Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Szaknyelvi Kommunikáció Alprogram. Doktori (PhD) értekezés. Ziskáné Kiczenko Katalin

Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Szaknyelvi Kommunikáció Alprogram _________________________________________________________

Doktori (PhD) értekezés

Ziskáné Kiczenko Katalin

A regionális gazdaságtan terminológiája (vizsgálat angol, francia, magyar és olasz nyelvű korpusz alapján)

Témavezető: Ablonczyné dr. habil. Mihályka Lívia, tanszékvezető egyetemi docens

Veszprém 2011.

1

Pápai Vilma emlékének

Köszönetnyilvánítás

Köszönöm Ablonczyné dr. habil Mihályka Líviának céltudatos témavezetői munkáját. Hálával tartozom hasznos tanácsaiért, amelyeket 2005 tavasza óta töretlenül sugárzott felém, legyen szó akár kutatási, akár oktatási, vagy akár magánéleti témákról. Külön köszönettel tartozom dr. Veres Ferenc intézet igazgató és dr. Szladek Emese egyetemi adjunktus előopponenseknek részletes, építő kritikájukért és megjegyzéseikért. Köszönöm az értekezés műhelyvitáján résztvevő bizottság tagjainak, hogy hozzáértő megjegyzéseikkel hozzájárultak a doktori értekezés végső formába öntéséhez. Köszönöm a Széchenyi István Egyetemen dolgozó kollégáimnak véleményüket, közös eszmecseréinket, szócsatáinkat, különösen a Nemzetközi Kommunikáció Tanszék, illetve a Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék munkatársainak. Végül köszönetet mondok mindazoknak a családtagoknak és barátoknak, akik mellettem álltak. Többek között Gábornak, férjemnek, Klaudiának és Bálintnak, gyermekeimnek, anyunak és apunak a türelmet, a biztatást és az időt. Hegyesi és Óvári Papának, Kiczenko Juditnak, és Timaffy Laci bácsinak a példaértékű életpályájukért mondok köszönetet, hiszen méltán vehettem őket követendőnek.

Ziskáné Kiczenko Katalin

2

A REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN TERMINOLÓGIÁJA (vizsgálat angol, francia, magyar és olasz nyelvű korpusz alapján) Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében írta: Ziskáné Kiczenko Katalin Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája, Szaknyelvi kommunikáció: társadalom, politika, gazdaság, kultúra alprogramja keretében Témavezető: Ablonczyné dr. habil. Mihályka Lívia tanszékvezető egyetemi docens Elfogadásra javaslom (igen/nem) ………………………….. (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton …………. %-ot ért el. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: ………………………………… (igen/nem) ………………………….. (aláírás) Bíráló neve: ………………………………… (igen/nem) ………………………….. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …………. %-ot ért el. Veszprém/Keszthely,

………………………………….. a Bíráló Bizottság elnöke

A doktori (PhD) oklevél minősítése: ………………………………………. ………………………………….. az EDHT elnöke

3

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................... 4 TÁBLÁZATJEGYZÉK............................................................................................................................. 7 MAGYAR NYELVŰ KIVONAT............................................................................................................... 9 ANGOL NYELVŰ KIVONAT ................................................................................................................ 10 FRANCIA NYELVŰ KIVONAT ............................................................................................................. 11 A DISSZERTÁCIÓBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ................................................................................ 12 1. A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI .......................................................................................................... 13 1. 1. AZ ÉRTEKEZÉS CÉLJA ................................................................................................................... 13 1. 2. A TÉMA AKTUALITÁSA ................................................................................................................. 16 1. 3. A VIZSGÁLAT TÁRGYA ........................................................................................................... 23 1. 4. A VIZSGÁLAT KORPUSZA ....................................................................................................... 25 1. 5. HIPOTÉZISEK ÉS VIZSGÁLATI SZEMPONTOK............................................................................. 27 1. 6. A KUTATÁS MÓDSZERE .......................................................................................................... 28 1. 7. A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE ....................................................................................................... 30 2. KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI BEVEZETÉS ....................................................................................... 32 2. 1. A KOMMUNIKÁCIÓ INTERAKCIÓVAL KAPCSOLATOS ÖSSZETEVŐI ........................................... 32 2. 1. 1. Körülmények, díszletek (S - Setting, Scene) .................................................................... 32 2. 1. 2. Résztvevők (P – Participants) ........................................................................................ 32 2. 1. 3. Célok, célkitűzések (E – Ends) ........................................................................................ 33 2. 2. A KOMMUNIKÁCIÓ ÜZENETTEL KAPCSOLATOS TÉNYEZŐI ....................................................................... 33 2. 2. 1. Cselekvéssor, a cselekvés sorrendje (A – Act sequence) .................................................. 33 2. 2. 2. Hangnem, üzenetkulcs (K – Key).................................................................................... 34 2. 2. 3. Közvetítők, eszközhasználat (I – Instrumentalities) ........................................................ 34 2. 2. 4. Interakciós és interpretációs normák (N – Norms) ......................................................... 34 2. 2. 5. Zsáner, műfaj (G – Genre) ............................................................................................. 35 2. 3. A SZAKNYELVI PERFORMANCIA TIPOLÓGIÁJA ..................................................................................... 35 3. TERMINOLÓGIAI ÁTTEKINTÉS ...................................................................................................... 37 3. 0. BEVEZETÉS ............................................................................................................................... 37 3. 1. TERMINUS ............................................................................................................................... 38 3. 2. TERMINOLÓGIA ......................................................................................................................... 41 3. 2. 1. Szókészlet vs. szókincs................................................................................................... 43 3. 2. 2. „Veszély vagy esély?”.................................................................................................... 46 3. 2. 3. Az innováció, innoválás szavaink jelentése .................................................................... 48 3. 2. 4. Az újítás szavunk jelentése ............................................................................................ 50 3. 2. 5. Magyar nyelvű szövegrészlet vizsgálata ........................................................................ 51 3. 2. 6. Angol nyelvű szövegrészlet vizsgálata ........................................................................... 54 3. 2. 7. Az idegen szavak használata ......................................................................................... 54 3. 2. 8. Jövevényszavak átültetése ............................................................................................ 56

4

3. 2. 9. Párhuzamosan előforduló kifejezések............................................................................ 57 3. 2. 10. Idegen szavak ............................................................................................................. 59 3. 2. 11. Terminológiai kutatások ............................................................................................. 63 3. 3. A TERMINOLÓGIAI MUNKÁBAN HASZNÁLT DOKUMENTUMTÍPUSOK ......................................................... 63 3. 3. 1. A szövegek katalógusrendszere..................................................................................... 65 3. 3. 2. A terminológiai munkában használt összefoglalások típusai.......................................... 66 3. 4. A REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN LEGGYAKORIBB ÉS LEGFONTOSABB TERMINUSAINAK EKVIVALENCIA TÁBLÁZATA .... 73 4. SZAKNYELVEK .............................................................................................................................. 75 4.0 BEVEZETÉS ................................................................................................................................ 75 4.1. SZAKNYELVEK A KÖZGAZDASÁGTAN TERÜLETÉRŐL ............................................................................... 75 4. 2. A MEGÉRTÉS KORLÁTJA. SZAKNYELV VS. KÖZNYELV ............................................................................. 83 5. KORPUSZNYELVÉSZETI KUTATÁSOK ............................................................................................. 89 5.0. BEVEZETÉS ............................................................................................................................... 89 5.1. A KORPUSZ FOGALMA .................................................................................................................. 89 5.2. A KORPUSZ TERVEZÉSE ................................................................................................................. 91 5.3. MAGYAR NYELVŰ KORPUSZOK ....................................................................................................... 93 6. A REGIONÁLIS GAZDASÁGTANBAN HASZNÁLT TERMINUSOK ÉS TERMINOLÓGIA ELEMZÉSE..... 100 6. 1. A MAGYAR NYELVŰ SZAKSZÖVEG JELLEMZÉSE .................................................................................. 100 6. 2. AZ ANGOL NYELVŰ SZAKSZÖVEG JELLEMZÉSE ................................................................................... 108 6. 3. A FRANCIA NYELVŰ SZAKSZÖVEG JELLEMZÉSE .................................................................................. 111 6. 4. OLASZ KIFEJEZÉSEK JELENLÉTE A KORPUSZBAN ................................................................................. 118 6. 5. ANGOL KIFEJEZÉSEK JELENLÉTE A KORPUSZBAN ................................................................................ 119 6. 5. MOZAIKSZAVAK ELŐFORDULÁSA .................................................................................................. 120 7. KONKLÚZIÓ .......................................................................................................................... 125 7. 1. A KUTATÁS EREDMÉNYE, HASZNA A TÁRSADALOM SZÁMÁRA, ÚJ ÉS ÚJSZERŰ MEGÁLLAPÍTÁSOK .................... 125 7. 2. A HIPOTÉZISEK IGAZOLÁSA ......................................................................................................... 125 7. 3. A KUTATÁS ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI (TÉZISPONTOK) ................................................................. 127 7. 4. A KUTATÁS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI ............................................................................................... 127 BIBLIOGRÁFIA.......................................................................................................................... 129 FORRÁSOK .................................................................................................................................... 156 FÜGGELÉK...................................................................................................................................... 158 FÜGGELÉK 1 JRS ÉS REGI BEMUTATÁSA ............................................................................................... 159 FÜGGELÉK 2 PUGET SOUND REGIONAL COUNCIL .................................................................................... 160 FÜGGELÉK 3 NON-VERBÁLIS JELEK A REGIONÁLIS GAZDASÁGTANBAN ........................................................... 165 FÜGGELÉK 4 A NÉGY SZAKKÖNYV TERMINOLÓGIAI ADATBÁZISHOZ SZÜKSÉGES KATALÓGUSA CABRÉ (1998 : 199-219) ALAPJÁN ....................................................................................................................................... 166 FÜGGELÉK 5 RÉSZLET A NÉGY SZAKKÖNYV ALAPJÁN KÉSZÍTETT ADATBÁZISBÓL ................................................. 170 a, Francia nyelvű lemmák és szószerkezeteik (kivonat)............................................................ 170 b, Angol nyelvű lemmák és szószerkezeteik előfordulásuk alapján (kivonat) ............................ 182 c, Magyar nyelvű lemmák, szószerkezetek és szóösszetételek (kivonat)................................... 186 Szóösszetételek, összetett szavak ..................................................................................................... 186 További jövevényszavak és idegen szavak LR-ből .............................................................................. 187

5

d, Olasz nyelvű lemmák és szövegkörnyezetük (kivonat) ......................................................... 188 FÜGGELÉK 6 A HAGYOMÁNYOS ÉRTELEMBEN VESZÉLYEZTETETT NYELVEK ....................................................... 191 FÜGGELÉK 7 A REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN NYELVHASZNÁLATI SZÍNTEREI ÉS AZOK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI ............. 192 FÜGGELÉK 8 AZ INTERNETES KERESŐFELÜLETEK KÉPERNYŐ NÉZETE NAGYOBB FELBONTÁSBAN ............................. 193

6

Táblázatjegyzék 1. táblázat A gazdasági performancia tipológiája ................................................................. 36 2. táblázat Francia és olasz példák a regionális gazdaságtanban ........................................... 43 3. táblázat Az idegen szó és a jövevényszó jellemzői ........................................................... 47 4. táblázat Az "innováció, innoválás" szavunk szócikke az Idegen szavak és kifejezések szótárában........................................................................................................................... 48 5. táblázat Az "innováció" szócikkei az Akadémiai Kiadó internetes szótáraiban ................. 49 6. táblázat A Magyar szókincstárban megtalálható azonos szótövű szavak ........................... 53 7. táblázat A vizsgált négy idegen nyelvben a regionális közgazdaságtanban párhuzamosan megtalálható szavak ............................................................................................................ 57 8. táblázat A párhuzamosan megtalálható szavak előfordulásai a regionális gazdaságtan témájában, magyar nyelven (derivátumok, szóösszetételek, jelzős szerkezetek) ................... 58 9. táblázat Az írott korpuszelemek összegzése MUCCHIELLI (1974) első csoportjának megfelelően ........................................................................................................................ 67 10. táblázat LENGYEL – RECHNITZER (2004) Regionális gazdaságtan című könyvének ismertető összefoglalója (46 szó) ......................................................................................... 68 11. táblázat POLESE – SHEARMUR (2005) Economie urbaine et régionale. Introduction à la géographie économique című könyvének ismertető összefoglalója (54 szó) ......................... 69 12. táblázat CAPELLO (2004) Economia regionale. Localizzazione, crescita regionale e sviluppo locale című könyvének ismertető összefoglalója (49 szó) ...................................... 69 13. táblázat ARMSTRONG – TAYLOR (2000) Regional Economics and Policy című könyvének ismertető összefoglalója (szó) ............................................................................ 70 14. táblázat Párhuzamosan előforduló szakkifejezések ........................................................ 73 15. táblázat Katonai kifejezések megjelenése a gazdasági szaknyelvben .............................. 80 16. táblázat Az MTK szövegeinek műfajai .......................................................................... 95 17. táblázat Az MNSZ-ben megtalálható stílusok és nyelvváltozatok ................................... 97 18. táblázat A köznyelvben és más tudományterületen is megtalálható szavak ................... 112 19. táblázat Kivonat az olasz szószerkezetek közül hét szóval ........................................... 118 20. táblázat Angol és francia szószerkezetek jelenléte a szakkönyvekben .......................... 119

7

21. táblázat Az alapkorpuszból egyéni kivonatolással gyűjtött betűszók, amelyek csak a regionális tudomány szaknyelvében fordulnak elő ............................................................. 121 22. táblázat Az alapkorpuszból egyéni kivonatolással gyűjtött betűszók, melyek más tudományágakban is megtalálhatóak ................................................................................. 123 23. táblázat PSRC működése során használt mozaikszavak ............................................... 160 24. táblázat LR katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207) .................................................................................................. 166 25. táblázat PS katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207) .................................................................................................. 167 26. táblázat AT katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207) .................................................................................................. 168 27. táblázat RC katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207) .................................................................................................. 169

8

Magyar nyelvű kivonat A regionális gazdaságtan terminológiája (vizsgálat angol, francia, magyar, és olasz nyelvű korpusz alapján)

Az értekezés a regionális gazdaságtan nyelvhasználatának vizsgálatát tűzte ki célul, terminológiai jellemzőinek feltárásával. A disszertáns az alkalmazott nyelvészeti kutatásokhoz kíván hozzájárulni. Az értekezés céljául a négy vizsgált nyelv közötti különbségek feltárását tűzte ki, szűkítve a vizsgált autentikus szövegek körét a regionális gazdaságtan területére. A kutatás tárgyát angol, francia, magyar, és olasz nyelven, anyanyelvi szerzők tollából származó könyvek képezik. A szerző röviden áttekinti a terminus, a terminológia fogalmának meghatározásait, kitér az idegen szó, jövevényszó, anyanyelvi megfelelő közötti választás dilemmájára, és elemzi a korpuszt képező szakkönyvek kommunikatív funkcióját Hymes modellje alapján. A szaknyelv rövid fogalmi áttekintése során összeveti a köznyelv és a szaknyelv közötti különbségeket. A korpusznyelvészeti kutatások bemutatásával megfelelő alapot ad a vizsgálandó szövegtár összeállításához és későbbi elemzéséhez. A korpuszelemek kivonatolásával azonosítja a témára jellemző szószerkezeteket, idegen szavakat és mozaikszavakat. A doktori értekezés gyakorlati részében az autentikus szövegekből származó szószerkezeteket elemzi. A négy vizsgált nyelven összeállított glosszárium közvetlen gyakorlati felhasználást tesz lehetővé.

9

Angol nyelvű kivonat The Terminology of Regional Economics (analysis based on English, French, Hungarian and Italian corpus)

The dissertation aims to analyse the terminology of regional economics by exploring its terminological characteristics. The dissertator intends to contribute to research in applied linguistics. The target of the dissertation is to identify the main differences between the four examined languages, narrowing the researched corpus’s topic to regional economics. The subject of the research work includes books written by native speakers in English, French, Hungarian, and in Italian respectively. The author reviews a selection of definitions relating to term and terminology, touches upon the dilemma about using alienisms and/or loanwords instead of native equivalents, and describes the communicative fucntion of the specialist textbooks using Hymes’ model. While reviewing shortly some definitions of languages for special purposes, differences between standard language and LSP, and peculiarities of terminological inexactitude will be analysed. We will identify the revealing constructions, compounds and acronyms through individual digests of the different corpus elements. The LSP examples in the topic of regional economics deriving from authentic texts and the glossary compiled in four languages make practical usage possible.

10

Francia nyelvű kivonat La terminologie de l’économie régionale ( analyse basée sur corpus en anglais, français, hongrois et italien )

La dissertation envisage d’analyser

l’usage de l’économie régionale par

l’identification de ses caractéristiques terminologiques . L’auteur de la dissertation voudrait contribuer au domaine de la linguistique appliquée en identifiant de nouvelles observations . L’ambition de la dissertation est de pouvoir identifier les différences entre les quatre langues examinées concernant les textes authentiques de l’économie régionale . Le sujet de la recherche intègre des titres spécialisés sur l’économie régionale en anglais, en français, en hongrois et en italien . L’auteur récapitule quelques définitions de la terminologie en bref , fait une digression sur le dilemme d’utiliser des mots étrangers , des mots d’emprunt , équivalents de langue maternelle , et analyse les fonctions communicatives des textes authentiques sur la base du modèle S–P–E–A–K–I- N-G . Elle confronte le language quotidien et le français de la spécialisation en tant que décrire les notions de celle-ci . L’auteur fait des extraits des éléments de corpus pour reconnaître les constructions de mots, les mots composés et les sigles . Le mise en oeuvre des exemples en quatre langues et des expressions de provenance des textes authentiques est assurée.

