Június
JÚNIUS
IUNONIUS Névadója Juno, a gyermekáldás és a házasélet istennõje, a görög Héra latin megfelelõje. Az antik Rómában 1-jén ülték meg Iuno Moneta (intõ Juno) templomavatásának ünnepét, valamint Carda napját, aki Ovidius szerint Janus nõi párja és az ajtósarok (cardo) megszemélyesítõje. 11-e volt a Matralia (Mater Matuta: Reggeli Anya), aki szintén Janus (Pater Matutinus: Reggeli Apa) párja volt, és egyes értelmezések szerint maga Inó, a dajkaistennõ, Iuno mása. Június 9-15. között zajlott a Vestalia, Vesta istennõ ünnepi hete. Az õ templomában égett a szüzek oltalmazta örök tûz. Vesta a görög Hesztia megfelelõje, a családi tûzhely istenasszonya. Hesztia Hérával és Démétér anyával együtt a Nagy Istennõ egylényegû három személye volt. A Vestalia, jellegébõl fakadóan tûzünnep, a nyári napfordulat ünnepe, a Janus õrizte téli kapu nyári ellenpontja. (A jún. 15-e és 21-e közti 6 napos idõkülönbség a római naptár azon sajátosságából ered, hogy a napév sarokpontjait rendszerint a hónap idusa körüli holdtöltével együtt ünnepelték.) Június régi magyar neve: Szent Iván hava, illetve: Rák hava
2009 SZENT IVÁN HAVA 1
H
Pünkösd, Tünde, Kund
2
K
Kármen, Anita
3
Sze Klotild, Kevin
4
Cs
Bulcsú
5
P
Fatime, Ferdinánd
6
Szo Norbert, Cintia, Norman
7
V
Róbert, Roberta, Robin
8
H
Medárd, Zaránd
9
K
Félix, Annabella
10
Sze Margit, Gréta
11
Cs
Barnabás, Barna
12
P
Villô
13
Szo Antal, Anett
14
V
Vazul, Herta
15
H
Jolán, Vid
16
K
Jusztin, Arany
17
Sze Laura, Alida
18
Cs
Arnold, Levente
19
P
Gyárfás
20
Szo Rafael, Dina, Polett
21
V
Alajos, Leila, Alojzia
22
H
Paulina
23
K
Zoltán, Édua
24
Sze Iván
25
Cs
Vilmos, Maxim
26
P
János, Pál
27
Szo László
28
V
Levente, Irén
29
H
Péter, Pál
30
K
Pál
1869. június 2. (140 éve történt) Megszületett Szomory Dezsô író, újságíró. 1899. június 3. (110 éve történt) Budapesten megszületett Békésy György, magyar származású, Nobel-díjas biofizikus, akusztikus. 1989. június 3. (20 éve történt) Meghalt Rubollah Khomeini iráni fôpap, politikus, ajatollah, Irán vallási vezetôje. 1799. június 6. (210 éve történt) Megszületett Alekszander Puskin, orosz költô, író, drámaíró (Anyegin).
1309. június 16. (700 éve történt) Budán, a Boldogasszony (mai Mátyás-) templomban egy újonnan készített koronával másodszor is királlyá avatták I. Károly Róbertet, így egyszerre három ôsi szabályt sértettek meg. 1989. június 16. (20 éve történt) Budapesten Nagy Imre volt miniszterelnököt, az 1956-os forradalom egyik vezetôjét pontosan 31 évvel azután, hogy hazaárulónak bélyegezték és kivégezték a legnagyobb tiszteletadással, hôsként újra eltemették. 1239. június 17. (770 éve történt) Megszületett I. Edward angol király (12721307), aki egyesítette Észak- és Nyugat-Wales-t.
1859. június 6. (150 éve történt) Bánkon megszületett Bánki Donát mérnök, feltaláló.
1799. június 17. (210 éve történt) Napoleon Bonaparte egyesítette birodalmát Olaszországgal.
1509. június 11. (500 éve történt) Házasságot kötött VIII. Henrik Anglia királya Aragóniai Katalinnal, aki VIII. Henrik elsô felesége volt.
1859. június 18. (150 éve történt) Szekszárdon megszületett Hollós László természettudós, gombakutató.
1979. június 12. (30 éve történt) A virginiai Herndonban 75 éves korában meghalt Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök, aki 1946-ban Tildy Zoltán köztársasági elnökké választása után alakított kormányt.
1979. június 18. (30 éve történt) Bécsben aláírta Jimmy Carter amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev a SALT-2 egyezményt a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról (SALT Strategic Arms Limitation Talks).
1969. június 12. (40 éve történt) Meghalt Tersánszky Józsi Jenô író.
1919. június 20. (90 éve történt) Meghalt Csontváry Kosztka Tivadar festômûvész.
1849. június 12. (160 éve történt) Lewis Haslett szabadalmaztatta a gázmaszkot.
1979. június 24. (30 éve történt) Meghalt Örkény István író.
1809. június 14. (200 éve történt) János fôherceg vezetésével az utolsó nemesi felkelés során, Gyôr mellett a nemesi sereg megütközött a francia hadseregel.
1859. június 24. (150 éve történt) Az olasz-francia csapatok súlyos vereséget mértek az osztrákokra a véres solferinoi ütközetben.
1919. június 14. (90 éve történt) Elkezdôdött az elsô megállás nélküli Atlanti-óceán felletti átrepülés. John Alcot és Arthur Brown Newfoundlandból Írországba repültek. 1969. június 15. (40 éve történt) Charles De Gaulle elnök lemondása után Georges Pompidou gyôzött a francia elnökválasztásokon. 1939. június 15. (70 éve történt) Szilvásszentmártonon megszületett Lôrincz L. László (álnevei: Leslie L. Lawrence, Frank Cockney), író, mûfordító (Sindzse szeme, Huan-ti átka).
1884. június 28. (125 éve történt) Táncsics Mihály író, politikus halála. 1919. június 28. (90 éve történt) A versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti békeszerzôdést. 1389. június 28. (620 éve történt) A rigómezei csatában az oszmánok legyôzték a Lázár fejedelem vezette szerbeket és szövetségeseiket. 1959. június 30. (50 éve történt) A Kossuth Rádióban megkezdték a Szabó család címû családregénysorozat sugárzását.
105
JÚNIUS
Évfordulók
JÚNIUS
1849-re emlékezve... Június
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végsõ szakasza: a nyári hadjárat következett el. A Központi Hadmûveleti Iroda határozata alapján a Délvidéken Perczel parancsnoksága alatt mûködõ 12 ezres magyar seregtestet a Komárom körül állomásozó fõsereghez rendelték. A magyar fõerõ ekkor a felvidéki bányavárosok, a Vág folyóKomáromMarcaltõ vonalán állt. Súlyos gondja volt a seregnek, hogy e frontvonal 250 kilométer hosszan nyúlt és a magyarok nem tudták kellõképpen felderíteni a szembenálló császári hadak erejét. Görgei mindazonáltal támadó hadmûveletet dolgozott ki, hogy az orosz és osztrák fegyveres erõk egyesülését megakadályozza. 4-én Perczel a péterváradi ostromzárat feltörõ hadmûvelete kudarcot vallott. 5-én Kossuth Lajos kormányzó és a kormány Pestre tette át székhelyét Debrecenbõl. E napon Haynau táborszernagy parancsára kivégezték a már február óta hadifogoly Mednyánszky László õrnagyot és Gruber Fülöp századost. A magyarok megtapasztalhatták, mi vár rájuk vereség esetén. 6-án az állam vezetése keresztes háborút hirdetett és böjtre szólította fel a nemzetet a már nyilvánvalóan bekövetkezõ orosz intervenció elõestéjén. 7-én a bosszús Perczel Mór visszavonultában a szabadságharc legostobább ötletétõl vezéreltetve Kátyon megtámadta a cs.kir. sereget. A császári nehézlovasság szörnyû pusztítást végzett a magyar seregben: 1500 magyar katona lelte halálát, 2 (azaz kettõ) ellenségeses katona ellenében. Ez a csapás Perczel seregét szétzilálta, így az északi magyar fõerõ 12 ezer fõs segítségének terve meghiusult. Perczel Mórt leváltották tisztébõl, helyébe Tóth Ágoston ezredest nevezték ki. 8-án az elsõ orosz fegyveres egységek átlépték a Kárpátok hágóit. A magyar seregben kolerajárvány pusztított, de ennél is erõsebben az oroszok között: a késõbbiekben az oroszok veszteségének 60%-át a járvány áldozatai tették ki. 11-én Erdélyben Bem serege Kemény Farkas ezredes vezetésével ütközeteket vívott a román felkelõk ellen Abrudbányán és környékén. 16-án Gyulafehérvár felé kénytelen volt visszavonulni. 13-án Csornán Kmety ezredes hadosztálya hajnali 3 órakor rajtaütött a benyomuló császári sereg Wyss tábornok vezette jobbszárnyán. Kemény harcban a császári seregeket megfutamították, maga Wyss tábornok is életét vesztette. (Sírköve mindmáig gondozottan, frissen aranyozott betûkkel látható a csornai temetõben!) Az ütközet sikere sajnos csak szépségtapasz volt a magyar szabadságharc elkövetkezendõ végnapjain. 15-én az orosz fõsereg Paszkevics tábornok vezetésével benyomult a Kárpátok hágóin. Fõbb parancsnokaik Rüdiger, Panutyin, Lüders, Grotenhjelm tábornokok voltak. A magyar seregeket támadó ellenséges erõk innentõl kezdve háromszorostól kilencszeresig terjedõ erõfölénybe kerültek a különbözõ hadszíntereken. 16-án a Görgei vezette magyar csapatok fõereje a Vág mentén megpróbált áttörni Haynau császári seregén, sajnos eredménytelenül. 18-án Haynau felakaszttatta Pozsonyban Rázga Pál pozsonyi evangélikus lelkészt. 20-án Lüders elfoglalta Brassót. Görgei e napon újabb támadást indított Zsigárdnál és Perednél, újra sikertelenül. Ellenünk már egy orosz hadosztály is harcolt. Görgei elrendelte a magyar csapatok visszavonulását. 23-án Prázsmár és Kökösd között a székelyföldi hadosztály is vereséget szenvedett az orosz csapatokkal szemben.
