A Dorogi Kistérségi Társulás könyvtárainak mozgókönyvtári ellátásáról

T É K A T É MA A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA

XIX. évfolyam, 3. szám, 2008. május-június A Dorogi Kistérségi Társulás könyvtárainak mozgókönyvtári ellátásáról A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás területén 14 község található. Négy könyvtár került föl a nyilvános könyvtárak jegyzékére, egy (Csolnok) szünetel. Több község könyvtári ellátását korábban a Bányász Szakszervezet oldotta meg, ezek különösen nehéz helyzetbe kerültek. Ebben a kistérségben mindenképpen indokolt lenne a mozgókönyvtári ellátás biztosítása.1 A községi könyvtárak helyzete többnyire stagnált, de további községek (Úny, Máriahalom) könyvtárai zártak be az elmúlt évben. Így kifejezetten örvendetes fejlemény, hogy 2008. május 20-án a Dorogi Kistérségi Társulás úgy döntött, hogy felveszi ellátandó feladatai sorába a mozgókönyvtári feladatokat. A normatíváról eddig mindig a költségvetési törvény rendelkezett, amely kimondja, hogy csak azok a könyvtárak igényelhetik, amelyek nincsenek rajta a nyilvános könyvtári listáján, és szolgáltatást vásárolnak egy nyilvános – megyei vagy városi – könyvtártól. A kistérségben tíz ilyen könyvtár található. Az értekezleten mind a tíz önkormányzat megszavazta a mozgókönyvtári feladat ellátást. A hálózat központjául az Arany János Városi Könyvtárat bízták meg. A megállapodás szerint a központi könyvtár a normatív támogatás 20%-át kapja meg az alábbi megosztásban: - 10%-ot dokomentumbeszerzésre - 10%-ot fenntartásra és működésre fordíthat.

1

Takács Anna: A mozgókönyvtári ellátás helyzete Ko máro m-Esztergo m megyében = Téka Téma, 2007. 1. sz. p. 1– 2.

2008. június 1-je a mozgókönyvtári szolgáltatás megkezdésének időpontja. A normatív támogatás időarányos részét (50%-át) lehet felhasználni, ami 6,5 millió Ft. Az összeget a tíz települési könyvtár szoftver, hardver rendszerének kialakítására, valamint a központi könyvtárban a szükséges informatikai eszközök és szoftverek kiegészítésére használjuk fel. Ezzel egyrészt mind a tíz településen biztosított lesz legalább egy internetes számítógép, másrészt megnyílik a lehetőség az egyes települések állományának számítógépes feldolgozására, majd a számítógépes kölcsönzésre. A kistérségi szolgáltató helyi TextLib munkaállomásokat is meg fogják vásárolni minden településnek. Ezt az előzetes tervek szerint közös honlap és katalógus elkészítése követi majd. Következő ülésén a Kistérségi Társulás a 33/2008.(05.29.)sz. társulási tanácsi határozatban létrehozta a térségi mozgókönyvtári szolgáltatást Annavölgy, Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Máriahalom, Nagysáp, Sárisáp, Tokodaltáró, Úny települések részvételével. A térségben Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Tokod szerepel a nyilvános könyvtárak listáján, így ők nem igényelhetik a normatívát. Rendkívül örvendetes, hogy a térség kisebb településein is megindulhat a könyvtárak fejlődése. Noha helyzetük eltérő, mind a technikai fejlesztés, mind a szakmai segítség elkél ezeken a településeken. Ugyanakkor arra is oda kell majd figyelni, hogy a nagyobb települések jól működő könyvtárai is tovább fejlődhessenek, indokolt esetben megőrizve teljes önállóságukat. Mucha Ildikó Arany János Városi Könyvtár, Dorog