11

A disszertációban használt rövidítések AT EN FR HUN ITA LR

PS

RC

Armstrong Harvey – Taylor Jim 2006. Regional Economics and Policy. Blackwell Publishing, Malden angol francia magyar olasz Lengyel Imre – Rechnitzer János 2004. Regionális gazdaságtan. Studia Regionum. Dialóg Campus Tankönyvek. Területi és tepelülési kutatások 26. Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs Polèse, Mario – Shearmur, Richard 2005. Economie urbaine et régionale. Introduction à la géographie économique. Deuxième édition. Ed. Economica, Paris Roberta Capello Economia Regionale című könyve

12

1. A kutatás körülményei 1. 1. Az értekezés célja Every school of thought is like a man who has talked to himself for a hundred years and is delighted with his own mind, however stupid it may be. J.W. Goethe, 1817, Principles of Natural Science

Az értekezés célul tűzi ki a regionális gazdaságtan nyelvének vizsgálatát terminológiai, és nyelvhasználati szempontból, négy élő nyelv (angol, francia, magyar, olasz) viszonylatában. A kutatás öt évvel ezelőtti tervezésekor a vizsgálat eredeti tárgya a regionális politika terminológiájának vizsgálata volt, azonban másfél – két évvel a munkálatok megkezdése után nyilvánvalóvá vált, hogy az érintett téma túl tág, egy doktori kutatás keretein belül időbeli és terjedelmi korlátai lennének. Ezért döntöttem úgy, hogy a regionális tudomány részét képező regionális gazdaságtan nyelvhasználata lesz a kutatás végleges tárgya. A vizsgálat célja (1) összegyűjteni a tudományágra jellemző szóhasználatot, (2) azonosítani az egyéb tudományágakban is használt terminusok esetleges jelentésmódosulásait, (3) megállapítani a nyelvek közötti befolyásoltságot, illetve (4) összehasonlítani az egyes nyelveken íródott könyvek érintett témaköreit. A téma újdonságértéke abban rejlik, hogy a regionális tudományt, azon belül a regionális gazdaságtant nem elemezték még sem Magyarországon, sem külföldön nyelvészeti megközelítésből. A regionális gazdaságtan története eltérő hosszúságú a vizsgált nyelvek esetében, ezért diakrón vizsgálatot nem vállalunk. A regionális gazdaságtan nyelvének mai állapotát szinkrón vizsgálattal, négy szakköny szakszókincsének elemzésével szándékozunk bemutatni, az akkor fennálló állapot egyidejűségében (KUGLER TOLCSVAI NAGY 2000 : 230). Armstrong és Taylor Regional Economics című műve 2006-os kiadás; Polèse és Shearmur Économie urbaine et régionale című könyve 13

2005-ös kiadás; Lengyel Imre és Rechnitzer János Regionális gazdaságtanja és Roberta Capello Economia regionale című írása 2004-ben jelent meg, így a vizsgálat a XXI. század első évtizedének közepére jellemző nyelvhasználatot rögzíti. CRYSTAL (2003a : 470) szerint egy speciális nyelvhasználat jellemzése esetén „nem hagyhatnánk ki annak a fogalomrendszernek a tárgyalását sem, amelyből ezek a szaknyelvek kifejlődtek”. Éppen ezért az értekezésben röviden bemutatom a regionális gazdaságtan tárgyát. A terminológiai vizsgálat célja azonosítani a regionális gazdaságtanban előforduló szakkifejezéseket, illetve azok besorolási lehetőségeit. KURTÁN szerint egy szaknyelv szakszókincse három pillérre bontható: (KURTÁN 2003 : 155). 1. általános köznyelvi szint 2. közös szakszókincs és 3. specifikus szakszókincs. Célom továbbá, hogy csoportosítsam a szakkifejezéseket szófaji besorolással, illetve a szintagmák egymáshoz való viszonya alapján, elemezzem a ritka, de esetenként előforduló szóösszetételeket, szószerkezeteket és a legjellemzőbb szócsaládokat összegyűjtsem. A szakszókészlet mindig az egyénre jellemző szóhasználat (KURTÁN 2003 : 153), míg a szakszókincs a teljes szakmai tudást felöleli. Így egy írott és egy beszélt forrás összevetése alapján meghatározható a két csoport egymáshoz való viszonya. A fentiekből következően a vizsgálat alapjának a szakszöveget értjük, amelyet jelen esetben szakember leendő vagy már gyakorló szakembernek szán, írott formában. A szakszövegek

vizsgálata

folyamán

bebizonyosodhat,

hogy

a

regionális

gazdaságtannak külön szaknyelve van, esetleg a közgazdaságtan szaknyelvével egyenértékű, kismértékben különböző szaknyelv. Többek között arra mutatunk rá, hogy melyek azok a szakterületek, amelyek ismerete nélkül a regionális gazdaságtan nem művelhető, mélyíthető el, érthető meg. A szakirodalom nem mutat egységes képet a szaknyelv fogalmát illetően, továbbá a definíció-alkotás

is

nehézségekbe

ütközik.

Számos

definíció

egyoldalú

megközelítésen alapszik, vagy éppen azt határozza meg, mi nem szaknyelv. Az 14

egyoldalú megközelítések általánosításokkal, illetve csupán egy-két aspektus rögzítésével megelégszenek. Azonban úgy is lehetséges egy fajta besorolást elvégezni,

hogy

csoportnyelvként,

alnyelvként,

funkcionális

stílusként,

nyelvváltozatként, regiszterként vagy éppen korlátozott nyelvként tekintjük a szaknyelvet. (KURTÁN 2003 : 37-39) Az egyik alapvető különbség a szemléletekben, hogy a szaknyelv miben különbözik a köznyelvtől: csupán szókincsükben térnek el egymástól, vagy szintaktikai, stílusbeli különbségek is vannak. (vö. DÁNIEL 1982, BEAUGRANDE 1989, GRÉTSY 1988, PUSZTAI 1982, SAGER, DUNGWIRTH és MCDONALD 1980) Mivel az utóbbi néhány évtizedben a szaknyelv számos kutatás tárgyát képezte, nem kívánok teljes körű áttekintést nyújtani a témában, csupán megkísérlem bizonyítani, hogy a regionális gazdaságtannak különálló szaknyelve van, amely köznyelvi elemekből, néhány más tudományterület szókincséből, és a saját szókincsből áll. Az elemzés során a különböző nyelvhasználati színterekre is kitérek, hiszen ezek befolyásolják a közlő fogalmazásmódját, téma- és terminus-választását, illetve a kifejtés mélységét. A doktori értekezés céljai közé tartozik, hogy (1) azonosítsam a tudományterület szakszavait, azok kapcsolódási formáit, előfordulásukat, illetve (2) megtaláljam a vizsgált nyelvek közötti ekvivalenseket; (3) hosszú távú célként a regionális gazdaságtan magyar értelmező kéziszótárának, illetve a címszavak idegen nyelvi megfelelőinek összegyűjtését határoztam meg; (4) ennek első lépése az utóbbi öt év kutatómunkája, a korábbi nyelvészeti tanulmányok kibővítése, és (5) az eddig elért eredmények összefoglalása jelen dolgozatban, mert a fogalmak tisztázását megkönnyítő értelmező kéziszótár nem állt és ma sem áll rendelkezésre. A kutatás szükségességének felmérésére készítettem egy közvélemény-kutatást, amelyet a 2009-es MANYE kongresszuson ismertettem. A kérdőíves felmérés során 15

rögzített válaszokban egyértelmű igény fogalmazódott meg a magyar értelmező kéziszótár és a szakszótár elkészítésére. (ZISKÁNÉ 2009) A forrásként használt magyar nyelvű könyv két szerzője a századforduló környékén elkezdte listába rendezni a szakma magyar-német kifejezéseit, azonban a munka háttérbe szorult azóta. Megvalósíthatónak tartjuk a két munkafolyamat egybefonását, a majdani szótár kibővítése céljából. A doktori értekezés az alkalmazott nyelvészeti kutatásokhoz, a szaknyelvek lingvisztikájához kíván hozzájárulni.

1. 2. A téma aktualitása “The region has its own ‘essence’ which can be grasped in full only by tools, hypotheses, models and data processing techniques specifically designed for regional analysis.” Walter Isard (1992 : 90)

Mivel a regionális gazdaságtan fiatal tudománynak számít, alapgondolatainak bemutatására van szükség, hogy a témaválasztás megfelelő indokoltságot nyerjen. Az utóbbi néhány évben tartott konferencia előadásokon számos alkalommal kétkedő kérdések hangzottak el a regionális tudomány létezését illetően, holott önálló tudománynak tekinthető az, amelynek saját témájában folyóirata, konferenciája van. A

regionális

tudomány

közgazdaságtudomány,

az

alábbi

földrajztudomány,

területekkel szociológia

áll

szoros

kapcsolatban:

tudomány,

politika-

és

államtudományok, illetve településtudomány. A regionális/területi tudományok közé soroljuk az alábbiakat: (1) a regionális gazdaságtan, és a gazdaságföldrajz, amelyek a gazdaság térbeliségét vizsgálják, (2) a településszociológia, a társadalomföldrajz, amely a társadalom és a társadalmi folyamatok térbeliségét vizsgálják, (3) a regionális demográfia, amely a népesedési folyamatokat vizsgálja, 16

(4) a politikai földrajz, ami a politikai folyamatokat elemzi, (5) a területi statisztika és kartográfia, amelyek a regionális folyamatokra vonatkozó információ-szolgáltatást és feldolgozást biztosítják.

1. ábra: A regionális tudomány főbb alkotóelemei

Forrás: Lengyel – Rechnitzer 2004 : 21 A fentiekben közös vonás, hogy megközelítésmódjukban, szemléletükben elsődleges szerepet tulajdonítanak a térnek, illetve a térbeliségnek. „Rechnitzer János (1996) létezőként kezeli a hazai regionális tudományt. Abból indult ki, hogy az intézményesített formát óhajtó új tudományterületek egy adott idő eltelte után kikényszerítik az elszakadást, és a saját elméleti és módszertani bázis kialakításával együtt autonóm intézményi rendszereket hoznak létre. Rechnitzer úgy véli, hogy a regionális tudomány kutatási módszertanának alapjai társadalomtudományi eredetűek, de a térbeli összefüggések kiemelt szemléleti szerepe miatt "számos természettudományi közelítést, törvényszerűséget, analógiát, sőt szemléletmódot is használ vizsgálati szempontjai között. A sokoldalú közelítési módok mellett további jellemzője a regionális tudománynak, hogy a térben zajló társadalmi, gazdasági folyamatokat megpróbálja komplexen kezelni, keresve azok földrajzi meghatározóin túl a közgazdasági, szociológiai, politikai, történeti, 17

de műszaki, urbanisztikai, környezeti elemeit is, s ezek együtteséből következtet a jelenségek és a folyamatok alakulására, azok változására, törvényszerűségeikre.” (MÉSZÁROS 2006 : 21)

A regionális tudományon belül jelen vizsgálat a regionális gazdaságtan területét tekinti forrásnak. Igaz, hogy Magyarországon még alig négy évtizedes múltra tekint vissza (MTA honlapja 2010), mindezek ellenére külföldön már évszázados hagyományokkal is rendelkezik. MÉSZÁROS (2006 : 15) szerint „a regionális tudományról a vita Magyarországon az 1990-es években élénkült fel”. A hazai szakemberek magas színvonalú munkát végeztek, amit az is bizonyít, hogy az MTA Regionális Tudományos Bizottsága 1988 óta létezik és a regionális tudomány megjelenik a felsőoktatásban is:1 Az MTA négy kutatóintézetet működtet Magyarországon a témával összefüggésben:2

1. táblázat Az MTA RKK intézetei és osztályai MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézet Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

1

Dunántúli Tudományos Intézet Pécs Békéscsabai Osztály Debreceni Osztály Kecskeméti Osztály Budapesti Osztály, Térségfejlesztési Kutatások Osztálya Budapest VI. kerület Győri Osztály Közép-dunántúli Osztály, Székesfehérvár

Széchenyi István Egyetem: http://rkt.sze.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6&Itemid=166&limit=1&li mitstart=1SZIE Letöltés: 2010-07-08 12:45 Corvinus Egyetem: http://portal.unicorvinus.hu/index.php?id=22720&tanKod=2GF26NBV02B Letöltés: 2010-07-08 12:45 BGF: web.kvif.bgf.hu/upload/training/doc/20100210160801A_RegBSC.doc Letöltés: 201007-08 12:45 SZIE-GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet http://www.rgvi.gtk.szie.hu/fooldal Letöltés: 2010-07-08 12:45 Miskolci Egyetem: http://www.unimiskolc.hu/vrgi/20031002zzz20031231/reggazd20062007terfejl.pdf Letöltés: 2010-07-08 12:45 2 http://www.rkk.hu/hu/szervezet/alapito_okirat.html Letöltés: 2010-02-15 09:21 18

Forrás: saját szerkesztés az MTA RKK honlapja alapján

A témában az alábbi folyóiratok jelennek meg Magyarországon: (1) Tér és társadalom (TÉT)3, (2) Statisztika, (3) Falu Város régió, és (4) Comitatus. Az MTA RKK idegen nyelvű publikációt is kiad Discussion Papers címmel.4 A magyar nyelvű publikációk (könyvsorozatok, önálló kötetek) és az idegen nyelvű kiadványok hosszú sora bizonyítja az eredményes munkásságot.5 Az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának 20 bizottsága között találhatjuk a Regionális Tudományos Bizottságot is. A magyar helyzet felvázolása után áttérek a regionális tudomány, azon belül is a regionális gazdaságtan külföldi tudományos életben betöltött szerepére. Az európai egység gondolatában gyökerezik az országhatárokat, nemzetállamokat átívelő, régiókban való gondolkodás. A gondolat először politikai síkon jelent meg, azonban a gazdasági élet színtereit is elérte idővel. A Harvard University Press már 1937-ben jelentetett meg Location Theory and the Shoe and Leather Industries címmel könyvet E. M. HOOVER tollából, amelynek témája, a telephely elmélet (location theory) a mai regionális gazdaságtan egyik kiindulópontja. A múlt század közepéig számtalan neves kutató gyarapította a téma ismeretanyagát, csupán a legmeghatározóbb szerzőket és műveiket említem meg az amerikai szakirodalomból a múlt század első feléből (NORTH 1955 : 243-258, DEAN, William H. 1938, HOOVER, E. M. 1948, ISARD, Walter 1942, National Resource Planning Board 1943, OHLIN, Bertil 1935)

3

http://www.rkk.hu/hu/kiadvanyok/ter_es_tarsadalom.html Letöltés: 2010-07-08 15:45 A 2009 és a 2010-es számok elérhetőek: http://www.dti.rkk.hu/kiadv/discussion.html Letöltés: 2010-07-08 14:53 5 http://www.rkk.hu/hu/kiadvanyok/magyar_nyelvu_kiadvanyok.html és http://www.rkk.hu/hu/kiadvanyok/idegen_nyelvu_kiadvanyok.html Letöltés: 2010-07-09 19:43 4

19

ELIOT-HURST (1972) a Washingtoni Egyetem kutatója a telephely elméletek négy klasszikus elméletét az alábbi szerzőknek tulajdonítja67: THÜNEN, J.H. von 1826, LAUNHARDT, W. 1872, WEBER, Alfred 1909, PREDOEHL, Andreas 1925, PALANDER, Tord. 1935, CHRISTALLER, Walter 1933, LÖSCH, August 1954. KIM (1995 : 881-908) a The Quarterly Journal of Economics hasábjain pontosan meghatározza, hogy 1860-tól számítjuk igazából a regionális fejlődés és regionális gazdasági növekedés kialakulását. Művében az alábbi szerzőkre utal, mint regionális tudósokra (regional scientists): NORTH 1955., PERLOFF – DUNN – LAMPARD – MUTH 1960, OHLIN 1933, WEBER 1929, LÖSCH 1954, és KRUGMAN 1991. A mai komputerizált világban elengedhetetlen a virtuális megjelenés. A West Virginia Egyetemen működik a Regionális Kutató Intézet (Regional Research Institute), amelynek honlapján keresztül elérhető HOOVER és GIARRATANI An Introduction to Regional Economics című könyve.8 A regionális tudomány öt vezető (LENGYEL – RECHNITZER 2004 : 45-46) folyóirata: (1) Journal of Regional Science, (2) Regional Science and Urban Economics, (3) Papers of Regional Science, (4) Annals of Regional Science és (5) International Regional Science Review. Egy tudományterület létét és sikerét az is befolyásolja, hogy milyen szervezetei vannak. Az Európai Regionális Tudományi Társaság (European Regional Science Association, ERSA)

9

és a Nemzetközi Regionális Tudományi Társaság (Regional

Science Association International, RSAI) munkáján kívül az Európai Unió Regionális Fejlesztési Bizottsága (Committe on Regional Development, REGI10) is fontos 6

A felsorolásban nem kizárólag amerikai szerzők szerepelnek. http://faculty.washington.edu/krumme/450/traditions.html#classic Letöltés: 2010-05-22 11:47 8 http://www.rri.wvu.edu/WebBook/Giarratani/contents.htm Letöltés: 2010-06-25 12:45 9 http://www.ersa.org/ Letöltés: 2010-07-10 12:45 7

