1. évfolyam 1. szám 2009. november 13. Kedves Olvasók! Ez az újság az EU (Európai Unió) Egész Életen át tartó tanulás programjának Comenius elnevezéső alapprogramja révén született. Az elején kezdeném. Tavaly Ancsa néni megírt egy EU-s pályázatot 6 másik országgal együtt egy közös projekt megvalósítására, mely az országok megismerését, a diákok nyelvtanulását, a környezetvédelmet segíti. Ezen keresztül ehetıségük nyílik a diákoknak a nyelv használatára, szervezésre, a projekt-munka megismerésére és jutalomként az utazásra. Gondolom, tudjátok, hogy Nagy-Britannia, Svédország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Törökország és Magyarország szerepelnek ebben a munkában. Ebben az évben a 8. évfolyamnak van lehetısége utazásra, mivel mi vagyunk a végzısök és jövıre, már nem mehetünk. Most novemberben 5 szerencsés diák utazhat a 8. évfolyamról Portugáliába (Portóba) Ancsa nénivel és Ági nénivel. Akik utazhatnak: Aleksic Dominika, Fülöp Bertalan, Herrmann Markus, Óvári Viktor és Nyéki Gabriella, de mindenki, aki ebben a munkában részt vett és idıt, munkát fektetett bele annak is kijár a dicséret! Az érdemelte ki az utazás lehetıségét, aki a legtöbbet tette a Comeniusért, a Batthyány-ért. Ebben az évben is lehetıség van arra, hogy levelezzünk a projectben szereplı országok tanulóival. Aki még nem jelentkezett, de szeretne, az keresse meg angoltanárát. Ezt az újságot szeretettel írtuk mindenkinek, akik követni szeretnék a Comenius projectet! Akik az újságban dolgoznak: Geissler Zsófi, Szabó Gréti, Jenei Erzsi, Pék Rita, Nagy Vivien és Nyéki Gabriella (az elsı szerkesztı). Az újság havonta fog megjelenni és a környezetvédelemrıl, történelemrıl, kultúráról, informatikáról, Magyarországról és a projectben szereplı többi országokról fog szólni. Ez az újság segítséget nyújt a biológiában és a földrajzban és más tantárgyakban egyaránt! Miért is választottuk Magyarországot? Azért választottuk hazánkat az elsı bemutatandó országnak, mert fontosnak tartjuk országunk megismerését, megismertetését. Reméljük tetszeni fog nektek, kellemes olvasást kívánunk! ☺ Nyéki Gabriella
MAGYARORSZÁG BEMUTATÁSA Magyarország tájai:
• • • • • •
Alföld Északi-középhegység Kisalföld Alpokalja Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység
• • • • • • •
Terület: 93 030 km2 Népesség: 10 096 000 Fıváros: Budapest1 695 000 fı Legmagasabb pont: Kékes, 1014 m Legmélyebb pont: Tisza mellett és Szegedtıl délre, 78 m Legnagyobb tó: Balaton km2 19 megye, 7 régió
Adatok:
Alföld Legnagyobb és legalacsonyabb tájunk, a tengerszinttıl max.200 m-ig tartó síkság Határai: Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Balaton, Sió. Jellemzıi: Süllyedt talaj, tenger üledékekbıl és folyók hordalékából alakult ki. Alföld 3 fı része: Mezıföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl. Folyami hordalékkúpok: Kiskunság, Nyírség, Mátraalja, Bükkalja, Maros hordalékkúpjai. Lösztakarós tájai: Mezıföld, Hajdúság, Maros-Körös köze, Nagykunság. Folyami árterek: Duna és Dráva völgye, Szatmár-Bereg-síkság, Bodrogköz, Jászság, Hortobágy, Körösvidék. HordalékkúpoklegnagyobbKiskunság Maroslegyezı alakú hordalékkúpok LöszvidékelegnagyobbMezıföldpatakvölgyek tagolják Alföld legmélyebb része: Körös torkolata itt a legnagyobb a hazánkban a földgáz és kıolaj. Éghajlata: kontinentális, meleg vagy forró nyárkevés csapadék hideg télkevés csapadékaszályöntözéses földmővelés Vízgazdálkodás: árvízvédelem, öntözés, folyószabályozás. Mezıgazdaság: termesztett növények: búza, kukorica, napraforgó, cukkorrépa, burgonya, rozs, rizs, szılı, zöldségek és gyümölcsök. Állattenyésztés: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh. Az alföld fontosabb városai: Debrecen, Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Nyíregyháza, Szolnok. Az alföld megyéi: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, békés megye, Jász-NagykunSzolnok megye, Csongrád megye és Bács-Kiskun megye. Nyéki Gabriella
