A dorogi térség Desztinációfejlesztési stratégiája Készült a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület részére
2015. szeptember 30.
TARTALOMJEGYZÉK
0.
Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................... 4
1.
A Dorogi desztináció turizmusa........................................................................................................ 6 1.1.
2.
3.
A KÍNÁLAT ELEMZÉSE ...................................................................................................... 6
1.1.1.
A TDM működési területén működő települések bemutatása ..................................... 6
1.1.2.
A térség infra-, és szuprastruktúrája ............................................................................... 10
1.1.2.1.
Szálláshelyek............................................................................................................... 10
1.1.2.2.
Vendéglátóegységek .................................................................................................. 12
1.1.2.3.
A turizmus szempontjából releváns infrastruktúra .............................................. 13
1.1.3.
A turizmus szervezeti rendszere...................................................................................... 14
1.1.4.
Marketing tevékenység...................................................................................................... 17
1.1.5.
Civil szervezetek, testvérvárosi kapcsolatok .................................................................. 20
1.1.6.
A kiemelt terméktípusok .................................................................................................. 21
1.2.
A Kereslet elemzése: vendégek és vendégéjszakák száma ................................................. 28
1.3.
Vonzerőaudit ............................................................................................................................ 32
1.4.
SWOT elemzés ......................................................................................................................... 36
Versenyképességi stratégia ............................................................................................................... 40 2.1.
Módszertan ................................................................................................................................ 40
2.2.
Élményígéretek ......................................................................................................................... 41
2.3.
Célcsoport ................................................................................................................................. 43
2.4.
Pozícionálás............................................................................................................................... 45
2.5.
Dorog és térsége turisztikai fejlesztésének stratégiai célrendszere .................................... 48
Átfogó fejlesztési célok, cselekvési program ................................................................................. 49 3.1.
Város-és térségimázs fejlesztés, újrapozícionálás, gondolkodásmód változtatás ............ 49
3.1.1.
Imázsépítés ......................................................................................................................... 49
2
3.1.2.
Tudatos marketingkommunikáció .................................................................................. 52
A Dorogi térség újrapozícionálása, ismertségének növelése (Awareness) ............................ 52 Figyelemfelkeltés (Interest).......................................................................................................... 53 Kapcsolatfelvételi lehetőségek (Action) .................................................................................... 54 Marketing terv készítése............................................................................................................... 56 3.1.3.
Humán erőforrás kiválasztása, fejlesztés ........................................................................ 57
3.1.4.
Monitoring .......................................................................................................................... 58
3.1.5.
Hálózatfejlesztés ................................................................................................................ 64
3.2.
Minőségi turisztikai szuprastruktúra fejlesztés ..................................................................... 67
3.2.1.1.
Szálláshelyek ................................................................................................................... 67
3.2.1.2.
Vendéglátóhelyek .......................................................................................................... 68
3.2.1.3.
Rendezvényhelyszín ...................................................................................................... 69
3.2.2.
Látogatói infrastruktúra fejlesztése ................................................................................. 69
3.2.3.
Kerékpárút fejlesztés ......................................................................................................... 70
3.3.
Fenntartható, versenyképes, egyedi szolgáltatások kialakítása, a meglévők fejlesztése,
lánccá építése .......................................................................................................................................... 70 3.3.1. Aktív turizmus .......................................................................................................................... 70 3.3.2. Rendezvényturizmus ................................................................................................................ 76 3.3.3. Örökségkultúra ......................................................................................................................... 77 3.3.4. Élménycsomagok összeállítása, népszerűsítése .................................................................... 78
4.
3.3.4.1.
Garantált programok .................................................................................................... 78
3.3.4.2.
Utazási csomagok kialakítása, népszerűsítése............................................................ 79
GANTT diagram ............................................................................................................................... 83
3
0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A Dorog és Térsége Egyesületet 2015. szeptember 25-én jegyezte be nyilvántartásába a Tatabányai Törvényszék, ami időpont megközelítőleg egybe esik jelen stratégia kidolgozásával. A szervezet mögött azonban hosszú út áll: 2014-ben született meg az ötlet, amit 2015-ben útjára is indítottak: Dorogon és térségében is kezdődjék meg a szervezett, tervezett turizmusfejlesztés, alakuljon meg a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezet és ezzel egy időben készüljön el a Desztinációfejlesztési stratégia, mely a szolgáltatók-önkormányzatok – véleményvezér magánszemélyek együttgondolkodásának eredményeképpen született meg. Dorog városa, mintegy felismerve a TDM-ben rejlő lehetőségeket, és azonosulva a szakmai elvárásokkal, külső szakértőt bízott meg az építkezés megkezdésével, az alapok lerakásával, és egyúttal a helyi Sportintézmény vezetőjét hatalmazta fel a partnerség kialakítására és a szervezet összeállítására. Az elmúlt hónapok során számos egyeztetés, ötletelés, fórum, mélyinterjú, találkozás zajlott a dorogi desztináció szolgáltatóival, önkormányzatainak képviselőivel, magánszemélyekkel, akik mind elkötelezettek a térség fejlődése irányában. A teljesség igénye nélkül az alábbi alkalmakat lehet megemlíteni: Beszélgetés dr. Tittmann Jánossal, Dorog polgármesterével Folyamatos kapcsolattartás Piliscsév, Sárisáp, Csolnok polgármestereivel, akik tagjai az egyesület elnökségének, vagy FEB-ének Workshop a piliscsévi szolgáltatókkal, önkormányzattal (2015. június 01.) Workshop a csolnoki szolgáltatókkal, önkormányzattal (2015. június 01.) Workshop a sárisápiszolgáltatókkal, önkormányzattal (2015. június 01.) Workshop a dorogi szolgáltatókkal, önkormányzattal (2015. június 01.) Interjú Madarász Tímeával a Dorogi Városmarketing Osztály vezetőjével I. TDM Minikonferencia (2015. június 11.) II. TDM Minikonferencia (2015. október 07.) Alakuló Közgyűlés 5 db elnökségi ülés Szolgáltatói kérdőív elkészítése, kiküldése
4
Hírlevélküldő rendszer kialakítása a folyamatos tájékoztatás érdekében
Jelen stratégia felépítésében követi a TDM-ek irányába támasztott követelményeket és az alábbi vázlat alapján épül fel: 1. HELYZETELEMZÉS, mely mind a kínálati elemekre, mind pedig a kereslet jellegzetességeire egyaránt vonatkozik. A fejezet bemutatja a kiemelt terméktípusokat, a vonzerőauditot és SWOT elemzést is tartalmaz. 2. VERSENYKÉPESSÉGI STRATÉGIA, mely szegmentálja a célcsoportokat, pozícionálja a térséget, élményígéreteket határoz meg és felállítja a turizmusfejlesztés célhierarchiáját 3. ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI CÉLOK BEMUTATÁSA, CSELEKVÉSI PROGRAMOK, mely az előző fejezetben meghatározott célokat mutatja be, konkrét fejlesztési javaslatokkal és cselekvési programmal 4. GANTT diagramm, mintegy összefoglalásképpen tartalmazza a cselekvési programok időbeli megvalósulásának mikéntjét és sorrendjét, kiváló kiindulási alapot kínál a turizmusfejlesztési munka megkezdéséhez.
A Dorog és Térsége Turizmus Egyesület bírósági bejegyzése megtörtént, a Desztinációfejlesztési stratégia elkészült. Megkezdődött tehát a térség tudatos turizmusfejlesztésének megalapozása, mely szakmai munkát folytatva a desztináció sikereket érhet el a turisztikai piacon. Az előzményeket tekintve és a helyzetelemzést áttekintve látható, hogy a jelenlegi kínálati paletta jócskán fejlesztésre és bővítésre szorul, ám a letisztult és megalapozott fejlesztési elképzelések, az együttgondolkodás megindulása segítik majd a helyi önkormányzatokat és szolgáltatókat az akadályok elkerülésében, leküzdésében és egy fenntartható, versenyképes, megkülönböztető ismérvvel rendelkező desztináció létrehozását teszi lehetővé.
5
1. A DOROGI DESZTINÁCIÓ TURIZMUSA 1.1.
A KÍNÁLAT ELEMZÉSE
1.1.1. A TDM működési területén működő települések bemutatása
Dorog
Dorog Komárom-Esztergom megye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.
Dorog 20. századi gyors fejlődését a szénbányászaton kívül a kedvező közlekedés-földrajzi helyzete tette lehetővé; 1896-ra kiépült a Budapest-Esztergom helyiérdekű vasút, ennek köszönhetően Dorog vált a szénmedence központjává, ezzel egy időben megindult a nagyipari bányászat, a budapesti ipari- és lakossági szénfelhasználásnak köszönhetően látványos fejlődés ment végbe, a korábbi kis falu népessége tízszeresére növekedett, 1984-ben várossá nyilvánították. Ma több mint 12 000 ember él Dorogon a jelentős turisztikai célpontként számon tartott Dunakanyar és Esztergom, és a nagy gazdasági vonzóerővel rendelkező főváros közelségében a Duna-menti iparvidék határán, ezek együttes hatása biztosítja a település hosszú távú fejlődését. Dorog gazdag művészeti értékekben. Haranghy Jenő falfestményei és üvegablakai, Gáthy Zoltán, Mende Valér, Fleischer Róbert frissen felújított középületei az örökségvezérelt városfejlesztés eredményeit hirdetik a településen. A zenei hagyományok nagyszerű örökösei a mai zenekarok, énekkarok. A zeneiskolának, az általános iskolának, a nemzetiségi művészeti csoportoknak a koncertjei, bemutatói színesítik a város közösségi ünnepeit.
6
Ugyancsak nagy gondot fordít a város tudományos értékeinek megerősítésére, gyarapítására. Grundl Ignác és Hopp Ferenc nemzetközi hírű természettudósok munkásságát emléktábla hirdeti. Számtalan publikáció foglalkozik a bányászat, a vegyipar településhez kötődő szakmai eredményeivel. Júniusban új hagyomány a Tudomány Napja rendezvénye, amelyen azok a kutató gyerekek mutatják be munkáikat, akik országos sikereket értek el a tanévben. Dorog sportélete rendkívüli múltjára és sokszínű jelenére egyaránt büszke lehet. A Buzánszky Jenő Stadion és a körülötte folyamatosan gazdagodó létesítmény együttes az egészségmegőrzést és a tehetséggondozást egyaránt szolgálja.
Csolnok Festői fekvésű, 3405 fős lélekszámú község Budapesttől 40 km-re található Komárom-Esztergom megyében, a Keleti-Gerecse festői völgyében, a NagyGete lábánál, amelynek gerincén vezet át az országos kék-túra nyomvonala. Az itt élők jelentős része a német nemzetiséghez tartozónak vallja magát, a sok évszázados
hagyományokat a kórusokban, zenekarokban és a
tánccsoportban is igyekszünk megőrizni. A község büszkesége a nemrégiben átadott német nemzetiségi tájház. Látnivalóink közé tartozik a Nepomuki Szent János Plébánia Templom és Szent Borbála Bányász Templom is. Csolnok címere 1992 óta létezik, tervezője Kocsis László csolnoki lakos. A címer fő színei a zöld, a fekete és az ezüst. A zöld és a fekete mezőt elválasztó ezüst vonal a falun keresztülfutó kis patakot, a Janzát szimbolizálja. A vonal alatti fekete sáv középen a bányászat jelképével Csolnok bányászmúltjára utal, a vonal feletti zöld mezőben látható három ív a falut körülölelő dombokat hivatott jelezni. A dombok a rajtuk lévő szőlőtőkével a szőlőhegyeket, szőlőskerteket, a kereszt pedig a templomot, illetve a vallást jelképezi. Csolnok első partnerkapcsolatát 1992-ben kötötte a bajorországi Jettingen-Scheppach településsel. A jettingeni zenekar egyik lelkes tagja, Michael Vogel és a csolnoki zenekar vezetője, Fódi János barátsága révén indult el a kapcsolat 1986-ban . A többszöri kölcsönös vendégeskedés után írta alá a két település polgármestere, Bérces József és Peter Ploeckl a hivatalos együttműködési megállapodást, 1992. május 30-án Csolnokon, majd 1993-ban JettingenScheppachban. A második partnerszerződés megkötésére 1998-ban ugyancsak Csolnokon került sor, ezúttal a baden-württembergi Ubstadt-Weiher településsel. A kapcsolat felvételét UbstadtWeiher önkormányzatának néhány tagja - közülük is legfőképpen Franz Fischer - szorgalmazta, az ott és a város környékén élő kitelepített "svábok" kezdeményezésére. 1999-ben Ubstadt-
7
Weiherben is megtörtént a partnerszerződés dokumentumainak hitelesítése, melyre a sportolók és a fúvószenekar is elkísérték a képviselő-testületet. Az akkor aláírt dokumentumban hangsúlyozták a két település intézményeinek, iskoláinak, egyesületeinek együttműködését és a kapcsolatok elmélyítését. A diákcsere fontos része a két település közti partnerkapcsolatnak. Páratlan sportolási lehetőség várja a falu lakóit és az ide érkezőket, az uszodában, a sportcsarnokban, az újonnan megépített teniszpályán és a futballpályákon. Csolnok a paplan ernyősök
birodalma
is.
Gyakran,
nagy
létszámban
látogatnak
el
község,
hogy
hódolhassanak szenvedélyüknek. Csolnok tökéletes helyszín a természetjárók számára is. Hétvégéken számtalan turistával találkozhatunk halastavunk környékén, illetve a községet körülölelő hegyeken. A kéktúra útvonala már érinti Bányász Művelődési Házat, ahol egy csodálatos ásványgyűjteményt tekinthet meg a kedves Érdeklődő.
Sárisáp
Sárisáp Budapesttől 50 km-re nyugatra, Esztergomtól 25 km-re délre fekszik, a Gerecse és a Pilis hegységek találkozásánál. A község lakónépessége 3000 fő. Az Öreg-árok széles, helyenként mocsaras völgye mellett 150 m magasan fekszik a község. A környék legmagasabb pontja a Gete, 473 m magas. Északon a Magas-hegy (298 m), keleten a Kecske-hegy (267 m), déli részén az Epöl területén Kőszikla, és északnyugati irányban a 280 m magas Babál-hegy gerince határolja. A vidék vízben szegény. Egyetlen patakocskája a Janza-patak, amelyet a helybéliek csak Öregárokként emlegetnek. A területet körülvevő hegyek és dombok jelentősen befolyásolják a táj éghajlatát. Fékezik a szél erejét, ezáltal csökken a párolgás. A csapadék eloszlása viszonylag egyenletes. Az évi közép hőmérséklet esztergomi mérések szerint 10,4 C. Az uralkodó szélirány az északnyugati. Többségében magyarok, kis százalékban szlovákok laknak községünkben. 1998. október 18-án megalakult a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, azzal a céllal, hogy a szlovák nyelv, a helyi népi hagyományok megőrzése érdekében tevékenykedjenek, ápolják a kapcsolatokat a testvértelepülésekkel és a szlovák nyelvet oktató pedagógusokkal. A falu lakossága
8
megőrizte és ma is ápolja a szlovák nemzetiségi népi hagyományait. 1997. augusztus 16-án testvér-települési szerződést kötöttünk Handlova várossal. Szinte minden sárisápi családnak vannak rokonai, hozzátartozói Handlovában. A község infrastruktúrával jól ellátott. A falu 19 km-es úthálózatából 15,2 km aszfaltozott. Teljes egészében elkészült az ivóvíz- a csatorna-, a telefon- és a gázhálózat. A kábeltelevízió kiépítése is befejeződött, közel 800-an csatlakoztak a kábeltelevízió-hálózathoz. Az egykori bányaüzem és a termelőszövetkezet megszűnése után kevés munkalehetőség maradt a faluban. A CS Elektronik Kft.és több helyi vállalkozó kínál megélhetést. Az itt lakók kénytelenek a környező településeken munkát keresni. A többség Esztergomban, Dorogon, Nyergesújfalun, Tokodon, Tokodaltárón, Csolnokon és Budapesten dolgozik.
Piliscsév
Kevés környékbeli település büszkélkedhet azzal, hogy földrajzi fekvése olyan kedvező, mint a szlovákok lakta Piliscsévé, mert három oldalról hegyek koszorúzzák. Erdeiben csermelyek, romantikus szakadékok, barlangok (Csévi-barlang.) várják a kirándulni vágyó turistákat.
Vadon
termő
gyümölcsök,
gyógynövények,
gazdag
gombalelőhelyek kínálják magukat a barangolást kedvelőknek, jelentős vadállománya miatt pedig a vadászok paradicsoma a környék.
A hegyi levegő tisztasága vetekszik az alpesiével. A falun áthalad az országos kéktúra útvonala, könnyen elérhető Klastrompuszta, Dobogókő, az Ilonka-forrás, a Szirtes-tető orma, és más ismert turistacélpont. A gyalogturizmus kedvelt helye Klastrompuszta. ahol a pálosrendi kolostor romjai mellett megtekintésre érdemes a híres Legény- és Leány-barlang és a messze kimagasló Kémény-szikla. Sátorhelyek, megfizethető panziók várják a fiatalokat, a kispénzű nyugdíjasokat éppen úgy, mint az iskolás csoportokat. Piliscsév határában látványos pincesor kínálja minőségi borait a szomjazóknak. A falusi turizmus most van itt fellendülőben. Színvonalas vendéglők, kiterjedt bolthálózat mellett az országosan ismert motocrosspálya - ahol 1999 tavaszán az európai bajnokság került megrendezésre - újabb szórakozási lehetőséget kínál a vendégek számára. A község vezetői
9
lehetőséget látnak abban, hogy a festői tájon alkotótáborok, művészi alkotóházak jöjjenek létre, hiszen az Eszperantó-forrás közeli völgyek kiváló terepet kínálnak az ilyen táborok szervezésére.
A község közbiztonsága jó. A kiadós esti séták mellett hétvégeken meghitt kiskocsmákban nyílik alkalom ismerkedni a helybeli lakossággal. A népi hagyományok még elevenen élnek: az asszonykórus és a nyugdíjasok klubja évszázados szlovák dalokkal, a művelődési ház nemzetiségi táncokkal adózik az elődök emlékének, az utcákon nem ritka a szlovák nyelvű felirat, a szlovák beszéd. A tárgyi emlékek a Falumúzeumban tekinthetők meg. (A szlovák lakosságot 1699-1711 között telepítette a török időkben elnéptelenedett faluba az esztergomi káptalan.)
Aki fotózásra szánja el magát, gyönyörű parasztportákat, 18. századi építészeti emlékeket fényképezhet: a népies barokk stílusban épített műemlék jellegű templomot, művészi kidolgozású keresztkorpuszokat. De a természetbúvár is megtalálhatja a maga kedvenceit: gyöngyvirág, őszi kikerics, vagy ritka fajú lepkék, madarak (sasok, héják) megfigyelésére nyílik lehetősége. A helybeli szakemberek szívesen elkalauzolják vendégeiket a szövevényes erdei ösvényeken, a vadlesekhez, etetőhelyekhez, ahol közelről láthatók a szarvas-, őz-, vaddisznócsordák. A Pilis tetejéről sárkányrepülők startolhatnak, lovasok vághatnak neki a meredélynek.
Piliscsév turizmusa napjainkban még nincs kellőképpen felfedezve. Pedig fekvése miatt Budapesttől mindössze 35, Esztergomtól pedig 20 kilométerre fekszik a 10-es út közelében érdemes gyakran kirándulni a faluba és környékére. Nem véletlen, hogy a kilencvenes évektől sorra vásárolják a falu ingatlanjait a fővárosiak és a Pest környékiek, mert aki egyszer ellátogatott Piliscsévre, szeretne örökre ott maradni ezen a csodálatos településen.