106
Franz von Wyss sírköve a csornai temetôben 107
JÚNIUS
24-én Paszkevics orosz serege már Kassán állt. 25-én a Délvidéken Jellasics erõi a Tisza bal partjára szorították vissza Tóth Ágoston seregtestét. 28-án Gyõrbõl ki kellett vonni a magyar erõket, így a komáromi összpontosítás terve meghiúsult. Erdélyben Bem csapatainak Szeretfalváig kellett visszavonulniuk. 29-én Kossuth és a minisztertanács eldöntötte: elhagyják Pestet és Szeged irányába, a Maros vonaláig vonulnak vissza. 30-a végre egy magyar sikert hozott: Arad császári várvédõi szabad elvonulásuk fejében feladták a várat. (Érdekessége a dolognak, hogy a cs. kir. várvédõk román százada a várban maradt, hogy a magyarok mellett harcoljon.) Az ostromot irányító gróf Vécsey Károly tábornok teljes erõvel Temesvár ellen vonulhatott. Debreceni népfelkelõk semmivel sem indokolhatóan és menthetõen a cs. kir. hadifoglyok közül 6 katonát agyonvertek, 21-et megsebesítettek. Paszkevics megszállta Miskolc városát. Petõfi a hónap végén írta versében: Itt a próba, az utósó Nagy próba: Jön az orosz, jön az orosz, Itt is van már valóba. Eljött tehát az utósó Itélet, De én attól sem magamért Sem hazámért nem félek. Költõ-sors... kétségbeesett igyekezet a hon fiaiba reményt önteni...
JÚNIUS
Lelki útravaló Itt a nyár. Végre!
Vége a didergésnek, a sejtelmes tavaszi várakozásnak, itt a meleg, a fény, a pihenés, az utazás ideje. Azt mondják, mindenki azt az évszakot szereti jobban, amibe beleszületett. Júniusban a vállunkra nehezedik már egy egész év lehet, hogy tanév minden terhe, a vizsgák küzdelme, a munkahelyi utolsó hajrá a szabadság beköszönte elõtt. Milyen jó ezt letenni és szabadnak érezni magunkat a pihenésre, új élmények szerzésére. Így talán emberibbnek érezzük egy kicsit az életet, amit azért néha be tud szürkíteni a dolgos hétköznapok egymásutánja. Azok másképpen szépek. Ott a kitartás, a helytállás, a küzdelem sajátos, nehezebben felfedezhetõ szépsége kísér minket. Itt sokkal egyértelmûbb az élet szépsége. Szabadságra születtünk. Csak jóra fordítsuk ezt a nagy ajándékunkat. Mi tetszik legjobban a nyárból? Mindenki elmondhatja, ami számára a legkedvesebb. Ki az üde zöld fényben, szélben játszó fákat, ki a tükrözõdõ, borzolódó tavat, vagy éppen a nyáron is hûvösen, magasztosan álló hegycsúcsokat említi. Mégis egy olyan élményt elevenítenék fel itt, ami azért mégis csak júniusban köszönt ránk elõször az év folyamán: a napfürdõzést. Persze erre mondhatja valaki, hogy az az Ön élménye, én ilyent nem szoktam csinálni. Jobban szeretem az árnyas erdõket vagy éppen sajnos nincs lehetõségem arra, hogy kimozduljak otthonról, az is könnyen elképzelhetõ, hogy valakinek az egészsége vagy a kora nem engedi az efféle élményeket. Annál jobb, hogy vannak az olvasók között olyanok, akik már csak emlékeket hordoznak a napozás örömeibõl. Hogyan? Talán a kedves Cikkíró örül annak, hogy egyesek már nem napozhatnak? Egyáltalán nem! Azért írtam a fenti furcsának és kárörvendõnek is tûnhetõ mondatot, mert egy másfajta napozásról szeretnék szót ejteni. A lelki napozásról. Na jó, de az azért még sem olyan érdekes fõleg így júniusban , hogy a lelkünket napoztassuk egy jó strandolás, napozás, büfézés, séta helyett! Különben is mindaz, amit a lélekrõl hallunk manapság, egyre kevésbé világos. A végén már azt sem tudjuk biztosan, hogy van-e lelkünk. Hát van. És milyen jó, hogy ez így van. Milyen szép tud lenni egy egészségesen lebarnult, kisportolt, egészséges test. De hol látjuk a lelki napozás elõnyeit? Ki fog minket megdicsérni és csodálni érte? Különben is mi ez az egész? Talán valami tréningre vagy tanfolyamra hívnak itt bennünket, amit talán meg sem engedhetünk magunknak? A Ferencvárosnak van egy különleges helye, ahol minden nap, bármennyi idõt el lehet tölteni a lélek felmelegítésével és szépítésével. Ez az Örökimádás temploma, az Üllõi úton. Na persze, ez nem az egyetlen ilyen hely. De itt maga Isten vár és sugározza rám szeretetének fényét. Elég hozzá becsukni a szememet és fogadni jóságát. Hiszen nem csak a testünk fárad el az egészéves hajrában, hanem a lelkünknek is ugyanúgy vagy még jobban szüksége van az újjászületésre. Sõt itt a kúra is ingyenes. Többször is vissza lehet jönni. Milyennek képzeljük tehát a szeretet-nap-barnította lelket? Vonzó? Megnyerõ? Vagy csak egyszerû, mert olyannak próbálja elfogadni az életet, amilyennek a Teremtõ alkotta. A léleknek is szüksége van az életre a táplálékra a napra. Adjuk meg neki! A szabadság nagy ajándék. Csak mi tudunk dönteni a magunk életérõl. Hadd legyen szabad a testünk és a lelkünk is. Köszönöm Istenem, hogy legnagyobb ajándékaidat a legnagyobb egyszerûségben adtad nekünk! SZEIDL PÉTER
108
JÚNIUS
A hagyományok ereje Beszélgetés Závada Pál íróval Lázár Ervin hívta fel a figyelmemet arra, hogy Ön is itt lakik a Ferencvárosban. Nagyon jó emlékem van róla, 2002 telén a Minisztérium kiutaztatott néhányunkat Erdélybe, ahol Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen író-olvasó találkozókon vettünk részt. Egy szállodában laktunk Ervinnel, aki kitûntetett a barátságos közeledésével, és ez végtelenül jól esett, az igazi jóembert ismertem meg Benne. Tudtunk persze egymásról, azt is, hogy majdnem szomszédok vagyunk itt a kerületben, sõt amikor én a 90-es évek elején elhelyezkedtem a Holmi címû folyóiratnál, akkor kezdetben kritikákat is írtam, többek között az õ Bab Berci-jérõl, ami nemcsak a gyerekeinknek volt a kedvence, de nekem is. Nagyon jó érzés, hogy megemlékezhettünk róla. Térjünk át most önre: elõzõ munkái közül a Kulákprés Tótkomlóson játszódik, s a könyv fülszövege szerint regényeinek is ez a világa. Egyértelmû számomra, hogy nagyon szereti azt a világot, és az is önt, hiszen 2000 óta Tótkomlós díszpolgára. Legújabb könyve, az Idegen testünk a Ferencvárosban játszódik. Van ebben szerepe annak, hogy meggyökeresedett a Ferencvárosban? Biztosan ennek is van köze hozzá, de az mégis csak másodlagos, hogy az embernek van-e köze a helyhez, ahol a regénye játszódik, lehet a helyszín olyan, amit az író soha nem is látott, sõt talán nem is létezik. Az tény, hogy az itt leélt több mint tíz év alatt elég jól megismertem szûkebb lakóhelyi környezetemet, a Belsõ-Ferencvárost, és megtaláltam a regényemhez a megfelelõ helyszíneket, például a Fõvám teret, a Ráday utcát és a többit. A korábbi munkáim közül a Kulákprés az egyetlen, ami név szerint is Tótkomlóshoz köthetõ, de az nem regény, hanem szociográfia, tényirodalom, a többiben nincs leírva Tótkomlós neve. A regényeim fiktív alakokkal vannak benépesítve, nem mondható, hogy Tótkomlóson játszódnak. A Jadviga párnája, a Milota helyszínei hasonlatosak, és A fényképész utókora három története, három szála közül az egyik szintén arról a vidékrõl indul ki. Az Idegen testünk az elsõ, amelyik nem kötõdik oda; gondolkodtam ugyan rajta, végül úgy láttam, hogy szükségtelen. Egyrészt azért, mert ez egy sûrûbben szerkesztett regény, a története voltaképpen egy éjszaka játszódik le, igaz ugyan, hogy vannak visszatekintések és elõretekintések a jövõbe, másfelõl részint rokoni, részint baráti kör tagjairól van szó. Ebbe beiktatni egy olyan figurát, amelyik visszavezet az elõzõ regényeim világába, értelmetlen lett volna, s csak azt demonstráltam volna vele, hogy kapcsolat van a könyveim között. A regényalakjaimról még annyit, hogy azok soha nem valaha élt vagy jelenleg létezõ személyeket testesítenek meg, hanem több személy tulajdonságainak, jellemzõinek felhasználásával alkottam meg õket. Nem mondható tehát, hogy egyik vagy másik szereplõt egy bizonyos személyrõl mintáztam volna, ez nem is volt szándékom. Szükséges megjegyeznem, hogy regénybeli alakjaim által mondottakhoz, írtakhoz sok esetben használtam fel leveleket, naplókat. Tótkomlósról szólva: voltaképpen ez a legfontosabb kötõdésem, a tradícióim na-
109
JÚNIUS