Északi-középhegység Az Északi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható: • •
•
Szőkebb értelemben a Magyarország északkeleti részén található hegyvidéki területeket jelenti. Ebben az esetben nem önálló földrajzi egységrıl van szó, hanem geopolitikai elnevezésrıl. A kifejezés tágabb, eredeti földrajzi értelmében azt az egész hegyvonulatot jelenti, amely a Visegrádi-hegységtıl az Eperjesi-hegységig húzódik. A hegység nagyobb része Magyarország északkeleti részén, Észak-Magyarország régióban található, de a magyar-szlovák határ mentén mindvégig átnyúlik Szlovákia területére is. Az Északi-középhegység az Északi-Kárpátok belsı pereméhez tartozik. Fı részei délrıl észak, illetve nyugatról kelet felé haladva: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és Szalánci-hegység. (Az utóbbit a szőkebb értelmezés esetén nem sorolják az Északi-középhegységhez.) Az Aggteleki-karszt-ot a szőkebb, geopolitikai értelmezés esetén szintén az Északi-középhegység részének tekintik, földrajzilag viszont valójában a GödörSzepesi érchegységhez tartozó Gömör-Tornai-karszt Magyarországra átnyúló része.
Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység közös összefoglaló neve Magyarközéphegység. Az Északi-középhegységben található Magyarország legmagasabb hegye, a Kékes. Részei Nyugati szakasz A Visegrádi-hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Dunántúli-középhegységhez tartozó Pilistıl. Ez egyben az Északi-középhegységet és a Dunántúliközéphegységet elválasztó geológiai törésvonal is. A Visegrádi-hegységet a köznyelvben – helytelenül – gyakran a Pilis részének tartják. Fı csúcsa a Dobogó-kı (699 m). A kb. 600 km² területő Börzsöny a Visegrádi-hegység folytatása. Nagyrészt vulkanikus eredető, kızetanyaga andezit és andezit tufa. Északról az Ipoly határolja, délrıl a Duna, kelet felıl pedig a Nógrádi-medence választja el a Cserháttól. Legmagasabb pontja a 938 méter magas Csóványos. Szlovákia területén a Burda kapcsolódik hozzá. A Cserhát ugyancsak andezitbıl áll, de az erózió sokkal jobban lekoptatta, gyakorlatilag dombvidék. Legmagasabb pontja a Naszály (654 m). A Gödöllıi-dombság és a Monor-Irsai-halomvidék szintén az Északi-középhegységhez sorolható, mint annak legdélebbi nyúlványai és legalacsonyabb elemei. Átmeneti tájegységet alkotnak az Alföld felé. Középsı szakasz A Mátrában található a Kékes, Magyarország legmagasabb pontja (1014 m), de magának a hegységnek az átlagmagassága csak 600 méter, ebbıl a szempontból megelızi a szomszédos Bükk hegység. A Mátra szintén vulkanikus eredető, nagyrészt andezitbıl áll. A Karancs-Medves-vidék a Karancs hegységet és a Medves-Ajnácskıi-hegységet foglalja magában. A vidék vízrajzi különlegessége, hogy itt húzódik a Kárpát-medence két legnagyobb folyójának, a Dunának és a Tiszának a vízválasztó vonala. •
A Karancs-hegység (szlovákul Mučínska vrchovina) vulkanikus eredető, anyaga andezit. Legmagasabb pontja a 727 méter magas Karancs.
•
A Medves-Ajnácskıi-hegység vagy régebbi nevén Nógrád-Gömöri bazaltvidék a Karancshoz hasonlóan vulkanikus hegycsoportokból áll, anyaga azonban bazalt. Két fı része a Medvefennsík és az Ajnácskıi-hegység (szlovákul Platina Medveš és Hajnáčska vrchovina). A Medvefennsík Magyarország legnagyobb kiterjedéső, 500 méter feletti összefüggı fennsíkja.
