: z D

:
in tr UJ

>

z D

M

9AjSh-

A ISIDÖK TÖRTÉNETE

ABONYBAN ES VIDÉKÉN.

IRTA

DR VAJDA

BÉLA

ABONVI RABHI.

ö%%

AZ ABONVI CHEVRA KADISA TULAJDONA.

BUDAPEST CZEITEL KS DEUTSCH-FÉLE MINTÉZET NYOMÁSA

1896

ELSZÓ. (íy

y/

kegyeletes ünnepély, chevránk ütnegyedszáza-

dos jubileuma volt jelen '^"nunkám megírásának

küls oka

és

hogy az elssorban

igy természetes,

a

kegyeletet szolgálja.

De tem

el

a

m

megírásánál egy pillanatra sem tévesz-

szemeim eltt

hogy valamely zsidó

azt,

község monográfiájának fczélja csak az

lehet,

hit-

hogy

a hazai zsidóság történetírójának munkáját elsegítse. ))A

részletek ismerete nélkül

ismeret«

(Humbold Sándor).

nem

A

és jelen századbeli történetéhez

létezhetik általános

hazai zsidóság múlt

igyekeztem adalékokat

nyújtani. Épenazért kcrülten-i a jelentségnélkülí ada-

tok halmozását és a történetírás szempontjából teljesen értéktelen halasztót

mellzni igyekeztem

3

—

mindenütt.

i

Fölöslegesnek találtam azt

is,

hogy ez olvasót végig

mindama nehézségeken, melyeket nekem

vezessen

legyzni

kelletett.

Nem

kutatásaim

hanem

módját,

azoknak csupán eredményeit óhajtottam ismertetni.

nekem

Adatokat szolgáltattak levéltárból a conscriptiók,

adókönyvek

b)

a)

a vármegyei

a városi levéltárból

és c) a hitközség eléggé tartalmas levél-

melynek fokmányait a szövegben közlöm

tára,

az

és

jeg3^zkönyvei, melyek 6 kötetbl állanak és 1787-tl

Abony

'napjainkig elvezetnek, habár nagyon hézagosan.

város

nézve

történetére

kinek a városról

Lajos) úr,

sokára megjelenik,

kegyes

melyekrl

adatot nyújtani,

zem

Márton Ferencz (Abony irt

volt

néhány

szóbelileg

megemléke-

a szövegben

és melyekért e helyt legszintébb

fejezem

nem-

monográfiája

köszönetemet

ki.

Nagy

köszönettel tartozom Fispán

barátomnak

is,

ki

igazított ott, hol

Ignácz

sz

emlékezete alapján gyakran útbaaz Írásbeli

följegyzések

hézagosak

voltak.

Végül igaz köszönetet mondok a helybeli szentegyletnek, mely jelen

Abonyhan,

munka

kiadását

1896. július elsején

magára

vállalta.

— 5656. taniusz

20.

Dr. Vajda Béla.

W^^MMB

pÂ m;

TEKINTETÜNK a zsidóság közelmultja felé fordul és

kutató

szemünk

legutóbb

a

letelt

néhány

évszázadban vizsgálja ennek

történetét, tanácsos lesz

jó elre elkészülve lennünk

arra,

ború,

mint verfény, sokkal

jólét az,

mi

Áll ez

ott

lenség

és

több

szenvedés,

mint

elébünk tnik.

Európa összes országaira

országra nézve Igaz,

hogy sokkal több

s áll

ez

Magyar-

is.

hogy hazánkban az emberietlen türelmetvak

fanatizmus

támadásaitól

kevêsebbet

szenvedtek, mint a szomszéd Ausztriában és Német-

országban, de hát lehetett egyáltalán

—

minden egyébtl

eltekintve

—

csak némileg nyugodt, békés élete

a zsidóságnak ezen országban, mely 300 esztendeig a békés nyugalmat

maga sem

ismerte,

hanem szaka-

datlan küzdelmek, folytonos pusztítások színhelye volt.

Már

az Árpádok alatt virágzó és

hatalmas

hit-

községek valának Magyarországon, de nincs közöttük

egy sem, mely mind

mai napig szakadatlan

e

désben maradt volna meg. négyszer

A

mkö-

legtöbbnek háromszor

kellett újjá alakulnia

mködését egészen

és

elölrl megkezdenie. És igy, bár több mint ezer éve

laknak zsidók hitközség 150 vezetni,

— 160

már

azt

Itt

hol

évre

a

számitanunk, fleg

De

ma

földön, ha valamelyik

e

tudja

zsidó

régi

keletkezését vissza-

egyházak közé

Duna

szemünk

és Tisza közt elterül láttára

kell

a nagy-alföldön.

itt

hát van-e ezen mit csodálkozni a

fönnálló

nagy rónaságon,

ma

keletkeznek

?

népes virágzó

helységek és közel szomszédságban feküsznek egymás mellett népes falvak és városok,

egy végtelennek

itt

pusztaság

látszó

200 évvel ezeltt terült

Ama

el.

nagy népesség helység, mely ma az abonyi alkotja, kivétel nélkül

mind

egész Pestig

egyetlen

lakott

Számos helységrl még desúr birtoka.

már 1600 körül

A

lakosa;

tizezer

azt

pusztán

járást

lakatlan és puszta volt.

Kecskemét, Nagy-Krös és Czeglédnek együttvéve, vagy

9

azonkívül

helység

sem

lehetett talán

sem

azután létezett.

tudták, melyik föl-

fekv Abonyról,

hol pedig

tekintélyes református község létezett,

most csak annyit találunk följegyezve, hogy az Abonyi István tulajdona.

Futva

futott

innen

mindenki, de

legjobban a

sem kegyelmezett, de a

zsidó, mert neki a labbancz

kurucz sem ám.

A

múlt század els évtizedeiben végre a jóságos

megkönyörült a

Isten

számára a régen

elküldte

bels békességet.

ismert

szenvedett

sokat

óhajtott,

A

hazán

romban fekv helységek

kezdenek újra visszatérni, a nagy magyar

lakói

nem

régóta

a

és

alföld

kezd újra elevenülni.

A

zsidók

is

megjelennek, de természetesen csak

óvatosan haladnak elre és legelsbben Pestmegye

félve,

és az alföld éjszaki határán.

Aszódon alapítanak egy

kisebb egyházat.

De

ezalatt

Abonyban

nevezett Abonyi

ugy

látszik

hanem

nem

Istvánról

nem

is

megindul az

is

Istvánt én

brigaderosával,

kit

A

fönt-

beszélnek többé, ki

egyébb, mint kalandor,')

volt

Galanthai Balogh István lép

E Balogh

élet.

fel,

mint földesúr.

azonosnak véltem Rákóczy

maga Rákóczy

vitéz

ajánlott földesúrnak

abonyi hivei számára. Márton Ferencz (Abonyi Lajos)

azonban nem

azonosnak. Ez esetben csak azon

tartja

réven ismerték

t

az abonyiak földesuruknak,

el

Balogh Istvánnak Ányos leány jogot

tarthatott

szomszédos

a

Paladics birtokára.

Tény

az,

volt a felesége és igy

Kecske,

hogy

Tószeg

félévre rá,

Károlyi Sándor megkötötte a békét Szatmáron császárral, Galanthai *)

Balogh István

Márton Fcrcncz úr szóbeli közlése.

—

7

hogy

lejött

és

miután I.

József

Nagy-Krösre

és

mint Abon}-, Kecske, Tószeg, Paladics örökös

itt,

ura, kiadta szabadságlevelét

mel3^ben a szántóföldeket kerteket

illetleg

pedig

1711. deczember 29-én,

illetleg

10

3

évre, a

minden

évre

szl-

teher

és

földesúri illetmény alól fölmenti mindazokat, kik ezen

elpusztult városokba fölépitik.

települnek

és

így azokat

újra

Ezen .szabadságlevélnek köszönhet, hogy

Paladics kivételével nevezett helységek újra felépültek,

Abony maga pedig úgy, hogy 1740

megalakult

s

ritka

táján

gyorsasággal növekedett,

már

1748-ban január

a

katholikus

8-á.n

egyház

mezvárosi czimet

és vásártartási privilégiumot nyert. Vásárait

keresked,

itt

is

minden

letelepül avagy átutazó, szóval minden

vásáros ember látogathatta. Ilyen volt Pestmegye, ilyen

midn Ezek tetni

e

Abonynak

város területén elször települtek

történetét

szándékozom

fölosztva azt

következ

jelen

állapota,

meg

munkában

zsidók.

ismer-

3 korszakra: a) a zsidó

község története a múlt században, b) a jelen század elejétl

a szabadságharczig, c) a

napjainkig.

^

—

s

szabadságharcztól

A ZSIDÓKÖZSÉG TÖRTÉNETE A MÚLT SZÁZADBAN. /J

z Arf'ádházbólcs

(l/^ a

vegyes házakból származó királyok

azt

látjuk,

hogy

városokban

laktak.

Budán, Pozsonyban,

alatt

fehérvárott,

Nagy-Szombaton

a zsidók

stb.

kiváltképen Székes-

meg

alakultak

a

nagy zsidó egyházak. Ez azonban azonnal megváltozott,

mihelyt

Zápolya Jánost

Habsburgház

Ferdinánd legyzte

I.

és

a

ellenkirályát,

gyzelem eredményeképen

a

uralkodó Magyarországon. Ez

által

az Ausztriában uralkodó zsidógylölet és zsidó

elle-

nes

lett

rendeletek

hazánkra

is

kiterjesztettek

s

ezek

szinte lehetetlenné tették a zsidóknak a városban való lakást.

Ma

tehát a zsidó

nem

akarta elhagyni a hazát,

kénytelen volt olyan helyet keresni

a

letelepülésre,

Letelepülések,

a

hova

hol

hatása

e rendeletek

nem

nem

ki

terjedt,

sokat tördtek a Bécsben alkotolt

illetve

rendele-

tekkel.

egy magyar f-

Bekopogtatott a szegény zsidó úrhoz, ki valamely kisebb

mezvárosban vagy

ban korlátlan hatalommal

uralkodott és engedelmet

hogy az

kért,

Ha

ezt

védelme

alatt

megtelepialhessen.

ott

tle

megnyerte, akkor azután

csinálhatták

tovább a zsidóellenes rendeleteket Bécsben, neki arra

No

falu-

nem

volt

semmi gondja.

igaz,

hogy

zsarnokoskodásait

e helyett földesuraink jól

ismert

szó

nélkül

és

szeszélyeit

kellett

eltrnie, de hát vigasztalhatta magát tekintetben a keresztény jobbágynak

azzal,

sem

volt

hogy

e

különb

dolga.

Ha

egy uraság védelme

azután

alatt

10

— 15

zsidó család együtt volt, megalakult a zsidó község

))Schutzjuden-Gemeinde((, melynek számára az uraság

védlevelet

rendszerint

kaptak

többek

zsaiak

1786-ban,

adott

között a a

ki.

paksiak

Ilyen

védlevelet

1781-ben, a kani-

lovasberényiek

1775-ben,

az

ó-budaiak 1765-ben, a pápaiak 1748-ban.

A

védlevél oltalma

megalkotta

mindama

alatt

temett

— 15

csak

nagy népes hitköz-

vállalkoznak. Templomot, fürdházat vett,

rabbit,

család

hitközségi intézményeket, melyek

fönntartására napjainkban

ségek

az a 10

kántort,

10

épitett,

metszt, tanítókat foga-

és kórházat

is

fenn.

tartott

körvonalakban

szélesebb

hitközségének megalakulását át

eddig,

beszéltem

Általánosságban

elmondtam

szerzdtetett

orvost, bábát

megersödve

kissé

dott,

egyben

de

Abony

zsidó

Térjünk tehát most

is.

a részletekre.

Ki volt az els zsidó,

védelme pedett

alatt

itt

galanthai Balogh István

ki

Abonyban

megtele-

legelször

?

határozottsággal

Teljes

PJnlér-cscilád se,

Chaim

Más kérdés azonban Chaim (Jakab)

ide lakni.

állithatjiik,

hogy ez a

volt.

mely idben

az,

Márton Ferencz ur

meztetett egy pintérlegényre, ki

ezen

jött

1720 táján

figyel-

jött

ide

Here ispánnal Dunaszerdahelyrl. Ennél azonban nincs kitüntetve,

hogy

volt zsidó,

soha

el

zsidó,

ami azt bizonyltja, hogy nem elnevezést a múlt

mert ezen

a név melll,

nem hagytak

is

században

még akkor

se,

ha egy Wertheimer Sámsonról vagy egy Mendelsohn Mózesról, volt is a szó. Másrészt a családi hagyo-

mány

azt tartja,

hogy ezen Chaim Lengyelországból

érkezett ide.

Tény

nem

az,

hogy lOOö-ben egész Pestmegyében

lakott zsidó,

megye

1720

táján

éjszaki járásaiban.

1745 körül

találjuk az

pedig

csupán csak a

Csak a század közepe

els

táján,

zsidókat, az u. n .kecs-

keméti járás községeiben Albertiben, Irsán, Kecske-

—

11

méten is

ezen év táján érkezett Cbaini

és bizonyára

Abonvba. 'j

Határozott adatunk csak 1756-ról van.

évrl szóló városi adókönyvben

hogy Viztövi

Az abonyi

behajtotta

a

van jegyezve, zsidók

Ez 1767-bl

meg ered

az

I.

és a

(publico politica) osztályban.

következ

adatokat

:

Az adófizet neve

Gyermekeinek

száma 1.

adóját.

zsidók els conscriptióját a megyei levél-

tárban találjuk

mazza

Gergely

föl

Az ezen

A

türelmi adó

összege

tartal-

Michael Jónás,

a legtöbb adót

ki

fizeti,

Hay

a

családnak, leányágon az Altman, Markbreit,Politzer stb.

se

családok

héber nevén "51^ |1

róljött ide lakni és valószinüleg és

T^^^'n^ Sx^n"',

három

Aszód-

fia Zelig,

Mose

még

Mordechaj, vagy legalább a legidsebb Zelig

Aszódon

magát.

Írja

Aszódnak

Zelig

A

második Moyses Jakab a fönt

a

fia;

Chaimnak

között, mivel

élk

mindig

mert ez

született,

Chaim már nincs

ugy

Két fiatalabb

között.

az adófizetk

nem

1767-ben már

látszik

fia

Zelig

emlitctt

volt az

Salamon

és

(ez

utóbbitól származik chevránk jelenlegi elnöke) szintén

még Hanem az

nincsenek fölvéve, mert

gyermekek

voltak.

pálinkaégetés, mely

azaz

kiskorúak, helyesebben a

után

„domus crematus" a

fenti

conscriptió

jegyzete szerint a legidsebb testvér, Moyses az adót fizeti,

ugy

maga

által

dókat

is

látszik

még

az öreg Chaim-é volt.

égetett pálinkához

és— a

családi

maga

hagyományok

szerint

is— innen

Abony vidékén

3.

él Frank

se. Héber neve 2^h PjDV

4.

Ignácz József az

|n

57Í03.

Salamon Izsáknak, mint a conscriptió mutatja;

nem maradt

családja.

5.

Ábrahám Kun egy

gény kohen család se, mely még a elején

is

az

Weisz nevet |n

jelen

sze-

század

egyedüli chezkasz hakehila-joggal biró

család volt Abonyban. Fiai

pn!í

saját

gyártotta a hor-

ered a Pintér név. család

A

vették

Dnnnx

a

fel. 6.

Manesz

Ábrahám

és Lebl

Izsák, héber

Wechsler családnak se.

13

—

késbb

a

néven

(Jechiel

nev

származik hitközségünk jelenlegi elnöke

fiától

leányágon.)

7.

Lebl Hirsch

mig Jakab ama

állapítani,

nem tudom meg-

kilétét

sakterek közé

ritka

tar-

tozik a történelemben, kiknek gyermekeik nincsenek.

A

hitközségi élet e korban a legkezdetlegesebb

hiszen az imádkozáshoz

lehetett, is

szükséges

minjan

csak alig-alig volt meg.

Mig düli

a Balogok voltak ezen négy helység egye-

nem is Csakhogy ez nem

urai,

család.

addig

igen

jött

tartott

ide

más zsidó

soká. Részint behá-

zasodás, részint birtokvásárlás utján csakhamar több részre

oszlott

a

nagy uradalom

1770-ben

és

már

Balog Józsefen kivül 20 tagja volt az uradalomnak, kik között a Schlosperg, Hartvich, Gaál, Vörös, Bogyai, Batta, Bencsik, Csuzy, Talján, Csák, és

Török családok

tagjait találjuk.

Gömörey, Eördög

De

a birtokok

ezen idben gyorsan cseréltek gazdát.

A

már

század vé-

gén, mikor az uradalom 24 részre oszlott, e családok

nagyobb

A

részét

már nem

találjuk a birtokosok között.

kimaradottak helyébe Vigyázó, Ürményi, Horvát,

Szakáll, Egressy, Talján, Molnár,

Csornossy, Rábay

családok jönnek.

Ennyi

birtokos

között

mindig

akadt

egy,

ki

készségesen adott engedélyt a zsidónak, hogy úrbéri telkén lakást építhessen

ben,

midn

az

magának. Tényleg azon id-

uradalom

már több

részre oszlott,

vagyis 1770 táján kezdenek a zsidók nagyobb szám-

—

14

A

mai a letelepülésre jelentkezni.

se

Márkus

meg

kivételesen letén

múlt század közepén

a

hogy a kunság

volt engedve,

Simont

fiát

meg

Az

lakni.

Sztmártonban, ugy hozták be ide eltemetni.

babonás

helységek

hogy a is

él szájhagyomány

a

Züsz

szetesen

finom

se

elején

érkeztek

be,

se

késbb

a

a Perl család

jött

egyaránt, mert

férfi-

nagyon

a

és

Ezen

Pfeifer

jött

vették íöl

le

Midn

a jelen

idben

se

;

testvér,

Dávid Leb

késbb

Abonyba, a szomszéd

ide

Hakker család se, Lebl, Ábrahám

telepedett

a

olyan

család

Mordechaj két

Kecskén pedig, mely a legszorosabban a

még

szabó

ösmertek.

Leb,

Mose

ni

és

Nádudvarról, Sámuel Diktik,

Blechner Aszódról

és

táján jött ide Jakab szabó,

Schwartz nevet

se

elébe

halott

föl-

mintha lakodalmas menet

ruhákat

mint

zeneszóval és

varrogatott 1796-ig termé-

itt

meg Solem

Nagy-Károlyból kik

és

ni

és

férfi-

distinctiót,

század

szerint

Ugyancsak 1770

család

közbees

nem engedték meg, keresztül vigyék. A még

mentek a

fogatokkal

gyászmenet ugy érkezett volna.

a

félelembl

halottat határaikon

lobogózott

lett

terü-

öreg Márkus odakint

Ez azonban nem ment könnyen, mert

ma

család

Kunszentmártonban lakhassék, 1770 körül bekül-

dötte ide halt

(Meir), kinek

Weisz-Vajda

ide tartozott,

és

Mandl apja

legelször. a családok

száma

15— 16-ot

tett

valóságos községet alakítottak, nemcsak saktert,

—

ló

—

ki, '

már

hanem

^'f^^^^'^' kezdete

tanítót

fogadtak,

is

st

a R. Moséi, Lichter Gottliehot,

a mint az összeirások nevezik, megválasztották rabbi-

juknak,

a rabbi sirkövének tanúsága szerint 1771-ben.

idbl, Csehország-

R. Mose, mint sok kartársa ezen

ból származott és teljes a

növêked hitközségnek, hol t, mint az

folyton

egyháznak

hanem

60 esztendeig volt rabbija

nemcsak

eg3ûttal

legjámborabb

legöregebb emberét

legtudósabb,

és

állandó szere-

is

és tisztelettel vették körül.

tettel

Mihelyt a rabbi megérkezett, a hivek valamel}' alkalmas inmheljiségrl kezdtek gondolkodni.

Ezen idben tagjai

közé

Ürménî

abonyi

az

lépett

közbirtokosság

József, e kornak ép oly

nagy

tehetség, mint fölvilágosodott gondolkodású államférfia,

ugyanaz,

késbb

tora,

ki

királyi

1780-ban Pestmegye

administra-

személynök, majd országbíró

Hozzáfordultak hát kérelmükkel a zsidók, engedte,

dusán

hogy nem úrbéri

1775-ben

telken,

templomot

építsenek, melyekért 80

frt

és

elbb

is,

meg-

saját

fun-

rabbi-lakást

is kellett

lenni a hit-

1770-ben, de valószínleg már

azonban sem a hitközség, sem a chevra

könyvei

nem nyújtanak

az

feküdt.

hol

melléje

ki is

évi árendát fizettek.

Természetesen temetjének községnek, legalább

hanem

lett.

arról

Szájhagyomány

fölvilágosítást,

alapján

hogy

állithatom

csupán, hogy az mai templomunk körül feküdt, hol

akkor tényleg a város vége

—

16

volt.

—

1780 táján az összes

onnan exhumálták,

halottakat

temetbe

s

az úgynevezett régi

vitték át, hol a legrégibb sírkövek tényleg

csak az 1780-as évekbl valók.

Más alkották,

zsidó községek, mieltt intézményeiket meg-

elbb védlevelet

kértek uraságuktól,

hogy

háborítatlanul föntarthassák azokat. Ilyen védlevelet

az abonyiak sohasem kaptak, de

azonban nem fordult el ségbe vonta volna az

ily

ama

eset,

nem

hogy

is

kértek soha, valaki

itt

két-

jogokat, a melyeket másutt

védlevél nyújtott a zsidó községnek.

Nem

csoda, ha most

már

meg-

a zsidó község

lehets gyorsan növekedett, úgy, hogy

1778-ban a

rabbin, tanítón és sakteren kivül 22 családf van a

adókönyvbe

városi

bejegyezve.

Családi

még nem

zsidóknak ezen idben természetesen

Még mindig csupán más az

mellé.

A

A

saim alapján

3.

4.

egy-

egészítettem

a

hunak

késbben ki kutatá-

^)

Mojzes Károly ^hi^^p p1»Sn p "ríí Schwart/ Jakab Mihály "IXDN mi-^ bx^H^ p :^'?VÍ Ihiy Márkus Károly ^hiiip p\S*-i p ^r"i" Schwarcz Salamon Jakab >)

17.

voltak.

irták

névsort a héber nevekkel és a

magam

a

ered névsorban

következ 1778-ból

nyert családi névvel

1.

hu nevét

els név rendesen az apának a második

a neve.

2.

az apa és

neveik

szám

Az

I

alatt

D^^n

p

és 3, továbbá 2, IS, 20, v:ilamint a megnevezettek egymásnak testvérei.

17

4,

'tzh'^ Pintér

1.'],

15 és vé^re 5 és

Továblii települései

5.

Fülöp Ábrahám

6.

3íárkus Simon

8.

Jakab szabó Simon Sámuel

9.

/zsáA'

7.

10.

ürn'2i^ Jl '^X^n^ |Ki:"iN!::i::>?D

Abra/iám

TXÍ2

í:^^n ^x"ií:tr

p

p5?!2'^*

min^

p

"11-^

D^^n

'rNnS:*^:^

IFeisz

Züsz Blechner

p pr\s

Deutsch

f'r DnnSN* rn Dn;í2

Weisz y

Dnnnx

pSiSpri:

Kun Márkus

p

Wechsler

?

nadrágszabó 11.

Simon Mózes

12.

Ignácz József

13.

15.

Moyzes Jakab Dávid Ábrahám Lörincz Jakab

IG.

LeW Ábrahám

17.

Simon Ábrahám

18.

Márkus Mihály Ábrahám Pál

14.

19.

20. il/ojzes 21.

p5?öt:> rít*S2

y^b

"Or n^^n

n-nx p

p p ncN^ >*í:J

n^^

nn

p rb'VT OmnK p n^': D~"3íí p p>'l2t* D^^n

5;pi:*l2>*p n"^b

Mihály

p

h"^

Dávid Simon

"in

p

Schmied FraniPi/iíér

Peri Pincér

Lorencz lFec7}s7er

C-^2K Hakker

p

n^'?

n'it^í:

dSvT

//ay

Kochkéshh Pfeífer

22.

Simon üveges 1780-ban 25, 1785-ben

27 tagot

számlál

fel

a

városi adókönyv.

A

község jelentékenyebb növekedését Pest vár-

megyének 1788. szeptember

el

,

15-iki határozata idézte

melyben

))Mindeneknek tudtokra adja, hogy

a por-

téka házról-házra való hordozása és árulása, az oly zsidóknak, kiknek

boltjaik

vannak

s

hordozzák, megengedtetik,

portékáikat szekéren szinte ugy, valamint a

—

maguk

18

szegényebb zsidóknak

—

is.))

De

még

ennél

sokkal jobban szaporitá az

hitközség tagjainak

zsidó

számát

az

1791.

itteni

trvcz.

mely kimondja, hogy minden adózó zsidó-

38. §-a,

nak a házról-házra való kereskedés az ország minden

helyén megengedtetik. Ezen

törvény 1792. szeptember

megye közzé az

uraságok

ket ne

teszi

Pest-

azon megjegyzéssel, hogy

))sem

sem

tisztjei,

akadályozzák.''

Abony

pedig

14-ikén

a

helységek birái ebben

foglalkozóknak

Házalással

alkalmasabbnak

sokkal

mutatkozott,

mint Aszód, a megye éjszaki határán.^)

Hogy biztosabbak

az

tehát

lettek,

bentebb a megyében

állapotok

egész kis népvándorlás keletkezett

onnan Abonyba. 1790 körül a Haszler, Roth, Mande],

Krausz családok más

onnan

ide.

De

érkeztek ide

ezen idtájt. Pfeifer Izsák Péczelrl,

vidékró'l is

Czettel Izsák,

jöttek

ki

Tószegen

telepedett

meg, Bleierlzniol

és mások.

idben három

Ugyancsak ezen

')

került ki

Aszód a török

pusztitásnil cs török háborúból

már 1700

és a zsidók

maguknak, mely még 17(>7-ben Jákob Filip í^tisa is

az

ma nev

is

c

majdnem

táján behúzódtak oda, 1747-ben

17;j7-ben pedig

alakitottiík chcvra-kadisájukat,

férfiú jött

szent

már zsinagógát

czélra szolgál.

rabbit találunk

ott.

határán, tehát

sértetlenül

már

is

ujjá-

építettek

1745-ben Józsua ncvü.

Ugyanakkor már külön

volt az aszódi hitközségnek Lebl Izsák személyében.

alföld

ide

chyriir-

E kisebb község

nemcsak azzal dicsekedhetik, hogj^

ott

született

els alföldi születés rabbi, kinek mködésében nemcsak rengeteg tudományosság és buzgó vallásosság, hanem magj'ar szabadclvüség is nyilatkozik meg, de azzal is büszkélkcdlietik, hogy .-\bony R. Jnda Aszód, tahin

utján anj'ja

számos

az

alföldi

zsidó hitközségnek.

lí)

-

lakni, kik

késbben

és chevra

életében

tSDj^nSöi: ""í2

ama

végre

és

p

legtiszteltebb

Ahnmnn

volt,

s

Esztert,

^*:!•t^^

Adler Éliás Dn:£

késbb

ki

féríiu,

r:"í3

Hevesrl

a hitközség

évtizedeken

egîk

annak vezetje

át

Miskolcz környékérl való

Sámuel.

nül vévén Hay itt

község

a

vittek

Scbvarcz Fábián, héber nevén

:

alakja,

volt:

vezérszerepet

legidsebb

Zélig

leánj^át

megtelepedett.

Ezek, kiket éppen fölemiitettem, családi neveiket

Családi nevek

nem

itt

lakhelyükrl, 11.

hanem ugy hozták magukkal elbbi

kapták,

József

mivel

a német

császár

ket

nevek

nem

vétele

korántsem ment könnyen

keres

itt.

A

magyar vidéken.

1790-ben

is

városi

családnevek

adókönyvekben még

Perl Dávidot Nádudvari

Mártont

Schvarcz

\s.

A

Károlyi

Pintér család összes

A

magyar néven nevezik

magukat.

lakó zsidóknál, kiknek

már apjukat

helyben,

egyáltalán

hanem továbbra név

elé.

föl-

ezen a törzsgyö-

itt

Mártonnak,

Dick Jakabot Göndör Jakabnak találjuk beirva 1790-ben

elren-

magyar családnevet találunk. Smied

sok

Mose Simont, Kis Simonnak, Dávidnak,

melyben

fölvételét

E német

delte,

találta

esztend,

l785-ki

az

is

nem

tagjai

még

már ezen

legrégebben is

használnak

ösmerték

itt itt

családnevet,

csak az apa nevét teszik az egyéni

Wechsler

továbbra

Jechiélt

is

Ábrahám

Fülöpnek, Frank Józsefet, Ignácz Józsefnek nevezik és

Hay

Zéliget

Mihály Jakabnak. Ezen nevén találom

20

—

t

még 1790-ben

említve

után

császár rendelete séggel

kép

hogy

állitható,

tehát

is,

legnagyobb valószinü-

a

ós

Hí^y Jakab név

a

nem egyéb, mint Mihály Ja kab-nak

germanizálása.

A

és

nem

Weisz, Schvarcz és Roth

érdektelen megfigyelni,

illetk dédunokái és

küls

tulajdon-

röviditetése és

a haj, illetve az arczszinérl kapták az

színleg

József

évivel

öt

sunokái nem

neveket

illetk való-

hogy ma az

ritkán birják azon

tulajdonságokat, melyek alapján

seik

e

neveket

kapták.

A

kántorok,

metszk

rendesen

—

Schulsinger nevet, a samesz vidéken

A

ket

nevezik

—

a

Shigêr

harangozó, mint e

Leitiier

nevet

nyerte.

Schlesinoer névnek az énekléshez semmi

mert

az

tulajdonképen

vagy

Schlesicrt

(sziléziai)

köze,

akar

jelenteni.

Tekintsük most közelebbrl a zsidó községi éleiét.

Ez mint már itt

15-16

ismeretes,

láttuk

1770 körül kezddik, mikor

lehetett a zsidó csah'idok

hogy ezen idben

száma. Általánosan

a zsidók szerte a hazá-

ban nem csupán hitközségeket, hanem az uradalom

védnöksége

alatt a helyi

egészen független nitást képezték. itt

meg,

azáltal

keresztény községtl csaknem

községet az

u.

Ha más vidékrl még nem vált

Elször természetesen

zsidó

n.

jött

a

zsidó

commutelepült

község tagjává.

az uradalom védnökségét kellett

megszerezni, de ezt rendesen azon utasítással nyerte

21

Községi

ciet

meg, hogy a hitközségi intézmények használatai

ille-

tleg egyezzék meg

sze-

rezze

nem

meg

a

„chezkaz Imkehila''

nem

és Paládics

helyeken

lakott,

birtokosság

is

hídáról Dávid

meg

e

chezkasz hake-

hogy

Az uradalom Tószeg,

kiterjedvén, mindenki, ki ezen

ide valónak

területén

ezt

volt okvetlen szükséges,

az illet a város területén lakjon.

Kecske

Mig

jogot.

neveztetett. Viszont

jogra nézve

illetve

községen kivül állónak

szerezte, addig a zsidó

,,C/2íi ez" -nak

hila

községgel,

a zsidó

túlról

tekintetett.

De

János-

idetartoztak:

is

köz-

a

Mihály (Deutsch), Törteirl Brikler

Bernát, Tiszaföldvárról

a Bichler család, nemkülön-

ben siWeisz családnak Kunszentmártonban lakó tagjai.

A

nem

chezkasz hakehila-t

szerezni, de

volt

könny meg-

ha már megvolt, nem könnyen szabadul-

tle az ember, legalább addig nem, mig összes

hatott fizetési

kötelezettségének a községgel szemben eleget

nem tett. így, midn Salamon Lrincz, Zalmon Kecskemét r787-ben innen Szegedre tette át lakását

—

ez idtájt keletkezett ott a zsidó község

bocsájtották

okmányt összes

irt

el,

hogy elbb a városi jegyz eltt

alá,

magára

amelyben

restancziáit,

—

ha

csak

fogja engedni, pontosan

község régi alapszabályai

hogy

vállalja,

felsége

addig a

abonyi zsidóknak

hátralékos kameralis taksát az

nem

— csak ugy

le

alig is

fogja fizetni.

A

el

hit-

vonatkoztak másra,

mint annak meghatározására, mihez van a be

nem

kebelezett tagnak, Chucznak, joga,

t

szabad

szkkeblség

tulajdon

tek se

nincs.

