ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 55/2009. (I. 7.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az M-RTL Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy az M-RTL Zrt. műsorszolgáltató 2008. augusztus 30-án sugárzott „Godzilla” című műsorszámmal megsértette az Rttv. 5/B. § (2) és 5/C. § (1) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében 20 percre felfüggeszti a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet a Műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő első szombaton 8 óra 15 perctől köteles végrehajtani. A Műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: „Az RTL Klub megsértette a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit azáltal, hogy a „Godzilla” című japán rajzfilmet nem megfelelő korosztályi csoportba sorolta be és nem megfelelő műsorkörnyezetben sugározta. Az Országos Rádió és Televízió Testület ezért 8 óra 15 perctől 8 óra 35 percig felfüggesztette a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján, állampolgári bejelentésre hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2008. augusztus 30-i műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta.
A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató által I. korhatári-kategóriába sorolt „Godzilla” című műsorszámot egyes tartalmi elemei miatt indokolt lett volna magasabb kategóriába sorolni. Ezért a Testület az Rttv. 5/B. § (2) bekezdés sérelmét valószínűsítette. A hatósági ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a Műsorszolgáltató az említett műsorszámot I. kategóriába sorolt műsorszámok között tette közzé, ezért a Testület az Rttv. 5/C. § (1) bekezdés sérelmét valószínűsítette. A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Hossz: Csatorna neve: A műsorszám besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj: Származási ország: Gyártási év:
Godzilla – Patkányfogó c. epizód 2008. augusztus 30. 8:15:40 20 perc RTL Klub I. kategória korhatárra tekintet nélkül megtekinthető animáció USA, Japán 1998
Tartalom: Hatalmas mutáns patkányok óriási pusztítást végeznek New York belvárosában. Godzilla megtámadja a patkányokat, hogy védje a területét. Ezáltal még nagyobb rombolást okoz, több műemlék és épület megrongálódik. A polgármester Nick Tatopoulost (a Humanitarian Environmental Analysis Team vezetőjét) kéri fel, hogy segítsen megóvni a várost a mutáns lényektől. Nicknek és csapatának meg kell állítania Godzillát és a patkányokat. A kutatócsoport a föld alatti harcok során – Godzilla segítségével – megsemmisíti a rágcsálókat, így a város megmenekül a mutáns kártevőktől. A műsorszám kifogásolt tartalma és jelenetei: 08:16:05-08:16:21 A hajléktalan férfi kivesz egy pizzás dobozt a szemetes konténerből, hogy megegye a maradékot, amikor hirtelen egy bádog kuka vágódik mellé. A következő képsoron az látható, amint a sötétből előmászik egy piros szemű szörny. Nagy, vicsorgó, fehér fogaival hörögve lassan megközelíti a férfit. Pár másodpercig a riadt férfi arcát mutatják, akinek a jajgatása is hallható. Miután sikerül elmenekülnie a szemetes konténer mellől, jajgatva fut el a helyszínről. A szörny pedig felkapja a konténert, és magával viszi táplálékul. 08:20:22-08:20:41 Nick a munkatársaival beszélget a kikötőben, amikor hirtelen felbukkan a víz alól Godzilla. A jelenet alatt feszültséget keltő zene hallatszik. Godzilla hatalmas méretét jól érzékelteti a képsor. Közben Nick így szólt: „Észre sem veszi, hogy itt vagyunk. Vadászik.” A szörny robosztus lépésekkel odébb áll, lépteinek hangja hallható, majd rátámad egy nagyméretű patkányra. 08:21:12-08:21:19 A szörnyek támadásáról folyamatosan tudósít a helyi televíziónál dolgozó Audrey Timmonds. A riporternőre váratlanul egy hatalmas patkány vicsorog az utcán, a közvetítő kocsi mögül.
