- Mit jelent az, hogy “megszelidíteni”? - Olyasmi, amit nagyon is elfelejettek az emberek – mondta a róka. – Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni. Antoine de Saint-Exupéry I A kis herceg
1.
A tervezési program Javaslatunkat a rendelkezésre álló terület és épületállomány adottságainak figyelembe vételével és áttanulmányozása után, a pályázati kiírás alapján tesszük meg. A területet megvizsgálva a következ??kre jutottunk: A területén lév?? m!!emlék épületek és a hozzájuk tartozó telkek sohasem álltak kapcsolatban egymással. Felépítésüket a mai igényekt??l eltér?? célok és funkciók, valamint egy száz évvel ezel??tt érvényben lév?? követelményrendszer határozta meg. Tervünknek tehát egy teljesen új helyzetre kell választ adnia. A századfordulón felépített két intézmény az akkori kor m!!szaki és funkcionális követelményrendszerét magas színvonalon elégytette ki. Mindegyik épület különálló intézményként kezdte m!!ködését, fejl??désüket az id?? haladtával felmerül?? új igények és a huszadik század nem teljesen vihartalan fordulatai indokolták, illetve okozták. Így bár a Lajta-féle épület a vakok szolgálatában létesült, ma mégis a mozgáskorlátozottak oktatásának ad otthont. Ha külön-külön vizsgáljuk az intézmények fejl??dését, és az abból adódó b??vítések, átalakítások eredményét, látszik, hogy azok a körülményekhez képest gyakorlati megfontolásokból ered?? és jóindulatú döntések alapján születtek - gondolunk itt az étterem-, tanterem-, és az uszodab??vítésre. Milyen ez az új helyzet? > > >
Egy intézményünk és egy összefügg?? területünk van az eddigi kett?? helyet. Kapcsolatot kell teremteni a két különálló, eddig függetlenül létez?? intézmény között. Egy közösségnek kell otthont adni, és az oktatás feltételeit gazdaságosan és jól ütemezhet?? módon megvalósítani.
Ezt hogyan gondoljuk megvalósítani? 1. Els?? lépésben a volt kórház épületét és környezetét kell birtokba venni, és megépíteni a diákotthont a hozzátartozó intézményekkel együtt. Nagyon fontos, hogy a bentlakó gyerekek minél el??bb otthonhoz jussanak. A biztos háttér, a nyugalom nagyon sokat jelent az életükben. Ez a lépés a kiürített kórházépület tervünk szerinti felújításával és az ahhoz kapcsolódó, lényegében attól különálló L-alakú, új szárny megépítésével jól szakaszolható módon valósítható meg. Így külön épülettömegekben, de lehet??leg egyszerre megépül a diákotthon, az ??ket kiszolgáló háttér, az óvoda, a játszótér és kert, valamint az intézményi gépkocsik elhelyezési gondját nagy részben megoldó parkolószint. 2. A fenti lépések következtében a Lajta-ház fels?? szintjei megüresednek. A Lajta-ház küls?? és bels?? átalakítási munkálatai szakaszosan megkezdhet??ek, és ezzel párhuzamosan az oktatás zavartalanul folyhat. A fels?? szintek rekonstrukciójának végére az oktatás feltételei a tantermek számának b??vülésével javul. Így rövidtávon egy jó, bár átmeneti megoldáshoz jutottunk.
3. A következ?? lépés az összeköt?? gerinc megépítése. Megépítése fontos a diákotthon és az iskola összekötése miatt. A gerinc mentén terveztük az új tanuszodát, mely kiegészül egy 25 m-es úszómedencével, ahol a diákok sportolhatnak, akár világversenyre is készülhetnek! 4. Az utolsó lépés a 21. század oktatási intézményének megteremtése. A Lajtaépület átalakítása és rekonstrukciója terveink szerint el??készíti az épületet egy új szárny befogadására, amelynek megépítése után korszer!! tantermekkel, tornateremmel, étteremmel és bejárattal, illetve uszodával egészül ki. Az új épületrészek fokozatos megépítése tehát - négy ütemre szakaszolhatóan – a toldaléképületek fokozatos megsz!!ntetésével érhet?? el. Bármennyire fájónak t!!nik els?? elgondolásra, de a Lajta-épületben a mozgáskorlátozottak korszer!! oktatása az elkövetkez?? száz évben csak a múlt század második felében épített toldaléképületek lebontásával valósítható meg. A szecessziós épület pedig újra régi formájában és pompájában ragyog!
2.