Ok

mikor van

meg

szabályokban a

e

szemben, de hát ezért nem a

hanem

a korszellemet

felelssé

kell

nehezen jutottak hozzá, drágán zet-

is

meg minden

csepp jogot

nem

;

másoknak ingyen megadni

Hanem

;

mikor

;

Tagadhatatkm, hogy egy

nyilatkozik

hitsorsossal

zsidó községet,

tennünk.

nem

a torához fölhivni, mikor

chijuv joga, mikor kis

mihez nincs

az

hát

k

azokat.

még

különbség

a

akarták

meg

is

volt

a

chevratagság és a chezkasz hakehila jog között, hogy

nem csupán

utóbbi

díjmentesen szállott

A O

a

község élén a roshakohoJ, a zsidó hiv

keresztény

ugy

mint

Elöljáróság,

currens mondja

A

ket

:

az ,,e

illet

zsidó

biró

valamint a portiét;

szemben

1791.

május

kasszájába

mérés

is,

óbudai

az

mert ez az

17-iki

megyei

ügyekben." szedte

ugy

be

a

elbbit Ó-Budára

a városi pénztárba fizette be.

koscrbur

állott.

megyebeli zsidóknak kormán}--

idnkint repartiálás végett maga

a

is

az uradalommal,

valamint

községgel,

zsidó község Elöljáróságával

zója az

vre

ipáról

át.

képviselte a zsidó községet

mint

hanem

apáról ftura,

is

türelmi

adót,

juttatta,

hova

fölment, utóbbit

Ugyancsak

és a boltok

árendáját

fizeti

be

az uraság

egy összegben, vagy pedig mind a 24

közbirtokosnak külön-külön. Ezen

23

munkája fejében

nem

portiót a városi pénztárba

fizet,

Ivülönben

meglehets fokú hatalommal, bebörtönzési zási joggal birt hitsorsosai körében

szék eltt

—

is

volt

némi

st

tekintélye,

ha pénzt hozott,

kivált

de

;

is

és pálczá-

még

az uri-

a városházánál,

fbiró uramnaka

))zsidó

czimezték.

Nem

csoda hát, ha nagy

volt a versengés

törekvés ezen állás után. Ritkán valaki pár évig s

egy év

letelte

egymásután

is

viselte

és

hogy

fordult el,

volna e hivatalt

után rendesen másikat találunk he-

lyette a birói székben.

Mert hát a választás évenkint

Egy 1792-bl ered jegyzkönyvi határozat következképpen állapítja meg a választás módját

történt.

Minden évben Tévész hó ujholdján egy háromtagú

lasztás

bizottság

a vá-

történik

jelölése

alapján.

hako-

Választanak pedig egy roshakoholt, két tuve

holt (albirót) két gabbai czedokot (templomi kurátort)

egy

gabbai

memunát,

ki

ditalmudtorát

(iskola

még

és

ügyeket intézte

az apróbb peres

roshakohol ellenrzése mellett.

kurátort)

Az

egy el

a

igy megválasztottak

két pénztárkezelt (ni^n ^V^, kasszapreczeptort)

választottak, kik

közül

másik a porcziót szedte

az be.

egyik a türelmi adót, a

A

templomi pénztár egész

önállóan kezeltetett a templomi kurátorok

által s

csak

annyiban függött össze a zsidó communitás kasszájával,

hogy a gabbaim évenkint

incasso

alkalmával,

100—100

24

kétszer, a két geviaforintot

tartoztak

a

communitás kasszájába

a

íizetni

templomi jövedel-

mekbl. Amint olyan

volt,

község szervezete egészen

látjuk a zsidó

mint

egy

községé, és

politikai

ennek

az egyházi ügyek csupán egy külön ágát képezték.

Maga

a

roshakohol eredetileg

körrel birta zsidó

ügyek nem Kik hivatalt

is

kommunitás kebelében

hatás-

templomi

és a

tartoztak ügykörébe.

viselték itt

inkább világi

a

Abonyban

században a zsidó

múlt

birói

Ezt régi feljegyzések hiányá-

?

ban csupán 1778-tól kezdve tudjuk pontosan.

A

legels zsidó

kinek nevét felemlítve

biró,

ta-

láltam (a városi adókönyvben) Mihály Jakab vagyis

Hay

Zelig,

178 l-ben

Károli-Schwartz)

Wechsler Jechiel a zsidó

mon

(R.

Mose

Fülöp

azaz

már Károly Mózes

1780-ban

Ábrahám

1786-ban Jakab Sala-

biró.

azaz Pintér Salamon a roshakohol, (a mi már

a zsidó községi

jegyzkönyvben

Az meg

Az abonyi

is föl

van jegyezve.)

bíráskodása idejébl egy érdekes okmányt riz irattárunk.

Ürményi Józsefhez,

ki

zsidók folyamodványa ez

már akkor országbíró

volt

Budán.

Hangzik ez okmány következképpen Nagyméltóságú Kegyelmes Földesurunk

ICxcellcntiád

:

!

Tíz esztendk folyása alat Feümeltoságú kegyelmes protectioja alat olly

Abonyi fundusánSinagógánk épitve vagyon,

annyira megromlott, hogy

25

tellyességel

Istenni szol-

gálatot

módunk

benne nem tehetünk

szerint

és

melly

házak mellette vágynak, tellyességgel veszendk, ügy hugy pusztán kéntelenítettünk hadgyni, mi ugyan e folyó Esz-

tendig szokot Arendanak

Uram

eleget

tettünk, Nzetes Tszt

eltt folyamodtunk épétsen egy Sinagógát, mellyre

hogy Kegyelmes Excellentiád épéteni nem mély alázatossággal kegyelmes Excellentiád szine eltt folyamodunk, vegye szivihez buzgó könyörgésünket s mindenkor hiven Arendánknak letételit és Kegyelmes akaratját kiadni Templomunk épétésére Fundust ki mutatni s kegyes determinatioját Arendanak értelmünkre. Remén3'ségünk vagyon Excellentiád kegyelmében, hogy buzgó kön^'örgésünk után vigasztalás nélfeleletet adott,

szándékozik.

]\Ii

kül, elbocsájtva

nem

leszünk, a mintis kegyelmes palás-

tyához erssen ragaszkodunk. Mely irgalmaságért a Hatalmas

Ur

Isten Nag}^

Méltóságú Uri nevinek fölmagasz-

hogy ald^'a meg óhajtunk. Kegyelmes Excellentiádnak

talásával,

Méltatlan és Alázatos Hivei

Aboiiyi városban lakozó SiJók.

Csakhamar meg let.

Ürményi

is

érkezett a kérvényre a fele-

saját kezével

Hog}'' az instánsok volt,

magok

azon a helyen, a hol a mostani

saját költségivei

senek, megengedtetik deléseket tettem,

soknak meg

irta.

egy

ujj

Sinagógát építhes-

— Egyébaránt Tisztemnél oly

hogy romladozó lakó házai az

újjitassék

és

Jó

Statusban

ren-

Insíán-

tetettéssenek.

Mely ebéli Benchciumokért a követtkezend 1787-iki esztendtl folyvást esztendnket 80 R-íréntokert fizettni és ennek egy felit ugyan els Januarisban, másik felit pedig Július Holnapnak els napján az uraságnak

Cas-

sajaban letenni kötelesek lesznek.

Többnyire az Épületekre jó gondot fognak

26

\iselyni

r^/^v^ ;t?

4^

^?i^V^^

í^^

a/

^?^j>

^

*72r^"^V

^

^/^ C'CiT'ii^

í^

ei^cr>t^rhA

Arr^^.^-^ cTíd

^-^7"^ *^

^;v<^^^

f"^c^íík^ ^'

^ ^^

^,..^ ^«./^

't.:...;^^^

/ií^

t^^.»:. ^^rí.

--«-*'

'-^^

-^-"^

^<^1AÎ

P^

/ti// a, -7^c-^sratt.i -tnr^,

í^í^^x^ y^ya^ Z^^ê

melyekben

is,

Imgy jövendben a

ne

talán

és

üjjétás

Abonyi tiszttartcjm minden esztendben Szt György nap tájban az illyetén épületeket megfogja vizsgálni, a mely esetre, ha szükség leszen nádat vagy más materialekat az uraság fog ugyan továbbra

reparátio

adni,

de a

ne

halladgyon,

készpinzbeli

sok tartoznak megtenni.

Budán

die

tsupán

költségeket

—

az

Instan-

8a Apr. 78G Üvnicuyi Josrf

Mint ezen okmány mutatja, már ezen templom

íunduson

priyiit

nem

és

építve s igy a község,

templomot,

éi1e

bár

nem

telken

ufbéri

maga

saját

úrbéri

taksát,

föl-

lett

épiti

hanem

fül

a

árendát

fizetett.

Még

azon évben hozzá

újjáépítéséhez.

csak

azt

Hogy

találom

ez

a

mennyibe

(D!::

mjítt)

Salamon

Pintér

7

biró.

és

által,

Va

került

a

templom

nem tudom,

jegyzkönyvbe

hitközségi

jegyezve Kabbi Móse keze cassából

kezdtek

is

hogy

fel-

a toleranczia

forintot adott e czélra

Ez a templom azután egészen

1825-ik évig szolgált eldeinknek istentiszteleti czélra.

A

következ évben Weisz, vagy mint akkor

rendszeresen

ezen

állását,

irtak

Simon, a roshakohol,

Vájsz

mi hallatlan ezen idben, de az abonyi

zsidóság késbbi történetében szakitással,

ki

1787— ugy

Ilyen

kivételt

sosai,

mivel Vájsz

1797-ig látszik

ritka,

vagyis

9

két évi

évig

azért tettek vele

Simonynak

27

is

a hatóságnál

mcg-

viselte.

hilsor-

sok jó

embere

mi abból

volt,

már akkor szabad ezen föl

volt

összeköttetéseit

kunság

a

mény,

erre

Maradt

is

fönn az

ese-

mindössze

hogy nemzetes Foris Pál uram megütött Nagyon-e

zsidót.

okból, azt

irattá-

nézve egy érdekes okmány. Az

melyre vonatkozik, jelentéktelen,

az történt,

telenek

területén lakni s

nagyon szivesen használta

hitsorsosai erdekében.

runkban

egy

kitnik, hogy e családnak

is

ma már

vagyunk mi

kicsit-e,

ok nélkül vagy kell

el

nem

is,

mint száz évvel ezeltt Vájsz

dönthetjük és igy kény-

Simony megnyugodni Kostyán János fszolgabiró urnák azon

Ítéletében,

hogy

Foris Pál

uram, mind-

össze csak egyszer ütött a zsidóra és az azt mots-

kos beszédével nagyon

is

kiérdemelte. Vájsz

Simony

kérvénye a fszolgabíróhoz a következképen hangzik Tekéntetes Feo Szolga Biró Úr

Nekem

kivált

képpcn kegyes Uram

!

Kéntelenítettem a Patiensnek sok kérése után nagy alázatossággal

Tettes

Úrhoz folyamodni a véget: Mint

hogy tapasztalja az megveretett patiens naponként való bels Nyavalajának terhessehb mi \'oltát, azon okból is kívántam Tettes Nemes Vármeg\-ének Hiteles Chyrulgussát annak bvebb meg\izsgálására, mint pedig leend nagyobb veszedelemnek eltávoztatássára kihozatni, amint is

recurálvan

várossunk

Bírájához,

hogy

e

béli

vesze-

delmes álapotban lév patiens miatt egy Levelet Íratna említett Nemes Vmgye Chyrulgussának, mint hogy Etet illetné az íllyetén álapotban az visum repertumnak Autenmegértvén Foris Ur, azonnal Paraicz Mihály Eskütt Úrhoz folyamodván, ki is az Város birajá

thícatioja: de

ezt

28

az levél kiadásától egy általában inhibeálta, mely dolgot a mint tapasztalom, valóságos Interessatiónak kölletik lenni.

Kihez képest, hogy

tovább

ne

kintelenitessünk e

elsben Tettes Urnák igazságos ítéleti megx'izsgálása melet jelenteni, ne hogy még következend képpen az patiens ide való béli

panaszunkat

kívántam

terjeszteni,

Borbélynak tudatlansága végett eura

mint

s

penig elégtelen

lévén, veszedelmessebb álapotra juthasson.

nélkül

Szükséges, hogy ezek közt tartandó interessatiot méltóztassék amandáltatni és az patiens iránt

bvebb

rendelést

alázatossan esedezem.

tétettni

Tekintetes Feo Szolga Biró

Urnák

érdemetlen alázatos fejhaito szolgája

Vájsz Siuiony Abonyi zsidók Birdja.

Vájsz Simont utoljára 1797-ben találjuk a zsidó birói

majd

1794-ben

tisztségben,

1795

ismét

és

1799-ben Wechsler Jechicl és a múlt század utolsó

évében megint Hay Zelig az elnök. Hay Zelig azt a kimagasló tetet,

csak

állást,

t

melylyel

1800

azt a föltétlen

hitsorsosai

után érte

el.

Ugy

szere-

tiszteletét és

körülvették, látszik

inkább

jótékonysága

arányában ntt vagyona és vagyonának növekedése

mindinkább

bkezvé

tette

t. Jelen század kezde-

nemcsak nagyszámú

tétl fogva gondoskodó atyja

hanem

családjának,

gényeknek

és

ezekbl

valóságos

állott a

gondviselje.

nek alamizsnát ad, a

hogy élelmüket

hitközségnek.

az egész

A nyomorban levk-

megszerezhessek. Ila

29

sze-

hitközség nagy része,

munkaképeseknek

—

A

—

a

segítséget,

hitközség

nem

megszorult és az

öreg

Zelig,

eladta

e

inkább

a jelen

pénzt

tudott

De ezek

összeget.

század történetére

visszatérek annak elbeszéléséhez,

A

volt

vagy kölcsönbe, vagy ajándékba

ki

szükséges

eldeink

szerezni, ott

tartozik

hogyan

és

igy

szereztek

században.

múlt

élelmüket a

elbeszélése

kinnal-bajial Hát bizony nagy éppen mint úgy, J ídj jj rr >=>j

zsidók

•>

foglalkozása.

k könnyebb

mi ma, csak azzal a különbséggel, hogy lélekkel,

kedélylyel hordozták az élet igáját.

vigabb

Nag3''on kevés volt

közöttük,

ki

meg

itthon

tudta

szerezni kenyerét.

Volt a piaczon az uradalom boltosházában egy

nagy

holt,

E

zsidó kis holtot.

község 400

boltok árendája fejében a zsidó

a kóser bormérési jogért 150 frtot

frtot,

fizetett

az uri széknek

s

vános

árverésen

bérbe

tagjainak.

meg három

azonkívül saját házába nyitott

A

adta

ezen jogokat azután

nyil-

község

saját

boltosoknak

a

nem

zsidó igen

tartani

kellett

konkurrencziától, mert az egyetlen rácz boltos, kinek

az

uraság engedélyt adott

legyen valaki, ez a rácz boltos

ki 1

szombaton

hogy

és

zsidóünnepen

árul,

büntetés

sem szabadott keresztén3^nek pálinkát

számukra mérni.

1788. július 6-diki

állott

;

de hát

család élhetett, annál kevésbé,

mivel a kóser borból szigorú

vagy

nyitásra,

bolt

798-ban önkényt odébb

ezekbl nagyon kevés

pintet

a

currensében

—

30

A

mellett

egy

sem

sört

eladni,

bölcs

még

azt

vármegye is

eltiltja

—

zsidónak ép ugy

—

búzát

—

Voltak

közt iparosok

zsidók

a

egy üvegest találunk

konkurrencziától

sem

volt,

táplálta

hogy

még

pedig

vásároljanak a köznéptl.

meglehets számmal. 1780-ban és

—

mint kereszténynek,

de

is,

két szabót,

Ezeknek sem

itt.

egy susztert

igen kellett a

mert Abonyban egyetlen czéh

félni,

ugy

iparuk

szken

nagyon

látszik

ket, mert neveiket igen sürün

találjuk

ott

azok sorában, kik a község vagy a chevra

jótéte-

ményét igénybe veszik.

A kereste

meg

Nehéz

azután házaló kereskedéssel

család

többi

kenyerét szerte a vidéken.

munka, sovány a

volt a

az

uri

550

frton

széknek,

föntebb

kivül mit a zsidóközség

fizetett

annak robotolni

zsidók

Hay

4—6

Zélig

frtig,

10

frtot,

ez

fizetett.

kellett.

Perl

18

gyon jelentékeny összeg

De

íizctni.

saját

még

földes-

Kinek lova, kocsija

Házuk után

a szegényebb

de a tehetségesebbek 8

melléképülete volt,

képest.

kellett

minden egyes zsidó

urának urbarialis taksát volt,

hanem

A

azután adót annál többet emiitett

kereset,

—

12

frtig,

Dávid pedig, kinek több

frtot

fizetett,

mi bizony na-

volt az akkori

viszonyokhoz

csekélység volt a türelmi adó,

helyesebben a kamera! is taksához viszonyítva, mely czim alatt már a múlt században a tehetségesebbek 15

— 20

frtot,

Ilay,

Weiss, Wechsler 36 frtot fizettek

évenként. Azután jött a portió, eredetileg katona-adó,

'^'^'^'^•

mely maga

st

10 forintra

is

6,

8

mellett

még

a

marhahúst

fizetniöl:,

mint

E

a

hogy

drágábban

is

vármegye

a

emelkedett.

is

A

mert

limitálta,

Szekerkay András mészáros uram még azt fizettette

kellett

meg-

is

magának, hogy a marhát kóserozni hagyja.

sokféle adó terhe alatt elhatározták,

hogy

a

uramiék ne legyenek nagyon bkezijek az

gabbai

átutazó hitsorsosokkal szemben, de azért korántsem voltak szükkeblüek ezek iránt sem.

Ez múlt

érdekes határozat, mely úgy

az

közepe

század

bejegyezve

tájáról

látszik

a

való és mint els van

zsidóközség jegyzkönyvébe, követ-

a

kezleg hangzik 'r:::_t2

nvrh

.-rSí2 r\r;f2

.n::Ví2S

dv u-

í:*xn

jitm

'7":;

Ama

Hitközség

i:r'?r -"^ p:zbr2'

'ú^h rip'"::- ns'.pí:

h":^ •"- a'í:r£ *:v '?>'2'?

p

^"- sr -:nv

rendkívüli,

hnz

nr-S

n\s*S

'n-í:*^^t:S^

]r\'b ',í:r x':'

a^n-ix':'

::"h rh'z^z

]r\*h

t'^

V'y "'n x"i "nv

p

és

--sí:

2'J.^'.

nh^z^z

i:r

:"Z'2Z p'Z'M x'?

d: i"r-::n i:r>'

vagyonuk

c;2 nrinr

ri

p:- n-ix'?

pttm

toDî

keresményükhöz

hivatalnokai.

képest óriási, terhek daczára a hitközségi intézmények

föntartásában olyan áldozatkézséget tanúsítottak, mely-

rl

a mai

nemzedéknek fogalma

már nem csupán

a

legnagyobb

is

alig van, s

dicséretre

mely

méltó,

hanem egyenesen bámulatos. A múlt század végén,

—

32

—

midn

zsidó-házak száma 50 volt és a

az abonyi

családok

55 - 60,

mintegy

száma

zsidóközség

a

kebelében következ alkalmazottak éltek:

Lichter Goítlieb (Mose) rabbi, Gábriel, az öreg kántor (utódai Bauernak

nevezik magukat),

Johann (Chaim) az

Sing-cr

Bachmann

kántor,

uj

Wolf, sakter és hitközségi

Fiscber Lebl, dajján vagyis

jurist,

jegyz a mint

a conscriptio nevezi.

Következik 3 tanitó

m.

u.

Rafael Mihály, Kasszovitz

MandL

Stock Izsák (Eizig Baruch). Két templomszolga

m.

u.

Pick Lebl,

Ábrahám Lebl (az úgynevezett végül

kis

Tóbiás ^bassist"

pedig

sammes) llilel

és

„sekondesinger."

De táján

a

metszé,

hát mi volt az alkalmazottak fizetése? rabbi kit

havi dija

1(3

frt,

akkor Sámuelnek

minden mellékjövedelmen

hittak,

és a chcvra

illetékeken kivül.

—

a kántoré

'M

—

10 IVt

által

ITeSO

a

tVt,

50

kr.

fizetett

A

század végén azonban már igy emelkedtek

a fizetések

Rabbi havi

24

frt,

Gábriel kántoré 12

frt,

Az

dija

kántoré, Singer

uj

Chaimé 10

késbb

frt,

16 frt

Bachmann Wolf jegyzé

E nek

ma

fizetések

de

fel,

frt.

nevetségesen csekélyeknek

helyesebben

bizon3^ára

ha

megítélni,

10

meggondoljuk,

fogjuk

azokat

ezen

idben,

hogy

— 35

gymnasiumi tanárok számára havi 30 jó díjazásnak tekintetett és

gyei

limitatió

A

Iskola.

ügyet volt

5

szerint

frt

igen

egy font hús ára a me-

—6

krt tett

ki.

mi végre a taniíókat, helyesebben az iskolailleti,

itt

A

erre

nézve tudjuk, hogy már 1770 táján

zsidó-tanit.

magyarországi zsidó-tan itók ebben az idben

kétfélék voltak, u. m.

:

lengyelek vagy cseh-morvák

magyar születés egynehány túli

tíjn-

volt

csupán a dunán-

meg3^ékben.

A

lengyelek csak héberre tudtak tanítani, utób-

biak németre

gosodás zsidóság

is

elharczosai körében,

tanítója,"

ez

voltak

másreszt

magyarosodását ersen

gyermekek

A mveldés

valamicskét.

azonban

hátráltatták.

kit

utóbbiak

Hogy

a

és fölvilá-

a

hazai

zsidóság

az a „zsidó-

a városi adókönyv fölemiit

3-i

—

— természetcsen

1770-ben

alig adta

hogy

rendeletet arra nézve,

ki

zsidók u.

ennek eleget

Az els helybeli

tenni.

kinek neve ránk nvdvdát, Politzer fogadta

zsidó tanitót,

Márkust 1788-ban

a helybeli zsidóközség. Fontos

fel

szám már

azért

mert

is,

nemzeti

ezen

nemzeti

n.

Abony azonnal

iskolákat (National-Schulc) állitsanak, sietett

de azt

József császár a

II.

a

—

fizett

nem tudom,

lengyel volt-e, vagy cseh-morva,

már tudjuk, hogy

nem

mint adót

ezen éviskolák

a

szigorú császári rendelet folytán csak 1780-ben kez-

denek országszerte keletkezni és igy a mi iskolánk a legrégibb hazai zsidó iskolák közé tartozik. Mikor

1789-ben a ftanfelügyel bekérte a kötelez okmán3't

hogy

a községtl arra nézve,

akkor már

De

a

a tanitó.

Márkus nem soká munkálkodhatott

Politzer

zavartalanul

közmveldés

terjesztésében.

Hogy

elmondja a következ okmány, mely élesen

miért, azt

jellemzi

mködött

itt

iskolát fog fentartani,

az

akkoi'i

ságot tesz azon

közoktatási viszonyokat és tanú-

közmondás

latin

igazságáról,

hogy

háború idején hallgatnak a múzsák 6cyiuict,

„(Snbcíimiter,ôid)iictcr

lueiube

tm

lüüi-bcíi

Oei

\\t,

and)

SBiofittutii!]

bcfiiiibcít

iu

:3aí)rc

boé

(icinictí)!'

lüüi-bcu

1788

cr

brtjl

bic !Sc[)níc üoii bicícíticit

bcé

§v.

i[t.

Sd)u(()aiioi í)ci-t}cljcit

"Dn uiib

(3fí)iiíiiiicfitatLn^3

aíu-r

bitrdj

bmd)

bcr

í}k\\(\c

íuorbcíi

ioíc^üd)

35

—

oin(]cvicíjtct,

Sd)iiíc

bcy

für

babmd)

fciii

itjrc

baf; i}\ú

SJciíitíir

Stabti]cridjtoii niib

®c=

aitficiionímcit

ciuquavticvimi]

nOiiciiümiiU'it

-

fo

bic

i-jciua(tatl)iii i[t,

bie íjicfinc

Uoit

9tatioiiafící)rci-

\mv

8d)ití[)niiy

3d)ult)aii

níá iübiídjcu

bdo

mtbcrcy

c]nii5c

(5iu=

ridjtmigen Scidjiictor

jim

Dcruid^tet \iá)

§lííi)"ten5,

ben

borfj

í)i§

baf3

iíjvc

ííjr

'^ííprií

^.

b.

gcnmrfjt

riájtig

bicícíboii

nífo

fvcljluitlig

®a

bie ©ciiieinbc

uun

id)

SÍBicbcrccbe

ba

üoii

Sliban beii

is

lucitcr.

25. SOiarj 790.

a}íai-fué

A

luirb

aubcre û

aii^crftaiib li'icbcntm

oíjnc

eiiifaíj,

luerbcít

bejaljít

iiie

Unter==

iinb gebeteii

íjat,

mir

íjat, íjat

bejaíjít.

©djuíoiiindjtiiiujcii fiiib

Dbátuav

gcgaiigcii.

biejeíbcu fcinc goi-bcnuig lucíjr l]ah?, bejeiige idj tjiemit.

an

idj

(Sicjnev ic^

geljc

ftcllcn

gvunbc

bavniif gcfoígt

fciiie

erfteii

ÍÖánh obcr

uitb üoit

®a§

abcx

ju

iiiib

Wiüíjc itnb Unfo)"tcit

ticíe

ugy

katonai parancsnokságok

^:)3üíit5cr.

látszik

másutt

alkalmatosnak találtak az iskolákat, a bequartélyo-

zásra és hasonló sorsra több zsidó iskola jutott ezen

idben.

Bizonyltja

május 12-ikérl

ezt

pedig

melyben:

hogy minden nemzeti volt

állíttatván,

ezenfelül fölállott

helytartótanácsnak 1791.

kelt rendelete,

azt kivánja,

helyre

a

állapotokba

is,

tétessenek,

esztendtl

1789-ik

az

zsidó-oskolák

iskolák

fogva

melyek elromlottak volna,

ujabban visszaállitassanak. így hát az abonyi zsidó-oskola

Az

uj

tanító

neve Joseph Izsák,

ki

is

uj életre kelt.

meg betegsége

A

miatt volt kénytelen az iskolától megválni.

végén,

—

mint a hivatalnokok névsorából

század

láttuk,

—

mködött itt. Hogy mennyi volt ezeknek jövedelme, azt nem tudhatjuk, mivel ezek fixumot nem igen kaptak a hitközségtl. A község csak

három

tanitó

az oskolahelyiséget és a tanszereket adta a

szegény

magának

tanítónak

szüleitl beszedni, a mi bizony

—

ü()

kellett

—

;

a tandijat a

tanulók

mint a föntem-

Joseph Izsák az uriszék eltt elpanaszolja,

litett

sok ügygyei

A

és nehézséggel járt.

bajjal

a jran
katonák, kik 17U0-ben az abonyi zsidó-iskoUit „.

ugy

lefoglalták,

harczterrol

török

a

látszik

...

kellett

az osztrák és magyar hadaknak vonulniuk.

Napóleon

Európában

egész

föllépte

melyet

hullámai,

megrázkódtatás

csendes kilebe,

Ahonvi zsidók

,

múlva azután a franczia háborúba

Két év

rendkívüli

,^

jöttek

haza.

A

—

keltett,

Ama Nagy

ide,

a

eljutottak.

is

fenyeget veszélylyel szemben, mely akkor a haza

és

király

felett

oly áldozatkészséget

lebegett,

tanúsítottak az abonyi zsidók, melyet e korban alig

tételeznénk

fel

Mindjárt

róluk.

1793-ban,

midn

az osztrák csapatok

elször vonultak a franczia köztársaság

ellen

harczba,

Abony zsidóközsége önkénytesen7i:e7szcíz/bri/2Íoâjánlott fel

a

háború költségeire. Kaptak

a helytartótanácstól

köszön

egy ékesen

legfelsbb

elismerésrl

spontaneo

motu

—

oblatum

latin

biztosítja

önkényt

ezen

ezért magától

szóló

melyben a tanács

iratot,

is

nyelv

ket

felajánlott

adományért.

a

—

Midn

1797-ben Ausztria Orosz- és Angolországgal egyesülve

másodszor újból

100 irtot

és niiir

száz

indult

fizetett be a felszerelés

csak a háború

forintot

Abony zsidóközsége

háborúba,

ajánlott

kapták a következ

tart,

köszön

—

37

esztendnkint két-

Most

fel.

—

költségeire

iratot:

a

vármegyétl

Abony Mezvárossá

Zsidó kösségnek

hcli

illend hecsüiettel

Abonyon. Tekintetes,

Nemes

Pest, Pilis és Solt törvénycssen

egyben kapcsolt Vármegyék Rendéi nevekben és parancsolattyokbl Abon\' Mezvárossabéli Zsidó kösség bizonyossá

az

tétetik ez által

a'beli

Fejedelem és a Magyar Hazának választha-

tatlanul összvekapcsolt állandó s'

Rendeknek

szívességekrl, hogy

érzékeny

különös tettszésekrl és a Felséges

emiitett

boldogságok fenttartására

kel Megyebeli Nemes-

védelmére az ellenség eleiben

ség Fegyverkezésének

czéllját

s'

elmenetelét száz Rh.

esztendnkint pedig 200 Rh. forintokkal, elsegélleni kivánta és fogadta. Valamint többnyire ezen példás cselekedetért és hségért a többször emiitett Ren-

forintokkal,

dek általam alább irt úgy egyszersmind azt

szives

által is

hogy

igérik,

Május

11 -ik

nem

fogják

rengeteg

adót

Pesten

elmulatni. Költ

Szigethy Szily Josef m.

fontirt Tttcs

ha

buzgósá-

napján 1797-ik esztendben

Nagy

Csak

ily jeles

Felsége Kegyelmes ked-

got adandó alkalmatossággal veilésében ajánlani

köszönetet tétetnek,

ismét és

.V.

Vármegyéknek

emlékezetünkbe idézzük

nagy egyházi

azt a

k.

V. Ispáiiya

terhet,

ama mely

atyáink vállait nyomta, akkor méltányolhatjuk csupán

kellleg

tettüket.

Nyugodt

hogy ama ragaszkodás

a

hazához

kézség annak érdekében, mely jellemzi, csirájában

elmondhatjuk,

lélekkel

és

ama

ma hazánk

zsidóságát

megvolt apáink lelkében

38

—

áldozat-

is.

^^7^

í).

r

'Jí//-

•ífr/^

'^^''^'íi/

^7rrz/T^/-/^fif^rrz^^

*^í

^^.;fe: .í;?^^ ê^/í^/

^

^/r-/^

'1 p1íZy:^^^y/í./e/^' i^^!^^^y^ r<^^/2^,'^7:^c^. Â^z^t

fr///^"^.

k.lll

«l.llll.illll

rTí^t^^*^

^^^^mm¥mf^43im

A ZSIDÓKÖZSÉG TÖRTÉNETE A SZÁZAD ELEJÉTL A SZABADSÁGHARCZ BEFEJEZÉSÉIG.

O

I5

0NY

század els éveiben

ZSidc lóközsége jelen

^2^^ virágzó, fejld, st

az

akkori

viszonyok

között határozottan vagyonos község képét mulatja. Igaz,

hogy

a körülbelül 70 tagra fölszaporodott község

túlnyomó része szegény, kájával kint

keresi

egyszer

ki

a házalás

meg mindennapi

—

szombaton

—

nehéz

mun-

kenyerét és hetena

húst

és

bort

is

hozzk, de hát igy volt az akkor ország világszerte.

Másrészt Abonyban mégis szép számmal lunk

olyanokat,

kiket

talá-

akkor vagyonos embereknek

tartottak.

39

A

hárman járuhiak 36

türelmi adóhoz

kiknek

neveit

már

sokan

fizettek,

u.

de 20 forint körül

fölemiitettük,

m.

Salamon, Pintér Lrincz, Perl

Hoffer József, Pintér

Schwarcz Fábián, Adler Pinchász,

Dávid,

Izsák,

Czettel

Izsák,

Pfeifer

:

forinttal,

Farkas, valamint Altmann Sámuel

is,

és Adler

még akkor

ki

az ifjabb generátióhoz tartozott. Talmud-

De még

sokkal inkább, mint vagyonossága

által

tudomány.