10

http://www.europarl.europa.eu/activities/committees/homeCom.do?language=EN&body=RE GI Letöltés: 2006-09-10 13:45 20

szerepet tölt be a regionális tudományon belül.11 További említésre méltó szervezetek: (1) North American Regional Science Council (NARSC )12, (2) Pacific Regional Science Organisation (PRSCO )13 és (3) Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT )14, amelynek szervezésében találkozott legutóbb a (4) Regionális Tanulmányok Társasága (Regional Studies Association) évi rendes nemzetközi konferenciáján Pécsett, 2010. május 24-26-án.15 Armand COLIN Revue d'économie régionale et urbaine. Grandes questions urbaines et régionales címmel évente öt kiadványt jelentet meg 1978-as indulása óta. Célja a regionális tudomány (la science régionale) területén keletkező ismeretek közvetítése. A mai városgazdaságtan és regionális gazdaságtan nagy kérdéseivel foglalkozik, illetve publikálja a térgazdaságtan (l’économie spatiale) elméleti hátterét, modelljeit és alkalmazott módszereit. Az alábbi frankofón kutatási témákat részesíti előnyben: (1) a városgazdaságtan és városrendezés térbeli elemzése (l’analyse spatiale de l’économie urbaine et de l’aménagement), (2) a regionális növekedés (la croissance régionale), (3) a környezettudomány (l’environnement), (4) területi és kormánypolitika (politiques publiques territoriales et de la gouvernance). Az elméleti vitákban és a gazdasági élet problémájának témájában nemzetközi porondon is képviselteti magát.16 A fentiekkel megegyezően az olasz nyelvű szakirodalom is meglehetősen tekintélyes, többek között: LUTZ 1958, CAMAGNI, R. 1982, 1992, 1999, PRETO, G. 1979, CAPELLO, R. 1988, 1994, 1999, 2001, 2002, 2004, CAMAGNI, R - CAPELLO, R. 2002. 11

http://www.regionalscience.org/ Letöltés: 2010-07-10 14:26 http://www.narsc.org/newsite/ Letöltés: 2010-07-10 17:36 13 http://prsco.agbi.tsukuba.ac.jp/ Letöltés: 2010-07-04 13:55 14 http://www.mrtt.hu/alapszabaly.pdf Letöltés: 2010-07-03 12:40 15 http://www.mrtt.hu/ Letöltés: 2010-07-04 10:34 16 http://www.armand-colin.com/revue/15/ ISSN : 0180-7307 Letöltés: 2010-07-02 12:55 és http://faculty.washington.edu/krumme/450/traditions.html#classic Letöltés: 2010-07-27 04:13 12

21

Annak ellenére, hogy külföldön hosszú ideje kutatják a témát, mindig meg tud újulni, rendszeresen hoz új vetületet, ezért diakrón nyelvi vizsgálatnak is alá lehetne vetni egy hosszabb távú kutatás keretein belül. A szóban forgó tudományág nyelvészeti szempontból történő vizsgálata eddig még nem történt meg, ezért aktualitása és hiánypótló jellege egyértelmű. Elméleti feltérképezése mellett a vizsgálat gyakorlati haszna óriási lehetne: leendő regionalisták, gyakorló szakemberek, tolmácsok, fordítók egységes terminológiát használnának, referenciaként tekintve a disszertáció eredményeit felhasználó magyar értelmező, és magyar – angol – francia – olasz nyelvű kéziszótárt, amelyet esetlegesen kiegészíthetnénk a már említett LengyelRechnitzer páros által gyűjtött német-magyar megfelelőkkel. A téma aktualitását TÓTFALUSI (2005) véleményével kívánom alátámasztani, aki hangsúlyozza, hogy a magyar nyelvet védeni kell. Fontos, hogy a nyelv mai állapotát leképezzük, rögzítsük, majd ezek alapján rövid távon elkészüljön a magyar nyelvű értelmező szakszótár, és hosszú távon az említett három vagy négy európai hivatalos idegen nyelv kéziszótára. A glosszárium szerkesztése közben törekszem arra, hogy a regionalista szakember kollégákkal együttműködve a kutatás eredményeit az egyetemi oktatásba szervesen beépítsük. A szakterület fontosságát és aktualitását kihangsúlyozza a két évvel ezelőtti közgazdasági Nobel-díj nyertese, illetve munkássága, amivel kiérdemelte a díjat. 17 Paul Krugman a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedésének vizsgálatáért, illetve a kereskedelmi ügyletek elemzéséért részesült az elismerésben.18

17

http://nobelprize.org/nobel_prizes/economics/laureates/2008/krugman-lecture.html Letöltés: 2008-12-12 20:12 18 http://nobelprize.org/nobel_prizes/economics/laureates/2008/ Letöltés: 2008-12-12 19:50 22

1. 3. A vizsgálat tárgya

„Egy nyelvet nem lehet néhány ének eléneklésével vagy egy szónak bélyegre nyomtatásával megmenteni. Még csak a ’hivatalos’ státus megszerzése által sem, vagy azzal, hogy az iskolában tanítják. Egyedül csak a használat menti meg (bármilyen tökéletlen legyen is az), az élet minden területére való bevezetése és használata, minden lehetőség megragadása, amíg természetessé nem válik, amíg már nem mesterkélt vagy hamis. Egyszóval küzdelmes és nehéz időszakot jelent. A nyelv helyreállításának nincsen egyszerű útja.” Ellis és Mac A’Ghobhainn19

Az utóbbi évtizedben világossá vált, hogy a szaknyelvi kutatás talán elérte végső határát. Vagy új irányokat kell követnie, vagy interdiszciplináris porondra kell emelkednie. További adalékanyag, hogy rengeteg szakirodalom áll rendelkezésre a témában (vö: BAKÓ - PUSZTAY 2009, CRYSTAL 2003a, 2003b, DALBY 2002, GÁL 2009, KRAUSS 1992, PUSZTAY 2007, SZOTÁK 2004, ZISKÁNÉ 2006c) a magyar nyelv veszélyeztetettségéről. Továbbá az is indokolja a vizsgálatot, hogy az 1990-es évek elejétől fellendült Magyarországon a regionális tudomány szakmai szempontból, de nyelvészeti „gondozása” nem történt meg ezidáig. A magyar nyelv titkainak feltérképezése és megőrzése, a technológia és a tudomány előrehaladtának következményeként születő új jelenségek, fogalmak, tárgyak magyar megfelelőinek megalkotása fontos feladat. Különlegesnek és követendőnek tartom Sir John Bowring 1830-ból származó gondolatsorát. „A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött, és struktúrája visszanyúlik arra az időre, mikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzatokkal. Az angol ember büszke lehet anyanyelvére, mely az emberiség történetére és múltjára utal. Az eredetén meglátszik az a különböző nemzetektől származó réteg, 19

GÁL 2009

23

melynek összességéből kialakult. Ezzel szemben a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral régibb, a legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben. az egyiptomi templomok mennyezete – mely egyetlen szikladarabból készült – megmagyarázhatatlan. Senki sem tudja, honnan származik, melyik helységből hozták ezt a furcsa, bámulatos masszát. Hogyan szállították és emelték fel a templom tetejére. A magyar nyelv eredete ennél sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni, és a titok első tézise: kezdetben vala az Ige és az Ige Istennél vala és az Ige maga vala az Isten.” (BŐSZE 2009 : 37) A vizsgálat tárgya a regionális gazdaságtan című egyetemi kurzus oktatása során is használt szakkönyvek terminológiai és nyelvhasználati elemzése, egy angol, egy francia, egy magyar, és egy olasz nyelvű autentikus könyv szövegein keresztül (ZISKÁNÉ 2006d). Egyetértek azzal a gondolattal, hogy bármelyik szaknyelvről legyen is szó, csak akkor érdemes vizsgálat alá vetni, ha a beszélőközösség és a beszédhelyzet alapján végezzük azt el (ABLONCZYNÉ 2006). A szaknyelvi egységek, illetve szintagmák vizsgálatára azért is szükség van, hogy egy bizonyos

fokú

sztenderdizálás

alakulhasson

ki a

szakmai

kommunikáció

eredményességének érdekében; másrészt ne vesszen el az egyéni nyelvi jelleg az új jelenségekre vonatkozó terminusképzés során (vö. DRÓTH 2004).

24

1. 4. A vizsgálat korpusza

„...nincs és nem lehet 'teljes' szótár. A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengeréből. A nyelv azonban a tenger, a tenger.” Kosztolányi Dezső: Kagyló és tenger

Jelen dolgozat vizsgálatának tárgyát írott nyelvi szövegek képezik. Az írott nyelv forrásaként szolgáló könyveket több szempont alapján választottam ki: (1) Az angol nyelvű korpusz szükséges, hiszen az angol nyelv van ma a legnagyobb hatással a többi nyelvre (ABLONCZYNÉ 2006, ZISKÁNÉ 2006d), illetve az angol nyelv lett korunk közvetítő nyelve (vö. ABLONCZYNÉ 2006 : 17-18, SZÉPE 1997, HIDASI 2003). (2) A francia nyelvű forrás szükséges, hiszen a régiókban való gondolkodás bölcsője Franciaország. (3) A magyar nyelv, mert az anyanyelvem. (4) Az olasz nyelvű forrás elemzése valószínűleg kategorizálni fogja az olasz nyelvet az angolból átvett jövevényszó, idegenszó használat területén. (5) A választás előfeltételezte, hogy a célközönség azonos vagy közel azonos legyen, vagyis jelen esetben szakemberek, leendő regionalisták, közgazdász egyetemi hallgatók. (6) A lehetőségek szerint azonos kiadási év, hogy a nyelvek állapotát egyazon időből tudjuk statikusan összevetni, szinkrón vizsgálat elvégzése érdekében.

Az írott nyelvi forma elemzése biztosítja azt a lehetőséget, hogy a választékos, többször átgondolt, etalonként szolgáló nyelvezetet leképezzük. Így tetten érhetjük a szakszókincs általános jellemzőit. A korpusz kommunikáció-elméleti besorolása miatt, a kontextus tényezőinek és a kommunikatív funkció szemléltetésére (DÓSA 2010 : 18, SIMIGNÉ 2006) HYMES 25

(1974) vizsgálati szempontjai alapján is bemutatjuk az írott nyelvi korpuszt. HYMES S-P-E-A-K-I-N-G névre keresztelt modelljét a Foundations in Sociolinguistics: An

Ethnographic Approach című művében mutatta be. Érdekes tény, hogy megelőzendő angol nyelv iránti elfogultságának vádját, HYMES azt írta 1974-es könyvében, hogy akár franciául is elnevezhette volna modelljét, a következő képpen: P-A-R-L-A-N-T vagyis participants, actes, raison (result), locale, agents (instrumentalities), normes, ton (key), types (genres). A modell kiválóan jellemzi a beszédfolyamat összetevőit. (SIMIGNÉ 2006 : 15-19) A vizsgálat keretét 16 nyelvhasználati összetevő képezi kulturális kontextusba helyezve, amelyet nyolcra csökkentett. (BRINKER 2001 : 1154) HYMES kategóriái segítségével egymástól teljesen különböző diskurzusokat is lehet elemezni. (LEE 2007 : 9)

26

1. 5. Hipotézisek és vizsgálati szempontok.

Az értekezés megkísérli igazolni vagy cáfolni az alábbi hipotéziseket:

H1 / a, A regionális gazdaságtan más néven a térgazdaságtan (spatial economics20, économie spatiale21, economia spaziale22) mint önálló tudomány szaknyelvvel rendelkezik, mely besorolható a különálló szaknyelv kategóriába. Feltételezem, hogy a helyes szakmai nyelvhasználathoz több szakma ismeretére és összetett tárgyi tudásra van szükség. H1 / b, Az anyanyelvi beszélő attól függően képes bekapcsolódni egy a témakörben zajló beszélgetésbe vagy tud értelmezni egy szakszöveget, hogy milyen nyelvhasználati szinten vannak a kommunikáció soán használt szakszavak. H2: A szóban forgó tudományterület nyelve az angol mint lingua franca és ezáltal a francia, olasz és magyar nyelvben is sok angol szakkifejezést használnak változatlan formában. A francia, és az olasz nyelvhasználat kevésbé befogadó,

mint

a

magyar,

ezért

mintául

szolgálhatna

a

magyar

nyelvhasználóknak is. H3: A különböző földrajzi, politikai és gazdasági berendezkedés miatt a terminológiai rendszerek nyelvenként eltérnek.

A hipotézisek igazolásához az alábbi elméleti és gyakorlati tudáselemek, illetve szempontok figyelembe vételére van szükség: 1. terminológia 2. a szóképzés jellemzői az adott nyelvre 20

http://www.spatialeconomics.ac.uk/ Letöltés: 2010-07-12 13:40 http://www.spatialist.fr/index.php/economie-spatiale-rubriques-165 Letöltés: 2010-07-12 17:33 22 http://www.tdf.it/2006/2/bignami_ita.htm Letöltés: 2010-07-12 15:42 21

27

3. a szakmai nyelvhasználat különböző színtereinek azonosítása, kísérlet a besorolásukra.

1. 6. A kutatás módszere

A kutatáshoz többféle módszert alkalmaztam, amelyek kiegészítették egymást. Az elméleti háttér megalapozása a doktori tanulmányok megkezdése előtti időre nyúlik vissza. A megfelelő kutatási módszer kiválasztása érdekében több módszertani könyvet tanulmányoztam (KLAUDY 1997, 2007, FÓRIS 2008, ECO 1991, BABBIE 2003, DEZSŐ 1985). Mivel hiszek abban, hogy minőségi munkát csak az objektivitás, a pontosság és a megismételhetőség szem előtt tartásával lehet végezni, ezért tartottam magam ezekhez a kutatás kezdetétől a végéig. A vizsgálat elején az elméleti kutatási eljárást választottam, amely FÓRIS (2008 : 48) szerint „objektumokra, jelenségekre, folyamatokra stb. vonatkozóan rendelkezésre álló, korábban megismert adatok, törvényszerűségek logikai feldolgozásával tár fel újabb átfogó ismereteket.” A hazai és nemzetközi szakirodalmat elsősorban hagyományos könyvtári (Széchenyi Egyetem Egyetemi Könyvtár, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Országos Széchényi Könyvtár, Biblioteca Országos Idegennyelvű Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Országgyűlési Könyvtár) kutatással végeztem el. Később internetes kereséssel egészítettem ki a rendelkezésre álló irodalmat. A kutatás során a nyelv szinkrón változásait, vagyis a nyelv állapotát egy adott időben és helyen elemeztem. Fontos megemlíteni, hogy a vizsgált szakkönyvek kiadási éve 2000 és 2005 közé esik. Könyvek esetén a kiadással kapcsolatos tevékenységek időigénye miatt a nyelvezet mindig egy kicsit korábbi képet őriz meg, tehát kijelenthetjük, hogy az ezredforduló regionális gazdaságtan szakszókincsét elemeztem. Az empirikus kutatás során különböző tapasztalati módszerekkel összegyűjtött adatokból vonnak le következtetéseket, amelyek alapján lehetséges kimondani a tudományos eredmények megállapításait (FÓRIS 2008 : 49). FÓRIS (2008 : 50) a Magyar értelmező kéziszótár „kísérlet” címszavának 2. jelentése alapján megállapítja, hogy az „valaminek a megvalósítására, elvégzésére, létrehozására irányuló 28

próbálkozás” Mivel kutatásom célja a regionális gazdaságtan magyar értelmező szótárának

szerkesztése,

tevékenységem

megfelel

a

kísérleti

módszer

meghatározásának. Kvantitatív kutatást végeztem a kiválasztott szövegtáron (FÓRIS 2008 : 54-55), hiszen a kiválasztott lemmák, azok toldalékolt alakjainak, szószerkezeteinek előfordulását vizsgáltam. A regionális gazdaságtan terminológiájának elemzésekor a terminológia elméleti és gyakorlati eredményeinek alkalmazására törekedtem. Áttekintettem HYMES írott nyelvre vonatkozó kommunikáció elméleti modelljét, meghatároztam a teminus, a terminológia fogalmát hazai és nemzetközi szakirodalom alapján, majd a szaknyelvek értemezését követően áttekintettem a korpusz fogalmát és a korpusznyelvészet viszonylag rövid történelmét. A regionális gazdaságtan szakszövegeket először kézi módszerrel kivonatoltam, majd digitalizáltam. Táblázatkezelő program segítségével rendszereztem az adatokat. Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatásban primer adatokkal dolgoztam, vagyis a vizsgálandó egységeket a forrásul szolgáló szakkönyvekből gyűjtöttem saját szakmai kompetenciám alapján. 2005 tavasza óta rendszeresen részt veszek szakmai (alkalmazott nyelvészet, közgazdaságtan, regionalizmus) konferenciákon előadóként, és hallgatóként is, nem titkoltan tudásanyag (új eredmények, vélemények, korpuszelemek) gyűjtésének céljával. A számítástechnika fejlődésével és a kutatások minél szélesebb körben való ismertetése végett használtam a ma már megbízható internetes adatbázisokat. Mindezeket jól kiegészítette a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájának kurzusain megszerzett tudás. A primer kutatás kategóriájába sorolandó a regionális gazdaságtan magyar értelmező kéziszótára és a két-, többnyelvű szótár szükségességét értékelő kérdőíves kutatás. A megkérdezettek győri közgazdász egyetemi hallgatók (MA, BA) és oktatók voltak. A

gyakorlati

szószerkezeteit,

részben az

nyelvenként

angol

idegen

elemzem szavakat

a és

források

szakkifejezéseit,

jövevényszavakat,

illetve

mozaikszavakat. 29

A nyelvészet több területe (mint például: lexikológia, morfológia) foglalkozik a szavak tanulmányozásával, jelen disszertáció azonban csak a fent említett szinteken végzett kutatásokat veszi alapul.

