Júniusi nyitóoldal
JÚNIUS
IUNONIUS Névadója Juno, a gyermekáldás és a házasélet istennõje, a görög Héra latin megfelelõje. Az antik Rómában 1-jén ülték meg Iuno Moneta (intõ Juno) templomavatásának ünnepét, valamint Carda napját, aki Ovidius szerint Janus nõi párja és az ajtósarok (cardo) megszemélyesítõje. 11-e volt a Matralia (Mater Matuta: Reggeli Anya), aki szintén Janus (Pater Matutinus: Reggeli Apa) párja volt, és egyes értelmezések szerint maga Inó, a dajkaistennõ, Iuno mása. Június 9-15. között zajlott a Vestalia, Vesta istennõ ünnepi hete. Az õ templomában égett a szüzek oltalmazta örök tûz. Vesta a görög Hesztia megfelelõje, a családi tûzhely istenasszonya. Hesztia Hérával és Démétér anyával együtt a Nagy Istennõ egylényegû három személye volt. A Vestalia, jellegébõl fakadóan tûzünnep, a nyári napfordulat ünnepe, a Janus õrizte téli kapu nyári ellenpontja. (A jún. 15-e és 21-e közti 6 napos idõkülönbség a római naptár azon sajátosságából ered, hogy a napév sarokpontjait rendszerint a hónap idusa körüli holdtöltével együtt ünnepelték.) Június régi magyar neve: Szent Iván hava, illetve: Rák hava
2008 SZENT IVÁN HAVA 1
V
Tünde, Kund
2
H
Kármen, Anita
3
K
Klotild, Kevin
4
Sze Bulcsú
5
Cs
Fatime, Ferdinánd
6
P
Norbert, Cintia, Norman
7 8
V
Medárd, Zaránd
9
H
Félix, Annabella
10
K
Margit, Gréta
11
Sze Barnabás, Barna
12
Cs
Villô
13
P
Antal, Anett
14
Szo Vazul, Herta
15
V
Jolán, Vid
16
H
Jusztin, Arany
17
K
Laura, Alida
18
Sze Arnold, Levente
19
Cs
Gyárfás
20
P
Rafael, Dina, Polett
21
Szo Alajos, Leila, Alojzia
22
V
Paulina
23
H
Zoltán, Édua
24
K
Iván
25
Sze Vilmos, Maxim
26
Cs
János, Pál
27
P
László
28
100
Szo Róbert, Roberta, Robin
Szo Levente, Irén
29
V
Péter, Pál
30
H
Pál
Június 1. 50 éve történt (1958) Franciaországban Charles de Gaulle alakított kormányt a szocialista párt részvételével. 160 éve történt (1848) Kölnben megjelent a Neue Rheinische Zeitung elsõ száma, amelynek fõszerkesztje Karl Marx volt. Június 2. 100 éve történt (1908) Megszületett Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író. Június 3. 910 éve történt (1098) A kereszteslovagok az elsõ keresztes hadjárat során elfoglalják Antiokhiát. Június 5. 110 éve történt (1898) Megszületett Federico Garcia Lorca, spanyol költõ és drámaíró (Vérnász). Június 6. 40 éve történt (1968) Los Angelesben Robert Kennedy szenátor merénylet áldozata lett. Június 7. 160 éve történt (1848) Párizsban megszületett Paul Gauguin posztimpreszszionista festõ. Június 9. 40 éve történt (1968) Több európai ország után Jugoszláviában is diáklázadás tört ki. Egy hét után J. B. Tito jugoszláv államfõ politikai és társadalmi reformokat ígért. 1940 éve történt (68) Nero császár öngyilkosságot követett el, ezzel kihalt a Iulius-Claudius dinasztia. Június 10. 80 éve történt (1928) Arakon megszületett Botka Valéria karnagy, a Magyar Rádió gyermekkórusának megalapítója, Kodály Zoltán tanítványa. 150 éve történt (1858) Londonban 84 éves korában meghalt Robert Brown angol botanikus, aki felfedezte a sejtmagot.
Június 11. 210 éve történt (1798) Napoleon Bonaparte elfoglalta Málta szigetét. Június 12. 160 éve történt (1848) Prágában a cseh radikálisok kirobbantották a pünkösdi felkelést, amely a Habsburg-uralom ellen irányult. Június 15. 80 éve történt (1928) Megszületett Tábori Nóra, színésznõ. Június 16. 50 éve történt (1958) Nagy Imre magyar reformkommunista politikust titkos per után kivégezték a Budapesti Országos Börtönben Gimes Miklóssal és Maléter Pállal együtt. Június 19. 30 éve történt (1978) Megszületett Garfield a Macska. Június 21. 60 éve történt (948) A Manchester Mark I. nevû számítógépen lefutott az elsõ eltárolt számítógépes program. Június 22. 160 éve történt (1848) Párizsban kitört a munkások felkelése, az úgynevezett júniusi csata, amely a történelem elsõ nagy munkásmozgalmi megmozdulása volt. Június 25. 70 éve történt (1938) Horthy Miklós kormányzó megnyitotta a Szent István-évet. 100 éve történt (1908) Megszületett Keresztessy Mária magyar színésznõ. 400 éve történt (1608) Az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás fõherceg javára. Június 27. 40 éve történt (1968) Elõször adtak el Közért-ben Coca-Colát Magyarországon.
101
JÚNIUS
Évfordulók
JÚNIUS
1848 hónapról hónapra Június Június 1-jén megérkezett Pestre az erdélyi országgyûlés döntése, nagy örömmel töltve el a szabad Magyarország pesti híveit. S még jutott egy örömhír e napra: minden Pesten állomásozó katonai alakulat a Vérmezõn felsorakozva letette esküjét az új alkotmányra. 2-án Prágában megnyitották a szláv kongresszust, ahol a pánszlávizmus és ausztroszlávizmus hívei jöttek össze s vitáztak. Egy dologban volt csak egységes az álláspontjuk: elítélték a magyar kormányt a szláv nemzetiségûek önállósági szándékainak elnyomása miatt. 3-án a király nyiltan színt vallott neoabszolutista szándékairól: a déli Határõrvidék katonai irányítását az osztrák hadügyminisztériumra bízta, holott ez a terület 2 hónapja a magyar hadügyminisztériumhoz tartozott! Nem csalódtak, az intézkedés azonnali eredménnyel járt. Június 6-án kitört a délvidéki szerb felkelés. Karlóca, Temerin, Perlasz lett a magyar törvényes rend ellen fellépõ mintegy 20 ezer szerb felkelõ támaszpontja. E naptól kezdve a szabadságharc végéig Délvidéken állandósultak a véres harcok, gerilla támadások, kegyetlenkedések. A magyar kormány mozgósítást rendelt el magyar fegyveres erõk Szegedre való csoportosítására. Nemzetõrök, honvédzászlóaljak, cs. kir. ezredek kisebb-nagyobb alakulatai indultak útnak a Délvidék védelmére. 12-én Prágában is kitört a felkelés, az osztrák birodalom romjain egy nagy szláv únió létrehozásának tervével. Egy anarchista nõ agyonlõtte a csehországi cs. kir. fõhadparancsnok WindischGrätz altábornagy feleségét. Windisch-Grätz herceg a Prága 50-80 kilométeres körzetében állomásozó magyar 12. Nádor-huszárezredet mozgósította a rend helyreállítására. Azt a huszárezredet, amelyik jogilag 2 hónapja a magyar hadügyminisztériumhoz tartozott és már Magyarország földjén kellett volna tartózkodnia! A Nádor-huszárok 15-én Prágába értek, kisebb-nagyobb összecsapások után pár nap múlva újra béke honolt az Aranyváros falai között. Június 13-án a gyõri 5. honvédzászlóalj századosa lett Görgey Artúr, aki fõhadnagyként 1845ig szolgált a cs. kir. seregben. Akkor a szolgálatot letette, quietált és 1845-tõl vegytannal foglalkozott. Magyarország területén mindeközben folytak az országgyûlési képviselõválasztások. 15-én élete legfájdalmasabb kudarcát elszenvedve Petõfi Sándor megbukott a kiskunsági választásokon. Kunszentmiklóson, Lacházán, Fülöpszálláson és Szabadszálláson gyûjtötte szimpatizánsait a költõ, a még nem Petõfi-hívõknek egy röplapot is fogalmazva és terjesztve. Valljuk be: a szerencsétlen, a leendõ választóit szinte sértegetõ iromány nem fejtett ki jótékony hatást és az ellenpárt emberei is minden törvényes és törvénytelen eszközt megragadtak Petõfi megbuktatása érdekében. Eszköztáruk a választók lerészegítésétõl a rágalmazásig, a muszka spion-ozástól a vasvillával való tettleges fenyegetésig terjedt. Szabadszálláson a város polgármestere mentette meg az ország legnagyobb poétáját és terhes feleségét a lincseléstõl. Petõfi az eset után jogorvoslatot keresett, cikkeket írt, párbajra hívta ellenfelét... mindhiába. Petõfi, a nép igaz barátja csak az erkélyrõl, hallgatóként kísérhette figyelemmel a népképviseleti országgyûlés eseményeit. S éppúgy nem lett országgyûlési képviselõ másik koszorús költõnk, Arany János sem, igaz, kevésbé krimibe illõ választási procedura után. 24-én ismét a horvát kérdés került elõtérbe egy hihetetlen, arcátlan ügy kapcsán. Az osztrák császári udvar az általa látszatból többször is elítélt, és megfegyelmezett Jellasics horvát bánnak
102
A szabadszállási városháza
103
JÚNIUS
100 ezer forintot utalt át a kincstárból. A magyar kormány ezt már nyílt összeesküvésnek vélte és nem indokolatlanul. A császári udvar azonban még megfejelte ezt egy követeléssel: a magyar kincstár fizesse vissza ezt a kiutalt összeget a császári kincstárba! Erre a pénzügyminiszter Kossuth Lajos egy felháborodott levelet fogalmazott, aminek a legfõbb gondolata: az, hogy egy nép a fegyverben álló ellensége ellátásáról gondoskodjék, megfoghatatlan követelés! 26-án, 30-án Újvidéken és Oláhszentmihályon újra vérengzések, gyújtogatások történtek sok polgári és katona áldozatot követelve. 27-én a Délvidékre összpontosított magyar fegyveres csapatokat egységes parancsnokság alá helyezték, fõparancsnoknak báró Philipp Bechtold altábornagyot kinevezve. Az elkövetkezõ napok, hetek a szembenálló magyar és szerb katonaság felvonuló hadmozdulataival teltek, készülve a két fegyveres erõ összecsapására.
