11 5:22 PM Page 65

08-Circulation_1:Circulation

7/13/11

5:22 PM

Page 65

Az AHA Genetics irányelve

Hatékonyságon alapuló irányelvek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére a nők körében – 2011-es frissítés Az American Heart Association irányelve

AZ IRÁNYELV MEGÍRÁSÁT VÉGZŐ BIZOTTSÁG Lori Mosca, MD, MPH, PhD, FAHA, Chair; Emelia J. Benjamin, MD, ScM, FAHA; Kathy Berra, MSN, NP; Judy L. Bezanson, DSN, CNS, RN; Rowena J. Dolor, MD, MHS; Donald M. Lloyd-Jones, MD, ScM; L. Kristin Newby, MD, MHS; Ileana L. Pina, MD, MPH, FAHA; Veronique L. Roger, MD, MPH; Leslee J. Shaw, PhD; Dong Zhao, MD, PhD A SZAKÉRTŐI TESTÜLET TAGJAI Theresa M. Beckie, PhD; Cheryl Bushnell, MD, MHS, FAHA; Jeanine D’Armiento, MD, PhD; Penny M. Kris-Etherton, PhD, RD; Jing Fang, MD, MS; Theodore G. Ganiats, MD; Antoinette S. Gomes, MD; Clarisa R. Gracia, MD, MSCE; Constance K. Haan, MD, MS; Elizabeth A. Jackson, MD, MPH; Debra R. Judelson, MD; Ellie Kelepouris, MD, FAHA; Carl J. Lavie, MD; Anne Moore, APRN; Nancy A. Nussmeier, MD, FAHA; Elizabeth Ofili, MD, MPH; Suzanne Oparil, MD, FAHA; Pamela Ouyang, MBBS; Vivian W. Pinn, MD; Katherine Sherif, MD; Sidney C. Smith, Jr, MD, FAHA; George Sopko, MD, MPH; Nisha Chandra-Strobos, MD; Elaine M. Urbina, MD, MS; Viola Vaccarino, MD, PhD, FAHA; Nanette K. Wenger, MD, MACC, MACP, FAHA

Az irányelv megírását végző bizottság és a szakértői testület tagjai az alábbi résztvevő szervezeteket képviselik: American Heart Association (L.M., E.J.B., K.B., J.L.B., R.J.D., D.M.L-J., L.K.N., I.L.P., V.L.R., L.J.S., D.Z., T.M.B., C.B., J.D., P.M.K-E., A.S.G., E.K., C.J.L., N.A.N., S.O., P.O., N.C-S., E.M.U., V.V., N.K.W.), Centers for Disease Control and Prevention* (J.F.), American Academy of Family Physicians (T.G.G.), American College of Obstetricians and Gynecologists (C.R.G.), Society of Thoracic Surgeons (C.K.H.), American College of Cardiology (E.A.J.), American Medical Women’s Association (D.R.J.), National Association of Nurse Practitioners in Women’s Health (A.M.), Association of Black Cardiologists (E.O.), National Institutes of Health Office of Research on Women’s Health (V.W.P.), American College of Physicians† (K.S.),World Heart Federation (S.C.S.) és National Heart, Lung, and Blood Institute (G.S.). Az American Heart Association alábbi tanácsai társszponzorként szintén közreműködtek: Council on Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology; Council on Basic Cardiovascular Sciences; Council on Cardiopulmonary, Critical Care, Perioperative and Resuscitation; Council on Cardiovascular Disease in the Young; Council on Cardiovascular Nursing; Council on Cardiovascular Radiology and Intervention; Council on Cardiovascular Surgery and Anesthesia; Council on Clinical Cardiology; Council on Epidemiology and Prevention; Council for High Blood Pressure Research; Council on the Kidney in Cardiovascular Disease; Council on Nutrition, Physical Activity and Metabolism; Council on Peripheral Vascular Disease; Interdisciplinary Council on Functional Genomics and Translational Biology; Interdisciplinary Council on Quality of Care and Outcomes Research. A jelentést a következő szervezetek hagyták jóvá: American Academy of Physician Assistants; American Association for Clinical Chemistry; American Association of Cardiovascular and Pulmonary Rehabilitation; American College of Chest Physicians; American Diabetes Association; American Society for Preventive Cardiology; American Society of Echocardiography; American Society of Nuclear Cardiology; Association of Women’s Health, Obstetric and Neonatal Nurses; Department of Health and Human Services Office on Women’s Health; Hartford Institute for Geriatric Nursing; Healthy Women; The Mended Hearts, Inc.; National Black Nurses Association; The National Coalition for Women with Heart Disease; North American Menopause Society; Preeclampsia Foundation; Preventive Cardiovascular Nurses Association; Society for Vascular Medicine and Biology; Society for Women’s Health Research; Women in Thoracic Surgery and Women Heart.

*A jelentés eredményei és következtetései a szerzők véleményén alapulnak, és nem feltétlenül tükrözik a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) hivatalos álláspontját. †A képviselet nem jelenti az American College of Physicians támogatását. Az American Heart Association minden lehetséges lépést megtesz azért, hogy elkerülje a már fennálló vagy lehetséges érdekütközéseket, amelyek az irányelv megírását végző testület tagjainak külső kapcsolatai, illetve személyi, szakmai és üzleti érdekei miatt jelentkezhetnének. Az irányelv megírását végző testület minden tagját megkértük, hogy töltse ki és adja be az érdekeltségekre vonatkozó kérdőívet, amely bemutatja az összes olyan kapcsolatot, ami valódi vagy lehetséges érdekütközésnek tekinthető. Ezt a nyilatkozatot az American Heart Association Tudományos Tanácsadó és Koordináló Bizottsága (Science Advisory and Coordinating Committee) 2011. január 7-én hagyta jóvá. A nyilatkozat másolata a http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=3003999 oldalon keresztül a „topic list” (témák listája) vagy „chronological list” (kronológiai lista) címkére kattintva érhető el. Az American Heart Association kérésére a dokumentumot a következőképpen kell idézni: Mosca L, Benjamin EJ, Berra K, Bezanson JL, Dolor RJ, Lloyd-Jones DM, Newby LK, Pina IL, Roger VL, Shaw LJ, Zhao D, Beckie TM, Bushnell C, D’Armiento J, Kris-Etherton PM, Fang J, Ganiats TG, Gomes AS, Gracia CR, Haan CK, Jackson EA, Judelson DR, Kelepouris E, Lavie CJ, Moore A, Nussmeier NA, Ofili E, Oparil S, Ouyang P, Pinn VW, Sherif K, Smith SC Jr, Sopko G, Chandra-Strobos N, Urbina EM, Vaccarino V, Wenger NK. Effectiveness-based guidelines for the prevention of cardiovascular disease in women – 2011 update: a guideline from the American Heart Association. Circulation, 2011;123:1243–1262. Az AHA tudományos nyilatkozatainak szakértői átnézését az AHA Országos Központjában végeztük. Az AHA nyilatkozatainak és irányelveinek megírásáról további részletek a http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=3023366 internetes oldalon olvashatók. (Eredeti megjelenés: Circulation. 2011;123:1243–1262.) © 2011 American Heart Association, Inc. 1. évfolyam, 1. szám, 2011. március

65

Circulation – Magyar Kiadás 1–11


66

7/13/11

5:22 PM

Circulation – Magyar Kiadás 2011. március

Page 66

mióta az American Heart Association 1999-ben közölte az első, kifejezetten a nők szív- és érrendszeri betegségeinek megelőzésére vonatkozó irányelvét, jelentős előrehaladást értünk el a nők szív- és érrendszeri betegségeire vonatkozó felvilágosítómunkában, illetve a nők szív- és érrendszeri betegségeinek kezelésében és megelőzésében.1 Megdőlt a mítosz, miszerint a szívbetegségek a férfiak betegségei, és az 1997-ben mért 30%-os értékről 54%-ra emelkedett azok aránya, akik tisztában vannak azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államokban élő nők körében a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot.2 A koszorúér-betegségek (a cardiovascularis betegségek miatt bekövetkező halálesetek körülbelül feléért felelősek) miatti, életkorral korrigált halálozási ráta 2007-ben 100 000 nőből 95,7 fő volt, ami körülbelül egyharmada az 1980-ban mért értéknek.3,4 A csökkenés mintegy fele a jelentős kockázati tényezők csökkentésének, míg másik fele a koszorúér-betegségek kezelésének, köztük a szekunder prevenciós kezeléseknek tulajdonítható.4 A jelentősebb randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok, mint például a Women’s Health Initiative, az elmúlt évtizedben megváltoztatták a szív- és érrendszeri betegségek prevenciójának gyakorlatát a nők körében.5 Jelentős befektetésekre került sor annak érdekében, hogy felvegyük a harcot ez ellen a fontos közegészségügyi probléma ellen, hasonlóan jelentősek voltak a tudományos eredmények is. Az elért eredmények ellenére továbbra is számos kihívás áll előttünk. A szív- és érrendszeri betegségek 2007-ben még mindig percenként egy nő halálát okozták az Amerikai Egyesült Államokban.6 Ez összesen 421 918 halálesetet jelent, ami több mint a rák, a krónikus alsó légúti betegségek, az Alzheimer-betegség és a balesetek áldozatainak száma összesen.6 Az előző négy évtizedben észlelt pozitív tendencia megfordulni látszik, és a koszorúér-betegségek miatti halálozás aránya jelenleg emelkedik, valószínűleg az obesitas járványos méreteket öltő terjedése miatt.4 A szív- és érrendszeri betegségek aránya az Amerikai Egyesült Államokban a fekete nők körében szignifikánsan magasabb, mint a fehérekben (286,1/ 100 000 és 205,7/100 000). Ez az aránytalanság párhuzamban áll azzal a dokumentált ténnyel, hogy a fekete nők a fehér társaiknál jóval kevésbé tájékozottak a szívbetegségekkel és a stroke-kal kapcsolatban.2,6–8 Aggodalomra ad okot az a tény, hogy az AHA által a közelmúltban végzett, a teljes Amerikai Egyesült Államokat lefedő vizsgálat során csak a nők 53%-a mondta azt, hogy amennyiben azt gondolnák, hogy szívrohamuk van, az első dolguk az lenne, hogy mentőt hívnak. Az, hogy a nők ilyen aggasztóan nagy számban becsülik alá a sürgősségi ellátás fontosságát az akut szív- és érrendszeri betegségek kapcsán, az optimális túlélés gátját jelenti, és nyomatékosítja a nőket célzó felvilágosítókampány fontosságát.2 A szív- és érrendszeri betegségek aránya az Amerikai Egyesült Államokban a fekete nők körében szignifikánsan magasabb, mint a fehérekben (286,1/100 000, illetve 205,7/ 100 000). Ez az aránytalanság párhuzamban áll azzal a dokumentált ténnyel, hogy a fekete nők a fehér társaiknál jóval kevésbé tájékozottak a szívbetegségekről és a stroke-ról.2,6–8 Minden évben 55 000-rel több nő esik át stroke-on, mint férfi. A pitvarfibrilláció összefüggést mutat az ischaemiás stroke kockázatának négy-ötszörös emelkedésével, és az ischaemiás stroke-ok 15–20%-áért tehető felelőssé. Igazolták, hogy az elégtelen antikoaguláns kezelés megduplázza az ismétlődő stroke kockázatát, ezért a szakértői testület úgy döntött, hogy az ajánlásokba beveszi a pitvarfibrillációban szenvedő nők körében végzett stroke-prevenciót is.6,9,10

A

A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek alakulásában megfigyelt kedvezőtlen tendenciák folyamatos problémát jelentenek. Hatvanöt éves kor felett a nők nagyobb arányban szenvednek hypertoniában, mint a férfiak, és ez a különbség a női populáció életkorának fokozatos emelkedésével várhatóan még tovább fog emelkedni.6 Az Amerikai Egyesült Államok fekete lakosságában a hypertonia prevalenciája a világon a legmagasabbak között van, és jelenleg is növekszik. 1988–1994 és 1999–2002 között a hypertonia prevalenciája a felnőtt lakosságban a feketék körében 35,8%-ról 41,4%-ra emelkedett, és különösen magas, 44% volt a fekete nők körében.11 Igen ijesztő tendenciát jelent az átlagos testsúly folyamatos emelkedése, hiszen mára három amerikai nő közül közel kettő túlsúlyos vagy elhízott.6 Az elhízás gyakoriságának emelkedése az egyik legfontosabb tényező az egyre nagyobb terhet jelentő, mára több mint 12 millió amerikai nőt érintő 2-es típusú „diabetesjárvány” kialakulásának hátterében. A diabetes mellitus aránya a latin-amerikai származású nőkben több mint kétszerese a nem latin-amerikai származású fehér nőkben észlelteknek (12,7, illetve 6,45%).6 A diabetes mellitus prevalenciájának emelkedése számos okból igen nyugtalanító, különösen amiatt, hogy a myocardialis infarctus és a stroke teljes kockázatának igen nagyfokú emelkedésével jár együtt.12 A nőkben kialakuló szív- és érrendszeri betegségek nem csak az Amerikai Egyesült Államokban jelentenek problémát. A közelmúltból származó adatok bemutatják a probléma globális képét: a szívbetegségek minden jelentősebb fejlett országban és a legtöbb fejlődő országban is a nők halálozásának legfőbb okai.13 Figyelembe véve a nők körében kialakuló szív- és érrendszeri betegségek hatását az egész világ egészségügyi ellátására és gazdasági életére, erős bizonyítékok támasztják alá a nők jelentősebb szív- és érrendszeri rizikótényezőinek csökkentésére és a bizonyítékokon alapuló terápiák alkalmazására tett erőfeszítések fenntartásának szükségességét. Az AHA 2004-ben számos más szervezettel együttműködve a nőkre vonatkozó klinikai ajánlásokra is kiterjesztette a figyelmét, és támogatta a „Bizonyítékokon alapuló irányelvek a nők szív- és érrendszeri betegségeinek megelőzésére” című irányelv létrehozását, amelyet 2007-ben átdolgoztak.14,15 Ezek az irányelvek először is szembeszálltak azzal a hagyományos tanítással, miszerint a nőket ugyanúgy kell kezelni, mint a férfiakat, elsősorban azért, mert felmerült annak lehetősége, hogy a nők nem megfelelő mértékben vannak képviselve a klinikai vizsgálatokban. Ahogy egyre több nő vett részt a szív- és érrendszeri betegségek kutatását célzó tudományos vizsgálatokban és egyre több nem specifikus elemzés került közlésre, egyre több adat vált elérhetővé a pontosabb ajánlások kialakításához. A felhalmozódó tudásunk alapján a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére szolgáló ajánlások elsöprő többsége megegyezik nőkben és férfiakban, és ez alól a szabály alól csak néhány kivétel van. Idetartozik például az az ajánlás, amely szerint a férfiak körében javasolt az aszpirin használata a myocardialis infarctus primer prevenciójára, nőknél viszont nem.16,17 Egyre inkább átlátjuk azonban azt a tényt, hogy különbségek lehetnek a prevenciós beavatkozások esetleges relatív és abszolút előnyeinek és kockázatainak nagyságában a két nem között. A testület felismerte a kockázatnak kitett nők (például terhes nők) azonosításának lehetőségét, és kifejtette azt a problémát, hogy a koszorúér-betegségek kialakulása esetén a nőknek gyakran több társuló betegsége van, mint a férfiaknak. A jelenleg érvényes irányelvek tartalmazzák a nők szív- és érrendszeri szövődményeinek megelőzésére vonatkozó irány-


7/13/11

5:22 PM

Page 67

Mosca és mtsai

1. táblázat. III. osztályú beavatkozások (nem hasznos/hatásos és akár káros is lehet) a nôk szív- és érrendszeri betegségeinek megelôzésére

A menopauza kezelése A hormonkezelés és a szelektív ösztrogénreceptor-modulátorok (SERM) nem alkalmazandók a szív- és érrendszeri betegségek primer vagy szekunder prevenciójára (III. osztályú, A szintû evidencia). Antioxidáns étrend-kiegészítôk Az antioxidáns vitamint tartalmazó étrend-kiegészítôk (például E-vitamin, C-vitamin és béta-karotin) nem alkalmazandók a szív- és érrendszeri betegségek primer vagy szekunder prevenciójára (III. osztályú, A szintû evidencia). Folsav* A folsav nem alkalmazandó a szív- és érrendszeri betegségek primer vagy szekunder prevenciójára sem B6- és B12-vitamin-kiegészítéssel, sem anélkül (III. osztályú, A szintû evidencia). Aszpirin a 65 év alatti nôk myocardialis infarctusának megelôzésére Az aszpirin rutinszerû használata nem javasolt a myocardialis infarctus kezelésére 65 év alatti életkorú egészséges nôkben (III osztályú, B szintû evidencia). *Fogamzóképes életkorban folsavpótlást kell alkalmazni a velôcsô-záródási rendellenességek megelôzésére.

