2008. november 13. 1:31
1. lap
Hozzáférési hálózat 2008. november 9.
NT: Network Terminal BWA: Broadband Wireless Access ONU: Optical Network Unit OLT: Optical Line Terminal
RÖVIDTÉSEK CATV: Community Access Television PSTN: Public Switched Telephone Network DSL: Digital Subscriber Line PLC: Power Line Communication FTTx: Fiber to the… PON: Passive Optical Network
ATM: Asynchronous Transfer Mode PSTN: Public Switched Telephone Network ISDN: Integrated Services Digital Networks SDH: Synchronous Digital Hierarchy WDM: Wavelength-division Multiplexing ION: Integrated On-Demand Network ETH: Ethernet
BWA: Broadband Wireless Access PAN: Personal Area Network Bluetooth Wi-Fi: Wireless Fidelity WiMAX: Worldwide Interoperability for Microwave Access
• Mi az a hozzáférési hálózat? (access network) ○ a Nemzeti Hírközlési Hatóság definíciója egy meghatározott rendelet szerint: az elektronikus hírközlő hálózat azon része, amely az előfizetőt köti össze az alaphálózattal, és amely helyhez kötött telefonhálózat esetén tartalmazza az előfizetőtől a központ oldali kártyáig terjedő hálózati elemeket, beleértve a DSL eszközöket is => http://www.nhh.hu/definicio-tar/def/e000163.html • Milyen a jó hozzáférési hálózat? ○ rugalmas a rendszer, legyen benne tartalék (mivel változó igényeknek kell megfeleljen) => rendkívül beruházás igényes ○ jövőbeli cél az FSAN (Full Service Access Network), olyan hozzáférési hálózat, amin minden szolgáltatás elérhető • Mik jellemzik a hozzáférési hálózatokat? ○ jelenlegi szerkezete a távbeszélő hálózat kiépítése során alakult ki ○ korlátozott területi lefedés (néhány km, néhány 10 km) ○ kisebb átviteli sebességre képesek a központközi és a gerinchálózathoz képest ○ általában dedikált csatorna felhasználónként (de lehet osztott is) ○ szolgáltatásonként specifikus technikák, mivel mások a végberendezések és a célok • Hogyan juthatunk el az előfizetőhöz? ○ fém vezetékeken: koaxiális kábelen (CATV, DOCSIS kábelmodem) csavart érpáron (PSTN, ISDN, DSL) villamosenergia-hálózaton (PLC) ○ optikai vezetőn (FTTx, PON) ○ vezeték nélkül (GSM, BWA: PAN, Bluetooth, Wi-Fi, WiMAX) ○ műholdon keresztül (nem last mile) ○ hibrid megoldások
2. lap
Szélessávú hozzáférést mindenkinek! 2008. november 11. 17:45
A hálózati kapacitás, a hozzáférési sebesség és a processzor teljesítmény fejlődésének összehasonlítása
Szükséges sávszélesség az elégséges teljesítményhez A skálázhatóság egy rendszerképesség, mely azt mondja meg, hogy ha növeljük a folyamat által felhasználható fizikai erőforrások számát, akkor a rendszer mennyivel több terhelést bír el. Ha például egy skálázható rendszerben kétszeresére növeljük a munkaterhelést, akkor az erőforrás felhasználás is a kétszeresére növekszik. Ez nyilvánvalónak tűnik, azonban egy nem skálázható rendszerben ez nem így van, mert ott a terhelés növelése megsokszorozhatja az erőforrás szükségleteket. Migráció: Egy adott feladat vagy folyamat más működési környezetbe történő áthelyezése, integrálása.