JÚNIUS
Lelki útravaló Tudunk szeretni?
Pál apostol Szeretethimnuszában van egy nagyon elgondolkodtató mondat: Osszam szét bár mindenemet a nélkülözõk közt, sõt: odaadhatom testemet is égõáldozatul ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem... (1Kor. 13,3) Hogy lehet ilyesmi, hogy mindenemet odaadom, és szeretet nincs bennem? Hasonló a probléma a farizeus és vámos ismert példájában (Lk. 18,9-14). A farizeus elõszámlálja, mi mindent adott már Istennek mégsem lett ettõl megigazult, igaz emberré. Ha egy feleség vagy édesanya elkezdi számolni és felsorolni, hány alkalommal fõzött ebédet, hány percet töltött mosással, takarítással, házi munkával, ott már kihûlt a szeretet. Teljesítményei még lehetnek, de a szíve, a személye nincs benne. Ad még tárgyakat, programokat, de önmagát nem. Válóperekben szoktak ilyen felsorolásokba kezdeni. Szolgálatom, idõm és tárgyaim odaadása kell, hogy önmagam odaadásává váljék. Nem valamiket adok, hanem magamat. Ez pedig nem a másik fölé emel, hanem alázatossá tesz. Rájövök arra, hogy Krisztus is irántunk való teljes odaadásában a végsõkig, a keresztig alázatos volt. Az utolsó helyet foglalta el... Rájövök arra is, hogy nem az érdemem és nagyságom, hogy segíthetek, ez ajándék, kegyelem. Az Úr ajándéka alapján cselekszem. (XVI. Benedek pápa: Az Isten: szeretet c. enciklikája 35. o.) Lehet, hogy kezdetben azért adtam pénzt, tárgyakat, hogy a másikat lerázzam, hogy hagyjon már békén. De ha felismerem mind Krisztusnak irántunk való, önmagát adó, alázatos szolgáló szeretetét, mind pedig az én szeretetnek álcázott önféltésemet, szívtelenségemet én leszek megajándékozott és meg fogom köszönni, hogy szolgálhattam, segíthettem, szeretni tanultam. MÜLLER GYÖRGY 100 ÉVE TÖRTÉNT (1908. június 30.) Reggel 7 óra után egy máig tisztázatlan eredetû tûzgolyó ért földet és robbant fel Közép-Szibériában. 1908. június 30-án az Oroszországban és Kínában élõ emberek egy hatalmas tûzgolyót láttak az égen, amelyet ma Tunguz-meteor néven ismerünk. A tûzgolyó Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó völgyében ért földet és felrobbant. A becsapódás rendkívüli ereje egy 10 megatonnás atomrobbanáséhoz volt hasonló és nagyjából 3500 km2 területen teljesen kidöntötte az erdõt (összehasonlításként: Heves megye területe 3630 km2). A sajtó számára akkor vált igazán érdekessé a Tunguz-meteor, amikor a kiküldött kutatók nem találtak becsapódási krátert. Egyes híresztelések a meteort földönkívüli lények ûrhajójaként írták le. Egy késõbb született és tudományosan is megalapozott feltételezés szerint egy üstökös vagy sziklameteor robbant fel a Föld légkörében. A robbanás olyan apró darabokra szakította a meteort, amelyek már túlságosan kicsik voltak ahhoz, hogy észlelhetõ becsapódási krátert hozzanak létre, de a meteor környezetre gyakorolt hatása így is igencsak ártalmas volt. Tudósok kiszámolták, hogy a meteor akkora hõt termelt, hogy a légkörben lévõ nitrogén és oxigén reakcióba léptek. Ez a reakció nitrogén-monoxidot (NO) hozott létre, a számítások szerint nagyjából 30 millió tonnát. A nitrogén-monoxid további reakciókban oxigénnel és vízzel salétromsavat képzett. A meteor által termelt 30 millió tonna nitrogén-monoxidból 63 millió tonna salétromsav keletkezett a légkörben. Ez a mennyiség több, mint az Amerikai Egyesült Államokban napjainkban egy év alatt, elsõsorban az autók levegõszennyezése révén a környezetbe kerülõ nitrogén-monoxid mennyisége (kb. 25 millió tonna).
