JÚNIUS
2011 JÚNIUS SZENT IVÁN HAVA 1
Sze Tünde, Kund
2
Cs
Kármen, Anita
3
P
Klotild, Kevin
4
Június Nyárelô Ikrek, vagy pünkösd hava És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lôn nagy hirtelenséggel az égbôl mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek elôttük kettôs tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel. (Apostolok Cselekedetei 2:1-4) Pünkösd a Szentlélek hónapja. Ahogy tavasszal megújul az élet, és egyszercsak szerelembe fordul az idô, nyárelôn, a Szentlélek havában igazán átérezhetjük Isten szeretetét, Szent Lelkének kiáradását. Átélhetjük belsô, személyes életünkben és közösségeinkben egyaránt, ugyanis a Szentlélek nem csak egy-egy embert akár téged, vagy a körülötted élô ismeretlen embereket tölt fel erôvel, hanem a családokat is, sôt a gyülekezetek is és magyar nemzetünk szívét-lelkét is. Pünkösd az egyház, a keresztény közösségek születésnapja.
104
Szo Bulcsú
5
V
Fatime, Ferdinánd
6
H
Norbert, Cintia, Norman
7
K
Róbert, Roberta, Robin
8
Sze Medárd, Zaránd
9
Cs
Félix, Annabella
10
P
Margit, Gréta
11 Szo Barnabás, Barna, Barabás 12
V
Pünkösd, Villô
13
H
Pünkösd, Antal, Anett
14
K
Vazul, Herta
15
Sze Jolán, Vid
16
Cs
Jusztin, Arany
17
P
Laura, Alida
18 Szo Arnold, Levente 19
V
Gyárfás
20
H
Rafael, Dina, Polett
21
K
Alajos, Leila, Alojzia
22
Sze Paulina
23
Cs
Zoltán, Édua
24
P
Iván
25 Szo Vilmos, Maxim 26
V
János, Pál
27
H
László
28
K
Levente, Irén
29
Sze Péter, Pál
30
Cs
Pál
1911. június 1. (100 éve történt) Megalakult az elsô magyar filmvállalat. 1921. június 2. (90 éve történt) Megszületett Karinthy Ferenc író, színmûíró (Budapesti tavasz). 1621. június 3. (390 éve történt) A németalföldi országgyûlés megalapította a Nyugatindiai Társaságot a Kelet-indiai Társaság mintájára. A XVI. század végétôl hirtelen fejlôdésnek indult a németalföldi kereskedelem, mivel az állam lemondott a tengeri hajósok adójáról, sôt támogatta vállalkozásaikat. A kereskedelmi társaságok egyesülésével pedig csökkent a konkurencia. 1986. június 4. (25 éve történt) Hosszú szünet után újra megindult a Budavári Sikló. Az eredetileg gôzüzemû Siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. A terveket Wohlfahrt Henrik készítette. 1870. március 2-án avatták fel; Európában második ilyen szerkezetként. A Várban csak 1928-ban indult meg az autóbusz-közlekedés addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent. 1886. június 6. (125 éve történt) Megszületett Bajcsy-Zsilinszky Endre publicista, politikus. 1961. június 6. (50 éve történt) 85 éves korában meghalt Dr. Carl Gustav Jung, svájci orvos, pszichiáter, az analitikus lélektan megteremtôje. Az elsô modern pszichiáter, aki kijelentette, hogy az emberi elme 'természeténél fogva vallásos' és megpróbálta azt mélységeiben megvizsgálni. Az álomanalízis legismertebb úttörôje. Tanulmányozta a mûvészeteket, és kijelentette, hogy a mûvészet alkalmazható a félelem és a szorongás enyhítésére, illetve gyógyítására. 1921. június 7. (90 éve történt) Jugoszlávia és Románia szövetségre lépett, és megalakult a kisantant, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségi rendszere. A szövetséget, amely Magyarország és Ausztria újraegyesítése, a Habsburg-monarchia helyreállítása, valamint Magyarország esetleges revíziós igényei ellen irányult, Franciaország is támogatta.
1886. június 12. (125 éve történt) Elfogadták Eiffel mérnök tervét az azóta Párizs jelképévé vált torony megépítésére. Párizs jelképe, az Eiffel-torony Gustave Eiffelrôl (18321923), az építôrôl kapta nevét. Az építmény a francia forradalom centenáriumára rendezett világkiállításra készült. Az építkezés 1887. január 26-án kezdôdött, majd 2 év, 2 hónap és 2 nap alatt fel is épült a torony. Különös figyelmet fordítottak a biztonságra, egyetlen munkás sem halt meg az építkezés során. Megépültekor a világ legmagasabb építménye volt, és az is maradt 1929-ig, a New York-i Chrysler Building elkészültéig. Jelenleg a késôbb felszerelt TV antennákkal együtt 326 méter és 75 centiméter magas. 15 000 különbözô fémdarabját 2,5 millió kézzel formázott csavar tartja össze. 7,5 millió akkori frankba került, a torony minden egyes kilója 1 frankba. 1936. június 18. (75 éve történt) Moszkvában, 68 éves korában meghalt Makszim Gorkij orosz író, a szocialista realizmus egyik megalapítója. Eredeti nevén: Alekszej Makszimovics Peskov Nyugat-Európában már a századforduló elôtt ismertté vált regényeivel és elbeszéléseivel, amelyekben fôként a kispolgári társadalmi körülményekkel foglalkozott. Szegény családban nôtt fel, az októberi forradalom után a bolsevizmus híve lett, az új irodalom, a szocialista realizmus példaképévé vált. 1991. június 25. (20 éve történt) Horvátország és Szlovénia kinyilvánította függetlenségét Jugoszláviától. 1871. június 27. (140 éve történt) A yen lett hivatalos fizetôeszköz Japánban. 1991. június 30. (20 éve történt) A Magyar Szabadság napja. 1991. június 30-án fejezôdött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, és az ország visszanyerte önállóságát. Ennek emlékére minden év júniusának végén országszerte rendezvényeket tartanak, a fôvárosban Budapesti Búcsú néven. 1971. június 30. (40 éve történt) A Szojuz-11 legénysége az ûrrepülést követô földetérés közben életét veszítette. A Szaljut-1 ûrállomáson töltött háromhetes utazás után, sima földetérést követôen a mentôegységek holtan találták a Szojuz11 legénységét. A hivatalos jelentés szerint a tragédia oka, hogy leérés elôtt húsz perccel kinyílt a légnyomáskiegyenlítô szelep az orosz ûrhajósok nem viseltek szkafandert a kabinban, így szinte azonnal megfulladtak.