mutatásokat. Meg kell azonban jegyezni, hogy az irányelvek kidolgozásához használt adatok többsége a koszorúér-betegségek megelőzésének vizsgálatát célzó kutatásokból származott. Az irányelvek létrehozása során a jövőben figyelembe kellene venni a különleges fontosságú szövődményeket, például a stroke-ot. Minden évben 55 000-rel több nő hal meg stroke-ban, mint férfi. A nők körében a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb részét képezi a stroke, mint a koszorúérbetegségek, míg ez az arány a férfiakban fordított. A nőknél fennállnak jellegzetes kockázati tényezők, például terhesség és hormonkezelés, amelyek hajlamosíthatnak a stroke kialakulására, időskorban magasabb a hypertonia prevalenciája, ami a stroke egyik legfontosabb kockázati tényezője, és a férfiakhoz képest különbözhetnek a stroke kockázatának csökkentése céljából elvégzett beavatkozások előnyei és kockázatai is.6 A pitvarfibrilláció független kapcsolatban áll az ischaemiás stroke kockázatának négyszeres-ötszörös emelkedésével, és az ischaemiás stroke-ok 15–20%-ért felelősek. Igazolódott, hogy az elégtelen antikoaguláns kezelés kétszeresére növeli a viszszatérő stroke kockázatát, ezért a szakértői testület úgy döntött, hogy ajánlásokat bocsát ki a pitvarfibrilláló nőbetegekben kialakuló stroke megelőzésével kapcsolatban is.6,9,10 A szakirodalom közelmúltban végzett szisztematikus és kritikai áttekintése alapján folyamatosan frissítjük az irányelveket, amelyek az egészségügyi szakemberek és a nőbetegek számára tartott országos továbbképző, illetve felvilágosítóprogramok alapját képezik. A 2011-es frissítésben a korábbi ajánlásokhoz képest leginkább abban történt változás, hogy a preventív kezelések hatékonyságát (a klinikai gyakorlatban megfigyelt előnyeit és kockázatait) is figyelembe vették, és az ajánlások nem korlátozódtak a hatékonyságot igazoló evidenciákra (a klinikai kutatások során észlelt előnyökre). Így a nők szív- és érrendszeri betegségeinek megelőzésére vonatkozó „bizonyítékokon alapuló” irányelvek „hatékonyságon alapuló” irányelvekké való átalakítása során a testület úgy határozott, hogy felfrissíti az olyan kezelésekre vonatkozó ajánlásokat, amelyekről már korábban kellőképpen igazolható volt a szívés érrendszeri szövődmények megelőzésében észlelt klinikai előny. A korábbi irányelvekben olvasható olyan III. osztályú ajánlásokat, amelyek használatát nem javasoljuk a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére (1. táblázat), továbbra is megtartottuk, mivel nem láttak napvilágot olyan új bizonyítékok, amelyek alapján szükségessé válna az ajánlások módosítása. A III. osztályú ajánlások felsorolása nem teljes. A korábban kutatott kezelések olyan preventív beavatkozásokon ala-

Hatékonyságon alapuló irányelvek

67

pultak, amelyekről általában azt gondolták, hogy előnyösek lehetnek a nők szív- és érrendszeri betegségeinek megelőzésében, annak ellenére, hogy a klinikai vizsgálatok során nem sikerült definitív módon bizonyítani ezeknek a kezeléseknek az előnyeit. Ebben a dokumentumban a gyógyszereknek csak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében kifejtett hatásával foglalkozunk, más indikációkkal nem. Bizonyos beavatkozásokkal (például depressziószűrés) kapcsolatban felismertük, hogy nem áll rendelkezésünkre elég adat a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának megelőzésében kifejtett közvetlen hatás értékeléséhez. Ennek ellenére bevettük ezeket a beavatkozásokat a nők kivizsgálásakor alkalmazandó algoritmusba, mivel közvetett módon, például a prevenciós kezelések betartásán vagy egyéb mechanizmusokon keresztül befolyásolhatják a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (ábra). A szakértői testület felismerte azt is, hogy a költséghatékonysággal – ami nemenként különböző lehet – is foglalkozni kell, ezért az irányelvet kiegészítették az ezzel a témával kapcsolatos szakirodalom részletes áttekintésével. Az irányelvek továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek életmód-változtatás segítségével történő megelőzésére, a feltételezhetően legköltséghatékonyabb módszerre helyezik a hangsúlyt. A testület felismerte azt is, hogy az életmódbeli és orvosi ajánlások betartásának nehézsége korlátozza a hatékonyságot, ezért új szakaszok megírására került sor az irányelv alkalmazásával kapcsolatban.

A szív- és érrendszeri kockázat felmérése

A 2007-es frissítésben egy új kockázatbesorolási algoritmus is elfogadásra került, amelyben a nőket három kategóriába soroltuk. „Magas kockázatúnak” a dokumentált szív- és érrendszeri betegség, diabetes mellitus, illetve végstádiumú vagy krónikus vesebetegség fennállása, valamint a koszorúér-betegség kialakulásának >20%-os 10 éves becsült kockázata alapján tekinthetjük a beteget. „Kockázatnak kitett” az a személy, akiknél a szív- és érrendszeri betegségek legalább egy kockázati tényezője fennáll, illetve metabolikus szindróma, szubklinikus érbetegségre utaló lelet (például koszorúér-meszesedés), illetve a terheléses vizsgálat során rossz terhelhetőség mutatható ki. „Optimális kockázatú” a beteg, akinek a Framingham kockázati pontszáma <10%, nincs jelentős kockázati tényezője és egészséges életmódot folytat. Ez a nőknél alkalmazott kockázatbesorolási módszer számos megfigyelésen alapul: 1. a szívés érrendszeri betegségek teljes élettartamra vonatkozó kockázata szinte minden nőben magas, és átlagosan eléri az 1:2-höz értéket, így a prevenció minden nő esetében fontos18; 2. az ajánlások létrehozásához felhasznált klinikai vizsgálati adatok legtöbbje vagy ismert szív- és érrendszeri betegségben szenvedő, nagy kockázatnak kitett nőkön vagy látszólag egészséges, változó kockázattal rendelkező nőkön alapult, így lehetségessé vált, hogy az irányelveket összhangba hozzuk az evidenciákkal; és 3. lehetővé vált, hogy egyre inkább átlássuk a szokásos kockázatbesorolási módszerek, például a Framingham kockázati pontszám korlátait. A korlátok közé tartozik az, hogy csak egy szűk, rövid távú (10 éves) időszakra összpontosítanak és csak a myocardialis infarctussal és a koszorúér-betegségek miatti halálozással foglalkoznak, nem szerepel bennük a családi kórtörténet, túlbecsülik vagy alulbecsülik a nem fehér populáció kockázatát, valamint a szubklinikus szív- és érrendszeri betegségek prevalenciája viszonylag magas lehet azoknál a nőknél, akiket alacsony kockázatúnak minősítettek.6,19 A 2007-es testület úgy vélte, hogy a koszorúér-betegségek Framingham módszerrel megállapított 20% feletti 10 éves be-


7/13/11

5:22 PM

Page 68


68

• • • • • •

A szív- és érrendszeri kockázat értékelése:

Kórtörténet/családi anamnézis/a korábbi terhességek során fellépett szövődmények A szív- és érrendszeri betegségek tünetei Depressziószűrés a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő nőknél Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, a testtömegindex meghatározása és a derékkörfogat mérése is Laboratóriumi vizsgálatok, köztük éhgyomri lipoprotein- és glükózmeghatározás Framingham kockázatbecslés, ha nem áll fenn szív- és érrendszeri betegség vagy diabetes mellitus

Az I. osztályú életmódbeli ajánlások alkalmazása:

• A dohányzás abbahagyása • DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension – A magas vérnyomás megelőzését és kezelését segítő diéta) • Rendszeres testmozgás • A testsúly rendezése

• • • • • • •

A nőbetegben nagy-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázata (az alábbiak közül ≥1)?

Klinikailag is igazolható koszorúér-betegség Cerebrovascularis betegség Perifériás érbetegség Hasi aortaaneurysma Diabetes mellitus Krónikus vesebetegség A 10 éves becsült szív- és érrendszeri kockázat ≥10%

Igen

Nem

Szív- és érrendszeri betegség kialakulása a közelmúltban vagy congestiv szívelégtelenség tünetei? Nem

Igen

Utalja a beteget kardiológiai rehabilitációs kezelésre

Az I. osztályú ajánlások alkalmazása:

• Vérnyomás beállítása • LDL-koleszterin-csökkentő kezelés (céltartomány <100 mg/dl) • β-blokkoló • Angiotenzin-konvertáló enzimgátló/angiotenzinreceptorblokkoló

Fontolja meg a II. osztályú ajánlások alkalmazását:

• LDL-koleszterin-csökkentő kezelés (céltartomány <70 mg/dl a kifejezetten nagy kockázattal élő nőkben) • Nem HDL-koleszterin-szint-csökkentő kezelés (a céltartomány <130 mg/dl a kifejezetten nagy kockázattal élő nőkben, akiknél a közelmúltban akut koszorúér-szindróma zajlott le vagy több kezeletlen rizikófaktorral rendelkezik) • Diabetes mellitus esetén a vércukorszint beállítása • Aszpirin/thrombocytaaggregáció-gátló szerek • Ómega-3 zsírsavak Ábra. Folyamatábra a nôbetegek szív- és érrendszeri betegségeinek prevenciójához.

Pitvarfibrilláció az anamnézisben? Nem

Igen


• warfarin vagy • aszpirin vagy • dabigatran


• Vérnyomás beállítása • LDL-koleszterin-csökkentő kezelés, ha az LDL-koleszterin-szint ≥190 mg/dl

Fontolja meg a II. osztályú ajánlások alkalmazását:

• A magas LDL-koleszterin-, nem HDLkoleszterin- és triglicerid- és/vagy HDL-koleszterin-szint kezelése válogatott nőbetegekben • Aszpirin


7/13/11

5:22 PM

Page 69

csült kockázata alkalmas a nagy kockázattal élő nők azonosítására, de az alacsony pontszám nem volt alkalmas annak igazolására, hogy az adott nőben csak alacsony kockázat áll fenn. Ezért az algoritmusban a koszorúér-betegségek 10 éves becsült kockázatán kívül egyéb tényezőket is figyelembe vettek a National Cholesterol Education Panel lipidkezelésre vonatkozó irányelveiben.20 A testület hangsúlyozta, hogy az egészségügyi szakembereknek a Framingham kockázati pontszám mellett számos egyéb tényezőt, például a beteg kórtörténetét, korábbi életmódját, a családban előfordult szív- és érrendszeri betegségeket, a preklinikus betegségekre utaló jeleket és az egyéb betegségeket is figyelembe kell venniük a preventív kezelések intenzitásának meghatározása során. A 2007-es frissítés óta emelkedett a 2007-ben elfogadott kockázatbesorolási algoritmust alátámasztó bizonyítékok száma. Hsia és munkatársai21 161 808, a Women’s Health Initiative-be bevont 50–79 év közötti betegben közvetlenül vizsgálták ezt az algoritmust, majd átlagosan 7,8 éven át követték a betegek állapotának alakulását. A 2007-es frissítés alkalmazása során a nők 11%-a bizonyult nagy kockázatúnak, 72%-a kockázattal rendelkezőnek és 4%-ban igazolódott optimális kockázat.21 Megjegyzendő, hogy a nők 13%-át nem lehetett osztályozni a 2007-es algoritmus szerint, mivel – bár nem voltak kimutatható kockázati tényezőik – nem folytattak egészséges életmódot. A nagy kockázatú, kockázattal élő, optimális kockázatú és nem osztályozott nőknél a myocardialis infarctus, a koszorúérbetegség miatti halálozás és a stroke gyakorisága 19,0%, 5,5%, 2,2%, illetve 2,6% volt 10 év alatt (a tendenciára vonatkozó p-érték <0,0001).20 Bár a szövődmények abszolút gyakorisága különbözött a különböző etnikai csoportokba tartozó nők körében, a 2007-es kockázatbesorolási algoritmus segítségével minden csoport esetében megfelelően előre lehetett jelezni a szövődmények gyakoriságát, így például az optimális kockázatú és a nagy kockázatú nők között 7–20szoros különbség volt mérhető. A 2007-es frissítés alapján létrehozott algoritmus a 10 éves becsült Framingham kockázat alapján a National Cholesterol Education Panel Adult Treatment Panel III kockázati kategóriáihoz hasonló pontossággal megkülönböztette azokat a nőket, akikben koszorúér-betegség jelentkezett (<10%, 10%–20% és >20%).20 Ezért a jelenlegi testület úgy döntött, hogy a nők kockázatbesorolásához a 2011-es irányelvekben is fenntartja ezt az általános megközelítésmódot, azonban néhány módosításra sor került (2. táblázat). Először is az AHA a közelmúltban definiálta az „ideális szív- és érrendszeri egészségi állapotot”: a betegnél nem áll fenn klinikailag kimutatható szív- és érrendszeri betegség, ideális a teljes koleszterinszintje (<200 mg/dl), vérnyomása (<120/80 Hgmm), éhgyomri vércukorértéke (<100 mg/dl), valamint egészséges életmódot folytat, testtömegindexe a normális tartományban van (<25 kg/m2), nem dohányzik, ajánlott mértékű testmozgást végez, és betartja a DASH diéta (Dietary Approaches to Stop Hypertension – A magas vérnyomás megelőzését és kezelését segítő diéta) étrendi ajánlásait.22 Ha a teljesen ideális szív- és érrendszeri egészségi állapotot a középkorúság eléréséig sikerül elérni vagy fenntartani, akkor ez az állapot hosszabb élettartammal, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának rövid távú, középtávú és teljes élettartamra kiterjedő drámai csökkenésével, valamint időskorban alacsonyabb egészségbiztosítási költségekkel jár.22 Meg kell jegyezni azt is, hogy számos tényezőt sikerült azonosítani, amely kapcsolatban áll a nők szív- és érrendszeri kockázatának emelkedésével, de azt még nem sikerült meghatározni, hogy ezek hogyan hasznosíthatóak a szűrés és a klinikai eredmények javítása szempontjából.

Mosca és mtsai


69

2. táblázat. Szív- és érrendszeri kockázat besorolása nôkben

A kockázat szintje

Kritériumok

Nagy kockázat (≥1 nagy kockázatot jelentô állapot)

Klinikai tünetekkel járó koszorúér-betegség Klinikai tünetekkel járó cerebrovascularis betegség Klinikai tünetekkel járó perifériás érbetegség Hasi aortaaneurysma Végstádiumú vagy krónikus vesebetegség Diabetes mellitus 10 éves becsült szív- és érrendszeri kockázat ≥10%

Kockázatnak kitett (≥1 jelentôs kockázati tényezô)

Dohányzás Szisztolés vérnyomás ≥120 Hgmm, diasztolés vérnyomás ≥80 Hgmm vagy kezelt hypertonia Teljes koleszterinszint ≥200 mg/dl, HDL-koleszterin <50 mg/dl vagy kezelt dyslipidaemia Obesitas, különösen centrális elhízás Helytelen étrend Testmozgás hiánya Korai szív- és érrendszeri betegség a családi anamnézisben az elsôfokú rokonok között, férfiak esetében 55, nôk esetében 65 éves kor elôtt Metabolikus szindróma Elôrehaladott szubklinikus atherosclerosis (például koszorúér-meszesedés, carotisplakk vagy intimamedia megvastagodás) Rossz terhelhetôség a futópadon és/vagy a pulzusszám kóros rendezôdése a terhelés befejezése után Szisztémás autoimmun kollagén-érbetegség (például lupus vagy reumás ízületi gyulladás) Praeeclampsia, gestatiós diabetes vagy terhességi hypertonia az anamnézisben Teljes koleszterinszint <200 mg/dl (kezelés nélkül) Vérnyomás <120/<80 Hgmm (kezelés nélkül) Éhgyomri vércukor <100 mg/dl (kezelés nélkül) Testtömegindex <25 kg/m2 Dohányzás nincs A szükséges testmozgás mértéke 20 év feletti felnôttek esetén: ≥150 perc/hét közepes intenzitással, ≥75 perc/hét jelentôs intenzitással, vagy ezek kombinációja Egészséges (DASH diéta) étrend (részletek a függelékben)

Ideális szív- és érrendszeri egészségi állapot (a következôk mindegyike)

A kockázatbesorolási algoritmus egyéb módosításai közé tartozik a 10 éves teljes szív- és érrendszeri kockázat előrejelzésére alkalmas kockázatbecslő képletek alkalmazhatóságának elismerése, mint például az átdolgozott Framingham szív- és érrendszeri kockázat profilja és a Reynold kockázati pontszám nők számára.23,24 A testület elfogadta, hogy a fenti pontszámok mindegyike alkalmazható, mivel a koszorúérbetegségeken kívül egyéb szív- és érrendszeri betegségeket is figyelembe vesznek, azonban nem támogatták a rutinszerű nagy szenzitivitású C-reaktív protein (hsCRP) szűrését, amely szükséges lenne a Reynolds kockázati pontszám kiszámításához, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan adat, ami alátámasztaná a hsCRP-érték csökkenése és a klinikai eredmények javulása közötti kapcsolatot. Számos egyéb, több változót használó pontozási rendszer létezik, amely klinikai szempontból hasznos lehet a teljes populáció és a kérdéses betegre vonatkozó végpontok szempontjából egyaránt.25–27 A jelenleg érvényes irányelvek egy új határérték használatát javasolják, amely szerint akkor beszélünk nagy kockázatról, ha az összes szív- és érrendszeri betegség és nem csak a koszorúér-betegségek 10 éves kockázata ≥10%. A klinikai vizsgálatokból származó adatok közelmúltban elvégzett elemzése azt mutatja, hogy körülbelül ez az a határérték, ahol a statinkezelés költséghatékonysága nagy lehet (és ezáltal esetleg megtakarítások jelentkezhetnek) a generikus statinkészítmények korszakában.28 Emellett a közelmúltban elvégzett JUPITER (Justification for Use of Statins in Pre-