gyobb része Tótkomlóssal kapcsolatos. A családom mindkét részrõl sok nemzedéken keresztül ott élt, a falu ma már város akkor létesült a XVIII. században, amikor odaköltöztek a Felvidékrõl az elsõ telepesek, az õ leszármazottaik vagyunk. Ez egy meglehetõsen zárt, szlovák nyelvû, evangélikus vallású, gazdálkodó közösség volt. 1946-48-ban a szlovák-magyar lakosságcsere keretében Csehszlovákiába költözött a lakosság egy része, a helyükre felvidéki magyarok jöttek. A második világháború után a mobilitás egyébként felgyorsult. Tehát ez a tradíció nagyon fontos a számomra, mind a regényeimben, mind a Kulákprés címû szociográfiámban. A Mielõtt elsötétül címû könyvérõl egy másiknak a borítóján azt olvastam: elbeszélések. Így is kezdtem olvasni, de egy idõ után az az érzésem támadt, hogy ez igazában egy regénnyé összeálló elbeszélésfolyam. Annak az a története, hogy novellákat kezdtem írni, így is közöltem õket a Holmi-ban 90-91ben, de sokszor átírtam, mire 96-ban könyv alakban megjelentek. A kötet másik része egy korábban meg nem jelent elbeszélésfüzér, egy olyan összefüggõ szöveg, de mégsem regény, amelyik megpróbálja bekebelezni az addig megjelent novellákat, és valamilyen kerettörténetbe foglalni, tehát így visszamenõleg lehetõséget adni regényolvasásra is. Kész novellákat olyan keretbe foglalni, mintha regény volna, nem nagyon lehetséges. Ez valójában egy kísérlet volt. Ha el kellene mondanom, hogy mit tekintek regénynek, abban mindenképpen szerepe volna annak, hogy nagyon fontos egy szerkezetet kitalálni. Ha szerkezetileg nem felel meg az én fogalmaim szerinti regénynek, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy annak tudjam tekinteni az összerakott szövegeket. Sokféle szerkezet lehetséges, és ha jól van megszerkesztve egy regényépítmény, akkor az magában foglalhat akár önálló elbeszéléseket, vagy önálló elbeszélésnek tekinthetõ regényfejezeteket. Sõt a Milotába-ban egy dráma, egy színpadi játék is van, a szövege el is hangzik, elõ is adják a regényben. A történetet hárman mesélik, mint a Jadviga párnájá-ban is, emebben írják, a Milotá-ban magnetofonra mondják, ami valójában egy szóban közölt írás, kiérlelt szöveg; ez is egy játék. Ember így, ilyen szabadon, kötetlenül nem beszél, ez természetes, ezek megkomponált, megszerkesztett szövegek, de a fikció, a szerepjáték szerint ezeket szereplõk szerkesztik. Vagy látható szerkesztõ rendezi õket egybe (beleír, kivág, satöbbi), mint a Jadviga párnájá-ban, vagy a Milotá-ban egy láthatatlan kéz szerkeszti egybe váltakozó formában a kétféle szöveget. A harmadik regényemben, A fényképész utókorá-ban találtam ki azt, hogy nem a szereplõk mesélnek, hanem többes számú, váltakozó identitású elbeszélõk egymásnak adják a szót (mint amikor páran egy magnóra rámondják, hogy mit láttak, majd átadják egy másik társaságnak, amelyik mást mesél rá), aszerint, hogy milyen helyszínre viszi az olvasót a mese fonala, ahol új elbeszélõ csapat veszi át a szót. Ebben a regényben idõnként még a szereplõk is belebeszélnek, egyes szám, elsõ személyben. Olyan módokat próbáltam kitalálni, amelyek vagy közelebb viszik az olvasót, vagy megpróbálják jobban bevonni a könyvbe magába, hogy egy intenzívebb találkozás jöhessen létre az olvasó és a jelenet között. Ez persze csak remény, abból indulok ki, hogy engem hogyan érint. Hitem szerint a fogadtatás teljes mértékben igazolta önt, és nemcsak itthon, hanem például nemrég Zürichben is lelkes nyilatkozatot hallottam egy ottani bennszülöttõl, aki a Jadviga párnája német fordítását olvasta éppen akkor. Az itthoni érdeklõdést, illetve a várakozást mutatja, hogy mûvei több kiadást értek meg, illetve az Idegen testünk a megjelenés után hamar elfogyott, szükségessé vált az utánnyomás. Több kisebb elismerés mellett József Attila-díjjal és Márai Sándor-díjjal is kitüntették. A Jadviga párnájaolvasása után azt vártam, hogy történészek megszólalnak a regényben ábrázolt nemzetiségi problémákkal kapcsolatban, de nem találkoztam ilyennel.
110
111
JÚNIUS
Az ember mindig örül annak, ha az írásaiban hozzá tud szólni mások ismereteihez, de én olyasmiket használok ilyenkor, amiket vagy tõlük tudok már, például mert megírták, vagy közösen hivatkozunk ugyanarra a forrásra. Vagy lehet, hogy õk éppen azt a forrást nem ismerik ugyan, de ismernek hasonlókat gondolok itt levelezésekre, naplókra, amiket én olvastam, de azokban ritkán szerepel olyasmi, amit ne tudna a történelem, a történészek vagy a helytörténészek. A regényemben helytörténetrõl is szó van, amelyik az ott helyben lejátszódó eseményeket aprólékosabban ismeri. Akik ezzel a korral, ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, azok tudják azt, ami nekem új volt, és én azért is írtam bele a regényembe. Azon a vidéken az elsõ világháború vége felé, a Monarchia fölbomlásakor voltak helyi nemzetiségi törekvések. Azzal voltak kapcsolatosak, hogy ha mi egyszer szlovákok vagyunk, és most megalakul a szlovákok önálló állama (igaz, késõbb kiderült, hogy ez nem önálló, hanem a csehekkel közös állam, de ez már egy más dolog), akkor tisztázni kell a viszonyunkat ehhez. Korábban ilyen nem volt, a közös OsztrákMagyar Monarchiából följebbrõl lejjebbre kerültünk, újabb határok közé. Nem beszélve arról, hogy ekkor nemzeti, nacionalista alapon szervezõdõ, újjászervezõdõ államalakulatok kezdtek létrejönni, és egyrészt hõsies, másrészt sírni valóan nevetséges törekvések jelentkeztek azzal kapcsolatban, hogy akkor most hogyan is lehetne területileg oda tartozni, esetleg egy korridoron keresztül. Borzalmas és szomorú, miközben ez az akkori Csehszlovákiának, illetve a mai Szlovákiának a Genézise, ha úgy tetszik, a hõskölteménye. Az, hogy én ebben a regényben ironikusan ábrázoltam ezeket a törekvéseket, egy szlovák nacionalista szempontjából enyhén szólva blaszfémikus. Ez ki is derült, amikor a szlovák nyelvû kiadást követõen egy szélsõséges vélemény el is hangzott a Szlovák Nemzeti Párt valamilyen rendezvényén. Kiátkoztak, de ott is csak a nacionalisták, akik mindenütt egyformák, legalábbis jobban hasonlítanak egymásra, mivel egymás nációját gyûlölik. Az említett iróniát nagyszerûen visszaadta a fordító Deák Renáta, aki most A fényképész utókora fordításán dolgozik. Külön öröm, hogy német nyelvterületen is van olvasóm, egyébként Zürichben voltam felolvasó esten, meghívás alapján. Budaörshöz is van önnek kötõdése? Biztosan a Wanderer albumra gondol, amelyik a budaörsi ótemetõrõl szól. Budaörs város önkormányzata néhány évvel ezelõtt felújított egy régi temetõt, tehát a svábokét. Tudvalévõ, hogy 1946. január elsejétõl lényegében az egész Budaörsöt kitelepítették, szinte ezzel kezdõdött az egész hazai kitelepítés. Késõbb a kitelepítettek, esetleg a leszármazottaik kezdtek visszaszivárogni, keresték a gyökereiket, és pénzt is hoztak. Az õseik nyughelyét azóta nagyon szépen rendbe hozták, emlékmûvet is állíttattak, s ebbõl az alkalomból készült 2006-ban ez az album, amelynek a képeit egy jó barátom készítette, és engem kértek fel a szöveg megírására. Nagyon örültem neki, mert hallatlanul izgalmasnak találtam, lényegében egy megszûnt településrõl volt szó, aminek csak a helye maradt meg, illetve még az épületek is, ahol azután innen-onnan odaszármazott családok teljesen új életet kezdtek. Megpróbáltam rekonstruálni azt a világot, kicsit történelmi, kicsit irodalmi, novellisztikus formában mesélni a régi Budaörsrõl annak alapján, amit össze tudtam gyûjteni. Írásai alapján feltételezem, hogy erõsen érdeklõdik a történelem iránt. Ez valóban így van, és ez azt is jelenti, hogy nekem éppen elég a valódi történelem, nem kell hozzá kitalálnom semmit, tehát nem hamisítok történelmet, ragaszkodom a hûséghez. Ugyanígy vagyok a helyszínekkel is, ám e keretek között a figuráim szabadon mozoghatnak, élhetnek, beszélhetnek. Ezeket a figurákat és a cselekményt igyekszem a magam számára legmegfelelõbb módon megformálni. Különösen sokat foglalkoztat például a második világháborús idõszak, amely alatt, vagy ha úgy tetszik: amelynek hazai elõestéjén, 1940-ben játszódik az Idegen testünk. Fõleg az idegengyûlölet, az antiszemitizmus, az elcsatolt területek miatti fájdalom és in-