2
Audrey a kollégája, Victor háta mögé menekül, mert a piros szemű hörgő állat lassan közeledve, pár másodpercig félelemben tartja őket. Az emberek sikongatása és a két nagy szemfogú állat hörgése szolgál a jelenet hangaláfestéseként. 08:21:33-08:22:21 Az orvvadászok vállról indítható rakétával érkeznek meg New Yorkba, hogy elpusztítsák Godzillát, azonban először az Audrey-ra rátámadó óriási patkányt veszik üldözőbe. Egy váratlan pillanatban a patkány Audrey és Victor közvetítő kocsijának tetejére ugrik, és fogaival kitöri a szélvédőt. A riporternő nagy sebességgel tolatni kezd, hogy megszabaduljon a támadójától, miközben félelmében jajveszékel. Tolatás közben eltorlaszolja az útját a váratlanul megjelenő Godzilla. A patkány elfut Godzilla elől, így Audrey és Victor egérutat nyernek. A jelenet során nyomon követhetjük a patkány félelemtől visító kiáltását és Godzilla üvöltését, majd távozáskor hatalmas lépteinek hangját. A jelenet végén látható, amint Audrey a félelemtől reszket. 08:22:23-08:22:37 Godzilla élelemszerzés céljából a belváros épületei között kergeti a patkányt. Godzilla hangja és az izgalomfokozó zenei aláfestés egyszerre fejti ki hatását. Hatalmas állkapcsával a falba harapva megrongál egy épületet, miközben a riadt patkány menekülését is figyelemmel kísérhetjük. 08:25:11-08:27:14 Nick és csapata leszáll a föld alatti üregekbe, hogy megkeressék a patkányt. Amikor rátalálnak, Monique altató lövedékkel meglövi az egyiket, ám hamarosan tucatnyi hasonló állat támad rájuk. A sötétből előtűnő piros szemű lények hörgő hangokat adnak ki. A patkányok öt embert magukkal ragadnak. A képsorokon egyenként láthatjuk, ahogy a patkányok megtámadják az embereket, akiknek jól érzékelhető a félelme, de mindemellett a zenei aláfestés is fokozza a feszültséget. 08:27:16-08:27:44 Godzilla patkányok után kutat a belvárosban. Hatalmas lépteivel lerombolja a belvárost: műemlékeket tör össze, autókra tapos rá, végül az egyik patkány után a föld alá csörtet. 08:31:06-:08:31:28 Az egyik sötét odúból egy piros szemű patkány bukkan elő vicsorogva és hörgő hangokat hallatva. Nick megpróbál elmenekülni az embereivel, ám hirtelen két patkány fogságába kerülnek. Félelem tükröződik az arcukon, a jelenet alatt ijesztő hangja hallatszik. 08:32:45-08:33:14 Godzilla betör egy falat, így jut be a föld alá. Rátámad a patkányokra, szájából tűzcsóvákat lövell ki, így sikerül elkergetnie a támadóit. A tűzcsóvák a falakba csapódnak, majd összedől a metróállomás. A lezúduló kövek robaja mellett a menekülő patkányok visító hangja tölti meg az étert. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2008. október 9-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére.
3
A nyilatkozattételre történő felhívást a Műsorszolgáltató a tértivevény szerint 2008. október 14-én átvette, amelyre az október 20-án postázott levelében – jogi képviselője útján – az alábbi nyilatkozatot tette. Godzilla, a japán kultúra legismertebb figurája az ötvenes években jelent meg a vásznon és talán az egyik leghosszabb filmszériává vált a mozi történelemben. A név a japán gorilla és a bálna szavak kereszteződéséből jött létre. Godzilla karaktere sokat változott a filmtörténet alatt. Godzilla antihősből fokozatosan hőssé vált, átváltozott megmentővé, aki a hosszú évek során számtalan szörnytől mentette meg az országot és az emberiséget. A gyerekek számára készült rajzfilmsorozat címszereplője tanulságos például szolgál az előítéletekkel kapcsolatban. Godzilla, az óriás szörnyeteg külseje ellenére bebizonyítja, hogy érző lény, akit jó szándék vezérel, ugyanakkor hősies és példamutató önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot. 08:16:05-08:16:21 08:20:22-08:20:41 A kifogásolt jelenetekben Godzilla táplálékszerzési szokásait láthatjuk, amelyek kimerülnek egy szemetes kiürítésében és egy patkány üldözésében. A bemutatott képsorok valóságra vonatkoztathatósága csekély, tekintettel Godzilla extrém méreteire, valamint a rajzfilmes technika sajátosságainak köszönhetően. 