70

7/13/11

5:22 PM


Page 70

vention, an Intervention Trial Evaluating Rosuvastatin – A statinok használatának indokoltsága a prevencióban, egy intervenciós vizsgálat a rosuvastatin hatásainak értékelésére) vizsgálat primer prevenciós populációkban igazolta, hogy a statin gyógyszerek a nők körében is hatékonyak a szív- és érrendszeri betegségek globális kockázatának csökkentésében. Azonban az abszolút előny kisebb volt, és a nők esetében nagyobb volt az egy súlyos szív- és érrendszeri betegség megelőzéséhez kezelendő betegek száma, mint a férfiaknál.29 Számos bizonyíték támasztja alá azt, hogy a nők számára írt irányelveknek a szív- és érrendszeri betegségek hosszú távú kockázatára, és nem csak a koszorúér-betegségek 10 éves kockázatára kell összpontosítania. A megfigyeléses és klinikai adatok azt mutatják, hogy a középkorú és idősebb nők körében a stroke és a szívelégtelenség kockázata meghaladja a koszorúér-betegségek kockázatát, a férfiakban megfigyelt mintával ellentétben, akiknél a koszorúérbetegségek kockázata emelkedik meg először.30,31 Így a National Cholesterol Education Panel Adult Treatment Panel III-nak a koszorúér-betegségek 10 éves kockázatával foglalkozó jelenlegi ajánlásai jelentős mértékben alulbecsülik a klinikai szempontból fontos koszorúér-betegségek teljes kockázatát, és ezért nem javasolják a szükséges intenzív preventív beavatkozások elvégzését a legnagyobb kockázattal élő nők körében.32 Az Adult Treatment Panel III kockázatbecslő módszerével a 75 év feletti nők valóban nehezen lépik át a 10%-os (és főként a 20%-os) 10 éves becsült szív- és érrendszeri kockázatot, még akkor is, ha több, kifejezetten emelkedett kockázati tényező is észlelhető náluk.33,34 Ezáltal csak kevés nő bizonyul alkalmasnak az agresszív szív- és érrendszeri prevencióra abban az esetben, ha a 10 éves kockázatot használjuk a prevenció megindításának feltételeként. Szerencsére már a frissebb Framingham-képletek is hozzáférhetőek az összes szív- és érrendszeri betegség (köztük a koszorúér-betegségek, stroke, szívelégtelenség és claudicatio) 10 és 30 éves kockázatának becslésére.34–36 A közelmúltból származó adatok szerint az amerikai felnőttek 56%-a (87 millió ember), köztük 47,5 millió nő, és a 60–79 év közötti nők 64%-a esetében a koszorúér-betegségek 10 éves becsült kockázata <10%, azonban a szív- és érrendszeri betegségek teljes élettartamra becsült kockázata >39%. Ezek az adatok alátámasztják azt, hogy a hosszú távú szív- és érrendszeri kockázatra és nem csak a koszorúér-betegségek 10 éves kockázatára kell összpontosítani.37 Még nem határozták meg pontosan, hogy a szív- és érrendszeri betegségek új biomarkerei (például a hsCRP- vagy a fejlett lipidvizsgálatok) és a képalkotó vizsgálatok milyen szerepet játszanak a kockázat értékelésében és a megfelelő preventív beavatkozások kialakításában. Meg kell jegyezni, hogy a JUPITER vizsgálat során nem vizsgálták a hsCRPmérés segítségével végzett rutinszerű szűrés alkalmasságát a statinkezelés előnyeinek meghatározására, mivel ezeket alacsonyabb hsCRP-szintek mellett még nem tanulmányozták.29 Ezek a megközelítések nem alkalmazandók az összes nő rutinszerű szűrésére. Az AHA és más amerikai szervezetek azt javasolták, hogy ezeket az új módszereket a közepes kockázattal élő betegek kockázatának pontosítására kell fenntartani, azokra az esetekre, amikor bizonytalan a gyógyszeres kezelés megkezdésének szükségessége.38–41 További kutatások szükségesek az ilyen stratégiák addicionális előnyeinek, kockázatainak és költségeinek meghatározásához. A közelmúltból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a képalkotó

vizsgálatok, mint például a koszorúér kalciumtartalmán alapuló pontrendszer és a carotis-ultrahangvizsgálat használata az előrehaladott atherosclerosis fennállásának bizonyítására igen hasznos azon betegek (köztük nők) kockázatának részletesebb megbecsülésében, akik a rövid távú kockázat értékelésére szolgáló képletek, például a Framingham-pontszám alapján a közepes kockázatú csoportba kerültek. Azonban nem tisztázott még ezeknek a módszereknek a klinikai eredmények javításában mérhető esetleges haszna.42,43 Meg kell jegyezni, hogy számos új kockázati tényezőt sikerült azonosítani, ami kapcsolatba hozható a nők szív- és érrendszeri kockázatának emelkedésével, azonban nem határozták még meg, hogy ezek mennyire használhatóak a szűréshez és a klinikai eredmények javításához. Mivel a terhesség különleges szív- és érrendszeri, illetve metabolikus terhelést jelent, ez az időszak egyedülálló lehetőséget jelent a nők teljes élettartamára vonatkozó kockázat megállapítására.44,45 Egy, a közelmúltban elvégzett nagy metaanalízis során azt találták, hogy azokban a nőkben, akikben korábban praeeclampsia alakult ki, körülbelül kétszeresére nő a későbbi ischaemiás szívbetegség, stroke vagy vénás thromboembolia kialakulásának kockázata a terhességet követő 5–15 évben.46 Ezekben a betegekben a terhesség alatt jelentkező fiziológiás „metabolikus szindróma” válthatja ki a terhességi szövődményeket. Utóbbit „pozitívstressz-tesztnek” tekinthetjük, ami valószínűleg feltárja a korai vagy már fennálló endothelialis diszfunkciót, illetve ér- vagy metabolikus betegségeket.47 Emiatt a szülésznek megfelelő módon tájékoztatnia kell a beteg kezelőorvosát vagy kardiológusát, hogy a terhesség utáni években a kockázati tényezők gondosan ellenőrizhetők és beállíthatóak legyenek. Azoknak az egészségügyi szakembereknek, akik csak egy későbbi életkorban találkoznak először egy adott nőbeteggel, különös figyelmet kell fektetniük a beteg kórtörténetében szereplő terhességi szövődmények részletes feltérképezésére, és kifejezetten rá kell kérdezniük az anamnézisben szereplő gestatiós diabetesre, praeeclampsiára, koraszülésre és méhen belüli súlyfejlődési elmaradással született újszülöttekre.48–50 A további kutatások során tisztázni kell majd a nők életében fennálló vulnerábilis időszakok, például menarche, terhesség és menopauza alatt jelentkező lehetséges hatásokat, eseményeket és kölcsönhatásokat az egészségügyi ellátórendszerrel, hogy azonosíthatóak legyenek a kockázatnak kitett nők, és meghatározhatóvá váljon a diagnosztikus és preventív beavatkozások hatékonysága ezekben a kritikus élethelyzetekben. További kutatást kell folytatni a többi, a nők körében magasabb prevalenciájú, illetve a nők szív- és érrendszeri kockázatához külön hozzájáruló egyéb tényezőkkel kapcsolatban, annak érdekében, hogy megtalálhassuk a szív- és érrendszeri kimenetel, a funkcionális eredmények és a kezeléssel való együttműködés javítására alkalmas hatékony beavatkozásokat. Idetartozik a depresszió és egyéb pszichoszociális rizikófaktorok, valamint az autoimmun betegségek. A szisztémás lupus erythematosus és a reumás ízületi gyulladás a nők körében fel nem ismert kockázati tényezők lehetnek, amelyek kapcsolatba hozhatók a szív- és érrendszeri kockázat jelentős emelkedésével.51 Az ilyen betegséggel élő, de klinikailag igazolható szívés érrendszeri betegségben nem szenvedő nőket kockázattal élőnek kell tekinteni és körükben szűrni kell a szív- és érrendszeri rizikótényezők fennállását, a cardiovascularis betegségeken korábban már átesett nőket pedig szűrni kell ezekre a betegségekre a megfelelő szekunder szív- és érrendszeri prevenció és az autoimmun betegség kezelése érdekében.


7/13/11

5:22 PM

Page 71

Diverzitás, egyenlőtlenségek és a populáció reprezentációja

Az Amerikai Egyesült Államok és a teljes világ demográfiai jellemzőinek változása szükségessé teszi, hogy az egészségügyi szakemberek figyelembe vegyék a hozzájuk forduló betegek különbözőségét. A betegek különbözősége számos tényező formájában jelentkezhet az egészségügyben dolgozók számára. Az etnikai hovatartozás és földrajzi régió alapján kialakított, már jól ismert besorolás mellett a diverzitás egyéb szempontjait, például többek között az életkort, anyanyelvet, kultúrát, esetleges írástudatlanságot, mozgáskorlátozottságot, erkölcsi normákat, társadalmi-gazdasági helyzetet, foglalkoztatottságot és a vallást is figyelembe kell venni. A diverzitás fenti szempontjainak jobb megértésével csökkenhetők az egészségügyi ellátásban észlelhető különbségek. Az Institute of Medicine egyenlőtlenség alatt a különböző etnikai vagy faji csoportoknak nyújtott eltérő kezelést érti, amelyet nem magyaráz a betegségben vagy a választott kezelésben rejlő különbség. Az Institute of Medicine jelentése leszögezi azt is, hogy ezek az egyenlőtlenségek akkor is kimutathatóak, ha figyelembe vesszük az egészségbiztosítás meglétét vagy hiányát, a társadalmi-gazdasági helyzetet és a társuló betegségeket.52 A szív- és érrendszeri állapotban észlelhető különbségek változatlanul fontos közegészségügyi problémát jelentenek az Amerikai Egyesült Államokban. Bár az elmúlt néhány évtizedben országos szinten igen jelentős csökkenés figyelhető meg a szív- és érrendszeri mortalitásban, a népesség számos etnikai, nemi, társadalmi-gazdasági, iskolázottsági vagy földrajzi alapon létrehozott alcsoportjának szív- és érrendszeri egészségi állapotában megdöbbentő különbségek észlelhetők. Az orvosoknak is fel kell ismerniük ezeket a nyilvánvaló különbségeket, és az életminőségre gyakorolt káros hatásukat a fekete és a latin-amerikai származású nők körében. Az egyenlőtlenség gyökere többek között az egészséggel kapcsolatos elképzelések, kulturális értékek és preferenciák, valamint azon képesség különbségében vagy hiányában rejlik, hogy a beteg az anyanyelvén kívül más nyelven is el tudja-e mondani a tüneteit.53–55 Az előző évtizedben az egészségügyi ellátásban észlelhető egyenlőtlenségek megszüntetését célzó új módszerekre összpontosító klinikai kutatások azt mutatták, hogy a több munkacsoport által végzett, a betegek kulturális hátterére összpontosító kezdeményezések, például a nővérek által végzett betegvezetés és a szociális munkások tevékenysége reménykeltők lehetnek. A kulturális tényezők figyelembevétele olyan folyamattá vált, amely egyesíti a kulturális különbségek, kulturális ismeretek és kulturális képességek vizsgálatát és felismerését.56 A kulturálisan érzékeny ellátás során az egészségügyi ellátást a betegekre kell igazítani, hogy így elégítsük ki a különböző betegpopulációk különböző igényeit, és így a fent meghatározott diverzitást figyelembe véve minden beteg egyenlő módon részesüljön az egészségügyi ellátásból.57–59 Bár az irányelvek minden betegcsoportban alkalmazhatók, fontos szem előtt tartani, hogy bizonyos etnikai csoportokban egyes rizikótényezők magasabb prevalenciával vannak jelen, például a hypertonia gyakoribb a fekete nők körében, a diabetes mellitus előfordulási gyakorisága pedig nagyobb a latinamerikai származású nőknél.6 Megjegyzendő az is, hogy a koszorúér-betegségek miatti halálozási ráta és a teljes szív- és érrendszeri morbiditás és mortalitás a fekete nők körében a legmagasabb. A fekete nők körében a koszorúér-betegségek miatti halálozási arány megegyezik a fehér férfiaknál mért értékkel.6 A szív- és érrendszeri betegségek és az igazolt rizikó-

Mosca és mtsai


71

faktorok gyakoriságában észlelt különbség alapján egyértelműen szükséges fokozni a prevenció érdekében végzett erőfeszítéseket a nők bizonyos alcsoportjaiban. Az etnikai alapon végzett csoportosítás során gyakran nem ismerjük fel a betegek közötti kulturális különbségeket, amelyek például a latin-amerikai származású betegek között megfigyelhetők. A „latin-amerikai származású” gyűjtőfogalmat használjuk a kubai, mexikói, Puerto Ricó-i, valamint a dél- és közép-amerikai származású betegekre egyaránt. Ezeknek a kultúráknak jól elkülöníthető háttere, egészségügyi szokásai és meggyőződései lehetnek, ennek ellenére gyakran azonos csoportba soroljuk őket. Az Amerikai Egyesült Államokban élő latin-amerikai származású személyek a bevándorlás, alacsonyabb gazdasági-társadalmi státus és az egészségügyi ellátás elégtelen volta miatti stresszel szembesülhetnek. Az itt felsorolt összes hátrány mellett – annak ellenére, hogy a latin-amerikai származásúak szív- és érrendszeri rizikótényezői megegyeznek a nem latin-amerikai származású fehér betegekével – mortalitásuk alacsonyabbnak bizonyult. Ezt a megfigyelést „latin-amerikai paradoxonnak” nevezzük, amelyet megerősítenek az Amerikai Egészségügyi Statisztikai Hivatal (National Center for Health Statistics) közelmúltban kiadott adatai is, amelyek szerint a latin-amerikai származásúak várható élettartama 80 év, szemben a nem latinamerikai származású fehérekben mért 77,5 évvel és a nem latin-amerikai származású feketék 72,3 éves várható élettartamával.60,61 Bár minden betegcsoportban csökkent a szívbetegségek miatti halálozás, a latin-amerikai származásúakban alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya (21,7%), mint a nem latin-amerikai származásúakban (26,3%).62 A latin-amerikai származású nők várható élettartama volt a legmagasabb az összes betegcsoport közül (83,1 év), míg a nem latin-amerikai származású fehér nőkben ez az érték 80,4 év, a nem latin-amerikai származású fekete nőkben 76,2 év, a latin-amerikai származású férfiakban 77,9 év, a nem latin-amerikai származású fehér férfiakban pedig 75,6 év volt. A várható élettartam a nem latin-amerikai származású fekete férfiakban volt a legalacsonyabb: 69,2 év.63 Az etnikai eltérések mellett az egészségügyi szakembereknek ismerniük kell a betegek társadalmi-gazdasági helyzetét is, ami bonyolultabbá teheti az egészséges életmód betartását és a gyógyszerek szedését. Ezek ismeretében olyan ajánlásokat kell létrehozni, amelyek jobban megfelelnek a betegek életkörülményeinek. A különbségek szempontjából az életkort is figyelembe kell venni, mivel a nők élete folyamán az irányelveket módosítani kell bizonyos élethelyzetekben, például a terhességben vagy az időskori elesettség korszakában. Így a klinikumban dolgozóknak a kulturálisan érzékeny gondozás során tágan kell értelmezniük ezeket az irányelveket a diverzitás összes tényezőjének figyelembevételével. Így az általuk kezelt nőknek az egyéni igényeknek megfelelő kezelést nyújthatják és megszüntethetik a gondozásban észlelhető különbségeket.64–66

Nemzetközi kérdések

Az irányelvek nemzetközi alkalmazhatósága igen fontos kérdés, mivel a szív- és érrendszeri betegségek a nők körében az egész világra kiterjedő járvány mértékét is elérik. A nők öszszes szív- és érrendszeri halálozásának körülbelül 81%-a olyan alacsony vagy közepes jövedelmű országokban következik be, ahol csak korlátozottan alkalmazzák a megfelelő irányelveket.67 A nemzetközi alkalmazhatóság akkor mondható ki, ha más országok orvosi társaságai, klinikusai és betegei szeretnék és képesek teljes mértékben, illetve bizonyos


72

7/13/11

5:22 PM

Page 72


módosítások után átvenni a jelen dokumentumban javasolt ajánlásokat. Az Egészségügyi Világszervezet és más nemzetközi szervezetek javaslatot tettek az irányelveket tartalmazó dokumentumok nemzetközi alkalmazhatóságának vizsgálatára.68–72 A Globális program a WHO irányelvekre vonatkozó egészségpolitikai bizonyítékokról, a WHO irányelveinek létrehozásáról szóló irányelv (Global Program on Evidence for Health Policy. Guidelines for WHO Guidelines) című dokumentumban négy kritériumot javasoltak az irányelvek nemzetközi alkalmazhatóságának megítéléséhez: 1. hatékonyság és biztonságosság, 2. költséghatékonyság, 3. finanszírozhatóság és 4. lakossági előnyök.68 Az irányelvekre vonatkozó kutatások és elemzések értékelése című, nemzetközi együttműködéssel végzett projekt során létrehoztak egy mérőeszközt a klinikai irányelvek értékelése céljából.69 Az alkalmazhatóság vizsgálata során használt indikátorok közé tartoznak az irányelvek alkalmazását gátló esetleges szervezeti korlátok, az ajánlások alkalmazásának költségvonzata, és a főbb ellenőrzési kritériumok megléte ellenőrzési célból.70 A nemzetközi felhasználók rendelkezésére állnak a szükséges módszerek és eszközök annak meghatározásához, hogy az irányelvekben szereplő ajánlások helyileg is alkalmazhatóak-e vagy az irányelvek alkalmazása előtt valamilyen módosításokat kell tenni.70–75 A nemzetközi alkalmazhatóság a nőkre vonatkozó átdolgozott ajánlásoknak is fontos jellemzője, mivel az ajánlások szinte mindegyike használható a legtöbb országban és régióban, vagy változatlan formában, vagy néhány apróbb módosítást követően. Az ajánlások közérthetőek és alkalmazhatóak a klinikai gyakorlatban. A kockázatbesorolás a gyakorlatban jól alkalmazható, és minden orvos és beteg számára érthető. Emellett az irányelvben javasolt legtöbb kezelés generikus gyógyszer formájában is elérhető. Ennek ellenére szükségessé válhat néhány módosítás az adott ország vagy régió specifikus követelményeinek megfelelően, például esetleg újra kell értékelni az általános obesitas és a centrális elhízás fogalmát. Meg kell említenünk azonban, hogy az irányelvben foglalt ajánlások olyan vizsgálatokon alapulnak, amelyekben viszonylag kevés nő vett részt. Ez akkor jelenthet problémát, ha figyelembe akarjuk venni a betegek kulturális és etnikai hátterének különbözőségét is. Így az ezeken a vizsgálatokon alapuló metaanalízisekből levont következtetések nem feltétlenül vonatkoztathatóak a világon élő összes nőre.