Abony

kiválott

tudomány

szent

a

ápolása

által.

Tekintélyre és tudományosságra a rabbi után mindjárt

Adler

pedig

Heves említend, utána

Éliás, R. Pinchász

Pintér Salamon szókimondó

magát Joecz Abonynak nevezi

s

ki

József]

fia

ki

a makai rabbi-

nék Rabbi Lebnek leányát vette nül. Nagy tekin-

Mózes

télyben állott Riiben, Schvtirz tesen

a

Lehl,

ki

közé

tudósok

kiválóbb

rabbi,

Természe-

tartozott

Fischer

a rabbinak mint dajján segédkezett.

Jelentékeny nyereség volt az körre,

lia.

midn

itteni

tudományos

a század legels éveiben a

nagykrösi

Kassovitz Wolt, bizonyosan összeszólalkozván át

lakni

öreg

tanitó

volt;

a

községével, idejött testvére

Mandl

házacskára

is

tett

szert.

a talmudtudósokra,

testvér

egy

Még nagyobb esemény

midn

Lebnek kiváló tehetség

két

és

egy

napjaira, hol

kis

volt

a bonyhádi rabbinak R.

nagytudományu

fia

Löw

/zraei a kilebe házasodott. Ugyanis Hoffer Mordechai-

—

40

—

nak az els Györgyén meg^^*edett zsidónak egyik József idejött

lia

Ennek leányát

kikni a múlt

be

vette

Löw

cl

század végen. i) Izrael,

ki

maradt és egyideig a község pénztárnoka

itt

mig

boldogasszony i hitközség

a

azután is

kiváló

e

volt,

férfiút

meg nem hivta, honnan késbb Dárdára ment Baranya-vármegye rabbijának. De Löw Izrael korántsem volt az egyetlen, kit

rabbijának

az abonyi tudósok közül rabbi állásra hivtak meg.

sz Mose

rabbinak két

innen Abonyból

vitték

fiát

haza hitközségek a rabbiszékbe. Joetz

ban

foglalt

el

rabbi

az

állást,

nev

Igar-

fia

Jona Arje

ifjabbik

Czeczé/2Volt rabbi, utóbbinak két kötet halachikus

mun-

káját kéziratban BQehler P. moóri rabbi rzi. (V.

Chaszom

53.

M. Zs. Szemle X.

k.

A nagytudományu

Valentin Simon,

kit

Simon itt

szofer

lí.

választott vejének, a gabbai

Abonyba

és innen hivta

meg

Az

hivatalt

497.

ö. 1.)

Weisz viselte

t Janka vácz községe

rabbinak. Igen nagy becsben állott

gedulával

azaz

elkelséggel

itt

járt

Sámuelnek, Pintér Salamonnak nek

nagy büszkesége

volt,

és

hogy

a

tóra,

együtt.

kivált

ha

Altmann

Schwarz iMózesfiaik

a

„Morenu"

czimet viselték. Leányaik számára nemcsak a Weisz

')

A másik

17G7-bcn nevezett Lebl

fia

Lcbl, ScmaJ()nak

IIolTcr .Mordecliajon

lakott.

—

41

apja

kivül,

Gj'öi-g3'cn

maradt. Gyürgycn

csupán meg egy zsidó, Márkus

és

Hoffer

hanem

családok,

elkelk

a többi

is

ily

tudós férfiakat kerestek. került

így

Sámuelnek veje

Scheiner D.

ide

„gute

Altmann

ki

majd Markbreit Ignácz,

lett,

nül, az

Zelig legifjabb leányát vette

zet

H.,

Peszl"-t,

t

mint

a

ki

Hay

áldott emléke-

széles

vidéken

e

nevezték.

Az

itt

szegényebb morénuk

is

a községben, kiknek a helyi

jótékonyság módot nyújtott

tudománynak

szent

S

ki

a szent is

bántalmazta

nem attól,

s

megvetette,

nem

zsidót,

sem

sem

erkölcsileg

és

módokra

szellemileg

annak tudománya megvédte

hogy a társadalom páriájává

legeszmén3nbb

a keresz-

jogtalanul

ritkán

az alacsonyabb foglalkozás

sülyedt. Vallása és

tartotta

a

éljenek.

Ennek köszönhet, hogy bár

tenni óhajtották.

a

tisztán

ápolása apáinkra és közvetve mi ránk

tan

tény társadalom

a

hogy

arra,

tudná kellleg méltatni azt az áldást, melyet

gyakorolt.

utalta

számmal voltak

szép

emiitetteken kivül

legyen, mivé

t

Alacsony kereset módja mellett ez foglalkozás

a fajnak

szellemi

erkölcsi

magaslaton

frisseségét

sértetlenül

megrizte a kés nemzedékek számára.

De ugy nem csupán a

látszik,

a héber

hogy ezen korban tudományban

modern mveltségben

sem perhorreskálták

azt,

is

k

a

váltak

morenuk ki,

hanem

jártak ell és koránt-

miként

a

század

közepe

táján a

talmuddal

Épen

foglalkozók.

st még

Scheiner D. H. és Markbreit Ignácz,

Adler Éliás

azok,

is,

magyar betkkel

kik

Pintér József,

század legelején

e

már

jegyzköny-

alá neveiket a

irták

az öreg

vekben.

A

modern mveltséget különben az orvos, va1-1

hogy már

1

•

században Weisz

múlt

a

Simon ersen panaszkodik „az lanságáról" és a zsidók

'

1

diplomatikus

gyis a chirurgus Láttuk,

1-11 képviselte a kileben.

-1

idevaló borbély tudat-

nagyon

is

szükségét érezték

annak, hogy egészségükrl üdvösebben gondoskodjanak.

még ISOO-ban

Azért

k

hogy beszéltek

fölírtak

az uriszékhez,

Pesten egy chirurgussal,

ki

haj-

landó lenne ide lejönni, ha az urasság hozzájárulna

valamivel

—

hogy

fizetéséhez.

ha akarják

Az

—

uriszék a

magok

íizetéséhez hozzá

fogadhatják,

nem

ha valamely patiensnek szolgálni

nek jutalmát itt

el

válaszolta,

pénzéért járul,

fog,

Györgye

nem

meg-

„hanem

illend béré-

fogja venni". Látván a zsidók,

helyben segítségre

Szele'^ és

azt

hogy

számithatnak, a szomszéd

zsidóival léptek érintkezésbe,

hogy

ezekkel egyesülve zsidó-orvost fogadjanak.

1802-bcn Józseílcl,

')

zsidó

kötöttek Ttiussig

egyids az

uboiiyivíU.

17G7-bcn ugyuncsak hét frt

türelmi adót

azonban a növekedésben Abonynyal nem tudott

lépést tartani.

lakik

Késbb

is

chirurgusi diplomáját a prágai egyetemen

Szele zsidóküzscgc

család

fizetnek.

k'i

már szerzdést

ott

is,

kik

azonban

43

összevéve csak 16

—

a

zsidóközsé^

orvosa

nyerte. Fizettek neki 75,

késbb

125

írt

mindenek eltt ül lakást

látogatásért

7

érvágásért

krt,

község ösz-

és a

Továbbá min-

szes intézményeinek ingyen élvezetét.

den

templomi

évi fixumot, ezenkívül

számára és felesége számára

ülést

elbb

s

10

kapott;

krt

vidéki beteg útiköltségeit és mindenki a gyógyszerek árát azonnal

pedig

készpénzben tartozott megfizetni. Végre

összes

átköltözési

község és gyógyszerek bevásárlására 80 adott neki.

A szerzdést

években Liebner Dávid A

frt

elleget

1805-ben újra megkötöttek,

mködött, nem tudom.

de hogy meddig

a

megtérítette

költségeit

nev

A

húszas

orvos az utódja.

Ezalatt a község fol3'ton növekedett tagok szá-

község

novekede>,e

^j^ó.hü.n.

Az uradalom azon

léptek

a

arról

is

uriszék eltt,

másrészt

meg

tanács zsidók

valami

;

kommunitás az

a birtokosok fölemelték a taksát,

azt emlegetik, és

viseltetnek

a zsidók iránt, mint a régiek

panaszkodik a zsidó

hogy

század elején

korántsem

közbirtokosságba,

nagyobb elszeretettel

meg

tagjai, kik e

hogy az érdemes

városi

keresztények közti perekben méri

tárgyilagosan

ki

az

igazságot,

nem

—

de

mindez nem gátolta meg a község rohamos emelkedését.

Az házak

nem

nézte

rossz

szaporodását,

mert

azok

uriszék

nagyobb összegben tények.

Nemcsak

szemmel a

pontosabban

fizették a taksát,

44

—

és

mint a keresz-

oly taksás telkeken hol

-

zsidó-

még ház

nem

építhetett a zsidó

állott,

hanem még

házat magának, is

jogában

Ábrahám ben 800

keresztények házait

a

megvenni.

állott

így

Ignácz egy urasági

fia,

1808-ban Hacker tiszttartó jelenlété-

megvette Czere Imre házát az udvar-

frtért

lev minden egyébb

ban

minden nehézség nélkül

Ezen

épületekkel együtt.

viszonyok következtében 1815-ben már 115 bekebelezett tagja volt a

Messze

községnek.

község

terjedt a

idben

lakó zsidók mind ide gravitáltak. Ezen

hogy az

ide jó

Salamon Mózes

messze

nev

es

gazdag

környékben

hire és a

történt,

Tiszaigaron meghalt zsidó.

Ez végrendele-

tében meghagyta, hogy örökösei az abonyi zsidóköz-

ségnek e^jêzervá7^d /ori/jôí fizessenek

ki.

1818-ban

hogy

a hitközség átvette az összeget és elhatározta,

az összeg jövedelme évente a rabbi, iskola és vag3-ôn-

morcnuk között osztassék

talan

iszka

heter

mellett

pénzt, de pár

—

Egy

kamatoztatta

darabig

—

község

a

a

év múlva legfontosabb szükségletére,

templomépítés

a

—

ki.

ezéljára

—

az

forditotta

elöl-

járóság.

A külön

nemeslelkü

„el

adományozóért mai

napig

is

mole rachamim" mondatik és halálozásának

évfordulóján a rabbi a szokásos imákat végzi.

A lett

zsidóházak

volna

tanács

föl

kifogása

nem

szaporodása az

ellen

uradalomnak,

szólalt volna ellene.

45

-

ezentúl

ha

a

sem

városi

Taitozunk

Viszály a zsidó

a történelmi

igazságnak annak kon-

és keresztén}'

község között

statálásával,

egyház

hogy a mai mintaszer viszony

nem

és a város között

volt

meg

a zsidó

a múltban.

minrl Weisz Simon

panaszol-

kodott Kostyán János fszolgabíró eltt,

3— 4-szer

Az olyan

eset

elfordult azóta

is.

Csak anyiban

állott

már Tauszig orvos

jobban

beleszólt s

is

a

dolog,

nem engedte meg,

hogy hamis visum repertumot vegyenek

— midn a szegény zsidó verte

el

Ferencz

éjjeli

Supplent"

föl.

Egyizben

rt, Leitner Jakabot

egy keresztény polgártárs,

—

Dr. Eckstein

a pesti egyetemen „Kanzladjunkt

ki

is,

hogy most

volt,

und

beleavatkozott a dologba és a meg^êi

chyrurgussal szemben Tauszignak adott igazat.

Láttuk

azt

része volt abban,

is,

hogy

midn

a

városi

elöljáróságnak

1790-ben a katonaság er-

szakkal elvette az iskolahelyiséget a zsidóktól. Most

meg

katonatartás és kvártélyadás miatt tört

a

város és

viszály

a

zsidók

nem

a

zsidó communitás

akartak ehhez hozzájárulni,

egyébb nagy

terheikre, a folyton

adóra és ujoncz

beszélünk részletesebben. izetlenség''

—

állitásra.

között.

a

zsidó

a

A

hivatkozva

súlyosbodó türelmi

mely terhekrl alább

Ebbl

azután „mindenféle

származott mig végre 1816 május 29-ikén

megjelentek az uriszék eltt egyrészt Dobozi és

ki

András

városi elöljáróság, másrészt öreg' Adler Éliás biró

és

a

zsidó elöljáróság és ott egymással

—

4G

békés egyezségre léptek, mely békesség azóta talán

soha sem

A

lett

megzavarva.

megkötött szerzdés következ

pontból

két

állott

l-ször

A

Uraságnak

Tekintetes

a

most

lefolyó,

Esztendben Május Hónap 19-én tartatott Uraság Gylése alkalmatosságával meghatározva lévén, hogy 1816-ik

Zsidóknak Keresztényektül ezután Házakat vásárolni szabad nem lészen, a mel3' Urasági Végzés kihirdettetvén

képpen a Zsidó nem szaporodhatnak, hanem a mostan

a zsidóságtul ellfogadtatott, k(")vetkezés

házak ezentúl

lev Zsidó házak egyedül ezen Contractus

Sinor

mér-

Közönség a Zsidó Comunitás-

tékül vétettvén, a \'árosi

sem katonai quártélyokat sem katonatartást ezentúl nem fog kivánni, hanem egyébként ket is illet terheknek megváltása fejében minden Esztendben 300 tul

Frtkat zetni tartoznak

még

pedig

felét

azaz 150 frtkat

György napkor a másik felit pedig Sz. Mihály napján a város kasszájába minden fogyatkozás nélkül a most múlt Szt. György naptol íog\'a bevinni tartoznak azzal a megegyezéssel, hogy az irtt forintok mindenkor Folyamotban lév pénzel, ha az Arany vagy ezüst lenne is a 300 frtkat fizetni köteleztettnek; mely fizetés a most múlt Sz. György napkor veszi lêzdctét. 2-szor. xMi Zsidó Közönség a Tttes Uraság abbeli X'égzését, hogy ezentúl a Zsidó házak ne szaporitassanak, tartozó engedelmességgel fogadjuk s ezentúl semmi Sz.

szin tély

alatt ]iázainl-;at szaporitani

adás K'atona tartás

s

tása fejében pedig a ícnn tel

nem

is

fogjuk, a quár-

ezekbl származó terhek válirtt mód szerint minden kivé-

nélkül a most Icgköizelebb múlt Sz. G\'r.rgy napjától

fogva mindenlôr

fizetni l'ogjuk.

jére adtuk ezen levelünket két

ros részérl

ugyan a

Mell^'eknek tökéletes ere-

egyenl párban

X'áros Petsétj^ével s az

—

47

s

a Vá-

Elljárokk

nevek aláírásával ugy a Zsidóság részérül nitásbéli Biró Adler Éliás a vélle

rókkal

edg3'ütt.

Abonyon

Költt

azon Comu-

jelen volt több elöljá-

mint

föllyebb

enilit\'e

Május Hónapnak 19-én 1816-ik esztend. Xagy Abony Mez- város els

Dobozi And.

in.

Birája

k.

els Jegyzje p.

h.

p.

Kada

h.

István

k.

ni.

Éliás Adler m.

k.

Zsidó Biró

Concursa Dominali Anno

In Vizely

TaJUán István m.

Bogyai János m. Galantliai Baloglí

Tassy Iguácz Tiszttartó

k.

ni. k.

Kocsis István Tiszttartóm,

k.

Gáspár m.k.

Bogyai László m.

die utsupra

Ncppcl Antal m.

k.

k.

k.

De már egy hónap múlva ezen szerzdés megkötése után a zsidó kommunitás az iránt intéz kérdést

az

hogy bár

Líriszékhez,

megnyugszik azon

pontban, mely szerint a zsidó házak szaporítása

nem engeddik, hogy

valóságot",

nincsen

de

az

oly

beépítve,

iránt

taksás

épithetnek-e

kér

„kegyes

funduson,

meg

írásbeli

mely

még

gyermekeik számára

házat. Mire azon év július 3-án megjött az uriszék-

tl

a felelet,

mely szerint

ha hogy mégis valamely Abonyban régen lakózó zsidónak több fiai lévén, valamelyik számára házfundusra volna szüksége, a melyen uj házat kívánna építeni és abbeli fundus

nem

az ország

útjaiban \'olna, az

olyan

egyes esetekben folyamodhatik az abonyi közös urasághoz, ki

is

ha lehetséges, megfogja akkoron engedni.

48

—

Ezen

Midn

állott.

még

szerzdés

1840-ben

érvényben

is

1838-ban Roth Dávid leányát

nem

ide-

való férfiúhoz akarta férjhez adni, a zsidó elöljáróság figyelmezteti,

hogyhíi

távoznia

pár

uj

nem

szabadságot

lakásra

az

nyer,

közuradalomtól

a

innen

a

városból

kell.

Magától

értetdik,

hogy a zsidók

ily

körülmé-

nyek között ezentúl még jobban vigyáztak a chesz-

években

20-as tek.

A

eddig.

aranyat,

18

is

készíttetett

Dávid

Beerrel,

még

jogért

st 200

frtot

a

kér-

is

magának akkori jegyzjével, Stern

a

Chevra-köny vekben külön

E

a község 1816-ban törzs-

jog ellenrzésére

könyvet

tagnak

mint

jogra

kasz-hakehila

lapja

melyben

éppen

minden

szokásos,

mint

ugy,

bekebelezett

Pontosan följegyezték,

volt.

a

ki

mily összegért vagy mint melyik tagnak a veje jutott a cheszkasz-hakehila birtokába.

Ugyanakkor irták össze a hitközség

alapszabályait,

melyek leginkább a be nem kebelezett tagnak a községhez elljárok

való

viszonyára,

a

chijuv

jogokra

pénzkezelésére vonatkoznak.

és

Azokon

melyeket már eddig fölemiitettem, közlöm

itt

e

az

kivül

szabá-

lyokból a következket

1.

Szombat

és

ünnepnapon nem szabad a torához

fiilmcnni kerek kalapban 2.

(Ered l.Sl-böl).

Xotlcn ember Roshasonó és Jomkipiirlvor maftir

nem lehet, ki\-éve ha a jesix'ából érkezik haza. (Ered

—

49

1

80.j-ból ).

Aiapszibáiynk

Ha egy

3.

fia

cheszkasz-hakehila joggal biró tagnak

vag3' veje házassága után az apa \'ag3' apóssal

zös háztartásban marad, házassága els évében adót

nem

nem

Billetten)

és idegenek megvendégelésére

fizet,

kö-

türelmi (Pletten-

(Ered 1803-ból).

köteles.

már elre is 4. Ol^'an férfiút, kinek a községben rokona van, nem szabad hitközségi alkalmazottnak (mesubod) választani. (Ered 1803-ból).

A

5

alkalmazottnak két els g\'ermeke

hitközségi

a cheszkasz-hakehila joggal heti pénzért,

ha

akarja.

(Ered 1800-ból).

süteményt szétküldözha valakinek neje a gyermek-

Tiltva van a községben

6.

getni abból az alkalomból,

ágyból

a többi azt megszerez-

bir,

fölkelt.

7.

(Aufstand). (Ered

A koma

1803-ból).

ne adjon egyebet a szudenél mint sü-

teményt és pálinkát. (Ered 1803-ból). 8

A

gabbai köteles egy negyed mázsa gyertyát és

egy negyed mázsa

templom

tartani a

készletben

olajat

számára. (Ered 1800-ból). 9.

Jomkipurkor a hivek

gyert\7Íkról égés

dékozóknak,

által

ajándékozott viasz-

közben lecsepeg viasz nem az aján-

hanem

a

templomnak

(Ered

tulajdona.

1817-bl).

A

A templom építése.

van és \gy a 35

tagja által

közsée^Hek 1820. táján ^ °

épített

zott és a

már 130 bekebelezett

elbb 30

evvel

templom nagyon

is

— 35

család

szknek mutatko-

község nevéhez egyáltalán nem volt

már

méltó.

Már 1821-ben, Adler Éliás

elnöklete alatt

ersen

tárgyalták e kérdést, de megoldásra csak akkor került a sor,

midn

a

következ évben Altman Samuéi

—

50

lett

a biró, ki

mig

addig,

ezen hivatalt

is

ki

nem

készen

teljesen

Mindenek eltt helyrl

Ugy

a templomot épitsck.

sem adta kezébl mindállott

gondoskodni, hová

kellett

látszik az

gedett volna e czélra úrbéri telket

elre, hogy

látták

de

soha

árenda

az

régit, ÜrménA'i

évi

is

hogy alkalmas

tlünk hogy

ily

mely ma

Az

meg

nem

fog sznni,

mint a

is,

25

az

egyezett bele abba,

ha az uraság

épitsék,

fizetnek.

frtot

nem

állott

hogy a templom

meg

rendelkezésükre

1862-ben

bizonyos,

érdemelték

hálát

közös

Lehet azonban,

telkét csak

utódok. Annyi

legnagyobb

a

feltétellel

úrbéri telek

és igy történt,

vásárolták

de atyáink

privátfundusára építtették, daczára annak,

magántelekre

kasszájába

uradalom áten-

ezen templomot

és

hogy az úriszék csak azon hogy

is,

úrbéri taksa

az

a templom.

ki

hogy

atyáink,

hatalmas és diszes templomot hagytak ránk,

büszkeségünk tárgyát képezi.

is

egy

alkalmával

épités

vallástörvényi

kis

nézeteltérés támadt a kileben. Altniiui Súinuel a biró

ugy alatt

szci-ctte lett

vezére

volna, ha a

fbejái'at a

volna, mert ez igy díszesebb.

Ad lei-

Éliás azonban

vallástörvén\'ileg kell

küls

lennie.

A

tilos,

rabbi,

ki

második gyermekkorát

mert

azt

a

lett

mert

m;ii"

a községben, kik közül

51

ellenpárt

hogy

ez

fbejáratnak oldalról volna

dönteni,

akkor

túljárt a

századik életévén; moi-enu talmudtud(')s volt

Az

állította,

hivatva élte,

homlokzat

pedig

IcS

is

minden egves hatalmasan

tudta saját állításának igazát védeni. így

más

nem maradt

minthogy az ellenzék vezére, a nagy-

hátra,

tudományu Adler

Éliás leült és klasszikus héberség-

ben megfogalmazva

kérdést

levelét,

intézett

e

kor

egyik legnagyobb, hazánknak pedig legels rabbijá-

hoz Szofer Mózes pozsonyi rabbihoz. A bölcs rabbi, — áldott legyen emlékezete -^ hosszan és részletesen felel a kérdésre, mel}" I.

27.

k.

sz.

alatt

felelet

Chaszom Szofer

van kinyomatva. Nagyjában igazat

ad Adlernek, hogy jobb ha a fbejárat

homlokzat

alatt,

hanem

Levelének vége

oldalt

nem ell

a

van.

szószerinti

magyar fordításban

igy hangzik

íme kissé hosszasan tárgyaltam ezen építési kérdést csekély tehetségemhez képest, hogy békesség legyen, békesség mindenütt, hogy megn^'iljanak a kapuk s bevonuljon rajta az igazhiv nép. Ám Isten mentsen, hogy e miatt czivódás támadjon s igy Isten házának kapuja olyan legyen mint a megszakadt gát, melyhez bölcseink a czivódást hasonlítják. Ez ne történjék Izraelben, hanem inkább csinálják oda a reménység kapuját a ho\'a alcarják, de Isten mentsen, hogy e miatt czivódjanak, mert ennél sokkal fontosabb a béke. Különben remélem, hogy megfogtok engem hallgatni, szavamra figyelni és nem fogtok egyenetlenkedni. Templomotokat pedig nevezzétek tág térnek (Mózes I. k. 2G. f. 22) mert Isten tágabbá és jobbá tette sorsunkat ezen a földön és még jobbá is fogja tenni.

Pozsonyban 5583 (823)

kiszlev 20-ikán szerda haj-

nalban

Mosc, a kicsiny, uhijnai Fmul'fniihóL

Jegyezzük

hogy

fel

dicsségére Altman

Sámuelnek,

engedett a béke kedvéért, bár erre egyáltalán

nem

volt kcnyszeritve és a fbejáratot

szén

1825.

tcttck.

melyeket egy

számadásokat,

Adler

Éliás,

Rubén

és

5626. roshasonoján avatták

fel

Pintér

morénuból,

öt

Weisz Mendl-ból

álló

Schwartz

Lebes,

Véli

József,

a czélt,

mely

még

1838-ik évet,

az

már nem

bizottság

vizsgált

midn

az urasság odarendelte,

hanem inkább

székben,

találjuk a birói

idben

A

látta

törekedett, visszavonult és kivéve

felé

vejét Scheiner D. H.-t és ifjabb sógorát ki ez

az

m.

u.

Altman Sámuel pedig, miután befejezve

fölül.

tos

cpi-

Altman Sámuel benyujtá az összes

templomot.

iij

oldalról

Hay

Jakabot,

vissza Irsáról lakni. ^)

jött

templomépítés bevételeirl és kiadásairól pon-

jegyzékünk van.

Nem

csoda, hiszen

már

akkor

a derék Weiszberger Lipót volt a hitközség jegyzje, az összes számadásokat

ki föl.

A

templomépítés összes kiadásai 12,352 forintba

kerültek

váltóban.

zései szerint a

')

jegyzkönyv

följegy-

voltak

Az els zsidók

itt

is

csak

hnrminczegy

le,

de már

tartózkodott,

Irsán és

1745 táján telepedtek

összesen 7 zsidó

család

család lakik, köztük 14 keresked', 3 szabó

egy könyvköt'. I'kkor már jelentékeny község számba ment, de további

növekedése láttuk, az

csak

Irsa

Zelig itt

következk

midn Abonyban

Albertin együttvéve és

Bevételei a

Irsa, Albertivel együtt, Pestmegye deli részének legrégibb zsidó

hitközsége.

17G7-bcn,

magyar nyelven jegyezte

lassú

évi

negyedik

vette

volt. .\

franczia háború költségeire, melyhez Abony, mint

egyszersmindenkorra adott adományon kivül évi 200

96 fia,

frtot

volt

képes fölajánlani. Jelen

Jakab oda költözködött

nül Politzcr Ahrahúm.

át

és

század

frttal

járult,

elején

egyik leányát,

Hay

Goldet,

A

jó akaratból adott

pénzben

Adományok

kész-

specificatio szerint

___

lo25

írt

183 -__ Örökös pénz készpénzben bejött A szövetségi köz Tárból ör. Haj Jakab által'-) 400 A fel3'ebben esett Üléseknek eladásából 3070 ^.. _.. ... ._. specific. szerint .._

A

27

el

„ »

„

25

— —

cassiroztatott

.__

...

fölvett

-__

..

pénz

...

Summa

—

„

3825 3000 11804

59

„

„

—

„

frt

24

xr.

„

Bizonyáfa nagy jelentség történelmi adat

templomunk

hogy

Dávid Ber szeren

az

mintegy 75

számadásait

eddigi

évvel

Stern

jegyz héber nyelven

minta-

jegyezték

vezette a község jegyzkönyveit, számadásai,

táblázatos kimutatásai valóban a legmesszebb

kívánalmaknak megfeleltek, alatt

az,

fül.

már magyar nyelven

ezeltt

„ „

adott Üléseknek árából bé in-

Proha Úrtól kölcsön

Mag5-arosodás.

xr.

de a korszellem

a

hatása

jegyznek,

ki

jegyzkönyveket vezetni

és

a község szükségét érezte egy oly

magyar nyelven képes

men

a hatóságokkal levelezni. így került ide Weiszbergei^

Lipót, ki

több

mint

tórafelolvasója és

éven

35

jegyzje

keresztül

metszje,

volt a községnek, és sze-

rény állásában rendkívüli érdemeket szerzett magának a község magyarosodása körül.

A

hatóságokhoz ma-

beadványokat szerkesztett, a jegyzkönyveket

gyar

eleinte fölváltva, hol

magyarul, hol héberül, de már

1837-tl kezdve egész rendszeresen magyarul vezette, a

templomban magyar nyelven -)

Értsd a „Chevra kudisa púnztárából"

—

54

hirdetett s a héber

magyar

vallásos fogalmakat törzsgyökeres

mindig vissza: tisztelend úrnak czimezi a

kel adta

kántornak

rabbit,

kifejezések-

nevezi

harangozónak a sameszt,

a metszt,

kiskántornak

chazont,

a

kurátornak

a

gabbait, a drosot szent beszédnek, a chevra kadisát

szent szövetségnek.

Önkénytelenül emelkedésre késztet bennünket jelenség,

melyhez a régibb

alföldi

községekben köny-

De meg mind-

nyen találunk párhuzamos tényeket. nyájan

70

már

ismertünk

— 80

10

e

— 20

ezeltt

évvel

oly

éves alföldi zsidókat, férfiakat, épenugy mit

nket, kik a magyar nyelvet a legtisztábban, igaz alföldi

zamattal beszéltek, jeléül annak, hogy e szá-

zadnak már húszas— harminczas éveiben a magyar zsidóság kebelében

ers magyarosodási

törekvés ural-

kodott

magyarosodás rég

bekövetkezett

és a teljes

volna, ha az ötvenes évek absolutismusa annak oly

ers

nem

lökést

No igen

adott volna hátrafelé.

az igaz,

állott

hogy a szószék akkor még nem

a magyarosodás

szék különben

—

kit Isten

már

teljesen

--

ritka

magas

korral

halt

—-a

rabbi-

Az öreg

rabbi,

avatása után

A

csak névleg volt betöltve.

is

Mose

tehetetlen volt

szolgálatában.

áldott legyen emlékezete

ajándékozott

önmagával

meg,

és 5 évre a

templom

föl-

5590 (1830) sebath hó 5-ikén meg

szájhagyomány

szerint

—

Halála után KurJünder Abrahain

—

55

—

1

is

13 éves korában.

mködött

itt

mint

Rabbiszék.

A

rabbihelyettes.

nagytudományu

ben nagy jesivát

Szt-András községe vel

évi

itt

ki

hely-

itt

mködés

után

meg rabbijának, és , minem tudta megnyerni, el is

hivta

czimet

a rabbi

itt

három

tartott,

féríiut,

fogadta a meghívást.

Távozása után az Elöljáróság

komolyan

hogy

thal

hozzálátott,

rabbit válasszon. Rosen-

Salamon ezen kor egyik legtekintélyesebb zsidója óbudai rabbi

hazánkban, az

Münz

rabbit

nyarán.

1833.

meg.

keszthelyi a község

nagy lelkesedéssel

és

Wolf Leb vágujhelyi

születésid Fiichsl

állapitá

akkori

Józsefet ajánlotta az állásra;

azonban egyhangúlag

rabbijának

fiát,

magas

Ily

Heti

nagyobb hitközségek díjazzák nos Nagykanizsa

is

rabbi fiának, kit

ugyanezen

dajant választá

fizetését

fizetéssel

a miavai

10

frtban

akkor csak a leg-

rabbijaikat.

A

vagyo-

ennyit fizet Eizignak, a pásztói

évben választott rabbi-

jának.

Nagy reményekkel

várta rabbiját a község, mert

nagy remények-

az kiváló magid hírében

állott

kel érkezett a községbe,

mely díszes templomával

is

;

160 családjával a magyar Izrael egyik

községe

volt,

váltotta

föl

de a reményeket és

rabbi pár hónap sától.

a

legelkelbb

nemsokára

nagy lelkesedéssel

múlva kénytelen

volt

és

csalódás

megválasztott

megválni

állá-

Távozásának okát következképpen beszéli

el

jegyzkönyvünk

A

rabbi,

engedve a község kívánságának,

—

56

—

még

az

szi ünnepek

elolt

napján a hajnali istentiszteletnél jelent a templomban.

roham

fogta

levket.

Itt

Ima után a rabbi

összes jelen-

ejtette az

elkelinek

a község

semmi

mondotta, hogy

meg elször

ima közben borzasztó epileptikus

mi rémületbe

el,

el-

megérkezett, roshasonó

nem

betegségbe

ilyenféle

azt

szenved és rosszulléte csak az átköltözés alkalmával

meghlésbl ered. Egyszersmind kijelenhogy ha még egyszer utoléri e betegség, önmeg fog válni hivatalától. S ime Szukot fél-

szenvedett tette,

kén^'t

midn

ünnepeinek negyedik napján, és

a rabbi lulovval

eszroggal kezében a halel imánál

roham fogta

még

el,

pedig oly

hogy számosan rémülve

Az

Elöljáróság

föl

Füchslnek,

erre

500

alakban,

a templomból.

szerzdést

szóló

egyezett.

is

föntemlitett Rosenthal

a moóri rabbinak,

ki

ily

végkielégítést ajánlott

frt

ha a három évre

visszaadja, mibe az bele

A

borzasztó

futottak

újra

állott,

Salamon

azt irja

hogy Füchsl W. L.-nek

Pestrl

azért kellett

Abonyból távoznia,mivel aszószékrl oly dolgokatmondott,

mi hallgatóinak arczába a szégyenpirt

Nem tudom honnan

ered

ságnak egyáltalán nem

felel

korában

igen

bizon^'it az,

széd

de

ez

való-

a

meg. Ellenkezleg, Füchslt

szónoknak

tartották,

hogy, bár innen távoznia

Meztúr ^)

jó

tévedése,

kergette.')

mit

kellett,

eléggé a szom-

azonnal megválasztá rabbijának.