KÖNYVTÁRAINK ÉL ETÉB ŐL

2


Helytörténeti kalandozás Mátyás király korában Május végén, budavári és visegrádi kirándulással fejezték be a Helytörténeti kalandozás Mátyás király korában című projektet a komáromi könyvtárosok. Mi is volt ez a „kalandozás”, hogyan zajlott le a több hetes rendezvénysorozat? A Jókai Mór Városi Könyvtár a Reneszánsz éve alkalmából programsorozatot szervezett a történelmet szerető gyerekeknek. A város iskoláiból hívtunk érdeklődő tanulókat (iskolánként öt-öt főt), akik éppen ezt a korszakot tanulják történelemből és irodalomból. A projekt célja: 1. Komárom és környéke helytörténetének, a reneszánszkori Magyarország művelődéstörténetének élményszerű megismerése, személyes tapasztalatok és önálló ismeretszerzés útján, 2. Az átélt élmények erősítsék a gyerekekben hazájukhoz, szülővárosukhoz való kötődést, 3. A közös feladatok, a csoportmunka segítse elő új barátságok kialakulását, és fokozzák a gyermekekben az összetartozás érzését. Eredetileg az észak-komáromi magyar tannyelvű iskolák tanulóit is szerettük volna bevonni, de szervezési okok miatt ők nem tudtak részt venni ebben a programban. (Számukra a komáromi napok ideje alatt rendeztünk egy közös Mátyás-mesevetélkedőt.) Első alkalommal Észak-Komáromba kirándultunk, átsétáltunk az Erzsébet-hídon. Mácza Mihály muzeológus-történész kalauzolásával végigjártuk a történelmi nevezetességeket, felkerestük azokat a helyeket, amelyek Hunyadi Mátyás komáromi tartózkodásához kapcsolódnak. Meglátogattuk a Duna Menti Múzeum kiállításait, megnéztük az Európa Udvar e témához köthető épületét, szobrait. A kirándulás egy korabeli lakomával zárult: cipóban tálalt levest ettünk, melyben nem volt krumpli, paprika, paradicsom, kukorica; csak hús, és olyan zöldségek, melyek a 15. században ezen a vidéken megteremtek. A szakácsnak a könyvtárosok segítettek a „felkészülésben”. Míg a lakomára vártunk, Galeotto Marzio könyvéből olvastunk fel részleteket a királyi udvar étkezési szokásairól. A gyerekek másolatot kaptak Baranyay József: Fejedelemjárás Komárom vármegyében című könyvének Mátyás korával foglalkozó fejezetéről, hogyha valamire nem emlékeznének a látottak közül, otthon bármikor utána nézhessenek.

A program következő rendezvényére a gyermekkönyvtárban került sor. Először megbeszéltük a komáromi élményeket, utána élelmiszereket válogattunk. A kérdés az volt, hogy Mátyás korában mi kerülhetett a király asztalára, mi kerülhetett a nép asztalára, s vajon mit nem ehettek még akkor elődeink, amit manapság fogyasztunk? A kóstolóval egybekötött tálalás mindenkinek tetszett, (ízlett is!), közben további ételekkel ismerkedhettünk meg a középkori szakácskönyvek receptleírásai alapján. A program ideje alatt könyvkiállítás volt a gyermekkönyvtárban. A kiállított könyvekről bibliográfiát kaptak a gyerekek, hogy akinek kedve van utána olvasni egy-egy témának, könnyen megtalálja. Mialatt a társasági élet szokásairól beszélgettünk, egyszer csak megjelent egy jelmezes társaság: Gábor Klára és reneszánsz csoportja. Hamarosan felcsendült a vidám reneszánsz muzsika, és a gyerekeket bevonva megkezdődött a korabeli táncóra. Ez a délután is derűsen, sok-sok élménnyel gazdagodva telt el. Az újabb gyermekkönyvtári foglalkozás résztvevőinek ügyes kezekre, és sok-sok türelemre volt szüksége. Miután beszélgettünk Mátyás király könyvtáráról és a corvinákról, Ölveczky Gábor grafikus a kódexírás-másolás gyakorlati oldalával ismertette meg a gyerekeket. Bizony, nem volt könnyű lúdtollal, kihegyezett náddal, tustintával írni! A miniatúra és az iniciálé rajzolása sokkal könnyebb, mint a sűrűn vonalazott lapokat teleírni egyenletes, szép betűkkel – kihegyezett tollal, vagy náddal! Volt is tintapaca bőven, de ettől nem csüggedtek el a kis „kódexmásolóink”! A következő úti cél a tatai vár és környéke volt. „Ha egy futó pillantást vetünk is a tatai és komáromi tündérpalotákra s azok remek vidékére, elképzelhetjük, hogy Mátyás milyen boldog volt, ha idejöhetett pihenni és szórakozni. Komáromban és Tatán sokszor rendeztek fényes lovagjátékokat, nagyszerű halászati és vadászati kirándulásokat, néha zajosabb mulatságokat is, amikor szép játék, magyar tánc járta. Egyik kedvenc mulatsága volt Mátyásnak és udvarának az aranykacsa-játék, amelyet a Tata-vidéki nép napjainkig fenntartott az aranykacsa mondájában. E monda szerint a rómaiak idejéből fennmaradt vízvezeték kőcsöve a föld alatt Tatától elvezetett egészen a


