DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS BÍRÁLATA (készült a Pannon Egyetem Doktori Szabályzat 7. és 9. mellékletei szerint)
A doktori értekezés szerzője: Cserveni-Szücs Réka
A doktori értekezés címe: A PONTY (Cyprinus carpio L.) PIKKELYMINTÁZAT ÖRÖKLŐDÉSI MODELLJÉNEK REVÍZIÓJA
1. A doktori értekezés, a tézisek és a kivonatok formai bírálata A dolgozat nyomtatott változatának külső megjelenése (kötése, feliratai, címlapjai) megfelelnek a doktori szabályzatban leírt formai követelményeknek. A dolgozat szerkezeti felépítése, tagoltsága is a szabályzatnak megfelelő és tartalmazza az abban előírt fejezeteket. Az értekezés terjedelme nem haladja meg a szabályzatban előírt maximális karakterszámot. A tézis füzet formátuma követi az előírásokat. Rövid összefoglalást ad a kutatómunka előzményeiről, a célkitűzésekről, az alkalmazott vizsgálati módszerekről és pontokba foglalva az új tudományos eredményekről (tézispontok), tartalmazza a szerző azon publikációinak jegyzékét a bibliográfiai adatokkal, amelyek a dolgozat témájához kapcsolódnak. A tézisfüzetet magyar és angol nyelvű változatban külön-külön csatolta a jelölt a dolgozathoz. A magyar nyelvű kivonat szerkezetét tekintve szintén követi a szabályzatot. Kellően önálló, amelynek gondolatvezetése világos, stílusa egyszerű, az egyes bekezdések tartalmilag jól elkülönülnek egymástól és logikailag zártak. A szakkifejezések használata a kivonat szövegében egységes és világos. A kivonat terjedelme (szóközök nélkül) nem haladja meg a 2500 karaktert. A kivonat tartalmazza a disszertáció megírását eredményező konkrét kutatómunka pontosan és nagyon röviden megfogalmazott célmeghatározását, tárgyát, a kutatásban alkalmazott módszerek megjelölését. Az angol és német nyelven írt kivonat terjedelme egyaránt túllépi a szabályzatban előírt 8-10 sort. Az idegennyelvű kivonatok mondanivalóját a szerző nem annyira az alkalmazott módszerekre, inkább a kitűzött célokra és az elért eredményekre összpontosította. Az angol és német nyelven írt kivonatok nyelvi helyessége –amennyire azt a bíráló meg tudja ítélnimegfelelő. A szerző az angol és német szakkifejezéseket helyesen használta.
2. A doktori értekezés általános tartalmi bírálata 2.1. Az értekezés témájának újszerűsége, aktualitása, tudományos és társadalmi jelentősége Az értekezés témája nem nevezhető újnak, több évtizedes tudományos előzményei vannak, de a téma 1
megközelítése, amely az immár klasszikusnak számító ponty pikkelymintázat öröklődési modell revízióját tűzi ki célul mindenképpen tartalmaz a korábbiakhoz képest újszerű elemeket. Ilyenek többek között a fenotípusos besorolás kibővítése, a nagyszámú, módszeresen kidolgozott tesztkeresztezés, valamint annak vizsgálata, hogy az európai bőrponty alkalmas-e a tógazdasági haltenyésztésre.
2.2. A szakirodalom feldolgozásának színvonala A szerző a téma szakirodalmát rendkívül alaposan és körültekintően ismerteti. A mintegy 200 szakirodalmi forrás feldolgozása átfogó képet ad a téma előzményeiről. Az irodalmi hivatkozások szabályosak, ugyanakkor nem mentesek kisebb gépelési hibáktól, melynek következtében a szövegben szereplő egyes évszámok eltérnek az irodalomjegyzékben szereplő adatoktól. Kijelenthető, hogy a dolgozat a témával összefüggő fontosabb tudományos előzményeket tartalmazza és azokat elemző módon, kritikailag dolgozza fel.
