vonására szolgált. – Kiknek az akaratát tükrözte ez? A három szövetséges, de nem csak ők, 19 másik állam csatlakozott hozzá (kb. 50 állam volt összesen!) – Személyi hatály: azokkal a háborús főbűnösök, akiknek a cselekedetei több államhoz kapcsolódnak – Üldözendő bűncselekmény: o béke elleni bűncselekmény (támadó háború előkészítése és kirobbantása) o Háborús bűncselekmények: hágai egyezményben foglaltaknak megsértése, a hadviselés szabályainak megszegése.

29

©Lara


emberiesség1 elleni bűncselekmények. Polgári lakosság ellen követik el őket, ilyenek a népirtás, rabszolgasorba vetés, deportálás, vallási vagy faji okból történő üldözés. Szervezetek, csoportok bűnössé nyilvánításában is rendelkezett. Ez nem volt teljes értékű hatáskör. Megcímkézhette mondjuk a Gestapót, de ezeknek az üldözését a nemzeti hatóságokra bízta. Szervezete: o 4 bírából áll. Helyettesíthetőség érdekében 4 póttag. o 4 ügyész (fővádló) tevékenykedett, ők készítették elő a vádiratokat. viszonylag gyorsan lezárta a határozatokat, 1946. október 1-én hozta meg az ítéleteket, 24 vádlott volt előtte. 12 főt halálra ítéltek, 3 életfogytiglani szabadságvesztés, 3 felmentés, 6 hosszú ideig tartó börtönbüntetés. o

– – –

– –

Támadták a létjogosultságát, milyen alapon ítélik el őket? Átható alapelv, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet semmit bűncselekménnyé nyilvánítani. Azt mondták, hogy azelőtt hogy eljárt ez a bíróság, nem volt olyan törvény, amibe ütköztek volna a nácik tettei. Erre azt mondták, hogy ez hibás. Hiszen például a háború indításának tilalma már akkor is ott volt a nemzetközi jogban. (KellogBriand paktum pl.) Genfi Egyezmény is már létezett, az alapján is felelősségre lehetett vonni az embereket.

– –

– – – – – –

Nyilván voltak a németeknek szövetségesei, illetve velük harcolók. Mi lett az olaszokkal? Fegyverszüneti egyezmény rendelkezett az ő felelősségre vonásukról. Durva dolgokat csináltak ők is.2 Felelősségre vonukra nem került sor, politika közbeszól, az olasz uralkodó nyomására. Nem voltak annyira előtérben, mindenki a nácikat akarta csak. Japán háborús bűnösök esetében megint más. Nem született nemzetközi szerződés, csupá n a szövetségesek + Kína kötött egy politikai megállpodást. Leültek és azt mondták, legyen így. Négyhatalmi megállapodás született. Ennek alapján állt fel a TávolKeleti Katonai Törvényszék. Legitimitását sokan támadták már akkoriban is. o 25 ítélet született: 8 halálos. 1946-ban az ENSZ Közgyűlés meg is erősítette a törvényszékek ítéleteit. Azokat a nemzetközi jogi elveket is ami alapján eljártak a törvényszékek. 1968-ban egy külön ENSZ Egyezmény is született a háborús és emberiesség ellenes bűntettek elévülésének kizárásáról. Bármikor is követtek el ilyen bűncselekményeket, az idő múlásának nincs kihatása erre. Holott valójában a bűncselekményeknek van elévülési ideje. (Magyar Charles Zentay esete)

8.2. Nemzetközi bünetőbíráskodás a mai nemzetközi jogban Ad hoc törvényszékek: nem egy nemzetközi szerződésről van szó, hanem a BT autonóm módon cselekedve hozta létre őket. – ICTY: Volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekmények kivizsgálására állt fel

Crimes against humanity. Eleinte emberiség elleni bűncselekményként honosodott meg. Nem azt mondják, hogy „mankind”. Ebben keresendő az ok, hogy „emberiességet” használunk. Pontosabb. 1

2

Abesszínában vegyi fegyver bevetése 30

©Lara

–

– – – – –


o 1993-ban állt fel. A jugoszláv polgárháború idején, a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekmények elkövetésére állt fel. Hágában van a székhelye. o 16 bíró alkotja, állandó bírák. 27 bíróból álló tartalékállomány (cserepad – ad litem bírák. Konkrét ügyhöz lehet választani egyet-egyet) o Milyen bűncselekmények:  Genfi Egyezmények súlyos megsértése  Háborús bűncselekmények, háború jogának és szokásainak megsértése (Hágai egyezmények)  Népirtás  Emberiesség elleni bűncselekmények (polgári lakossággal szemben) o Területi hatálya: ex-Jugoszlávia területén elkövetett bűnök! o Bírákat ENSZ Közgyűlés választja, az ügyészt a BT. Ő képviseli a vádat. ICTR: Ruandai népirtást elkövetők felelősségre vonása miatt felállt törvényszék o 1994-ben. o Arusa, Tanzánia a székhelye. o Nem egy nemzetközi konfliktus volt. o Mit üldöz:  Népirtás  Emberiesség elleni bűncselekmények  Genfi Egyezményeknek a közös 3. cikkében foglaltaknak a megsértése (a négy genfi egyezményben ugyanaz ez a cikk, „mini egyezménynek” is nevezik) A két törvényszék között van szervezeti kapcsolat, a fellebbezési tanácsuk ugyanaz. Azonos a két főügyész. A korábbi főügyész valami svájci nőci volt (Ponte??), most meg Brammers (??) vagy mi. Időbeli működésük sem az idők végezetéig tart, van egy korlát, amíg be kell fejezniük a tevékenységüket. Felhívták őket, hogy a nyomozati tevékenységet 2004-ig fejezzék be az egészet pedig 2010-ig. Kicsit persze csúszik, ott volt pl. Karadzsics. Hiányzik még Vladic (Neveket megnézni) A nemzeti bíróságok is ítélkezhetnek a háborús bűnösök felett, de amíg ezek működnek, addig elsőbbséget élveznek!

Hibrid bíróságok: nemzeti és nemzetközi elem keveredik. adott állam által felállított biroság nem csak hazai, hanem nemzetközi bírákkal. érintett ország köt egy megállpodást az ENSZ-szel hogy fel fog állni egy ilyen, és lefektetik hogy az ENSZ hány bírát ad, stb. Nemzeti jog mellett nemzetközi jogot is alkalmaznak. – Sierra Leone: ottani polgárháborúban elkövetett bűnök – Kambodzsa: vörös khmerek vérengzéseit próbálja megtorolni – Kelet-Timor (2002 óta független): függetlenségi harcok során elkövetett bűnök – Libanon: 2006-tól működik. ICC: Nemzetközi Büntetőbíróság – Állandó jelleggel működő bíróság – 1953-ban készült az első Statútum-tervezet. Közgyűlés jogi bizottsága dolgozta ki. – Legyen két dokumentum: egyik a bíróság felállításáról, a másik meg a nemzetközi bűncselekményekről.

