ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2730/2006. (XII.12.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Duna TV Zrt. (1016, Budapest, Mészáros u. 48-54.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató Duna TV csatornáján 2006. augusztus 3. napján 2:40:00-kor sugárzott Jótékonysági Labdarúgó gála közvetítése során megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését, emiatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület a Műsorszolgáltató Duna TV csatornájának 2006. augusztusi műsorszolgáltatásában vizsgálta -az ORTT 2542/2005. (XII.14.) határozatban foglaltak szerint- a Rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglalt rendelkezések betartását. A vizsgálat során a Testület az alábbiakat tapasztalta: A Duna TV-n 2006. augusztus 3. napján 2:40:00-kor sugárzott Jótékonysági Labdarúgó gála közvetítése során 3:59:00-kor nyilatkozott Michael Schumacher. A szponzortáblán a következő logók, feliratok voltak láthatók: BLIKK, ORIGO, KÉPESSPORT, DUNA TV, SHELL, SUGÁR, LÓERŐ, SIXT, CAREERS, NIKE. A szponzorfal előtt felvett nyilatkozatok során látható cégnevek és logók az esemény szempontjából lényegtelen többletinformációt jelentettek, ugyanakkor alkalmasak voltak a cégekről kialakult pozitív kép ,,erősítésére”, egyúttal azok burkolt reklámozására. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2006. szeptember 21. napján postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a
1
hatósági ellenőrzés megállapításáról, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A tértivevény alapján a Műsorszolgáltató 2006. szeptember 21. napján vette át a levelet. A Műsorszolgáltató válasza előzetesen fax útján 2006. szeptember 28. napján érkezett meg. A fax útján megküldött álláspontját a Műsorszolgáltató 2006. október 4. napján az ORTT-hez érkezett megegyező tartalmú levéllel megismételte. A Műsorszolgáltató válaszában részletesen kifejtette az álláspontját. A Műsorszolgáltató válaszának, és indoklásának központi eleme volt, hogy Michael Schumacher a szponzorfalon szereplő logók nélkül a szerződései értelmében nem nyilatkozott volna. A Testület valószínűtlennek minősítette, hogy az Origo, Képessport … logók nélkül Michael Schumacher nem nyilatkozott volna. Annak elkerülése érdekében, hogy emiatt a Műsorszolgáltató válaszát teljes egészben elvessük, lehetőséget biztosítottunk a Műsorszolgáltatónak ezen tény alátámasztására szolgáló iratok benyújtására. Ezen nyilatkozattételre felhívó levél 2006. október 20. napján került postázásra a Műsorszolgáltató részére. A Műsorszolgáltató a levelet a tértivevény alapján 2006. október 25. napján vette át. A Műsorszolgáltató válasza előzetes telefax útján 2006. október 31. napján érkezett meg az ORTT-hez. Ezt a 2006. november 8. napján megegyező tartalommal beérkező levelével megerősítette a Műsorszolgáltató. A Műsorszolgáltató nyilatkozatát a Lehner Ügyvédi Irodától Dr.Lehner Katalin tette meg. A hatóság előtti eljárásban való képviseletre való jogosultság igazolásául szolgáló ügyvédi meghatalmazást az Ügyvédi Iroda az első leveléhez csatolta. A Műsorszolgáltató második levelében nyilatkozta, hogy a CMG Kft. volt a jótékonysági labdarúgómeccs szervezője, a rendezvényekkel kapcsolatos jogokkal is a CMG Kft. rendelkezik. A levélben benyújtott válaszához mellékelte a Műsorszolgáltató a CMG Kft. azon nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy Michael Schumacher a nyilatkozatát kizárólag a vizsgálat tárgyává tett szponzorfal előtt tehette. Műsorszolgáltató kifejti, hogy a CMG Kft. és a sportoló közötti szerződés tartalma egyébként üzleti titoknak minősül és emiatt sem tudja benyújtani az erre vonatkozó írásos dokumentumot. A Műsorszolgáltató kijelenti, hogy a CMG Kft., mint szervező tájékoztatásának és nyilatkozatának megfelelően járt el, és hogy pontosan milyen logók szerepeltek a szponzorfalon az ügy érdemi vonatkozásában lényegtelen, hisz az a CMG Kft. és a sportoló között létrejött szerződés határozta meg, nem pedig a Műsorszolgáltató. A Műsorszolgáltató ismételten rögzíti levelében, hogy az eseményről való