AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Debrecen Városi Televízió Kft. műsorszolgáltatóval (4025 Debrecen, Petőfi tér 10.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2009. január 2-i műsorszolgáltatásában ötször megsértette az Rttv. 18. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kémi a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján, a 198/2009. (I. 28.) számú ORTT határozatban foglaltaknak megfelelően hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a műsorszolgáltató (Debrecen TV) csatornájának 2009. január 2-i műsorszolgáltatását és a következőket tapasztalta. 2009. január 2-án 18:12:06 órai kezdettel a „Kukta – tanuljunk együtt főzni!” című műsort mutatta be a televízió. A műsorszámot követő szponzorüzenetben a határozat mellékletét képező képeken szereplő információk voltak láthatóak: A képek bemutatásával párhuzamosan az alábbi szöveget lehetett hallani: ,,Interspar, a friss áruk szállítója; Coop, a jó partner; a Milli tejtermékeket a Friseland Foods biztosítja; Orchidea Virágszalon a díszletfelelős; Lizatext, amely kellemesebbé tette a főzés körülményeit”. Mivel a felsorolt támogatók megjelenítése nem volt cégszerű, így a fenti műsorszám bemutatásakor a hatósági ellenőrzés az Rttv. 18. § (1) bekezdésében foglalt szabály sérelmét valószínűsítette.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2009. március 4-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató válaszlevele 2009. március 13-án érkezett meg a Testülethez, amelyben előadta, hogy a médiatörvény értelmező rendelkezése szerint támogató lehet az is, aki nem rendelkezik cégszerű minőséggel. Álláspontjuk szerint törvény nem rendelkezik arról, hogy a támogatót cégszerűen kell megnevezni, csak azt mondja ki, hogy azt a természetes személyt, jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, amely vagy aki műsorszámot támogat meg kell nevezni. A Testület a fenti esetek kapcsán az alábbi álláspontot alakított ki: Az Rttv. 2. § 44. pontja értemében „Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse”. A Rttv. 18. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik a támogató megjelenítéséről: "A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni. " A törvényi definícióból egyértelműen kitűnik, hogy műsorszám támogatója csak természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, és a termék egyik megnevezett kategóriába sem tartozik, így támogatóként nem is jeleníthető meg. Több bírósági ítélet is kimondta, hogy a műsorszám támogatóját cégszerűen kell megnevezni, így pl. a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.088/2005.14. számú ítéletében a fenti törvényhely értelmezése vonatkozásában, a támogató megjelenítése kapcsán a következőket mondja ki: „A támogató nem termék vagy szolgáltatás, a támogató cégek (személyek) egyike sem azonos saját termékével, avagy szolgáltatásával, a támogatás cselekmény, amelyet termék nem tud végezni. Az Rttv. támogatásról rendelkező idézett jogszabályhelyei csak és kizárólag a támogató nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit engedi népszerűsíteni, és nem adnak lehetőséget a támogató helyett csak termékének vagy szolgáltatásának a megjelenítésére. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a támogatót kell megnevezni, és e szabály alól kivételt nem enged. Támogatót, pedig termékkel nem lehet megjelölni”. A Testület hangsúlyozza tehát, hogy jelen esetben nem a logó adott formában, tartalommal való megjelenésével volt a probléma, hanem azzal, hogy a műsorszolgáltató nem megfelelően nevezte meg a támogatót. A törvényi előírások és a kialakult bírói gyakorlat alapján is kijelenthető, hogy az Rttv. rendelkezik arról, hogy a támogatót cégszerűen kell megnevezni, s ez a kötelezettség egyértelműen megjelenik és kiolvasható az Rttv. 2. § 44. pontban foglalt definícióból.
2
Mindebből következően tehát van jogi alapja annak, hogy a műsorszolgáltatóknak a támogatókat cégszerűen kell megnevezni, azaz törvény által előírt kötelezettség ez számukra. Mindezen túlmenően számos jogerős bírósági ítéletben olvasható azon indokolás, mely a támogató cégszerű megnevezésének követelményét vezeti le a médiatörvényből, és mely indokolást az ORTT is beépített közigazgatási határozataiba: 1473/2002 (X.3.) sz. ORTT határozat: „A támogató cégszerű megnevezését minden esetben – a névszponzoráció kivételével – jól érzékelhető módon és időtartamban feliratozással és/vagy hangalámondással közölni kell.” Természetesen a támogatók a műsorszolgáltatókkal kötött megállapodásaikban, szerződéseikben meghatározhatják azt a formát, ahogyan a megjelenítésüket, megnevezésüket elképzelik, azonban a műsorszolgáltatóknak nincsen joguk arra, hogy törvénnyel ellentétes kötelezettségeket vállaljanak magánjogi szerződéseikben, tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató felelőssége a műsorszolgáltatásért az Rttv. 3. § (1) bekezdése értelmében objektív: ,,(...) A műsorszolgáltató a törvény keretei között – önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik." Márpedig a cégszerű megnevezés helyett a csak termékmegjelenést biztosító vagy egyéb más beazonosításra alkalmas támogatói megnevezés a törvénnyel ellentétes. Tehát a műsorszolgáltatónak csak arra van lehetősége (szabadsága) és joga, hogy a törvényi előírásnak megfelelően, a törvényes keretek között sugározzon. Az Interspar, avagy a Coop, illetve a többi támogató megnevezése nem volt cégszerű, mivel nem állapítható meg egyértelműen és nem azonosítható be, hogy ki is pontosan a támogató cég, valamint hogy milyen társasági formában működik (Kft., Zrt. stb.) A Testület álláspontja szerint tehát a műsorszolgáltató azáltal, hogy 2009. január 2-án 18:12:06-kor kezdődött Kukta című műsorszám támogatóját nem a törvény által előírt formában, azaz nem cégszerűen jelenítette meg, és ezzel megsértette az Rttv. 18. § (1) bekezdését. A rendelkezésre álló adatok alapján a Testület 2008. évben nem, 2009. évben még nem állapította meg a műsorszolgáltatónál az Rttv. 18. § (1) bekezdés megsértését, ezért az eset összes körülményét mérlegelve – tekintve, hogy ezen törvénysértés még nem fordult elő a műsorszolgáltató gyakorlatában – a Testület az Rttv. 18. § (1) bekezdés megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. A szankcionálás alapját az Rttv. 18. § (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület (…) a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.”
A fentebb kifejtettek alapján a Testület a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket.153. § (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel.
3
Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja. Budapest, 2009. április 22. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
4
Melléklet a 915/2009. (IV. 22.) sz. ORTT határozathoz
5
6