Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Interkulturális nyelvészet: kultúra – kommunikáció – nyelv – szöveg alprogram
Doktori (PhD) értekezés tézisei Nagy Ágota Kinga
Deutsch-jiddischer Sprachenkontakt am Beispiel der Czernowitzer deutsch-jüdischen Presse der 1930-er Jahre
Német-jiddis nyelvkontaktus az 1930-as évekbeli csernovici német nyelvű zsidó sajtó nyelvében
Témavezető: Prof. Dr. Földes Csaba, DSc.
Veszprém 2011
Tartalomjegyzék
1
Az értekezés témája, tárgya és célkitűzései ......................................................................3
3
Ismeretháttér ................................................................................................................... 4
4
Az értekezés témájának tudományos jelentősége ............................................................. 4
5
A vizsgált sajtótermékek .................................................................................................6
6
A kutatási és a vizsgálati módszerek ................................................................................ 7
7
Az értekezés új tudományos eredményei .........................................................................9
8
Kitekintés ...................................................................................................................... 12
9
A tézisekben hivatkozott szakirodalom .......................................................................... 13
A szerzőnek a disszertáció témájához kapcsolódó tudományos közleményei ........................ 16
2
1
Az értekezés témája, tárgya és célkitűzései
Jelen értekezés témája a német-jiddis nyelvkontaktus az 1930-as évekbeli Csernovicban. Az értekezés tárgya olyan korabeli német nyelvű csernovici sajtótermékek kontaktusnyelvészeti vizsgálata, amelyeket zsidó származású újságírók írtak, és amelyek elsősorban a csernovici zsidó közösséget érintő témákkal foglalkoznak. Következésképpen a vizsgált sajtótermékek esetében németnyelvű zsidó sajtótermékekről beszélhetünk. Az értekezés fő célkitűzése a jiddis nyelv kontaktus-hatásának a vizsgált sajtótermékekben történő feltárása és a feltárt kontaktusjelenségek elemzése. E fő célkitűzés három részcélra osztható:
(1)
A disszertáció első részcélja: német-jiddis kontaktusjelenségek feltárása a vizsgált sajtókorpuszban.
(2)
A második részcél a feltárt kontaktusjelenségek rendszerezése és tipizálása egy saját összeállítású tipológia segítségével.
(3)
A harmadik részcél egy szempontrendszer megalkotása a feltárt lexikai transzferenciák altípusainak elemzése céljából, és a szempontrendszer alkalmazása a lexikai transzferenciák altípusainak vizsgálata során.
2
Hipotézisek
Az értekezés alapjául a következő két hipotézis szolgál:
H1
A vizsgált sajtótermékekben kimutatható a jiddis nyelv kontaktushatása.
H2
A jiddis nyelv kontaktushatása különböző jellegű és típusú kontaktusjelenségek formájában nyilvánul meg a vizsgált korpuszban.
3
3
Ismeretháttér
Bukovina és fővárosa Csernovic 1775-ben Habsburg uralom alá került és 1786-tól 1849-ig Galícia részét képezte a Habsburg Birodalmon belül. Ebben az időszakban került sor a zsidók, a németek, a románok és a rutének Bukovinába történő bevándorlására. 1849-től az 1919-es saint-germaini békeszerződésig Bukovina önálló Habsburg tartomány volt. 1919-től 1940-ig román fennhatóság alá tartozott. Az 1947-es párizsi békeszerződést követően Bukovina északi része Csernoviccal együtt Ukrajnához mint a Szovjetunió egyik tagállamához került, déli része pedig (Szucsáva és környéke) azóta Romániához tartozik. Csernovic etnikai sokszínűsége az 1930-as évekből származó demográfiai adatok alapján is kimutatható. Ekkor mintegy 43 000 zsidó etnikumú, 30 000 román etnikumú, 15 000 német, 14 000 rutén és 8 000 lengyel etnikumú lakos élt a 110 000 főt számláló Csernovicban (vö. MOTZAN 2002: 43). Az 1930-as években mintegy huszonhat sajtótermék jelent meg jiddis nyelven (vö. KORN 1989: 175–177) és mintegy ötven sajtótermék német nyelven a román fennhatóság alatt álló Csernovicban (vö. PROKOPOWITSCH 1962: 29, 43–57). Számos jiddis, illetve német nyelvű színházi előadásra, felolvasásra és könyvbemutatóra is sor került, amelyekről a kultúr-, irodalom-, és társadalomtörténeti tanulmányok mellett (vö. pl. MOTZAN 2002: 39–50, CORBEA-HOISIE 2005b: 219–230) az 1930-as évekbeli német nyelvű sajtó, többek között a Der Tag című napilap is tudósít.