Pannon várig (Brigetio). Mátyás király és környezetének egyik mulatsága az volt, hogy egy fából készült, aranyozott kacsát eresztettek Tatán a vízvezeték csövébe, s aztán lóháton Ószőnyig vágtattak, és bevárták, míg az aranykacsa előbukkan a vízvezeték csövéből. Bent a palotában Mátyás és Beatrix gazdag lakománál ült, közben a hegedősök, kobzosok, citerások és hárfások vitézi dalokat játszottak és énekeltek. Majd zajosabb mulatságok is következtek, amikor a királyi udvar vadászatra indult, vagy vadászatról tért haza. Ilyenkor fényes felvonulásban gyönyörködhettek a komáromiak és a tataiak.” (Részletek Baranyay József könyvéből.) Az elővárosi vonattal utaztunk Tatára, hogy útközben láthassuk azt a tájat, ahol egykor a brigetioi vízvezeték húzódott, és Mátyás vitézei a fenti játékot játszhatták. A tatai vármúzeum középkori kiállításának megtekintése után az egyik bástyán tartottunk pihenőt. A gyerekek egy kis „színi előadást” rögtönöztek, Vörösmarty Szép Ilonka című költeményét adták elő, mely nagyon illett a tatai helyszínhez. A gyerekek kérésére a könyvtárosok is beöltöztek, és eljátszották Szép Ilonka történetét. Természetesen nem maradt el a tóparti séta és a fagylaltozás sem! A „Mátyás-projekt” záró programja a budai és visegrádi kirándulás volt. Először a budai várban sétáltunk, majd felkerestük a Budavári Palotában az Országos Széchényi Könyvtár „Csillag a holló árnyékában – Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon” című kiállítását. Egészen más szemmel nézték gyerekeink a kiállított kézzel írott kódexeket, miu-

3


tán már ők is kipróbálták a kódexmásolók nagy ügyességet és türelmet kívánó munkáját! A kiállítás előterében több, foglalkozásokhoz összeállított anyagot találtunk: lehetett kódexlapot másolni, társasjátékozni, bábozni. A legnépszerűbb a reneszánsz ruhatár volt. Szinte minden tanuló beöltözött, kipróbálta, milyen lehetett várkisasszonynak, lovagnak, szerzetesnek lenni. Délután Mátyás király visegrádi palotáját látogattuk meg. Nagyon érdekes volt a kiállítás, a palota egyes részei, a híres szökőkút, a középkori konyha. Mindnyájunknak a középkori kert tetszett a legjobban. A csodás virágok, a termő fügefa, a fűszeres és gyógynövényes kert, a lugasok, kutak mind nagy hatással voltak ránk. Elképzeltük, hogy egykor Mátyás és Beatrix is itt sétálgatott, élvezve a nyíló virágok édes illatát. Késő délután indultunk haza. A nagy meleg miatt a fagylaltozás sem maradhatott el. Komáromba érve azzal búcsúztak a gyerekek, hogy jövőre is szervezzünk ilyen programot! A programban résztvevő könyvtárosok mind úgy gondolják, hogy a Mátyás-projekt elérte a kitűzött célját, de kíváncsiak vagyunk a gyerekek véleményére is. Nyáron meghívjuk őket egy fénykép-nézegető, beszélgetős találkozóra. Ez alkalommal ötleteket is gyűjtünk a következő programhoz. Komárom történelme, irodalmi és művészeti élete bőséges forrás további „kalandozásokhoz”. Természetesen minden program tervezésekor az olvasás megszerettetése, az önálló ismeretszerzésre nevelés a könyvtárosok elsődleges célja! György Károlyné Rabi Lenke Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom

Nemcsak a húsz éveseké a világ(háló)! Egy éves a Tatabányai NetNagyi Klub Tavaly augusztusban gyűltek össze először Tatabányán a Városi Könyvtárban az internet felnőtt korú rajongói. Előtte rövid idővel készült egy ide kapcsolódó honlap: http://www.netnagyiklub.hu, amely folyamatosan változik, reményeim szerint egyre inkább előnyére. Tartalma egyrészt a tanfolyami oktatást szolgálja, másrészt képes beszámolót ad a klubrendezvényekről. Az ötlet megvalósulását kettős cél motiválta: lehetőséget teremteni az érdeklődőknek az ismeretek frissítésére, bővítésére a képzések után is – újabb tanfolyamok

nélkül. Másrészt teret kívántunk adni összejövetelekre mindazoknak, akik intézményünk keretei között ismerték és kedvelték meg a számítógép/internet használatát, de szeretettel látunk más látogatókat is. Megjelentünk az IWIW-en is, onnan is csatlakoztak hozzánk virtuális és valódi klubtagok. Általában havonta egy találkozónk van, amelyeket (az elsőt kivéve) a postai és nyomdai költségek teljes megtakarításával, elektronikus úton hirdetünk meg: A klub honlapjának nyitó oldalán mozgó szövegként megjelenik az


