2. sz. melléklet
Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola Környezeti nevelési programja
2013.
Készítette: Demeterné Kozma Zsuzsanna
Tartalomjegyzék
1. Az iskola működése környezeti nevelés szempontból ........................................................... 3 1.1.
A környezeti nevelés fogalma .................................................................................... 3
1.2.
Az alapelveket szabályozó jogi háttér ........................................................................ 3
1. 3. Helyzetelemzés............................................................................................................... 4 1. 4. Erőforrások ..................................................................................................................... 5 2. Alapelvek, jövőkép................................................................................................................. 7 2. 1. Hosszú távú célok........................................................................................................... 7 2.2. Rövid távú céljaink........................................................................................................ 8 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek .................................................................................... 8 3. 1. Tanórai foglalkozásokon ................................................................................................ 8 3. 2. Tanórán kívül ............................................................................................................... 36 3.3. Módszerek ..................................................................................................................... 36 3. 4. Taneszközök ................................................................................................................. 36 3. 5. Iskolai környezet .......................................................................................................... 37 3. 6. Kommunikáció ............................................................................................................. 37 3. 7. Minőségfejlesztés ......................................................................................................... 37 3 .8. Továbbképzés ............................................................................................................... 38
2
1. Az iskola működése környezeti nevelés szempontból 1.1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: • megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; • kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; • felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; - összefüggő rendszerben történő értelmezésére; - a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)
1.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. A hazai jogszabályi hátteret az Alkotmány biztosítja: - A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. -: A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden 3
állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) 4 önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 110/2012. sz. kormányrendelet szerint: A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 1. 3. Helyzetelemzés Az iskola rövid története Iskolánk 1949 óta folyamatosan szolgálja a magyar közoktatást. Építészet, ill. gépészet szakmacsoportban történő alapozás után a következő OKJ-s technikusi végzettségek szerezhetőek meg: magasépítő, épületgépész. Az iskola helye és épülete Az iskola Debrecen belvárosi részén épült. Az épület tehát adott, de mindig van néhány teendő, azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az általános problémákon kívül a következők várnak megoldásra: • Az anyagi lehetőségekhez mérten fel kell újítani tantermeinket • A szelektív hulladékgyűjtést elősegítő akciókba be kell kapcsolódnunk • Befolyásolnunk kell a büfé kínálatát • Folyamatosan otthonosabbá kell tenni környezetünket Az iskola működése környezeti nevelés szempontból Iskolánkban jelenleg a tantestület minden tagja foglalkozik tanórákon a környezeti neveléssel, de intenzívebben a földrajzot, biológiát, kémiát, fizikát, szakmai alapismeretet, munkavédelmet oktató tanárok. A környezeti nevelés része az iskolai életnek, ahol fokozatosan haladunk előre, a további munkában is szükség van az iskolavezetőség és minden kolléga együttműködésére. Az osztályfőnökök szerepe kiemelten fontos a munkában a továbbiakban is. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai keretek között: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a
4
diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át ismereteinket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk és alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben: • A diákok részt vehetnek környezetvédelem- és természetvédelem témájú versenyeken • Az iskolában gyűjtési akciókat szervezünk (pl..elem,). • A jeles alkalmakról a faliújságon megemlékezünk (Föld Napja, Víz Világnapja) • A jeles napokon szervezett városi rendezvényeken igyekszünk részt venni. ( pl .Minden évben ellátogatunk a Víztermelő Üzembe, ill. a Szennyvíztisztító telepre.) • Évente rendezünk Péchy- napot, ahol az egész iskola részvételével diákjaink megismerik közvetlen környezetünket, hagyományainkat, értékeinket. • Évente több alkalommal van lehetőségük diákjainknak az épített környezet komolyabb megismerésére neves építész előadók segítségével. • Szakmai területen az építész és épületgépész cégek jönnek iskolánkba elméleti és gyakorlati bemutatót tartani. • Dekorációs versenyt hirdetünk minden évben. • Osztály kirándulásokat szervezünk. 1. 4. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával, példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.
5
Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos magatartás kialakításában a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akciónak, osztálykirándulásoknál a múzeumlátogatásoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenység áttekintése a műszaki igazgatóhelyettes feladata. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése a gazdasági összekötő feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés: - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül- a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. - Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, a nemzeti parkok, a botanikus kert. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő (osztályfőnöki óra ) . Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az osztálykirándulásokat az osztályfőnökök szervezik, az iskolai szintű kirándulásokat, pedig a szabadidő- szervező. Azon kirándulások, amelyeknek költségvonzata is van a tanuló számára nem kötelezőek. A részvételi költség a szülőt terheli.
6
- Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre, építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. - Büfé: Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. Anyagi erőforrások: - költségvetés - pályázatok - Péchy Junior Alapítvány - Szülői Szervezet
2. Alapelvek, jövőkép 2. 1. Hosszú távú célok - Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) - Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. - Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. - Bekapcsolni az iskolánkat a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - Meghatározóvá tenni a tanulók életmódjában a természet tiszteletét, a felelősség vállalását. - Meghatározóvá tenni a környezeti károk megelőzésére való törekvést. - Képessé tenni, a tanulókat arra, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. - Elismertetni a diákokkal, hogy a környezet védelme közös és egyéni kötelesség.
7
- Hozzájárulni az emberiség, a környezet minőségének fenntartásához és javításához. - Felhívni a tanulók figyelmét az általános emberi egészségvédelemre. - Képessé tenni a tanulókat a problémamegoldó gondolkodásra, és az élethosszig tartó tanulásra. - Megismertetni a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználását. - Rendszerszemléletre kell nevelni. - A globális összefüggéseket meg kell értetni a tanulókkal. - Megértetni az egészség és a környezet összefüggéseit a tanulókkal. 2.2. Rövid távú céljaink Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. • • • • • • • • • •
A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához Témanapok szervezése A kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok megőrzése A drogprevenciós program folytatása Osztályfőnöki órákon továbbiakban is folytatni kell a környezeti nevelést. Szakórákon minden lehetőséget meg kell ragadni a környezeti nevelésre. Tanórán kívüli szakórákat kell tervezni A dekorációs versenyt folytatni kell Az elemgyűjtést folytatni kell.