Lásd Magyar zsidó Szemle

—

VII.

57

k.

533. lap.

Hanem abban

talán

Rosenthalnak, hogy

mégis egy

kicsit

igaza volt

Abony sem maradt egészen ment

ama cgyenetlenkedéstl és czivodástól, mel}- ezen idben egész Magyarországon a zsidó községek kebelében és ebbl íblyólag a rabbik és községei között uralkodott.

Tudjuk, hogy a 30 és 40-es években a zsidók bevándorlása oly nagymértéket rális

Pestmegye

is

öltött,

hogy még a

libe-

óvást akart tenni ez ellen az ország-

gylésen. E bevándorlások folytán egyes községekben oly

elemek kerültek és életmód

szokás

mással bajosan

kenyér irigység

is

nevelkedtek

között

tudtak

nagyon

kik

össze,

igy

egy-

Természetesen

megférni.

nagy szerepet

és

eltér

is

játszott,

a

mert hát

az újonnan jöttek a régiek keresetforrásait csökkentették és igy a

községekben állandó viszálykodás és egyenet-

lenkedés uralkodott. Ennek levét persze a hitközség alkalmazottai

itták

meg.

Növelte

a

dása egévSz választását

maga

odáig

terjedt,

hogy

magának

uriszék mindig több jogot követelt

községek ügyeinek intézésében.

bajt,

az

a zsidó

Önkényes gyámko-

hogy még a zsidóbíró

sem engedte meg

a híveknek,

hanem

nevezett ki valakit tetszése szerint ezen hiva-

talra a zsidó

tekintélyét

dékosan

község tagjai közül.

magában

csorbította.

A

zsidó Elöljáróság

a zsidó község kebelében szán-

Az

ellenpárt

vagy az árulkodó

számithatott arra, hogy ott készséges meghallgatásra

—

58

—

Elöljáróság

az

neki

sikerül

ós

lalál

intézkedéseit

megdönteni. Ismeretes dolog, hogy sok helyt a szolgabíró

vagy uraság szorosan zsidó vallásos ügyek-

ben

intézkedett,

—

is

csak

igaz

st még

Abonyban

itt

—

ügyben,

administrativ

is

elfordul

hogy egy

jegyzkönyvi határozatot az uriszék egyszeren törültetett a

Nem itt

jegyzkönybl.

csoda hát, ha

Abonyban

másutt, a régi béke meg-

mint

annyira

cl

bomlott,

fleg az Elöljárók

ama

látta

és hivek között.

Az

uri-

sok panasz megvizsgálására,

melyeket a hivek az Elöljárók ellen helyreállítására

korántsem

ugyan a dolgok

hol

is,

még

viszonyok között

ily

fajultak

szék jónak

ki-

egy bizottságot

tettek, és a

A

kiküldeni.

rend zsidó

község örömmel fogadta ez intézkedést, mert remélte,

hogy ez

utón

adom

szóra

itt

eljut

a

régi

békéhez ismét. Szóról-

Weiszberger följegyzését, mely nagyon

hiven tolmácsolja az akkori híingulatot: 1837-dik Januárius holnap 3-ik Napján

telljcs

örö-

münkre esvén A Msgos Gróf Szapáry Nagyságos Vigyázó Antal Ur társaságába Tettes Talián Károly Úrral s Tettes Török János liscális Úrral együtt, mint az Abonyi Uradalom által kinevezett Kilcöldöttség Községünk tartottak a fén\-es jelenlétekkel Gylést P'crencz

;

Házánál.

A

Urat,

panaszolkodó népet kihallgatás után rendes

következése volt

az,

Abony városában ne

hogy a nép Lelkipásztor nélkül lalcjanak',

szoros

itt

értelemben az a

parancs, hogy Rabinust elkerülhetetlen fogadni kötelesek.

A

többi

Kendszabások között az a

—

59

—

parantsolatt,

hogy minden második péntek Napján az Biróság itt a Községházába jelennjenek és minden elfordulandó pereket végezni a Község dolgai eránt is gondolkodni és mindent a Közjóra czélozni.

A gyermekekk mális Osk'olát

nevelésére és pallérozodására Nor-

melly

felállítani,

Director

fölvig3Aázata

és

intézete alatt folytassék:

Melly hozzánk való mutatott Kegyelmes hajlandóa

ságért,

Méltóságos

legfbb Valóság jutalmazza meg fényesen a s Tekintetes Urainkat, hogy örömünkre a

leghosszabb

Az

s

egészséges

elöljáróság

komolyan hozzá

életett érjenek.

Scheiner D. H. elnöklete

hogy a rabbiszéket

is látott,

alatt

betöltse.

Mieltt azonban a rabbiválasztásra térnénk, szükséges

megnéznünk, mibl

lesz

hivatalnokait

A f

jövedTimf;.

fizette

idben

ez

és az uri széket illet járandóságokat.

jövedelmi forrást képezte a község jussai-

nak elárverezése. Ezek pedig voltak: a) mérési jog, mely évenként 1000 mezett, h)

A

1000 néha c)

A fürd A

40

frtot

—

í

500

A

kóser bor

frtot

jövedel-

vágatási jog bérlete mi évenként legalább

1200 st

1400

bérletéért

40—70

frtot

kóser vendégli jog körülbelül e)

község

a

is

frtot

jövedelmezett. fizettek,

A

A

ugyanennyit hozott.

templom padlásán ten3^ész galambok jövedelmeztek.

d)

is

30

rendkívüli kiadásokat ren-

desen egy templomi ülés eladásából befolyó összegbl fedezték.

A

boltok árendája, melyet régebben szintén a zsidó

község árverezett

el

tagjai között,

60

aoO-as években meg-

sznt

;

minden egyes boltbérl egyenesen az

ezentúl

uradalomtól árendálta katonatartási

porczió,

A

boltját.

község tagjai csak adót

türelmi

és

de

fizettek,

egyenes egyházi adót nem. Csak most, hogy rabbit szándékoztak

határozták

fogadni,

egyhangúlag,

cl

hogy a vagyonosabbak egyenes rabbi adót senek és pedig 11 -cn 30

18-an 20

frtot,

kerületben lakó 7 tehetsebb zsidó

10

fizes-

is

és a

frtot

frtot.

Ebbe a

megadóztattak mind belenâigodtak.

A rabbiállásra mint

keztek

a

most még nagyobb számmal

legutóbbi

bizonyára abban

kell

Ennek okát

választásnál.

keresnünk, hog}'

jelent-

Abony

zsidó

községe a tekintélyesebbekhez tartozott az országban de részben abban emiitettem

is,

hogy

ez

— számos kiváló

ségével,

honnan szabadulni

sorában

ott

rabbikat, ott

találtani

vannak

az

idben

rabbi

— mint

éppen

viszályban köz-

élt

A

igyekezett.

igari,

vSilberer

-

pályázók

zsámbokréti

tállyai,

Mordechai újvidéki, Spitzer

Izsák keszthelyi, söt a hirneves Margolit Seftel szécsényi rabbi, kit Rosenthal

ságot,

meg

I).

ajánlott.

De

élén a

tudta találni egy kis

ki

éles

esz

sok név

komárommegyei faluban

a férfiút, ki az állásra a legméltóbb volt. választották

az elöljáró-

nagymveltség és H. állott, nem tévesztette meg a

melynek

Schciner

Salamon

meg Ilerczog Jakabot

s

azt

Egyhangúlag

(Jákob Helestab)

akkor Ó-Gyalán rabbiskodott, de kinek egy hatal-

mas

ajánló levele volt,

müve

—

fit

íi„Pri Jákob" mely nevét

i-'^W'is'zéij

messze vidékekre rabbijának

Herczog Jákob Ó-Buda hires

elvitte.

Münz Mózesnek

volt egyik legkedveltebb

tanítványa és

mvét, mely 1830-ban Pesten

Münz Mózes

ajánlata elzi

val együtt, ajánlatot

—

habár

soha sem

meg,

meg

—

a pozsonyi rabbié-

(Münz)

—

mint

könyvek

ír

jelent

elé, s

irja

—

il3'en

csupán kedvelt

tanítványa kedveért tesz kivételt.

A s

zu

és

m maga

a talmud

g j a j á h z tartalmaz valamennyi rendkívül

éles észrl, a

m

ch

i

du

s

mély

i

m-t

(novellákat)

tudományosságról

elszava pedig a legmesszebb

önzetlenséggel párosult ságot. 1837.

legnevezetesebb

30

bens

vallásoságról tesz tanú-

(Chanuka

decz. 27-én

nagy lelkesedéssel megválasztva, foglalta cl állását és

a

mködött

itt

men

4-ik napján)

lett

következ tavaszon 1857-ik évben be-

következett haláláig, közel húsz esztendeig, ha talán

nem

is

háborítatlan békében, de állandó tisztelettl és

becsüléstl körülvéve. Hirneve messze túlterjedt községe határán, az egész környéken mint elsrangú szaktekintély szerepelt, vallásos kérdésekben

hozzáfordultak

s

Pinkászt

Stein

midn

mindenfell

a török-sz.-miklósi hitközség

rabbijául

felfogadni

készült, legels

sorban ide küldötte, hogy tle nyerjen autorizácziót.

A

rabbi

fix íizetése

továbbra

is

40 váltó

frt

maradt,

mint a hogy azt 1833-ban megállapították. Csakhogy

most már mindig és igy a pénz

srbben értéke

kezdtek

nagyon

—

62

—

is

pengben

számítani

csökkent

de ezt a

páratlanul önzetlen, lejtette

jámbor

ugy

fértiu

látszik

elfe-

az elöljáróság eszébe juttatni.

Ezenkivül

kapta

stóla -illetményeket és i'abbi ide érkezett

rabbi

a

szabad

— igy

Ámde

mikor a

találtak

számára.

lakást.

alkalmas lakást

„1839. febr. 3-án

megáll apitutt

a

jegyzi

összehivatván az elöljáróságot,

s

nem föl

\\'eiszberger

több nevezetes lakó-

Altman Sámuel ur

sokat, a község birája

—

hogy

eló'adta,

rabbinus urunk számára egy alkalmatos házról gondos-

kodni igen szükséges. Ezen azt szüli,

hogy még azon órában öreg Adler

háza vevdött meg több tekintetet

700

fele árát

komolyos gondolkodás

1400

méltó,

frtért,

mely annál

Elias

is

még

hogy az öreg Hay Jakab ur

v. frtot letett

ajándékba a közönségnek.

Boldog legyen a jósziv öreg Hay Jakab ur ezen világon és a másik világon

Oda, a

,,

is,

ámen."

másik világra" költözött nemsokára a köz-

ségnek és tagjainak ezen igaz jótevje;

végénjobb

létre

a jegyzkönyv a drága

még

ezen év

szenderült. „Deczcmber 7-én — igy szól

—

szomorú esetünkre cihunvt közöttünk

jósziv öreg ílay Jakab urunk éppen száza-

dik esztendejében. Isten nyugoszsza

meg t,

egész város megsiratja." Végrendeletében domon3'i,

irsai,

nak kiházasitására200 V.

frt

kit is

az

az aszódi,

kecskeméti, tiszabeöi és szelei zsid()

községeknek összesen 1000

20,000

a

felét,

v. frtot, a i-abbi két

v. frtot

hagyott, l^zenkivül

melylyel

—

63

lányá-

—

neki

Szolnok

ama

városa

kölcsön fejében adósa

alapitványképen

Ezt

ma

vármegye

a

frtot

szegények segélyezésére.

a

le

tett

4000 peng

azaz

volt,

kezeli

kamatait részben

és

a

család, részben a hitközség rendelkezésére bocsájtja.

Legidsebb el

ki

1852-ben halt

95 éves korában, végrendeletében ugyancsak meg-

emlékezett az

5000 is

Sámuel,

veje Altnian

frtos családi

községrl, azonkívül

zsidó

itteni

hagyományt

tett,

mel^êt

egy

mai napig

ivadékai kezelnek.

Száz évet nézve

élt

a nemeslelkü öreg, de a községre

még mindig nagyon korán

lialt el,

mert mind-

személye képes volt nagyon kiterjedt csa-

eddig az ládjában

és

községben

közvetve a

igy

is

a békét

lehetleg megrizni. Erre pedig nagy szükség mert

a

állani.

teljes

béke

Oka ennek

még mindig nem

az volt,

hogy

volt,

tudott helyre

a zsidó község

még

mindig rohamosan növekedett kívülrl letelepülkkel. Bár az 1840-iki 20-ik törvényczikk a bányavárosok kivételével mindenütt szabad lakást engedett a zsidók-

nak és igy nem voltak már egyes uradalmak vagy városok kegyelmére utalva,

még sem még nem

keresték laktak,

föl

ama

—

az

újonnan települk

helységeket, hol zsidók

hanem továbbra

is

odahúzódtak, hol

kilét találtak.

A

megbámultak

hitsorsosai azt a zsidót, ki

vagy

a

Kunság

Igy tehát

negyvenes években még ugyancsak

Szolnokon

területén mert letelepülni,

Abony

a szabadköltözködési

64

—

törvény

daczára

nem hogy

folyton,

Süt

hanem ellenkezleg

fogyott volna,

rohamosan növekedett.

119 bekebelezett család

1816-ban

csak

1846-ban már 240 család

volt,

járul a türelmi adóhoz.

E számban ugyan benne vannak mintegy 15-en, valamint a többi

gekben lakó zsidók

is,

de

szoktak járni,

egyenetlenkedés

magá-

— 200

tett ki.

180

is

itt

szaporodásával

rendesen

Abonyban nem

találunk;

csak a nehéz

adóterhek

leginkább

reparcziálásánál fordult el, melyek közül

sabbak voltak az ujonczállitás és relmi

helysé-

viszályokat, élesebb pártoskodásokat, melyek

a zsidó hitközségek gyors

együtt

idetartozó

azért a városban

ban lakó zsidó családok száma

Nagyobb

a kécskeiek

adó.

községekre

Eme

két

mertetni. Tekintsük

inkább a tü-

melyek akkor a zsidó

terhet,

nehezedtek,

még

legsul3ô-

akarom

itt

mindenek eltt

közelebbrl a zsidók

is-

kato-

náskodását.

A

zsidók

katonáskodását

dclte 1783-ban, de

halálával vissza

franczia háborúk tartótanács,

lett

vonva

st ha

válthatják ki magukat. 1

József elren-

e rendelet.

alkalmával

1794-ben a

újra elrendelte a helyis

befogadhatok

egyszer a toborzásnál

semmi módon, még

hez csak

II.

ennek nem sok hatása volt és József

hogy a hadseregbe zsidók

mint ujonczok; lottak,

is

már

helyettes állításával

beál-

sem

De az abonyi zsidó község-

800-ban érkezett

r,5

legelször a hatóságtól

—

a

zsíjó község katonai.

hogy

rendelet,

Alig tudjuk hirre

elfogta

gylést

is

két zsidó legényt állítson katonának.

ma

elképzelni

a

zsidóságot.

podni, minthogy

Mose

egy

öttagú

e

az élén

rabbival

nem

de másban

tartottak,

mely

azt a rémületet,

tudtak megálla-

bizottságra

bizták

az

ügy elintézését. A hatóság azzal nem töró'dött, hogy honnan keritik el a zsidó katonákat, csak beszol-

ket

gáltassa

a község. így hát az ilyen bizottságok

bejárták az egész környéket,

nyeket

kez

meg nem

mig az alkalmas

szerezték. Bizonyltja

legé-

azt a követ-

érdekes meghatalmazás, melyet a zsidó község

—

megbízottjainak adott és a melyet

— maga

ból látom

a bíró,

mint az

Adler Pinchasz

irt

Írás-

és fo-

galmazott.

Máj napon égy mint 23ik Juli Újonnan Gyögy parancsolat mcgend egy Zsidó Legén Recrutát 1. Augus-

Varosukba vagy Helsigekbeli el Embereink melléket, mind említet f Szolga Bíró urunk írása szerint. ínstálya az egész Abonî zsidó Comonítárs és nagyob bízonysákoknak meg vagyon tusba Pestre

szállítani.

járója IcgN'en

Pecsítjeíkkel ersítve, p. h.

Ha ség 400

azután a zsidó katona

— 500

vagy mihelyt

dulásakor kifizették

állítja

és

ez az

bevált,

1831 -ben

neki.

öt katonát kértek.

ket

volt, a zsidó

köz-

frtban megalkudott vele, foglalót adott

és az egész összeget,

1841-ben

meg

Még

66

—

három

ekkor

ujonczállitás,

—

vagy kiszaba-

bár

is

katonát,

a község

már akkor

nagyobbára abonyi rült,

2100

be,

állottak

fiuk

frtba ke-

mit a hívek raktak össze.

Az

vállain feküdt.

azonban, valamint a porcziót, a

Ezt

katona-quártélyozás

mégis

lefizették.

Azonban

nehezen

ha

költségeit,

Az

tenni.

czellária oly szeszélyesen, oly

önkényesen

czélja,

de

is,

a türelmi adó követelések-

nek igazán nem tudtak eleget

azt a zsidókra,

község

egész

az

teher tehát

ujonczállitási

mintha csakugyan az

udvari kanvetette ki

volna a

lett

a kivetés alkalmával hajba kapjanak az

hogy

egyes községek zsidói. 1816. évig Abonyra 335 váltóforint

kivetve

volt

pontosabban.

Ámde

mint láttuk uj

—

váltóban,

fizette

ezen évben,

elrendelte,

hanem pengben

a község a leg-

is

—

adóterhet

frt

-'ÍOO

a kanczellária

ezt

s

melyben a város, vetett

a zsidókra,

hogy a 335

Még

fizettessék.

ne

forint

megfizették, alig maradt fönn valami hátralék.

ezt

is

Ámde

1828-ban a követelést egyszeren megduplázták, azaz

670

frtot

vetettek

de nemcsak a jövre,

ki,

hanem

ugy, hogy e megkettzött fizetés már 12 évvel élbbrl, azaz

1816-tól vegye kezdetét.

1044frtra, Itt

1830-ban pedig 1400

Majd az

o.

é.

évi adót

frtra emelték.

helyben egy kilcncztagu bizottság reparcziálta ezen

összeget a

h ivekre.

E

cskették a templomban,

gezni feladatát, de

bizottságot

hogy

nem

ritkán

föl-

lelkiismeretesen fogja vé-

bizony ritkán

múlt

cl

a kivetés

kisebb-nagyobb viszály nélkül. 18:i8-ban Batta Sámuel

—

67

—

T^reimi adó.

fszolgabírót kérték

meg

hogy

azzal,

eszközöljenek A

bíztak

deputátust

két

a kanczelláriánál némi adóleengedést

de hasztalan.

ki,

Megszabadulás

türelmi adó váltság.

majd

föl,

gyanánt

zsidóság a korona

üdvözölte

'--^-

*-*

ama

magyar

a

'-'*'

hogy a zsidóság,

ajánlatát,

habár rendkívüli nagy összeg árán, de egyszersmindenkorra váltsa

meg magát

1846. márcz.

Óbudán

1.

mely ez

gyülésre,

Józsefet és küldöttek

fel,

ifj.

ügyben

itt

frttal,

fiát

hogy Abony

pontosan 9840

frttal

váltsághoz járulnia. Ezen összeg reparbíró,

Stern Adolf vitte

l2-tagu bizottság dolgozta

Abonyban

vel kell az

Hay

Adler Éliást öreg Adler Éliás

helyben a következ

Egy

keresztül.

zsidó-

innen

határozott,

kik visszajöttek azzal a hírrel,

kell a türelmi

Az

adótól.

megtartott országos

zsidóinak mintegy 10,000

tiálását

türelmi

a

és

ki,

mennyi-

környékén lakó 240 zsidónak

8 félévi részletben ezen összeghez járulnia.

Fizettek pedig nég}- év tartama alatt évenkint

13-an

....

121-en

__.

56-an

_. _

__.

frtig

5 frton felül 2 frton felül

._.

50-en

ben

50—100

._.

2 frton

__.

Ami

eléggé bizonyítja, hogy

álló

Abonyban

is

túlnyomó

még

alól.

a gazdag-hír-

részben

szegény

zsidók laktak, a község legnagyobb virágzása idejé-

ben

is.

A

gazdagabbak

—

nem csupán

G8

—

beleegyeztek

hogy a rajok

abba,

de

még

letek be

Hay

azt

kivetett

magukra

is

nagy összeget

vállalták,

nem fizetése esetén,

hogy a

kifizetik,

félévi rész-

k Hay Jakab,Hay Salamon,

Dávid, Altman Sámuel, Altman Benjámin, Altman

Hay

és az akkor épen uj házas,

Wechsler Lrincz

József,

Mihály, nemkülönben özv. Markbreit Eszter saját-

jukból ellegezik a

még

akkorra be

nem

folyó összeés a végre-

hogy az pontosan beküldhet legyen

geket,

hajtás költségei uj terhet ne rójjanak a községre.

A

Hay öreg Hay

rendkívül nagy felelsséggel járó pénztárnoki állást

Jakab

vállalta

magára,

ki

elhunyt atyjának,

Jakabnak Yolt méltó helyettesitje a községben. Minden félévben jelentékeny összeget ellegezett a magáéból,

hogy a hiveket megmentse a Tekintsük most a többi a község ügykezelését ezen

A

még 1792-ben

administratiojába,

mintájára

kálta

alakult

és

az át.

és

négy

férfiút lett

a

beavatkozott

lassankint

1825-ben

a

az

jelölt

hogy

késbb,

de

hitközség

politikai

község

már az uriszék

hivatalra való kandidálás jogát

Markbreit Ignácz állás

ügykörét

idszakban

alkottak,

mindjobban

uraság

birói

Elöljárók

század elején az a szabályzat volt irányadó, \|^^f5g^f^

melyet az

végrehajtástól.

magának

állásra,

megválasztva.

A

még mindig meglehets hatalommal

a

vindi-

kik

zsidó

közül birói

járt;

meg

volt neki a vasraveretési és bebörtönzési - - kunitzba

záratási

—

joga,

bár az uraság

—

69

—

—

mint

láttuk

—

igyekezett hatalmát ellensúlyozni és többször elfor-

hogy

dult,

Abonyban

Itt

Másutt a

megsemmisitette.

együtt járt

birósággal

zsidó is.

intézkedéseit

árvagyámi

az

hivatal

különálló tisztség volt. Eleinte

ez

csak esetri-esetre választottak árvagyámot az egyes

árvák vagyonának

1840-ben

kezelésére.

az uriszék

„a zsidó árvák tutorát illet utasítást" adott ki és e hivatalra

Altman Józsefet nevezte

nagyobb odaadással mikor

is

vitte e tisztséget

két

tora'% be, a

ki

is

a leg-

egész 1855-ig,

az összes idevonatkozó iratokat a legnagyobb

rendben a városnak szolgáltatta volt

ki,

portió

a

ki

és

A

biró

mellett

„a házi pénztár percep-

egyik

pénztárnok,

be.

katonatartás költségeit szedte

másik „a toleranczia pénztár perceptora", mely az öreg

utóbbi igen terhes hivatal volt és rendesen

Hay Jakab

egyik ha

viselte.

Ezen kivül választottak

templomkuratort

évenkint két

és

két,

memunát, hadnagyot, kisebb peres ügyek Polgári peres

néha három elintézésére.

ügyekben ezen idben elssorban

a rabbi döntött, ha ahhoz a zsidó törvények ismerete volt

szükséges,

ügyekben az

másodsorban

a

zsidó biró,

kisebb

Ezeknek

Ítéletét

hadnagyok.

emiitett

azután a biró aláírásával ersítette meg. hivatalt

A

hadnagyi

hosszú ideig Stern Jónás és Eisler Izsák

töltötték be.

A

derék Stern Jónás egész a szabadság-

harcz kitöréséig viselte e tisztséget esett ítéleteivel

nagy közkedveltséget

—

70

—

s

igazságos, talpra

szerzett

magának.

A

nagyon szívesen

polgári hatóság

vette,

hogy

ügyebajos emberek háborgatásától ment

igy a zsidó

volt és örömest beleegyezett abba,

a zsidó község elöljárói

hogy az

intéztessenek

által

ily

el;

perek

hanem

azután az egész község kormányzásában mindig több

magának. Mint tudjuk, 1837

és több jogot követelt

40-ig

a

egyszeren

birót

1840-ben

ismét

csak

az

uriszék

kandidálja,

nevezte

1841-ben

ki,

pedig

egyenesen egy igazgatóbiztost küld a zsidó község

nyakára Gál Gáspár személyében. Ezáltal igaz, csorbította

hogy a zsidó

önkormányzat kifejldését akadá-

az

és

hogy néha üdvös

lyozta, de tagadhatatlan, is

midn

gyakorolt; igy 1837-ben,

hogy

a rabbiszék betöltessék.

küldöttségének elnöke. Gr. fölszólította a zsidó

rendezze,

de

elöljáróság tekintélyét

elmozdította

azt,

Ugyanakkor az uriszék

Szapáry Ferencz,

arra

is

hogy az iskolaügyet

községet,

nem tudok

befolyást

felle,

hogy a

fölszólitás

következtében tettek-e valami változást e téren. Egyáltalán láról

nagyon kevés adatunk van

és

pedig

mivel

ezért,

a

e

korból az isko-

tanitás

ezen korban

egészen magánjelleg volt és tisztán a szülk gondját

A

képezte.

nélkül

minden választás vagy meghívás

tanitó

telepedett

le

a

községben és utánna

nézett,

hogy néhány növendéket kapjon, kik után megélhetett. S habár

ily

módon

telen volt, a tanitás

az oktatás

nagyon

is

rendszer-

eredménye mégis elég

—

71

kiclégi-

iskolaügy,

tnek ben a alá

látszik.

nem

hivek

Jeg3^zkönyvünkben

csak

az

u.

túlnyomó

része

nevét; ez eléggé

század legelején

n.

a

esküdtek,

zsidó is

magyar

hanem

betkkel

hogy a

bizonyltja,

irja

szülk

e

gyermekeik okta-

gondoskodtak

is

30 — 40-es évek-

tásáról.

Az akkor

itt

mköd

csak kettt ismerek

els éveiben

jött

:

tanitók

közül névszerint

Véli Lebest, ki a

majd

Prágából,

ide

század

leg-

nül vévén

Schwartz Fábián leányát, a 20-as években már tekintélyes községi tag és Rosenfeld Jakabot, ki a tábori

állami tanítóképzben nyerte képesítését.

A

hatóság daczára az 1832/36 és 1840-iki

ide

vonatkozó törvényeknek nem igen avatkozott a dologba és a zsidó Elöljáróság továbbra

szülkre hagyta,

is

hogy gyermekeik

csak az

érdekelt

oktatásáról

ugy

gondoskodjanak, a hogy legjobban tudnak.

Azonban iskoláját és

1846-ban

meg

is

rendezni

óhajtja

akkor a gyermekek szüleivel a következ

kötelezvényt irattá alá

:

Minthogy az érdemes község Elöljáróság belátván Ifjúságunk elhanyagolt nevelésének rósz következmén\-eit,

—

magát nekünk egy rendesen elintézett Ismely érdemes és dologhoz ért tanítókkal ellátva lesz, kik nem külömben a neveléshez, mint a tudományhoz értsenek: tehát alólirottak ezennel lekötelezzük magunkat utolirt és számmal kitett fi- és leánygyermekeinket három egymásra következ esztendre folyó évi május elstl fogva ezen Iskolába küldeni. rá szánta

kolát

fölállítani,

72

A

íigycrnickért 10 és Icán^'ért 5 ezüst forintra

tanítási dij

csztcnJnkint szabx'a lévén, hónaponkint

—

vagyunk.

Az

ennek intézkedése

iskola és

kötelesek

íizctni

fölött elren-

dezni, az érdemes község Elöljáróságot ezennel fölhatalmazzuk. Ezen kötelezvénybl csak menthetnek föl 1-ször elre nem látott esetek u. m. halálozás vagy elköltözés; 2-szor, ha az elvett gyermek helyébe másik állittatik

ha a figyermek tizenhárom a leányha a fenntpontosan nem fizetnénk, vagy fizetni nem

3-szor,

;

gyermek pedig nevezett

dijt

akarnánk

tizenkét évü lesz. Ellenben

érdemes

az

;

község

Elöljáróságnak

teljes

hatalmat adunk az 1832/36-iki 20-ik törvényczikkely és az

1840-iki

szóbeli

1

per

1

-ik

Törvényczikkely akár

utján

a rövid

értelmében

mely Biróság

által

maguknak

elégtételt szerezhetni.

Ezen nyitott

itt

kötelezvény

évben.

Arnold

B.

rendszeres iskolát, mel}" igen látogatott volt

és virágzott, daczára annak,

tatásnak

Braun

alapján

egy

igen

hogy

a költséges iskoláz-

nagy akadálya

volt

épen

ezen

1846/7-ik évben rendkivüli drágaság és inség

uralkodott az egész országban, mintha csak a gondviselés

kez

elakarta volna késziteni a nemzetet a követ-

nehéz napokra.

A

község jövedelme annyira

megcsappant, hogy régi tisztviselit

A

mellett

hogy

még

szegénység

a

is

alig tudta lizetni.

a biróhoz fordult,

segitsen rajtuk a község pénztárából, mert nincs

enni valójuk.

Az

utján

segíteni.

rajtuk

összegeit csak

tárnok

elöljáróság

ugy

A

igyekezett

türelmi

váltság

lehetett befizetni,

Hay Jakab magáéból

—

7;3

is

hogy

ellegezte

azt.

kölcsön

esedékes a

pénz-

De

^^harcí"'

még valami

volt

a szabadságharcz kitörése

eltt,

mi a hazai zsidóságot még sokkal nagyobb próbára

tette,

mint az éhinség és ez

1847

— 48-ban

:

ama

zsidó-gyülölet,

mely

nagyobb mérték-

a szokottnál sokkal

ben uralkodott az egész országban.

Legnagyobb dicsségünk ma

hogy

ezt

a próbát

kiállottuk.

és

A

minden idben,

polgártársak szük-

keblüsége, a jogtalan elnyomatás egy pillanatra tántorított

meg bennünket

a haza

hségben.

iránti

A szegedi országgylés nyiltan tanúságot tett hogy a haza zsidó hit

fiai

sem

a mellett,

azzal fizettek vissza

ama

gylöletet és üldözést, melyben közvetlen a harcz eltt részük volt „hogy többet tettek és szenvedtek, és áldoztak a Itt

mködtek

haza ügyéért, mint bármely más néptörzs".

Abon^'ban az uriszék azzal ünnepelte

meg

a sza-

badság, egyenlség és testvériség hajnalát, hog}' úrbéri

rendbeszedéskor a közlegelbl minden házbir-

tokosnak kiadta a maga részét, csak a zsidóknak nem, kik pedig akkor

már közel száz év

óta voltak házaik

birtokában. Mikor azután a megyei küldöttség a nem-

zetrséget egybeírta a városban, a zsidóságot szépen mellzte. Akadtak talán a zsidók között eg3"esek, kik

nem tett

igen bánták, de számosat közülük mélyen kesería dolog.

Még csak a parádé tartott és a nemzetrség egész mködése abban állott, hogy a piacztéren gyakorlatozott,

addig

nem

is

fogadtak be a nemzetrök zsidót

74

—

maguk közzé

Abonyban

itt

scni.

De

csakhamar

ez

megváltozott, mihelyt közelgett a veszély. ,,1848. szep-

tember

—

1-én

sem

akkor

tartván,

Weiszbergcr

Írja

végzés,

lett

mult ellenség hirc miatt, mely

szomorú

semmi

volt

hazánkba

által

benyo-

a lakosság igen

tökéletes végzést."

