ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 893/2009. (IV.22.) sz. HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2009. január 30-án 19 óra 7 perces kezdettel sugárzott Aktív c. műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja, és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9, 11.6.1.10 és 11.6.1.12 pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 5.557.656 Ft, azaz ötmillióötszázötvenhétezer-hatszázötvenhat forint forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja továbbá, hogy a műsorszolgáltató az Aktív c. műsorszám előzetesének nem megfelelő időpontokban történt sugárzásával megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 926.276,-Ft, azaz kilencszázhuszonhatezer-kétszázhetvenhat forint forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót.
A kiszabott kötbért az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára 7 napon belül kell megfizetni.
1
E végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás Állampolgári bejelentés alapján a Testület 505/2009 (III. 4.) sz. határozatával elrendelte a 2009. január 30-án 19 óra 7 perctől sugárzott Aktív c. műsorszám hatósági vizsgálatát. A hatósági ellenőrzés megállapításai: A 2009. január 30-i adás témái: •
László Boldizsár zenész sztriptíz mutatványa a Hal a tortán c adásában,
•
landolás közben fejre állt egy vitorlázógép Kolumbiában,
•
sztárhírek: több mint 51 millió forint adományt gyűjtött Joshi Bharat, Törőcsik Mari jól van, filmszemle összefoglaló, Britney Spears közelgő turnéja, a Mr és Mrs c. műsor előkészületei,
•
Volt, a szuperkutya c. mozifilm magyarországi premierje,
•
három ember sikertörténete, szegény sorból gazdag üzletemberré váltak és
•
a hamburgi örömlányok és a piros lámpás negyed.
A vizsgálat eredménye: A műsorszolgáltató a programot a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. A műsor az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: A kifogásolt szegmens a hamburgi piros lámpás negyedet mutatta be. Az összeállításban konkrét, útmutató jellegű információk hangzottak el a konzum- és táncos lányok keresetéről, a szexuális szolgáltatások áráról. Ízelítőt kaphattunk az esti utcaképből, továbbá arról, hol és hogyan dolgoznak az örömlányok és a táncosok. Rejtett kamerás, feketefehér felvételeken jelentek meg az éjszakai helyszínek és a hiányos öltözetű (alsóneműs) szereplők. A riport készítői többször is felhívták a figyelmet arra, hogy Hamburgban az örömlány és táncosnői foglalkozás legális munkának minősül. A prostitúciót ártalmatlan, hétköznapi dologként, könnyű és jól fizetett foglalkozásként tüntették fel, ezáltal könnyen félreérthető üzenetet közvetítettek a kiskorú nézők számára. A kiszolgáltatott helyzetbe kerülő örömlányokat fenyegető érzelmi és fizikai, de akár egészségügyi veszélyek, a szexuális objektum szintjére történő degradálásuk fel sem merült a szegmensben. Az összeállítás végén röviden felhívták a figyelmet a magyarországi türelmi zónák hiányára, melynek értelmében a közterületen történő prostitúció illegálisnak minősül.
2
Korábbi bírósági ítéletek is alátámasztják (3.K.32241/2005/29), hogy a női nem szexuális objektum szintjére történő süllyesztésének bemutatása és a prostitúció komoly anyagi ellentételezésének kiemelése (8.K. 30.217/2007/6.) aggályos, és alkalmas a 12-16 év közötti korosztály erkölcsi, valamint érzelmi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására. A riportban látott attitűdök mintaként szolgálhattak a serdülőkorú nézők számára. Az összeállítás befogadása során a kiskorú nézőkben az a kép alakulhatott ki, hogy teljesen normális, társadalmilag elfogadott és jövedelmező munka a prostitúció. A fiatal korosztály formálódó morális, etikai gondolkodásának fejlődését figyelembe véve problematikusnak tekinthető a program üzenete, mivel a szóban forgó foglalkozás árnyoldalai egyáltalán nem kaptak szerepet a műsorban. A narráció nem tekintette potenciális áldozatoknak az örömlányokat, meg sem