3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3. 1. Tanórai foglalkozásokon Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket! legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében! értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes! igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek! sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat!
8
A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását! Informatika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, megjelenítésére informatikai módszerek alkalmazásával (Excel táblázat, diagram); legyenek képesek az élő és az élettelen környezettel kapcsolatos adatok gyűjtésére, rendszerezésére, ezekből prezentáció, weblap készítésére; szimulációs programok segítségével tudják modellezni a környezet folyamatait; legyenek képesek a környezet folyamatainak bemutatására algoritmusokat készíteni, ezeket egy programnyelven prezentálni. Az alkalmazói ismeretek gyakorlása során olyan mintafeladatokat is használunk, amelyek az élő és az élettelen környezettel kapcsolatos tényanyagot közvetítenek. Fizika A diákok váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára! ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit! ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat! tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra! mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni! váljanak az ismereteik birtokába, a tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá! 9. évfolyam Témakörök Tartalmak Egyetemes tömegvonzás A mesterséges égitestek szerepe az információk közvetítésében, az időjárás jelzésében A teljesítmény és hatásfok Az egyre nagyobb teljesítményű gépek hulladéktermelő hatása - lomtalanítás, veszélyes hulladékok
9
10. évfolyam Témakörök Hőtan Hőtani alapjelenségek HalmazállapotVáltozások
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Egyenáramok Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok Elektromos teljesítmény
Tartalmak A víz különleges hőtágulási viselkedésének hatása a vízi élővilágra és a kőzetekre A globális felmelegedés (üvegházhatás) és következményei a sarki jég elolvadása Csapadékok a Föld légkörében Az utak sózásának hatása a növényzetre Vezetők, szigetelők - az áramütéses balesetek és megelőzésük A nagyfeszültségű vezetékek élettani hatása az élőlényekre Elektrolízis környezetszennyező hatása Galvánelem környezetszennyező hatása - veszélyes hulladékok, tölthető „elemek”, akkumulátorok Energiatakarékos fogyasztók használata
11. évfolyam Témakörök Rezgések, hullámok A hang hullámtulajdonságai Elektromágneses hullámok Hullámoptika
Témakörök Modern fizika A fény kettős természete Magfizika A radioaktivitás
Tartalmak A zaj, mint a környezetszennyezés egyik formája Az erősítők hatása a fülre A fény szerepe fotoszintézisben - oxigéntermelés A levegő és a víz szennyezettségének hatása a fény terjedésére Tartalmak A napelem, mint megújuló energiaforrás és a kimerült elemek kezelése Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazása és hatása az élőlényekre Atombomba, atomerőmű Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata atombalesetek, tiszta energia
Maghasadás A hidrogénbomba A magfúziós erőmű előnye Magfúzió Csillagászat Űrkutatás
A világűr békés felhasználása A világűr szennyezése
10
Magyar nyelv és irodalom A tanulók: legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre! ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat! legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre! tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni! tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet! törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt!
Magyar nyelv – 9. évfolyam
Témakörök A tömegkommunikáció
Tartalmak A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai. A tömegkommunikáció szerepe a környezethez való viszony formálásában.
Könyv- és könyvtár-használat
Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával. Környezeti téma feldolgozása különböző információhordozók felhasználásával
Irodalom – 9. évfolyam Témakörök Mítosz és irodalom
A Biblia és hatása az irodalomra A középkor irodalma
Tartalmak Mitológiai történetek. A természet és a mítosz kapcsolata. Részletek az Ó- és Újszövetségből. Az ember felelőssége a teremtett világgal szemben a Bibliában. Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából /himnuszok, legendák/. Assisi Szt. Ferenc: Nap-himnusz. (Állatok világnapja.)
11
Portrék, verses és prózai alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalomból Portrék a magyar barokk irodalomból
Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. Búcsú Váradtól. Egy katonaének. Szemelvények Pázmány Péter műveiből. Az ételben való dobzódásnak veszedelmes ártalmirúl.
Magyar nyelv – 10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
Szövegtípusok
Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szöveg- fajtákban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Lakóhelyem természeti szépségei. Beadvány illegális hulladéklerakók felszámolása ügyében.
Könyv- és könyvtárhasználat
Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Környezetvédelmi téma feldolgozása különféle források felhasználásával.
Irodalom – 10. évfolyam Témakörök Írók, költők, irányzatok
Romantika a világirodalomban Három portré
Petőfi Sándor
Tartalmak Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. A estve A tihanyi Echóhoz, A közelítő tél, Puskin: Anyegin Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. Gondolatok a könyvtárban, Az arany ember. Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. A puszta, télen 12
Irodalom – 11. évfolyam Témakörök Alapvető retorikai ismeretek
Madách Imre Világirodalom – széppróza, líra, dráma Ady Endre
Arany János
Portrék a Nyugat első nemzedékéből Babits Mihály Magyar nyelv – 12. évfolyam Témakörök A magyar nyelv története
Tartalmak Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. Hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. (…) Érvelés adott terület védetté nyilvánítása érdekében. Beszéd, szónoklat, érvelés környezetvédelmi problémák megoldása ügyében Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés Csehov egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. Csehov: Sirály Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. Héja-nász az avaron. Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. Tengeri-hántás A tölgyek alatt, Juhász Gyula: Tiszai csönd, Milyen volt szőkesége. Jellemző témák, műfajok az életműben.
Tartalmak Változás és állandóság a nyelvben. Hogyan tükrözi a szókincs eltávolodásunkat a természettől? A nyelv szólásainak romlása.
Irodalom – 12. évfolyam Témakörök József Attila
Tartalmak Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. Külvárosi éj, A város peremén, Holt vidék Portrék a magyar irodalomból Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. A la recherche Hemingway: Az öreg halász és a tenger Világirodalom a 20. században Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes Széppróza, líra, dráma kompozíció, pl. szimfónia, ciklus. La Pleureuse Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar Kortárs magyar irodalom irodalomból, legalább három szerzőtől. Juhász Ferenc: Az éjszaka képei.