31

©Lara

– –

– – –

– – – –

–

–

–

–


Addig ne foglalkozzanak vele, míg az ENSZ meg nem határozza az agresszió fogalmát. Ajánlásokat fogalmazott meg. Bipoláris világrend végéig érdemi haladás nem volt. Újabb tervezetek a Szovjetunió felbomlása után (92 és 94 is). A nemzetközi bűncselekmények meghatározásával kellene továbbmenni. Államoknak nem tetszik. Szervezeti megközelítéssel kellene folytatni. Alkossák meg, aztán abba belecsempészik a lehető legtöbb bűncselekményt. Diplomáciai konferencia Rómában: elfogadta a statútumot. 1998. július 17-én nagy többséggel. 120 ország alá is írta. Előkészítő munkálatok: o Volt egy motor, ami nyomta nagyon előre a dolgot (néhány országból állt) Nem kormányzati szereplők igen aktívan részt vettek. o Erős érdekérvényesítő képességük volt ezeknek az NGO-knak. Amnesty International, Vöröskereszt, stb. o Sok múlott az olaszokon, mint házigazdákon, rugalmasok voltak. Csak tudjanak megegyezni. 2002-ben július 1-én lépett hatályba. Székhelye Hága, 18 bíróból áll. Egy harmadát rotációs rendszerben megújítják. Részes államok közgyűlése választja meg 9 évre a bírákat. Feltételek: o Legmagasabb erkölcsi tekintélynek való megfelelés. o Pártatlanság o Legmagasabb bírói posztok betöltésére való képesség o büntetőjog, eljárásjog elismert művelője o nemzetközi jog valamely területén kimagasló jártasság o Nyelvtudás: angol vagy francia nyelven folyékonyan kell beszélnie Nem az össze bíró ítélkezik folyton. Három kollégium o tárgyalás előkészítő kollégium. nyomozati szakasz után. o elsőfokú kollégium o fellebbviteli kollégium Ügyész szerepe kimagasló. Ő nyomoz. Képviseli a vádat. Illetve eljárás indítási jogkőre is van.

Többivel való különbségek: o Állandó! Határozatlan ideig o Államok előzetesen elfogadták a joghatóságát. o Független. Nem az ENSZ szerve, ellentétben mondjuk az ENSZ NB-al. Viszonyukat egy később megkötött megállapodás rendezi. o Hatásköre nem korlátozott területileg (egy meghatározott területen elkövetett bűncselekményekre) o Amúgy ítéletet nem hozott még. o Önálló nemzetközi szerződés hozta létre, nem BT határozat. Milyen bűncselekményeket üldöz: o Népirtás: külön definiálja is 32

©Lara


o Emberiesség elleni bűncselekmények. Polgári lakosság elleni széleskörű vagy módszeres támadás. (USA aggályai voltak ezek)  Kiirtás, apartheid, nemi erőszak, rabszolgasorba vetés, személyek erőszakos eltűntetése o Háborús bűncselekménye, hágai és genfi jog megsértése. Ezekből van a legtöbb. o Agresszió, mint egyéni bűncselekmény (erre idén szándékoznak valami definíciót adni – nem kell nagy jóstehetség, hogy megmondjuk, nem fog sikerülni) Politikai okai vannak. Felvet egy másik kérdést is: mi legyen a BT és ICC között a kapcsolat? Ha követnie kell, amit a BT mond, akkor elvész a függetlensége. Mi van, ha ő mondja azt hogy ez agresszió, és a BT nem? ENSZ Alapokmány 103-as cikke. Nincs még jó megoldás igazán.

– –

Nincsen elsőbbsége a nemzeti bíróságokhoz képest, joghatósága komplementer jellegű, kiegészítő. akkor jár el, ha az amúgy illetékes bíróság nem jár el, nem tud, vagy nem hajlandó. Joghatóságának megalapozásához szükséges hogy vagy egy részes fél területén kövessék el, vagy az elkövető egy részes fél állampolgára legyen.

8.3. ICC Eljárási előfeltételek – Részes állam területén kövesség el – Részes állam polgára kövesse el (még ha nem is a részes állam területén követte el) – Ad hoc deklaráció (egy állam benyújtott nyilatkozatával elfogadja az adott bűntett tekintetében a Bíróság joghatóságát) Eljárás kezdeményezésére jogosulta – Részes állam – ENSZ BT – az Alapokmány VII. fejezetének megfelelően a Bírósághoz utal bármely esetet – Főügyész (ex officio, azaz hivatalból) – a rendelkezésre álló információk alapján. Nem csak egyedül, természetesen, hanem egy egész szakértői csapattal. Eljárás indításának elmaradása – Komplementaritás elve: másodlagos joghatóság = csak az illetékes nemzeti bíróság eljárásnak hiányában – Az ügy súlya nem indokolja: nem fejtik ki, hogy milyen esetekben. Részes államokra bízzák, illetve megvizsgálják. Minden ügyben nevesíteni kell, hogy kit terhel a felelősség. Többszöri eljárás tilalma = Ne bis in idem (senkit kétszer ugyanazért) elve: – Nem lehet kétszer ugyanazért a bűnért vád alá helyezni valakit – Vagy ha valakit ártatlannak nyilvánítottak, nem lehet újra – Eljárást megszüntető ok! Valakit azért a cselekményért már bíróság elé állították – Sem az ICC sem más bíróság nem ítélhet el – Bűnösség már megállapítva vagy felmentve Az ICC ugyanazon cselekményért csak akkor ítélhet el, ha a másik bíróság eljárása: – célja, hogy megvédjék az érintett személyt a Bíróság joghatósága alá tartozó bűntett miatti büntetőjogi felelősségre vonás alól 33

©Lara

–


nem volt a nemzetközi jog által elismert tisztességes eljárás szabályainak megfelel, független vagy pártatlan eljárás

Átpolitizálás lehetősége: – Főügyész szerepe – BT az Alapokmány VII. fejezetének értelmében hozott határozatában kéri az eljárás megindításának elhalasztását, vagy felfüggesztését 12 hónapig (megújítható) – 3. országok kapcsolata a Bírósággal (USA-ICC) Az USA nem írta alá a Római Statútumot, nem ismeri el az ICC joghatóságát.

IX. NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK 9.1. Nemzetközi szerződések – Központi kérdése a nemzetközi jognak – Szokásjogi alapon számtalan szabály kialakult – Nincsen egy egységes szabályzat arra, hogy hogyan kell szerződést kötni – Szerződések jogáról: 1969. Bécsi Egyezmény 9.2. Szerződések típusai – Két vagy többoldalú megállapodások – Normaalkotó szerződések: általánosan alkalmazandó normák, folyamatos magatartási kötelezettség, ismétlődő teljesítés folytatódó tevékenységgel. Ilyen pl. a diplomáciai kapcsolatok jogáról szóló bécsi egyezmény (61) vagy a tengerjogi kodifikáció, stb. – Jogalkalmazó/Ügyintéző szerződések: egyedi szabályok, egyszeri teljesítés, adott helyzet vagy kérdések egyedi rendezése, eredmény elérése a szerződő felek között. Kereskedelmi szerződések, vízum-megállapodások, határátkelőhelyek, diákcsere, stb. Létező szabályokat alkalmaznak új ügyekre. – Elfogadott szokásjogi szabályok kodifikációja o ekkor megragadhatják az alkalmat új normák kialakítására is. 9.3. Nemzetközi szerződés: – Definíció: a jogalanyok között létrejött olyan kifejezett, írásbeli akarat-egyezés, amely nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul. – Fajtái: o szerződés: jelentősebb politikai megállapodások neve o egyezmény: konkrét szakkérdéseket rendeznek (pl. atomcsend) o megállapodás kisebb jelentőségű szerződések neve (árucsere-forgalmi megállapodások) o alapokmány: ünnepélyes dokumentum, nemzetközi szervezet létrehozója o modus vivendi: valamely kérdés elintézési módjában állapodnak meg, vagy azonos magatartást tanúsítanak (pl. vámkartell) o akta: nemzetközi konferenciákon államok nagy száma által elfogadott o jegyzőkönyv: protokoll, más szerződéshez fűzött kiegészítések o jegyzékváltás: két okmányba foglalt szerződés (ajánlat-elfogadás). Diplomáciai gyakorlatból is ismert. Klasszikus diplomáciai érintkezési forma. Nem minden jegyzékváltás jár szerződéssel végül. o konkordátum: pápa és az államok közötti szerződés 34