aktuális rendezvény időpontja, és a feliratkozott tagok e-mailben külön meghívót kapnak. Ehhez hasonlóan értesülnek IWIW-es ismerőseink is a soron következő találkozóról azzal a kiegészítéssel, hogy nekik a honlap újdonságaira szoktam még felhívni a figyelmet. 42 olyan tagunk van jelenleg, akik – ha nem is minden alkalommal – de általában személyesen is eljönnek. Nagy gondban is lennénk, ha mindenki mindig részt tudna venni a rendezvényen! Ideiglenes Ságvári úti könyvtárunkban ugyanis ennek a létszámnak már a fele is telt házat jelent. Virtuális tagjaink száma ennél jóval nagyobb. Velük általában a nagy távolság miatt csak a honlapon keresztül és időnként levélben tartjuk a kapcsolatot. Az ország távoli részeiről sok olyan levelet kaptam már, amelyben hangot adnak irigységüknek, amiért Tatabányán van, az ő nagy városukban pedig nincs ilyen klub. Programjaink tartalma is változott az elmúlt év során. Kezdetben a honlap újdonságaiból mutattam be projektor segítségével néhány szórakoztató, nagyszerű anyagot vagy hasznos, különleges tudnivalót. Emellett a felmerülő problémákra, kérdésekre válaszoltam, mutattam be megoldási javaslatot. Már az elejétől nyitva állt a lehetőség minden tag részére, hogy megossza a társasággal valamilyen számítógépes/internetes élményét, sikerét, felfedezését. Ha nem is voltak sokan a megszólalásra vállalkozók, azért többször is hallhattunk különféle személyes beszámolókat. Ezek az események is hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült a számítógépes tudásról eloszlatni azt a tévképzetet, hogy idős embereknek bevehetetlen várat jelent. Néhány hónappal az alakulást követően csatlakozott hozzánk az IWIW-ről Csáki István, aki ezután minden alkalommal

4


eljött, és kérésemre saját előadásával, bemutatójával szintén hozzájárult a programok sikeréhez. Néhány hónapja már nem adok tájékoztatót a honlap újdonságairól, mivel a rendezvényt megelőzően már feltöltöm a webhelyre, ezért megismerhető önállóan is otthon. Helyette inkább valamilyen informatikai program használatát és bizonyos műveletek alkalmazását mutatom be. Tapasztaltam, hogy „készülnek” a netnagyik a programra. Megjegyzéseik is hozzájárultak ahhoz, hogy a honlap szerkezete egyre átláthatóbbá, technikai megoldásai egyre jobbá váljanak. Visszatekintve az elmúlt esztendőre, sok szép élménnyel lettünk gazdagabbak. Láthatóan nyílt és barátságos emberi kapcsolatok alakultak ki. Süteményt, innivalót hoznak a klubtagok a foglalkozásokra, kávét főzünk a résztvevőknek. Hogy mennyire jól érzi magát mindenki, azt az is mutatja, hogy a szombati 15 órás kezdést 18 órakor még nem lehet berekeszteni, annyi személyes beszélgetnivaló és kérdés akad még ekkor is. Tanácsokat adnak egymásnak is azokban a kérdésekben, amelyikben egyikőjük jártas, a másik viszont még csak érdeklődő. A jövő év elején bizonyára ideálisabb körülmények közé kerülhetünk, amikor könyvtárunk visszaköltözik a felújított, kibővített Népházba. Két éves születésnapunkon bemutatkozunk a városban a klubtagok különféle alkotásaival, és azokkal a történetekkel, amelyek az elmúlt időszak szép emlékeit, sikereit illusztrálják, hogy a kívülállók is láthassák, érdemes felnőtt fejjel, munkahelyi ösztönzés nélkül is meghallani az idők szavát. Szilassi Andrea Városi Könyvtár, Tatabánya

A hat éven aluli gyermekek kedvenc olvasmányai Egy 2008-ban – kisgyermekes szülők körében – végzett kérdőíves felmérésből kiderült, hogy milyen könyveket szeretnek „olvasni”, lapozgatni az iskoláskort megelőzően a gyerekek. A „Jelenleg mi gyermeke kedvenc könyve?” kérdésre a következő válaszok születtek: A legolvasottabb szerző Bartos Erika, nevét a megkérdezettek 13 esetben említették. Már magáról a kiadványok borítóiról is hosszasan lehetne mesélni vagy beszélgetni egy-egy nagyobb gyerekkel, de az egy év alattiaknak – akik a színes és egyszerű vonalvezetésű dolgo-

kat élvezik és értik – szintén jó szívvel ajánlhatók. A kedves rajzokkal teli, gyönyörű köteteket egyébként maga a szerző írja és illusztrálja. A felmérés szerint könyveinek olvasói között akadnak egy évesek is, de leginkább a 3–5 éves gyerekeket ejtik rabul a Bogyóról és Babócáról vagy Annáról és Petiről szóló történetek. A gyerekek második legkedveltebb olvasmánya Thomasról, a gőzmozdonyról szól. Az ún. „thomasos” kiadványok között vannak olyanok, amelyek egészen kicsiknek készültek, és természetesen adnak ki olyanokat is, ame-