13
Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet! tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására! ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete! értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében! 9. évfolyam Témakörök Az őskor és az ókori Kelet
Tartalmak Az emberré válás folyamata. Biológiai és társadalmi alkalmazkodás. Eltérő környezeti feltételek és a társadalmi fejlődés. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág.. A folyamvölgyi kultúrák /Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína/. Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kultúrák és természetképek. Az ókori Görögország A görög hitvilág, művészet, tudomány és a mindennapok. A természeti feltételek szerepe az ókori keleti fejlettségi szint meghaladásában. Természetfilozófia. Az ókori Róma A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. Az ókori nagyvárosok környezeti gondjai /vízellátás, közműolló, szemételhelyezés, zaj, zsúfoltság/. Mindennapi élet, életmódtörténet Az ember és természet kapcsolata a mítoszokban. Famítoszok. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A Az érett középkor középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. A felmelegedési periódus hatása. Vízimalom, mint energiaforrás. Természetközeli életmód. Mindennapi élet a középkori városokban. Az Árpád-házi királyok kora Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. A középkori Magyarország hal és vadbősége. A késő középkor Nyugat-Európa válsága /éhínség, járványok, háborúk/. A lehűlés, a földek kimerülése, az erdő mint erőforrás háttérbe szorulása Magyarország a XIV–XV. Népesség és természeti környezet. században Luxemburgi Zsigmond kora. Életformák a XV. századi Magyarországon.
14
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak
A felvilágosodás kora (1721– 1789)
A felvilágosodás. A XVIII. századi életviszonyok. Ember és természet viszonya a felvilágosodás eszmerendszerében. Magyarország újjászerveződése A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar. a Habsburg Birodalom keretei Új kultúrnövények. között (1711–1790) A polgári átalakulás kora (1776– Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a 1849) környezetre. A környezeti válságot okozó eszmék, mentalitás, „külső költségek”. A polgárosodás kezdetei Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi Magyarországon (1790–1847) életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. Vízrajzi beavatkozások (Vaskapu). Kora újkor /1490–1721/ A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. A közép-és dél-amerikai kultúrák természetkultusza. A felfedezések és gyarmatosítás környezeti hatásai. A tudományos világkép átalakulása. A természet feletti uralom gondolata. Magyarország története a kora A török hódoltság. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. újkorban (1490–1711) Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése. Mindennapi élet, életmódtörténet A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása).
15
11. évfolyam Témakörök Tartalmak A nemzetállamok és az Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a imperializmus kora (1849–1914) második ipari forradalom. Az első ipari forradalom kiteljesedésének és a második ipari forradalomnak a környezetre gyakorolt hatása. Intenzívebbé váló természetátalakítás és következményei (Szuezi-csatorna, Panama-csatorna). A polgárosodás kibontakozása Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Magyarországon (1849–1914) Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. A városiasodás. Mindennapi élet, életmódtörténet A tanév során legalább két témát kötelező feldolgozni. A modern városfejlődés. Az első világháborútól a nagy Az első világháború kirobbanása, jellege, története. gazdasági válságig (1914–1929) A modern háború tájra, természetre és épített környezetre gyakorolt hatása. A nagy gazdasági válságtól a Az 1929–33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati második világháború végéig demokráciákban. A sztálini diktatúra a 30-as években. (1929–1945) A Tennessee- völgy helyreállítása. Keynes-elmélet és a környezet. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. A modern háború hatása a természeti környezetre, az atomrobbantás elhúzódó hatása.
12. évfolyam Témakörök A jelenkor (1945–napjainkig)
Tartalmak Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A közelkeleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. A fegyverkezési verseny környezetkárosító hatása. Környezeti hadviselés (Vietnam, Öbölháború). A globális világ környezeti problémái. A nemzetközi együttműködés esélyei a megoldásban. Magyarország a második A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és világháború után (1945-től kultúrpolitika napjainkig) „A vas és acél országa”. Demográfiai változások. Mindennapi élet, életmódtörténet A tanév során legalább két témát kötelező feldolgozni. Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés.
16
Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével! legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit! tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit! legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni! állampolgári felelősségtudata fejlődjön! A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben! fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit! Időjárás
Témakörök
Környezetünk
Élővilág
Egészséges életmód
Közlekedés
Tartalmak változások az időjárásban üvegházhatás környezetszennyezés környezetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés, a hulladék újrahasznosítása, takarékoskodás az energiával, fák, bokrok ültetése a Föld Napja (április 22.) növény- és állatvilág veszélyeztetett, kihalófélben lévő állatfajok, kihalásuk okai, következményei dohányzás ártalmai a városi, ill. vidéki életmódok közötti különbségek közlekedés tömegközlekedési eszközökkel, autóval biciklivel vagy gyalog
Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják! legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával! tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni! logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön! tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait! váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására! ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni! Legyenek képesek reális becslésekre! Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni!
17
A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás! alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket! Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről! érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit! ismerjék meg a világ globális problémáit! ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit! 9. évfolyam Témakörök Térképészeti ismeretek Kozmikus környezetünk
A geoszférák földrajza
Tartalmak A település változása az elmúlt évtizedekben – térképi ábrázolás. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űr elszennyezésének problémája – használaton kívüli műholdak, kilőtt hulladék. A műholdfelvételek a környezetvédelem szolgálatában (pl. . vízszennyezés, vegetációváltozás, globális felmelegedés). A kőzetburok földrajza A vulkánok, mint a természetes levegőszennyezés egyik forrásai. A savas eső hatása a kőzetekre. A sugárzó veszélyes hulladékok tárolására alkalmas kőzetek. A hulladéklerakó kialakításához megfelelő kőzetek. A geotermikus energia felhasználásának lehetőségei, elterjedési területei. A légkör földrajza A légköri szennyező anyagok és következményei: ózonpajzs, üvegházhatás – felmelegedés, savas eső. A légköri szennyezések globális és lokális volta – nemzetközi egyezmények. A környezeti katasztrófák hatása az időjárásra. El Nino jelenség. A szélerőművek. A vízburok földrajza A Föld vízkészletének szennyezettsége – fő szennyező források A lokális vízszennyezés terjedése a víz körforgásával Az ivóvízkészlet mennyiségi és minőségi veszélyeztetettsége (pl.: bányászat hatása a karsztvizekre). A folyószabályozás hatása az élővilágra – árvízvédelem. A sarki jég olvadásának következményei. A vízierőművek építésének ökológiai és társadalmi hatásai. Az ár-apály erőmű, mint a megújuló energiaforrás egyik példája. A talaj földrajza
18
A talajeróziót kiváltó tényezők és következményei. A természetes és mesterséges trágyázás, valamint az öntözés hatása a talaj minőségére. A monokultúra hatása a talaj minőségére. A talaj eltartó képessége és az adott terület gazdasági és társadalmi fejlettsége közötti összefüggés. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. A természetföldrajzi A természetföldrajzi övezetesség övezetesség Az éghajlati övezetek jellemzőinek változása a környezeti szennyezések hatására – pl.: elsivatagosodás. A lokális szennyezésből adódó mikroklíma változások. Az egyes éghajlati övek ökológiai problémái – életterek és fajok eltűnése, elvándorlása. A természetföldrajzi A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre övezetesség hatása a társadalmi- A megújuló erőforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól gazdasági életre függő övezetessége. A Föld népessége A gazdasági jólét – a környezetszennyezés – népesség: a fejlődő és a fejlett országok konfliktusa. A nemzetközi egyezmények szerepe. A Föld eltartó képessége – a fenntartható fejlődés. Települések a Földön Települések eltűnése a környezeti szennyezés hatására. A település-szerkezet alakítása a környezeti szennyezés figyelembe vételével. Milyen típusú településen a legjobbak az életfeltételek?