©Lara

– – – –


Jellemzően államok kötik: a nemzetközi jogi cselekvőképesség legfontosabb megnyilvánulási formája. Nemzetközi kormányközi szervezetek. Kivételesen akár szövetségi államok tagállamai is lehetnek szerződő felek. Kormányközi szervezetek Szerződéskötési joga lehet felkelő szervezeteknek is (felszabadító mozgalmak)

9.4. Szerződések 1. Alanyaik szerint o államok közötti o államok + nemzetközi szervezetek közötti o a nemzetközi jog más alanyai között 2. Tárgy szerint: partikuláris vagy általános 3. Csatlakozhatóság szerint: zárt vagy nyitott 4. Regionális vagy egyetemes igényű (azaz univerzális) 5. Résztvevők: két oldalú (bilaterális), többoldalú (plurilaterális) vagy sokoldalú (multilaterális) 9.5. Szerződések előkészítése és kötése – Kétoldalú: o Az álláspont kialakítása: mindkét fél esetében, saját térfélen megkezdődik annak a kidolgozása, amit a szerződésben látni szeretnének  Ez még belső folyamat, az államok saját alkotmányrendszerében zajlik o A szerződés tervezetének kidolgozása o A szerződéskötési szándék a másik szerződő féllel való közlése (tervezetátadás, tárgyalások) o A másik fél hasonló kezdeményezésének elfogadása o A szerződés jogi és politikai következményeinek értékelése + a szerződéssel kapcsolatos hatásvizsgálat o A szerződés szövegének tervezete, előterjesztés a megfelelő szervhez o A nemzetközi szerződés tartalmának a másik féllel való tárgyalások útján történő megállapítása + a nemzetközi szerződés parafálása (szövegszerű megállapodás teljes változatának rögzítése, hitelesítése a küldöttek kézjegyével, nincs aláírás még, ez nem a végső aláírás.) o Az aláírásra külön meghatalmazás kell  Van, akinek nem kell: közt. elnök, király, államfő, kormányfő, külügyminiszter.  A bécsi egyezmény (’69) nevesíti ezeket a személyeket  Mindenki másnak meghatalmazással kell rendelkeznie o Önmagában az aláírás még nem biztos, hogy hatályba lépteti a szerződést, ahhoz ratifikálni kell. o Ratifikáció: a legmagasabb illetékes állami hatóság megerősíti a szerződés véglegességét + kötelező erejének elismerését/ végrehajtását  Ratifikációval egy ország azt ismeri el, hogy a szerződésben lévő szöveg végleges változat, hajlandó és kötelező végrehajtani a szerződésben foglaltakat. o Elfogadás v jóváhagyás: alacsonyabb szintű megerősítés megengedő belső alkotmányos előírás alapján

35

©Lara


o A megerősítés után az azt tanúsító okmányokat a felek kicserélik egymással= okmányok cseréje vagy letétbe helyezése (utóbbi multilaterális szerződések esetében, egy hivatalos személynél) o Nemcsak szuverén államok lehetnek a nki szerződések aláírói o Formális megerősítő aktus: ratifikáció nemz. Szervezetek által (1986, bécsi egyezmény a nemzetközi szervezetek szerződéseiről) o Az aláírás: már ideiglenes kötelezettséget létesít = a feleknek tartózkodniuk kell minden magatartástól, amely a szerződés tárgyát + célját meghiúsítja o Alapvető njogi korlát: az aláírás már kötelezettséget jelent, mégha a szerződés rendelkezéseit nem is kell végrehajtani, de a szerződés okát, szándékát, céljait nem lehet aláásni. o Egyszerűsített (egyfokozatú) szerződéskötés: az aláírás vagy jegyzékváltás rögtön létrehozza a szerződést = hitelesítés + kötelezettségvállalás 9.6. Hogyan működik Magyarországon a ratifikáció? – 2005 évi I. tv: A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról – OGY ratifikáció = felhatalmazás kiemelkedő fontosságú nemz. Szerz. Kötelező hatályának elismerése kihirdető törvényben – Minden olyan kérdésben, amiben egyébként az OGY-nek törvénnyel kell rendelkeznie, akkor is törvénnyel kell, ha u.abban a tárgykörben nki szerződés születik, s azt kell ratifikálni. – Tárgykör szerint tv rendezi (minősített, vagy egyszerű többség) – Alapvető jogok + kötelességek tartalma, biztosítékai – Hatályos törvényt módosít – Magyar joghatóság alá tartozók jogai és kötelességei o Akik itt tartózkodnak, tehát nemcsak áp-ok o Pl. menekültekről szóló nki megállapodás/ egyezmény – Egyéb országgyűlési hatáskörök 9.7. Többoldalú szerződések aláírása – elfogadás: a nemzetközi szervezet/konferencia határozatával – letéteményes: szerződés helyszíne szerinti ország adminisztratív feladatokkal = megerősítő okmányok + értesítés (hatálybalépés) o ha megvan a szükséges minimum, hatályba léphet a nki szerződés, erről is a FÁ értesít o az adott ország, ahova összehívják, az gyűjti be a dokumentumokat, az tárolja – csatlakozás: aláírásra nyitva álló idő után lehet csatlakozni. Nem eredeti aláíró, de később részessé váló állam (aláírásra általában 1 évre nyitják meg, ha ezen belül aláírják, alapítóként tekintenek az aláíró államra.) – Hatályba lépés: eljön az az időpont, amikor túl vagyunk a ratifikáláson, stb, a szerződést bevezetjük a nki jogba. o Kétoldalú: aláírással, vagy ratifikációs okmányok cseréjével o Többoldalú: meghatározott számú/arányú aláíró általi megerősítése  Vagy konkrét számmal, vagy aránnyal határozzák meg. Pl. a szerződő államok fele már ratifikálta, hatályba léptette. o Itt a későbbi csatlakozók nem számítanak – Beiktatás + közzététel: o ENSZ Alapokmány 102. cikk: ENSZ Főtitkárságnál bejelenteni (nyilvántartásba venni)+ közzétenni 36

©Lara

–


Tartalma, szerkezete szerint o Preambulum: magasztos kinyilatkoztatás a felek részéről, nemes motívumok és célok meghatározása, a szerződéskötés indoklása o Rendelkező részek: érdemi cikkek (ahol ténylegesen a rendelkezéseket találjuk)+ zárrendelkezések (hatálybalépés, csatlakozás, felmondás)  Általában a szerződésben található fogalmak meghatározásával kezdődik  kezdődnek a rendelkezések: a szerződéskötés folyamatát hogyan?  Zárórendelkezések o Mellékletek:  Jegyzőkönyv, nyilatkozat (=deklaráció)  Nj nyelvben „protokoll” o Hivatalos nyelve:  Bilaterális: mindkét ország hivatalos nyelvén is  Multilat: megállapodás szerint • Minden aláíró fél hivatalos nyelvén megjelenik az anyanyelvén is a csatlakozási dokumentum.