4
Az értekezés témájának tudományos jelentősége
Jelen értekezés több szempontból is hiánypótlásra vállalkozik. Az elvégzett kutatás újszerűsége a következő főbb pontokban foglalható össze: (i) Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a német nyelv csernovici változata összességében feltáratlan a nyelvtudomány számára. Míg más egykori Habsburg régióközpontok mint pl. Eszék, Szarajevó vagy Temesvár német nyelvváltozatáról viszonylag átfogó dokumentáció és nyelvészeti elemzés áll rendelkezésre (ld. GEHL 1997, PETROVIŠ 2001, WILD 2001a: 69–78, WILD 2001b: 99–108, GLAUNINGER 2002: 191–210, MEMIŠ 2006), a csernovici német nyelvváltozat(ok)ról csak kis számban láttak napvilágot nyelvészeti ta-
4
nulmányok, ezek nagyrésze pedig nyelvtörténeti irányultságú (vö. pl. REIN 2001: 65–70, REIN 2002: 279–288).1 (ii) Ugyanakkor számos irodalomtörténeti kutatás megkülönböztetett figyelmet szentel a német nyelvű szépirodalom csernovici származású képviselőinek mint például Paul Celannak vagy Rose Ausländernek (vö. többek között CORBEA-HOISIE 2005a: 27–41, BIRKMEYER
2008). Egyes elemzések a költői nyelvben megnyilvánuló nyelvkontaktus-hatásokra
is kitérnek (ld. ALLEMANN 1987: 3–15, REICHERT 1988: 156–169). (iii) Külön említésre méltó, hogy a két világháború közötti Csernovicban német nyelven megjelent sajtótermékek gazdag palettája igen nagyszámú kultúr- és sajtótörténeti kutatás tárgyát képezi (vö. pl. MARTEN-FINNIS/SCHMITZ 2005, WINKLER 2007, ROSTOȘ 2008). Erről tanúskodik a Portsmouthi Egyetem által koordinált és a csernovici sajtótermékek felkutatására, illetve tudományos vizsgálatára szakosodott nemzetközi kutatócsoport, az Arbeitskreis Czernowitzer Presse is, amely célkitűzései elsősorban sajtó-, kultúr- és társadalomtörténeti jellegűek. A csernovici nyelvi pluralizmust és az interetnikai kapcsolatok kérdéskörét a kutatócsoport tagjai a fent említett történeti vizsgálati szempontok mellett nyelvszociológiai aspektusból közelítik meg (ld. MARTEN-FINNIS 2008a: 405–419). Következésképpen jelen kutatás újszerűsége abban is rejlik, hogy a csernovici sajtóra specializálódott kutatócsoport mindezidáig nem folytatott nyelvészeti vizsgálatokat csernovici sajtótermékek alapján. (iv) Továbbá általánosságban véve németnyelvű zsidó sajtótermékekről sem készült mindezidáig nyelvészeti elemzés, noha a Bremeni Egyetemen működő Német Sajtótörténeti Kutatóintézet (Institut „Deutsche Presseforschung”) három szakcsoportja közül az egyik a német-zsidó sajtó interdiszciplináris kutatására specializálódott, és a Kutatóintézet munkatársai már két tanulmánykötetet is megjelentettek ebben a témakörben (vö. LAPPIN/NAGEL 2008).
Ennek kapcsán azt is fontos megemlíteni, hogy az egyik ilyen kötet kü-
lön fejezetet szentel a nyelv és identitás zsidó periodikumokban történő vizsgálatának. Mindazonáltal az idetartozó tanulmányok kultúrtörténeti, nem pedig nyelvészeti megalapozásúak (vö. MARTEN-FINNIS 2008b: 47–57).
1
Ez alól kivételt képez FASSEL (1999: 243–266) és JUMUGĂ (1986: 41–46) német-román nyelvkontaktus-hatással foglalkozó tanulmánya. 5
(v) Végül, de nem utolsó sorban a német-jiddis kontaktusnyelvészeti vizsgálat jelentősége többek között abban rejlik, hogy – amint arra NEUBERG (2002: 117) rámutat – alig találni szinkrón jellegű szakirodalmi vizsgálatokat a jiddis és a környező nyelvek kölcsönhatásairól, noha a jiddis nyelv kezdetektől fogva többnyelvűségi körülmények között használatos. E megállapítás német-jiddis vonatkozásban hatványozottan érvényes, hiszen a felnémet és a jiddis nyelv közötti nyelvi kölcsönhatásokat mindezidáig nyelvtörténeti aspektusból, illetve a nyelvi rendszer szintjén vizsgálták (vö. BIN-NUN 1973, TIMM 1986: 1– 22, EGGERS 1998, KIEFER 2000: 1399–1408, KROGH 2001, ALTHAUS 2004: 203–222). Az alnémet és a jiddis nyelvhasználat szintjén megvalósult kontaktusát REERSHEMIUS (2008: 71–111) elemzi. Felnémet-jiddis vonatkozásban JACOBS (1996: 177–217) a bécsi zsidóság által beszélt nyelvváltozatokkal foglalkozó publikációja, VERSCHIK (2003: 123–134) baltikumi német és jiddis nyelvi kölcsönhatásokkal kapcsolatos elemzése, továbbá a jelen kutatás témájához kapcsolódó tanulmányaim említhetők meg (ld. NAGY 2010a: 59–73, NAGY 2010b: 1–24).
5
A vizsgált sajtótermékek
A következő 1930-as évekbeli német nyelvű csernovici sajtótermékeket vettem kontaktusnyelvészeti vizsgálat alá: a Der Tag (1932–1935) [A Nap] című napilap, a Czernowitzer Humor (1931) [Csernovici Humor] című hetilap, a Die Bombe. Eine lustige Streitschrift gegen Alle (1931) [A Bomba. Mulatságos vitairat mindenki ellen], valamint a Die Bombe. Halbmonatsschrift für Politik, Wirtschaft, Literatur und Satire (1935) [A Bomba. Kéthetente megjelenő politikai, gazdasági, irodalmi és szatirikus folyóirat]. Ezek mindegyike a csernovici zsidó etnikumú közösség sajtókiadványa. A Der Tag című napilap 966 számban jelent meg 1932–1935 között. Ezek közül 242 szám teljes terjedelmét vizsgáltam kontaktusnyelvészeti szempontból. A számok kiválasztásakor az adott újságszám tartalmi és terjedelmi gazdagsága játszotta a legfontosabb szerepet. Ennélfogva az összes, négyoldalnyi terjedelmet meghaladó számon elvégeztem a lexikai szintű kontaktusnyelvészeti kutatást. Ezen újságszámok többsége nyolcoldalnyi terjedelmű. A Czernowitzer Humor [Csernovici Humor] című hetilap 1925–1931 között jelent meg heti tízoldalnyi terjedelemben. Mivel ez a folyóirat sajtótörténeti szempontból viszonylag feltáratlan (vö. Prokopowitsch 1962: 53), egy évfolyamot, az 1931-es évjáratot sikerült a vizsgá-
6
lat céljából felkutatni. Ennek mind a 26 számát figyelembe vettem a kontaktusnyelvészeti vizsgálat során. A Die Bombe. Eine lustige Streitschrift gegen Alle [A Bomba. Mulatságos vitairat mindenki ellen] (1931) című folyóirat kapcsán a kutatás jelenlegi állása szerint abból indulhatunk ki, hogy az összes megjelent számot (1–14. szám, számonként nyolc oldal) sikerült górcső alá venni. A Die Bombe. Halbmonatsschrift für Politik, Wirtschaft, Literatur und Satire (1935) [A Bomba. Kéthetente megjelenő politikai, gazdasági, irodalmi és szatirikus folyóirat] vonatkozásában – néhány szórványos említéstől eltekintve – nem áll rendelkezésre pontos sajtótörténeti adat. Jelen kutatás céljából összesen négy szám, a 23-tól 26-ig terjedő számok voltak fellelhetők. Ezek terjedelme számonként tizenkettő és húsz oldal között mozog. A fentiek összegzéseképpen elmondható, hogy a PhD-értekezés alapjául szolgáló lexikai szintű kontaktusnyelvészeti kutatást 286 db. 1930-as évekbeli német nyelvű csernocivi sajtótermék teljes terjedelmén végeztem el.