19
10. évfolyam Témakörök A világ változó társadalmigazdasági képe
Tartalmak A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői. A gazdasági ágazatok környezetszennyező hatása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A nemzetközi tőkeáramlás. Természet-és környezetvédelmi egyezmények. Nemzetközi szervezetek a globális környezeti problémák megoldásában. Külföldi beruházás és a helyi közösségek környezeti érdekeinek érvényesítése. A világgazdaságban különböző A gazdasági pólusok. Kialakulásuk és változó szerepük a szerepet betöltő régiók, világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, országcsoportok és országok Európai Unió. A fejlődő országok. Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségei. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon. Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Kuvait, Törökország, „banánköztársaságok”, „adóparadicsomok”, trópusi üdülőszigetek. Anyag-és energiafelhasználásuk aránya, környezetpolitikájuk Asszuáni Nagy-gát hatása, Csernobil tanulságai, Szahel övezet-kiszáradási folyamatok, vízmegosztási kérdések. Környezeti kolonializmus. Magyarország. Helye és szerepe a nemzetközi társadalmigazdasági folyamatokban. Az Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. Hazánk környezeti állapota és az Unió környezetpolitikája. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. Hazánk szerepe a különböző regionális együttműködésekben. Regionális környezeti együttműködés A globális környezeti problémák A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi vonatkozásai földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minőségének változásai és hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása. A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. A globális környezeti A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének problémák földrajzi földrajzi következményei vonatkozásai A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet minőségének
20
változásai és hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és globális környezeti veszélyek összefüggései A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel! törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására! legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatár, az eredmények értelmezésére! értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait! 9. évfolyam Témakörök Tudománytörténet
Tartalmak A szennyező kémiai anyagok „megjelenése” Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés Tájékozódás a részecskék Atomszerkezet világában A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. A sugárzó veszélyes hulladékok kezelése. Az atomenergia békés és háborús felhasználása. Anyagi halmazok Koncentrációtípusok – egészségügyi határérték (ppm). Oldódás – példák arra, hogy egyes egészségre ártalmas anyagok milyen mértékben oldódnak vízben. A kémiai reakciók a részecskék Termokémia ismeretében Reakcióhő – az energiatermelés formái, hőerőművek. Kémiai egyensúly A természetben létező kémiai egyensúlyi folyamatok, és azok felborulásának következményei. Redoxreakciók A kémiai korrózió. Galvánelemek A galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásai. Az akkumulátorok („elemek”) újratöltésének fontossága és lehetősége. Elektrolízis Az iparilag fontos elektrolízis környezetszennyező hatása (pl.: E igény, melléktermékek). Sav-bázis reakciók A természetben lejátszódó sav-bázis folyamatok. A természetes indikátorok, a savas eső. A hidrogénion koncentráció jelentősége a természetes vizekben és az élőlények szervezetében.
21
10. évfolyam Témakörök Tudománytörténet
Tartalmak A szennyező kémiai anyagok „megjelenése”. Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés. Szénhidrogén-kincsünk, mint Telített szénhidrogének energiahordozó A földgáz, mint fosszilis energiahordozó – gázerőművek, gázautó, háztartási gáz környezeti hatásai. A kőolajipar és -felhasználás környezeti problémái. A földgáz és kőolaj kitermelésének globális problémája, a társadalom és gazdaság összefüggése. Az ólommentes benzin előnye és hátránya. Legfontosabb műanyagaink Aromás szénhidrogének Az aromás vegyületek mérgező hatása. Az aromás hígítók Telítetlen és halogénezett szénhidrogének A műanyagok jelzése az egyes tárgyakon. A műanyagok lebomlása, újrahasznosítása, újrahasználata és égetése. A szelektív hulladékgyűjtés fontossága. Az autógumi, mint hulladék. A fontosabb halogénezett szénhidrogének élettani és környezeti hatása. Az ózonréteg védelme – nemzetközi egyezmény, globális kérdés. Szerves vegyületek a kamrától a Hidroxivegyületek, éterek laboratóriumig Az alkoholizmus és a metanol hatása a szervezetre. Az alkoholüzemű gépjárművek lehetősége. Az alkohol, mint általános oldószer (pl.: jódtinktúra, filctoll, gyógynövény kivonatok). A glikol, mint fagyálló folyadék. A fenol mérgező hatása. A dioxin a dohányfüstben. Oxovegyületek Az aceton, mint a háztartásban előforduló oldószer. Illatok, ízek fűszerek A mesterséges íz- és aromaanyagok, állományfokozók hatása a szervezetre. Zsírok, olajok – gliceridek A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása. Nitroglicerin – a tudósok felelőssége. Szappanok, mosószerek A foszfátmentes mosószer környezeti jelentősége – eutrofizáció, környezetbarát vízlágyítók. A kommunális szennyvíz és kezelése. Szénhidrátok A cukorgyártás környezetszennyezése. A papír újrahasznosítási lehetősége – a szelektív hulladékgyűjtés. 22
A biológia határán
A teától a heroinig Környezeti szerves kémia
Az aminosavak, amidok, fehérjék A fehérjék kicsapódását okozó kémiai anyagok. Nukleinsavak Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba, ózonlyuk, csíramentesítés). A génmanipulációk hatása a növényekre és az állatokra. „Mesterséges élőlények”. A drog hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén. Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások, előnyeik, hátrányaik. Egyéb műanyagok: szintetikus és természetes eredetű műanyag, ... le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin. Táplálékaink: ...peszticidek, tartósítószerek, E-számok. Van-e harmadik út?: tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az „elég” a személyes és a társadalom léptékű fogyasztásban.
Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit! ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet! ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzői, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket! ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat! legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére! sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat! A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód!
10. évfolyam Témakörök A vírusok, a prokarioták és az eukariota egysejtűek Az állatok teste és életműködései A növények teste és életműködései
Tartalmak A baktériumok szerepe a szennyvíztisztításban, az eutrofizációban és a vizek minőségében. A baktériumok szerepe a talajban és talaj tisztításában. A környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) hatása az állatok életmódjára, viselkedésére – pl.: elvándorlás, kihalás. A növényvédő és rovarirtó szerek hatása az állati szervezetre. A növények szerepe a bioszférában – oxigéntermelés, a széndioxid megkötése. A savas eső és a szennyezett /por, kipufogó gázok, széndioxid/ városi levegő hatása a növények életműködésére, szerveinek fejlődésére. A műtrágyázás hatása a mezőgazdasági növények egyes szerveinek fejlődésére – a primőr termékek hatása az egészségre. 23
A gombák teste és életműködései
A természetes vizek öntisztulásában szerepet játszó növények. Az indikátornövények. A gombák egészségügyi jelentősége. A gombák táplálkozási jelentősége. A gombák nehézfém felhalmozása és ennek veszélyei. A zuzmók, mint a levegő szennyezettségének indikátorai.
11. évfolyam Témakörök Tartalmak A sejtek felépítése és anyagcseréje A sejtek felépítése A másodlagos biogén elemek és a mikroelemek felvételének fontossága és veszélyei – a táplálék-kiegészítők, vegyszermaradványok. A felhalmozódó mérgek a sejtekben. A sejtek anyagcsere A sejtek anyagcseréjére ható környezetszennyező anyagok, a folyamatai sejtek reverzibilis és irreverzibilis károsodása. A szaporodás és öröklődés Az embert érő mutagén hatások és ezek következményei: sejttani alapjai - kémiai ágensek: szerves vegyületek, ózon - fizikai ágensek: radioaktív sugárzás, hő, UV. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása Az idegi és hormonális Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi szabályozása ismeretek. Az UV-sugárzás és az ózon hatása a szemre – a napszemüveg fontossága. A zajszennyezés hatása a fülre. Az idegrendszert károsító környezetszennyező anyagok – idegmérgek. Az hormonkezelt növények és állatok hatása az emberi szervezetre. Az egészségtelen életmód hatása a hormonális szabályozásra. A keringés A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. A radioaktív sugárzás hatása a vérképző szervekre. Az immunitás A környezetszennyező vegyület hatása az immunrendszerre – allergiás megbetegedések. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A táplálkozás A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az ivóvízben található kémiai anyagok hatása az emberi szervezetre. A légzés A belélegzett levegő minősége. A szennyező gázok és a porszennyezés hatása az ember légzőszervi rendszerére. A dohányfüst károsító hatása. A bőr és a mozgás Az UV- és a radioaktív sugárzás, valamint más szennyező anyagok hatása a bőrre. A szmogos időjárás hatása a csontképződésre. Az anabolikus szteroidok hatása az izomfejlesztésre, a body building veszélyei.
24
Az ember szaporodása és egyedfejlődése Az ember szaporodása A környezetszennyező anyagok és a radioaktív sugárzás hatása az ivarsejtképződésre és a meglevő ivarsejtekre. Az ember egyedfejlődése A magzat fejlődését károsító környezetszennyezések – a koraszülések és a dohányzás. Általános egészségtan A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az Egészségügyi ismeretek orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség. Az öröklődés Egy gén által meg-határozott Az ivarsejteket érő sugárzások (UV, radioaktív) örökletes tulajdonság öröklődése hatása, mutációk (minőségi, mennyiségi). A kromoszóma-rendellenességek következményei. A károsítások megelőzésének lehetőségei. Gének kölcsönhatása a A környezet hatása – a környezetszennyezés hatása az tulajdonság kialakításában életfeltételek romlására, ennek hatása az emberi szervezetre. Mutáció és modifikáció. A környezetszennyezések megelőzésének lehetőségei. A genetikai ismeretek A genetikai kutatások jelentősége a mezőgazdaságban és a gyakorlati vonatkozásai gyógyításban. A minőségi termelés (biogazdálkodás) ellentmondásának feloldása. Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben (beltenyésztés). Génbankok – laboratóriumi, állattelepek, növények. A sokféleség megőrzése – állatkertek, rezervátumok, arborétumok stb. A populációk és az életközösségek A populációk tulajdonságai A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. és változásai Túlnépesedés, az átlagéletkor növekedésének következményei a világon. Öregedő társadalmak – családpolitika, fogyasztói társadalom. Legújabb kori népvándorlás és hatása az egyes országok népességére (populációira). Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai
A legfontosabb élettelen környezeti tényezők jellemzői, a víz, a levegő és a talaj védelme, szennyező vegyületek, üvegházhatás – a megelőzés lehetőségei. Az élettelen környezeti tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása, az élőlények tűrőképessége, szűk és tág tűrés.