JÚNIUS
dulat, valamint egy részük visszakerülésének hangulata, illetve ezek mozgató rugói, okai. Trianonhoz kell visszamennünk, amit a regény cselekményének idején még érthetõen nem tudtak feldolgozni sem itthon, sem az elkerült területeken, hiszen óriási amputálás történt. Az viszont nagy baj, hogy ezzel kapcsolatban idestova kilencven év elteltével is élnek még akkori eszmék és indulatok, sõt ugyanúgy van idegenellenesség is. Nem titkolom, hogy emiatt határozott célom volt, hogy provokáljak ezzel a regénnyel, amit persze a fejemre is olvastak, mondván, hogy egyik-másik szereplõ megnyilatkozása sértõ. Nos, én ezt a regényt hasonlóan egyébként a többihez körülbelül három és fél évig írtam, ez alatt rengeteg forrást elolvastam: korabeli újságokat, leveleket, emlékezéseket, feljegyzéseket, és ezek alapján alkottam meg a regényem alakjainak a szövegét, de ez így történt elõzõ regényeimmel is, amint erre már elõbb utaltam. Megjelent az ön válogatásában Honvágy címmel egy novelláskötet. Igen, azt megrendelésre állítottam össze 2005-ben, az volt a feladat, hogy szlovákiai magyar íróknak 2004-ben különbözõ folyóiratokban megjelent elbeszéléseibõl válogassak egy kötetre valót. Innen az alcím: szlovákiai magyar széppróza szubjektív válogatás 2004-ben megjelent írásokból. Ezeket az elbeszéléseket én már ismertem. Tudom, nem mindenki ért egyet ezzel a válogatási szemponttal, de az mindenesetre jó dolog, hogy kötetben is megjelentek ezek az elbeszélések. A családjára szeretnék még visszatérni. A Kulákprés címû szociográfia az ön nagyszülei életének 1945-56 közötti része vissza- és elõretekintéssel , a megtalált családi irattár papírjai alapján. Nagyapja Závada Pál, édesapja Závada Pál, ön a Kalendárium megjelenése évében, 2009 végén lesz éppen ötvenöt éves szintén; folytatódik a sor? Nem, a kisebbik fiam a dédapa után János, az idõsebbik pedig Péter, ez utóbbi férfinévrõl a családunkban korábbról nem tudok, Tótkomlóson ugyanis lényegében csak néhány keresztnevet használtak: János, Pál, Mihály, György, Mátyás, András. Válogatni tehát nem nagyon lehetett, a többi mind furcsa is nekem. A betelepült, hagyományos szlovák családokban ezek a keresztnevek, és ugyanígy van a nõi neveknél is. Feltehetõen az akkori jegyzõknek köszönhetõ, de ezt nem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy a keresztnevek nem szlovákul, hanem magyarul lettek anyakönyvezve. A gyerekeim egyébként a Liliom utcai óvodába. illetve a Bakáts téri iskolába járnak, a feleségem mûfordító, a mai német szépprózát ülteti át magyarra. Min dolgozik jelenleg? Egy színdarabon dolgozom, a Nemzeti Színház fölkért tíz írót, írjanak darabot a tízparancsolat egy-egy parancsolatának jegyében, ezt próbálom most tetõ alá hozni. Köszönöm a beszélgetést. KEÖVES FERENC
A kommunizmus 7 csodája 1. Mindenkinek volt munkája. 2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit. 3. Bár senki sem csinált semmit, a terv 100%-ban teljesítõdött. 4. Bár a terv 100% fölött teljesítõdött, mégsem lehetett semmit sem kapni. 5. Bár nem lehetett semmit sem kapni, mindenkinek megvolt mindene. 6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott. 7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.
112
JÚNIUS
Iparváros a Duna partján Szemelvények Ferencváros ipartörténetébõl Pest története természetesen a római korra vezethetõ vissza. Rómer Flóris a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a A RÉGI PEST Történeti tanulmány címû, 1871 áprilisban és júniusban felolvasott dolgozatában saját régészeti kutatásaira is támaszkodva írta meg Pest történetét a kezdetektõl a török utáni idõkig. Pest mint erõdített helység várfalaival és gátjaival a mai Belvárost jelenti. A kívüle elterülõ területek közül a mai Ferencváros helyén létezett Szentfalva (Zentfalva) helységrõl az elsõ nyomot Zsigmond királynak egy 1403-ból származó oklevelében találhatjuk. Pest jelentõsége Buda mellett akkoriban eltörpült, sõt Pest irányítása is Budáról történik. Buda akkor az ország kereskedelmének egyik központja, szerepét elsõsorban a Duna határozta meg. Nagyon érdekes, de természetes is, hogy Pest sorsának késõbbi alakulásában is a Duna játszott nagy szerepet. Egy másik forrás 1515-bõl azt említi, hogy a Pestrõl Budára hajózókat a víz sodra Szentfalva felé, Pestnek felõle az molmokra vitte. Ez mutaja, hogy a késõbb olyan fontos malomipar már a Ferencváros korai idejében is mûködött. 1792-ben a Néhány kebelbeli lakosnak legalázatosabban idecsatolt ... kérését, hogy a Kecskeméti kapú elõtti külváros ... a király legmagasabb nevérõl FERENCVÁROSNAK neveztessen... fogalmazású elõtejesztést a városi tanács támogatólag adta elõ, minek alapján I Ferenc király hozzájárult a városrész elnevezéséhez. Ezzel vette kezdetét Ferencváros története. Ettõl kezdve a kerület új neve alatt fejlõdött tovább, mígnem 1838 évi árvíz szinte teljesen lerombolta. Buda és Pest és ezzel a Ferencváros történetének igen jelentõs forrását képezi az 1896-ban a Milleneumra megjelent BUDAPEST MÛSZAKI ÚTMUTATÓJA, amelyet a Magyar Mérnök- és Építészegylet adott ki Edvi Illés Aladár szerkesztésében az Elsõ Magyar Országos Technikus Kongresszusának ajánlott. A könyvben szereplõ 1840-bõl származó feljegyzés szerint abban az idõben Pest iparosodottsága jelentõsebb volt Budáénál. Az 1840-es évek jelentettek fordulópontot az ipar kialakulása szempontjából. Az iparosodás zászlóvivõi a reformkor vezetõ politikusai voltak Batthyány Lajostól Kossuthon és Széchenyin át Deák Ferencig és Fáy Andásig. Utóbbi ferencvárosi szerepe közismert, híres kertje a kerületben volt. A könyv részletesen sorolja fel Buda és Pest vállalkozóinak számát iparáganként, majd a jelentõsebbeket röviden le is írja. Érdekessége még a könyvnek, hogy számos gyárüzemrõl alaprajzokat is közzétesz és megadja az ismertetett gyárüzem gépeinek meghajtására szolgáló gõzgép teljesítményét is. A másik fontos forrás-
113
JÚNIUS
munkában írja Xantus János a Helytörténeti Füzetek sorozatban 1992-ben megjelent Ferencvárosi évszázadok címû könyvében, hogy Széchenyi, Kossuth és Deák, ha egyes kérdésekben külön nézetet vallottak, ebben azonban egységesek voltak: nemzeti ipar nélkül tökéletlen az ország. Miután az ország a török alatt kivérzett, ezért mint minden területen az ipar fejlõdésében is idegen ajkúak voltak az úttörõk. Ezek legtöbben jó magyarokká sõt jó hazafikká lettek. Az ipar a kerületben Prückler Ignác szeszfõzdéjével indult 1834-ben, a mai Ráday utca 32ben. Megelõzve korát elsõként állított elõ pezsgõt. Õt 1840-ben követi Zwack József, aki likörgyárát a mai helyén a Soroksári út és Haller utca sarkán építette fel. Ugyanebben az évben Schlick Ignác budai vasöntõ a Két Nyúl (a mai Lónyay) utcában létesíti vas- és fémöntõdéjét. Ezt az üzemet Vidats János vette meg és öt év múlva emeletessé növeli a gyárat. A Vidats nevet István teszi még ismertebbé, aki a Két Nyúl utca 8/10 szám alatt hozza létre mezõgazdasági gépgyárát. Igen érdekes és értékes ember volt az alapító, aki egyben Széchenyi országfejlesztõ elképzeléseinek lelkes híve volt és a Hitel olvasása késztette talajmûvelõ eszközök és szerszámok korszrûsítésére és gyártására. Kapcsolatokat épített ki Röck Istvánnal a magyar gépgyártás egyik megalapítójával és Schlick Ignáccal is voltak üzleti kapcsolatai. Széchenyi hatása a haza fejlõdésére ebben a korban rendkívül nagy és szerteágazó volt. Vidats István a magyar ipartörténet legjobbjai közé emelkedik. Szorgalma, töretlen akarata és szakértelme révén üzemét egyre inkább fejleszti és 1854-ben már közel 100 munkással dolgozik. Sorsa azonban igen tragikusra fordult. 43 éves fiát és kiszemelt utódját kellett eltemetni, majd maga is súlyos beteg lett és vállalkozása tönkrement.1883-ban szegényen fejezi be életét. Emlékét az utókor nem ôrizte meg, így ez az emlékezés egyben elkésett tiszteletadás is legyen. 1847-ben egy idegenbõl hazánkba szakadt és a szabadságharcot robbanóanyagok és gyutacsok gyártásával támogató Wagner Dániel a Soroksári út és Haller utca sarkán építette fel vegyi üzemét. A gyógyszeripar õseinek a patikákat kell tekinteni. A kerületben 1847-ben Ivanovics Alajos kapott patikajogot. Az Üllõi úti patikájában maga készített számos gyógyszert, amelyeket kiszerelve árusított. A következõ évtizedekben számos patika nyílt még a Ferencvárosban. A legjelentõsebbrõl, Richter Gedeonéról késõbb lesz szó. Wagnert követve a Strobenz testvérek létesítettek vegyészeti gyárat a mai Thaly Kálmán utcában. A Bach-korszak szigorú ellenõrzései és zaklatásai nem kedveztek az ipar terjedésének, de szerény fejlõdés mégis mutakozott. Fõleg az állambiztonsági szempontból veszélytelennek mutakozó iparágak alakulhattak ki. Ilyen volt a bõripar, amelynek egyik reprezentánsa volt a mai Bakáts utcában megnyílt Bily-féle bõrgyár, amelybõl azután a Machlup-féle bõrgyár alakulhatott ki. A hazai gépgyártás fontos idõpontja