6
A kutatási és a vizsgálati módszerek
A kutatás elméleti keretét az interkulturális nyelvészet (FÖLDES 2003), ezen belül a kontaktusnyelvészet képezi. A fő kutatási módszer a kvalitatív heurisztika (KLEINING 1990: 178–187) kontaktusnyelvészeti adaptációja. Ezt az adaptációt kvalitatív-heurisztikus kontaktológiai dokumentum-elemzésnek nevezem. A következő vizsgálati fázisokat végeztem el a kvalitatív-heurisztikus kutatási módszer segítségével: (i) Első lépésként német-jiddis kontaktusjelenségeket azonosítottam a választott sajtótermékekben. Itt meg kell említenem, hogy a vizsgált 1930-as évekbeli csernovici sajtótermékeket nem elemeztem számítógépes szövegelemző szoftverrel. Ez két okra vezethető vissza: az egyik ok az, hogy a Czernowitzer Humor, a Die Bombe. Eine lustige Streitschrift gegen Alle és a Die Bombe. Halbmonatsschrift für Politik, Wirtschaft, Literatur und Satire csak nyomtatott változatban áll rendelkezésre. A másik ok, hogy a Der Tag című napilapot, amely ugyan digitális formában, jpg. formátumban is hozzáférhető, az utolsó tizenegy szám kivételével fraktúrbetűkkel nyomtatták. Fontos tehát hangsúlyozni,
7
hogy a kontaktusnyelvészeti heurisztikus vizsgálatot nem korpusznyelvészeti eszközökkel végeztem el. Az adatok feltárása kizárólag manuálisan történt. (ii) A második lépés kontaktusnyelvészeti kategóriák, ún. transzferenciatípusok és -altípusok megalkotása volt a feltárt adatok tipizálása céljából. A transzferencia kategóriáját a dolgozat folyamán egyrészt mint a (i) modellnyelvi elemeknek az átvételét (Einfügung), másrészt (ii) mint a modellnyelvi elemeknek és törvényszerűségeknek az átvevőnyelvi elemekkel történő leképezését (Nachbildung) határozom meg. Az elemzés során kizárólag olyan jiddis nyelvi elemeket tekintek transzferenciának, amelyek a német sajtószövegek morfoszintaktikai keretei között fordulnak elő.2 A kontaktusjelenségeket a lexikai, szemantikai, grammatikai és frazeológiai transzferencia kategóriái mentén elemeztem. A korpusz alapján összesen 16 altípust különböztettem meg ezeken a fő transzferenciatípusokon belül. A különböző szintű transzferenciák altípusait többek között WEINREICH (1953), HAUGEN (1956) és FÖLDES (2005, 2007: 5– 25, 2010) tipológiái figyelembevételével alkottam meg. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy egy saját készítésű tipológiáról van szó, amely megalkotása a kontaktusjelenségek sajátosságai alapján történt. (iii) A korpuszban legnagyobb számban fellelhető lexikai transzferenciatípusok átfogó vizsgálata céljából kidolgoztam egy tíz pontból álló szempontrendszert. Ez a következő vizsgálati szempontokat tartalmazza: szófaj, tulajdonnevek, hibrid szóképzés, szócsalád (ún. Reihenbildung), tárgykör, nyelvi integráció, interlingvális homofónia, egy kontextusban vagy több kontextusban való előfordulás, a transzferencia okai, koncepcionális írott nyelvi szövegben vagy koncepcionális beszélt nyelvi szövegben való előfordulás. (iv) Az elemzési szempontrendszert a továbbiakban alkalmaztam a lexikai transzferencia altípusaira. (v) Noha az elvégzett heurisztikus kutatás számára eo ipso kvalitatív szempontok szolgáltak alapul, nem mondtam le a feltárt kontaktusjelenségek számszerűsítéséről sem. Az adatok számszerűsítésére két aspektusból is sor kerül: egyrészt kiszámoltam, hogy hány transzfer
2
A transzferencia konkrét megnyilvánulásait transzfernek nevezem. 8
sorolható az általam megállapított transzferenciatípusokhoz és –altípusokhoz. Másrészt azt is adatolom, hogy a vizsgált sajtótermékekben hány előfordulást találtam egy-egy feltárt lemmára, továbbá hivatkozom ezek pontos előfordulási helyét egy öt összetevőből álló betű- és számkombináció segítségével. Ez az adott sajtótermék nevére hivatkozik, a megjelenésének évszámára, számára, oldalszámára és ezen belül arra, hogy az adott transzfer melyik hasábban fordul elő.