9.8. A nemzetközi szerződések értelmezése. a szerződés tartalma, értelme, célja – a szerződés szövegének elemzése – a szerződő felek szándékának elemzése – Eltérő szerződéséreltemézesek (nemzetközi viták gyakori forrása) – Államközi gyakorlat + nki bíróságok esetjoga 9.9. Az értelmezés általános követelményei és szabályai – Jóhiszeműség – Kifejezések természeti, mindennapi értelme – Szövegkörnyezetbe illeszkedő értelem – A szerződés egészének tárgya+célja – Előkészítő munkálatok + későbbi megállapodások – A szerződéskötés körülményei – A nj alkalmazható szabályai o Pl. nki tengerjogi megállapodásnál – Különböző nyelvű hiteles szerződési szövegváltozatok összevetése 9.10. Az értelmezés formái – Közös, konszenzuális (autentikus) – Egyoldalú – 3. fél általi = nemzetközi szervezet vagy bírósági fórum – Doktrinális/ szakértői 9.11. Fenntartások: – Egyoldalú jognyilatkozat szerződéses kötelezettségek kizárására v. módosítására – Többoldalú szerződések kapcsán – Meghatározott részekhez/ rendelkezésekhez – Szerződéses aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történő csatlakozása során – Alapszabály: o A szerződés integritásának fenntartása nem sérülhet, a szerződés fenntartása mellett a szerződés tárgyával és céljával (object + purpose) összeegyeztethetőnek kell lenni 37

©Lara

– – –


o Más szerződő felek részéről: vagy kifogás, vagy elfogadás o Minden aláíró ország emelhet kifogást: „a fenntartással nem értek egyet, a magam részéről nem kívánok egyet érteni” o A fenntartás csak a fenntartást tevő és az azt tudomásul vevő/elfogadó (=nem kifogásoló) államok között alkalmazható a kifogást emelővel szemben nem alkalmazható(k) a fenntartásban érintett rendelkezés(ek) fenntartások reciprocitása („Tükör effektus”) = a fenntartást elfogadót úgy tekintik mintha megtette volna ugyanazt a fenntartást a letéteményes feladata: fenntartások és kifogások közlése, rögzítése

X. NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGE 10.1. Bevezetés – Sajátos terület, gyakorlata még nem igazán alakult ki. – olyan terület, mely sokat merített a belső jogokból, a polgári jogi szerződésekre vonatkozó érvénytelenségi okokból. – Polgárjogi analógiák. – voltak korlátai – érvénytelenség nem vehetett át bizonyos érvénytelenségi okokat a nemzeti jogból. o kényszer hatására született magánjogi szerződés semmis. A nemzetközi jogban a kényszer, háború alkalmazása sokáig legitim volt. II. világháború után lett rögzítve az erőszak alkalmazásának tilalma o nemzeti jogban a közrendbe ütköző szerződések semmisek. Nemzetközi jogban nem is beszélhetünk nemzetközi közrendről! Vannak-e olyan normák, amik a többinél magasabb rendűek (lsd. ius cogens koncepciója)  69-es Bécsi Egyezmény – Nemzetközi jogrend a II. világháború után fejlettebb lett. Addig klasszikus nemzetközi jog, utána pedig modern nemzetközi jog. – Szerződések érvénytelenségére is érvényes, II. világháború után sokkal fejlettebb, részletesebb lett. – 1969-ben Szerződések Szerződése (szerződések bécsi egyezménye), viszonylag kiforrott, cizellált. – Mai koncepció itt alakult ki. – Miért ez alapján nézik? o Ez a szokásjog kodifikációja, nincs is más o Csak a bécsi egyezményben meghatározott érvénytelenségi okokra lehet hivatkozni. Ez egy zárt felsorolás (taxatív). Nemzetközi jog stabilitása szempontjából van jelentősége o Pacta sunt servanda: a szerződések tiszteletben tartandóak. Ha valamit megkötöttek, tartsák is be, ne tudjanak kényük kedve szerint szabadulni a kötelezettségektől. 10.2. Az érvénytelenség fogalma, típusai – Olyan szerződés amely létrejött ugyan de nem fűződnek hozzá joghatások, az érvénytelenség egy szerződés jogi létének tagadását jelenti. Semmisség Abszolút, feltétlen

Megtámadhatóság Feltételes érvénytelenség (ha megtámadják + ennek sikeressége) 38

©Lara


Megtámadó fél akaratától függ Bármelyik állam hivatkozhat rá, nem csak a részes felek, hanem harmadik államok is. Magyarázata: elvileg egy semmis szerződés az egész nemzetközi Sérelmet szenvedett fél. Akinek a jogrendet sérti. Olyan kirívó jogát a szerződés sérti. jogtalanságot eredményez, hogy bárki kezdeményezeti a semmissé nyilvánítását. Bírói eljárásban merül fel, akkor a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. Bizonyos esetekben e lehetőség elenyészik. Van szerepe az idő múlásának. Mikor érvényes: – Ha a megtámadásra jogosult állam kifejezetten egyért annak érvényességével (akár a Bármeddig (nincs időkorlát) lehet nemzetközi jogba való ütközés hivatkozni rá. Időmúlással se tudatával is) válhasson semmissé nemzetközi – Tudomására jut az érintettnek, jogba ütközés. hogy gond van vele, de nem tesz ésszerű időn belül lépéseket. (bírói gyakorlatnak kellene kidolgoznia) – Ha tudomására jut, de tovább teljesíti. Visszamenő hatállyal (ex tunc) A szerződés megkötésének időpontjával válik érvénytelenné, tehát úgy kell tekinteni rá, mintha meg sem kötötték volna azt. 10.3. Megtámadhatósági okok: Belső joggal összefüggő okok – NSZ-ek kötésére vonatkozó belső jogi szabályok megsértése. Nem bármilyen jogszabályok megsértéséről van tehát szó. o Minden országnak vannak erre külön szabályok o Ha ez a jogsértés szemmel látható és alapvető fontosságú, akkor lehet erre hivatkozni o pl. köztársasági elnök helyett nagykövet ratifikál egy törvényt. o Szemmel látható: minden állam számára nyilvánvaló, amely a szokásos gyakorlat és a jóhiszeműség alapján jár el. Államokat arra inti, hogy ismerjék meg egymás jogszabályait. – Meghatalmazás túllépése o Államfő, kormányfő, külügyminiszter kivételével képviselők tárgyalhatnak nemzetközi szerződésekről. o Ez azt jelenti, hogy ez a meghatalmazott túllépi a meghatalmazását o pl. arra kap valaki mandátumot, hogy beszélje meg a szerződés szövegét, de nagy lelkesedésében alá is írja. o Akkor lehet erre hivatkozni, ha a többi államot a meghatalmazás korlátairól előzetesen tájékoztatták. 39