114
A kezdeti évtizedek jelentõsebb ferencvárosi gyáralapításait a következõ felsorolás adja: Gregersen fûrészüzem (1865) Concordia gõzmalom (1866) Gregersen asztalosárugyár (1867) Kártoly fonoda (1867) Pesti Molnárok és Sütõk Malma, Flóra, elsõ magyar sztearin-és szappangyár (1868) Hutter József szappangyára (1872) Erdélyi és Szabó tudományos mûszergyár (1874) Gizella malom (1882) Herz Ármin szalámi gyára (1882) Weisz Berthold és Manfréd konzervgyára (1883) Gregersen gépfûrész üzeme (1884) Magyar Fegyver- és lõszergyár (1888) Pátria irodalmi vállalat és nyomdai rt. (1893) Zwack J. és társai likôrgyára (1893) Richter Gedeon megveszi az Üllõi út és Márton utca sarkán lévõ (ma is mûködõ) Sas Gyógyszertárat (1901). Ez lett a bölcsõje az 1906-ban alapított kõbányai gyógyszergyárának A felsorolásból egy nevet és egy iparágat kell kiemelni. Az elsõ Gregersen Gudbrand, a második a malomipar. Gregersen Gudbrand eredetileg norvég ácsmester, aki kitanulva az ácsmesterséget, Münchenbe kerülve még építési oklevelet is szerez. A mesterlegények elmaradhatatlan vándorlása valcolása során Prága és Bécs után 1847-ben Pestre érkezik. A Szabadságharc kitörésekor utászként jelentkezik a hadseregbe. Világos után menekülni kényszerül, de 1850-ben visszatér. A Ferencvárosban telepedik le és itt lett a Franzstadt kedvelt és valódi nábobja. A fenti felsorolásból is láthatóan a Ferencvárosban több üzemet is létesített, amelyekben 560 munkást foglalkoztat. Üzemein kívül a különbözõ építkezéseken 16500 munkásnak ad kenyeret. Hosszú tevékenysége az egész történelmi Magyarorzágra kiterjedt. Nagy vállalkozásainak felsorolása is hosszú listára terjed: hidakat épít az Ipolyon, a Vágon, a Tiszán, az Ungon, a Latorcán. Vasutat épít szerte az országban és részt vesz Baross Gábor közlekedésfejlesztési programjában. Megépíti az alagutat Budán. Felépíti a világ legnagyobb fából készült tengeri kikötõjét Fiuméban. Közremûködik Szeged újjáépítésében az árvíz után. Ottani bevételének hasznából 100 fából készült házat épít a hontalanná váltaknak. Tulajdonai jelentõs része kötötte a Ferencvároshoz. Palotája a Lónyai utcában mûemlékként ma is áll, sõt megvannak a Gregersen házak is a Lónyai utcában a Boráros tértõl indulva. Sikeres életét méltánylandó Ferenc József magyar nemességet adományozott neki és Ferenc József renddel tüntette ki. Gregersen Gudbrand feleségével Sümegh Aloisiával együtt a Kerepesi úti temetõben nyugszik. Utódai ma is élnek, hiszen 18 született gyermekébõl 11 nõtt fel. A kiemelendõ iparág a malomipar, amely ugyan nem folytatója az 1515-bõl idézett molmoknak, de a ferencvárosi iparosodásnak jellemzõje lett. A malomipar ferencvárosi megtelepedése megegyezett Széchenyi István azon elvével, hogy hazánk gabona helyett végképp liszttel ûzze
115
JÚNIUS
is a Ferencvároshoz kötõdik, ugyanis 1840-ben Röck István átvéve apja mûhelyét a Ráday utca 24. sz. (akkor Soroksári út 20.) alatt gõzkazánüzemet hoz létre. Itt néhány évig Vidats Jánossal közösen dolgoznak. Üzemében a gõzkazánon kívül többek között malmokat, olaj-, szõlõ- és szénapréseket, könyvnyomdai és különféle mezõgazdasági gépeket gyártott. A Röck név hosszú évtizedekre vált közismertté és képviselte a magyar ipar magas színvonalát.
JÚNIUS
kereskedését; miáltal nemcsak mezei gazdáink nyernének tetemesen, de a szegényebb sorsúnak is kõszénásás, molnárság, a lisztet felfogó dongák készítése, sat. által új keresetkör nyittatnék írja 1837-ben Pest vármegyének írt beadványában. Az idézet is mutaja Széchenyi máig érvényes gondolatainak mélységét. Ferencvárost élelmiszeripari kerületnek ismerik. Ezt a malomipar szempontjából a Duna közelsége indokolja, mival a gabonát a Dunán szállították. Ez volt az oka a malmok Soroksári úti telepítésének is Az õrlemény jelentõs része is hajón hagyta el az üzemeket. A XIX. században létesült malmok a múlt században is mûködtek. A Ferencvárosi Malom szinte napjainkban állt le, a híres Gizella malom is 1966-ig mûködött. Budapest ellátásának segítésére 1881-re befejezõdik a ferencvárosi Dunaparton a közraktárak építése. 1883-ban ennek folytatásaképpen épül fel az Elevátor, amely a gabona raktározását hivatott megoldani. A közraktárakkal együtt a parti raktározás 740 m hosszon valósult meg. Az építészetileg is nagyon impozáns Elevátor méreteire jellemzõ, hogy befogadóképessége 290 tartályában 36 046 köbméter volt. A II. világháború végén a német csapatok az Elevátort felrobbantották, megfosztva Budapestet egy jelentõs ipartörténeti mûemléktõl. Röviden, de meg kell emlékezni a Fegyver és Gépgyár részvénytársaságról amely a Soroksári úton 1888(?)-ban létesült és 1896-ban már 1500 munkást foglalkoztatott. A gyár története korunkig húzódik. Ugyancsak fontos volt az 1890-ben alapított Hungária Mûtrágyagyár a Lóversenytéren, amely már 500 feletti munkáslétszámmal mûködött a XIX. század végén. Ez a gyár is hosszú életûnek bizonyult. A Soroksári úton a II. világháborúban lebombázott ásványolajgyár elõdje az Ásványolajgyár Rt. volt, amelyet 1870-ben alapítottak. Lukács Lajos PEST-BUDA AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉN címû, az Akadémia Kiadónál megjelent könyvében megemlékezik arról, hogy abban az idõben a Soroksári utca, ma Ráday utca volt a kerület fõ ütõere és az abban az idõben legnagyobb üzem is ott a Soroksári utca 29-31. alatti Ferencvárosi Dohánygyár volt, amely több mint 1000 munkást foglalkoztatott. Az ipar terjeszkedése a Soroksári úton, a mai Boráros téren áthúzódva ment tovább. Ez a Soroksári utca, majd út a mai Ráday utca folytatása volt. Itt a Tinódy és Ipar utca között létesült 1867-ben a Kártoly Fonoda, amely indulása után rövidesen több száz munkást foglakoztatott. A tovább terjeszkedõ ipar a Temetõ (ma Mester) utcát is elfoglalta. Itt létesült a II. világháború elõttig ismert Hutter Tivadar szappangyára. A ferencvárosi ipar terjeszkedéséhez több kölcsönös hatású tényezõ is hozzájárult. Ahol gyár épült oda jobb úthálózat és vasút is kellett. Az utóbbi nagyobb kiterjedése miatt további gyártelepek létesüléséhez járult hozzá. Igy a felsorolt nevesebb gyáraknál lényegesen több létesült a Ferencvárosban. Pest és Buda ellátásához volt szükség az élelmiszeripar terjeszkedésére. Ennek egyik legjelentõsebb eredménye az 1868-ban elhatározott közvágóhídtelepítés volt, amely 1872-re készült el a Soroksári úton. Ez a vágóhíd mellett a marhavásár helyét is adta. A közvágóhíd hatása körülötte újabb üzemek létesítését eredményezte, amelyek a vágóhídi melléktermékek feldolgozásával foglalkoztak. A kerület iparosodása azt eredményezte, hogy 1867 után versenyre tudott kelni a Lipótvárossal és a Fõváros egyik legiparosodottabb kerülete lett. LÁSZLÓ GYÖRGY
116
JÚNIUS