lyek a nagyobb korosztálynak valók. Olvasói között ezért akadnak két évesek, de többségben a nagycsoportos korú gyerekek közül kerülnek ki az igazi Thomas-rajongók. Ezekhez a kiadványokhoz úton-útfélen hozzájuthatunk: könyvesboltban, élelmiszerüzletben, újságos pavilonban, játékboltban stb. Az olvasott könyvek rangsorában Marék Veronika Kippkoppról, Boribonról és Annipanniról szóló kötetei következnek. Ezek a könyvek a felmérés szerint a 3–5 éves gyerekek kedvenc olvasmányai. A továbbiakban csak felsorolás szintjén folytatom: öten említették Vladimir Szutyejev Vidám mesék című könyvét, négyen Fésűs Éva Az ezüst hegedű, Csupafül, Mesebatyu című könyvét. Ugyancsak négy szülő olvassa gyermekének Zdeněk Miler Kisvakond történeteit. Sajnos igen kevesen említették Janikovszky Évát (2), Szepes Máriát (2), Zelk Zoltánt (3), Bálint Ágnest (2), Benedek Eleket (1), Csukás Istvánt (2), Kormos Istvánt (1), Móra Ferencet (1), Sven Nordqvist Findusz-történeteit (2) stb. Ugyancsak kevesen olvasnak gyermeküknek verset, egy szülő említette Weöres Sándor: Bóbita című kötetét. Sok jeles magyar szerző könyve hiányzik a repertoárból. Például hiányoltam Móricz Zsigmondot, Nemes Nagy Ágnest, Kányádi Sándort stb., de a fiatal generáció kiváló tehetségeit is: Tóth Krisztinát, Varró Dánielt, Lackfi Jánost, Schein Gábort, Szabó T. Annát, László Noémit, Jónás Tamást stb. Nagy meglepetésemre a szülők egy része olyan könyvből mesél, ami nem a legmegfelelőbb gyermekének, márpedig tudvalevő, az olvasóvá nevelésben fontos szerepe van annak is, hogy a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő olvasmányokkal találkozzon. Az ismertközlő irodalom köréből leginkább a nagyobbak kedvenc olvasmányai kerülnek ki. Ezek témájukat tekintve a következők: dinoszauruszos könyvek (4), gyermekenciklopédia (állatvilág) (3), egyéb állatos könyvek (6), autókkal, motorokkal, horgászattal, bolygók-

5


kal, vulkánokkal, az emberi testtel stb. kapcsolatos könyvek (1-1). Némileg meglepő, hogy már az iskolakezdést melegelőző években is meghatározó szerepe van az olvasmányok kiválasztásában a nemi szerepnek. Minél idősebbek a gyermekek, annál szembetűnőbb a lányok és a fiúk érdeklődése közötti különbség. A jelenlegi felmérésből is az látszik, hogy az ismeretközlő irodalmat többségében a fiúk kedvelik, viszont a tündérmesék és az ún. hercegnős mesék olvasói elsősorban a lányok köréből kerülnek ki. Tehát már a hat éven aluli gyerekek esetében is megállapítható, hogy a fiúk racionálisabbak, ezzel szemben a lányok előnyben részesítik az érzelmesebb történeteket. A felmérésben említett könyvekről nem minden esetben derült ki, hogy az a szerző (Grimm, Andersen, Carlo Collodi, Milne, Felix Salten stb.) eredeti műve vagy csak egy feldolgozás. Éppen ezért nem tudom pontosan megmondani, hogy hány kisgyermeknek olvasnak otthon ún. „Walt Disney”-s mesét az eredeti helyett. A gyermekkönyvtárban eltöltött néhány év tapasztalata alapján azonban azt kell mondanom, hogy a feldolgozások sajnos sok esetben sikeresebbek az eredeti műveknél. Ezekhez a feldolgozásokhoz egyébként mindenhol hozzájuthatunk, márpedig ami útonútfélen szembejön, ritkán hordoz magában minőségi garanciát. „A Walt Disneyképeskönyvek elveszik a levegőt minden mástól. A kisgyerek pedig védtelen a giccsel szemben” – írja Borbély Sándor a Gyermekirodalom című könyv egyik fejezetében. Szerencsére vannak olyan kiadók, könyvesboltok és gyermekkönyv-boltok, ahol nagyon jó a kínálat az igényes, magyar és külföldi, kicsiknek szóló kiadványokból. Persze ehhez tudni kell, hogy melyik könyvesboltba menjünk, és melyik könyvkiadótól vásároljunk. Sámuelné Ábrahám Mónika József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Tini Önismereti Klub a József Attila Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában Talán minden gyermekkönyvtár közös problémája, hogy a nagyobb gyerekeket mivel tudja becsalogatni a könyvtárba. A kicsiket behozzák a szülők, jönnek az óvodai vagy iskolai csoportokkal. De mit kezdjünk azokkal a 10-14 éves kiskamaszokkal, akik potenciális olvasók,