104
JÚNIUS
Beszélgetés dr. Országh Mihály állatorvos ornitológussal Emlékszem, hogy valamikor a Kossuth rádióban évekig ment egy Muzsikáló természet címû mûsor, amelyben mindig Országh Mihály hangfelvételeit lehetett illusztrációként hallani. Azt a mûsort Balogh János professzorral készítettük, én készítettem a hanganyagát, ami fõleg madárhangokat tartalmazott, de egyéb állathangokat is. Korábban olvastam egy könyvét, a címe: Mindent lehet, de krokodilt, azt nem. Ennek az elején írja, hogy kicsit hamis módon becsempészett a lakásukba egy kajmánt. Mi volt az oka, hogy már egész fiatalon érdeklõdött a hüllõk iránt? Mi az érdekes a hüllõkben? Minden állatban, élõlényben a viselkedése, az alkalmazkodása fogja meg az embert. Én nem csak a hüllõk iránt érdeklõdtem, hanem jóformán mindenféle rovar, kétéltû, hüllõ, madár, emlõsállat iránt. Ezek szinte egyformán érdekeltek, de mivel látszólag talán madárból van a legtöbb Magyarországon, ezért is volt a rádiómûsorban a legtöbb a madárhang, meg azután azok a legszebbek, legváltozatosabbak. Ami azt a kajmánt illeti: annak idején 12 évig dolgoztam a sertésvágóhídon, kinn a Gubacsi úton, ott dolgozott Fenyvesi Máté is, ha itthon volt focista a Fradiban. Mindketten állatorvosok vagyunk. Nos, amikor a focicsapata ment külföldre, mindig azzal szekáltam szegényt, hogy ilyen vagy amolyan állatot hozzon nekem. Ez a sakáre kajmánbébi így került hozzám olyan 18 cm-es korában, azután nagyon gyorsan nõtt, sok gond volt vele. Olvasta a könyvemben (a Szovjetunióban is kiadták a tudtom nélkül), hogy a nejem közölte: a lakásba minden állatot behozhatok, de krokodilt nem akart, hát ezért az a címe. Így aztán elneveztem vízigyíknak, és Plútónak hívtam. Persze lebuktam. Hozott nekem a Fenyvesi egyszer Chilébõl két madarat is, úgyhogy abban az idõben igen érdeklõdtem a foci iránt. Mindig azt néztem, hogy a válogatott hova megy, milyen állatot lehetne hozni onnan. De aztán ennek vége szakadt. Az állatok iránti érdeklõdése nagyon korán, már kisgyerek korában megmutatkozott. A könyvébõl kiderül, hogy Gyõrbõl költözött az egyetemre, de gyakran tartózkodott a Kemenespusztán élõ nagyszülõknél. Gyõri származású? Esztergomban születtem, de kiskoromban Gyõrbe kerültem. Elmondanám, hogyan lettem állatorvostan-hallgató, bár már elmeséltem az M1-tv Millenniumi mesék címû sorozatában, amelyben másodikként énrólam volt szó. Az a lényeg, hogy a szóbeli felvételi egyik kérdése az volt: mirõl ismerem meg a hím tengeri malacot? Én abban az idõben Gyõrben tengeri malacokat tenyésztettem, úgyhogy marha nagy dumát levágtam a primer és a szekunder nemi jellegrõl. De ott lehetett a káderlapom, így hát azt mondták, hogy jó, az elvtárs tudott mindent, de nincs hely az állatorvosi egyetemen. Hát, mondtam, ha nincs, nincs. Már az udvar felõli ajtón kívül voltam, ami-
105
JÚNIUS
kor valaki utánam kiabált: végzett valami kultúrmunkát az elvtárs? Visszakiáltottam az ajtórésen át, hogy a tánccsoportnak harmonikáztam és az énekkart kísértem. Az elvtárs tud harmonikázni? Az elvtárs föl van véve. Így vettek föl, az udvarról. Ennek aztán megittam persze a levét, mert volt egy 80 basszusos saját Hohner tangóharmonikám, és minden ünnepségen, felvonuláson, hétvégi falujáráson mozgalmi nótákat kellett harmonikáznom. Késõbb kétszer is majdnem kivágtak az egyetemrõl a zenélés miatt, éppenhogy megúsztam. Elõbb azért, mert az egyetem zenekarával eljátszottuk Duke Ellingtonnak abban az idõben közismert Karaván címû darabját, máskor meg kuruc dalokat kellett harmonikáznom, és kínomban, mert nem tudtam mást, eljátszottam a Csínom Palkó, csínom Jankót, és a Krasznahorka büszke várát. A teremben tüntetésszerû taps tört ki, akkor ezért akartak kirúgni. Az utóbbi dal akkor indexen volt, nem lett volna szabad játszani, de ezt csak utólag tudtam meg. Ugye nem bánta meg, hogy elvégezte az állatorvosi egyetemet? Tulajdonképpen nem bántam meg, de ahhoz, hogy kétéltûeket, hüllõket, meg madarakat gyógyítsak vagy gyógykezeljek, mi jóformán semmit nem hallottunk az egyetemen, csak például a baromfikról, úgyhogy én azt itt, a saját állataimon kísérleteztem ki. Soha nem merült fel önben, hogy oktatna? Vagy az oktatás, a légkör idegen volt? Nem foglalkoztatott, de aki érdeklõdött és idejött hozzám, azt szívesen oktattam, hivatalosan azonban nem. Volt egy-két alkalom, amikor behívtak, például az ELTÉ-re, de aztán az elmaradt, így az Állatkertbe, a tengeri akváriumba mentem ápolónak havi 500 Ft fizetésért, és közben leraktam a szigorlatokat. Utána még egy évig voltam ápoló az állatkertben, de meguntam és akkor kerültem a vágóhídra, húsvizsgáló szakállatorvosnak. Az nem lehetett érdekes foglalkozás. Miért kellett odamennie? Hát nem hogy nem érdekes, de nem is volt valami szívmelengetõ dolog, mégis tizenkét évig voltam ott. Azért kellett odamennem, mert nem akartam elmenni Pestrõl és ez csak így sikerült, sõt, ott is csak protekcióval sikerült állást kapnom. Késõbb mégis visszakerült az állatkertbe. Hát, az elég kacifántos, hosszas zûrzavarok közepette történt. Akkor már kezdtem az állathangok iránt érdeklõdni. Egy Szõke Péter nevû úr volt az, aki elõször kezdett Magyarországon madárhangokkal foglalkozni, és én a szabadidõmben, hét végén mindig vele jártam hanggyûjtõ utakra. Eleinte évekig mást nem csinálhattam, csak a magnót cipelhettem. Tavaly a Kossuth rádió Névjegy címû mûsorában azt mondta Kondor Katalinnak, hogy 64ben készítette az elsõ hangfelvételt. Igen, ez Budaörsön történt, ott is Szõke Péterrel voltam, akkor engedte meg elõször, hogy én is készítsek fölvételt. Egyébként még régebben Kondor Katalin készítette a Hangvadász címû rádiómûsort is, többször járt itt, ugyanazon a széken ült, ahol Ön, én meg ugyanitt, mint most. Visszatérve Szõke Péterre, neki nagyon jó kapcsolatai voltak mindenfelé, pártvonalon is jól állt, így tudta csak megszerezni az akkor korszerû, négysebességes, súlyos Uher riportermagnókat (valahol itt alul is látható még két darab). Egy ideig egész normálisan mentek a dolgok, áthelyeztetett a Növényvédelmi Kutató Intézetbe, onnan meg kirendeltek a lakására, az lett a munkahelyem. Minden hónapban egyszer kellett bemennem a fizetésemért. Az a Szõke Péter nagy úr lehetett. Tudom, hogy õ elõállt egy elmélettel, mely szerint a teljesen lelassított madárhangok lekottázható, szabályos zenei hangok. Errõl egy könyve is megjelent. Mi az igazság ezzel? Tényleg nagy úr volt és nagyon jó összeköttetései voltak. Talán négy évig jártam a lakására, és eleinte együtt jártunk gyûjteni, mindegyikünk külön felszereléssel. Az akkor készített hangfelvételek még most is megállják a helyüket. Na, egyszer csak kijelentette, hogy én a saját hang-
106
(A friss diplomás Dr. O. M. ötven éve él feleségével a Belsõ-Ferencvárosban. Már egyetemista korában járt a Bakáts téri templomba orgonálni, az egyik oldalajtóhoz külön kulcsa volt az akkori plébános József atyától. A hivatása áldozataként baleset, illetve betegség miatt 1984ben az egyik, majd 2002-ben a másik szeme világát is elveszítette. Óriási akaraterõ, segítõ feleség és néhány aktív érdeklõdõ elérték, hogy nem adta fel, ma is dolgozik az állathang-felvételeinek digitalizálásán. Fél szemmel autót is vezetett, elutazott Kubába, sõt 1989-ben, a hírhedt Tienanmen-téri vérengzés elõtt pár nappal Kínában is járt gyûjtõ úton. Hallatlanul érdekes és groteszk kalandjait jókedvvel, remek emlékezõkészséggel mondta el. Korábban, 1968-ban vígjátékba illõ kirándulást tett a Norvégiai Hardanger-fennsíkra, hóbaglyot szerezni. Ez ott nem, de késõbb itthon sikerült, tizenegy évig élt nála ez a gyönyörû északi madár. A klasszikus zene iránti vonzalma változatlan. Nagyméretû lakásában ma is tart madarakat és nálunk nem honos, például nagyfejû kínai teknõsöket és más állatokat, a vakváriumában halakat, mindrõl tud mindent. A falakon szép felvételek vannak a korábbi kedvenceirõl, helyüket pontosan tudja. Újabb könyvet nem ír róluk, említett egyetlen könyve nemrég második kiadásban jelent meg. Fontos volna megmenteni felhalmozott ismeretanyagát. Az állathangok iránt érdeklõdõket, elõzetes egyeztetés alapján ma is szívesen fogadja. Aranysakál hangját hallgatva köszöntem el tõle.) Köszönöm az interjút. KEÖVES FERENC
107
JÚNIUS
felvételeimet nem használhatom sem elõadáson, sem a rádióban. Azt mondta, azért, mert a Cousteau kapitány is a beosztottaival csináltatta a filmeket. Utána csak mint Szõke kapitányt emlegettem. Elhatároztam, hogy visszamegyek az Állatkertbe, mert Balogh János professzor nem tudta elintézni, hogy hozzá kerüljek a Balogh tanszékre, pedig Szõke Pétert és a vejét is kirúgatta. Az Állatkertben elõször a Madár-osztály vezetõje lettem, azután az Akvárium-, Terrárium-, Vizárium-osztályé, késõbb tudományos fõmunkatárs. Végül Persányi tett nyugdíjba, de még elõbb egy OTKA-pályázaton nyertem egymillió-kétszázezer forintot három évre, így megvalósult az álmom, áttérhettem a digitális berendezésekre, amelyekbõl megépítettem az itt látható stúdiómat. Úgy terveztem, hogy Magyarország madárhangjaival egy hanglemezsorozatot készítünk, de a Hungarotonnál sûrûn váltogatták a vezetõséget, több év alatt csak két madárhang- és egy egyéb állatfajok hangját tartalmazó bakelitlemez jelenhetett meg. Akkoriban az Akadémia állathanggyûjteményében is dolgoztam. Szerencsére most már évek óta jó igazgató, Hollós Máté van ott, ôvele lehetett tárgyalni és így megjelent az elsõ madárhangos CD-m, aminek a címe: Madárénekek a Kárpát-medencébõl. Azért ez, mert van rajta több erdélyi hangfelvétel is Erdélyben több, nálunk nem fészkelõ madárfaj is honos , és nehogy abba kössön bele valaki, hogy én Erdélyt Magyarországnak mondom. Sajnos, csak úgy jelenhettek meg ilyen CD-k, hogy nekem kellett szponzort találnom, a végén már a Természetvédelmi Hivatalnál Tardy János segített. A Szõke Péter-féle elméletrõl annyit, hogy az csak néhány madárfajra, például széncinegére volt igazolható.