• Miért kell "széles sáv"? ○ egyre olcsóbbak a végberendezések (PC, TV) ○ nagyon megnövekedett az igény az internet-alapú szolgáltatások iránt (internet, VoIP) ○ egyre nagyobb adatátviteli sebességekre van szükség ○ profit termelhető újabb és újabb szolgáltatások bevezetésével • Hogyan növeljük a sávszélességet? ○ az optikai hálózatok, így a gerinchálózat és a központközi hálózat is illetve a végberendezések is gyors ütemben fejlődnek ○ a hozzáférési hálózat ezzel szemben sokkal kisebb ütemben ○ ez a szűk keresztmetszet, ezt kell fejleszteni • Milyen legyen hozzáférési hálózat? ○ előfizető elvárásai garancia: QoS (Quality of Service) □ hálózatok és hálózati eszközök képessége az erőforrások meghatározott rend szerinti felosztására, és garantált sávszélesség biztosítására (szerződés) □ amiért fizetett, azt megkapja □ például a magas prioritású üzenetek előnyben részesítendők rendelkezésre állás (mindig lehessen elérni a szolgáltatásokat) egyszerű használhatóság (karbantartás, skálázhatóság, migráció) mobilitás (mozgás közben szolgáltatás igénybevétele, különböző helyeken, ne kelljen közben újraindítani a végberendezést) transzparencia (szolgáltatások legyenek függetlenek a hálózati technológiától) kis költség, gazdaságosság ○ szolgáltató elvárásai gazdaságos költségszerkezet, profit skálázhatóság (szolgáltatások fokozatos bevezetése és kiterjesztése) menedzselhetőség szolgáltatások megbízhatósága és rendelkezésre állása szabványos megoldások • Mire van hozzá szükség? ○ hosszú fejlesztési folyamatra ○ jelentős méretű beruházásokra
3. lap
DSL a piacon 2008. november 11. 19:39 OECD Broadband subscriptions, by technology, June 2007 Cable Modem 29%
DSL 62%
Fibre + LAN 8% Total subscribers: 221 million Source : OECD
Other 1%
• Új, szélessávú technológiák jelentek meg a piacon ○ meglévő hálózatokon (olcsó, nem kell kiépíteni) a kábeltévé koaxiális kábelén a kábelmodem a telefonhálózat csavart érpárjain a DSL technológiák ○ újonnan kialakított hálózatokon optikai vezetőn (FTTx, PON) vezeték nélkül (BWA: PAN, Bluetooth, Wi-Fi, WiMAX) villamosenergia-hálózaton (PDSL) ○ hibrid megoldások • Miért a DSL lett legelterjedtebb szélessávú technológia? ○ sok szolgáltató ezt választotta ○ a nyílt versenyhelyzet kialakulása több lehetséges szolgáltató között hozzájárult az árak csökkenéséhez és a technológia elterjedéséhez ○ megelőzi a kábelmodemet, az FTTH-t és más technológiákat
2007 júniusi OECD felmérés a szélessávú előfizetések megoszlásáról
Új technológiák WLAN: Wireless Local Area Network DECT: Digital Enhances Cordless Telecommunications UWB: Ultra Wide Band
4. lap
DTTV: Digital Terrestrial Television FTTH: Fiber to the Home FWA: Fixed Wireless Access WLL: Wireless Local Loop
Miért éppen a DSL? 2008. november 11. 18:27
A szolgáltatás hatósugarának növelése repeaterekkel
• Honnan indult az egész? ○ fel kellett zárkózni, hogy megtartsák az internetezőket a betárcsázós, telefonos internet 56 kbps-os átvitellel rendelkezett amikor a kábeltévén már 10 Mbps-os műholdon keresztül pedig 50 Mbps-es átvitelre voltak képesek • Milyen technológiai lépésre van szükség a felzárkózáshoz? ○ új jelfeldolgozási technikákra van szükség, hogy az előfizetői hurkot minél jobban kihasználják ○ csavart érpáron egyszerre viszik át az adatot és a beszédet ○ Mitől lassú a dial-up? a beszédátvitelhez csak egy 4 kHz-es sávot használtak (helyi központban sávszűrő) ugyanezt a csatornát használták az adatátvitelre is (ezért nem lehetett telefonálni közben) ○ Mitől gyors a DSL? az DSL előfizető vonalát átkötik egy olyan kapcsolóra, amelyen nincs szűrő kihasználhatóvá válik a hurok teljes kapacitása □ ami függ a hurok hosszától, vastagságától, minőségétől □ akkor optimális, ha új a vezeték, vékonyak a kötegek és rövid a hurok • A szolgáltatás hatósugara ○ a távolsággal csökken az átviteli sebesség kábelcsillapítás, reflexiók áthallások,interferenciák, zajok miatt legjobb: 2,5 km alatt legrosszabb: 5 km felett ezen felül még a szolgáltató is korlátozhatja ○ a kínált sebesség csökkenésével csökken az érdeklődők száma! megoldás: □ sok helyi központot kell telepíteni □ repeatereket kell alkalmazni erősítő jelregenerátor akár 16 km-ig kiterjeszthető (ADSL esetén)