105
JÚNIUS
Évfordulók
JÚNIUS
Lelki útravaló Június
Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. (Máté 5:10) Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, minthogy valaki életét adja az ô barátaiért. (Ján. 15:13 ) Gyermekkoromban kétféle zászlót használtak egy szocialista városban: az egyik természetesen a vörös volt, a másik pedig a kék. A kéket ritkábban lengette a szél, de azért volt belôle jó sok. A béke jele, felelték kérdésemre. Az ember gyermekkorában nagyon fogékony, s a felnôtteket figyelve egész életemre belém ivódott a kétség, hogy amit látok, az talán mégsem az, aminek nevezik, hanem valami más, nagyrészt az ellenkezôje annak, amit mondanak róla. A kék zászló a békét volt hivatva hirdetni, de akkor, az ötvenes években a Kárpát-medencében sok minden volt, csak béke nem. A béke mint utóbb kiderült a háborúságnak egy formája. Éppen nem látható fegyverekkel vívják, hanem a politika, a gazdaság, a (félre)tájékoztatás eszközeivel. S mivel vagy háborúban, vagy békében élünk, így hát egyikünk sem kerülheti el, hogy valahogy a háborúskodás el ne érje. Emberi létünk, életünk, egymással való kapcsolataink szüntelen háborúskodásnak tûnik. A mindennapi hírek is folyton arról szólnak, hol, miért, hogyan is vannak a dolgok a nagyvilágban, hogyan állnak mostanában a háborúk. Egymással találkozva is azt puhatoljuk, azt taglaljuk, vajon a munkahelyünkön, vagy a családban hogyan is áll a háború és béke dolga. Volt néhány nemzedék, amelyik már több mint száz évvel ezelôtt, az úgynevezett boldog békeidôkben született. Ekkor a nemzet magára talált, gyarapodni kezdett, s megvolt a remény arra, hogy annyi viharos évszázad után végre valami új, nagyon jó dolog induljon el. Akik abban az idôben születtek, teli voltak bizakodással, reménységgel. Aztán ôk harcolták végig az elsô és második világháborút. A boldog békeidôk gyermekei végigélték nemzetünk eddigi legnagyobb tragédiáit. Nem tudtak, nem is akartak elmenekülni, a boldog ábrándokba süllyedni, hanem végigharcolták az évszázadot, úgy, hogy elvesztettük mindkét világháborút, hazánk jelentôs részét, és ráadásul az 1956-os forradalmat... Mindig is nagyon tiszteltem és szerettem ezeket a nagyon sokat szenvedett nemzedékeket. Akiket személyesen ismertem közülük, sok régi történetet meséltek, és megtanítottak arra, hogy mindig lehet boldogan élni. Akkor is, ha kevés az ennivaló, ha már lerongyolódott a ruhánk, ha megfosztanak a vagyonunktól, vagy a legközelebbi barátunk, vagy éppen a testvérünk becsap, elárul. Akkor is lehet boldog az ember, ha éppen végig kell néznie tehetetlenül az értékek széthullását. Bármilyen hihetetlen, azt mondták, lehet boldog akkor is az ember, ha körülötte mindenütt az elmúlás, veszteség, pusztulás sûrûsödik. Még ha a legszentebb dolgok, az egyház és a nemzet teljes széthullásának tanúja is! Mi lehet ennek a titka? Jézus így tanít bennünket: Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. Ez a tanítás azért különös, mert az Ószövetség történeti része tele van háborúkkal, s ezekkel mi, mai hívô emberek nemigen tudunk mit kezdeni. Mi magyarok pedig különösen nehezen olvassuk a régi sorokat, hiszen a reformáció idejében éppen a zsidók törté-
106
70 ÉVE TÖRTÉNT (1941. június 26.): Bombatámadás érte Kassát, Munkácsot és Rahót A Szovjetunió elleni német támadás után a magyar katonai körök és a német hadvezetés egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a kormányra a háborúba való bekapcsolódás érdekében. Horthy és Bárdossy László magyar miniszterelnök ódzkodtak az önkéntes felajánlkozástól, ezért jött nekik is kapóra, hogy máig ismeretlen felségjelzésû gépek bombázták Kassa városát. Ez kellõ hivatkozási alap volt a hadiállapot bejelentésére. Ekkor Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak és bekapcsolódott a második világháborúba a Tengely-hatalmak oldalán.
107
JÚNIUS
netéhez hasonlították a miénket. Sokáig valóban a magyar nemzet történetének talán legelesettebb idejét éltük, úgy éreztük, hogy a keresztény, Krisztushoz kötôdô magyarság annyira meggyengült, hogy talán már nincs is kiút
Ebben a vesztésre álló helyzetben is, de akár a mostani reménytelibb idôkben is hallgassuk meg a tanítást: Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. Jézus azokat mondja boldognak, akik az igazságért harcolnak. Valami egészen különleges ellentét van e gondolat és tapasztalataink között: ha az igazságért harcolsz, akkor boldog lehetsz, s mivel nem lehet megúszni a harcot, ezért hát igyekezzünk az igazságért harcolni, ahogy ezt száz évvel ezelôtt nagyapáink tették. Igazságért és igazságosan harcolni. Három a magyar igazság. Persze nem tudjuk, mi ez a három. Lehet sok minden. Az Isten haza család egysége, vagy a Szentháromság, vagy a templomokban sokszor ábrázolt, a saját vérével három fiókáját etetô pelikán? A hármasság valahogy a teljességet jelenti. A magyar igazság az, ami teljes, amiben nincsen gazság, hamisság. Keresztényi gondolattal pedig, amelyet olyan mélyen ôrzünk szívünkben-lelkünkben, az igazág az, hogy az Élô Isten, aki teremtette és fenntartja az eget és a földet, aki elérhetetlen távolságban van ugyan tôlünk, mégis itt van velünk, tehát a mi Mennyei Atyánk a mi háborúskodásaink közepébe elküldte az ô gondoskodó szeretetét Jézus Krisztusban. Ô pedig az Atya szeretetével feltölti, megerôsíti elvesztettnek látszó életünket. János apostol ezt írja: Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, minthogy valaki életét adja az ô barátaiért. Jézus pontosan ezt tette értünk. Mindent feláldozott értünk, a mindenséget adta nekünk, hogy mi itt ezen a földön boldogok lehessünk az ô szeretete által. De hát hogyan is lehetséges ez? Hiszen Jézus nem ad pontos tájékoztatást arról, hogy a mindennapokban mit is kell tennünk, hogy a nemzetünk, az egyházi közösségeink, vagy éppen a családunk újra erôs lehessen. Legalábbis az az érzésünk, hogy mindezek nagy szavak, és nem is miránk vonatkoznak. Pedig igenis hozzánk szólnak, ránk vonatkoznak Jézus szavai. Az életünk, mindennapjaink igazságáért nap mint nap vívott nehéz csata a legnagyobb, ami csak életünkben személyesen megvívható, s ez a csata az, hogy egymást szeretni tudjuk. Hogy a mellettünk élô másik embernek, a testvéreinknek, a munkatársainknak, vagy ennek a sokat szenvedett nemzetnek szeretetet tudjunk adni. A csata akkor dôl el, amikor egymást szívbôl utáló emberek a szeretet eszközeit felhasználva együtt kezdenek el valamit csinálni. A háborút pedig akkor fogjuk megnyerni, a mennyek országát akkor érjük el, ha az igazságért való harcaink közepette szívünkben szeretet, békesség és boldogság fog uralkodni... Bereczky Zoltán református lelkész