JÚNIUS
A József Attila lakóteleprõl Az Üllõi út Határ út M5 autópálya bevezetõ szakasza Epreserdõ utca Ecseri út által határolt terület a József Attila lakótelep a Ferencvárosnak az a része, ahol a meglévõ épületek között sétálva nem találunk történelmi emlékeket. Ezen a területen nincs egyetlen épület sem, amelyiknek az életkora eléri az 50 évet! Ez azonban nem azt jelenti, hogy a területnek ne lenne érdekes ma már történelemnek tekinthetõ múltja. Az elsõ világháború elõtt beépítetlen legelõ volt, ahol már a XIX. század elsõ felében alkalmanként lóversenyeket is rendeztek. A terület neve akkor Lóversenytér-dûlõ volt. Széchenyi István is rendezett itt lóversenyt. Az elsõ telivér lovakat Angliából õ hozta be, s az õ nevéhez fûzõdik az elsõ telivérverseny megszervezése Magyarországon 1827 június 6-án Pesten. Az elsõ versenytõl kezdve szemmel kísérhetõ az összes induló ló neve és eredménye a Pesti Gyepkönyvekben. A reformkorban, amikor elindult Magyarországon a lóversenyzés, a kor nagyjai nemes küzdelemként és a fejlõdés jeleként üdvözölték e sportot Széchenyi kezdeményezéseként. Jó lenne, ha ma is a tisztaság jellemezné a lósportot és nem a pénzért mindenre képes korrupció. A reformkorban a haladás része volt és mindenki komolyan vette, hogy ez mennyire így volt arra példa a következõ két korabeli epigramma: Hol nints versenezés, nints kûzdhelye bátor erõnek Menj, indulj, heverõt nem pártol semmi szerencse. A terület rohamos fejlõdése az elsõ világháború idejére nyúlik vissza. Már a világháború elején olyan nagyszámú sebesült került haza a frontokról, hogy a fõvárosi közkórházak nem tudták õket befogadni. Ekkor építettek ezen a területen a sebesültek ideiglenes elhelyezésére barakk kórházat. Elõször a leírások szerit mintegy 120 ideiglenes, fából készült barakkot állí-
Az emberek ma már elképzelhetetlen körülmények között, nyomorban éltek
108
109
JÚNIUS
tottak fel. Az Üllõi úti katonai kórháztábort a kórházban rendszeresen jótékonykodó Mária Valéria fõhercegnõrõl nevezték el. Még a háború alatt további most már téglából épült barakkok épültek. 1917-tõl a telep egy részét hadifogolykórházzá alakították és körbekerítették. Az elsõ világháború után az elcsatolt területekrõl menekültáradat érkezett Magyarországra, akiknek egy része különösen az egzisztenciájukat vesztett állami kistisztviselõk a megüresedett hadikórház barakkjaiba költözött. Az évek során folyamatosan cserélõdött a lakosság, aki tudott, menekült ebbõl a nyomorból és ezek helyét más még nyomorúságosabb körülmények között élõk foglalták el így valóságos nyomorteleppé alakult a Mária Valéria-telep. A második világháború után sem változik semmi, legfeljebb az, hogy a Rákosi korszak szégyennek tartja a nyomortelep létezését, ezért nem beszéltek róla és szinte semmi adat nem maradt fenn ebbõl a korszakból. Az 1956-os forradalomban elsõsorban a Tûzoltó utcai csoportban, a Berzenczey utcai csoportban, de a Corvin közben is sok elkeseredett, életét reménytelennek látó Mária Valéria-telepi harcolt. Lehetséges bár errõl dokumentumok nincsenek hogy ez is ráirányította a döntéshozók figyelmét erre a nyomortelepre és felismerték, hogy a mély nyomorban élõk akik semmit sem veszíthetnek mindig robbanásveszélyes tömeget alkotnak. 1957-ben elkezdõdik a Mária Valéria-telep bontása, és ezzel párhuzamosan elkezdik építeni az új akkor Üllõi útinak nevezett lakótelepet. (A lakótelep ugyanis csak késõbb, 1960-ban kapta a József Attila nevet.) A bontás és építés egymással párhuzamosan folyt, így az elsõ beköltözõk ablakaikból csak a nyomortelep meglévõ részét, és az akkor még mûködõ Ecseri úti zsibvásárt láthatták. Az elsõ épületek az akkori technológiának megfelelõen téglából épültek, zömében négyemeletes, lapos tetõsek voltak, de az egyhangúság megtörésére nyolcemeletes házak is épültek. A várostervezõk szerencsére nem követték el azt a hibát, ami a késõbbi lakótelep építésekre a házgyári építkezések technológiai kívánalmainak megfelelõen jellemzõ, négyzethálós utcaszerkezetet eredményez, így a kanyarodó utcák következtében kellemes, városias képet mutat, nem abban az embertelennek mondott, jellegzetes lakótelepi környezetben érzi magát az ember. Az 1970-es évek végén már házgyári technológiával további tízemeletes épületeket emeltek. Ez ugyan megbontotta az addigi egységes városképet, ugyanakkor változatosabbá is tette azt. Az épületek vonatkozásában 1982-re kialakult a mai lakótelep, ahol valamivel több, mint 7000 lakás van. Ugyancsak a várostervezõk munkáját és elõrelátását dicséri, hogy a terület laza beépítésû, nagy zöld területekkel, parkokkal, játszóterekkel, ahol az idõközben megnõtt fák kellemes közérzetet biztosítanak. Érdekes megfigyelni, hogy hogyan változott az idõk folyamán a parkok funkciója. Az elsõ években amikor többségében fiatalok laktak a lakótelepen a házak között kis mini-játszóterek
JÚNIUS
voltak kis homokozókkal, egy-két hintával, beton asztalokkal. Az idõk folyamán ezek egy részét átalakították az idõsebbek számára pihenõ parkokká, ahol túlnyomórészt nyugdíjasok tudtak leülni és beszélgetni. Ma szerencsére egyre több fiatal él a lakótelepen és ismét igény mutatkozik a játszóterekre.
A lakóházakkal párhuzamosan épültek ki a közintézmények: bölcsõdék, óvodák, általánosés középiskolák, háziorvosi rendelõk, mûvelõdési ház, valamint az üzlethálózat is. 1973-ban adták át a mozit, amit Pest, Buda és Óbuda egyesítése százéves évfordulójának emlékére Pest-Buda mozinak neveztek el.