Az értekezés új tudományos eredményei
7
Az értekezés eredményei a következő főbb pontokban foglalhatók össze:
1
Igazolást nyert az a hipotézis, miszerint a vizsgált sajtótermékekben kimutatható a jiddis nyelv kontaktushatása.
2
A következő tipológiát alkottam meg a német-jiddis kontaktusjelenségek elemzése céljából:
A) Lexikai transzferencia 1) Direkt szóátvétel 2) Hibrid szóösszetétel 3) Hibrid szóképzés 4) Transzferencia-tükorfordítás
B) Szemantikai transzferencia
5)
Interlingvális színonímia miatti szemantikai transzferencia
6)
Interlingvális homofónia miatti szemantikai transzferencia
7)
Interlingvális homológia miatti szemantikai transzferencia
C) Grammatikai transzferencia 8) Kettő tagadás 9
9) A szórend transzferenciája 10) Modellnyelvi grammatikai kategóriák leképezése 11) Modellnyelvi grammatikai funkcióval rendelkező szavak leképezése 12) Enklízis modellnyelvi minta alapján D) Frazeológiai transzferencia 13) Frazeológiai direkt transzferencia 14) Frazeológiai transzferencia-tükörfordítás 15) Frazeológiai transzferencia-fordítás 16) Frazeológiai modell-transzferencia
3
Következésképpen a korpuszelemzés során az a hipotézis is igazolást nyert, miszerint a jiddis nyelv kontaktushatása különböző jellegű és típusú kontaktusjelenségek formájában nyilvánul meg a vizsgált korpuszban.
4
A vizsgálat fényt derített arra, hogy a legnagyobb számban (N= 86) a lexikai transzferencia típusaihoz sorolható transzferek mutathatók ki az elemzett sajtótermékekben. Ezek között számos transzfer több előfordulással is rendelkezik.
5
A lexikai transzferenciatípusok átfogó vizsgálata céljából kidolgoztam egy tíz kritériumból álló elemzési szempontrendszert. Ezek az elemzési szempontok a következők: szófaj, tulajdonnevek, hibrid szóképzés, szócsalád (ún. Reihenbildung), tárgykör, nyelvi integráció, interlingvális homofónia, egy kontextusban vagy több kontextusban való előfordulás, a transzferencia okai, koncepcionális írott nyelvi szövegben vagy koncepcionális beszélt nyelvi szövegben való előfordulás.
6
Az értekezés további eredménye a fentebbi szempontrendszer alapján elvégzett lexikai szintű német-jiddis kontaktusnyelvészeti vizsgálat.
7
A komplex elemzésről röviden elmondható, hogy a lexikai transzferek nyelvi integrációja, illetve a nyelvi integráció jellege tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak. A transzferek tárgyköreként elsődlegesen a kulturális és vallási élet nevezhető
10
meg. Az interlingvális homofónia a lexikai transzferek esetében gyakran a német nyelvben meghonosodott jiddis kölcsönszavakra vezethető vissza.
8
A szemantikai, grammatikai és frazeológiai transzferencia altípusainak elemzése által bebizonyosodott, hogy a koncepcionális beszélt nyelvi szövegekben való előfordulás különösképpen jellemző a kimutatott transzferekre. Következésképpen ez az általam javasolt elemzési szempont különösen relevánsnak tekinthető az írott nyelvi szövegekben előforduló transzferek elemzése során.
9
A koncepcionális beszélt nyelvi szövegekben való előfordulás mellett számos transzfer a nyelvi humorra való törekvéssel, illetve a csoportidentitás erősítésével magyarázható. Ez utóbbi szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak a frazeológiai transzferek, amelyek gyakran a jiddiskájt kifejezőeszközeinek is tekinthetők.
10
A grammatikai transzferencia típusaihoz tartozó transzferek azt mutatják, hogy a német és a jiddis között fennálló nyelvrokonság és tipológiai hasonlóság pozitívan befolyásolja a grammatikai transzferenciajelenségek előfordulását. Ezek eredményeként „interlingvális analógián” alapuló grammatikai transzferenciajelenségek figyelhetők meg a vizsgált korpuszban.
11
Egy további meghatározó tényező a német-jiddis kontaktusjelenségek létrejöttében az interlingvális homofónia. Az elemzés során feltárt transzferek jól példázzák, hogy ez a tényező nemcsak a lexikai és szemantikai transzferencia kontextusában, hanem a grammatikai és frazeológiai transzferencia jelenségének vizsgálata során is kitüntetett figyelmet érdemel.
12
A vonatkozó szakirodalom ismeretében kijelenthető, hogy jelen értekezés az eddigi legátfogóbb alkalmazott nyelvészeti vizsgálat egy csernovici német nyelvváltozatról.
13
Ezen belül az értekezés és az értekezés témájában megjelent tanulmányaim a szakirodalomban elsőként elemzik a csernovici német-jiddis nyelvkontaktust.
11
14
Ugyanakkor jelen értekezés módszertani újítást valósított meg a német-zsidó sajtótörténet interdiszciplináris kutatása terén, mivel a szakirodalomban ez az első németnyelvű zsidó sajtótermékekről készült alkalmazott nyelvészeti elemzés.
15
Végül, de nem utolsó sorban jelen értekezés hiánypótló jellegű a nyelvhasználat szintjén megvalósuló német-jiddis nyelvkontaktus-kutatás területén.
8
Kitekintés
Az értekezés eredményeit egy közép-európai, interkulturális és ugyanakkor kontrasztív kutatási perspektívából össze lehetne hasonlítani olyan kutatásokkal, amelyek az egykori OsztrákMagyar Monarchia más többnyelvű városközpontjainak német nyelvű sajtótermékeiről készültek. Másrészt fel lehetne kutatni és szintén komplex kontaktusnyelvészeti vizsgálatot lehetne végezni a román nyelv kontaktushatásáról a két világháború közötti csernovici német és német-zsidó sajtó nyelvében. Jelen dolgozat tehát nem egy vizsgálat lezárásáról, hanem sokkal inkább egy átfogóbb kutatás kezdetéről ad számot.