JÚNIUS
Ferencváros orgonistája Tíz éve hunyt el Kopeczky Alajos (19072001) Id. Kopecky Alajos egyházkarnagy-orgonamûvész, kántor, pedagógus gazdag és értékes életútja olyan budapesti kultúrtörténeti emlékeket ôriz, amelyre ma már tíz évvel halála után is csak történelemkönyvekben bukkanhatunk. Önképzéssel és világhírû magyar és külföldi mesterek szellemi hatásának ötvözetével gyarapította a diákok és a templomba járó hívôk nemzedékeinek lelki és zenei mûveltségét. 1907. február 11-én született a Márton utcában. Mindig hûséges lakója maradt a kilencedik kerületnek, annak ellenére, hogy számos más plébánia is szerette volna, ha az ô gyülekezetük mûvészi és egyházi színvonalát gazdagította volna tudásával. Budapesti kerületek mellett még a Szegedi Dóm orgonisId. Kopeczky Alajos ta állását is felajánlották számára élete során. De ô mindig 93 éves korában megmaradt igazi ferencvárosi lokálpatriótának. Élete a Ferencváros XX. századi történetének nyitott könyve. Gyermekkorában még a Mester utcai milimáriktól vett tejet itta, mintha legalábbis falusi fiú lett volna. (A milimárik azok a tejes asszonyok voltak, akik még a harmincas években is az utcában lévô házaikban tartották a teheneiket és a frissen fejt tejet házhoz vitték.) Sok földmûves is lakott ezen a környéken, akik villamossal vagy lovas kocsival jártak Csepelre a földjeiket megmûvelni. Így még egykor búzaszentelések is zajlottak a Haller utcai templomban. A Mester utcában a negyvenes évek végéig még favillamosok közlekedtek, amelyeknek még kézzel kellett a vasajtajukat nyitni. Abban az idôben nem minden villamosnak volt látható helyen az áramszedôje. A belvárosban közlekedôknek nem engedélyezték, csak az alsó áramszedést. Még a Kálvin téren sem. Csak a Ludovikától kifelé tették fel az áramszedôket. Olyan lassan közlekedtek, hogy menet közben fel lehetett rájuk ugrani, és az emberek a lépcsôkön lógtak vagy az ütközôkön utaztak. Sôt, Alajos bácsi gyerekkorában még a kocsi tetején is ült, ha nem volt máshol hely. Fiatalkori merészségére jellemzô, hogy 15 évesen a Dunát is átúszta a Déli-összekötô hídnál (ma Lágymányosi híd). Tizenéves korában igazi pálutcais életet éltek öccsével. Osztálytársaikkal együtt megalapították az ETK-t, az Egyesült Tanulók Körét, amelyben komoly csapatszellem mûködött elnökkel és nótáriussal. Ez utóbbi feladatot kapta Kopecky Alajos. Iskolán kívüli szervezôdésként jöttek létre. A városszéli erdôkbe mentek ki, az volt az ô grundjuk. Legalább huszan jártak össze. Még zászlót is varrtak színes rongyokból, amire ráhímezték az ETK-t. Az a kiserdô, ahová már tavasszal futottak mezítláb a sarat dagasztani és fára mászni, az a mostani Lurdy ház helyén terült el. A Ludovika kertjébe is nagy kirándulásokat tettek, ahol az elsô világháború idején egy ipari kisvasút és uszoda is mûködött. (Ezek nyomai még ma is fellelhetôk az Orczy park területén.) Már hosszabb villamosozásra kellett vállalkozniuk a barátaival, ha az izgalmas bokakorzóra indultak a Vigadó elé. A Duna korzón sétáló csinos hölgyeket lehetett csodálni, akik elôtt az urak összeütött bokával tették a szépet. Az ott elhelyezett vaskorlátos, ún. Buchwald székeket is csak messzirôl nézegették, ugyanis 1919-ig csak fizetés ellenében lehetett helyet foglalni rajtuk.
108
109
JÚNIUS
A XX. század tízes éveiben a történelem híres szereplôi utolsó jeleneteinek tanújaként kezdett a világgal ismerkedni. 1916-ban Bécsben, a Burgban még láthatta Ferenc Józsefet halványuló császári fényében. Ugyanennek az évnek a végén pedig már IV. Károly pompás koronázását nézhette a Budai Várban. Édesapja szobrászmûvészként vette ki a részét az ünnepségek díszítésében. Háborúk, diktatúrák, nélkülözések, királyi pompa és demokratikus pazarlás. Ezek a mélységek és magasságok határozták meg késôbb is a XX. század történetét, és benne Kopecky Alajos életét is. Az elsô világháború vége, a kommün önkénye, majd a Horthy-korszak szolgált háttérként egy zenész fiatalember harcához a boldogulásáért. 8 évesen kezdett hegedülni tanulni, majd a zongorára váltott. A kiváló Bartók-tanítványtól, Kósa Györgytôl kapta az elsô zongoraleckéket. Neki köszönhette azt az alapos zenei tudását, amire késôbb építhette orgonamûvészi ambícióit is. Már 14 évesen a zene irányította életét, amikor mint orgonista kereste a kenyerét a Gát utcai plébánián. Itt sok segítséget kapott ahhoz, hogy beletanuljon a misék rendjébe. Az akkori egyházközség igazgatója, Schmidt Gyula, atyai szeretettel segítette a pályakezdését, sôt még az iskolai tanulmányaiban is támogatta. Pár év múlva már az általa alapított énekkart vezényelte az istentiszteleteken. Fiatal kora ellenére zenei tudása tekintélyt szerzett a nála idôsebb tagok elôtt is. Amikor 1923-ban ebbe a templomba kinevezték dr. Töttösy Miklóst plébánosnak, akkor a beiktatásán Kopeczky Alajos különleges misét szervezett. Ezen nem csak a szokásokhoz híven az orgona szólt, hanem az általa vezényelt Még 93 éves korában is vezényelte kedves énekkarát kórus egy egész zenekarral is kia Haller utcai templomban egészült, ami csodálatosan gazdagította a hangzást. Szükség is volt rá, hiszen ott még egy hagyományos, szerény képességû, kis egymanuálos, fújtatós orgona mûködött. 18 évesen felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol hegedû, zongora és orgonatanári végzettséget szerzett. Antalffy Zsíross Dezsô és Zalánffy Aladár fejlesztették orgonatudását, míg a többi tantárgyban olyan nagyságok tanították, mint Dohnányi Ernô, Weiner Leó és Hubay Jenô. Tanulmányai alatt is folyamatosan kántorkodott a Gát utcai templomban, és vezette az énekkarát. A diplomával a zsebében már komolyabb világi pénzkereset után is kellett néznie. Abban az idôben (sem) volt könnyû egy fiatal pályakezdô helyzete, alig volt állás. Trianon és a gazdasági világválság nem kímélte a maradék országot. Ám, mint Alajos bácsi életében mindig a sorsdöntô pillanatokban, az ôrzôangyala kiterjesztette fölé szárnyait. Ebben az esetben egy amatôr zeneszerzô orgonamûvének az elôadását vállalta el, aki hálából felajánlotta segítségét az álláskeresésben. Ez a lelkes zeneszeretô pedig nem más volt, mint ifj. Korányi Frigyes (18691935), aki éppen abban az idôszakban volt pénzügyminiszter (1931-1932). A Pénzügyminiszter szonátájá-nak elôadására sem akármilyen körülmények között került sor, mert a Zeneakadémia nagytermében még egyetlenegy sort sem tett ki a közönség létszáma. Ám ez a kis hallgatóság nem akárkikbôl állt, hanem az Akadémia világhírû tanári karából: Doh-
