Dorogi szeméthelyzet nem látszik a kiút

K

D E

KÖRNYEZETVÉDELMI INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

XII. évf. 2007. 11-12. szám

Dorogi szeméthelyzet – nem látszik a kiút

Avagy, mi lesz akkor, ha a kukáskocsik személyzete pár hétig ballábbal kel fel?

December 1-én volt ¾-ed éves, április 1-én lesz kerek évfordulója annak, hogy Dorogon új szemét-időszámítás kezdődött. Az április 1-ét csak azért vettem be a gondolatmenetbe, mert 1./ ilyentájt csúnya tréfák eshetnek meg velünk, 2./ szinte biztos, 2008. április 1-én is ugyanez lesz a helyzet, mint most. Azaz: szemétben fürdik a szemünk nap mint nap. Az már csak hab szemétdolgaink tortájának egy-egy szeletkéjén, hogy a hulladékszállító cég előbb-utóbb feltehetőleg rájön, most sem visz el sokkal kevesebb szemetet, mint április egy előtt. Az pedig „szemét egy ügy lesz” – mert a kukák mellett szétdobált, kibelezett szemeteszacskók tartalmában mostanáig is csak azért nem gázolunk bokáig, mivel a lelkiismeretes szemetesemberek – szó szerint – feltakarítják a társasházi kukák környékét, mielőtt elkocsikáznak nagy szemétszállító batárjaikkal. De van egy fogadásom arra, hogy nem lesz ez mindig így.

Hogy 2008-ban sem lesz más a helyzet, mint most: ezt támasztják alá az elmúlt pár hétben beszerzett információink. Illetve – s egyúttal cinizmusba menekülve –, mutatkozik némi kiút – hogy jobbnak érezzük a helyzetet, ahhoz a megszokás majd hozzásegít. Mert, kezdjük már megszokni ezt a méltatlan (szemét)állapotot. „Tisztára eredményes” háromnegyed év volt ez: Dorog helyre kis „uniós városkából” egy meggondolatlan önkormányzati döntés miatt néhány hónap alatt sikeresen visszaküzdötte magát valamiféle „balkáni státuszba”. E státusznak több jegye is van. Példának okáért azoknak a településeknek szokás ilyesféle „elismerést” (felismerést) osztani, amelyek képtelenek azt megszervezni, összehozni, elintézni, lerendezni, stb., hogy a városlakók szemete a kukákba kerüljön, ne a közterületre.

Szemeteszsák vásárolható!!!

– A Dorogi Városüzemeltetési Kht. értesíti olvasóinkat, hogy hulladékszállításra alkalmas, matricával ellátott zsák a hulladékszállító autón és a kht. irodájában (Bécsi út 71., alagsor) is vásárolható. A 60 literes zsák ára 220 Ft, a 120 literes zsák ára 440 Ft.

A szelektív szigetek is áldozatul estek a dorogi szemétkáosznak Mielőtt – a tájékoztatás szolgálatára – Szemétügyileg is így állunk: ha tavasszal, jönne néhány konkrétum, melynek segítsé- nyáron még reménykedhetett abban valaki, gével felvázoljuk, miért lesz ugyanilyen hogy „a helyzet normalizálódik”, „letisztul”, durva a helyzet az egyéves szemétévfordu- mára biztos lehet abban – ha hisz a személón, ha annyiban maradunk, amennyiben épp nek, ha nem –, hogy ez nem így lesz. Jottámost vagyunk, aztán önkormányzat, képvi- nyit sem lett jobb a helyzet április elseje óta, selő-testületi tagok, lakosság, szolgáltató, egyre több a szemét a szemeteskukák, a szepolgármester, hivatal és a többi szereplő (be- lektív gyűjtőszigetek körül. Ráadásul – hát, leérve e sorok szerzőit is) jól megértené egy- vicces ezt mondani –, az még a jobbik eset, mást, szögezzük le: a végeredményt tekintve ha a szemétportyára induló szemeteszsákjait senkit sem érdekel, hogyan, de a szemétnek valamelyik kuka környékére csempészi. A vissza kell kerülnie a kukákba. rosszabbik eset – és már ezzel is lehet találkozni –, hogy a pluszszemetet félreeső terü&em tisztult le semmi leteken szórják el az ingyenkuka -kapacitástól elesett városlakók, üzlettulajok. Na most, pedig, jól értsük meg, mi történik, ki mit szúrt és szúr el, mit keres egyre több szemét a kukák mellett, a közterületeken, Áremelés: sok volt a szemét miért osonnak tisztes dorogi polgárok esténként járgányaikkal a szemetes konténerekhez nagy szemeteszsákokkal, miért nem csinál, tud csinálni ez ellen semmit az önkormány- Érdemes végigmenni a történeten az elejétől zat, a testület, a hivatal, a szolgáltató, mitől a november 23-ai gazdasági-környezetvéalakult ki ez az egész rémséges helyzet, hogy delmi bizottsági ülésig (itt értettem meg, hogy a jó szándék megvan, de ettől semmi az ember már szégyell az utcára menni. Aki ma Magyarországon él, annak napi ta- nem fog változni). Május körül lehetett először érzékelni, pasztalata az, ma már nincs olyan: „hogy hogy a szemét a kukákból kikerült az utcára. ennél már nincs lejjebb”, „hogy ennél már Az emberek többségét meglepetésként érte, nem lehet rosszabb”.

hogy az önkormányzat – mint az később kiderült – április 1-től a legtöbb helyen a Rumpolddal immár nem heti kétszer, csak egyszer viteti el a háztartási szemetet (ez alól csak a társasházi kukák lettek kivételek). A hivatalos indoklás valami ilyesmi volt: Dorog képviselő-testülete „ a …hulladékkezelő áremelési kérelmére az alábbi változtatásról határozott. 2007. április 1-től Dorog lakói továbbra is teljes díjmentességben részesültek a háztartásokban keletkezett szilárd hulladék kezelése során. Viszont a teljes mentességet 120 liter/hét mennyiségben korlátozták.” Beszéltem azóta a szemetes céggel (most Saubermacher Kft.), hát, őket is meg lehet érteni. Úgy találták ugyanis, hogy Dorogról túl sok kommunális szemét érkezik, nem éppen ingatlanonként heti 120 liter. Addigaddig nézegették aztán a kimutatásaikat, amíg úgy nem érezték, hogy ez nekik így nem éri meg. (Április 1. előtt ugye mindenki annyi szemetet dobott ki, amennyit csak akart, ami több volt talán, mint amennyiért az önkormányzat fizetett, viszont a város olyan tiszta volt, mint azok a szerencsés települések, ahol a szemét a kukába kerül, nem a közterületre.) Ilyen értelemben akart árat emelni a Saubermacher Kft., azonban az elmúlt pár évben jócskán eladósodott város vezetése az áremelésre nemet mondott, s úgy egyezett meg a szemetes céggel, hogy ingatlanonként heti 120 liternyi szemét elszállítását kifizeti, a többit viszont terheljék a lakosságra, üzletekre, vállalkozásokra. (Később kiderült: ha tudják.) 120 liter és „szerzett jog”

Na, itt van a bibi. Megírtuk már: Dorogon a szemétdíj-mentesség „szerzett jog”. Már csak az is elég lenne ehhez, hogy az elmúlt 10 évben a szemétszállításért nem kellett fizetni. Ha valakinek ezen felül még ideológia is kell: amikor idetelepült a veszélyeshulladékégető, állítólag megígérték az embereknek, hogy cserébe nem kell majd szemétdíjat fizetni. A szerzett jogok elvétele több mint nehéz, rendszerint hihetetlen ellenállást fejt ki, aki úgy érzi, hogy megfosztják attól, ami korábban járt neki. Tiszta sor, egyébként, gyakorlatilag mi történik. Április 1-től csak heti 120 literig ingyenes Dorogon a szemét elszállítása. Aki ennél több hulladékot termel (magánszemély, vállalkozás), az két dolgot tehet (tesz): vagy szerződést köt a 120 literen felüli „pluszszemete” elvitelére a szolgáltatóval, vagy szemétportyára indul a városban, és odacsempészi valamelyik társasházi kukába, kuka mellé ezt a pluszszemetét. Ez utóbbi jelenségnek szemtanúi vagyunk nap mint nap, kertes házakból magánszemélyek, üzletekből vállalkozók a társasházi kukákhoz hordják – jellemzően autóval – a szemetet. Csakhogy, a társasházi kukát nem tudják el-

2

2007. nov. - dec.

Tele vannak a szemetes-konténerek, nincs hova dobni a megtelt zsákot nyelni a többszörös szemétmennyiséget. A november 23-ai gazdasági bizottsági üléA megoldás ugye az lenne, ha pl. az üzle- sen Molnár Albert, a bizottság elnöke azt is tek saját kukát, szemeteszsákot rendelnének elmondta, álláspontjuk szerint a szerződések (na ja, de pl. hova máshova rakhatják a zsá- megkötése, a díjfizetés ellenőrzése a szolkokat, mint a közös kukákba!?), az a család gáltató feladata lenne. Ebben igaza is van a pedig, melynek a tagjai heti 120 liter sze- bizottsági elnöknek, csak hát ettől még szemétnél többet hoznak össze, önként szerződ- métben áll Dorog, hisz szemmel láthatólag a nének a pluszkapacitásra. hulladékos cég nem tud azokkal mit kezdeni, Hát bizony, ezek egyike sem igen törté- akik nem akarják a jót. S ha már adjuk az nik meg, hanem az van, hogy ingatlanonként igazat – a bizottsági ülésen, melynek első naheti 120 liternyi kapacitást biztosít a Sauber- pirendi pontja a DKE október elején leadott, macher, miközben ennél jóval több hulladék a szeméthelyzet rendezésére irányuló javaskeletkezik a hulladékos nadrágszíj kienge- latainak (ld. táblázat) megvitatása volt, kidedéséhez hozzászokott Dorogon. rült, a jó szándékon, és a szokásos hivatali Szigor, keménykedés, büntetés, szá- procedúra-eszközökön túl, nincsenek titkos monkérés – no, ilyen jegyben álló dolgokat fegyverek az önkormányzat zsebében. kellene meglépni szolgáltatónak, önkorPéldául, nem igazán tudnak az ellen tenni mányzatnak, hogy át lehessen verni a népen a hulladékos megszorítást. Csakhogy, ehhez egyiküknek sem fűlik a foga. Szemétszerződés – annyira kötsz, amennyire akarsz

A Rumpoldnál például a cégváltás leépítéssel járt, az amúgy is kis létszámmal dolgozó vállalattól 10 embert bocsátottak el nemrég. Szó szerint, nem igazán maradt emberük arra, hogy például a szemétszállítási szerződések megkötését ellenőrizzék. (Ilyen tud lenni az a helyzet, amikor közszolgáltatást for profit cégre bíznak.) Az önkormányzat tett egy gesztust a cég felé, amikor pár hónapja felszólította a Dorogon működő vállalkozásokat, mutassák csak be a hulladékszállítási szerződéseiket, máskülönben meglehet, hogy visszavonják a működési engedélyüket. Ezt a legtöbbjük meg is tette – s az sem okozott nagy meglepetést, hogy hihetetlenül népszerű volt a heti 60 literre kötött hulladékszállítási szerződés, például azon vállalkozások körében is, amelyek ennek a többszörösét is megtermelik.

Barátaink, a macsekok örülnek „a terülj, terülj asztalkámnak”

semmit, ha egy vállalkozás, étterem, üzlet, heti 60 liter szemétre köt szerződést, miközben mondjuk ennek az 5-szörösét dugdossa máshová. Éppenséggel a közterület -felügyelők feladatul kapták az emberfelismerést, annak szemeteszsákja tartalma alapján, de a megindított szabálysértési eljárások száma a 0-át közelíti…

lakóit, akiknek viszont piszkosul elegük van abból, hogy akik „nem férnek bele a kapacitásukba”, és nem szerződnek pluszkapacitásra a szemetes céggel, jobbára az ő kukáikra pályáznak, szemétbe borítva ezzel lakókörnyezetüket. A többi javaslatunkat (pl. hogy a zöldhulladékot időszakosan külön szállítsák el), nem tárgyalta a bizottság, magyarázatként erre az szolgált, hogy azok a már elfogadott költségvetést érintették volna (pénzbe kerültek volna). Remélhetőleg azonban ezek nem vesznek majd a feledés homályába – afelől biztos vagyok, hogy az aktualitásuk nem fog elveszni.

Elvetették a DKE javaslatát, marad a „szemétparadicsom”

A DKE javaslatai közül egyelőre egyet tárgyalt a bizottság. Tanácsunk az volt, hogy vezessen be a város kommunális adót a vállalkozók, üzlettulajdonosok esetében, tekintettel arra, hogy gyakran jóval több hulladékot termelnek, mint amire szerződésük van (pl. étterem 1db 120 l-es kukára szerződött). Ezen belül javasoltuk még a differenciálást is, miszerint más-más megítélés alá essen pl. egy vendéglátó egység , mint egy szellemi tevékenységet végző vállalkozás (nagyságrendnyi hulladékkülönbség). A javaslatot maga a tarthatatlan helyzet szülte – ami ugye az, hogy a vállalkozások közül nagyon sok, szemetét a társasházi kukákba hordja. Ezt csak az nem látja, aki nem akarja. Mivel nincsenek kötelezve pl. az üzletek vállalkozásként nagyobb mennyiségű hulladékra szemétszerződést kötni (nekik is 60 liter az alsó limit), ezért érdekük az ingyenes kapacitáson belül maradni, illetve mások kukáit használni. Meg kell oldani tehát valamiképp, hogy ne legyen érdekük a vállalkozásoknak az ingyenkukákat használni, imígyen kiegészítve mondjuk egy szolid kis heti 60 literes szerződéses mennyiséget. Ezt úgy lehet elérni,

A „pluszszemétnek” szét kell terülnie

Potyaszemét-szállítmány érkezik a Hősök terei kukákra ha kötelező lenne kommunális adót fizetniük, cserébe viszont kapnának elegendő kukakapacitást. Erre a bizottság elnöke azt mondta, a jegyző úr véleménye szerint kommunális adó csak vállalkozásokra nem vethető ki, mert imígyen ez diszkrimináció lenne stb., szóval nem támogatta a bizottság a javaslatot. (Na most ezt az indoklást hisszük is, meg – inkább – nem is, mindenesetre most ez van. Pedig azon már túlhaladt a helyzet, hogy nem akarásnak nyögés a vége.) Úgyhogy, az üzletek jó része továbbra is bátran és ingyen használhatja a társasházak kukáit. Őrületbe kergetve ezzel a társasházak

Így néz ki a társasházi kukák környéke

A benyomásom az volt, a bizottság tagjai gondolkodnak a szemétprobléma megoldásán, de foglyai azoknak a kereteknek, amit a város és a hulladékos cég háromnegyed éve felállítottak. Ennek viszont az eredménye az, amit ma láthatunk az utcákon, és ha nem kerül elő valamilyen titkos fegyver, akkor ez az állapot szemernyit sem fog javulni, csak egyre rosszabb lesz. Hogy a helyzet egyre rosszabbodik majd, annak elgondolásához nem kell nagy ész – egész egyszerűen több az elszállítandó szemét, mint az ezt befogadni képes kukakapacitás. Személyes saccom szerint körülbelül 65-75 %-al több a hulladék hetente, mint amit a cégnek az önkormányzat, a lakosok kifizetnek, azaz, amit kuka- és szállítókapacitás lefed. Ergo, ennek a szemétmennyiségnek valahol „szét kell terülnie”, azaz, nyilvánvalóan egyre több szemét fog a közterületekre (nem csak a kukák, szelektív gyűjtők mellé), mellékutakra, árokszélre, erdőre-mezőre jutni. Az pedig már csak hab szemétdolgaink tortájának kies szeletjén, hogy a szemetes cég feltehetőleg hamar rájön, most sem visz el sokkal kevesebb szemetet, mint április egy előtt. Az pedig „szemét egy ügy lesz” – mert a kukák mellett szétdobált, kibelezett szemeteszacskók tartalmában mostanáig is csak azért nem gázolunk bokáig, mivel a lelkiismeretes szemetesemberek – szó szerint – feltakarítják a társasházi kukák környékét, mielőtt elkocsikáznak szemétszállító batárjaikkal. De van egy fogadásom arra, hogy nem lesz ez mindig így. Miközben ezek a sorok megszülettek, egy darab terepjárós úriember, egy darab kispolszkis úriember, egy darab fehérfurgonos úriember pakolt ki egyenként 3-8 darab szeméttel teli zsákot a Hősök terei közkukák mellé (bennük már nem volt hely). Ez volt a nappali felhozatal. Nemsokára jön a szombat este-éjszaka, általában ez a hét napjai közül a legerősebb, így vasárnap reggelre – ha az északnyugati szél is úgy akarja – már van min átlépdelnie a misére igyekvőknek. Dorogon, 2007 végén, így megy ez. !. M. – !. T.