Beépítés, feltárás, funkcionális kialakítás Beépítés A tervezés f?? kihívása a ligetes, villaszer!!en beépített környezetben a nagy alapterület!! intézményt lehet??leg minél ‚láthatatlanabb‘ elhelyezése volt. A két nagyobb, m!!emléki épület már jelen formájában is feszíti a szomszédos épületek dimenzióját. Éppen ezért a szükségesen megépítend?? tereket egyrészt önálló, kisebbnek ható épülettömegben, másrészt egy, a környezettel párbeszédet folytató, hullámzó, zöldtetej!! gerincelemben helyeztük el. A tervezett új szárnyak nemcsak a régi és új tömegek közti kölcsönhatásokkal okoznak izgalmas térélményt az itt tanulók, dolgozók számára, hanem a régi és az új házak között izgalmas terek sorozatát is kialakítják. A két volt telket összekapcsoló épületegyüttes tehát a következ?? elemekre tagolható: > > >
a m!!emléki épületek (Lajta-épület, volt uzsoki kórház) áthúzódó, hullámzó zöldgerinc, új épületek (pavilonszer!! diákotthon, U-alakú általános iskola)
Tervünk egyik f?? eleme egy új, az intézményeket összekapcsoló közleked?? gerinc megépítése. Ez az elem nemcsak fizikailag köti össze a régi és új épületrészeket, hanem a Mexikói úti és a Korong utcai bejáratokat is összekapcsolja egymással. A m!!emlék épületeket, különösön a Lajta-féle házat, a megjelenésüket zavaró toldásoktól megszabadítottuk. A Lajta-ház esetében a T-alakú alaprajzból következik, hogy a függ??leges közlekedési csomópont, a szinteket átfogó rámpa a T csúcsánál az új, összeköt?? gerinc csatlakozási pontjánál – helyezend?? el logikusan. Ily módon a két (régi és új) iskolabejárat szoros kapcsolatba kerül egymással, a régi épületben található lift is terepszintr??l elérhet??vé válik. A régi f??bejárat mögötti szárny földszintjét - a jelenlegi alagsort - a 30 cm-mel mélyített udvarokkal egy szintre hoztuk. A teret a bels?? falaktól megtisztítva olyan multifunkcionális teremmé alakítottuk át, amely egyaránt használható színháztérként és zsibongóként. Ez a tér nemcsak a régi és az új épületszárny szerves összekapcsolását szolgálja, hanem a Lajta-ház által körülfogott ünnepi terek irányában is nyit.
Feltárás Tervünk alapvet?? szempontja az épületek akadálymentes megközelítésének kialakítása, a személygépkocsiból való kiveszélytelen helyen történ?? lebonyolítása.
és és
egyszer!! beszállás
Mindkett?? meglév?? épület el??lépcs??s f??bejárata alkalmatlan a tömeges és akadálymentes ki- és bejárásra annak ellenére, hogy építészeti szempontból az épületek leghangsúlyosabb helyét jelölik ki. A Lajta-épület intézményként megtartja a látogatók és az egyéb szolgáltatásait igénybe vev??k számára a Mexikói úti f??bejáratot. A Korong utcai iskolabejárat megépítésével a növendékek, az ??ket szállító szül??k és a minibuszok az iskolát a barátságosabb, forgalmilag kevésbé zsúfolt Korong utca felöl közelíthetik meg. A Korong utca irányából egy telken belüli útszakasz betervezésével parkosított környezetben érkeznek a tanulók, itt állnak meg a szül??k és a gyermekeket szállító intézményi minibuszok is. A volt kórház épülete mellett megjelen?? új szárnyban az iskolához hasonló módon alakítottunk ki a diákotthonnak és az óvodának egy új, terepszinti bejáratot és a parkolószinthez vezet?? személygépkocsi-lehajtót. A gazdasági forgalom a Korong utcai bejáraton keresztül, a bels?? úthálózat felhasználásával éri el célállomását (lásd helyszínrajz). Funkcionális kialakítás A funkciókat az adott programnak megfelel??en helyeztük el. A Lajta-féle épületben találhatóak a szak- és szakközépiskola termei. A volt tornaterem helyére került a könyvtár – egy nemesen egyszer!!, nagyvonalú térbe. A középiskolához rendelt tanári és az általános igazgatás a harmadik emeleten található. A módszertani központ és a mozgásvizsgáló intézet szintén ebben az épületben, egy szinttel feljebb kapott helyet. Az általános iskola új tömbje egy kis bels?? udvart zár közre. A feltáró gerinc mentén helyezkedik el az aula a központi rámparendszerrel együtt. A tantermek a tömbbels?? felé tájoltak – a jó leveg?? garantált!