JÚNIUS
nányi Ernô a zongoratanszék, Weiner Leó a kamarazene-tanszék, Hubay Jenô a hegedûtanszék vezetôjeként. Rajtuk kívül még csak a szerzô családtagjai voltak hivatalosak erre a rendkívüli eseményre. A pénzügyminiszter betartotta ígéretét, és Kopeczky Alajos pedagógusi munkáját 1931-ben, ifjú énektanárként, a Százados úti polgári fiúiskolában kezdhette meg. Ezzel szinte egyidôben két fontos esemény is történt az életében. Elôször is megnôsült. Feleségét a Gát utcai énekkarban ismerte és szerette meg. Három fiuk született, akik közül a legidôsebb, Kopeczky Lajos építészmérnök, ma is továbbélteti édesapja örökségét, amikor ünnepi alkalmakkor megszólaltatja a Haller téri orgonát. Másodszor pedig a Fôvárosi Énekkar másodkarmestere lett, ahol a zongorakíséretet is rábízták. Itt a kor nagy karmestereivel dolgozhatott együtt. 1934-ben, Kodály születésnapján Arturo Toscanini vezényelte a kórust. A Psalmus Hungaricus mûve hangzott fel, ahol Rösler Endre énekelte a tenorszólót. Késôbb ugyanezt a mûvet Simándy Józseffel is elôadták. A külföldi mûvészek mellett olyan magyar kiválóságokkal is alkalma volt együtt zenélni, mint Lukács MikKülönleges háziorgonáján gyakorol, ami lós, Ferencsik János, Kóródi András. a 30-as években készült két zongorából 1931-ben, amikor elvégezte a Zeneakadémiát, még nagyban folyt az új templomra a gyûjtés a hívek körében, amit dr. Töttösy Miklós prépost plébános kezdeményezett még a húszas évek közepén. Az építéshez szükséges összeget az adományok kiegészítésére a katolikus egyház és a Fôváros, mint Kegyúr1, adta hozzá. Az új templom megtervezését a Fôváros dr. Fábián Gáspár mûépítészre bízta, aki egy egytornyú, campanille jellegû neoromán stílusú épületet emeltetett. Páli Szent Vince tiszteletére Serédi Jusztinián hercegprímás 1936. október 18-án szentelte fel. A templom létrehozása nem kis részben Kopeczky Alajos tevékenységének is eredménye. Ekkor még a Gát utcai templomból hozták át a kis orgonát, ami az új hangszer megépítéséig szolgált. Még Budapest ostroma elôtt sikerült az új, három manuálos, 32 regiszteres, elektromos motorú Angster2 orgonát felszállítani Pécsrôl. Mint késôbb kiderült, a híres gyár utolsó remekmûve került így méltó helyére Erre az eseményre sem került volna sor, ha annak idején nem áll a sarkára Alajos bácsi. Amikor a negyvenes évek elején elôterjesztette dr. Töttösy Miklósnak, hogy már itt volna az ideje lecserélni azt a kiszolgált kis orgonát, akkor még kevés hajlandóságot mutatott a támogatására. A háború céljaira való gyûjtést fontosabbnak tartotta, mint egy új orgona beszerzését. Végül sikerült azzal meggyôznie, hogy ahogy a katona nem mehet a háborúba puska nélkül, úgy nem szolgálhat az orgonista orgona nélkül.
1
kegyúr: katolikus templomot alapító, fenntartó vagy anyagilag támogató és ezért kiváltságos jogokat élvezô jogi személy
110
2 3
A Szent István Bazilika három manuálos, 65 regiszteres, pneumatikus orgonáját is az Angster cég készítette 1905-ben. A szerzô Dohnányi egyik kedvenc növendéke volt, aki nála végezte el zeneszerzésbôl a mesterkurzust.
111
Fotók: Szilágyi Gábor
JÚNIUS
Fáradhatatlan utánajárásának köszönhetô, hogy a második világháborús évek ellenére 1944ben saját, új építésû orgonája lett a templomnak. Természetesen a Gát utcai hagyományokat tovább éltetve itt is megalapította az énekkart, amelyet haláláig vezényelt. Az orgona szentelésére is különleges mûveket választott: Bach d-moll preludium és fuga, Frank Cezar Korálfantázia, Vidor: Toccata. Ezen az ünnepi eseményen egy ôsbemutatóra is sor került: Kopeczky Alajos kérésére Lisznyai Szabó Gábor3 külön erre az alkalomra komponált az énekkar számára egy orgonaszentelési motettát. A mû mind a kollégái, mind a gyülekezet elôtt nagy sikert aratott. Az énekkarral számos ismert, kiváló mûvész lépett fel. Korábban Hamari Júlia, Ilosfalvy Róbert operaénekesek. A napjainkban is a leggyakrabban hallható mûvészek pedig Ella István orgonamûvész és Kállay Gábor operaénekes, zenetanár, aki régi ferencvárosiként családjával együtt évtizedek óta örömmel vállal szerepet a templom zenei életében. Tanári karrierjében fontos állomás volt, amikor 1943-ban kinevezték a Mester utcai polgári iskolába. Innen néhány év után, 1948-ban bízták meg az egész Fôváros ének-szakfelügyelôi teendôivel. Ekkor került személyes munkakapcsolatba Kodály Zoltánnal. Együttmûködésük eredményeképpen kezdetben a fôvárosban jöttek létre azok az ének-zenei általános iskolák, ahol minden nap tartottak énekórákat. Itt vezették be elôször Kodály szolmizációs rendszerét is. Már az elsô években bebizonyosodott, hogy azok a gyerekek, akik naponta mûvelik a zenét, más tantárgyakban is sikeresebben teljesítenek. Pár év múlva a Budapesti Pedagógiai Továbbképzô Intézet tanszékvezetôjeként még gyakrabban találkozhatott Kodállyal. Ez a szakmai kapcsolat nagy hatással volt Kopecky Alajos életére és munkásságára. Azt vallotta, hogy Kodály korának legnagyobb magyarja volt. Szellemisége megerôsítette benne a hitet, hogy A pápai kitüntetés oklevele minden vész ellenére meg kell tartani az egyéniséget, és ellen kell állni a belsô, erkölcsi meggyôzôdéstôl idegen hatalmaknak. Egyházzenei tapasztalatait több évtizeden keresztül nyári kántorképzô tanfolyamokon adta tovább a fiataloknak, emellett pedig néhány zongorista és orgonista tanítványt is oktatott. 1970ben ment nyugdíjba, de napjai állandó szolgálatban teltek azután is, hiszen az ünnepek élete végéig a templomi karzatra szólították. Életének legfôbb öröme és motorja mindig az orgonálás mûvészete volt. Meggyôzôdése volt, hogy a zenének rendkívüli hatása van az emberre. Lelki húrokat pendít meg, és felvillanyozza testet. A legszebb ima a muzsika segítségével szárnyalhat. Példája mértékadó lehet a mai fiatalság és idôsebbek számára is. Varázslatos egyénisége és lankadatlan munkabírása hivatalos elismeréseket is eredményezett. 1993-ban Ferencvárosért és Budapestért éremmel jutalmazták. Göncz Árpádtól, az akkori Köztársasági elnöktôl átvehette a Köztársasági Elnöki Aranyérmet. A legfôbb kitüntetésben 1997-ben II. János Pál pápa részesítette, amikor a Szent Gergely-rend nagy érdemkeresztjét adományozta életmûvéért. Szebenyi Etelka