2007. nov. - dec.

3

A DKE javaslatai a kaotikus dorogi szeméthelyzet rendezésére

A DKE október elején ezt a táblázatot adta át a polgármester úrnak, melyben összefoglaltuk, meglátásunk szerint, milyen sürgős lépéseket szükséges tenni ahhoz, hogy elősegítsük a kaotikus dorogi szemétállapotok rendezését. Fontos: ezeket a javaslatokat a kényszerhelyzet szülte, így kénytelenek ehhez igazodni. Határozott véleményünk ugyanakkor az, nem így kellett volna az „új idő-számítást” bevezetni, mert ennek csak az lehetett az eredménye, amivel manapság nap mint nap szembesülünk.

JELE&SÉG

A TÁRSASHÁZI KUKÁKHOZ hordják – jellemzően autóval, még jellemzőbben puttonyos kisfurgonok-kal - a szemetet kertes házakból ma-gánszemélyek, üzletekből vállalkozók. A 120 liternél több szemetet termelők nem kötnek szerződést a Rumpolddal a pluszkapacitásukra (becslésünk szerint a nem szelektálók 40-50 %-ának feltehetően nem elég a 120 liter). Nem tartanak a társasházi kukákba illegálisan szemetet elhelyezők a lebukástól.

PROBLÉMA

CÉLÁLLAPOT

A/ szemétkáosz társasházi kukák körül.

Ne hordják a kertes házakból, ill. üzletekből oda a szemetet.

A pluszszemetet a társasházi kukákhoz viszik, vagy máshova. Nem tudnak, akarnak szelektálni, komposztálni. A vállalkozásokat, üzleteket magánszemélyként kezeli a szabályozás (?), nem számol a több hulladékkal.

Férjenek el 120 literben, akik eddig nem (szelektálással ez simán lehetséges)

B/ Ismeretek, szándék, motiváció hiánya (pl. komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés).

Úgy gondolják, nem kapják el őket a szemét illegális elhelyezése miatt.

Tanuljanak meg szelektálni, komposztálni, akik eddig nem.

MEGOLDÁS / lehetőség

Társasházi kukák lezárása, helyük elzárása, forga-lomkorlátozás (pl. behaj-tani tilos tábla a szeméttá-rolós utcába, ahol lehet) Határozott hatósági fellé-pés, ennek közhírré tétele.

Tájékoztatás, tudatformá-lás, lehetőségek ismerteté-se. Büntetés

Gondolják azt, jó eséllyel lebuk- Hatósági eljárások indítá-sa, kihatnak, hatósági procedúra vár látásba helyezése, publikálása. rájuk.

Vállalkozások, üzletek szemetü- Nincsenek kötelezve vállalkoket társasházi kukákba hordják zásként szemétszerződést kötni, ezért érdekük az ingyenes kapacitáson belül maradni, illetve mások kukáit használni.

Ne legyen érdekük a vállalkozá- Kötelező legyen kommu-nális soknak a „társasházi ingyenku- adót fizetniük, cse-rébe kapjakákat” használni. nak plusz, elegendő kukakapacitást.

A szemetesek bűzleni fognak nyáron.

Heti 1x-i szállítás.

Heti 2x-i szállítás.

Kukalopások.

Kukavétel helyett kukát lopnak egyesek.

Ne legyenek kukalopások.

Zöldhulladék, szerves hulladékok nagy mennyiségben kerül a társasházi kukákba.

Helyet foglal a komposztálható anyag, büdösödik melegben, állatokat vonz a kukákhoz.

Zöldhulladék elszállítása és/vagy helyi komposztálása.

Veszélyes hulladékok, nagy darabos lomok a szemétben, ill. a társasházi kukákban.

Nem oda valók.

Minél kevesebb kerüljön belőlük a kommunális szemétbe.

Nem szembesülnek az emberek azzal, mit nem kellene a kommunális sze-métbe (kukába) tenni.

Túllépik emiatt a kapacitásukat, amit aztán máshol sóznak el.

A lehető legkevesebb szelektálható hulladék kerüljön a kommunális szemétbe.

Nem motiváltak sokan abban, hogy megváltoztassák szemétszokásaikat az új helyzetnek megfelelően.

Eddig ez nem volt igazán fontos Alkalmazkodjon a lakosság az dolog, hisz bármennyi szemetet új helyzethez (szelektálás, komposz-tálás, szükséges pluszkaki lehetett dobni. pacitásra szerződéskötés, fizetés).

Melegebb időszakokban heti 2x-i szállítás. Komposztálás.

Megjelölni a kukát (nevet beleírni, megjelölni kívül-ről, belülről letörölhetet-lenül), ezt tudatni a kukán.

Komposztáló alkalmatos-ságok beszerzésének megkönnyítése. Komposztnak való külön elszállítása. Hulladékudvar Hulladékudvaros leszer-ződés működő hulladék-átvevőkkel (pl. MÉH-hel). Tudatformálás, kukafel-iratok elhelyezése, a lehetőség ismertetése.

Tudatformáló kampány Zöld Sorok, ismeretközlő kiadványok biztosítása (pl. szel.gyűjtés lakossági kiadványunk).

Az illetékes bizottság hivatalos állásfoglalása javaslatainkról: „A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület a hulladékszállítás helyzetével kapcsolatosan közvélemény kutatást végzett, melynek tapasztalatait levélben eljuttatták hivatalunkhoz. A felmérés tartalmát és az azzal kapcsolatos javaslataikat a Gazdasági-, Városfejlesztési-, és Környezetvédelmi Bizottság 2007. november 20-i ülésén tájékoztató jelleggel megtárgyalta, és az abban foglaltakat a szolgáltatást végző cég bevonásával a szolgáltató céggel folytatott tárgyalás után a későbbiekben figye-lembe veszi.”

4

2007. nov. - dec.

Veszélyeshulladék-gyűjtés – ismét rekordírozás &ovember 3-án 7142 kg veszélyes anyagot adott le 301 ember

&ovember 3-án, szombaton, 8-12 óra között, ismét veszélyeshulladék-gyűjtő akciónapot szervezett a DKE Dorogon. Az akcióban a Sarpi Kft., illetve a Rumpold nyújtott tevőleges (Sarpi: konténer-felügyelők biztosítása, a hulladék ingyenes elégetése; Rumpold: konténerek ki- és elszállítása, elektronikai hulladék, akkumulátorok átvétele) ingyenes segítséget. A helyszíneken az egyesület tagjai várták a veszélyes hulladékot, elektronikai hulladékot leadókat. Ismét új rekord született: a 13. veszélyeshulladék-gyűjtésen minden eddiginél több veszélyes hulladékot (7142 kg) adott le, minden eddigi gyűjtésnél több (301) résztvevő. Elektronikai hulladékból is több jött össze, mint fél évvel ezelőtt, szám szerint 1727 kg, de sütőolajból is ez alkalommal gyűlt össze a legtöbb (600 liter).

Ez az első négy-öt alkalommal dettóra így volt, nem igazán volt mozgás e számhatárokon túl(ra). Eztán viszont valami történt, félévről-félévre egyre több veszélyes hulladékot hozott egyre több ember. Mindig csak kicsivel volt ez több, néha pedig tapasztalható volt némi visszaesés, de a trend végül is töretlenül felfele ívelt. Így történhetett meg, hogy a mostani gyűjtésen percenként 30 kg veszélyes hulladékot adtak le a gyűjtőpontokon, s hogy 2007-ben mintegy 14 tonna veszélyes hulladékot sikerült összegyűjteni a kétszer 4-4 órányi akciónap keretében. A mostani eredmény is egy újabb rekord: a fél évvel korábbinál, 432 kilóval több égetendő hulladékot, 65 literrel több sütőolajat, 245 kilóval több elektronikai hulladékot, 20 kilóval több szárazelemet adott le 301 ember (fél éve 265). Pedig, volt aggodalom sokakban, hogy a hosszú ünnep szombatja nem szerencsés gyűjtési időpontnak. Úgy tűnik, épp az ellenkezője igazolódott be, a munkaszüneti napok egymásutánja sokaknak módot adott arra, hogy összeszedjék gondolataikat – és veszélyes hulladékaikat.

2007. 11. 03-ai veszélyes-hulladék-

égetendő veszélyes hulladékok

4632 kg

akkumulátor

110 kg

sütőolaj (használt)

600 kg

elektronikai hulladék

1727 kg

összes vesz. hulladék

7142 kg

szárazelem

hulladékot leadók száma

73 kg

301 fő

1. Profi parkoló

2. SZTK-val szemközti parkoló

3. Penny parkolója 4. Széchenyi ltp. parkoló

5. ZsigmondySchmidt ltp. közötti parkoló összesen

liter 190 130 120 90 70 600

berek (600 litert). Emlékszem, mikor pár alaklommal ezelőtt elkezdtük külön gyűjteni a sütőolajat, 400 liter körüli mennyiség gyűlt össze, de abból legalább a fele az SZTK-val szembeni pizzériából jött. Ők már egy ideje nem hoznak anyagot, leszerződtek az olajgyűjtő szakcéggel (Biofilter), az viszi el tőlük a használt étolajat. Vagyis, ez a 600 liter tisztán lakossági leadás.

Az SZTK-nál megint sok elektronikai hulladék gyűlt össze, a képen Győri Imre egy kenyérszeletelő hibás alkatrészét tartja a kezében. Jó néhány kiérdemesült darabon rajta volt egy-egy szerviz cédulája, miszerint az adott tárgy javíthatatlan, vagy gazdaságtalan a javítása, TV-ből különösen sok ilyen volt. A melóskabátos úriember nem véletlenül öltözött az alkalomhoz, jó pár szomszéd veszélyes hulladékait is ő hozta el (most is). Nem kis meglepetésemre, pontosan és szépen elmagyarázta nekünk: egy épp akkor leadott számítógép winchesterének

Hat-hét évvel ezelőtt, amikor az egyesület elkezdte gyűjteni Dorogon a veszélyes hulladékokat, tán senki sem gondolta, hogy ilyen komoly fejlődés érhető el. Jellemzően az első két évben 63-67 ember adott le 700-1100 kg hulladékot.

gyűjtés eredményei

Összegyűlt sütőolaj mennyisége, helyszínenként (2007. 11. 03.)

Mintegy 200 képet készítettünk a hulladékgyűjtés alkalmával, ezekből közlünk most párat, ami reményeink szerint viszszaadja a november eleji gyűjtés jó hangulatát. A kisképek elsején Győri Imre, az égetőmű munkatársa látható, aki szokásos helyén, az SZTK-nál lévő gyűjtőpontnál várta jókedvűen a hulladékot leadókat. Sütőolajból is rekord született, a múltkorinál 65 literrel többet adtak le az em-

2007. nov. - dec.

5

TV

Leadott elektronikai hulladékok „fajtánként”

porszívó, HIFI, szgép, video, stb. azért nincs használati értéke, mert ha nincs ráírva, hogy ennyi meg ennyi gigabájt a tárolókapacitás, az azt jelenti, még a gigabájtos korszak előttről származik a merevlemez, vagyis legfeljebb pár száz megabájt lehet a kapacitása. Néztünk ám nagyot (bizony: a szépkorúakkal szembeni techno-előítélet), ő meg nevetve közölte, értenie kell annak az unokái nyelvén, aki nem akarja, hogy mamutnak nézzék. A Széchenyi lakótelepi gyűjtőpont előretörése mára ténykérdés. Múltkor a második, most a harmadik lett a hulladék -leadók számát tekintve (59-en, illetve

957 kg 670 kg

monitor

60 kg

hűtő

40 kg

összes elektr-i hulladék

1727 kg

gyűjtés előtt !agy Tibor tagunk, aki a kertvárosi televíziónak készít anyagokat, az akciónap előtt összehozott egy interjút !ádor Tamással, amit aztán 3-szor le is adott a helyi TV. 54-en keresték föl). Messze van már az első 4-5 gyűjtés 10-20 fős leadólétszáma… A Profis gyűjtőhelyszínen mindkét konténer (égetendő és elektromos hulladék) megtelt. Minden szempontból ez a legfrekventáltabb gyűjtőhely az utóbbi néhány alkalmat tekintve. Ide jönnek a legtöbben, most épp 89-en voltak (soha , egyetlen helyszínre se érkeztek még enynyien). Valószínűleg, ebben benne van a kertvárosiak 20-25 embere is – ugyanis a

6

2007. nov. - dec.

megérkezett a nagyteljesítményű hangszóró hajdani (másfél évtized) készítője, és meghatódva ismerte fel keze munkáját. Kérte, hogy adjuk neki, megcsinálja, új életre kelti. Bár hulladékot nem szoktunk kiadni a konténerekből, ez alkalommal kivételt tettünk.

A Pennyhez hozták ezeket a régi rádiókat (a képen még a csomagtartóban vannak). Cserődi Attiláné, aki a DKE-től konténerfelügyelt e helyszínen, azt mondta, szóljunk a város helytörténészének, Pick Józsefnek, aki gyűjti a régi rádiókat. Ez azonban a nagy rohangálásban elfelejtődött, így itt egy konténerben fejezték be földi pályafutásukat a rádióveteránok. Dél előtt fertályórával befutottak a máriahalmiak is. Egy kisteherautónyi veszélyes hulladékot szedtek össze a 600 lelkes falu népétől a gyűjtésnap délelőttjén (ez már szokás néhány éve). Egy ideje köröztek már – mindenhol tele konténerekkel szembesülve –, míg aztán elárultuk nekik, hogy szabad konténerhely már csak a Schmidt lakóteleppel szemközti gyűjtőponton akad. Oda mentek hát. Dél körül aztán elindult a veszélyes hulladékok összeszedése. Először mindig az

Majd 20 %-al több elektromos hulladék gyűlt össze ez alkalommal mint a megelőző gyűjtésen. Most is TV-ből jött össze a legnagyobb mennyiség. A Rumpold (most Saubermacher Kft.) nemrég épített egy elektrohulladék-feldolgozót, ott szedik szét a hulladékot, operálják ki a levitézlett cikkekből a nyersanyagokat. Mindennek a világon megvan a maga története. Balog Zoltán elnökünk és Bartl József, az égető munkatársa ezen a képen egy hangszórót segítenek bele a konténerbe. Ha hiszik, ha nem, fél óra múlva

„A kazáncsere hozza be leghamarabb az árát!”