tájékoztatás szerves részét képezte Michael Schumacherrel történő interjú. „A riport tehát éppen lényegi eleme az eseményről való tájékoztatásnak, a szponzori szerződések által meghatározott tartalmú szponzorfal szerepeltetése pedig feltétele a riport létrejöttének.” Egyebekben pedig fenntartja a Műsorszolgáltató a korábbi nyilatkozatában kifejtetteket. A Műsorszolgáltató első levelében tett nyilatkozata az alábbiak szerint foglalható össze: 1. „Michael Schumacher szponzorált riportalany, szponzori szerződései értelmében, amikor nyilvánosság előtt szerepel, az őt támogató cégek nevét illetve logóját folyamatosan viseli. Michael Schumacher szponzori szerződései értelmében, a fent
2
hivatkozott riport készítéséhez is csak abban az esetben járult hozzá, ha az a meghatározott cégneveket és logókat tartalmazó szponzorfal előtt készül. A riport létrejöttének feltétele és nem pedig az esemény szempontjából lényegtelen többletinformáció közlése a szponzorfal megjelenítése során. Ezzel kapcsolatos a T. Hivatal internetes honlapján az elvi jellegű határozatok között közzétett, 280/1997 (IX.26.) sz. határozat, amelyben a T. Hivatal megállapította: „a szponzorált esemény kérdésköre közel esik a szponzorált riportalanyokéhoz. Itt példaként említhetjük azokat a neves személyiségeket, akiket szponzorál valaki, és akinél a szerződés arról szól, hogy ha a nyilvánosság előtt megjelennek, akkor állandóan magukon hordozzák a szponzoroknak a védjegyét. Ilyen esetekben ugyanis ez az adott személynek az „értéke” (ha úgy tetszik: „reklámértéke”). Az ilyen esetek azért nem számítnak burkolt reklámnak, mert nem a média, hanem az illető személy kapja a támogatást.” 2. Rttv. fogalom-meghatározása a burkolt reklámnál tartalmazza a semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlásra, szolgáltatás igénybevételére fordulatot. Ez jelen esetben nem valósult meg, mert M. Schumacher szponzori szerződései miatt jelennek meg a műsorszám során a szponzorfalon a logók, és nem pedig mint semleges információk. 3. Az ilyen, mint a jótékonysági futball esetén, nem a mérkőzés színvonala a lényeg, hanem hogy neves személyiségek vesznek részt, illetve az ő megnyilvánulásaik. „Ezen személyekkel készült riport tehát lényege az eseménynek, a szponzorfal szereplése pedig feltétele a riport létrejöttének, nem pedig az esemény szempontjából lényegtelen többletinformáció a közvetítés során... .” Hivatkozik a Műsorszolgáltató, hogy az ORTT honlapján lévő Dr. Boross László ELTE volt rektorának burkolt reklámra vonatkozó álláspontja is ezt támasztja alá. 4. A Műsorszolgáltató hivatkozik a Testület 498/2004 (IV.15.) számú elvi jellegű határozatára. Kijelenti, hogy a vizsgált tényállás a határozatban rögzített támogatott műsorszám tényállásával nem egyezik meg, de a hasonlóság, analógia alapján arra a végkövetkeztetésre jut: „…Az ORTT határozat szerint tehát, amennyiben a támogató logója, felirata nem hangsúlyos helyen szerepel a közvetítés során, az nem minősül a támogatásra vonatkozó szabályok megsértésének, tehát nem ösztönöz termék, áru vásárlására, beszerzésre, a meghatározások hasonlósága miatt pedig nem valósít meg burkolt reklámot sem. 5.3. Esetünkben az interjú során a logók, feliratok megjelenítése szintén nem volt hangsúlyos, életszerűtlenül, dramaturgiailag indokolatlan. Fent hivatkozott ORTT határozat értelmében ilyen esetben pedig a támogató védjegye, megkülönböztető jelzése, logója vagy éppen felirat közölhető, és ilyen esetben pedig a jelenség nem tartozhat az Rttv. burkolt reklám definíciója alá sem.” 5. A Műsorszolgáltató rögzíti, hogy a szponzorfalon szereplő cégektől a riport elkészítésért vagy közléséért semmiféle ellenszolgáltatásban nem részesült. 6. A Műsorszolgáltató jelzi, hogy a Jótékonysági Labdarugó Gála rendezői 20 millió forint összeget utaltak át a Heim Pál Gyermekkórháznak, a Madarász utcai Gyermekkórháznak és a Piros Orr Alapítványnak. A Duna Tv saját akciójával további
3