Ez a mozi azonban csak 1990-ig mûködött, akkor bezárták és megkezdõdött az épület kálváriája. Ma (tizenhét évvel a bezárás után!) az arra járó csak egy bekerített romot láthat. Több elképzelés is volt az épület vagy legalább a telek hasznosítására, de eddig semmi nem valósulhatott meg. Remélhetõleg nem jut a lakótelep oda, hogy idegenforgalmi nevezetességként mutogassák a mozi romjait, mint Rómában a Colosseumot, ami azért mégiscsak több ezer év alatt vált olyanná, amilyen. A lakótelep a szocialista rendszerre jellemzõ módon KGB elõírásoknak megfelelõen épült meg mindenütt, ez elõírta, hogy egy-egy lakásban kevés hely maradjon a köztereknek, ezért a család a konyhában tudott csak leülni, ha nagyobb létszámban volt jelen. Az építési tervek a központi fûtéssel együtt a teljes kiszolgáltatottságra és az önszervezõdés lehetõségeinek elnyomására épült. Az élettér eleve nem ösztönözte a nagycsalád gondolatát. Több gyermekkel egy ekkora lakásban nehéz lett volna elférni. A József Attila-lakótelepre költözõ elsõ generáció 1964-ben
110
111
JÚNIUS
kapta meg a lakását többnyire pártvonalon, de voltak olyanok is, akik részt vettek a lakótelep építésében és ezért utaltak ki nekik lakásokat. A komfortos lakás nagyon nagy lehetõség volt akkor egy vidékrõl felköltözõ vagy egy más életszínvonalhoz szokott munkás számára. A lakások kiutalásával lekötelezetté tehetett ezreket a párt, megerõsítve társadalmi bázisát. Mára nyugdíjas az a nemzedék, akik 43 évvel ezelõtt lakáshoz jutottak a telepen, de ez a politikai alapú lakásosztás a 80-as évekig megmaradt. Mára a kispénzû értelmiségi, munkás fiatal családok számára lehetõség egy lakótelepi önálló lakás, ahogy a vidékrõl felköltözõk számára is indulási lehetõség. A József Attila lakótelep sok tekintetben felülmúlja budapesti társait. A közösségi találkozó helyek terén is, hiszen a korábbi pártház átalakításával ma két közösségi háza is van a lakótelepnek: a Dési-Huber Mûvelõdési Ház és a Közösségi Ház. A lakótelep el van látva iskolákkal, óvodákkal, bölcsõdékkel, ahol ma ismét egy demográfiai hullám érzékelhetô. Temploma is van a lakótelepnek, az Ecseri úti Szentkereszt templom. A zöldterület aránya kiegyensúlyozott a lakótelepen, a virágos ágyások esztétikussá is tudják varázsolni a szürke 4 és 10 emeletes épületeket. Sportolási, séta lehetõségként pedig ott van a Lengyel Gyula Szakközépiskola melletti sportpálya, a Nyúldomb kosárlabda palánkja és focipályája, meg ott a Kiserdõ, amit 1971 és 1989 között egy erdei tornapálya tett használhatóvá a futók, kutyasétáltatók számára. Mára itt a hulladéklerakás és a hajléktalanok beköltözése vált súlyos problémává. A szemétdíj megjelenésével sokan egyszerûbbnek és olcsóbbnak tartják a fölös bútorok, sitt, szemét konténeres elszállítása helyett a spontán szemétlerakók kialakítását. Ez egy állandó harc, mert hiába szállíttatja el a kerületi önkormányzat, a szemét újratermelõdik. Ez így lesz mindaddig, amíg szemléletváltozás nem következik be, és az erdõt nem érzik magukénak az itt élõk. Probléma még, hogy a parkolási terület a lakótelep jó fekvése miatt sokak számára átmeneti megállót jelent és nagy parkoló autó számot eredményez. A városba érkezõk egy része számára jó lehetõség a lakótelep forgalmilag jól megközelíthetõ helyein hagyni az autókat, hogy innen metróval folytassák útjukat a város belseje felé. Így gyakran az itt élõk számára a parkolás megnehezül, ennek egyik oka, hogy itt nincsenek parkolóórák, így ingyenesen hagyhatja itt autóját az érkezõ, hogy munkaidõ után távozzon csak vele. A felmérések szerint mindezek ellenére a József Attila-lakótelep Budapest egyik legkedveltebb lakótelepe. JÁKY JENÔ BODÓ MÁRTON
JÚNIUS
Székház a Kálvin téren Egy patinás épület története 1912-13-ban épült dr. Hultl Dezsõ építész tervei alapján a Gazdák Biztosító Szövetkezetének megbízására. Az épületet átépítették 1930-ban, majd az ÁB-AEGON Biztosító vezetése 1996-ban úgy döntött, hogy a székházat felújítja, megõrzi ezt a kulturális értéket a városnak és a kollégáknak. Az értékteremtésért és megõrzésért azóta is felelõsséget vállal a Biztosító, amit mi sem bizonyít jobban, mint a kollégákra fordított figyelem és az AEGON Mûvészeti Díj, ami Magyarországon jelenleg a legnagyobb összegû irodalmi díj, amirõl szakmai zsûri dönt. A Biztosító székházának kezdeti építkezési munkálatai 1912. július 5-én kezdõdtek. Mindjárt az alapozásnál nagy nehézségbe ütköztek, ugyanis 8 méterrel a járda szintje alatt itt volt a központi fûtés kazánháza durva szemû kavicstalajra bukkantak, amelybõl tiszta forrásvíz fakadt föl olyan tömegben, hogy szivattyúzással az alapokat szárazzá tenni csak igen kemény munkával lehetett. Az építkezés ezután gyorsan haladt. A külsõ és belsõ kiképzés és fölszerelés 1913 nyarán készült el, és a palota ez év október hó közepére beköltözésre készen állt. A székházavatás idõpontjában mintegy 140-150 tisztviselõ látta el a szövetkezet óriási munkaanyagát. Az épület stílusa modern, klasszicizáló irányt mutat. Harmonikus, igen komoly architektúrája monumentális vonású, és kellõképpen kifejezésre juttatja az épület középület jellegét. E monumentalitást nagymértékben emelte a földszinti és a félemeleti pillérek márványburkolata, amelyek közé a fémportálok voltak beépítve. A fõbejárat, amely az Üllõi út felõl nyílt, impozáns kapuzatával, gazdag fémrácskapuival tûnt ki. A kettõs ajtók teljesen letompították az utca zaját, így a belépõt kellemes csend fogadta. A székház felújítói úgy vélték, hogy az Üllõi és Ráday utcai bejáratok nem biztosítják az épület megfelelõ megközelítését, így a ház a Kálvin tér felõl új megnyitást kapott. Az új fõbejáratot méltán kiemeli az épülethez illõ edzett üveg elõtetõ. Az épületnek két lépcsõháza volt, az Üllõi út és a Ráday utca felõl. A lépcsõházakba, ugyanúgy, mint a közlekedõ helyiségekbe és az udvari csarnokokba, díszes mozaikburkolat került. A falakat márvány és színes csempeburkolat borította. A lépcsõrácsok gazdag, dekoratív kovácsoltvasból készültek. E masszív, stílszerû rácsozatok a lépcsõház palotajellegét hangsúlyozzák. A lépcsõházak ablakai szép színes festett ólomüvegezést nyertek. Az épület közlekedési rendszerében a meglévõ díszlépcsõk továbbra is megmaradtak, ill. kiépültek úgy, hogy minden szintet megközelítsenek, mivel az Üllõi úti lépcsõ a IV. emeletig, a Ráday utca felõli csak a III. emeletig biztosította a feljutást. A IV. és V. emeletet összekötõ falépcsõ helyett a fõlépcsõ továbbépítése során a meglévõvel azonos, de vasbeton lépcsõ került kialakításra üvegkorláttal, ill. a meglévõ burkolathoz igazodó Zsolnay kerámia falburkolattal. Az eredeti felvonók közül csak a Ráday utca felõli úgynevezett Haverland típusú lift maradt meg. Az épület tûzfal felõli oldalán a 16 kabinból álló páternoszter elbontásra került.