étolaj tűnik el a helyszínről, ezt egy autókörrel le lehet tudni. Emlékszünk, míg egy-két éve helyszínenként csak egy-egy ballon telt meg a szennyvíztisztítókra oly veszélyes „nedűvel”, most két-három gyűjtőedényt is kihelyez a táti vállalkozó, aki elviszi az olajat.

(E képnek szinte soha nem jut hely az újságban, pedig így kerek a történet.) Déltől fél kettőig a Saubermacher teherautói összeszedik a konténereket, az égetendő hulladékot a SARPI-ba viszik, az elektrohulladékot pedig a saját telephelyükre. Van még egy harmadik teherautó is, ami járja a helyszíneket, az égetőmű saját kisteherautójával szállítja be a folyékony veszélyes hulladékot a telephelyére. (Ez úton is köszönetet mondunk a közreműködő szolgáltatóknak, a konténer-felügyelet ellátó égetős és DKEs közreműködőknek – s különösen azoknak a dorogi és környékbeli embereknek, akik környezettudatosan külön gyűjtik otthon a veszélyes hulladékot, s ezen felül ahhoz is veszik a fáradságot, hogy azt el is hozzák a gyűjtésekre.) Vesz. hulladékot leadók száma, helyszínenként (2007. 11. 03.)

1. Profi parkoló

89

3. Széchenyi ltp. parkoló

54

5. Zsigmondy-Schmidt ltp. közötti parkoló

49

2. SZTK-val szemközti parkoló 4. Penny parkolója

összesen

Szakmai szemmel követtem a Zöld Sorok fűtési energia-takarékosságra vonatkozó cikkét. Jómagam 20 éve, a dorogi szénbányászat megrokkanása idejében nyergeltem át erre a szakterületre. Először a szénbányák keretein belül, majd 17 éve családi fővállalkozásként ez a megélhetésem. Sok tapasztalatot gyűjtöttem ez idő alatt és a cikksorozatot szerényen ki szeretném egészíteni a gyakorlat oldaláról. Az eddigi cikkekben kevesebb szó esett a dorogiaknak arról a hányadáról, akik családi házakban vagy egyedi fűtésű tömblakásokban élnek. Őket érinti az az energiahatékonysági és költséghatékonysági probléma, amit az okoz, hogy kazánjaik már öregkorukat tengetik.

A kazáncsere hozza be leghamarabb az árát

Ez úton a kedves olvasók figyelmébe ajánlom a legújabb technikai fejlődés által kínált lehetőségeket. Egyrészt, az öregség velejárója az elmúlás, ez egy kazánnál is előfordul, másrészt, a drága gázárnál már jelentős tétel lehet az, ha az új készülék 20-30 %-al kevesebbet fogyaszt. Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy kazáncsere a leggyorsabban megtérülő beruházás. Gondolkozzunk együtt: az utólagos hőszigeteléssel a gyakorlati adatok szerint 10-20 %ot meg lehet takarítani. Mibe kerül a ház utólagos hőszigetelése? Az ablakcserékkel a gyakorlati adatok szerint 10-15 %-ot meg lehet takarítani. Mennyibe kerül a ház ablakainak cseréje? Egy legkorszerűbb kondenzációs kazánnal, a gyakorlati adatok szerint , 20-30 %-al kevesebb gázt kell felhasználni. Ennek cseréje optimális esetben 270 000 Ft. Nehogy félreértsenek! Nem azt mondtam, hogy felesleges az utólagos hőszigetelés, vagy az ablakcsere. Ezek hasznosak mind energia-megtakarítás, mind esztétikai, mind állagmegóvás szempontjából. Csupán, arra hívom fel a figyelmet, hogy egy épp szükségessé váló, vagy költség-megtakarítás érdekében betervezett kazáncserénél a megtérülési idő mennyivel kedvezőbb. Számoljuk ki együtt. Vegyünk egy gyakorlati példát. Éves gázfogyasztásunk egy öreg gázkazánnal 3000 m3 volt. Ha kicserélik egy legkorszerűbb kondenzációs gázkazánra, annak fogyasztása 30 %-al is kedvezőbb lehet. 3000 m3-nek a 30 %-a 900 m3. Mennyi ennek most az ára? Vagy úgy is feltehetem a kérdést: mennyi lesz jövőre, meg azután 900 m3 gáz ára. Száz szónak is egy a vége. Akár 4-5 év múlva, ingyen van az új kazánja, és ha ez is elél 15-20 évig, akkor már az akkori csere árát is behozhatja. Ezek voltak az én szavaim. Kérem, olvassák el a kondenzációs kazánokról szóló cikket is, ez egyszerű nyelvezettel, érthetően elmondja a technikai lehetőségét annak, hogyan képesek ezen új generációs készülékek ilyen kiváló paramétereket nyújtani. Aki többet szeretne megtudni, elérhetőségeinken további segítséget kaphat. Kassai Kálmán

58 51

301

Végezetül, álljon itt, hogy a különféle helyszíneken, hányan adtak le hulladékot e szép szombati napon. Együtt van a mezőny, örömmel megjegyezhetjük, míg pár éve egy-egy helyszín 50 hulladékot leadóval első tudott lenni – ebben a tényleg olyan „versenyben”, ahol csak és kizárólag a részvétel a fontos –, most ennyien minden helyszínre ellátogatnak. !. M. – !. T.

LAKÁSCSERE HŐSÖK TERE

Örökmozgó gyerkőcünk örömére elcserélnénk Dorog, Hősök tere 13-ban található (OTP-felőli oldal, felső sarok) 75 m2-es, I. emeleti, 3 szoba + étkezős felújított, légkondis, szép lakásunkat, dorogi HÁZRA – ha kell – értékegyeztetéssel. (Magánszemély, nem közvetítő; esetleg eladjuk, ár: 15.8 M) ( 06-33-470-414; (30) 480-1145 e-mail: [email protected] KÉPEK: www.hoslakas.fw.hu

(X)

A Dr. Jámbor Erika

Ügyvédi Iroda

2500 Esztergom, Béke tér 58. I/4. Tel/fax: (+36) 33 630 870 Mobil: (+36) 30 210 27 83 E-mail: [email protected]

megkezdte működését. Vállalkozások és magánszemélyek részére teljes körű jogi képviselet (nemzetközi kereskedelmi jog, társasági jog, ingatlanjog francia és angol nyelven is), csak bejelentkezéssel.

2007. nov. - dec.

7

Energiatakarékos gázkazán A kondenzációs gázkészülékek elve már évtizedek óta ismert, azonban a gáz árának drasztikus emelkedése kellett ahhoz, hogy a gazdaságilag előttünk járó országokban alkalmazása széles körben elterjedtté váljon. Ezek a készülékek ugyanis különleges anyagokat, nagy pontosságú szabályozást, költségesebb technikai megoldásokat kívánnak, így áruk is magasabb a hagyományos készülékek áránál. A nyugat európai országokban kifejlesztett, és nagy sorozatban gyártott kondenzációs gázkészülékek széles választékát több gyártó kínálja a hazai gázkészülék piacon. A választékban a kisebb, egy-egy lakás fűtésére és használati melegvíz ellátására alkalmas fali készülékektől kezdve a nagy méretű létesítményeket ellátni képes kazánokig a kondenzációs üzemű gázkészülékek minden mérete megtalálható.

Egy új épület létesítésénél vagy egy lakáskorszerűsítésnél alkalmazott műszaki megoldások akár évtizedekkel előre is meghatározhatják az épület energiafogyasztását, így „üzemeltetésének” költségeit. Cikkünket elsősorban azok számára írtuk, akik tudni szeretnék, hogy mi is a kondenzációs technika, milyen előnyökkel jár alkalmazása, és netán az ehhez szükséges pénzösszeg is rendelkezésükre áll. Mivel ez utóbbi sajnos még nem általános, ezért kitérünk arra is, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy ha ma még nem is jut pénz a kondenzációs készülék beépítésére, de a kialakított rendszer annak fogadására a későbbiekben alkalmas legyen. Kazánhatásfok 100 % fölött?

A kondenzációs gázkészülékek legfontosabb jellemzője a hagyományos gázkészülékek hatásfokát jelentősen meghaladó hatásfok. A hagyományos gázkészülékek ma 91-94 % hatásfokkal kerülnek forgalomba; a kondenzációs készülékek ezzel szemben akár 108109 % hatásfokkal is büszkélkedhetnek. Ezek a készülékek a 100 % feletti hatásfokot nem a fizika törvényeinek felrúgásával érik el. Csupán arról van szó, hogy a tüzelőberendezések hatásfokát az elégetett tüzelőanyag fűtőértékére vonatkoztatjuk. A tüzeléstechnikai gyakorlatban a tüzelőanyagokat fűtőértékükkel jellemezzük. Az égéstermék jobb lehűtésével - alacsonyabb égéstermék hőmérséklettel - növekszik a tüzelés hatásfoka. Ha az égésterméket 20 °C-ig sikerülne lehűteni, akkor ezzel elvileg elérhetnénk a 100% tüzeléstechnikai hatásfok értéket, azaz a tüzelőanyag fűtőértéke teljes mértékben hasznosulna. A fűtőértéken felül van még a tüzelőanyagban, illetve elégése során keletkező égéstermékben hasznosítható hőenergia:

8

2007. nov. - dec.

mégpedig az égéstermékben lévő vízgőz párolgáshője. (Ezzel a párolgáshővel nagyobb a tüzelőanyag égéshője annak fűtőértékénél.) Mind a földgáz, mind a PB-gáz éghető alkotóinak nagy része hidrogén, ami az égési reakció során a levegő oxigénjével egyesülve vízzé ég el. Hagyományos tüzelőberendezésekben az égés-termékben lévő víz, gőz formájában a kéményen keresztül távozik. Ezeknél a hagyományos készülékeknél akár a tüzelőberendezésben, akár a kéményben bekövetkező kondenzáció nem kívánatos jelenség. A kondenzációs készülékek viszont éppen úgy vannak kialakítva, hogy az égéstermékben lévő vízgőz minél nagyobb mértékben kiváljon, lecsapódjon: párolgáshőjét ezáltal ne vigye magával a kéményen keresztül a szabadba, hanem az a készülékben hasznos hőként jelentkezzen. A kondenzációs üzemben így nyerhető hasznos többletenergia nagyságáról képet alkothatunk, ha figyelembe vesszük, hogy 1 m3 földgáz elégése során több mint 1 kg vízgőz keletkezésére számíthatunk, melynek kondenzációja során párolgáshője hasznos hőként jelentkezik. Egy jó minőségű hagyományos készülék esetében a fűtőérték 9194%-a válik hasznos hővé, a további 6-9% valamilyen formában veszteségként jelentkezik (sugárzási veszteség, kémény veszteség). Ezen kívül teljes egészében a kéményen át a szabadba távozik az égéstermékben lévő vízgőz, és a fűtőérték 11%-át kitevő hőtartalmát is magával viszi. Ezzel szemben a kondenzációs készülékeknél az égéstermék alacsonyabb hőmérsékleten távozik. Ezzel már elérjük, hogy fűtőérték 98%-a hasznosul, és csupán 2% a veszteség. A fűtőérték további 10%-át kitevő többletenergiát jelent az égéstermékben lévő vízgőz kondenzációja során visszanyert hőmennyiség.

A hasznosítási fok

Egy központi fűtőberendezésben alkalmazott tüzelőberendezés csak a fűtési szezon igen kis részében - gyakorlatilag alig néhány napig - üzemel teljes terheléssel, és a meteorológiai-statisztikai adatok szerint a fűtési szezon több, mint 80%-ában a tüzelőberendezés kiterheltsége még az 50%-ot sem éri el! Igen fontos tehát az éves energiafelhasználás szempontjából, hogy a tüzelőberendezés csökkentett terhelés, azaz nem teljes kiterheltség mellett hogyan viselkedik. A hagyományos tüzelőberendezéseknél a kiterheltség csökkenésével nem csökkennek a veszteségek, de csökken a hasznosuló energia, tehát a kiterheltség csökkenésével csökken a berendezés hatásfoka! Ennek számos oka közül a legjelentősebb a hagyományos kazánok, cirkók ki-be kapcsolásos üzemmódja. A kiterheltség csökkenésével növekszik a kazán két bekapcsolása közötti állásideje. Energiát az állásidő alatt nem viszünk be, de a meleg kazán kívülről a környezete felé és belülről a kémény felé is folyamatosan ad le hőt, ami veszteségként jelentkezik. Ezeknek a veszteségeknek a csökkentésére alakították ki az alacsonyhőmérsékletű kazánokat és a több fokozatú, valamint a lángmodulációs vezérléseket. Itt azonban a további fejlesztésnek technikai korlátai vannak, melyekre megoldást csak egy új szerkezet: a kondenzációs készülék jelentett. A hagyományos kazánok esetében a kiterheltség csökkenésével jelentősen esik a hasznosítási fok, azaz a felhasznált energia egyre nagyobb hányada megy veszendőbe. Óriási károkat okoz az a Magyarországon általános gyakorlat, hogy rosszul értelmezett biztonságból - igen gyakran a szükségesnél másfélszer, kétszer nagyobb kazán kerül beépítésre. A túl nagy kazán még a legnagyobb hidegben is csak részterheléssel, így gyengébb hasznosítási fokkal üzemel. Gyakori panasz: „miért olyan nagy a gázszámlám, amikor pedig olyan jó nagy kazánom van?” A korszerű alacsony hőmérsékletű kazánoknál

Takarékossági lehetőségek – Magyarországon átlagosan 145 fűtésmentes nap van

évente. Igaz ugyan, hogy a fűtési szezonra csak 186 napot (6 hónapot) számolunk, ám az őszi és a tavaszi hónapokban „szezonon kívül” is gyakran kell melegíteni. A hazai fűtési szokásokban sok a pazarló vonás, így a változtatás érdemi - 10-30 % - megtakarítási lehetőségeket kínál. A legkézenfekvőbb megoldás a helyiség-hőmérséklet csökkentése, mivel a lakóterületek általában túlfűtöttek. Minden 1 °C hőmérséklet-csökkentés körülbelül 5 százalék fűtőenergia-megtakarítást eredményez. Kevésbé radikális, de szintén hatékony módszer az éjszakai hőmérséklet-csökkentés (alvás közben alacsonyabb a biológiai hőigény). A 15-16 °C-ra csökkentett éjszakai hőmérséklet kifejezetten jó hatású. Az 5 °C-kal alacsonyabb helyiség-hőmérséklet 10 százalék tüzelőanyag-, illetve fűtőenergia-megtakarítást ad. Próbálkozhatunk akár az éjszakai fűtés teljes leállításával is: a kiváló hőszigetelésű falnak jó a hőtároló képessége, ezért nem túl hideg téli éjszakákon sem süllyed reggelre 15 °C alá a hőmérséklet (az újrafelfűtés ezért nem kíván túlzott energiafogyasztást). Spórolhatunk még az egyes helyiségek eltérő mértékű temperálásával. Ideális, ha a lakószoba 20, a gyerekszoba 21-22, az étkező 20, a konyha 18, a hálószoba (nappal és éjszaka) 1618, a fürdőszoba (a használati idő alatt) 23, az előtér és a közlekedő 15 °C hőmérsékletű, a garázs pedig fűtetlen.

nem esik ilyen nagy mértékben a hasznosítási fok, kondenzációs készülékeknél pedig pont fordított a helyzet; a kiterheltség csökkenésével a hasznosított energia hányad, a hasznosítási fok növekszik. Kondenzációs készülékeknél tehát - ellentétben a hagyományos kazánokkal - a túlméretezés nem káros!