Ökológiai rendszerek
Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban és a táplálékhálózatokban. Az élővilág sokféleségének fontossága – biodiverzitás. A monokultúrák előnyei és hátrányai – a társadalmi és
Természetes és mesterséges életközösségek
25
gazdasági feladatok teljesítése. Az ember szerepe a természetes életközösségek megőrzésében. Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra Az evolúció alapjai és A természetes és mesterséges környezetszennyezők, mint bizonyítékai evolúciós tényezők, az evolúciót fokozó és gátló környezeti hatások. Az evolúció folyamata Ének-zene A tanulók: ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát! ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait! fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban! vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét! tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek! fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni! 9. évfolyam Témakörök
10. évfolyam Témakörök
Tartalmak Éneklés. Népdalok, virágénekek. Tavaszi szél, Zenehallgatás Zenetörténet Händel: F-dúr szvit (Vízizene)
Tartalmak Éneklés. Régi és új stílusú magyar népdalok. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai. Kulturális sokféleség megőrzése. Más népek újabb dalai. Schubert: A pusztai rózsa (dal). XIX. századi magyar dalok. Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások. Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben 8különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére). Kulturális sokféleség megőrzése. Szórakoztató zene napjainkban. Zenetörténet.. Orff: Carmina Burana.
26
Rajz és vizuális kultúra A tanulók: ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát! ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit! ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére. Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira! ismerjék a természetes alapanyagok használatát! legyenek képesek a műalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelően elemezni! legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően! ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését! tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre! kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti 10. évfolyam Témakörök Képzőművészet, kifejezés
Vizuális kommunikáció
Tartalmak Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Leromlott környezettel, a természeti szépségekkel kapcsolatos életérzés megjelenítése. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Művészi természetábrázolás. A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Bikák terme a Lascaux-i barlangban, Vang Mien: Cseresznyeág, Brueghel: Tél, Giorgione: Alvó Vénusz,, Leonardo da Vinci: Virágtanulmány a windsori gyűjteményből, P. Cezanne: Csendélet hagymákkal, Szinyei Merse Pál: Majális, H. R. Magritte: Kastély a Pireneusokban, Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek: A nagy madár (rézkarc). Szobrászat: Antilopfej alakú maszk Nyugat-Afrikából, Sebesült nőstényoroszlán, Rakamazi hajkorong, A. Maillol: Földközi-tenger, D. Hanson: No. Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl. environment, térinstalláció). Természettanulmányok.
27
Tárgy- és környezetkultúra
Vizuális nyelv. A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Alkotás Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés-kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése. Befogadás. A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés módjának ismerete a tárgyak megítélésében.
11-12. évfolyam Témakörök Képzőművészet, kifejezés
Vizuális kommunikáció
Tartalmak Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészet szerepe az emberi környezet formálásában. Természeti és épített környezet kölcsönhatása Bioépítészet, tájépítészet, világörökség. Stonehenge, Nimes-i vízvezeték, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, Kyotói zen-kert, Diósgyőri vár, Versailles-palota franciakertje, Bernini: Szt. Péter tér kollonádja, Magyar barokk városkép (Eger). Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A vizuális kommunikáció, a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám 8felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).
28
Tárgy- és környezetkultúra
A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). A mindennapi környezet, a helyi, a regionális értékek tárgyalása. A táj erőforrásai és a hagyományos kultúra kapcsolata. Több generáció által használt tárgyak. A hagyományos tárgyi kultúra védelme. Népművészet: A magyar népművészet áttekintése (népi építkezés, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet). Utcakép kétszintes házakkal (Hollókő, Nógrád megye), Boltíves tornácú lakóház (Somogy megye), Kétszintes házak székely kapukkal (Szentegyházasfalu, Románia), Konyhabelső (Börzsöny, Hont megye), Sárközi tisztaszoba (Néprajzi Múzeum), Ácsolt kelengyeláda (Nógrád megye), Saroktéka (Vargyas, Románia), Király Zsiga: Spanyolozott tükrös (Győr megye), Vizeskorsó (Tata, Komárom megye), Lakodalmas fazék (Sümeg, Veszprém megye), Rajczy Mihály: Madaras pálinkásbutélia (Mezőcsát, Borsod megye), Bokály székely határ ábrázolásával, (Kézdimartonos, Románia), Takácscéh kancsója (Karád, Somogy megye), Tál (Csákvár, Fejér megye), Néhány szőttes (sárközi, somogyi, baranyai), Néhány hímzés (úri asztalterítő, párnavég, díszlepedő), Cifraszűr (Békés, Heves vagy Hajdú megye), Női ködmön (Somogy, Heves vagy Baranya megye), Néhány viselet (Sárköz, Torockó, Rimóc, Mezőkövesd).
Osztályfőnöki nevelési terv: Az osztályfőnöki tevékenység színtere az osztályfőnöki óra, melynek feladta, hogy segítse a tanulókat környezetük alakításában. Témakörök: Globális problémák Érdeklődjenek a világ dolgai iránt, lássák be egyéni felelősségüket, ismerje fel a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés fontosságát. Óraszámok: 9.
10.
11.
12.
osztályok
2
2
2
2
óra
29
Tartalmak Fejlesztési cél: Környezetünk megóvása Témák: A természeti környezet védelme, az ökológiai egyensúly 10. évfolyam Fejlesztési cél: A világ problémái iránti felelősség belátása Témák: Felelősségvállalás a jövő generáció soráért Egyetemes emberi jogok, háború és béke 11. évfolyam Fejlesztési cél: A szűkebb és tágabb világ dolgai iránti érdeklődés és a tájékozódási igény felkeltése. Témák: európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség, hozzánk és környezetünk sajátos problémái, kapcsolatok a világgal. Internet 12. évfolyam Fejlesztési cél: A honvédő hadsereg szükségességének elfogadása, a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége Témák: Honvédelem és erőszakmentesség. A katonai szolgálat megtagadók megítélése. 9. évfolyam
Módszerek Beszélgetés Filmvetítés nyomán
Beszélgetés a szülők előzetes megkérdezése alapján. Jelenleg folyó viszályok elemzése Kiselőadások, viták, anyaggyűjtés az Internetről
Látogatás alakulatnál
egy
katonai
A technikus képzés 9-13 .évfolyam szakmai követelmény moduljaira vonatkozó környezeti nevelés) A tanulók ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni! ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni! tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére! ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit!
