AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 916/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a „Csaba TV” Első Csabai Televíziós Kft. műsorszolgáltatóval (5600 Békéscsaba, Teleki u.5.) szemben meghozta az alábbi határozatot. I. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2009. január 4-i műsorszolgáltatásában egy esetben megsértette az Rttv. 5/D. § (2) és 5/D. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. II. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2009. január 4-i műsorszolgáltatásában háromszor megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kémi a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján, a 198/2009. (I. 28.) számú ORTT határozatban foglaltaknak megfelelően hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a műsorszolgáltató (Csaba TV) csatornájának 2009. január 4-i műsorszolgáltatását és a következőket tapasztalta. a) az Rttv. 5/D. § (2), (3) bekezdésében foglaltak megsértése A műsorszolgáltató 2009. január 4-én 20:21:15 órai kezdettel a „Pereld a nőt!” (Serving Sara) c. amerikai vígjátékot tűzte műsorra. A film előtt figyelmeztető felhívást nem tett közzé a televízió, és hiányzott a piktogram is. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2009. március 4-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére.
A műsorszolgáltató válaszlevele 2009. március 12-én érkezett meg a Testülethez, amelyben elismerte a hatósági ellenőrzés megállapításait. A műsorszám közzétételének minősítése és a műsorszám kategóriájának piktogramja technikai meghibásodás miatt maradt el. A bejátszó számítógép lefagyása, és a genlock egység fagyása miatt nem került adásba. A Testület álláspontja: A film az Internet Movie Database adatai szerint az USA-ban az MPAA rating rendszere alapján a „PG-13” jelölést kapta. E besorolás felhívta a figyelmet arra, hogy a szülő különös gonddal mérlegelje 13 év alatti gyermekeknek a film megtekintését az alkotásban előforduló durva humor, szexuális kontextus és a nyelvezet miatt. A brit BBFC és a németországi szabályozás egyaránt 12 éven felülieknek javasolta a film megtekintését. A Testület álláspontja szerint a magyar szabályozással összhangban, a filmet a II. korhatári kategóriába kell sorolni, hiszen a történetben felbukkannak közepesen erős mértéket meghaladó kifejezések (pl. „seggfej, kapd
be!, bassza meg!, szemét strici, balfék, szedjék már le rólam ezt a barmot!, hat rohadt nap, szívás a munkám, hülye tulok, te tökölj vele!”) is.
A műsorszolgáltató azzal, hogy a film előtt nem jelezte a figyelmeztető felhívást, illetve a film sugárzásának ideje alatt nem jelenítette meg a korhatári besorolást jelző piktogramot, megsértette az Rttv. 5/D. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat: „(2) A műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését. (3) Az egyes műsorszámok közzétételekor a kategóriájuknak megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetében a jelzést nem kell feltüntetni. Rádiós műsorszolgáltatóknál jelzést nem kell alkalmazni.” A rendelkezésre álló adatok alapján a Testület 2008. évben nem, 2009. évben még nem állapította meg a műsorszolgáltatónál az Rttv. 5/D. § (2) és (3) bekezdés megsértését, ezért az eset összes körülményét mérlegelve a Testület az Rttv. 5/D. § (2) és (3) bekezdés megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. b) az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglaltak megsértése 2009. január 4-én a Filmszemle.hu című műsorszám végén, 19:45:27-kor mutatták be a támogatókat, melyek közül három megjelenése kifogásolható volt az alábbiak szerint: 19:45:31 órakor: „A műsorvezető frizuráját és sminkjét a Lukovics Fru-Fru Szépségszalon team készítette.” A képen azonban látható volt a szalon pontos címe is.
2
19:45:37 órakor: „A műsorvezetőt a Benetton Fashion Store öltözteti. Nyíregyháza, Korzó Üzletház.”
19:45:43 órakor: „Stylist. Pásztor László:” A képen olvasható volt a stylist telefonszáma és honlapjának a címe is.