5. lap
Előnyök, hátrányok, fenyegetések 2008. november 12. 12:20
1. Miért előnyös? (Strengths) 2. Mik a hátrányai? (Weaknesses) ○ a meglévő sodrott érpárt használja ○ viszonylag kicsi az átviteli sebessége (műholdhoz, kábelhez képest) nem kellenek új vezetékek => könnyű telepíteni a szolgáltatást ○ a szolgáltatást befolyásolja a rézhálózat minősége (csillapítás, ritkán lakott területre nem kell külön kivezetni még egy áthallás pl.) ○ a különböző gyártók eszközei között együttműködési problémák vezetéket, ha van telefon ○ ha nincs vezeték, a sodrott érpár könnyen telepíthető léphetnek fel ○ az aszimmetrikus átvitel nem felel meg az egyre inkább elterjedő ○ egy érpáron viszi a hangot és az adatot igényeknek (P2P) ○ a sávszélességet nem kell megosztani más felhasználókkal, egyéni ○ rövid a hatósugara garancia ○ viszonylag sűrűn lakott területhez kötött előnyös ott, ahol folyamatosan van szükség sávszélességre kábelmodemes és WLAN elérésnél torlódás léphet fel ○ ahol van telefonvonal vidéken, ott is költségesebb bevezetni ○ a szükséges hálózati eszközök is egyre olcsóbbak (repeaterek, központok) univerzális szolgáltatási kötelezettséget teljesítenie kell ○ a kábelmodemmel ellentétben a nem annyira sűrűn lakott mélyíti a „digitális szakadékot” területeken is használható □ a város és a falu között ○ új épületen belül előnyösebb lehet az optikánál □ a fejlett és a gazdaságilag elmaradott országok között ○ az üzleti előfizetéseknél előnyt élvez a kábelmodemmel szemben ○ mobilitást nem támogatja technikailag lehetséges a vezeték nélküli kiterjesztése 3. Mi fenyegeti a DSL uralmát? (Threats) bizonyos szintű mobilitást támogat ○ ahol eddig nem létezett vezetékes telefonvonal (vidék, elmaradott országok) de szabályozási akadályai vannak (Magyarországon is) kezdettől fogva optikai szálakat telepíthetnek ○ az FTTH és a WLAN komoly versenytársak lehetnek a jövőben nagyobb cégek már inkább optikai hálózatot telepítenek a felhasználók és az eszközök egyre szélesebb körű mobilitása a vezeték nélküli technológiákat részesíti előnyben ○ a kliens szerver architektúra és az aszimmetrikus hozzáférés nem felel meg a jövő felhasználói igényeinek a letöltéshez egyre nagyobb feltöltési sebességre is szükség lesz a P2P felhasználó elfordul a DSL-től univerzális szolgáltatási kötelezettség (Universal Service Obligation, USO): ○ a megosztott közeget használó technológiák (kábel, WLAN) előnyösebbek, ha a szolgáltató köteles egy univerzális alapszolgáltatást nyújtani egy egységes áron bárkinek aki azt igényli, függetlenül a szolgáltatás az előfizető felé való egy adott pillanatban egy kliens egyedül használja a közeget (pl. éjszaka) kiterjesztésének költségétől Ilyenkor nagyobb sávszélesség állhat rendelkezésre, ugyanazért az árért
6. lap
DSL-Topológia 2008. november 11. 16:42
A hagyományos csillag topológiájú hozzáférési hálózat szerkezete
A hozzáférési hálózat fejlődése