Édességipar Ferencvárosban Budapest Csokoládégyár Magyarországon az édességipar a XIX. század végén indult fejlõdésnek. A kiegyezést követõ évben gazdasági, ipari fejlõdés indult el, az ország hatalmas kedvvel látott hozzá, hogy felzárkózzon Európa nyugati részéhez. Ez a fellendülés iparosok, kerekedõk, vállalkozók tömegét vonzotta hazánkba. Egymás után alakultak az édesipari vállalkozások, többek közt a Stühmer, a Gerbeaud, a Stollwerk. Stühmer Frigyes nevéhez fûzõdik a ferencvárosi csokoládégyár megalapítása is. A német származású cukrászmester 1868-ban jött Magyarországra és bérbe vette az egykori Õsz (ma Szentkirályi) utcában található cukrászmûhelyt. A mûhely ekkor még egy kicsi, három helyiséges üzem, de annyira sikeres volt az üzlet, hogy két év után Stühmer megvásárolta azt, 1870. szeptember 3-án kelt a nevére kiállított Pesti Iparjegy. Stühmer ekkor még csak cukorkát gyárt, Pesten és Budán értékesíti termékeit. 1873-ban egyesült Buda, Pest és Óbuda, az országnak méltó európai fõvárosa született: Budapest. A látványos és nagyütemû fejlõdés következtében az új fõváros nagyságrendi helyezése gyorsan javul versenytársai között. A város növekedésének egyik következménye újabb és újabb vállalkozók letelepedése, a lakosság gyarapodása. Megnõtt a kereslet a hazai termékek iránt is. 1878-ra szûknek bizonyul a kis üzem, ezért bõvítésre kerül sor, a termelés megkettõzõdik. 1879-ben a székesfehérvári országos ipari kiállításon mutatkozik be, aranyérmet nyer. Ismét bõvítésre kerül sor és Stühmer belevág a cukorkagyártás mellett a csokoládégyártásba is. Ekkoriban még kézzel készítették a cukorkákat, csokoládét. Stühmer külföldrõl hozat gépeket, új áruja vevõkre talál, többek között a külföldön is elismert Kugler Henrik is tõle vásárolja a csokoládémasszát. A gõzüzemû csokoládégyár megalapítása után honosodott meg a nagyüzemi csokoládégyártás hazánkban. Az ipari fejlesztésben elért kiemelkedõ eredményekért Stühmer érdemkeresztet kapott Ferenc Józseftõl 1885-ben. Stühmer olcsóbb termékeket kezdett gyártani széles fogyasztói réteg számára, ám a tömegtermelés nem ment a minõség rovására. 1890-ben bekövetkezett halála után a család folytatta a vállalkozást és üzemkorszerûsítésbe, majd bõvítésbe fogott. 1908-ban Stühmer fiatalabb fia, Géza, kihasználva az állami támogatásokat, korszerûsíti a gyárat, mérnököket, szakembereket vesz fel, újabb Stühmer-boltokat nyit. 1928-ban alakult meg a Stühmer Frigyes Részvénytársaság, az egykori kis üzem helyére már egy ötemeletes gyár és székház épült. 1934-ben ez az épület is szûknek bizonyult, megvásárlásra került a szomszédos bérház is. A régi gyárépület kinövése után 1939-ben elkezdték megépíteni az ország legnagyobb és Európa egyik legmodernebb csokoládégyárát Ferencvárosban, a Vágóhíd utcában. 1942-ben költöznek át a Szentki-
117
JÚNIUS
rályi utcából az elsõ termelõ mûhelyek, 1944-re teljesen elkészül az ország legkorszerûbb édesipari üzeme. 1948-ban államosítják a Stühmer-gyárat és Budapesti Csokoládégyár néven folytatódik az édességek gyártása. Márkák A termékek minõségére és csomagolására, valamint a mintaboltok különös gonddal való megtervezésére nagy hangsúlyt fektettek, így külföldön is ismertté vált a hazai csokoládéipar (Párizs, Bécs). A csomagolást híres iparmûvészekkel (Lukáts Kató, Jeges Ernõ, Szirmai Ili) terveztették, a Stühmer-dobozok mindenütt ismertek voltak. Az elsõ világháború után az addig luxuscikknek számító csokoládé mindenkihez eljutott, olyan márkákat alapítottak, mind a Tibi csoki, a Frutti karamella, a Zizi. A csokoládéfigurák készítése szintén Stühmer Frigyes nevéhez fûzõdik, aki 1934-ben kezdte el a porcelánszerû bevonattal ellátott édességek gyártását. Európában is nagy népszerûségnek örvendtek és 30 évig folytatódott a gyártásuk. Az okok visszavezethetõk az alapanyagok beszerzésének nehézségére, így a kakaóbabból kinyerhetõ kakaóvaj helyett növényi zsiradékot kezdtek használni. Ekkor született meg a nugát elnevezésû termékcsoport is. Az 1948-ban bekövetkezett államosítás után a gyárat beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba, majd felvette a Budapesti Csokoládégyár nevet. Nagymértékû gépesítés következett, megfelelve a tömegtermelés igényeinek. Új mûhelyrészek nyíltak a megnövekedett termelés elvégzésére és új raktárépületek fogadták be a hazai és külföldi piacra szánt árut. Nagyvállalatból nagyipari vállalat született. A gyár mai tulajdonosa a Stollwerck AG, amely az egykori termékek gyártását és forgalmazását folytatta, kiegészítve olyan, nemzetközi szinten is elismert és közkedvelt márkákkal, mint a Duna kavics, Cherry Queen. 2004-ben bõvült a portfólió ostyákkal, a Bonbonetti Kft. megvásárlása után. A különleges csavart ostyák egyedi terméknek számítanak az édességpiacon. A hazai piac megtartása mellett a környezõ országok, mint Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Belgium, távoli országok, mint Kanada és USA a fõbb exportterületek. Forrás: www.stollwerck.hu Budapest Csokoládégyár (1868-1968) Összeállította: BALLA ÁGNES
118
JÚNIUS
Az éltetõ víz Rejtett kincsek a felszín alatt Ahhoz, hogy éljünk, három nagyon fontos dologra van szükségünk. A levegõre, a vízre és a táplálékra. Levegõ nélkül néhány perc, víz nélkül néhány óra, táplálék nélkül néhány nap az élet. Érdekes, hogy ezek között kiemelt helyet foglal el a víz. Az, hogy a levegõ rendelkezésünkre áll és ebben (még) nincs hiányunk, természetes, de ha nincs víz és szomjasak vagyunk, az kínzó állapotot jelent. A görög filozófia az anyagi világot kezdetben egyetlen õselemre vezeti vissza: Thalesz vízrõl, Anaximenész levegõrõl, Parmenidesz pedig már tûzrõl és földrõl beszél. Herakleitosz és Empedoklész négy õselemet tételez föl: föld, víz, levegõ, tûz. A víznek a világ legolvasottabb könyvében, a Bibliában is kiemelkedõ szerepe van. Hogyan kezdõdik a teremtés történet? Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötét volt, de Isten Lelke lebegett a vizek felett. Ha az evolúciót vizsgáljuk, ott is a víznek van a legfõbb szerepe. A tudomány mai ismeretei szerint a földi élet a vizekben keletkezett. A víz tehát a földi élet, az ember, az állatok és a növények számára az egyik legfontosabb éltetõ elem. Az élõ szervezetnek jelentõs mennyiségû édesvízre van szüksége. Az embereken kívül a szárazföldi állatok és növények is ilyen vizet igényelnek. Az emberi szervezetnek mintegy 50-60%-a víz, amely részben a sejten belül (intracelluláris víztér), részben a sejten kívül (extracelluláris víztér) helyezkedik el. A víznek különleges szerepe és fontossága van az ember szervezetében. A vízháztartást idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák, és ez a szabályozás kiterjed mind a vízfelvételre, mind a vízleadásra. A vízforgalom szabályozásában a sejtplazma (a sejtek látszólag egynemû alapanyaga) ozmotikus koncentrációja meghatározó szerepet játszik. Növekedése szomjúságérzetet eredményez, és így vízfelvételt igényel. A felnõtt emberi szervezetnek napi 2-2,5 liter folyadékra van szüksége. Ennek a folyadékszükségletnek mintegy 40%-át általában táplálék (zöldség, gyümölcs, leves, fõzelék stb.) formájában, a maradékot víz formájában fogyasztjuk el naponta. Kb. 200-300 ml víz az anyagcsere folyamán keletkezik. Az emésztõnedvekkel kb. 8 liter víz választódik ki a bélcsatornában, ennek jelentõs része viszont vissza is szívódik. Az eltávozó víz legnagyobb része a veséken keresztül (600-1600 ml), valamint a széklettel (kb. 50-200 ml), a kilélegzett levegõvel és a verejtékezéssel (kb. 850-1200 ml) távozik el a szervezetbõl. Az eltávozó víz mennyisége az, amit a szervezet számára pótolni kell. A táplálékkal, itallal az emésztõrendszerbe került víz egy kisebb része már a gyomorból, legnagyobb része a vékonybélbõl, illetve a vastagbélbõl szívódik fel. A felszívódott folyadék a vérárammal elõször a májba kerül, majd az egész szervezetben szétáramlik. A felszívódott víz nagy része átmenetileg tárolódik a májban, az izomzatban és a bõr alatti kötõszövetben, eközben a benne oldott anyagokat eljuttatja a szervekbe és szövetekbe, illetve felveszi és tovább viszi az anyagcsere termékeket és ezzel a méregtelenítés eszközévé is válik.