Mindegyik tanterem a szintmagas tolóablak elhúzásával loggiává tehet?? – tehát minden osztályteremhez egy fedett, kültéri részt rendeltünk hozzá! Az alagsori rész tartalmazza a bels?? udvarra nyitott étkezdét, és a tornatermek sorát. Az aula elhagyása után, a diákotthon felé haladva újabb meglepetések várnak ránk. Bal felé pillantva egy dombsort látunk, melyen furcsa alakú bevilágító idomok meredeznek. Ezeknek neki is lehet d??lni, a dombokra le lehet heverni, de ugyanakkor versenypályaként is használható. A domb pedig egy uszodát rejt magában, melybe helyenként a folyosóról is bekukkanthatunk. Amennyiben azonban szurkolni támad kedvünk, egy hosszú rámpasoron legurulhatunk, és az üvegfalon túlról buzdíthatjuk társainkat. Ha elfáradtunk, pihen??re térhetünk a diákotthonban. Egy kereszbe forduló épület emeletein helyezkednek el a szobák… illetve az egységek fele a felújított régi épületben kapott helyet. Az új épület tetején gyógyulnak a betegek, és pihennek a tanárok. A földszint fogadja a látogatókat mindenféle ehhez szükséges teremmel. A kerti szárnyban, egy hullámos tet?? alatt élnek a legkisebbek. Az óvoda a földszinten van nagy megnyitásokkal a kert és a régi épület irányában. Élmény lehet itt játszani! A gyermekotthon pedig a fels?? szintre került egy széles erkéllyel dél felé. Épületen belüli forgalom, akadálymentesítés Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy az épületet els??sorban mozgássérültek használják, ezért a közlekedés rendszere az ?? szempontjaiknak alárendelt.
A meglév?? Lajta-épület földszintjét úgy alakítottuk ki, hogy a jelenlegit??l eltér??en, az udvari szinttel síkban van. A volt kórház akadálymentesen csatlakozik az L-alakú épület Mexikói útra mer??leges szárnyára, mely a Lajta-épület földszintjével van egy síkban. Mivel a gyerekek f?? tömegei a tantermek között mozognak, ezeket a tereket a földszinten és az els?? emeleten helyeztük el. Mivel a gyerekek tömeges menekítése és mozgatása csak liftekkel nem oldható meg, ezért az épület szívében egy, az ezeket a szinteket összeköt?? rámparendszert terveztünk. Gondoljunk csak egy áramszünetre, netalántán egy esetleges t!!zre. Az új épületszárnyakban átfogó, a különböz?? épületszinteket függ??legesen összeköt?? közleked?? tengelyeket alakítottunk ki, liftek, lépcs??k és rámpák beiktatásával.
3.
A Lajta-féle épület m!!emléki szempontból Lajta Béla 1903 és 1914 közötti munkássága, amelynek része ez az iskola, úttör?? módon vezeti át az akkori építészet élvonalát Lechner Ödön sajátos világából (pl. Schmidl sírbolt) egy „koramodern” irányba. Így Lajta munkái (Malonyay-villa, Vakok Iskolája, Amerikai úti Gyógyítathatlan Betegek Intézete) megel??legezik Kós Károlyt, Kozma Lajost és fiatal kortársaikat, továbbá jelent??sen inspirálták ??ket. Lajta tevékenységét az egyszer!!ség, a finom monumentalitás és a részletgazdagság jellemzi. Az utóbbi jellemz??k majdnem klasszikus arányokkal párosulnak a Vas utcai iskolában és a Paulay Ede utcai Parisiana-ban. Az egykori Vakok Iskolája azért is érdekes, mivel környezetét, a belzuglói, a Városligethez közeli sávot a századfordulós építészet határozza meg. Lajta saját épületein kívül (Malonyay-villa, Amerikai úti, Ajtósi Dürer sor stb.) Lechner Ödön (Zala György m!!terme, Sipeki-villa, Földtani Intézet), Kós Károly (Állatkert) vagy Baumgartner és Hercegh (Vakok Intézete és Erzsébet N??iskola) munkáival találkozunk a közelben. Építészeti megközelítésünk tehát els??sorban az épület küls?? megjelenésének és a (nagyrészt elpusztult) bels?? világ szellemiségének a tiszteletben tartásával fogant. Így az utcák fel??l az új épületek elkülönülnek a régiekt??l, fontosnak tartottuk, hogy az épületek ismét szabadonállóan és letisztultan álljanak, nagyobb léptékükkel emelkedjenek ki a körülöttük lév?? szabadonálló villák és társasházak közül. A b??vítmények léptékét ezért ehhez a kisebb léptékhez igazítottuk, csak a m!!emlék épületeket hagytunk kiemelked?? szerephez jutni Budapest látképében (az M3-asról, vagy a Hungária körúti felüljáróról könny!! meggy??z??dni ennek fontosságról). Az épületet