1. 7. A dolgozat felépítése

A dolgozat fejezeteit tartalomjegyzék, táblázatok jegyzéke, valamint magyar, angol és francia nyelvű kivonat előzi meg. Az első fejezetben megfogalmazom az értekezés célját, tárgyát, a kutatás módszerét és indokolom a téma aktualitását. Az értekezés második fejezetében HYMES modellje alapján jellemzem a kommunikáció interakcióval kapcsolatos összetevőit, valamint a kommunikáció üzenettel kapcsolatos tényezőit az írott nyelvre vonatkozóan. Az értekezés harmadik, „Terminológiai áttekintés” című fejezetében a szakirodalom alapján összegyűjtöttem a terminus és a terminológia fogalmára vonatkozó meghatározásokat. A különböző vizsgálati eredményeket szándékoltan nem történeti megközelítésből, hanem szubjektív választás alapján vetettem össze. Összevetem a „szókészlet” és a „szókincs” terminusokat, majd az „innováció” szavunk segítségével szemléltetem, hogy az idegen szóból jövevényszóvá alakult lexéma helyettesítése teljes ekvivalenssel szinte lehetetlen. A dolgozat negyedik fejezetében röviden áttekintem a szaknyelvek fogalmát, megközelítéseit, illetve a meghatározásának ürügyén felmerülő - a kutatók eltérő hangsúlyozásából fakadó - nehézségeket. Mivel a szaknyelvek kutatása hatalmas szakirodalmat ölel fel itthon és külföldön is, nem kívántam a szaknyelvkutatás teljes spektrumát felölelni. A dolgozat ötödik fejezete a korpusznyelvészet eredményeit dolgozza fel és ebben részletesen bemutatjuk a vizsgálat korpuszát, vagyis a négy autentikus nyelven, anyanyelvi szerzők tollából származó, négy éves intervallumon belül megjelent könyvet.

30

A doktori értekezés hatodik, egyben befejező fejezetében a regionális gazdaságtan tárgyú korpusz elemzésére kerül sor a feldolgozott szakirodalom alapján: (1) néhány tipikus terminológiai jelenség vizsgálata, (2) szaknyelvi jellemzők azonosítása, igazolása vagy cáfolása, (3) a korpuszelemekből szakmai kompetencia és szubjektív nyelvi intuíció alapján kivonatolt kifejezések csoportosítása, illetve (4) a szakterületen használt idegen szavak, jövevényszavak és mozaikszavak bemutatása. A konklúzióban kitérek a hipotézisek igazolására, cáfolására, a dolgozat nóvumaira, végül a jövőbeli lehetséges kutatási, illetve gyakorlati alkalmazási lehetőségekre. Az értekezést a bibliográfia, a források és a függelékek zárják. A függelékek sorrendben a következők: (1) A Journal of Regional Science (JRS) folyóirat és a REGI bemutatása. (2) A Puget Sound Regional Council területén használatos rövidítések, mozaikszavak listája, a nyelvi ökonomizmus szemléltetésére; a regionális tudomány szakszavainak megjelölésével, (3) Non-verbális jelek ábrák, térképek feldolgozásakor. (4) A négy szakkönyv terminológiai adatbázishoz szükséges katalógusa CABRÉ (1998 : 199-219) alapján. (5) Részlet a négy szakkönyv alapján készített adatbázisból. (6) A hagyományos értelemben vett veszélyeztetett nyelvek. (7) A regionális gazdaságtan nyelvhasználati színterei és azok kapcsolódási pontjai. (8) Az internetes keresőfelületek képernyő nézete nagyobb felbontásban.

31

2. Kommunikáció elméleti bevezetés 2. 1. A KOMMUNIKÁCIÓ INTERAKCIÓVAL KAPCSOLATOS ÖSSZETEVŐI

A második fejezetben elemzem a négy szakkönyvet tartalmazó korpusz írott nyelvi szövegeit Hymes kommunikációs modellje alapján.

2. 1. 1. Körülmények, díszletek (S - Setting, Scene)

WARDAUGH (2002 : 221) szerint ezt a pontot az interakció keretének kell értelmezni. Mind a négy könyv oktatásban is használatos, illetve gyakorló szakembereknek is ajánlják. Mivel egyetemi tankönyv is, a tanulási folyamatban öt helyszínen „használják” őket: (1) egyetemi előadásokon, (2) otthon, a hallottak átismétlésére, (3) könyvtárban, az ismeretanyag elmélyítésére, (4) digitális formában megeshet, hogy a számítógép előtt ülve, és (5) a vizsgára, zárthelyi dolgozatra való felkészülés, vagyis a bevésés során. A már gyakorló szakemberek munkájuk során, illetve ismereteik felfrissítése céljából otthon, könyvtárban, munkahelyükön használják a könyveket. A témában, illetve a korpuszként azokat felhasználó kutatók munkahelyükön, könyvtárban, esetlegesen otthon használják az írásokat. Egyirányú kommunikációról van szó.

2. 1. 2. Résztvevők (P – Participants) 32

Az üzenet feladói a szerzők, akik valamilyen céllal megírják a könyveket, az üzenet vevői, a diskurzus címzettjei pedig az olvasók, pontosabban ebben a kategóriában, témában hallgatók, kutatók, szakemberek. HYMES megemlít olyan vevőt is, aki nem valódi címzettje a kommunikációs helyzetnek, ebben az esetben azonban, nem mondhatunk erre példát. Egy könyvet az vesz a kezébe, aki keresi. A kommunikációs folyamat nem tartalmi alkotói, azonban nélkülük nem teljesülhetne a szerzők kommunikációs szándéka, tehát fontos résztvevői a folyamatnak a kiadók, és a könyvforgalmazók is.

2. 1. 3. Célok, célkitűzések (E – Ends)

Az interakció azon céljait jelenti, amelyeket általánosságban magába foglal, illetve azokat a személyes célokat, melyeket egy adott helyzetben akarnak elérni a feladók. A könyvek esetében a definíció-alkotás, a tudományág modelljeinek leírása, magyarázata, példák szemléltetése, illetve történeti síkon a modellek összehasonlítása a cél. Amennyiben az egyetemi előadáson használják a könyvet, illetve a benne található ismeretanyagot, akkor egyszerűsítések, összefoglalások, logikai kapcsolatok feltárása a célkitűzés. Ezeken kívül az előadó arról is adhat útmutatást, hogyan értelmezzük a táblázatokat, ábrákat. „A téma egyébként meghatározza a szókincs és a szintaktikai szerkezetek kiválasztását.” (SIMIGNÉ 2006 : 17)

2. 2. A kommunikáció üzenettel kapcsolatos tényezői

2. 2. 1. Cselekvéssor, a cselekvés sorrendje (A – Act sequence)

Az események sorrendjének és formájának jelölésére szolgál. A sorrend meghatározásakor valószínűleg logikai tényezőket helyeznek előtérbe a szerzők. 33

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az egyszerűtől a bonyolultig építik fel az ismeretanyagot. Más szerzők kronológiai sorrendet választhatnak, hogy így mutassák be a különböző elméleti síkok, modellek egymásra épülését.

2. 2. 2. Hangnem, üzenetkulcs (K – Key)

Az interakció hangnemére utal ez a pont. Fontos megjegyezni, hogy az a mód, ahogyan mondunk valamit, nem külön választható attól, amit mondunk. Ebből az következik, hogy ahogy mondunk valamit, az befolyásolja a beszédaktus tartalmi részét. A tartalom pedig a témát mutatja, annak fontos vagy éppen csak említésre méltó voltát. Mivel itt írott kommunikációról van szó, a nyomdaipar eszközeivel lehet a fenti különbségeket jelezni. LR keretbe helyezi a kiegészítő, de érdekes információkat, amelyek valószínűleg elősegítik a szárazabb, elméleti tartalom megjegyzését is, illetve kicsit kizökkentik az olvasót a monoton helyzetből. ezzel is elősegítve a további munkát. Fontos arra ügyelni, hogy a hangnem és az üzenet tartalma összhangban legyen egymással.

2. 2. 3. Közvetítők, eszközhasználat (I – Instrumentalities)

Az eszközhasználat alatt a kommunikációs csatorna kiválasztását értjük elsősorban. Jelen esetben ez az írott forma. Másodsorban a kiválasztott nyelvváltozatot, dialektust, regisztert vagy kódot. Itt a regionális gazdaságtan és az arra hatással lévő tudományágak regiszterét választották a szerzők a könyvek törzsszövegében. Az esettanulmányokban jobban közelítenek a köznyelvi stílushoz.

2. 2. 4. Interakciós és interpretációs normák (N – Norms)

34

A szakirodalom alapján ebbe a kategóriába azokat a társadalmi szabályokat értjük, melyek az eseményt, illetve a résztvevők reakcióját, cselekedeteit meghatározzák, vagyis sajátos viselkedésformák, viselkedéselemek, mint például a szemkontaktus. Ezek alapján a szóban forgó korpuszt nem lehetséges besorolni, hiszen a könyvet félre lehet tenni, nincsenek szabályok arra vonatkozóan sem, hogy a fejezeteket milyen sorrendben olvassuk. Ezeket az olvasó saját ízlése, szükségletei alapján határozza meg.

2. 2. 5. Zsáner, műfaj (G – Genre)

Megnyilatkozás típusokra utal ez a szempont. Jelen esetben tudományos igényességgel kidolgozott szövegekről, szakszövegekről van van szó. LR-ben informatív szövegeket is találunk, a regionális gazdaságtan megalkotóiról rövid életrajzi adatokat közölnek. A modell szóbeli közlésre vonatkozó részének elemzésétől eltekintek, hiszen nem elemzem a regionális gazdaságtan verbális kommunikációját.

2. 3. A szaknyelvi performancia tipológiája

A második fejezetben Hymes modelljét mutattam be, megteremtve a kutatás kommunikáció elméleti bevezetését. További adalék a kommunikáció elmélethez a tipikus nyelvhasználati formák a gazdaságban. Az 1. táblázat ABLONCZYNÉ (2006a : 65) osztályozását mutatja be, aki MIHALOVICS (2004) nyomán dolgozta ki a gazdasági performancia tipológiáját, három szempont alapján: nyelvhasználati szféra, stílus és formák és termékek. Hasonló kategóriákat találunk HUNDTNÁL (1998) is, aki hangsúlyozza a gazdasági szervezetek és a tudományos szakszövegek elemzésének szükségességét.

35

1. táblázat A gazdasági performancia tipológiája Nyelvhasználati szféra közgazdaságtudomány nyelvhasználata

Stílus

Formák és termékek

tudományos, többnyire írott

tudományos munkák, szakkönyvek, tanulmányok, esszék, konferencia-előadások, tudományos referátumok, tudományos viták utasítások, szerződések, körlevelek, irányelvek, szabályzatok, jelentések nemzetközi tárgyalások, értekezletek, konzultációk, információadás, tájékoztatás újság- és folyóiratcikkek, interjú (szóban és írásban), gazdasági tárgyú hirdetések, gazdasági vitafórumok párbeszéd a gazdaságról, kritikai vélemények, felhívás, monológ

gazdasági szövegek (dokumentumok) nyelve

hivatalos (írott)

tényleges kommunikáció

szóbeli

a média gazdasági nyelvhasználata

publicisztikai (írott vagy szóbeli)

az utca emberének hétköznapi gazdasági nyelvhasználata

köznyelvi (szóbeli)

Forrás: ABLONCZYNÉ 2006a : 65 A gazdasági kommunikáció során használt jellegzetes műfajokat két szempont alapján, két-két fő csoportba sorolhatjuk: írott vagy szóbeli, illetve extern és intern (ABLONCZYNÉ 2006a : 66).

36

3. TERMINOLÓGIAI ÁTTEKINTÉS „Abban a társadalomban, amely megveti a kiválóságot a vízvezeték-szerelésben, mert a vízvezeték-szerelést alacsonyrendű tevékenységnek tartja, és tolerálja a vacakságot a filozófiában, mert a filozófia emelkedett tevékenység, nem lesz sem jó vízvezeték-szerelés, sem jó filozófia. Sem a csöveik, sem az elméleteik nem lesznek vízállóak. John Gardner23

3. 0. Bevezetés

A kutatás elméleti megalapozása érdekében áttekintjük a terminus és a terminológia fogalmát, tárgyát. A terminológiáról szóló rész célja továbbá, hogy rövid áttekintést nyújtson a terminológia magyarországi és nemzetközi helyzetéről. A terminológiai kutatások iránti igényt és annak aktualitását FÓRIS (2005b) is megfogalmazza az Hat terminológia című kötetében. Az utóbbi évtized jelentős terminológiai publikációi közé tartozik FÓRIS (2004, 2005a, 2005b, 2006a, 2006b, 2007a, 2007b, 2008, 2010), valamint kutatócsoportjának tevékenysége (például BÉRCES Ed. 2005, 2006, 2007, CZÉKMÁN 2006, 2007, 2010, BÉRCES Em. 2006) és ezek mellett más hazai (HELTAI 2004a, 2004b, 2005, 2006, MURÁTH 2005a, 2006a, 2006b, 2007, 2009, 2010, MURÁTH – HUBAINÉ OLÁH 2005, PRÓSZÉKY 2006, VOIGT 2008) és nemzetközi tudományos cikk (SAGER 1990, DARDANO 1994, CABRÉ 1998, 2001, 2003, ADAMO (év nélkül, letöltés: 2011), BULLO 2009). A terminológiai munka eszközhasználata az utóbbi két évtizedben a számítástechnika fejlődésének köszönhetően átalakult: a számítógéppel támogatott terminológiai eredmények a kvantitatív kutatás területén hoztak áttörő eredményt. A tapasztalatokat a számítógépes nyelvészet és a mesterséges intelligencia kutatás is hasznosítja. A

23

GARDNER, John. 1961 : 86, idézi GARDNER, Howard. 1998 : 160, ford.: FARKAS É., idézi FÓRIS 2008 37

másik fontos változást a társadalmi-gazdasági színtér sokrétűsége hozta: szükség volt a terminológiai munka szabványosítására.

3. 1. Terminus TÓTFALUSI Idegenszó-tárában (2005 : 903) található az alábbi szócikk, mely megadja a terminus szó jelentését. terminus1  határidő, határnap, lejárat  időtartam, időköz  ném Termin ’határidő’ ←lat terminus ’határkő’ ←gör terma ’határ, vég’ terminus2  nyelvt szakszó, szakkifejezés, műszó  ném Terminus ’ua.’ ← kk lat terminus körülhatárolt fogalom’ ←lat terminus ’határkő, határ’

A Magyar Szókincstár (2005 : 841) az alábbi szócikket adja a terminus szóra. A szócikk tartalmazza a lemma szinonimáit is. terminus (fn)  határidő, időpont, határnap, lejárat (szak) │ időtartam, ciklus, időköz  szakszó, szakkifejezés, terminus technicus (szak), műkifejezés, műszó, mesterszó (rég) │ elnevezés, megnevezés, megjelölés

Az Etimológiai szótár (2006 : 842) az alábbiakban határozza meg a terminus szó eredetét. terminus [1548] Latin jövevényszó, vö. latin terminus ’határ- (jel, kő, vonal), vég, befejezés’, középkori latin ’határidő; meghhatározás, (rend)szabály’. A szó nyelvünkben ’határidő’ jelentéssel él, ’meghatározás, pontos kifejezés’ jelentése [1570] elavult, ilyen értelemben a terminus technicus ’műszó’ [1835] használatos. Az s-ező szóvégre vö. ámbitus. eredetét illetően idetartozik terminológia [1806] főnevünk is, mely idegen minták alapján honosodott meg nyelvünkben, vö. német Terminologie, francia terminologie: ’terminológia’.

38

A terminus fogalmának megalkotására számos nyelvész vállalkozott. SCHÜTZE (1976) úgy vélte, maga a terminus nem a szövegkörnyezeten keresztül kapja egyértelmű jelentését, mint az a köznyelvi szavak esetében fennáll, hanem azon a terminológiai rendszeren keresztül, amihez tartozik. FILIPEC (1976) és WARNER (1976) a terminust olyan nyelvi egységként írták le, amelyet adott szakterületen működő szakemberek használnak. A terminus szerintük egy specifikus lexikai egység, amely egy jól körülhatárolt fogalmat jelöl az adott diszciplínán belül. Mindkét kutató hangsúlyozza, hogy egyes terminusok között az adott szakterületen belül összefüggések fedezhetők fel. WÜSTER (1979) szerint a terminológiai vizsgálatok alapja nem a terminus, hanem a fogalom. Kiemelte a terminus és a fogalom, illetve a terminus és egy másik terminus közötti viszony fontosságát. Ő volt az első olyan kutató, aki a terminusokról, szerepükről, és a közöttük fennálló kapcsolódási pontokról összefügggő elméletet alkotott.