említették a jelenség ismert és sok esetben tragikus következményeit – erőszak, drogfüggőség, a nők szexuális objektummá történő degradálása. A nemiséggel, szexualitással összefüggő probléma érzékeny kérdéskörnek számít a védendő korosztály szempontjából, így az nagyfokú körültekintést igényel a szerkesztőktől. Egy műsorszám II. kategóriába sorolása akkor elfogadható, ha az a legkisebbek számára nagykorú segítségével érthető, a serdülők pedig önállóan is képesek feldolgozni az elhangzottakat. A vizsgált szegmensben mindez nem valósult meg, azonban nem önmagában az érzékeny téma felvetése, hanem annak nem megfelelően történt feldolgozása jelentett problémát. A 12-16 éves kor a gyermekek értékrendjének és világképének kialakulása szempontjából igen fontos életszakasz. Ebben az időszakban kezdődik meg a szülőktől való elszakadás folyamata, amikor a fiatalok saját alternatív értékrendeket keresnek. A nemi szerepek eltanulásának, az első párkapcsolati tapasztalatok megszerzésének időszakát élik, s ehhez a magatartási mintát a környezetükben keresik. A médiumokban megjelenő életvezetési modellek erősen hatnak a serdülőkre, így a televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást. A vizsgált adásban ez nem valósult meg, mivel a műsorszegmens nem minden esetben kezelte a 16 év alattiak értelmi és érzelmi szintjének megfelelően a szexualitással összefüggő kényes témát. Az elhangzottak azt az érzetet kelthették a fiatalokban, hogy a szexualitás pénzért megvásárolható, a prostitúció ártalmatlan, veszélyek nélküli és legális foglalkozás, az érzelmek szerepét ellenben már nem említették. Ezáltal a szegmens torz életszemléletet közvetített a kiskorúak felé, akiknek még nincs elegendő élettapasztalatuk ahhoz, hogy megítéljék a bemutatott magatartási minta társadalmi elfogadottságát. További problémát jelentett, hogy a szexuális szolgáltatások bemutatása során alkalmazott szókészlet a női nemet a szexuális objektum, „árucikk” szintjére degradálta. Az összeállításban több érintett is megszólalt. Mirko Bott elmondta (19:25:03-19:25:14), hogy az ő munkája nagyon „kemény”, nem egy leszakadt utcasarokra való, és prostituáltak azóta vannak, amióta az emberiség fennáll, ezért ugyanúgy kell velük bánni, mint bárki mással. A másik megszólaltatott alany a Reeperbahn-on működő színházigazgató, Herr Bott volt (19:25:25-19:26:31), aki a hely történelmi hátterét is megvilágította. Elmondta, hogy a Reeperbahn régen kikötői terület volt, a senki földje, a matrózok ide jártak szórakozni. Ám idővel a város részévé vált, manapság pedig sokféle ember él itt együtt, és ezt ma már mindenki elfogadja. A bárban - rejtett kamera előtt - egy lengyel táncos lány tett vallomást élete ezen szakaszáról. Elmesélte, hogy a férjétől elvált, a korábbi állását pedig táncosnői munkára cserélte fel, mivel így jobban keres.
3
Hamburgot az összeállítás készítői Németország legnagyobb és legizgalmasabb városaként mutatták be. A városról megtudhattuk, hogy Európa éjszakai életének egyik központja, melynek piros lámpás negyedében virágzik a prostitúció, és minden háztömbre jut egy bordély, szex-bolt, kocsma, valamint táncos bár. A leggazdagabb német városként említették, aminek köszönhetően az életszínvonal nagyon magas. A szerkesztők ennek is tulajdonították, hogy a piros lámpás negyed él és virul. Véleményük szerint itt minden megtalálható, mint például szex-bolt, meleg utca, pornó mozi, mégis a fő különlegessége a szabadelvű szexnegyed. Szemben a többi európai nagyvárossal, melyek tiltják a bordélyok létét, itt teljesen legálisan működnek a nyilvános házak. A bemutatási mód a megjelölt korosztály számára nem adott lehetőséget az egyértelmű ítéletre. Bár a műsorkészítők az összeállítás végén röviden felhívták a figyelmet arra a veszélyes magyar társadalmi jelenségre, miszerint itthon nem léteznek a hamburgihoz hasonló, legálisan működő bordélyházak, mégis a riport súlya inkább arra tevődött, hogy a külföldi példát nagymértékben