JÚNIUS
Orvosi tanácsok Az egészséges életmódról Magyarország a világon az elsôk között áll a daganatos-, szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség gyakoriságát nézve. Ezeknél a betegségeknél a környezeti hatások, ill. az életmód alapvetô fontosságú. Helyes életmóddal e betegségek kialakulásának valószínûsége csökken ill. a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség javítható. A helyes életmód egyik legfontosabb része a káros környezeti hatások, a legális drogok közül a dohányzás, ill. alkohol kerülése. A dohányzás minimális adagban is káros, sôt nem csak a füst, hanem maga a dohánylevél bagó formájú rágása vagy felszippantás (tubák) is rákkeltô hatású A szeszes italok hatóanyaga, az etilalkohol egészségkárosító hatású, bár fôleg a vörösborokban lévô antioxidáns vegyületeknek érelmeszesedés ellen védô hatása lehetséges, de a borban lévô alkoholnak egészségvédô hatása nincs. Férfiaknál a még elfogadható maximális heti tiszta alkoholmennyiség 250 ml (ez kb. napi 2 üveg sör), nôknél 150 ml. Az ennél rendszeresen többet fogyasztóknál a májzsugorodás kialakulásának valószínûsége nô. Az italok tiszta alkoholtartalma 1 dl italra vonatkoztatva annyi ml alkohol, ahány százalékos az ital töménysége. A sörökben B vitaminok és szénhidrátok is vannak, vagyis kalóriabevitelt is jelenthetnek, de nagy mennyiségben alkoholtartalmuk árthat. A tömény italok fogyasztása a szeszesitalok közül a legkevésbé szerencsés. A hagyományos magyar konyha túl kalóriadús, sok zsírt, húst, és szénhidrátot (tészta, rizs, krumpli) és kevés zöldséget, gyümölcsöt, ill. növényi rostot tartalmaz. Kedvezôtlen a reggeli étkezés kihagyása, ill. a bôséges, késôi vacsorák. Egészséges táplálkozásnál a fehérjebevitel csak hús helyett, kevés hússal, tejtermékekkel, tojással biztosítható. Fontos a sok zöldség, fôzelék fogyasztása, vitamin és antioxidáns védôanyag-tartalmuk miatt. Szénhidrátot keményítô formájában lehetôleg teljes kiôrlésû, nagy rosttartalmú lisztbôl készült kenyér, tészta, valamint burgonya és hüvelyesek (bab, lencse, borsó) formájában kell fogyasztani. A szintén szénhidrát répacukorfogyasztást csökkenteni kell. Az állati eredetû telített zsírok bevitelét is redukálni kell többek között a koleszterin-fogyasztás csökkentésére. Az állati zsírok közül a libazsír koleszterinmentes, a mangalicahús ill. zsír a közhiedelemmel ellentétben nem. A halak húsa zsírszegény, illetve kedvezô hatású telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A szárnyasok (csirke, pulyka) zsírtartalma kisebb a disznóénál. Zsír helyett növényolajok, vagy az ebbôl készült margarinok használata javasolható, ezek között is az olívaolaj a legegészségesebb, bár az egyik legdrágább is. Kerülendô a pácolt, füstölt, sózott húskészítmények fogyasztása, mert ezek a klasszikus tartósítószerek hosszú távon rákkeltô hatásúak. A konzerv- és hûtôipar fejlôdése, ill. a mélyhûtés elôtérbe kerülése, az említett régi tartósító módszerek visszaszorulása óta a nyelôcsô, gyomor daganatok gyakorisága csökken. A nagy rosttartalmú növényi táplálék (zöldség, gyümölcs, hüvelyesek) hatására a bélmûködés javul, a szénhidrátok lassabban szívódnak fel, az emésztett táplálék rövidebb idôt tölt a vastagbélben, a rostok a zsírok és epesavak egy részét is megkötik, így csökken a vastagbélrák és az érelmeszesedéssel kapcsolatos betegségek (szívinfarktus, agyi értörténések) elôfordulása. A diéta kissé szélsôséges formája a vegetáriánus étrend. Szójatermékekkel, csak növényekbôl is valamennyi tápanyag biztosítható, növényi + tej+ és tojás alapú étrenddel ez még egyszerûbb. A pl. Indiában is igen elterjedt vegetáriánus konyha is lehet jó amellett, hogy egészséges.
112
113
JÚNIUS
Gyermekeknél a táplálkozás és a kielégítô fehérjebevitel fontos, mivel az alultápláltság és tartós fehérjehiány visszafordíthatatlan fejlôdési zavarokat okozhat pl. a szellemi képességekben. A gyermekkori túltápláltság; kóla, csipsz, hamburger, édességek, energiaitalok és más ételszemét tartós fogyasztása elhízáshoz és fiatalkori cukorbetegséghez vezethet. A folyadékbevitel legyen kb. 1,5-2 liter naponta, ebbe a leves, gyümölcslé, víz, sör is beleszámítandó. A szervezetbôl normális viszonyok közt naponta 8 deciliter víz távozik a bôrön át és a kilégzett levegôvel. Nagy melegben ez a vízveszteség sokszorosára nô, ezért több, 3-4 l folyadék bevitelére is szükség lehet. Verejtékezéssel a szervezet sókat (konyhasó, kálium) is veszít, így azokat is pótolni szükséges: sózással, a káliumot gyümölcsökkel, gyümölcslével. Hasonló a helyzet hasmenés esetén, kis gyerekek, idôs emberek könnyebben kiszáradnak ilyenkor, zavartság, egyensúlyzavarok, anyagcsere eltérések alakulhatnak ki, mely már kórházi kezelést igényel. Mozgás: a mai emberek többségére jellemzô a mozgásszegény életmód. Ez elhízásra, cukorbetegségre, magas vérnyomásra, ill. a szövôdményként kialakuló érbetegségekre (vese, szív, agy, szem) hajlamosít. Cukorbetegnél mozgás során csökken a vércukor, mert a mûködô izomzat több cukrot vesz fel, így a gyógyszer- és inzulinigény csökken. A mozgás és a diéta segít a fogyásban, a túlsúly a fejlett országokban általános probléma. Az ideális testsúlytartomány nem, életkor és testmagasság alapján különbözô képletekkel, ill. testsúly kalkulátorokkal kiszámítható, az