Hát bizony nem lésekre való

ban,

ismét gylést

kedvetlenségbl nem hozhattunk

ily

:

—

gy-

volt akkor elljárósági

is

id, mert akkorára

hogy a horvátok Székesfehérvár

nyomultak elre.

A

innen Abonyból

különböz

Abony-

elterjedt a hir

a Dunáig

alatt

vészhir hallatára 400 ember indult fegyverekkel,

kaszákkal,

kapákkal, ki hogy tudott, fölfegyverkezve és e

kel népnek

legalább egy

tizedrésze

id

Roshasono napjaiból kevés zásra.

Az sz

jutott

az

volt.

A

imádko-

rabbi engedelmével a férfiak készül-

déssel töltötték azt, a

nk

azok számára,

hiven

suk

zsidó

föl-

törvényeit

kik

még

pedig elemózsiát készítettek akarták megrizni

akkor

is,

mikor

vallá-

hazájukat

szolgálták.

Ozoránál találkoztak a horvátokk.al, kik fáradva, kiéhezve

napján.

A

ott

ki-

megadták maguktit épen Jomkipur

béketárgyalásoknál Fispán Ignácz bátyánk

különben már áprilisban, mikor

volt a parlamentair.

Jeszenszky Miklós

itt

Abonyban

a lovas

nemzetr-

séget alkotta, ott volt a 28 jelentkez között, saját költ-

ségén fölszerelve magát. Ott volt Sz. -Tamásnál, Ver-

—

75

—

basznál és hiven követte kapitán3'át számtakan veszély között.

De nemcsak mint felkel nép számmal

nemzetrök

szol-

nagy napokban hazájukat.

gálták az abonyi zsidók e Jelentéken}'

és

állottak

be a honvédek közé

mindenesetre nagyobb számmal mint azt akkori társadalmi helyzetük alapján várni voltak

is

emlithetek

ott :

A

De

lehetett.

lehettek és

bizonyára többen, mint kiket én

honvédek közé

állott

be

Böhm

itt

íol-

Károly,

testvérbátya Moritz pedig mint honvédhuszár-hadnagy

küzdöttevégigeszabadságharczot. Ugyancsak a honvéd-

huszárok sorában

Hav

küzdött

Ferencz azok közül való

Izrael

Steiner

is.

kik

életük veszé-

lyeztetésével szöktek át a császáriaktól a

magyar hadak-

hoz.

A

szabadságharcz egyik legdicsbb ütközeténél

a szolnoki véres csatánál, tották

volt,

a Tisza

midn

az osztrákok felgyúj-

Rotics Mihály fhadnagy a

hidját,

legelsk között rohant

keresztül

Lauter Ábrahám mint közhonvéd

a

lángoló

hidon.

szerzett érdemeket

magának, melyekért késbb kegydijban

is

részesittete

az állam.

TIsch

Manó ama

névtelen

kik a szabadságért életüket

hsöknek

egyike volt,

adták oda. ScheinerDáviá-

nak, a zsidó község birájának nagyratörekv

mindjárt a nagy napok kezdetén abba

mányait és mint

alig

húsz éves

í\íí

Miksa

hagyta tanul-

ifjú beállott a

honvédek

közé; végig küzdötte az egész nagy harczotésatemes-

76

—

vári csatánál, hol elveszett a szabadság szent ügye, ott

is

hagyta nagyremén\'LÍ

Azok

mellett,

hazájukat, számos

ifjú

eletét.

mezéjón

kik a harcz

zsidó szerzett

szolgálták

magának nagy

ér-

demet, mint a hadsereg szállítója és tudósítója. Mialatt a

magyar kormány

Jakab

a Tiszán

magára

vállalta

túl táborozott,

Weisz

azt a veszélyes hivatalt,

hogy

azt

innen pontosan értesítse a császári hadak állásá-

ról.

Ezen

szolgálatait Eisachsen

akarta

bottal

osztrák kapitány 25

megjutalmazni, de tévedésbl helyette

öcscsének Weisz Simonnak utalványozta

ki.

Még

jámbor élet, már akkor 75 éves Ilay Jakab pár hetet

leveretése után.

Lajos

itt

összes rakta

járt

De meg

érdemelte. Mikor Kossuth

mi

birtokában

volt, is,

melléje

melyeket

czélokra szokott használni és mindezeket

öreg urat így

is

fogházban a magyarok

ezüstnemit, még azokat

adta Kossuthnak,

hogy

is

jó

Abonyban, Hay Jakab összeszedte az

rezet és czinket

összes

vallási

a czeglédi

töltött

is

a

midn

az a

bkezség

át-

hírében álló

látogatásával megtisztelte. tett

tanúságot

ki vallása

a

jámbor

sz

férüu

arról,

ügj^éért áldozni szokott, az hazájáért

minden idben áldozatra

>^

kész.

^^M!^(M^ i^^^STTTu:

A HITKÖZSÉG TÖRTÉNETE A SZABADSÁG-

HARCZ UTÁN EGÉSZ NAPJAINKIG. szabadsAgharcz

(5A>1talán egyetlen

felekezetre

hatású, mint a zsidóságra sehol

;

a

germanizálás

kövêt

leverését

sem

volt

ol}''

káros

magyarosodás fol3âmatát

sem akasztotta annyira meg, mint a mi körijnkben.

Ennek oka mindenekeltt abban keresend, hogy a zsidóság

zöme minden idben

hez szeret hiven dási törekvés, jeleit

láttuk,

hanem már

alkalmazkodni.

melynek

nem

csak

már a

a

fönnálló jogrend-

a

Az

század

zsidók

vallási életük terén

a

is,

magyarosoelején

polgári

életében,

most nem csupán

megakadt, hanem határozottan visszafelé zökkent. a legmagyarabb vidéken

is

Még

az a nemzedék, mely ez

idtájt fölnevelkedett, határozottan mögötte

ra

szép

áll

magyar-

ság tekintetében az elbbinek.

sem ebben a

még

mert hát a valóban magyar zsidót

rejlett,

Ha Weisz Jakab

nevet

—

azért

magyar

Jákob

rá

is

Weisz Fohrsteher-nek

maradt;

nem

voltak

jöv

zsidó koránt

magyarosodni,

sem

st

hogy

itt

idegenbl

az

helyesen jár

el,

így

hol 1825-ben

már magyar

találunk, a derék

Weiszberger

Abonyban,

nyelv jegyzkönyveket

meg-

megakasztja.

processust

o

még

kik

a

tekintette kötelességének

azt hitte, hog}^

magyarosodási

történt,

Ezen idben

magyarok.

alá,

irja

germanizáczió

hivatalos

a

hogy

magát,

adta

azoknál érvényesült leginkább,

hatása

ha a

fbaj még-

a

erszakos germanizáczió sem tudta elncme-

oly

tesiteni.

Hanem

nyugalmazása után egész 1864-ig németül vezették a

jegyzkönyveket.

De s

az

pontot

forduló

Abony

esztend sok egyéb tekintetben

i850-ik

képez

hazai

a

zsidóság

zsidó községének történetében

is.

és

igy

Az 1840-bcn

megadott szabad költözködési joggal csak most kezdenek

élni

eddig

folyton

a zsidók és az

betelepülket

kezd rajokat bocsájtani. lélekszámban fogyott.

családot

itteni

nem

A

zsidó község, mely kifelé

hitközség tehát 1850-óta

szaporodott,

de

Ezen évben 140 zsidó házat számláltak

most

fogadott,

nem és

is

igen

170 zsidó

meg Abonyban, mintegy

10-el

kevesebbet, mint 1847-ben; és ez a szám félszázad alatt

alig változott valamit.

79

Oly nagy mérték volt

hogy

a kivándorlás,

tözés csak éppen

a születések többlete és a beköl-

hogy ellensúlyozta

azt.

A

kiván-

meg Szolnok. Turkeve,

dorlók els alapjait vetették

Tisza-Földvár, Békés zsidó

hozzá-

hitközségeinek,

Kun-Szt.-Máiton, Kisújszállás, Szarvas

járultak

hit-

községeinek megalakulásához, jelentékenyen növelték

számát

Pest, N. -Várad, Czegléd zsidóinak

is.

Ezen helyeken a megváltozott viszonyok folytán

nem

hanem hitközségek

zsidó községek,

alakultak,

mel3êknek hatásköre csakis vallási dolgokra ki

és ezek

birtak

már

a politikai község színe-

léteztek, ott az

gyorsan.

és csak

községi

elnök,

nem ment olyan

átalakulás

Abonyban még mindig

van szó

zsidó comunitásról

1856-ban lesz a zsidó bíróból

helyesebben

Vorsteher

még

gemeinde. Egyelre azonban volt,

már régtl

Hol azonban a zsidó községek

zetével.

fogva

nem

terjedt

hit-

Cultus-

der

zsidó biró se igen

mivel az ostromállapott idején semmiféle köz-

gylést nem 3-ikán a

szabad

volt

következ

tartani.

1850.

rendeletet hirdették ki

augusztus a

zsina-

gógában.

HIRDETMÉNY. Miszerint a helybeli lakó Izraelitáknak közzé tétetni rendelte Tettes

Varga Soma

Járásbeli

f

Szolga Biró Ur

hogy mivel semmiféle községnek közgylést tarszabad, ugy az a Zsidóktól is tilalmaztatik, erre nézve azonban t. f szolga Biró Ur azt rendelte, hogy néhány bizalmi férfiakat állapított meg, kik kisebb ügy és elkerülhetlen bajaikat intézzék és \'égezzék, nehogy ezek

azt

:

tani

nem

—

80

—

nagyobb

hián^'a miatt valami

hessen be. Ezen bizalmi

líclltMiietlenség

következ-

férfiak tehát

Altmann Beniámin

eddigi zsidó Biró

Markbreiter Ignácz

Hay

József

Stern Adolf Pintér Jakab

Wechsler József és Schwarcz Jákob

Mindezeknek szoros kötelességül teszi pedig legnagyobb lélekismereti szerint

biró Ur, hog}^ a

f.

sz.

intéz-

kedjenek.

Nagy Abonyban

Kelt

aug. 3-án

A Ez az mivel

1850

városi liatóság által.

elöljáróság teljes hat éven át

ujat

választani

Benjáminnak volt az

els

sérelem

ellen,

nem

szabadott.

is

a szabadságharcz dolga,

Altmann után

az

hogy orvoslást keressen ama

melyet

dalom a zsidók

lezajlása

mködött,

ellen

még 1847-ben elkövetett,

föloszlásakor a zsidóházak után

a helybeli ura-

midn a es részt

közlegel visszatar-

Az ügy, melyet Egressy ügyvéd vezetett csakhamar kedvez elintézést nyert. A megyei hatóság

totta.

a zsidóknak a

zsidó

140

di^b.

u.

n.

kisföldet

község Altmann Benjámin

Czettel Mózes, Pfeifer Mózes, Éliás és Rotics

Józsefbl

kik a városi hatósággal

Bachman

álló

itélt

oda. Erre

vezetése Bernát,

alatt

Beöm

bizottságot küldött

ki,

abban jutottak megállapo-

;i

—

hogy a zsidó földek a közlegelbl az

dásra,

muszajerd irányában szakittassanak Mindenesetre

abonyi zsidóknak

meg

adta

ez

ki.

impulsust

az

hogy az igy nyert

arra,

n.

u.

az

terüle-

tekhez tulajdon földeket igyekezzenek szerezni.

Már

a múlt században egy 1783. máj. 13-ikáról kelt hely-

megengedi a zsidóknak, a földek

tartósági rendelet

bérbe

ha

vevését,

munkál-

kezeivel

éveiben már találunk olya-

bérlk gazdálkodással foglalkoznak.

nokat, kik mint

Czettel

20—30

század

ják. Jelen

maguk

azt

az uradalomtól bérelt mészárszékek-

Mózes

hez tartozó mintegy 150 holdnyi terütetén rendszeres gazdálkodást

Jakab eltt.

is

zött. Altmann Benjámin és Weisz

gazdálkodott nagyobb bérleteken

De

kezdenek

csak most ezen

k,

valamint

Markbreit Jónás rolni,

a

és

még 1848

kiosztása

kisföldek

Hay Salamon, Hay

mások

után

Mihály,

tulajdon földeket vásá-

tehát jóval 1860 eltt, mikor felséges királyunk

zsidóknak

szerzésére.

E

a

föltétlen

rendelet

itt

jogot

megadta ingatlanok

már érvényben lev jogo-

kat ersített meg.

A is,

legel kérdésen kivül voltak még más ügyek

melyek megoldásra vártak, csakhogy ezek már

kevésbé kellemes jellegek voltak.

Itt

volt

még

a

türelmi-adóváltság ügye, mert az abonyiaktól bekivánt

10000

frt

ságharcz

váltságnak csak egy része eltt

letörlesztve.

lett

Hay Jakab

a szabad-

nevéhez

fzdik községünkben

maga

1851-ig

1847-tl egész

nagy ügybuzgósággal

kérdés

ezen

elintézése,

még nagyobb

és

ügyet

ezen

vezette

ki

áldozatkész-

séggel.

Ez a türelmi

midn

zetve,

adja az

hirt

—

lével

—

korántsem volt még

óbudai hitközség azt

az

Temesvár

szomorú

a

hadisarczot

váltóforint

2.300,000

a

Pozsony zsidóinak

és

kivéte-

az összes hazai zsidóságra, büntetésül rebellis

viselkedésükért. Kéri hát az óbudai hitközség,

végett innét

Abonyból

hitközség oda küldte

föl.

osztattak ide

Hay Salamont

Az egész

föl

küldjenek

is

és igy

nem számítva

összeget

és

— 73,000

követet.

2

Alimann

—

frt esett.

A

Józsefet

elbb megyék

Pestmegyére

hogy

eszközlése

fölosztásának

aránylagos

összeg

ezen

lefi-

hogy a katonai

zsidók értésére,

itteni

parancsnokság vetett ki

váltság,

szerint

Budát és Pestet 1850. deczember

2l-ikén tartottak ezután a megyei zsidóság küldöttei gylést, hogy ezen összeget arányosan fölosszák az

egyes községek között.

Bizony nehezen ment összeg

behajtása.

deczember 20-ikán

Az

itt

utolsó

folyt

be,

is,

mint mindenütt ez csak

részlet,

utján.

végrehajtás

község pénzügye gyenge lábon

állott

1854.

A

ezen idben.

Egyik jelentékeny jövedelmi forrása a hitközségnek, a koserbor árenda magától

megsznt

és

a

szabad-

ságharcz után említve sem találjuk. Már 1837'ben

—

83

—

is

a

biró

csak

az

keresztül vinni,

„minden zsidó

detlen

tudta

utján

hogy

Ki

vallása

zsidó

a

az

inni

szorosan

arra rendelt korcs-

lakósok közül e tárgyban enge-

a biró

lészen,

létében a vallásbeli

szerint

tíirvénjêi

koserbort

köteleztessen,

mából.

beavatkozása

uriszék

mint

által,

dolgokban

is

nem

Rabinus

ki

felvigyázni köteles,

büntetés alá fog vétetni, szükség esetén a köz Földes

Uraságtól kérvén assistentiát".

Ez a kényszer most megszijnt jogát,

—

-

és a

község ezen

mely másrészt a közbirtokossággal szemben

kötelezettséggel járt,

—

önkényt

föladta.

Annál inkább igjêkeztek kihasználni a vágatási

Ennek

jogot.

bérlete

rendszerint

1500

frtot

hozott

váltóban. Majd a község megpróbálkozott azzal,

hogy

házilag kezelje e jogot. 1855-ben elhatározták,

hogy

ezentúl ugyanannyi vágatási illetéket fizessenek pen-

gben, mint eddig elegend

és

igy

váltóban. az

—

De mindez nem

még

eddig

ismeretlen

egyenes hitközségi adónak behozatala rijlhetetlenné

vált.

Szükségessé

tette

volt

már

pedig

—

elke-

ezt

az

iskola.

Vétenénk az igazság

Iskolaügy.

nók,

ellen,

ha emlitetlenül hagy-

hogy a zsidó iskolaügy els rendezése ugy

Abonyban, mint másutt, az absolut kormány kedéseinek köszönhet.

Itt

Abonyban kész örömest

áldoztak a zsidók az iskoláért akkor

semmiféle küls kénvszer

84

intéz-

alatt

nem

is,

midn

állottak;

erre

most

intézkedéseinek üdvös

pedig fölismervén a hatóság voltát,

készséggel siettek azoknak eleget tenni. 1852.

elején

Czilczer, a

figazgató,

kormány

Abonyban

járt

itt

és

iskolai

meghagyta az

hogy egy rendszeres elemi

Elöljáróságnak,

A

gondoskodjanak.

fölállitásáról

kinevezett

által

izr.

iskola

Braun-féle

iskola

föloszlása után Eisler, Schwarcz, Haas, Winterstern,

Wachsman, Hübscher

és Oestreicher

mködtek

mint

magántanítók.

Ezeket

hogy

totta,

az

arra

tegyenek

gálatot

—

és

nem

igen

Benjámin elnöklete község pályázatot elemi

díjazott

meg

tanító,

tudtak

alatt irt

tanítói

Kohn Sámuel

hogy az

elemi

megtartott

segédtanítónak,

föl

havi 8

hzetést kapott.

állapították

tenni,

—

ugy

Altmann

közgylésen a frttal

szeptemberében

Kransz /^/2ácz

volt aszódi

Winter Salamont

iskola négyosztályu legyen,

frt

képesí-

tanítói

a fölhívásnak, eleget

vizs-

Herczog Benedek. Melléjük,

fogadták

1-s

fórum eltt

állásra. 1855.

és

fölszólí-

három, egyenkint 400

ki

lettek választva:

is

az

igy

község

a

kinevezett

De mivel ezek

tést elnyerjék.

látszik

októberében

1853.

A

ki

vándorkosztot

és

következképpen

tandíjat

meg

classus hzet hónaponkint

pengben 48

krt

'2-ík

„

„

„

„

1

frt

l'i

kr.

3-ik

„

.

„

„

1

„

36

,

85

Az

meg

szavaztak

160

taneszközök beszerzésére

iskolai ;

mivel azonban a régi iskolai épülete

sem

az egészségügy követelményeinek sehogy

meg, de különben

1500

felelt

roskadozó állapotban volt már,

is

Kázmér házát

Halasi

frtot

meg

vették

iskolai helyiségnek

fríért.

A közgylés nemesen

a

tanügy szempontjából

nagy áldozatkészséggel

és

teher kissé tulnagy volt a

községre.

bonyodalom származott,

többféle

járt

el,

Ebbl

melyet

igen

de

a

azután

Altman

Benjámin biró és Dr. Hertzka Ignácz, Stern Adolf, Rosovitz Salamon

felüg3'elk

iskola

nem tudván

legyzni, az egész elöljáróság leköszönt és helyeikbe a hatóság jóváhagyásával 1856-ik deczember 8-ikán

Weisz Jakabot választottak meg, most már nem zsidó bírónak,

hanem

Hay Mihályt

a

kultuszközség elöljárójának,

pénztárnoknak és iskolafelügyelknek

Dr. Ágai Józsefet és Mühlrad Dávidot. Ugyanezen

közgylés,

melyen Dankó Endre városi fbiró

Kecskeméthy István kezeti

abonyi általános

iskolafelügyel

is

részt vett,

Agai

8 tagú bizottságot Dr.

és

vallásfele-

kiküldött

egy

vezetése alatt az iskolaterhek

aránylagos

bizottság az iskolai költségvetést

következ-

ügy rendezésére

és

az

iskolai

felosztására.

E képpen

állította

össze:

8G

—

1500

frt

1200

„

Tanitósegéd fizetése

200

„

Iskolaszolga

120

„

80

„

80

,,

ára

Iskolaépület

400

3 tanító fizetése á

.

.

.

„

Ftés Elre nem

látható kiadások.

3280

Ezen

kiadások

lakó zsidókat,

—

fedezésére

gyermekeik

vannak-e

helyben

összes

az

tekinteten kivül

frt

hagyva

—

avagy sem

azt,

hogy

megterhelte

egyenes adóval a következ módon 11

tagot

35

11

„

30

„

16

„

22

„

16

„

15

„

13

„

12

„

36

„

8

„

53

„

5

„

Ó

és uj

Kecskét

150

,,

és Ujszászt

60

,,

Rékas

Látjuk tehát,

adó iskola-adó továbbra

is

hogy az els egyenes hitközségi

volt, mert a

indirekt

község egyébb kiadásai

adókból fedeztettek.

Ne kövessük most ldését,

frttal

a hitközségi pénzkezelés

hanem maradjunk

—

87

az iskolánál.

fej-

Dr. Agait az iskola felügyeletben nemsokára Dr. Hertzka váltotta

—

az

kivül,

itt

mköd

— Altman

majd a hatvanas években

föl,

rabbik illetve rabbi helyetteseken

Gyula, Pintér Samu, Richter Jakab,

Kopeczky Mór, Dr. Gr Un

azok között, kik különös buzgalmat

találjuk ki

az

Rényi Dávid

és

iskola

körül. Változnak

fejldése

felügyelk, de bizony a tanítók

is,

lehets gyors egymásutánban. Az

még nálunk Abonyban gekhez

tartozott,

mely

is,

keresztül

uj

a

kellett

még

—

fejtettek

az

iskola-

pedig meg-

intézménynek

békés

hitközsé-

menni a kezdet

nehézségein. Hiszen zsidóiskolánk eredete, láttuk

neveit

—

mint

mélyen vissza megy a múlt századba, de

—

az mindeddig

magánjelleg

állami rendezés

volt.

egyezett meg, a

A

hogy

tanítóval

hijján

—

minden szül ugy

Ne csodáljuk

tudott.

inkább

hát,

ha

e

rendezetlen állapotból nehéz volt az átmenet a nyil-

vános normál iskolába. Két év múlva az els négy tanitó közül, kikkel

Sámuel maradt évig. Ilirschbein

két év

múlva

itt

megnyílt, csak

iskolánk és

itt

Jakab,

is

kit

Kohn

mködött mintegy

tiz

az iskola megnyílta után

választottak, egész

1886-ban bekövet-

kezett haláláig, vagyis 28 évig volt iskolánk tanítója.

Hosszabb

ideig

mködtek még HirschJózs., Schwartz

Mór, Fischer Simon, rövidebb

ideig Schiller Fülöp,

Goldmann Henrik, Katzburg Lázár, Kaczéry Simon, Keleti Samu, Mestitz Ede, Baumhorn Ede. Részint

a

mondott

hitközség

hagyták

E

itt

nekik^

fel

k

pedig

részint

az iskolát.

gyakori

változások

elmondhatjuk,

daczára

hogy iskolánk ebben az idben

megfelelt az akkori

is

követelményeknek. Tanúskodik errl az a nagyszámú kiváló

helyet foglalnak

életében

;

iskolánkból kikerülve

kik

férfiú,

de

el

fváros

a

bizonyítja

ma

kiváló

és a vidék társadalmi

ama körülmény, hogy

azt

az egész széles vidék zsidói ideküldtek iskoláztatni

gyermekeiket a magas

tanítási

lában mindig magyar szellem uralkodott nyelvet

még

—

alkalmazkodni

—

a

isko-

magyar

1856-ban alkalmazott segédtanító

az

elég jól birta,

Az

daczára.

dij

hanem

kellett

hát

szellemnek bizony

e

felsbbség

a

Mert természetesen mi hozzánk

is

is

parancsaihoz.

leküldték

1859-iki ,,provisorische Instruction",

Bécsbl

még sok egyéb

bölcs rendeletet egymásután, melyek a

magyaroso-

dás lenyügözését tartalmazták és egyúttal megjelölték

ama

hatóságilag engedélyezett tankönyveket, melyek

békés és

masabbak. sabbat

—

lojális

A

polgárok

fölnevelésére

hitközség pedig

—

engedelmeskedett és a

szerkesztjének édes apja,

—

a

legalkal-

mit tehetett oko,,

Borsszem Jankó"

ki

pedig, mint

már

akkor megmagyarositott neve mutatja, teljesen magyar

érzelm ember számára:

volt^,

—

azt a czélt

,,Die hiesige israelitische

und der hohen Regierung

89

tzi

ki

Jugend

iskolánk als

Gott

gefállige lojâle, nützliche

und treue Unterthanen zu bilden und zu

erziehení'

Nem

1859-ben

akarjuk hát eltagadni azt

Abony

zsidó községe

—

se,

hogy

a helytartóság felszólitására

Beweis der unerschijtterlichen Anháng-

,,Als thátlichen

zur allerhöchsten Dynastie", a háború költ-

lichkeit

ségeihez

való

huszárló árát

Hanem

önkénytes

tette le a

annál

hozzájárulásképen

„közös haza"

egy

oltárára.

nagyobb örömmel üdvözölte a

hitközség az úgynevezett kis alkotmányt 1861-ben.

Bár a hitközségi elöljáróság akkor már megvolt választva,

az

eddig

mködött

elljáró

házközség nevében

vármegyék

sült

Dénes

úrhoz

mindenütt az

Pestpilis-Solt

szolgabirájához

kérvényt

életbe

Abony

gyarok

testület az

városában

törvényesen

aziránt,

alkotmányos

lakó

mózes

elöljáróságukra

egye-

hogy

a

rendszert

vallású is

egy-

Török

Tekintetes

intézett

léptetett

saját eg3'házi

egész

ma-

kiterjeszteni

óhajtjákí'

Mindeddig

ugyanis

hitközségi

a

választások,

ha már megadták rá az engedélyt, az absolut kor-

mány

atyai

székel

cs.

felügyelete k.

alatt

fszolgabíró

történt.

ersített

A

Czegléden

meg minden

választást és ezen megersítés nélkül semmiféle elöl-

járóság! tag hatott

nem

onnan az

foglalta

el

engedelme nélkül.

90

nem is távozHa a hitközség-

helyét, de

—

elfoglalt

nél

valaki, addig köteles

a

cs.

nem

föl

évenkint való választás

meg

azután állandóan

is

le

mondott

is

megmaradni abban, mig

volt

fszolgabíró

k.

hivataláról

tiszteletbeli

ekkor

is

A

mentette.

jött divatba,

A

maradt.

három mi

fszolgabírónál

bemutatni a hitközség költségvetését szám-

kellett

neki

adásait,

azt jóváhagyni;

kellett

ellenrizte

továbbá a hitközség viszonyát a rabbival, tanítókkal s

egyéb alkalmazottakkal szemben. S

kell

itt

ismét

vallanunk, hogy tekintve a hazai zsidó

gek akkori

állapotát,

föntebb

viszonyok

E

létrejöttét.

hivatalt az

tanítókról

a

már

felé.

sz

czadik,

már nem

községének büszke-

még ekkor

sége Herczog Jakab tölte be talos teendit

A

elsegítette

hát most figyelmünket

szóltunk, fordítsuk

az abonyi rabbiság

közsé-

ez a felügyelet íjdvös és áldá-

sos volt sok tekintetben és nagyban rendezett

meg

igen végezhette,

is,

de hiva-

nem

annyira

aggkora, mint betegsége miatt. Ezért az elöljáróság 1855.

augusztus

választá

meg

a

havában Fleischinann Joachimot dájjan-nak

a nehéz beteg rabbit helyettesítse,

oktatás

fölötti

továbbá

és

megbízta

t,

hogy

minden hivatalos teendiben az

elemi

felügyeletet

is

iskolában

a

vallás

gyakorolja. 1857. szep-

tember 19-ikén roshasono els napján Isten magához szólitá

h

korában

szolgáját, a Pri

elhunyt.

A

vidék

01

Jákob szerzje 77 összes

—

rabbijai

éves

eljöttek

Rabhiszck.

a temetésre és egyenkint búcsúztak

ben

tle,

valamennyien. Tetemei

Wiener

rabbi,

fölé a

alkalommal az

ezen

és

chevra

állított

elhunyt veje

A

gyászbeszédet.

tartott

gyászbeszéd-

mesterüknek tekintettek

tanítójuknak

kit

el

sírkövet

ürményi

az

rabbi halála

után az alrabbi Fleischman szerette volna a frabbi

de

elnyerni,

állást

az

nehezen ment mindig

ily

most

és

tudományosságának

alrabbi

a hitközség

kényszerítve

hogy

szólítani,

avancement Abonyban is,

daczára

nevezett

mveltségének

és

magát

látta

t

jesivát ne tartson, mivel a

;

arra

st föl-

bachurím

az elemi iskolát rossz hírbe hozni és a tanulókat onnan

Fleischman belátván, hogy

távoltartani igyekeznek.

a rabbi állást

itt

nem

el

ságra pályázott, mely

oda

jában

is

mködése alatt mködésérl az

állást

költözött.

zsámbéki

a

érheti,

megkapta

és

Fleischman

rabbí-

1860 január-

különben

itt

köztiszteletben, szeretetben állott és

elöljáróság mindig elismeréssel nyi-

latkozott.

Az Jakab uj

idtájt,

lett

idk

O

sz

rabbi meghalt és

Weisz

kezd Abonyban az

a hitközség elnöke,

szelleme mindinkább hódítani és növekszik

a kívánság 2-ikán

hogy az

az

modern intézmények Elöljáróság,

abból

az

után.

1860. márcz.

alkalomból,

hogy

felsége a zsidóknak a föltétlen birtokszerzési jogot

megadta, egészen modern hálaistentiszteletet zett,

melyre a

cs.

k.

fszolgabírót

is

rende-

meghívta és

Fischer Sámuel nagykrösi rabbi

mel3ên

ünnepi beszédet.

A

volt az óhajtása,

hogy a rabbiszéket

elöljáróságnak

tartott

határozottan ,,egy

az

teljesen

müveit, korszer és a tanügyben tökéletesen jártas rabbival töltse be" és a képviselet ezen év márczius

4-ikén

három

nem egyhangúlag

csak

közül

jelölt

(18 szavazattal 3 ellenében) Dr. Austerlitz Mayert, jelenlegi eperjesi rabbit, jelölte

ez

akkor miskolczi

bocsájtotta volna az ügyet,

különböz

azonban

Mieltt

állásra.

arról,

alá

hogy

halaszthatatlan építkezések folytán a köz-

meg nem

400

lelkesedéssel

Kohn Salamont

évi fizetéssel

frt

négy

és

nagy

évi tartamra

választá rabbihelyettesül, ki akkor

magániskola tulajdonos volt Pesten. kötelességévé

még egy

zen határát.

engedik

12-ikén a képviselet egyhangúlag

ezért április

elfoglalja,

választás

meggyzdött

ség pénzügyei a rabbitartást

tottnak

rabbijelöltet

A

megválasz-

hogy mieltt

tették,

állását

kiválóbb rabbitekintélytl szerez-

„Az istentiszteletben reformokat azon-

ban csak az Elöljáróság beleegyezésével hozhat bet' Fölvételi

Éliás,

Dr.

aláirtak

levelét

Hertzka Ignácz,

:

Weisz Jakab, Adler

Stark

Ferencz,

Richter

Jakab és Bergl Izsák.

Kohn Salamon kívánságára, elfoglalta.

állását,

az elöljáróság kifejezett

még sevuot ünnep

eltt,

május 24-ikén

Június 16-ikán azonban a czeglédi szolga-

bíró arról értesiti a hitközséget,

—

93

—

hogy a

cs. k.

hely-

nem hagyja abban a választást, mivel a választás nem a hitközség összes szavazóképes tagjainak behívásával és nem egy fejedelmi biztos tartóság

Commissár)

(landesfürstlicher

jelenlétében

meg. Az Elöljáróság hasztalan hivatkozott

nem

rabbit,

hanem csak

és pedig egészen olyan

rabbihelyettesét

ejtetett

hogy

arra,

rabbihelyettest választott

módon, mint a hogy

1855-ben

megválasztotta;

volt

hely-

a

tartóság úgylátszik a hatóság kijátszását szimatolta

a

dologban

és

újólagos

választást

község conservativabb

Hay Jakab

kiknek élén

állott,

az

el

Ez pedig

meghívásával.

összes 169 hitközségi tag baj volt, mert a

rendelt

tagjai között,

nem sok

barátja volt

Kohnnak.