kívülr??l teljesen helyreállítjuk, beleértve a hiányzó tet??ablakokat is. Belül következetesen rekonstruáljuk, illetve átveszünk a megmaradt díszítésekb??l, a fafaragásokban, a terazzoban és a savmaratott üvegekben rögzített ornamentikából annyit, amennyi szükséges, így ennek hangulata áthatja a teljes épületet. Néhány reprezentatív teret, pl. a bejáratot és lépcs??házat, közleked??ket, igazgatói irodákat stb. teljesen rekonstruálnánk. Az épület f?? funkcionális sémáin nem változtattunk, tehát nem próbáltunk változtatni a 3 traktusos, oldalfolyosós kialakításán. Azokat az új elemeket (ez f??leg a közlekedési rendszert jelenti) amelyet csak nagyon nehezen lehetne az épületen belül elhelyezni, az új épületrészben tudtuk hatékonyon kialakítani. Viszont az épület
eredeti elgondolását csak úgy tartottuk lehetségesnek fejleszteni, amennyiben azt a kés??bbi toldásoktól megtisztítjuk. A f??bejáratnál lév?? lift rekonstrukciós szempontból problémás, de funkcionálisan ki nem hagyható, azért gondoltuk, hogy azt újjáfogalmazzuk, és a f??bejárati üvegezéshez hasonló kialakítással, díszítéssel, üvegkalitkás látványliftté varázsoljuk. Amikor az új iskolarész kialakításán gondolkoztunk, akkor a Lajta-féle szellemiségb??l f??leg a tisztán megfogalmazott építészeti terek és tömegek, az ismétl??d?? motívum-világ és leginkább az igényes, gazdag részletképzés jelentett kapcsolódási pontot. A régi épület gazdag külsejét befelé fordítottuk, közvetlen kapcsolatot teremtve a gyerekekkel. Lajta bels?? terei, pl. a Vas utcai iskoláé, valamint az általa kedvelt Zsolnay kerámia, annak színei és geometrikus ornamentikája jelentett kiindulást számunkra.
4.
Tömegalakítás, szerkezetek, anyaghasználat A tervezés f?? kihívása a ligetes, villaszer!!en beépített környezetben a nagy alapterület!! intézményt lehet??leg minél ‚láthatatlanabb‘ elhelyezése volt. A két nagyobb, m!!emléki épület koránál, stílusánál és jellegénél fogva domináns. Mivel az új épületek tervezése a m!!emléki épületek környezetében mindenképpen konfliktust jelent, ezért akartuk ezeket szerényen megjeleníteni. A program által el??írt meg tereket egyrészt önálló, kisebbnek ható épülettömegben, másrészt egy, a környezettel párbeszédet folytató, hullámzó, zöldtetej!! gerincelemben helyeztük el. A tervezett beépítés nem jelent konkurenciát, éppen ellenkez??leg, a m!!emléki épületek jobban kiteljesednek ebben a környezetben. A két volt telket összekapcsoló épületegyüttes tehát a következ?? elemekre tagolható: > > >
a m!!emléki épületek (Lajta-épület, volt uzsoki kórház) áthúzódó, hullámzó zöld gerinc, új épületek (pavilonszer!! diákotthon, U-alakú általános iskola)
A m!!emléki épületeknél – különösen a Lajta-féle épületnél - törekedtünk az eredeti állapot visszaállítására! Vonatkozik ez a toldaléképületek elvételére, az eredeti térstruktúra tiszteletben tartására, s??t, a tet??n található ablakok eredeti formájában való visszaépítésére is! A zöld gerinc magasságát váltogatva – hol egy-, hol kétszintes, a középs?? sávban pedig részben belesimul a földbe – húzódik végig kereszt irányban. A hullámzó zárósík zöldet??ként kialakított, az osztálytermekb??l nézve izgalmas látványt nyújt a terepszinti alakulatok környezetében. Fontos formálási elv, hogy a zöld gerinc oldalfala mindig transzparens, éppen ezért a hullámzó felület képezi az uralkodó benyomást. A tet?? a Korong utcai bejáratnál másfélszint magasságból indul, a Lajta-épület és az általános iskola találkozásánál kétszintesre hízik, az átköt?? részen kettéválik – belesimul a terepbe és egyszintesen siklik tova -, majd az óvodai zárórészen ismét kétszintesen hullámzik, de fokozatosan a terep felé közelít a tengely vége felé. Az általános iskola a Lajta-épület T-szárára szimmetrikusan helyezkedik el. Magassága, tömege a m!!emléképület hátsó oldalán szerényen simul a hátsó, f??leg villa-épületek által definiált környezetbe. A hátsókertre néz?? teraszok a kertre reagálnak. Az iskola els??sorban tömegszer!!, nem áttört, transzparens, mint a zöld gerinc. Egy leheletnyi kontrasztot képez a kétfajta új beépítés között.