Az ajánlások betartása az egészségügyi szakemberek részéről

Sem a nők, sem a férfiak esetében nem sikerült elérni a szívés érrendszeri prevenció megfelelő szintjét és fenntarthatóságát. Bár mind a betegek tájékozottsága, például a lipidszint beállítása, a hypertonia és a diabetes mellitus kezelése, javulást mutat, az eredmények jelenleg sem optimálisak.76–78 Például a magas vérnyomásban szenvedő amerikaiak körülbelül 50%-a nem részesül kezelésben. Emellett továbbra is fennállnak a hypertonia, a lipideltérések és a diabetes mellitus kezelésében észlelhető etnikai alapú különbségek.76 A bizonyítékok tudományos szintjének és a szükséges kezelési stratégiáknak a megállapításával az irányelvek alapvető szerepet játszanak a szív- és érrendszeri prevencióban. Azonban az egészségügyi rendszerek és az orvosok (sőt, néha a betegek is) számos olyan korlátot állítanak fel, amelyek akadályozzák a nők számára kiadott szív- és érrendszeri prevenciós irányelvek betartását.79,80 Az orvosi utasítások betartására vonatkozó több

mint 100 vizsgálat metaanalízise során az igazolódott, hogy a nők esetében valószínűbb az orvosi utasítások be nem tartása, mint a férfiaknál.81 Ironikus az a tény, hogy a legtöbb irányelvben sokkal több tudományos bizonyíték szerepel, mint a gyakorlati következményekre vagy az irányelvek betartására vonatkozó kutatási eredmény. Az irányelvek betartását számos tényező hátráltatja, köztük az alapellátással való kapcsolattartás hiánya, valamint az irányelvek betartásához szükséges tudás és képzettség hiánya a belgyógyászok, családorvosok és a nőgyógyászok részéről.82,83 A szív- és érrendszeri prevenciót akadályozó tényezőket kutató egyik vizsgálat során például a felmérésben részt vevő szülész-nőgyógyászok fele és a belgyógyászok harmada nem volt tisztában azzal, hogy a fiatalabb nők körében a dohányzás a myocardialis infarctus vezető oka.84 Azok az orvosok, akik az időhiányt jelölték meg akadályozó tényezőként, ritkábban beszéltek a dohányzás abbahagyásának szükségességéről nőbetegeikkel.83 Az irányelvek alkalmazásának korlátai közé tartozik az időhiány, a szervezeti támogatás hiánya és a betegek ellenállása az életmódváltással szemben.84,85 A beavatkozások és az eredmények heterogén jellege, valamint egyéb módszertani korlátok miatt nehéz volt következtetéseket levonni a szív- és érrendszeri prevenció bevezetését szolgáló legideálisabb módszerekkel kapcsolatban.84,85 A bizonyítékok többsége arra utal, hogy az egydimenziós beavatkozások, például a betegek rövid felvilágosítása és a szokásos emlékeztetők átadása általában nem hatékony.84,85 A legjelentősebb beavatkozások általában több irányból közelítik meg a problémát, interaktívak és döntési rendszereket és visszajelzést is magukba foglalnak.84,85 Az irányelvek betartásának javítása érdekében szükséges a „teljesítmény alapján finanszírozott” ellátás, amelyet széles körben követelnek. A szív- és érrendszeri betegségek primer prevenciója eredményességének méréséhez szükséges mérőszámok a rendelkezésünkre állnak. A szakirodalom azt mutatja, hogy az egészségügyi szakemberek jobban odafigyelnek az egészségügyi ellátás minőségére utaló mérőszámokra abban az esetben, ha a finanszírozásuk a teljesítményükön alapul.86,87 Sajnos azonban ezek az irányelvek – mivel a betegek kezelésének kimenetelétől függő finanszírozást célozzák meg – nemkívánatos káros következményekkel is járhatnak, például a súlyosabb betegek esetleg nehezebben férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz.87 Az irányelvek betartását támogató szakirodalomhoz hasonlóan még jelentős mennyiségű kutatás szükséges a teljesítményalapú finanszírozást célzó kezdeményezések legjobb gyakorlatáról, előnyeiről és rejtett költségeiről, valamint arról, hogy a teljesítménymérő számok fokozhatják-e az ellátás egyenlőtlenségét. A koszorúér-betegségek prevenciójára vonatkozó irányelvek betartása javult azokban a központokban, ahol alkalmazták az AHA-irányelvek betartatását célzó (Get with the Guidelines) programját.88 Megjegyzendő, hogy a programot bevezető kórházakban a myocardialis infarctusra vonatkozó irányelvek betartásának a nem, életkor és etnikai hovatartozás alapján észlelhető különbségei idővel csökkentek.88,89 Az AHA most elindította az irányelveknek a járó betegek körében történő betartatását célzó programját (Get with the Guidelines-Outpatient Program) is, és az Amerikai Kardiológiai Társaság (American College of Cardiology) felkarolta a szívés érrendszeri betegségek prevenciójára vonatkozó irányelvekkel kapcsolatos minőségjavító tevékenységet. Az irányelvek betartásának javítását célzó gyakorlati módszerek – például az érintett betegek, illetve az orvosok hatékony megszólítása és a rendszerszintű korlátok megszüntetése – még


7/13/11

5:22 PM

Page 73

hiányoznak, de azért van okunk a bizakodásra. A betegek és az orvosok ismeretei szaporodnak a nők koszorúér-betegségeinek fontosságáról, javulás észlelhető a szív- és érrendszeri kockázattal kapcsolatos ismeretek terjedésében, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében és megelőzésében is előrelépések történtek.89 Ahhoz, hogy elérjük a célunkat, a szív- és érrendszeri egészség javítását, valamint csökkentsük a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás és rokkantság gyakoriságát, összehangolt erőfeszítéseket kell tennünk a további kutatások, illetve az életmódbeli változtatások és kezelési módszerek elterjesztése és alkalmazása területén. Addig is a minőség javítására tett erőfeszítéseknek a többdimenziós interaktív rendszerek bevezetésére kell összpontosítaniuk, hogy fokozhassuk a finanszírozók, az egészségügyi szakemberek és a betegek felelősségtudatát a nők szív- és érrendszeri prevenciójával kapcsolatban.90

A betegek és a társadalom felvilágosítása

2000-ben becslések szerint a koszorúér-betegségben szenvedőknek csak 7%-a tartotta be a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos életmódbeli rizikótényezők csökkentésére előírt kezelést.91 A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére szolgáló gyógyszeres kezelések betartására vonatkozó vizsgálatok szintén azt mutatták, hogy a betegek csak igen kis arányban követik az orvosi utasításokat. Emellett becslések szerint a krónikus betegségben szenvedők évente akár 16 orvost is felkereshetnek, ami a betegek és az egészségügyi szakemberek számára még inkább bonyolulttá teszi az előírások betartását, illetve betartatását.92,93 A gyógyszerekkel kapcsolatos kórházi felvételek 30–70%-a az előírások nem megfelelő betartása miatt válik szükségessé, ami évente több milliárd dolláros további egészségügyi kiadáshoz vezet. Alapvető fontosságú, hogy az irányelvekben foglalkozzunk az ajánlások betartásával.94,95 A szív- és érrendszeri betegségek primer prevenciójára vonatkozó nemzeti irányelvek hatékony alkalmazása során munkacsoporton alapuló megközelítés szükséges a betegek, családok és a fontosabb szerepet játszó egészségügyi szakemberek felvilágosításához.93 A közös bizottság hangsúlyozza a betegek felvilágosításának fontosságát, amelynek célja a betegség kimenetelének, például az életminőségnek a javítása.96 A szív- és érrendszeri betegségek prevenciójára vonatkozó nemzeti irányelvek alapja a betegek felvilágosítása az életmódváltás és a rendszeres gyógyszerszedés fontosságáról, így csökkenthető az akut myocardialis infarctus és a stroke előfordulási gyakorisága.32,97 Az orvosok számára számos tényező miatt kihívást jelent a betegek sikeres felvilágosítása, például a rendelések során rendelkezésükre álló idő rövidsége, a beteg összetett társuló betegségei, az oktatást és a betegek követését végző személyzet alacsony létszáma, illetve a betegek életmódváltásának oktatásához szükséges képzés, és főként az általános prevenció és a betegfelvilágosítás finanszírozásának hiánya miatt.98 Gyakran észlelhető az ajánlások be nem tartása a betegek részéről is, különösen bizonyos körülmények között: alacsony társadalmi-gazdasági státus, írástudatlanság, depresszió vagy egyéb pszichiátriai betegségek, idősebb életkor, rossz hallás vagy látás, gyenge értelmi képesség, a befogadó ország nyelvének hiányos ismerete, valamint bizonyos kultúrákban és vallási közösségekben, ahol nem bíznak meg teljesen a nyugati orvoslásban vagy nem működnek együtt vele. A hatékony betegoktatási elmélet és gyakorlat megértésével az orvosok eredményesebben érhetik el, hogy a betegek

Mosca és mtsai


73

3. táblázat. Az evidenciák osztályozása és szintje

Az evidenciák osztályozása Az ajánlás erôssége és szintje Osztályozás I. osztály

A beavatkozás hasznos és hatékony

IIa osztály

A bizonyítékok inkább arra utalnak, hogy a beavatkozás hasznos/hatékony

IIb osztály

A beavatkozás hasznossága/hatékonysága az evidenciák/vélemények alapján nem megalapozott

III. osztály

A beavatkozás/vizsgálat nem hasznos vagy a kezelésnek nem volt igazolható elônye A beavatkozás/vizsgálat nem rendelkezik elônyökkel vagy káros, és emellett túlzott költségekkel jár, vagy a kezelés káros a betegek számára

Az evidencia szintje A

Megfelelô mennyiségô bizonyíték több randomizált kontrollált vizsgálat alapján

B

Korlátozott mennyiségû evidencia egyetlen randomizált kontrollált vizsgálat vagy egyéb nem randomizált vizsgálatok alapján

C

Szakértôk véleménye, esettanulmányok vagy a szokásos kezelés alapján

megváltoztassák életmódjukat és betartsák az előírt kezeléseket. Az elismert módszerek közé tartozik a magatartás-alapú egyéni tanácsadás, a motivációk felmérése, a beteg saját célkitűzésein és a változtatásra való felkészülés lépcsőfokain alapuló módszer.99–101 Az önellenőrzés (például étrendi naplók, vérnyomás/vércukor naplók), csoportos megbeszélések, az orvosi rendelés közös felkeresése (például frissen diagnosztizált diabetes mellitus esetén), a számítógépes emlékeztetők és egyéb elektronikus figyelmeztetők bizonyítottan segítik a szükséges életmódbeli változtatások és gyógyszeres kezelések betartását, és így támogatják a szükséges magatartás-változtatást.102–106 Az is elősegítheti változtatások sikerét, ha bevonjuk a beteget és családját a megfelelő, elérhető, rövid távú célok kitűzésébe és a végrehajtás gyakori ellenőrzésébe. Ezek az irányelvek szükségessé teszik, hogy ismét az egészségnevelésre, többek között a gyógyszeres kezelés és életmódváltás hatékonyságának megítélése céljából végzett szisztematikus utánkövetésre helyezzük a hangsúlyt. Az ajánlások betartásának korlátai és az ezek megoldására szolgáló beavatkozások vizsgálatát a klinikai gyakorlatba is be kell illeszteni, át kell gondolni a kifejezetten a nőkre vonatkozó korlátokat. A szív- és érrendszeri prevencióra vonatkozó ajánlások betartását nehezítő korlátok igen gyakoriak a nők körében: a háztartás és a család ellátásával kapcsolatos elfoglaltságok, a stressz, az alváshiány, a kimerültség, a saját magukra fordítható idő hiánya. Az egészségnevelés megvalósítására tett erőfeszítések alapvető fontossággal bírnak, mivel az egyéni szívés érrendszeri rizikótényezők fokozottabb ismerete kapcsolatba hozható a nők és családtagjaik egészségi állapotának és életmódjának javulásával.107

Módszerek

A szakértői testület kiválasztása Az AHA kézirat-ellenőrző bizottsága megbízta az irányelvek átdolgozásával és kinevezte az irányelv megírásáért felelős csoport elnökét, az irányelv megírásáért felelős bizottság speciális jártassággal (módszertan és költséghatékonyság, kockázatértékelés, az egészségügyi szakdolgozók által végzett végrehajtás, a betegek és a fogyasztók egészségnevelése, diverzitás és a populáció megoszlása, nemzetközi kérdések) rendelkező tagjait,


74

7/13/11

5:22 PM

Page 74


4. táblázat. Irányelvek a nôk szív- és érrendszeri betegségeinek megelôzésére

Életmódbeli tanácsok Dohányzás

A nôknek azt javasoljuk, hogy ne dohányozzanak, valamint kerüljék a dohányfüstöt. Minden orvos—beteg találkozás alkalmával megfelelô tanácsadást kell nyújtani, valamint szükség esetén nikotinpótló vagy egyéb gyógyszeres kezelést kell biztosítani helyes magatartást kialakító program vagy hivatalos leszoktató program keretében (I. osztályú; B szintû evidencia). Testmozgás

A nôknek azt tanácsoljuk, hogy hetente legalább 150 percen át közepes intenzitású vagy 75 percben kifejezetten intenzív aerob testmozgást vagy ezek kombinációját végezzék. Az aerob testmozgást legalább 10 perces blokkokban kell végezni, lehetôleg a héten több részletre elosztva (I. osztályú; B szintû evidencia). A nôknek azt is mondjuk el, hogy további elônyös szív- és érrendszeri hatások érhetôk el azzal, ha a közepes intenzitású testmozgás hosszát heti öt órára (300 perc), illetve a kifejezetten intenzív testmozgás idôtartamát két és fél órára emelik, vagy a kettô megfelelô kombinációját végzik (I. osztályú; B szintû evidencia). A nôknek azt tanácsoljuk, hogy hetente legalább két napon végezzenek izomerôsítô gyakorlatokat minden jelentôsebb izomcsoporton (I. osztályú; B szintû evidencia). Azoknak a nôknek, akiknek fogyniuk kell vagy meg kell tartaniuk az elért testsúlyukat, azt tanácsoljuk, hogy a hét több, lehetôleg minden napján végezzenek legalább közepes intenzitású testmozgást (például gyors séta) legalább 60—90 percen át (I. osztályú; B szintû evidencia). Kardiológiai rehabilitáció

A szív- és érrendszeri kockázat csökkentését célzó átfogó kezelést, például szív- és érrendszeri és stroke-rehabilitációt, illetve az orvos által irányított otthoni vagy közösségi alapú edzésprogramot kell ajánlani minden nônek, aki a közelmúltban akut koszorúér-szindrómán vagy koszorúér-revascularisatión esett át, újonnan jelentkezô vagy krónikus anginában szenved, illetve a közelmúltban cerebrovascularis betegsége vagy perifériás érbetegsége volt (I. osztályú; B szintû evidencia). Étrend

A nôknek azt tanácsoljuk, hogy gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet fogyasszanak, teljes kiôrlésû gabonát és nagy rosttartalmú élelmiszereket válasszanak, egyenek halat, lehetôleg olajos húsú halat legalább kétszer egy héten, korlátozzák a telített zsírsav, koleszterin, alkohol, nátrium és cukor bevitelét, valamint kerüljék a transzzsírsavakat (I. osztályú; B szintû evidencia). Megjegyzés: A terhes nôknek azt kell javasolni, hogy kerüljék az olyan halak fogyasztását, amelyekben a legmagasabb lehet a higanykontamináció szintje (például cápa, kardhal, királymakréla vagy lágy sugaras halfélék). A testsúly megtartása/fogyás

A nôknek a testmozgás, a kalóriabevitel és a hivatalos magatartási programok megfelelô alkalmazásával kell megtartaniuk vagy csökkenteniük testsúlyukat: a megfelelô testsúlyt (például amerikai nôk esetében 25 kg/m2 alatti BMI) vagy csípôkörfogatot (például 90 cm) fenntartani vagy elérni (I. osztályú; B szintû evidencia). Ómega-3 zsírsavak

A hypercholesterinaemiában és/vagy hypertriglyceridaemiában szenvedô nôk esetében érdemes megfontolni az ómega-3 zsírsavak hal vagy kapszulák formájában történô fogyasztását (például 1800 mg eikozapentaénsav/nap) (IIb osztályú; B szintû evidencia). Megjegyzés: A halolajtartalmú étrend-kiegészítôk eikozapentaénsav és dokozahexaénsav tartalma igen változó lehet. A jelentôs rizikótényezôk csökkentésére irányuló beavatkozások Vérnyomás: optimális érték és életmód

Az 120/80 Hgmm-es optimális vérnyomásértéket életmód-változtatással, például testsúlycsökkentéssel, a testmozgás fokozásával, az alkoholfogyasztás csökkentésével, a nátriumbevitel korlátozásával és a gyümölcsfogyasztás emelésével érhetjük el (I. osztályú; B szintû evidencia). Vérnyomás: gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés akkor indokolt, ha a vérnyomás értéke ≥140/90 Hgmm (≥130/80 Hgmm krónikus vesebetegség vagy diabetes mellitus esetén). A betegek többségénél a gyógyszeres kezelés részeként mindenképpen alkalmazni kell thiazid diuretikumokat, kivéve, ha kontraindikált, vagy jól meghatározott érbetegség miatt kifejezetten más gyógyszerek használata szükséges. Az akut koszorúér-szindrómában vagy myocardialis infarctusban szenvedô, magas kockázatú nôk kezelését β-blokkolókkal és/vagy ACE-inhibitorokkal/angiotenzinreceptor-blokkolókkal kell kezdeni, a megcélzott vérnyomásérzékek eléréséhez szükséges egyéb gyógyszerek, például thiazid diuretikumok mellett (I. osztályú; A szintû evidencia). Megjegyzés: Az ACE-inhibitorok használata kontraindikált terhességben, valamint fogamzóképes nôkben is óvatosan alkalmazandó. Lipid- és lipoproteinszintek: optimális érték és életmód