1.1.2. A térség infra-, és szuprastruktúrája
1.1.2.1. Szálláshelyek
A Dorog és Térsége Turizmus Egyesület működési területén (jelen dokumentum elkészüléséig 4 település csatlakozott) összesen 6 db szálláshely található az alábbi megosztásban:
10
Település Szálloda
Panzió
Kemping Üdülőház
Közösségi
Egyéb
Falusi
szálláshely
szálláshely
szálláshely
2 db (Mátyás Dorog
Király
1 db (Dunagáz
Vendégház,
Panzió)
Hartyán Apartmanház)
1 db Csolnok
(Pollushof Panzió)
Piliscsév
1 db (Prosper
1 db
Lovasklub és
(Kelemen
Panzió)
Majorság)
Sárisáp 1.
számú táblázat: Szálláshelyek a dorogi térségben
Legjelentősebb szálláshelyek a TDM területén: Szállás megnevezése
Település megnevezése
Szobaszám/Férőhely
Prosper Lovasklub és Panzió
Piliscsév
6 szoba
Pollushof Panzió
Csolnok
12/45
Dunagáz Panzió
Dorog
15/45
Kelemen Majorság
Piliscsév
7 apartman
Mátyás Király Vendégház
Dorog
7/16
Hartyán Apartmanház
Dorog
4/8
A szálláshelyek jellemzőit tekintve elmondható, hogy kimagasló kategóriájú egységgel a térség nem rendelkezik, legmagasabb besorolás a panzió, melyet vendégházak és apartmanházak követnek. Legfontosabb feladat a potenciális célcsoport vizsgálata és a pozícionálás, hiszen a fejlesztési irányokat ezt követően lehet meghatározni. Jelen dokumentum helyzetelemzés része kitekintő részletezettséggel mutatja be azt, hogy jelenleg hol tart a desztináció, majd azt is, hová 11
kíván fejlődni. Ezek megfigyelése azért nélkülözhetetlen, mert tudnunk kell, hogy a desztinációba érkező turisták milyen preferenciákkal bírnak, valamint hogy a térség kiket szeretne megszólítani. Az adottságokat és a jelenlegi helyzetet figyelembe véve röviden összefoglalható, hogy a térségbe utazók és ott megszállók leginkább az aktív, természetszerető turisták körébe tartoznak, akik nem a magas kategóriájú szálláshelyeket preferálják. A kínálat bővítése azonban mindenképpen szükségszerűvé válik akár új, minőségi szálláshelyek megvalósításával, akár a már meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztésével, még akkor is, ha ez nem jár kategória besorolás emelésével. Problémát jelenthet majd az ifjúsági turizmus felfuttatása: míg a térség - a szolgáltatásokat, valamint azok fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket tekintve - kiváló lehetőséget biztosítana osztálykirándulások színterének, nem rendelkeznek a térség területén működő települések olyan szálláshellyel, mely ki tudná elégíteni fogadókapacitásukkal az igényeket. Egy-egy osztály létszámát elnézve mindösszesen 2 panzió lenne alkalmas az ő befogadásukra, ám árszínvonalban ők az átlagos iskolai költségvetést tekintve magasabb színvonalúak. Fontos megemlíteni, hogy – bár nem csatlakozott a Dorog és Térsége Turizmus Egyesülethez – a közeli Kesztölc szomszédságában található klastrompusztai Erdei Iskola kiváló adottságokkal rendelkezik az ifjúsági szálláshely tekintetében, amíg Dorogon és közvetlen térségében nem épül ilyen jellegű szállás, addig az ott alvó gyermekcsoportok részére kiajánlásra kerülhetnek a számukra vonzó szolgáltatások. 1.1.2.2. Vendéglátóegységek
A vendéglátóhelyek lakosságszámra vetített száma közepesen magasnak tekinthető: 140 fő/vendéglátóhely. Az országos átlag 180 fő/vendéglátóhely. A település adatbázisa alapján (mely némileg eltér a KSH-ban foglaltakkal) 2014-ben: -
Dorogon 76 db
-
Csolnokon 9 db
-
Sárisápon 7 db
-
Piliscséven 3 db vendéglátóegység található.
Az asztalszámra vonatkozóan statisztikával nem rendelkeznek. Az elmúlt éveket tekintve nagyjából 10%-os csökkenés volt tapasztalható a vendéglátóegységek számát tekintve. A meglévő vendéglátóhelyek változatosak, igyekeznek megfelelni a vendégek elvárásainak. Vannak köztük – egyszerűbb – büfék is, de magas színvonalat képviselő éttermek is,
12
mint például az olasz alapanyagokkal dolgozó olasz étterem, a La Casa Luigi, vagy a Pollushof étterem és a Lila Zongora étterem. A térségben nem jellemzőek a vendéglátóhelyeken megrendezésre kerülő tematikus esték, vagy programsorozatok, bár akadnak kivételek is: a Molnár Sörözőben kortárs irodalmi esteket, koncerteket, könyvbemutatókat szoktak rendezni, a Palatinus-tó partján fekvő Kacsa kocsmában pedig zenei koncerteket szerveznek.
1.1.2.3. A turizmus szempontjából releváns infrastruktúra
Információ-szolgáltató Iroda Jelenleg sem a térség, sem tágabb környezete nem rendelkezik turisztikai információs irodával. Ennek létrehozása azonban a turisztikai termékfejlesztéssel és marketing tevékenységgel párhuzamosan elengedhetetlen. A Dorog és Térsége Turizmus Egyesület létrehozásakor az alapító tagok mind egyetértésüket fejezték ki egy ilyen jellegű iroda működtetésére, így a szervezet és a Dorogi Önkormányzat a következő megegyezésre jutott: az egyesület székhelyéül is szolgáló Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum földszinti helyiségét az Önkormányzat térítésmentesen, határozatlan időre rendelkezésre bocsájtja. Az elképzelések szerint az iroda az alábbi feladatok, funkciók ellátását végzi majd el: -
információszolgáltatás (személyesen, telefonon, e-mailben)
-
kiadványterjesztés
-
adatgyűjtés, adatszolgáltatás, statisztikák készítése
-
ajándéktárgy, egyéb termékek értékesítés
Fontos tisztázni, hogy maga az Iroda a létrehozandó TDM Szervezet front office-aként működik majd, annak back office-ban végzik majd a turisztikai feladatok további részét (lásd 1.1.3. fejezet). Valutaváltás A térség központjában, Dorogon több helyen is lehetséges valutaváltás. Postafiók Dorogon 2 posta üzemel, Piliscséven, Sárisápon és Csolnokon pedig postairoda működik. Üzemanyag-töltő állomás
13
Dorogon 2 benzinkút működik, valamint Csolnokon is található egy. Kártyás-érmés nyilvános telefon Több helyen is megtalálhatóak. Vásárlás Dorogon számos nagyobb kereskedelmi egységben vásárolhatnak a helyiek, valamint a turisták (a kínálatban megtalálhatóak a Tesco, Spar, Lidl, Penny, Coop, CBA üzletei is), de a térség többi településén is számos kisebb bolt működik. Sporteszköz kölcsönzés Dorogon a Sítechnika Kft.-nek köszönhetően görkorcsolya, valamint téli felszerelések bérelhetőek. Fodrászat, manikűrös, kozmetikai szalon, szolárium Számos szolgáltatás várja az érdeklődőket. Nyilvános illemhely 1 db található Dorog központjában. Orvosi ellátás Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet működik Dorogon, valamint számos egyéb rendelő, háziorvos végzi tevékenységét a térségben.
1.1.3. A turizmus szervezeti rendszere
A turizmus szervezettsége a térségben alacsony hatásfokkal működik, a településeket figyelembe véve elmondható, hogy Dorogon a Városmarketing Iroda foglalkozik szervezett keretek között turisztikai kérdésekkel, de ők leginkább a saját városukhoz fűződő ügyeket intézik. A – leginkább – ad hoc módon felmerülő, turisztikához kapcsolódó kérdések a Humán Erőforrás Osztályhoz tartoznak, az Emberi Erőforrás Bizottság alá. A Városmarketing Iroda turisztikai feladatköre az alábbiakban merül ki: -
prospektusok, képeslapok, kiadványok szerkesztése
14
-
könyvkiadás
-
honlap-szerkesztés (www.dorog.hu)
-
fotóarchívum gondozása
-
rendezvényszervezés
-
helytörténeti teendők ellátása
-
múzeumi látogatók fogadása
-
testvér-települési kapcsolatok gondozása
A hiátust feloldani, eleget tenni az országban zajló turizmus szervezettségi folyamatoknak, valamint aktívan részt venni a turisztikai körforgásban – ezek a gondolatok indították útjára 2015 elején a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület létrehozását.
Az egyesület bejegyzése jelen
stratégia írásakor folyamatban van. A szervezet megalapításának szükségessége alulról jövő kezdeményezés jegyében született meg, mely élére a térség kiemelt turisztikai termékét kiválóan reprezentáló Dorogi Sportintézmény képviselője állt. Az alapító tagok - melyek között jelen van 4 db önkormányzat is, az egyesület céljaként az önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek és a lakosság turisztikai tevékenységének összehangolását koordinálását, valamint a fenntartható és versenyképes turizmusrendszer kiépítését határozták meg. Átfogó cél a turizmus versenyképességének növelése, fenntarthatóságának biztosítása, valamint a térségbe látogató turisták elégedettségének javítása,
információval
való
ellátásának
biztosítása,
minőségi
szolgáltatásfejlesztés
kezdeményezése, ösztönzése, megvalósítása révén. A cél elérése érdekében az Egyesület az alábbi feladatok ellátását vállalja: a turizmusban érdekelt szereplők – önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, lakosság – tevékenységének összehangolása, támogatása, érdekképviselet turisztikai tervezés, termék-és vonzerőfejlesztés, innováció egységes turisztikai arculat kialakítása a helyi TDM területén hatékony és egységes turisztikai marketing stratégia elkészítése, az érintettek bevonásával turisztikai információs-és szervező iroda működtetése turisztikai szolgáltatások közvetítése turisztikai információszolgáltatási, informatikai rendszer kialakítása és működtetése és az ezekhez történő hozzáférés biztosítása turisztikai adatszolgáltatás, kutatás-és monitoring rendszer kialakítása, működtetése, statisztikai adatállomány készítése, az ehhez történő hozzáférés biztosítása
15
emberi erőforrás fejlesztés, turisztikai képzési igények felmérése, képzések, szakmai tanulmányutak, workshopok, kerekasztal megbeszélések, konferenciák szervezése, a tagság informálása és bevonása a tervezésbe, szervezésbe, részvételük biztosítása a programokon turisztikai szempontból kiemelkedő rendezvények tervezése, kezdeményezése, szervezése, koordinálása, a tervezett programok összehangolása, a tagság és a turisták informálása a programokról, a tagság bevonása a programtervezésbe turisztikai célú marketingtevékenység, kereskedelmi tevékenység marketing-és kommunikációs kampányok turisztikai célú pályázatok figyelése, pályázatok írása saját részre, valamint igény szerint a tagság részére szakmai szervezetekkel való aktív együttműködés, térségi tdm-ben való részvétel az Egyesület támogatja a helyi oktatási-nevelési intézmények és civil szervezetek környezetvédelmi, turisztikai programjait, elképzeléseit segítség nyújtása Dorog és térsége természeti és épített értékeinek megőrzésében Az egyesület tevékenységét az alulról építkezésnek, a partnerség és együttműködés elvének megfelelően végzi: számos olyan találkozási pontot (workshop, brainstorming, konferenciaszervezés) biztosítanak a tagok számára, melyen lehetőségük nyílik a véleményük formálására, javaslatok tételére, az együttgondolkodás megindítására. A TDM-ek mintájára a dorogi desztinációban is működne front office és back office. Előbbit a már korábban bemutatott turisztikai információ szolgáltató iroda képviseli, utóbbit a munkaszervezet, akik nem találkoznak a turistákkal közvetlenül, de a desztináció turisztikai fejlesztése érdekében munkálkodnak. A humán erőforrást tekintve javasolt az elnök mellé egy TDM menedzser, egy marketing menedzser munkatárs és egy információ-szolgáltató irodai munkatárs alkalmazása. Megjegyzendő, hogy a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület nyilvántartásba vétele 2015. szeptember 25-én megtörtént a Tatabányai Törvényszéken. Ez azonban nem elég még a Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetté váláshoz: részt kell venni és meg kell felelni a Nemzetgazdasági Minisztérium szigorú regisztrációján. A visszaküldendő dokumentumok között van a desztináció eredményeit firtató táblázat, a szervezet működésére vonatkozó kérdéssor, a döntéshozási mechanizmust érintő anyag és további, minden részletre kiterjedő, kidolgozandó feladat.
16
A szervezet pénzügyi megalapozottságának jelentősebb részét a kidolgozott és elfogadásra váró – Dorogi Önkormányzattal kötendő – Középtávú Együttműködési Megállapodásban foglaltak biztosítják majd. A dokumentumban az Önkormányzat éves szinten meghatározott összeg átadását vállalja a TDM felé, míg utóbbi szervezet számos feladatot vállal fel cserébe (pl. rendezvényszervezés, turisztikai marketing tevékenység, képzések szervezése, stb.). A működési költségek további részét – a többi TDM szervezethez hasonlóan – tagdíjbevételekből, valamint saját szolgáltatások bevezetéséből fedezné a szervezet. Az egyesület elnöksége 3 önkormányzatot képviselő polgármesterből, 1 intézmény képviselőjéből és 1 szolgáltatóból áll. A másik 3 településen a turisztikai kérdésekkel az alábbi Bizottságok és azok vezetői foglalkoznak: -
Csolnokon a Humán Bizottság
-
Piliscséven az Egészségügyi Szociális és Közművelődési Bizottság, vezetője: Csapucha Katalin
-
Sárisápon a Kulturális és Sportbizottság, vezetője: Ligetiné Vass Éva 1.1.4. Marketing tevékenység
A térség települései által kifejtett marketing tevékenység eltér a mai kor követelményeitől: -
főleg papír alapú marketing tevékenységet fejtenek ki, ám ezek többnyire a helyi lakosság tájékoztatását szolgálják, nem turisztikai céllal készülnek
-
mind a 4 település rendelkezik honlappal, ám általánosságban elmondható, hogy nem felhasználó-és turistabarát az oldalak felépítése, látványában, megjelenésében és tartalmában sem tükrözi az elvárt színvonalat.
-
a térség egyik településének sincs hivatalos facebook oldala, az egyéb social média felületekről nem is beszélve. Előbbi ma, a turizmusba becsatlakozni kívánó és ott helytálló desztinációtól már minimális elvárás.
-
a marketing tevékenységek kifejtése leginkább rendezvényekhez köthetőek
-
az önkormányzatnál marketing tevékenységgel megbízott személy nem szakember, kivételt képez Dorog városa, ahol külön Városmarketing osztályt üzemeltet az Önkormányzat
-
egyik település sem rendelkezik marketingstratégiával, éves marketingtervvel
-
nem rendelkezik a térség turisztikai információszolgáltató irodával, így a kiadványok logisztikája sem megoldott, illetve a turisták felé az információ közvetítése, eljuttatása is nehézkesebb
17
-
az egyes rendezvények kapcsán folytatott marketing tevékenységek esetében sem sokszor beszélhetünk tudatosságról, előzetes felmérések, tervek készítéséről, monitoringról
-
a papír alapú eszközök közül a kiadványok mellett plakátok, leporellok szerepe is jelentős.
Online marketingeszközök részletes elemzése Az egyesülethez csatlakozó település weboldalai az alábbiak: www.dorog.hu www.csolnok.hu www.piliscsev.hu www.sarisap.hu A honlapokat áttekintve látható, hogy maga a ’turizmus’ kifejezés nem jelenik meg egyik főoldalon sem. Általánosságban minden település bemutatkozik, ám ennek turisták számára vonzó momentuma nincsen, a szolgáltatások, szálláshelyek, vendéglátóegységek bemutatása nem kap hangsúlyos szerepet. Google analytics nem áll rendelkezésre, így annak hiányában a similarweb.hu oldal segítségével (elemzés napja: 09.30) kerülnek röviden kielemzésre a honlapok nyilvános adatai. Az adatokat a legutolsó lezárt hónapra (augusztus) kivetítve mutatjuk be. -
dorog.hu látogatottsága augusztus hónapban: o a látogatások száma: 15.000 látogatás (nem egyéni!), o a weboldalon eltöltött idő: 1 perc 29 másodperc o megnézett oldalak száma: 1,90 o visszafordulási arány: 68,12% o a keresések 96,97%-a Magyarországról, 1,38% Belgiumból, 0,69% Szlovákiából érkezik o a dorog.hu-ra való direkt rákeresések aránya: 23,15%, a más oldalon található linkről való átkattintás aránya: 2,73%, a keresőkből érkező találat:69,55%, míg a social media felületekről érkező megkeresés 4,57%.
-
sarisap.hu látogatottsága augusztus hónapban: o a látogatások száma: 5.000 látogatás (nem egyéni!), o a weboldalon eltöltött idő: 25 másodperc o megnézett oldalak száma: 1,34 o visszafordulási arány: 66,67 %
18
o a keresések 99,47 %-a Magyarországról, 0,53% Romániából érkezik o a sarisap.hu-ra való direkt rákeresések aránya: 12,78%, a más oldalon található linkről való átkattintás aránya: 0,42%, a keresőkből érkező találat:53,64%, míg a social media felületekről érkező megkeresés 33,16%. A piliscsev.hu és a csolnok.hu oldalak esetében nem áll rendelkezésre adat, feltehetően az alacsonyabb látogatás számnak köszönhetően. A dorog.hu és a sarisap.hu oldalak esetében látható, hogy elég magas a visszafordulások aránya (~67%) és a honlapon eltöltött idő is alacsony. Mindkettő adat arra a tényre erősít rá, hogy az oldalakon változtatások szükségesek. A dorog.hu oldal részletes elemzése is erre a tényre világít rá. A desztináció turisztikai termékei számára ajánlott egy új, a mai kor követelményeinek megfelelő weboldal létrehozása, ahol mind a 4 településre vonatkozó információk megtalálhatóak, látogatóbarát felépítésben és megjelenésben
Offline eszközök ismertetése A korábban elhangzottaknak megfelelően a térség kommunikációjának jelentős része offline elemekből tevődik össze: kiadványok, leporellók, plakátok, meghívók, utóbbiak főként eseményekhez köthetően. A kiadványok listája terjedelmes, ám látszik, hogy a térséget – a helyiek szemével és a helyieknek íródva – mutatják be többségükben. Papír
alapú
kiadványok
a
teljesség
igénye
nélkül:
Dorog Művészete – Dorog Védett
A Dorogi labdarúgás történetének
építészeti
elmúlt húsz éve
Értékei
Sportpillanatok
–
Dorogi
- Zene és Dorog
„Ide-oda vándorlunk és nincs sehol
sorozat
hazánk már”
Limes kiadványa: Képzőművészet
A dorogi németek története
Dorogon
A
I.
Képzőművészet
Dorogon Napjainkban Jubiláló
Bányászmuzsikusok
homokvasút
és
a
sátorkői
Palatinus-tó létesítésének története és
Dorogi Olimpikonok
zenekarok Dorogon 1889-2014
Leporello:
Dorogi Lexikon
ismertője
Hogy is volt?