Hangsúlyozta,

hogy

a

fogalom

alapján

a

terminushoz

eljutó,

onomasziológikus rendszer szükségszerű. A frazeológiát figyelmen kívül hagyja, tehát a terminus szintjére korlátozza elemzését. A terminológiát interdiszciplináris tudománynak tartotta és a szinkron megközelítést részesítette előnyben. WÜSTER (1979) hibájaként róható fel, hogy kizárta a poliszémia és a szinonímia jelenlétét a terminusok szintjén, jóllehet ez helytálló amennyiben szaknyelv(ek)ről beszélünk. (MIHALOVICS N. 2006 : 26-27) Szintén fontos lett volna figyelembe venni a nyelven kívüli tényezőket is. FÓRIS (2005 : 25) szerint a „terminus olyan lexéma, szám, jel, vagy ezek kombinációja, mely egy körülhatárolt területen belül jelöl egy adott fogalmat”. Valószínűleg FÓRIS meghatározása vetíthető rá legjobban a regionális gazdaságtan nyelvezetére, hiszen például az Európai Unióban használatos NUTS-rendszerben az eltérő számok eltérő fogalmat, vagyis különböző fejlettségi szinten lévő régiót jelölnek, amely kategória alapján minden település besorolható. Természetesen a szakszavak többsége lexéma értékű. FÓRIS (2005b : 22) fontosnak tartja a terminológiához kapcsolódó alábbi fogalmak tisztázását: nemfogalom, fajfogalom, taxonómia, nómenklatúra, tezaurusz. SAGER (1990 : 57) meghatározása szerint „a

39

teminusok a fogalmak nyelvi megjelenítései”24. Az ISO 1087-1:2000 (2000 : 6) szabvány hasonló módon határozza meg a fogalmat: „egy adott szakterület általános fogalmának nyelvi jelölője”25. A DIN- és az ISO- szabvány különbözőképpen határozza meg a fogalom és a jelölő kapcsolatát. A DIN a terminust, mint a fogalom és a jelölő egységét értelmezi, míg az ISO szerint maga a jelölő a terminus. Az előbbi álláspontot követi CABRÉ (2004 : 5257) is, aki a terminust a forma és a tartalom egységes komibnációjaként értelmezi. Hangsúlyozza, hogy terminus és terminus között is van különbség, hiszen azt a szakszót is terminusnak nevezzük, amely egy terminológiai jegyzékben szerepel, holott nem feltétlenül található meg szótárakban. A terminológus feladata először azonosítani a megnevezést, majd megkülönböztetni más lexikai egységektől, amelyek nem szakkifejezések, annak ellenére, hogy megjelennek a szakszövegekben. CABRÉ (2004 : 5326) ezért azt a megállapítást teszi, miszerint maga a szakterület határozza meg az adott szóalak jelentését. A homonímia jelentését a francia „arbre” és az angol „dummy” szavak szakszótárban található címszavainak bemutatásával szemlélteti CABRÉ (2004 : 55-56). Hangsúlyozza, hogy a lexikográfus számára a homonima fogalma nem kötődik szorosan egy adott szakterülethez; vagy amennyiben mégis, az csupán a véletlen műve. A homonímia a lexikográfiában tehát olyan lexikális egységekre utal, amelyeknek jelentései olyannyira különböznek, hogy különálló szócikkbe teszik őket. A homonimia és a poliszémia fogalma közötti különbség esetenként nem egyértelmű. CABRÉ (2004 : 56) javaslata szerint az etimológia segítségével kell eldönteni, hogy azonos alakú szavakról vagy többjelentésű szavakról van-e szó: a különböző eredetű szavak homonimák. A terminus fogalmának rövid áttekintése után foglaljuk össze a velük szemben felállított követelményeket KLÁR – KOVALOVSZKY (1955 : 14), SZÉPE (1982) és FÓRIS (2005) alapján:

24

A szerző fordítása. Eredetiben: „terms are the linguistic representation of concepts”

25

A szerző fordítása. Eredetiben: „term: verbal designation of a general concept in a specific subject field” 26

francia nyelvű kiadás 40

(1) egyértelműen, pontosan, és szemléletesen jelölje a fogalmat, (2) könnyen lehessen megjegyezni, (3) hajlékony legyen, (4) állandó legyen, és (5) magyaros, képezhető legyen. Természetesen nem mindegyik terminus tud megfelelni mindegyik fent felsorolt követelmények, azonban legalább törekednünk kellene arra, hogy a terminus-alkotás során minél több követelmény teljesüljön (KLÁR – KOVALOVSZKY 1955 : 15).

3. 2. Terminológia A terminus fogalmi hátterének áttekintése után áttérek a terminológia elméleti hátterére. Azonban a terminológia történetének áttekintése kapcsán a szerzők, iskolák nevének felsorolására szorítkozom (LINNÉ (1735), Prágai Iskola, Bécsi Iskola, Moszkvai Kör), nem vállalom kifejtését jelen disszertáció keretein belül, hiszen erről kiváló munkák születtek (vö. ZÁNTHÓ 1994, ROBINS 1999, PAPP 2001, MURÁTH 2005b, B. PAPP 2006, 2007) KUGLER és TOLCSVAI NAGY (2000 : 261) meghatározása szerint a terminológia „egy szaknyelv

szavainak

összessége.

Például

a

Biológiai

lexikon

a

biológia

terminológiáját sorolja föl és értelmezi ábécé sorrendben”. KOVALOVSZKY (1955 : 30) a terminológia szerepét az alábbiak szerint határozza meg „A terminológia fontossága egyrészt a szakemberek közötti szakmai kommunikáció pontossága, illetve gyorsasága iránti igényben nyilvánul meg. Másrészt a szakmai szövegek fordítása folyamán is szükséges az egységes terminológia megléte. Az új terminusok számtalan követelményt kell teljesítsenek. A lehetőségekhez mérten legyenek egyszerűek, hajlékonyak, magyarosak, jól illeszkedjenek a szaknyelvi terminológia rendszerébe, illetve időtállóak legyenek.”

41

MIHALOVICS N. (2006 : 15) hangsúlyozza, hogy a lexikológia és a terminológia nem abban különbözik egymástól, hogy előbbi tárgya a köznyelv, míg utóbbi tárgya a szaknyelv, ahogyan azt sokan tévesen vélik. Ennek igazolására REY-t (1979) idézi, miszerint „egy felületes nézet a terminológiának tulajdonítja a tudomány és a technika tematikus és rendszerezett lexikai rendszereinek, míg a lexikológiának a köznyelv lexikális alrendszereinek tanulmányozását”27. A terminológia tárgyát pedig ekként fogalmazza meg: „a terminológia csak annyiban foglalkozik a jelekkel, amíg azok tárgyak megnevezésére szolgáló főnévként funkcionálnak vagy jelölőként”28. A terminológia fogalmának meghatározása azért is váratott magára hosszú ideig, mert a tudományok közé való besorolása nehézségekbe ütközik. Vannak, akik a nyelvtudományon belül, vannak akik a nyelvtudományon kívül helyezik el, vannak akik a lexikológia vagy az alkalmazott nyelvészet részterületeként értelmezik, és vannak, akik teljesen önálló tudományterületnek vélik (REY 1979, CABRÉ 1998, 2003, L’HOMME 2004, FÓRIS 2005). CABRÉ (1998) volt az, aki a különböző nézeteket rendszerezte, és saját terminológia felfogását, a théorie des portes-ot ismertette. Az elmélet lehetővé teszi a terminusok többdimenziós vizsgálatát, kognitív, kommunikatív, és nyelvi-szemiotikai megközelítésből. Vitathatatlan, hogy a három aspektus – számszakilag - megkérdőjelezi az önálló tudomány létezését. Egyrészt a napjainkban zajló interdiszciplináris jelzővel illetett kutatások számának növekedése igazolni látszik ennek ellenkezőjét, másrészt a terminológia saját kutatási tárggyal, saját vizsgálati módszerekkel, alkalmazási területekkel rendelkezik, és eredményei mások számára is hasznosak, így teljesíti a tudományosság kritériumát (vö. ECO 1991: 44, BENEDEK 2005) FÓRIS (2005 : 18-19) adja a fentiekhez képest legbővebb, legpontosabb definíciót: „a terminológia terminusok, fogalmak, és azok viszonyainak vizsgálata; terminusok

27

A szerző fordítása. Eredetiben: „une vue superficielle assigne à la terminologie l’étude des systèmes lexicaux thématiques et organisés des sciences et des techniques, la lexicologie s’occupant des sous-systèmes lexicaux du langage courant.” 28

A szerző fordítása. Eredetiben: „la terminologie ne s’intéresse aux signes qu’en tant qu’ils fonctionnent comme des noms, dénotant des objets, et comme des << indicateurs de notions >>” 42

gyűjtésére,

leírására,

bemutatására,

valamint

osztályozására

és

képzésére

alkalmazott eljárások és módszerek összessége; egy meghatározott tárgykör logikai rendszeréhez illeszkedő rendszerezett terminusok összessége”.

3. 2. 1. Szókészlet vs. szókincs

KURTÁN (2003 : 153-173) szerint „ a szókészlet valamely nyelv szavainak teljes készletét jelenti, a szókincs pedig ennek az a része, amelyet az egyén felhasznál.” Ezek szerint minden beszélő a saját magára jellemző szókinccsel rendelkezik. A köznyelvtől eltérően a szakmai nyelv esetében a szókészlet, illetve a szókincs is másmás halmazokból áll össze. KURTÁN (2003 : 153-173) ezt így fogalmazza meg: „a szakszókincs több rétegből tevődik össze: az általános köznyelvből, több szakterület közös rétegéből és egy-egy szűkebb szakterületéből.” Fontos azonban megemlíteni, hogy ugyanaz a hangalak, illetve szó jelentésmódosulással teljesen különböző, vagy árnyalatnyi különbséget rejtő szakszó, illetve köznyelvi szó is lehet (vö. WÜSTER 1979, MIHALOVICS N. 2006 : 26-27, CABRÉ 2004 : 55-56 a poliszémiáról és homonimiáról). A 2. táblázat arra ad példát, amikor nehézséget okoz lefordítani egy szószerkezetet, mert nem találhatő meg a szócikkben az adott jelentés. Az egyik példa megfelelője hiányzik a szótárból, tehát nehézségeket okoz a megértésben, a másik szó ekvivalense megtalálható a szócikkek között.

2. táblázat Francia és olasz példák a regionális gazdaságtanban FR

congestion urbaine

congestion n fn 1. vértolulás; vérbőség; congestion active vérbőségből eredő vértolulás; congestion cérébrale agyvértolulás; gutaütés; congestion hypostatique des poumons fekvéstől származó tüdőgyulladás; congestion passive vérkeringési zavar okozta vértolulás; congestion pulmonaire tüdővértolulás; congestion sanguinevérbőség; congestion du foie májvértolulás;

43

congestion de la rate lépvértolulás; il en aurait une congestion megütné a guta; succomber à une congestion cérébralegutaütésben hal meg 2. átv túltelítettség; congestion de la capitale a főváros túlnépesedése A regionális gazdaságtanban egy város túlzsúfoltságát jelenti, gazdasági és demográfiai értelemben. (POLESE – SHEARMUR 2005 : 59)

ITA

incrocio

incro•cio [-ci] h fn 1.keresztezés, kereszteződés; keresztezési pont; incro•cio delle vie v. stradale útkereszteződés; incro•cio pericoloso veszélyes útkereszteződés; al primo incro•cio svolta a destra az első útkereszteződésnél fordulj jobbra; l’incro•cio di due navi szembe tartó hajók találkozása; l’incro•cio di due pali keresztfa 2. biolkereszteződés, keresztezés; il mulo è un incro•cio tra una cavalla e un a•sino az öszvér a ló és a szamár keresztezéséből származik (olasz-magyar szótár http://szotar.net/ 2011-02-02 14:16)

A regionális gazdaságtanban két függvény metszéspontját jelenti. (CAPELLO 2004 : 92)

ITA

raggio

ra•ggio [-ggi] h fn 1. sugár; i raggi ardenti del sole a nap égő sugarai 2. átv un ra•ggio di speranza egy reménysugár 3. fiz sugár; ra•ggio a v. alfa alfa-sugár; ra•ggio beta béta-sugár; raggi co•smici kozmikus sugarak; raggi infrarossi infravörös sugarak; raggi X v. Rö•ntgen röntgensugarak; raggi ultravioletti ultraibolya v. ibolyántúli sugarak; fa•scio di raggi sugárkéve, sugárnyaláb 4. ra•ggio del ce•rchio a kör sugara 5.küllő; i raggi della ruota a kerék küllői 6. átv hatósugár; ra•ggio d’azione hatósugár, akciósugár, akciórádiusz; non c’è tra•ccia del nemico in un ra•ggio di dieci chilo•metri nyoma sincs az ellenségnek tíz kilométeres körzetben 7. ‹fogházépület egyik szárnya› > raggiuo•lo (olasz-magyar szótár http://szotar.net/ 2011-02-02 14:28)

A regionális gazdaságtanban a ”raggio della città” szószerkezet a szócikk 6. pontjában megadottnak felel meg. (CAPELLO 2004 : 92)

44

Forrás: saját szerkesztés PS, RC, és http://szotar.net/ alapján A szakszókincs használatához nemcsak az adott nyelv megfelelő szintű ismeretére van szükség, hanem tapasztalati ismeretekre, szaktudásra, illetve lexikális tudásra. KISS (2002) ezen kívül hangsúlyozza a logikai és nyelvi rendezettséget, mint a szaknyelv jellemzőjét, illetve a csoportnyelvvel ellentétben, ami „magánérdekű”, „közérdekűnek” nevezi (ZISKÁNÉ 2006e : 2). A megfelelő szakszókincs használatához arra is szükség van, hogy a feladó és a címzett is rendelkezzen az adott szóról/kifejezésről szintaktikai, szemantikai, illetve pragmatikai ismeretekkel (KURTÁN 2003 : 153). KURTÁN (2003) az alábbi ismérvek alapján rangsorolja egy szó alkalmazási területeit annak szituáció, illetve beszédszándékai alapján: (1) történeti, (2) térbeli, (3) társadalmi érintkezés, (4) szakterületek differenciáltsága, (5) szakmai beszélőközösség normái, illetve (6) írott vagy beszélt nyelv. A fent említett pragmatikai jellemzők nagy befolyással rendelkeznek, azonban ezeken kívül a szintaktikai kapcsolatok, illetve a mondatrészek közötti viszony által meghatározott szemantikai kapcsolatok is figyelmet érdemelnek. Nem mindegy ugyanis, ha két ismerős beszélgetése folyamán az alábbi mondat hangzik el: (1) Per arrivare da me, gira a destra all’incrocio. vagy (2) Il mio cane è un incrocio tra un collie e un labrador. A két szövegkörnyezet jelentésére az alábbi megfelelőket adja az Akadémiai Kiadó olasz-magyar szótára (szotar.net 2010): (1) útkereszteződés,

45

(2) biol keresztezés. Az első jelentés nyilvánvaló, a másodikhoz tovább szükséges gondolni a jelentésárnyalatot: keverék. A Collins Kiadó olasz – angol internetes szótárában29 egy harmadik jelentést is megtalálunk: [3] l’incrocio dei pali, amelynek angol megfelelője: [3] the top corner of the goalposts. Szakmai beszélgetésben azonban további jelentéstartalommal fordulhat elő az említett kifejezés. Az alábbi példát RC 92. oldaláról veszem: „L’incrocio della boundary rent curve con la curva di offerta di rendita più bassa garantisce alle imprese un livello di profitto individuale più elevato.” Itt két függvény metszéspontjáról van szó. Természetesen ez a jelentés nem csupán a regionális gazdaságtan, hanem minden olyan szakterület nyelvhasználatában előfordulhat, amelyben a függvénytan megtalálható. Ez a példa is alátámasztja KURTÁN (2003 : 155) azon állítását, miszerint „a szakszókincs három csoportra osztható”.

3. 2. 2. „Veszély vagy esély?”

A terminológia témájához szorosan kapcsolódik az idegen szó vagy jövevényszó dilemma. Már FÖLDI János, polihisztornak tartott nyelvújítónk is azt a célt tűzte ki maga elé egész munkássága folyamán, hogy megteremtse a tudományok magyar szókincsét, és ezáltal a magyar nyelv alkalmas legyen a tudományok művelésére és 29

Collins Italian Dictionary 2nd Edition 2005 © HarperCollins Publishers 2005 http://dictionary.reverso.net/italian-english/incrocio 46

oktatására. Fontosnak tartotta, hogy a „kialakítandó tudományos szakszókincs ne mondjon ellent a magyar nyelv törvényeinek, „reguláinak””. Úgy vélte, a nyelvújítás azért fontos feladat, mert „minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenén sohasem” (É. KISS 2006 : 17-28). É. KISS hangsúlyozza, hogy „FÖLDI fontos szerepet játszott abban, hogy a magyar nyelv idegen szavak nagy tömegének beáramlása nélkül alkalmassá lett a tudományok tanítására és művelésére”. Az idegen szó és a jövevényszó fogalma közötti különbséget szemlélteti az alábbi táblázat (KUGLER és TOLCSVAI NAGY 2000 : 88, 118).

3. táblázat Az idegen szó és a jövevényszó jellemzői Idegen szó gazdagítja a szókincset, viszonylag rövid ideje került a nyelvbe, még nem honosodott meg az átvevő nyelvben.

Jövevényszó a szókincs részévé válik, anyanyelvi beszélők számára idegen eredete már felismerhetetlen, beilleszkedett a nyelv rendszerébe, ezt írásképe is mutatja.

Forrás: Ablonczyné (2000)

Természetesen, mint sok más területen, ezen a téren is vannak eltérő szakértői vélemények az idegen szavak használatáról. ABLONCZYNÉ (2000b : 12) az alábbi eseteket említi, amelyekben az anyanyelvi beszélők kénytelenek idegen szavakat használni: (1) a szaknyelvben vagy a mindennapi nyelvhasználatban olyan új fogalmat, tárgyat jelöl, amelyre nincs jó szó, (2) bár van helyette anyanyelvi szó, az idegen szó a jelentéstartalmat pontosabban, tömörebben ki tudja fejezni, (3) egymás mellett él az idegen és az anyanyelvi szó, azonban, általában az idegenhez, sajátos mellékértelem, hangulat járul, ezért nem lehetséges szinonimaként használni őket. 47

3. 2. 3. Az innováció, innoválás szavaink jelentése

A fentiek bizonyítására elemzem az innováció és az innoválás szavakat. Az innováció a regionális gazdaságtan egyik kulcsfontosságú jelensége. Egy régió fejlettségi szintjét nagymértékben meghatározza az ott folyó innovációs tevékenység. Az alábbi szószerkezetekben fordul elő szakszövegekben: „innováció politika és finanszírozás”, „az

innováció

regionális

intézményrendszere”,

gazdaságtana”,

„az

innováció

regionális

„regionális innováció politika”, „regionális innovációs

képesség” és „az innováció területi aspektusainak vizsgálata”; „innováció(s) menedzsment” és az alábbi szóösszetételben: „innovációföldrajz”. Az Idegen szavak és kifejezések szótára szócikkét mutatja a 4. táblázat. Éppen ebben az esetben ezek a szavak nem helyettesíthetőek az árnyalatnyi jelentéskülönbség miatt.