Az alábbi lipid- és lipoproteinszinteket kell elérni az életmódváltás segítségével: LDL-koleszterin <100 mg/dl, HDL-koleszterin >50 mg/dl, trigliceridek <150 mg/dl és nem HDL-koleszterin (teljes koleszterin mínusz HDL) <130 mg/dl (I. osztályú; B szintû evidencia). Lipidek: gyógyszeres kezelés az LDL-koleszterin-szint csökkentésére magas kockázatú nôkben

A koszorúér-betegségben szenvedô nôkben a szükséges életmódváltással egy idôben javasolt az LDL-koleszterint csökkentô gyógyszeres kezelés bevezetése, amelynek célja a 100 mg/dl alatti LDL-koleszterin-szint elérése (I. osztályú; A szintû evidencia), illetve ugyanez javasolt az egyéb arteriosclerosis talaján kialakuló szív- és érrendszeri betegségben és diabetes mellitusban szenvedô nôkben, valamint azokban, akiknek a 10 éves abszolút kockázata >20% (I. osztályú; B szintû evidencia). A koszorúér-betegségben szenvedô, nagyon magas kockázatú nôkben (például azokban, akikben a közelmúltban akut koszorúér-szindróma zajlott, vagy több rosszul beállított szív- és érrendszeri rizikótényezô áll fenn) az LDL-koleszterin-szintet 70 mg/dl alá kell csökkenteni, amihez esetleg LDL-koleszterint csökkentô gyógyszerek kombinációjára is szükség lehet (I. osztályú; B szintû evidencia). Lipidek: gyógyszeres kezelés az LDL-koleszterin-szint csökkentésére nem magas kockázattal élô nôkben

Az LDL-koleszterin-szint csökkentése érdekében végzett életmódváltás hasznos, ha az LDL-koleszterin-szint ≥130 mg/dl, több rizikótényezô is fennáll és a koszorúér-betegségek 10 éves abszolút kockázata 10% és 20% között van (I. osztályú; B szintû evidencia). Az LDL-koleszterin-szint csökkentése érdekében végzett életmódváltás hasznos, ha az LDL-koleszterin-szint ≥160 mg/dl és több rizikótényezô is fennáll, még akkor is, ha a koszorúér-betegségek 10 éves abszolút kockázata 10% alatt van (I. osztályú; B szintû evidencia). Az LDL-koleszterin-szint csökkentése érdekében végzett életmódváltás az egyéb rizikótényezôk vagy szív- és érrendszeri betegségek meglététôl vagy hiányától függetlenül hasznos, ha az LDL-koleszterin-szint ≥190 mg/dl (I. osztályú; B szintû evidencia). Meg kell fontolni a statinkezelés elkezdését azokban a 60 év feletti nôkben, akikben a koszorúér-betegségek kockázata >10%, amennyiben hsCRP-értékük az életmódváltást követôen is >2 mg/dl és nem áll fenn akut gyulladásos folyamat (IIb osztályú; B szintû evidencia).


7/13/11

5:22 PM

Page 75

Mosca és mtsai


75

4. táblázat (folytatás)

Lipidek: gyógyszeres kezelés az alacsony HDL-koleszterin- vagy emelkedett nem HDL-koleszterin-szint kezelésére

A niacin- és a fibrátkezelés hasznos lehet abban az esetben, ha a magas kockázatú nôk HDL-koleszterin-szintje alacsony (<50 mg/dl) vagy a nem HDL-koleszterin szintje emelkedett (>130 mg/dl) a megcélzott LDL-koleszterin-érték elérése után (IIb osztályú; B szintû evidencia). Diabetes mellitus

Az életmódváltás és a gyógyszeres kezelés hasznos lehet a diabetes mellitusban szenvedô nôknél a 7% alatti HbA1c-érték eléréséhez, amennyiben ez jelentôs hypoglykaemia nélkül megvalósítható (IIa osztályú; B szintû evidencia). Preventív gyógyszeres kezelés

Aszpirin: magas kockázatú nôk

Aszpirinkezelést (75—325 mg/nap) kell alkalmazni a koszorúér-betegségben szenvedô nôkben, kivéve abban az esetben, ha ez kifejezetten kontraindikált (I. osztályú; A szintû evidencia). Az aszpirinkezelés (75—325 mg/nap) indokolt a diabetes mellitusban szenvedô nôknél, kivéve, ha ez kifejezetten kontraindikált (IIa osztályú; B szintû evidencia). Ha egy magas kockázatú nôben fennáll az aszpirinkezelés indikációja, de az nem tolerálható, clopidogrelkezelés indítandó (I. osztályú; B szintû evidencia). Aszpirin: nem magas kockázattal élô egészséges nôk

Az aszpirinkezelés (napi 81 mg vagy kétnaponta 100 mg) hasznos lehet a 65 feletti nôkben, ha vérnyomásukat sikerült beállítani, és az ischaemiás stroke és a myocardialis infarctus megelôzésében jelentkezô elônyök meghaladják a gyomor-bél rendszeri vérzések és a vérzéses stroke miatti kockázatokat (IIa osztályú; B szintû evidencia), valamint hatékony lehet a 65 év alatti nôk ischaemiás stroke-jának megelôzésében (IIb osztályú; B szintû evidencia). Aszpirin: pitvarfibrilláció

A krónikus vagy paroxizmális pitvarfibrillációban szenvedô betegeknél 75—325 mg aszpirint kell használni abban az esetben, ha a warfarinkezelés kontraindikált vagy alacsony a stroke kialakulásának kockázata (<1%/év vagy CHADS2 pontszám <2) (I. osztályú; A szintû evidencia). Warfarin: pitvarfibrilláció

A krónikus vagy paroxizmális pitvarfibrillációban szenvedô betegeknél warfarint kell alkalmazni a 2,0 és 3,0 közötti INR-érték fenntartása érdekben, kivéve, ha esetükben alacsony a stroke kialakulásának kockázata (<1%/év vagy magas a vérzések kockázata) (I. osztályú; A szintû evidencia). Dabigatran: pitvarfibrilláció

A dabigatran a warfarin hasznos alternatívája lehet a stroke és a szisztémás thromboembolia prevenciójában azokban a betegekben, akik paroxizmális vagy tartós pitvarfibrillációban szenvednek és akiknél fennállnak a stroke vagy a szisztémás thromboembolia kialakulására hajlamosító kockázati tényezôk, valamint nincs beültetett mûbillentyûjük vagy hemodinamikailag szignifikáns billentyûbetegségük, súlyos veseelégtelenségük (kreatininclearance 15 ml/perc) vagy elôrehaladott májbetegségük (már a kiinduláskor is károsodott véralvadás) (I. osztályú; B szintû evidencia). Béta-blokkolók

Jó balkamra-funkció esetén a β-blokkolókat myocardialis infarctus vagy akut koszorúér-szindróma után minden nônél legalább 12 hónapig (I. osztályú; A szintû evidencia) vagy három évig (I. osztályú; B szintû evidencia) kell alkalmazni, kivéve, ha ez kifejezetten kontraindikált.

A balkamra-elégtelenségben szenvedô nôknél tartós β-blokkoló kezelést kell alkalmazni, kivéve, ha a gyógyszer alkalmazása kifejezetten kontraindikált (I. osztályú; A szintû evidencia).

A tartós β-blokkoló kezelést meg kell fontolni azoknál a nôknél, akik koszorúér- vagy egyéb érbetegségben szenvednek, de emellett normális balkamra-funkcióval rendelkeznek (IIb osztályú; C szintû evidencia). ACE-inhibitorok/angiotenzinreceptor-blokkolók

A myocardialis infarctus után álló vagy a szívelégtelenség klinikai tüneteit mutató és ≤40% bal kamrai ejekciós frakcióval rendelkezô, illetve diabetes mellitusban szenvedô nôkben ACE-inhibitorokat kell alkalmazni (kivéve, ha azok alkalmazása kontraindikált) (I. osztályú; A szintû evidencia). A myocardialis infarctus után álló vagy szívelégtelenség klinikai tüneteit mutató, ≤40% bal kamrai ejekciós frakcióval rendelkezô vagy diabetes mellitusban szenvedô, az ACE-inhibitor kezelést azonban nem toleráló nôkben ehelyett angiotenzinreceptor-blokkolók adását kell kezdeni (I. osztályú; B szintû evidencia). Megjegyzés: Az ACE-inhibitorok használata terhességben kontraindikált, illetve fogamzóképes nôknek csak fokozott óvatossággal adagolhatók. Aldoszteronblokád

Az aldoszteronblokád (például spironolakton) használata javasolt a myocardialis infarctuson átesett nôkben, akiknek nincs jelentôs hypotensiója, vesemûködési zavara vagy hyperkalaemiája, és már terápiás dózisban kapnak ACE-inhibitor és β-blokkoló kezelést, illetve bal kamrai ejekciós frakciójuk ≤40% és szívelégtelenség tüneteit mutatják (I. osztályú; B szintû evidencia).

Rövidítések!?!?!?!?!?!?!?!?!?!

valamint a szakértői testület tagjait, akik megkeresték az ajánlás témáját képző területeken felmerült friss információkat a szakirodalomban. Az AHA összes tudományos tanácsának vezetését felkértük arra, hogy jelölje ki a szív- és érrendszeri prevenció egyik elismert szakértőjét, akinek a nők egészségi állapotával kapcsolatban speciális ismeretei vannak. A szív- és érrendszeri prevencióban megfelelő küldetéssel rendelkező jelentősebb szakmai és kormányzati szervezeteket felkértük arra, hogy társszponzorként vegyenek részt a munkában, és megkértük őket, hogy jelöljenek ki egy teljes szavazati joggal rendelkező képviselőt, aki részt vesz a szakértői testület tevékenységében. Az irányelv megírásáért felelős bizottság és a szakértői testület minden tagja kitöltötte az esetleges érdekütközésekre vonatkozó nyilatkozatot, valamint megkértük őket, hogy maradjanak ki a vitából vagy tartózkodja-

nak a szavazástól abban az esetben, ha úgy érzik, hogy az adott ajánlás kapcsán valamilyen érdekütközés merülhet fel. A testület névsora számos szakmai és civil szervezet tagjait tartalmazta, akik támogatták a végső dokumentumot, miután azt elfogadta az AHA Tudományos Tanácsadó és Koordinálóbizottsága, valamint a társszponzorként szereplő szervezetek.

A témák kiválasztása és a szisztematikus kutatás A szakértői testület átnézte a 2007-es irányelvekben szereplő ajánlások listáját, és javaslatot tett további kutatandó témákra, amelyekről szükséges eldönteni, hogy igényelnek-e megbeszélést vagy szükséges-e bevenni a klinikai ajánlásokba. A szisztematikus kutatáshoz használt keresőszavak hasonlóak voltak a 2007-es kutatáshoz használt és korábban már leírt keresőszavakhoz.14,15 A frissítés létrehozásához a PubMed, az


76

7/13/11

5:22 PM

Page 76


Embase és a Cochrane adatbázisban kutattunk. A friss kutatás a 2006. január és 2010. január között közölt publikációkra terjedt ki. Röviden összefoglalva, a figyelembe vett vizsgálatok közé tartoztak a randomizált kontrollált vizsgálatok vagy nagy prospektív kohorszokon alapuló vizsgálatok (>1000 beteg), amelyek a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésére irányuló módszerekkel foglalkoztak, a kvantitatív szisztematikus áttekintést alkalmazó metaanalízisek, valamint olyan helyettesítő végpontokat használó vizsgálatok, amelyekben legalább 10 fontos klinikai szív- és érrendszeri végpont szerepelt. A szisztematikus kutatást az AHA könyvtárosa végezte. A 2007-es irányelvben szereplő III. osztályú ajánlásokat nem kutattuk, mivel a szakértői testület tagjai egyetértettek abban, hogy a módosításhoz továbbra sem áll rendelkezésükre elegendő mennyiségű adat (például a menopauza kezelése, antioxidánsok, folsavpótlás). Bizonyos témákat nem vontunk be a szisztematikus kutatásba, amennyiben azokkal a közelmúltban közölt irányelvek is foglalkoztak (például a pitvarfibrilláció kezelése a stroke megelőzése céljából).10 Az evidenciák értékelése és az ajánlások létrehozásának folyamata Minden altémához létrehoztunk egy-egy albizottságot, amelyet megbíztunk azzal, hogy az irodalom friss áttekintése alapján készítsék el a bizonyítékokat összesítő táblázatokat. Ezeket a táblázatokat egy konferenciahívás-program keretében tekintettük át, majd ezt követően az albizottság a megbeszélés eredménye értelmében módosította vagy megtartotta az aktuális ajánlásokat. Minden ajánlás esetén meghatározták az ajánlás erősségét (I., IIa, IIb vagy III. osztály) és az evidencia szintjét (A, B vagy C) a 3. táblázatban leírtaknak megfelelően. Az átdolgozott ajánlásokról a szakértői testület tagjai egyedi szavazócédulákon szavaztak, és többségi döntéssel állapították meg az evidencia végleges szintjét, az ajánlás erejét és pontos megfogalmazását. Az ajánlásokat átnéző kollégák és a társszponzorok véleménye alapján további apróbb változtatások is történtek a szövegben és a klinikai ajánlásokban. Az ajánlásokat a szakértői testület véglegesítette és jóváhagyta (4. táblázat).

Költséghatékonyság

Az átnézett költséghatékonysági elemzéseket 2000 és 2010 között közölték, és a szív- és érrendszeri betegségek primer és

szekunder prevenciójában alkalmazott ómega-3 zsírsavakra, étrendi előírásokra, β-blokkoló és aszpirinkezelésre, valamint az elhízásra, a dohányzásra és a hypertonia kezelésére összpontosítottak.108–125 Az átnézett vizsgálatok között csak kevés nemek szerinti megoszlást mutató vagy nem specifikus elemzés volt;119,122 azonban néhány, a Markov-modellt vagy szimulációs modellezést használó költséghatékonysági elemzésben nem specifikus vagy kizárólag nőkre vonatkozó adatokat is bemutattak.126–138 A költségeket és a módszertant gyakran nem megfelelő módon írták le, és a rendelkezésre álló forrásokat adták meg a költségek helyett. Az elemzések alapján az aszpirinkezelés költséghatékonynak tűnik azokban a 65 év feletti nőkben, akikben közepes vagy nagy szív- és érrendszeri kockázat áll fenn.133–135 Az antihipertenzív kezelés és a dohányzás abbahagyása szintén költséghatékonynak tűnik a nőbetegek körében.126–132 A súlycsökkentés, például a gyógyszeres kezelések és a gyomor bypassműtéte a fogyás szempontjából hatékonynak tűnik, azonban további költségeket vonz. A döntéselemzési megközelítés viszont előnyös költséghatékonysági arányokat mutat a fiatalabb és idősebb elhízott nőknél egyaránt.123,137,138 A szakértői testület hangsúlyozta, hogy szükség van még több, nem szerinti költséghatékonysági elemzésre. Az Institute of Medicine a közelmúltban közölt, a nők körében végzett egészségügyi kutatásokra vonatkozó jelentésével összhangban a szakértői testület azt javasolja, hogy szükség van a nők megfelelő részvételére és a nemek alapján végzett elemzések közlésére az orvosi kutatásokban.139 A testület hangsúlyozta azt is, hogy mind a preventív beavatkozások hatékonyságával, az ezek kapcsán kialakult nemkívánatos eseményekkel kapcsolatos nem specifikus elemzéseket is közölni kell, hogy a későbbi nem specifikus irányelvek kifejlesztéséhez megfelelő információ álljon rendelkezésükre. Igen hálásak vagyunk Vanessa S. Pereznek, az AHA országos központja könyvtárosának az irodalom széles körű áttekintésében mutatott szakértelméért minden érintett témában, és Sheila M. McNallannek a költséghatékonyságra vonatkozó irodalom áttekintésében nyújtott segítségéért. Hálával tartozunk dr. Jose Maria E. Ferrernek, az AHA tudományos és orvosi tanácsadó munkatársának és dr. Cheryl L. Perkinsnek, az AHA tudományos és orvosi tanácsadójának a kollégák által végzett áttekintésre adott válaszaiért és a kézirat végső változatának beadásában nyújtott támogatásáért.

Függelék. Specifikus étrendi ajánlások nôk számára

Tápanyag

Köszönetnyilvánítás

Adag

Adag összetétele

Gyümölcs és zöldség

≥4,5 csésze/nap

1 csésze nyers leveles zöldség, 1/2 csésze felvágott nyers vagy fôtt zöldség, 1/2 csésze zöldséglé; 1 közepes méretû gyümölcs, 1/4 csésze aszalt gyümölcs, 1/2 csésze friss vagy fagyasztott gyümölcs, illetve befôtt, 1/2 csésze gyümölcslé

Hal

2/hét

1 dl, fôzve (lehetôleg olajos húsú hal)

Rostanyagok

30 g/nap (1,1 g/10 g szénhidrát) Gabonakorpa, gabonamagvak, avokádó stb.