viszont eddig a küszöbünket nem lépték át, helyettünk az utcán és új közösségi térként a plázákban verődnek össze? Ez a dilemma, valamint a tatabányai Gyermekvédelmi- és Gyermekjóléti Szolgálat megkeresése adta az ötletet, hogy klubformában


becsalogassuk őket a nyári szünidőben. Olyan témákat kerestünk, amelyek e korosztály életében központi szerepet játszhatnak: saját egyéniségük, az önmegvalósítás formái, testvérek, család, barátok, szerelmek, szex és a drog világa. Az egyes foglalkozások során az adott témáról közösen gondolkodunk, beszélgetünk, játszunk, próbára tesszük a kreativitásunk. A

6

HONIS MER ET

helyszín, az elhangzott irodalmi részletek, a közös élmények talán megtartják őket nekünk. 2008. június 30-ától öt alkalommal, kéthetente találkozunk velük. A klubot a Mosolygós Gyermekekért Alapítvány is támogatja úgy anyagi, mint személyes jelenléttel. Kissné Anda Klára József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Sporttörténeti kiállítás Tokodon A Tokodon élő emberek régi vágya teljesült a sportcsarnok megépítésével. Az impozáns teremhez egy jókora előtér, azaz aula is tartozik. A megnyitóra készítettünk egy sporttörténeti kiállítást. Január végén kaptuk a feladatot. Először felmértük, mit tudunk Tokod sportjáról. Ez nem volt kevés, hiszen folyamatosan figyeljük és gyűjtjük a cikkeket a sporteseményekről. Tehát a közelmúlt tekintetében jól álltunk, de a sportegyesületek történetéről keveset tudtunk. Az idő rövidsége miatt (megnyitó március 16án) igazi kutatómunkára nem volt lehetőségünk. Megkerestük a sportegyesületeket, és segítségükkel többé-kevésbé összeállítottuk a történetüket. Gyűjtöttünk régi fényképeket, és megkerestük a sportágak legeredményesebb sportolóit is. A kiállításon a gyűjtött anyagot tablókon helyeztük el, sportágak szerint. Elő-

ször az egyesületet, majd annak legeredményesebb sportolóit mutattuk be sok fénykép segítségével. A sportolóktól több száz érmet, kupát, relikviát is kaptunk, amelyeket tárlókban helyeztünk el. A sportcsarnok megnyitója után egy hétig bárki megnézhette az összegyűjtött anyagot, tehát ez egy időszakos kiállítás volt, a látogatók pozitív véleménye hatására azonban a polgármester a kiállítás állandóvá tétele mellett döntött. A relikviákat visszaszolgáltattuk, a tablókat lamináltattuk és így kerültek vissza a falra. Reméljük, hogy még évekig segítenek az embereknek a tokodi sport múltjának és jelenének megismerésében. Akit részletesebben érdekel a kiállítás, a képeket megtekintheti a www.tokod.hu honlapon a galériában. Papp Antalné Községi Könyvtár, Tokod

Helytörténészek a kastélyok falujában Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal, 2008. június 14. Karva A 2005-ben alakult Lábatlani Kistérségi Helytörténeti Kerekasztal fennállása óta közel két tucatszor tartott összejövetelt, baráti-szakmai találkozót. Minden érdeklődő számára nyitottan működik. (Előző ismertetést A Lábatlani Kistérségi Kerekasztal másfél évéről címmel lásd Regio Regia 2007. 4. sz.). A civil szerveződés nem kíván egyesületté alakulni. Tagjai közel havi rendszerességgel találkoznak, vándorgyűlés jelleggel. Mindig másik települést látogatnak meg, ahol megismerik, megismertetik az érdeklődőkkel az adott hely történetikulturális értékeit. E találkozók sorában kiemelkedő jelentőségűnek számíthatjuk a legutóbbit, amit június

14-én a Duna bal partján fekvő Karva községbe szerveztek. Karva kicsiny szlovákiai falu, nagy történelmi múlttal, gazdag hagyományokkal rendelkezik. Szimbolikusnak tekinthető, hogy az út mindössze pár percig tartott, mivel a fogadó település értünk küldte kis hajóját. Ez az öszszeköttetés történelmi hagyományt próbál meg felújítani, több éve próbálkoznak egy regionális jellegű kompjárat beindításával a két part között. Megvalósítása európai léptékkel is jelentős és fontos lenne. A hajón Petrovay Reskó Sándor kastélykutató, helytörténész társaságában szeltük a habokat, közben gyönyörködtünk a Duna jobb