A diákotthon Mexikói útra mer??leges szárnya a mellette lév?? lakóházak ritmusát veszi fel. Visszahúzott fels?? szintje magastet??ként is felfogható. Formálása szintén tömegszer!!, és így csatlakozik a zöld gerinchez. Szerkezetek, anyaghasználat M!!emléki épületek. Alapozásuk valószín!!leg téglából készült. Az épületek talajnedvesség ellen szigeteltek, bitumenes lemezzel. A felmen?? szerkezetek nagyméret!! téglából készült tégla hosszf??falak. A födémek poroszsüveg boltozatúak illetve a kórház zárófödéme borított gerendafödém. A tet??szerkezet többállószékes, illetve feszít??m!!ves fa fedélszék, melynek állaga megfelel??. A tet??héjalás hódfarkú cserépfedés, illetve hornyolt cserépfedés (ld. homlokzati rajzok). A válaszfalak nagy- illetve kisméret!! téglából készültek, helyenként 10-es válaszfallapokat használunk. Az ablakok kapcsolt gerébtokos szerkezet!!ek, melyeknek egyik táblája h??szigetelt üveggel üvegezett. A régi ajtók eredeti állapotukba visszaállítottak: fából, ácstokkal, vésett, nagyméret!! ajtólapokkal. A padlóburkolat: a régi terrazzo-burkolatok vissza lettek állítva eredeti állapotukba, az osztálytermekben csaphornyos tölgyparketta, a vizes helyiségekben kerámialap. A régi liftet egy üvegezett, filigrán látványlift váltja fel. Általános iskola (U-alakú szárny). Az általános iskola lemezalapot kap az alagsori helyiség alatt.A vízszigetelés modifikált bitumenes lemezb??l készül. Az épület teherhordó rendszerét egy vasbeton pillér- és falszerkezet-rendszer alkotja, melyre a küls?? síkban 15 cm szálas h??szigetelés és rozsdabarna szín!! nemesvakolat kerül. A födémek vasbeton szerkezet!!ek, a pillérekhez rejtett gombafejekkel csatlakoznak. Az ablakok faszerkezet!!ek, szürkére mázoltak. A padlóburkolat a tantermekben csaphornyos tölgyparketta, a közleked??kben kerámiaburkolat, melynek mintája századfordulós Zsolnay-kerámiát imitál. Aula, összeköt?? sáv, óvoda. Az alagsorral rendelkez?? részek lemezalapot kapnak, a földszintesek sávalapra ültetett gerendarácsot. A vízszigetelés modifikált bitumenes lemezb??l készül. Az épület teherhordó rendszerét egy vasbeton pillér és falszerkezet alkotja, melyre a föld felett küls?? síkban üveghomlokzat kerül. Az üveg el??tt egy fa lamellarendszer fut el, mely egybeesik az üveg osztóbordáival. A padlóburkolat kerámiaburkolat, melynek mintája századfordulós Zsolnay-kerámiát imitál. A padlóburkolat a tantermekben csaphornyos tölgyparketta, a közleked??kben kerámiaburkolat, melynek mintája századfordulós Zsolnay-kerámiát imitál. Diákotthon I új szárny. Az alagsorral rendelkez?? részek lemezalapot kapnak, a földszintesek sávalapra ültetett gerendarácsot. A vízszigetelés modifikált bitumenes lemezb??l készül. Az épület teherhordó rendszerét egy vasbeton pillér- és falszerkezet-rendszer alkotja. A födémek vasbeton szerkezet!!ek, a pillérekhez rejtett gombafejekkel csatlakoznak. A vasbeton falakon és pilléreken a küls?? síkban 15 cm vastag szálas h??szigetelés és rozsdabarna szín!! nemesvakolat kerül. A déli homlokzaton a három szinten fémlamellás szerkezet helyezkednek el, melyek a metszet szerinti színezést kapják, és egy széls??, függ??leges tengely körül elforgathatók – tehát nyithatóak. A két bütühomlokzat okumé táblás trópusi faburkolatot kap, mely rozsdavörös lazúrosan pácolt. Az ablakok faszerkezet!!ek, szürkére mázoltak. A padlóburkolat a tantermekben csaphornyos tölgyparketta, a közleked??kben kerámiaburkolat, melynek mintája századfordulós Zsolnay-kerámiát imitál.