©Lara


o pl. Bukarestbe akkreditált amerikai nagykövet két szerződést is aláírt, amire semmi mandátuma nem volt. utólagosan az állam mégis jóvá hagyhatja o olyasvalaki írja alá a szerződést, aki nem az állam nevében jár el, az nonexist szerződés lesz. Ez még az érvénytelennél is érvénytelenebb. Akaratnyilvánítás fogyatékossága – Tévedés (tény vagy helyzet + menthető) o Csak ténybeli vagy helyzetbeli tévedés alapozhatja meg az erre való hivatkozást o lényegesnek kell lennie, a szerződéskötést döntően befolyásoló tényező. o Menthető: nem a tévedésben lévő fél gondatlanságának eredménye. A tévedő félnek bizonyítani kell, hogy ő a kellő alapossággal járt el. o gyakorlatban elég kevés ilyen eset van, elég sokan vesznek részt egy ilyenben, tehát sok szem sokat lát. o kicsi az esély rá, hogy valaki tévedésben marad o Határszerződések olyan témakör, ahol van erre azért lehetőség  Kambodzsa és Thaiföld vitája egy templom miatt  18. sz. közepén: USA és Kanada szfi határának meghatározásakor hegygerinc helyett fennsík volt. – Megtévesztés (rosszhiszeműség) o Egyik fél a rosszhiszeműség miatt téves akaratot juttat kifejezésre  pl. direkt hamis térképet mellékel o Tévedés esetén a fél jóhiszemű. o Még ritkább az előfordulása, mint a tévedésnek. – Megvesztegetés o Korrupciót nem lehet kizárni o nem nagyon kerülnek felszínre o Ritka o Bécsi Egyezmény szabályozza, mert nem lehet kizárni, hogy történik ilyen. Szerződések szétválaszthatóságának lehetősége: A romlott részt leválasztják, a többit érvényben tartják. Feltételek: – A megtámadott szerződésrész logikailag, jogilag leválasztható – Ezek a rendelkezések nem számítanak alapvetőnek – a fennmaradó rész teljesíthető, azaz a benne foglalt jogok és kötelezettségek egyensúlyban maradnak. További teljesítése sem marad igazságtalan – Viszonylag szűk az alkalmazási köre. – 1. és 3. oknál nem lehet alkalmazni! – Ez csak kivételes eljárásmód. 10.4. Semmisségi okok a) Kényszer vagy erőszak alkalmazása – Szerződést kötő személy elleni erőszak o 1880-as évek: franciák megszerezték Tunéziát. Körülfogták a palotát, behatoltak, ezzel a kényszerrel bírták rá az uralkodót arra, hogy írja alá a protektorátus alá helyező szerződést. o II. világháború előestéje: Csehszlovákia széthullása. Cseh-morva protektorátus esete. – Állam elleni (megjelenése: II. világháború után) 40

©Lara


Mi minősül erőszaknak? Bécsi Szerződés nem igazán igazít el, visszautal az ENSZAlapokmányra. o szűk értelemben vett fegyveres erőszak (nyugati országok) o tág értelemben kel felfogni. Be nem avatkozás elvét más értelemben is lehet sérteni (Szovjetunió és barátai) Pl. gázelzárás. o konferencia záró aktájában elhelyeztek egy nyilatkozatot: gazdasági, politikai és fegyveres erőszak – Agresszor állam esete b) Ius jogens-be ütközés – Pontos körül kérdéses – 1969. évi BE (Bécsi Egyezmény) nem tartalmazza – Már a szerződés időpontjában létező ius cogens-be ütközik – Nem határozza meg e normák körét, se a BE sem egyéb. Gyakorlat alakította ki. – Példák: fegyveres erőszak, apartheid, rabszolgaság, gyarmati uralom létrehozásának tilalma. –

10.5. Az érvénytelenség jogkövetkezménye – Visszamenőleges hatállyal – A felek az eredeti állapot helyreállítását követelik. in integrum restitutium. – Jóhiszemű cselekedetek nem válnak semmissé. – BE bevezet egy korlátozó szabályt: nem lehet erre hivatkozni akkor, ha az érvénytelenséget tudatosan jogellenes tettek váltották ki. – pl. megtévesztés mindenképpen jogellenes, megvesztegetés szintén. Mindkét semmisségi okra ráhúzható. – Ha ius cogens-be ütközésről van szó, ki kell küszöbölni a szerződés alapján megtett cselekményeket. – Egyeztető eljárást állapít meg a szerződés. Leírom, hogy mire hivatkozom. – Feláll egy bizottság (BE írja elő) – Kivizsgálja a tényeket, ad egy véleményt. Ha egy éven belül nem tudja befejezni a tevékenységét, akkor a NB elé lehet utalni a másik fél belegyezése nélkül. – Bármikor az ENSZ főtitkárhoz tudom utalni az egy év után. – Ezt a mechanizmust még nem alkalmazták soha.

XI. A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ÉRTELMEZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA 11.1. Értelmezés fogalma – Nemzetközi szerződések is az államok egybeeső akaratából keletkeznek – Ezeket az akaratokat kell szem előtt tartani. – Belső jogban egy törvény, rendelet egy egyoldalú akarat-kijelentés – nemzetközi szerződések értelmezését főszabály szerint a felek végzik. – Belső jogban a bíróságok végzik, külön szervezet-rendszer – Nemzetközi szerződés Janus-arcú. Tartalma törvényhez hasonlít: kötelező érvényű. Külalakban polgárjogi szerződéshez hasonlít. – Az értelmezés maga mit jelent? A szerződésszöveg jelentésének a feltárását értjük. – Értelmezés és alkalmazás összekapcsolódik, de jogilag az értelmezés van előbb. Hogy alkalmazni tudjam, tisztában kell lenni a jelentéssel. – Bizonyos szerződések értelmezése nem könnyű feladat – BE előkészítői szerint a nemzetközi szerződések értelmezése inkább művészet mintsem egzakt tudomány. – Elméletalkotók itt is voltak. Mire kell irányulnia a szerződés-értelmezésnek?

41

©Lara

– –


o Objektív felfogás: értelmezés célja a szerződés tartalmának felderítése a szöveg alapján. A szerződés a tiszta beszéd. Szövegének önmagáért kell beszélnie. Szavak elemzésére helyezik a hangsúlyt. o Szubjektív teória: feleknek eredeti, szerződéskötéskor fennálló szándékát kell feltárni. o Teleológiai: magyarul célkutató felfogás. Szubjektív teórián is túlmegy. A szerződés szellemisége a lényeges, mi volt a célja a létrehozó államoknak vele. Egy hajszál választja el a jogalkotástól. BE mindhárom teóriából vesz át elemeket, egyik mellett sem tette le egyértelműen a voksát. Értelmezés módszertana. Milyen módszerek állnak rendelkezésre? (legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig. Ha egyiknél feltárható a jelentés, akkor nem kell továbbmenni) o Nyelvtani értelmezés, első és legegyszerűbb. Erre minden esetben sor kerül. Jó esetben megvan a válasz, ha nem: o logikai értelmezés: alapvető logikai elvek használata (pl. ellentétesből következtetés, többről a kevesebbre következtetés) Példa: Martens-klauzula, mint gumiklauzula. Ha még mindig nem jó: o Rendszertani értelmezés. Horizontunkat kicsit kitágítjuk és a nemzetközi jog összes releváns szabályát figyelembe vesszük. Ha például volt(ak) előzménye(i), akkor figyelembe vesszük. Ius cogenssel való összevetés. o Történeti értelmezés: előkészítő munkálatok elővétele o teleologikus, azaz céltudatos ellenőrzés.