HONIS MER ET

7

partjának panorámájában. A túlparton Duka Gábor polgármester üdvözölte a kis társaságot. Elsőként a falu legrégebben épült, Árpád-kori Nagyboldogasszony római katolikus templomát kerestük fel. Legértékesebb része két vörös márványból készült sírkőtábla. Az egyik szerint 1400-ban írták, hogy „Itt van a nemes Lábatlan család nyughelye”. A másik befejezetlen, címer nélküli, amely az 1753-as nagy földrengéskor megsérült. Itt található 1831-ből Kondé József sír obeliszkje is, természetesen „karvai” (értsd süttői, lábatlani) márványból. Az évszázadok során Karva jellegzetesen földbirtokosi település volt. Ezért is nevezik a kastélyok falujának a települést. Petrovay Reskó Sándor értő bemutatásával néztük meg a legrégebben épült kúria megmaradt épületrészeit. A lábatlani birtokos, Nedeczky Sándor építtette 1695-ben, a templom közelében. 1707-ben rövid ideig ebben az épületben tartózkodott Rákóczi fejedelem és tábornoka, Vak Bottyán. Karva ekkor jelentős dunai átkelőhely, katonai stratégiai pont volt. (Császári csapatok rombolták le a valószínűleg földszintes épület-együttest 1707ben.) Utunk ezután az ő emlékükre 1994-ben több település összefogásával készíttetett emlékműhöz vezetett. A következő meglátogatott kastély a falu nyugati oldalán a 18. század második felében a Missics család által építtetett objektum volt. A hozzá tartozó birtokkal együtt több tulajdonos után 1890-ben e kastélyt Szarvassy Sándor vásárolta meg s újíttatta fel 1894-ben, romantikus stílusban. 1959 óta a felújított és kibővített épületben működik a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet. Felkerestük a falu legnagyobb kiterjedésű kastélyát is. Ez a 19. század végén épült, több tulajdonos után Láng Gusztáv budapesti gyáriparos tulaj-

SZEMÉLYI HÍR EK

donába került. 1953 óta az említett középiskola kollégiuma működik falai között. Helytörténeti sétánk után a község művelődési házában Duka Gábor polgármester mutatta be a község mindennapjait. A falun áthaladó nemzetközi kerékpárutat, mint idegenforgalmi lehetőséget említette. A 63-as számú utat az önkormányzat rendszeresen karban tartja, tényleg európai minőségű pihenőhelyet alakított itt ki. Beszélt a Karván működő olimpiai klubról, melynek számos kiváló magyar élsportoló, olimpikon volt vendége. A mezőgazdasági vidék számára igen fontos, hogy nincs munkanélküliség az alig 800 lelkes kis faluban, mivel az általunk is kipróbált kishajóval járnak dolgozni a lábatlani ipari üzemekbe a környékbeli munkavállalók. A továbbiakban történeti dokumentumokkal, régi alaprajzokkal, levéltári forrásokkal ismerkedtünk. Ízelítőt kaptunk a község készülő monográfiájából. Egy itt felolvasott visszaemlékezésből is világosan kiderült az a kapcsolat, aminek történelmi gyökerei időben is messzire nyúlnak vissza. Lábatlanon Gerenday Antal építtetett hajóállomást 1863-ban. A személyforgalom mellett jelentős áruforgalmat is lebonyolítottak itt. Ezen a módon cseréltek gazdát a jobb part kőfaragó ipari termékei és a bal part mezőgazdasági terményei. Helytörténeti barangolásunk igazolta, hogy a honismeret, helytörténet összekötő kapocs anyaországi és határon túli magyarok között. E kapocs szorosabbra fűzését szolgálta látogatásunk, az itt szerzett élményeket, a megtekintett és idő hiányában fel nem keresett látnivalókat jó szívvel ajánljuk mindenkinek. Karva honlapja: www.karva.sk Dr. Horváth Géza József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya

Személyi hírek Esztergom – Júliustól Takács Katalin helyett – aki három évig volt munkatársunk – Schönwalder Miklósné látja el az iskolai könyvtárak feladatait. Komárom – György Károlyné Rabi Lenkét a város képviselőtestülete egyhangúan megbízta a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatói teendőinek ellátásával.

Tát – a művelődési ház és könyvtár korábbi igazgatója, Kátai Ferencné nyugdíjba vonult. Az intézmény új vezetője Hámos László, aki több éve dolgozik a művelődési házban. Tata – A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár új igazgatója Márkusné Sinkó Ildikó, aki korábban gyermekkönyvtárosként dolgozott a könyvtárban.