Nézzük meg, konkrét számokkal mit is jelent ez! A fűtési szezonban a 0 °C körüli külső hőmérséklet egy pontosan méretezett fűtőberendezés számára kb. 50%-os kiterheltséget jelent. Ekkor a kondenzációs készülék 97%-os, az alacsony hőmérsékletű kazán 93%-os, viszont a hagyományos kazán mindössze 80%-os hasznosítási fokkal üzemel. Ha viszont a hagyományos kazán (rossz) szokás szerint kétszeresen túlméretezett akkor a 0 °C körüli külső hőmérséklet csak 25% kiterheltséget, ezzel 70% alatti hasznosítási fokot jelent. A kondenzációs készülék és a fűtési rendszer

Nyilvánvaló, hogy a készülékben kondenzáció csak akkor jön létre, ha a felmelegítendő fűtőközeg hőmérséklete az égéstermék kondenzációs hőmérsékleténél alacsonyabb. 60 °C feletti hőmérséklet esetén nem számíthatunk kondenzációra. Ebből adódik, hogy a kondenzációs technikát teljes mértékben kihasználni csak alacsony fűtővíz hőmérséklettel üzemelő fűtési rendszerekkel (padlófűtés, falfűtés, alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés) lehet. Természetesen akkor is működőképes lesz a kondenzációs készülékkel felszerelt fűtési rendszer, illetve a fűtőberendezés, ha a fűtés egyébként a hagyományos 90/70 °C hőlépcsőre került kialakításra. Ebben az esetben azonban a kondenzáció - és az ebből eredő megtakarítás - csak azokban a tavaszi-őszi enyhébb időszakokban jelentkezik, amikor elegendő alacsony - kondenzációt lehetővé tevő - fűtővíz hőmérséklet. Hidegebb időben, amikor magasabb fűtővíz hőmérséklet szükséges, a készülék kondenzáció nélküli üzemben, jó hatásfokú hagyományos készülék -ként fog működni. A 90/70 °C hagyományos méretezésű fűtési rendszerek csak a fűtési szezon 30%ában, a 65/50 °C-ra méretezett alacsony hőmérsékletű fűtés már majdnem a teljes szezonban, a 40/35 °C-ra méretezett padlófűtés már állandóan kondenzációs üzemben működik. Sajnos az alacsony hőmérsékletű fűtések nagyobb, és ezáltal drágább hőleadó felületet kívánnak, mint a hagyományos hőmérsékletű fűtések. Ha radiátoros fűtést létesítünk, akkor kondenzációs készülékhez 55 °C alatti hőmérsékletre méretezett rendszert célszerű kialakítani. Ekkor viszont több mint kétszer nagyobb fűtőtestek szükségesek, mint 90 °C előremenő fűtővíz hőmérséklet esetében kellene.

A kondenzációs fűtési rendszer beruházásánál tehát nemcsak a drágább készülék jelent többletköltséget, hanem a kondenzációs üzemmód minél teljesebb kihasználásához szükséges nagyobb fűtőtestek is. Viszont ha amúgy is padló vagy falfűtést készítünk, akkor ilyen másodlagos többletköltség nem jelentkezik.

Érdekes a helyzet, ha egy régebbi épületet és annak fűtési berendezését vizsgáljuk kondenzációs hőtermelővel való felszerelés szempontjából. Ha a fűtési rendszer jó állapotban van, akkor semmi akadálya a meglévő hőtermelő kondenzációs készülékre történő kicserélésének. Általában ezek a régebbi épületek B30-as blokktéglából készültek, gyenge minőségű nyílászárókkal. Ha a meglévő épületszerkezet hőszigetelését elvégezzük olyan módon, hogy az kielégítse a jelenlegi hővédelmi előírásokat, akkor a fűtőberendezésnek hideg időben sem kell az eredetileg tervezett 90/70 °C-on üzemelnie, hanem elegendő ennél alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízzel dolgozni. Az épület hőszigetelése révén tehát a meglévő fűtési rendszer kondenzációs üzemre alkalmassá válik. A most építkezők számára pedig csak azt lehet tanácsolni, hogy ha most nem is jut pénz kondenzációs készülék beszerzésére, magát a fűtési rendszert már a fentebb elmondottak figyelembevételével, alacsony hőmérsékletű fűtővízre méretezve alakítsák ki, hogy az a későbbiekben kondenzációs készülék fogadására alkalmas legyen. Kondenzációs készülékek égéstermék elvezetése

A készülék égéstermék elvezetése és égési levegő ellátása hasonló a ventilátoros készülékeknél alkalmazott kettős csöves (LAS) megoldásokhoz. A különbség annyi, hogy a belső - az égéstermék szállítására szolgáló cső az alacsonyabb hőmérséklet (és a savas kondenzátum) miatt általában műanyagból készül. Kondenzációs készülék levegő ellátására és égéstermék elvezetésére meglévő hagyományos kémény is igen jól felhasznál-

ható: a falazott kéményen belül a lakóépület nagyságrendnél általában 70-80 mm méretű,

A kondenzációs technikát jellemző ismérvek: 1./ A latens hőt kiegészítő energiaforrásként kezelhetjük. 2./ A kondenzációs kazánok mérhető értékű többlet energiát hasznosítanak. 3./ A kondenzációs technológia biztosítja a maximális energia hasznosulást. 4./ A hidegebb felületek fokozzák a kondenzáció hatékonyságát. 4./ Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek (padlófűtés stb.) növelik a kondenzációs kazánok energia hasznosítási fokát. 5./ A kondenzációs kazán beépítése komplex feladat, ha a fűtési rendszer nem illeszkedik hozzá, akkor a kondenzációs kazán úgy működik, mint egy hagyományos kazán. Készülék elhelyezés kritériumai, rendszerösszefüggések: 1./ A hagyományos kazánokhoz képest nincs különleges követelmény. 2./ Egyedül a kondenzvíz elvezetését kell kialakítani. Az újabb kazánoknál a biztonsági szelepek csapadékát hasonlómódon elvezetik. 3./ A szennyvízcsatorna hálózatba valóbekötés ma még nem korlátozott a lakossági szférában. A kondenzátum nem veszélyes anyag. 4./ Rendszertechnikai hatások és összefüggések miatt fokozottabban kell figyelni a tervezésre. 5./ Hasznos kondenzáció akkor következik be, ha az égéstermék harmatpontja magasabb, mint a visszatérő fűtővíz hőfoka. 6./ Ebből következik, hogy nem az előremenő fűtővíz hőmérsékletére, hanem a visszatérőére, illetve a ∆T-re kell figyelni!

2007. nov. - dec.

9

műanyag égéstermék elvezető cső elhelyezhető, maga a falazott kémény pedig a készülékhez megfelelő idommal csatlakoztatva az égési levegő hozzávezetésére használható fel. Ezeknél a megoldásoknál a készülék az égési levegőt nem a belső térből veszi, azzal összeköttetésben nincs, tehát minden szempontból a lehető legbiztonságosabb megoldást jelenti. A helyi adottságoknak megfelelő legoptimálisabb megoldás megtalálása hozzáértő tervező feladata. Kondenzációs készülék telepítésénél figyelembe kell venni, hogy annak nem csak „füstgáz” égésterméke van, a lecsapódó kondenzátumot is el kell vezetni, így a készülék számára szennyvízcsatorna csatlakozást is ki kell alakítani. A készülékben keletkező kondenzátum - közelítőleg a szódavízzel azonos mértékben - enyhén savas, ami azonban a tapasztalatok szerint a szokásos (PVC stb.) csatorna anyagokat nem veszélyezteti.

alacsony hőmérsékletű, hogy a kondenzációs üzem számára kedvező feltételeket teremtsen. Egy érdekes adalék a kondenzációs átfolyós kombi alkalmazását illetően: kis épületek, lakások esetében gyakori probléma, hogy a kis terjedelem és a jó hőszigetelés miatt a fűtés mindössze néhány kilowatt készülék teljesítményt kíván, viszont a használati melegvíz előállítás miatt minimum 18, de inkább 24 kW-os készüléket kell beépíteni. Ilyen esetben a hagyományos kombi készüléket a jelentkező kis fűtési teljesítményre leszabályozni nem lehet, továbbá fűtési üzemmódban mindig alacsony részterhelésen, tehát gyenge hasznosítási fokkal fog működni. Kondenzációs üzemű kombi készülékből viszont nyugodtan beépíthető a használati melegvíz előállításhoz szükséges nagyobb (18 vagy 24 kW) hőteljesítményű; a fűtési üzemben jelentkező alacsony kiterheltség mellett a hasznosítási fok csak javul.

Kondenzációs hőtermelő és használati melegvíz előállítás

A kondenzációs berendezések a háztartásban szükséges használati melegvíz előállításra is igen kedvezően alkalmazhatók. Ennek megfelelően készülnek átfolyós kombi és tárolós kombi kivitelű kondenzációs fűtőkészülékek is. A felmelegítendő ivóvíz hálózati hidegvíz még nyáron is eléggé

Kondenzációs kazán „belülnézetből”

Uniós támogatással ökoparkot épít az EKOKU

Fél éven belül felépül Esztergomban az az ökotechnikai bemutató ház és park, amelyre az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület nyert uniós forrást. A Megújuló energia-megújuló határvidék c. programnak csak egyik eleme a park. Az ELTE szakértőinek bevonásával az egyesület feltérképezi a régió megújuló energiaforrás potenciálját, és intenzív szemléletformáló kampányt indít. A „Megújuló energia - megújuló határvidék” c. program végrehajtására az egyesület 39 millió forintot nyert a Európai Unió Interreg programjától – mondta a november 29-ei Zöld Házban tartott sajtótájékoztatón Ledzényi András projektvezető. Az egyesület fő célja, széles körben bemutatni és elterjeszteni a megújuló energiaforrásokat, ezáltal csökkentve a térség környezetterhelését. A projekt az Ister-Granum Eurorégió magyarországi területén és Komárom-Esztergom megyében kerül megvalósításra.

10

2007. nov. - dec.

A program 4 fő elemből épül fel. Először az ELTE szakértőinek és egy térinformatikai-team segítségével űrfelvételek, széltérképek, és más alapadatokból kiindulva elkészül a célterület megújuló energiaforrás potenciál térképe, ami azt ábrázolja, hogy az egyes területeken, mely megújuló energiaforrások alkalmazására a legkedvezőbbek a feltételek.

A második szakaszban egy szakértői team segítségével összegyűjtésre kerül az eddig a térségben megvalósult megújuló energi-

A kondenzációs gázkészülékek alkalmazása: betervezése és felszerelése nem kíván a tervezőtől és a szerelőtől különleges ismereteket vagy rendkívüli technikai felkészültséget. Különlegessége csupán annyi, hogy figyelembe kell venni: a kondenzációs technika gazdaságossága igazán csak alacsony fűtővíz hőmérsékletnél jelentkezik. Ennek megfelelő fűtési rendszert kell létesíteni, és az égéstermék elvezetésnél a keletkező kondenzátum elvezetéséről is gondoskodni kell. Meszlényi Zoltán

aforrás alkalmazások és a külföldi átvehető példák. Céljuk ezzel az, hogy gyakorlati megoldásokat mutassanak a helyi döntéshozóknak, lakosságnak, úgy hogy előtte már feltárják, hogy az adott helyen melyik erőforrás alkalmazására a legkedvezőbbek a feltételek. A harmadik szakaszban kerül sor az ökoház és ökopark megépítésére, mely az esztergomi Búbánat-völgyben kerül kialakításra. A ház példája lesz a megújuló energiaforrások alkalmazásának. Végül, zárásként intenzív szemléletformáló kampány indul. Az eredményekkel megkeresik a térségi polgármestereket, akkreditált tanár-továbbképzést indítanak el, iskolai oktatást, és utcai megjelenéseket szerveznek.

„Szélerőmű-tilalom?” – A sajtótájékoztatót követően, december elején tudtuk meg EKOKU-tól, hogy első vizsgálataik kiderítették, nem épülhet szélerőmű az eurorégió hazai területén! Mint Horváth Zoltán elmondta: A jelenlegi jogi környezet vizsgálata a szakembereket is megdöbbentette, mivel: az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy nem épülhet szélerőmű az Ister-Granum Eurorégió hazai területén, ha marad a jelenlegi jogi környezet. Komárom-Esztergom megye már jobb helyzetben van, a megye nyugati felén (elsősorban Bábolna, Nagyigmánd, Komárom és Kisbér környékén) van lehetőség erre. A kutatást a szakemberek tovább folytatják, a következőkben azt vizsgálják, a jelenlegi műszaki feltételek mellett, mekkora a kiépíthető kapacitás a megyében. Elöljáróban azt közölték, hogy meglátásuk szerint a szélenergiában rejlő lehetőségek meglepően komolyak a mostoha természeti adottságok és a jogi környezet ellenére is…

Immár a kombidobozokat is szelektíven gyűjtjük!

Nemrég megjelent a műanyaggyűjtő szelektív kukákon egy újabb felirat, miszerint „Tejes és üdítőitalos kartondobozokat” is lehet ezekbe dobni. Örömteli változás ez, hisz azt jelenti, ezeket is újrahasznosítják. Ettől fogva, nem kell tehát a kombidobozokat sem a vegyes szemétbe tenni – így is csökkenthetjük háztartási szemetünk menynyiségét.

jünk arra, hogy a kupakok, zárófedelek nem ide valók. Sajnos volt alkalmam belenézni mostanában pár ilyen kukába, és bizony szomorúan tapasztaltam, nem egy üvegen rajta maradt a fémkupak.

A dorogi szemétkáosz miatt egyre több szelektív kukának – az eredetileg zárt – fedelét tépik fel, hogy abba szemeteszsákokat szuszakoljanak (ld. az „üvegkukát” a képen). Ezzel többnyire tönkreteszik mások munkáját, és felhasználhatatlanná, értéktelenné teszik a szelektíven gyűjtött hulladékot. Kérünk mindenkit, ne tegye ezt. Ha már mindenképp szeretné a tisztelt kukaportyázó szemeteszsákját valahova elhelyezni, inkább tegye a szelektív kuka mellé, de semmiképpen sem abba bele. !. T. – !. M

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a műanyaggyűjtés Dorogon nem merül ki a PET-palackok gyűjtésében, gyakorlatilag minden olyan műanyagból készült palackot, amit ki lehet mosni (és beférnek a palacknyi lyukon) be lehet ezekbe a hulladékgyűjtőkbe tenni. A PET-palackok kupakjait ne tegyük vissza a palackra, mert ezzel őrületbe kergetjük a válógató üzemekben dolgozókat. Nekünk is pluszmunka, nekik is az. A kupakok visszazárása nélkül is lapos marad az összelapított palack, egyszerűen csak dobjuk a kis műanyag sapkákat bele a műanyagos konténerbe. Az üveggyűjtőbe kiöblített, fehér és színes üvegpalackokat tehetünk, de nagyon figyel-

DKE 1 %-os FELHÍVÁS – MARADJO& HELYBE& MI&DE& FORI&T!!!

TISZTELT PÁRTOLÓINK! Kérjük Önöket, ha fontosnak tartják, hogy a DKE lapjával, a ZÖLD SOROKKAL hónaprólhónapra továbbra is szolgálhassa Önöket, a dorogi környezetvédelem, egészségvédelem nyilvánosságának ügyét, ha fontosnak tartják, hogy gyerekeink egy tisztább levegőjű, vizű, földű Dorogon nőjenek föl, adózásukkor személyi jövedelemadójuk 1 %-át ajánlják fel a Dorogi Környezetvédelmi Egyesületnek. Hozzájárulásukra nagy szükségünk van, hogy civil szervezetünk folytatni tudja a tisztább városért és a közösségért végzett munkáját, a ZÖLD SOROK MEGJELE&TETÉSÉT, Ö&ÖKHÖZ VALÓ I&GYE&ES ELJUTTATÁSÁT. Kérjük pártolóinkat: a rendelkező nyilatkozatot a következő módon töltsék ki:

RE&DELKEZŐ &YILATKOZAT A befizetett adó egy százalékáról

A kedvezményezett adószáma: 1 9 1 5 0 6 2 2 - 1 - 11 A kedvezményezett neve: DOROGI KÖR&YEZETVÉDELMI EGYESÜLET 2007. nov. - dec.