2.3. A kutatási célok megfogalmazása Bíráló véleménye szerint a jelölt a dolgozatban szereplő célkitűzések körét helyesen határozta meg és a kutatási célok megfogalmazásakor megfelelően támaszkodott a már ismert tudományos eredményekre. Külön kiemelendő, hogy a kutatási téma megvalósítását a jelölt nemzetközi együttműködés keretében tervezte, amely a jelentősen eltérő genetikai hátterű pontyok vizsgálata révén lehetővé tette a Kirpichnikov és munkatársai által egykor felállított pikkelymintázat öröklődési modell alapos és sokoldalú vizsgálatát.
2.4. A kísérleti módszerek értékelése A keresztezési kísérletek során a jelölt, illetve a külföldi együttműködő partnerek javarészt standard, a tógazdasági haltenyésztési gyakorlatban általánosan alkalmazott módszereket használtak. Bíráló véleménye szerint az eredmények optimális összehasonlíthatósága érdekében jobb lett volna, ha a jelölt valamennyi pontyszaporítással és ivadékneveléssel járó műveletet ugyanazon telephelyen és körülmények között végzett volna el (további megjegyzések ezzel kapcsolatban a részletes részben). Összességében a választott módszerek nagyrészt alkalmasak voltak a célokban megfogalmazottak vizsgálatára, illetve a munka során alkalmazott vizsgálati módszerek korszerűek és megbízhatóak voltak.
2.5. A kutatási eredmények feldolgozásának színvonala Az eredmények matematikai-statisztikai értékelése szakszerűen történt. A dolgozat ábrái egyértelműek és világosak. A sok számadatot és fenotípus megjelölést tartalmazó táblázatok –kevés kivétellel- eléggé nehezen áttekinthetőek és értelmezhetőek. A jelölt törekedhetett volna a jobban 2
átlátható grafikonos ábrázolás alkalmazására. A nagyobb szám és adatmennyiséget tartalmazó táblázatok pedig inkább a mellékletbe valók lettek volna. Az eredményekből levont következtetések helytállóak voltak. A jelölt által feldolgozott rendkívül nagyszámú irodalmi forrásmunka ellenére a dolgozatból bíráló hiányolja az alaposabb diszkussziót, amelyre a limitált terjedelem figyelembe vételével is bőven lett volna még lehetőség.
2.6. A dolgozat stílusa A jelölt által írt doktori értekezés igényes szakmai és tudományos nyelvezettel íródott. Stílusa megfelel az elvárásoknak.
2.7. A jelöltnek az értekezéssel összefüggő publikációs tevékenysége A jelölt jelen értekezéssel összefüggő publikációs tevékenysége –bíráló véleménye szerint- megfelelő, eredményeit, úgy tűnik, nemzetközi tudományos folyóiratban is publikálta, ugyanakkor sajnos a dolgozatból kimaradt a folyóirat neve (szerencsére a tézisfüzetekben szerepel).
2.8. Az új tudományos eredmények értékelése Az értekezés több új tudományos eredményt is tartalmaz. Bíráló a jelölt alábbiakban felsorolt eredményeit ismeri el új eredménynek.
1.
A jelölt Kirpichnikov modelljének újragondolása végett elsőként végzett nagyobb számú,
módszeresen kidolgozott tesztkeresztezéseket.
2.
A fenotípusos arányok, letalitás megállapításához 16 keresztezést végzett el, melynek során
megállapította, hogy a magyarországi keresztezésekkor az európai pontyok között a Kirpichnikov modellje szerint várt letalitást nem tapasztalt.
3.
A fenotípusos besorolásokat, az új kategóriák megjelenésének figyelembevételével két új
kategória (incomplete és irregular kategóriák) bevonásával hat kategóriára bővítette ki. 4.
Megállapította,
hogy
a
Magyarországon
és
Szingapúrban
végzett
keresztezések
eredményeiként eltérő súlyosságú deformitások és csökevényesedések jelentek meg az utódoknál. 5.
Megállapította, hogy az európai bőrponty alkalmas a tógazdasági haltenyésztésre.