2.783.800 forintot utalt át a fenti intézményeknek a rendezvény jótékonysági céljaira tekintettel. A Testület a Műsorszolgáltató által kifejtettekre az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. fogalom meghatározása szerint burkolt reklámnak minősül az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra ( Rttv. 2.§ 4. pont). Továbbá az Rttv. 10. § (5) bekezdése kimondja: „10. § … (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” A Műsorszolgáltató a második levelében kifejtette, hogy a rendezvény szervezője a CMG Kft. volt, és a szervező és a sportoló között létrejött szponzorálási szerződésekre nem volt ráhatása. A Műsorszolgáltató a CMG Kft. tájékoztatásának és nyilatkozatának megfelelően járt el, amikor sugározta a riportot a szponzorfalat is beleértve. Korábban más Műsorszolgáltató elvi állásfoglalás kérésére az ORTT állásfoglalásában az alábbiakat rögzítette: „Nem mentesíti a műsorszolgáltatót a törvényi előírások alól az, hogy sport témájú a közvetítés, ugyanis a riportok helyszínének kiválasztása, illetve a sugárzás törvényes voltának biztosítása a műsorszolgáltató felelőssége, kötelessége. A műsorszolgáltató akkor jár el helyesen, ha nem a reklámhordozók előtt készített interjút sugároz. Ezen tényen egyébként az sem változtatna, ha a műsorszolgáltatót esetleg szerződés kötelezné arra, hogy a sportolókkal, szakvezetőkkel, szakemberekkel a „nyilatkozó fal” előtt készítsen interjúkat, sőt az sem, ha a sportolókat, szakvezetőket, szakértőket kötné olyan tartalmú szerződés, amely szerint ők az egyes eseményekhez kötődően az elektronikus médiában csak az ún. szponzorfal előtt jelenhetnek meg, nyilatkozhatnak. Ugyanis a műsorszolgáltatót a maga, vagy a fentebb említett személyek magánjogi szerződéseiből keletkező kötelezettségei sem mentesíthetik törvényi kötelezettségei alól. Következésképpen pl. a műsorszolgáltató a szerződést csak az Rttv.-ben meghatározott kötelezettségeire tekintettel kötheti meg, és teljesítheti.” [421/2006. (II. 22.) számú ORTT határozat] A Műsorszolgáltató által hivatkozott 280/1997 (IX.26.) sz. határozattal kapcsolatban a fentebb hivatkozott ORTT határozat az alábbiakat tartalmazza: „… az ún személyi szponzor megjelenése és az ún. szponzorfal előtt készített interjúk között lényegében semmi különbség nincsen véleményünk szerint nem állja meg a helyét. Ugyanis a személyi szponzoráció képernyőn való megjelenésével legfeljebb a sportpályát a nézőktől elválasztó- és reklámokkal fedett- palánk előtt készített interjú, illetve annak nyomán a háttérben látható reklámok feltűnése eshetne egy megítélés alá. A szponzorfal előtt készített interjúk esetében ugyanis kétséges, hogy nem a műsorszolgáltató helyezi a háttérbe. Amennyiben mégis így lenne, úgy utalnánk arra korábbi megállapításra, jogi alapvetésre, mely szerint a műsorszolgáltató nem szerződhet olyan esetre, illetve nem teljesíthet olyan szerződést, amellyel törvénysértést valósít meg…” A Műsorszolgáltató által hivatkozott ellenérték hiánya a burkolt reklám esetében nem releváns. A Műsorszolgáltató által is hivatkozott Dr. Boross László, ELTE korábbi rektor-
4
helyettesének a „Szakértői vélemény a burkolt reklám fogalmának értelmezéséről” című írása is tartalmazza „…burkolt reklámnak nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenés.”. A magyar bírói gyakorlat hasonló álláspontot alakított ki. [Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.025/2004/8. szám ítélete]. A Műsorszolgáltató Dr. Boross Lászlónak az ORTT honlapján is fent lévő burkolt reklámra vonatkozó meghatározása alapján levezetett megállapítása -kiegészítő, többletinformáció hiányában nem valósul meg burkolt reklám tényállása- nem helytálló. Az alapinformáció a sportesemény, valamint a Michael Schumacher és más meghívott sztárok nyilatkozata lehet. A logók indokolatlan háttérben szereplése többletinformációt jelentett. Arra, hogy a CMG Kft. kötött szerződésben rögzítettek miatt a riport elkészítésének feltétele volt a szponzortábla szerepeltetése a fent kifejtett ORTT határozatban rögzített „a műsorszolgáltatót a maga, vagy a fentebb említett személyek magánjogi szerződéseiből keletkező kötelezettségei sem mentesíthetik törvényi kötelezettségei alól” kitétel miatt illetve az alábbiakban ismertetett bírósági ítéletek miatt sem elfogadható. „… a határozatban megjelölt időpontokban olyan a riport résztvevőinél magasságában és szélességében nagyobb tábla előtt készített riportot sugárzott a felperes, amely tábláról jól olvashatóan különböző cégnevek és termék nevek voltak láthatóak. