Vízzel oltó tőzvédelmi berendezések Vízellátás, csatornázás, gázellátás II. 2008/2009. tanév tavasz
A vonatkozó rendelet: 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat (OTSZ) a létesítmények, építmények létesítésére – ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve a módosítást is –, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és – a robbanó és robbantó anyagok kivételével – az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tőzvédelmi szabályokat, tőzvédelmi mőszaki követelményeket tartalmazza. A tőzvédelmi szabályokat, követelményeket öt mellékletben foglalja össze.
2
A visszavont rendeletek, szabványok: A rendelet hatálybalépésével egyidejőleg az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, valamint az azt módosító 9/2000. (II. 16.) BM rendelet és a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet, továbbá a tőzvédelem és a polgári védelem mőszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet, valamint az azt módosító 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet hatályát vesztette. Már érvényben nem lévı, de a kialakítást korábban meghatározó szabványok: MSZ 9781/1-1987 Sprinklerberendezés. Általános elıírások MSZ 9781/2-1987 Sprinklerberendezés. Méretezés MSZ 9781/3-1987 Sprinklerberendezés. Vízellátás és csırendszer
3
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme I/1. Fejezet – Alapelvek Tervezési alapelvek Az építmények építészeti-mőszaki tervezése során a tőzvédelmi mőszaki kialakítást tőzvédelmi mőleírásba, dokumentációba kell foglalni. A tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció minden terv része. A tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelı szakértelemmel rendelkezı személy készítheti, ezért ahol a tőzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelıs tervezı köteles tőzvédelmi szakértıt (építmények tőzvédelme*, építész-, elektromos-, gépész tőzvédelmi szakértı**) bevonni a tőzvédelmi mőleírás elkészítésébe. Vegyipari, olajipari és gázipari tervezés során a szakterületnek megfelelı tőzvédelmi szakértı közremőködése is megengedett. 4
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme I/1. Fejezet – Alapelvek A tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció tartalmazza a) az épület megközelíthetıségére, b) oltóvíz ellátására, c) tőzveszélyességi osztályba sorolására, tőzállósági fokozatára, d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetıségi és tőzállósági paramétereire, e) a tőzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint g) a tőzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. l
5
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme I/1. Fejezet – Alapelvek
A tőzvédelmi mőleírás, dokumentáció tartalmazza a) az épület megközelíthetıségére, b) oltóvíz ellátására, c) tőzveszélyességi osztályba sorolására, tőzállósági fokozatára, d) az alkalmazott épületszerkezetek éghetıségi és tőzállósági paramétereire, e) a tőzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, f) épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint g) a tőzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat.
6
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme I/2. Fejezet – A tőzvédelmi tervezés fogalmai Néhány alapfogalom: Tőzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tőzszakaszok), épületek, építmények, létesítmények besorolására meghatározott kategória, a bennük folytatott tevékenység során elıállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzıi, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tőzveszélyessége, egyes esetekben – (lakó- és közösségi épületek, stb.) – a rendeltetés alapján. Tőzállósági fokozat: egy építmény egészére, és tőzszakaszaira vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tőzállósági határértékének és éghetıségének követelményeit az építmény/tőzszakasz tőzveszélyességi osztálya, esetenként rendeltetése és szintszáma alapján. 7
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme I/2. Fejezet – A tőzvédelmi tervezés fogalmai
Tőzterhelés: az építmény. épület adott tőzszakaszában, helyiségében jelenlévı és beépített éghetı anyagok tömegébıl (kg) és főtıértékébıl (MJ/kg) számított hımennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m2-ben. Tőzszakasz: az építmény, vagy szabadtér tőzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektıl – meghatározott éghetıségő és tőzállósági határértékő – tőzgátló szerkezetek, és a jogszabályban elıírt tőztávolságok választanak el. Mértékadó tőzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylı tőzszakasz alapterülete. 8
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme I/2. Fejezet – A tőzvédelmi tervezés fogalmai Beépített tőzjelzı berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tőz kifejlıdésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelı tőzvédelmi intézkedést (tőzoltóság értesítése, tőzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önmőködıen végzı berendezés. Beépített tőzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tőz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tőz terjedésének megakadályozására, a tőzkár csökkentésére alkalmazott önmőködı berendezés. Beépített tőzvédelmi berendezés: a tőz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tőzeset során keletkezı füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés.