11

Richter – működnek az új rendszerek

A DKE november 21-én ismét a Richterhez látogatott. A találkozón a gyár főmérnöke (Szilágyi Gabriella), környezetvédelmi osztályvezető-helyettese (Tandi András), környezetvédelmi munkatársa (Otrok Györgyné) képviselte a céget. Ez alkalommal a szennyvíztisztítás rejtelmeibe pillanthattunk be, hallhattunk például a szelektált baktériumtörzsek különleges életéről és képességeiről…

A főmérnök azzal kezdte, amivel múltkor is: új nagyberuházásokat nem tervez idén és jövőre a Richter Dorogon, de a környezetvédelmi programban szereplő tervezett korszerűsítéseket végrehajtották, illetve végrehajtják. Mint ismert, a környezetvédelmi felügyelőség kötelezése nyomán, a cégnek 2006. 12. 31-ig kellett megoldania, hogy a kibocsátott szagok ne okozzanak a lakosságnak gondot. (A nyitott és levegőztetett szennyvíz-medencékben a szennyvízből kellemetlen szaghatású anyagok szabadulhattak fel, s ezek bizonyos időjárási viszonyok mellett bűzhatást okoztak.) Tudjuk, a kötelezettség alól nem próbáltak kibújni, évekkel ezelőtt elkezdődött már a szennyvíztelep szaghatásait csökkentő fejlesztés. 2007 elején az utolsó kupolásítani tervezett szennyvíztisztító medence (16 medencéből 11, a vízfelület kb. 75%-a) lefedése is megtörtént. Eközben lezajlott a levegőtisztításért felelős berendezések kiépítése, összeszerelése, tesztelése (a medencetér feletti levegőt központi gyűjtőn elvezetve adszorpciós-katalitikus oxidációs eljárással ártalmatlanítják) is. A hazánkban egyedülálló, új levegőtisztító rendszer működésbe lépésével az eddigi, óránként kibocsátott 15-20 000 m3-nyi „szennyvíz-levegő” helyett csak 3000 m3nyi tisztított levegő távozik a környezetbe, minek eredményeként a szaghatás – az eddigiekhez képest – csökkent. Mindezt a Richtenél már eddig is alkalmazott két alapvető tisztítási eljárás – aktív szenes szűrés, katalitikus oxidációs technológia – összekombinálásával érték el. (Az eljárás működése: aktív szenes szűrővel megkötik, majd katalitikus oxidációs berendezéssel eloxidálják, „elégetik” a szerves anyagokat, amelyek a szennyvízből „gőzölögnek” ki. A tisztított levegő legnagyobb részét visszaáramoltatják a szennyvízmedencék levegőztetésére. Az ekként működő rendszerből így csak ötöde, hatoda távozik az eddig kibocsátott levegőnek, de az is tisztított immár. A beruházás mintegy 350 M Ft-ba került.) A rendszer működik szépen, egy kis bibi azonban akadt (ami azóta már eltűnt). Múltkori látogatásunkkor Tandi András jelezte, alkalomadtán a kelleténél jobban felmeleg-

12

2007. nov. - dec.

szik az aktív szenes szűrő részét képező szénágy, melynek a szerves anyagok megkötése a feladata. – A jelenség arra utal, hogy ezen a hőfokon, ilyen körülmények között lejátszódik valamilyen oxidációs folyamat, aminek nem kellene lejátszódni – magyarázta Tandi András. Az eszmecserén rákérdeztünk, miként sikerült a túlmelegedés ellen hatni. A szakember elmondta, végül vízgőz alkalmazásával oldották meg a problémát. Megemlítettük azt is, hogy Dorog Esztergom-kertváros felé eső részéről októberben többen is jelezték, hogy kellemetlen, „torokkaparásig fokozódó” szagokat éreznek, melyek egyeseknél olyan mértékig kulminálódtak, hogy emiatt aludni sem tudtak rendesen. Ezt jeleztük is akkor a gyógyszergyárnak. Akkor erre környezetvédelmi vezető – miután utánanézett – azt válaszolta, nem a Richterből jön ez a szag. – A bejelentéssel kapcsolatban nem tudok újat mondani – szögezte le Tandi András –, azóta se jutott tudomásunkra olyan gyárbeli esemény, ami azt jelezné, hogy tőlünk származhatott volna a szaghatás. Szennyvíztisztító: szelektált baktériumtörzsek

A másik, több éve futó, (egy)milliárdos, jelentős környezetvédelmi programja a Richternek a biológiai szennyvíztisztító tisztítási hatékonyságának növelése (intenzifikálása) volt. Mint Tandi András beszámolt róla, a beruházás műszakilag elkészült, 2006 szeptember 17-étől 2007. március. 25-éig tartott a próbaüzem, aminek a szakember ismertette a részletes mérési eredményeit is (ld. táblázat). – Márciusban fejeződött be a próbaüzem, áprilisban elkészítettük az eredmények alapján a dokumentációt az új vízjogi üzemelési engedélyhez – mondta a szakember. – A tapasztalatok jók voltak, minden vizsgált paramétert (kémiai oxigén, nitrogén, ammónia, nehézfémek, halogénezett szénhidrogének stb.) nagy biztonsággal tudtunk teljesíteni – mondta. – Egyedül a foszforkibocsátás beállítása bizonyult kényes feladatnak – tette hozzá. – A probléma az volt, hogy a vegyiparnak nagyon szigorú kibocsátási – praktikusan a Duna sodorvonalába – határértéket írtak elő (2 mg/liter), nekünk viszont a biológia szennyvíztisztító működtetéséhez folyamatosan foszfort kell „juttatnunk” az ipari szennyvizünkkel együtt a szennyvíztisztítónkba – magyarázta a szakember (A foszfor ugyanis ugyanúgy lételeme a szerves anyagok lebontását végző baktériumoknak, mint a szén vagy a nitrogén). – Vagyis, azt kellett „belőnünk”, hogyan tudunk annyi foszfort a szennyvíztisztítóba juttatni a szennyvizünkkel, hogy az, miután éltette a baktériumainkat és kibocsátásra

Tandi András: megoldódtak a kezdeti problémák (jobbra Szilágyi Gabriella)

kerül, ne eredményezzen a kelleténél nagyobb kibocsátási határértéket. – A problémát végül a Zágrábi Egyetem segítségével tudtuk megoldani – mesélte Tandi András –, úgy, hogy ún. szelektált baktériumtörzseket alkalmaztunk a szennyvíztisztításhoz. E baktériumtörzseknek az a különlegességük, hogy a szennyvíz jellegéhez alkalmazkodva végzik a szervesanyag, nitrogén-tartalom csökkentését. Így lehetett azt elérni, hogy a foszforkibocsátásunk 1 mg/liter legyen. Kétféle vízmódszer

Egy kis „történelmi áttekintést” is kaptunk az üzemi szennyvíztisztításról. Az egy-, majd kétlépcsős biológiai szennyvízkezelő 1976ban készült el. Aztán a termelési profil és a környezetvédelmi előírások változása hozta, hogy a tisztítási hatékonyságot növelni kellett (intenzifikálás) 1984-88, majd 1992-96 között. Az elmúlt 30 évben változtattak a befogadó közegen is, a közcsatorna után a Kenyérmezei-patakba, majd a Duna sodorvonalába vezették el a tisztított szennyvizet. A következő jelentős kihívás – melynek következtében a környezetvédelmi előírások jelentősen szigorodtak (IPPC engedély, BAT, stb.) – az EU-hoz való csatlakozás volt, ezért újabb fejlesztésekre volt szükség (erről tudósított is a Zöld Sorok részletesen 2004-től). Ennek fontos állomása volt, hogy egyre több üzemegységnél bevezették a szennyvizek előkezelését. Mint Tandi Anrás elmondta, ma már jellemző, hogy a termelés során keletkező ipari szennyvíz egy része helyi vagy központi előkezelőre kerül, ahol hasznosan alkalmazott módszerek, például az oldószer-kiforralás, extrakció, előoxidáció, krómmentesítés. Ezen kívül fontos az is, mondta, hogy a központi szennyvíz előkezelőben foszfátmentesítés folyik; az elektrokémiai oxidációs módszer kísérleti bevezetése is elkezdődött; s megoldották a szennyvizek szervesanyag tartalmának, toxicitásának folyamatos mérése alapján a szennyvíz normál, illetve a „havária-rendszerbe” történő automatikus irányítását.

A víztisztítási rendszer döntő eleme a membránszűrés alkalmazása is. Mint Tandi András kifejtette, a szennyvíz és az iszap szétválasztását új megoldással tették biztosabbá: a ZENON cég ZeeWeed membrán ultraszűrő technológiájával. Kétféle módon is tisztítják ezen eszköz igénybevételével a szennyvizet, egyrészt a biológiailag tisztított ülepített szennyvíz utólagos szűrésével, másrészt az ülepítőből elúszó iszap visszatartásával. Csapadékvíz-rendszer: lekötés a közcsatornáról

A harmadik nagyobb munka a cégnél a csapadékvíz-rendszer átalakítása-korszerűsítése volt. E beruházás „apropója” az égetőműben történt 2004-es Duna-szennyezés volt, ezt követően írta elő ugyanis a hatóság a Richternél is a teljes csapadékvíz-rendszer felülvizsgálatát. A felülvizsgálatból aztán beruházás lett. Ennek keretében csapadékvíz-elvezető csatornákat építettek ki azon a 35 hektárnyi területen is, ahol eddig nem volt, s jellemzően a gyártáshoz használt anyagokat fogadják, raktározzák. (három másik csapadékvíz-elvezető csatornája is van a cégnek, ami a maradék 30-40 hektáros gyárterületről hivatott elvezetni a csapadékvizet, ezek a városi csapadékvízelvezetőrendszerbe vannak bekötve.)

A kupola kürtőjén át indulnak a szennyvízgőzök az ártalmatlanító felé

Az eredeti tervek szerint az újonnan becsatornázott 35 hektáros terület csapadékvizét vezették volna ki a Kenyérmezei patakra, úgy, hogy a folyamatba beiktatott volna a Richter egy 20 000 köbméteres – újonnan épülő – vésztározót is. Ebben gyűjtötték volna a csapadékvizeket, s miután mérik, ellenőrzik a minőségét, eresztették volna a szennyezetlen csapadékvizet a Kenyérmezei patakba. (Ha esetleg szennyeződik a csapadékvíz, visszairányítják azt a tározóból a szennyvíztisztítóba.) Az eredeti terveket most felülvizsgálták, ugyanis a győri felügyelőség úgy találta, a 20 000 m3-es vésztározónak más helyet kell keresni (a tervbe vett területen viszonylag magas a talajvízszint és vékony a vízzáró agyagréteg). Ha már új tervet kellett ková-

csolni, akkor az eredetinél jobbat volt érdemes, így akként tervezték át a csapadékvízelvezetést, hogy tehermentesítsék a városi csapadékvíz-csatornákat. Vagyis, új helyre kerül, voltaképp még „keresi a helyét” – változatlan feladattal, működési elgondolással – a vésztározó, viszont azt a három csapadékvíz-csatornát is rákötik majd az újonnan épülőre, amiből eddig nem a patakra, hanem a városi rendszerre került a csapadékvíz. Az új csatorna nemrég elkészült, és még ebben az évben rákötik a másik három csatornaszakaszt is – fejtette ki Tandi András. – Az egyesített csapadékcsatornára aztán mennyiségmérőt, automata mintavevőt szerelünk, így megtudjuk majd, pontosan menynyi elvezetendő csapadékvíz keletkezik a fióktelepen. – Ennek ismeretében döntjük majd el, pontosan hova helyezzük a vésztározót. (Ez egyébként csak akkor lép majd működésbe, ha egyszerre nagyon sok eső esik, a rendes munkamenet ugyanis az, hogy a felfogott csapadékvizet a szennyvíztisztítóba vezetik. Mint Tandi András hozzáfűzte, már ennek figyelembevételével bővítették a szennyvíztelepet is, mégpedig úgy, hogy akár napi 1000 m3 csapadékvizet tudjon a telep fogadni, tisztítani.) N. T. – N. M.

pH

KOIk (mg/l)

BOI5 (mg/l)

Szerves oldószer extrakt (mg/l) Ammónium (N mg/l)

Összes szervetlen nitrogén (N mg/l) Összes nitrogén (N mg/l) Összes foszfor (P mg/l) Szulfid (mg/l)

Összes cianid (mg/l)

Összes lebegőanyag (mg/l) Fluorid (mg/l) AOX (µg/l)

Összes króm (µg/l) Összes réz (µg/l)

Összes ólom (µg/l)

Összes nikkel (µg/l)

Összes kadmium (µg/l) Összes cink (µg/l)

Összes higany (µg/l) Kloroform (µg/l)

Tetraklóretilén (µg/l)

VITUKI Analitikai laboratóriumának mérési adatai – 2 órás átlagmintákból

Átlag értékek 06.09.29. 06.10.29 07.01.30. 07.02. 28. 06. 09.17-07. 03. 25.

6-9,5

7,9

6,9

7,7

8

50

4

4

11,3

7,9

200 10 20 50 55 2 2

10

200 20

1000 1000 2000 200

1000 50

5000 10

100 100

RG laboratóriumának adatai 24 órás átlagmintákból

92

5,4 1,7 9,1

10,8 0,05

< 0,05

< 0,005 3

0,14 931 15 16 60 49

< 0,1 45

< 0,1 0,4

< 0,1

114 49

3,1

27,5 27,7 2,5

< 0,05

< 0,005 4,4 0,2

270 7

100 15 22

< 0,1 95

0,3

< 0,1 < 0,1

430 4

3,2 3,2 4,5 5

<0.05 0,005 1,2

0,17 410 3,8 30

<1

11,4

0,13 44

0,95 0,9

<0,1

90

3,3

0,06 0,31 1,69 0,2

<0,01

>0,005 2,8 0,1

Szórás

Paraméterek

Előírt határ-értékek

RICHTER GEDEO& RT: szennyvíztisztító próbaüzem – 2006. 09. 17-2007. 03. 25.

108

55,8

6,44

12,39

1,6

1,4

9

5,9

14,14

440 4,2 26

1,4

18,2

<0,1 40

1,4 0,3

<0,1

2007. nov. - dec.

13

Holcim ügy – utolsó felvonás Elsíbolt szakértői vélemények, holcimharcos felügyelőség?

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (Éduköfe ) október 11-én a Holcim Hungária Cementipari Zrt. részére (a budapesti Imsys Kft. által készített környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján) a &yergesújfaluba tervezett 4000 tonna klinker/nap kapacitású cementgyár létesítésére egységes környezethasználati engedélyt adott. Az Éduköfe korábban a cementgyár előzetes környezeti hatástanulmányára is bólintott, most a részletes hatástanulmány több hónapos procedúrájának (közmeghallgatások, fellebbezések stb.) végén is ugyanezt tette. Fellebbezni lehetett, és kellett is – október 23-án ezt meg is tette a téma legavatottabb szakértőjének, és a Holcim gigagyárának ellen küzdő mozgalom főalakjának számító Szuhi Attila nevével fémjelzett Válaszúton Alapítvány.