Teljes kiôrlésû gabona

3/nap

Cukor

<5/hét (<450 kcal/hét a cukorral 1 evôkanálnyi cukor, 1 evôkanálnyi lekvár vagy dzsem, 1/2 csésze szorbet, 1 csésze limonádé édesített üdítôitalokból)

Olajos magvak, hüvelyesek és magvak

≥4/hét

1/3 csésze vagy 0,4 dl olajos mag (a makadámdió és a sós magvak fogyasztása kerülendô), 2 evôkanálnyi mogyoróvaj, 2 evôkanálnyi vagy 0,5 dl mogyoró, 1/2 csésze fôtt hüvelyes (szárazbab vagy borsó)

Telített zsírok

A teljes energiabevitel <7%-a

Többek között a mélyfagyasztott ételek, a húson lévô zsír és a csirke bôre, az elôrecsomagolt desszertek, a vaj és a tejföl tartalmazza

Koleszterin

<150 mg/nap

Többek között állati eredetû húsokban, belsôségekben és tojásban található

Alkohol

≤1/nap

1,2 dl bor, 3,5 dl sör, 0,4 dl 40% alkoholt tartalmazó tömény ital vagy 0,3 dl 50% alkoholt tartalmazó tömény ital

Nátrium

<1500 mg/nap

Transzzsírsavak

0

1 szelet kenyér, 0,3 dl száraz gabona, 1/2 csésze fôtt rizs, tészta vagy gabona (mindegyik teljes kiôrlésû gabonából)

0


7/13/11

5:22 PM

Page 77

Érdekeltségek

Az irányelv megírását végzô munkacsoport érdekeltségei Az irányelv megírását végzô munkacsoport tagja

Lori Mosca

Munkahely

Kutatói ösztöndíj

Egyéb kutatási támogatás

Columbia University

Nincs

Mosca és mtsai

Elôadói pozíció/ honoráriumok

Szakértô tanú


Tanácsadói pozíció/ tanácsadó testületi Tulajdonosi érdekek tagság

Egyéb

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Emelia J. Benjamin Boston University Itamar Medlcal†; Schools of Medicine NIH: NHLBI/NIA† and Public Health

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Kathy Berra

Stanford University

Nincs

Nincs

BoehringerIngelheim*; Novartis*; Pfizer*

Nem

Nincs

Aspirin Task Force (Partnership for Prevention)*

Nem

Judy L. Bezanson

American Heart Association

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Rowena J. Dolor

Duke University

AHRQ†; NIH†

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Donald M. LloydJones

Northwestern University

Nincs

Nincs

Pfizer*

Nem

Nincs

Nincs

Nem

L. Kristin Newby

Duke University Medical Center

Amgent; Amylin*; AstraZeneca*; diaDexus†; GlaxoSmithKline†, Merck & Company†; Schering Plough (jelenlegi tulajdonosa a Merck)†

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Case Western Reserve University

NIH*

Nincs

AstraZeneca*; Boehringer Ingelheim*; Innovia*; Merck*; Otuska*; SanofiAventis*; Solvay*

Nem

Nincs

FDA;* GE Healthcare†

Nem

Mayo Clinic Rochester

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Ileana L. Pina

Véronique L. Roger Leslee J. Shaw

Emory University Bracco Diagnostics;† GE Healthcare†

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Dong Zhao

Capital Medical University/Beijing Anzhen Hospital/Beijing Institute of Heart, Lung, and Blood Vessel Diseases

Nincs

Nincs

Elôadást tartott „Womens Health” címmel egy nôkbôl álló kardiológuscsoport elôtt, akik körülbelül 20 pekingi kórházban dolgoztak. Az elôadást a Woman Physician Association szervezte, de a Novartis támogatta*

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Theresa M. Beckie

University of South Florida

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Cheryl Bushnell

Wake Forest NIH KO2NS058760, Bristol-Myers Squibb, University Health Vizsgálatvezetô, az AVAIL regiszter Sciences „Sex Differences társ-vizsgálatvezetôje† in Markers of Vascular Risk”†

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Jeanine D’Armiento

Columbia University

Nincs

Nincs

77


78

7/13/11

5:22 PM

Page 78


Az irányelv megírását végzô munkacsoport érdekeltségei (folytatás) Az irányelv megírását végzô munkacsoport tagja

Penny M. Kris-Etherton




Szakértô tanú Nem

Nincs

Munkahely


Pennsylvania State University

Nincs

USDA, az „Development Implementation, and Testing Educational programs toTrack Weight Loss using the 2005 Dietary GLs in Premenopausal Women” címû vizsgálat vizsgálatvezetôje†

Nincs

Egyéb

A Women Heart Tanácsadó Testületének tagja*

Nem

Jing Fang

CDC

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Theodore G. Ganiats

UCSD

None Amgen*; NIH*

Nincs

Nincs

A felperes tanúja egy bírósági ügyben, amelynek oka a mélyvénás trombózis profilaxis elmaradása volt*

Nincs

American Academy of Family Physicians; American College of Cardiology*; American Heart Association*

Nem

UCLA School of Medicine

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

University of Pennsylvania

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

ACC*; McKesson*; PriMed*

Nem

Nincs

ACC*; McKesson*; PriMed*

Nem

Nincs

Nincs

Az AstraZeneca szakértôje a Seroquellel kapcsolatban (nem történt per, tanúvallomás vagy tárgyalás), az ALZA/Johnson & Johnson szakértôje a fentanyllal kapcsolatban (nem történt per, tanúvallomás vagy tárgyalás)† kiegészítés: tanúvallomás a fentanyllal kapcsolatos esetben: Auburn vs. Johnson & Johnson és társai, nem történt tárgyalás†, kiegészítés: a Johnson & Johnson és társai szakértôje az OrthoEvrával kapcsolatban (tanúvallomás a Crespin vs. Johnson & Johnson és társai ügyben, nem történt tárgyalás)

Nincs

Nincs

Nem

Antoinette S. Gomes Clarisa R. Gracia

Constance K. Haan University of Florida College of MedicineJacksonville Elizabeth A. Jackson

Debra R. Judelson

University NIH†; University of of Michigan Health Michigan System Cardiovascular Center† Cardiovascular Medical Group of Southern California

Nincs


7/13/11

5:22 PM

Page 79

Mosca és mtsai

Az irányelv megírását végzô munkacsoport érdekeltségei (folytatás) Az irányelv megírását végzô munkacsoport tagja

Munkahely


Drexel University College of Medicine

Nincs

Nincs

Genzyme Corp.*

Nem

Nincs

Genzyme Corp.*

Nem

Carl J. Lavie

Ochsner Health System

Nincs

Nincs

Abbott Laboratories†; GlaxoSmithKline†; Pfizer†

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Anne Moore

Vanderbilt School of Nursing

Nincs

Nincs

Bayer*; Teva Pharmaceuticals*

Nem

Nincs

Bayer*; Teva Pharmaceuticals*

Nem

Nancy A. Nussmeier

SUNY Upstate Medical University

Conmed*; Nonin*

Nincs

Schering Plough*

Nem

Nincs

Novo Nordisk*; Schering Plough*

Nem

Elizabeth Ofili

Morehouse School of Medicine

Bristol Myers Squibb†; NIH†

Nincs

Novartis†

Nem

Nincs

Merck & Co*; Novartis*; Sanofi Aventis

Nem

Suzanne Oparil

University of Alabama at Birmingham

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Pamela Ouyang

Johns Hopkins University

Bristol-Myers Squibb†; NIH†

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Society of Women’s Health Research, ISIS Fund CVD Network*

Nem

Department of Health and Human Services (NIH)

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Kormányzati alkalmazott, aki köteles betartani a HHS etikai normáit

Drexel University College of Medicine

Nincs

Nincs

GlaxoSmithKline*

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Sidney C. Smith, Jr University of North Carolina at Chapel Hill

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

George Sopko

NHLBI

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Nisha ChandraStrobos

Johns Hopkins Bayview Medical Center

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Elaine M. Urbina

Cincinnati Children’s Hospital

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Viola Vaccarino

Emory University School of Medicine

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Nanette K. Wenger

Emory University Gilead Sciences†; School of Medicine Merck†; NHLBI†; Pfizer†; SanofiAventis†; Schering-Plough†

Abbott†; Eli Lilly†; NHLBI†

Nincs

Nem

Nincs

Abbott Laboratories†; CVTherapeutics†; Eli Lilly†; Pfizer†; Schering-Plough†

Nem

Vivian W. Pinn

Katherine Sherif

Szakértô tanú


79


Ellie Kelepouris



Egyéb

Ebben a táblázatban bemutatjuk az irányelv megírását végzô munkacsoport tagjainak olyan kapcsolatait, amelyeket jelenlegi vagy feltételezhetô érdekütközéseknek lehet tekinteni az érdekeltségeket bemutató kérdôív alapján, amit az irányelv megírását végzô munkacsoport minden tagjának ki kellett töltenie és le kellett adnia. A kapcsolatot akkor tekintjük „jelentôsnek”, ha a) az adott személy ezáltal több mint 10 000 dollárt vagy bruttó keresetének több mint 5%-át keresi meg bármely 12 hónapos idôszakban, vagy b) az adott személy a cég vagy a szavazati jogok legalább 5%-át birtokolja, illetve a cég piaci értékébôl legalább 10 000 dollár birtokosa. A kapcsolat akkor tekintendô „közepes mértékûnek”, ha nem éri el a fentiekben meghatározott „jelentôs” mértéket. * Közepes mértékû. † Jelentôs.


80

7/13/11

5:22 PM

Page 80


Az irányelvet lektorálók érdekeltségei Lektor

Munkahely

Vera Bittner

University of Alabama at Birmingham

Eliot A. Brinton



Gilead: WSDQ Study†; Roche- Az ALECARDIO DAL-Outcomes Study†; vizsgálat nemzeti GSK-Stability Trial†; koordinátora NIH/Yale-VIRGO Registry†; (Roche)* NIH-Abbot-AIM HIGH trial†


Szakértô Tulajdonosi tanú érdekek

Tanácsadói pozíció/tanácsadó testületi tagság

Egyéb

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

A National Lipid Association elôzô elnöke

University of Utah

Abbott†; GSK†; Merck†

Nincs

Abott†; DaiichiSankyo*; GSK†; Kaneka*; Merck†; Takeda†

Nem

Nincs

Abott*; Amarin*; Atherotech†; DalichiSankyo*; Essentialis*; GSK*; Merck*; Takeda*

Nem

Monique V. Chireau

Duke University

Duke Translational Research Institute†; Duke Clinical Research Unit*

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

A Chireau tanácsadója/tanácsadó testületi tag, Templeton Foundation*

Nem

Jennifer Cummings

Akron General Medical Center

Nincs

Nincs

Sanofi Aventis*; Nem Boston Scientific*; Medtronic*; St Jude*

Nincs

Corazon Consulting*, St Jude*, Medtronic*

Nem

Claire Duvernoy

VA Healthcare System

VA Cooperative Studies Program*

Sanofi-Aventis*

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Federico Gentile

Centro Medico Diagnostico (Nápoly, Olaszország)

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Suzanne Hughes

Summa Health System (Akron, OH)

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

University of Minnesota

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Sanjay Kaul

Cedars-Sinai Medical Center

Hoffman La Roche*

Nincs

Nincs

Nem

Johnson & Johnson*

Hoffman La Roche*; FDA*

Nem

Mary McGrae McDermott

Northwestern University

NHLBI†

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Közremûködô szerkesztô, JAMA †

Ohio State University

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Dallas Nephrology Associates

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

UCSF

Flight Attendant Medical Research Institute*

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

GTAF*; FDA CVD szakértôi testület*

Nem

Vincent L. Sorrell

University of Arizona

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Deborah Wesley

Wake Forest University

Nincs

Nincs

Nincs

Nem

Nincs

Nincs

Nem

Courtney O. Jordan

Laxmi S. Mehta C.Venkata S. Ram Rita F. Redberg

Ebben a táblázatban bemutatjuk az irányelvet lektoráló munkacsoport tagjainak olyan kapcsolatait, amelyeket jelenlegi vagy feltételezhetô érdekütközéseknek lehet tekinteni az érdekeltségeket bemutató kérdôív alapján, amit az irányelvet lektoráló munkacsoport minden tagjának ki kellett töltenie és le kellett adnia. A kapcsolatot akkor tekintjük „jelentôsnek”, ha a) az adott személy ezáltal több mint 10 000 dollárt vagy bruttó keresetének több mint 5%-át keresi meg bármely 12 hónapos idôszakban, vagy b) az adott személy a cég vagy a szavazati jogok legalább 5%-át birtokolja, illetve a cég piaci értékébôl legalább 10 000 dollár birtokosa. A kapcsolat akkor tekintendô „közepes mértékûnek”, ha nem éri el a fentiekben meghatározott „jelentôs” mértéket. *Közepes mértékû. †Jelentôs.


7/13/11

Irodalom

5:22 PM

Page 81

1. Mosca L, Grundy SM, Judelson D, King K, Limacher M, Oparil S, Pasternak R, Pearson TA, Redberg RF, Smith SC Jr, Winston M, Zinberg S. Guide to preventive cardiology for women: AHA/ACC Scientific Statement Consensus panel statement. Circulation. 1999;99:2480–2484. 2. Mosca L, Mochari-Greenberger H, Dolor RJ, Newby LK, Robb KJ. Twelve-year follow-up of American women’s awareness of cardiovascular disease risk and barriers to heart health. Circ Cardiovasc Qual Outcomes. 2010;3:120–127. 3. Xu JQ, Kochanek KD, Murphy SL, B. T-V. Deaths: Final Data for 2007: National Vital Statistics Reports. Hyattsville, MD: National Center for Health Statistics; 2010. 4. Ford ES, Ajani UA, Croft JB, Critchley JA, Labarthe DR, Kottke TE, Giles WH, Capewell S. Explaining the decrease in U.S. deaths from coronary disease, 1980–2000. N Engl J Med. 2007;356:2388–2398. 5. Rossouw JE, Anderson GL, Prentice RL, LaCroix AZ, Kooperberg C, Stefanick ML, Jackson RD, Beresford SA, Howard BV, Johnson KC, Kotchen JM, Ockene J; Writing Group for the Women’s Health Initiative Investigators. Risks and benefits of estrogen plus progestin in healthy postmenopausal women: principal results from the Women’s Health Initiative randomized controlled trial [summary for patients appears in CMAJ. 2002;2167:2377–2378 and J Fam Pract. 2002;2051: 2821]. JAMA. 2002;288:321–333. 6. Roger VL, Go AS, Lloyd-Jones DM, Adams RJ, Berry JD, Brown TM, Carnethon MR, Dai S, de Simone G, Ford ES, Fox CS, Fullerton HJ, Gillespie C, Greenlund KJ, Hailpern SM, Heit JA, Ho PM, Howard VJ, Kissela BM, Kittner SJ, Lackland DT, Lichtman JH, Lisabeth LD, Makuc DM, Marcus GM, Marelli A, Matchar DB, McDermott MM, Meigs JB, Moy CS, Mozaffarian D, Mussolino ME, Nichol G, Paynter NP, Rosamond WD, Sorlie PD, Stafford RS, Turan TN, Turner MB, Wong ND, Wylie-Rosett J; on behalf of the American Heart Association Statistics Committee and Stroke Statistics Subcommittee. Heart disease and stroke statistics— 2011 update: a report from the American Heart Association [published correction appears in Circulation. 2011;123: e240]. Circulation. 2011;123:e18–e209. 7. Kleindorfer D, Khoury J, Broderick JP, Rademacher E, Woo D, Flaherty ML, Alwell K, Moomaw CJ, Schneider A, Pancioli A, Miller R, Kissela BM. Temporal trends in public awareness of stroke: warning signs, risk factors, and treatment. Stroke. 2009;40:2502–2506. 8. Ferris A, Robertson RM, Fabunmi R, Mosca L; American Heart Association; American Stroke Association. American Heart Association and American Stroke Association national survey of stroke risk awareness among women. Circulation. 2005;111:1321–1326. 9. Wann LS, Curtis AB, January CT, Ellenbogen KA, Lowe JE, Estes NA 3rd, Page RL, Ezekowitz MD, Slotwiner DJ, Jackman WM, Stevenson WG, Tracy CM, Jacobs AK. 2011 ACCF/AHA/HRS focused update on the management of patients with atrial fibrillation (updating the 2006 guideline): a report of the American College of Cardiology Foundation/ American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. Circulation. 2010;123:104–123. 10. Fuster V, Ryden LE, Cannom DS, Crijns HJ, Curtis AB, Ellenbogen KA, Halperin JL, Le Heuzey JY, Kay GN, Lowe JE, Olsson SB, Prystowsky EN, Tamargo JL, Wann S, Smith SC Jr, Jacobs AK, Adams CD, Anderson JL, Antman EM, Halperin, JL, Hunt SA, Nishimura R, Ornato JP, Page RL, Riegel B, Priori SG, Blanc JJ, Budaj A, Camm AJ, Dean V, Deckers JW, Despres C, Dickstein K, Lekakis J, McGregor K, Metra M, Morais J, Osterspey A, Tomargo JL, Zamorano JL. ACC/AHA/ESC 2006 guidelines for the management of patients with atrial fibrillation: a report of the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines and the European Society of Cardiology Committee for Practice Guidelines (Writing Committee to Revise the 2001 Guidelines for the Management of Patients With Atrial Fibrillation): developed in collaboration with the European Heart Rhythm Association and the Heart Rhythm Society. Circulation. 2006;114:e257–e354. 10a Wann LS, Curtis AB, Ellenbogen KA, Estes NAM 3rd, Ezekowitz MD, Jackman WM, January CT, Lowe JE, Page RL, Slotwiner DJ, Stevenson WG, Tracy CM, writing on behalf of the 2006 ACC/AHA/ESC Guidelines for the Management of Patients With Atrial Fibrillation Writing Committee. 2011 ACCF/AHA/HRS focused update on the management of patients with atrial fibrillation (update on dabigatran): a report of the American College of Cardiology Foundation/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. Circulation. February 14, 2011. DOI: 10.1161/CIR.0b013e31820f14c0. http://circ.ahajournals.org/cgi /reprint/CIR.0b013e31820f14c0. Accessed February 14, 2011. 11. Hertz RP, Unger AN, Cornell JA, Saunders E. Racial disparities in hypertension prevalence, awareness, and management. Arch Intern Med. 2005;165:2098–2104. 12. Preis SR, Hwang SJ, Coady S, Pencina MJ, D’Agostino RB Sr, Savage PJ, Levy D, Fox CS. Trends in all-cause and cardiovascular disease mortality among women and men with and without diabetes mellitus in the Framingham Heart Study, 1950 to 2005. Circulation. 2009;119: 1728–1735.