08:21:12-08:21:19 08:21:33-08:22:21 08:22:23-08:22:37 08:27:16-08:27:44 Godzilla élelemszerzés céljából elüldözi az emberekre veszélyt jelentő patkányt, és ezzel akaratlanul is megmenti az életüket. A jelenetekben sem felnőttek, sem pedig gyermekek nem sérülnek meg, nem láthatunk olyan képsorokat, amelyek sérthetik a védeni kívánt korosztály morális fejlődését. 08:25:11-08:27:14 08:31:06-08:31:28 08:32:45-08:33:14 A kiemelt scénákban az emberek reménytelen küzdelmét láthatjuk patkányokkal. Egyetlen reményük Godzilla, aki hatalmas méreténél és erejénél fogva képes ártalmatlanítani a bestiákat. A különös megjelenésű, a bálnából és gorilla kereszteződéséből született lény a valós világunkban semmihez sem hasonlítható, és ez a fantázia világába távolítja az eseményeket, s az egész történetet. Az alkotás egésze és annak kifogásolt jelenetei sem erőszakosságban, sem verbalitásban, sem pedig mondanivalóját tekintve nem jelentenek veszélyt a kiskorú nézők fejlődésére. A kérdéses jelenetek tisztázásra kerültek, a pozitív szereplők minden esetben egyértelműen megkülönböztethetők voltak a negatív karakterektől, azoktól, akik a filmben a rosszat testesítették meg. A kifogásolt műsorszám valamennyi korosztály számára készült, természetes módon az nem tartalmazott a fiatalabbak számára káros elemeket, nem közvetített számukra negatív
4
magatartás mintákat, s nem tartalmazott olyan mértékben félelmet és támadó indulatot, amelyet a 12 éven aluli gyermek ne lett volna képes feldolgozni. A Műsorszolgáltató véleménye szerint a konfliktushelyzetek és azok megoldása a 12 év alattiak értelmi-érzelmi szintjének is megfelelően kerültek ábrázolásra, ekként a látottak megfelelő magyarázat nélkül a fiatalabb korosztály által is érthetőek voltak, félelmet nem keltettek bennük, az egyes jelenetek okozta esetleges feszültség folyamatos feloldása pedig mindvégig megvalósult. A film nem tartalmazott olyan képi és hangelemeket, amelyek káros vagy indokolatlan feszültséget kelthettek volna a legkisebbekben. Véleményük szerint a film korhatárra tekintet nélkül érthető, és megérthető volt, mindenféle ártalmas hatás kiváltása nélkül nyújtott szórakozást. Álláspontjuk az, hogy a filmből kiemelt jelenetek értelmezhetősége a 12 éven aluli korosztály számára sem jelent nehézséget, így nem igényel szülői magyarázatot. A filmből semmilyen olyan tartam, üzenet nem volt leszűrhető, amely a legkisebbek biztonságérzetének megzavarására alkalmas lehetett volna. A kifogásolt jelenetek, illetőleg az egész film meseszerűségére, a tiszta karakter ábrázolásra, a jellemek könnyed érthetőségére tekintettel úgy gondolja a Műsorszolgáltató, hogy a védeni kívánt korosztály is képes volt önmaga számára, saját nyelvére lefordítani, értelmezni a látottakat, amelyek számukra félelmet, veszélyt nem hordozhattak, csupán egy igényes, és élvezetes mesét jelentett számukra. Az Rttv. 5/B. § (2)-(5) bekezdése határozza meg azokat az elemeket, amelyek hiánya kell ahhoz, hogy a műsorszám I. kategóriába sorolható legyen. A II. korhatári kategóriához tartozó korcsoport esetében a törvény a félelemérzetről beszél, valamint a megértés hiányáról, illetve a félreértés lehetőségéről. A Műsorszolgáltató úgy véli, hogy a filmben megjelenő elemek semmilyen félelem keltésére nem voltak alkalmasak, a nézők korától függetlenül, hiszen nem jelentek meg olyan mértékben erőszakos, agresszív elemek, amelyek szülői felügyeletet igényeltek volna, hiszen a jó, és a rossz konfrontációja valamennyi mesefilm központi eleme. A másik feltétele a félreérthetőség, illetve meg nem érthetőség, a 12 éven aluli nézők körében, amely szintén nem valósult meg. Véleményük szerint jelen esetben a filmben fellelhető elemek nem teszik alkalmassá az egész műsorszámot arra, hogy a 12 éven aluli nézőkben félelemérzet, vagy a megértés hiánya kialakuljon. A Testület a hatósági ellenőrzés megállapítása és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján alakította ki álláspontját. 1, Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdés sérelme: Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdés értelmében: „Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.” A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét
5
figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A műsorszolgáltató a műsorszámot I. korhatári kategóriába sorolta, ily módon „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. A sorozat az 1998-ban készült akció-thriller alapján született, a mozifilmet Amerikában PG-13 minősítéssel mutatták be a fantázia szülte szörnyeket felvonultató erőszakos jelenetek miatt. Az elemzett műsorszám műfaja animációs sorozat, amely röviddel az 1998-ban bemutatott mozifilm után készült. A vizsgált epizód számos olyan problémás elemet tartalmazott, amely a kiskorúak személyiségfejlődésére károsan hathatott. A fizikai erőszak több ízben megjelent a rajzfilmben, gyakori volt a fegyverhasználat és a robbanások intenzív bemutatása. A műsorszám alaphangulatát tekintve baljós, fenyegető volt, sötét tónusok, izgalomfokozó zenei aláfestés jellemezte. Godzilla, a fantázia szülte lény, mint humanizált szereplő különösen fenyegető magatartást tanúsított, és külső megjelenése is félelemkeltő volt. A vizsgált epizódban mutáns patkányok támadtak az emberekre, a lények erőszakos viselkedésén túl, már a külső megjelenésükben is félelemkeltőek voltak (piros szemek, nagy fogazat). Az erőszak ábrázolásával kapcsolatban az 1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozatban foglalt klasszifikációs állásfoglalásában a Testület kimondta, hogy az I. kategóriába sorolt műsorszámok nem tartalmazhatnak olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése is kimondja, hogy azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli gyermekben félelmet kelthet, a II. kategóriába kell sorolni. Godzilla a saját területének védelme, illetve az élelemszerzés érdekében állandó hajtóvadászatot folytatott a nagy testű szörny-patkányok ellen, miközben a város épületeit sem kímélte. A cselekmények bemutatására használt képi és akusztikai eszközök a kiskorú nézőket folyamatosan izgalomban tarthatták, amely hosszú távon ártalmas lehet a gyermekek lelki fejlődésére. Godzilla ellentmondásos viselkedésének értelmezése is problémás lehetett. Egyrészt jelentős anyagi károkat okozott a városnak, folyton a mutáns patkányokra támadt, másrészt a destruktív magatartásformák mellett proszociális viselkedést is mutatott, például megvédte Nicket és kutatócsoportját a patkányoktól. Különösen problematikusnak tekinthető, hogy a patkányok támadásakor az embereken elhatalmasodott a félelem, arcukon több alkalommal jól látható volt a halálos rettegés. Emellett a műsorszám gyakran tartalmazott félelemkeltő zenei aláfestést és hangeffektust (patkányok sivító, hörgő hangja). A Fővárosi Bíróság 20.K.35.186/2006/9. számú ítéletében kimondta, hogy nem csupán az alaptörténetet és a képi megjelenítést kell figyelembe venni a filmalkotás kapcsán, hanem a hanghatásokat, hangaláfestéseket is, a műsorszám egészét kell értékelni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gyermeket nem a képi megfogalmazás riasztja, hanem a hangeffektus és a zenei elemek miatt alakul ki benne félelemérzet. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.27.065/2004/3. számú és 2.Kf.27.074/2004/3. számú ítéletében is kiemelte, hogy a korhatár besorolásánál a műsorszám összhatását kell figyelembe venni: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatást kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell azt elemezni nemcsak szóhasználat, hanem képi megjelenítését, hang- és zenei aláfestését, tartalmi mondanivalóját stb., ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál.”