A fellebbezés majd 70 oldal, alapos munka, számos szakértő véleményével alátámasztva. Ugyanilyen alapos munka volt egyébként az az anyag is, amelyet még a táti közmeghallgatáson adott át a felügyelőségnek az Alapítvány, és az elsőfokú környezetvédelmi engedély kiadását volt hivatva megakadályozni. A felügyelőség a civilek szakvéleményét, több hónapos küzdelmét a 45 oldalas környezetvédelmi engedélyben rövid úton intézte el, gyakorlatilag lényegtelennek tekintette. A társadalmat képviselő (mint emlékezetes: 60 000 ember utasította el a cementgyárat a különféle településeken megrendezett népszavazásokon) civil szervezetekkel kapcsolatos felügyelőségi hozzáállásra jellemző, hogy az 1200 oldalas holcimos környezeti hatástanulmányt, amire fel, fellebbezni lehetett, 120 000 Ft másolási díj ellenében akarta csak kiadni a civilek szakértőinek, nyilvánvalóan abba bízva, hogy azok azt így nem fogják tudni „megvenni”. A civilek ugyan az ombudsmanhoz fordultak emiatt, aki nekik adott igazat, kötelezte a felügyelőséget az ingyenes kiadásra (máig nem jött meg az anyag), de időhúzásra – 15 nap áll rendelkezésre a fellebbezéshez – igen jó volt ez a húzás. – A jelen ügyben tapasztaltak nem csak számomra, hanem számos állampolgár szá-

14

2007. nov. - dec.

mára is teljesen lerombolták a győri Környezetvédelmi Felügyelőség szakmai és erkölcsi hitelét – összegezte Szuhi Attila a kétéves eljárás folyamán szerzett benyomásait. Ha már itt tartunk, a civilek és az érintett állampolgárok degradálásának nyilvánvaló példája az eljárás kötelező kellékének számító közmeghallgatás(ok) időpontjának délelőttökre telepítése is. Bár ezek időpontjának áthelyezését több civil szervezet, önkormányzat is kérte, a győri felügyelőség ezzel nem foglalkozott. Miért fontosak ezek az elemek? Mert egy olyan szubjektív (bizony-bizony!) dolog esetében, hogy engedjünk-e letelepedni még egy nagyüzemet hazánk Ruhr-vidékén, vagy sem, a pro és kontra érvek mellett – pontosabban jóval előttük –, a hozzáállásnak főszerepe van. A jelenségben pedig legtöbbször tükröződik a dolog lényege.

Folyamatosan tiltakoztak a helyiek az új üzem ellen

Lássuk csak azt a tükröt. – A közmeghallgatás időpontjának kitűzésekor három dolog befolyásolhatja az időpont megválasztását – mondja Szuhi Attila. – Az első a lakosság érdeke, amelyet a civil szervezetek és az önkormányzatok is kértek, miszerint a nagy részvétel biztosítása érdekében a délutáni – munkaidő utáni órákban – vagy hétvégén kerüljön sor a közmeghallgatásra. Ezzel szemben áll a cég érdeke, aki a minél kisebb

lakossági ellenkezésben érdekelt és szakértői számára is kényelmesebb a délelőtti időpont. Ez utóbbira a Felügyelőségnek nem kell tekintettel lennie, egyrészt mert a szakértők fizetett alkalmazottak, másrészt a hatóságokat nem a cég hanem a magyar állampolgárok tartják el, és azért hozták létre hogy az ő és környezetük érdekeiket képviselje. A harmadik ok a felügyelőségen dolgozók kényelme lehet, akiknek kedvezőbb, ha munkaidőben és nem azon túl kerül sor a közmeghallgatásra. – Ezt ismét nem tudjuk elfogadni, mert véleményünk szerint az aarhusi konvenció hatékony tájékoztatásról szól tétele fontosabb a közalkalmazottak kényelménél. Ennek ellenére a Felügyelőség úgy döntött, hogy a közmeghallgatást a délelőtti órákban tartja meg, hogy a cég érdeke vagy a hatóság kényelme volt-e fontosabb az állampolgárok véleménynyilvánításánál azt nehezen tudjuk kideríteni, de a döntést sem akkor, sem most nem tudjuk elfogadni. Elsíbolt civil szakértői vélemények

A környezetvédelmi engedély ellen fellebbezni a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez lehet. A birtokunkban lévő 70 oldalas fellebbezésből néhány részt teszünk most közzé, a teljes anyagot majd az eljárás lezárulta után a www.cementgyar.fw.hu oldalról lehet letölteni. Lássuk, miként fogalmaz a Válaszúton Alapítvány fellebbezésében. Megítélésünk szerint a Felügyelőség nem foglalkozott érdemben észrevételeinkkel, számos formai és tartalmi hibát vétett a határozatban, a hatástanulmányt nem lett volna szabad elfogadni. Javasoljuk, hogy a T. Főfelügyelőség a Holcim Zrt. egységes környezethasználati engedélykérelmét utasítsa el, a határozatot semmisítse meg. A civil szervezetek észrevételei vizsgálatának elmulasztása

A győri székhelyű Felügyelőség benyújtott észrevételeinket, a közmeghallgatáson elhangzottakat (a többi civil szervezetéhez hasonlóan) érdemi módon nem vizsgálta. A határozat 27.oldalán ezt így indokolták: „A 314/ 2005.(XII.25.) Korm. rendelet 10.§a rögzíti, hogy a felügyelőség a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával éremben megvizsgálja, azokat értékeli. A hatóság megállapította, hogy az ügy kapcsán beérkezett

észrevételek lényegében nem különböznek a jelen eljárást megelőző, előzetes környezeti hatástanulmány alapján indult eljárásban megfogalmazottakkal….. A hatóság a hatástanulmányt elbírálhatónak ítélte meg, hiánypótlást nem tartott szükségesnek, és megállapította, hogy a környezeti hatás szempontjából új, lényeges észrevétel nem érkezett. ” A Felügyelőség álláspontja szerint tehát, a megelőző, előzetes szakaszhoz képest új, lényeges észrevétel nem érkezett, ezért az észrevételeinket érdemben nem vizsgálja, értékeli. Alapítványunk az érvelést nem tartja elfogadhatónak, amit az alábbiakra alapozunk. A jogszabály azt írja elő, hogy a felügyelőség a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóság bevonásával érdemben vizsgálja. A jogszabály egyértelműen fogalmaz: a lényeges észrevételeket kell a szakhatóság bevonásával vizsgálni. Ha a Felügyelőség úgy ítélte meg, hogy a civil szervezetek beadványa új lényeges elemet nem tartalmaz, akkor milyen oknál fogva vonta be a szakhatóságokat, amelyeket csak az érdemi kérdések esetében kell megkeresni. Látható tehát, hogy egyik cselekedetében a szakhatóság az észrevételeket lényegesnek tartja, mert megkeresi vele a szakhatóságokat, akik érdemben foglalkoznak is vele, másrészt a határozatban nem történik meg az észrevételek ténybeli, szakterületi, jogi elemzése, ami a kormányrendelet alapján kötelező, tehát a Felügyelőség határozata formai hibásnak tekinthető. Fontos: az előzetes szakaszban leírttól függetlenül vizsgálni kell a részletesben környezeti hatástanulmány elbírálása folyamán beérkezett véleményeket. A Felügyelőség alapítványunk véleményét egyetlen ok miatt nem tartja érdemi észrevételnek, amit két helyen is jelez a határozatban: „A hatóság megállapította, hogy az ügy kapcsán beérkezett észrevételek lényegében nem különböznek a jelen eljárást megelőző, előzetes környezeti hatástanulmány alapján indult eljárásban megfogalmazottakkal.” Illetve egy bekezdéssel lentebb. „A hatóság a hatástanulmányt elbírálhatónak ítélte meg, hiánypótlást nem tartott szükségesnek, és megállapította, hogy a környezeti hatás szempontjából új, lényeges észrevétel nem érkezett. A mondanivaló lényege tehát az, hogy az előzetes szakaszhoz képest új észrevétel nem érkezett. Ez az indoklás azonban több ok miatt sem elfogadható. Például, az előzetes környezeti tanulmány és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás két külön eljárás, mindegyik eljárás újrakezdi

a nyilvánosság értesítését, a szakhatóságok bevonását, különbözőek a nyilvánosság bevonásának szabályai, stb. Két külön eljárás esetében pedig a lakossági, társadalmi szervezetek észrevételei nem tekinthetőek semmisnek amiatt, mert egy másik eljárásban hasonló véleményt fogalmaztak meg. Már csak a mennyiségi szempontból is elgondolkodtató, hogy az előzetes szakaszhoz képest a egységes környezethasználati engedélyezési eljárás dokumentációja tízszer terjedelmesebb (1200-1400 oldal), azaz a környezethasználó az előzetesben leírtakat

Szuhi Attila: kettős mércével mért a felügyelőség

tízszer bővebben fejti ki. Nyilvánvaló, hogy ebben a terjedelemben akad olyan környezeti információ, amely a korábbi szakaszban nem szerepelt és a észrevételek érintik. Már pedig ezen észrevételek környezeti szempontból lényegesek. Érdemi, új érvek is voltak

Mint azt fentebb említettük, a Felügyelőségnek az az érvelése, miszerint új, lényeges elem nem merült fel az észrevételek során nem elfogadható. Az alábbiakban konkrét példákat hozunk fel.

1./ Az üzem levegős hatásterülete. Az előzetes környezeti tanulmány egyetlen pontforrás, a fő kürtő kibocsátásaira nézve számítja a hatásterületet, nem véve figyelembe a szélgyakoriságot, domborzatot. Ezzel kapcsolatban az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület teszi meg észrevételeit (A !yergesújfalu-Tát térségébe tervezett cementgyár előzetes környezeti tanulmányának szakmai véleményezése, Esztergomi Környezetkultúra Egyesület) ahol az alábbi észrevételeket teszik: nem derül ki milyen módszer alapján történt a hatásterület számítás, az nem vette figyelembe a szélirány gyakoriságot, nem számoltak a PM10-el (porszennyezés 10 mikron szemcsenagyságú frakcióra), az alapszennyezettség nem meg-

felelő adatokon alapul ill. az ökológiai határérték kapcsán vetették fel aggályaikat. Az egységes környezethasználati engedélyezés során a beruházó új paraméterekkel, új szoftverekkel és új szennyezőanyagra ismét kiszámította a hatásterületet, amelynek eredménye lényegesen eltért az előzetesben szereplőktől. Az előzetes tanulmányban a NOx (nitrogén-oxidok) maximális koncentráció változása 12,6 mikrogramm/m3, míg ugyanez az érték a részletes dokumentációban 4, 54 mikrogram/m3 1500 méteres távolságban. A különbség mintegy háromszoros. A részletes szakaszban a Válaszúton Alapítvány a Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédelmi Egyesülettel közösen, a részletesben szereplő új (!)paraméterek alapján egy levegőtisztaság-védelmi szakemberrel elvégeztette a hatásterület újraszámolását, amely azt az eredményt hozta, hogy a szakember és a Holcim-tanulmányban szereplő hatásterületek és maximális koncentráció változások között lényeges különbség van. Mint látszik, itt az előzetesben közölt vélemény és a részletes szakaszhoz adott vélemény között óriási különbség van. Az első esetben egy-egy paramétert, szennyező anyagot kér számon, míg a másik újraszámolja a hatásterületet, és a várható koncentrációt és megállapítja, hogy a Holcim számítása legalábbis megkérdőjelezhető. A két dologban annyi közös van, hogy a témája ugyanaz (hatásterület számítás, és a cementgyár) de ezt leszámítva semmi közös nincs, hiszen a cég új paraméterekkel, új szoftverekkel számol, stb. Ezt tekintetbe véve a Felügyelőségnek az az álláspontja, miszerint új lényeges észrevétel nem merült fel, nem elfogadható. Amennyiben a Felügyelőség szerint a cég számítása a helyes, mert az ellenőrizte, úgy a határozatban ki kellett volna térnie a civilek és szakértőjük által adott észrevétele szakmai, ténybeli és jog értelmezésére, mivel ezt nem tette a határozat formai hibásnak tekintendő.

2./ Társadalmi-gazdasági hatás: a gyár környezeti hatásának társadalmi-gazdasági értékelésének számszerűsítése nem történt meg az előzetes szakaszban. A civil szervezetek észrevételeikben utaltak arra, hogy a hatástanulmány ezen fejezete elnagyolt és a negatív hatásokat nem veszi számba, és az ingatlan-értékcsökkentésére történtek számszerű becslések, de az észrevételek ennél tovább nem mentek Alapítványunk ezzel szemben a részletes szakaszban új tényezőt hozott be, mert rövid tanulmányban („A Holcim Hungária Zrt. által !yergesújfalura tervezett cementgyára gazdasági hatásának értékelése, Válaszúton Alapítvány”) elemezte és forintosította a

2007. nov. - dec.

15

tervezett gyár környezeti hatásának költségeit. Figyelembe véve, hogy a gyár számos paramétere megváltozott (kapacitás 270 ezer tonnával emelkedett, változott a logisztika, pontossá vált a kibocsátott szennyező anyagok mennyiséges, stb), az előzetes szakaszban nem nyílt mód a részleteshez hasonló mélységű civil észrevétel megtételére sem. Alapítványunk az Európai Unió Clean Air For Europe programjában kidolgozott módszert alkalmazva számolta ki a cementgyár három legjellemzőbb kibocsátásának externális költségeit. Ez 1,78-8,25 milliárd forint körül adódott. Sem a előzetes szakaszban, sem a részletesben, sem a civil észrevételekben fel sem merült ilyen komoly gazdasági kár a cementgyár környezeti hatásának nyomán. Erre lehet azt mondani, hogy a számítás téves, de azt indokolni kell – a határozatban, azonban nem lehet rá azt mondani nem lényeges újészrevétel. Ebben az esetben például komoly aggály merül fel a Felügyelőség elfogulatlanságával kapcsolatban. A cég a környezeti állapot változás következtében bekövetkező társadalmi-gazdasági hatásokkal nem számol, a civilek viszont igen. Ez utóbbiak észrevételeit azonban nem fogadják el. Ellenőrző számítást nem végeznek. Ez azt jelenti, hogy a cég és a civil észrevétel között különbséget tesz a felügyelőség méghozzá a cég javára, hiszen annak állításait elfogadja ellenőrzés nélkül, úgy hogy a civil oldalról ezzel ellentétes vélemény fogalmazódik meg. Felmerül a kérdés, hogy a hatóság – a magyar állam szerve, és az állampolgárok által fenntartott intézmény – milyen alapon rangsorolja az állampolgárok véleményét, milyen alapon tekinti mérvadóbbnak egy cég véleményét az állampolgárokénál, ha azt szakmai alapon nem ellenőrizte.

3./ eljárásjogi hibák: alapítványunk jelezte a közmeghallgatással, és az adatkéréssel kapcsolatos visszásságokat, ezek a hibák csak és kizárólag a részletes szakasz hibáit érinti: A/ A népszavazás kérdése: alapítványunk jelezte, hogy számos településen sor került népszavazásra, és kértük a hatóságot, hogy a népszavazási eredményeket vegye figyelembe a döntése meghozatalánál. Mivel a népszavazási kérdés középpontjában az üzem környezeti hatásai álltak, így a népszavazás eredménye érdemi észrevételnek minősül. S hogy mennyiben lényeges? Ha a Felügyelőség 60 ezer ember véleményét nem tartja lényegesnek, akkor nem tekinthető a demokratikus intézményrendszer részének. A népszavazással kapcsolatos észrevételünket – mivel mire a népszavazások lezárultak az előzetes szakasznak régen vége volt –, ezért azt az előzetes szakaszban nem is tehettük meg. Így mindenképpen érdemi észrevételnek minősíthető.