12
9
A tézisekben hivatkozott szakirodalom
ALLEMANN, Beda (1987): Paul Celans Sprachgebrauch. In: COLIN, Amy D. (Hrsg.): Argumentum e silentio. International Paul Celan Symposium. New York: Walter de Gruyter, 3–15. ALTHAUS, Hans Peter (2004): Jiddisches im Deutschen. Ein Lehnwortschatz zwischen Affirmation und Diffamierung. In: HAIDER, Horst (Hrsg.): Deutsch im Kontakt mit germanischen Sprachen. Tübingen: Munske (RGL, 248), 203–222. BIRKMEYER, Jens (Hrsg.) (2008): „Blumenworte welkten“. Identität und Fremdheit in Rose Ausländers Lyrik. Bielefeld: Aisthesis. BIN-NUN, Jechiel (1973): Jiddisch und die deutschen Mundarten: Unter besonderer Berücksichtigung des ostgalizischen Jiddisch. Tübingen: Max Niemeyer. CORBEA-HOISIE, Andrei (2005a): »Der Tag«: Rose Ausländers Publikationsorgan in Czernowitz. In: LAJARRIGE, Jacques/QUÉVAL, Marie-Hélène (Hrsg.): Lectures d’une oeuvre. Gedichte, Rose Ausländer. Nantes: Éditions du temps, 27–41. CORBEA-HOISIE, Andrei (2005b): Deutsch-jüdische Symbiose in der mitteleuropäischen Provinz: Bukowina. In: ENGEL-BRAUNSCHMIDT, Annelore (Hrsg.): Jüdische Welten in Osteuropa. Frankfurt am Main [u. a.]: Peter Lang (Kieler Werkstücke, Reihe F: Beiträge zur osteuropäischen Geschichte, 8), 219–230. EGGERS, Eckhard (1998): Sprachwandel und Sprachmischung im Jiddischen. Frankfurt am Main [u. a.]: Peter Lang. FASSEL, Luminiţa (1999): Sprachinterferenzen in der rumäniendeutschen Presse an Einzelbeispielen. Jüdische Journalisten als Vermittlungsinstanz des Rumänischen in der deutschsprachigen Presse der Bukowina in Großrumänien. In: FASSEL, Horst/FÖRSTER, Horst (Hrsg.): Kulturdialog und akzeptierte Vielfalt. Rumänien und rumänische Sprachgebiete nach 1918. Stuttgart: Jan Thorbecke (Schriftenreihe des Instituts für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde Tübingen, 8), 243–266. FÖLDES, Csaba (2003): Interkulturelle Linguistik: Vorüberlegungen zu Konzepten, Problemen und Desiderata. Veszprém: Universitätsverlag./Wien: Edition Praesens (Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis, Suppl. 1). FÖLDES, Csaba (2005): Kontaktdeutsch: Zur Theorie eines Varietätentyps unter transkulturellen Bedingungen von Mehrsprachigkeit. Tübingen: Gunter Narr. FÖLDES, Csaba (2007): Lexikalische Kontaktphänomene in einer Kultur von Mehrsprachigkeit: dargestellt am Beispiel des Deutschen als Minderheitensprache. In: HARSÁNYI, Mihály/KEGELMANN, René (Hrsg): Germanistische Studien. Band VI. Eger: Líceum (Wissenschaftliche Beiträge der Károly-EszterházyHochschule), 5–25. FÖLDES, Csaba (2010): Auswirkungen des Deutschen auf die Phraseologie seiner östlichen Nachbarsprachen. In: KORHONEN, Jarmo/MIEDER, Wolfgang/PIIRAINEN, Elisabeth/PINEL, Rosa (Hrsg.): Phraseologie global – areal – regional. Akten der Konferenz EUROPHRAS 2008 vom 13.–16.8.2008 in Helsinki. Tübingen: Gunter Narr, 91–107. GEHL, Hans (1977): Deutsche Stadtsprachen in Provinzstädten Südosteuropas. Stuttgart: Franz Steiner (Zeitschrift für Dialektologie und Linguistik. Beihefte, H 95). GLAUNINGER, Manfred Michael (2002): Zu pronominal Wortformen in Lujo Pleins Essekerischer Sprechart. In: GERNER, Zsuzsanna/GLAUNINGER, Manfred Michael/WILD, Katharina (Hrsg.): Gesprochene und geschriebene deutsche Stadtsprachen in Südosteuropa und ihr Einfluss auf die regionalen deutschen Dialekte. Internationale Tagung in Pécs, 30.3.–2.4.2000. Wien: Edition Praesens, 191–210. GUȚU, George (2005): Wortgewandt und Zeitverbunden. Bukowinische Presse in den 30-er Jahren des 20. Jahrhunderts. Platz und Rolle literarischer Beiträge oder Wie eine Zeitung ward und starb. In: RIECKE, Jörg/SCHUSTER, Britt-Marie (Hrsg.): Deutschsprachige Zeitungen in Mittel- und Osteuropa. Sprachliche Gestalt, historische Einbettung und kulturelle Traditionen. Berlin: Weidler (Germanistische Arbeiten zur Sprachgeschichte, 3), 425–456. HAUGEN, Einar (1956): Bilingualism in the Americas. A Bibliography and Research Guide. Alabama: Univ. of Alabama Press (Publications oft he American Dialect Society, 26). JACOBS, Neil G. (1996): On the Investigation of 1920s Vienna Jewish Speech: Ideology and Linguistics. In: American Journal of Germanic Linguistics and Literatures 8 (1996), 177–217. JUMUGĂ, Margareta-Sigrid (1986): Rumänische Einflüsse in den deutschen Siedlungsmundarten und in der deutschen Umgangssprache der Bukowina. In: CORBEA, Andrei/NICOLAE, Octavian (Hrsg.): Interferențe culturale româno-germane. Rumänisch-deutsche Kulturinterferenzen. Iași: Universitatea Al. I. Cuza (Jassyer Beiträge zur Germanistik, IV), 41–46. KIEFER, Ulrike (2000): Das Jiddische in Beziehung zum Mittelhochdeutschen. In: BESCH, Wolfgang [u. a.] (Hrsg.): Sprachgeschichte. Ein Handbuch zur Geschichte der deutschen Sprache und ihrer Erforschung.
