A SZÖVEG
összefoglalás BELVÁROSI TANODA 2015/16 II. NEGYEDÉV X, Y CSOPORT
A szöveg •
A NYELVHASZNÁLAT ALAPEGYSÉGE, A NYELV LEGMAGASABB SZINTJE
MONDATOK SOROZATÁT AKKOR TEKINTHETJÜK SZÖVEGNEK, HA A RÉSZEK SZERVES RENDSZERT ALKOTNAK BENNE DEFINÍCIÓ • NYELVTANILAG ÉS TARTALMILAG EGYMÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ (KOHERENS) MONDATOK SORÁBÓL ÁLLÓ SZERKESZTETT (STRUKTURÁLIS) EGÉSZ • A SZÖVEG LEZÁRT, KEREK EGÉSZ •
A szöveg szerkezeti egységei Prózai szöveg (epika) Mondat Mondattömb Bekezdés Bevezetés Tárgyalás Befejezés
Versszöveg (líra) Verssor Versszak
Színmű (dráma) Szín Felvonás
A szövegtípusok
A szövegtípusok csoportosítása A kommunikációs forma szerint
A kommunikációs funkció szerint
A szövegalkotás módja szerint
A kommunikációs színtér szerint
•Monologikus •Dialogikus
•Ismeretközlő •Felhívó •Érzelemkifejező •Kapcsolatteremtő/ -tartó/-záró •Metanyelvi •Poétikai
•Nem tervezett •Tervezett
•Magánéleti •Közéleti •Hivatalos •Tudományos •Egyházi •Sajtó •Szépirodalmi
•Írásbeli •Szóbeli
•Elbeszélő •Leíró •Érvelő
Szövegkohézió
A szövegkohéziós eszközök GLOBÁLIS KOHÉZIÓ
(A szöveg egészét összetartó erő) 1. 2. 3.
Témahálózat Tartalmi-logikai kapcsolatok Témajelölő cím
LINEÁRIS KOHÉZIÓ
(A szövegrészeket összetartó erő) 1. 2.
Jelentésbeli kapcsolóelemek Grammatikai kapcsolóelemek
GLOBÁLIS KOHÉZIÓ ESZKÖZEI (a szöveg egészét összetartó eszk.) •témahálózat (kulcsszók) •tartalmi-logikai kapcsolatok (időbeli, térbeli, ok-okozati összefüggések) •témajelölő cím
LINEÁRIS KOHÉZIÓ ESZKÖZEI (a szövegrészeket összekapcsoló eszk.)
Jelentésbeli kapcsolóelemek
Grammatikai kapcsolóelemek
•megnevezésformák
•Névmások
•tartalomváró szavak
•Határozószók
•téma-réma kapcsolatok
•Kötőszók •egyeztető toldalékok •hiányos mondat •szórend és mondatrend •névelőhasználat
Lineáris kohézió – jelentésbeli kapcsolóelemek Megnevezésformák
Azonosság: ugyanazokra a valóságelemekre vonatkozó nyelvi jelek (A szöveg meghatározott dologról szól, de nem mindig ugyanazzal a kifejezéssel jelöljük) Ismétlődés formái: metaforikus megnevezés, rokon értelmű szó, nem-faj fogalom, körülírás, metonimikus megnevezés Pl.: ötös asztal fizet, Hollywood legújabb üdvöskéje, éhes szájat etet, nincs egy vasam se
Lineáris kohézió – jelentésbeli kapcsolóelemek
Tartalomváró szavak (pl. kérdő névmás, mutató
névmás, páros kötőszavak: egyrészt-másrészt, egyikük-másikuk, nemcsak-hanem)
Téma-réma kapcsolatok
Réma: új infó Téma: már ismert (jó példa: népmesék mondatainak összefűzése)
Gyakorlatok
Globális kohézió GYAKORLATOK
Trükkös címek A cím az egyik legfontosabb szövegösszetartó erő, ezért a címadás minden szövegnél különösen fontos. Összegyűjtöttünk néhány vicces, nem létező könyv címét, szerzőik nevével együtt. Miért humorosak ezek a címek? Csipkerózsika: Inszomnia Kolumbusz Kristóf: Indiai élményeim Pinokkió: A szófogadás kézikönyve Szindbád: Miért jó otthon ülni Hófehérke:
Feladat: Húzza alá a szövegben azokat az elemeket (szavakat, szószerkezeteket), amelyek a címben található gasztronómiai kulcsszóval (v. témaszóval) összefüggenek, és így a szövegben a téma folytonosságát biztosítják! A másik kulcsszó a kalandozások, ezt jelölje másik színnel!