Dorog kiadvány
kulturális
épületek
19
Barlangkutatók anyagai Dorogi
füzetek
Tibor Fekete:Den Janzabach entlang sorozat
–
helytörténeti gyűjtések
dr.Ernst
Ervin:
Rabtábor
a
meddőhányón
Rendszeres kiadású helyi Magazinnal minden település rendelkezik, ami rendkívül fontos szerepet tölthet be a helyi lakosság tudatosságának növelésében, turizmusfejlesztési elképzelések ismertetésében és a tájékoztatásban: Sárisápi Hírmondó: Negyedévente Nálunk Csolnokon: negyedévente Csévi Kisbíró - kéthavonta Közhírré tétetik - Dorogon 1.1.5. Civil szervezetek, testvérvárosi kapcsolatok Civil szervezetek: A dorogi térségben számos civil szervezet működik, melyek közül az alább felsoroltak kapcsolhatóak a turizmus valamely ágához: Benedek
Endre
Barlangkutató
és
Wendlingen Dorog Baráti Egyesület:
Természetvédelmi Egyesület
testvérváros
Dorog Barátainak Egyesülete
Csolnok Szabadidő Sportegyesület
Dorogi Bányász Vadásztársaság
Csolnoki Sporthorgász Egyesület
Dorogi Bányász Horgász Egyesület
Csolnoki Fúvószenekar
Dorogi Egyetértés Sport Egyesület
Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
Dorogi Futball Club
- Csolnok
Dorogi Gyógyszergyártók Természetjáró
Bányász Hagyományőrző Egyesület -
Egyesülete
Csolnok
Dorogi ILCO Klub
Piliscsévi Pincefalu Egyesület
Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális
Sárisápi Bányász Fúvószenekar
Egyesület
Bányász Sportegyesület - Sárisáp
Dorogi Vállalkozók Egyesülete
Helytörténeti Kör - Sárisáp
Országos
Magyar
Bányász
Egyesület
Kohász
Annavölgy és Sárisáp Kertbarátainak és Borbarátnőinek
Egyesülete
Új-Hullám Sport Egyesület
20
21 Testvérvárosi kapcsolatok Dorog: -
Wendlingen am Neckar (Németország), Marienberg (Németország), Felsőboldogfalva (Románia), Zsére (Szlovákia)
Csolnok: Jettingen-Scheppach (Németország), Ubsatdt-Weiher (Németország)
Sárisáp: -
Szlovákia: Handlova (Nyitrabánya), Románia: Jegenye
Piliscsév nem rendelkezik testvértelepüléssel, de együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá Tardoskedd-del és Igram-al. A
testvárosok
szerepe
a
települések
életében
változó,
általában
a
kölcsönös
delegációlátogatásokban és zenekari (főleg bányászzenekari) kapcsolatokban merül ki. Ez alól kivételt képez Wendlingen am Neckar, ahová a II. világháborút követően dorogiak tucatját telepítették ki, ami erősebb köteléket ad a kapcsolatnak.
1.1.6. A kiemelt terméktípusok
A termékkínálat elemzésekor, valamint az egyes terméktípusok kiemelésekor turisztikai szakértőnk elemzésére, a TDM tagjaival készült interjúkra, a településenkénti workshopokon elhangzottakra és megvitatottakra, valamint a már korábban elkészült és fellelhető dokumentumokra támaszkodtunk.
Zöldturizmus A térség turisztikai kínálatának egy része a természethez, a Pilishez és a Gerecséhez, valamint a mesterségesen kialakított tavakhoz kapcsolódik: mindezzel természetközeli élményt kapnak az idelátogatók. A természetközeli turizmusformák felértékelődése folyamatosan zajlik. Az öko-és zöldturizmus napjaink egyre keresettebb turisztikai ága. A természetvédelmet és a nem tömeges utazásokat
21
22 egyre többen részesítik előnyben. A térség kiváló adottságokkal rendelkezik az öko- és a természetjáró turisták számára. Kiemelkedő a természetjárás jelentősége az Országos Kéktúra útvonalban való részvétellel. Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, Írottkőtől Hollóházáig tartó, folyamatos turistaút, melynek hossza több mint 1100 km. Ez Magyarország és Európa első hosszútávú turistaútja. Az Országos Kéktúra jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező területeket fűz fel egy útvonalra, mely útvonal a Dorogi TDM működési területén fekvő 4 településből 3-at (Dorog, Piliscsév és Csolnok) érint. Dorog esetében belterületén is elhalad, így ezen település látnivalói, szolgáltatásai különös fontossággal bírnak. A Magyar Természetjáró Szövetség jelvényszerző túramozgalmat is létrehozott az Országos Kéktúrán. A Dorogi-medence a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrefogott, északnyugatról részben nyitott árkos medence. A Pilis hegység a Dunántúli középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. fő csúcsa a Pilis, 756 m. Fő barlangja közé tartozik a Sátorkőpusztai barlang, a Dorog és Esztergom között fekvő Nagy- keletkezett. A 253 (egyes források szerint 273) méter tengerszint feletti magasságban nyíló barlang turisztikai barlangként 1993 óta áll a nagyközönség rendelkezésére. A dorogi székhelyű Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület szakavatott túravezetői kalauzolják el az ide érkezőket. A Gerecse, illetve Gerecse hegység röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része. A Gerecse viszonylag alacsony mészkő- és dolomithegység, legmagasabb pontja a 633 méter magas Gerecse. A Bükk és Bakony után barlangokban a leggazdagabb hegységünk, a barlangászok napjainkig mintegy 455-öt tártak fel. A hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvédelmi illetve Természet megőrzési Területek sorába csaknem a teljes hegység és peremvidéke beletartozik
A csolnoki Magos-hegy (vagy más néven Mókus-hegy) számos növényritkaságnak ad otthont. Itt található a hegység legjelentősebb törpemandula-állománya, több tízezer tővel, ugyanígy a vetővirágból is a legerősebb populáció él itt, melynek becsült egyedszáma szintén több tízezer tő. Emellett a sziklagyepek és bokorerdők számos további országos és helyi ritkaságnak adnak otthont (pl. fehéres csüdfű, leánykökörcsin, prémes tárnicska).
22
23 A Magos-hegy siklóernyősök kedvelt célterülete, kiszolgáló infrastruktúra azonban nem áll rendelkezésre (illemhelyek, parkoló). A siklóernyősök által is igénybe vett terület, a csúcs és a kálvária környéke jó kilátóhely a Pilis, a Budai-hegység és a Gerecse felé. A hegy keleti végében egykori kőbánya található, itt pihenőhely, tűzrakóhely is kialakításra került. A területet nem érinti turistaút, azonban kisebb, 1-5 kilométeres séták a hegy körül illetve a gerinc mentén tehetők, célszerű volna ezek javasolt irányát jelezni. Jelenleg a Magos-hegy Csolnokhoz legközelebbi része (Kálvária-hegy) látogatott, itt vezetnek gyalogutak. A hegy nyugatabbi kiemelkedéseit a növényvilág megőrzése érdekében nem javasolt a turizmus célkeresztjébe állítani. A Janza-völgyben kialakított horgásztavak a vízparti turizmus, horgászturizmus célpontjai lehetnek. A völgy több ritka növényfaj fontos előfordulási helye. Csolnok környéke nevezetes egykori szénbányáiról. Ezek emlékét őrzik a ma is fellelhető aknabejáratok, illetve az ezek helyén állított emlékművek. A IX. akna emlékműve a Kecskehegy északi lejtőjén található. Útjelzés kialakítása a XII. akna horgásztavaihoz és IX. aknához javasolható. Ezen túl a területen alig vannak gyalogutak, ami így természetes védelmet jelent az élővilág számára. Dorog környéke a Gerecse és a Pilis átmeneti zónája, és itt érintkezik a hegység az alfölddel, amik mind a fajokban való gazdagságot segítik elő. A Kálvária-hegy és környéke őrzi mindazt a természeti értéket, ami a Kis-Kőszikla egykori élővilágából megmaradt. A homoklepellel borított Kálvária-hegyen él a hegység egyik legjelentősebb homoki kocsord állománya, ugyanitt egy felhagyott szőlő parcellájában az országosan alig néhány termőhelyről ismert üröm-vajvirág. Dorog térségében a fokozottan védett gyurgyalagnak több fészektelepe ismert. A Sárisáp feletti dombokon különböző típusú löszgyepek és egykori szőlők jellemzőek. Megtalálható itt a löszgyepek szélsőségesen száraz taréjos búzafű alkotta típusa, mely löszfalakon, magaspartokon jellemző, a Gerecsében ritkaságszámba megy. A felhagyott szőlőkbe a környező löszgyepek fajai mellett egyéb, a hegységben szórványos vagy ritka növényfajok is visszatértek, sokfelé egy-egy faj monodominanciájával, ez teszi lehetővé, hogy a mezei üröm által borított részeken található ma a hegység egyik jelentős homoki vajvirág-populációja, mely faj az ürmön élősködik. Sárisáp határában a fokozottan védett gyurgyalag fészkelőtelepe található, de e vidék több szubmediterrán madárfaj (kerti sármány, sövénysármány) egykori költőhelyéről is nevezetes. A térség több települése is csatlakozott a Gerecse Natúrparkhoz, így Csolnok, és Sárisáp, Dorog egyelőre nincs a tagok között. Az Európa számos vidékén már több évtizedes hagyományokkal rendelkező natúrparki forma olyan térségek és közösségek számára nyújt kiváló lehetőséget, ahol a fenntartható gazdálkodást, a környezetközpontú nevelést, az épített és
23
24 természeti örökség megőrzését, valamint a turizmus szelídebb válfajainak elsőbbséget nyújtó fejlesztéseket fontosabbnak tartják, mint a mindenáron való haszonszerzést és a táji örökséget figyelmen kívül hagyó modernizációt.
Megjegyzendő, hogy Dorog térsége erősen iparosodott vidék, amiből adódóan a terület környezetállapotára a túlterheltség, a nagyfokú beépítettség és a negatív környezeti hatások megannyi megnyilvánulási formája a jellemző. A térség környezetállapotára erősen rányomta a bélyegét az évszázados szénbányászat és ipar. Dorog kisvárosi mivolta ellenére jelentős ipari bázissal rendelkezik. Igaz, korszerű technológiával, de a zöldturizmus-fejlesztés szempontjából meglehetősen negatív kicsengéssel, itt működik az ország legjelentősebb veszélyeshulladék égetője. A szén- és mészkőbányászat, valamint az erre települt nehézipar és mindinkább a könnyűipar is sajnos erősen meghatározzák Dorog városképét, amit a lakótelepek sokasága csak tovább fokoz. Sárisáp, Tokod, Csolnok területe szintúgy magán viseli az erőltetett iparosítás nyomait. A medence-jellegből adódóan a kritikus levegőminőség fokozott problémát jelent.
Aktív turizmus
A bakancsos turizmus szempontjából feltétlenül megemlítendők azok a teljesítménytúrák, amelyek országos viszonylatban is egyre népszerűbbek. A „Kinizsi 100” Budapest határából (Csillaghegy) indulva az Országos Kéktúra útvonalán haladva érinti a Pilis, a Gete és a Gerecse gyönyörű pontjait. A Csolnokring a Csolnoki Természetjáró Kör III. teljesítménytúrája, mely minden évben megrendezésre kerül, 10-20-30 km-es távok közül választhatnak a részt vevők. Motocross pálya A Piliscséven, a Kecske-hegy északnyugati oldalában kialakított motocross-pálya a technikai sportok kedvelőit vonzza ide. A pálya hossza 1920 méter (középíven mérve) szélessége pedig minimum hat méter. Szintkülönbsége negyven méter, és a nyomvezetés igazi "klasszikus"jellegű. Talaja földes, néhol löszös. A pályán összesen 12 ugrató van, és egy kör nyolc bal, és tíz jobbos fordulóból áll. A pálya nem csak a motorsport kedvelőit vonzza: 2015-ben itt rendezték meg a Legion Run elnevezésű versenyt. A Legion Run az egyéni kihívások teljesítéséről és a bizonyítás öröméről
24
25 szól, akadályok teszik lelkileg és testileg próbára a részt vevőket. Éves szinten 4-5 motoros rendezvényt tartanak a pályán, ez alkalmanként, a nézőket, versenyzőket is beleszámolva ~10.000 főt jelent/év.
Kerékpáros turizmus A kerékpáros turizmus erőssége lehet majd e térségnek, hiszen a kerékpározáshoz jó lehetőségek adottak, aminek révén a Dorogi-medence a közelben vezető nemzetközi útvonalnak potenciális mellékszárnya lehetne. Jelenleg azonban – kerékpárutak hiányában – nem domináns ez az ágazat. Siklóernyőzés A korábban említett Magos-hegy a siklóernyősök kedvelt célterülete, kiszolgáló infrastruktúra azonban nem áll rendelkezésre (illemhelyek, parkoló). A helyszín azonban tökéletesen alkalmas mind az amatőr, mind pedig a professzionális siklóernyősök számára, de az egyszerű turistáknak is kiváló élményt biztosít a látvány. Barlangászat A Sátorkőpusztai barlangban a dorogi székhelyű Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület szakavatott túravezetői kalauzolják el az ide érkezőket. Az 1946-ban feltárt objektum felfedezésekor Magyarország legkülönlegesebb barlangja lett. Védelmére és kutatására elsőként Benedek Endre (1912-1987) bányafőmérnök szervezett csoportot az 1950-es évek végén. Az általuk megkezdett tevékenységet folytatva az 1989-ben létrejött utódszervezet (Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület – BEBTE) végzi ugyanezeket a feladatokat. Az egyesület ebbéli tevékenysége 1993-tól a barlang turisztikai bemutatásával bővült. Az elmúlt években végzett komoly tereprendezésekkel a barlang igazi föld alatti bemutatótérré változott. Szakszerűen és esztétikusan elhelyezett ismertetőtáblák, vitrinek mutatják be a barlangkutatás múltját, jelenét, és természetesen jó néhány kristálykülönlegességet is. Lövészet A Dorog Városi Sportlőtér az alábbi szolgáltatásokat kínálja: lőtér, lövészet, sportlövészet, skeet, trap, agyaggalamb, pontlövészet, IPSC, IDPA, dinamikus lövészet, lövészverseny, lőkiképzés, Csomán János lőkiképző, Dorog, lövész képzés Lézerharc
25
26 A lézerharc egy izgalmas, taktikai elemeket felvonultató szórakoztató kikapcsolódás. Professzionális hangeffektusok alapozzák meg a játékélményt: a találat jelzését, a lövést, a tárazást, és extra funkciókat hanggal jelzik a lézerfegyverek. Kiválóan alkalmas csapatépítések megszervezésére, valamint osztálykirándulások programjára.
Lovasturizmus A térségben a lovasturizmus kisebb hagyományokkal rendelkezik, de ez alól kivételt képez a Piliscséven megtalálható 3 fedett lovaspálya, mely a lakosságszámra vetítve szinte egyedülálló az országban. Horgászturizmus A térségben található települések mindegyikén, vagy azok környezetében találhatóak horgásztavak. Jelentősebbnek számít közülük a Palatinus-tó szomszédságában fekvő Lóga-tó, de Piliscséven, Sárisápon és Csolnokon is horgászhatnak az engedéllyel rendelkezők. Természetesen a helyi horgászegyesületek szabályozása eltérő lehet. Megjegyzendő, hogy legfeljebb a kisebb volumenű horgászturizmus fogadására alkalmasak az említett kicsiny horgászvizek.
Vadászat A vadászatot kedvelők elsősorban nagyvadas jellegű vadászterületeket találnak. Bár a vadászkunyhók, erdészházak nagyobb száma megfelelő infrastruktúrát kínál a vadászturizmusnak, a jelentős túraforgalomból adódóan a zavartalan vadászatok terén egyre kevesebb lehetőség adódik. Síoktatás 2000. december 10-én nyitotta ki kapuit a Sítechnika műanyag borítású sítanpálya Dorogon. A pálya hossza 55 méter, a kispálya pedig 15 méteres, a domb tetejére való feljutást tolókaros felvonó biztosítja. A pályához kölcsönző is tartozik, sí és snowboard felszerelést egyaránt lehet bérelni a helyi síházban. A műanyag pályán októbertől március végéig lehet síelni. Délelőtt általában az óvodások oktatása folyik, délután és este pedig lámpafénynél felnőttek és gyerekcsoportok, baráti társaságok, illetve egyéni vendégek tanulnak síelni. Sportturizmus
26
27 A sportturizmus terén a sportrendezvények szervezettsége különösen említésre méltó. Találhatóak közöttük kisebb, helyieknek szóló események is, de mára már több rendezvény is országos hírnévre tett szert. Főbb rendezvények: -
Dorogi Túra7
-
Aquatics Day
-
Városfutás
Fontos még megemlíteni az edzőtáborok szerepét és a benne rejlő lehetőségeket, így a Fekete Gyémánt birkózó edzőtábort, amelyen 10 ország képviselteti magát. Játékpark A Piliscsévi Játékpark 2002 óta tölt be hiánypótló szerepet, hiszen a szolgáltatás mind a szülőnek, mind a pedagógusnak, mind pedig a gyerekeknek segít megadni egy olyan lehetőséget, mely kirándulás vagy nyári tábor keretei között adja meg a természet közelségét, a játék élményét, a másként tanulás örömét. A csoportok mellett családokat is fogadnak, így szülőknek és gyermekeknek együtt nyílik lehetőségük a kisvasútozásra, az agyagozásra, korongozásra, titokszoba meglátogatására. A játékok mellett állatok is szép számmal megtalálhatóak a parkban és a lovaglás lehetősége is biztosított. Napi befogadóképességük 450 fő, melyet gyakran el is érnek. Éves szinten 10.000 látogatója van a játékparknak.
Rendezvényturizmus A térségben több olyan rendezvényt is szerveznek, mely egyedisége vonzó célpont lehet a turisták számára. Az események között van kulturális, zenei, gasztronómiai, népi hagyományokat bemutató és sportrendezvények is. Az egyes települések rendezvényei az alábbiak: Csolnok: -
Hurkafesztvál
-
Kocsonyafesztivál
-
Majális a bányászoknál
-
Csolnok Ring
Piliscsév: -
Pincés vigadalom
-
Orbán napi borverseny 27
28 Sárisáp -
Sárisápi térségi nyílt bor-és pálinkaverseny
-
Szent István-nap és Új kenyér ünnepe
-
Virág és terménykiállítás
-
Búcsúnapi Borászbál
-
Sárisápi falunap
Dorog -
Kosbor – közösségek ünnepe
-
Bányásznap
-
Szabadidősport éve rendezvénysorozat eseményei
-
Aquatics Day
-
Dorogi Túra7
-
valamint számos további kisebb léptékű rendezvény, főleg kultúra és a sport témakörében.
A rendezvényturizmus kapcsán szükséges megemlíteni, hogy 2015 szeptemberében átadásra került a Schmidt Sándor Agora a Jubileumi téren. Az új közösségi tér koncerteknek is helyet adhat a későbbiekben. A tervezők e mellett arra is figyeltek, hogy ne csak alkalmakkor, hanem a hétköznapokon is használatban legyen a tér: óriás sakktábla, csúszdák, vízpermet várja majd az arra járókat.
1.2.
A KERESLET ELEMZÉSE: VENDÉGEK ÉS VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA
A KSH adatbázisát tekintve településekre lebontott adatokkal számos helyen nem találkozhatunk. Így ennek hiányában a dorogi kistérség adatait tudjuk alapnak tekinteni, de érdemes megjegyezni, hogy a Dorog és Térsége Turizmus Egyesületnek a kistérség 11 településéből mindösszesen 4 a tagja. Szálláshelyek száma a dorogi kistérségben
28
29 A dorogi kistérségben a 2014-es adatokat tekintve, háromszor annyi ’üzleti célú egyéb szálláshely’ működik (összesen 9 db), mint kereskedelmi szálláshely (3 db), ebből 6 db az Egyesület működési területén található. Az ábrán is látható, hogy a kereskedelmi szálláshelyek (KSZH) száma eggyel nőtt az elmúlt két év során, míg az üzleti célú egyéb szálláshelyek (MSZH) száma harmadával csökkent.