4. táblázat Az "innováció, innoválás" szavunk szócikke az Idegen szavak és kifejezések szótárában innováció, innoválás lat

1. megújulási, fejlődési és ezzel együtt átalakulási folyamat 2. újítás, új módszerek és folyamatok 3. gazd, műsz új termékek bevezetése az áruforgalomba

Forrás: szotar.net (2010) Az Akadémiai Kiadó Idegen szavak és kifejezések szótárának szócikke azonban nem tartalmaz két lényeges tulajdonságot, amit az innovációnak tulajdonítanak a szakemberek: a jelenség a korábbi fejlettségi szinthez viszonyítva hatalmas különbséget hoz, viszonylag rövid időn belül.

48

A Magyar szókincstárban (2005) nem szerepel a kifejezés, annak ellenére, hogy rendkívül sokszor előfordul a szakszövegekben maga a lemma, illetve különböző szószerkezetei, szóösszetételei. Az alábbi táblázatban összevetem más szótárak szócikkeit az „innováció” szóról.

5. táblázat Az "innováció" szócikkei az Akadémiai Kiadó internetes szótáraiban Szótár

Szócikk

angol – magyar műszaki szótár

innovation (fel)újítás, ésszerűsítés, innováció

angol – magyar nagyszótár

innovation [\In@;veISn] fn a) (fel)újítás, megreformálás, újítás (v. új módszer) bevezetése, ésszerűsítési javaslat; make innovations in sg újításokat/ reformokat hoz (v. hajt végre vmely téren); új módszereket vezet be vmlyen területen b) újítás, ésszerűsítés, új (divatú) szokás/használat/alkalmazás, újonnan bevezetett dolog, újdonság c) sk jog jogügylet megújítása, nováció

francia-magyar nagyszótár

innovation n fn 1. újítás, innováció; esprit d’innovation újítási vágy; újító szellem; innovations technologiques technikai újítások 2. mezőg sarjadás

angol – magyar szótár

innovation fn ésszerűsítés, innováció, (fel)újítás, megreformálás

francia – magyar szótár

innovation n fn 1. újítás 2. újdonság

olasz – magyar kéziszótár

innovazio•ne n fn 1. felújítás; innovazione del porto a kikötő felújítása 2. átv is újítás, megújítás; reform, újdonság; innovazione della produzione termékinnováció; apportare innovazioni újításokat v. reformokat vezet be; 49

le innovazioni si susse•guono rapidamente egymást érik az újítások olasz – magyar szótár

innovazione n fn újítás

Forrás: szotar.net (2010) Mindegyik szócikk a szó értelmének újdonság értékét hangsúlyozza, az időtartamra, és a minőségi változásra egyik sem utal, holott a szónak ez a konnotációja az egyik legfontosabb.

3. 2. 4. Az újítás szavunk jelentése

Érdemes megvizsgálni ugyanezeket a szótárokat, vajon tartalmazzák-e az „újítás” szavunkat, és amennyiben igen, milyen adatokat közölnek óla. Ezt azért tartom fontosnak, mert törekednünk kell az idegen szavak használatának csökkentésére amennyiben létezik alternatíva. Idegen szavak és kifejezések szótára (http://www.szotar.net/): nem szerepel Magyar szókincstár (2005 : 869): (fn) innováció (id), modernizáció (id), […] Akadémiai kiadó magyar – angol nagyszótár (szotar.net 2010) (fn) innovation, [javaslat] proposed invention, [elfogadott] invention, (nyelv) innovation, innovative change; névszó + névszó szerkezetben: közös újítás (nyelv)

shared innovation;

ige + névszó szerkezetben: újításokat vezet be

introduce innovations/reforms

Akadémiai kiadó magyar – francia nagyszótár (szotar.net 2010) fn 1. innovation (n), perfectionnement (h) 50

2. novation (n), réforme (n); újítása vállalatnál

innovation (n) à l’usine;

újításokat léptet életbe

introduire des innovations;

az újítás szelleme

esprit (h) d’innovation;

szereti az újításokat

aimer les nouveautés (n) (t sz);

újításoktól irtózó [főként nyelvi téren] néophobe; merész újítással

innovant hardiment

(vall) [új tan]

néologie (n)

Akadémiai kiadó magyar – olasz nagyszótár (szotar.net 2010) nem szerepel Magyar szókincstárban (2005 : 869) fellelhető szócsaládja: újít (ige) újító (fn)

innovátor (id), modernizátor ésszerűsítő, tökéletesítő = reformer, megreformáló, reformátor

Igazoltnak tűnik az idegen szó és az anyanyelvi szó jelentésárnyalati különbségére vonatkozó megállapítás (ABLONCZYNÉ 2000b : 12), illetve nem igaz a hazai szótárakra, amit CRYSTAL (2003a : 473) az angol értelmező szótárakról állít bennük: „mára már többségében tudományos (vagy műszaki ) kifejezések találhatók”.

3. 2. 5. Magyar nyelvű szövegrészlet vizsgálata

Vizsgáljunk meg egy idézetet KENGYEL (2002 : 65-72), amely az alábbiakban határozza meg a regionális politika fogalmát:

„A gazdasági tevékenység befolyásolása és a régiók közötti társadalmi és gazdasági különbségek mérséklése érdekében történő beavatkozást jelent.” 51

[…] „Jellemzői: reaktív, utólagos (ex-post) és a fennálló regionális egyenlőtlenségeket próbálja csökkenteni.” […] „Célja: az adott régió kihasználatlan

erőforrásainak

mozgósítása,

más

régiókból

származó

beruházások vonzása, illetve a termelés és a jövedelmek növelése.” […] „Komplex

regionális

fejlesztési

programok

készítése,

melynek

kritériumrendszerét az alábbiakban lehet jellemezni: decentralizáltság, tőkeorientált ösztönzés, a tercier szektor jelentős támogatása és, a KKV-k nagyobb szerephez juttatása a gazdasági struktúra alakítása, illetve a régiók kohéziójának erősítése végett.”

A fenti rövid, 85 szóból álló leírásban 15 idegen szó található, ami közel 20%-os arány.

Ez

nyilvánvalóan

bizonyítja

új kifejezések,

szavak

létrehozásának

szükségességét, hiszen a szöveg értését is korlátozhatja ez a magas előfordulás (NAGY 2004, FÓRIS 2006 : 82). Természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy egy tudományterület vagy szakma elsajátítása azt is jelenti, hogy az abban használatos szakkifejezéseket ismerjük. Ugyanúgy, mint például BÉRCES (2006 : 38-39.) által vizsgált wellness terminológia terület esetében szoros összefonódások vannak az orvostudománnyal és a turizmussal, a regionális gazdaságtan esetén is más tudományágak tárgyi tudására és szimbólumhasználatára is van szükség. Az idézetben aláhúzott szavak közül az Akadémiai Kiadó Idegen szavak és kifejezések szótára internetes felületén mindegyik szó megtalálható. A KISS (2005) főszerkesztése alatt megjelent Magyar szókincstár viszont nem tartalmazza az alábbiakat: (1) reaktív, (2) ex-post, (3) regionális, (4) decentralizáltság, (5) tercier, (6) kohézió. 52

A 6. táblázat mutatja, hogy a hiányzó szavak szócsaládjából mely szavak találhatók meg a szókincstárban, ami elősegíti a megértést. Egy előfeltétellel: a magyar szóképzési szabályokkal az olvasó tisztában van. Például a decentralizáltság szó esetén, tudnia kell, hogy a de- fosztóképzőt hogyan csonkoljuk. Az ex post kifejezés megértéséhez más szótárt kell igénybe venni. A fent említett szótárak közül csak az angol – magyar nagyszótárban találhatjuk meg az ex post facto kifejezést, amely a szótár bejegyzése szerint a jogi szakterületen használatos, és jelentése: [1] (jog) visszaható erejű/hatályú [törvény stb.] [2] (jog) a tett elkövetése után

6. táblázat A Magyar szókincstárban megtalálható azonos szótövű szavak A Magyar szókincstárban

A fellelhető, azonos szócsaládba

nem fellelhető szavak

tartozó szavak

decentralizáltság

centrális (p. 107) centralizál (p. 107), ellentéte decentralizál

kohézió

koherens (p. 475), ellentéte inkoherens

regionális

régió (p. 730)

Forrás: Magyar szókincstár (2005)

A szókincstárban nem találhatók meg sem saját alakjukban, sem képzett alakjukban: (1) ex post; (2) reaktív; és (3) tercier.

53

3. 2. 6. Angol nyelvű szövegrészlet vizsgálata

Az alábbi angol nyelvű definíció ugyanazokat a gondolatokat foglalja magában, mégsem található meg benne idegen szó, hiszen az angol a lingua franca ezen a szakterületen (ZISKÁNÉ 2007b : 5) Az Európai Unió regionális politikája “is a policy with the stated aim of improving the economic well-being of certain regions in the EU”. A Regionális Politika Főigazgatósága az alábbi definícióval él:

“The mission in the Directorate General for Regional Policy is to strengthen economic, social and territorial cohesion by reducing disparities in the level of development among regions and Member States. This means investing in regions’ indigenous potential to promote the competitiveness of regional economies and the permanent catch-up of those lagging behind the more prosperous areas. The emphasis will always be on ensuring that the Union’s contribution to regional development adds maximum value. […] co-finances physical investments and, to a limited extent, training for citizens. […] particularly

through

the

development

of

transport

networks

and

environmental infrastructure.”30 (Regional Policy – Inforegio 2007)31

3. 2. 7. Az idegen szavak használata

Az idegen szavak használata anyanyelvünkben mindig is nagy vitákat vált és váltott ki a nyelvészek körében: vannak, akik úgy gondolják, hogy az idegen szavak

30

Source: ec.europa.eu/dgs/regional_policy/index_en.htm Letöltés: 2007-03-15 09:35 Regional Policy – Inforegio. ec.europa.eu/dgs/regional_policy/index_en.htm Letöltés: 2007-03-15 09:12 31

54

gazdagítják a befogadó nyelv szókincsét, és vannak az anyanyelv védelméért ádáz harcot folytatók, akik az új terminológia kialakításának hívei. (É. KISS 2006 : 18). Az is igaz ugyanakkor, hogy a szakemberek – a szakirodalom nyelvi megjelenési formája és az angol nyelv világban elfoglalt egyeduralkodó szerepe miatt – nagy számú idegen szót hasznának beszélt és írott nyelvben egyaránt. Teszik ezt annak ellenére is, hogy mind a szakemberek, mind a nyelvészek rendületlenül szolgáltatják a magyarításokat. Ugyan nem a regionális gazdaságtanhoz kapcsolódik kifejezetten az alábbi két példa, de jól illusztrálja a magyar hozzáállást. CHIKÁN (2006) például több, mint két évtizeddel ezelőtt javasolta, hogy a cash-flow angol kifejezés helyett a pénzáram vagy pénzáramlás szót használjuk. Fél sikerrel. Holott a szó teljesíti az új fogalom elnevezésekor támasztott követelményeket: (1) beleillik a nyelv rendszerébe mind hangtanilag, mind morfológiailag (2) az új fogalmat pontosan fejezi ki és (3) sem az angol, sem a magyar terminusnak nincs konnotációja.

Hacsak abban az értelemben nem, miszerint, egyes feltételezések szerint műveltségünk szintjét mutatja az általunk használt idegen szók száma (Ziskáné 2007b). A probléma pontosan a terminológia kialakításakor vetődik fel. A mai kor technológiai fejlődése olyannyira felgyorsult, hogy az új jelenségek, fogalmak elnevezésére rövid idő áll rendelkezésre. A megfelelő, formailag, és hangtanilag is a nyelv rendszerébe beleillő, illetve szakmai szempontból is pontosan a fogalmat jelölő, új szakszó megalkotása interdiszciplináris feladat: a szakember és a nyelvész szoros, folyamatos együttműködésének gyümölcse. Ugyanakkor a már fentebb említett „gyorsaság” magában foglalja az elavulást is: az új fejlesztések megjelenése rendkívül rövid idő alatt következik be, így az alkotott szakszók rendkívül rövid idő

55

alatt el is avulnak (pl.: floppy disk, walkman, iPhone 1). Felmerül tehát a kérdés: megéri a fáradság? Válaszunk egyértelmű igen. Nyelvész és közgazdász oldalról is. Egy harmadik szemszögből, a fordító szemszögéből azonban más a helyzet. Minél több a változatlanul átvett szó, annál egyszerűbb a szakfordító feladata. A jelentésmódosulásokra azonban mindig figyelemmel kell lenni.

3. 2. 8. Jövevényszavak átültetése

CABRÉ (1998 : 210) szerint három lehetőségünk van a jövevényszavak átültetésére, illetve beolvasztására: (1) a jövevényszó egy vagy több elemének megváltoztatásával; (2) egy elem elhagyásával; (3) egy elem hozzáadásával.

Példa:

EN: production potential HUN: termelési potenciál EN: vertical disintegration HUN: vertikális dezintegráció, EN: combinative HUN: kombinatív, EN: monopoly HUN: monopólium EN: unique goods HUN: unikális javak, EN: concentration HUN: koncentráció EN: production capacity HUN termelőkapacitás EN: urbanization HUN urbanizáció.

Abban az esetben, ha egy jövevényszót szeretnénk átalakítani, számos paramétert szükséges figyelembe venni: például, hogy az új alakot toldalékolni lehessen, illetve könnyen illeszkedjen a nyelvbe. Ebben CABRÉ (1998 : 210) összecseng többek között KOVALOVSZKY (1955), és FÓRIS (2005b) véleményével.

56

A terminológiai sztenderdizáló hivatalok általában nem veszik figyelembe ezeket a követelményeket, inkább az általános követelményeket veszik figyelembe. Ez a rájuk jellemző döntés azonban rendszeres jelleget ölt, hiszen általában pontosan azért fogadnak el egy új terminust, mert arra vagy szükség van, vagy azt már széleskörűen alkalmazzák a szakmabeliek. Ha az utóbbi esetről beszélünk, akkor az már azt jelenti, hogy elfogadták az új terminust a saját szövegkörnyezetében.

3. 2. 9. Párhuzamosan előforduló kifejezések

Vannak olyan szavak, melyek párhuzamosan megtalálhatóak több idegen nyelv szókincsében, esetenként az anyanyelvben létezik ekvivalens is.

7. táblázat A vizsgált négy idegen nyelvben a regionális közgazdaságtanban párhuzamosan megtalálható szavak EN

agglomeration

cluster

localisation

region

regional32 / regionary33

FR

agglomération (f)

HUN agglomeráció ITA

agglomerazione (f)

segment / groupement / grappes industriels / systèmes industriels locaux / clusters

localisation (f)

région (f)

régional, -e

klaszter

lokalizáció

régió

regionális

distretto industriale / cluster

localizzazione (f)

regione (f)

regionale

Forrás: saját szerkesztés a korpusz és az Akadémiai Kiadó on-line szótárai alapján Azt mondhatjuk, hogy általában akkor fogadnak el egy neologizmust formai szempontból, ha az megfelelő alakot ölt, beleillik a nyelv etimológiai rendszerébe, és 32

a korpuszban ebben a formában

33

Akadémiai Kiadó magyar – angol nagyszótár (szotar.net 2010) 57

valamelyik derivációs mintába. A magyar nyelvben a fenti szavak lehetséges derivációs formáit a . táblázatban láthatjuk.

8. táblázat A párhuzamosan megtalálható szavak előfordulásai a regionális gazdaságtan témájában, magyar nyelven (derivátumok, szóösszetételek, jelzős szerkezetek) klaszter

régió

általános és speciális klaszter iparági klaszter klaszter „mag” klaszter alapítás klaszter pályázat klaszter-alapú klaszteranalízis klaszterek klaszterelemzés klaszterezés klaszterprogram lokális klaszter makroklaszter megaklaszter mezoklaszter mikroklaszter regionális klaszter szuperklaszter analitikus ~ centrum ~ csomóponti ~ egyjellemzős ~ fejlesztési ~ funkcionális ~ homogén ~ közigazgatási-statisztikai ~ normatív ~ periférikus származási ~ programozási / tervezési ~ tervezési-statisztikai ~ totális ~ többjellemzős ~

regionális

~ egyenlőtlenségek ~ export ~ fejlesztési stratégia ~ fejlődés ~ gazdaság ~ gazdaságfejlesztés ~ gazdasági növekedés ~ hálózat ~ innovációs képesség ~ input-output elemzés ~ jólét ~ kiegyenlítődés ~ klaszter ~ kutatás ~ különbség ~ makroökonómia ~ mikroökonómia ~ multiplikátor ~ pénzügyi folyamat ~ politika ~ potenciál ~ specializáció ~ súlypont ~ szint ~ tudomány ~ települési rendszer interregionális haszonkülönbség Regionális Tudományos Bizottság regionalizáció regionalizálódás regionalizmus

58

agglomeráció

agglomerációk agglomerációs (tényező) agglomerációs előny agglomerációs hozadél agglomerálódás agglomerálódó térség dinamikus agglomerációs előny feltörő agglomerációs település nagyvárosi agglomeráció statikus agglomerációs előny

lokális

lokális lokális input lokális output lokális piac lokális szint lokális térség lokalitás lokalizációs előny

Forrás: saját szerkesztés Lengyel – Rechnitzer (2004) alapján A szóképzés során a „régió” szótőből képzett főnevek: regionális, regionalizáció, regionalizmus. Prefixumok közül egyet találtam: interregionális. A klaszter tő viszont számos toldalékot vesz fel elöl: makroklaszter, megaklaszter, mezoklaszter, mikroklaszter, regionális klaszter, szuperklaszter. Nem találtam szóösszetételt a régió szóval. A régió szótő szószerkezetei lehetnek például MN + FN

csomóponti régió; és

MN + MN + FN

periférikus származási régió, regionális települési rendszer, regionális pénzügyi folyamat.