felmagasztalja, és mind gazdaságilag, mind társadalmilag pozitívnak, virágzó tevékenységnek és elfogadottnak állítsa be. A műsorszámmal összefüggésben további aggályra ad okot, hogy A hamburgi örömlányok c. összeállítás előtt egy új animációs családi filmet, a Volt kutya történetét népszerűsítették. A műsorszámban kifogásolt jelenetek: 19:23:44-19:24:17 Műsorvezető nő: „Riporter kollégánk, Való Gábor már többször forgatott nagyon rázós helyeken. Most is vette a bátorságot, és Hamburgban a piros lámpás negyedben filmezett rejtett kamerával. Meglepő körülmények fogadták annak ellenére, hogy ott legálisan űzik az ősi mesterséget.” Műsorvezető férfi: „Bátorság pedig azért kellett, ha esetleg lelepleződött volna, lehet, egy-két pofon elcsattant volna, mivel ezeken a helyeken tilos forgatni. Németországban ettől függetlenül tényleg rendezettek a viszonyok, mi több, a prostituáltak Hamburgban adót fizetnek, és számlát is adnak a kuncsaftnak.” 19:24:18-19:24:44 Éjszakai, esti hamburgi utcaképet láthatunk fekete-fehér felvételeken. Páran álldogálnak a kirakatok előtt, és a kirakatban, ablakokban álló lányokkal beszélgetnek. Az egyik lány fehér bikinit visel, az arca felismerhetetlen, a felvételt elhomályosították. Narrátor: „Egy szál semmiben, fiatal hölgyek álldogálnak a kirakatokban az utca mindkét oldalán. Ez egyfajta sajátos húspiac, a pulton eleven áruval, a női testtel. Ők itt prostituáltak.” Riporter: „Hello, ma mi a menü?” Prostituált: „Egy fél órácska kettesben.” 19:26:55-19:28:01 A riporterek betérnek egy táncos bárba, ahol italt rendelnek, közben a rúd körül egy thai táncos mozog. Több hölgy is odamegy hozzájuk, hogy bort rendeltessenek velük. Narráció: „Azonnal ránk repülnek a konzumlányok, élni sem hagynak minket, minden áron velünk akarnak inni, a mi számlánkra.” Konzumhölgy: „Arrébb mész egy kicsit, hogy mi is odaférjünk?” Riporter: „Inkább magunk lennénk!” Konzumhölgy: „Ne már, ide a csinos csajok miatt jöttök. Én most szépen ideülök, és iszom egy kis bort veletek.” Riporter: „Később!” Konzumhölgy: „Ááá, később elfogy a sörötök, aztán ennyi!”
4
Narrátor: „Alig hogy leráztuk az egyiket, jön a másik. A szexipar sok külföldit felszippant, oroszokat, thai-okat. Ez a hölgy például lengyel.” Konzumhölgy: „25 éve élek Németországban és hat éve a Reeperbahn-on, korábban egy kávés cégnél dolgoztam, de aztán elváltam, és itt kötöttem ki, itt jobban keresek.” Riporter: „Mennyit keres egy táncosnő?” Konzumhölgy: „Úgy 70 eurót naponta, de az attól is függ, hogy mennyit táncol.” (közben a képernyőn megjelenik az összeg forintban is (70 euró=20.000 Ft) Narrátor: „Igaz, a prostik egy menet alatt keresnek ennyit, a táncosoknak viszont nem kell szexelniük.” 19:28:18-19:28:44 – a Herbertstrasse-n lévő bordélyok bemutatása Narrátor: „Az esti felvételeken alig látszik, de címlapra való, tökéletes testű nők árulnak szexet pénzért, mindezt páratlan eleganciával és kedvességgel.” Közben a felvételeken az ablakokban álló vagy ülő, fehérneműbe öltözött lányokat mutatják. Konzumhölgy: „Mindent el tudunk intézni, egy nő, két nő, három nő. Nem akadály!” Narrátor: „Ne higgyék, hogy itt valami titkos dolog folyik, minden teljesen legális.” 19:29:46-19:30:46 - a legnagyobb bordélyházban, a Szex-pontban készült rejtett kamerás felvételek A riporter a lépcsőn felfelé halad, fekete-fehér felvételeken látjuk, amint a hosszú folyosón sorra elhalad a lányok mellett, akik világos fehérneműben állnak, vagy bárszéken ülnek az ajtók előtt. Testükről közeli képet adnak, de az arcuk nem látható. Narrátor: „A gyéren megvilágított épület elég leharcolt belsővel bír, az egész inkább egy kollégiumra emlékeztet.” Riporter: „Hello, mennyi?” Prostituált: „Hello, 50 Euro, ebben minden benne van.” Narrátor: „Ez körülbelül 14 ezer forint, orális aktust és közösülést tartalmaz 30 percben. Egy óra kétszer ennyi. Itt mindent előre meg kell beszélni, főleg az extrákat, mert bár nagyon szabadelvű városban vagyunk, itt is vannak határok.” Riporter: „Ha valami extrémre vágyok, mondjuk gázálarcban, lehet?” Prostituált: „Nem, gázálarc nem játszik!” 