112
113
JÚNIUS
Az intézeti székház földszintje üzleti célokat szolgált. Kisebb-nagyobb külsõ megközelítésû boltokra volt osztva, amelyek mindegyikéhez pinceraktár is tartozott. Ugyancsak a földszinten helyezkedett még el két házmester és két hivatalszolga lakása is. A Ráday utca felõl volt a hidegvíz-gyógyintézet bejárata, amelynek rendelõhelyiségei a félemeleten, fürdõhelyiségei az alagsorban voltak. A fürdõterem az udvar alatt húzódott, minden higiénés felszereléssel ellátva és úgy berendezve, hogy a látogató nem is tudta, hogy az épület alagsorában tartózkodik. A székházépület bérbeadott részét az I., II. és III. emeletén lévõ lakások képezték. Mindegyik emeleten négy lakás volt, szobáikban stukkó-mennyezetek készültek, valamint elsõrangú díszes asztalosmunkák, fehér lakkozással. Az udvarra nyíló helyiségek világosságának fokozására az udvar összes falfelülete világos színû Zsolnay fajansz csempével volt burkolva, amely a fényreflexek révén az ide nyíló helyiségeket olyan világossá tette, hogy még az alsó emeleteken sem kellett nappal mesterséges világítást használni. A rekonstrukció során ezeket a lakásokat megszûntették és különbözõ bontásokkal, lefalazásokkal átlag 10-15 fõs egyterû irodákat alakítottak ki. Az igazgatósági helyiségek a IV. emeleten építõmûvészileg is kiváló kiképzést nyertek. Az elõcsarnokból közvetlenül nyílik az elnöki szoba, a tanácsterem, az igazgató, a helyettes igazgató, a titkár szobái, a tárgyalószoba, a nagy munkaterem és a közlekedõ folyosók. Stukkó mennyezetek készültek a falakon faburkolat és szövetbevonás. A helyiségek elõtt a homlokzaton széles balkon vonult végig, amelyrõl jó kilátás nyílt a Kálvin térre és a budai hegyekre. E terek jó állapotban fennmaradtak, ezért a rekonstrukció során eredeti állapotban kerültek felújításra. Az elõtér faburkolata, valamint az irodák bejárati ajtaja is a korabeli hangulatot, a mûemléki környezetet idézi. Az V. emelet tágas irodahelyiségeiben a Gazdák idejében a viszontbiztosítási, az értékkezelési, jogügyi, gazdászati osztályokat, valamint a telefonközpontot találhattuk. Az V. emelet Ráday utcai homlokzatán tetõteraszként tágas nap- és légfürdõ volt kiképezve, ahová a látogatókat külön gyorsjáratú személyfelvonó szállította. Az épület elsõ átalakítása során 1930-ban dr. Hültl Dezsõ tervei alapján beépítették. A Üllõi úti részen étterem, konyha és kiszolgáló helyiségek létesültek. A felújítás során az V. emeleten is az általános szintekhez hasonlóan irodahelyiségeket alakítottak ki. Az épület tetõszerkezete sajnos teljesen rossz állapotban volt már, mindennaposak voltak a beázások, így új tetõszerkezet épült, amely lehetõvé tette a tetõtér (VI. emelet) hasznosítását is. A Ráday utca felõli oldalon a gazdasági felvonóhoz kapcsolódóan helyeztek el egy mintegy 400 adag kapacitású konyhát, az Üllõi út felõli részen pedig néhány, az épület üzemeléséhez szükséges helyiség található. A Kálvin tér felõl egy meglévõ zárófödém kiemelés felhasználásával nagyszerû panorámát nyitottak a városra Az így kialakított helyiség jelenleg önkiszolgáló étteremként funkcionál. HORPÁCSY ESZTER
JÚNIUS
A Ferencvárosi Kolping Család Egyesület elsõ évi tevékenysége A 2006. június 29-én alakult Ferencvárosi Kolping Család Egyesület programokban gazdag évet tud maga mögött. Az alapítók tervei, híven Boldog Adolf Kolping szándékaihoz, nagyrészt valóra váltak. A 2006. évi Kalendáriumban ismertetett félév programjaira többek között az is jellemzõ volt, hogy sokan vettek részt rajtuk a tagságon kívüli vendégek is. A Család eredeti célkitûzûsének szellemében a ferencvárosiak legnagyobb örömére alakult az együttmûködés több Kolping Családdal. Így a Szentendrei Kolping Családdal is, akikkel együtt került lebonyolításra a Kecskemét-Kiskunmajsa-Kiskunhalas zarándoklat, majd közös szervezés volt a kétnapos júniusi Szent Erzsébet zarándoklat is, Észak-Magyarország és Kassa érintésével. Ugyancsak a 2007. év fontos eseménye volt a szentendreiekkel közös szervezésben az ötnapos Szent Erzsébet zarándoklat Németországba. Az együttmûködés szellemében került sor a Pestszenterzsébeti Kolping Család alakulása 70. évfordulójának megünneplésére, amelyen szintén együtt voltak vendégek a ferencvárosiak és a szentendreiek. A Kolping Akadémia elõadásain is rendszeres az egymás rendezvényeinek látogatása. A Ferencvárosi Kolping Család zászlószentelési ünnepén a szentendreieken kívül a Józsefvárosi Család is képviseltette magát. Nagyon baráti kapcsolat alakult ki a Kiskunhalasi Kolping Családdal, akiket a Kecskemét-Kiskunhalas-Kiskunmajsa zarándoklaton látogattak meg a ferencvárosiak, majd viszonzásképpen jöttek el a kiskunhalasiak a zászlószentelésre a Ferencvárosba. Elôtte vettek részt a Parlament meglátogatásán, közös ebéd és a szentmise után még agapé is volt. A Kolping Család tevékenységében az alapítói célkitûzéseknek megfelelõen fontos szerepe van a Kolping Akadémia elõadásainak. Ezen a résztvevõk keresztény tanúságtételeket, egyháztörténeti elõadásokat hallgathatnak, de irodalmi, történelmi és tudományos ismereteiket is gyarapíthatják. A 2007 év ebbõl a szempontból is eredményes volt. A tanúságtevõk sorát januárban Janig Péter, a budapesti kórház-lelkészség vezetõje nyitotta meg, aki súlyos és halálra készülõ betegek lelki gondozásáról tartott elõadást, és
114
115
JÚNIUS
aki az Onkólógiai Intézetben végzi, olykor nehezen viselhetõ szolgálatát. A júniusi és júliusi negyedik szombaton Dr. Morvai Krisztina és Dr. Papp Lajos voltak a tanúságtevõk. Mindketten az érdeklõdés központjában állnak, és megnyilatkozásaikat igen nagy részvétel mellett hallgatják. Koltay Gábor márciusi elõadásának témája a napjainkra vonatkoztatható magyar történelmi következtetések voltak. Májusban Kovács Bánk volt ferencrendi tartományfõnök az egyháztörténeti és az õsi magyar történelmi ismereteket gyarapította elõadásával, amelyben összevetette a Nagyboldogasszony eszméjét az õsi magyar vallásban és a magyar kereszténységben. A színházmûvészet fontos ága a jelmeztervezés. Errõl tartott nagy sikerû elõadást Jánoskuti Márta, a Vígszínház tervezõje, azt nagy hatású képpekkel illusztrálva. A félév során folytatódott a kirándulások, zarándoklatok sorozata. A március 24-én tartott kirándulás keretében keresztúti ájtatosság volt Nagymaroson. A résztvevõk az úton meglátogatták Dunabogdányt és az ottani nagyon szépen felújított templomot, kertjében a sváb kitelepítettek emlékmûvével. Zebegényben a Kós Károly tervezte gyönyörû szecessziós templom és a trianoni és az 1956-os megrázó hatású emlékmû volt a látogatás tárgya. A híressé vált templom amellett, hogy a hazai szecesszió egyik kiemelkedõ alkotása, az erdélyi fatemplomok mintájára épült. Belsõ díszítése maga is a szecesszió egyik legszebb alkotása, amely Körösfõi-Kreisch Aladár tervei alapján készült. A templombelsõ freskókból, szekkókból és stilizált növényi ornamentikákból áll, amit jól egészítenek ki a Kós Károly által tervezett és Majoros Károly által kivitelezett üvegablakok. Az út végén a váci székesegyház szépségeit fedezhették fel a résztvevõk. A késõ barokk stílusban megépült templom dúsan díszített belsõ terében is kiemelkedõ alkotás a Szûz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását ábrázoló fõoltári freskó és a kupola Szentháromságot bemutató képe, amelyek a híres osztrák festõ, Maulbertsch mûvei. A mûvész híressé vált hazai mûvei közé tartoznak többek között a sümegi plébániatemplom freskói és a gyõri székesegyházban látható képe. A következõ út a június 9-10-én a Szent Erzsébet születésének 800 éves évfordulója szellemében tartott zarándoklat volt, amelyet a Polgármesteri Hivatal által kiírt és elnyert pályázat nagy mértékben támogatott, csökkentve az utazás díját és ezáltal nagy számú részvételt téve lehetõvé. Ezen