13
2., vollständig neu bearbeitete und erweiterte Auflage. 2. Teilband. Berlin/NewYork: de Gruyter, 1399– 1408. KLEINING, Gerhard (1994): Textanalyse als Heuristik. In: KLEINING, Gerhard: Qualitativ heuristische Sozialforschung. Schriften zur Theorie und Praxis. Hamburg: Fechner, 178–187. KORN, Itshok (1989): Yidish in Rumenye. Tel Aviv: Farlag Avukah. KROGH, Steffen (2001): Das Ostjiddische im Sprachkontakt. Deutsch im Spannungsfeld zwischen Semitisch und Slavisch. Tübingen: Max Niemeyer (Beihefte zum Language and Culture Atlas of Ashkenazic Jewry, 3). LAPPIN, Eleonore/NAGEL, Michael (Hrsg.) (2008): Deutsch-jüdische Presse und jüdische Geschichte: Dokumente, Darstellungen, Wechselbeziehungen/The German Jewish Press and Jewish History, Documents, Representations, Interrelations. 2 Bände. Bremen: Edition Lumière (Die jüdische Presse: Kommunikationsgeschichte im europäischen Raum, 6–7; Presse und Geschichte – Neue Beiträge, 37–38). MARTEN-FINNIS, Susanne/SCHMITZ, Walter (Hrsg.) (2005): »zwischen dem Osten und dem Westen Europas«: Deutschsprachige Presse in Czernowitz bis zum Zweiten Weltkrieg. Dresden: Thelem (MitteleuropaStudien, 11). MARTEN-FINNIS, Susanne (2008a): Präskriptive und deskriptive Normen im öffentlichen Sprachgebrauch: Czernowitzer innerjüdische Kontroversen im Spiegel der externen Debatten 1915-1919. In: CORBEAHOISIE, Andrei/LIHACIU, Ion/RUBEL, Alexander (Hrsg.): Deutschsprachige Öffentlichkeit und Presse in Mittelost- und Südosteuropa (1848-1948). Iași: „Alexandru Ioan Cuza“-Universität/Konstanz: HartungGorre (Jassyer Beiträge zur Germanistik, XII), 405–419. MARTEN-FINNIS, Susanne (2008b): Von der Sprache der Obrigkeit zur Sprache der Verbindlichkeit? Sprachenwandel und Ideologisierung der jüdischen Öffentlichkeit in Czernowitz (1918-1940). In: LAPPIN, Eleonore/NAGEL, Michael (Hrsg.) (2008): Deutsch-jüdische Presse und jüdische Geschichte: Dokumente, Darstellungen, Wechselbeziehungen/The German Jewish Press and Jewish History, Documents, Representations, Interrelations. 2 Bände. Bremen: Edition Lumière (Die jüdische Presse: Kommunikationsgeschichte im europäischen Raum, 6–7; Presse und Geschichte – Neue Beiträge, 37–38), 47–57. MEMIŠ, Nedad (2006): Entlehnungen aus dem österreichischen Deutsch in der Stadtsprache von Sarajevo. Frankfurt am Main [u. a.]: Peter Lang (Schriften zur deutschen Sprache in Österreich, 37). MOTZAN, Peter (2002): Literaturstadt Czernowitz? Am Rande des Randes. In: GANS, Michael/ROLAND, Jost/VOGEL, Harald (Hrsg.): „Wörter stellen mir nach / Ich stelle sie vor“: Dokumentation des Ludwigsburger Symposiums 2001 „100 Jahre Rose Ausländer“. Baltmannsweiler: Schneider-Verlag Hohengehren, 39–50. NAGY, Ágota (2010a): Zur Klassifikation von Transferenzerscheinungen in Czernowitzer deutsch-jüdischen Presseprodukten der 1930-er Jahre. In: FÖLDES, Csaba (Hrsg.): Deutsch in soziolinguistischer Sicht. Sprachverwendung in Interkulturalitätskontexten. Tübingen: Gunter Narr (Beiträge zur interkulturellen Germanistik, 1), 59–73. NAGY, Ágota (2010b): Jiddische Phraseologismen im Czernowitzer Deutsch. In: Jiddistik Mitteilungen. Jiddistik in deutschsprachigen Ländern 43 (2010), 1–24. NEUBERG, Simon (2002): Jiddisch. In: JANICH, Nina/GREULE, Albrecht (Hrsg.): Sprachkulturen in Europa. Ein internationales Handbuch. Tübingen: Gunter Narr, 114–120. PETROVIŠ, Velimir (Hrsg.) (2001): Essekerisch: das Osijeker Deutsch. Wien: Edition Praesens/München: Südostdeutsches Kulturwerk (Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks; Reihe B, Wissenschaftliche Arbeiten, 78) (Beiträge zur Sprachinselforschung, 16). PROKOPOWITSCH, Erich (1962): Die Geschichte des Pressewesens in der Bukowina. Wien: Verlag der Typographischen Anstalt. REERSHEMIUS, Gertrud (2008): Jiddisch-niederdeutsche Sprachbeziehungen in Ostfriesland. In: Niederdeutsches Jahrbuch 131 (2008), 71–111. REICHERT, Klaus (1988): Hebräische Züge in der Sprache Paul Celans. In: HAMACHER, Werner/MENNINGHAUS, Winfried (Hrsg.): Paul Celan. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 156–169. REIN, Kurt (2001): Zum Czernowitzer Deutsch. In. Südostdeutsche Vierteljahresblätter 50/1 (2001), 65–70. REIN, Kurt (2002): Das Czernowitzer Deutsch. In: GERNER, Zsuzsanna/GLAUNINGER, Manfred Michael/WILD, Katharina (Hrsg.): Gesprochene und geschriebene deutsche Stadtsprachen in Südosteuropa und ihr Einfluss auf die regionalen deutschen Dialekte. Internationale Tagung in Pécs, 30.3.–2.4.2000. Wien: Edition Praesens, 279–288 ROSTOŞ, Ioana (2008): Czernowitzer Morgenblatt: eine Monografie. Suceava: Editura Universității. TIMM, Erika (1986): Das Jiddische als Kontrastsprache bei der Erforschung des Frühneuhochdeutschen. In: Zeitschrift für Germanistische Linguistik 14 (1986), 1–22. VERSCHIK, Anna (2003): Baltendeutsche und jiddische Sprachkontakte. In: HECKER, Hans/ ENGEL, Walter (Hrsg.): Symbiose und Traditionsbruch: Deutsch-jüdische Wechselbeziehungen in Ostmittel- und Südosteuropa (19. und 20. Jahrhundert). Essen: Klartext, 123–134.