Ezeknek nem

tl

ber is

hogy

neki csak Dr. MeiseJ-

rabbiképesitése. Mindamellett,

volt

czivódó

tetszett,

ember áskálódása daczára,

beleegyezett

hogy Kohn

megválasztassék

helyettesnek kívánta,

abba,

—

nagygylésen,

megtartott

9-ikén

két

—

egy két

a szeptem-

Hay Jakab

Salamon

rabbi-

csak

évre,

hogy a makai vagy pozsonyi,

azt

avagy

a

b.-gyarmati rabbitól hozzon hatarát. Ezen határozat

hozatala után Weisz Jakab és az egész leköszönt hivataláról, és uj elnöknek

Fülöpöt választották, dett a dolog.

hogy 500

ki

alatt

elöljáróság

Hay

még jobban

Jakab

fiát

elmérgese-

Végre Kohn Salamon beleegyezett abba,

frt

végkielégítés fölvétele mellett állásáról

—

94

—

lemondjon. Innen Keszthelyre

mködött egészen 1892-ben

hol

békében

bekövetkezett

haláláig.

pedig nyugodt lélekkel

is,

hogy Abony ebben az idben ségekhez

Tanú

tartozott.

is

rá az

— mi akkor még nagy ritkaság

még

a viszonyok

Ilyenek voltak ez idtájt

Abonyban

ment,

itt

elmondhatjuk,

a békésebb hitköz-

hogy ez

is,

volt

idtájt,

— többen élveztek

nyugdijat a hitközségtl, u. m. Herczog rabbi özvegye,

Weiszberger

Leopold,

Áron

valamint

samesz

(Miselbach), ki ekkor a chevrához ment át szolgának,

de a hitközségtl

szeret

rendezett

szoktak

is

hitközségek

tekinteni,

elmondhatjuk

:

kapott kegydijat.

azt

A

mit a béke-

ismertet jeleképpen

Abonyról

teljes

Temetiben nemcsak

mértékben

hanem

rabbik,

metszk, sameszek feküsznek,

kik

éltük végéig a hitközség szolgálatában maradtak.

Az

tanitók, kántorok,

ötvenes és hatvanas

lehets sürün

években

ugyan

Rosenthal

változtak.

ezek

is

Hermán

meg(Hersl

Singer Tódor (Todrosz

Chazon), hosszú

évtizedek óta szolgálták a községet.

Elbbi nemsokára

Rusz) és

szintén nyugdíjba ment, de ez utóbbival akkor tájt sok

baja volt telen volt

még

t

a jólelk öreg rabbinak, s végre kény-

a vágatástól

eltiltani.

Helyébe Stössel

Mórt választották Galantháról de ez sem magát.

Itt

mködtek

jegyzk,

jól

azután Horovitz Salamon kántor,

Schuchter, Haas Jakab, Feigelstock,

Mint

viselte

kik egyúttal

—

95

—

késbb

metszk

Engelberg. is

voltak

Löwith Áron, az egyedüli

ki

németül vezette a jegy-

zkönyveket, Márkus Albert, Jámbor Sámuel

Schwartz Lázár. 1873

— 1881

Rényi

és

Dá^'id, azóta

pedig Schrank Vilmos vezeti hitközségünk jegyz-

Kohn Salamon

könyveit.

az elnök

is,

rabbihelyettes távozása után

ki a végkielégítéshez

szükséges összeget a

községnek kölcsönözte, leköszönt és a Politzer Rudolf elnöklete alatt

mköd

választmány egyhangúlag

uj

hozott határozattal az akkor Bécsben lakó Kunstadt

Ignáczot választá meg rabbihel3êttesül 400

frt

évi

de ezt nemsokára 500-ra, 1870-ben 600-ra,

fizetéssel,

1879-ben 720

frtra

emelte

az elöljáróság, amely

föl

mindig elzékenységet tanúsított Kunstadt kéréseivel

—

szemben. 1862. augusztusában, kor

—

foglalta

el

az

rabbihelyettes

uj

mindjárt ideérkezte után

sabbosz nachmu-

a

hitközség

állását

és

ama különös

szerencsének volt osztályosa, hogy a hazai konservativ zsidóság legnagyobb rabbijait vendégei gyanánt üdvözölhette. helyi,

SchreiberA.

Eisenstadt

Menachem

ungvári és

Sabszai neudorfi rabbik gyltek tézzék

ama

vitás

megüljék,

alattvalók

a neudorfi

kit

itt

rabbi

új-

Friedmann

egybe, hogy elin-

kérdéseket, melyek

lakó osztrák és orosz és egyúttal

Lö^v Jeremiás

S. pozsonyi,

a

szentföldön

között

fönforogtak

leányának lakodalmát

a pozsonyi rabbi unokaöcscse vett

itt

feleségül. Kiváló fénynyel és ünnepélyességgel rendezte

Pintér Jakab alelnök

e

nagy

—

96

férfiak fogadását,

melyre

idegyültek

pozsonyi

a

vidék

összes

rabbijai

és neudorfi rabbi

elkeli.

és

A

következ szombaton

a

szent beszédet tartottak templomunkban.

Kunstadt Ignácz, a,,Luach Erez" tudós szerzje és

kiváló német hitszónok, egész 1882-ig azaz teljes

A

húsz évig mködött hitközségünkben.

ugyan csak 1873.

meg

áprilisában adta

rabbi czimet

neki a hitköz-

de azért kezdettl fogva az összes rabbiteendket

ség,

végezte és ugy az elöljáróság, mint a hivek

iránta

állandó tisztelettel viseltettek. Békés és áldásos

mkö-

désében fleg ez szolgált neki nagy akadál3ail, kivált

mködése

itteni

nem

nyelvnek

már nag3'on

az

mköd

Bernát

éreztek

Távozása

hivek.

a

metszk Weisz Lipót, Lustig

tcljesitették

a

magyar

a

ennek szük-

volt birtokában, pedig

ségét itt

hogy

éveiben,

utolsó

rabbihelyettes

után

Lamm

és

kötelességeit,

mindaddig, mig az orsz. rabbiképzbl az els rabbik kikerültek.

Abony

a legelsk között volt, ki ez intézet

növendékei közül rabbit választott magának.

Tériünk most vissza a hitközség pénzügyi vezelésének fejldésére. Azt

már

láttuk,

hogy

hozták be elször az egyenes hitközségi iskola adót.

Ez

pénztárnok

vitt

a

mvelet, melyet keresztül,

meglehetsen

kiadásait

is

törülje

egyenes adóba vesse

—

97

-

adót, mint

Hay Mihály

ez arra bátorította föl a hitközséget, adót, a gabellát teljesen

1856-ban

és ki.

sikerült

hogy az a

akkori és

indirekt

község többi

Az

Elöljáróság

^^

hitkozstg

e határozatot

hez.

A

ápril 4-ikén fölterjesztette a meg3^é-

1858

megyei hatóság, oly rendkívülinek gabella

határozatot, a

eltörlését,

tartóság elé terjesztette.

A

helytartóság

módozatot a többi

izr.

örömmel

érte-

találta

Berényi

hogy mint országfejedelmi

utasítani,

gylésre a község

biztos hivja

hely-

a

hitközségek figyel-

mébe. Egyelre azonban szükségesnek fszolgabírót

azt

e

nemsokára külön rendeletben

sült a határozatról és

ajánlotta e

hogy

találta

tagjait és igy

gyzd-

jék meg, vajon csakugyan a hivek többsége óhajtja-e

A

a gabella eltörlését.

gylés

teljes

megtartott

jun. 26-ikán

számmal ténîeg

köz-

e mellett nyilatkozott

és kivetettek egyenes adót

14 tagra egyenkint 46 16

„

„

36

„

13

,,

„

28

„

26

„

„

20

,

68

„

„

12

„

4Q

6

Ezen rendszer ben, de tovább

nagyon sok baj

Ez okból eltörlését

fölemelni

teljes

három évig maradt érvény-

már nem volt az

1861-ben

mondotta

még

frt

a

ki,

pedig

föntartani,

lehetett

mivel

egyenes adók behajtásával. egyenes

adók

minek folytán a gabellát

kellett

hitközség

az

tulmagasra,

98

—

mi

az

akkori

volt. Végre

pénzviszonyok mellett tarthatatlan a képviselet

tervezet közül a

három benyújtott

Mihályét fogadta

egyenes adóból

el,

1862-ben

Hay

melyszerint a hitközség kiadásai

és gabellábóJ, az iskolai

kiadások

pedig, hitközségi subventióból és tandijakból fedeztessenek.

Ez

—

a helyi visszonyoknak megfelel.

adóval,

u.

tagot terheltek

leginkább

meg egyenes

következ évben azonban már az összes

híve-

hitközségi pénzkezelésben az egyensúly

állott helyre.

Ennek egyik foka

alacsony volt az egyenes adó.

25

—

látszik

m. Tószeget, Paládicst, Ujszászt és Rékast*)

A sem

Egyelre csak 80

ugy

frtot fizetett, holott

A

az volt,

háromezer volt

forintot

legmagasabb osztály

a hitközség évi szükséglete

idbl

kellett lefizetni.

jogutóda

család

melyen a templom

*)

—

a

továbbá többféle nagyobb rendkívüli kiadás,

melyeket most

Ürményi

—

már akkor meghaladta rendesen.

vagyis helyesebben régi

Ürményi

még

hogy igen

az iskolának nyújtott évi 800 frtnyi subventióval

Oka

és

fönáll

1864-tl kezdve az idetartozó fiókhitközségeket

ket és is

mind máig

a rendszer azóta

és

és

állott,

Kcser

Harkányi Frigyes az

követelte

privát birtoka volt.

Jászknrajenö

föntmaradt adósságok,

A

a

mely

a

hosszas pernek egyes-

helységek',

tette niag;it.

99

—

tudjuk

mint

melyek zsidói

ma

rubbisághoz tartoznak, ezen idben kezdtek csak alakulni. O és még 1860-ban Neu Márkust választá meg rabbijának és ezáltal

engedelmével önállóvá

árát,

telek

nz ahonyi

iij

AccsAe

a

hat<)ság

ség

ugyan

vetett

de

végett,

telek

a

1500

is

ig}'

frtjába került a hitközségnek a perköltségekkel együtt.

Ugyancsak 1500

még

melyet 1856-ban megvett

most

fizetett

A fürd

sok gondot adott

a hitközség, de csak végre,

Hozzájárult

ki.

áldozatkészségét a rituális igénybe.

az iskolaépületért,

frtot kellett fizetni

kérdése ;

fürd

még

hogy

sz

rabbi életében

most végre elhatározta a hitközség,

hogy

ezt a kérdést véglegesen megoldja.

frtba

került ez építkezés,

2000

frttal járult.

nyoztak

Hay

felül

Ezenkívül 100 frton

Mihály,

község minden nemes

czélját anyagilag

"n

Az

mény is

sokáig

felelt

akadt.

állapotba

Az

és a npTn

a

kivül

fürd

a

kisebb

tagja

építéséhez.

nagy áldozatkészséggel megalkotott

nag}^

hit-

elmozdítani

czimet

minden egyes

csaknem

tul

olyan

itteni

emiitetteken

nagyobb adománynyal hozzájárult e

frton

neki az 1862. szeptember 27-ikén

nS^np" jogot adományozta.

Azonban

de az

lakott,

az elöljáróság és rabbinatusa

hitközségnek

Fülöp, Altman

Markbreit Adolf, 50

Mózes. Utóbbi Szt -Iványon

is

Hay

adomá-

felül

Altmann Gyula, Weinberger

Markbreit Ignácz,

igyekezett, miért

Közel 7000

melyhez a Chevra kadisa

e ezélra Pintér testvérek,

Benjámin,

nagyon

épitése vette

az

hivek

a

intéz-

arányokban épült és épen ezért nem

meg

czéljának.

került,

Már

tiz

múlva

év

hogy bérlje nem

is

igen

épület 1888 óta leányiskola czéljára szolgál,

fürdt pedig a hitközség másikat

-

100

—

épített, alig

negyed-

résznyi költséggel, de a czélnak sokkal inkább

meg-

felelen.

Az 1860

— 62-ik

években

fölépitett

fürd minden-

esetre fényesen tanúskodik a hitközség akkori hivei-

nek áldozatkészségérl. Ugyanezen idben indult meg a

itt

szegényügy

rendezése.

Régente Abonyban épenugy mint másutt, a sze-

gény gyámolitás inkább közvetlenül

mányozó maga nyujtá

történt; az ado-

szkölködnek. Ugyan

azt a

a chevra és czedaka azeltt

gyakorolt

is

jótékony-

ságot, de a szegények segélyzése mégis inkább

úton ZeJig,

titokban

asszonya

képviselet

azt

még

határozatot,

adják

az

hogy a szegények és ezen

a szegényeknek

át, ki

összeget

legfbb

pártfogója és segitje volt,

hogy

szkölködk

Nagyobb mérteket

közt kioszsza.

e segélyezés az

A gyjtés zett,

—

téli

akkor mintegy 400

alatt

téli

hozzá

gyakoroltatott és

—

osztatott

hónapok

ma

is

öltött

inség alkalmával.

hSO.S-iki

adott

hónap

Azóta a

azt pcntekenkint a

frtot

már akkor Markhreit Adolf

legtöbbet

öreg

számos más

a község

számára hetenkint gyjtést rendez

Haj Jakabnak

azt

1859. november 20-ikán hozta

tette.

a

amint

történt,

leánya Peszl és

férfia és

a

igy

és

magán-

a

ki

szegények

kiosztás

alatti

között.

rendszeresen

nyilvános jótékonyság

egyik legjelentékenyebb tényezje.

101

volt az, ki a

ez az összeg a négy

és

ez a

crcdmén^'T-

—

szegényügy.

Ugyanezen ínséges idk hivták

jótékony Eszter

izr.

életbe az

nöegyesületet. Stern Vilmosné

Hay

Czettel Pálné Pintér Klára, velük egâitt

és

annak meg-

Czettel Ignáczné és Czettel Éliásné vôltak

Több mint harmincz éve mködik

alapítói.

itteni

tehát ezen

nemes egyesület a hitközség kebelében, mindig növe-

ked

mértékben gyakorolva a jótékonyságot 1881-ig

Stern Vilmosné, 1882-ben Kopeczky Mórné, azóta

Altmann Gyuláné Hay Regina

pedig

Az

radhatatlan és buzgó vezetése mellett.

összes vag3'0na

ma 3500

molitására évenkint 700 let

1895-ben 2000

elnöklete, fá-

egyesület

Helybeli szegények gyá-

frt.

— 800

Az

frtot fordit.

eg3êsü-

melynek ka-

frtos alapítványt tett,

matai szegény leányok kiházasitására fordíttatnak.

A

Legújabb kor.

legujabb kor

kivonatban

óhajtok

—

összefoglalni

mint az egész hazában ezt

amelyet csak a legrövidebb

az

—

minálunk

veszi kezdetét, melyen

hitközségünket Taíler Adolf képviselte.

den

idben szinte

országos

gylés

teljhatalmú

Már

képviselit.

Hay Fülöp

izr.

Abony minzsidóság

hazai

ennek

érdekében

Abony mindig

tartatott,

megtartott országos

magát

volt a

barátja

Valahányszor

szervezkedésének.

és az

egyenjogositással

követ zsidó-kongresszussal

is,

1862.

április

elküldte

22-ikén

tanügyi g3^ülésen képviseltette

által.

A

kongresszus

által

meg-

októberében

alkotott

Vl-dik községkerületbe

elnökét,

Pintér Jakabot és Politzer Rudolfot küldte

—

102

-

1869.

képviselnek.

kerületi

het egy

községben

a

Itthon

A

korszaknak kezdete.

iij

észlel-

is

idk

régi

tanúi

az egyenjogositást hozó évben egymásután távoznak a földi

mintha csak

terérl,

élet

még

akarták volna

megélni. Ez

az

idben

Sámuel 96, Schlesinger D. L. 108, 105

hunyt

halt el Gansler

Dávidné

Pfeifer

Ugyancsak

idben

ezen

Markbreit Ignácz 82 éves korában, kinek

el

nevét annyi nemes

ben

—

korában.

éves

korszakot

uj

alapitvány örökiti

meg körünk-

Schwarcz Jakab 88 éves korában valamint

;

Ilay Jakab,

ki

400

életében

95 évet

frtos

élt.

E nemeslelkü

kaddisalapitványokat

továbbá a jeruzsálemi,

itteni,

törökszentmiklósi,

még más

tiszabeöi,

az

le

tett

kecskeméti,

irsai,

leipniki

bicskei,

és

nagyobb

hitközségeknél. Végrendeletében

családi alapitványt

még

férfiú

hagyott kiházasitási

és

egyéb

jótékony czélokra, továbbá megemlékezett a pesti

negyletrl, a vakok intézetérl, a helybeli

izr.

izraelita,

róm. katholikus és református népiskolákról. Ez utóbbi iskola is,

jóltevi

jeléül

különböz

Az

között

találjuk

Altman Benjámint

ama bens viszonynak, mely felekezet

ifjabb

az abonyi

egyházakat egymáshoz

nemzedék

a

korszellem

fzi.

hatása

megalkotja a „társalgási egyletet", hogy

ott

a

alatt

ma-

gyar kultúrában tökéletesítse magát. Ezen egyesület-

nek

Stern

Gyula

Vilmos,

voltak elnökei,

Weinberger Miksa, Áltman jelenleg pedig

103

Weisz Adolf

áll

az élén,

A

hitközség vezetésében

uj

is

rendszer

kezd meghonosodni, miben a törzsgyökeres családok

van Kopeczky Mórnak,

nag}' része

kivül

ivadékain

Goldschmied Ábrahámnak Iskolánknak

ez

Busziin Adolfnak.

és

korszakban Weinherger Miksa,

uj

Eisler Vilmos, Busztin Adolf és

A

elnökei.

voltak bályait,

köd

7-tagu bizottság

határozatainak

megalkotja uj alapsza-

hitközség

Hav Mihály

melyet

alapra

lesz

állítva.

1873.

febr.

hogy templomát

elnöklete

meg

szerkeszt

A

megfelelleg.

szilárd

fektetve,

m-

a kongresszus

egyensúly

az

ki

a

helyre-

hitközség,

jókarba hozni és

azt

újjáalakítani,

alatt

hitközség pénzüg3'e

mondja

16-án

Halmi Adolf

dr.

az almemort az oltárhoz felvinni óhajtja. Ezen átalakítás keresztülvitelében az akkori elnök,

Goldschmied

Ábrahám

magának,

daczára

szerzett

idközben

érdemeket

örök

betegségének,

beállott

lelkesedéssel munkálkodott

tásában, mely daczára,

azon.

A

hogy 10000

ki

rajongó

terv megvalósífrtot

meghaladó

költséggel járt, a hitközség

nagyobb megterheltetése

nélkül

Altman

Éliás,

vitetett

keresztül,

Weisz Jakab, Weinberger

és Richter

Gyula,

Czcttel

Lipót, Busztin Adolf

Arnold voltak hü munkatársai.

1875-ben

lett

az

újjáalakított

pélyesen fölavatva. Ezen

id

óta

templom ünne-

hitközségünk Alt-

man

Gyula, Busztin Adolf és Weisz Adolf elnöklete

alatt

állandóan egy békeszeret rendszerezett és ví-

104

—

Nem

rágzó egyház képét mutatja.

tagjainak száma,

hanem azoknak áldozatkészsége az, mi folyton emelkedben van. És e tekintetben mint vezet és Markbreit Adolf hitközségünk

magasztos példakép

disztagja jár elttünk. Határt kiterjed

ugy

nem ismer bkezsége

a hitközségre, mint a helyi jótékonyság

minden ágára. Azt a házat, melyben Markbreit Ignácz bevégezte az

toratudománynak

izr.

1893-ban a

Adományokkal,

a chevra kadisát, az

segiti

Utóbbi

Héla elnöklete

vagyona 2 00 1

alapítvá-

betegsegit

meg

Dr. Vajda

ma 500 — 600 frt, Az izr. szegény iskolás gyermekek

alatt. frt.

és a

1889-ben alakult

hit-

negyletét, az

izr.

szegénygyermekek pénztárát

egyletet.

atyja

istenfélelemnek és a

életét,

adományozta.

községnek nyokkal

szentelt

bold. édes

Évi

kiadása

pénztára az iskolaszék vezetése rendszeresítve szegény

alatt

elemi iskolás

1

888

telén

tanulónak

lett

fel-

ruházására, 1894-tl kezdve pedig a középiskolába járó vszegény tanulókat

vag3'ona 300

is

segélyzi. Évi kiadása

180—200

frt

frt.

Markbreit Adolfon kivül ncmcslclkü alapítványokat

tettek

1000

frtot

1894-ben

még férje

forintot

és

özv.

Kopeczky Mérné

nevére szegény betegek segélyzésére,

Hay Mihály

ösztöndijára

1000

1883-ban

1000

frtot

özv. Politzer

középiskolai tanulók

Rudolfné

1895-ben

szegény gyermekek fölruházására.

hiveink áldozatkészsége

—

nem csupán

105

De

helyi érdekekre

terjed

ki;

hitközségünk

sohasem zárta

hazai áltakinos felekezeti intézmények

Az

orsz.

alapitói

tanítóegyesületnek

izr.

közé

árva-alapját.

lépett

A

mai napig

és

is

magát a

el

pártfogásától.

még 1867-ben segélyzi azt és

rabbiképz-intézet megalakulásakor

gyjtést rendezett annak czéljaira

és többen léptek be

ezen intézet segély egyletének tagjai sorába. izr.

silietnéma iniézQinQk megalakulásakor három

másutáni évben 50

országos 68

Az

frtot

kézm

küldünk

ságnak 9

Az

izr.

— 50

forinttal

egyletnek

és az izr.

szavazott

itt

orsz. eg}^-

meg, az

Abonyból évenkint

magyar

irodalmi társa-

tagja van hitközségünkben.

izraelita

a chevra kadisa

Mihály 1000 Adolf 2000

közalaphoz a hitközség

500

frttal,

frttal

frttal,

hitközségünk

250 tagja

frttal,

Hay

hitközségünk disztagja Markbreit

járult.

}^

—

106

—

Ii.ii|

illui

ti

..illMII>.all

h,*,,*

lii„A„il

Markbreit Ignácz 1826. Czettel

Mose Leb 1829-30.

Hay Jakab

1831

— 35,

39.

Scheiner D, H. 1836-37.

Wechsler Lrincz 1840. Adler Éliás 1841-42,

44.

Altrnan Benjámin 1843, 49—56.

Haj

József 1845.

Stern Adolf 1846.

Haj Ábrahám

1847

— 48,

63

— 64.

Weisz Jakab 1857-60.

Haj Fülöp

1861.

Politzer Rudolf 1862, 1872.

Weisz Simon 1865-67.

Kopeczkj Mór 1868. Pintér Jakab 1869. Altrnan Gjula 1870

— 71,

75-89.

Goldschmied Ábrahám 1873 — 74. Busztin Adolf 1884-88.

Weisz Adolf 1889-

Alelnökei 1867-tl kezdve:

Haj

Altrnan Gjula

József

Adler Éliás

Weisz Adolf

Pintér Jakab

Busztin Adolf

Czettel Ignácz

Stern Jakab

-

108

—

Goldschmied Ábrahám

Richter Arnold

Politzer Rudolf

Goldschmied Lipót.

században Pénztárnokok és gabbaim a múlt

Pintér Lrincz 1786. Pintér Salamon 1785.

Altman Sámuel

Weisz (Kohen) Iczig 1787.

Deutsch Izsák

Adler Fin eh ász

Adler Farkas

Wechsler Fülöp

Perl Dávid

Kátai Herschl

Czettel Izrael

Körösi Herschl

Schwartz Fábián.

Cz ettél Izsák

Pénztárnokok a jelen században Pfeifer Izsák

Wechsler József

Lw

Adler Farkas

Izrael

Pintér József

Stern Adolf

Scheiner D. H.

Czettel Ignácz

Ilay Dávid

Herczka Ignácz

IIay

Berol Is'nácz

Salamon

Weisz Simon Hay Mihály

Hay Mose Altman József Altman Benjámin

Pintér Sámuel

Czettel Pál

Kopeczky Mór Buszt in Adolf

Weisz Jakab

Deutsch Adolf

Hay Jakab

—

109

—

Schlesinger József

Becher Sámuel

Böhm

Rényi Dávid

Dr.

Hay

Éliás

Kohn Salamon

Deutsch József Csillag Adolf

József

Markhreit Ignáiz

Kohn Miksa

Pintér Jakab

Lederer Lajos

Ungár Jakab

Gabbaim

Schwartz Fábián

Bachman Akiba

Weisz (Iwhen) Iczig

Czettel Pál

Weisz Lipman

Adler Éliás

Cz ettél Izsák

Ungár Jakab Deutsch Ábrahám Hacker Benjámin

Schwarcz Ruben Wechsler Simon Tisch

Zalmon

Czettel Ignácz

Mose Leb Meiszter Natan Dávid

Lázár Izsák

Valentin Simon

Wechsler József

Markbreit Ignácz

Klein Jakab

Roth Chaim

Stark Ferencz

Bauer Mordechaj

Czettel Éliás

Weisz Márton

Richter Jakab

Ilacker Sámuel

Fispan Ignácz

Adler Mózes

Meiszter Júdás

Czettel

110

Schwarcz Jakab

Jf'j.

Weisz Simon

Rosovitz Salamon

Lázár Móritz

Miselhach Gábor

Schwarcz Simon Schwarcz József

Miselhach Ignác

Kobn Áron.

Schwarcz Lipót

"^^Û^^^

111

—

i^^MM^S^íM^M

A HITKÖZSÉG JELENLEGI TISZTVISELI ÉS ALKALMAZOTTAI: Dr. Vajda Béla, rabbi és iskolaszéki elnök 1888 óta

Schrank Vilmos,

taniló

Knupfler Jgnácz

tanitó

1872, igazgató

1887 óta

1874 óta

Wiener Ida tanítón 1885

óta

Rosenzweig Lipót kántor 1883

óta

Breier Miksa másodkántor 1894 óta

Rosenzweig Jakab metsz Pick Éliás

isk.

szolíía

—

és hitk. szolga

1870 óta

112

—

1884 óta

rHii"«

lliiJbilli.

illbilklll

,„i|{i„i||i„i||

lUull

íMhiill

imiiiiil

'rinii

A HITKÖZSÉG JELENLEGI ELÖLJÁRÓSÁGA ÉS KÉPVISELETE.

Weisz Adolf

hitk.

elnök.

Goldschmied Lipót

alelncik,

kultuszbizottsági

elljáró.

Lederer Lajos pénzügyi

elöljáró.

Pintér Gyula számvizsgáló bizottsági elljáró.

Hay

Móritz épitkezési bizottsági elljáró.

Miselbacb I<^nácz templonigondnok.

Kohn Avon tcmplonigondnok.

Hay Károly

iskolaszóki pénztárnok.

Richter Béla iskolaszéki eladó.

Szöllsi Gusztáv iskolaszéki gondnok.

113

—

Busztin Adolf, Czettel Ignácz, Fispán Ignácz,

Havas Gyula, Ne uman

Ignácz, Pick Ignácz, Richter

Arnold, Roth Jakab, Schwartz József Ungár József, ,

Weinstein Márton.

A

hitközséget a Vl-ik községkerületben ez id-

szerint a hitközség rabbija és

A kitközség jegyzje

:

Schrank Vilmos

w''

—

elnöke képviseli.

114

—

ig. tanitó.

AZ ABONYÍ CHEVRA KADISA

TÖRTBNETE.

ZJ

SA minden zsidó hitközségnek chp:vra kadis.

SA^

és kiséric rojc es

válláról a teher

h

annak

mely leveszi szövetségese, s

egy részét és kebelében a gemiluth

cheszed szent parancsát gyakorolja.

Mióta van

Immánuel

szegedi

állítást

hogy a

történetét

megírta

százéves

koczkáztatta,

hogy a legels

kadisák csak mintegy 300 évvel a német P^ruderschaftok tatja,

között.

állithatja

majd

pár

valaki,

ezeltt

chevra

keletkeztek

mintájára és tényleg kimu-

hogy sok hasonlóság Rzen alapon

Löw

rabbi azon alkalomból,

chevra kadisa

szegedi az

mely

Izraelben,

szokásban

igy

keletkezett a chevra kadisa intézmény?

idben

azt

ez

volt

a

két

intézmény

száz év múlva bátran azt

hogy a chevra intézménye

csak napjainkban keletkezett a mai jótékony egyletek cllenmintájára, mert ennek is elnöke, pénztárnoka,

—

117

re

választmánya van, mint a többi egyleteknek.

és

Más

Tény

szóval:

kormányzatában

egyes

Bruderschaftoktól,

tanulunk

hogy

az,

dolgokat

rendszeresen

a

vezetett

német

a

átvett

hogy ma

amint

küls

chevra kadisa

a

üdvöst

sok

is

más nemesczélú

azokkal sok hasonló-

eg}^ etektl és alapszabál3âink

nem csupán zsidósággal, hanem

ságot mutatnak, de azért a chevra kadisa

egybe van forrva a

szorosan

maga

s-zsidó eredet. Hogy ezen eredet mennyi

is

idre megy

de annyit, azt hiszem, bátran

állapitani,

meg-

vissza, azt bajosan lehet pontosan

állithatunk,

hogy 1500 évnél idsebb. Csak röviden akartam mert

—

még

arra

az igazat megvallva a

kérdéssel

e

—

határozott

sem tudok adni

kérdésre

chevra kadisánk mely évben keletkezett

semmi

hatcírozott adatunk,

foglalkozni,

:

?

Nincs erre

a

hitközség-

nek hasonlithatatlanul teljesebb levéltárában

csak

való a legrégibb

a

városi

és

mi

hát a

amin különben nem cso-

dálkozhatunk, ha meggondoljuk, hogy

bl

feleletet

is

1785-

okmány; ennél régibb idbl

megyei

levéltárban

találunk föl-

jegyzéseket.

A (de

ez

1789-ik

reánk maradt legrégibb

már

„uj

chevra-jcgyzkönyv,

jegyzkönyvnek"

évbl származik.

A

nevezi

következ évben

meg Koch Solem Leb ben Dávid (Simon utódai

Pfeifernek

nevezik

—

iií

magát)

magát ennek

halt

Dávid)

ha

—

után,

ki

— és

pipákat készitett

—

sirküve elbeszéli

magának

zett

15

eltt

— 20

arra

1789

keletkezését

Most ha még meg-

keressük.

már

gondoljuk, hogy 1771-ben

mikéni

Mindezen adatok

hogy chevránk

évvel

—

nagy érdemeket szer-

életében

a chevra körül.

minket,

utalnak

ezen Solcm Leb

rabbi

is

volt a köz-

ségben, egész biztonsággal állithatjuk, hogy chevránk

125 évvel ezeltt, azaz 1771-ben már fönnállóit.

Hány gabbaj

?

taggal

nem

a gabbaj, m.ár :

midn

az

emiitett

24 rendes

tagja

Perl Dávid, Chaim

Lorentz Lebl, Pintér Mose

Mose

és öcscse

öcscse Pintér Zelig,

Simon, Jákob ben Zelig és öcscse fia

h.

Solcm Lcb

volt

Jálwb. Scliwarcz (Károlyból),

és öcscse

és

Salamon,

MandI, Pintér Salamon

Weclisler Jechiel,

Ábrahám (Göndör

Hay

volt

Frank No te,

Mózes, Deutscli

IVeisz

Jakab),

Hay

Ábrahám

Deutscli. Eisak, Feiszer József bon Izrael,

Sámuel,

els

az egyletnek.

Izrael,

és fia

Leb (Jakab szabó)

Hacker Abraliám és

az

volt

Schwarcz Mordechaj

és öcscse,

Ziisz Cliajim

Ki

tudhatjuk. Csak arról van tudomásunk,

hogy 1789-ben,

Névszerint

meg ?

alakult

és

Blechner

Sámuel ben Mose,

Ügykezelése az egyletnek kezdetben úgy látszik a

legegyszerbb

volt,

az alapszabályok összesen két

pontból állanak, melyek a

maguk megható egyszer-

ségében így hangzanak szószerinti magyar fordításban

—

111)

:

1.

Ha népünk

kebelében valaki nehéz beteg lesz,

hozzá néhányan

akár szegény, akcár gazdag, menjenek

a Chevra tagjai közül, hogy meglátogassák betegségében

hogy mondja a

és beszéljenek lelkére,

—

vallomást

az ember, ha

nára

A

válik.

nem

mert hiszen

ezeket elvégzi,

temetkezési

—

a bün-

és intézkedjék adóssá-

irjon végrendeletet,

gairól és követeléseii'l,

vidujt

hanem

hal

meg

azért

lelkének nagy hasz-

szekrényében legyen

szerek

mindig készen a „Maavar Jabok" czimü könyv és abban legyen mindig megjegyezve a viduj

A

elmondandó imák 10

férfi

„jecziat

leg3ên jelen,

hogy a

haldoklásnál

a

és

nesomo"-nál, ha csak lehet lélek

tiszta

ne szálljon

ki

elhagyatva. Viaszgyertya pedig legyen mindig készletben

a gabbaimnál. 2.