A férőhelyeket tekintve láthatjuk, hogy akkor, amikor csökkenés történt a szálláshelyek számában, természetesen a férőhelyeket tekintve is csökkenés volt tapasztalható, és ugyanez a tendencia igaz a növekedéseknél is.
A vendégek számának alakulását megfigyelve azt láthatjuk, hogy míg a kereskedelmi szálláshelyeken 2012 óta folyamatos a növekedés, addig az üzleti célú egyéb szálláshelyeken csökkenő tendencia formálódik. A 2012-es év mindkét szálláshely típusnak vízválasztó volt az előző évekhez képest is, de míg a magánszálláshelyeknél az elmúlt 5 év legmagasabb vendégforgalmát mérték, addig a kereskedelmi szálláshelyeknél a legalacsonyabb érték
29
30 mutatkozott. A 2012-es év óta a kereskedelmi szálláshelyeken folyamatos emelkedés tapasztalható, míg a magánszállásoknál csökkenő tendencia állapítható meg.
Ha az összes vendégéjszakát vizsgáljuk a dorogi kistérségben, akkor azt láthatjuk, hogy az emelkedő vendégforgalom ellenére az elmúlt 5 évben egyre kevesebb éjszakát töltenek itt az kereskedelmi-, illetve a magánszálláshelyeken megszállók. 2010-ben még 8322 volt az összes vendégéjszaka szám, a csökkenés pedig folyamatos, 2014-ben már csak 7658 ez az érték (8%os csökkenés). A legtöbb vendégéjszaka számot a magánszálláshelyeken 2010-ben realizálták a maga 3446-os értékével, a legkevesebb pedig egy évvel ezelőtt, azaz 2014-ben (2534). A kereskedelmi szálláshelyeken a legtöbb vendégéjszakát 2011-ben, illetve utána 2013-ban töltötték a Dorog és
térségébe látogatók.
Amennyiben a vendégek összetételét vizsgáljuk abból a szemszögből, hogy hazánkból, vagy külföldről érkeztek a dorogi kistérségbe, akkor azt láthatjuk, hogy a vendégek túlnyomó része
30
31 hazai. A KSH adatai szerint az elmúlt 5 évben 2010-ben érkezett külföldről a legkevesebb vendég a térségbe, mégpedig 0,04%. Az elmúlt éveket vizsgálva láthatjuk, hogy 2012-ben volt a legnagyobb az aránya a külföldieknek a maga 2,2%-val, és azóta 2013-ban és 2014-ben is csökkent ez a szám (1,4%-ra, illetve 1,2%-ra). Megállapíthatjuk tehát, hogy a külföldi vendégek száma a térségben szinte elenyésző.
A vendégéjszaka számot vizsgálva a kereskedelmi szálláshelyeken, azt láthatjuk, hogy 2010-ben töltötték el a legkevesebb éjszakát a külföldi vendégek, ugyanis ekkor elenyésző, 0,02% volt a vendégéjszaka szám külföldiekhez köthető. A tendencia pedig a vendégösszetételhez képest ugyanaz, tehát 2011-ben és 2012-ben nőtt ez az arány, majd 2013-ban és 2014-ben fokozatosan csökkent, és 2014-ben 0,7%-on állt meg.
A magánszálláshelyek esetében a vendégéjszaka számot külföldi/belföldi vendégekre szűrve hasonló tendenciát láthatunk, mint a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben az igen alacsony külföldi vendégéjszaka szám után 2011-ben 0,7%-ról 1,3%-ra növekedett, majd 2012-ben az összes vendégéjszaka számot tekintve a külföldieké 4,2%-ot tett ki. Ezután bár a 31
32 vendégek számában nem, de a vendégéjszaka számban visszaesés történt 2013-ban (mégpedig 2,7%-ra), 2014-ben viszont elérte az utóbbi 5 év legmagasabb értékét a maga 4,3%-val. Összesítve elmondhatjuk, hogy a dorogi kistérségbe érkezők mindösszesen 1-2%-a külföldi, de a vendégéjszaka számot tekintve a magánszálláshelyeken a külföldiek aránya eléri a 3-4%-ot.
1.3.
VONZERŐAUDIT
Az alább tematikusan bemutatásra kerülő vonzerők értékelése során azt kívántuk elérni, hogy azonosíthassuk a nemzetközi, az országos, a regionális és a helyi szintű, hatáskörű vonzerőket. Utóbbi kategóriák az alábbiak alapján kerültek meghatározásra:
Kategória leírások
-
Helyi vonzerő, max. 15-20 km hatósugárral, alapvetően Dorog és vonzáskörzete, ebben a körben ismert és látogatott attrakció, vagy ezen körnek, napi turizmusra fejleszthető és kiajánlható attrakció;
-
Regionális szintű vonzerő, max. 130-150 km, regionális szinten ismert és látogatott vonzerő, vagy ezzé fejleszthető;
-
Országos szintű vonzerő, jelenleg is országosan ismert és látogatott, illetve országos szinten ismert és látogatott attrakcióvá fejleszthető vonzerő
-
Nemzetközi szintű vonzerő, széleskörű ismertség-jelentős látogatottság, vagy jelentős fejlesztési potenciál, a nemzetközi attrakcióvá fejlesztés lehetősége.
Az alábbi táblázat a vonzerőket tartalmazza kategóriánként, valamint a fenti szempont szerinti besorolásukat.
32
33
Vonzerő
Helyi
Regionális
Országos
Nemzetközi
Zöldturizmus Pilis
x
Gerecse
x
Palatinus-tó
x
Lóga-tó Kisebb
x horgásztavak
a
térségben
(Csolnok, Piliscsév, Sárisáp)
x
Sátorkőpusztai barlang
x
Legény-és leánybarlang (Piliscsév)
x
Örökségturizmus Sárisápi Bányász Fúvószenekar
x
Csolnoki Fúvószenekar
x
Csolnoki mélyúti pincesor
x
Helytörténeti gyűjtemények és múzeumok x Piliscsévi pincefalu
x
Dorogi Bányász Emlékház
x
Dorogi Sportmúzeum
x
Dorogi Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum Gáthy
Zoltán
építészeti
x hagyatéka,
Haranghy Jenő üvegablakai Dorogi Német Nemzetiségi tájház
x x
33
34 Dorogi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület Bányász Fúvózenekara
x
Templomok a dorogi térségben
x
Tájházak a dorogi térségben
x
Művelődési házak a dorogi térségben
x
Kálvária - Csolnok, Dorog, Piliscsév, Sárisáp
x
Nemzetiségi kulturcsoport
x
Rendezvényturizmus Kosbor fesztivál - Dorog Dorogi Túra7
x x
Dorogi Futófesztivál
x
Dorogi Bányász Napok
x
Csolnokring
x
Csolnoki Hurkafesztivál
x
Csolnoki Kocsonyafesztivál
x
Sárisápi virág-és terménykiállítás
x
Sárisápi térségi nyílt borverseny
x
Piliscsévi Pincés Vigadalom
x
Aktív turizmus Kék túra útvonal
x
Természetjárás, túravezetés
x
Kerékpározás
x
Horgászat
x
34
35 Paplanernyőzés
x
Csolnoki uszoda Csolnoki
sportpálya,
x sportcsarnok,
teniszpálya
x
Piliscsévi motorsport centrum
x
Piliscsévi játékpark
x
Piliscsévi pincefalu
x
Fedett lovardák
x
Tan sípálya
x
Dorogi Nipl Stefánia Uszoda
x
Buzánszky Jenő Stadion - Dorog
x
Búvárkodás, szörfözés
x 1.számú táblázat: Vonzerőaudit
35
36
1.4.
SWOT ELEMZÉS
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
LEHETŐSÉGEK
Zöld
VESZÉLYEK
turizmus Tömegturizmus
Kedvező fekvés, szép Kiaknázatlan
fellendítése,
környezetkárosító
környezet,
természeti
bakancsos
hatásai
középhegységek
környezet
turizmus előtérbe kerülése
Hegyi tárnicska KEM Dorog megyei Természeti
nem Gyalogutak
Értéktárba csatlakozott
felvétele
környezet
Fenntarthatóság
a karbantartása
követelményeinek
Gerecse
figyelmen
Natúrparkhoz
hagyása
kívül
Duna-menti térség Országos Kék túra
előtérbe kerülése,
része
települések összefogása
Duna-Ipoly nemzeti Park
Igazgatóság
Területén
fekszik,
Nemzeti
Ökológiai
Hálózat
ökológiai
folyosójához tartozó természeti területek Kerékpárút Budapest közelsége
Kerékpárút hiánya
Közlekedésfejlesztések
fejlesztése,
már elmaradása,
meglévő
ezzel
pozícióvesztése
Megközelít-
rendszerhez
való bekövetkezése
hetőség
becsatlakozás Elsőrendű főút (10. Zsúfolt útszakasz
Esztergomhoz
számú)
vezető út felújítása ?!
3
db
található számos
műemlék Dorogon, Ipari környezet régészeti
Dorogi
Agora
építése
36
37 lelőhely Épített
Folyamatos
környezet
városrehabilitációs projektek végrehajtása TDM back office Alulról
építkezés Nem
megindulása,
rendelkezik és
TDM Turisztikai
megalakítása,
office Szkeptikusság
(Turisztikai
aktív Információs
elnök és elnökség
front
szolgáltatók
a és
a
Információs Pont) lakosság részéről
Irodával a térség
létrehozása Fejlett, hatékony és
Szervezeti
Együttműködés,
Nehezen kialakuló fenntartható TDM Passzív hozzáállás a
háttér
együttgondolkodás
bizalmi helyzet a rendszer
megindulása
helyi
helyi
vállalkozók kialakítása,
részéről
vállalkozók
a részéről
szolgáltatók összefogásával
Turisztikai
szakmai Esztergommal való Térségi összefogás Politika vs szakma
kapcsolatos kiépítése nehézkes
kialakítása, egymás
a térség TDM-eivel
marketing
együttműködés
csatornáinak kiaknázása Vendéglátó-helyek lakosságszámra vetítve
Turizmus Kevés a minőségi fejlesztésével,
közepesen vendéglátóegységek
a Jelen
költségvetési
turisták
nagyobb periódusban
magas értéket érnek száma
számban
való várható
jelentős
Vendéglá-
el
megjelenésével
összegű
pályázati
tóegységek,
fő/vendéglátóhely,
fejlesztések
forrás
(140
szálláshelyek orsz. átlag: 180 fő)
várhatóak Alacsony
Leader
projekt
Alacsonyabb
szálláskihasználtság
keretei
között
színvonalú,
a
túlnyomórészt
nem
magas minőségi
nem szálláshelyszámhoz
minősített
képest (180 főre jut
szálláshelyek
1 db, de kb 25%-os
falusi
szálláshelyfejlesztés
kihasználtság) Szolgáltatói képzés Nem
jellemző
a a
TDM
keretei
37
38 tematikus
kínálat, között
vagy
a
programszervezés a vendéglátóegységek részéről Alacsony minőségű Bányászati értékek Bányászat
Hagyományőrző
rendezvények,
bányásztelepülések
kiállítótérrel
interaktív
Elöregedő
és bemutatása,
bányásztársadalom,
interaktív
kiemelkedő
nem
lesz
akik
látogatóközponttal
érdeklődésű
hagyományt ápolják
a
nem rendelkezik a rendezvény térség
a szervezése
hagyományok ellenére Ki nem használt Miniverzum Bányászrendezvények bányászati
Bányászemlékek,
megnyitása,
létesítmények
Reimann
központi
kihasználása
rendezvények altáró elsikkadása
elhelyezkedése Kulturális
Kisebb
rendezvények magas rendezvények száma
túlsúlya,
Agora
Alacsony
megnyitásával
színvonalat
alacsony kultúra fellendítése
minőségi képező
rendezvények
turisztikai hozadék Helyben népszerű Kiemelt Turizmus,
Kiemelkedő
turisztikai
sportélet,
termékek
sportrendezvények
hozadék, kevés és programokkal
szervezése
nem
rendezvények,
marketinggel,
Alacsony elvárás, nem
minőségi alacsony turisztikai minőségi
marketing
hozzáértő,
szakszerű
szervezési munkálatok
hatékony térségi és országos hírű rendezvények szervezése
Ister
Granum
Helyi
Eurégióhoz
Dorog
csatlakozás
imázsa
település Imázsfelmérés,
TDM
szemléletváltásának
újrapozícionálás Összefogás
elmaradása és
létrehozása, Passzív, szkeptikus együttgondolkodás
desztinációfejlesztési stratégia összeállítása,
hozzáállás
megindítása,
lakosság
Városmarketing Iroda vs TDM, feladat-és
kiemelt turisztikai hatásköri
38
39 vonzerőleltár
termékek
párhuzamosságok
felépítése
azonosítása, rájuk való összpontosítás
IFA bevezetése
Szálláshely
Szolgáltatói ellenállás,
Szolgáltatói
szolgáltatás
a rendkívül alacsony
értetlenkedés
kifehérítése,
IFA
átláthatósága
eljelentéktelenülése
Országos Design-os
Kihasználatlan-ság
hírű
konferenciák
Alacsony
konferenciaterem
szervezése
hatékonyság
Kiemelt
Helyi
turisztikai
termékek azonosítása
Egyediség hiánya
összeg
szervezési
pénzügyi
források
Ragaszkodás
rendelkezésre
turisztikai
állása, akarat
szempontból
a nem
releváns termékekhez Új
fejlesztési Országos
elképzelések
vonzerő hiánya
hírű Bányászati hagyományok
Fejlesztések alacsony színvonala
kiaknázása
2.számú táblázat: SWOT elemzés
39
40
2. VERSENYKÉPESSÉGI STRATÉGIA
2.1.
MÓDSZERTAN
A stratégia elkészítésével egyetemben célul tűztük ki a térség, de elsősorban Dorog és térsége imázsának újradefiniálását. A térség újrapozícionálása kapcsán elsődleges feladat az eddig kihasználatlan kínálati elemek ismertté tétele és hasznosítása, valamint új termékek - komplex ajánlatok és élményígéretek – kialakítása. Az élményígéretek megfogalmazásával, valamint a célcsoport azonosításával lehetőség nyílik a valós turisztikai kínálat felmérésére és egyben a keresleti oldal megalapozottságának vizsgálatára. Nem állnak rendelkezésre korábbi imázskutatások, csupán egy, 2010-ben publikálásra került Városimázs felmérés (Image Factory-Observer kiadásában, publikálva: 2010. szeptember 14.) eredménye. A dokumentum sorrendet állított fel a magyarországi települések között, ahol a kisvárosok kategóriájában Dorog a 78. helye végzett. A felmérés a megelőző évre vonatkozóan készült el, de jelzésértékűnek számít a helyezés (bővebben a kutatásról a 3.1.1 fejezetben olvasható). Doroggal kapcsolatosan feltételezhetően az ’iparváros’, ’iparosodott vidék’ elnevezés jut eszébe a legtöbb embernek. A turizmusban mindez akár a térség előnyére is fordítható, ehhez azonban sokat kell tenni. Az alábbiakban bemutatjuk a Dorogi térség új fejlesztésekkel kiegészülő élményígéreteit, majd ezekből emeljük ki a célcsoportok és a térség újrapozícionálása szempontjából megítélésünk szerint legfontosabbakat. Ezen szelekcióval a Dorogi térség turisztikai profilját kívánjuk tisztábbá tenni, mely hatékonyabb és jobban célzott kommunikációnak és az eddigitől eltérő imázs megteremtésének lehet alapja. A teljes kínálat felmérését követően kategorizáljuk és csoportokba rendezzük a kínálati elemeket (élményígéreteket) majd ezen csoportok segítségével stratégiai ajánlást fogalmazunk meg a térség eljövendő arculatát és jövőképét illetően.
40
41 Az élményígéretek mellett bemutatjuk azok vonzerő megalapozottságát és célcsoport relevanciáit, majd ezekből kiválasztjuk azon élménykategóriákat és kínálati elemeket, melyek a térség turisztikai jövőképe szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak.
2.2.
ÉLMÉNYÍGÉRETEK
Korábban már megállapítást nyertek a kiemelt terméktípusok, valamint az azokat alátámasztó vonzerők. Ezzel kapcsolatosan vonzerőleltár (lásd 1.3. fejezet) is készült, mely ezt követően audit formájában tartalmazza az egyes termékek hatóköreit is. 4 fő élménykategória köré csoportosíthatóak az élményígéretek: -
természeti értékek felfedezése
A térség turisztikai kínálatának jelentős része a természethez, a Pilishez és a Gerecséhez, valamint a mesterségesen kialakított tavakhoz kapcsolódik. Ide értjük a szervezett keretek között zajló, vagy éppen családi, baráti körben megvalósuló természetjárást melyhez remek kiegészítést adhat egy turistaház az erdő mélyén, a szomszédos erdei iskola, a horgásztavak és a Palatinus-tó nyújtotta kikapcsolódási lehetőségek. -
aktív pihenés, mozgás öröme, adrenalin-vágy
A bakancsos túrázás örömét szolgálja a Kék Túra útvonal és a különböző teljesítménytúrák. A technikai sportok kedvelőinek a piliscsévi motocross pálya kínál lehetőséget, az extrém sportok szerelmeseinek a csolnoki paplanernyőzés ad élményt. Lovaglás a 3 fedett lovarda egyikében, úszás, horgászat, barlangászat a Sátorkőpusztai barlangban, lézerharc és síoktatás is megvalósul a térségben. -
rendezvények, együtt töltött idő, közösségi tér
Elmondható, hogy számos kisebb-nagyobb rendezvénnyel bír jelenleg a térség, amik főként a gasztronómia, a sport és a természetjárás köré szerveződnek. Több program már jelenleg is országos hatókörű, de a legtöbb esemény a helyi érdeklődőket vonzza. Az Agora megépítésével egy új rendezvényhelyszínnel is bővült a paletta. -
kulturális élményszerzés, tudásvágy
A kulturális lehetőség némileg szűkebb lehetőséget biztosítanak a fentebb említettektől. A térség rendelkezik ugyan múzeumokkal, tájházakkal, templomokkal, kiállításokkal, de elmondható, hogy
41
42 ezek inkább helyi népszerűségnek örvendenek. A 2015-ben átadott Agora kiváló lehetőséget biztosít majd, mint rendezvénytér a kulturális jellegű programok szervezettségének növelésére és korábbi, kisebb léptékű rendezvények (pl. felolvasóestek, művészeti-és irodalmi estek, szabadtéri színházi előadások, zenei előadások) népszerűbbé válására lesz alkalmas. A bányászati hagyományok ápolása a tervek szerint 2016-ban megvalósuló Miniverzummal és az altáró feltárásával, bemutatásával válik teljessé, jelenleg a bányászzenekarok, a Bányásznap és a nem interaktív Bányászati múzeum jelentik az alapját, ez azonban önmagában még nehezen eladható. Az egyes élményelemek iránt nem azonos célcsoport érdeklődik, viszont vannak olyan közös preferenciáik és szokásaik, melyek indokolják, hogy a marketingkommunikáció középpontjába ezeket állítsuk és az üzeneteket is ennek megfelelően állítsuk össze. Az alábbiakban az egyes élménykategóriákhoz társított élményígéretek találhatóak, alátámasztva a vonzerőalappal. Két táblázat készült: az egyik, ami a jelenlegi helyzetfelmérés alapján reálisan tükrözi a desztináció helyzetét, ám ezt követően egy, már a fejlesztési elképzeléseket is tartalmazó ’hová szeretnénk eljutni’ élményígéretek találhatóak. Megjegyzés: Élményígéret alatt azt az élményt, avagy a turista szemszögéből megfogalmazható értéket értjük, melyet a desztináció hitelesen ígérni és nyújtani képes. Vonzerőalap
Élményígéret
Pilis, Gerecse, teljesítménytúrák,
A Pilis és a Gerecse csodái első
szervezett túrák, kilátók
kézből
Palatinus-tó
Fürdés a nyári napfényben
Sportrendezvények, uszodák, sportpályák, edzőtáborok Kéktúra útvonal, Csolnokring, Dorogi Túra7, Kinizsi 100
Élménykategória Természeti értékek felfedezése
Mozogjunk együtt Túrázás az országon át
Aktív pihenés, mozgás öröme, adrenalinvágy
Piliscsévi motocross pálya, paplanernyőzés, lövészet,
Extrém sportok kínálata
lézerharc Rendezvények, együtt töltött Szabadidős rendezvények, Agora
Bányászati múzeum, bányász zenekarok, Bányásznap
Együtt töltött idő
idő, közösségi tér Kulturális élményszerzés,
A bányászat hagyománya
tudásvágy
3.számú táblázat: Élményígéretek a stratégia készítésének időpontjában
42
43
Vonzerőalap
Élményígéret
Élménykategória
Pilis, Gerecse, teljesítménytúrák, szervezett túrák, kilátók,
A Pilis és a Gerecse csodái első
piknikkosár, kiépített útvonalak,
kézből
kitáblázottság, térkép
Természeti értékek felfedezése
Palatinus-tó, Lóga-tó, turizmusra nyitott Sárisápi, Piliscsévi,
Tavak vonzásában
Csolnoki horgásztavak Sportrendezvények, uszodák, sportpályák, edzőtáborok Kéktúra útvonal, Csolnokring, Dorogi Túra7, Kinizsi 100
Mozogjunk együtt Túrázás az országon át
Aktív pihenés, mozgás öröme, adrenalinvágy
Piliscsév motocross pálya, Off road pálya, paplanernyőzés, Hegyi sportok bázisa, Kitermelt
Extrém sportok széles kínálata
bányák újrahasznosítása, Lőtér Szabadidős rendezvények, zenei rendezvények, hagyományőrzőés ápoló események, sváb
Rendezvények, együtt töltött Minőségi együtt töltött idő
idő, közösségi tér
disznóvágás, országos hatókörű rendezvények, Agora Interaktív Miniverzum, bányászati múzeum, bányász zenekarok, Bányásznap
A bányászat hagyománya modernkori környezetben
Kulturális élményszerzés, tudásvágy
Agora, mint rendezvénytér, minőségi vendéglátóhelyeken tematikus esték szervezése
Kulturális programok, tematikus esték
4.számú táblázat: Élményígéretek a jövőben
2.3.