11.2. Értelmezés alanyai – Hiteles, vagy autentikus értelmezés. o Értelmezés alanyai maguk a szerződő felek o nincs szabályokhoz kötve. o olyan, mint egy közvetlen tárgyalás o Jobb esetben megoldásra jutnak. o Jegyzőkönyvvel is lehet értelmezni – Egyoldalú értelmezés o egy állam teszi meg a többiek nélkül o irányulhat befelé, az államon belüli szférába, mikor államon belüli szervek értelmezik, pl. bíróságok, akár AB. o Belső jog részeként történik, és nem köti a többi szerződő felet. Nincs nemzetközi síkon kötelező hatálya. o Irányulhat kifelé is. Kimondottan más államok felé mutatom az álláspontomat. Önmagában nem tekinthető hitelesnek, de ha találkozik más államok ilyen véleményével, akkor oké – Nemzetközi vitarendező szerv értelmez egy szerződést. Lehet bírói vagy nem bírói o ha bírói: akkor tulajdonképpen ítélet. Kötelező érvényű. o Nem bírói fórumok: pl. egyeztető bizottság, ami véleményt ad. Vagy monitoring testület ajánlása. Ez viszont nem kötelező! – Nemzetközi szervezetek: o ENSZ Alapokmányát az ENSZ bármelyik főszerve értelmezheti. o nem egyszer elő is fordul, hogy különbségek vannak az egyes szervek között az értelmezésben. o Ha meggyűlik a baja, kérhet segítséget egy bíróságtól. 42

©Lara

–


o nemzetközi szervezetek mindennapjainak része hogy a saját alapító okiratukat értelmezik. Doktrinális értelmezés: o nemzetközi jogászok értelmezését jelenti o Értelmező tekintélyétől, személyétől, elismertségétől, érvelés meggyőző voltától függ

11.3. Értelmezés konkrét szabályai – BE 3-4 cikke foglalkozik a szerződésértelmezéssel. Minden mondat mögé oda lehet képzelni egy fél könyvtárnyi irodalmat – általános szabályok – kiegészítő/kisegítő szabályok – különböző nyelveken szövegezett szerződések értelmezési problémája Általános szabályok – jóhiszeműség (Pacta sunt servanda elvéből is következik) – kifejezéseket szövegkörnyezetükben, szokásos értelmük szerint kell érteni o NB is foglalkozott ezzel a szabállyal o ha van természetes értelme annak a szónak, akkor itt meg is kell állni o mit értünk szövegösszefüggés alatt? Nyilatkozatok, preambulum, stb. o van lehetőség arra, hogy egy kifejezésnek a köznyelvitől eltérő értelmet adjunk. De ennek világosan és egyértelműen ki kell tűnnie. o Szerződések elején vannak értelmező rendelkezések általában – értelmezést mindig a szerződés céljának és tárgyának figyelembe vételével kell lefolytatni. nem állhat ellentétben a szerződés betűjével, szellemiségével. Contra legem. (vele ellentétes) – gyakran csatolnak értelmezési megállapodást a szerződéshez. nyilatkozatot csatolnak, ebben megmondják, hogy mit hogy fognak értelmezni a jövőben. Ez persze nem kötelező. Van, hogy nincs ilyen nyilatkozat, de van egy alkalmazott gyakorlat. – Rendszertani: figyelembe kell venni a nemzetközi jog miden releváns szabályát. Kiegészítő szabályok – Előfordulhat hogy a szöveg továbbra is homályos, vagy rossz következtetésre jutottunk. A kettő komplementer jellegű. Ha az előbbiek nem működnek, akkor lehet ehhez nyúlni. – Szerződés előkészítő munkálatai: ez nem más, mint a történeti értelmezés. Gyakorlati szempontból ritkán alkalmazzák o nem igazán kifizetődő o WTO és a teknőcök esete. („ex has” MT. – azaz hasból) – A szerződéskötéskor fennálló körülmények vizsgálata. o Általános politikai szituáció, világpolitikai helyzet – Hatékonyság elve: o főként az emberjogi szerződéseknél alkalmazzák o a dokumentumokat mindig a mai értelemben értelmezik. Ezek a dokumentumok élő szerződések, nem a mindenkori, hanem a mai értelmezésre van szükség. o pl. Római Konvenció.

43

©Lara


Több nyelven hiteles szerződések – Probléma akkor van, ha az egyes verziók eltérnek. – Azt a verziót kell elfogadni, amelyik a fennálló értelem-különbséget a legjobban kiküszöböli. – Ma már kikötnek azért egy olyan nyelvet, amelyet alapul véve vitázni lehet utána. 11.4. Értelmezés eredménye – Jó esetben erre jutunk – Háromféle lehet – Alapesetben megállapító értelmezés: nyelvtani értelem tükrözi a szerződési akaratot. – Megszorító: több hiteles nyelven készült el, de az irányadó nyelv szerint szűkebb értelemre jutottunk – Kiterjesztő: 63, konzuli kapcsolatok jogról szóló egyezmény esetében például. Nyugatiak egy bizonyos kifejezés alatt a bíróságokat értették, szovjetek meg az ügyészséget is. Contra legem értelmezést most sem tehetünk. 11.5. Szerződések alkalmazása – pacta sunt servada elve. mindig ez alapján kell történnie az alkalmazásnak. – Enélkül bármikor levethetnék magukról a szerződéseket. – BE is rögzíti, 26. cikkben. Más helyen is utal erre az elvre. Pl. az érvénytelenségi okoknál. Ezeket taxatíve sorolja fel (kimerítően) – Megszűnési okok is ilyenek, ugyanúgy zárt kör. – egyetlen állam sem hivatkozhat belső jogára azért mert elmulasztotta valamilyen kötelezettségét. – 1970 ENSZ KGY nyilatkozat is foglalkozik a jóhiszeműséggel. 11.6. A szerződések hatálya – időbeli, területi és személyi hatály. Időbeli o főszabály: szerződéseknek nincsen visszamenőleges hatálya o BE-t 69-ben kötötték de csak 86-ban lépett hatályba. o Probléma lehet ha azonos vagy hasonló tárgyban egymás után kötnek szerződést.  újabb előírja hogy mi a viszonya a régebbinek. Hatályon kívül helyezi, alárendeli, stb.  Ha ilyen nincs, akkor a későbbi törvény lerontja a korábbi hatályát. Amelyben a korábbi nem összeegyeztethető az újabb szerződéssel, akkor nem alkalmazandó. o Többoldalú szerződés 2.0-s verzióban nem ugyanazok a tagok, mint az elsőben. Két állam viszonyában azt kell használni, amiben mindketten részesek. Területi hatály – az Á egész területére kiterjed – mondjuk a bős-nagymarosi szerződés csak a Dunának egy meghatározott szakaszára érvényes – területi rezsimeket létrehozó szerződés – gyarmati klauzula: gyarmattartók eldönthették hogy a szerződés csak az anyaországra v a gyarmatokra is érvényes-e. – területi korlátozás: szövetségi klauzula. úgy is lehetővé teszi a szövetségi államok szerződésben való részvételét, hogy a szerződés nem terjed ki az állam összes tagállamára. Emberi Jogok Amerika-közi Egyezménye még alkalmazza ezt. 44

©Lara


Személyi – kikre kötelező? A szerződő felekre nézve. – Persze vannak kivételek o kodifikációs egyezmény, amely szokásjogi normákat kodifikál. Ez azokra is kötelező, akik nem részesei annak. A szokásjog erejénél fogva. o ha a szerződő államok szándéka (mármint hogy harmadik államra kötelezettségeket akar róni) egyértelműen kitűnik, és ezt a kötelezettséget a harmadik állam írásban kifejezetten el is fogadta. o jogokat kíván adni harmadik államnak, akkor is konkrétan megnevezett államról kell szólni. Harmadik fél beleegyezik, de a hallgatás itt beleegyezés. (hiszen itt előnyökről van szó) Tipikusan a nemzetközi vizekről szóló egyezmények ilyenek.