19:30:49-19:31:06 – a magyarországi helyzet Narráció: „A prostitúció Magyarországon 1990 óta nem illegális, az utcai formája azonban igen. A törvény szerint a közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén az önkormányzatnak gondoskodnia kell türelmi zónáról. Ennek ellenére mindmáig egyetlen türelmi zóna sem létesült.” Illusztrációként távoli és közeli felvételeket láthattunk az út mellett sétáló konzumhölgyek lábáról, fenekéről és melléről, azonban az arcuk nem volt felismerhető. A fentiek alapján elmondható, hogy a műsorszám nem felelt meg a II. korhatári kategória szempontjainak, mivel az Rttv. rendelkezése szerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni.” A 2009. január 30-i Aktív c. műsorszám programba szerkesztésével a műsorszolgáltató valószínűsíthetően megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdését. A fentiek tekintetében az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése is sérült, mivel a műsorszolgáltató - a jegyzőkönyvében megjelölt adatok szerint - a műsorszám előzetesét az alábbi időpontokban sugározta:
5
DÁTUM 20090129 20090130 20090130 20090130 20090130 20090130 20090130 20090130
CÍM Aktív TOMORROW: holnap / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív 2009 20 - Tények elott Aktív 2009 20 - Elott
KEZDÉS 20:13:24 14:02:50 15:16:09 16:16:06 17:28:57 17:57:41 18:23:04 18:59:39
VÉGE TARTAM 20:13:50 0:00:26 14:03:15 0:00:25 15:16:34 0:00:25 16:16:32 0:00:26 17:29:22 0:00:25 17:58:06 0:00:25 18:24:01 0:00:57 19:00:37 0:00:58
Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai szerint 76 ezer 4-14 éves tekintette meg a szóban forgó műsorszámot. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2008. november 27-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató 2009.április 2-án érkezett válaszlevelében a felhívásnak eleget tett. Műsorszolgáltató nyilatkozata: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a megértés, vagy meg nem értés hiánya nem tényállási eleme a III. kategóriának, viszont tényállási eleme a II. kategóriának. A 12 éves kor egy nagyon fontos határ gyermeklélektani szempontból, mégpedig a szellemi fejlődése és az erkölcsi fejlődése tekintetében is. A gyermekek kognitív fejlődését a vonatkozó tudományág a kezdetektől fogva szakaszokra osztja, különböző jellemzők alapján. A legjellemzőbb szakaszolás szerint megkülönböztetik a szenzomotoros (0-2 éves korig), a műveletek előtti (27-ig), a konkrét műveleti (7-12. év) és a formális műveleti (12. évtől) szakaszt. Az erkölcsi fejlődés, illetve erkölcsi gondolkodás szempontjából három szint különböztethető meg. A prekonvencionális erkölcsi, az első, a konvencionális erkölcsi a második, míg a posztkonvencionális erkölcsi képviseli a harmadik szintet. A vonatkozó tudományág legelismertebb, legmeghatározóbb tudósa, Kohlberg szerint 10 éves koráig minden gyermek az első szinten van, míg a kamaszok többsége – 13 éves kora körül még mindenki, miután elérték a formális műveleti gondolkodást – a második szintnek, azaz a konvencionális erkölcsinek megfelelően gondolkodik. Véleményük szerint a kérdéses 12 éves kor fölött szóba sem jön az, hogy a Műsorszám tartalmát a korosztályhoz tartozó ne értené meg, vagy félreértené. Egyszerűen azért, mert maga a Műsorszám a hamburgi vigalmi negyed sajátosságait, a konzumlányok, prostituáltak helyzetét pontosan, tényszerűen, elfogultságoktól mentesen ismertette, egyébként mindenki, még a fiatalabbak számára is érthető módon, ellentétbe állítva a magyarországi helyzettel. Nevezetesen azt mutatta be, hogy ugyanaz a tevékenység Hamburgban legális, jól szervezett, a szolgáltatókat emberszámba veszik, míg Magyarországon ugyanők társadalmon kívüliek, a legalitás és a bűnözés határán kiszolgáltatva végzik ugyanezt. Azaz a műsorszám nem a szexualitásról adott információkat, hanem a prostituáltak helyzetéről.