14
WEINREICH, Uriel (1953): Languages in Contact: Findings and Problems. New York: Linguistic Circle (Publications of the Linguistic Circle of New York, 1). WILD, Katharina (2001a): Zur Verbstellung im Essekerischen. In: PETROVIŠ, Velimir (Hrsg.): Essekerisch: das Osijeker Deutsch. Wien: Edition Praesens/München: Südostdeutsches Kulturwerk (Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks; Reihe B, Wissenschaftliche Arbeiten, 78) (Beiträge zur Sprachinselforschung, 16), 69–78. WILD, Katharina (2001b): Ungarische Elemente in der Lexik des Essekerischen. In: PETROVIŠ, Velimir (Hrsg.): Essekerisch: das Osijeker Deutsch. Wien: Edition Praesens/München: Südostdeutsches Kulturwerk (Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks; Reihe B, Wissenschaftliche Arbeiten, 78) (Beiträge zur Sprachinselforschung, 16), 99–108. WINKLER, Markus (2007): Jüdische Identitäten im kommunikativen Raum: Presse, Sprache und Theater in Czernowitz bis 1923. Bremen: Edition Lumière.
15
A szerzőnek a disszertáció témájához kapcsolódó tudományos közleményei Tanulmányok 1) Nagy, Ágota (2011a): Lexikalische Kontaktphänomene im Czernowitzer Deutsch. In: Jelitto-Piechulik, Gabriela/Księżyk, Felijca (Hrsg): Germanistische Werkstatt 4. Deutsche Sprache und Literatur im Wandel. Nachwuchswissenschaftler für Professor Maria Katarzyna Lasatowicz. Opole: Wydawnictwo Uniwersytetu Opolskiego (Prace Germanistyczne, 4), 115–126. 2) Nagy, Ágota (2011b): Deutsch-jiddische und deutsch-rumänische lexikalische Transferenzen am Beispiel der Czernowitzer deutsch-jüdischen Presse. In: Eruditio – Educatio 3 (2011) (megjelenés alatt). 3) Nagy, Ágota (2011c): Lexikalischer Sprachenkontakt in einer interkulturellen Varietät des Deutschen. In: Partiumi Egyetemi Szemle 2 (2011) (megjelenés alatt). 4) Nagy, Ágota (2011d): Lexikai kontaktusjelenségek a német nyelv egy interkulturális változatában az 1930-as évekbeli Csernovicban. In: Eruditio – Educatio 4 (2011) (megjelenés alatt). 5) Nagy, Ágota (2010a): Zur Klassifikation von Transferenzerscheinungen in Czernowitzer deutschjüdischen Presseprodukten der 1930-er Jahre. In: Földes, Csaba (Hrsg.): Deutsch in soziolinguistischer Sicht. Sprachverwendung in Interkulturalitätskontexten. Tübingen: Gunter Narr (Beiträge zur interkulturellen Germanistik, 1), 59–73. 6) Nagy, Ágota (2010b): Jiddische Phraseologismen im Czernowitzer Deutsch. In: Jiddistik Mitteilungen. Jiddistik in deutschsprachigen Ländern 43 (2010), 1–24. 7) Nagy, Ágota (2010c): Manifestationsformen von Interkulturalität in der Czernowitzer deutschjüdischen Presse der 1930-er Jahre: Dargestellt am Beispiel der Tageszeitung Der Tag (1932–1935). In: János-Szatmári, Szabolcs (Hrsg.): Globale und lokale Denkmuster. Festschrift für Elena Viorel zum 70. Geburtstag. Klausenburg/Großwardein: Siebenbürgischer Museum-Verein/Partium Verlag (Großwardeiner Beiträge zur Germanistik, 9), 237–248. 8) Nagy, Ágota (2007): Manifestationen von Interkulturalität in der Sprache der bukowinischen deutschjüdischen Presse der 1930er Jahre. Überlegungen zu einem Dissertationsprojekt. In: Lasatowicz, Maria Katarzyna (Hrsg.): Städtische Räume als kulturelle Identitätsstrukturen. Schlesien und andere Vergleichsregionen. Berlin: Trafo Verlag Dr. Wolfgang Weist (Silesia. Schlesien im europäischen Bezugsfeld, 7), 227–233.