XII. NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK MEGSZŰNÉSE

12.1. Bevezetés – Természetes velejárója a szerződéseknek, hogy valamikor megszűnnek. – Érvénytelenséggel való összevetés. Megszűnés érvényesen létrejött szerződés, valameddig élt

–

–

Érvénytelenség jogilag nem is jön létre, olyan minta meg sem kötötték volna azt

ex nunc hatálya van. a jövőre nézve történő megszűnés. Mindez nem érinti a korábban keletkezett jogokat és kötelezettségeket. Szerződés alkalmazásának további kötelezettsége alóli felmentés.

annak visszamenőleges hatálya van. a szerződéskötésre visszamenőleges hatállyal. az az ex tunc hatály.

Nemzetközi közösség hétköznapjainak része.

nincs igazán joggyakorlata. Ritkán fordul elő, hogy erre hivatkozzanak. kivételes eset.

Kizárólag a BE-ben meghatározott megszűnési okokra lehet hivatkozni. Csak konkrétan meghatározott esetekben lehet ezzel élni. Pacta sunt servanda elve alapján a szerződések megőrzésére kell törekedni. Ha le lehetne dobálni mindent, akkor teljes káosz uralkodna 45

©Lara

– – –


BE nem tartalmazza kimerítően a megszüntetési/megszűnési okokat. Államutódlás illetve a háború kérdésével kell foglalkozni. Ezeket nem kodifikálták Bécsben, szándékosan kimaradt. Miért? o Alapvetően szokásjogot kodifikáló szerződésnek indult. Ezekben a kérdésekben nem alakultak ki megszilárdult, letisztult szokásjogi szabályok o Van másik szerződés. 78-as Államutódlási Egyezmény. o Hadiállapot esetében pedig a hágai egyezmények.

12. 2. A szerződő felek közös akaratából történő szerződés megszűnésének esetei – két nagy kategória van, egyik a felek közös akarata. – valamilyen meghatározott esemény bekövetkezése: o konkrét időtartamra hozzák létre, és ez lejár. Pl. ESZAK o Valamilyen bontó feltétel. Pl. ENSZ és Egyiptom közötti szerződés. A kivonulás eseménye a bontó feltétel. – Szerződő felek közös egyetértése o Leülnek és megszüntetik. o Kivétel: azok a szerződések, melye harmadik állam számára állapítanak meg feltételeket – Felmondás: valamely fél egyoldalú nyilatkozata amellyel szabadulni kíván a vállalt kötelezettségektől. A másik félnek/feleknek címzik. o Amikor a szerződést megkötötték, akkor volt rögzítve a közös akarat, hogy egyoldalúan fel lehet mondani. o Csak akkor lehet ezzel élni, ha kifejezetten le van ez írva! Magyar-ukrán kishatárforgalmi szerződés. o Neccesebb ha a szerződés nem tartalmaz ilyet. BE szerint van lehetőség ekkor is, két feltétellel  megállapítható hogy a felek meg kívánták adni a felmondás lehetőségét  a felmondási jog a szerződés természetéből következik o Elvileg külön kell kezelni a két és több oldalú szerződéseket  kétoldalúnál a szerződés megszűnik  a többoldalúnál a szerződés megmarad csak az adott állam nem lesz részese – Új szerződés megkötése ugyanabban a tárgyban o Kétoldalú szerződés: záró rendelkezések általában kezelik a helyzetet és érvénytelenítik az előzőt. Előforul, hogy mégse. A későbbi alkalmazás során kell eldönteni hogy milyen lesz a viszonyul. Ha feloldhatatlan ellentét van, akkor megszűnik. Ha nincs ilyen, akkor az új ráépül a régire és kiegészíti. o Többoldalú: nem ugyanazok a részes felek a kettőben.  azon államok között, akik mindkettőben részesek, a régi érvényét veszti, de csak az ő relációjukban. Ha A és B mindkettőben részes csak az új érvényes kettejük között.  A csak a régiben B mindkettőben részes: a régi érvényes kettejük között.  Két olyan állam, akik csak a réginek részese: új szerződés nem játszik.

46

©Lara


12.3. Szerződésen kívüli okokból történő megszűnés (a nemzetközi jog szabályai szerinti megszűnés) Teljesítés – Teljesítés általi megszűnés egyik kategóriába sem tartozik. Ügyintéző szerződéseknél játszik, pl. hadifogoly csere egyezmény. Ellentéte a jogalkotó szerződés. Szerződésszegés – (lényeges!) – mi minősül annak? meg nem engedett egyoldalú felmondás – szerződés tárgyának és céljának megvalósításához nélkülözhetetlen rendelkezős megszegése. Példák: 1986 Franciaország és Új-Zéland. – Többoldalú szerződés: ha az összes részes fél egyhangúlag úgy határoz, akkor véget lehet vetni a megállapodásnak. – Sértett fél a jogsértő állammal szemben felfüggeszti a szerződés alkalmazását – Bármely részes fél felfüggesztheti a szerződést, hogyha az az egy szerződésszegés gyökeresen megváltoztatja a többi helyzetét. – humanitárius jogi szerződések esetébe nem lehet erre hivatkozni! Utólagos lehetetlenülés – Fizikai lehetetlenülés: szerződés tárgya megsemmisül. Eltűnt az a sziget, amire vonatkozott. – Jogi lehetetlenülés: új ius cogens emelkedik fel és ezzel állna ellentétben egy korábbi szerződés. Nem feltétlen ius cogens okozza ezt. Szerződéskötéskori körülmények alapvető megváltozása – Latinul: clausula rebus sic standibus – előre nem látott körülmény – alapvetőnek kell lennie, lényeges dolognak kell történnie – e körülmények fennállása a szerződés lényeges alapját adja – Borul a bili, ugyanis a változás gyökeresen befolyásolja a felekre eső jogok és kötelességek súlyát. – Nagyon ritkán fogadja el NB az erre való hivatkozást. Szigorú mérce. – pl. bős-nagymarosi vízlépcső – határszerződéseket kizárták ez alól. – nem lehet akkor hivatkozni rá, ha a körülmények megváltozását jogsértő magatartásának köszönheti az állam. 12.4 Államutódlás és háború nincs benne a BE-ben Államutódlás – már volt szó róla az első félévben. – Gyarmati sorból felszabadult államok esetében tiszta lap elve. Többoldalú szerződés esetében nyilatkozattal fenntarthatják – Többi államkeletkezési módnál megmaradnak a szerződések csak területi hatályuk változik. – 78-as Bécsi Egyezmény rendezi. Háború – Hágai egyezmények, kétféle következmény 47

©Lara

– – – –


hadviselő felek közötti kétoldalú szerződések megszűnnek, békekonferenciák rendezik többoldalúak csak alszanak addig, amíg tartanak a háborús események. békekötéskor újjáélednek. Jogi feltétel: államok között hadiállapot álljon be (ultimátum, hadüzenet) II. világháború során nem állt be hadiállapot, hanem csak úgy mentek. Hiszen erőszak tilalma volt!