5.
Ütemezés 1.
A volt kórház és környékének hasznosítása
Az els?? ütemben a kórházat kell kiüríteni, és a diákotthont létrehozni. A diákotthon három egysége a kórházban elhelyezhet?? a szintek átépítésével és a tet??téri szint kiépítésével. Ehhez az L-alakú szárny kapcsolódik, mely az utcára mer??legesen egy mozgássérültek számára jól használható szintbeli fogadószintet, valamint kett?? diákotthoni egységet és egy visszahúzott tanári, orvosi szintet tartalmaz. A kerti szárnyban – védetten - az óvoda és a hozzárendelt gyermekotthon kap helyet. Az intézményi gépkocsik elhelyezési gondját nagy részben megoldó parkolószint a pincébe kerül. Tervezett id??tartam: 15 hónap. A fenti lépések következtében a Lajta-féle ház kiürül. Tehát a Lajta-ház küls?? és bels?? rekonstrukciós, átalakítási munkálatai elvégezhet??k. Így rövid távon átmeneti megoldáshoz jutottunk: az oktatási munka folyamatosan javuló körülmények között zajlik. Tervezett id??tartam: 6 hónap. 2.
Az összeköt?? sáv és a ‘dombsor’ kialakítása
A második ütemben a diákotthont és az iskolát összeköt?? sáv készül el az új tanuszodával. Ez az épület már meg tudja teremteni az összeköttetést a két egység között (iskola és diákotthon). Tehát már a sáv felépítése után is meg lehet közelíteni mind a diákotthont, mind az iskolát a meglév?? tanuszodán keresztül. A ‘dombsor’ egy élményszer!! pályát biztosít a diákoknak, ahol kerekes széken versenyezhetnek, hancúrozhatnak a dombok között. Tervezett id??tartam: 9 hónap. 3.
Az új általános iskola felépítése
A harmadik ütemben az általános iskola, a Lajta-épülettel kapcsolatot biztosító aula készül el. Az aula fontos rész, hiszen ebben kap helyet az a rámparendszer, amely biztosítja a tanulók által látogatott szintek gyors és akadálymentes kiürítését. Ennek az épületrésznek elkészültéhez sajnos le kell bontani az uszodagépészetileg elavult uszodát. Az általános iskola elkészülte után a régi tanépület felújítása következik. Az osztályok átcsoportosításával végig biztosítható a folyamatos oktatás?? Tervezett id??tartam: 12 hónap 4.
A Korong utca felöli bejárat kialakítása
A negyedik ütemben bontjuk el a 60-as években épült szárnyat. Ezáltal a régi konyha-étkezde megsz!!nik, de helyette az általános iskolában ott van a másik! A kisméret!! tantermek, melyek az átépítés id??szakában biztosították a folytonosságot, az új tantermek kialakításával feleslegessé válnak. A Lajta-épület pedig végre régi pompájában csodálható! A felszabaduló területen kialakítható fogadórész pedig a kényelmes autóból történ?? ki- és beszállást segíti, végre lehet??vé teszi a szintben történ?? érkeztetést. A dísztér / ünnepi tér pedig közvetlenül kapcsolódik a bejárati zónához. Tervezett id??tartam: 5 hónap . Az ütemezett beruházás teljes id??tartama: 47 hónap, amely az egyes ütemek összvonásával(1+2 és 3+4) 27 hónapra csökkenthet??. A kivitelezés ilyen ütemezése mellett az oktatás zavartalanul folytatható.
6.
Alapadatok A két telek területe összesen: A beépített terület összesen: A beépítési %: A megengedett legnagyobb beépítési %: Építménymagasság: Megengedett legnagyobb építménymagasság: Megengedett legkisebb építménymagasság: Zöldfelület nagysága: Zöldfelület mértéke: Zöldfelület legkisebb mértéke: Terepszint alatti beépítés: Terepszint alatti beépítés mértéke: Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: Szintterületi mutató: Legnagyobb megengedett szintterületi mutató: Parkolószám (mélygarázsban és felszín fölött):
7.