CÉLCSOPORT
A szegmentáció segítségével a TDM szervezetek a desztináció kínálatát a célcsoport igényeinek megfelelően pozícionálhatják. A célcsoportok meghatározása orientálja a szolgáltatók fejlesztéseit, és támogatja a médiaválasztást. Az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szegmensek meghatározásának legfontosabb kritériumai az alábbiak: 43
44
-
A szegmenseknek más csoportoktól jól megkülönböztethetőnek kell lenniük;
-
A szegmens méretének/volumenének, valamint a TDM által elérhető szegmens méretének/volumenének ismertnek kell lennie;
-
Szükséges a szegmens „értékének” ismerete (például turisztikai költés), ami a pénzügyi megtérülést biztosítja;
-
A szegmensnek testre szabott marketingtevékenységgel elérhetőnek kell lennie;
-
A szegmensnek fenntarthatónak kell lennie.
A szegmentációhoz szükséges adatokat a TDM szekunder forrásokból tudja beszerezni. Leghatékonyabban a látogatói felmérések biztosítanak erre lehetőséget, ám erre a Dorog és Térsége Turizmus Egyesületnek jelen stratégia készítésekor még nem volt lehetősége.
A
rendelkezésre álló adatok alapját a 2015 májusában beérkezett szolgáltatói felmérés eredményei képezik, ahol a Dorogi térség szolgáltatói nyilatkoztak a hozzájuk és a desztinációba érkezők köréről. A térség adottságai és kínálata megfelel azon növekvő tendenciának, miszerint a természet- és aktívan eltöltött utazások iránti kereslet folyamatosan nő, ez a célcsoport többször utazik és lakóhelyéhez viszonylag közeli úti célokat választ. Hajlandó egyetlen őt érdeklő attrakció miatt is akár útnak indulni, de látogatása után többnyire hazatér, hacsak nem találkozik több látnivalót, vagy számára izgalmas szórakozást felkínáló programcsomaggal, mert ebben az esetben szívesen ott is éjszakázik. Erről a célcsoportról általánosságban tudvalévő, hogy rendszeres, rutinos utazók, magasabb képzettséggel rendelkeznek, a közép és idősebb korosztályhoz tartoznak, véleményformálók, ismerőseikkel megosztják tapasztalataikat. Igényeiket tekintve az egyszerű, középkategóriás, természet közeli szállást és étkezést igénylik, fontos számukra a helyi kultúra megismerése, bármilyen szakvezetésnek örülnek, kifejezetten érdeklődnek a helyi ételek, biotermékek iránt. A szolgáltatókkal történő mély interjúk, valamint a kérdőíves alapon történő felmérés eredményeiből a vendégekre alábbiak jellemrajz körvonalazódik: 26-45 éves korosztályba tartoznak Átlagos jövedelmi viszonyokkal rendelkeznek Jellemzően kisgyermekes családok, illetve párban élők
44
45 Budapestről, annak agglomerációjából érkeznek Nem rendelkeznek az átlagnál erősebb egészség-és környezettudatossággal Többségüknek a Palatinus-tó a hívószó (amely közigazgatásilag Esztergom területén fekszik, de a bejárat Dorog felől közelíthető meg) Kevésbé ismerik a térség látnivalóit, attrakcióit A térség újrapozícionálásával fő célunk az, hogy a desztináció adottságait (pl. természeti értékek) tekintve nőjön az egészség-és környezettudatos gondolkodású vendégek száma, az ide érkezők ismerjék meg a települések további kínálatát is. Az említetten túlmenően fontos továbbá a fiatalabb korosztály megcélzása is, akik osztálykirándulások és erdei iskolák szervezése révén jutnak el az ország különböző pontjára. Ebben az esetben a kommunikáció célja a szervező tanárok megnyerése, de az ajánlatok és programok kialakításánál a gyerekek életkora és lakóhelye a meghatározó. Ez a szegmens eddig nem jelent meg a térségben, hiszen nem volt olyan szálláshely, amely lehetővé tette volna az itt éjszakázásukat, valamint kevés, a gyermekek számára is élvezhető attrakciót kínál a desztináció. Az említett hátrányok kiküszöbölését követően azonban ők is potenciális célcsoportként jelennek majd meg.
Megcélzott célcsoport: CÉLCSOPORTOK 18-30 éves korcsoportba tartozó, extrém élményre vágyó fiatalok 18 év alatti, régión belüli fiatalok iskolai és osztályközösségben 26-45 év közé tartozó, régión belüli szülők, egy vagy több gyerekkel 26-45 év közé tartozó szülők, egy vagy több gyerekkel BP-i, vagy egyéb távolabbi lakóhellyel, aktív, természetet kedvelő érdeklődéssel
2.4.
POZÍCIONÁLÁS
45
46 A korábbi fejezetekben bemutatásra került a desztináció kínálata, valamint kereslete. A kiemelt termékekre építve meghatározásra került a jövőkép, ami reálisan elérhető, majd az élményígéretek is összeállításra kerültek, valamint a célcsoportokat is szegmentáltuk. A pozicionálás a legkevésbé foglalkozik magával a termékkel. Célja, hogy a desztináció neve egyértelműen pozitív fogalmakhoz és érzelmekhez kapcsolódjon. A hiteles pozicionáláshoz az is szükséges, hogy a térség turizmusban érdekelt szolgáltatói, ideális esetben a helyi közösség is úgy gondolkozzon saját településéről, mint amit szeretnének, hogy gondoljon róluk a külvilág, ellenkező esetben bármilyen pozicionálási munka eredménytelen.
Az a
desztináció lesz sikeres a turisztikai piacon, mellyel kapcsolatosan pozitív élmények társulnak az emberi fejekben. Dorog és térségének újrapozícionálása pontosan ezt a célt hivatott elérni: az eddig dogmatikusan fellépő, negatív töltésű ’iparváros’, ’iparosodott terület’ kifejezéseket kívánjuk felcserélni a ’kaland’, ’hagyományok modern környezetben’ szóösszetételekkel. Dorog és térségének legfontosabb feladata egyértelműen elsősorban a térség újrapozícionálása és ezzel az új célcsoportok felé nyitás is, ami újfajta kommunikációt is igényel. Fontos, hogy az új hívószavak, amiket a kommunikáció során használ a térség, a valóságnak megfeleljenek, máskülönben nem hogy a kívánt hatást nem éri el, de negatív hatást eredményezhet. Ezért jelen stratégia kialakítása során rendkívül nagy hangsúlyt helyeztünk a kellően kiválasztott szavak összeállítására. A korábban kifejtett fő termékvonalakat és fejlesztéseket, fejlesztési elképzeléseket tekintve, 4 fő irányt lehet kiemelni: -
természeti értékek felfedezése
-
aktív pihenés, mozgás öröme, adrenalin-vágy
-
rendezvények, együtt töltött idő, közösségi tér
-
kulturális élményszerzés, tudásvágy
Célcsoport Élményígéret
(bemutatás méret)
A bányászat
és
Miben
egyedi
desztináció? bányászati
családok,
hagyományok
modernkori
nyugdíjasok
életben interaktív,
Milyen fogyasztói motivációs trendekre épít?
hagyománya környezetben
a
tartása,
Milyen
vonzerő Milyen
támasztja alá?
szükségesek?
hagyományápolás, bányászmúzeum,
Miniverzum,
Tanulás, tradíciók bányászzenekarok,
feltárása,
megismerése
bemutatása
bányásznap
fejlesztések
bányák interaktív
46
47 földalatti bemutatóhely építése Kulturális
nyugdíjasok,
A kreatív, aktív Agora,
programok,
értelmiségi
Új közösségi tér közösségi
tematikus
fiatalok,
létesítése
esték
középkorosztály
program
Gerecse csodái
első
Festői táj, kiépített
család,
túraútvonalak Minden
vonzásában
párok
civil szervezetek
Tematikus esték/rendezvények bevezetése Térkép,
Növekvő kereslet a természet-közeli Pilis és Gerecse
új
útvonalak
felfestése,
régiek
felújítása, információszolgáltatás
faluhoz
tartozik horgásztó, család,
kínálat kultúrára irányuló
pihenés iránt
kézből
Tavak
vendéglátóhelyek,
iránti igény nő
A Pilis és a
minőségi
fiatal kisméretű, barátságos légkörű, fürdőzésre
Növekvő kereslet a természet-közeli pihenés iránt
Palatinus-tó, Lógató,
Piliscsévi,
Csolnoki, Sárisápi horgásztavak
Horgásztavak látogathatósága, turisták általi ’használhatósága’
alkalmas tó család, Mozogjunk együtt
aktív
életmódot folytató fiatalok, középkorúak
Sportrendezvények kiemelkedő mennyisége
és
minősége.
Közösségi
lét, Sportrendezvények
élményszerzés,
(Dorogi
egészséges
Városfutás,
életmód,
Túra7, Marketingkommunikáció, országos
hatókörűvé
aktív Aquatics Day, stb. fejlesztés, szervezés
kikapcsolódás
)
Növekvő kereslet Kék túra útvonal Túrázás
az Aktív fiatal és átvezet
országon át
középkorúak
desztináció településein
a egyes
a
Együttműködés a Magyar
természetközelség
Természetjáró
irány, kikapcsolódás
Kék-túra útvonal a
Szövetséggel,
útvonalak
karbantartása, bakancsos
természetben,
szálláshelyek fejlesztése
ökoturizmus Extrém sportok széles kínálata
Aktív fiatalok
Természeti
Élményszerzés,
adottságok
adrenalin-vágy
Piliscsévi
Pályák
motorcross pálya, felújítása, paplanernyőzés
karbantartása, rendezvények
szervezése
5.számú táblázat: Pozícionálás
47
48
2.5.
DOROG ÉS TÉRSÉGE TURISZTIKAI FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE
49
3. ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI CÉLOK, CSELEKVÉSI PROGRAM
Az alábbiakban részletezésre kerülnek a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület által kitűzött stratégiai célok, valamint az azokhoz tartozó cselekvési programok. Stratégiai célok -
Város-és térségimázs fejlesztés, újrapozícionálás, gondolkodásmód változtatás
-
Minőségi turisztikai infra-és szuprastruktúra
-
Fenntartható, versenyképes, egyedi szolgáltatások kialakítása, a meglévők fejlesztése, élménylánccá fűzése
3.1.
VÁROS-ÉS
TÉRSÉGIMÁZS
FEJLESZTÉS,
ÚJRAPOZÍCIONÁLÁS,
GONDOLKODÁSMÓD VÁLTOZTATÁS
Cselekvési program: -
Imázsépítés
-
Tudatos marketingkommunikáció
-
Humán erőforrás fejlesztés, szervezetfejlesztés
-
Együttműködés, partnerség
-
Monitoring
3.1.1. Imázsépítés A települések vonzó turisztikai desztinációvá válását manapság a marketing számos, széleskörűen alkalmazott eszköze segíti. A helyes marketing és pozicionálás végeredménye a település értékének, egységes és vonzó arculatának, imázsának a felépítése. Erősíteni kell a kapcsolatokat a különböző szervezetek között, ezzel is segítve a döntési mechanizmus javítását, a helyi érdekek megfelelő súlyú képviseletét. Helyes és tudatos kommunikációval elérhető, hogy egy településről olyan kép alakuljon ki, amely pozitív színben tünteti fel a várost a megcélozni kívánt csoportok szemében. A tudatos kommunikáció jelentőségét egyre több városvezető ismeri fel, és tudatos stratégia mentén menedzseli a település nyilvánosságbeli megjelenését.
49
50 A települések életében komoly súllyal bír az arculat tudatos felépítése, a sikeres városvezetők képesek a helyi értékeket, tradíciókat és rendezvényeket bemutatni az országos sajtóban, de szükség esetén ügyesen alkalmazott kríziskommunikációs technikákkal akár az esetleges botrányok hatásait is csillapítani tudják. Az a város kommunikál hatékonyan, és ez által sikeresen, amely -
minél többféle hírrel
-
minél több csatornán
-
minél érdekesebb formában generál pozitív megjelenéseket az országos médiába
Az Image Factory – Observer gondozásában, 2010. szeptember 04-én megjelent ’Városimázs toplista’ c. dokumentumában Dorog a ’kisváros’ kategóriában került elemzésre. Hangsúlyos tény, hogy a kisvárosoknak jóval kevesebb lehetősége van a nyilvánosságbeli szereplésre. A tudatos kommunikáció gátja az alulfinanszírozottság és a humán erőforrás hiánya. Ugyanakkor egy-egy rendezvény, fesztivál kapcsán sokszor tapasztalható az a hiátus, hogy pénzt, energiát nem sajnálnak a szervezésre és a programokra, ám az esemény média tálalására már nem fordítanak kellő figyelmet. Hasonló probléma a hagyományok, adottságok kihasználásának hiánya. Megjegyzendő, hogy itt a legkevésbé az anyagi forrásokon múlik a siker. Ezekben az esetekben a kreativitás, az átgondoltság, a médiakapcsolatok építése segítené elő a sikeres imázs építést. A helyi imázsépítés feladatai: A turisták felé: - új arculat kialakítása - turisztikai információ-szolgáltató iroda kialakítása a Gáthy Zoltán Könyvtárban. Ehhez kellő nyelvtudás, valamint helyi ismeret és idegenforgalmi szakismeret szükséges a helyi munkatársak részéről. - szolgáltatások élménycentrikussá válása, lánccá való felfűzése - programcsomagok témákra fűzve - egységes turisztikai táblarendszer - egységes, a desztináció arculatához is illeszkedő turisztikai prospektusok, térképek - arculathoz igazodó weboldal, közösségi oldalak - játékok
50
51 - kártya rendszer (a szolgáltatók csatlakozása a térségi TDM kártyarendszeréhez) A helyi lakosság felé - a történeti, kulturális értékek bemutatása - idegenforgalmi nyelvi képzések, valamint animátorok képzése - idegenforgalmi képzések (pl. falusi turizmus, kulturális turizmus, viselkedés, tréningek, idegenvezetés, animátor, stb.) - az identitástudatot alakító, a helyi lakosságot megcélzó kiadványok - fórumok szervezése - rendezvények szervezése a helyiek számára, közös programok - nyitott szolgáltatók napja, ahol a helyiek térítésmentesen vehetik igénybe a desztináció szolgáltatásait. Imázsépítés új hívószavai: -
Kaland
-
Hagyomány modern környezetben
Az imázskommunikáció eszközeit a következő pont foglalja magában. Gondolkodásmód változtatás A dorogi térség lakosaira a magyar átlagra jellemző pesszimizmussal bírnak az újdonságokkal kapcsolatosan és szkeptikusan néznek minden olyan változás elé, mely akár az ő jövőjüket is befolyásolhatja. Egy TDM életében ugyanolyan fontossággal bír a helyi lakosok partnerré válása, mint az egyéb szakmai partnerekkel való kapcsolat kiépítése. Nagyléptékű turisztikai fejlesztések sikeres megvalósítása csak a lakosok közreműködésével, ’jóváhagyásával’ valósulhatnak meg. Már a tervezés folyamatába is fontos lépés az ő bevonásuk. A Dorog és Térsége Turizmus Egyesület a turizmus fejlesztési-tervezési elképzelésekbe már a kezdet kezdetén bevonta a helyieket, akik közül a véleményvezéreket magánszemélyként az egyesület tagságába is bevonták. Több olyan nyílt fórum, konferencia, vagy workshop állt a helyiek rendelkezésére, ahol elmondhatták véleményüket, javaslataikat. A szervezet további feladata ezzel kapcsolatosan az, hogy továbbra is szervezzen olyan helyi eseményeket, ahol a lakosok kiemelt szereppel rendelkeznek, és
51
52 lehetőséget kapnak a térség turisztikai fejlődésének alakításában. Fontos az ő tájékoztatásuk is, ezért elindult a tagság felé a hírlevélküldő rendszer kialakítása. FŐ FELADAT A GANTT DIAGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN: -
Új arculat kialakítása, imázsépítés megindítása 3.1.2. Tudatos marketingkommunikáció
A Dorogi térség újrapozícionálása, ismertségének növelése (Awareness) A stratégia korábbi részeiben a jelenlegi kínálatot és keresletet alapul véve meghatároztuk a kiemelt termékeket, valamint szegmentáltuk a célcsoportot. Valamennyi termékcsoporthoz új fejlesztési elképzeléseket dolgoztunk ki, melyek összhangban állnak a mai világ motivációs és általános turisztikai trendjeivel is. Felhívtuk a figyelmet az újrapozícionálás szükségszerűségére, valamint a komplex csomagok összeállításának nélkülözhetetlenségére. Ezen új arculat és termékek ismertté tételére, népszerűsítésére, valamint az élménycsomagok beharangozására kell törekedni a jövőben annak érdekében, hogy a megcélzott célközönséget elérjük és az ő véleményük, benyomásuk a térséggel kapcsolatosan megváltozzon és Doroggal, valamint a desztinációval összefüggésben a turizmus szó is helyet kapjon az asszociációs szótárban. Egyszóval elsődleges az imázsépítés! Az előző sorokban, valamint a 3.1.1.-ben bemutatott imázsépítéshez tartozó kommunikációs tevékenységek az alábbiakban olvashatóak: ESZKÖZ
TEVÉKENYSÉG Sajtókonferencia és országos hírű rendezvények. Meghívottak:
PR
országos napilapok, internetes hírportálok, regionális és megyei sajtó (nyomtatott és elektronikus) életmód, turisztikai és családi kiadványok, sport, wellness és természetjárás, stb;
PR PR
Tanulmányutak fenti médiumoknak Sajtóközlemény(ek)
országos
hatókörű
rendezvényekről,
új
szolgáltatás indulásáról, celebek részvételéről a térségben, stb.