JÚNIUS
az úton az állomások az erzsébeti történésekhez, illetve a magyar történelemhez, nevezetesen Rákóczi Ferenchez kötõdtek. Így az elsõ napon Kassán a Szent Erzsébetrõl elnevezett Székesegyház megtekintésére került sor, majd a Rákóczi Ferenc emlékét õrzõ Rodostó házat tekintették meg a szép számú résztvevõk. Itt egy kiállítás a Fejedelem temetésérõl készült híradó felvételét mutatta be. A következõ úticél Királyhelmec volt. Ez a kis felvidéki város arról is nevezetes, hogy a második világháborút követõ békeszerzõdés Csehszlovákia és Ukrajna között kettéosztotta. A mai szlovák területen fekvõ városka Ferencváros testvérvárosa is. Ennek megfelelõen a zarándokokat a város polgármestere fogadta, és együtt tekintették meg Esterházy János magyar mártír emlékmûvét. A zarándokút ezután Borsiba vezetett, amelynek Rákóczi várában született a Nagyságos Fejedelem. A Sárospatakon eltöltött éjszaka után Szent Erzsébet szülõvárosában látogatás volt a várban, a vártemplomban, a református kollégiumban és könyvtárban. Mindenki tetszését megnyerték a Makovecz által tervezett épületek és a festõi Bodrog-part. Tovább utazva Sátoraljaújhelyen a belváros nyerte meg a résztvevõk tetszését, és a jelenleg piarista kezelés alatt álló pálos templom barokk szépségében és különleges akusztikájában lehetett gyönyörködni. A Ferencvárosi Kolping Család 2007 második félévét a Városmisszióban való tevékeny részvétellel kezdte. Külön sátorban fogadták az érdeklõdõket és látták el ismertetõ anyagokkal. Októberben Dr. Jelenits István piarista tanár tartott József Attiláról elõadást, amelyben hamisításmentesen mutatta be a költõt, nagy hatást gyakorolva a hallgatóságra. Novemberben Dr. Csókay András agysebész tanúságtételén vett részt a népes hallgatóság. Az elôzô évhez hasonlóan, 2007-ben is nagy számban vettek részt tagjaink a hangulatos bécsi adventi látogatáson. A Kolping Akadémián az év utolsó rendezvénye a Család fiataljainak nagy sikerû karácsonyestje volt. Az eredményesnek mutatkozó 2007. év után folytatódik az alapításkor meghatározott elvek szerinti tevékenység. A tervekben két utazás szerepel. Tavasszal a Ferencváros másik testvérvárosának, Sepsiszentgyörgynek meglátogatása és egy rövid erdélyi körút lett tervezve. Ôsszel Medjugorje Mária kegyhelyre fog vezetni egy zarándokút. A Kolping Akadémia elõadásaira továbbra is jelentõs személyiségek meghívására kerül sor. A tervezett vendégek között lesz Eperjes Károly, Beöthy Tamás jezsuita atya, Dr. Bolberitz Pál országos prézes, Puskely Mária szerzetes nõvér, Dr. Freund Tamás orvos biológus és többen mások. A Ferencvárosi Kolping Család szeretne a kerület egy jellegzetes színfoltjává válni és továbbra is keresi az együttmûködést más Kolping családokkal és a kerület civil szervezeteivel. LÁSZLÓ GYÖRGY
116
JÚNIUS
A Ferencvárosi Torna Club futballmúzeumáról A Fradipálya fõépületének osztott szintû II. emeletén, egy üvegajtón ez olvasható: Nagy Béla Fradi futballmúzeum. Az épületen kívül semmi sem hirdeti. Dölle Zsolt úr, a múzeum vezetõje, szívélyesen válaszol a kérdéseimre (miután Albert Flóriántól el kellett köszönnünk). Nagyon szép gondolat volt, hogy a múzeumot Nagy Béláról nevezték el. Mi volt az õ civil foglalkozása? Elöljáróban le kell szögeznem, hogy itt nincs szó az elõírásoknak megfelelõ múzeumról, talán azt mondhatnánk, hogy csak belsõ használatra kapta ezt az elnevezést. Errõl késõbb talán bõvebben is beszélhetünk, most elõbb Nagy Béláról szólnék. 2006. március végén halt meg, hatvankét éves korában. Egész életét a Fradi töltötte be, ezen kívül számára talán csak a családja létezett. Kisiskolás kora óta gyûjtötte a Fradiról, helyesebben a labdarúgásról újságokban megjelent írásokat, fotókat, ez képezte a múzeumunk alapját. Persze a többi szakosztálynak is voltak gyûjteményei, tárgyai ittott, különbözõ irodákban, s ezeket Béla lassacskán begyûjtötte. A hatvanas évek végén már szinte mindenre kiterjesztette a gyûjtést, kapcsolatot létesített más gyûjtõkkel, igyekezett más gyûjteményeket is megszerezni. Ez a múzeum teljes egészében neki köszönhetõ, õ szervezte meg, õ is járta ki az itteni engedélyezést (na ez volt az ügyben a legkönnyebb), õ találta meg a helyét, õ rendezte be, õ szerezte meg a berendezési tárgyakat, a kiállítási vitrineket. Még külföldrõl is szerzett anyagot. Látható, hogy sok száz személyes tárgy, emléktárgy, kuriózum van itt összegyûjtve, sõt, mondhatni, összezsúfolva. A Béla szenvedélye és a személye iránti tisztelet és szeretet vezette például Toldy Gézát, hogy átadja a magángyûjteményét, személyes tárgyait ezek ma egy külön vitrinben vannak elhelyezve. Másokra is nagy hatással volt ez a lenyûgözõ odaadása és elhivatottsága a Fradi érdekében, és átadtak tárgyakat Nagy Bélának. A gyûjtemény, illetve múzeum 1985. december 3-án nyílt meg, azóta látogatható, jelenleg heti öt munkanapon 12-15 óra között, a látogatás ingyenes. Az a jó, ha az idelátogatók a hírét viszik a gyûjteménynek, amelyhez sok érzelem is kötõdik. Lehet fotózni, videózni, a hét öt munkanapján mindig más nyugdíjas munkatárs tart ügyeletet és kalauzolja a látogatókat. Õk is, mint én, ezt a szolgálatot ingyen végezzük, illetve õk havi kétszer ingyen kapnak nyugdíjas jegyet egyegy meccsre. Nem az anyagiak számítanak, hanem az együvé tartozás, a többiekkel való együttlét. Én magam ígéretet tettem elõször Bélának, aki a halála elõtt megkért, hogy ne hagyjuk veszni a gyûjteményt, késõbb a Baráti Kör nevében Rudas Ferenc elnök is felkért, majd Albert Flórián, valamint a vezetõség is. Elárulhatom, hogy én ezt pusztán a Nagy Bélának tett ígéretem alapján vállaltam, mert becsületbeli kötelességemnek éreztem. Bélát harminchat éven keresztül ismertem, alig volt nap, hogy fõleg itt ne találkoztunk volna, és élete utolsó két-három évében a segítségére is lehettem. Megjegyzem, hogy az a munkatársam a neve Czikkely Boldizsár , akivel ön elõzõleg a múzeumban beszélt, szintén hatalmas magángyûjteménnyel rendelkezik,
117
JÚNIUS