Recenziók 1) Nagy, Ágota (2008): Marten-Finnis, Susanne/Schmitz, Walter (Hrsg): „...zwischen dem Osten und dem Westen Europas.” Deutschsprachige Presse in Czernowitz bis zum Zweiten Weltkrieg. mit DVD-ROM. Dresden: Thelem Universitätsverlag, 2005 (Mitteleuropa-Studien; 11). 162 S. In: Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis 1. Jg. 12. Veszprém: Universitätsverlag/Wien: Praesens Verlag, 80–83. 2) Nagy, Ágota (2007): Pelka, Daniela: Der deutsch-polnische Sprachkontakt in Oberschlesien am Beispiel der Gegend von Oberglogau. Berlin: Trafo Verlag, 2006 (SILESIA – Schlesien im europäischen Bezugsfeld und Forschungen; 2). 276 S. In: Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis 1. Jg. 11. Veszprém: Universitätsverlag/Wien: Praesens Verlag, 77–79. 3) Nagy, Ágota (2006): Riecke, Jörg/Schuster, Britt-Marie (Hrsg.): Deutschsprachige Zeitungen in Mittelund Osteuropa. Sprachliche Gestalt, historische Einbettung und kulturelle Traditionen. Berlin: Weidler Buchverlag, 2005 (= Germanistische Arbeiten zur Sprachgeschichte 3). XX + 516 S. In: Orosz, Magdolna/Albrecht, Terrance (Hrsg.): Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2005. Bonn: Deutscher Akademischer Austauschdienst (DAAD)/Budapest: Gesellschaft ungarischer Germanisten (GUG) (Reihe Germanistik), 413–416.
16
Konferencia-előadások 1) Phraseologische Transferenzen aus dem Jiddischen in der Czernowitzer deutsch-jüdischen Presse der Zwischenkriegszeit. Konferencia: IV. Internationale Germanistentagung „Interkulturelle Erkundungen. Leben, Schreiben und Lernen in zwei Kulturen,“ veranstaltet vom Lehrstuhl für germanistische Sprachund Literaturwissenschaft an der Christlichen Universität Partium. Nagyvárad, Románia, 2010. szeptember 23–25. 2) Kontaktlinguistische Überlegungen zur Kode-Umschaltung in der geschriebenen Sprache: dargestellt am Beispiel der Czernowitzer deutsch-jüdischen Presse der 1930er Jahre. Konferencia: Internationale Doktorandenkonferenz „Prädikative Strukturen III,“ veranstaltet vom Institut für Germanistik an der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg. Halle (Saale), Németország, 2009. november 11–14. 3) ,Viersprachig verbrüdert [...] in entzweiter Zeitʻ – Deutsch-jiddische und deutsch rumänische Sprachenkontakte im Czernowitz (Bukowina) der 1930er Jahre. Konferencia: 11. LIPP Symposium „Language and Identity – from Social Construction to Cognition“ an der Ludwig-Maximilians-Universität München. München, Németország, 2008. december 3–4. 4) Zur Klassifikation von Sprachenkontaktphänomenen in Czernowitzer deutschsprachigen Tageszeitungen der 1930er Jahre. Konferencia: Interkulturalität in der Sprachgermanistik: Themen, Methoden und Probleme. Workshop im Rahmen des Projekts „Interkulturalität diesseits und jenseits von Staatsgrenzen – als Problem für die Germanistik“. Komárom, Szlovákia, 2008. június 23. 5) ,Czernowitzerischʻ als Antipode zu sprachlich vermittelten, unikulturellen Vorstellungsbildungen der Zwischenkriegszeit. Konferencia: KCTOS: Wissen, Kreativität und Transformationen von Gesellschaften. Sektionsgruppe: Sprachen, Wissen und Globalisierung. Sektion: Sprachen und kulturüberschreitende Vorstellungsbildungen. Bécs, Ausztria, 2007. december 6–9. 6)
Az interkulturalitás nyelvi megnyilvánulásai 1930-as évekbeli német nyelvű csernovici sajtótermékekben. Konferencia: A Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Karának konferenciája „Társadalmak, nyelvek, kultúrák“ címmel. Veszprém, Magyarország, 2007. november 23–24.
7) Wortbildung unter dem Einfluss von Mehrsprachigkeit – exemplifiziert am Beispiel der deutschsprachigen Czernowitzer Pressesprache der Zwischenkriegszeit. Konferencia: Mitteleuropa – Kontakte und Kontroversen. II. Kongress des Mitteleuropäischen Germanistenverbandes (MGV). Olmütz, Csehország, 2007. szeptember 13–16. 8) Multilingualism and Language Contact in Interwar Czernowitz (Bukovina). Konferencia: 11th International Conference on Minority Languages (ICML XI). Pécs, Magyarország, 2007. július 5–6. 9) Mehrsprachigkeit im Dienste der Satire bei dem Bukowiner Publizisten Heinrich Goldmann. Konferencia: 1. Internationale Doktorandenkonferenz, veranstaltet vom Germanistischen Institut an der Universität Veszprém (Ungarn) und ERIC (European Resources for Intercultural Communication), „Interkulturelle Herausforderungen für die Linguistik, Literatur und ihre Didaktik im erweiterten Europa.“ Veszprém, Magyarország, 2006. május 5–6. 10) Deutscher Sprachgebrauch und lokale Identität in Czernowitz in den 1930er Jahren. Konferencia: Internationale Konferenz, vorbereitet und durchgeführt im Rahmen der Partnerschaft der Germanistischen Institute der Universitäten Opole und Würzburg, „Der städtische Raum als kulturelle Identitätsstruktur.“ Kamień Śląski, Lengyelország, 2006. április 9–12. 11) Spott über das Fremde in der Czernowitzer Tageszeitung ‘Der Tag’ (1932–1935). Konferencia: Literaturwissenschaftliches Symposium an der Babeş-Bolyai Universität Klausenburg „Exilliteratur – Die Erfahrung der Fremdheit in der Fremde.“ Kolozsvár, Románia, 2006. április 3–4.
17