Mosca és mtsai


81

13. Gholizadeh L, Davidson P. More similarities than differences: an international comparison of CVD mortality and risk factors in women. Health Care Women Int. 2008;29:3–22. 14. Mosca L, Appel LJ, Benjamin EJ, Berra K, Chandra-Strobos N, Fabunmi RP, Grady D, Haan CK, Hayes SN, Judelson DR, Keenan NL, McBride P, Oparil S, Ouyang P, Oz MC, Mendelsohn ME, Pasternak RC, Pinn VW, Robertson RM, Schenck-Gustafsson K, Sila CA, Smith SC Jr, Sopko G, Taylor AL, Walsh BW, Wenger NK, Williams CL; American Heart Association. Evidence-based guidelines for cardiovascular disease prevention in women. Circulation. 2004;109:672–693. 15. Mosca L, Banka CL, Benjamin EJ, Berra K, Bushnell C, Dolor RJ, Ganiats TG, Gomes AS, Gornik HL, Gracia C, Gulati M, Haan CK, Judelson DR, Keenan N, Kelepouris E, Michos ED, Newby LK, Oparil S, Ouyang P, Oz MC, Petitti D, Pinn VW, Redberg RF, Scott R, Sherif K, Smith SC Jr, Sopko G, Steinhorn RH, Stone NJ, Taubert KA, Todd BA, Urbina E, Wenger NK; for the Expert Panel/Writing Group including the American Heart Association; American Academy of Family Physicians; American College of Obstetricians and Gynecologists; American College of Cardiology Foundation; Society of Thoracic Surgeons; American Medical Women’s Association; Centers for Disease Control and Prevention; Office of Research on Women’s Health; Association of Black Cardiologists; American College of Physicians; World Heart Federation; National Heart, Lung, and Blood Institute; American College of Nurse Practitioners. Evidence-based guidelines for cardiovascular disease prevention in women: 2007 update [published correction appears in Circulation. 2007;115:e407]. Circulation. 2007;115:1481–1501. 16. Mosca L. Aspirin chemoprevention: one size does not fit all. Circulation. 2008;117:2844–2846. 17. Berger JS, Roncaglioni MC, Avanzini F, Pangrazzi I, Tognoni G, Brown DL. Aspirin for the primary prevention of cardiovascular events in women and men: a sex-specific meta-analysis of randomized controlled trials. JAMA. 2006;295:306–313. 18. Lloyd-Jones DM, Leip EP, Larson MG, D’Agostino RB, Beiser A, Wilson PW, Wolf PA, Levy D. Prediction of lifetime risk for cardiovascular disease by risk factor burden at 50 years of age. Circulation. 2006;113: 791–798. 19. Lakoski SG, Greenland P, Wong ND, Schreiner PJ, Herrington DM, Kronmal RA, Liu K, Blumenthal RS. Coronary artery calcium scores and risk for cardiovascular events in women classified as “low risk” based on Framingham risk score: the Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis (MESA). Arch Intern Med. 2007;167:2437–2442. 20. National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III). Third report of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III) final report. Circulation. 2002;106:3143–3421. 21. Hsia J, Rodabough RJ, Manson JE, Liu S, Freiberg MS, Graettinger W, Rosal MC, Cochrane B, Lloyd-Jones D, Robinson JG, Howard BV; Women’s Health Initiative Research Group. Evaluation of the American Heart Association cardiovascular disease prevention guideline for women. Circ Cardiovasc Qual Outcomes. 2010;3:128–134. 22. Lloyd-Jones DM, Hong Y, Labarthe D, Mozaffarian D, Appel LJ, Van Horn L, Greenlund K, Daniels S, Nichol G, Tomaselli GF, Arnett DK, Fonarow GC, Ho PM, Lauer MS, Masoudi FA, Robertson RM, Roger V, Schwamm LH, Sorlie P, Yancy CW, Rosamond WD; on behalf of the American Heart Association Strategic Planning Task Force and Statistics Committee. Defining and setting national goals for cardiovascular health promotion and disease reduction: the American Heart Association’s Strategic Impact Goal through 2020 and beyond. Circulation. 2010;121:586–613. 23. D’Agostino RB Sr, Vasan RS, Pencina MJ, Wolf PA, Cobain M, Massaro JM, Kannel WB. General cardiovascular risk profile for use in primary care: the Framingham Heart Study. Circulation. 2008;117: 743–753. 24. Ridker PM, Buring JE, Rifai N, Cook NR. Development and validation of improved algorithms for the assessment of global cardiovascular risk in women: the Reynolds Risk Score. JAMA. 2007;297:611–619. 25. Assmann G, Cullen P, Schulte H. Simple scoring scheme for calculating the risk of acute coronary events based on the 10-year follow-up of the prospective cardiovascular Munster (PROCAM) study. Circulation. 2002;105:310–315. 26. Conroy RM, Pyorala K, Fitzgerald AP, Sans S, Menotti A, De Backer G, De Bacquer D, Ducimetiere P, Jousilahti P, Keil U, Njolstad I, Oganov RG, Thomsen T, Tunstall-Pedoe H, Tverdal A, Wedel H, Whincup P, Wilhelmsen L, Graham IM; Score Project Group. Estimation of ten-year risk of fatal cardiovascular disease in Europe: the SCORE project. Eur Heart J. 2003;24:987–1003. 27. Hippisley-Cox J, Coupland C, Vinogradova Y, Robson J, May M, Brindle P. Derivation and validation of QRISK, a new cardiovascular disease risk score for the United Kingdom: prospective open cohort study. BMJ. 2007;335:136.


82

7/13/11

5:22 PM

Page 82


28. Heart Protection Study Collaborative Group. Statin cost-effectiveness in the United States for people at different vascular risk levels. Circ Cardiovasc Qual Outcomes. 2009;2:65–72. 29. Ridker PM, Danielson E, Fonseca FA, Genest J, Gotto AM Jr, Kastelein JJ, Koenig W, Libby P, Lorenzatti AJ, MacFadyen JG, Nordestgaard BG, Shepherd J, Willerson JT, Glynn RJ. Rosuvastatin to prevent vascular events in men and women with elevated C-reactive protein. N Engl J Med. 2008;359:2195–2207. 30. Ridker PM, Cook NR, Lee IM, Gordon D, Gaziano JM, Manson JE, Hennekens CH, Buring JE. A randomized trial of low-dose aspirin in the primary prevention of cardiovascular disease in women. N Engl J Med. 2005;352:1293–1304. 31. Lloyd-Jones DM, Leip EP, Larson MG, Vasan RS, Levy D. Novel approach to examining first cardiovascular events after hypertension onset. Hypertension. 2005;45:39–45. 32. Grundy SM, Cleeman JI, Merz CN, Brewer HB Jr, Clark LT, Hunninghake DB, Pasternak RC, Smith SC Jr, Stone NJ. Implications of recent clinical trials for the National Cholesterol Education Program Adult Treatment Panel III guidelines [published correction appears in Circulation. 2004;110:763]. Circulation. 2004;110:227–239. 33. Cavanaugh-Hussey MW, Berry JD, Lloyd-Jones DM. Who exceeds ATP-III risk thresholds? Systematic examination of the effect of varying age and risk factor levels in the ATP-III risk assessment tool. Prev Med. 2008;47:619–623. 34. Vasan RS, Sullivan LM, Wilson PW, Sempos CT, Sundstrom J, Kannel WB, Levy D, D’Agostino RB. Relative importance of borderline and elevated levels of coronary heart disease risk factors. Ann Intern Med. 2005;142:393–402. 35. Marma AK, Lloyd-Jones DM. Systematic examination of the updated Framingham Heart Study general cardiovascular risk profile. Circulation. 2009;120:384–390. 36. Pencina MJ, D’Agostino RB Sr, Larson MG, Massaro JM, Vasan RS. Predicting the 30-year risk of cardiovascular disease: the Framingham Heart Study. Circulation. 2009;119:3078–3084. 37. Marma AK, Berry JD, Ning H, Persell SD, Lloyd-Jones DM. Distribution of 10-year and lifetime predicted risks for cardiovascular disease in US adults: findings from the National Health and Nutrition Examination Survey 2003 to 2006. Circ Cardiovasc Qual Outcomes. 2010; 3:8–14. 38. Pearson TA, Mensah GA, Alexander RW, Anderson JL, Cannon RO 3rd, Criqui M, Fadl YY, Fortmann SP, Hong Y, Myers GL, Rifai N, Smith SC Jr, Taubert K, Tracy RP, Vinicor F; Centers for Disease Control and Prevention; American Heart Association. Markers of inflammation and cardiovascular disease: application to clinical and public health practice: a statement for healthcare professionals from the Centers for Disease Control and Prevention and the American Heart Association. Circulation. 2003;107:499–511. 39. Hlatky MA, Greenland P, Arnett DK, Ballantyne CM, Criqui MH, Elkind MS, Go AS, Harrell FE Jr, Hong Y, Howard BV, Howard VJ, Hsue PY, Kramer CM, McConnell JP, Normand SL, O’Donnell CJ, Smith SC Jr, Wilson PW; American Heart Association Expert Panel on Subclinical Atherosclerotic Diseases and Emerging Risk Factors and the Stroke Council. Criteria for evaluation of novel markers of cardiovascular risk: a scientific statement from the American Heart Association. Circulation. 2009;119:2408–2416. 40. Greenland P, Bonow RO, Brundage BH, Budoff MJ, Eisenberg MJ, Grundy SM, Lauer MS, Post WS, Raggi P, Redberg RF, Rodgers GP, Shaw LJ, Taylor AJ, Weintraub WS, Harrington RA, Abrams J, Anderson JL, Bates ER, Grines CL, Hlatky MA, Lichtenberg RC, Lindner JR, Pohost GM, Schofield RS, Shubrooks SJ Jr, Stein JH, Tracy CM, Vogel RA, Wesley DJ; American College of Cardiology Foundation Clinical Expert Consensus Task Force (ACCF/AHA Writing Committee to Update the 2000 Expert Consensus Document on Electron Beam Computed Tomography); Society of Atherosclerosis Imaging and Prevention; Society of Cardiovascular Computed Tomography. ACCF/AHA 2007 clinical expert consensus document on coronary artery calcium scoring by computed tomography in global cardiovascular risk assessment and in evaluation of patients with chest pain: a report of the American College of Cardiology Foundation Clinical Expert Consensus Task Force (ACCF/AHA Writing Committee to Update the 2000 Expert Consensus Document on Electron Beam Computed Tomography). Circulation. 2007;115:402–426. 41. Greenland P, Alpert JS, Beller GA, Benjamin EJ, Budoff MJ, Fayad ZA, Foster E, Hlatky MA, Hodgson JM, Kushner FG, Lauer MS, Shaw LJ, Smith SC Jr, Taylor AJ, Weintraub WS, Wenger NK, Jacobs AK. 2010 ACCF/AHA guideline for assessment of cardiovascular risk in asymptomatic adults: a report of the American College of Cardiology Foundation/American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. Circulation. 2010;122:e584–e636. 42. Polonsky TS, McClelland RL, Jorgensen NW, Bild DE, Burke GL, Guerci AD, Greenland P. Coronary artery calcium score and risk classification for coronary heart disease prediction. JAMA. 2010;303:1610–1616.

43. Nambi V, Chambless L, Folsom AR, He M, Hu Y, Mosley T, Volcik K, Boerwinkle E, Ballantyne CM. Carotid intima-media thickness and presence or absence of plaque improves prediction of coronary heart disease risk: the ARIC (Atherosclerosis Risk In Communities) study. J Am Coll Cardiol. 2010;55:1600–160. 44. Wilson BJ, Watson MS, Prescott GJ, Sunderland S, Campbell DM, Hannaford P, Smith WC. Hypertensive diseases of pregnancy and risk of hypertension and stroke in later life: results from cohort study. BMJ. 2003;326:845. 45. Ray JG, Vermeulen MJ, Schull MJ, Redelmeier DA. Cardiovascular Health After Maternal Placental Syndromes (CHAMPS): populationbased retrospective cohort study. Lancet. 2005;366:1797–1803. 46. Bellamy L, Casas JP, Hingorani AD, Williams DJ. Pre-eclampsia and risk of cardiovascular disease and cancer in later life: systematic review and meta-analysis. BMJ. 2007;335:974. 47. Kaaja RJ, Greer IA. Manifestations of chronic disease during pregnancy. JAMA. 2005;294:2751–2757. 48. Banerjee M, Cruickshank JK. Pregnancy as the prodrome to vascular dysfunction and cardiovascular risk. Nat Clin Pract Cardiovasc Med. 2006;3:596–603. 49. Garovic VD, Hayman SR. Hypertension in pregnancy: an emerging risk factor for cardiovascular disease. Nat Clin Pract Nephrol. 2007;3: 613–622. 50. Sattar N. Do pregnancy complications and CVD share common antecedents? Atheroscler Suppl. 2004;5:3–7. 51. Salmon JE, Roman MJ. Subclinical atherosclerosis in rheumatoid arthritis and systemic lupus erythematosus. Am J Med. 2008; 121 (suppl 1): S3–S8. 52. Institute of Medicine. Unequal Treatment: Confronting Racial and Ethnic Disparities in Health Care. Washington, DC: National Academies Press; 2002. 53. Gornick ME. Disparities in Medicare services: potential causes, plausible explanations, and recommendations. Health Care Financ Rev. 2000;21(4):23–43. 54. Coleman-Miller B. A physician’s perspective on minority health. Health Care Financ Rev. 2000;21(4):45–56. 55. Williams DR, Rucker TD. Understanding and addressing racial disparities in health care. Health Care Financ Rev. 2000;21(4):75–90. 56. Campinha-Bacote J. The process of cultural competence in the delivery of healthcare services: a model of care. J Transcult Nurs. 2002;13: 181– 184; discussion 200–201. 57. Institute of Medicine CoQHCiA. Crossing the Quality Chasm: A New Health System for the 21st Century. Washington, DC: National Academy Press; 2001. 58. Institute of Medicine CoUaERaEDiHC. Unequal Treatment: Confronting Racial and Ethnic Disparities in Health Care. Washington, DC: National Academy Press; 2003. 59. Beach MC, Cooper LA, Robinson KA, et al; Johns Hopkins University Evidence-Based Practice Center. Strategies for Improving Minority Healthcare Quality: Final Report. Rockville, MD: US Agency for Healthcare Research and Quality; 2004. Report No. 04-E008-02. Contract No. 290-02-0018. 60. Gallo LC, Penedo FJ, Espinosa de los Monteros K, Arguelles W. Resiliency in the face of disadvantage: do Hispanic cultural characteristics protect health outcomes? J Pers. 2009;77:1707–1746. 61. Markides KS, Eschbach K. Aging, migration, and mortality: current status of research on the Hispanic paradox. J Gerontol B Psychol Sci Soc Sci. 2005;60(spec No. 2):68–75. 62. Heron M. Deaths: Leading Causes for 2006. Hyattsville, MD: National Center for Health Statistics; 2010. 63. Arias E. United States Life Tables by Hispanic Origin. Washington, DC: National Center for Health Statistics; 2010. 64. Betancourt GA Jr, Carrillo JE. Cultural competence in health care: emerging frameworks and practical approaches. The Commonwealth Fund. October 2002. 65. Saha S, Beach MC, Cooper LA. Patient centeredness, cultural competence and healthcare quality. J Natl Med Assoc. 2008;100:1275–1285. 66. Davis AM, Vinci LM, Okwuosa TM, Chase AR, Huang ES. Cardiovascular health disparities: a systematic review of health care interventions. Med Care Res Rev. 2007;64(suppl):29S–100S. 67. Lopez AD, Mathers CD, Ezzati M, Jamison DT, CJL. M. Global Burden of Disease and Risk Factors. Oxford, UK: Oxford University Press and World Bank; 2006. 68. Global Program on Evidence for Health Policy. Guidelines for WHO Guidelines. EPI/GPE/EQC/2003.I. Geneva, Switzerland: World Health Organization; 2003. 69. AGREE Collaboration. Development and validation of an international appraisal instrument for assessing the quality of clinical practice guidelines: the AGREE project. Qual Saf Health Care. 2003;12:18–23. 70. SIG Network. SIGN Guideline Development Handbook: SIGN 50. 2010. 71. Shiffman RN, Shekelle P, Overhage JM, Slutsky J, Grimshaw J, Deshpande AM. Standardized reporting of clinical practice guidelines: a pro-


7/13/11

5:22 PM

Page 83

Mosca és mtsai 72.

73. 74. 75.

76. 77.

78. 79. 80.

81.

82.

83. 84.

85. 86.

87.

88.

89. 90.

91.