Elektronikus kommunikáció -
Google
Keresőmarketing
52
53 Elektronikus
Banner megjelenések helyi, regionális oldalakon, illetve országos
kommunikáció -
életmód, utazási és programajánló oldalakon (landing: megújult
Banner kampány
www.dorog.hu)
Elektronikus
Facebook oldal létrehozása, intenzív jelenlét közösségi oldalakon,
kommunikáció
fórumokon (Facebook, Twitter, stb.)
BTL - DM
DM kampány iskoláknak, ifjúsági közösségeknek, sportköröknek (döntéshozóknak címezve); 6.számú táblázat: Imázskommunikáció eszközei
Figyelemfelkeltés (Interest)
Az előző fejezet bemutatta az általános imázsépítéssel járó marketingkommunikációs feladatokat. Ezen túlmenően – és ezzel egyidőben, bár kicsit időben elcsúsztatva – meg kell kezdeni a desztináció iránti figyelem felkeltését, célcsoportokra specifikálva. Ehhez a már a 2.3. fejezetben kidolgozott célcsoportszegmentációt kell alapul venni. Fontos a differenciált tartalmak megjelenése, differenciált – a célcsoport preferenciáit figyelembe vevő – eszközök használata segítségévvel. Az alábbiakban kidolgozásra került az egyes célcsoportokhoz rendelhető üzenet, valamint az ezt közvetítő eszköz is.
53
54 CÉLCSOPORT
18-30 éves korcsoportba tartozó, extrém élményre vágyó fiatalok
ESZKÖZ / MÉDIUM Facebook hirdetések, események, oldalak, célzott portálokon való megjelenések, közösségi fórumok fontos az angol és német nyelvű kommunikáció
ÜZENET / TARTALOM A desztinációban extrém élmény vár rájuk, motocross, paplanernyőzés, hegyi sportok bázisa, teljesítménytúrák; bírni fogod.
18 év alatti régión belüli fiatalok iskolai és osztályközösségben
DM levelek és személyes megkeresések, osztályfőnökök és igazgatók megkeresése, meggyőzése
Osztálykirándulások lehetősége, közeli erdei iskolai szálláslehetőséggel, szervezett természetjárással, játékparkkal, Miniverzummal, lovaglással
26-45 éves fiatal régión belüli családok egy vagy több gyerekkel
PR megjelenések helyi/megyei/régiós napilapokban, hírportálokon kifejezetten családi élményelemekkel és programtartalmakkal, ezek bemutatásával; Családi nap / szezonnyitó rendezvény meghirdetése
Palatinus-tó, természetjárás, Játékpark, Miniverzum, Agora, rendezvények
Országos kommunikáció, PR megjelenések női és családi 26-45 éves fiatal családok egy életmód magazinokban, vagy több gyerekkel BP-i, portálokon, esetleg banner vagy egyéb távolabbi kampány ugyanezen lakóhellyel felületeken (image kommunikáció)
Kedvező árú szállások, gyermekbarát programok, természet, Palatinus-tó, Játékpark kisvasúttal, Miniverzum
Kapcsolatfelvételi lehetőségek (Action)
Az AIDA modell utolsó eleme, mely a már meggyőzött érdeklődők látogatási szándékának megvalósulását segíti elő. Itt olyan információk átadásáról van szó, melyek hozzásegítik a látogatókat a részletek megismerésébe, pl. jegyvásárlás, utazás lebonyolítása, programszervezés, de ide tartozik a helyszíni információszolgáltatás is.
54
55 A látogatás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos eszközök az alábbiak lehetnek: Utazást megelőzően: -
interaktív honlap
-
kapcsolat megadása a honlapon
-
hírlevél
-
mobilapplikáció
Helyi szinten: -
információszolgáltató iroda
-
tájékoztató táblák
-
informatív kiadványok
-
mobilapplikáció
-
desztinációs térkép
A kommunikációt a szezonalitás is meghatározza. Az alábbi táblázat tartalmazza a szezonalitással összefüggő tevékenységeket. IDŐSZAK
FELADAT - TEVÉKENYSÉG Bár a térség szezonalitása eltér a megszokottól, ám ez az időszak kiemelt jelentőségű a vízi és az aktív turizmus egyes válfajait tekintve, ez a legfontosabb
május – június
és
legintenzívebb
kommunikációs időszak.. Szükséges
kommunikáció:
„évnyitó”
rendezvény beharangozása, újdonságok és a meglévő
kínálat
kommunikációja,
csomagajánlatok promóciója, július-augusztus
Folyamatos fenntartó kommunikáció, a kínálat bemutatása, csomagajánlatok.
55
56 Az őszi – aktív turizmusnak kedvező - időszak lehetőségeinek szeptember-november
bemutatása.
kommunikáció,
Targetált
célcsoportspecifikus
elemekkel, fontos az utószezon időszakának átgondolása, termékekkel való megtöltése. IDŐSZAK
FELADAT - TEVÉKENYSÉG Téli időszak: a térség jelenleg kevés erre az időszakra specializált termékkel rendelkezik.
december-február
Kivételt
képez
a
sí
tanpálya.
Ez
a
termékfejlesztés időszaka, fontos feladat az igénybe
vehető
szolgáltatások
kommunikációja. Tavaszi, március-április
szezonális
kommunikációja, turisztikailag
turisztikai fontos
kevésbé
lehetőségek
feladat
értékelhető
a
a
időszak
újradefiniálása;
A kommunikációs tevékenységet követő monitoring elsődleges feladat, erről bővebben a 3.1.4. fejezetben szólunk. Kommunikáció a partnerek részére Jelen fejezet eddig csupán a potenciális turisták felé való kommunikációt mutatta be. Nem szabad azonban megfeledkezni, hogy a tagok, a szolgáltatók, valamint a szakmai partnerek felé irányuló párbeszédnek ugyanilyen jelentősége van. Az ezzel kapcsolatos fejlesztési tervet a 3.1.5. fejezet mutatja be. Marketing terv készítése Jelen dokumentumnak nem célja a térség marketing tervének elkészítése, ám annak szükségessége az új termék (=desztináció) piacra vitelében vitathatatlan. A TDM marketing munkatársa vagy megbízott alvállalkozó által készített marketing terv legalább az alábbiakat kell, hogy tartalmazza: helyzetelemzés, célok, célpiac meghatározása marketing stratégiák
56
57 cselekvési terv költségvetés visszacsatolás FŐ FELADAT A GANTT DIAGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN: -
Marketing felmérés, kiértékelés a térség szolgáltatóiról
-
Marketing terv készítése
-
Új arculatnak megfelelő turisztikai honlap/aloldal készítése
-
Social media felületek létrehozása (Facebook, Instagramm)
-
Kommunikációs kampány összeállítása, megindítása (Marketingtervben szereplő online, offline eszközök segítségével)
-
Kiadványok, legfőképp desztinációs térkép összeállítása, terjesztése
3.1.3. Humán erőforrás kiválasztása, fejlesztés
A Humán erőforrás fejlesztés kér irányból közelíthető meg: a) TDM menedzsment humán erőforrásának fejlesztése b) Turisztikai vállalkozások, turisztikában tevékenykedő civil szervezetek képviselőinek képzése, lakosság képzése TDM menedzsment Elsődleges feladat a munkaszervezet felállítása. Az optimális létszámot tekintve javasolt az elnök mellett TDM menedzser, marketing menedzser és front office menedzser felvétele és alkalmazása. Ha a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület regisztrált TDM szervezetté válik, akkor szigorú előírások vonatkoznak majd a TDM menedzser felvételi követelményeire: 5 éves szakmai tapasztalat, közgazdász vagy turisztikai szakirányú egyetemi végzettség, TDM menedzseri képzés elvégzése. Mindez nem könnyíti meg a munkaszervezet összeállítását, viszont az említett követelményeknek való megfelelés a munkavégzés minőségét emelik. Az egyesület elnökének és/vagy TDM menedzserének a Magyar TDM Szövetség által ajánlott képzéseken való részvétele prioritást szükséges, hogy élvezzen a szakmai munka érdekében. Az ún. TDM menedzser képzés egyrészt elvégezhető felsőoktatási intézményben (pl. BGF), két féléves képzési rendszerben, másrészről egyéb, felnőttoktatási nyilvántartási rendszerben
57
58 nyilvántartott képző intézményben (pl. Kontakt Képző Központ), moduláris képzés során. Az egyesület további munkatársainak (front office-ban dolgozóknak feltétlenül) javasolt nyelvi, kommunikációs- és konfliktuskezelési tréninget elvégeznie. Turisztikai vállalkozások turisztikában tevékenykedő civil szervezetek képviselőinek képzése Ezen vállalkozások számára a TDM szervez képzést, mind saját forrásból (pl. Leader), mind pedig támogatásból. A desztináció fejlődése érdekében az alábbi képzések tartását érdemes megfontolni: -
marketing alapismeretek, ismeretek bővítése
-
pénzügyi ismeretek
-
nyelvi képzés
-
tanulmányúton való részvétel
A vállalkozások szegmentálását követően szakmaspecifikus workshopok és fórumok tartása is lehetővé válik, ahol az aktuális változásokról, tudnivalókról informálódhatnak első kézből a részt vevők. FŐ FELADAT A GANTT DIAGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN: -
TDM munkaszervezet felállítása
-
Képzés, humánerőforrás fejlesztés (marketing, nyelvi képzés, pénzügy, tanulmányút)
-
TDM menedzser képzés 3.1.4. Monitoring
A monitoring rendszer célja, hogy a TDM szervezet menedzsmentje pontos képet kapjon az egyes szolgáltatások és a desztináció egésze működéséről, megítéléséről, valamint az, hogy a helyi turizmus irányítás által elfogadott stratégiai tervek megvalósulását figyelemmel kísérje, az esetleges eltéréseket időbe észlelje (visszacsatolás) ez által lehetőséget teremtve a szükséges változtatásokra, korrekciókra. Ennek alapján derül ki, és válik szakmailag megalapozottá az, hogy hol, milyen beavatkozásra van szükség. A jó monitoring rendszer működtetése ezért már rövid távon is hatékonyan segíti a döntés előkészítő folyamatot, és a szűkös anyagi eszközökkel való gazdálkodást. A monitoring rendszer különösen fontos olyan területen mint a turizmus, ahol nagyszámú szereplő együttműködéséről
58
59 van szó. Jelen esetben a turisták, a turisztikai szolgáltatók, az egyéb kiegészítő terméket nyújtó szolgáltatók, az értékesítési lánc egyéb szereplői, a marketing közreműködők mind- mind a turizmus szereplőiként definiálhatók. Szükséges továbbá a folyamatosan változó piaci viszonyokra is tekintettel lenni, azért, hogy a folyamatokra gyorsan és hatékonyan lehessen reagálni. A helyi vizsgálatokon túl szükséges figyelemmel kísérni a turisztikai trendeket, a kereslet- kínálat alakulását, és a konkurencia tevékenységét. Az alkalmazott módszerrel szembeni legalapvetőbb elvárás, hogy ne legyen bonyolult és időigényes. Ellenkező esetben a vendégek nem szívesen alkalmazzák. Ezért a monitoring rendszer automatizmuson és/vagy önkéntes közlésen alapulhat, és maximum annyi időt vehet igénybe, míg az étteremben a számlát kihozzák, vagy ameddig szálláshely recepcióján a vendég fizet. Ennek megfelelően több, különböző eszköz egymást kiegészítő alkalmazása javasolt. a) A vendégkörtől nyerhető információ -
Vendégkörfelmérés
A dorogi térség szolgáltatásait igénybe vevők, valamint a rendezvényeiken részt vevők demográfiai jellemzőinek, költési és utazási szokásainak feltérképezése és kiértékelése online és papíralapú kérdőívek segítségével. Az adatgyűjtés online módon a hivatalos tdm weblapján és tagok honlapjain keresztül, papíralapon a tagoknál kihelyezve, illetve rendezvényeken valósítható meg. A felmérés segítségével következtetni tudunk azon piaci szegmensekre is, melyeknek elérésében további erőfeszítéseket
kell
tennünk,
és
akiknek megnyerésére
esetleg
további
termék- és
szolgáltatásfejlesztéssel, új marketing eszközök bevetésével kell reagálnunk. -
Vendégelégedettség-mérése
A vizsgálattal következtethetünk az infrastrukturális adottságok, a szolgáltatások, a kínálat és humán erőforrás állomány erősségeire és gyengeségeire, az általános látogatói elvárásokra és igényekre, és beavatkozó lépésekkel reagálhatunk a minőség javítása, a színvonal emelése, az ütközőpontok minimalizálása érdekében. A vendégkör-és a vendégelégedettség kérdőív összevonható, de fontos a kettős tagolás megtartása, valamint a külön kiértékelés.
59
60 Fontos, hogy a kérdőívek kellő mennyiségben és a vendégkör összetételt arányosan reprezentálva kerüljenek kitöltésre, egyébként torz, félrevezető eredmény születhet. Ezért az anketőrös megkérdezés javasolt, ami költségesebb, munkaigényesebb, de megbízhatóbb. Erre a munkára teljesen alkalmasak lennének pl. turizmus szakos hallgatók, akik a szakmai gyakorlatuk keretében is végezhetik a kérdőíves vizsgálatot. A válaszadóknak apró ajándék átnyújtásával fokozható a válaszadási kedv. Mindkét előző módszer kiegészíthető azzal, hogy a vendégtől az email cím is elkérésre kerül, amivel a marketing munkában jól használható adatbázis jöhet létre. Az email címek és egyéb személyes adatok megadására, rögzítésére és tárolására, ill. felhasználására vonatkozó jogszabályok betartása érdekében minden esetben az adatait megadó ügyfelet tájékoztatni és hozzájáruló nyilatkozatot vele aláíratni szükséges. A személyiségi jogok és az adatvédelmi törvény korrekt betartása érdekében a tájékoztató szövegek és nyilatkozatok megírásába jogász közreműködését szükséges igénybe venni. -
Rendkívül izgalmas és hasznos lenne egy imázskutatás elvégzése mind a projekt korai szakaszában, mind a későbbiekben. Nyilvánvalóvá válnának az asszociációk, lehetne érzékelni a változásokat.
-
Facebook kommentek elemzése.
A desztinációba tartozó települések, vagy a dorogi térség jelen stratégia elkészítésének időpontjában nincsen hivatalos facebook oldaluk. Amennyiben készítenek egy profilt, akkor elsődleges fontosságúvá válik a facebook kommentek kiértékelése. b) A szolgáltató partnerektől nyert információ Adatszolgáltatás A KSH-nak havonta leadott adatközlést egyúttal a TDM-nek is küldjék meg a kereskedelmi szálláshelyek. A magánszálláshelyek évente küldjék meg a TDM-nek aktuális vendégforgalmi adataikat, melyeket a KSH is évente kér, de csak éves – másfél éves késedelemmel tesz közzé, ezért a TDM számára már használhatatlanok. Az így nyert, mindig friss kereskedelmi és magánszálláshely vendégforgalmi adatok alapján lehetséges az aktuális tendenciák követése és szükség esetén az azonnali beavatkozás. Különösen nagy jelentősége lesz ennek a vendégforgalom növelő kampányok hatékonyságának mérésében. Szolgáltatói felmérés - kérdőív
60
61 A kérdőív célja kettős: egyrészt információt nyerni a desztinációról szolgáltatói szemmel, és kikérni a véleményüket a térségbe érkező vendégekről. A szolgáltató partnerek, különösen a frontembereik megkérdezése minden évben elengedhetetlen. A megkérdezés térjen ki arra, hogy Vendégeik mivel nem voltak megelégedve, mit hiányoltak (ilyenkor szokott kiderülni minden, amire nem kérdez rá egy kérdőív sem, de a vendégek komfort érzését zavarja) Ők maguk mit javasolnának, amivel az ő munkájukat meg lehetne könnyíteni, ill. a vendégek komfort érzését javítani lehetne. A kérdések kifejtő választ igényelnek, nem eldöntendő jellegűek. A másik cél a szolgáltatók észrevételeinek, építő jellegű javaslatainak megismerése a menedzsment munkájáról, a TDM munkájának hatékonyságáról, a kommunikációjáról. c) További szempontok a monitoring rendszer működtetésével kapcsolatban A monitoring rendszer működtetése igen munkaigényes feladat. Az adatok beszerzése, rögzítése, összesítése és elemzése jelentős humánerőforrást igényel, speciális kompetenciákkal. Ezen túl időszakosan anketőrök (kérdező biztosok) bevonása is szükséges. A humán erőforrás háttér hiányában a monitoring rendszer nem, vagy csak részlegesen működtethető, és rendszerből nyerhető információk sem lesznek teljeskörűek. A monitoring rendszer működtetésével kapcsolatos döntéseket az egyesület elnökségének hatáskörében kell tartani. Ezen a szinten legyenek meghatározva a vizsgálatok irányai és módszerei, és az elnökség kapjon legelőször visszajelzést az eredményekről. Webanalitika Az online marketing tevékenységekről pontosan tudnunk kell, hogy mennyire hatásosak, mekkora eredményt produkálnak. Ennek a mérésére szolgál a webanalitika. Az online kampányok előnye a klasszikus offline-ra alapozó kampányokkal szemben, hogy sokkal pontosabban, egyszerűbben és olcsóbban mérhetőek. A weben (szinte) minden mérhető. A kampány céljától függetlenül – termék népszerűségének növelése, márkaépítés, értékesítés ösztönzése, potenciális ügyfeleket tartalmazó adatbázis építése – az online kampányok számos változó mentén mérhetők. A kampány lefolyása alatt folyamatosan nyomon követhetünk olyan számadatokat, mint az egyedi látogatók száma, a programokat bemutató oldalakra való átkattintások száma, digitális dokumentumok letöltésének száma, videók nézettsége, Facebook-os megosztások és azok nézettségei, hírlevélről érkezők száma stb. Az online kampány alatt optimalizálni lehet az egyes eszközöket, hogy azok a lehető legjobb eredményeket produkálják.