6
A rajzfilm számos olyan elemet tartalmazott (orvvadászok rakétákkal támadtak patkányokra), amelyek még szülői felügyelet mellett is nagy valószínűséggel ártalmas hatást gyakorolhattak a 12 év alatti gyermekekre. Az említett jelenetek nem csupán az aktuális agressziószintet növelhették, hanem rászoktathatták a gyermekeket arra, hogy később is ilyen típusú, agresszióval telített műsorokat keressenek. A rajzfilm egyes jelenetei, a figurák megjelenése önmagában is félelmet kelthettek a kiskorú nézőkben, ugyanis azok ijesztő, torz külsejűek voltak. A megcélzott korosztályból az óvodás, kisiskolás korúak még egyáltalán nem képesek felmérni, hogy a küzdelmekben ki állt a jó és ki a rossz oldalon, de a helyzetet tovább nehezítette a számukra, hogy a szemben álló felek megítélése folyamatosan változott a műsorszám során. A fentieken túl, a program agresszív megoldási módosulási metódusai alapján az erőszakot a konfliktusok rendezésének hatékony, valamint sikerre vezető módszerének tarthatták a filmsorozatot megtekintő 12 év alatti nézők. Különösen problémásnak tekinthető, hogy a kifogásolt műsorszámot a legkisebbeknek szánt gyermekműsorok között vetítették. A beküldött jegyzőkönyv tanúsága szerint az RTL Klub „animáció gyerekeknek„ kategóriába sorolta a rajzfilmet. Az elemzett műsorszám tehát kifejezetten gyermekeknek szánt alkotásként került bemutatásra. A fenti kategóriába sorolt programok a műsorszolgáltató részéről még fokozottabb körültekintést, még szigorúbb ellenőrzést igényelnek, hogy a szülők valóban biztosak lehessenek abban, hogy gyermekeik a nekik ajánlott műsorokban nem találkozhatnak a fejlődésükre nézve káros tartalmakkal. Az ORTT 1494/2002. (X.17.) számú határozat értelmében: „Az I. kategóriába sorolt műsorszámokra az alábbi rendelkezést tartalmazza: Tekintettel arra, hogy az I. kategória nem ajánlást fogalmaz meg egy bizonyos korosztály részére, hanem az ilyen módon besorolt műsorszám korhatárra való tekintet nélkül az általános nagyközönséghez szól, a műsorszolgáltatónak abból kell kiindulnia, hogy a 12 éven aluli gyermekek is a nézőközönség részét képezhetik. Ezért az I. kategóriába olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek a 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetőek, valamint olyan műsorszámok, amelyek bár nem kifejezetten gyermekek számára készültek, de nem tartalmaznak a tizenkét éven aluliak számára ártalmas elemeket.” A fenti műsorszámot figyelembe véve megállapítható, hogy az több, a kiskorúak számára ártalmas és könnyen félreérthető elemet is tartalmazott. A Műsorszolgáltató által leírtakra reagálva, nevezetesen, hogy a műsorszám nem tartalmazott olyan képsorokat, amelyek sérthetik a védett korosztály morális fejlődését, a Testület egyetért. Azonban a műsorszám több jelenete miatt alkalmas volt az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglalt, tizenkét éven aluli nézőkben félelem keltésére. Ez a félelemkeltő hatás nem kizárólag tartalmi elemekben, hanem képi megjelenítésében, hang- és zenei aláfestésben is megnyilvánult. Godzilla viselkedése szintén félreérthető lehetett a kiskorú nézők számára, ugyanis igaz, hogy az emberekre támadó óriás patkányok ellen folytatta harcát, azonban eközben folyamatos és indokolatlan pusztítást végzett a városban. Abban az esetben, ha a kiskorúak számára világossá is válik, hogy Godzilla magatartása a patkányok ártalmatlanítására irányul és az emberekre nem jelent közvetlen veszélyt, akkor is kétséget ébreszthet bennük az általa végrehajtott károkozás, valamint erőszakos magatartás megítélése. A műsorszám összességében több tekintetben is tartalmazott a félelem keltésére alkalmas elemeket. Ezek közé sorolható Godzilla, illetve a patkányok külső megjelenése (mérete), az általuk tanúsított magatartás, valamint az ezekhez társult hanghatások is.