119
JÚNIUS
Az elfogyasztott víz tehát bejárja az egész szervezetet és ennek tulajdonítható, hogy az ásvány- és gyógyvizek hatása oly sokrétû a bennük oldott anyagok révén. A víz biztosítja a szükséges tápanyagok oldatban tartását, felszívódását, szállítását; biztosítja továbbá a vérkeringés, a vér ozmózisos nyomásának, valamint a vér sav-bázis egyensúlyának és a szervezet közel állandó belsõ hõmérsékletének fenntartását. Mennyi víz van a Földünkön, és abból mennyit tudunk hasznosítani? A Földünkön lévõ víz különbözõ szférákban és különbözõ (szabad, kötött) formában fordul elõ. A Föld hatalmas vízzel fedett része, a hidroszféra mellett a vízkészlet a légkör (atmoszféra) és a földkéreg (litoszféra) között oszlik meg. Ennek túlnyomó többsége könnyen mozgó formában van jelen (óceánok, légköri nedvesség, felszíni és felszín alatti vizek), más részük (élõlények, kõzetalkotó ásványok szerkezeti vize) viszont csak nehezen mobilizálható. Földünk arculatának, felszínének egyik jellemzõje a vízzel borított felület uralkodó jellege. A Föld felszínének mintegy 70,9%-a vízzel fedett. Bár ennek a roppant vízmennyiségnek (1,320.000.000 km3) aránya csak 0,13% a Föld térfogatához viszonyítva, mégis óriási a jelentõsége az élet, valamint az ásványvizek keletkezése szempontjából. A Föld vizei gyakorlatilag sós vizek (97% tenger) és az összmennyiségnek csupán kb. 3%-a édesvíz. Ennek 2,4%-a sarki jégbe fagyott, 0,6%-a felszín alatti, és csupán néhány ezrelék a felszín feletti (tavak, folyók) édesvíz. Ez a csekély mennyiség az, amely biztosítja a szárazföldi életet. A szükséges édesvízigényt ma már zömében csak mesterséges úton lehet elõállítani. Az italként hasznosuló vizeket két nagy csoportra oszthatjuk: a természetes eredetû és összetételû vizekre ilyen a természetes ásványvíz , valamint a mesterségesen, kezelten elõállítottakra. Ez utóbbiak közé tartozik az ún. ivóvíz is, amelyet általában a közmûhálózatból nyerünk. Az ivóvíz összetételét a fogyasztó nem ismeri, az lehet idõtõl és területtõl, országoktól, városoktól függõen változó. Az ásványvíz összetétele mindig azonos vagy csak igen csekély eltérés lehet a különbözõ idõben mért kémiai vizsgálati eredmények között. Az ivóvízszabványok, -rendeletek elõírnak bizonyos minimális, illetve maximális fizikai, kémiai és mikrobiológiai értékeket, amelyeknek a víz meg kell feleljen, és ha a víz ezeket a fogyaszthatósági kritériumokat kielégíti, akkor ivóvíznek minõsül(het). Az ivóvizet két fontos tulajdonsága alapján minõsítik. Az elsõdleges szempont az egészség biztonsága, ami azt jelenti, hogy a víznek kémiai és mikrobiológiai szempontból olyannak kell lennie, hogy az az emberi egészségre ártalmatlan legyen. A másik fontos kritérium, hogy a víz azokkal az anyagokkal szemben, amelyekkel érintkezik, ne legyen agresszív, ne okozzon korróziót, és ne váljon ki belõle semmi. Az ivóvizet ellentétben az ásványvízzel rendszerint fizikai, kémiai és mikrobiológiai módszerekkel a vízmûvek állítja elõ, az ásványvíz emberi beavatkozástól mentes. Az ásványvizet még semmilyen célra nem használták, mesterséges úton nem tisztították. Hogyan keletkezik az ásványvíz? Az ásványvizek összetétele és jellege rendkívül változatos. Általában nyolc-tíz osztályba szokták sorolni a vizeket, így pl. savanyú vagy szénsavas, alkalikus, kénes, földes-meszes, keserûsós, konyhasós, vasas, jódos-brómos stb.
120
*** Az élelmiszerként forgalomba kerülõ palackozott ásványvizek fogyasztása az egész világon növekszik. Európában Olaszország és Franciaország vezet e téren évi 120-130 literes egy fõre esõ fogyasztással. Magyarországon 2006-ban az egy fõre esõ palackozott természetes ásványvíz fogyasztás 85 liter volt. DR. BORSZÉKI BÉLA mérnökbiológus
121
JÚNIUS
A változatosság oka az, hogy az ásványvíz keletkezése és kialakulása rendkívül összetett. A földtani viszonyok meghatározó szerepe elsõdleges ugyan, de számos fizikai, kémiai és biológiai tényezõ is közrejátszik ezekben a folyamatokban. A víz, mint jó oldószer, természetes körforgása (csapadékképzõdés, talajbaszivárgás) során különbözõ anyagokat vesz fel. Hosszabb-rövidebb idõt tölt el a felszín alatt, amíg újra a felszínre kerül természetes forrásként vagy fúrt kutakon keresztül. Nagyon fontos az úgynevezett idõfaktor, vagyis az az idõ, amit a víz abban a környezetben tölt, ahonnan fel tudja venni kémiai tulajdonságait, meghatározó elemeket, ásványi sókat. Azt az idõt, amit a víz a felszín alatt tölt, nevezzük a víz korának. A gleccservizek, karsztvizek általában csak nagyon rövid idõt töltenek a felszín alatt, s így igen csekély ásványi anyagot képesek ez idõ alatt kioldani a velük érintkezõ kõzetekbõl. A felszín alatti vizek között van olyan is, amely még nem vett részt a természetes körforgásban. Ezek az ún. magmatikus eredetû vizek, amelyeknek létezésérõl a vulkánkitörések alkalmával gyõzõdhetünk meg. Az ilyen víz többmillió éves is lehet. A természetes vizek attól függõen, hogy azok hogyan kerülnek a felszínre, lehetnek ún. forrásvizek és kútvizek. A források természetes vízfeltörések és a mélységi vizek áramlásának, mozgásának bizonyítékai. A víztárolók feltárása és a víz felszínre hozatala, kitermelése fúrt kutakkal történik. E kutak mélysége néhány métertõl több ezer méter mélységig terjed. A kutak lehetnek pozitívak és negatívak. A pozitív kutakból a víz felszín alatti természetes nyomás hatására magától tör fel, míg a negatív kutakból a vizet ki kell szivattyúzni. Az ásvány- és gyógyvizek kémiai összetétele szoros összefüggésben van a földtani környezettel: Befolyásolja az oldódást a kõzetek összetétele, szerkezete, elhelyezkedése, a víz hõmérséklete, a víz széndioxid tartalma, a víz mozgásának sebessége és természetesen a legfontosabb tényezõ, az idõ. Az az idõtartam, amely alatt a víz a kõzettel érintkezik. Az ásványvíz-elõfordulásokat szerte a világon elsõsorban az adott terület földtani felépítése, a föld kérgét alkotó kõzetek milyensége, jellege, elosztása és szerkezete határozza meg. Magyarországon a földtani felépítés következtében kevés forrásfeltörés ismert; a hegyvidéki országok sokkal gazdagabbak természetes ásványvíz forrásokban. Az ásványvizek egy jelentõs csoportjának a hõmérséklete meghaladja a 300 °C-t. Ilyen hévizekben Magyarország különösen gazdag.