3
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2009. március 4-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató válaszlevele 2009. március 12-én érkezett meg a Testülethez, amelyben előadta, hogy a műsorszám végén látható szépségszalon internet címe, és a műsorszámban elhelyezett reklámok a Csaba TV vételkörzetében nem buzdítanak vásárlásra, mivel Békéscsabán nincs nyíregyházi üzletház, nincs Benetton szalon, valamint nincs Pásztor László. Mivel Békéscsabáról a jelzett szolgáltatásokat senki nem tudja igénybe venni, ezért ezek fikciós képeknek minősülnek a Békés megyek nézők számára. A fikciós képek pedig nem minősülnek burkolt reklámnak, ezek a támogatói szpotok csupán illusztrációk. A Testület a fenti esetek kapcsán az alábbi álláspontot alakított ki: A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő, ösztönző befolyást. A szpotok alapinformációja a támogatás tényének közlése, a támogató megnevezése, azonban egyéb többletinformációnak minősült a támogató pontos címének, telefonszámának közlése. A megjelenítések kapcsán a burkolt reklám közzétételének ténye nem függ attól, hogy azért a műsorszolgáltató, vagy bárki kapott-e bármilyen jellegű ellenszolgáltatást, illetőleg attól, hogy azt ki kapta. Ugyanezt az álláspontot fogalmazta meg a Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.234/2005/6. számú ítélete is, amely szerint „A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás…” Attól, hogy ezek a szolgáltatások fizikailag nehezen vehetők igényben a távolság miatt, továbbra is burkolt reklámnak minősülnek, mivel a címek, telefonszámok megjelenítésével pontosan beazonosíthatóak és közvetlenül elérhetőek ezek az üzletek, így a közreadott többletinformációk ösztönözték a nézőket szolgáltatás igénybevételére, áru vásárlására. A fikciós reklám fogalmát az Rttv. nem ismeri, az üzletek – ugyan Békéscsabától távol vannak – valódiak, szolgáltatásuk pedig igénybe vehetőek.
4
Ezt az álláspontot támasztja alá a Fővárosi Bíróság 24.K.32338/2005/8 számú ítélete, mely szerint „Minden olyan esetben, amikor a műsorszámon belül olyan információ, tájékoztatás hangzik el, amely a műsorszám fő témájához képest idegen, attól eltérő, ugyanakkor kereskedelmi jellegű hatás kiváltására alkalmas, burkolt reklám közlése valósul meg. A jogsértés a műsorszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat.” Az esetek megítélése kapcsán lényegtelen, hogy a műsorszolgáltató szándéka a többletinformációk közzétételével mire irányult, kapott-e ellenszolgáltatást, vagy nem, továbbá az sem, hogy a pontos cím, telefonszám feltüntetése szándékos volt-e, avagy véletlen. A Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.309/2005./4. számú ítélete szerint „…a burkolt reklám megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a jogsértés elkövetésekor a műsorszolgáltatót a tudatosság és a szándék mely foka vezérelte tekintettel arra, hogy a kiindulópontot mindig a képernyőn látottak és hallottak képezik”. A bírósági gyakorlat szerint tehát burkolt reklám megállapításakor nem kell vizsgálni sem gazdasági motivációt, sem azt, hogy az adott megjelenítés szándékos volt-e, pusztán csak azt, hogy a képernyőn látottak, hallottak alkalmasak voltak-e arra, hogy a nézőket ösztönözzék „áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Ugyan a szolgáltatás igénybevételét megnehezítheti a távolság, azonban így is alkalmas lehetett arra, hogy a nézők figyelmét felkeltse, így megvalósuljon az ösztönző befolyás. A fentiek alapján megállapítható, hogy a vitatott közzététel kapcsán fennáll a burkolt reklám tényállásának megállapításához szükséges 3 konjunktív feltétel, úgy mint: 1) egy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A támogatók megjelenítésével a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglaltakat: „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. A rendelkezésre álló adatok alapján a Testület 2008-ban egy alkalommal, 2009-ben eddig még nem szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglaltak megsértése miatt. Az 1006/2008. (VI.4.) sz. ORTT határozatában felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató gyakorlatára nem jellemző ez a törvénysértés, valamint a fizikai távolság valóban megnehezítheti a szolgáltatás igénybevételét, a Testület az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. A szankcionálás alapját mindkét esetben, vagyis az Rttv. 5/D. § (2), (3), valamint az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglaltak megsértése esetén is az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti:
5
„112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület (…)
a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.” A fentebb kifejtettek alapján a Testület a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket.153. § (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja. Budapest, 2009. április 22. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
6