16

2007. nov. - dec.

B/ A PM 2.5. Alapítványunk észrevételeiben felhívta a figyelmet arra, hogy a térség PM2.5 (porszemcse-méret 2,5 mikron) szennyezettsége kritikus, és arra, hogy a gyár jelentős PM2.5 forrás lesz, valamint arra, hogy a hatástanulmány készítői a PM”.5-re vonatkozóan nem vizsgálták az alapállapotot. Ezt a kérdést az előzetes szakaszban senki nem vizsgálta, így mindenképpen új észrevételnek tekinthető. Figyelembe véve azt, hogy a közeli Esztergomban a WHO ajánlásait több mint 100 napon meghaladta a PM2.5 szennyezettség, ezért feltételezhető, hogy ez a hatásterületen is komoly probléma. (lásd később). Az észrevétel környezeti szempontból tehát jogos. C/ Lábatlani gyár. Valóban már az előzetes szakaszban is kértük, hogy a lábatlani gyár bezárására szereplejen valamiféle ütemterv, kötelezettségvállalás, ezt azonban sem a hatósági határozatok, sem a részletes tanulmány nem tartalmazza, így lényeges észrevételünk a mai napig megválaszolatlan. Megyei területrendezési terv? Kit érdekel?

A határozatban bemutatásra kerül miszerint Tát nagyközség észrevételeiben jelezte, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 22/2005. (IX.29.) számú és a 8/2007. (III.29.) számú rendelettel módosított Területrendezési Szabályzat szerint:” Tájképvédelmi terület övezetében szélerőmű torony és egyéb, három szintnél magasabb ipari létesítmény csak akkor létesíthető, ha történeti tájjelleg, tájkép megőrzése ezek tájba illesztésével biztosítható.” A cementgyár területe a tájképvédelmi területbe beleesik. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINP) véleménye szerint, ahogy az a határozatban is szerepel:” A tervezett beruházás hatására…táj ipari jellege erősödni fog, a létesítmény meghatározó eleme lesz a tájnak….A kedvezőtlen hatások enyhítése és javítása érdekében… a védősávok ültetését…megfelelőnek tartjuk.” A Nemzeti Park állásfoglalásából jól látszik, hogy a táj ipari jellege erősödni fog, a gyár meghatározó eleme lesz a tájnak, és a hogy a takarófásítást megfelelőnek tartják a gyár kedvezőtlen hatásának enyhítése és javítása érdekében. Ebből jól látszik, nem arról van szó, hogy a takarófásítás megoldja a problémát, csak enyhíti a kedvezőtlen hatást. A kedvezőtlen hatás, az ipari jelleg erősödése tehát a szakértői vélemény szerint is ténykérdés. Ha pedig így van, úgy a gyár létesítése, annak kedvezőtlen tájképi hatása miatt ellenkezik a Megyei Közgyűlés rendeletével, amely csak abban az esetben ismer kivételt, ha a tájba illesztés megoldható. A szakértői vélemény szerint azonban erre nincs mód, csak a kedvezőtlen hatás enyhítésére. Ezt ismerve a cementgyár tájképi hatása miatt ellentétes a Megyei Közgyűlés rendeletével és a Területrendezési Szabályzattal,

így engedélyezése nem elfogadható.

Egyenlőtlen elbánásmód: jobb a céges, mint a civil

Korábban már leírtuk, hogy a Felügyelőség különbséget tesz az egyes szakmai vélemények között és ez a különbségtétel mindig a Holcim Zrt. javát szolgálja. Mire alapozzuk ezt? Alapítványunk bemutatta mely szerint az üzem levegős hatásterület számítása hibás, szakértővel ellenőrizve más eredmény jött ki. Ezzel a Felügyelőség nem foglalkozott, úgy tett, mintha észrevételünk nem is érkezett volna meg és a cég számításait elfogadta, azt még csak nem is ellenőrizte. A tájra gyakorolt hatás megítélése teljesen különbözik. A táti önkormányzata által felkért szakértő szerint a hatástanulmányban foglaltak nem csak hogy szakmailag megalapozatlanok, de a szakmai alapvető szabályait sem tartja be. Ezzel szemben a Felügyelőség az önkormányzat által benyújtott ezen észrevételekkel egyáltalán nem foglalkozott, és ismét a cég álláspontját tette magáévá. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a szálló por szennyezettség súlyos probléma és az imiszszió mérést a közeli lakott területeken kellene elvégezni – a cég ezzel szemben a senki által nem lakott pusztán végezte a méréseket, és a Felügyelőség ismét a cég álláspontját tette magáévá (talán mert tisztában volt vele, hogy Táton már most is határérték feletti a szennyezettség mértéke).

Felhívtuk a figyelmet a vízbázis problémájára, és hogy a szakmai anyagok alapján a védőidomra települne a gyár. A hatóság ismét a cég mérését tartotta elfogadhatónak, ellenőrzés nélkül. Számszerűsítettük a gyár környezeti hatásának társadalmi-gazdasági költségeit. A cég ezt nem tette meg, a Felügyelőség az észrevételeinkkel azonban nem foglalkozott, és a Holcim szöveges, a realitásokat nélkülöző PR himnuszát fogadta el. A sort lehetne folytatni tovább, de a fentiek alapján is egyértelműen az a vélemény alakult ki bennünk, hogy, hogy a hatóság különbséget tesz az észrevételek között és a szakértők között. &em a dicshimnuszt, a károkat kellett volna forintosítani

Alapítványunk jelezte, hogy a hatástanulmány társadalmi-gazdasági fejezete értékelhetetlen. A fejezet formai hibás. Mire alapoztuk ezt? A 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet 6 .számú melléklete meghatározza a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit. A 4. pont így szól: „c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen: ca) a bekövetkező

károk és felmerülő költségek, cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások.” A rendelet (R) egyértelmű. Nem azt kell bemutatnia a cégnek, hogy a cementgyárnak mi lesz a hatása (új munkahely teremtődik, európai szakemberek látogatják a korszerű gyárat, a cég pénzt oszt a helyieknek, helyi adók növekednek, stb.), amit a Holcim hatástanulmányában megfogalmaz. Ezek a környezetvédelmi hatóságnak irreleváns információk, legfeljebb a gazdasági minisztérium vagy a helyi települések szempontjából bír lehetőséggel. A hatóság, a rendelet értelmében csak egyetlen kérdést vizsgál, és pedig azt, hogy a létesítmény által okozott környezeti állapot változásnak, mi a társadalmi-gazdasági hatása (és ez az aminek a hatástanulmányban is szerepelnie kell). Alapítványunk észrevételeiben ezt jelezte: „A társadalmi-gazdasági hatások bemutatásánál nem a cementgyár hatását kell ecsetelni, hanem a cementgyár környezeti terhelésének hatásait. Ennek fényében ez a fejezet nem értékelhető.” Ezzel az észrevételünkkel azonban a hatóság nem foglalkozott, arra hivatkozva, hogy ez nem új elem, ami nevetséges. Egyrészt azért, mert az előzetes szakaszban erre nem hívtuk fel a figyelmet, csak a cég egyoldalú dicshimnuszát neveztük aggályosnak, másrészt, mert mi sem vettük észre ezt a különbséget a jogszabályban (!). A tanulmány tehát egy szót sem ejt a környezeti állapot változás miatt bekövetkező társadalmi-gazdasági károkról és költségekről. Egyetlen szempont jelenik itt meg, mégpedig a hatásterület használatának kérdése, de ez nem elégíti ki a kötelező tartalmi elemet. Ezért a tanulmány formai hibás és az ezt kiadó határozat tévedésen alapul ezért megsemmisítendő. Psszt: változtatgatni csöndben kell

Alapítványunk jelezte, a cementgyár kapacitása az előzetes szakaszhoz képest lényegesen megemelkedett, az ott szereplő 3500 t klinker/nap kapacitás a részletes szakaszban már 4000 t/klinker kapacitásra emelkedett. A R. kötelező tartalmi elemként írja le, hogy be kell mutatni, hogy az előzetes szakaszhoz képest milyen változás történt. Erre nem kerül sor. A jogalkotó szándéka egyértelmű, a változásokat azért kell bemutatni, hogy a hatóság és a szélesebb nyilvánosság is lássa milyen módosítások történtek az előzetes szakaszhoz képest. Ez azért fontos mert ezekre a területekre kiemelt figyelmet kell fordítani, és az ezzel kapcsolatos minden észrevétel új lesz. A Holcim ezt a kapacitásbővítés kapcsán „elfelejtette” megtenni, holott nagyon komoly változásról van szó. Lássuk, hogy me-

Gyerekeik egészségét féltik a legtöbben lyek azok a tényezők amelyek változtak, de a cég nem hívta rá fel a figyelmet és csak az előzetes dokumentáció és a részletes összevetéséből derül ki: A fő kibocsátó (kémény) paraméterei megváltoztak. Az előzetes szakaszban a térfogatáram: 305 ezer m3/óra, az átmérő 17,34 m2, a magasság 122 méter. Mindez a részletes szakaszban 343 ezer m3, 12,56, ill. 115 méter. Az előzetes szakaszban 90 db pontforrással számol, a részletes szakaszban 122 (!) darabbal. Az előzetesben tüzelőanyag felhasználásra 125 ezer tonna szenet vagy (!) 112 ezer tonna petrolkokszot illetve 3.600 ezer m3 földgázt ad meg. Ugyanezek a számok a részletesben: 15 ezer tonna szén és 79 ezer tonna petrolkoksz, valamint 3.200 ezer m3 földgáz ( tehát a környezeti szempontból kedvezőbb földgáz is csökkent) Az adatokat a teljesség igénye nélkül állítottuk össze, hiszen ez nem a mi feladatunk, csak rá kívántunk mutatni néhány változásra az előzetes szakaszhoz képest, és arra, hogy bemutatásának hiánya – mely kötelező eleme a hatástanulmánynak – formai hibának minősül. &ATURA 2000

A határozat leírja, hogy a Felügyelőség kikéri a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakértői véleményét három kérdésben: „1./ A szállítószalag kivitelezése és üzemelése, üzemeltetése veszélyezteti-e a !ATURA 2000 területek jelölő fajai és élőhelyei kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását? 2./ Amennyiben a fenti kérdésre adott válasza igen, meghatározhatóak- e olyan korlátozások,- és melyek ezek - amelyek előírásával és betartásával elkerülhető a jelölő fajok illetve élőhelyek jelentős károsodása? 3./ A telepítendő gyár kapcsán tervezett fásítás megoldja-e a tájba illesztés kérdéskörét?”

A határozat is leírja a DI&P véleményét, mely szerint a szállítószalag Natura 2000-es területet érintene, valamint, hogy „az optimalizált szállítósor nyomvonala mindösszesen 240 m hosszban érinti…4 faj élőhelyét”. Majd megállapítja, hogy a korábbi nyomvonal 9 faj élőhelyét érinti, és hogy a károkozás minimális. A Felügyelőség és a DINP is szerepzavarban van, ismét idézzük korábbi szakvéleményünket: „A 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 10. § (2) bekezdése alapján:” A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illetőleg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítja a !atura 2000 területet, továbbá - a 4. § (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival.” A fenti jogszabály nem csak a beruházó számára, hanem a környezetvédelmi hatóság számára is rendelkezik, azaz függetlenül attól, hogy mekkora mértékű a beavatkozás, amennyiben az károsítja a !atura 2000-es területet, úgy a hatóság nem adhat engedélyt a tevékenységre. A szállítószalag építése és üzemelése kétségkívül károsítja az !atura 2000-es területet.” Lehet hogy a mi szemünkkel van baj, de mi úgy látjuk, hogy a jogszabály nem azt írja, hogy a minimális károsítás megengedhető. Nem. Azt írja, hogy a hatóság akkor engedélyezhet, ha nem károsítja a NATURA 2000-es területet. A Felügyelőség részéről bevont szakértő szó szerint így nyilatkozik a határozatban: ” Az új gyár kapcsolódó beruházásaként a gyár és a Kecskekői-kőbánya között tervezett távolsági szállítószalag egy-egy viszonylag rövid szakaszon érintené az európai közösségi jelentőségű !atura 2000 hálózathoz tartozó HUDI 10003 területkóddal Gerecse néven kijelölt madárvédelmi (SPA), valamint HUDI 20018 kóddal ÉszakGerecse néven jelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési (pSCI) területet…..a természetvédelmi károkozás minimális” Tehát van károkozás, minimális e vagy sem az számunkra érdektelen. Sem a DI&P, sem a Felügyelőség nem írhatja felül a jogszabályt és nem mondhatja, azt, hogy a minimális „azért még bele fér”, nem puhíthatják fel a jogszabályt! A fentiek alapján látható, hogy a szakértőként bevont DINP nem a jogszabályoknak megfelelő szakvéleményt adott, és a Felügyelőség ezt jogszabály ellenesen fogadta be. Natura 2000 területen minimális károkozás sem engedélyezhető, mert azt a jogszabály tiltja. Tájképi hatás: hangyanézetből még oké is lenne

A DINP szerint a kedvezőtlen tájképi hatá-

2007. nov. - dec.

17

sok enyhítése érdekében tervezett fatelepítést megfelelőnek tartja. Megnyugodtunk. Nos amennyiben a szakértő DINP bemutatja, hogy egy maximum 30 méteres többszintű fasor, hogyan képes elrejteni egy 115 méter magas kéményt, valamint 50-7090 méter magas tömbszerű épületeket, amelyek közel 4 hektáron helyezkednek el, akkor el tudjuk fogadni a „szakértői” véleményt, egyébként nem. Azt is fontosnak tartanánk, hogy ha a DINP bemutatná, hogy a fák az első – mondjuk tíz – évben miként takarják el a gyárat és épületeit. Szeretnénk azt is megtudni, hogy a síkságon lévő gyárat, hogyan rejtik el a szem elől a fák a környező magaslati pontokról – ahol turisztikai kilátóhelyek és lakóházak is állnak. Lehet, hogy a DINP szakértői ezt elfogadhatónak tartják, de mi nem tudunk azonosulni a véleményükkel. A jogszabály így fogalmaz: az 1996. évi LIII. Törvény 6.§ (2)2 bekezdés alapján : ” A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.”. Ebbe a gyár – takarófásítással vagy anélkül – nem fér bele. Porkibocsátás: hihetetlen felügyelőségi húzás

A határozat 6. oldala szerint (4.3. pont) „ A cementgyártáshoz kapcsolódó porleválasztó rendszerek kibocsátó forrásaira (p2-p5 és P7-P121) vonatkozó határérték szilárd szennyező anyag esetén:amennyiben a tömegáram 0,5 kg/h vagy alatti : 150 mg/m3; amennyiben a tömegáram 0,5 kg/h fölötti : 50 mg/m3” Ez azért elfogadhatatlan, mert a hatástanulmány így ír (113.oldal):”A pontforrások várható kibocsátása 5-20 mg/m3 körül várható. A cég a hatástanulmányban mindenütt az 5-20 mg/m3-es értékkel mutatja be a pontforrások kibocsátását, és így tesz a 3.1.1.2 mellékletben (A helyhez kötött légszenynyező pontforrások főbb kibocsátási adatai). Ahol a fenti pontforrások mindegyikére 520 mg/m3 közötti kibocsátást ír szilárd szennyező tekintetében. Mit tesz erre a Felügyelőség? A hatástanulmány tartalmával nem törődve lényegesen enyhébb határértéket szab meg, holott a szálló por kibocsátás az egész üzem kritikus pontja volt! Hasonlóképpen jár el a fő pontforrás a P 1 tekintetében is a cég mindenütt a 20 mg/m3 vállalja, és írja a hatástanulmányban, a Felügyelőség azonban a 30mg/m3-t engedélyezi. Ügyes trükk amivel ismét a Holcim Zrt járna jól. Viszont a civilek és az önkormányzatok is az alapján véleményezték a

18

2007. nov. - dec.

figyelembe vesszük, hogy a térség pontforrásainak összes eddigi kibocsátása 69 tonna ( lásd észrevételeinkben) A cég tehát a határozatban foglaltak szerint lényegesen több szennyező anyagot bocsáthat ki – jogszerűen – mint amennyit a hatástanulmányban leírtak és kiszámítottak. Ebből az következik, hogy a hatásterület számítás, az abból levont következtetések nem helytállóak. Nyilvánvaló, hogy a cég – már csak profitorientáltsága miatt is – ki fogja használni a határozatban foglalt enyhébb határértékeket. Így viszont a hatásterület számítás nem elfogadható, annak újraszámítása szükséges!