JÚNIUS
2008-2009 Szent Pál éve 2000 éve született az apostol XVI. Benedek pápa Szent Pál évet hirdetett 2008. június 28-tól 2009. június 29-ig az apostol születésének 2000. évfordulója alkalmából. Ebbôl az alkalomból a Szentatya teljes búcsút engedélyez azoknak, akik az alábbi feltételeket teljesítik: megtisztulás a gyónás szentsége által és szentáldozás, továbbá Rómában, a Falakon kívüli Szent Pál pápai-bazilika meglátogatása, valamint ima a Szentatya szándékára. Ezáltal megadatik a teljes búcsú, azaz a bûneink ideig tartó büntetésétõl való szabadulás. A teljes búcsút a keresztény hívek elnyerhetik saját maguk számára, továbbá az elhunytak számára, mindahányszor teljesítik az elõírt feltételeket, ugyanakkor érvényes az a kikötés, hogy a teljes búcsú csak naponta egyszer nyerhetõ el. A jeles évforduló alkalmából érdemes fölidéznünk Szent Pál apostol életének rövid történetét. Szent Pál a kisázsiai Tarzusban született. Néhány évvel fiatalabb volt Krisztusnál. Apja a város jobbmódú polgárai közé tartozott. Családjában a zsidó hagyomány keveredett a görög kultúra hatásaival. Ezt mutatja az apostol kettõs neve is: a zsidó Saul és a görög-római Pál. A szülõi házban farizeus szellem uralkodott, nem maradt azonban hatástalan Pálra a görög kultúra sem (tökéletesen megtanulta a görög köznyelvet). Szülei tudós rabbivá akarták nevelni, de kézmûvességre és sátorszövésre is kitaníttatták. Felsõbb tanulmányokra Jeruzsálembe került, ahol Gamáliel tanítványa lett. Bámulatos jártasságra tett szert az Ószövetségi Szentírásban. Lobbanékony természetû, eszmékért lelkesedõ ember volt, a törvény és zsidó hagyomány szenvedélyes követõje és hirdetõje, így nem csoda ha ott találjuk a bontakozó Egyház üldözõi sorában. Mikor Damaszkuszba indult, hogy fogságba vesse az ottani keresztényeket, bekövetkezett a csodálatos jelenés, s ez Pált hitvallóDürer: A 4 apostol c. festményébõl vá és Krisztus apostolává változtatta (Pál-fordulás). Pál apostol feje (1526) Ettõl a pillanattól fogva meggyõzõdéssel hitte, hogy Jézus az Isten fia, és a megígért Messiás. Damaszkuszban megkeresztelkedett és nyíltan megvallotta hitét. Mindez 38 körül történhetett. Ezután hosszabb idõre visszavonult, hogy megérlelje lelkében az új hitet. Majd visszatért Damaszkuszba és nyilvánosan hirdette új meggyõzõdését. Késõbb Jeruzsálemben kapcsolatba lépett szent Péter apostollal. Majd Barnabással Antióhiába ment egy évre apostoli munkát végezni. Igehirdetésük nyomán az antióhiai egyház megerõsödött, s így annak vezetõi megbízták Pált és Barnabást a további apostoli munkával Ciprus szigetén, majd a kisázsiai partokon. Bejárták Pamfiliát, Piszidiát, Likaóniát és helyi egyházakat alapítottak. Ez volt szent Pál elsõ apostoli útja (Krisztus után 45-48).
122
VIDÁNÉ DR. ERDÔ FRANCISKA
Örömmel értesítjük, hogy
virág- és ajándékboltunk megnyílt. Címünk: Haller u.15. (a CBA mellett, a villamosmegállóval szemben) szálas és cserepes virágok széles választéka cserepek, kaspók, virágföld ajándéktárgyak, desszertek
Kedvezô árainkkal várjuk szeretettel! 123
JÚNIUS
Második apostoli útjára (Krisztus után 49-52) a Jeruzsálemben tartott zsinat után indult el Szilás kiséretében. Útja Szírián, Cilicián, Likaónián, Frígián és Galícián vitt keresztül. Majd átkelt Európába s eljutott Filippibe, Tesszalonikibe, Béreába, Athénbe és Korintusba. Itt másfél esztendõt töltött és megírta elsõ és második levelét a tesszaloniki hívekhez. Végül Efezuson és Jeruzsálemen keresztül visszatért Antióhiába. Harmadik apostoli útja (Krisztus után 53-58) Galícián és Frígián keresztül Efezusba vitt, s itt három évet töltött az egyház megszervezésével. Itt írta levelét a galatákhoz és elsõ levelét a korintusiakhoz. 57 nyarán újra átkelt Európába, s egy ideig Macedóniában mûködött. Itt írta második levelét a korintusiakhoz. Késõbb lement Korintusba és ott megírta levelét a római egyháznak. Ekkor már hispániai útjának tervei foglalkoztatták. De tervét nem tudta keresztülvinni, mert 58-ban a jeruzsálemi templomban elfogták és halálra akarták ítéltetni a római helytartóval. Két évig fogságban volt, végül római polgárjoga mentette meg életét. Igazságtalan elítélése miatt a császárhoz fellebbezett. 61 tavaszán fogolyként hajóval érkezett Rómába. Itt perének tárgyalásáig, újabb két évig könnyû fogságban tartották. Lakást bérelhetett, látogatókat fogadhatott, folytathatta apostoli munkáját, de csak bilincsben, állandóan a császári testõrség egy katonájához kötve. Ekkor írta levelét a kolosszeiekhez, az efezusiakhoz, Filemonhoz és a zsidókhoz. Csak a hagyományból ismert, hogy 63-ban a császári bíróság felmentette szent Pált. Ekkor megvalósíthatta végre Hispániába tervezett útját. Visszatérve Keleten töltött hosszabb idõt (6566). Kréta szigetét, Kisázsia és Macedónia egyházait látogatta végig. Ebben az idõben írta elsõ levelét Timóteusnak, és a Titusznak szóló levelet. 67-ben ismét Rómába ment, ahol még tartott a Néró császár által 64-ben kezdett keresztényüldözés. Az apostol fogságba került, s onnan írta második levelét Timóteusnak. Még ebben az évben vértanúsággal fejezte be életét: mint római polgárt nem feszítették keresztre, hanem lefejezték. Késõbbi leírás szerint ez június 29-én történt, ugyanazon a napon, amikor szent Péter apostol is életét adta Krisztusért. Ezért szent Péter és Pál ünnepe a jelenlegi naptárban is június 29-én van. A Szentírás az apostol 14 levelét õrzi. Ezekben atyai gondoskodással tanítja a korábbi apostoli munkája során alapított egyházak híveit, illetve egyházi elõljárókat (Timóteus, Títusz) és egy esetben egy magánszemélyt (Filemon). Leveleit görög nyelven írta. Az apostol foglalkozott elvontabb teológiai kérdésekkel is. Éles szelleme és gazdag érzelemvilága erõvel és szépséggel tölti el stílusát. Levelei igen nagy hatással voltak az Egyház tanításának kialakulására.
Radnóti naplójából
1939. augusztus 9., szerda Reggel egy álombeli kiáltás ébreszt, a párisi ószeres kiáltása, egy hónapig ez ébresztett újra reggelenként, szövegét ma sem tudom még: Niizi-bokkarája-bokk! 1939. augusztus 14., hétfô, Szabadság kávéház Új napilap, Pesti Magyar Hírlap. Fôszerkesztô Szvatkó Pál, felelôs Darvas János. Vass László ír Hankiss: Tormay Cécile c. könyvérôl. Utolsó mondata: Az életrajz hôsét különösen a középosztály tisztelhetné magának mintaképül. (A hazugság úgy üt ki a stíluson, mint bôrön a fekély. Jelentkezik, rondán, mint a vér tisztátalansága.) Az elesettek, a szegény magyarok úgyis a szívükben ôrzik életmûvének áldásait.(!) Vass László! Ugyancsak Vass. A párisi üzengetôk címmel Gereblyésékrôl: ...bizonyos »magyar írók«, mint már megemlékeztünk róluk egyízben, azzal töltik henye életüket a szajnaparti lebujokban'... ... de a magyar írók egész tábora együttesen utasítja vissza a párisi üzengetôk egységbe-hívó csábdalát, akik között ott látjuk a Csehszlovákiából Benessel együtt elmenekült »magyarokat« is, mellükön a csehszlovák jelvénnyel s tárcájukban a párizsi és londoni »csehszlovák« követség propaganda pénzeivel... Vass László! 1939. augusztus 21., hétfô Önkínzás ez a hétfô reggeli újságolvasás. A gyomrom émelyeg, beteg és fáradt vagyok utána. A Fôvárosi könyvtár elôtt Erdélyi József keresztezte az utamat ma délután. A könyvtár lépcsôjén gondoltam arra, hogy hiába, minden kornak vannak babonái, téveszméi és elôítéletei persze. Egyszerûen nem hiszem el, hogy E. J. nagy költô. Hatása sokszor a másodrendû tehetségeknek is van, hát még az elsôrendûeknek. Nem nagy költô s most már nem is lesz azzá. Hol a világ, a nyelv, amit teremtett? Nevelô hatása volt, az bizonyos, de nagy...? A múltkorjában egy nyilas lap kiáltotta naggyá, de a Nyugatnál is akadtak, akik titokban szintén E.-hívôk. A nagy Attila volt közöttük, s írónak Illyés. S tán Márai, Déry. De már megint a nemzedék! Halász Gábor ugyancsak fertôz... Este vacsora Sík Sándorral a Rudas-fürdô vendéglôjében, négyen vagyunk., Gyulával és Gáborral. Éjjel, vacsora után, a budai Dunaparton egy lámpa alatt fölolvasta a Virrasztók!-at, nekünk írt versét. Nagy kerülôvel, sétálva érünk a Rendházhoz. Utána Gyula meséli, hogy Gáspár Zoltán nem hajlandó többé a koll. hétfôi összejövetelén megjelenni a Szép Szóról tett megjegyzéseim miatt. Keserves ez, de végül is így kellett végzôdnie. Még egy levélben megkísértem. Éjjel a villamosban meséli valaki, hogy megkötötték a német-orosz megnemtámadási szerzôdést. Lengyelországnak vége s mi lesz velünk? Vége Hungáriának is? S meddig? Leonardo képeket nézegetek elalvás elôtt. 1939. augusztus 23., szerda Este Kovács Margitnál, egy remek betlehemes csoportot fejezett be, csodálatos Máriát és bûvös háromkirályokat. Drága, szelíd, gyönyörü Máriát. Mennyi gyermekség és édesség s mennyi mûvészi ravaszság van Margitban, mindig és újra meglep. Reggel elkezdtem a Gyermekkori naplóból apa halálát. Az egész terv régi, a kompozíció nagyon kész; félek, hogy nem csinálom meg, nem érdekel majd... ezért nem tudok majd prózát írni? míg teljesen nem kész, nincs bennem, addig nem kezdem el, s ha kész, nem izgat többé... [részletek Radnóti Miklós: Napló c. kötetébôl, Magvetô kiadó, 1989] 124