61
62 Ismerve az egyes eszközökre szánt ráfordításokat (pénzügyi és idő ráfordítás), könnyen ki lehet számítani a kampány hozamát. Az említett számadatokat statisztikai és analitikai webes alkalmazások segítségével lehet mérni. Az egyik legismertebb ilyen alkalmazás a Google Analytics. A közösségi média eredményességét a Facebook Insights statisztikáival tudjuk követni. A Google Analytics szolgáltatás ma már mindenki számára hozzáférhető internetes elemzési megoldás, amely széles körű rálátást biztosít a webhelyre érkező forgalomról és a marketingkommunikáció hatékonyságról (megjegyzendő, hogy a dorog.hu oldalhoz jelenleg nincs google analytics hozzárendelve, így csupán tájékoztató jellegű adatokat lehet leszűrni a similarweb.com segítségével). A mérésnél a legfontosabb adat a konverziós ráta, ami azt mutatja meg, hogy a weboldalra érkező látogatók hány százaléka teljesíti a kijelölt célt. A konverzió a tesztelésekkel, funkciók kialakításával, optimalizálással, a honlap megfelelő átalakításával növelhető. Érdemes tesztelni, hogy melyik hírlevél a hatékonyabb és melyik változat hatására érdeklődnek többen. A hírlevél feliratkozások ösztönzésére érdemes „csalit” kigondolni. A monitoring és a marketing tevékenység „lelke” az adatbázis kiépítése, karbantartása és folyamatos fejlesztése, ezért érdemes a feliratkozók számát növelni. Az online marketing hatékonyságát mutató fontosabb számadatok a Google Analytics-ben: Látogatók száma (napi, heti, havi, éves szinten): ha a marketing jól működik, akkor a látogatók száma emelkedni fog – külön kell választani a látogatások számát (visits) és az egyedi látogatók (unique visitors) számát Látogató trendek: azt mutatja meg, hogy egy látogató átlagosan mennyi ideig tartózkodik a honlapon, ill. a visszatérő látogatókat is meg tudja mutatni Visszafordulás aránya: megmutatja, van-e olyan tartalom a weblapunkon, ami miatt a látogatók elmenekülnek Forgalom forrása: megmutatja, mi az, ami vonzza a látogatókat – nyomon követhetjük, hogy honnan érkeznek a látogatók, melyik oldalra érkeznek be, hány oldalt tekintenek meg, mennyi időt töltenek az oldalon vagy melyik oldalon tartózkodnak épp akkor, amikor bezárják azt. Kulcsszavak: SEO szempontból elengedhetetlen, hogy melyik kulcsszó hozza a legtöbb látogatót Oldalletöltések/oldalmegtekintések száma (pageview) A Google Analyticsben be lehet állítani célokat (Goals) és böngészési csatornákat (Funnels) amelyek segítségével nyomon lehet követni,
62
63 hogy egy látogató végigjár egy utat (x oldalról y-ra, y-ról z oldala, így tudni fogjuk, hogy egy látogatás az általunk kívánt cselekvésben végződött vagy sem. Tudhatjuk, hogy melyik az a forrás (fizetett hirdetés, saját hírlevél, organikus keresés, más oldalakon elhelyezett banner, szociális médiában közölt link), amelyekből az olyan látogatók érkeznek, akik egy általunk kívánt akciót végrehajtanak (kitöltenek egy kapcsolati ívet, ajánlatot kérnek, hírlevélre feliratkoznak stb.). Tudjuk melyik források a leghasznosabbak – ezek hatékonyságát tovább növelhetjük, a kevésbé hatékony forrásokat mellőzhetjük, vagy optimalizálhatjuk tenni őket. Az Analytics előnye, hogy beállíthatóak dátum alapú statisztikák, így a rendszerben vizsgálhatunk bizonyos napokat, és különböző időszakokat, akár évenkénti speciális napokat is össze lehet hasonlítani (szezonok, éves forgalomnövekedés stb.). Az Analytics-ben elkészült jelentéseket lementhetőek PDF, XML, CSV és Excel formátumban. Az. 1.1.4. fejezetben már bemutattuk a térség településeinek honlapjáról készült rövid elemzést. Analytics egyik esetben sem állt rendelkezésre, de dorog és sárisáp esetében a talált adatok sokatmondóak. Facebook Insights Jelenleg ez a fejezet nem releváns, tekintve, hogy nem rendelkeznek hivatalos facebook oldallal a települések. Amint létrehozzák az(oka)t, rögtön érdemes figyelmet szentelni A Facebookban is több olyan szám van, amit érdemes követni, ilyen például: Like, mennyien beszélnek róla, átkattintás, engaged user, stb. Oldal teljesítmény - Elérés (Reach): megmutatja, hogy mennyi ember lát bármilyen tartalmat a Facebook oldaladról. Nem csak az oldaladon, hanem hírfolyamban, hirdetésben, ismerősök megosztásaiban, bárhol a Facebookon belül. Az összes elérés 7 napos adatokat mutat, vagyis azt, hogy az adott nappal véget ért 7 napos időszak alatt mennyi embert értünk el összesen. Ezen belül hármas bontás van: az organikus elérés a rajongók és nem rajongók a hírfolyamukban vagy az oldalunkon (azok az emberek, akik az oldalunk posztjait látták közvetlenül), a vírusos elérés azok az emberek, akikhez a 93 rajongók illetve nem rajongól linkjei, megosztásai, hozzászólásain keresztül jut el az oldal, valamint a harmadik a hirdetés révén elért embereket mutatja. Napi aktivitás: a Facebook oldal statisztikájában megnézhető, hogy egy adott napon mennyi emberhez jutott el az üzenetünk. Ennyien beszélnek róla (talking about this): vagyis azok száma, akik a választott napot megelőző 7 napban lájkoltak, kommenteltek, megosztottak az oldalon.
63
64 Oldalmegtekintés: A Facebook oldalt alapvetően kevesen látják. Elégedett felhasználók: Az egyik legérdekesebb mutató az “Engaged user”. Ez megmutatja ugyanis, hogy mennyien kattintanak rá egy posztra. FŐ FELADAT A GANTT DIAGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN: -
Vendégkörfelmérés, Vendégelégedettségmérés (együtt, egy felmérés alkalmával)
-
Szolgáltatói felmérés, évente egy alkalommal
-
Adatszolgáltatás bekérése: magánszálláshelyektől évente egy alkalommal, minden év januárjában, kereskedelmi szálláshelyektől negyedévente.
-
Egyéb monitoring tevékenység (Analytics, facebook kommentek, stb.)
3.1.5. Hálózatfejlesztés
A TDM egyik legfontosabb alapelvének megfelelve a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület nagy hangsúlyt fektet a partnerség kialakítására és fejlesztésére. A szervezet tagjai között magánszemélyek, vállalkozások és civil szervezetek ugyanúgy megtalálhatóak. Számukra kínálja fel az egyesület az ’együttgondolkodás’ lehetőségét. A jövőben javasolt a megkezdett munkát az alábbiak szerint folytatni: -
Fórumok, workshopok, brainstormingok
Valamennyi TDM tag és nem tag turisztikai vállalkozó tapasztalata, észrevétele, javító szándékú kritikája elengedhetetlen segítség a még hatékonyabb munka érdekében. Ennek meghallgatására, a megoldásokra szóba jövő lehetőségek egyeztetésére a szolgáltatói fórumok adjanak teret, évente legalább 2 alkalommal. Fontos, hogy mindenki elmondhassa gondolatait, mindenki kibeszélhesse magát, - ugyanakkor ez csak egy erős egyéniségű moderátor irányításával lehetséges, különben panaszáradattá folyik szét a fórum. Mivel a tapasztalatok szerint a résztvevők nagyobbik része nem tudja összefogottan, lényegre törően kifejezni magát, a moderátornak kell őket irányítani, amit könnyebben fogadnak el egy kívülálló tekintélytől. A fórumot intézkedési terv vázlattal kell zárni. -
Közgyűlés
Az egyesület Alapszabályában is foglaltak szerint legalább évente két alkalommal szükséges a Közgyűlés összehívása. Ez a fórum az a hivatalos alkalom, ahol a tagok lehetőséget kapnak a
64
65 szervezet életébe történő részletes bepillantásba, és ahol az ő jóváhagyásuk kell az egyes változások bevezetéséhez, tevékenységek megkezdéséhez. Az egyesület minden év májusában az aktuális Közgyűlésen mutatja be a szakmai tevékenységeket, valamint a pénzügyi beszámolót is prezentálja. Fontos feladat a rendezvényt megtölteni szakmai tartalommal, hogy azt érezzék a tagok, fontos és nélkülözhetetlen az ő jelenlétük, beleszólásuk van a történésekbe. -
Hírlevél küldő szolgáltatás
A TDM rendszeres időközönként informálja tagjait a történésekről, eseményekről valamint az elvégzett munkákról, tevékenységekről. A hírlevél alapja egy szoftver, ami lehetővé teszi, hogy a TDM arculatához igazodjon a hírlevél megjelenése, a belső tartalmat pedig külső megbízott szakértő, vagy az egyesület munkatársa fogja megírni. Fontos alapeleme a működésnek a tájékoztatás és információszolgáltatás. -
Szakmai tanulmányutak
A tagok és a menedzsment által javasolt úti célok meglátogatása, szakmai szempontok figyelembe vételével. Mivel a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület újnak számít majd a TDM-ek életében, így mindenképpen érdemes más szervezetekhez és desztinációikba ellátogatni, annak érdekében, hogy a tagok első kézből lássák az elérhető eredményeket, tapasztalatot cseréljenek. -
Minikonferenciák tartása
Kisebb volumenű rendezvény, mely egyaránt alkalmas a tanulásra, a tapasztalásra, valamint a közös gondolkodás megvalósítására. Érdemes meghatározott időközönként, egy témára fókuszálva összehívni a tagságot. FŐ FELADAT A GANTT DIAGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN: -
Közgyűlés: évente két alkalommal, májusban és októberben
-
Hírlevélküldés: legalább havonta, de inkább kéthetente, illetve alkalmakkor
-
Szakmai tanulmányutak: évente legalább egy alkalommal
-
Minikonferenciák: évente legalább 2-3 alkalommal, aktualitástól függően. Alkalmas a nagyobb lélegzetvételű, mindenkit érintő témák prezentálására
-
Fórumok, workshopok, brainstorming: évente 5-6 alkalommal, aktualitástól függően. Alkalmas a kiscsoportos együttgondolkodásra.
Szakmai együttműködések kialakítása
65
66 A tagok és egyéb turisztikai szolgáltatók mellett fontos a turisztikai szakmával történő jó kapcsolat kialakítása is. Kiemelten kell foglalkozni a turizmusban együttműködő partnerekkel, szolgáltatókkal, utazásszervezőkkel, közigazgatási szereplőkkel. Ezek azok a szakmai közösségek, melyek munkáját tökéletesen össze kell hangolni, aktív együttműködésük nélkül minden igényt kielégítő, komplex szolgáltatás nem jöhet létre. Ezen turisztikai és szakmai szereplők elemi érdeke a minden részletre kiterjedő együttműködés, a közös marketing tevékenységektől kezdve az árazás és nyitva tartások összehangolásáig. Ha az általuk kínált szolgáltatási láncban csak egyetlen „láncszemmel” is elégedetlen lesz a látogató (magas árak, nem kielégítő színvonal) az akár egy többnapos programról alkotott (pozitív-) véleményt befolyásolhatja negatív irányban. Ezért a desztináció szolgáltatóinak folyamatos véleménycseréje és együttműködésének intézményesítése kritikus fontosságú. A szakmai tájékoztatás eszközei: Fontosabb szakmai szereplők meghívása tanulmányútra / rendezvényre, az új fejlesztések bemutatása, egyben személyes kapcsolatfelvétel Megjelenés / képviselet szakmai kiállításokon és vásárokon Szakmai hírlevelek kiküldése, folyamatos tájékoztatás programokról, rendezvényekről Részvétel szakmai rendezvényeken, konferenciákon (TDM Konferencia) További szakmai együttműködések: linkek kölcsönös elhelyezése, egyedi szolgáltatási csomagok, kedvezmények kidolgozása, biztosítása A szakmán belül külön ki kell emelni a Duna-Gerecse Térségi TDM-el való együttműködés szükségességét, különös tekintettel a 2015 őszén megjelenő TDM pályázatokra.
FŐ FELADAT A GANTT DIAGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN: -
Szakmai tájékoztatás, kapcsolatépítés
-
Duna-Gerecse Térségi TDM-el, illetve a környék TDM Szervezeteivel
való
együttműködés
66
67
3.2.
MINŐSÉGI TURISZTIKAI SZUPRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS 3.2.1.1. Szálláshelyek
A helyzetelemzést követően elmondható a térség kínálatáról, hogy magas kategóriájú szálláshellyel nem rendelkeznek a települések, a legmagasabb besorolást a panzió képviseli. A szolgáltatói kérdőív kimutatta, hogy a desztinációba érkező vendégek jelentős része maximum egy éjszakát tölt el szálláshelyén, így a közeljövő fejlesztéseinél figyelembe kell venniük ezt a tendenciát is, másrészt törekedniük kell az átlagos vendégéjszaka számának növelésére. A turizmusfejlesztés részeként a szálláshelyeknek fel kell készülniük a kínálat specifikálásával együtt járó kereslet megváltozására is és meg kell felelniük az igényeknek: -
bakancsos turisták, teljesítménytúrázók fogadása
-
extrém sportokat kedvelők megjelenése
-
tematikus programcsomagok kidolgozása – a TDM Szervezet segítségével
-
egész éves szolgáltatás nyújtása, tekintettel arra, hogy a kiemelt terméktípusokra nem feltétlenül a szezonbeli megjelenés a jellemző
-
ifjúsági turizmus fellendülés, köszönhetően a Miniverzumnak és a Piliscsévi Játékparknak
A térségben működő szálláshelyek feladata nem csupán a vendégek elszállásolása, hanem az ő informálásuk a térségben működő szolgáltatásokról, a Dorog és Térsége Turizmus Egyesülettel együttműködésben.
Fontos a térképek, rendezvénynaptárok, egyéb turisták
számára hasznos kiadványok átadása, szobába helyezése. Lehetőség szerint a különféle rendezvényekre való belépő csomagajánlatba való belefoglalása is megvalósítható, így ösztönözve a turistát arra, hogy ne csak megszálljon a térségben, hanem a programokon is vegyen részt, ismerje meg a desztinációt. Az egész éves ’szezont’ tekintve a szálláshelyfejlesztéseknél fontos cél, hogy olyan szolgáltatásokat is nyújtsanak vendégeik részére, ami az időjárástól függetlenül igénybe vehetőek. A szálláshelyfejlesztések fő irányát a korábban megfogalmazott keresleti igényeknek megfelelően kell tehát kialakítani. Javasolt az alacsonyabb kategóriájú, ám kiváló színvonalú szálláshelyek fejlesztése, melyek tartalmaznak egyediséget, megkülönböztető ismérvet. Az ifjúsági turizmus eddig az egyesület működési területén lévő települések tekintetében nem jelent meg, hiszen nem állta rendelkezésre olyan szálláshely, mely osztályokat tudna fogadni, az ő
67
68 számukra elfogadható árszínvonalon. Az új szolgáltatások fejlesztésével (pl. Miniverzum) azonban várható az ő megjelenésük a térségben, így indokolható közösségi szálláshelyfejlesztés is. Fejlesztési javaslat: -
a kiemelt terméktípusoknak megfelelő szálláshelyek fejlesztése/létrehozása.
A szálláshelyek fejlesztése nem tartozik a TDM feladatkörébe, csupán iránymutatással, tanáccsal és marketing munkával tud szolgálni, figyelembe véve az aktuális trendeket, valamint a célcsoportok igényeit. A térség pozícionálását követően látható, hogy mik azok a termékek, amelyeket érdemes fókuszba állítani. A TDM javaslata szerint ezen termékekre ráépülve lehetne speciális, egyedi szálláshelyeket fejleszteni, kimondottan az adott célcsoport igényeit figyelembe véve, azok sajátosságait beépítve. Pl. a bakancsos turisták részére egyszerűbb, de komfortos szálláshelyet építeni, felül fedett szalonnasütővel, kölcsönözhető nordic walking botokkal, térképekkel felszerelve, ahol az épület berendezése is tükrözné a sajátosságokat (pl. festmények hangulata, berendezések, stb). Az extrém sportok kedvelők részére különlegesebb igényeket kielégítő szálláshely építése javasolt, ahol a design-ban megjelenhet akár a motorozás, akár a paplanernyőzés, részükre extrémebb szolgáltatások bevezetése is javasolt a házban vagy környékén. A kínálat fejlesztéséhez az említett szálláshelyfejlesztés mellett a szálláshelyet adók folyamatos képzése is hozzájárulna. Megjegyzés: pályázati források tekintetében az elkövetkezendő években nem várható kiugróan magas összegű felhívás megjelenése. A TDM tárgyalt a helyi Leader Közösséggel, az ő elképzeléseikben szerepel a térségben található szálláshelyek fejlesztésének kisebb mértékű támogatása, de az ő stratégiájuk jelen dokumentum elkészítésekor még nem véglegesedett.
3.2.1.2. Vendéglátóhelyek Szervezett turizmusfejlesztés hiányában jelenleg a vendéglátóhelyekre nem jellemző a tudatosság, a szezonális étlap, a helyi termékek, ételkínálat megjelenése, vagy a tematikus esték szervezése. Természetesen vannak ez alól kivételt képező egységek, de számuk elenyésző. Fontos figyelembe venni a rendezvények növekvő számát és az ezekre való, helyi ételekkel történő kitelepülést, hiszen a turistát így is közelebb vihetjük a térség kultúrájának megismeréséhez. A jövőbeni ételkínálat kialakításakor, a vendéglátóegységek fejlesztésekor figyelembe kell venni az alábbiakat:
68
69 -
turistabarát nyitva tartás
-
helyi ételek kínálata, akár külön étlapon
-
helyi termékek felhasználása, ezek kihangsúlyozása
-
tematikus esték szervezése, gourmet napok
-
könnyű, tápláló ételek az aktív sportolóknak
3.2.1.3. Rendezvényhelyszín
2015 szeptemberében került átadásra a Schmidt Sándor Agora a Jubileumi téren. Az új közösségi tér koncerteknek, piacnak is helyet adhat a későbbiekben. A tervezők e mellett arra is figyeltek, hogy ne csak alkalmakkor, hanem a hétköznapokon is használatban legyen a tér: óriás sakktábla, csúszdák, vízpermet várja majd az arra járókat. Az Agora kihasználásával kapcsolatos fejlesztési javaslat: szükséges az éves rendezvénynaptár kialakítása és kommunikálása. Javasolt tematikus programok kialakítása, együttműködésben a helyi civil szervezetettel, akik között éppúgy akad a kultúrára fókuszáló, mint természetjáró, vagy bányászati hagyományokat ápoló. Fontos megkülönböztetni a kizárólag helyieknek szóló rendezvényeket, melyek kommunikálása jórészt helyben történik meg, a helyi marketing eszközök igénybe vételével (pl. leporellok, plakátok, infopontok, helyi újság), ennek a közösség erősítésében van jelentős szerepe. A turistáknak szóló rendezvények erőteljesebb marketing kommunikációt igényelnek, és nagyobb volumenű előadások kell, hogy szerepeljenek rajta.
3.2.2. Látogatói infrastruktúra fejlesztése
Közterületi információs táblák Fontos az egységes, a desztináció újonnan kialakított arculatának megfelelő táblák elhelyezése térképpel, szolgáltatók megjelenésével, rendezvénynaptárral, iránymutatással. A turisták informálásának helyben az egyik legfontosabb eszköze a tájékoztatás. Javasolt térképek kihelyezése, melyen nem csak az egyes települések szerepelnek, hanem a desztináció
városai,
falvai
együttesen
jelennek
meg,
látnivalóikkal
szolgáltatásaikkal,
69
70 szálláshelyeikkel egyetemben. A térképen fontos feltüntetni tematikus útvonalakat is, pl. természetjáróknak a főbb túraútvonalakról, a Kék túráról, stb. Fontos a turisztikai információs iroda megjelölése külön táblán annak érdekében, hogy aki bővebb információra vágyik, megkaphassa, másrészt fontos az elérhetőségeinek feltüntetése minden információs táblán. Szolgáltatói táblák A népszerűbb szolgáltatások bejárata előtt érdemes elhelyezni 1-1 táblát azon információkkal, melyek a turisták számára hasznosak lehetnek: név, szolgáltatás leírása, elérhetőség, nyitva tartás. Amennyiben rendelkezik saját, mobilra optimalizált oldallal a vállalkozás, azt is fel kell tüntetni, hiszen manapság az applikációk, mobil oldalak szerepe mértékadó.