3. A doktori értekezés részletes tartalmi bírálata A 8. oldalon, a kivonat végén a szerző felsorolja, illetve pontokba szedve foglalja össze 3
kutatómunkája főbb eredményeit. Ennek megfogalmazása –bíráló szerint- inkább a célkitűzések stílusára emlékeztet. Jobb lenne így fogalmazni: Jelen értekezésben bemutatott kutatómunkája során a szerző -Felülvizsgálta és fenotípusos besorolással bővítette ki Kirpichnikov pikkelymintázat öröklődési modelljét -Különbségeket mutatott ki… stb.
A 12. oldalon a „Bevezetés és célkitűzések” c. fejezet első bekezdésében a „Különösen gyakran találkozhatunk” kezdető mondatban bíráló a következő módosítást javasolja: ’Közismert az ebbe a családba tartozó ponty (Cyprinus carpio), annak díszváltozata a koi ponty, az aranyhal (Carassius auratus), és a zebradánió.’
A 16. oldalon az első bekezdésben a koi japán nevének (nishikigoi) szó szerinti jelentését nem csak angol nyelven, hanem magyarul is meg kellene adni. A magyar nyelvben is megtalálható a kicsit régies brokát szó, amely díszes drága nehézselyem vagy bársony szövetet jelent. Erre utal a nishikigoi elnevezés.
Ugyancsak a 16. oldalon „A ponty rendszertana” c. alfejezetben bíráló véleménye szerint elég lenne a ponty faj latin, angol és magyar elnevezéseit feltüntetni.
A 25. oldalon a „Nemesített és vad ponty változatok” c. fejezetben, valószínűleg gépelési hiba következtében oligogén helyett „oligén” szerepel.
A 27. oldalon a „Tájfajták és tenyésztett változatok pikkelyezettsége” c. fejezetben a „zatori anya” és „zatori apa” megnevezések helyett bíráló inkább a zatori ikrás és zatori tejes ponty megfogalmazást javasolja. A 37. oldalon citált Rudziski második idézett cikke a 38. oldalon hibás évszámmal jelenik meg, ahol 1928 helyett 1982 szerepel.
Az 57. oldalon megnevezett, a jelölt kutatásaiban közreműködő szingapúri csoport és az általuk elvégzett kísérletek kapcsán bíráló javasolja, hogy a dolgozatból derüljön ki egyértelműen, hogy a jelölt mely részfeladatokban és milyen tevékenységgel vett részt. Ez azért különösen fontos, mert a Pannon Egyetem Doktori Szabályzata szerint (ld. IV/1 A fokozat megszerzésének feltételei) a doktori fokozat megszerzésének egyik feltétele „önálló kutatáson alapuló értekezés… elkészítése”. Tehát 4
mindenhol, ahol a szerző feltünteti másokkal közösen elvégzett munkája eredményeit a dolgozatában –bíráló véleménye szerint- egyúttal írja le pontosan, hogy az adott részfeladat végrehajtása során milyen célú és tartalmú önálló kutatómunkát valósított meg. Az 59. oldalon „A kísérleti halak nevelése” c. alfejezetben a szerző azt írja, hogy 2007-ben szállított kísérleti halivadékokat a keszthelyi hallaborba, ugyanakkor az 53. oldalon lévő 3. táblázat szerint a magyarországi keresztezésekre 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben került sor. Ugyanebben az alfejezetben szerző nem írja le pontosan a kísérleti akváriumban alkalmazott tartási körülményeket: egyedi szűrés vagy recirkuláció, vízhőfok, vízkezelés, egyedsűrűség. Szintén nem adja meg a Perla tápok gyártóját, származási helyét. Ugyanitt bíráló javasolja, hogy az akváriumtakarítással kapcsolatban a „megromoljon” kifejezés helyett a ’szerves anyagok káros bomlástermékeitől mentesüljön’ megfogalmazást. A „60 l-es húsosládák” megnevezés helyett javaslom a műanyagládák anyagának és méretének feltüntetését. A Skretting classic táp esetében is hiányzik a gyártó és a származási hely megnevezése. Szintén hiányzik a körkádak méretének és anyagának megjelölése. A labor „fóliatavai” megnevezés helyett pedig bíráló javasolja a ’fóliával bélelt földmedrű tavak’ megfogalmazást a méret megjelölésével együtt.