A Gömör-Hevesi-dombság 300-500 méter magas dombvidék, amely hosszan átnyúlik Szlovákia területére is. Homokkı, homok, kavics és riolittufa építi fel. Szlovákiában található északi része a Gömöri-dombvidék (szlovákul Bučenská vrchovina). A dombság déli fele a Vajdavár-dombvidék, amelyet a szlovák-magyar határ két oldalán húzódó Gömöri-erdıhát (Petrovská vrchovina) és a Magyarországon található Heves-Borsodi-dombság vagy Ózd-Pétervásárai-dombság alkot. A Karancs-Medves-vidék és a Gömöri- Hevesi-dombság szlovákiai területeit Szlovákiában Csereshegység (Cerová vrchovina) néven ismerik. Keleti szakasz A Bükk nagyrészt mészkıhegység, a Bükk-fennsíkot körülvevı területen riolit és riolittufa is elıfordul.A Cserehát dombvidék, amely a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 méter. Területét agyag és homok borítja, néhol márványszerő aprókristályos mészkı található. A Tokaj- Eperjesi-hegység vagy Eperjes–Tokaji-hegyvidék az Északi-középhegység legkeletibb része. Fı tagjai a Zempléni-hegység és a Szalánci-hegység. A Zempléni-hegység Magyarország területére esik, a Szalánci-hegység zöme viszont Szlovákiában található. A Tokaj- Eperjesi-hegységet néha nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem külön hegységcsoportnak tekintik. Részei: •
•
Zempléni-hegység vagy más néven Tokaji-hegység vulkanikus eredető, kızetanyaga riolit és andezit. Híres szılıtermesztı vidék. Északi részén a Bózsva és mellékvizeinek medencéje a Hegyköz. Szalánci-hegység vagy Eperjesi-hegység (szlovákul Slanské vrchy): túlnyomó része Szlovákiában húzódik. A Magyarországon található Nagy-Milic hegycsoport földrajzi szempontból a Szalánci-hegység déli nyúlványa, az országhatár miatt azonban többnyire a Zempléni-hegység részeként tárgyalják.
A Zempléni-szigethegység Szlovákiában található. Az Északi-középhegység legkeletibb tagjaként szigetszerően emelkedik ki a Zempléni-síkból. Geopolitikai szempontból általában szintén az Északi-középhegységhez sorolják az Aggtelekikarsztnak nevezett, 300–500 méter átlagmagasságú mészkı- és dolomithegységet. Ez valójában a Szlovákiába átnyúló Gömör-Tornai-karszt része, tehát földrajzilag nem az Északi-középhegység, hanem a Gömör-Szepesi-érchegység része. A Bükk hegységtıl északra fekszik, a két tájegységet a Sajó völgye választja el. Itt találhatóak Magyarország leghíresebb barlangjai, köztük a Baradla-barlang. Ásványkincsei: barnakıszén, mészkı, lignit, kavics, színesfémek ,nemesfémek ,vasérc ,barit ,kovaföld, zeolit, bentonit, kaolinit, perlit, anhidrid és gipsz Pék Rita
DUNÁNTÚL A dunántúli-dombság: A dombságnak kedvezı természeti adottságai vannak. Dús legelık, szép rétek, lösztakaró. Ásványkincsekben földgázból és kıolajból gazdálkodnak. Idegenforgalma fürdıi és nagyobb városai miatt jelentıs. Fıbb részei, városai: Abaliget, Pécs, Orfő, Villány, Kaposvár, Szekszárd, Zalai-dombság, Somogyidombság. Városok nevezetességei: Szekszárd: A bor és a mővészetek városa Szekszárdnak Mézeskalácsos, gyertyaöntı és cukorka múzeuma van. Itt lehet megtekinteni a Babits Mihály emlékházat is. Ez a város borvidéki terület. Szüreti fesztivált is szoktak tartani. A következı egy falu: Zengıvárkony. İsi magyar falu. Tájházának udvarában található a Míves Tojás Múzeum.30 különféle technikával díszített tojás található itt. Szintén itt megnézhetı a mintegy 450, szalmából készült tárgyat bemutató Szalma-Kincs-Tár. Lábodon a vidráknak otthont nyújtó Vidraparkot nézheti meg az arra járó érdeklıdı. Abaligeten található az 1380 méteren látogatható cseppkıbarlang szakaszai. Siklóson a vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Különbözı fesztiválokat is tartanak Siklóson, mint pl. a Fúvószenekari Fesztivál vagy az Csirkepaprikás Fesztivál. Pécs, a Világörökség városa. Pécs városában a Bazilika mellett megtalálhatjuk a Dóm múzeumot, a Püspöki Palotát, a Pezsgıházat, a