14 476 m2 4934,5 m2 34,09 % 35 % 8,95 m 16,5 m 7,5 m 5928,5 m2 40,95 % 40 % 4825 m2 33,33 % 40 % 1,3 2,0 44 db személygépkocsi, 15 db kisbusz
Pazarlás a bontás? Költségbecslés Felújítás és bontás összehasonlítása A Lajta-épület átalakításakor tervezzük mind a meglév?? tanuszoda (hetvenes évek vége), mind a hatvanas évekbeli b??vítés (éttermi szárny) elbontását. Felmerül a kérdés, hogy indokolt-e egy ilyen durva beavatkozás. Az éttermi szárny tartalmaz tantermeket, melyek rendkívül kicsiny méret!!ek. Sem a konyha, sem az étkezde nem b??víthet?? a kívánt méret!!re. A m!!emlék épülethez olyan rámpákkal kapcsolódik, melyek alkalmatlanok a mozgássérültek kerekesszékes mozgatására. A küls?? tömeg és tet??forma szervetlenül illeszkedik a régi épülethez. És akkor nem is említettük a modoros ablakmegoldásokat, a klinkertéglát, mely nem azonos a m!!emléki épület burkolótéglájával. Az uszoda helyét tekintve akadádolyozza a Lajta-épület nagyvonalú összekapcsolását a diákotthonnal, valamint az udvar felé történ?? esetleges b??vítést. A kiszolgáló létesítmények indokolnak egy nagyobb fokú átalakítást (terápiás helyiségek, öltöz??k sz!!kössége). Az uszoda gépészete 25 év alatt olyan mértékben avult el, hogy cseréjére szükség van. Ugyanez vonatkozik a további gépészeti és elektromos rendszerekre, továbbá a burkolatok egy részére is. A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a meglév?? b??vületek ‚elépítik‘ m!!emléképületet, és megakadályozzák annak további térbeli fejl??dését.
a
Most vizsgáljuk, milyen anyagi veszteséggel jár a toldalék-épületállomány elbontása. Szembenállunk olyan épületekkel melyeknek jóformán csak a szerkezete érték, hiszen a bels?? kiépítés (szakipari munkák, gépészet, elektromosság) cserére szorul. Ez tapasztalati tényez??kb??l kiindulva mintegy harmadát teszi ki az építési költségnek. Az uszoda 498 m2, az éttermi szárny 1098 m2 hasznos alapterülettel rendelkezik. Ez összesen 1597 m2-t jelent, aminek a harmada 533 m2. Ha ezt a beruházás teljes volumenéhez mérjük (mintegy 15 000 m2), akkor látjuk, hogy a teljes beruházás 3.5 %-áról van szó, melyet egy racionálisabb alaprajzi elrendezéssel
ellensúlyozni tudunk. És ekkor még nem mérlegeltük a használatbeli és esztétikai nyereségeket. Költségbecslés (ÁFA nélkül) szint A épület alagsor
földszint 1. emelet 2. emelet 3. emelet
épületrész
új új meglév?? új meglév?? új meglév?? új meglév?? meglév??
funkció
tanuszoda tornaterem, étterem raktár tantermek tanterem, könyvtár tantermek tantermek tanári igazgatás szakintézmény
összesen B épület alagsor földszint 1. emelet 2. emelet 3. emelet összesen A és B épület összesen
alapterület (m2)
fajlagos ár (eFt/m2)
807,86 1086,6
250 160
201 965 173 856
126,76 1360,92 749,30 1065,97 615,95 1036,73 718,78 705,17
40 160 75 160 75 160 75 75
5 070 217 747 56 197 170 555 46 196 165 876 53 908 52 887
8274,04 új meglév?? új meglév?? új meglév?? új meglév?? új
mélygarázs raktár óvoda diákotthon diákotthon diákotthon diákotthon diákotthon gyengélked??
építési költség (eFt)
995,17 578,28 1148,00 736,98 1253,70 786,41 576,39 788,28 571,73
1 144 257 75 40 160 75 170 75 170 110 170
74 637 23 131 183 680 55 273 213 129 58 980 97 986 86 710 97 194
8085,80
890 720
16 359,84
2 034 977
Kertépítés
73 000
Összesen
2 107 977
8.