A 61. oldalon a „scattered (szórt) fenotípus” megfogalmazás helyett bíráló javasolja, hogy inkább az angol megnevezés kerüljön a zárójelbe: ’szórt (scattered) fenotípus’.
62. oldal: „tükörponty” – Bíráló szerint jobb lenne a dolgozatban egységesen a ’tükrös ponty’ megnevezést használni. „A pontyok osztályozása pikkelymintázatuk alapján” c. résszel kapcsolatban bíráló megjegyzi, hogy érdemes lett volna a pikkelymintázat könnyebb és pontosabb kvantifikálása érdekében a digitális fényképfelvételeket képelemző szoftverrel vizsgálni. Egyúttal bíráló javasolja ennek alkalmazását a téma folytatása esetén.
A 64. oldalon szerző azt írja, hogy „A fogakat alizarin vörös oldattal… meg is lehet festeni”. Itt inkább azt kellene leírni, hogy alkalmazták-e és mely esetekben ezt az eljárást. Ugyanezen az oldalon szerző hivatkozik Laczkovich László diplomadolgozatára, ugyanakkor ez a diplomadolgozat az irodalomjegyzékben nem szerepel. Bíráló véleménye szerint az idézett szerző munkáját fel kellene tüntetni az irodalomjegyzékben, a szövegben pedig a hagyományos módon kellene hivatkozni rá: (Lackovich 2009) egyúttal itt is világossá téve, hogy ezzel kapcsolatban a jelöltnek mi volt a konkrét saját munkája. Szintén ezen az oldalon a „keszthelyi halas laboratórium” megnevezés helyett a labor (szervezeti egység) hivatalos nevét kellene feltüntetni.
5
66. oldal: „A molekuláris vizsgálatokat, a DNS/RNS minták vizsgálatait, a ponty feltételezett további két paralógjának keresését, a klónozást, szekvenálást, és az így nyert adtok kiértékelését Dr. Orbán László vezetésével Szingapúrban a Temasek Life Sciences Laboratóriumában végezték.” – Bíráló véleménye szerint a dolgozatban itt is világossá kellene tenni, hogy mi volt a jelölt konkrét saját munkája ennek a részfeladatnak a megvalósításában, illetve amennyiben ebben a munkában a jelölt nem vett részt, akkor megfontolandó, hogy szingapúri csoport azon munkái, amelyekben a jelölt nem vett részt szerepeljenek-e a véglegesített dolgozatban.
69. oldal: „Az NuxMi6-os keresztezést előzetes keresztezésekkor, 2006-ban végezték. Itt 100% bőrponty utódgenerációt kaptak.” – innét hiányzik az irodalmi hivatkozás, nem világos, hogy a szerző kiknek az eredményeire hivatkozik.
71. oldal: „bojlisok zsákmányaiként” – itt a horgászatban járatlan olvasók kedvéért néhány szóval jellemezni kellene a bojlis horgászatot.
72. oldal: Laczkovich – itt is hiányzik az irodalmi hivatkozás. 7. táblázat – a nehezen áttekinthető adathalmaz helyett grafikonos ábrázolás jobb lett volna.
73. oldal: „(32nu.mi, 33mi.ir, 34nu.ir, 35nu.nu, 36mi.nu; 37mi.ir, 38nu.nu, 40nu.ir & 41nu.nu)” – itt hivatkozni kellene a 8. táblázatra.
A 88. oldalon feltüntetett „(Kirpichnikov 1936)” citáció az irodalomjegyzékben így nem szerepel. A bíráló kérdései: 1) Mely tényezők játszhatnak szerepet abban, hogy a magyarországi keresztezéseknél elmarad az N alléllel kapcsolatos letalitás és a súlyosabb garatfog és úszó elváltozások? 2) Befolyásolhatta-e a szingapúri utódok életképességét és úszókárosodását az hogy a keresztezési partner ott koi volt? Kaposvár, 2013. december 11.
Dr. Magyary István tudományos főmunkatárs Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet Aquakultúra és Halgazdálkodási Tanszék 6