9
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme – I/3. Fejezet Az építıanyagok tőzvédelmi osztályba sorolása Az építıanyagokat a tőzvédelmi elıírások alkalmazása szempontjából a tőzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tőzvédelmi osztályokba sorolják. Az MSZ EN 13501-1 szabvány táblázatos formában tartalmazza azokat a szempontokat, melyek szerint az osztályba sorolás elvégezhetı. A szabvány 7-7 osztályt különböztet meg általában az építési anyagok (kivéve a padlóburkolatok) és a padlóburkolatok vonatkozásában. Ezeket az osztályokat a következıképpen jelölik: – A1; A2; B; C; D; E; F – A1fl; A2 fl; B fl; C fl; D fl; E fl; F fl 10
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme – I/3. Fejezet Az építıanyagok tőzvédelmi osztályba sorolása Az építıanyagokat a tőzvédelmi elıírások alkalmazása szempontjából a tőzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tőzvédelmi osztályokba sorolják. A fı tőzvédelmi osztályok meghatározása mellett a füstfejlesztés és az égve csepegés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határoznak meg: – a füstképzıdési kategóriák jelzései: s1; s2; s3 – az égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2
11
Az építési termékek tőzvédelmi osztályai
12
Az épületszerkezetek tőzvédelmi osztályba sorolása Az épületszerkezetek alkotóanyagainak tőzveszélyességi vizsgálatokban meghatározott jellemzıi alapján a szerkezeteket a következı elvek figyelembevételével kell tőzvédelmi osztályba sorolni. A1 osztályba sorolandó – az a szerkezet, amely A1 tőzvédelmi osztályú anyagból készül; – olyan szerkezet, amely A1 tőzvédelmi osztályú anyag fegyverzetekkel (kéreggel) rendelkezik, és a kéregszerkezetek tőzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel (beleértve a felmelegedési határállapotot is) függetlenül a kéreg alatti anyagok (hıszigetelések, kitöltı anyagok) tőzvédelmi osztályától (házgyári vasbeton panel, stb.).
13
Az épületszerkezetek tőzvédelmi osztályba sorolása A2 osztályba sorolandó a) az a szerkezet, amely A2 tőzvédelmi osztályú anyagból készül; b) az a réteges felépítéső (szendvics) szerkezet, mely alkotóelemeinek anyaga A1 vagy A2 tőzvédelmi osztályú, és e fegyverzettel védett belsı keretváz B, C vagy D tőzvédelmi osztályú, de a vázszerkezet főtıértéke a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m2. c) A2-nek minısül az a szilikátbázisú, de B-s1, C-s1, D-s1 és E-s1 osztályú töltıanyaggal készített homogén könnyőbeton, amely megfelel a következı feltételeknek: d) a szerkezet laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az adott építményre meghatározott tőzállósági határérték követelményt, e) a szerkezet anyagának főtıértéke legfeljebb 5 MJ/kg.
14
Az épületszerkezetek tőzvédelmi osztályba sorolása B osztályba sorolandó – az a szerkezet, amelynek anyaga vagy összetevıi legalább B osztályúak; – az a szerkezet, amelynek belsı rétege (vagy rétegei) C , D osztályú anyagból készült(ek), de tőz- vagy hıhatás ellen legalább B osztályú anyaggal burkolt(ak) oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelı tőzállósági határértéken belül a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, valamint a szerkezetbıl éghetı olvadék nem tör elı (gipszkarton lemezzel burkolt faváz, stb.). C osztályba sorolandó – az a szerkezet, amelynek anyaga vagy összetevıi legalább C osztályúak. – az a szerkezet, amelynek belsı rétege (vagy rétegei) D vagy E osztályú anyagból készült(ek), de tőz- vagy hıhatás ellen legalább C osztályú anyaggal burkolt(ak) oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelı tőzállósági határértéken belül a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, valamint a szerkezetbıl éghetı olvadék nem tör elı (acéllemezek között hıszigetelı hab stb.). 15
Az épületszerkezetek tőzvédelmi osztályba sorolása D osztályba sorolandó az a szerkezet, amely D osztályú anyagból készült. E osztályba sorolandó az a szerkezet, amely E anyagból vagy anyagokból készült és tőz valamint hıhatás ellen nincs védve. Tőzvédelmi osztályba egyértelmően nem sorolható szerkezetek Azoknak a szerkezeteknek a besorolását vagy alkalmazhatóságát, amelyeknek tőzvédelmi osztálya az 5.1-5.6. pontok alapján egyértelmően nem határozható meg (többrétegő, rétegenként eltérı tőzvédelmi osztályú és tőztechnikai tulajdonságú anyagokból álló szerkezet stb.) alkotóanyagaik tőzvédelmi osztálya és azoknak a tőzállósági vizsgálatok során meghatározott viselkedése figyelembevételével kell elbírálni.