Szerkezeti m!!szaki leírás Bevezetés A tervezett épületegyüttes a XIV. Mexikói u. 60 ill. 63-64. alatt található m!!emlék jelleg!! épületek átalakításából, a meglév?? hidroterápiás épületrész, tanmedence, ölt??z??k és kiegészít?? helyiségek elbontásából, valamint az ezek helyén megvalósuló óvoda, mélygarázs és diákotthon, tanuszoda, általános iskola épülete. Mexikói u. 63-64. Az 1911-ben épült m!!emlék jelleg!! épület harántirányú teherhordó f??falai nagyméret!! téglából készültek. A födémek a közbens?? szinteken poroszsüveg födémek, a zárófödém borított gerenda födém. Az épület statikai váza az átalakítás során nem változik. A közbens?? födémek m!!szaki állapota a felmérések alapján megfelel??, viszont statikai szempontból ezeket a ma érvényben lév?? szabványok alapján ellen??rizni kell, és amennyiben szükséges, a födémeket meg kell er??síteni (monolit vasbeton födém a meglév?? födém fölé). A tet??tér beépítésre kerül, ennek következtében a tet??téri födém magasabban fekv?? szakaszai elbontásra kerülnek, helyette monolit vasbeton födém készül az alacsonyabb szakaszokkal megegyez?? magasságban. A megmaradó födémszakaszok statikai felülvizsgálata szükséges. Az épület alapozását feltárással kell megvizsgálni, a tervezett állapot terheire statikailag ellen??rizni kell. A szükséges helyeken az alapokat meg kell er??síteni. Mexikói u. 60. Az 1900-as évek elején épült szintén m!!emlék jelleg!!, négyszintes épület teherhordó f??falai nagyméret!! téglából készültek, melyek harántirányban helyezkednek el. A f??falakra támaszkodó födémek szerkezete megegyezik a másik épületben leírtakkal, az épület szerkezetében nem történik változás. A födémeket valamint az alapozást szintén ellen??rizni kell, és a szükséges változtatásokat el kell végezni (födém ill. alapmeger??sítések). Óvodaépület Az újonnan készül?? óvoda alápincézetlen, kétszintes épület. Az emelet feletti monolit vasbeton födémet a két közbens?? vasbeton hosszfal, és az épület homlokzati vonalában elhelyezett monolit vasbeton oszlopok támasztják alá. A hosszfalak közül az egyiket a földszinti hosszfal, a másikat a földszint feletti födémben kialakított alsó bordával támasztjuk meg, amelyet a keresztfalakra
támasztunk le. A földszint feletti födémet a folyosó két hosszirányú vasbeton fala, és a keresztirányú falak támasztják alá. Az épület teherhordó falai alatt, amennyiben a megfelel?? teherbírású talaj a terepszinthez közel helyezkedik el, sávalapok készülnek. Ellenkez?? esetben kútalapokra támasztott talpgerendák kerülnek kialakításra. Mélygarázs és diákotthon Az óvoda és az Uzsoki kórház épületéhez kapcsolódik a diákotthon ötszintes épülete. A ~18x61 méter befoglaló méret!! mélygarázs szint felett négy,
~13x51 méter
alapterület!! fels?? szint épül. Az épület alatt ~50cm vastag lemezalap készül, a terhel?? monolit vasbeton falak és oszlopok alatt változó nagyságú kivastagítással. A garázs feletti födémet a küls?? monolit vasbeton falakkal, és a bels?? oszlopokon végigfutó hosszirányú gerendákkal támasztjuk alá. A fels?? szintek födémlemezeit a hosszirányban végigfutó vasbeton falakra illetve pillérekre támasztjuk le. Az épület merevségét a lépcs??házi monolit vasbeton falak biztosítják. Tanuszoda A jelenleg meglév?? hidroterápiás épületrész helyén kerül kialakításra a tanuszoda. Az épület alatt ~40cm vastag lemezalap készül, amely az oldalfalakkal együtt az épület terheinek altalajra történ?? átadása mellett a pinceszintek víznyomás elleni védelmét és – vízzáró beton alkalmazásával - szigetelését is biztosítja. Mindkét medence monolit vasbeton szerkezet!!, alul oszlopokra támasztva. A gépészeti helyiségek a medencék alatti búvóterekben kapnak helyet. A medencék feletti nagyfesztávú födémszakaszt monolit vasbeton lemezzel együttdolgozó el??regyártott feszített vasbeton gerendákkal fedjük le. Általános iskola Az általános iskola négyszintes épülete a tanuszoda és a jelenlegi Mozgásjavító Általános Iskola épülete között kerül kialakításra. A monolit vasbeton tartószerkezet!! épület alatt ~40cm vastag lemezalap készül, a függ??leges teherhordó szerkezetek alatt változó méret!! kivastagítással. Az el??tér egyszintes épületrésze alatt sávalapok kerülnek kialakításra. Az épület vízszintes tehervisel?? elemei jellemz??en kétirányban tehervisel?? síklemezek, függ??leges tehervisel?? elemei pedig helyenként faltartóként kialakított falak, illetve pillérek. A födémlemezek vastagsága terhelést??l és fesztávtól függ??en változó. A világítóudvar mellett elhelyezked?? kis emelkedés!!, vasbeton szerkezet!! rámpát monolit vasbeton oszlopokra támasztjuk. Az épület merevségét az egymásra mer??legesen elhelyezett vasbeton falakkal oldjuk meg.