interneten számos ilyen lap található. Naponta egy óra jó tempójú séta biztosítja a felnôttek számára javasolt minimális mozgást. Természetesen intenzívebb tornával rövidebb idô elegendô lehet. Erôs fizikai terhelés 40-50 év fölött edzetlen embernél, tünetmentes, lappangó szívkoszorúér betegség esetén komplikációkat okozhat, elôtte tehát kardiológiai állapotfelmérés indokolt. Ha a körülmények lehetôvé teszik, történjék a mozgás szabad levegôn, ez frissítô, nyugtató hatású, bár oxigéntartalma ugyanolyan, mint a szennyezett városi levegônek. A napfény javítja a hangulatot, hatására a bôrben D vitamin képzôdik. Ugyanakkor nyáron erôs az ultraibolya sugárzás, napégést okoz, ez öregíti a bôrt, késôbb rosszindulatú bôrelváltozások kialakulásához vezet, beleértve a festékes anyajegyekbôl kialakuló melanomát is, melynek gyakorisága az ózonréteg elvékonyodása miatt fôleg Ausztráliában erôsen nôtt. A napon való tartózkodásra a kora délelôtti és késô délutáni idôpontok alkalmasak, nagy faktorszámú naptejek használata indokolt. A gyakori szoláriumhasználat biztosan árt a bôrnek. Az infravörös és UV sugaraktól a szemet jó minôségû napszemüveggel védhetjük. A munka, ill. aktív tevékenység nem lehetséges pihenés nélkül. A fáradtan végzett munka vagy más tevékenység sokkal nehezebb, tovább tart és kevésbé eredményes, mint ha ezt kipihenten végezzük. A test szellemi és fizikai regenerálódása nagyrészt a jó alvás során valósul meg, melyhez célszerû nyugodt körülményeket: megfelelô fekhelyet, hômérsékletet és fényviszonyokat teremteni. Lefekvés elôtt néhány órával nem tanácsos a koffein tartalmú italok (kávé, tea) fogyasztása, mert zavarhatja az elalvást, bár van, akinél nem jelentkezik ilyen hatás. Van, aki alkoholfogyasztás után nem tud elaludni, bár ez nem gyakori. Az alvásigény különbözô, az életkorral többnyire csökken, de nagy egyéni különbségek lehetnek. Az alváson kívüli pihenés jelentsen más jellegû tevékenységet, mint amit munka közben végzünk, a pihenés és a mozgás nem egymást kizáró fogalmak. Az olvasás, valamilyen számunkra érdekes témával történô foglalkozás, tanulás segít a szellemi képességek frissen tartásában. Hasonlóképpen fontos a család, a társaság, baráti kapcsolatok, más emberekkel való rendszeres kapcsolat, valamint annak tudata, hogy vannak, akiknek szüksége van ránk. Dr. Lantos Ákos fôorvos
JÚNIUS
Jánoskúti Márta Kossuth-díjas jelmeztervezõ Mottó: Arról ismernek meg benneteket, hogy hozzám tartoztok, hogy szeretitek egymást A XX. század sok nemzet életében vált tragikussá, és a sokak között a magyarság élte át történelmének egyik legnagyobb tragédiáját, Trianont. Az évszázad elsô felének példamutató túlélése után a század második felében a nemzet sok családjának sorsa alakult drámaian. Egy eszeveszett hatalom dúlta fel a nemzet életét, és avatkozott be sok család sorsába. 1948 és 1956 között a vörös terror intézményesítve, többek között Kistarcsa, Recsk és a kitelepítések által, majd 1956-tól a 80-as évek végéig a megtorlásokkal okozott tragédiákat. Napjainkban még mindig nem tudtunk megszabadulni a traumától. Itt az idô, hogy reaktiváljuk magunkat, és leszámoljunk az elmúlt 50 + 20 év nyomorúságaival. Ilyenkor az egyének és családok a túlélésükhöz keresnek fogódzókat. Jó, hogy a legszûkebb környezetünkben találunk olyan személyeket, akiknek élete és teljesítménye példaértékû. Ezek között Jánoskúti Márta, a Vígszinház Kossuth-díjas jelmeztervezôje és családja mutatta meg, hogy a szereteten alapuló családi összefogás hogyan képes a tragikus történelmi hatásokat semlegesíteni. Az életrajzi adatok száraz felsorolása elôtt megjegyzendô, hogy a család 1936 óta a jelenlegi lakásban él, immár egy híján 75 éve. A család története ad eligazítást a történelmi tragédiák közepette követendô életvitelhez. A nagymama 1936-ban költözött a Ferenc körúti lakásba. A többgenerációs együttélés ekkor kezdett kialakulni. A szülôk 1941ben kötöttek házasságot a Bakáts téri templomban. Jánoskúti Márta 1942. április 4-én látta meg a napvilágot a Baross utcai klinikán, majd három évi esztergomi kitérô után került a szülôkkel együtt a Ferenc körútra. Már kis gyermekként is a rajzolás volt kedvenc idôtöltése. Az édesapa, szeretettôl vezérelt testvére, a kislány keresztapja, egyben a szélesebb család nagy támogatója is, már igen korán döntô befolyást gyakorolt Jánoskúti Márta sorsára. Egyrészt már kiskorában gyakran vitte színházba és operába, ahol megszületett a színházi élethez való mai napig tartó vonzódása. A Bakáts téri általános iskolában hamar felismerték rajztehetségét. Erre támaszkodva szinte számára alakítottak rajzkört az iskolában. Az általános iskola után a Patronában folytatta tovább a tanulást, és bár ott is felismerték rajzkészségét, rajzkör nem létezett. A keresztapa ekkor is támogatójává vált, és fedezte egy rajztanár költségeit. Eközben a színház iránti vonzódás továbbra is megmaradt annak ellenére, hogy a különórák alatt a színházitól eltérô, más témájú feladatokat kapott. 1956. október 23-án és utána életébe, a maga kíméletlenségével betört a történelem. A József körút és a Corvin köz találkozásától alig néhány lépésre volt a lakásuk, így a forradalom eseményei szemük elôtt játszódtak le. Egész életére hatott egyik ismerôsük halála, akivel egyik napon
114
115
JÚNIUS