A technikus képzés 13-14.évfolyamára vonatkozószakmai követelmény moduljai a környezeti nevelés szempontjából A tanulók erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni! sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek!
30
tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit! (hulladékkezelés, stb.) ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát! sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat! látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban! tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel! A tanulókban alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem! alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során! Műemlékvédelem-környezetvédelem
A környezetvédelem célja a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása az építőipari munkák során: -
Az építőipari alapanyagok és segédanyagok kiválasztásában, kezelésében, különös tekintettel a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésében és újrahasznosításában,
-
A környezetkímélőbb építőipari technológiák kiválasztásában,
-
Az építőipari gépek, berendezések üzemeltetésében és karbantartásában,
-
A beruházási és kivitelezési munkákban
A környezetvédelmi oktatás célja, feladata, hogy a tanuló képes legyen:
Ismeret szinten - Az építőipari szakma technológiáinak, anyagainak környezetkárosító hatását felismerni -
Az építőipari környezetszennyezés megelőzésének lehetőségeit megjelölni
-
A szakterületén alkalmazott levegőtisztaság-védelmi műszaki megoldásokat megnevezni,
-
Szakterületén alkalmazott vízvédelmi és szennyvízkezelési eljárásokat megnevezni,
-
A zajártalom megelőzési lehetőségeit, a zajcsökkenés műszaki megoldását ismertetni, élettani hatását észrevenni,
-
A hulladékkezelés alapelveit meghatározni
-
Az építőipari hulladékokat jellemezni, újrahasznosításuk lehetőségeit felsorolni,
-
Definiálni a rekultiváció fogalmát, jelentőségét,
-
Ismertetni a tárromboló tevékenységeket,
31
-
Rámutatni a műemlékvédelem jelentőségére.
Alkalmazási szinten - A szakmai gyakorlatban várhatóan előforduló környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódó eljárásokat technológiai megoldásokat érvényesíteni, -
Alapvető környezetvédelmi problémákat megoldani,
-
A környezetvédelmi előírásokat, a bejelentési kötelezettségeket betartani és betartatni.
Integrálás szinten - A környezetvédelmi ismereteit munkafolyamataiba beépíteni, tevékenysége során ezeket maradéktalanul végrehajtani.
Munka- és környezetvédelem
Tananyag 2/14. évfolyam, évi 74 óra
A témák tananyagának részletezése: Ökológiai és környezetvédelmi összefüggések a litoszféra, hidroszféra, atmoszféra jellemzői - Az emberi tevékenység hatása az ökológiai rendszerre, a bioszférára és benne az emberre. - A környezetszennyezés és egészségünk. - A környezet állapotának minőségét meghatározó tényezők. A mélyépítéssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. a földmunkagépekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák - zajártalom, levegő, rezgés, talaj b. talajtömörítéssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák - zaj, levegő, rezgés, talaj c. a vonalas létesítmények környezeti hatásai d. speciális mélyépítési technológiák környezetvédelmi problémái (út, híd, vasút) Tetőfedési technológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. héjazati elemek gyártásával kapcsolatos problémák - levegő, zaj, hulladék b. héjazatok kialakítási technológiájával kapcsolatos környezetvédelmi problémák, gomba- és lángmentesítő anyagok - levegő, zaj, hulladék Burkolási munkákkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. a mázas kerámiák gyártásával kapcsolatos problémák - levegő, zaj, hulladék b. a beépítés során előforduló problémák
32
Festés, mázolás, tapétázás technológiájának környezetvédelmi problémái a. alapanyagok előállításának problémái b. festés, mázolás, tapétázás, során felmerülő problémák Az épített környezet védelme a. táj és tájba illesztés kérdései b. az üzemeltetés környezetvédelmi problémái (pl. veszélyes anyagok előállításával, tárolásával kapcsolatos építési követelmények) Műemlékvédelem speciális környezetvédelmi feladatai Környezetvédelmi teendők meghatározott munkafeladatok esetén: a. felvonulás, anyagdeponálás, munkahelyi rend: - termőtalaj, növényzet, fák védelme, - szabályos anyagdepóniák, rendeltetésszerű tárolók, - bontott és újrafelhasználásra kerülő illetve arra alkalmas anyagok tárolása, deponálása, - állandó, naprakész rendtartás, - hulladékok, göngyölegek elkülönített, szabályos tárolása, - kijelölt terület közlekedésre, tárolásra, - csapadékvíz szennyeződésmentes elvezetése, összegyűjtése. b. termőtalaj védelme: -
létesítmény + felvonulási területről humusz termőréteg leszedése, elkülönített deponálása, építkezés befejeztével a szükséges helyen szétterítése, termőterületen történő csőfektetésnél termőtalaj és alsó talajréteg elkülönített deponálása, eredeti réteg szerinti visszatöltése, a munkák befejezését követően vizsgálati eredmények alapján rekultiválás (6-10 m széles sáv).
c. talajvíz védelme: -
szennyező anyagok elkülönített, zárt tárolása, csapadékvíz szennyeződésmentes összegyűjtése, elvezetése, építési terület víztelenítésének szakszerű végrehajtása (nyíltvíztartás, ill. talajvízszint süllyesztés).
d. építőgépek üzemeltetése: hajtóanyag (benzin, gázolaj) szakszerű felhasználása, - mosó és karbantartó helyeken olaj- és zsírfogók beépítése, - zsír- és olajoldó vegyszerek szakszerű tárolása, felhasználása, - taposási károk mérséklése (ideiglenes, ill. végleges utak, burkolatok).