Tudományegyetemet, a Zsolnay múzeumot, számos török emlékmővet, köztük: Gázi Kászim pasa dzsámiját, Memi pasa fürdıjének romjait, valamint Idrisz baba sírkápolnáját. Érdekességként pedig a Babócsai Basakertben található Nárciszos az egész országban egyedülálló. A Dunántúli-középhegység-ben: Megemlítendı Székesfehérvár: az aranybulla-emlékmő, középkori romkert. Visegrád: a visegrádi-vár. Veszprém: a veszprémi-vár. Tapolca: a tapolcai-tavasbarlang. Tata: a geológiai múzeum, az öreg-tó és öregvár. Zirc: a zirci arborétum. Sümeg: sümegi-vár. Esztergom: Bakócz- kápolna, Balassi múzeum, Vak Bottyán-ház. Valamint a Balaton és környéke. Ez a nagy része, amit ellehet mondani a Dunántúlról. Geissler Zsófi Budapest és Pest-megye Budapest: mérsékelt öv alatt helyezkedik el, kontinentális éghajlatú. Idızóna: a közép-európai idızóna az érvényes: GMT+1 óra márciustól október végéig: GMT: +2 óra Munkaszüneti napok: március 15, augusztus 20, október 23, május 1, valamint január 1. húsvét vasárnap és hétfı, pünkösdvasárnap és hétfı, mindenszentek, karácsony. Hálózati feszültség: Magyarországon az elektromos hálózat 230 volt feszültségő, a csatlakozók kontinentális típusúak. Pest megye: Domborzat: területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megyének az éghajlata változatos. A Duna magyarországi szakaszának kb.1/4 a magyar területén folyik át. Nagyobb folyóvizei: Ipoly, Galga, Tápió. Legnagyobb állóvize a délegyházi tórendszer.
Állatok: hegyvidéki erdıkben: gímszarvasok, ızek, vaddisznók. Börzsönyben muffon, Alföldön: nyúl, fogoly, fácán, fürj. 48 városa van a megyében. Szabó Gréti Kisalföld A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedéső síkságát jelentı Alföldtıl, vagyis a „Nagyalföldtıl” különbözteti meg. Teljes területe 9000 km2, ennek kevesebb, mint a fele -4000 km2- tartozik Magyarországhoz. A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a Duna választja el egymástól. A Pozsonytól délre elterülı rész neve „Dunamenti-alföld”. Éghajlata: A nyár hővös, a tél enyhe. Kevés a napsütés és egyenletes a csapadékeloszlás. Felszíne: Nagy része tökéletesen sík, mert a folyók alakították ki. Hordalékukon jó termıtalaj képzıdött. Mezıgazdaság: Gazdagon terem a búza, árpa, kukorica, cukorrépa és a takarmánynövények, amelyet a szarvasmarhatenyésztık használnak fel. Állatokat a tejükért tartanak, amelybıl sajtot készítenek. A sertéssel a kukoricát etetik. Sok baromfit és tojást termelnek. Jenei Erzsi
Versek magyaroktól magyaroknak A rovat azok számára készült és készül, akiket érdekel Magyarország irodalma. A klasszikus és kortárs verseket is egyaránt átöleli, és mindenki számára élvezetes versolvasást nyújt! Kamaszok Te halj meg elıbb, néha azt kívánom. Testünk tükrébıl, ha eltőnik ez az arc, az enyém, nem akarom, hogy fájjon. Hiszen ha meghalok, tudom, hogy belehalsz. Te halj meg elıbb? Hát szabad ilyet kívánnom? Mi vagyok én? Istent játszó ribanc, hogy haláloddal halálom kívánom, hisz belehalok abba, hogy belehalsz. Haljunk meg együtt? Legyünk egymásért röggé? Egyszerre porló porrá, mink-füvekké? Hülye kérdésre, nincs, csak hülye válasz.
Éljünk hát mindig, minden nap, örökké, és az, ki tılünk egymást elpörölné, haljon meg a halál, ha egyszer minket választ
Bella István (1940.08.07-2006.04.20.) ÉJSZAKA Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon; csönd van a házban, az éber egér se kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergı búzaszemekben a nyár, alszik a holdban a láng, hideg érem az égen; fölkel az ısz és lopni lopakszik az éjben. 1942. június 1
Radnóti Miklós (1909.05.07-1944.11.09.)
Nagy Vivien
A következı számból…
Mi történt eddig? Interjúk, rövidhírek és tudósítások a Comenius projekt elsı 3 hónapjából. Spanyolország bemutatása. Várjuk az észrevételeket, javaslatokat az elsı szám után. Keressétek meg a szerkesztıség tagjait.