16
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme I/4. Fejezet Az építmények általános tőzvédelmi követelményei Tőzállósági fokozatok Az építményt vagy annak tőzszakaszát – a tőzveszélyességi osztályba sorolástól függıen – az alábbi I-V. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani: a) „A” és „B” tőzveszélyességi osztály esetén I-II., b) „C” tőzveszélyességi osztály esetén I-III., c) „D” tőzveszélyességi osztály esetén I-IV., d) „E” tőzveszélyességi osztály esetén I-V.
17
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme I/4. Fejezet Az építmények általános tőzvédelmi követelményei Például: A tőzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül I. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani a magas épületet, továbbá azt a középmagas, tömegtartózkodásra szolgáló épületet, amelyben a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség padlószint-magassága a 13,65 m-t meghaladja; Legalább II. tőzállósági fokozatnak megfelelıen kell kialakítani a bölcsıdét, óvodát, szociális otthont, a zárt gépjármőtárolót, a mozgásukban és cselekvıképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló kétszintesnél magasabb épületet, valamint a középmagas épületet és az I. tőzállósági fokozatba nem tartozó épületek alatti kettı és annál több pinceszinteket. ...... 18
Építmények tőzvédelmi követelményei Építmények tőzvédelme I/5. Fejezet A tőzoltóság beavatkozását biztosító követelmények
Külsı oltóvíz A feladat a szükséges • oltóvíz-mennyiség és • kifolyási nyomás meghatározása.
19
Oltóvíz mennyiség Tőzoltás céljára a településen és a létesítményeknél az 3.1.5. bekezdésben meghatározott oltóvíz-intenzitást kell biztosítani. Az oltóvizet, ha - a létesítmény mértékadó tőzszakaszára - a vonatkozó elıírások szerint meghatározott számított vagy normatív tőzterhelés a) legfeljebb 200 MJ/m2, legalább fél órán, b) 200 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 400 MJ/m2, legalább egy órán, c) 400 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 800 MJ/m2, legalább másfél órán, d) 800 MJ/m2 felett pedig legalább két órán keresztül kell folyamatosan biztosítani.
20
A szükséges oltóvíz-intenzitás meghatározása Mértékadó tőzszakasz terület [m2] 0-tól 50-ig nagyobb, mint 50, de legfeljebb 150 nagyobb, mint 150, de legfeljebb 300 nagyobb, mint 300, de legfeljebb 500 nagyobb, mint 500, de legfeljebb 800 nagyobb, mint 800, de legfeljebb 1200 nagyobb, mint 1200, de legfeljebb 1600 nagyobb, mint 1600, de legfeljebb 2000 nagyobb, mint 2000, de legfeljebb 2500 nagyobb, mint 2500, de legfeljebb 3200 nagyobb, mint 3200, de legfeljebb 3900 nagyobb, mint 3900, de legfeljebb 4600 nagyobb, mint 4600, de legfeljebb 5400 nagyobb, mint 5400, de legfeljebb 6200 nagyobb, mint 6200, de legfeljebb 7200 nagyobb, mint 7200, de legfeljebb 8200 nagyobb, mint 8200, de legfeljebb 9200 nagyobb, mint 9200, de legfeljebb 10400 nagyobb, mint 10400, de legfeljebb 12000 nagyobb, mint 12000
Szükséges oltóvíz-intenzitás [liter/perc] – 600 900 1200 1500 1800 2100 2400 2700 3000 3300 3600 3900 4200 4500 4800 5100 5400 5700 6000 21
Az I–III. tőzállósági fokozatú épületeknél a mértékadó tőzszakasz terület, amennyiben abban a szintek száma: 2–5, 30 %-kal, 6-tól 40 %-kal csökkentett területtel vehetı figyelembe.