XIII. AZ ÁLLAMOK JOGHATÓSÁG ALÓLI MENTESSÉGE (ÁLLAMI IMMUNITÁS) 13.1. Az állami immunitás forrásai – Egyetemes síkon o 2004: Államok és tulajdonuk joghatósága alóli mentességekről szóló ENSZ Egyezmény (nem hatályos, 28 részes állam) → szokásjogot tükrözi, ILC kodifikáció  Hosszas előkészítési munkálatok  Nemzetközi jogi bizottság kezdeményezte a kodifikációt  35 államnak kell ratifikálnia ahhoz, hogy hatályos legyen  A létező nemzetközi szokásjogot tükrözi. A rendelkezések nagy többsége létező szokásjogot foglal írásba  Magyarország nem része, az ilyen témájú szerződésekben nem nagyon veszünk részt, elhanyagolt terület o Nemzetközi szokásjog (ENSZ Egyezmény által le nem fedett területeken) – Regionális síkon o 1972: Európa Tanács állami immunitásról szóló egyezménye (hatály 1976, kevés részes állam)  Bár időben megelőzi a másikat, szabályokban jóval előbbre ment.  A mai progresszív viszonyok közt a lehető legmegszorítóbban kell értelmezni az immunitást, ami mögé szeretnek bújni az államok  Noha hatályba lépett, de csak 8 állam relációjában.  Túl sok az államoknak – Belső jogok o Pl. UK, USA, angolszász államok külön törvényei o UK: 70-es évek óta o Ausztrália, Új-Zéland, Kanada is. Országok határain kívül is hatást gyakoroltak. Akár a nemzetközi kodifikációra is hatással voltak, illetve más államok bíróságainak gyakorlatát is befolyásolták. 13.2. Az állami immunitás fogalma – Háttér: o az államok szuverén egyenlősége (ENSZ AO) → függetlenség + szuverenitás: területükön abszolút o Par in parem non habet imperium: az államok mentesek külföldi állam joghatósága alól. (Egyenlőknek egymás felett nincs fennhatósága) – Történelmi fejlődés: szuverén = személy → később: szuverén = absztrakt fogalom, immunitás megmarad. o Királyt saját hazájában sem lehetett elítélni, nem hogy külföldön. Állam, mint absztrakt entitás lett felruházva szuverenitással, de az immunitás megmaradt. 48

©Lara

–

–

–

– –


Immunitás leggyakoribb formája: más államok nem gyakorolhatnak joghatóságot (pl. bíróság nem ítélkezhet) o Tartalma: diplomaták + diplomáciai képviseletek felett, államok kormányzati/szuverén cselekményei (acta iure imperii) felett, állami tulajdon felett, stb. Terjedelme rugalmas és nem pontosan körülhatárolt: o kezdetben: abszolút (XIX. századig, államok szerepe kevésbé összetett) Bármilyen tevékenységről legyen is szó, az mentes volt a külföldi államok joghatósága alól. Államok a szuverén tevékenységein kívül nem foglalkoztak mással, magánjogi tevékenységet (kereskedelem mondjuk) nem végzett. o XIX. század közepétől: államok gazdasági tevékenysége kiszélesedett → változó joggyakorlat  Hol szuverén, hol gazdasági szereplő. Kettős jelleg a mai napig megvan  XIX. század közepétől Belgium, Olaszország kezdték szétválasztani ezt a két minőséget. Szuverén minőségben immunitást élvez, de amúgy nem o funkcionális megközelítés: államot megillető mentesség csak a szuverén minőségében kifejtett cselekményekben áll fenn, magánjogi jellegű aktusok esetében nem! (acta iure gestionis) Vezető ügyek: o Trendtex-ügy: brit cég volt, valamilyen ruhaipari vállalkozás Nigériai központi bankot perelte, mert nem fizetett. Nigéria azzal védekezett, hogy az államszervezet alappillére a központi bank. Immunitást kért, de a tranzakció jellege magánjogi volt! De nemzetközi udvariasság/jószomszédi viszony stb. miatt szélesebb körben biztosítják a gyakorlatban. Kettős relativitás: jogilag leszűkült, gyakorlatban szélesebb körben érvényesül

13.3. Iure imprerii aktusok meghatározása (azaz mikor bújhat még emögé az állam) 1. „Állam” fogalma o az állam, mint olyan o kormányzati/alkotmányos szervek. Mondjuk törvényhozás, kormány, kormányhivatal, APEH, KSH, stb. De idetartoznak a bíróságok, ombudsmanok. o államot alkotó entitások (pl. szövetségi államok esetében) o Ügynökségek: gyakran eleve külföldön működnek. o Állami tisztviselők (pl. Letartóztatási parancs-ügy – Belgium vs. Kongó)  Hágai nemzetközi bíróság előtt zajlott, Kongónak adtak igazat 2. Magánjogi aktusok=”kereskedelmi tranzakciók” (ENSZ Egyezmény fogalmaz így) o Fajtái:  adás-vétel, bérlet  garanciavállalás  beruházások, stb. o Elhatárolási teszt: kétlépcsős  először: „tranzakció természete” → ha kormányzati: immunitás.  másodszor: ha kereskedelmi → célját kell megvizsgálni → ha közjogi/politikai/szuverén: immunitás  (pl. éhínség elleni segély, elmaradott térség fellendítése, járván elleni küzdelem) 49

©Lara


 Ha ez profitorientált volt, akkor nem illeti mentesség 3. Állami tulajdon: o diplomáciai/konzuli képviseletek o katonai jellegű (objektumok, stb.) o központi bank (és ügynökségei) o kulturális javak; irattárak: bármi, ami egy ország kulturális javainak egy részét képezi. o kiállítás tárgyai, berendezése (pl. expo): még tágabb értelmezés. Egy külföldi rendezvényre szállított tárgyak. o szellemi alkotások 13.4. Immunitás és emberi jogok – Probléma: külföldi államokkal szemben indított eljárások emberi jogok megsértése miatt (pl. kínzás) – Példa: Al-Adsani vs. Kuvait-ügy (1996) – kínzás miatt, UK bíróság előtt o kérdés: kínzás tilalma, mint ius cogens norma elsőbbséget élvez-e az állami immunitással szemben o Érvelés: immunitás a szuverént a nemzetközi joggal összhangban lévő cselekményei kapcsán illeti meg o Immunitás eljárásjogi szabály, ius cogens pedig anyagi jogi szabály o Valójában fel sem merül konfliktus, az összeütközés látszólagos o Lordok Háza: nemet mond. Pusztán az állami immunitás nem évez ilyen kivételt, nem lehet levezetni a nemzetközi jogból hogy akár ius cogens akár más áttörje ezt. – Folytatás: EJEB-hoz elment Al-Adsani. (2001) – ua. – Legújabban: ICJ előtt is (Németország vs. Olaszország) ítélet kb. 2010-ben várható. 13.5. Lemondás a mentességről – Nem kötelező → állam maga dönthet így – Formája: o Nemzetközi szerződés  pl. Brüsszeli Egyezmény az állami tulajdonban lévő hajókról – 1963.  Montevideói Szerződés a kereskedelmi hajózás jogáról – 1940.  Varsói Egyezmény a nemzetközi légi fuvarozásról – 1929. o Konkrét esetben: diplomáciai úton (jegyzék) – kifejezett o Joghatóságnak való alávetés (akár hallgatólagosan) – ≠ végrehajtási mentességről való lemondással. Erről ismét nyilatkozni kell.

The End

50

2009, tavasz

Recommend Documents