például jelvényekbõl, zászlókból, fotókból. Õ egyébként a nõi kézilabda-, a vízilabda-, az utánpótlásmeccseken is mindig dolgozik rendezõként. Néhány évvel ezelõtt jártam már itt, amikor elhoztam ide egy, a Fradi iránt és a magyar futball iránt is érdeklõdõ svájci fiatalembert. Feltûnt, hogy Nagy Béla minden emléktárgyról, sõt az egész Fradiról, adat-és összefüggésszerûen is mindent tudott. Ez valóban így volt. Gondolja meg, kisgyerek korától érdekelte a Fradi. Az érettségi után pincér lett a Mátyás Pincében, de mivel nem engedték el a Fradi meccseire, kilépett, és az Africana bárban lett éjszakai pincér, hogy járhasson meccsre. Innen került hozzánk propagandistának, s alapította meg a múzeumot, amely a halála után azonnal, kegyeletbõl és tiszteletbõl kapta az õ nevét, és egy sarkot is berendeztünk az emlékére. Ami a tárgyi tudását illeti: Béla a Fradi krónikása is volt, itt láthatók néhány nagy játékosról, illetve a klubról írt könyvei, például Albertrõl, Géczyrõl, Nyilasiról vagy az 1999. évi jubileumra írt Százéves a Ferencváros. Összesen 107 könyve jelent meg eddig a Fradiról. Ránk hagyott egy befejezett, nyomdakész könyvet, továbbá egy befejezésre, kiegészítésre várót is, ez az özvegyénél van, akivel szintén nagyon jó a kapcsolatunk. Természetesen mindegyik a Fradival foglalkozik, más az õ esetében szóba sem jöhetett. Elkezdte az anyaggyûjtést egy Lipcsei Péterrõl írandó könyvhöz, Pétert szinte gyerekeként szerette, és ezt a könyvet meg akarta írni róla, de Lipcsei folytatta a játékot, így a könyv egyelõre nem idõszerû. Péter pályája egyébként érdekes kanyarokat vett: Kazincbarcika, Ferencváros, Porto, majd az élrõl most a másodosztályba! Én mindenesetre megígértem neki, hogy a könyv el fog készülni, segíteni fogom ebben. Szeretném, ha önmagáról is mondana legalább néhány szót. Eredeti diplomám szerint színház-mûvész vagyok és TF-diplomám is van. Fradista vagyok, de soha nem a Ferencvárosból éltem. Hivatalosan 1973. január elseje óta vagyok a Torna Szakosztálynál, valójában még korábbtól. Jelenleg nyugdíjasként a szakosztály igazgatója vagyok, amiért nem jár bér, legalábbis a mostani gyatra anyagi helyzetünkben ez reménytelen; egyébként a szerzõdés szerinti minimálbért, kb. nettó 50 ezer forintot kapnék. Nem emiatt állítom azt, hogy az én szememben a mai politikai eljárás az oktatással és a sporttal, következésképp az ifjúsággal szemben kifejezetten bûntett. Hogy képzelik azt, hogy felkészülésre nincs pénz, csak az elért eredményre? Hogy érjen el eredményt az, aki nem tud támogatás híján felkészülni? Az a politikai réteg, amelyik nem áldoz pénzt az ifjúságra, tehát az oktatásra és a sportra, az kifejezetten nemzetellenes. A mostani ifjúság- és sportpolitika nézetem szerint ilyen. Egyébként: ha gyengítik a sportot és az oktatást és ezen keresztül a jövõ gene-
118
119
JÚNIUS
rációkat, akkor nem lesz igény általában múzeumokra sem. Hihetetlen, hogy ez lenne a cél! Hangsúlyozom, hogy ez az én magánvéleményem, és nem a Ferencvárosi Torna Clubé! Visszatérve még a múzeumra: jó lenne az anyagot digitálisan feldolgozni, de nincs rá pénzünk; ha lenne, legföljebb egy év alatt feldolgozhatnánk. Egyébként részben a pénzhiány az oka annak is, hogy nem tudunk megfelelni a múzeumokkal szemben támasztott elvárásoknak, ami miatt nem hirdethetjük múzeumként a gyûjteményt és ezt a megnevezést sem használhatnánk rá. Reklámozásra sincs pénzünk, és a helyi tulajdonviszonyok túl bonyolultak, a mûködésünk részben támogatott, így egyelõre ez a legmegnyugtatóbb megoldás. Más lenne a helyzet, ha volna pénzünk, de persze akkor sem a múzeum gondja az elsõdlegesen megoldásra váró feladat. Úgy látszik, nem kerülhetem meg az égetõ, legfõbb kérdést: mi van, mi lesz a Fradival? Nehéz ügy. A nagyon keserves anyagi helyzetünk egyelõre megoldatlannak tûnik. A Fradi által használt ingatlan tulajdoni helyzete nem átlátható, csak annyi világos, hogy 1911-ben a Fõvárostól sportcélokra kapta a Sportklub, de hogy mikor, milyen körülmények között lett ebbõl állami tulajdon, az megtudhatatlan. Persze, van a fõvárosban olyan ingatlan is, amelynek a tulajdonjogát öt szervezet is a magáénak vallja, és a telekkönyvi nyilvántartásból feltehetõen a dokumentumok eltûnése miatt nem derül ki az igazság, hát miért éppen a mi ügyünk lenne egyértelmû? Mindenesetre a Kincstári Vagyon Igazgatóság, a Fradi igényeinek figyelembe vételével írja ki a pályázatot, talán már ötödször, s benne van az a mondat már Furulyás János idejében is benne volt, õ szerzõdött a KVI-vel , hogy jogában áll indoklás nélkül érvénytelennek nyilvánítania a pályázatokat. A Fradi egyáltalán nem mûködhet közre a kiírásnál, sem az elbírálásnál. Ez tehát így komolytalannak tûnik, még akkor is, ha az elnökünket bizonyára korrekt módon tájékoztatják, amit biztosra veszek. Azt mondják, hogy semmi nem irányul a Fradi ellen. De ha ez az ingatlan, amelyik a legértékesebb, másra kell, akkor valójában ki ellen irányul? Az egyébként egyértelmû, hogy az épületek állami tulajdonban vannak, azokat egy minisztérium építtette, és egy élõ szerzõdés értelmében még tíz évig használhatja a Ferencváros. Kérdés: mi lesz azután? Ha elveszik a Fraditól, az népszerû megoldás lesz! Más: a Fradi futballcsapata nagyon nem egyértelmû és finoman szólva is visszatetszõ körülmények között került ki az elsõ osztályból, a független magyar bíróság ítélete szerint jogtalanul. Túl bonyolult a helyzet, és az idevezetõ út is az. S hogy ezzel anyagilag, erkölcsileg mennyit veszített a Ferencváros, ma senkit nem érdekel, csak az, hogy mi mennyivel tartozunk. Az, hogy az MLSZ, ez az erõszakszervezet milyen hibákat követett el, szintén nem érdekel senkit. Én sokban kárhoztatom a Furulyás Jánossal fémjelzett idõszakot. Õ korábban, mint jól menõ tsz elnöke, az állam megbízásából támogatta a Fradit, így lehetett õ a jóságos Jani bácsi. Amikor azonban idekerült elnöknek, már nem tudott pénzt hozni, legföljebb önmagának, amint ez késõbb ki is derült, de akkor már az edzõket sem tudták fizetni. Én kétszer üzentem neki sajtón keresztül, egyszer pedig közgyûlésen, face to face mondtam neki, hogy el kellene menned, mert erkölcstelen, amit csinálsz, de mindig meg tudott nyerni annyi embert, amennyi ahhoz kellett, hogy elnök maradhatott. Az õt követõ Dámosy urat kalandornak tartom, akinek fogalma nincs a sportról, de nagyon dolgozott, mindent összekavart, kezdve az alapszabállyal, viszont nem volt hajlandó meghallgatni azt, aki értene a dologhoz, mert már évtizedek óta benne él. Így azután sikerült is elvinnie a csõd belsõ oldalára, ahol képletesen szólva már csak egy oda belógó gyökérbe kapaszkodva lógunk, ameddig az tart. Csak remélni tudom, hogy lejjebb már nincs, és akkor csak felfelé mehetünk az új elnökkel, Rieb Györggyel, aki nemcsak az Aprilia cégben érdekelt sikeres üzletember, de van sportkötõdése, mivel tíz évig úszott a Fradiban. Úgy legyen! Köszönöm a beszélgetést. KEÖVES FERENC
B O G Á D A N TA L :
A világról Penészedik, elrohad maholnapra a világ, falánk, nyüzsgô férgei mindenestül fölfalják. Csak egy zugot hagyjatok nem bánom, csak akkorát, ahol ki tud nyílni még romlatlanul a virág. Ott a hitet, tiszta szót nem szatócsok árulják, s a zöld remény – szigetet alkuba nem bocsátják.
B O G Á D A N TA L :
Milyen lehet... H. L.-nek Milyen lehet Koppenhága, hogy sorsod hozzá kötöd? Bizonyára csodaszép, S ha olykor lenge ködök takarják, s a várost körbefolyják S az emberek a napfényt szomjúhozzák... Hamvába hullt kedvvel, mit tehet az ember ez ôszbe roskadt világban?