még talákozott, de másnapra már életét vesztette a lövöldözésben. November 4-e után lakásukat súlyos ágyúlövés érte, és a lakás egyik szobájának fala kidôlt. Az Üllôi út Hôgyes Endre utca és Ferenc körút közötti épületének rommá lövése is közvetlen közelükben játszódott le. A család élete ezután sem volt könnyû. A lakás helyrehozatala után társbérlet alakult ki, ami igen hosszú ideig tartott. Jellemzôen, ebbôl nem egy véget nem érô rossz viszony, hanem a családra mimden vonatkozásban jellemzô szeretet alapján hosszan tartó barátság alakult ki. Az érettségi után a tartós vonzódás alapján az Iparmûvészeti Fôiskolára, annak jelmeztervezôi szakára jelentkezett. Elsô évben nem vették fel, de tehetségét látva felkarolták, és el tudták helyezni a Nemzeti Színházban. Itt a jelmezekkel kapcsolatos mindenféle feladatot kapva ismerkedett a jelmezkészítés fortélyaival, és a következô évben fel is vették. Még a gimnáziumi évek közben alakult ki kapcsolata leendô férjével, ami nagyon boldog házassághoz vezetett. Ugyan tanulmányai során mindig kitûnô tanuló volt, a humán érdeklôdés mellett a matematika és a fizika nem tartoztak kedvenc tantárgyai közé. Így azután a kitûnô elômenetelhez korrepetítor segített ebben a két tárgyban, és ez a korrepetítor Dadányi Miklós volt. A kitûnô jegyek mellett a kapcsolat is kezdett a két fiatal között elmélyülni. Márta sorsába újra beleszólt a kor történelmének embertelen alakulása, és így a kapcsolatot beárnyékolta a korábbi politikai helyzet keresztje. Dadányi Miklós családját a gonosz hatalom kitelepítette, és ez egész fiatalságát beárnyékolta. Ez a szegénység mellett a tanulásban is súlyos korlátot jelentett. Kitûnô érettségije és fizikusi ambíciói ellenére nem tanulhatott tovább, így érdeklôdésének megfelelôen kénytelen volt villanyszerelô szakmunkástanulóként képezni magát. Miután megakadályozták az egyetemi felvételit, a következô lépcsôfok a technikusi volt. A sok kudarc nyomán felajánlotta a kapcsolat megszakítását, de Márta kitartott. A támaszt jelentô háttér segített abban, hogy végre esti egyetemen villamosmérnök váljon férjébôl. A politikai múlt a karrierjében is gátakat emelt. Méltatlan kitérôk után végre az Elektromos Mûveknél tudott állást kapni, úgy, hogy képességeinek megfelelô pályát tudott befutni, és vezérigazgatóhelyettesi beosztásában érte a korai halál. Közben Jánoskúti Márta pályfutása is alakulni kezdett. Még a diploma elôtt kapott lehetôséget a szolnoki Szigligeti Színházban jelmeztervezésre. Megszerezve a diplomát 4 éven át volt a színház jelmeztervezôje. Szerencsés véletlen folytán került össze Várkonyi Zoltánnal. Márta még fôiskolás korában jelmeztervezôje lett a Minden kezdet nehéz címû filmnek, amelyben Várkonyi Zoltán színészként szerepelt, és nagyon megtetszettek neki Márta jelmeztervei. A Fôiskola befejezése után diplomamunkájához konzulenst keresve ment el Várkonyihoz, akinek megmutatta rajzait, amelyek nagyon tetszettek, és bár elfoglaltságára hivatkozva a kérést elutasította, de elérhetôségét a titkárnôjének bemondatta. Négy év múlva Örkény István, a Víg akkori dramaturgja, egy darabja elôadására látogatott Szolnokra. Az elôadás jelmezeit Jánoskúti Márta tervezte, és azok szintén megtetszettek Örkénynek, és errôl be kis számolt Várkonyi Zoltánnak. A szolnoki Macskajáték elôadását Sulyok Mária és Bulla Elma kedvéért elhozták a Vígszinházba
JÚNIUS
a jelmezekkel együtt. Röviddel ezután Várkonyi néhány tervével együtt meghívta a Vígbe, ott a színház vezetôinek bemutatta, és 1970 augusztusától felvette a Vígszínházba, ahol azóta is jelmeztervezôként dolgozik. Pályája során tanúbizonyságot tett sokoldalúságáról. A Vígen kívül már a kezdetektôl igen sok más alkotási lehetôsége is nyílt. Nehéz felsorolni munkáit. Elég úgy jellemezni, hogy prózai színházon kívül tervezett az Operában, sôt a nizzai operának több elôadásához is. Ebben a mûfajban a Turandot, a Mózes, a Don Carlos, az Álarcosbál, a Kékszakállú herceg vára, a Vérnász és több más, hasonló felkészültséget igénylô operák jelmezeit tervezte meg. Képességeit spanyol és jugoszláv koprodukciós filmes megbízások is fémjelzik. Szabadtéri elôadásokhoz országszerte tervezett jelmezeket. Nagy játékfilmek mellett számos TV játék jelmezei is az ô kezei alól kerültek ki. Méltatói kiemelik, hogy egyre jobban megtanulta és tévedhetetlenül használja ma is azt a nagyon komplex képességét, hogy egységben tudja látni és láttatni a darab sugározta stílusvilágot, mélyen látja és felfogja a benne szereplô karakterek szerepét, funkcióját, és szinte legfontosabbként: jelmezei, ruhái a mûvészi jellemábrázolás részesévé válnak. Másik fontos értéke munkásságának széleskörû, roppant alapos kulturális tudása, az európai korok történelmének, kulturális világának pontos ismerete. Mindez izgalmassá teszi a jelmeztervezôi alkotást, amely nem nélkülözheti ennek a hatalmas ismeretanyagnak a birtoklását. Ennek alapján jellemezte így egyik méltatója: biztos rajztudás, jellemzôkészség, a mûvek, mûfajok, stílusok, korok és ruháik alapos ismerete, gondolat- és érzelemgazdagság, modern eszközök, stíluselemek integrálása jellemzi tervezômûvészetét. Ezek után maga adja meg mûvészetével kapcsolatban a színházi látványvilág változásával lépést tartó jelmeztervezés szükségszerû módosulását: Az egész színház, ezen belül természetesen a látványvilág, a jelmez kialakítása is állandóan változik, új áramlatok jelentkeznek. Most egészen más szempontok érvényesülnek a látvány megfogalmazásában, mint pályám kezdetén, a dekorativitás helyett inkább befelé fordulóbb és elemzôbb tervezési módszer került elôtérbe. Ezek a divatok azonban változnak, ezért csak úgy lehet a pályán boldogulni, ha a kihívásokat az ember mindig magáénak tekinti. Képességeinek és mûvészi teljesítményének elismerése volt az, hogy 1980-ban meghívták a
116
Ferencvárosi emléktáblák RUDNAY GYULA (18781957) festõmûvész Ferenc körút 40. 1895-tõl Hollósy Simon tanítványa Münchenben és Nagybányán. Közben rövid tanulmányúton Rómában járt. 1903-ban Párizsban képezte tovább magát. Fiatalkori nagy élménye az orosz kritikai realista irodalom volt, ennek hatására fordult a népélet tanulmányozása és a realizmus felé. Sajátos, nemzeti stílû mûvészetet akart, ezért 1905-ben Hódmezõvásárhelyre költözött. A háború monumentális drámai kompozíciókat váltott ki belõle; menekülõket ábrázoló képek sorát festette. Ezekben az években Losoncon dolgozott. 1918-ban az Ernst Múzeumban rendezte elsõ nagy sikerû gyûjteményes kiállítását. 1919-tõl kezdve egyre többet festett Bábonyban, 1922-ben a Képzõmûvészeti FõisCzinder Antal dombormûve kola tanárává nevezték ki. 1922-tõl foglalkozott rézkarcolással; mûvei 1923-ban albumban is megjelentek. Ez idõtõl több ízben szerepelt gyûjteményes anyaggal, s majd minden külföldön rendezett jelentõsebb magyar tárlaton részt vett. 1924-ben nagy aranyérmet nyert Bécsben, Genovában; 1929-ben a barcelonai világkiállításon Grand Prix-t és ezüstérmet. 1925-ben Milánóban és Zürichben volt gyûjteményes kiállítása.