22
Kifolyási nyomás Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezıtlenebb tőzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél: legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az „A” és „B” tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a „C” tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani: a fali tőzcsapoknál, és a „D” és „E” tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben. 23
Kialakítási kérdések A település és a létesítmény közös vízellátási rendszere a kommunális átlagos, a létesítményben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvíz mennyiséget is biztosítsa. A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezetékhálózat legkisebb átmérıje: - egyirányú megtáplálás esetén DN 100 - körvezeték esetén: DN 80 A településen és a létesítményben az oltóvizet vezetékes vízellátás esetén föld feletti tőzcsapokkal kell biztosítani. Annyi tőzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy idıben kivehetı legyen. A tőzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tőzcsapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni. 24
A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy a tőzoltó gépjármővel megközelíthetı, a oltóvíz akadálytalanul kivehetı legyen. A tőzoltó gépjármő részére DN 100 névleges átmérıjő, „A” jelő csonkkapoccsal és kupak-kapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszinttıl 0,8 méter magasságban kell kialakítani.
25
Belsı oltóvíz rendszerek Nedves tőzcsap-hálózat Száraz tőzcsap-hálózat Beépített oltóvíz berendezések: – sprinkler berendezés, – nyitott szórófejes oltóberendezés, – vízköddel oltó berendezés.
26
Száraz tőzcsaphálózat elvi kialakítása
27
Nedves tőzcsaphálózat elvi kialakítása
28
A sprinklerberendezések elıírásai Sprinklerválaszték Méret szerint: DN 10 (3/8”), DN 15 (1/2”) DN 20 (3/4”) A kioldóelemek szerint: Olvadófémes sprinkler:
a zárószerkezetbe épített olvadófém betét olvad ki.
Üvegbetétes sprinkler:
a kifolyónyílást folyadéktöltéső üvegbetét zárja el.
Szerelési helyzet szerint: Álló sprinkler: a szórótányér a kifolyónyílás felett van Függı sprinkler: a szórótányér a kifolyónyílás alatt van Oldalfali sprinkler: vízszintes tengelyő 29
A sprinklerfejek nyitási hımérsékletei (színjelölések)
30
Kiválasztási szempontok A sprinklerek kiválasztásakor figyelembe kell venni: − a védett szakasz geometriai és építészeti adottságait, − a csıhálózat nyomásviszonyait és a szükséges oltóvíz-mennyiséget, − a védett szakasz hımérsékleti és korróziós viszonyait.
31
A sprinklerberendezések méretezése A védett szakasz kockázati osztályának, illetve csoportjának megfelelıen kell megválasztani az alábbi mőszaki jellemzıket: – Fajlagos víz térfogatáram (egységnyi védıfelületre szórt legkisebb víz térfogatáram, liter/m2 min = mm/min mértékegységben) , – Védıfelület, – Üzemidı, – Szórásfelület. 32
Sprinklerkiosztás A sprinklereket lehetıleg egyenletesen kell kiosztani. Normál és eltolt kiosztás választható.
33
A sprinklerbıl kilépı víz térfogatáram számítása Q = k · p0,5
mm/min
ahol: k – kifolyási tényezı: DN
hüvelyk
k-tényezı
10
3/8”
57
15
½”
80
20
¾”
115
p – üzemi túlnyomás közvetlenül a sprinkler elıtt, bar
34
A sprinklerhálózat kialakítása
35
A különbözı rendszerő sprinkler-rendszerek és felhasználási területük Nedves rendszer: olyan csıhálózat, amelyben készenléti állapotban túlnyomásos víz van. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hımérséklet várható ingadozása olyan mértékő, hogy a sprinklerberendezés csıhálózatában a víz nem fagyhat meg és nem gızölöghet el. Száraz rendszer: olyan csıhálózat, amelyben készenléti állapotban víz helyett sőrített levegı van. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hımérséklet várható ingadozása olyan mértékő, hogy a csıhálózatban a víz megfagyhat vagy elgızölöghet. Vegyes rendszer: olyan nedves rendszer, amelynek csıhálózatához egy vagy több, külön riasztószelepes – korlátozott kiterjedéső – száraz rendszer csatlakozik. Ott kell létesíteni, ahol a védett szakasznak csupán korlátozott kiterjedéső részein áll fenn fagyveszély, vagy a víz elgızölgésének veszélye. 36
Elıvezérelt rendszer: olyan száraz rendszer, amely a védelmi funkcióját a tőzjelzı berendezéssel közösen látja el. A tőzjelzı berendezés riasztásakor a csıhálózatba – a sprinklerek zárt állapotában is a sőrített levegı helyébe víz áramlik. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hımérséklet várható ingadozása miatt nedves rendszer nem használható, de a tőz gyors terjedésének veszélye miatt a száraz rendszerben fellépı idıkésleltetés sem engedhetı meg.