Évi egymillió tonna széndioxidot bocsátana ki az új cementgyár, amire még a hazai iparnak sincs szüksége hatástanulmányt, ami abban írva volt. És a szerint a várható kibocsátás 5-20 mg/m3 között van szilárd porra. Elvégeztünk egy számítást, amivel azt számoltuk ki, hogy a felügyelőség „apró tévedése” mennyit is jelent a környezet terhelés szempontjából. A Holcim és a hatástanulmány állításai szerint a Nyergesújfalui gyár kibocsátása 44177 t/év lesz. Igen, ám de ha a Felügyelőség által adott engedély alapján számítjuk ki a kibocsátható porszennyezést akkor teljesen más képet kapunk. A 44-177 tonna helyett a gyár megengedhető kibocsátása mintegy 408 tonna/év lesz. Ez figyelembe véve a térség szálló por szennyezettségét döbbenetesen nagy szám. Különösen akkor, ha

Megdöbbentő a Felügyelőségnek azon hozzáállása, hogy a hatástanulmányban foglaltaktól eltér, és enyhébb határértékeket szab meg. Nem érthető, hogy ilyen hozzáállással a Felügyelőség hogyan képviseli a környezeti érdekeket. Hatásterület számítás: jó – mert titkos – modell, jó kis számok

A határozat 37.oldalon leírja a hatástanulmányban szereplő terjedésszámításokat és magáévá teszi a Holcim-Imsys páros hatásterület számítását. Annak ellenére, hogy a civil szervezetek Sámi Lajos, levegővédelmi szakértő által elkészítették a hatásterület ellenőrzését és azt találták, hogy az nem egyezik a Holcim számításával. Az IMSYS Kft. a mai napig nem volt hajlandó közölni, sem a hatástanulmányban, sem a Sámi Lajossal történt egyeztetés során, sem a közmeghallgatáson sem semmilyen formában, hogy a szoftver milyen bemenő paraméterekkel számol, milyen matematikai modellt alkalmaz, stb. Nem tud-

A civileknek van igazuk az ombudsman szerint – Mint ismeretes a Környezetvédelmi Felügyelőség 120 ezer forintot kért a civil szervezetektől a Nyergesújfaluba tervezett cementgyár dokumentációjának lemásolásáért. Az adatvédelmi ombudsman a hatóság eljárását nem fogadta el, és felszólította a Környezetvédelmi Felügyelőséget, hogy az adatkérést teljesítse. Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalásában leszögezte, hogy a civil szervezetek több jogszabály alapján is kikérhetik az adatokat. Amennyiben ügyféli jogállásukra hivatkoznak, úgy illetékmentességüknek köszönhetően ingyen meg kell, hogy kapják a dokumentum másolatát. Amennyiben közérdekű adataként kívánnak hozzájutni, úgy a Felügyelőség a másolás során felmerülő tényleges költségekért kérhet csak térítés (a jelenlegi piaci árok 6-10 ft/oldal). Háttér:A környezetvédő szervezetek, miután értesültek arról, hogy a cég benyújtotta a tervezett gyár környezeti hatástanulmányát, kérték a felügyelőséget, hogy a dokumentációt elektronikus formában kérje ki a cégtől. A Felügyelőség szóbeli tájékoztatása szerint azonban: „a Holcim vezetősége úgy döntött, hogy a hatástanulmányt elektronikus formában nem adja ki”. Ekkor, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, mint ügyfél kért egy példányt a hatástanulmányból. A Felügyelőség azonban levelében 100 forintos illetéket kért minden egyes lemásolt oldal után (1200 oldalas anyagról van szó), úgy hogy a közhasznú szervezeteket illetékmentesség illeti meg. !ádor Tamás, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnökségi tagja ezek után a Holcimtól is kérte a hatástanulmány digitális változatát, ám azt a cég továbbra sem volt hajlandó kiadni, hanem találkozót ajánlott ahol „betekinthetünk a dokumentumba” és ahol „tájékoztatni kívánnak”. Nyilvánvaló, hogy egy 1200 oldalas szakmai anyagot nem lehet egy találkozó során kielemezni. Különösen úgy nem, hogy a civil szervezetek szakértői az ország különböző egyetemeiről (Veszprémi Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem, stb.) először a teljes dokumentációt kívánják megismerni és nem a cég szóbeli véleményét.

juk meg például, hány pontforrásra számol, hogyan veszi figyelembe a meteorológiai paramétereket, nem tudjuk figyelembe vette e a domborzatot, ha igen akkor azt milyen formában stb. Mindez azt jelenti, hogy a számítása nem ellenőrizhető. Amíg a Holcim nem hozza nyilvánosságra a alkalmazott modellt ismérveit és az alkalmazott paramétereket, addig a modellszámítást nem tudjuk elfogadni. A Felügyelőségnek feladata és kötelessége lett volna észrevételeink alapján ellenőrizni a modellszámítást. Amíg ezt a Felügyelőség nem teszi meg, addig szakmai munkája értékelhetetlen. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez a kérdés az egész gyár megítélést illetően alapvető jelentőségű, és amíg szakmai alapon nem került tisztázásra addig az egész hatástanulmány nem elfogadható. A Felügyelőség ellenőrzését – sőt egyre inkább úgy érezzük, hogy egy valóban független

ZÖLD SOROK

szervezet ellenőrzését – elengedhetetlennek tartjuk. A cég anyagilag – pontosabban 70 milliárd forint értékbe – érdekelt abban, hogy a modellszámítás az IMSYS által számított verziót igazolja. Ekkora összegről lévén szó, pedig hatalmas naivság a hatóság részéről, hogy a modellszámítást nem ellenőrizte. Ugyanis ha a civilek kritikája megalapozott, akkor a Holcim Hungária Zrt. eleshet egy 70 milliárd forintos összegtől Ezt figyelembe véve legalábbis aggályos, hogy a Felügyelőség a számítást nem ellenőrizte, és a hatástanulmányban szereplő adatok – a paraméterek hiánya miatt – ellenőrizhetetlen. A fentebb leírtak fényében javasoljuk, hogy a T. Főfelügyelőség a Holcim Zrt. egységes környezethasználati engedélykérelmét utasítsa el, a határozatot semmisítse meg.” Összeállította – !. T. – !. M

Alapító és Kiadó: Dorogi Környezetvédelmi Egyesület Felelős szerkesztő: &ádor Tamás Szerkesztőség címe: 2510 DOROG, Mátyás király u. 1. T/F: 33-470-414 (üz.rögz.) és (30) 480-1145 e-mail: [email protected] www.dkegy.hu

DKE IRODA – környezeti tanácsadás, ELEMLEADÁS!

A DKE környezeti tanácsadó irodájában várjuk kérdéseiket környezetvédelmi kérdésekben, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, illetve bejelentéseiket bármilyen környezeti problémáról. Mostantól AZ ELHASZ&ÁLÓDOTT ELEMEKET IS LEADHATJÁK a dorogiak, kistérségiek nálunk. Irodánkat felkereshetik személyesen a Mátyás király u 1. szám alatt, vagy telefonon a 06-33-440-288-as számon (ha nem veszik fel: 06-33-331-561), Hétfő-szerda 9-14 óra között; e-mailen: [email protected].

A Holcim a gyerekek makett-szeretetét kihasználva próbálja megszerettetni velük és szüleikkel az idomtalan, szennyezőanyagtermelő gyármonstrumot

Kiadványunk támogatói:

Zöld Forrás Program

TEMETKEZÉS

ESZTERGOMI KEGYELETI KFT.

Irodánk: 2510 Dorog, Bécsi út 36. Tel./fax: 06-33/441- 444 Ügyelet éjjel-nappal: 06-70/325-15-32 Irodánk: 2500 Esztergom Belvárosi temető, Petőfi S. u. 46. Tel./fax: 06-33/404 - 444 Ügyelet éjjel-nappal: 06-70/325-15-32 Mobil:06-70/325-15-29;06-20/357-15-66 2007. nov. - dec.

19

yílt Levél

Fodor Gábor Környezetvédelmi Miniszter Úr részére

Tisztelt Miniszter Úr! – Immáron több mint két esztendeje, tart a Holcim Hungária Zrt. környezetvédelmi engedélyezési eljárása. Ez időszak alatt mélyen megrendült a minisztérium alá tartozó szervek (és más államigazgatási intézmények) elfogulatlanságába és szakmai megbízhatóságába vetett hitünk. A két év alatt megtapasztaltuk a környezeti információk visszatartását, az állampolgárok véleményének figyelmen kívül hagyását. Azt, hogy a hatóság következetesen a beruházó véleményét, érveit, szakértői preferálja az állampolgárok és önkormányzatok hasonló rangú érveivel és szakértőivel szemben. És végül, az a benyomás alakult ki bennünk, hogy a hatóság döntéseiben nem elfogulatlan, sem a környezet, sem az állampolgárok érdekeit nem veszi kellő súllyal figyelembe. Ön nemrég került a környezetvédelmi tárca élére. Egyetlen bizodalmunk, az Ön tisztessége. Kérjük, hogy a környezetvédelmi hatóság megtépázott tekintélyét állítsa helyre, úgy hogy annak döntései elfogulatlanok legyenek és a környezeti szempontokat érvényesítse. Kérjük alábbi észrevételeink alapján, hogy vizsgáltassa felül a tervezett cementgyár környezetvédelmi engedélyezési eljárását, mert megítélésünk szerint az a magyar jogállam megcsúfolása. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk a hatósággal kapcsolatos aggályainkat. A bővebb tájékoztatás végett csatoljuk az eddigi észrevételeket, fellebbezési anyagokat. 1./ a környezeti információk visszatartása: Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, mint ügyfél kikérte a részletes környezeti hatástanulmányt, mint közérdekű adatot. Ezért a Felügyelőség 120 ezer forintot számolt volna fel. Az ombudsman állásfoglalásában a dokumentum kiadására kötelezte a hatóságot, amely mind a mai napig nem érkezett meg. A késlekedés hátráltatta a civil szervezeteket, hogy részt vegyenek a környezeti döntéshozatali folyamatokban, észrevételeiket megtegyék,

holott ennek elősegítése az Aarhusi konvenció alapján is kötelessége a Magyar Államnak.

2./ Különbségtétel a szakmai vélemények között. Számos esetben fordult elő, hogy a hatástanulmány és az önkormányzatok, civilek által felkért szakvélemények szöges ellentétben álltak egymással. A Felügyelőség anélkül, hogy ellenőrizte volna az állításokat, számításokat, minden esetben a cég véleményét tette magáévá.

3./ Az espoo-i egyezmény alapján a szlovák fél is érintett az ügyben. A hatóság ugyanakkor a szlovák féllel csak a Holcim álláspontját ismertette, a civilek szakértői által vitatott pontokat elhallgatta a szlovák fél elől. Ez veszélyes precedens jelenthet, ami azért különösen aggályos, mert Magyarország legtöbbször hatásviselő fél az ilyen esetekben (Szentgotthárd, Verespatak, Tőketerebes, stb.)

4./ A második szakaszban, a civilek által benyújtott közel félszáz oldalnyi szakmai véleményt a Felügyelőség egyáltalán nem vizsgálta, arra hivatkozva, hogy azok a kérdések az előzetes szakaszban már felmerültek. Ez nem állja meg a helyét és ellenkezik a kormányrendelettel is.

5./ Az helyi jegyzők, mint szakhatóságok véleményét a hatóság figyelmen kívül hagyta, holott sem joga, sem lehetősége felülbírálni a szakhatóságok véleményét

6./ Talán a legsúlyosabb – a demokratikus jogállamot leginkább romboló – pontja az eljárásnak a helyi népszavazások kérdése. Ön a Napkelte Kereszttűz című műsorában (2007.11.08.) a Szerencsi-ügy kapcsán elmondta, hogy amennyiben a helyiek nem kívánják az ottani szalmatüzelésű erőművet, úgy egy népszavazás során azt elutasíthatják. Álláspontja egy valódi demokrata véleménye. Ezért is kérjük Öntől, hogy a Nyergesújfalura tervezet cementgyár ügyében tartott

érvényes és eredményes elutasító népszavazásoknak szerezzen érvényt. A hatóság ugyanis sehol és semmikor nem volt hajlandó figyelembe venni több tízezer állampolgár népszavazáson kifejtett akaratát.

7./ A szubszidiaritás elve szerint a döntéseknek az állampolgárokhoz legközelebb kell megszületnie. Nem értjük tehát, hogy a települések, népszavazások, kistérségi tanácsok és a megyei közgyűlés elutasító döntéseit a Felügyelőség miért nem veszi figyelembe, és ezzel szemben, miért tartja fontosnak a határozatában is több ízben rögzítendőnek a Regionális Fejlesztési Tanács elnökének támogató nyilatkozatát, amelyet ismereteink szerint a Civil Egyeztető Fórum, de talán a Tanács maga sem tárgyalt. 8./ Számos civil szervezet, magánszemély és önkormányzat is kérte a közmeghallgatások időpontjának olyan megválasztását, amelyen a lakosok részt tudnak venni (mert a hétköznap délelőtt nem a megfelelő időpont). A hatóság ennek ellenére a saját kényelmét, vagy éppen a beruházó érdekét szem előtt tartva jelölte ki az időpontokat, figyelmen kívül hagyva a hatékony tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.

9./ Mindezeken túl, a tervezett gyár felépítése ellen jogszabályok szólnak. Engedélyezése a jogállamiság megcsúfolása. Ezt bizonyítékokkal támasztották alá, mind az önkormányzatok, mind a civil szervezetek szakértői. A Felügyelőség azonban ezeket az észrevételek figyelmen kívül hagyja. Mi az oka ennek? Sorolhatnánk tovább a példákat, a csatolt anyagból azonban Ön és szakértői számára számos új és újabb momentum, tény derül majd ki. Kérjük Öntől ismét az eljárás ellenőrzését és a hatóság munkájának megtisztítását, ezáltal a minisztérium jó hírének, hitelességének és tisztességének helyreállítását a helyi civil szervezetek és állampolgárok nevében. Kelt: Esztergom, 2007. november 8.

Szuhi Attila – Válaszúton Alapítvány, Holop István – Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédelmi Egyesület, Szendi Gábor – Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, !ádor Tamás – Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, Schiffer András – Védegylet Egyesület

Kellemes, szép karácsonyi ünnepeket és álmokat beteljesítő, boldog új esztendőt kíván mindenkinek

20

a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület és a Zöld Sorok szerkesztősége!

2007. nov. - dec.