117
JÚNIUS
Képzômûvészeti Egyetem (akkor még Fôiskola) szcenikai szakára jelmeztervezôi tanárnak. Ezt a feladatot a mai napig nagy lelkesedéssel és buzgalommal egyetemi docensként látja el. Más elismerések is érték a különbözô kitüntetések formájában: a Ruttkai gyûrû, a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének díja mellett megkapta a Magyar Köztársaság Kiskeresztjét. 1981-ben Jászai Mari díjas lett, 1988-ban érdemes mûvész címmel jutalmazták, és 2009. március 15-én megkapta a Kossuth-díjat. Megható és a jelmeztervezéshez való mély kötôdésére jellemzô, amit akkor mondott: Nem olyan gyakori, hogy jelmeztervezôk Kossuth-díjat kapnak, ezért nagyon örülök, hogy most utolért ez a kitüntetés, és azért is boldog vagyok, mert díjam azt is mutatja, hogy nem hagyják figyelmen kívül a színház látványvilágát sem, és annak létrehozójára is esik egy fénysugár. Nem zárható le a bemutatás anélkül, hogy meg ne említenénk, hogy Jánoskúti Mártát mély vallásossága is méltán jellemzi, és családjában tovább tudta adni a szeretetet mint az élet rendezô elvét: két fia hosszú ideje teljes összhangban vezet egy sikeres közös céget. Nekünk, tisztelôinek nagy örömünkre szolgál, hogy Jánoskúti Mártában a Ferencvárosi polgároknak bemutathattuk a kerület egyik követendô példaképét. László György
JÚNIUS
Kiss Judit reformkonyhája Nyári menüsor 4 személyes receptek Zöldborsóleves sajtgombóccal Hozzávalók: 80 dkg frissen fejtett zöldborsó, 2 csapott kiskanál só, 2 kiskanál ételízesítô, 1 egész tojás, 4 dkg reszelni való sajt, 5 evôkanál zabpehely, 2 dl tejföl, 2 tojás sárgája. A zöldborsót megmossuk, majd egy kevés vízben sóval, natúr ételízesítôvel megpároljuk. A tojást összekeverjük a reszelt sajttal és a zabpehellyel, egy órán át állni hagyjuk, majd a levesbe gombócokat szaggatunk belôle és megfôzzük. A levesestálba öntjük a tejfölt, és a tojássárgákat belekeverjük. Folyamatosan tovább kevergetve erre szedjük a forró levest. Elkészítési idô: 30 perc + pihentetés. Kapros-túrós lepény teljes kiôrlésû lisztbôl Hozzávalók: A TÉSZTÁHOZ: 30 dkg teljes kiôrlésû búzaliszt, 1 kiskanál szódabikarbóna, 0,5 dl hidegen sajtolt olaj, 6+2 dkg vaj, 5 evôkanál méz, 2-3 evôkanál tej. A TÚRÓKRÉMHEZ: 75 dkg tehéntúró, 3 dl tejföl, 15 dkg méz, 4 tojás, 10+2 dkg kukoricadara, 1-2 csokor kapor. A lisztbe keverjük a szódabikarbónát, az olajat, 6 dkg vajat és a mézet. Annyi tejjel dolgozzuk össze, hogy kellemesen rugalmas tésztát kapjunk. A maradék 2 dkg vajjal kikenünk egy közepes méretû tepsit. A tésztát olajos vagy vajas kézzel vékonyra nyújtjuk, beleterítjük a tepsibe, megszórjuk 2 dkg kukoricadarával. A töltelékhez a túrót villával összetörjük, összekeverjük a tejföllel, a mézzel, a tojások sárgájával, 10 dkg kukoricadarával, és a megmosott, apróra vágott kaporral. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, és lazán beleforgatjuk a masszába. A krémet rákenjük a tésztára. 200 °C-ra elômelegített sütôben 40 perc alatt aranybarnára sütjük. Elkészítési idô: 1 óra Langyosan is lehet, de kihûtve szebben szeletelhetô. Mézes gyümölcsvelô Hozzávalók: 7-8 kg gyümölcs (ami lehet egyféle, vagy többféle is), 1 kg méz Az egészséges gyümölcsöt megmossuk, megtisztítjuk, ha kell kimagozzuk, magházát kivájjuk, húsát apró darabokra vágjuk. Egy befôzôlábasban feltesszük a tûzre, s a forrástól számítva 10 percig forraljuk. Ezután belekeverünk 1 kg mézet, s újabb 10 perc forralás után üvegekbe töltjük. Szárazgôzben hagyjuk kihûlni, így tartósítható tovább. Télen kiváló csemege. Elkészítési idô: 2 óra
118
Ferencvárosi mozi
Ferencvárosi mozi ez a szókapcsolat manapság már csak a Lurdy Házban mûködô többtermes filmszínházat jelenti. A IX. kerületben jelenleg ez az egyetlen mozi létezik. Ez persze nem kerületi sajátosság: Budapesten, vidéken, de az egész világon egyre kevesebb mozi található, és a meglévôk is folyamatos fenntartási gondokkal küzdenek. Az emberek, ha manapság mozifilmet akarnak nézni, videószalagon vagy DVD-n megveszik, kikölcsönzik, legrosszabb esetben letöltik az internetrôl, hogy aztán otthon, kényelmes foteljeikbe süppedve, távkapcsolóval a kezükben egy személyben legyenek nézôk, jegyszedôk, büfések, ruhatárosok és mozigépészek. Mindez általában a töredékébe kerül annak, amibe egy mozilátogatás, nem is beszélve az oda-visszautazás kellemetlenségeirôl. Garantáltan nem ül elénk senki, nem kell szerelmes suttogásokat hallgatni a mögöttünk lévô széksorból, és nem szólnak ránk, ha éppen levesszük a cipônket. De vajon egyenértékû-e az így szerzett élmény azzal, amit elôdeink a moziban éltek át? Vajon ugyanazt lehet-e érezni egy tévé elôtt ülve, mint az elsötétített teremben? A moziérzést is le lehet tölteni, meg lehet vásárolni a filmmel együtt? Aligha, de kérdés, hogy ez mennyire fontos dolog. A ma emberének számos más lehetôsége van a társas érintkezésre, a mozi ebbôl a szempontból jócskán vesztett jelentôségébôl. Ma is léteznek önálló, azaz nem egy óriási üzletközpont keretein belül mûködô mozik, csak a számuk csökkent jelentôsen. 1979-ben még 84 mozi volt a fôvárosban, jelenleg már csupán 25 mûködik, közülük is 12 valamelyik nagy fôvárosi bevásárlóközpontban üzemel. Az egyes mozik megszûnésének okairól sokan, sokfélét írtak. A szerzô a megfelelô helyen igyekszik részletesebben kifejteni, hogy Ferencvárosban mely tényezôk vezettek az adott intézmény bezárásához. Mindazonáltal ha csak a számokat nézzük, a IX. kerületben az 1980-as években üzemelô négy filmszínház helyett egyetlenegy mûködik a XXI. században, a veszteség tehát három, ami ugyanolyan lehangoló, mint az országos vagy a budapesti átlag. A folyamat megállíthatatlannak tûnik, és ha nem létezne állami mecenatúra, bizonyára a plázamozi lenne az egyetlen lehetôség a közösségi filmnézésre. A Ferencvárosi mozi az összes olyan filmszínháznak megpróbál emléket állítani, mely a hôskortól kezdve egészen napjainkig a IX. kerületben mûködött, Weisz Ignác kávéházától a 2008 nyarán lebontott Kultiplexig. A Lurdy Ház ma is üzemelô mozijáról az említésén kívül nincs mit írni, a környéken lakók szórakozási igényeit elégíti ki, a többi plázamozihoz hasonlóan. Sajnos a mozikból nem sok maradt meg, de ha csak egy érzést, egy jó filmet, vagy éppen egy fontos randevút eszünkbe juttatnak, már megérte felidézni ôket. Gönczi Ambrus
119
JÚNIUS
Ferencvárosi könyvismertetôk
Örökkön-örökké Várok, hogyha váratsz, megyek, ha terelsz, maradék szemérmem némasága ez, úgyse hallanád meg, hangot ha adok, sûrü panaszommal jobb ha hallgatok. Tûrök és törõdöm engedékenyen: mint Izsák az atyját, én se kérdezem, mivégre sanyargatsz, teszem szótalan, szófogadó szolga, ami hátra van. Keserüségemre úgy sincs felelet: minek adtál ennem, ha nem eleget? miért vakitottál annyi nappalon, ha már ragyogásod nem lehet napom? Halálom után majd örök öleden, fölpanaszlom akkor, mit tettél velem, karjaid közt végre kisírom magam, csillapíthatatlan sírok hangosan! Sohase szerettél, nem volt pillanat, ennem is ha adtál, soha magadat, örökkön-örökké sírok amiért annyit dideregtem érted, magamért! Végeérhetetlen zokogok veled, ahogy szoritásod egyre hevesebb, ahogy ölelésem egyre szorosabb, egyre boldogabb és boldogtalanabb.
120