Gasztronómiai kalandozások Ahány táj, annyi fajta konyhaművészet: egy-egy országon belül is nagyon sokféle ízzel ismerkedhet meg az utazó. Aki elindul világot látni, kellemes gasztronómiai kalandozásban lehet része. Szokásaink persze változók. Van, aki a kedvenc rántott húst és a paprikás csirkét a világért sem cserélné fel más étellel, az ínyencek viszont különös örömmel kóstolgatják a számukra ismeretlen ételeket. A különböző igényeket figyelembe véve a nagyobb vendéglők, szállodai éttermek a világ legtöbb országában tartanak nemzetközi étlapot. A kiskocsmák, családi vendéglők általában helyi specialitásokkal vonzzák magukhoz a vendégeket. Ezekben egyszerűbb körülmények között, jó hangulatban lehet megismerkedni a vidék valódi jellegzetes ételeivel, italaival.
Témahálózat: a kulcsszavak alapján előre megállapítható a következő szöveg témája
Feladat: Ábrázolja a szövegmondatok közötti logikai viszonyokat (ha vannak)! Hogyan készül a méz?
(1) A méhek hosszú nyelvükkel és a fejükön elhelyezkedő apró szivattyúval szívják fel a virágok nektárját. (2) Ezt különleges felépítésű gyomrukban tárolják. (3) De csak egy darabig. (4) Ugyanis a nektárban túl sok a víz, és ettől valahogy meg kell szabadulniuk. (5) Ezért felböfögik azt, majd a nyelvükön kiszárítják. (6) A kész mézet a lépekben raktározzák el, míg szükségük nem lesz rá. (7) Csakhogy az emberek - akiknek még van erre gusztusuk - általában előbb lopják el tőlük, hogy kenyérre kenjék. (8) Ti is kértek?
1 ___ 2 ___ 3 ___ 4 ___ 5 ___ 6 ___ 7 ___ 8
Lineáris kohézió GYAKORLATOK
Feladat: Írja ki a szövegből az összes grammatikai kapcsolóelemet! Ügyeljen arra, hogy csak azokat az elemeket válogassa ki, amelyek valóban a szövegmondatok közötti kapcsolódás jelölésében játszanak szerepet!
Hogyan készül a méz?
(1) A méhek hosszú nyelvükkel és a fejükön elhelyezkedő apró szivattyúval szívják fel a virágok nektárját. (2) Ezt különleges felépítésű gyomrukban tárolják. (3) De csak egy darabig. (4) Ugyanis a nektárban túl sok a víz, és ettől valahogy meg kell szabadulniuk. (5) Ezért felböfögik azt, majd a nyelvükön kiszárítják. (6) A kész mézet a lépekben raktározzák el, míg szükségük nem lesz rá. (7) Csakhogy az emberek - akiknek még van erre gusztusuk - általában előbb lopják el tőlük, hogy kenyérre kenjék. (8) Ti is kértek?
Grammatikai kapcsolóelemek például: névmások (v. névmási visszautalás a szövegben): kötőszók: egyeztető toldalékok: birtokos személyjelek: nyelvtani hiány (v. hiányos mondatok):
Megnevezésformák
Írj rövid szöveget a következő névmási határozószókkal, határozószókkal és kötőszókkal!
Jóllehet, és, ez, az, mindazonáltal, is, feltéve ha, hogy, azt, amit, ennélfogva, immár, úgyse, mégse, aligha, mert, itt, mivel, miáltal, minekutána, nyilvánvalóan, továbbá, noha, sőt, hátha, talán, még, hovatovább, ezért, azért, akárhogy, mindenesetre, elvégre, végül is, tehát, pedig, hahogy, sehogy, valahogy, mégis, egyúttal, beleértve, azonban, azért is, egyszersmind, csak
Vas István: Határozók és kötőszavak Jóllehet ez és jóllehet az és jóllehet garmadával, Mindazonáltal, jaj, mindazonáltal az egész is mindazonáltal, Feltéve ha és feltéve hogy és feltéve azt, amit, Ennélfogva és immár az úgyse, a mégse aligha segít, Mert bőven van itt a mivel, a miáltal, a minekutána, Nyilvánvalóan terjed a továbbá komor hiánya, Hiába itt a noha, sőt hátha, a talán, a még, Tudvalevően elégtelen itt az elég meg a sosem elég, Hovatovább, ha ezért, ha azért, ha akárhogy, mindenesetre, Elvégre, végre és végül is mindegy már, elkezdve vagy berekesztve, Tehát és pedig és hahogy és sehogy és valahogy mégis, És ha egyúttal, akár beleértve, azonban azért is, Mert a főnevek, igék, a képek is egyszersmind kihullanak, Marad a közbeszéd maltere, csikorgó, ügyetlen vivőanyag, De ha elárasztanak az esetlen határozók, a kopár kötőszavak, Végeredményben nem fontos más, csak a csak meg a csak meg a csak.