37
A sprinkler-berendezés vízforrásai
38
A sprinklerberendezés tervezésének menete A védett szakasz kockázati osztályba sorolása. Több, eltérı kockázatú védett szakasz esetén mindig a legnagyobb kockázatúra méretezünk. Amennyiben a besorolás kétséges, az I. fokú tőzvédelmi hatósággal érdemes egyeztetni. Az adott védett szakasz vizsgálata a választható sprinkler berendezés szempontjából (nedves, száraz, elıvezérelt, vegyes rendszer alkalmazható-e?) A kockázati besorolás függvényében a táblázatból meghatározzuk a fajlagos víz térfogatáram mennyiségét, az üzemidıt és a védıfelületet. Ezekbıl számítható a vízforrások száma, illetve a tárolandó víz mennyisége.
39
A sprinklerberendezés tervezésének menete Elızetesen kiosztjuk a sprinklereket a választott sprinkler típustól függıen, és az így meghatározott sprinklerszámból megállapítható az indítószelepek száma. Az egy indítószelephez tartozó szórófejek száma a nedves és száraz és vegyes rendszer esetében különbözı! Amennyiben száraz, vagy vegyes berendezést tervezünk, ellenırizni kell a csıhálózat térfogatát. Száraz rendszernél a csıvezeték max. térfogata 4,0 m3 lehet (gyorsnyitó és gyorslégtelenítıvel). Vegyes rendszer esetén a kapcsolt száraz egység csıtérfogata legfeljebb 2,0 m3 (gyorsnyitóval és gyorslégtelenítıvel).
40
A sprinklerberendezés tervezésének menete
Ezt követi a hidraulikai méretezés, erre a rendeletben megfelelı táblázatok vannak. A méretezést a legkedvezıtlenebb védıfelületre kell elvégezni, majd ellenırizni kell a legkedvezıbb védıfelületre adódó vízmennyiség értékét, mely nem haladhatja meg a mértékadó védıfelület és a fajlagos víz térfogatáram 140% -át. Kiválasztjuk a sprinkler szivattyút, meghatározzuk a nyomástartó szivattyú paramétereit.
41
Nyitott szórófejes oltóberendezés Nyitott szórófejes oltóberendezést ott kell kialakítani, ahol a várható tőzeseményt egyszerre nagy mennyiségő víz kibocsátásával lehet csak eloltani. Alkalmazási területei: hangár, transzformátor, kábelcsatorna, erımővi berendezések, faforgácsoló üzemek, tartályhőtı berendezés, színpadok. Alkalmazzák még vízfüggönyként tőzszakasz határolására is.
42
Vízköddel oltó berendezések Ezt az oltási módot a halonnal oltó berendezések helyettesítésére fejlesztették ki. Oltási mechanizmusa: az oxigénkoncentrációt csökkenti, megnöveli a vízcsepp felületét, nagy hőtıfelület alakul ki. Típusai: – kisnyomású berendezés, – nagynyomású berendezés 80–120 bar (általában ez használatos). A védelem lehet: – teljes elárasztásos, – helyi elárasztású (tárgyi védelem). Elınyei: – tízszer kevesebb vizet kell tárolni, – lényegesen kisebb a vízkár. Alkalmazási területei: hajók, raktárak, szivattyú állomások, számítógép termek, TV stúdiók, kábelalagút Alkalmazható nyitott szórófej és sprinkler szerő szórófej. 43