• Hogy néz ki egy DSL hálózat? ○ hagyományos csillag kialakítású központok között (trönkhálózat) optikai kábelek futnak a helyi központ épületében van az MDF (Main Distribution Frame), a fő rendező (kábeleket egymáshoz rendeli) innen réz kábeleken (feederek) vezetik a jeleket az feeder elosztókig (FDI: Feeder Distribution Interface) innentől elosztó szakasznak hívjuk a többit a jel eljut az előfizetői elosztókra (SDI: Subscriber Distribution Interface) az előfizető az SDI-től kapja a jelet • A másik ábra kis magyarázatra szorul ○ a hagyományos kialakításban az fő központtól (ME) a jelek az helyi központba (LE) optikán mennek majd feeder kábeleken eljutnak az utcai kapcsolószekrényekig (Cabinet = FDI) aztán innen mennek tovább az elosztó pontok (DP) felé (SDI) • A harmadik ábrasor ○ egy lépcsővel arrébb léptünk ○ már a kapcsolószekrényekig megy ma az optika ○ vagy akár még tovább is
Rézalapú hozzáférési hálózat a digitális szolgáltatási pontig
7. lap
Aszimmetrikus DSL 2008. november 12. 1:29
Az ADSL spektrumkiosztása
Az EC-ADSL és az FDD-ADSL spektrumkiosztása
• Hogy néz ki a jel spektruma? ○ frekvencia-felosztásos nyalábolás (FDM: Frequency-Division Multiplexing) (ITU-T: G.992.1 - 1999) 0-4 kHz: beszéd 4-25 kHz: biztonsági sáv 25-160 kHz: feltöltés 200 kHz - 1,1 MHz: letöltés
• Mitől aszimmetrikus? ○ mert nem ugyanannyi sávszélességet hagy a fel- és letöltésnek szándékosan, mert úgy gondolták, hogy az eredeti célhoz a böngészéshez így megfelelő pedig néha (pl. videotelefon, peer-to-peer) a szimmetrikus kialakítás előnyösebb volna ○ az átvitel során modulálják a jeleket kétféle modulációs eljárás versengett az elején CAP (Carrierless Amplitude Phase Modulation) □ vivő nélküli amplitúdó-fázis moduláció □ QAM alapú modulációs eljárás □ 1996 óta nem használják DMT (Discrete Multitone Modulation) □ diszkrét többvivős moduláció □ jelenleg a legelterjedtebb □ 1,1 MHz-es frekvenciasávon 256 csatorna □ egy csatorna 4,3125 kHz sávszélességű, 64 kbps átvitelre képes 0. csatorna a beszédé (POTS) 1-5 csatorna: biztonsági sáv az interferenciák elkerülésére (üres) 250 maradék csatornából ◊ egy a feltöltés, egy a letöltés jelzése ◊ a többi a felhasználói forgalomé □ nagyobb távolságra nagyobb frekvencián nagyobb a csillapítás □ ha rossz az átvitel egy adott csatornán, akkor azt nem használják ○ EC-ADSL (Echo-Cancellation) a feltöltési és a letöltési spektrum átfedésben van a szétválasztásához visszhangelnyomásra van szükség egymással szemben halad a két hullám nem engedem visszaverődni, akkor lehet egyszerre kommunikálni két irányban ○ FDD-ADSL (Frequency-Division Duplexing) az feltöltési és letöltési spektrum elkülönül egymástól ○ TCM-ADSL (Time Compression Modulation) időkompressziós vagy pingpong módszer az átviteli utat felváltva használják hol a központ > előfizető, hol az előfizető > központ irányban
8. lap
ADSL architektúra 2008. november 11. 19:38
A ADSL hozzáférés sematikus ábrája (splitterrel)
ADSL architektúra az előfizetőnél
Az ADSL architektúra sematikus ábrája splitterrel és mikrofilterrel
• Hogy néz ki egy ADSL architektúra... ○ ...az előfizetői oldalon? első lehetőség □ POTS splitter (váltószűrő) egy aluláteresztő szűrővel leválasztja a hangot és továbbítja a telefonnak egy sávszűrővel leválasztja az adatot és továbbítja az ADSL modemnek □ ADSL modem mo-dem = modulátor-demodulátor digitális jelfeldolgozó (DSP = Digital Signal Processing) □ nagysebességű összeköttetés a PC-vel Ethernet kábel és kártya néha USB csatlakozó is □ szakemberre van szükség a telepítéséhez második lehetőség □ splitter helyett lehet mikrofiltert használnak aluláteresztő szűrőt tartalmaz => telefon felé □ ADSL modem => tartalmazza a sávszűrőt □ összeköttetés a PC-vel □ ezt már a felhasználóra bízzák, ő is telepítheti harmadik lehetőség □ POTS splitter □ belső ADSL modem kártya ○ ...a szolgáltatói oldalon? POTS splitter (váltószűrő) (POTS = Plain