Szórend Az itt olvasható
szavak felhasználásával milyen mondatokat tudsz létrehozni?
Szórend
Tartalomváró szavak
Mondatok (mondattömbök) sorrendje
A következő szöveg bekezdései összekeveredtek. Rakja sorrendbe őket, majd mutasson rá, milyen grammatikai és logikai kapcsolatok felismerése alapján állította össze a helyesnek ítélt szöveget! 2. Milyen címet adna a szövegnek és miért? 1.
I. gyakorlat A) Egyszer azonban liszt helyett mérges rovarirtószert gyúrt a tésztába. Ízre
nem volt rosszabb, így hát jól bepogácsáztak, s reggelre meghaltak mind a négyen, az apa, az anya, a gyerekek. B) Kivéve a sofőrt. Bort nem ihatott, mert vezetnie kellett, a pogácsát pedig nem szerette. De ami ott maradt a tepsiben, azt újságpapírba csomagolva letette az ülése mellé, hogy kárba ne vesszen. Jó lesz az még, gondolta, valakinek. C) Ha a mamának volt rá ideje, s kedvében akart járni övéinek, sütött nekik egy nagy tepsi pogácsát. D) Negyednap eltemették őket, s aztán összejött a rokonság meg a közeli és távolabbi szomszédok, ahogy az már illik, halotti torra. Homoki bort ittak, s hozzá a maradék pogácsát majszolgatták. E) Valahol a Nagy Magyar Alföldnek egy kicsike tanyáján éldegélt egy család, apa, anya és két gyerek, mind pogácsakedvelők. F) El is patkoltak mind, ahányan voltak. G) És most viszi! H) A mentősöknek - az orvosnak, a két hordágyvivőnek meg a sofőrnek - már nem akadt dolguk. Csak fejcsóválva körüljárták azt a sok halottat, s mielőtt visszaindultak volna, megettek néhány pogácsát, ittak rá egy kis bort.
II. gyakorlat A) Az én szigetem egy agyagcserép, amelyből gömbölyű kebelként földhalmocska domborodik elő, a fácska pedig bonsaifa, apró napciprus. b) A fa alatt az árnyékban kis hajtás sarjad. A városból hazatérve legszívesebben elnyúlnék ott, a fa árnyékában, hanyatt vetve magam a barna földön. c) S mikor őszbe fordul a nyár, és a városban az augusztusi est lángra lobbantja az eget, a derengésben fekete lesz ez a napciprus, akár egy mesterkéz rajzolta betűjel. d) Van ebben a városban egy táj, melyen az évszakok változása nem hagy nyomot. Gyakran elnézegetem. Nem szükséges hozzá felmásznom a kilátótoronyba, vagy kisétálnom a tengerpartra, még csak ki sem kell néznem az ablakon. e) Akár estig is ott maradnék, s nézném csak, nézném, milyen ezüst zöldek a tűlevelek, s milyen göcsörtös a fa kérge. f) Ez a táj itt van bent a szobámban. Bárki lépjen is be, nem maradhat rejtve előle a sziget a dombtetőn álló örökzöld fácskával. g) Ha üzenetét magyarázni tudnám – ha meg kellene magyaráznom –, Szonja Alekszandrovna szavait ismételhetném csupán: „Nem ismerted az örömet világéletedben, de várjál, várj... Megpihenünk... Megpihenünk!” h) Ősöreg ez a fa. Törzse meggörbedt és megtekeredett, mintha ifjú korától vad viharok tépázták volna kint a nyílt tengeren egy sziklazátonyon. Pedig erről szó sincsen; szabad ég alatt szél soha nem borzolta tűleveleit, holott megélt már egy-két emberöltőt. Folyvást gyötörték, úgy nevelték, csipetnyi, sovány földben, vissza-visszavágva, megkötözve, megcsonkítva. i) Görnyedt alakja mind a négy égtáj lelkét magában rejti.
Köszönöm a figyelmet! SOK SIKERT!