33
e. takarítás: átadás előtti takarítási munkákhoz használt vegyszerek szakszerű tárolása, felhasználása (sósav, terpentin, hidrogén-peroxid, denaturált szesz, oxálsav, nátrium-tioszulfát, glicerin, benzin, triklór-etilén, etilacetát, bórax stb.). Betontechnológiával kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. kötőanyagok gyártásával, szállításával, tárolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémák (levegő, talaj) b. a beton bedolgozásával és a megmaradt anyag elhelyezésével kapcsolatos környezetvédelmi problémák - rezgés, zaj, hulladék c. a betonacél gyártásával, szállításával és a feldolgozás után keletkezett hulladék elhelyezésével kapcsolatos környezetvédelmi problémák - rezgés, levegő, hulladék, hőmérséklet Kőművesmunkával kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. a felhasznált anyagokkal kapcsolatos problémák - talaj b. a technológia során keletkezett hulladékokkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák - hulladék, szelektív gyűjtés Szigeteléssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. bitumenezéssel kapcsolatos környezetvédelmi problémák - levegő, talaj b. műanyag fóliával kapcsolatos környezetvédelmi problémák - hulladék c. szórt szigetelő anyaggal kapcsolatos környezetvédelmi problémák - levegő Acél- és fémszerkezeti technológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. fémszerkezetek megmunkálására használt gépekkel kapcsolatos környezet-védelmi problémák (esztergálás, marás, köszörülés, öntés, hegesztés) - levegő, rezgés, zaj, hulladék b.
fémszerkezetek korrózióvédelmével kapcsolatos környezetvédelmi problémák
Faipari technológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák a. kézi szerszámok alkalmazása során fellépő problémák - hulladék, porártalom b. faipari szerszámgépekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémák - zaj, levegő, por, hulladék, rezgés c. ragasztóanyagok és hígítók - levegő- és vízszennyezés Programmodul témáinak kapcsolata más tantárgyak, programmodulok témáival
34
A modul tananyaga az Ember és környezete c. alapmodul ismeretanyagára, valamint a magasépítéstan, az anyagtan, a géptan és a szakmai gyakorlatok ismeretanyagára épül, feltételezi az abban szereplő ismeretanyag elsajátítását. A modul ismeretanyagának integrálódnia kell a szakirányú tantárgyak megfelelő témaköreibe. Környezetvédelem az anyagismeret tantárgy keretein belül A különböző fémes és nem fémes anyagok (pl. fa) ismertetésekor kitérünk arra is, hogy az erdőgazdálkodás területén a kitermelés sokkal nagyobb mértékű, mint az újratelepítés. Az így megbontott környezet közvetlenül rontja a növények és az állatok életfeltételeit az adott területen, közvetetten pedig az erdők szűrőhatásának megszűnésével a csapadék nem tud lassan beszivárogni a talajba, hanem a felületen hirtelen összegyűlve különböző árvízi károkat idézhet elő. A gyártás során a nehézipari termelés is okoz káros hatásokat. Például: a különböző kohók nagy mennyiségben bocsátják ki a kén-dioxidot, nitorgén-dioxidot, amelyek szennyezik a légkört, majd leülepedve a talajt, a vizeket. Ugyanakkor a kohászati termékek az ipari termelés alapját képezik, szükségünk van rájuk. Mindkét igény kielégítése csak megfelelő szabályozással lehet. Ezt a szemléletet valósítják meg a környezetvédelmi törvények, határozatok, amelyek korlátozzák, ill. meghatározzák a kibocsátható szennyezőanyagok mennyiségét. A termelési folyamatok elemzésekor a gazdaságosság kérdése mellett napjainkban döntő tényező, hogy sem a gyártás, sem a felhasználás, sem a hulladékká válás után ne szennyezzük a környezetet. A gyártási technológiai folyamatok végeredménye ne terhelje a környezetet, könnyen kezelhető, ill. hasznosítható hulladék képződjék. Részletesen tárgyaljuk a hulladékok kezelését, összegyűjtését, átmeneti tárolását, elszállítását, feldolgozását. Az ipari gyártás esetén a zaj- és rezgésvédelem témakörével is foglalkozunk, a környezetvédelem a mechanika tantárgy keretein belül
Környezetvédelem a mechanika tantárgy keretein belül A különböző szerkezetek méretezése esetén részletesen elemezzük a zaj- és rezgésterhelést. Az anyagválasztásnál, pl. fém helyett műanyag alkalmazása jelentős mechanikai zajcsökkentést eredményez Hidak esetén, pl. a közlekedés okozta környezeti zajterhelésre hívjuk fel a figyelmet. A folyadékok a gázok szállítása során áramlási zajok lépnek fel, amelyek intenzitása jelentős. A folyadékok és gázok tárgyalásakor részletesen beszélünk a veszélyes anyagok mozgatására vonatkozó környezetvédelmi előírásokról is.
35
3. 2. Tanórán kívül A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a megfelelő módon diákjaikban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - osztálykirándulások - városismereti játékok - iskolaudvar - pályázatok, - kiállítás rendezés, - kérdőíves felmérés - faliújság készítés - múzeumlátogatás - botanikus kert látogatás - szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító látogatás, víztermelő - iskolarádió - újságkészítés - versenyek, bekapcsolódás vetélkedőkbe - iskolazöldítés - témanap (víz, föld, stb.) - DÖK-nap - Jeles napok - Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a napokhoz kapcsolható programokon, vetélkedőkön való részvétel - épített környezet bemutatása - az épített környezet tanulmányozása
3.3. Módszerek -
kooperatív tanulási technikák játékok modellezés projektmódszer kreatív tevékenység közösségépítés művészi kifejezés riport módszer (kérdőíves felmérés, fotó)
3. 4. Taneszközök Az oktatáshoz leginkább DVD lejátszóra, számítógépre, projektorra lenne szükségünk, hogy minél inkább fel tudjuk kelteni a tanulók érdeklődését a témákkal kapcsolatban. A szelektív hulladékgyűjtéshez több segítséget várnánk. Az elszállítás területén valamint a gyűjtőedények biztosításával vannak gondok.
36
3. 5. Iskolai környezet Az 1.3. alatt található
3. 6. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal és a Debreceni Tankerülettel. 3. 7. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A viselkedési formák szóbeli értékelése osztályfőnöki órákon ill. a mindennapi nevelési munkában valamint nevelési értekezleteken valósul meg
37
3 .8. Továbbképzés A tantestület tagjainak felkészítése történjen meg a környezeti nevelési program kidolgozása után. Értsék meg a környezetfilozófia lényegét, az új tanítási és tanulási tevékenységek mibenlétét, a célok és programok legfontosabb elemeit. A tanárok munkáját segíthetik a környezeti nevelés tartalmával és módszertanával foglalkozó szakkönyvek, iskolán belüli és akkreditált iskolán kívüli továbbképzések.
38