Old Telephone Service) □ frekvenciaosztó - szétválasztja a beszédjeleket és az adatjeleket beszéd a hagyományos kapcsológéphez irányítva a 26 kHz felett rész a DSLAM-hez □ DSLAM (DSL Access Multiplexer = digitális előfizetői vonal hozzáférési nyaláboló) nyalábolja a bitfolyamot és továbbküldi az internetszolgáltató hálózatba modem ellenpárja (A/D átalakítást végez a DMT szerint) sok modemmel tart egyszerre kapcsolatot, de csak egy (néhány) kimenete van (ez utóbbi ATM vagy Ethernet) □ BRAS (Broadband Remote Access Server = szélessávú távoli hozzáférési kiszolgáló) a DSLAM outputokat gyűjti össze, aggregálja QoS-t biztosítja AAA funkciókat lát el ◊ Authentication, Authorization, Accounting ◊ Azonosítás, Engedély kezelés, Naplózás ISP-hez (Internet Service Provider) kapcsolódik egyben ATM – IP átjáróként funkcionál
9. lap
ADSL architektúra 2 - ábrák 2008. november 13. 0:01
ATM alapú DSLAM
ADSL komponensek a SOHO-ban (Small Office/Home Office)
Az ADSL architektúra sematikus ábrája mikrofilterrel (annak ellenére, hogy splitter van ráírva) Csatlakozás az internethez DSLAM-en és BRAS-en keresztül
Csatlakozás az internethez DSL-lel
10. lap
Az előfizetőnél 2008. november 12. 13:14
ADSL modem
ADSL splitter
ADSL mikrofilter
Modemkártya
11. lap
A szolgáltatónál - a képek a TMIT laborjában készültek 2008. november 11. 23:36
DSLAM Splitterek (külön ISDN és PSTN)
ADSL2 DSLAM (ATM helyett már Ethernet interfésszel)
Modemek: 2. ISDN-es modemkártya, 32 db modemmel 3. PSTN-es modemkártya, 16 db modemmel 4. SDSL-es modemkártya 6. SHDSL-es modemkártya 9. Szélessávú illesztőkártya -- az IP hálózat felé. Ez itt ATM. Rendező
12. lap
Van élet a DSLAM után? 2008. november 11. 19:44
DSLAM - ATM alapon
Kaszkádosítás: Daisy Chain architektúra
• DSLAM (DSL Access Multiplexer = digitális előfizetői vonal hozzáférési nyaláboló) ○ 50/240/248 előfizetőt képes kezelni (ennyi bemenete van) ○ nyalábolja a bitfolyamot és továbbküldi az internetszolgáltató hálózatba ○ modem ellenpárja (A/D átalakítást végez a DMT szerint) ○ sok modemmel tart egyszerre kapcsolatot, de csak egy (vagy néhány) kimenete van (ez utóbbi ATM vagy Ethernet) • Költségcsökkentő megoldások ○ túl sok ATM interfész kellene az előfizetők számának növekedésével => költséges ○ megoldások: DSLAM kaszkádosítás (Daisy Chain) □ mindegyik nyalábolja a beérkező adatokat □ a következő DSLAM mindig gyorsabb, hogy a nyalábolást el lehessen végezni □ hátrányai előfizetőnként különböző késleltetés igazságtalan sávszélesség-megosztás (kiéheztetés léphet fel) sérülékenység, mivel soros rendszer korlátozás (pl. Cisco max. 13-at garantál, szolgáltatók max. 3-4-et használnak) koncentrátorok alkalmazása (fa-struktúra) □ előnye, hogy a késleltetés ugyanannyi a különböző előfizetőktől érkezett csomagoknál is □ max. 13 (6+4+2+1)
A helyi központban a DSLAM felépítése
DSLAM koncentrátorok
13. lap
ADSL szabványok 2008. november 12. 13:38
Az ADSL 2+ csatornakiosztása
ADSL szabványok
Az ADSL2 és az összekapcsolt ADSL2 összehasonlítása sebesség szempontjából
Az ADSL és az ADSL2 összehasonlítása átviteli sebesség és hatótávolság szempontjából
Az ADSL2 és az ADSL2+ összehasonlítása átviteli sebesség és hatótávolság szempontjából
Az ADSL, az ADSL2 és az ADSL2+ összehasonlítása átviteli sebesség és hatótávolság szempontjából
14. lap