Ha

a betegség sutyosodik a chevra rendeletére

sorshúzás alapján mindig

De ugy grafusai

látszik,

voltak

más

két férfiú virasszon mellette.

hogy csak az alapszabály para-

hanem

kevesek,

akkor igen jelentékenyek lehettek. riban

nem

még

úrbéri

csak

meg

taksát

kiadások

a

A temett

tartoztak

akko-

hanem utána

kellett vásárolni,

is

már

Ezenkívül a

fizetni.

Chevra már 1790-ben minden egyes hitközségi

alkal-

mazottnak nem csak a szokásos természetben nyújtott

adományokat,

(gyógyszert,

hanem ezenkívül még

évi

kávét,

fizetést

czukrot,)

adott, 8

is

frtot

a rabbinak és 8-at a többi alkalmazottaknak.

De st

—

föl

már akkor kórházat chevra, mialatt

hekdes

—

is

tartott

a

ugyan nem szabad valami nagysza-

bású intézetet képzelnünk, mert leginkább csak zsidó szolgák és szolgank számára volt

1

20

—

az

berendezve,

de mind ez eléggé bizonyítja, hogy az a bámulatos áldozatkészség, melyet a hitközségnél láttunk a múlt

században, a chevra kebelében sem uralkodott kisebb mértékben. Mindjárt 1790 után több

u.

késbb

és

le

itt

chevrában,

akkor

be a chevra kebelébe, kik

férfiú lépett

települtek

tekintélyesebb

vezérszerepet

m. Adler Pinchász,

Ffeifer Izsák

(Iczik

tájt

vittek

a

Schwarcz Fábián,

Peczel) és Czettel

megszaporodván a tagok száma, nagyon

Izsák. így is

szüksé-

gesnek mutatkozott, hogy a régi kezdetleges alapszabályok mellé ujakat alkossanak és fleg a szent egyletnek a

nem chevra taghoz mirl

határozzák, nek.

1795

gylést

— 5556

való viszonyát meg-

a régi pontok

chevránk

adar 8-án

tartott és két

említést

sem

újjá

tesz-

alakuló

pontból álló alapszabályát 8-ra

bvítette. Elhatározták ez alkalommal:

1

.

Hogy chevratag

zsidó szolgáját vagy szolgálóját

betegségének két els hetében ingyen ápolják, a hekdes-

már a gazda

ben, azután

terhére

megy

az ápolás. Neni

befogadják az ápolási

chevratag cselédjét szintén

k(')lt-

ségek megtérítése mellett. '2.

Nem

3.

chcvratagnak szintén

állítanak

Ha

halott

van

a

községben,

chevratagnak a városból távozni

temetés

nem szabad

engedelme nélkül. 4.

„semira"-t

chevratagnak természetesen ingyen.

fizetésért,

A

sírk

állításért

—

121

50

kr.

fizetend.

a

utánig

gabbai

5.

Z'adarkor csak akkor kötelesek a

ha a chevra ebédet

délig böjtölni,

6.

járul.

chevratagok

ád.

Mely ebédhez minden résztvev chevratag 18 krral késbb odamódositották, hogy a chevra e

Ezt

100

czélra évenkint

frtot

a

ád,

chevratagok

a

többit

fizetik.

Ugyancsak

a múlt

ment még hatá-

században

rozatba,

hogy chevraszudo minden harmadik évben

tartatik,

továbbá, hogy azon hétben, melyben Z'adar

esik,

chevratagnak nem szabad a városból távoznia és

végre,

hogy a chevraszuden ehet

és

mindenki

ihat

amennyit akar, de hazavinni semmit sem szabad

1

8

frt

birság lefizetése mellett.

Egyebet a múlt századból nem följegyezve. szer,

látszik

rendben

folyt

másszor elfordult bizony, hogy valamely chevra-

gabbaj-jal

szemben.

még

chevra-könyvbe, kat

találunk

minden. Egy-

vagy hevesvér melatse engedetlenséget

tag

a

Ugy

igen

szórói-szóra.

el, ugy hogy

De

nem

is

Ezt

azután

tanusitott

följegyezték

a

pedig az esetleges sért szavailyesmi

nagyon

tartották

ritkán

fordult

szükségesnek ez

ellen

szigorúbb rendszabályokat hozni.

Fájdalom

a

múlt

századból

sem

a

pénztári

könyvek, sem a gabboim nevei nem maradtak reánk. Jelen század elején 34 tagja volt a élén

Schwartz Fábián fgabbaj

1

22

és

chevrának,

Blechner Sámuel

második

gabbaj

sokkal nyugalmasabb

fgabbaj

nemcsak

állás

mint a község elnökéé,

volt

állandóbb

hasonlíthatatlanul

de

A

állott.

volt

is

amott csaknem minden évben mást találunk a

ségben és egész ritka

ugyanaz üljön a zsidó

után

a fgabbaj tehát

tisztséget

Hay

— 5 évig

birói

tiszt-

egymás-

székben, addig

Zelig 1808-tól

majdnem egy negyedszázadon

A

1831-ig,

át vezette.

tagok száma akkor kezd jelentékenyen emel-

kedni, mikor

már 45 tag is

hogy 4

eset,

Mig

annál.

vette

Ez

volt együtt.

korszakalkotó a chevra

mindenekeltt egy hasonló

addig

1815-ben

íogabbajságot.

a

át

az

esztend' különben

életében.

hatalmas

még nem

Azzá

chevraszude,

melyhez

Abonyban.

volt

azt

tette

Volt

ugyan 1800-ban egy nagyobbszerü ünnepély, melynek kiadásai 106

278

de ez

itcze bor,

mel3'et a

írt

már akkor

ennek költségei 445 a bevétel

napon

még

tartott

ezt

is

32

krt tettek ki;

semmi sem is

frt

volt

itt

is

elfogyott

ahhoz képest,

75 éves Zelig rendezett, mert

43

krt tettek ki.

felülmulta 34

frttal.

Igaz,

hogy

Ugyanezen

nagygylésen az szes eddigi tekonoszt

átnézlek, ezek érvényességét megujitották és

ott,

hol

a gyakorlat megkövetelte, üdvös módosításokat eszközöltek.

így a scmira kisorsolás állapították és elrendelték,

módját pontosan meg-

hogy a

123

teli

hónapokban

minden

két pár férfiú sorsoltassék ki

egy-egy pár csak

éjszakát virrasszon.

fél

igy

gabbaimt

Azok

járó dijakat elengedhessék.

virrasztásért

A

és

hogy szegény nem chevratagnak a

fölhatalmazták,

kik a

éjjelre,

ellen,

gabbaim rendeletének ellenszegülnek, szigorú

határozatokat

Els

hoztak.

büntetéspénzt

izben

18

engedetlenség

ismételt

fizet,

18-szor

krt

esetére

bizonyos ideig melatsevá degretálták.

A hoztak. és

még

melatsek ellen

Ha

szigorúbb határozatokat

akár a haldokló mellett,

nem

pontosan

sirásásnál

rendeletét, elsó'izben 6

frt

akár a temetés

büntetéspénzt

gabbaj

a

teljesítették

kellett fizetnie,

másodízben minden jogát elveszité a chevrával szemben.

St még

az

is

határozatba ment, hogy ha

chevratag megsért egy chevragabbajt,

nem

azt zárják ki

mindazon vallásos cselekedetekben való közremkö-

A

déstl, melyek a chevra jogkörébe tartoztak. bajnak, tétetett,

t

temetésen

a

ki

hogy a gyászolót lakására

vigasztalni és

küldje

fia

taggá és 3

van,

kötelességévé

kisérje,

Végre határozatba ment, hogy

esküvje után egy évre

év^

igyekezzék

egy melatseval a szudasz havroot

számára.

el

chevratag

ságba.

jelen

gab-

múlva beválasztható

Egy újonnan

válik rendes

is

bevett tag, ha házas

els évben melatse-szolgálatot

az is,

elöljáró-

a

három

tartozik tenni és csak

6 év múlva választható.

Valóban ugy

látszik,

-

124

hogy ezen idtl,

—

azaz

nagyobb rend uralkodik a chevránál.

1815-tül kezdve

A

halálesetek

pontosan

vannak jegyezve

föl

st

incasso-könyv mintaszeren vezettetik,

vagyona

a chevra

szépecskén emelkedik az évi fölöslegek-

is

bl. 1817-ben 315

550

és az

413

1818-ban

frt,

frt,

1819-ben

de 1820-ban csak 161 forint van a chevra

forint,

kasszájában.

Tény ki

czél

az,

hogy eldeink

gyanánt

azt,

a chevrában

nem tzték

hogy vagyont gyjtsenek a szent-

egyletnek és azért, mihelyt egy kis összeg együtt volt,

Nézetk

igyekeztek azzal valami üdvöset teremteni.

helyes vagy helytelen voltát lehet vitatni, de csak a

legnagyobb

meg

emlékezhetünk

dicsérettel

arról a

készségrl, melylyel a hitközségnek segítségére

midn

tek,

az anyagilag megszorult vagy

siet-

midn

az

valamely nemes instituczió megteremtésen fáradozott.

Ez azután megmagyarázza, hova ként

felszaporott

templomot

építette

pénze.

—

400

irja.

frttal

kában egy értékes

Ezenkívül teljes

mai

a

és Pintér József állott

járultak ehhez a

Chevra pénztárából, „a szövetségi köztártól" Weiszberger

idn-

a chevra

Mikor a hitközség

— Hay Zélig

akkor a Chevra élén

lett

volt

a

Chevra

talmudpéldány

(D"tr).

amint birto-

A

szá-

zad elején R. Wolf Kassovitz volt nagykrösi rabbi öreg napjaira ide példányt íiu

jött

Abonyba

lakni.

Ezen talmud-

adományozta a Chevrának, mivel neki

gyermeke nem

volt,

—

azon

125

feltétellel,

—

hogy

halála

után neki sirkövet állitsanak és lialálozásának évfordulóján

kaddist

érte

E talmudpéldány

mondjanak.

egyes köteteit a Chevra tagjainak kölcsönözte

nem

sokára az a veszély

ki,

hogy a sok

állott be,

de

köl-

csönözgetés folytán az egészen tönkre megy. Azért a

gabbaim 1825-ben eladták

nev

Hirsch sárról

pozsonyi zsidónak,

Abonyon

templom

azt 105 forintért

egy Note

a debreczeni vá-

ki

keresztül tért haza, a pénzt pedig a

épités czéljaira

adományozták. R. Wolf

üdvéért mind e mai napig külön

lelke

mole rachamim

el

mondatik.

A ha

chevra

ily

1825-ik év

áldozatkészsége mellett

végével 5

készpénz vagyona.

hanem

a helyett

A pénz

32

frt

ki",

iránt

volt

csoda,

chevra

a

hát szerencsésen elfogyott,

nem sokára egy

rettenetes

közelgett kelet fell. Szolnokon, mely

epidémiák

nem

mindég fogékony

úgy

vendég

látszik az

volt, fölütötte fejét

az eddig ismeretlen, de annál borzadalmasabb ázsiai

Remegés

kolera.

hallatára,

begylt

Mózes Zélig

fogott

el

mindenkit a vész

melyek onnan Abonyba

a Chevra Elöljárósága állott

az élén, mert a

1830 végén

is.

hirek

érkeztek és egy-

Akkor már Hay

már több mint 90 éves

visszavonult.

Kórházat

kellene

épiteni a rettent vész terjedésének meggátlására, de

pénz nincs a kasszában.

A

Chevra Elöljárósága nem

gondolkozott sokat, hanem vette a Chevra ingó vagyonát, tóráját,

nagyértékü perocheszét,

—

120

—

azokat zá-

logba

és a kölcsönvett

tette

pénzbl

fölépité a kolera

kórházat.

De szel

mit

szemben.

pusztított

a

in-alma alatt

védekezés

a

ért

vész-

az a városba és borzasztóan

Betört

községben

zsidó

öldökl

az

három

Alig

is.

negyvenkilenczen haltak

el

heti

a vészben,

köztük maga a Chevra buzgó gabbája Pintér József

továbbá Schwartz József, Frank József, mindannyian férfikoruk

kezdetén és a hitközség több tekintélyes

tagja

és aszonya.

met

helyet

aranyért alapját

Az elhunytak számára külön

te-

az uriszék engedelmével

10

vásároltak

Zsidó

Józseftl és ez a temethely képezi

mai sírkertünknek,

mert a vész elmultával,

mivel a régi temetben ugy mellett vett a chevra telket

sem

a vész elmultával

határozatok hozatalára,

már Rosovitz Mose, hivataloskodása volt,

alatt

elvonultával,

mely gylés jegyzkönyvét

ellenrzés

Hay

Most, hogy

nézve

is.

sem szabad kiadni

a

visszalépett, szigorú határozatokat hoztak erre

fgabbajnak egy

másodgabbaj után

a

fillért

ellenjegyzése

perzselybe

nélkül,

gylt pénz

lálandó a fgabbaj jelenlétében. lességeit azzal súlyosbították,

127

—

Zelig

nagyon csekély

mert azt fölöslegesnek tartották.

A

ugy

újra a chevra fontos

a rabbi veje vezette.

az

hely, e

temetnek.

Mint a szétvert nyáj a vihar

gylt egybe

már

volt

viszont

rögtön

A

temetés

összeszám-

chevratagok köte-

hogy a sem irat

föltét-

lenül személyesen kellett teljesíteni és a kisorsoltak-

nak kötelességük volt

a

viszont

kikísérni,

halottat

azonban a melatsekre vonatkozó föntemlitett szigorú határozatot annyiban

madszori

ugy

is,

csak theoriában

látszik,

míg másutt a chevra könyvei

léteztek;

addig nálunk

fenyít eljárásokkal,

Az

a legnagyobb büntetés. egyetlen egy kizárását

kivágott

De

kizárással.

büntetetett

ellenszegülés

ezek a szabályok

hogy csak a har-

enyhítették,

vannak

tele

bocsánatkérés

a

összes chevrakönyvekben

lapot

mi

találtam,

az

illet

Békeszeretet és engedékenység jel-

jelöli.

lemzi chevránk 125 éves történetét.

Maga is

az öreg

megható

sának.

Az

Hay Jakab még

jelét adta a

uj

temett

utolsó éveiben

chevrához való ragaszkodá-

kellett

volna kerítéssel körül-

venni, de megint üres volt a pénztár. Erre a jólelk

öreg

még

életében lefizetett 250 v. forintot a chevrának

a halála után volt az

mondandó

A

következ

végrendeletileg egy a Chevránál.

chevra

ezer

Wíelander

forintos

évig,

Joetz

alapítványt tett

fgabbaja

Czettel

2

chevra kadisánknál

évben

A szentegylet

Hay Dávid 2 évig, ismét Hay Dávid

A

Mole Rachamimért. Ez

els ilynem alapítvány

1835-ben.

három

El

volt ezen

Mose Leb Czettel

le

idben

3 évig, majd

Mose Leb

újra

évig.

község is

nagyobbodásával

növekedett.

1825-ben

—

128

—

90

természetesen tagja,

a

1835-ben

már

évek elején

érte

Nagyon uralkodott

is

itt

meg

tartotta

el.

pezsg, folyton fejld községi

chevra

a

Mose Leb

és

idején.

Öregeink

—

emlékezhetnek

legutóbbi

a

Isten

tartsa

meg ket

tartott

még

alapján,

tudok

annyit

hogy

két

nagy mulatság, melyre

a

—

chevra-szudera és a részletekrl

e

Chevrakönyv följegyzése

napig

chevra-szudot

Erber Jochanan gondnoksága

többet beszélhetnek, mint én, ki csak a

élet

akkor és ezen idben, 54 évvel ezeltt,

Czettel

jól

virágzását a

a chevra, mint a hitközség a negyvenes

ugy

niultban

De legnagyobb

van.

tagja

1 1 1

teljes

bejöttek

a

vidék zsidói, a közeli-távoli városok lakói.

De nagy jelentsége fleg

be a szentegyletbe

volt.

^

Ez

Sámuel

volt a

els helyen

Diktik,

iratkozott

száma 139-re

említtetik Blechner

akkor

ki

tag

107

esztends

és

ez

megmaradt a

forra-

Hay Salamon, Altman Benjámin, Markhreit

Ignácz fgabbajsága

Ami

a chevra

változó

és

kiadás

nem

kijöttek,

uj

legnagyobb tagszám, melyet a chevra

jegyzkönyvei mutatnak dalomig

15

és ezáltal a tagok

emelkedett, kik között

Sámuel

napon

mert ezen

azért,

chevra-szudonak

volt ezen

alatt.

évi

különböz volt

kiadásait volt.

úgy 250

az

Ha semmi frttal

és a hatvanas evekben,

129

illeti,

—

váltóban

nagyon

rendkívüli

évenkint

midn már pcng-

ben

150

számítani

kezdtek

frttal.

De

a rendkivüli

kiadásoktól vajmi ritkán voltak megkimélve.

Az

templomépitésrl

1825-iki

1831-ben a kolera évében

1829

frt

már

szólottunk,

volt az évi szük-

1840-ben 108 forintot adott a chevra a meg-

séglet,

szorult Czedakának, 1860 és 61-ben pedig kétezer forintot

pengben

a fürdépiíésre.

költségén sirkövet

Jakab

sírja fölé,

állított

a

Ugyanazon

idó'ben saját

dics emlékezet Herczog

mely alkalommal az elhunyt vejével

az ürményi rabbival mondatott gyászbeszédet.

206

adott a

frtot

templom

javításhoz.

1

870-ben

Ezenkívül

a

chevra nagyon sürün kölcsönzött vagy adományozott

— anií végeredményében egyre ment — szegény chevra tagoknak és hitközségi

alkalmazottaknak.

1869-ben

170 forintot adott az uj kántor lakásának bebútorozására.

De

hát

már mindinkább közeledünk ama

mely már nem a

hoz,

történeté.

Az

uj

idk

korszele

kezdett fújdogálni, behatolt a mi chevránk kebelébe és uj

életet hozott a

már bizony

kissé tespedni

kezd

testületbe.

Már 1880-ban ersen kezdték lemnek

megfelel

küldtek

ki,

mely a

szervezet régi

érezni a korszel-

hiányát

és

kegyelettel rzött

bízottságot

tekonosz-

ból alapszabályjavaslatot szerkesszen, de csak 1886-ban

léptek

az

uj

alapszabályok

i:ío

életbe,

mikor a tagok

száma

a

107,

vagyon,

kivül 302 forintot

majd

rátor,

Schwarcz Simon,

el

Altman

1890-ben

fgondnok, 1872

mint ku-

ki

Benjámin,

mint

ki

óta vezette a chevra ügyeit.

Ekkor

fgondnok megválasztva, 1890-ben

a jelenlegi

lett

ki.

tett

1885-ben halt

érték ingatlanon

csekél}'

az

egész jelenlegi tisztikar. Ez uj korszakban szenteg}^letünk egy tatja

s

utol

az

folyton

ersböd

nem csupán

a

1845-iki évét,

számára

tagok

hanem

mu-

nézve

érte

fokára

a virágzás oly

múltjában soha.

emelkedett, mint ütnegyedszázados

A

képét

testületnek

tagok áldozatkézsége úgyszólván rohamosan emel-

kedett és ez által természetszeren az egylet áldásos

mködése Az

is.

utóbbi

szükségletét

években a chevra csaknem

újonnan szerezte

Uj temett

be.

ezt a régivel együtt bekerítette,

min.den

abban

uj

vett,

építkezé-

seket eszközölt és a temetkezéshez szükséges összes

szereket

újonnan

szefer torát

Íratott,

rendezte

melyet

be.

1895

A

is

helyi

De

a jótékonyság-

egészen uj korszakot jelent a jelen évtized.

szegényeknek készpénzzel

segélyezése

most

országos

és tzifával való

rendszeresítve.

lett

nemes czélnak legbuzgóbb az

uj

év hosanna rabba

ezen

napján ünnepélyesen fölavattunk. terén

— 5655-bcn

zsidó ügyek

pártfogója iránti

1:51

—

heh'i

a chevra

és

meleg érdekldését

mutatja az, hogy a szent egyesület

-

Minden

is

tagja az or-

szagos alapjára

kézm

izr.

500

1895-ik évrl szóló kimutatása vetkezet vagyona

8.

110

32

frt

A

forintot meghaladja. teletbeli hivatalt

A

szavazott meg.

frtot

chevra legutóbbi szö-

szerint a szent

kiadása a kétezer

kr., évi

chevra orvosi

Halmi Adolf

Dr.

köz-

és az izraeliták

egyletnek

állást,

mint

tisz-

be, az elmúlt

tölti

idkben kiválólag Dr. Kohn S., Dr. Ágai és Dr. Hertzka szereztek e téren nagy érdemeket. 1896

hó 9-ikén

ülte

meg

adom fbb

adar

a chevra ötneg3"edszázados fenn-

állásának ünnepélyét, a itt

— 5656.

részeiben

melyrl szóló jegyzkönyvét :

Örök enilél^ül maradjon számunkra és ivadékaink számára ezen époly jelentséggel teljes, mint magasztos ünnepély, melyet a fönt fennállásának

125

napon, mint

irt

éves,

els

100-ik év évfordulóján megtartottunk.

letesen és kimeriten leírjuk

szt.

egyletünk

újjáalakulásának

annak

Ennek

éppen

okáért rész-

lefolyását.

nem csupán szt. egyhanem más \'árosokban

Részt vettek az ünnepségen, letünk összes

helybeli

lakó tagtársaink

is

tagjai,

idesereglettek.

Chevránk egyik legidsebb és legelkelbb tagja Hay Miháty ur, ki Budapesten tartózkodott s gyengélkedése

folytán

nem

vehetett

részt

ünnepségen,

az

a

chevra elöljáróságához intézett levélben küldte üdvözletét az ünnepélyhez és egyúttal

100

frttal

ajándékozta

meg

az egyletet.

Tagtársainkon kivül megjelentek

még

:

Czegléd

községének tudós rabbija Dr. Feldmann József

vábbá

Czettel

Dr. Hirn

Gyula és Dániel

Márton úr

úr,

hit-

to-

testvér urak Budapestrl,

stb.

Az ünnepélyre szóló ritka fény nyel kiállított meghivókat Czettel Gyula, Czettel és

Deutsch bpesti mintézeti czég

132

—

ingyen

fönülíe

készítette

niehek egy

a

el,

péklányát

örök emlékezetül letettük chevránk íirchivuniába.

Az ünnepély

4 órakor hálaadó

délután

kezdetét, a melyet

tor úr saját

szerzemény

nyitott

istentisz-

Rosenzweig Lipót fkánremek „Ma tova" énekével

telettel vette

meg, azután következett az ünnepi szent beszéd.

Ftisztelend rabbi verse alapján

urunk

IMicha

az

beszélt

és békeszeretetrl, kimutatván,

világrend egyetlen alapja,

próféta

(3.

fejezet 8.

emberszeretet

igazságszeretet,

hogy a jog nem

hanem annak

lehet a

az emberszeretettel

hogy igy az egész minden egyes intézménynek üdvét

és békeszeretettel kell egyesülve lennie,

emberiség

valamint

és javát megteremteni képes legyen

;

s

hivatkozva arra,

hogy a mi chevránk 125 éves mködésében állandóan emberszeretet

és

békeszeretet

nyilatkozik

meg,

lelkes

szavakban buzditá a jelen nemzedéket, hogy ebben eldeik példáját kövessék. A beszéd végével megható imá-

ban hálát adott istennek, hogy

e

napot megérnünk en-

gedé és imádkozott egyletünk jobbléíre

költözött

veze-

fkántor úr elénekelt egy a rabbi úr által e czélra szerkeztett „El mole rachamim" imát, melyben chevránk egykori fgondnokainak neveit

tinek

üdvéért. Erre a

lelki

egyenkint felemlité, valamint a többi elhunyt tisztviselk és tagok lelki üdvéért

is

Az

könyörgött.

intentiszteletet

,,Mincha" imával fejeztük be.

meg

a „Tár-

zsúfolásig

megtelt

Mindjárt ezután diszgyülcsre jelentünk salgási Egylet"

ez alkalomra

ni

közönséggel.

üdvözölte

gylés jegyzkönyvének hitelesitésére Halmi Adolf és Havas Ignácz urakat kérte föl. Majd a fgondnok üdvözölte jelen ünnepély alkal-

közönséget dr.

és

Gyula fgondnok megnyitván az emlékezetes az époly diszes, mint nagyszámú

Pintér

gylést,

nagytermében, mely

férfi

a

;

má\-al fölvett tagtársainkat urat,

hogy

felolvasását

tartsa

a

meg

és

ezután

a gylés

hitközség

131

és

felkérte

napirendjére

chevra

a

rabbi

kitzött

történetérl.

Több

mint egy óráig olvasott

a ftisztelend

tel

r munkájából

egyes részleteket, melyeket feszült és lankadatlan

fig^'e-

lemmel kisért az egybegylt közönség. Szerz az általános kérelemnek engedve nyomtatásban fogja mvét megjelentetni és igy számunkra és ivadékaink

netet

mond

ugy maga, mint rabbi urunk hogy miként dicsült eldeink, ugy a chevra jelena felolvasónak és azután

nevében fogadalmat

tisztvisel társai eltt,

számára

fgondnok meleg szavakban, köszö-

megörökíteni. Majd a

legi elöljárói is

követni fogják

ama

tett

szent elveket

korolni igazságot és jótékonj^ságot az

a halottak

iránt.

élk

:

gya-

és keg^êletet

Ezután a diszgyülést bezárta.

Közvetlen ezután Staub Ede helyiségébe gyltünk

egybe a tulajdonképeni chevra lakomára. Ezen lakoma a választmánynak

január hó 19-ik határozatához

1896.

képest házilag rendeztetett ezen gylésen kiküldött 5 tagú férfi-bizottság

által

Gyuláné elnöklete

Normann Dávidné álló

a

;

gazdasszonyi

alatt, dr.

teendket

Pintér

Vajda Béláné, Busztin Adolfné,

Rosenzweig Lipótné úrhölgyekbl

és

hölgybizottság végezte.

Este 7 órakor pazar fényn3'el

gyltünk egybe egyszázhúszan a étterembe. Mindenek

díszített és világított

eltt a „Maarív" imát

végeztük

el,

majd mindannyian

megmosván kezeinket, a pompás lakomához fogtunk. A pohár köszöntk sorát ftisztelend rabbi úr kezdé meg; éltetvén felséges királyunkat, mint Európa legbölcsebb, legalkotmányosabb

vallásunk szent parancsa szerint

legszabadelvbb uralkodóját. A felköszöntk hosszú sora következett ezután, melyeket idnként fkántorunk énekrészletek remek eladásával váltott fel. A beszédek és

között különösen ki kell emelnünk a czeglédi ftisztelend rabbi urnák tartalmas szónoklatait; Adolf,

Dr. Hirn

Márton,

Czettel

nem különben Dr. Halmi Gyula és

Véli

Miksa

urak szellemes pohárköszöntít.

Azok

sorából, kik a távolból siettek

hozzánk velünk

ünnepelni, különösen ki kell emelnünk a nagylelk ember-

—

134

—

hitközscgilnk

b;ir;itot,

i.lísztagjcit,

tagtársunkat

szeretett

az ünnepély fényét emelte,

jelenléte nem csupán hanem nagy mértékben hozzá

ahhoz, hogy

mindvégig a legenielkedettebb

Markbreit Adolf urat,

járult

hangulat

azon

uralkodjék.

személ3'e

volt

mivel az

Markbreit

központja

Adolf

szeretve

tisztelt

nem csupán számos

pohár-

köszöntnek, hanem fleg a

helyi jótékonyság,

betegek és aggok ápolásáról

szegény

épületes eszme-

folytatott

cserének, mely az estély egyik legmagasztosabb mozza-

nata gyanánt

emelend

ki.

való igaz ragaszkodása

mányok

Az

jóságos szive és hozzánk

ezen

estén

is

nagylelk ado-

a

egész sorában nyilatkozott meg, melyek önma-

örökké emlékezetessé teszik az ünnepély nap-

gokban

is

ját szt.

egyletünk történetében.

Mindenek eltt ötszáz

forintot

bocsátott a chevra

kadisa kezelése alá oly czélból, hogy annak kamatait a

chevra évenként a hitközségi adakozott

100

elnökségnek szolgáltassa

szegény tanulóinak felruházására. Ezenkívül

át iskolánk

a

frtot és

szudász a helybeli

Ezen összegeken

hachevra költségének fedezésérc izr.

negyletnek 100

és a föntemlitett

kivül az estél}^ alkalmával

forinton

készpénzben befolyt 507

Ezenkivül egy tagtársunk a szükséges szódavizet, a harmadik

frtot.

száz

a szükséges

bort, a

lisztet,

frt.

másik a

a negyedik

a fzéshez szükséges uj edényeket teljesen ingyen adta a lakoma czéljára. Jóked\'ben,

együtt

imádság

víg

hangulatban,

örvcnd\'e,

vígadva,

maradtunk mindaddig, mig elérkezett a reggeli ideje. Ekkor mondottuk el az étkezés utáni imát

és távozva ezen emlékezetes ünnepélyrl,

egyenesen az

házába vonultunk, és végeztük ott hétf reggeli áhítatunkat, magasztalva Istenünket, ki megörvenIsten

népét Izraelt, ezen édes hazánk az drága földjén, melyen nemzetünk, a dics magyar nemzet, éppen ezer esztend óta honol, él és

dezteti

virágzik', .\inen.

1.%

A CHEVRA KADISA FÖGONDNOKAI A JELEN SZÁZADBAN: Schwarcz Fábián 1800—05 Wechsler Fülöp 1807

Hay Zélig 1808-1830 Hay Mózes 1831 Markhreit Ignácz 1832, 1847 Meiszter Natan Dávid 1833

Hay Dávid

1834

— 35,

39—40

Mose Leb 1836—38, 41 — 43 Hay Salamon 1844, 54—57 Altman Benjámin 1845—46,48-49, 1872 — 90 Erber Jochanan 1850 — 53 Czettel

Czettel Pál

1858-1864

Schwarcz Jakab 1866 — 1872 Pintér Gyula 1890—

KJÜ

Pénztárnok-gondnokok

és

gondnokok

a jelen

században

Blechner Sámuel Pfeifer

Dávid

Wechsler Fülöp, fgondnok

is

volt

Adler Pinchasz

Schwarcz Ruben

Schwarcz Fábián, fgondnok

is

volt

Züsz József Czettel

Mose Leb, késbb fgondnok

Pintér Joecz

Schwarcz Mordechaj Adler Mose

Lázár Izsák Hirsch Wechsler Simon Erber Jochanan, késbb fgondnok Sclnvarcz Mose

Wechsler Lrincz

Hakker Sámuel Roth Herz Naftali Stern Jona Arje

Adler Izsák Czettel Izsák

Pfeifer Pál

Schwarcz Jakab, késbb fgondnok

Frank Jakab

137

Lázár Mose

Fispán

Jgnácz

Czettel Eliás

Aler Wolf Schwaiiz Simon Rosovitz Zsio'mond

Schwarcz Mór Busztin Adolf

Norman Dávid.

138

—

FÜGGELÉKEK.

lIAy Zelig

/ (n

/"^

Czettel

f

Izsák/^

^.^

^

V

,

_

^^*^^^-^ "~î?^^/-^->ô'; llcjllci-

-

143

J..;'.si.-1

-

V

^^

^;^/

-7 •'/
'

/f.

rí'?

7

•

fSchwarcz Mose

^î

í^ r Kiich TPfcUer) Soleni Leh^

—

X^

-Czet'el AUis'e

^

Leb

^^

/A^/'^'JÍ' !>(r \'alntiii1

l'f^^ XÁr

# rabbi í Sinum,

I

^.,/<

>^

ailibieit Ign;

^^

1t,,Pí.,^~^ Salamon Ilav c, II.,,.

yv^

(Vt^ Hay

Zelig aláírása egy évvel lialála eltt.

—

144

—

145

0/-CC

140

—

^^"^^^TJ ^-^''^^

^P-^^^

^>^^-'>^ >v-

.M^-^'^^'^/^.