3.2.3. Kerékpárút fejlesztés Mind nemzeti szinten, mind a desztináció szempontjából rendkívül fontos és kiemelt szektor a kerékpárturizmus fejlesztése. A nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve, erős fejlődési potenciál mutatkozik a kerékpárturizmusban. A dorogi desztináció földrajzilag közvetlen közelében helyezkedik el az EuroVelo6-os kerékpárút tervezett nyomvonalának. A főszakasz megépülése esetén a csatlakozás elsődleges fontosságú, vagyis cél, hogy Dorog belvárosából kerékpárúton elérhetővé váljon az EuroVelo6-os útszakasz. A desztináció számára további lehetőséget jelent a Csolnok és Dorog közötti homokvasút nyomvonalának megtisztítása és kerékpárút kialakítása. A természeti környezet, a nyomvonal hossza és útvonala kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy amatőr hegyikerékpárosok és sportolók használhassák túraútvonalként az említett nyomvonalat. A nyomvonal kialakításán felül további fejlesztési igény a szükséges minimális infrastruktúra (pihenőhelyek, szeméttárolók) megépítése.
3.3.
FENNTARTHATÓ,
VERSENYKÉPES,
EGYEDI
SZOLGÁLTATÁSOK
KIALAKÍTÁSA, A MEGLÉVŐK FEJLESZTÉSE, LÁNCCÁ ÉPÍTÉSE
3.3.1.
AKTÍV TURIZMUS
Az aktív turizmus az egyik legösszetettebb, legsokrétűbb terméktípusa a turizmusnak, mely önállóan, illetve más turisztikai termékekkel összekapcsolódva jelenik meg a turisztikai kínálatban. A magyar szakirodalomban elfogadott fogalom alapján ide sorolandó „minden olyan tevékenység, 70
71 melyben az egyén élményszerzési célból eredő, nem rutinszerű mozgása a mindennapi térpályán kívül eső térben költésével egybekötve valósul meg” (Michalkó G. 2004, 168 p.). A turisztikai termékek döntő többségétől eltérően az aktív turizmus vonzerőbázisa nem a megfogható vonzerőkön alapul, hanem egy-egy tevékenységhez kapcsolódik. A tevékenység végzése, gyakorlása szolgáltatja a vonzerőt és nyújtja az élményt, míg háttérét a természeti környezet nyújtja. Az aktív turizmus egyszerre tölthet be elsődleges és kiegészítő, döntést befolyásoló szerepet. A termék változatosságának köszönhető, hogy rendkívül összetett a keresleti háttere, így aktív turizmus célcsoportjai között a klasszikus keresleti piac szegmentációja szerint mind megtalálhatjuk az egyéni és a csoportos látogatókat, a fiatalokat és a szenior korosztályt, az alacsonyabb és a magas fizetőképességgel rendelkezőket. A Dorogi térség jelenlegi aktív kínálatát megvizsgálva az tapasztalható, hogy egyes termékekhez elsődleges, utazást meghatározó jelleggel vannak jelen, míg mások kiegészítő szereppel bírnak a döntés meghozatala során.
A pozícionálási és versenyképességi stratégia alapján a következő fejlesztések javasoltak:
Fejlesztési irány: - Kerékpáros turizmus bevezetése - Extrém sportok kedvelői részére infrastruktúra-bővítés - Hegyi sportok bázisa - Túraútvonalak fejlesztése, új útvonalak létesítése, kitáblázottság, térképes iránymutatás - Horgászturizmus fellendítése - Teljesítménytúrák, szervezett túrák népszerűsítése - Legion Run/Spartan race tartása/szervezése - Sportrendezvények népszerűsítése
Kerékpáros turizmus bevezetése
71
72 Fejlesztési javaslat EuroVelo6-os kerékpárút nyomvonalának megvalósulása esetén csatlakozás a főszakaszhoz. Csolnok és Dorog közötti homokvasút nyomvonalának megtisztítása és azon kerékpárút kialakítása, szükséges infrastruktúra (pihenőhelyek, szeméttárolók) megépítése. Extrém sportok kedvelői részére infrastruktúra bővítés Paplanernyőzés A piliscsévhez tartozó Mókus-hegy kiválóan alkalmas a paplanernyő sport űzésére, infrastruktúra azonban nem áll rendelkezésre. Fejlesztési javaslat Szükséges alapvető fejlesztés: padok, mosdók, zárható házikó elhelyezése. Mivel a hegy gyönyörű látképet is biztosít az arra járó turisták számára, így pihenőhely kialakítása is indokolt. Turistajelzés is szükséges. Motocross pálya A piliscsévi pálya adottságai kiválóak, ráadásul a térségben egyedülállónak mondható. Budapest közelsége megfelelő célcsoportot biztosít, akár a mindennapos edzésekre is. A pálya meredek domboldalon fekszik, lakott területtől viszonylag távol, de közúthoz közeli, jól látható. Az infrastruktúra megfelelő: klubház, kiszolgáló épület is található a pályán, valamint megoldott a teljes területen a földalatti vízcsőhálózat és a depoban az áram- és vízszolgáltatás. A pálya mára Európában is hírnevet szerzett magának adottságaival. Évente nagyjából 10-15.000 fő látogat ki a versenyekre, melyeket sokszor koncertek, egyéb rendezvények is követnek.
Fejlesztési javaslat A pályát jelenleg bérli az üzemeltetője, évről évre megújuló bérleti szerződés keretében. Minden veszélyt is jelent, hiszen magát az óriási telket, amin a pálya is fekszik, árulja a tulajdonos. Mindennek értelmében hosszú távú tervekkel ugyan rendelkezik a bérlő, de ezek kivitelezésének nem kezd neki, míg a körülmények nem biztosítottak. Ettől függetlenül a közeljövőben a szolgáltatások kibővítését célozza meg az üzemeltető: kihasználva a már rendelkezésre álló infrastruktúrát, szabadtéri előadásokat, koncerteket, vásárokat tervez a helyszínre. Mivel a domboldal egyben kiváló nézőteret is jelent, így nem csak a már megszokott motoros társadalom
72
73 számára jelenthet kikapcsolódást, hanem a térség lakosai, a turisták részére is. A pálya új perspektívába helyezése mellett javasolt a motorosversenyek kiterjesztése két napos rendezvénnyé annak érdekében, hogy a versenyzők és a nézők helyben szálljanak meg és ismerkedjenek a helyi szolgáltatásokkal. Utóbbi feladata a TDM-hez tartozik: kitelepülésekkel lehet népszerűsíteni a termékeket, kedvezményekkel rábírni a vendégeket a kipróbálásukra. Természetesen célcsoport specifikus kínálattal érdemes megjelenni. Mivel a versenyzők sokszor visszatérő vendégek, így érdemes számukra külön szolgáltatás csomagot kidolgozni. A pályán quad is bérelhető, szükséges ennek kommunikálása, mert a pályát használókon kívül nem tud erről senki.
Hegyi sportok bázisa
Az extrém sportok iránti növekvő igényeket figyelembe véve javasolt egy olyan bázis létrehozása, mely az országban már több ponton működik, többek között Budapesten, a Mátrában, Balatonfüreden és Hévízen. A szolgáltatások palettája széles körű, kínálatuk az extrémebb sportoktól kezdve az amatőrök által is űzhető aktívkodásig terjeszkedik. Fejlesztési javaslat
Kapcsolat felvétele javasolt a High Tech Sportok Bázisával. Az adottságokat tekintve a dorogi térség kiválóan alkalmas lehetne az 5. bázisuk megnyitására. Amennyiben a térség önállóan kívánja megvalósítani a projektet, az speciális szakértelmet kíván, hiszen nem csak az üzemeltetésről beszélünk, hanem a pályák kijelöléséről, építéséről is, és pl. a túravezetésről. Az alábbi szolgáltatások kínálatát érdemes beépíteni a palettába: -
Mountaincart
-
Segway
-
Monsterroller
-
Monsterbike
-
Nordic walking
-
Terepíjászat
-
E-bike
73
74 -
Shredder
Megjegyzendő, hogy a jelenlegi kínálatban szerepel speciálisan, télen igénybe vehető szolgáltatások sora is: -
snowsegway
-
airboard
-
snowshredder
-
hótalp, stb.
Ezen szolgáltatások bevezetésével bővülne a kínálat, ráadásul egy olyan időszakban, ami turisztikailag a térségben egyébként is holt szezonnal számít. -
Túraútvonalak fejlesztése, új útvonalak létesítése, kitáblázottság, térképes iránymutatás
A túrázást a térségben jelenleg a Kék Túra útvonal jelenti, valamint a Gerecsén és a Pilisben való szervezett természetjárás, aminek szervezésével jelenleg egy szolgáltató foglalkozik. Fejlesztési javaslat -
Kapcsolat felvétele a Magyar Természetjáró Szövetséggel, és a Kék Túra Útvonal térséget érintő részének közös bejárása, a fejlesztési igények felmérése.
-
Új útvonalak létesítése szakmai és civil szervezetek segítségével
-
Útvonalak (régiek és újak) kitáblázása, régi táblák kicserélése
-
Túratérképek készítése, információszolgáltató irodában való elhelyezése, honlapra feltevése
-
Túrázási útvonalak bemutatása hirdetőtáblák segítségével, szerte a térségben, koncentrálva a nagyobb szállásadó helyek közelébe.
-
Mobil applikáció gyártása, túraútvonal modellezése, használata offline módban (pl. Guide at hand)
-
Közös, a térség lakosainak szóló szervezett túrák, ami közösség összetartó erővel is bír.
-
Horgászturizmus fellendítése
A térségben több kisebb horgásztó is megtalálható, közülük a legnevesebb a Lóga-tó. Ez az egyetlen, ahol kis szálláshely is rendelkezésre áll, valamint közösségi helyiség. A további tavak
74
75 esetében a horgászegyesületek általánosságban nem nyitottak a ’külsősök’ fogadására, vagy nem áll rendelkezésre olyan infrastruktúra, ami vonzóvá tenné azt. Fejlesztési javaslat -
horgászegyesületek bevonása a turizmusfejlesztésbe, a turizmussal járó előnyök bemutatása
-
fejlesztés esetén tanácsadás, marketingpromóció
-
Teljesítménytúrák, szervezett túrák népszerűsítése
A térség adottságai megfelelőek a teljesítménytúrák, szervezett túrák megvalósításához. A térséget két teljesítménytúra érinti: -
Kinizsi 100: Budapest határából (Csillaghegy) indulva az Országos Kéktúra útvonalán haladva érinti a Pilis, a Gete és a Gerecse gyönyörű pontjait
-
Csolnokring: a Csolnoki Természetjáró Kör III. teljesítménytúrája, mely minden évben megrendezésre kerül, 10-20-30 km-es távok közül választhatnak a részt vevők.
Rendezvény is kötődik már a természetjáráshoz: -
Dorogi Túra7
Szervezett túrákkal több szolgáltató is foglalkozik a desztinációban: Fejlesztési javaslat: -
A TDM a túrák népszerűsítésében tud segítséget vállalni. Marketing eszközeik segítségével - illetve a térségi szakmai kapcsolatokra alapozva ezen lehetőségek kibővíthetőek – promotálhatják az egyes rendezvényeket, illeszthetik bele rendezvény naptáraikba.
-
szervezett túrák, túraútvonalak bővítése
-
új, természetjárással kapcsolatos rendezvények kitalálása
-
Legion Run/Spartan race tartása/szervezése
2015-ben a piliscsévi motocross pályán került megrendezésre a hivatalos Legion’s Run. Az eseményen több ezren vettek részt a világ minden tájáról. Ugyan ez a rendezvény minden évben
75
76 más helyszínen kerül megrendezésre, de hasonló kihívásokkal járó versenyek helyszínéül szolgálhat.
Fejlesztési javaslat -
Az I. Sarpi Városfutás alkalmával a Dorogi Egyesített Sportintézmény szervezésében megvalósult Spartan Race tapasztalatait felhasználva saját rendezéssel ilyen jellegű esemény szervezése
-
Különleges futóesemények szervezésével foglalkozó vállalkozásokkal kapcsolat felvétele
-
Sportrendezvények népszerűsítése
A térségben, főleg Dorogon az elmúlt években egyre népszerűbbek a sporthoz kötődő rendezvények, pl: városfutás, aquafittlesz, Dorogi Túra7. Kitörési pont lehet az aktív turizmushoz fűződő események nagy száma, valamint egymásra épülése. Fejlesztési javaslat -
Sportrendezvények szervezése magas színvonalon, kitörés a helyi érdeklődésből
-
Erőteljes marketingkommunikáció
-
Térségi kapcsolatok erősítése révén kapcsolódás a térségi sportnaptárhoz (szintén fejlesztési javaslat)
3.3.2.
RENDEZVÉNYTURIZMUS
Az 1.1.6 fejezetben bemutatásra került a rendezvényturizmus, mint kiemelt jelentőségű termék. Elmondtuk, hogy a térségben alapvetően a kisebb, főként helyieknek szóló rendezvények dominálnak, de vannak olyan regionális és országos hatókörrel rendelkező események is, melyek méltán megérdemlik a kitüntető figyelmet. A rendezvények között, tematikájukat illetően egyre jelentősebb szerepet töltenek be az aktív turizmussal és sporttal foglalkozó, de megtalálhatóak a palettán zenei, kulturális és népi hagyományokat előtérbe helyező események is. Fejlesztési javaslat
76
77 Javasolt egyrészt a rendezvények színvonalának fejlesztése, valamint ezzel egy időben a rendezvényhelyszínek felfejlesztése az alábbiak szerint: Rendezvények -
több napos rendezvények szervezése – a turista desztinációban történő marasztalásának céljából.
-
TDM kitelepülés a rendezvényekre, felvonultatva a kínálati palettát bemutató kiadványokat
-
rendezvénynaptár készítés
-
színvonalas, a piaci igényeket és trendeket szem előtt tartó, megtervezett rendezvények szervezése
-
marketing terv készítés az egyes eseményekre
-
utánkövetés
Rendezvényhelyszínek fejlesztése: -
az Agora átadása már megtörtént, szükséges éves tervet készíteni a teret betöltő programokról, garantált programként havi rendszerességgel kulturális esteket, népi hagyományokat ápoló rendezvényeket tartani.
-
birkózócsarnok építés
-
uszodafejlesztés (konditerem, klubhelység, új medence építése)
-
stadionrekonstrukció
3.3.3.
ÖRÖKSÉGKULTÚRA
-
bányászati hagyományok ápolása
-
bányászati interaktív kiállítás létrehozása (bánya miniverzum)
-
nemzetiségi kultúra
-
Az oktatási intézményekkel való együttműködésben a szénbányászat, kőbányászat, homokbányászat történetének, technológiájának oktatása, bemutatása, ismeretterjesztéssel
77
78
3.3.4.
ÉLMÉNYCSOMAGOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, NÉPSZERŰSÍTÉSE
3.3.4.1. Garantált programok
A turisztikai kínálat fejlesztése során az előzőekben felsoroltakon kívül cél olyan vonzerők, „garantált programlehetőségek” létrehozása, melyek a „szürke hétköznapokon” is látogathatóak, igénybe vehetőek, felkereshetőek, folyamatosan a vendégek rendelkezésére állnak. A garantált programok lényege, hogy időjárástól, szezonalitástól, vendégszámtól függetlenül megvalósulnak. Lehet ez akár borkóstoltatás, akár városnézés, vagy bármilyen szabadidős tevékenység. A programok lehetnek térítésmentesek – ekkor a térségbe vonzást segítik elő és az image építését szolgálják -, vagy fizetős szolgáltatások is, ekkor előnye a rendszerességben, kiszámíthatóságban rejlik.
Fejlesztési javaslat
-
együttműködés kialakítása a térség szolgáltatóival, meggyőzés a garantált programok szükségességéről. Kezdetben szezonra lebontva is megvalósulhatnak, nem szükséges az egész éves programterv
-
A TDM feladata a garantált programok koordinációja, időbeli és térbeli összehangolása, az erőforrások összegyűjtése, a programok hatékony kommunikációja
-
Cél: lehetőleg a hét mindennapjára szerveződjön minimum egy garantált program.
-
Jellegében a fő célcsoportokra fókuszáló programok legyenek programok.
-
Finanszírozás: legyenek térítésmentes és fizetős szolgáltatások is.
-
Ötletek: o Városnézés (TDM szervezet) o Kincskeresés, geocaching (TDM szervezet) o állatsimogatás (Piliscsévi Játékpark) o Quadozás (Piliscsévi Motocross pálya) o Borkóstoltatás (Piliscsévi-Sárisápi-Dorogi-Csolnoki borászatok felváltva) o Szervezett túrák (Piliscsévi túraszervező) o Különféle edzések (Dorog) o Paplanernyő bemutató (Csolnokon) – időjárástól függően
78
79 o Nemzetiségi programok
3.3.4.2. Utazási csomagok kialakítása, népszerűsítése
Az utazási csomag, hivatalos definíciója szerint: az a szolgáltatás, amely a személyszállítás, szállás és egyéb turisztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek az előre meghatározott együttese, feltéve, hogy a kínált ár valamennyi szolgáltatás teljes ellenértékét együttesen tartalmazza és a szolgáltatás 24 óránál hosszabb időszakot érint, vagy éjszakai szállást is tartalmaz. (www.ofe.hu). Megjegyzendő, hogy utazásszervezési tevékenység csak hatósági engedély birtokában végezhető, legalábbis jelen dokumentum elkészülttekor ez a hatályos szabályozás Az élménykeresés a fogyasztói magatartás lényegi eleme, az utazási döntésekben is meghatározó szereppel bír. A turisztikai desztinációk kínálati palettájukat jellemzően a célcsoportoknak szóló élményígéretekből építik fel. A piaci verseny az un. USP-ok (Unique Selling Point) erősödésére is hatással van. A turizmusban a legjellemzőbb élmény-típusok közé az alábbiak tartoznak (Michalkó-Rátz 2005): -
izgalom, kaland
-
tényleges vagy észlelt veszély
-
új ismeretek, készségek
-
együttlét, társalgás
-
újdonság
A TDM-ek legfontosabb feladatai közé nem csak az élménycsomagok összeállítása a fentiek alapján, hanem az ún. élménymarketing erősítése is hozzátartozik. Az élményígéretek alapjait a vonzerőleltár képezi, ami az 1.3. fejezetben található. Fejlesztési javaslat -
legalább 10 utazási csomag összeállítása, célcsoportspeciifikusan
-
Utazásszervezési tevékenységet hivatalosan végző vállalkozással kapcsolat felvétele
-
Ötletek o Fitness őrülteknek Tartalma: Partnerek: Dorogi Egyesített Sportintézmény,
79
80 o Extrém sportolóknak Tartalma: Partnerek: paplanernyősök, motocross pálya o Megszállott kirándulóknak Tartalma Partnerek: piliscsévi túraszervező o Teljesítménytúrázóknak Tartalma Partnerek: Csolnoki Természetjáró Kör, o Természetjárást kedvelő amatőr túrázóknak Tartalma Partnerek: piliscsévi túraszervező o Nemzetiségi csomag Tartalma Partnerek:
civil
szervezetek,
tájházak,
nemzetiségi
önkormányzat,
testvértelepülések o Motorosoknak Tartalma Partnerek: Motocross pálya o Lovasoknak Tartalma Partnerek: piliscsévi lovardák, Kelemen Majorság, Prosper Lovasklub o Quadozást kedvelőknek Tartalma Partnerek: Motocross pálya, o Napfényt, fürdőzést kedvelőknek Tartalma Partnerek: Palatinus-tó, garantált programok o Horgászoknak Tartalma Partnerek: Lóga-tó o Családoknak Tartalma
80
81 Partnerek:
Játékpark,
Miniverzum,
Kincskerső
garantál
program,
Palatinus-tó, Városnéző garantál program
81
82
82
83
4. GANTT DIAGRAM A cselekvési programok összefoglalása, időben történő elhelyezésére szolgál, mintegy a Desztinációfejlesztési Stratégia összefoglalásaként az alábbi GANTT diagram