• ADSL G.dmt (ITU-T: G992.1 - 1999) ○ lényegesen nagyobb a letöltésre elkülönített sávszélesség a feltöltéssel szemben a webes böngészés igényei szabva maximális letöltési sebesség 8 Mbps (általában 512 kbps-1 Mbps) maximális feltöltési sebesség 1 Mbps (általában 64 kbps-256 kbps) ○ a helyi központtól maximálisan 3 km-es távolságban ○ ideális technológia lakossági felhasználásra hagyományos hangátvitel és az adatátvitel osztozik a már meglévő sodort érpáras vezetéken a felhasználók egy időben telefonálhatnak és internetezhetnek ugyanazon a vezetéken keresztül • ADSL G.lite (ITU-T: G.992.2 - 1999) ○ a splitter telepítéséhez szakemberekre van szükség ez lényegesen megnöveli az ADSL vonalak költségét ○ G.lite-ban ADSL modem + mikrofilter minden telefonkészülékhez mikrofilter csak a beszédsávot engedi át a felhasználó telepítheti, ezért jelentősen csökkennek a költségei ○ a szabvány szerint 5,4 km-re növelik a maximális elérési távolságot ennek ára a kisebb sávszélesség □ 1,5 Mbps letöltési sebesség, 512 kbps feltöltési sebesség • ADSL2 (ITU-T: G.992.3 vagy G.dmt.bis - 2002) ○ jobb modulációs hatékonyság, letöltés max. 8-12 Mbps ○ interferenciák jobb szűrése => kb. 200 m-rel nagyobb hatótávolság ○ átmenetileg a beszédcsatornát is használhatja az adat (teljes digitális mód) ○ energiatakarékos üzemre képes: figyeli, hogy van-e forgalom ○ alacsonyabb jelszinteket használ ○ adaptív jelsebesség (SRA = Seamless Rate Adaption) egy kötegben 20-25 érpár, ha áthallás/nagy zaj van => észreveszi => kiiktatja a kérdéses vonalat adó és vevő megbeszélik, hogy melyik csatornákat használják • Bounded ADSL2 (ITU-T: G.992.4 vagy G.lite.bis - 2002) ○ összekapcsolt (egyesített) jelsebesség ○ több érpár felhasználása ○ ATM inverz multiplexing-elv azonos technológia, jobban skálázható üzleti modellek ○ jobb együttműködő-képesség ○ tisztán digitális üzemmód • ADSL2+ (ITU-T: G.992.5 - 2003) ○ bővíti a használható frekvenciatartományt => növeli a sávszélességet a hangátvitelre, illetve az adatfeltöltésre használt frekvenciák nem változnak a letöltési csatorna maximális frekvenciája 1,1 MHz-ről 2,2 MHz-re bővül a maximális letöltési sebesség 8 Mbps-ról 16 Mbps-ra nő 1,5 km-es távolságon belül
xDSL technológiák 2008. november 11. 23:34
2B1Q: Two-binary, one-quaternary: kódolási módszer a fizikai rétegben, amely 4 feszültségszintet használ, amelyek mindegyike két bitet jelent (Gray-kód, azaz szomszédos kódolás szerinti sorrendben)
2bits
signal level
10
+450 mV
11
+150 mV
01
−150 mV
00
−450 mV
PDSL hálózat sematikus ábrája
• xDSL technológiák ○ az előfizetői hurkot máshogy használják ki mint az ADSL ○ IDSL (ISDN Digital Subscriber Line) 144 kbps-os átvitelre képes nem sokkal gyorsabb a kétcsatornás ISDN-nél (128 kbps) nem használja adatátvitelre a beszédcsatornákat 2B1Q vonali kódolást használ, mint az ISDN ○ RADSL (Rate-Adaptive Digital Subscriber Line) a vonal hosszától és minőségétől függően kalibrálja a sebességek arányát a feltöltési sebesség változtatásával ○ MSDSL (Multi-Rate Symmetric Digital Subscriber Line) változtatható a fel- és letöltési csatornák aránya szolgáltatástól és ártól függően maximális sebesség felfelé és lefelé is 2 Mbps 8,8 km távolságig ○ SDSL (Symmetric Digital Subscriber Line) szimmetrikus 3 km-ig használható nincs rajta hangátvitel kb. 72-2320 kbps-os átvitelre képes kis és középvállalkozások számára ideális ○ PDSL (Power Line Digital Subscriber Line) 1,6 és 30 MHz közötti frekvenciákat használják PLC modemre van hozzá szükség 256 kbps-től 2,7 Mbps sebességre képes a modem (kis feszültségű hálózat) a repeaterek 45 Mbps-os sebességre képesek (kis feszültségű hálózat) 135 Mbps-os átvitelre képes a rendszer a fejállomás és az internet között (középfeszültségű rendszer) nagy problémája, hogy nagyon zajos (minden berendezés ki- és bekapcsolásakor impulzus zavarok lépnek fel) ○ UDSL (Uni-DSL) a Texas Instruments fejlesztette ki 200 Mbps átviteli sebességre képes összesen felfelé és lefelé • A fentiek már mind kihaltak vagy nagyon elenyésző a jelentőségük.