6
A műsorszolgáltató szerint a megértéshez nyilvánvalóan elegendő annak ismerete, hogy a prostituált ellenérték fejében nyújt szexuális szolgáltatást, ezen előfeltétel megléte pedig még a korosztályhoz tartozók vonatkozásában is vélelmezhető. Nyilatkozatukban kifejtették továbbá azt, hogy a 21. század mediatizált világa elképesztő mennyiségű információval és különböző formában megjelenő médiatartalmakkal, köztük erotikus tartalmakkal találkoztatja mindegyik korosztályt, leginkább a fiatalabbakat, ahol a legnagyobb arányú az internethez való hozzáférés lehetősége és annak használata is. A 12–16 év közötti korosztály az erkölcsi fejlődés ezen szintjén valamilyen módon ítéletet alkot minden olyan kérdésről, melynek vannak erkölcsi vonatkozásai. Az ítéletalkotás alapvetően az adott személy szocializációjához igazodik. Ezt az ítéletet az ismert, vagy valamilyen módon tudott téma semleges, tényszerű felvetése, bemutatása alapvetően nem változtatja meg. Az erkölcsi megítélés megváltozásához az kellene, hogy az adott téma olyan módon legyen megjelenítve, mely alkalmassá teszi azt arra, hogy együttérzést, sajnálatot ébresszen, követendő mintaként szolgáljon, stb. Véleményük szerint erről a Műsorszámban nincs szó, hiszen a Műsorszám még csak nem is a szexualitásról, hanem általánosságban az erotikus tartalmú szórakoztatás, a hamburgi vigalmi negyed sajátságairól beszél. Ezen belül kisebb részben a prostitúció, a prostituáltak helyzetéről érintőlegesen, amiből csak annyi derül ki, hogy ott emberszámba veszik őket, itthon mg nem. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a Műsorszám egyszerűen tartalmánál fogva nem volt alkalmas arra, hogy egy meghatározott társadalmi jelenségről kialakult erkölcsi ítéletet megváltoztasson – függetlenül attól, hogy milyen információkon nyugszik az ítéletalkotás -, vagy azt megrengesse, arra meg végképp nem volt alkalmas, hogy a 12-16 éves korúakban oly módon keletkeztessen azonosulási kényszert, hogy kedvet kapjanak annak kipróbálására. Végezetül kérte a közigazgatási eljárás megszüntetését. A Testület álláspontja: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a „kérdéses 12 éves kor fölött szóba sem jön az, hogy a Műsorszám tartalmát a korosztályhoz tartozó ne értené meg vagy félreértené…mert maga a Műsorszám a hamburgi vigalmi negyed sajátosságait, a komzumlányok, prostituáltak helyzetét pontosan, tényszerűen, elfogultságoktól mentesen ismertette, egyébként mindenki, még a fiatalabbak számára is érthető módon ...” A Testület álláspontja szerint a műsorszolgáltató által kifejtett, imént idézett kritériumoknak a műsorszám nem felelt meg. Épp ellenkezőleg, a riport a prostitúciót pozitív színben, negatívumoktól mentesen tüntette fel, csábítóvá téve a serdülő korosztály számára. Az összeállítás a prostitúciót ártalmatlan, hétköznapi dologként, könnyű és jól fizetett, legális foglalkozásként mutatta be. Ezáltal könnyen félreérthető üzenetet közvetített a kiskorú nézők számára. A látottak mintaként szolgálhattak a serdülők számára. Az a kép alakulhatott ki bennük, hogy teljesen normális, társadalmilag elfogadott és jövedelmező munka a prostitúció, továbbá azt az érzetet kelthette bennük, hogy a szexualitás pénzért megvásárolható. A „szakma” veszélyei, az örömlányok szexuális objektum szintjére történő degradálása fel sem merült az összeállításban. A műsorszolgáltató álláspontja szerint „a megértés, vagy meg nem értés hiánya nem tényállási eleme a III. kategóriának, viszont tényállási eleme a II. kategóriának”. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése valóban kimondja, hogy azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben
7
félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Egy műsorszám II. kategóriába sorolása azonban akkor elfogadható, ha az a legkisebbek számára nagykorú segítségével érthető, a serdülők pedig önállóan is képesek feldolgozni az elhangzottakat. A vizsgált szegmensben a Testület álláspontja szerint mindez nem valósult meg, tehát a II. kategória követelményeinek sem tett eleget a műsorszám. Azonban nem önmagában az érzékeny téma felvetése, hanem annak nem megfelelően történt feldolgozása jelentett problémát. A 12-16 éves kor a gyermekek értékrendjének és világképének kialakulása szempontjából igen fontos életszakasz. Ebben az időszakban kezdődik meg a szülőktől való elszakadás folyamata, amikor a fiatalok saját alternatív értékrendeket keresnek. A nemi szerepek eltanulásának, az első párkapcsolati tapasztalatok megszerzésének időszakát élik, s ehhez a magatartási mintát a környezetükben keresik. A médiumokban megjelenő életvezetési modellek erősen hatnak rájuk, így a televízión keresztül könnyen elérhető szexuális információ akkor nem rejt veszélyeket, ha az a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást. A vizsgált adásban ez nem valósult meg, a műsor nem minden esetben kezelte a 16 év alattiak értelmi és érzelmi szintjének megfelelően a szexualitással összefüggő kényes témát. Ezáltal a szegmens torz életszemléletet közvetített a kiskorúak felé, akiknek még nincs elegendő élettapasztalatuk ahhoz, hogy megítéljék a bemutatott magatartási minta társadalmi elfogadottságát. A Testület álláspontja szerint a riport témája és a téma bemutatásának módja nem felelt meg a serdülőkorban lévő, a világ dolgaira igen fogékony 16 éven aluliak értelmi és érzelmi szintjének. Emiatt az Iroda álláspontja szerint a műsor II. kategóriába sorolása nem fogadható el. A Testület a műsorszolgáltató azon nyilatkozatával sem ért egyet, mely szerint a műsorszám azt mutatta be, hogy míg a prostitució „Hamburgban legális, jól szervezett, a szolgáltatókat emberszámba veszik, Magyarországon ugyanők társadalmon kívüliek, a legalitás és a bűnözés határán kiszolgáltatva végzik ugyanezt”. Az összeállítás végén a műsorkészítők valóban röviden felhívták arra a figyelmet, hogy Magyarországon nem léteznek a hamburgihoz hasonló, legálisan működő bordélyházak, ugyanakkor a riport inkább a küföldi példát magaszalta, pozitív dolognak és elfogadottnak állította be. Korábbi bírósági ítéletek is alátámasztják (3.K.32241/2005/29), hogy a női nem szexuális objektum szintjére történő süllyesztésének bemutatása és a prostitúció komoly anyagi ellentételezésének kiemelése (8.K. 30.217/2007/6.) aggályos, és alkalmas a 12-16 év közötti korosztály erkölcsi, valamint érzelmi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására. A nemiséggel, szexualitással összefüggő probléma érzékeny kérdéskörnek számít a védendő korosztály szempontjából, így az nagyfokú körültekintést igényel a szerkesztőktől. A bírósági ítéletek indokolásai megerősítik azt is, hogy az államnak az Alkotmányban előírt kötelezettsége a gyermekek fejlődési útjának veszélyektől és kockázatoktól történő megóvása, annak érdekében, hogy felnőve felelősen hozhassák meg döntéseiket. Így fontos azon káros hatások kiszűrése, melyek még idő előtt olyan sztereotípiák kialakítására késztetik a kiskorúakat, melyek mögött nem állnak érett megfontolások.
8
A Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Testület úgy véli, hogy a műsor nem felelt meg a II. kategória követelményeinek. Összegzésként megállapítható, hogy tekintettel arra, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. nem megfelelő korhatári kategóriába sorolta a 2009. január 30-án 19 óra 7 perces kezdettel sugárzott Aktív c. műsorszámot, a Testület álláspontja szerint a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/C. § (2) és az 5/B.§ (3) bekezdését. Ezentúl a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdését is, tekintettel arra, hogy a műsorszám előzetesét nem megfelelő időpontban, 21 óra előtt tette közzé az alábbi táblázatban jelzett időpontokban.