A fenti táblázat szókapcsolatai szerkezetileg és jelentéstanilag kötöttek, csak globálisan értelmezhetők.

3. 2. 10. Idegen szavak

„Veszély vagy esély?” Tette fel a kérdést az idegen szavakra vonatkozóan egy tanulmányában ABLONCZYNÉ (2000b). DARDANO (1978) szerint, ha a gazdasági szaknyelvet vizsgáljuk, az természeténél fogva nemzetközi: olasz, francia, és/vagy angol. Az alábbi kérdéseket kell megválaszolnunk, amennyiben választ szeretnénk kapni arra kérdésre, hogy az idegen szavak fenyegetik, vagy frissítik, megújítják a nyelvet. (ZISKÁNÉ 2006c.) 59

(1) Hasznos az idegen szavak használata? (2) Segítik az értést szaknyelvi szinten? (3) Egyeduralkodó az angol nyelv? (4) Kizárólag a magyar nyelv veszélyeztetett? (5) Kerüljük vagy inkább szorgalmazzuk az angol eredetű idegen szavakat?

(1) Az idegen szavak használata, ahogy azt CABRÉnál (1998 : 257) is láthattuk, azért tűnik hasznosnak, mert a szakemberek szaknyelvi kommunikációjuk során előbb magukévá teszik az új jelenségeket leíró kifejezéseket, mint arra a terminológia gondozására hivatott szerv reagálna vagy akár egy a szakember és nyelvész közötti együttműködés megvalósulna. (2) Tapasztalatom szerint az idegen szavak elősegítik az értést olyan kommunikációs helyzetben, ahol a feladó és a vevő is körülbelül azonos szakmai szinten van. Véleményem szerint amennyiben különböző szinten vannak, például egyetemi hallgató – oktató szinten, akkor feleslegesnek tűnő, magyarázó gondolatokat kell belefűzni a kommunikációs folyamatba, hogy a végeredmény ugyanaz legyen. Ekkor azonban az időtényező közbeszól, és ugyanannak a kommunikációs célnak eléréséhez, sokkal hosszabb időre lesz szükség. Ebből következik, hogy a kommunikációs

helyzet,

a

kontextus

nagyban

befolyásolja

az

értést,

a

kommunikációs cél megvalósulását. (3) Az angol nyelv világméretű térhódítása a nemzeti nyelvek védelmének mozgalmát indította el számos országban. Bizonyos európai országokban az idegen szók befogadásának mértéke erősebb (Olaszország, Németország), míg más országokban kiemelt szerepet tulajdonítanak anyanyelvük védelmének (vö. Ablonczyné 2006, CRYSTAL 2003 : 14-15, 417-424, 454-457). Vajon a magyar nyelv is ennyire befogadó, avagy megvan a magyar szakemberekben és nyelvészekben a nyelv védelmének igénye? Az utóbbi egy évtizedben nyomon követtem a regionális tudomány és az alkalmazott nyelvészet eredményeit. Azt tapasztaltam, hogy a nyelvészek többsége kimondottan igyekszik az anyanyelvi kifejezések használatára, 60

illetve szándékosan kerüli az idegen szavak használatát. A másik oldalon viszont az ellenkezője igaz. Szinte minden mondatban elhangzik, előfordul egy-egy idegen szó. Az okokat keresve kettős indok tűnik elfogadhatónak: az élet minden területén, legyen szó tudományos kutatásról, üzleti tárgyalásról, téli vakációról, a beszélt és írott nyelv 80%-ában angol a közvetítő nyelv. Ennek következménye, hogy az angol mint lingua franca előtérbe kerül. (4) A hagyományosan veszélyeztetett nyelv kategóriába természetesen nem tartozik bele a magyar nyelv. Véleményem szerint azonban erre a területre is begyűrűzött a globalizáció káros hatása, és minden nyelv veszélyben van a szókincsét és a nyelvtani szerkezeteit illetően is. A nyelvi ökonomizmus hatására egyszerűbb és/vagy rövidebb szintaktikai

szerkezetek

terjednek

el.

Ezek

alapján

leszögezhetjük,

hogy

veszélyeztetett nyelvnek számít a magyar, hiszen specifikus jegyeit más nyelvek specifikus jegyeivel kezdik felváltani. Mondhatnánk, hogy akkor az angol anyanyelvűek örülhetnek, hiszen lassan minden az ő anyanyelvük felé orientálódik. A mai kulturális és new economy környezetben azonban a (brit) angolt is veszélyeztetettnek tartom. Ha összehasonlítjuk a húsz évvel ezelőtti nyelvhasználót a maival, mind szókincsében, mind nyelvtani szerkezetében, stílusrétegeinek változatosságában csorba esett Shakespeare nyelvén. Többek között CRYSTAL (2003b) hívta fel a figyelmet a veszélyeztett nyelvekre és a társadalom téma iránti közömbösségére. Beszédében kihangsúlyozta, hogy minden cikk, dolgozat, nyilvános felszólalás védelemre szorul, ugyanúgy, mint a témára szakosodott szervezetek. A veszélyeztetett nyelvek tradicionális (lsd. Függelék 6) és újszerű fogalmát számos non-profit szervezet és kutató értelmezte. (vö. Foundation for Endangered Languages (Egyesült Királyság), Endangered Language Fund (USA), UNESCO Atlas of the World's Languages in Danger , BEAUGRANDE 1994, MOSELEY 1994, 2007a, 2007b, 2010, „A magyar mint veszélyeztetett nyelv” konferencia előadásai 2006, LEWIS 2006, Endangered Languages Archive).

61

CRYSTAL (2003b : 4) hangsúlyozta azt is, hogy nem csak magára az ügyre kell felfigyelnünk, hanem a hozzá kapcsolódó aggodalmakra, és a lelkesedés fontosságára is34 Ennek ellenére úgy tartotta, hogy “linguistic achievements by way of consciousness-raising within just a decade have been remarkable.” (CRYSTAL 2003b : 1, ZISKÁNÉ 2007b) (5) Az eddigiekben még nem említettem a nemzetközi szavakat. A legtöbb olyan szó, amelynek nemzetközi írott alakja van, a latinból vagy a görögből származik, ezért nem tűnnek furcsának a román nyelvekben, és az angolban, amelyben már így is számos görög és latin derivátum található. Más nyelvekben, mint például a germán vagy a szláv nyelvekben, mind a nemzetközi szavakra (international words), mind az anyanyelvi szavakra (native words) épülő összetett szavak egymás szinonimájaként kellene, hogy szerepeljenek. Ezekben a nyelvekben az anyanyelvi szó hivatalos státuszt is kap, mondhatnánk jogi támogatást kap, hiszen előfordul a törvényekben, hivatalos iratokban. Ezzel szemben a nemzetközi szavak a külföldiekkel való kommunikációs folyamatba illenek inkább. (CABRÉ 1998 : 213.) A saját gyűjtés lsd. korábban. Az idegen szavak, jövevényszavak körüli elemzés után áttérek a szinonimitás kérdésére. Sokan állítják, hogy a szaknyelvekben nem léteznek rokonértelmű kifejezések, illetve a pontosság miatt kerülendőek. CABRÉ (1998 : 213)35 szerint nincs szükség rokonértelmű szavakra, hiszen a szinonimitás „a memóriát megterheli és zűrzavar látszatát kelti. A szaknyelveknek nem a változatosságot, hanem az érthetőséget kellene előnyben részesíteni”36. Ezzel összhangban van LENDVAI (2005 : 68) véleménye is, aki szerint „egy műszó akkor tölti be küldetését optimálisan, ha nincsenek szinonimái, elfogadott definícióval, fogalmi terjedelemmel rendelkezik.”

34

A szerző fordítása. Eredetiben: “People have to be enthused about the issues surrounding language death.” 35

angol nyelvű kiadás

36

A szerző fordítása. Eredetiben: „is a strain on memory and gives the impression of confusion. Technical language should not favour variety but rather clarity” 62

3. 2. 11. Terminológiai kutatások

A terminológusok hangsúlyozzák a terminológiai kutatások fontosságát (FÓRIS 2004, 2005a, 2005b, 2006a, 2006b, 2007a, 2007b, 2008, 2010, FATA 2009). Úgy tűnik, hazánkban elindult egy pozitív folyamat, amelyet a Magyar Terminológia című folyóirat, a Magyar Terminológiai Társaság tevékenysége is bizonyít.

3. 3. A terminológiai munkában használt dokumentumtípusok

Minden szintű és típusú terminológiai munka megköveteli dokumentumok használatát, tehát a terminológus munkája nem választható el a dokumentációtól. A terminológiai munka dokumentálása azért alapvető fontosságú, mert a tudásanyagot a dokumentáció segítségével lehet rendszerezni és maradandóvá tenni. A szakszövegek írásához, fordításához, tolmácsolásához a terminológia adja meg a megfelelő alapot. (CABRÉ 1998 : 5037) A terminológiában használt dokumentumok általában kettő ismérv szerint is kereshetőek: (1) formai szempontok, és (2) tartalmi szempontok szerint. Az első kategória a bibliográfiai adatokat tartalmazza, míg a második a tartalom terminusaira vonatkozó utalásokból áll. A dokumentálás az alábbi részfeladatokat foglalja magában: gyűjtés, elemzés, értékelés, besorolás és tárolás. (CABRÉ 1998 :

37

angol nyelvű kiadás 63

5038) Mindegyik részfolyamatot minőségi szinten kell ellátni, hiszen az adatok visszakereshetőségéhez, és megbízhatóságához kivétel nélkül hozzájárulnak. A terminológiai kutatásban használt dokumentumok elemzését RONDEAU (1984 : 55) a 8. táblázatban bemutatott módon csoportosítja.

8. táblázat: A terminológiai munka során használt dokumentumok tipológiája RONDEAU (1984 : 55) alapján Dokumentumok fajtái elméleti kutatás és alapvető feltételek szovjet, német – osztrák, csehszlovák, kanadai – québeci, egyéb

módszerek és kézikönyvek

irányelvek

dokumentáció, oktatás, kurzus, munkahelyi továbbképzés

nemzeti. nemzetközi

terminológia tartalmú dokumentumok

beszélt, írott

szervezeti közlönyök és hálózatok

nemzeti, nemzetközi

Forrás: RONDEAU (1984 : 55)

RONDEAU (1984 : 55) besorolása az alábbi kritériumok alapján történik: (1) a dokumentum terminológiai munkafolyamatban betöltött fontossága, (2) a dokumentum funkciója, (3) a dokumentum kódolt formája, és (4) a dokumentum fizikai valója.

Az első kategórián belül RONDEAU megkülönböztet referencia szöveget, és terminológiai

szöveget.

Utóbbi

szolgál

a

terminusok

helymeghatározására,

kivonatolására. A referencia szöveg egy szakma tartalmáról, és szerkezetéről szól. A tulajdonképpeni terminológiai szöveget munkaszövegnek hívjuk.

38

angol nyelvű kiadás 64

A kutatást végző terminológus ezeket a szövegeket használja forrásként egy szakterület terminológiai egységeinek fellelésére, amelyek szerkesztése során elkészülhet egy szótár vagy egy szókészlet. A munkaszövegek alapján lehet azonosítani az ugyanarra a fogalomra, jelenségre vonatkozó különböző terminusokat egy adott nyelven belül, vagy idegennyelvek közötti ekvivalenseket összepárosítani. Jelen dolgozatban referencia szövegnek veszem a regionális gazdaságtant érintő törvényeket, előírásokat, irányelveket, míg munkaszövegnek a bevezetésben meghatározott szövegeket. Mindkét típusra az erősen formalizált szövegek a jellemzőek,

mint

például

formanyomtatványok,

szabványok,

kézikönyvek,

monográfiák, tudományos igényű dolgozatok, konferencia előadások. A dokumentum funkciója alapján RONDEAU három csoportot különböztet meg: 1. informatív, 2. leíró, és 3. előíró/normatív. A nemzeti és nemzetközi normák, a szakmai tesületek által kiadott dokumentumok tartoznak a normatív dokumentumok közé. Ebbe a csoportba sorolhatjuk az olyan metaelméleti szövegeket is, mint pl. a terminológiát meghatározó szöveget. A szövegek kódolt formája alapján megkülönböztetünk egynyelvű, vagy kétnyelvű lexikográfiai szövegeket, illetve minden olyat, ami nem ebbe a kategóriába tartozik, egyéb szövegnek sorolunk be.

3. 3. 1. A szövegek katalógusrendszere

A terminológiai adatbázisok katalógusrendszerét jellemzi Cabré La terminologia. La teoria, els metodes, les aplicaciones című művében (1998 : 199-219). A disszertáció alapkorpuszának forrásául szolgáló könyvek besorolása CABRÉ alapján a Függelék 4ben található. 65

Amennyiben a katalogizálás az előre meghatározott szabályok szerint valósul meg, hatalmas a hozzáadott értéke a terminológus munkájához, hiszen könnyen visszakereshetőek az adatok. Jól átgondolt felépítést, katalogizáló kritériumokat kell első lépésben meghatározni. Fontos tényező, hogy a számítástechnika előretörése hatalmas változásokat hozott a papír alapú katalogizálás folyamatában. Amíg előtte csak néhány keresőszó alapján lehetett visszakeresni, ez ma már szinte bármennyi, és bármilyen ismérv alapján megvalósítható. A terminológiai munka leghasznosabb dokumentációs része a szövegek elemzése. (CABRÉ 1998 : 207-219). Ezen munkafolyamatban a szövegek tartalmának leírása történik meg. Mindennek az a célja, hogy a tárgyalt téma szempontjából könnyen elérhető legyen, illetve, hogy szélesítse az információ felhasználási lehetőségeit. CABRÉ CHAUMIER (1998 : 46) nyomán két részfeladatot határoz meg. Az első egy összefoglalás elkészítése, a második az indexelés. Az összefoglalás szövegezésénél két

szempontot

kell szem előtt tartani:

rövidség/tömörség, és lényegre törés. Az összefoglalás kettős szerepet tölt be. Egyrészt elősegíti az információ szélesebb körbe való eljutását, annak tárolását és begyűjtését, másrészt a felhasználók ez alapján tudják kiválogatni a számukra érdekelt témákat. Az összefoglalás megírása kétlépcsős feladat. Fogalmi elemzést, és szerkesztési eljárást is magában foglal.

3. 3. 2. A terminológiai munkában használt összefoglalások típusai

MUCCHIELLI (1974 : 42-43) az összefoglalásokat hat különböző csoportba teszi. Ezek közül a korpuszelemzéssel vizsgált könyvek az alábbiakban alakulnak. Az első csoportba a címeket sorolja, összegzés funkcióval. Jelen vizsgálódásunkban ezek mindegyike ugyanarra a fogalomra utal, azonban az alcímek elárulnak már részleteket a könyv tartalmával kapcsolatosan.

66

9. táblázat Az írott korpuszelemek összegzése MUCCHIELLI (1974) első csoportjának megfelelően AT

Regional Economics and Policy

LR

Regionális gazdaságtan. Studia Regionum. Területi és tepelülési kutatások 26. Economie urbaine et régionale.

PS

Introduction à la géographie économique Economia Regionale.

RC

Localizzazione, crescita regionale e sviluppo locale

Forrás: saját szerkesztés MUCCHIELLI (1974 : 42-43) alapján

A regionális gazdaságtan szó szerinti fordításban mindegyik címben szerepel: „Regional Economics”, „regionális gazdaságtan”, „économie régional” és „economia regionale”. A tükörfordítás azonban nem biztos, hogy ugyanazt a fogalmat takarja.A szakkönyvek címei alapján egyértelműen kiderül, hogy a regionális politikát kimondottan csak AT érinti.

MUCCHIELLI (1974 : 42-43) második csoportja az ismertető összefoglalás kategóriájának felel meg. Ide tartoznak azok az összefoglalók, melyek 10 – 30 szóban foglalják össze az elemzett szöveg lényegét. Fő alkotóelemei a szöveg fő részei, és a kulcsszavak. A fentiek alapján állítottam össze a négy szakkönyv terminológiai összefoglalóját.