Power Line Connection modemek
15. lap
xDSL szabványok 2008. november 12. 17:25
ADSL kompatibilitás RÖVIDÍTÉSEK HDTV: High Definition Television VoIP: Voice over IP QAM: Quadrature Amplitude Modulation DMT: Discrete Multitone Modulation (Full-)duplex: egyszerre mehet a két irányba adat Half-duplex: egyszerre csak az egyik irányba mehet adat (pl. walky-talky)
• Üzleti SHDSL alkalmazások ○ webhosting ○ videokonferencia ○ VPN (Virtual Private Network) ○ Remote LAN Access (távmunka pl.) • Otthoni SHDSL ○ internet gaming ○ peer-to-peer ○ Residential Gateway Access
• szabványosított xDSL technológiák ○ HDSL (High-speed Digital Subscriber Line (ITU-T: G.991.1 - 2001) nagysebességű digitális előfizetői vonal az első, ami a magasabb frekvenciákat is használja átvitelre T1/E1 vonalakat használ az átvitelre, amelyeknek a sebessége: 1,544 Mbps többféle kódolást kipróbáltak, de végül a CAP-nál (Carrierless Amplitude Phase Modulation) maradtak meg Európában, ami képes a 2Mbps-os sebességre repeaterekkel 20 km-es sugárban használható ○ HDSL2 (nincs külön szabványban rögzítve) ugyanekkora sebességre képes de nagyobb távolságra jut el ○ SHDSL = Symmetric High-speed Digital Subscriber Line (ITU-T: G.991.2 - 2001) szimmetrikus nagysebességű digitális előfizetői vonal 192 kbps -2,3 Mbps sebesség mindkét irányban még egy sodrott árpárral 4,6 Mbps maximálisan 3 km-es távolságra biztosítható beszédátvitel nincs viszonylag új DSL verzió inkább üzleti, mintsem lakossági felhasználóknak találták ki ○ VDSL vagy VHDSL = Very-high Rate Digital Subscriber Line (ITU-T: G.993.1 - 2004) nagy sávszélességű digitális előfizetői vonal sávszélessége 12 Mhz 13 Mbps - 55 Mbps letöltési sebesség és 1-3 Mbps feltöltési sebesség szimmetrikus módban 26-26 Mbps mindkét irányban utolsó 300 - 1500 méteren (ott előnyös) csavart érpár, odáig optikai átvitel ez már képes a HDTV szolgáltatásra, ahogy VoIP-re is QAM vagy DMT modulációt használ ○ VDSL2 (ITU-T: G.993.2 - 2005) a legújabb és legfejlettebb DSL technológia 30 MHz-ig terjedő frekvenciatartományt használ 250 Mbps átviteli sebességre képes "helyben" (0 m) mindkét irányban egyszerre 100 Mbps-ra 300-500 méteren belül 50 Mbps-ra 1 km-en belül 1,6 km felett ugyanannyira képes mint az ADSL2+ DMT modulációt használ van benne QoS, ami szükséges a Triple Play támogatásához DSLAM kompatibilis az ADSL modemekkel, így az átállás "kényelmes" rá
16. lap
xDSL technológiák összehasonlítása 2008. november 13. 0:09
• rövid hurok esetén a legnagyobb sávszélességet mind szimmetrikus, mind aszimmetrikus módban a VDSL nyújtja • az ADSL2+ nagyobb letöltési sebességet biztosít 3 km-ig, aztán azonos teljesítményt ad az ADSL2-vel és az ADSL-lel • az ADSL és ADSL2 közel azonos letöltési és feltöltési sebességet ad 5 km-ig • az SHDSL szimmetrikus kapcsolatot épít fel viszonylag hosszú vezetékeken is