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy ezzel a felperes burkolt reklámozást, azaz jogsértést valósított meg. A sportműsorokban készített riportok ideje alatt a cégnevek indokolatlanul folyamatos megmutatása cégreklám, amely alkalmas arra, hogy felkeltse a nézők figyelmét és ösztönözze őket a céggel kapcsolatos üzleti magatartásra. A sportmérkőzés szünetében a játékossal készített riportra, beszélgetésre nem a pályát a nézőktől elválasztó- és nagyméretű reklámokkal fedett- palánk előtt, hanem ún. szponzortábla (a szponzorok logóit, termékekeit feltüntető hirdetőtábla ) előtti beállítással került sor oly módon, hogy egyszerre, egy időben több logó (terméknév) vette körül a résztvevőket- a riport teljes időtartama alatt. Ez a beállítás a riporthoz szükségtelen, a logók által közvetített semleges (háttér) információ látszatát keltő tájékoztatás pedig jogsértő” [Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.025/2004/8. számú ítélete] „Azáltal, hogy a műsor nem a reklámtáblákra összpontosult, hanem az interjúra, a reklámtábla képi megjelenítésével megvalósult a semleges információ és egy időben a nézőkre gyakorolt hatás a termék és szolgáltatás igénybe vételére” [Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf. 27.070/2005/8 .számú ítélete]. A szponzorfallal kapcsolatosan több más ítéletében is a bíróság a fentebb leírt álláspontra helyezkedett [Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.026/2004/9 számú és Fővárosi Bíróság 2.K.31290/2003/4. számú ítélete]. Burkolt reklámmal kapcsolatban elvi éllel született bírósági határozatok kimondják: „Burkolt reklám az is, ha a nézők számára nem derül ki, hogy a több ízben, hangsúlyosan megjelenő felirat milyen termékre vonatkozik, az mire szolgál, és hol lehet beszerezni.” [KÜ BH 2004/163]. „Nem mentesíti a műsorsugárzót a törvényi előírások alól az, hogy az eredeti helyszínen nem változtatott, mert a helyszín, valamint a berendezés kiválasztásáért, a sugárzás törvényes feltételeinek biztosításáért maga felelős.” [KÜ BH 2004/166].
5
A fentebb kifejtettek tükrében a hazai bírói gyakorlat a szponzorfal és azon megjelenő logókkal kapcsolatosan megállapította a burkolt reklámmal kapcsolatos jogsértést. A Műsorszolgáltató által a vele szerződő fél korábbi magánjogi szerződésére alapozott kimentő körülményre hivatkozás nem alapos, hiszen ha a Műsorszolgáltatót saját illetve más magánjogi szerződésére hivatkozás nem mentesít a törvényi kötelezettségek alól, ahogy a fent hivatkozott BH is kimondja a Műsorszolgáltató „a sugárzás törvényes feltételeinek biztosításáért maga felelős”. A vizsgálati jelentés, a Műsorszolgáltató két válaszában tett nyilatkozata és a fentebb leírtak alapján a Testület megállapítja az Rttv. 10. § (5) bekezdésének megsértését. „10. § … (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” A szankció fajtájának és mértékének meghatározásakor a Testület figyelembe vette, hogy • A 2006. évben a Testület nem állapította meg a Műsorszolgáltatónál az Rttv. 10. § (5) bekezdésének megsértését. Legutóbb az 1816/2005. (IX.14.) számú ORTT határozat állapította meg jelen jogsértést, ami miatt 60 000 Ft, azaz hatvanezer forint bírság szankciót szabott ki a Testület. • Jótékonysági célú sporteseményről való közvetítés történt, amely révén jelentős adomány gyúlt össze a Heim Pál Gyermekkórház, a Madarász utcai Gyermekkórház és a Piros Orr Alapítvány részére. A Testület a fentiek alapján a Műsorszolgáltatónál tapasztalt burkolt reklám megsértése miatt „10. § … (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján „112. § (1) … a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,…” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. december 12. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök
6