7
Mindemellett a vizsgált epizód alaptörténete is magyarázatra szorulhat a tizenkét éven aluli nézők tekintetében, ugyanis nem mindennapi az a szituáció, hogy az emberekre óriáspatkányok támadnak – láthatóan minden ok nélkül –, rájuk pedig egy náluk is jóval méretesebb szörny vadászik. Ez az alaptörténet pedig mindenképpen félreértésre adhat okot a kiskorúak számára, ezért is indokolt lehet a műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő besorolása. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban az alábbiakat mondta ki: „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint.” A Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében pedig kimondta, hogy „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A fentiekben leírtak alapján a megállapítható, hogy a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, ugyanis a „Godzilla” című rajzfilmet korhatárra tekintet nélkül megtekinthetőnek minősítette, azonban a műsorszám a tizenkét éven aluli kiskorúakat tekintve félreérthető, valamint erőszakos elemeket tartalmaz, ezért indokolt a magasabb korhatári kategóriába történő besorolása. 2, Az Rttv. 5/C. § (1) bekezdés sérelme: Az Rttv. 5/C. § (1) bekezdés értelmében: „A II. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.” A Műsorszolgáltató az említett műsorszámot a korhatárra tekintet nélkül megtekinthető „Kölyökklub” részeként tette közzé. Az érintett műsorszámot az I. kategóriába sorolt „Pokémon” című rajzfilm előzte meg, majd a szintén I. kategóriás „Szellemvadászok” című műsorszám követte. Tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató a II. kategóriába sorolt műsorszámot I. kategóriás műsorszámok között tette közzé, megállapítható az Rttv. 5/C. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést megsértése. A Testület a 2007. évben tizenkettő alkalommal [301/2007. (II. 7.), 305/2007. (II. 7.), 432/2007. (II. 21.), 433/2007. (II. 21.), 525/2007. (II. 28.), 886/2007. (IV. 11.), 1064/2007. (V. 9.), 1271/2007. (V. 30.), 1525/2007. (VI. 27.), 2191/2007. (IX. 26.), 2272/2007. (X. 2.) és 2523/2007. (XI. 7.) számú ORTT határozatok] szankcionálta az Rttv. kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme miatt. Ezen esetekben a jelen eljárást képező jogsértések közül az Rttv. 5/B. § (2) bekezdés sérelmét három alkalommal [305/2007. (II. 7.), 2191/2007. (IX. 26.) és 2523/2007. (XI. 7.) számú határozatok] tapasztalta a Testület.
8
A Testület a 2008. évben tíz határozatában [175/2008. (I. 23.), 729/2008. (IV. 22.), 731/2008. (IV.22.), 764/2008. (IV.29.), 814/2008. (V. 6.), 977/2008. (VI.4.), 1030/2008. (VI. 5.), 1138/2008. (VI.25.), 1283/2008. (VII.9.), és 1670/2008. (IX.10.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. A Testület a jelen eljárás tárgyát képező, Rttv. 5/B. § (2) bekezdés sérelmét a 175/2008. (I. 23.), a 977/2008. (VI.4.) és az 1030/2008. (VI. 5.) számú, míg az Rttv. 5/C. § (1) bekezdés sérelmét a 175/2008. (I. 23.) és a 977/2008. (VI.4.) számú határozatokban szankcionálta a Műsorszolgáltatót. Ezen szankcionálások során a 175/2008. (I. 23.) számú határozatában felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, míg a 977/2008. (VI.4.) számú határozatában 15 perc, illetve az 1030/2008. (VI. 5.) számú határozatban 10 perc időtartamban felfüggesztette a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. Tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató rendszeresen megsérti az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit, valamint a legutóbbi jogsértést 2008 márciusában követte el, ezért a Testület az Rttv. 5/B. § (2) és 5/C. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértéséért törvénysértésenként 10-10 perc, azaz összesen 20 perc időtartamra felfüggeszti a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A Testület a szankció alkalmazásakor figyelembe vette, hogy a Műsorszolgáltató klasszifikációs gyakorlata nem áll összhangban a törvény rendelkezéseivel, valamint a Testület és a Bíróság által kialakított gyakorlattal, ezért indokolt a súlyos szankció kiszabása. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja jelenti, amelynek értelmében: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
c) meghatározott időre, de legfeljebb harminc műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.”
napra
felfüggeszti
a
A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2009. január 7. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
9