92.

posal from the Conference on Guideline Standardization. Ann Intern Med. 2003;139:493–498. Schunemann HJ, Fretheim A, Oxman AD. Improving the use of research evidence in guideline development, 13: applicability, transferability and adaptation. Health Res Policy Syst. 2006;4:25. National Institute for Health and Clinical Excellence. Putting guidance into practice. http://www.nice.org.uk/usingguidance/. Accessed October 16, 2010. Guidelines International Network. International guideline library. http: //www.g-i-n.net/library. Accessed October 16, 2010. Edejer TT. Improving the use of research evidence in guideline development, 11: incorporating considerations of cost-effectiveness, affordability and resource implications. Health Res Policy Syst. 2006;4:23. Egan BM, Zhao Y, Axon RN. US trends in prevalence, awareness, treatment, and control of hypertension, 1988–2008. JAMA. 2010;303: 2043–2050. Hyre AD, Muntner P, Menke A, Raggi P, He J. Trends in ATP-IIIdefined high blood cholesterol prevalence, awareness, treatment and control among U.S. adults. Ann Epidemiol. 2007;17:548–555. Ong KL, Cheung BM, Wong LY, Wat NM, Tan KC, Lam KS. Prevalence, treatment, and control of diagnosed diabetes in the U.S. National Health and Nutrition Examination Survey 1999–2004. Ann Epidemiol. 2008;18:222–229. Cabana MD, Rand CS, Powe NR, Wu AW, Wilson MH, Abboud PA, Rubin HR. Why don’t physicians follow clinical practice guidelines? A framework for improvement. JAMA. 1999;282:1458–1465. Cabana MD, Kim C. Physician adherence to preventive cardiology guidelines for women. Womens Health Issues. 2003;13:142–149. DiMatteo MR. Variations in patients’ adherence to medical recommendations: a quantitative review of 50 years of research. Med Care. 2004; 42:200–209. Doroodchi H, Abdolrasulnia M, Foster JA, Foster E, Turakhia MP, Skelding KA, Sagar K, Casebeer LL. Knowledge and attitudes of primary care physicians in the management of patients at risk for cardiovascular events. BMC Fam Pract. 2008;9:42. Barnhart J, Lewis V, Houghton JL, Charney P. Physician knowledge levels and barriers to coronary risk prevention in women: survey results from the Women and Heart Disease Physician Education Initiative. Womens Health Issues. 2007;17:93–100. Francke AL, Smit MC, de Veer AJ, Mistiaen P. Factors influencing the implementation of clinical guidelines for health care professionals: a systematic meta-review. BMC Med Inform Decis Mak. 2008;8:38. Prior M, Guerin M, Grimmer-Somers K. The effectiveness of clinical guideline implementation strategies: a synthesis of systematic review findings. J Eval Clin Pract. 2008;14:888–897. Redberg RF, Benjamin EJ, Bittner V, Braun LT, Goff DC Jr, Havas S, Labarthe DR, Limacher MC, Lloyd-Jones DM, Mora S, Pearson TA, Radford MJ, Smetana GW, Spertus JA, Swegler EW; American Academy of Family Physicians; American Association of Cardiovascular and Pulmonary Rehabilitation; Preventive Cardiovascular Nurses Association. AHA/ACCF [corrected] 2009 performance measures for primary prevention of cardiovascular disease in adults: a report of the American College of Cardiology Foundation/American Heart Association Task Force on Performance Measures (Writing Committee to Develop Performance Measures for Primary Prevention of Cardiovascular Disease): developed in collaboration with the American Academy of Family Physicians; American Association of Cardiovascular and Pulmonary Rehabilitation; and Preventive Cardiovascular Nurses Association [published correction appears in Circulation. 2010; 121:e445–e446]. Circulation. 2009;120:1296–1336. Petersen LA, Woodard LD, Urech T, Daw C, Sookanan S. Does payforperformance improve the quality of health care? Ann Intern Med. 2006;145:265–272. Cohen MG, Fonarow GC, Peterson ED, Moscucci M, Dai D, Hernandez AF, Bonow RO, Smith SC Jr. Racial and ethnic differences in the treatment of acute myocardial infarction: findings from the Get With the Guidelines–Coronary Artery Disease program. Circulation. 2010;121: 2294–2301. Lewis WR, Ellrodt AG, Peterson E, Hernandez AF, LaBresh KA, Cannon CP, Pan W, Fonarow GC. Trends in the use of evidence-based treatments for coronary artery disease among women and the elderly: findings from the Get With the Guidelines Quality-Improvement Program. Circ Cardiovasc Qual Outcomes. 2009;2:633–641. Clark CE, Smith LF, Taylor RS, Campbell JL. Nurse led interventions to improve control of blood pressure in people with hypertension: systematic review and meta-analysis. BMJ. 2010;341:c3995. Miller RR, Sales AE, Kopjar B, Fihn SD, Bryson CL. Adherence to heart-healthy behaviors in a sample of the U.S. population. Prev Chronic Dis. 2005;2:A18. Pham HH, Schrag D, O’Malley AS, Wu B, Bach PB. Care patterns in Medicare and their implications for pay for performance. N Engl J Med. 2007;356:1130–1139.


83

93. Bodenheimer T. Coordinating care: a perilous journey through the health care system. N Engl J Med. 2008;358:1064–1071. 94. Jackevicius CA, Mamdani M, Tu JV. Adherence with statin therapy in elderly patients with and without acute coronary syndromes. JAMA. 2002;288:462–467. 95. Cramer J, Rosenheck R, Kirk G, Krol W, Krystal J; VA Naltrexone Study Group 425. Medication compliance feedback and monitoring in a clinical trial: predictors and outcomes. Value Health. 2003;6:566–573. 96. Joint Commission. The Joint Commission announces the 2008 National Patient Safety Goals and Requirements. Jt Comm Perspect. 2007;27:1, 9–22. 97. Chobanian AV, Bakris GL, Black HR, Cushman WC, Green LA, Izzo JL Jr, Jones DW, Materson BJ, Oparil S, Wright JT Jr, Roccella EJ; Joint National Committee on Prevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure. National Heart, Lung, and Blood Institute; National High Blood Pressure Education Program Coordinating Committee. Seventh report of the Joint National Committee on Prevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure. Hypertension. 2003;42:1206–1252. 98. Kok G, van den Borne B, Mullen PD. Effectiveness of health education and health promotion: meta-analyses of effect studies and determinants of effectiveness. Patient Educ Couns. 1997;30:19–27. 99. Bandura A, Cervona D. Self-evaluative and self-efficacy mechanisms governing the motivational effects of goal systems. J Pers Soc Psych. 1983;45:1017–1028. 100. Miller WSR. Motivational Interviewing: Preparing People for Change. 2nd ed. New York, NY: Guilford; 2002. 101. Prochaska J, Norcross JCD. Changing for Good: A Revolutionary Six Stage Program for Overcoming Bad Habits and Moving Your Life Positively Forward. New York, NY: Avon Books, Inc; 1984. 102. Bobrie G, Postel-Vinay N, Delonca J, Corvol P; SETHI Investigators. Self-measurement and self-titration in hypertension: a pilot telemedicine study. Am J Hypertens. 2007;20:1314–1320. 103. Pickering TG, Miller NH, Ogedegbe G, Krakoff LR, Artinian NT, Goff D; American Heart Association; American Society of Hypertension; Preventive Cardiovascular Nurses Association. Call to action on use and reimbursement for home blood pressure monitoring: a joint scientific statement from the American Heart Association, American Society of Hypertension, and Preventive Cardiovascular Nurses Association. Hypertension. 2008;52:10–29. 104. Artinian NT, Fletcher GF, Mozaffarian D, Kris-Etherton P, Van Horn L, Lichtenstein AH, Kumanyika S, Kraus WE, Fleg JL, Redeker NS, Meininger JC, Banks J, Stuart-Shor EM, Fletcher BJ, Miller TD, Hughes S, Braun LT, Kopin LA, Berra K, Hayman LL, Ewing LJ, Ades PA, Durstine JL, Houston-Miller N, Burke LE; American Heart Association Prevention Committee of the Council on Cardiovascular Nursing. Interventions to promote physical activity and dietary lifestyle changes for cardiovascular risk factor reduction in adults: a scientific statement from the American Heart Association. Circulation. 2010;122:406–441. 105. Lorig KR, Ritter PL, Dost A, Plant K, Laurent DD, McNeil I. The Expert Patients Programme online, a 1-year study of an Internet-based selfmanagement programme for people with long-term conditions. Chronic Illn. 2008;4:247–256. 106. Riegel B, Moser DK, Anker SD, Appel LJ, Dunbar SB, Grady KL, Gurvitz MZ, Havranek EP, Lee CS, Lindenfeld J, Peterson PN, Pressler SJ, Schocken DD, Whellan DJ; on behalf of the American Heart Association Council on Cardiovascular Nursing; Council on Cardiovascular Nursing; Council on Clinical Cardiology; Council on Nutrition, Physical Activity, and Metabolism; and Interdisciplinary Council on Quality of Care and Outcomes Research. State of the science: promoting selfcare in persons with heart failure: a scientific statement from the American Heart Association. Circulation. 2009;120:1141–1163. 107. Mosca L, Mochari H, Christian A, Berra K, Taubert K, Mills T, Burdick KA, Simpson SL. National study of women’s awareness, preventive action, and barriers to cardiovascular health. Circulation. 2006;113: 525–534. 108. Quist-Paulsen P, Lydersen S, Bakke PS, Gallefoss F. Cost effectiveness of a smoking cessation program in patients admitted for coronary heart disease. Eur J Cardiovasc Prev Rehabil. 2006;13:274–280. 109. Franzosi MG, Brunetti M, Marchioli R, Marfisi RM, Tognoni G, Valagussa F; GISSI-Prevenzione Investigators. Cost-effectiveness analysis of n-3 polyunsaturated fatty acids (PUFA) after myocardial infarction: results from Gruppo Italiano per lo Studio della Sopravvivenza nell’Infarto (GISSI)-Prevenzione Trial. Pharmacoeconomics. 2001;19: 411–420. 110. Lindgren P, Buxton M, Kahan T, Poulter NR, Dahlof B, Sever PS, Wedel H, Jonsson B: ASCOT Trial Investigators. Economic evaluation of ASCOT-BPLA: antihypertensive treatment with an amlodipine-based regimen is cost effective compared with an atenolol-based regimen. Heart. 2008;94:e4. 111. Heidenreich PA, Davis BR, Cutler JA, Furberg CD, Lairson DR, Shlipak MG, Pressel SL, Nwachuku C, Goldman L. Cost-effectiveness of


84

112.

113. 114. 115. 116. 117.

118.

119.

120.

121.

122.

123.

124. 125. 126.

7/13/11

5:22 PM

Page 84

Circulation – Magyar Kiadás 2011. március chlorthalidone, amlodipine, and lisinopril as first-step treatment for patients with hypertension: an analysis of the Antihypertensive and LipidLowering Treatment to Prevent Heart Attack Trial (ALLHAT). J Gen Intern Med. 2008;23:509–516. Jonsson B, Buxton M, Hertzman P, Kahan T, Poulter N; Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial, Health Economics Working Group. Health economics of prevention of coronary heart disease and vascular events: a cost-effectiveness analysis based on the Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial (ASCOT). J Hum Hypertens. 2001; 15 (suppl 1):S53–S56. Oostenbrink JB, Tangelder MJ, Busschbach JJ, van Hout BA, Buskens E, Algra A, Lawson JA, Eikelboom BC; Dutch Bypass Oral Anticoagulants or Aspirin (BOA) Study Group. Cost-effectiveness of oral anticoagulants versus aspirin in patients after infrainguinal bypass grafting surgery. J Vasc Surg. 2001;34:254–262. Darba J, Izquierdo I, Pontes C, Navas C, Rovira J. Economic evaluation of triflusal and aspirin in the treatment of acute myocardial infarction. Pharmacoeconomics. 2002;20:195–201. Graves N, Barnett AG, Halton KA, Veerman JL, Winkler E, Owen N, Reeves MM, Marshall A, Eakin E. Cost-effectiveness of a telephonedelivered intervention for physical activity and diet. PLoS One. 2009; 4:e7135. Delahanty LM, Sonnenberg LM, Hayden D, Nathan DM. Clinical and cost outcomes of medical nutrition therapy for hypercholesterolemia: a controlled trial. J Am Diet Assoc. 2001;101:1012–1023. Masley S, Phillips S, Copeland JR. Group office visits change dietary habits of patients with coronary artery disease: the Dietary Intervention and Evaluation Trial (D.I.E.T.). J Fam Pract. 2001;50:235–239. Cox RH, White AH, Gaylord CK. A video lesson series is effective in changing the dietary intakes and food-related behaviors of low-income homemakers. J Am Diet Assoc. 2003;103:1488–1493. Befort CA, Donnelly JE, Sullivan DK, Ellerbeck EF, Perri MG. Group versus individual phone-based obesity treatment for rural women. Eat Behav. 2010;11:11–17. Sherwood NE, Jeffery RW, Pronk NP, Boucher JL, Hanson A, Boyle R, Brelje K, Hase K, Chen V. Mail and phone interventions for weight loss in a managed-care setting: weigh-to-be 2-year outcomes. Int J Obes (Lond). 2006;30:1565–1573. Southard BH, Southard DR, Nuckolls J. Clinical trial of an Internetbased case management system for secondary prevention of heart disease. J Cardiopulm Rehabil. 2003;23:341–348. Wheeler JR, Janz NK, Dodge JA. Can a disease self-management program reduce health care costs? The case of older women with heart disease. Med Care. 2003;41:706–715. Malone DC, Raebel MA, Porter JA, Lanty FA, Conner DA, Gay EC, Merenich JA, Vogel EA. Cost-effectiveness of sibutramine in the LOSE Weight Study: evaluating the role of pharmacologic weight-loss therapy within a weight management program. J Manag Care Pharm. 2005;11: 458–468. Lapuerta P, Simon T, Smitten A, Caro J; CHOICE Study Group: Caring for Hypertension on Initiation: Costs and Effectiveness. Assessment of the association between blood pressure control and health care resource use. Clin Ther. 2001;23:1773–1782. Boersma C, Carides GW, Atthobari J, Voors AA, Postma MJ. An economic assessment of losartan-based versus atenolol-based therapy in patients with hypertension and left-ventricular hypertrophy: results from the Losartan Intervention For Endpoint reduction (LIFE) study adapted to The Netherlands. Clin Ther. 2007;29:963–971. Bolin K, Lindgren B, Willers S. The cost utility of bupropion in smoking cessation health programs: simulation model results for Sweden. Chest. 2006;129:651–660.

127. Hurley SF, Matthews JP. The Quit Benefits Model: a Markov model for assessing the health benefits and health care cost savings of quitting smoking. Cost Eff Resour Alloc. 2007;5:2. 128. Johansson PM, Tillgren PE, Guldbrandsson KA, Lindholm LA. A model for cost-effectiveness analyses of smoking cessation interventions applied to a Quit-and-Win contest for mothers of small children. Scand J Public Health. 2005;33:343–352. 129. Pradelli L, Iannazzo S, Zaniolo O. The cost effectiveness and cost utility of valsartan in chronic heart failure therapy in Italy: a probabilistic Markov model. Am J Cardiovasc Drugs. 2009;9:383–392. 130. Ekman M, Bienfait-Beuzon C, Jackson J. Cost-effectiveness of irbesartan/hydrochlorothiazide in patients with hypertension: an economic evaluation for Sweden. J Hum Hypertens. 2008;22:845–855. 131. Zethraeus N, Strom O, Borgstrom F, Kanis JA, Jonsson B. The costeffectiveness of the treatment of high risk women with osteoporosis, hypertension and hyperlipidaemia in Sweden. Osteoporos Int. 2008;19:819–827. 132. Montgomery AA, Fahey T, Ben-Shlomo Y, Harding J. The influence of absolute cardiovascular risk, patient utilities, and costs on the decision to treat hypertension: a Markov decision analysis. J Hypertens. 2003;21:1753–1759. 133. Greving JP, Buskens E, Koffijberg H, Algra A. Cost-effectiveness of aspirin treatment in the primary prevention of cardiovascular disease events in subgroups based on age, gender, and varying cardiovascular risk. Circulation. 2008;117:2875–2883. 134. Pignone M, Earnshaw S, Pletcher MJ, Tice JA. Aspirin for the primary prevention of cardiovascular disease in women: a cost-utility analysis. Arch Intern Med. 2007;167:290–295. 135. Jensen C, Flum DR; 2004 ABS Consensus Conference. The costs of nonsurgical and surgical weight loss interventions: is an ounce of prevention really worth a pound of cure? Surg Obes Relat Dis. 2005;1:353–357. 136. Salem L, Devlin A, Sullivan SD, Flum DR. Cost-effectiveness analysis of laparoscopic gastric bypass, adjustable gastric banding, and nonoperative weight loss interventions. Surg Obes Relat Dis. 2008;4:26–32. 137. Craig BM, Tseng DS. Cost-effectiveness of gastric bypass for severe obesity. Am J Med. 2002;113:491–498. 138. Picot J, Jones J, Colquitt JL, Gospodarevskaya E, Loveman E, Baxter L, Clegg AJ. The clinical effectiveness and cost-effectiveness of bariatric (weight loss) surgery for obesity: a systematic review and economic evaluation. Health Technol Assess. 2009;13:1–190, 215–357, iii–iv. 139. Adler NE, Adashi EY, Aguilar-Gaxiola S, Amaro H, Anthony M, Brown DR, Col N, Cu-Uvin S, Faustman DL, Finnegan JR, Hazzard WR, Hefner JE, Miranda J, Mosca L, Peterson H, Pisano ED, Salganicoff A, Snetselaar LG; Institute of Medicine’s (IOM) Committee on Women’s Health Research. Women’s Health Research: Progress, Pitfalls, and Promise. Washington, DC: National Academies Press; 2010. 140. Deleted in proof. 141. Lichtenstein AH, Appel LJ, Brands M, Carnethon M, Daniels S, Franch HA, Franklin B, Kris-Etherton P, Harris WS, Howard B, Karanja N, Lefevre M, Rudel L, Sacks F, Van Horn L, Winston M, Wylie-Rosett J. Diet and lifestyle recommendations revision 2006: a scientific statement from the American Heart Association Nutrition Committee. Circulation. 2006;114:82–96. 142. Institute of Medicine. Dietary Reference Intakes for Calcium and Vitamin D. Washington, DC: National Academies Press; 2011. Fordította: Dr. Szűcs Regina

KULCSSZAVAK: AHA tudományos nyilatkozatai I szív- és érrendszeri betegségek I megelőzés I rizikófaktorok I nők I irányelvek I költséghatékonyság

11 5:22 PM Page 65

Recommend Documents