DÁTUM 20090129 20090130 20090130 20090130 20090130 20090130 20090130 20090130
CÍM Aktív TOMORROW: holnap / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív TODAY: ma / Péntek Aktív 2009 20 - Tények elott Aktív 2009 20 - Elott
KEZDÉS 20:13:24 14:02:50 15:16:09 16:16:06 17:28:57 17:57:41 18:23:04 18:59:39
VÉGE TARTAM 20:13:50 0:00:26 14:03:15 0:00:25 15:16:34 0:00:25 16:16:32 0:00:26 17:29:22 0:00:25 17:58:06 0:00:25 18:24:01 0:00:57 19:00:37 0:00:58
Az Rttv. 5./B (3) bekezdése szerint: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” Rttv. 5/C. (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé. Az Rttv. 5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető. A Testület 2008-ban számos alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, a jogsértéseket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Határozatszám 174/2008. (I. 23.)
Megsértett törvényszakasz 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2)
9
Szankció d) 862.455 Ft d) 5 174 727 Ft
177/2008. (I. 23.) 728/2008.(IV.22.) 748/2008. (IV.29.) 755/2008. (IV.29.) 756/2008. (IV.29.) 760/2008. (IV.29.) 973/2008. (VI. 4.) 1221/2008. (VII.2) 1525/2008. (VIII. 27.) 1526/2008. (VIII. 27.) 1527/2008. (VIII. 27.) 1534/2008.(VIII.27.) 1536/2008. (VIII. 27.) 1824/2008. (X.1.) 1875/2008. (X. 16.) 1876/2008. (X. 16) 1883/2008. (X. 16.) 2152/2008. (XI.26.)
5/A.§ (2) 5/A.§ (2) 3.§ (2) 5/B.§ (3) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/B.§(3), 5/C.§(2), 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C. § (2) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/A.§ (2) 5/C. § (2) 5/A.§ (2) 5/C. § (1) 5/B.§(3),5/C.§(2) 5/B.§ (3) 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/A.§ (2) 5/A.§ (2) 5/C. § (1) 5/B.§ (3), 5/C.§ (2)
d) 862.455 Ft d) 862.455 Ft c) 30 perc a) a) d) 5.174.727 Ft d) 862.454 Ft d) 5.174.727 Ft d) 862.455 Ft d) 5 174 727 Ft d) 862.455 Ft d) 5 174 727 Ft d) 5 174 727 Ft d 862 454 Ft d) 5 174 727 Ft d) 862 454 Ft d) 5 174 727 Ft a) a) a) a) d) 5.174.727 Ft d) 3 449 817 Ft d) 862 454 Ft d) 5 174 727 Ft d 862 454 Ft d) 862.455 Ft a) d) 5.174.727 Ft
2009-ben az alábbi esetekben szankcionálta a Testület a műsorszolgáltatót a kiskorúakra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Határozatszám 25/2009. (I.7.) 60/2009. (I. 7.)
Megsértett törvényszakasz 5/B.§ (2) 5/C.§ (1)
147/2009. (I.21.)
5/B.§ (3), 5/C.§ (2) 5/A.§ (2)
Szankció a) d) 5 alk. 1.852.552 Ft d) 5.557.656 Ft d) 926.276 Ft
A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések ismételt megsértése miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért. Az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja kimondja:
10
„112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,” 1. Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. pontja kimondja: „Ha a Műsorszolgáltató a Törvény alábbiakban felsorolt paragrafusaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, minden egyes esetben az alábbiakban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni:” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. pontja szerint: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21 .00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10 pontja szerint: „A Törvény 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12 pontja szerint: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény (…) 5/B.§ (3) és az 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” Tekintettel arra, hogy a kötbér alapja 1.852.552.137,-Ft, a kötbér összege, ennek 0,3%-a, vagyis 5.557.656,- Ft. 2. Rttv. 5/A. § (2) bekezdés A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. 5. pontja értelmében: „A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a.” Az idézett rendelkezés alapján a kötbér összege, tekintettel arra, hogy a kötbér alapja 1.852.552.137,- Ft, 926.276, - Ft. A szankció mértékének meghatározáskor a Testület figyelembe vette, hogy már korábban is hasonló mértékű szankciót alkalmazott a műsorszolgáltatóval szemben, valamint úgy látta, hogy a kiszabott kötbér mértéke arányban áll a törvénysértés súlyával. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
11
Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. április 22.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök
12