Az xDSL technológiák összehasonlítása sebesség és távolság szempontjából
A DSL technológiák jellemzői
17. lap
VDSL2 QoS 2008. november 13. 19:18
más-más forgalomtípusok hang kis csomagok (100-400 byte/csomag) állandó sebességgel generálva videó nagy csomagok válatozó sebességgel generálva ("börsztös" forgalom) "dual path" avagy "dual latency" támogatás forgalomtípusonként meghatározott sávszélesség a hangforgalmat nem befolyásolna a videó
Az alkalmazások különböző igényei késleltetés
késleltetés
BER (Bit Error Rate)
hang
max. 150 ms end-to-end
10-5-től 10-2-ig kódolótól függően
videó (VoD, műsorszórás) másodpercek! 10-7-től (videotelefon) + csatornaváltási virtuálisan nulláig késleltetés (zapping) (10-13 a HDTV-hez)
18. lap
RÖVIDÍTÉSEK VoD: Video on Demand HDTV: High Definition Television
Triple play 2008. november 11. 23:34
• Triple Play ○ marketing elnevezés egy IP szolgáltatásra, amely magába foglalja a következő három szolgáltatást: Internet (legalább 5 Mbps, interaktív gaming) Televízió (legalább 3 TV csatorna egyidejű vétele háztartásonként vagy HDTV) Telefónia (VoIP, IP feletti beszédátvitel) ○ inkább egy üzleti modell, mintsem egy technológiai szabvány • Quad(ruple) Play ○ ugyanez a három szolgáltatás, de vezeték nélküli közegen keresztül is
Triple play sematikus váza
IAD = Integrated Access Device CPE = Customer-premises equipment
19. lap
Források 2008. november 11. 14:45
•
A szövegek és a képek forrásai:
• A Wikipedia.hu bizonyos szócikkei: DSL, ADSL • A Wikipedia.org szócikkei: ○ Access Network, ADSL, MSDSL, RADSL, HDSL, SDSL, SHDSL, PDSL, 2B1Q, ISDN, IDSL, UDSL, VDSL, VDSL2 • Magyar Tudomány 2007/7 HÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK FEJLŐDÉSE (írták: Cinkler Tibor, Vida Rolland) http://www.matud.iif.hu/07jul/03.html • Hálózati architektúrák és rendszerek c. tárgy régebbi előadásdiái 2005 (Jakab Tivadar) • Hálózati technológiák és alkalmazások c. tárgy 2008-as előadásdiái (Vida Rolland) • Hozzáférési hálózatok előadásdiái 2005 (Vida Rolland) • Távközlő hálózatok és szolgáltatások előadásdiák 2008 (Németh Krisztián, Henk Tamás) http://w3.tmit.bme.hu/thsz/ • Infokommunikációs rendszerek integrálása előadásdiák 2008 (Jakab Tivadar) http://www.hit.bme.hu/~jakab/edu/IKRI08/NGN_kov1.pdf • Szomolányi Tiborné előadásdiái 2007 http://digitus.itk.ppke.hu/~takacsgy/Access01.pdf és http://digitus.itk.ppke.hu/~takacsgy/Access02-xDSL.pdf • TMIT tanszéki mérési utasítás http://alpha.tmit.bme.hu/meresek/4-10-1.htm • Informatikai betűszótár http://old.matisz.hu/hirek/csatolmany/2005/MATISZ_informatikai_betuszotar_20050825.doc • http://pcforum.hu/szotar/QoS.html • http://www.kislexikon.hu/idsl.html • http://www.hbone.hu/Workshop2007/Sandor_Tamas_NIIFI_eloadas.pdf
20. lap