'^^•^^XV^.--^

147

10"

/^ ^^í^^^^^^^í^^-w^^

^^ 148

—

HAZKARA NÉVSOR. D 1831

1862

Hay

h'^^^ intr^Ki

1858 1853

Altman

in^^í::^'"!

1862

pDvn

1875

s"in liiiö nini

n^n inirxi

1875 1891 1881

1890

1869

Dr^KH

Markbreit

l-^H

imö

1858 1862

1860 1874

cmnxn

1858 1837

Wielánder

1860

czettei

ntrx nnoN nt>«n f>J?Vn

min''

nt>í2'-i

1880 1894 1873 1896 1881

1862

f*P^ npr'"l ^^'H lOniÖ

Pintér

1862

D^^nn Din

1891 1891

1864

Fischbein

D'^Tl'*!

1862 1886

—

150

—

1862

A CHEVRA

mindazok neveit adom, bet-

A következkben rendben családok

CSALÁDJAI.

szerint,

kik

annak

chevránknak,

megalakulása óta mind mai napig,

tagjai voltak, föl-

véve még közéjük a legrégibb családok seit, kik elhaltak,

még mieltt

az abonyi chevra megalakult.

Különben az egyes családoknak csupán ama tagjait állt

oly

rövid

chevrának.

keztem nál

módomban ideig

A

is,

—

családok

jelezni,

hogy

megjegyeztem,

módon

fölemliteni,

a

nagykorú

n

mely

tom ugyan, mégis nagy

régi

—

ha még voltak

tagjai

tagjait oly

késbben

az egyes családok

kik

féríi

módon

a

igye-

bevett férh tagok-

chevratag veje.

teljes törzsfaját

szolgálatot

nem

vélek

e

Ily

nyúj-

nagy

fáradsággal egybeállított névsorral tenni számos alföldi

152

—

zsidó családnak, melyek ennek alapján könnyen megsaját

szerkeszthetik

hiszem én legalább

törzsfajukat.

— csak növelheti

Ez pedig

—

ugy

ragaszkodásunkat

azon haza földjéhez, ama vallás tanaihoz, melyet magukénak neveztek azok, kiktl leszármaztunk.

A

nevek mellett

dlt betkkel vannak

kiknek nevei tagjai

Nachum, Pinchasz Izsák,

Adler Farkas,

szedve,

még ma

Ábrahám

fia

1792

1818

fia

1820 1844

„

„

Nachum

fia

Ábrahám

1792

fia

1807

.Mose, Farkas fia

Izsák Leb, Farkas

fia

1837

Farkas, Izsák Leb

fia

1859

Dr. Ágai (Rosenzweig) József orvos

l

az

„1819

„

Élia,

P'arkas,

•mll

téve

chevránknak.

n"l!2 Adler Éliás (Pinchás Heves)

n"lD

van

tagjai

való megtelepülésnek idejét jelent. Azok,

Abonyban

is

chevra

a

ha zárjelbe

belépésnek,

sorába való

évszám

az

1847

Altman Sámuel (Smajo Miskolcz) 1803 Hay Zelig veje 181G József, Sámuel fia Benjámin „

1819

„

1842

Izsák, József fia

Gyula, Benjámin

fia

1848

Sámuel, Gyula fm 1878

Apter

Mór

1890

Márton, Mór üa 1896

153

Bauer Mordechaj, Gábriel kántor fia 1819 Emánuel, Mordechaj fia 183G Salamon „ 1842 „

Soma, Emánuel

1874

fía

Bachman Akiba 1827 Blum Mose

183(3

Ignácz, Mose

1854

fía

1859 Mordechaj, „ „ Ignácz, Mordechaj fia 1862 Blau Dávid 1892

Lipót 1890 Blechner Sámuel (Diktik) Juda

Böhm

fia

1771

Farkas 1830 Saul, Farkas

Élia,

fia

1842

„

1842

„

Busztin Adolf 1874, Stark Ferencz veje

Dezs, Adolf

1895

fía

Czappert Mór 1890

Zsigmond 1895 Czettel Izsák, Paltiel fia (Eisik Tószeg)

Mose Leb,

Izsák

fia

1803

1810

Izrael,

,,

„

,,

Chaim,

„

„

„

Ábrahám, Mose Leb Pál,

Izsák,

„ ,,

,,

„ ,,

Izrael fia

Pál,

Mose

„

1818 fia

Hirsch,

,,

,,

154

1819

1824 1836

1830 1836

—

1797

Czettcl Izsák,

Chaim

Elia

1835 1836

íia

„

„

Ignácz, Paltiel ben Izrael fm Zsigmond, Izsák ben Chaim fia

Gyula,

„

„

„

,>

József, Elia fia

Daniberg Lipót 1864 Ábrahám (Miskolczi Ábrahám) 1771 1780 Izsák, Ábrahám fia

DcLitsch

Salamon,

„

1810

„ fia

1812 1824

„

1827

„

1828

„

Sámson, „ Sámson, Izsák Ábrahám, „ Izrael,

„

Chaim, Salamon

1842

fia

Dávid,

Sámson

fia

1853

Adolf,

„

„

1854

Gyula,

„

„

1856

Dávid Hirsch, Sámson Dávid H., Ábrahám Ignácz,

fia

1855

fia

1854

„

1855

„

Salamon, „ „ Salamon Leb, Izrael fia Manesz, Izrael fia József dl'., Ignácz fia Dávid, Salamon fia Mosc, Salamon Lob fia Samu id., Manesz fia

1860

Samu

1892

ifj.,

„

„

1844 1848

1890 1895

1870 1890

n"lÖ DcLitsch Czadok 1817 Deutsch Dávid (Dávid Jánoshíd) Michael

Deutsch Dávid 1888 Deutsch Miksa 1888

155

—

fia

1840

Dicker Jakab, (Göndör) 1771

Erber Jochanan 1815, Pintér Salamon veje Eisler Oser,

Juda

Farkas „

1836

fia

1842

„

Mór, Oser fía 1872 Zsigm. „ „ 1880 Ehrlich József 1888 Feiszer József 1780

Fischbein LrincZ Izrael

(ClKiim Nádudvar)

Fispán Ignácz, Lrincz Mór, Ignácz fía

Flamm József Frank Note

(Ignácz), Joszef

1792

„

„

1806

Joszef Leb, „

„

Zelig,

Mose Leb

veje

1892. Fispán Ignácz veje

fia

Zelig,

Czettel

1850

fía,

Note

Jakab,

1836

1842

Jakab

Leb

(1750)

1808 1842

fia

Ignácz (Note), Joszef Leb Naftali Hercz,

fia

„

„

fia

1836

„

1842

József, Ignácz fía 1876

Friedmann Lipót 1880 Goldberger Gerson 1854

Gara János, Gerson

fía

1872

Goldschmied Ábrahám 1872 Lipót Ábrahám

Grünwald Juda,

1862

Haas Dávid 1797

156

fía 1874,

Weisz Jakab veje

Hakkcr Ábrahám, Leb fia 1771 Mandl, (Jónás) Leb fia 1780 Ignácz,

Ábrahám

1815

fia

Mose,

„

„

1818

Sámuel

„

„

1820

fia

1818

Binjamin, Mandl

Mandl, Ignácz

1840

fia

Akiba Izrael

Ignácz, Sámuel

1848

fia

Dr. Hahni Adolf, orvos 1880

Haszler Gerson 1810 Jesaia

Hay

1

844

Mihály, Jónás

fia

(1750)

Zelig (Mihály Jakab, Zelig Aszód), Mihály

fia

1771

Mose (Mihály Mózes),

„

„

1"^1

Mordechaj, (Mihály Márkus), Lipman, Zelig fia 1797

„

„

1771

Mihály

„

„

1803

Dávid,

„

„

Jakab,

„

„

1805 1800 ujjonan 1828

Mose,

„

„

1807

Salamon,

„

„

1815

(Csillag) Mordechaj,,,

„

Note Jakab, Mose Azriel, Note Jakab Jakab, Lipman

József,

Ignácz, Jakab

Fülöp,

„

1837

fia ,,

,,

Mose

1807

fia

fia

Ábrahám, Dávid Ignácz,

1817 fia

1830 1835 1840

1840

fia fia

1842

„

1850

—

157

—

Hay Mihály, Salamon fia 1845 Károly, Mihály fia Gyula, Mór,

>)

>»

>»

j>

Herczog Jakab, rabbi 1837

Hegeds

Vilmos 1888

Dr. Hertzka Ignácz

1848

Havas (Hirsch) Izrael, Stern Jónás veje 1836 Gyula, Izrael fia Zsigmond,

Ignácz

,,

,,

Knpfler Ignác z 1892 Dr.

Kohn Salamon (Szimcha) 1842 Miksa, Salamon

fia,

1850

18C.0

Kohn Rachmiel

Kohn Mayer

1870

Kohn József

1896

Kopeczki Mór 1872

Krausz Anial 1886 Mór, Antal ím 1894 Kuffler Vilmos 1896 Kunstadt Ignácz rabbi 1862

Láng Lipót

Mór

1891

1893

Lázár Izsák Hirsch, Pinchasz fia 1824 Mose, Izsák Hirsch fia 1844 Lauter Mordechaj 1842

Áron Léb

Lederer Lajos

1844 1890, Altman Gyula veje

n""IÖ Lcvi Lipót 1790

Mózes rabbi 1770 Izsák, Mose rabbi fia 1810

Lichter

Hirsch Lob, Izsák

fia

1840

Márton 1850 Löbl Jakab (Chaim Kecske) 1819

159

—

LöíTler 3Iiksíi 1894, Richter Jakab veje,

Lórencz Lebl 1770

Löwenstein Karolja,

Löw

Izrael, fia

"la

1894, Fispán Ignácz veje

Baranyavármegye

rabbija,

Löb bonyhádi

1810

Maikbreit Ignácz, Áron Mihály, Ignácz

Jónás

,,

Adolf,

fia

„

1817,

,,

1830

„

1848

Hay Lipman

Márlcus Izrael, (Gyarmat)

Meister Natan Dávid, Juda

fia

Elia

1842

fia

Leb 1848

Aliselbach Naftali,

Áron, Naftali

Áron

fia

1807

fia

1836 1838

Farkas

„

„

József

,,

„

1840

Gábor „ „ Ignácz, Farkas fia Móricz, „

1842

Gábor

1866

859

1

„1862

„

„

Lipót, József fia

1842

Áron

„

„

1848

Adolf

„

„

1850

Vilmos, Móricz

Zelig veje

fia

Gyula Mezei Vilmos, Ignácz Moor Sámuel 1840 Zsigmond Sámuel

fia

ii;í)

veje

1810

Michael Chaim, Natan Dávid Juda, Áron

Hay

1827

fia

fia

1888

fia

1827

IMühlrad Dávid 1859

Norman Dávid 1862 Ignácz Dávid fia

1894

Oblath Zsigmond 1880

i"1

1815

Ostrcicher Jonathan Binj.

Pfeifer

(Koch) .Solem Leb (Simon Dávid) Dávid

Dávid, Solem Leb Pál,

Dávid

József

Perl

fia

Mose Hirsch „

a 1870 „

„

1827

1872

Dávid Leb, (Nádudvari Dávid) Ábrahám Jonathan Riihen, Dávid Leb Izsák

1771

1820

fia

jMose Hirsch, Dávid

Lipót,

fia

1797

fia

,,

,,

fia

1800

fia

1771

n'MÖ

Pintér

Ábrahám Jakab,

Ber, Joecz fia

„

„

1838

Roth Nattali Hercz, Mose Jákob,

Mose

fia

1824

„

1830

„

Chaim

Arjc,

Sámson,

1844

fia

1850

,,

,,

Izrael, Naftali H. fia

1848

Sámuel,

„

„

,,

1859

Móricz,

„

„

,,

18G2

Mór,

Izrael liai

Jakab,

,,

,,

József,

,,

,,

Ignácz, Sámuel

fia

Adolf,

Dávid, Móricz fia. Jakoh, Sámson fia

Roth József

18(52

Andor, József

1880

fia

Mose

ri"1Ü Rozovitz Mose, Licliter

Zsigmond, Mose Salamon,

fia

1844

,,

1850

,,

Rosenzweig Lipót Jakab 1890

rablói

veje

1820

1894

Salamon Mandl 180G Meir 1817

Altman Sámuel veje 1810

n""lÖ Scheiner D. H.,

r:"1í:

Mózes 1771

Schwarcz Mose, Ruben

fia,

Károlyi

Mordechai, I-Uiben

fia,

Károlyi Márton

Ruben, Mose fia 1800 Mose, Ruben fia 1837 ,,

„

1838

Mordechai,,

,,

1854

Zelig

Jakab, Zelig

fia

—

1874

](\?,

1771

Schvarcz Fábián, Gumprecht Joab, Fábián Lebl, ri"'lt^

Meir,

fia

180G

„

„

1807

„

„1814

Ábrahám Jákob, Joab Jeremia Mendl, Izsák,

Gumpreclit, Lebl Lázár,

,,

Chaim, Meir

fia

József, Lipót,

fia

1827

„

„

1836

„

„

1845

„

„

1846

1844

fia

1845

,,

1836

Ábrahám Jákob

Gumprecht

Miksa, Lázár

fia

1864

fia

1886

Chaim fia Miksa, Móricz fia Ferencz „ „

1856

Móricz,

1886

1890

Schvarcz Salamon, Dávid Lipót,

n"1Ö Scliwarcz

fia

„

1836

Simon

fia

1850

„

„

1859

„

Mose Berl

fia 1854

1862

Lipót, József fia

Simon,

1788

fia

1844

1815

Schvarcz Ferencz 1891 Schlesingcr Elia Lob (Heréd) József, Elia

Mose

„

Leb

fia

1830

„

„

1832

1807

Schlesinger Dávid Leb 1817

Mose Hirsch, Dávid Leb Emánuel „ „ „

fia

1827

„

1844

Schlesinger Jakab 1856, Stcrn Bernát veje

—

1G4

—

Schlcsingcr József 184U

Schrank Vilmos Schönfeld Adolf, 1800 Singcr Hirsch, Beii Dávid, Hirsch

1842

lia

tiu

1880

Stark Ferencz 1859 (Felesége Adler Pinchasz unokája) Staub Miksa 1890

Ábrahám

Stei-n J(3nás,

Fábián

„

Jónás

AdolF,

Zsigmond

„

1807

„

1827

1824

tia ,,

1840 1841

Müse

,,

,,

Ádám

,,

,,

1844

Csillag József, Fábián

Stern Jakab,

fia

Ádám

lia

1844

lia

Adolf,

Stern Áron, (Zsámbék) Farkas „

Vilmos, Áron

(ia

Hay

1819,

1844

lia

1876

Csillag Adolf,

Vilmos

Stern Bernát

1820 Blechner Sámuel veje

Note, Bernát

lia

lia

Stern Juda, Dávid Ber

Simon, Juda

Szocsónyi

Ádám

lia

1844

hitk.

jegyz

1808

1887

—

1(15

—

lia

1808

Zelig veje

Teiifel

József 1890

Tisch Zalmon (Jidelesz) 1800

Ungár

Dá\-id

.Mihály,

1800 Dávid

íia

1817

Ábrahám Wolf, Dávid ha 1818 Mózes

Weisz Simon kunszentmártoni Márkus Lipmann Simon fia 1800 1807

Márton,

,,

„

Mose

„

„

1819

„

„

1820

Mendl

Jakab, Márton

1830

fia

Simon,

„

,,

Mihály

„

„

1844

,,

,,

1846

Salamon,

Simon, Mendl

íia

1842

1854

íia

Jakab fia 18G6 Vajda Zsigmond Jíikab fia 1876 Adolf,

Weisz Léb (Hakohén) 1800 Weisz József 1815 Weisz Mózes 1854

Weisz Miksa (Tószeg) 1870 Wechsler Ábrahám, Izsák Jechiel,

(Fülöp)

fia

(1750)

Ábrahám

fia

1771

,,

,,

1771

Simon

Jechiel fia 1803

Simon,

Lrincz, (Lipman)

,,

,,

1815

Arje

„

„

1820

Mordé cháj, 1815 Áron, Simon lia 1840 József, Lrincz fia 1840 Weinberger Lipót 1836 Miksa,

Szlsi

Gyula,

Gusztáv,

1864

Lipót

fia

„

,,

1860

,,

,,

1870

Weinstoin Márton 1887 Gábor 1889

1G7

1771

Züsz Chaini Leb, (Jakab szabó) Sámuel Salamon, Sámuel fia 1771 Dávid, Salamon

Sámuel, József,

iMose,

„

1807

„

1815

Chaim Leb fia 1800 Leb József fia 1827

Jakab

Zsz

fia

„

„

Jakab 1893

1(3S

1830

fia

1771

î^íM)^MM^í^^íM ^^

NÉVMUTATÓ.*) L Városok

és helységek nevei:

ir*)

Alberti

Aszód

13,

15,

19,

19j,

63, 85

Balassa-Gyarmat 94

Bonyhád 40 Békés 80 Békés-Szt. -András 56

Bicske 103

Boldogasszony 41 Czecze 41 Czegléd

6,

80

Dárda 41

Domonv *)

**)

63

Ezen névmutató a kct utolsó függclckrc

A

nevek

melletti

számok a lapszámokat

IG'J

ki

jelölik.

nem

terjed.

Galanta 95

Heves 20 Irsa

11, 53, 63,

103

Jankovácz 41 Jánoshida 22

Jászkarajen 99j Jeruzsálem 103

Kecskemét

22, 63,

11,

9,

103

Keszthely 56, 61, 95 Kisújszállás 80

Kcser 99 Kunszentmárton

15,

22, 80

Leipnik 103

Lovasberény 10

Makó 40, 94 Meztúr 57 Miava 56 Miskolcz 18, 20

Moór 57 Nádudvar 15 Nagykanizsa Nagykároly

Nagykrös

10,

56

1

6,

7,

40, 93

Nagyvárad 80 Neudorf 96

Óbuda

10,

23, 56, 62, 68,

Ó-Gyala 61 Ó- és Uj-Kécske

7,

8,

15,

170

—

Ozora 75 Paládics

7,

8,

99

83 65, 87, 99

Paks 10 Pápa 10 Pásztó 56 Péczel 19 Pest 57, 80, 93,

103

Pozsony 52, 83, 94, 96, 126 Rékas 87, 90 Szarvas 80 Szécsény 61

Szeged 22, 117 Székesfehérvár 75

Szentivány 100

Szolnok 63, 64, 76, 80, 126

Tálya 61 Tápio-Györgye 41, 43 Tápió-Szele 43, 63

Temesvár 83 Tiszabeö 63, 103 Tiszaföldvár 22, 80 Tiszaigar 41, 45, 61

Tószeg

7,

8,

19,

99

Törökszentmiklós 62, 103 Törtei 22

Turkeve 80 Ujhcly 96 Ujszász 87

Újvidék 61

Ungvár 96 Vágujhely 56 Zsámbék 92

Zsámbükrét 61

—

171

11.

Személyek nevei Abon^'i István

7

6,

Adler Pinchász (Éliás) 20, 40, 63, 66,

107,

109,

121,

43—46,

137,

48,

50—53,

02,

143

Adler Farkas 40, 109, 137

Adler Éliás 68, 93, 108, 110, 145 Adler Izsák 137

Adler Mózes 110, 137

Ágai József

dr.

147

132,

86, 88,

Altman 13 Altinan

Sámuel

109,

Altman József 69, Altman Benjámin 129,

50—53,

20, 40, 41,

131,

70, 83, 09,

136,

109

81, 82,

104,

7

Austerlitz

Mayer

dr.

93

Bachman W'olf 33, 34 Bachman Bernát 81 Bachman Akiba 110 Balog István de Galantha 7

Balog József 14 Balog Gáspár 48 Batta 14 Batta Sámuel 67 Bauer Gábor, kántor 33, 34 Bauer iMordecháj 110

Baumhorn Ede 88 Becher Sámuel 108 Bencsik 14 Berényi fszolgabiró 98 Bcrgl Ign. 93,

88,

100,

103,

147,

Altman Gyula 88, 100, 103, Altman Gyuláné 1021. Altman Soma 139

Ányos

62, 63, 64, 69, 107,

145

109

—

172

—

108,

147

106,

109,

Bichler 22

Blcchner Sámuel

Bogy ai

119,

18,

15,

122,

129,

130

19

Bleier Izrael 1

Bogyai János 48

Bogyai László 48

Böhni Károly

7()

Böhni Móricz

7()

Bühm

Éliás 81,

Braun

B.

109

Arnold 73, 85

Breier Miksa

110

Brükler Bernát 22 Busztin Adolf 104,

108,

109,

114,

138,

139,

148

Csák 14 Csillag Adolf 110

Csornay 14 Csuzy 14 Czettel Izsák Czettel

121,

143

128—129, 13G

144

109,

110,

109,

145

130,

102

Czettel Pálné Czettel Ignácz, Czettel Ignácz

108,

110,

102

138

110,

Czettel Eliásné

109,

138

Czettel Ignácznc Czettel Éliás

110,

81, 82, 107, 110,

Czettel Izrael Czettel Pál

109,

19,

Mózes

102

Gyula 132 Czere Imre 45

Czettel

Czilczer isk. figazgató 85

Dankó Endre 8(5 Deutsch Ábrahám

110,

119

Dcutsch Izsák

109,

119

18,

Deutsch Adolf 109 Deutsch Dávid 22 Deutsch József

1

10

—

irii

140

— 137,

144

Dick Jaküb 20, 119 Dobozi András 46 48

—

Eckstein Ferencz

46

dr.

Egressy 14 Egressy ügyvéd 81 Eisenstadt Menacheni rabbi 96

85

Eisler Izsák 70, Eisler

Mlmos 104

Eizik nagykanizsai rabbi 65

Engelberg 95

Eördög 14 Erber Jochanan 129, 137, 146

Feldman József Feigelstock 95

dr.

132

Fischer Lebl dajjan 33, 40 Fischer Simon, tanitó 88 Fischer Sámuel rabbi 93

Fispán Ignácz

4,

75—76,

110,

114,

138,

Fleischman Joachim 91, 92, Fóris Pál 28

Friedman Sabszai 96, 97 Frank 13, 18, 20 Frank Ignácz 129 Frank József 127 Frank Jakab 137 Füchsl Wolf Leb rabbi

56-57

Gaal 14

Gaal Gáspár 71 Gansler Sámuel 103 Glaser Simon 18

Goldmann Henrik 88 Goldschmied Abr. 104, 108, 109, 148 Goldschmied Lipót 109

Gömörey

14

Grün dr. 88 Haas Jakab 95

—

174

—

139,

148

Haas, tanitó 85

Hav Mihály 13 Hav Zeli^/Clakab)

20-21, 25, 29-30,31, 53, 59, 128,136,143,144 CA 101, 107,119, 123-125,127, Hav Mordechaj és Mosc 13, 18, 119 103, 108, Hav Jakab 53, 09, 70, 73, 77, 82, 94, 101, 13, 18,

^

109,

Hay Hav Hay Hay Hay Hay Hay Hay

146

107, 126, 136, 144 Dávid 69, 109, 128, 136, 145

Mózes

Salamon

József 68, 81, 108, Izrael

109,

69, 82, 83,

129,

136,

144

145,

76

Ábrahám

108,

145

102, 108, 148 97, 99, 100, 104, 105, 106, 86, 82 Mihály 69,

Füir.p 94,

132,

100,

lOí),

148

Hay Károly 113, 139 Hay Mór 113 Hakker Hakker Hakker Hakker Hakker Hakker Halasi

Lebl 15

Ábrahám

18

15,

Mandl 15 Ignacz 45

Sámuel 137 Benjámin 110

Kázmér 80

Halmi Adolf 104, 132 Harkányi Frigyes 99 Dr.

Hartwich 14 Haszlcr 19

Havas Gyula 114, 139 Herczog Jakab, rabbi 61, Herczog Benedek 85

^^

62, 75, 91, 95,

Dr. Hertzka Ignacz 86, 88, 93, Hilel,

énekes 33

Dr. Hirn Márton 132 Hirschbein Jakab 88

—

175

—

109,

132

130,

,p 146, ,

Hirsch József 88 . ,o 41^) 10/, 143 Koffer József 40, ,

Horovicz Salamon 95, Horvát 14 Hübscher, tanító 84

130

Jakab, sakter 14

Jámbor Samu 96 Jeszenszky Miklós 75 37 Joseph Isaac, tanító 36, Kada István 48 Mandl, tanító 33 Kaszovítz

40, 12o, Ut. Kaszovitz Wolf, rabbi 109 Kátaí Herschl

Katzburg Lázár 81 Kaczéri Simon 88 Kecskeméti István 86 Keleti Samu 88 Klein Jakab 110

139 Knöpüer Ignacz 112, 48 Kocsis István

88

Kohn Sámuel, tanító 85, 94 Kohn Salamon, rabbi 93, 132 UO, Dr. Kohn Salamon 110 Kohn Miksa Kohn Áron Hl, US 108, Kopetzky Mór 88, 104,

148

109,

lOo Kopetzky Mórné 102, 28—29 Kostyán János 77 Kossuth Lajos

Krausz 19 Krausz Salamon 85 .o ^. 148 ^ 96-9/, Kunstadt Ignácz, rabbi 55 Kurlánder Ábrahám .

megtelepedett.

_

17G

—

Lainin Bernát 97

Lauter Ábrahám 76

Lázár Izsák 110, Lázár Moritz

1

1

1.37

0,

1

38

Lederer Lajos 110, 113

Leb makai, rabbi 40 Lichtcr Mose, rabbi IG, 27, 33, 34, 51, 55,

G(),

144

Lichtcr Joecz 41 Lichter Jona Arje 4

Liebner Dá\'id, orvos 45

Lorentz

Löw Löw Löw

1

Izrael,

dárdai rabbi 41,

Ininianuel

1

1

109,

143

7

Jercmia 90

Lövvith

Áron 96

Lustig 97

MandI 19 Margolit Scftel 61

Markbreit 13

Markbreitlgnácz 42,69, 81, 100, 103, 107, 110, 129, 136, 144,

146

Markbreit Ignáczné 42,

Markbreit Jónás 82,

101

147

Markbreit Eszter 69 Markbreit Adolf 100, 101, 105, 106,

Márkus Albert 96 Dr. Meisl, rabbi 94 Meister N. D.

110,

136,

144

Meistcr Juda 110 íMesticz

Ede 88

Miselbach Áron 95

Miselbach Gábor 110 Miselbach Ignácz 110, 113 xMolnár 14

Mühlrad Dávid 80 ]\lünz Mózes, rabbi 55, 62

135

Münz

56

József, rabbi

Néppel Antal 48

Neu Márkus 99 Neiiman. Ignácz 114

Norman Dávid

139

138,

Oblatt Zsigmond 139 Oestereicher, tanitó 85 Perl

Dávid

Pfeifer Izsák

15,

Dávid 137

Pfeifer

Dávidné 103

Pfeifer

Mózes 81

118,

18,

119,

143

144

119,

121

109,

19, 40,

Pfeifer

Pfeifer Pál

107,

20, 31, 40,

18,

15,

Solem Leb

Pfeifer

13(3

139

Pfeifer Lipót

Pick Lebl 33

Pick Ignácz Pintér Pintér

Pintér

1

14

Chaim 11, 20 Mose 13, 18, 119 Salamon 13, 17, 25—27, 40,41,

Pintér Zelig 13,

Pintér József 40, 43, 53, Pintér Jákob

Pintér

Sámuel

107,

109,

125,

119

102,

Pintér Jakab 81,

107, 109, 119, 143

119

109,

40,

18,

108,

9(3,

110

109

88,

Pintér testvérek 100 Pintér

Gyula 113, 133, 136, 148 Márkus, tanitó 35, 36

Politzer

Politzer

Ábrahám 53

Politzer Rudolf 96, Politzer Rudolfné

102,

108,

105

Rábay 14 Rafael Mihály 33

Rényi Dávid 88, 96, 110 Richter Jakab 88, 93, 110 Richter Arnold

104 108

—

178

—

109,

148

127,

13G,

144

Richter Béla 113

Rosenthal Salamon 55, 57, 58, 01 Rosenthal

Hermán 95

Rosenzweig Lipót

loo

112,

Rosüvitz Alüse 127

Rosovitz Salamon 80, 110, 147

Rosovttz Zsigmond 138

Roth Dávid 49 Roth Chaim 110 Roth H. Naftali 137 Roth Jak-ab 114 Rotics xMihály 70

Rotics József 81

Salamon Mózes 45 Sámuel, metsz 33 Scheiner D. H. 42, Scheiner Miksa 70 Schiller

43, 53, 59, 00,

01,

108,

109,

145

— 77

Fülöp 88

Schlesinger D.

108

d.

Schlosperg 14

Schmied Mose Simon

20

18,

Schwartz Vilmos 90, 112, 114 Schwarcz Mózes 15, 17, 25, 41, 107, 119, 137, 144 Scinvarcz Mordcchaj 15, 17, 20, 119, 137

Schwarcz Ruben Schwarcz Fábián 137,

Schwarcz Schwarcz Schwarcz Schwarcz Schwarcz Schwarcz Schwarcz Schwarcz

53, 40,

110,

137

20, 40,

72,

109,

110,

119,

143 József 127

Jakab 81, 103, 110, 130, 137, 140 Mor, tanitó 85, 88

Simon Lipót

110, 1

1

131,

137

1

József 110,

114

Mór 138 Lázár 90

Schuchter 95

—

17!)

—

122,

130,

Silberer jMordechaj 61

Singer Johan 33, 34 Singer Tódor 95 Spitzer Izsák, keszthelyi rabbi 61

Stark Ferencz 93, 110, 147 Stern Pinkász, rabbi 62 Steiner Ferencz 76

Stern Dávid Ber 49, 54 Stern Jónás 70, 137, 146

Stern Adolf 68, 81, 86, 108, 109,

145

Stern Vilmos 103, 147 Stern Vilmosné 102

Stock Izsák tanitó Stössl kántor 95

Szakái 14

Szapáry Ferencz

59, 71

gr.

Szekerkay András 32 Szili József 38 Szofer Mózes pozsonyi rabbi 52, 62 Szofer A. S. 96, 97

Szllsi Gusztáv

114,

139

Tafler Adolf 102

Talján 14 Talján István 48 Talján Károly 59

Tassy Ignácz 48 Taussig József 43 Tisch

— 44,

46

Manó 76

Tisch Zalmon 110 Tóbiás, énekes 33

Török 14 Török János 59 Török Dénes 90 Ürményi 14, 99 Ürményi József 16, 25—27, Ungár Jakab 110

—

180

50, 51

—

Ungár József Vajda Béla \'alentin

139

114,

105,

dr.

Simon

148

110,

rabbi 41,

110,

144

Varga vSoma 80 Véli Leb 53, 72 Véli

Miksa 139

Vigyázó

1

Vigyázó Antal 59 Viztövi Gergely 12 VürcJs

1

Wachsman 85 Wechsler Ábrahám 13 Wechsler Jechiel 13C),

20, 25, 29, 31,

13, 18,

107, 109,

119,

143

137,

Wechsler Simon 18 Wechsler Lörincz 69, 108, 145 Wechsler Simon 137 Wechsler József 81, 109 Weinberger Mózes 100 Weinberger Lipót 104 Weinberger Miksa 103, 104 Weinstein ÖMárton 114

Weisz Weisz Weisz Weisz Weisz Weisz Weisz Weisz Weisz Weisz

(Kohen)

18,

13,

109,

Márkus 15, 68, 22 Simon 15, 27—29, Lipman 10

110

31,

107,

119,

144

1

Márton 110 ÍÎendl

Simon

53 77,

108,

109,

110,

111,

147

Jakab 77, 79, 82, 86,92,93,94, 104, 108, 109, 140 Adolf 103, 104, 108, 113, 139, 148 Lipót 97

Wieliinder Joecz 128

Wiener, ürményi rabbi 92

Wiener Ida 1 12 Wintcr Salamon 85

—

181

Winterstern 83 Zsidó József 127

Züsz Jakab 15, Züsz Salamon 1 Züsz József 137

18,

119

1

.•A"

1.S2

'^^'

r^..

i

.!^\jtó

^"^

PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF

TORONTO LIBRARY

'M m

9i

DS

T 'i

^íM

'jAv/'"^^'^'

1

''

5

1192A268

183G

^'Tf^wwrw'îm

>TeV

009908212070

: z D

Recommend Documents