HÍREK

8

HÍREK

HIREK Dorog – Május 30-án V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja főmunkatársa volt a könyvtár vendége. Közvetlen természetességével, megértő, elfogadó személyiségével kellemes estét szerzett a megjelenteknek. Esztergom – Popper Péter pszichológus május 5-én volt a vendége a városi könyvtárnak. Misztikus, filozofikus, önfegyelemre, önismeretre nevelő írásai után személyesen is találkozhattak vele rajongói. – Kornis Mihály Vigasztalások című könyve nagyon népszerű könyvtárunkban. Az íróval május 19-én beszélgethettek olvasói. – Június 9-én Pálffy István, az ismert televíziós újságíró volt a városi könyvtár vendége. Az érdeklődők hallhattak könyveiről, érdekes történeteket mesélt a média rejtett világáról. Komárom – A komáromi napok keretében április 28-án a könyvbemutató volt az 1848-49. Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Egyesület szervezésében. Az egyesület vezetője, Nagy Péter ajánlotta Brankovics György: 1848-49 szabadságharcz története című könyvének fakszimiléjét. Április 29-én kedden a megyei levéltárosok tartották szakmai napjukat a könyvtárban. Az idei év témája „A hírszerzés története a 16–20. században” volt. Április 30án a Jókai Mór Városi Könyvtár és a révkomáromi Szinnyei József Könyvtár gyermekkönyvtárosai egy közös mesevetélkedőt szerveztek Mátyás királyról szóló mesékből. A verseny nem a két Komárom iskolái közt folyt, a gyerekek közös csapatokat alakítottak. Az izgalmas játék közben barátságok is köttettek. Továbbra is tervezi a két könyvtár közös programok szervezését, nemcsak gyermekolvasók részére. Komárom – Május 14-én a komáromi Kecskés László Társaság szervezett egy prezentációval, előadással egybekötött könyvbemutatót a városi könyvtárban. A Kegyelem életfogytig című könyv szerkesztője, Molnár Imre mutatta be Esterházy János szenvedéstörténetét. Oroszlány – A 79. ünnepi könyvhét alkalmából könyvvásárral várták június 3-án délután a város lakóit az Művelődési Központ és Könyv-

tár előtt felállított standon, majd D. Tóth Krisztával találkozhattak az olvasók, aki a lányáról írt, Lolával az élet című könyvének bemutatójára érkezett. A kötet tulajdonképpen az anyaság önéletrajzi kalandjának bemutatása, ugyanis nem babanapló, hanem kalandregény. Igaz történet, valós szereplőkkel, kíméletlen őszinteséggel, humorral. Piliscsév – Befejeződött a jubileumi rendezvénysorozat, amely a 80 éves könyvtár jegyében zajlott a községben. Záró rendezvényként a gyerekeknek tartott nagyon jó hangulatú foglalkozást Kovács Lajos, az Új Forrás szerkesztője, tanár, helytörténész, meseíró június 5-én az ünnepi könyvhét keretében. Szomor – A Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás egyik szolgáltatása, hogy – mindig más községben – szervezünk rendezvényt az olvasók számára. Az ünnepi könyvhét keretében Kovács Lajos dorogi meseíró volt a könyvtár vendége június 5-én. Korábban nagyon régen volt itt író-olvasó találkozó, ezért gondoltuk, hogy elsősorban a kicsik számára legyen emlékezetes a délután. Tata – Május 30-án nyílt meg a városi könyvtárban „Az 1938-as ünnepi könyvhét emlékei” című kiállítás, amelyhez az Országos Széchényi Könyvtár is biztosított anyagot. Tatabánya – A megyei könyvtárban május 19én Szabó Gyula Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze mondott mesélt a megjelenteknek. A Félfal-galéria vendége Sulyok Gabriella grafikus volt. – Június 2-án az ünnepi könyvhéten Lator László költő, műfordító, esszéista volt a könyvtár vendége, aki színes egyéniségével lenyűgözte hallgatóit. A találkozó házigazdája Jász Attila, az Új Forrás szerkesztője volt, akinek kérdései segítségével megismerhettük a költő életét, ízelítőt kaphattunk alkotásaiból, műfordítói, tanári tevékenységéről. A Félfal-galériában Tenk László festőművész mutatkozott be. Tudósítóink voltak: Bendur Istvánné Flórián Mária, György Károlyné, Mihalovics Péterné Rabi Lenke, Szűcs Imréné, Takács Anna

Felelős szerkesz tő Takács Anna Olvasószerkesztő dr. Monostori Imre Kiadja a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, Fő tér 2. Felelős kiadó dr. Monostori Imre igazgató ISSN 1218 9278 T b.MK. S-12/2008

A Dorogi Kistérségi Társulás könyvtárainak mozgókönyvtári ellátásáról

Recommend Documents