67

10. táblázat LENGYEL – RECHNITZER (2004) Regionális gazdaságtan című könyvének ismertető összefoglalója (46 szó)39 Fő részek alkalmazott regionális gazdaságtan regionális makroökonómia regionális mikroökonómia regionális tudomány

Kulcsszavak agglomerációk, elemzési módszerek, föld- és területhasználat, klaszterek, mikroszervezetek, növekedési modellek, régió, regionális fejlődés, regionális gazdaságtan, regionális tudomány, szállítási költség, telephelyelméletek, tér és idő, térbeli koncentrálódás, térbeli piacszerkezetek, térbeliség, térszervezés, területi rendszerek, városi területhasználat

Forrás: saját szerkesztés LR alapján

39

a fogalmak nem logikai, hanem ABC-sorrendben szerepelnek 68

11. táblázat POLESE – SHEARMUR (2005) Economie urbaine et régionale. Introduction à la géographie économique című könyvének ismertető összefoglalója (54 szó)40 Fő részek économie urbaine et régionale fondements économiques de la ville localisation de l’activité économique région comme objet d’analyse économique

Kulcsszavak coûts économiques développement économique et urbanisation développement économique régional développement polarisé dimension spatiale disparités régionales économies d’agglomération espace géographique espace national espace urbain espaces économiques externalités politique de développement local politiques régionales urbanisation, ville et développement

Forrás: saját szerkesztés PS alapján

12. táblázat CAPELLO (2004) Economia regionale. Localizzazione, crescita regionale e sviluppo locale című könyvének ismertető összefoglalója (49 szó)41 Fő részek crescita regionale economia e spazio localizzazione spazio diversificato – relazionale spazio diversificato – stilizzato spazio fisico – metrico spazio uniforme - astratto sviluppo locale teorie della convergenza teorie della divergenza

Kulcsszavak accessibilità agglomerazione competitività territoriale crescita endogena domanda dotazione fattoriale gerarchia struttura produttiva sviluppo cumulativo domanda sviluppo cumulativo offerta sviluppo endogeno sviluppo esogeno

Forrás: saját szerkesztés RC alapján

40 41

a fogalmak nem logikai, hanem ABC-sorrendben szerepelnek a fogalmak nem logikai, hanem ABC-sorrendben szerepelnek 69

13. táblázat ARMSTRONG – TAYLOR (2000) Regional Economics and Policy című könyvének ismertető összefoglalója (szó)42 Fő részek regional economics regional policy

42

Kulcsszavak agglomeration growth processes assisted areas assisted firms capital subsidies case for regional policy: British experience controls on businesses cost – benefit approach cumulative growth processes devolution endogenous technological progress EU’s Structural Funds EU regional policy evaluation of regional policy ex ante evaluation of regional incentives export demand models fiscal policy powers indogenous development industrial districts innovative milieux input – output approach interregional migration interregional trade inward investment labour subsidies learning regions location controls monetary policy powers multi-region model of income determination neoclassical growth model new technology policy impacts pro-business measures regional authorities regional development programmes regional econometric models regional employment determination regional governance regional growth disparities regional income determination regional multiplier analysis regional policy instruments

a fogalmak nem logikai, hanem ABC-sorrendben szerepelnek 70

regional problems in the EU regional unemployment disparities SMEs technology transfer technological progress trade policy powers trade specialization

Forrás: saját szerkesztés AT alapján

Az ismertetők harmadik csoportját MUCCHIELLI (1974 : 42-43) a tájékoztató összefoglalásként határozza meg, melynek hosszát 50 – 200 szóban határozza meg. CHAUMIER (1988 : 17) az összefoglalók öt nagy csoportját különbözteti meg: (1) Informatív vagy elemző összefoglalás (résumé informatif/analytique), viszonylag hosszú, 50-100 soros összefoglalás, azzal a céllal készül, hogy helyettesítse az elemzett szöveget. A dokumentum teljes egészéről leírást nyújt, a szerző fő következtetéseit is beleértve. Esetenként idézi a fontos számadatokat és az alkalmazott módszert; (2) Tájékoztató vagy ismertető összefoglalás (résumé indicatif/signalétique), rövidebb, mint az előző típus, csupán röviden jelzi a dokumentumban érintett témákat; (3) Kritikai összefoglalás (résumé critique), az elemzés írójának személyes konklúzióit tartalmazza, szubjektív összefoglalás, mindig explicit, az elemzés írója minden esetben aláírja; (4) Kivonat

(extrait/digest),

általában

hosszas

összefoglalás,

idézetekkel

megfűszerezve, melyeket a kivonat szerzője köt össze; (5) Ismertetés (compte rendu), Franciaországban ritkán alkalmazzák, az angolszász országokban rendkívül elterjedt, nem egy szöveg/dokumentum elemzését tartalmazza, hanem több, azonos témájú szöveget elemez.

A Wiley Kiadó (2009) honlapján található két összefoglalás ARMSTRONG és TAYLOR könyvéről. Meghatározom, hogy melyik kategóriába tartoznak.

71

„The revised edition of this classic text contains discussions of the latest theoretical developments in regional economics and reviews recent changes in regional policy and institutions in the European Union. New case study material based on extensive academic research in Europe and the USA has been added throughout the book. This book is organized in two free-standing parts examining firstly the economic analysis of regions and then regional policy issues. Topics covered include multiplier and impact analysis, input-output models, growth theory, migration, regional labor markets, regional policy in the EU, regional devolution, small firms policy, foreign direct investment and a detailed explanation of the methods used to evaluate regional policy. Chapters can be read independently in cases where focused information is required, and the organization of the book makes this a very flexible and effective resource for course use.” (139 szó) Forrás: http://eu.wiley.com/WileyCDA/WileyTitle/productCd-0631217134.html Letöltés: 2010-07-07 12:28

Az összefoglalásban szereplő kulcsszavak: regional economics, regional policy, EU institutions, economic analysis of regions, multiplier and impact analysis, inputoutput models, growth theory, migration, regional labor markets, regional devolution, small firms policy, foreign direct investment. A MUCCHIELLI által meghatározott csoportosítás szerint a harmadik kategóriába esik, vagyis

tájékoztató

összefoglalás.

A

CHAUMIER-féle

besorolás

szerint

is

tájékoztató/ismertető összefoglalás. Azzal a megjegyzéssel, hogy az utolsó mondat a kritikai összefoglalás stílusában íródott. „This book discusses regional dimensions comprehensively. It helps the reader to determine what factors create regional growth and what other factors impede growth. The proposed theories and models are actual. It uses formal approach, but it can convert theoritical talks into understandable discussion. It is the strength of this book that I love. Also, it provides empirical evidence for some countries. This book is useful for regional researchers working for private companies, universities, government offices, local governments, or for those who are interested in digging deeper into regional economics. It will give you enlightenment.” (94 szó)

Forrás: http://www.amazon.com/Regional-Economics-Policy-HarveyArmstrong/dp/0860030660 Letöltés: 2010-08-01 03:12

72

Az összefoglalásban szereplő kulcsszavak: regional dimensions, regional growth, empirical evidence, regional researchers, regional economy. A MUCCHIELLI-féle csoportosítás szerint tájékoztató összefoglalás. A CHAUMIERféle besorolás szerint pedig kritikai összefoglalás, hiszen az elemzést végző személyes véleményét tartalmazza, nevének megadása mellett.

3. 4. A regionális gazdaságtan leggyakoribb és legfontosabb terminusainak ekvivalencia táblázata

Az 14. táblázatban összefoglalóan bemutatom a négy nyelvben előforduló szakkifejezéseket.

14. táblázat Párhuzamosan előforduló szakkifejezések Magyar

angol

francia

olasz

agglomeráció

agglomeration

agglomération (n. f.)

agglomerazione (s. f.)

klaszterek

clusters

grappe / filière / regroupment

cluster (s. m.)

globális-lokális paradoxon

global/local paradox

paradoxe (n. m.) global/local

paradosso globale locale

regionális különbségek / egyenlőtlenségek

regional inequalities / disparities

disparités régionales

differenze regionali

polarizációs elméletek

theory of polarization / polarization theory

concept de polarisation

teoria della polarizzazione

régió

region

région (n. f.)

regione (s. f.)

tanuló régiók

learning regions

régions (n. f.) apprenantes

regione dell’apprendimento

telephelyelméletek

location theory

théorie de la localisation

teoria della localizzazione 73

tér és idő (együttesség),

space-time (evolution / series / concepts)

l’espace et le temps

spazio e tempo

térbeli szerkezet

spatial structure

structure de l’espace

struttura dello spazio

térszervezés

spatial organisation

organisation de l’espace

organizzazione e uso dello spazione

városi területhasználat

urban land use

térbeliség

spatiality

spatialité

n.a.

növekedéselmélet

growth theory

théorie de la croissance

teoria della crescita

a tér és az idő értelmezése

Forrás: saját szerkesztés AT, LR, RC, PS alapján (2008)

74

4. SZAKNYELVEK „Ha egyszer megízleltük a szavak ízét, elménk nem tud többé lemondani róla. Gondolatokat szürcsölünk belőle..” JOUBERT, J.43

4.0 Bevezetés

A szaknyelvek kutatása rövid 100 éves múltra tekint vissza. A kutatás megkezdése óta jelentős eedményeket születtek a szakterületen, azonban a továbbiakban is szükség van a szaknyelvek kutatására, azok köznyelvhez fűződő kapcsolatának leírására,

illetve

egy

adott

szakma

szaknyelvének

összehasonlítására

két

idegennyelven. Jelen fejezetben áttekintem a szaknyelv értelmezéseit és összevetem a tudományos nyelv jellemzőivel. Végül bemutatom a regionális gazdaságtan szaknyelvének kapcsolódását a többi szaknyelvhez.

4.1. Szaknyelvek a közgazdaságtan területéről CRYSTAL (2003 : 470) kihangsúlyozza, hogy „egy nyelven belül is létezhetnek akadályok a kommunikációban,” […] ez a probléma akkor eshet meg, „ha eltérő etnikai, regionális, kulturális, társadalmi vagy szakmai környezetből származó emberek kerülnek kapcsolatba.” A mai felgyorsult társadalmi és politikai rendszerben, ahol nemcsak a javak, a tőke, és a szolgáltatások mozoghatnak szabadon, hanem a személyek (munkavállalók, turisták személyében, stb.) is, arányaiban egyre gyakrabban fordulnak elő az említett nehézségek. Egyetértek CRYSTAL (2003 : 470) azon véleményével, miszerint „az egyes nyelvváltozatok kialakulását és fennmaradását [vizsgáló kutatásoknak] gyakorlati hasznuk is lehet azáltal, hogy megvilágítják a megszokottól eltérő nyelvváltozatok 43

In: HAJDU 2009 : 2 75

okait, és így olyan perspektívát nyújtanak, amely segíthet a nyelvi konfliktusok feloldásában.” Ezért vélem úgy, hogy a szaknyelveket kutatni szükséges és eredményeit minél szélesebb körben terjeszteni kell. A szaknyelvkutatás 100 éves múltra tekint vissza a nemzetközi viszonylatban, ezért történet elemzésére jelen dolgozat keretein belül nem vállalkozom. A szaknyelv fogalmának, jellemzőinek rövid áttekintésével az a célom, hogy bebizonyítsam, a regionális gazdaságtan saját szaknyelvvel rendelkezik, amelyet ápolni szükséges terminológiai szempontból, hiszen élő tudományról van szó. Folyamatosan új elméletekkel, módszerekkel, gyakorlati eredményekkel állnak elő a tudományág szakemberei, művelői. Másrészt úgy érzem, annak ellenére, hogy a szaknyelv témájában számos publikáció született, még mindig szükség van a születő, folyton változó szakmák, szakmai társalgás szakszókincsének vizsgálatára. (vö. N. CSÁK 2009b : 95., CZÉKMÁN 2010; HELTAI 2006 : 37) Néhány példával illusztráljuk, hogy milyen definíciókkal tettek kísérletet a szaknyelv definíciójának megfogalmazására. KISS (2002 : 45) szerint a szaknyelv „…logikai és nyelvi rendezettséget feltételez…”, tehát már túllép a KUGLER – TOLCSVAI NAGYféle megfogalmazáson (2000 : 67), miszerint a szaknyelv „Egy szakmának vagy tudománynak a jellegzetes nyelvhasználata. Általában csak szókészletében különbözik a köznyelvtől, nyelvtana és hangtana megegyezik/megegyezhet azokéval.” Ugyanezen a véleményen volt még HOFFMANN (1975 : 35) is, aki úgy vélte csupán szakszavak és szakkifejezések jegyzékéről van szó. A szaknyelvek tulajdonságait az alábbiakban lehet összefoglalni ABLONCZYNÉ 2006, FÁBIÁN 1999, FEARNS 1989, HOFFMANN 1984, és KURTÁN 2003 alapján: (1) a köznyelvre épülnek, (2) sajátos szókincsükkel kitűnnek, (3) sajátos fogalmazási modoruk, mondatszerkesztésük van, (4) jól jellemezhetőek, (5) tanulhatóak, (6) szintjeik vannak, (7) nemzetközi szintű egyeztetést kívánnak, 76

(8) a köznyelvnél gyorsabban fejlődnek, de élettartalmuk is lehet rövidebb, és (9) különböző műfajaikat különböztethetjük meg, melyeknek multidiszciplináris, korpuszon alapuló elemzésére van szükség.

KURTÁN (2003 : 56) megfogalmazása szerint „a szaknyelvet nemcsak szóállománya, hanem szerkesztésmódja és stílusa is megkülönbözteti a köznyelvtől és a többi csoportnyelvtől.” Véleményem szerint a nyelvi elemeken túl a szakmai tudás és gyakorlat is szükséges egy szaknyelv megfelelő szintű ismeretéhez, használatához. Természetesen ennek szerepét és fontosságát maga a szakma és a beszédhelyzet is meghatározza. (HELTAI 2006 : 37) CRYSTAL (2003 : 472)pedig így írja le a tudományos nyelvet: „speciális grafémák használata mellett a tudományos nyelvet sajátos szókincs és nyelvtan is jellemzi. Fő jellegzetessége kétségkívül a nagy szakszókincs, amely a tudományterületek témáinak specializáltságát jelzi.” Ugyanez mondható el a szaknyelvről is, hiszen annak magas absztrakciós foka megegyezik a tudományos nyelvvel. CRYSTAL (2003 : 473) szerint a magyar tudományos stílus: „Nyelvtana sok szempontból jellegzetes. A magyar tudományos stílust az összetett, többszörösen összetett mondatok gyakori használata jellemzi.” GRÉTSY – KEMÉNY (1996 : 590) az alábbiakban foglalta össze a magyar tudományos stílus jellemzőit. „Más szövegekhez képest jóval többször szorulnak rá a vonatkozó névmásokra és határozószókra, illetve a névmási utalószókra. A mellérendelésben az ellentétet, a magyarázatot, a következtetést

jelölő kötőszavak nélkülözhetetlenek a szakíró

számára,

az

alárendeléshez pedig az ok- és célhatározói kötőszavak és utalószók, továbbá a következményesség kifejezőeszközei. Világosságra, egyértelműségre törekedve, sokkal gyakrabban kényszerül a tudományos stílus a szóismétlésre, mint más szövegfajták. (vö. CABRÉ (1998 : 74) a szinonimitásról a szaknyelvekben) Nemcsak a magyar, hanem az angol nyelvű szakszövegekben is gyakoriak a hosszú és összetett szerkezetű mondatok. Az összetettség elsősorban a főnévi csoportokat jellemzi, az igeieket kevésbé. Az angol tudományos stílus talán legismertebb nyelvtani sajátossága a szenvedő szerkezetek használata. Az ilyen nyelvhasználat 77

mögötti szándék egyértelmű: lehetővé teszi a személytelen, a cselekvőt háttérben tartó leírást. A bonyolult szenvedő mondatok túlzott használatát az utóbbi években számos bírálat érte, ezért egyre többen törekszenek elkerülésükre. Mind az összetettség, mind a passzív mód nehezíti a szövegértést, így az absztrakciós fokot is. (CRYSTAL 2003: 471-472, ZISKÁNÉ 2006e) A hétköznapi élet szavai túl pontatlanok a természettudományos használatra, így új szavakat kell alkotni. A tudományos nyelvekben sok a szóösszetétel, közülük sok nagyon hosszú és kiejthetetlen, ezért a mindennapokban a rövidített formájukat használják. A másik véglet, hogy örömüket lelik köznyelvi szavak használatában új elméletek és felfedezések megnevezésére, mint az alábbi példák. példa:

potyautas-elmélet, munkaerőpiaci olló, egy pont gazdaság, NUTS-rendszer.

Gyakran az is előfordul, hogy az elmélet, modell megalkotója, vagy a jelenség leírója után alkotják a szakkifejezést: példa:

Alonso-modell, Cobb-Douglas függvény, Dixit-Stiglitz-modell, Heckscher-Olin javak, Hoover-index, Kondratyev-ciklus.

KUGLER – TOLCSVAI NAGY (2000 : 226) szerint a szaknyelv „egy szakmának vagy tudománynak a jellegzetes nyelvhasználata. Általában csak szókészletében különbözik a köznyelvtől, nyelvtana és hangtana megegyezik/megegyezhet azokéval.” KURTÁN (2003 : 37) három évvel később azonban már így fogalmaz: „a szaknyelvet nemcsak szóállománya, hanem szerkesztésmódja és stílusa is megkülönbözteti a köznyelvtől és a többi csoportnyelvtől”. 78

HOFFMANN (1987 : 298) egy korábbi definíciója szerint „a szaknyelv korlátozott kommunikációs szférában és témával kapcsolatos kognitív műveletek elvégzése, valamint az információcsere érdekében felhasznált nyelvi eszközök teljessége. A szaknyelv a köznyelv résznyelve”. CABRÉ (1998 : 118-11944) azonban úgy véli, a szaknyelv köznyelv részeként való felfogása számos kérdést vet fel: (1) Hogyan lehet meghatározni a köznyelv és a szaknyelv közötti határvonalat? (2) Melyik az a fogalom, ami megalapozza az „általános nyelv” fogalmát? (3) Milyen jelentőségűek azok a nyelvészeti jelenségekben megnyilvánuló különbségek, melyek megkülönböztetik a szaknyelvet az általános nyelvtől? HOFFMANN (1979 : 65) kijelenti, hogy ahhoz, hogy a szaknyelvek jellemzőit azonosíthassuk, a nyelven kívüli, és a kommunikációs elemekre kell koncentrálnunk, ugyanis ezek azok az elemek, amelyek meghatározzák a szaknyelvhasználat kontextusát. E tekintetben úgy véli, ez a jellemző minden szaknyelvre igaz, tehát igazából csupán egy szaknyelvről kellene beszélnünk. Hiába a számos fent idézett definíció a szaknyelv meghatározására, a gazdasági szaknyelv fogalmát nem lehet egyértelműen megadni, hiszen nehéz megszabni határait. A határok meghatározásának nehézsége abban rejlik, hogy a gazdaság az élet szinte minden teületével kapcsolatban áll. A szaknyelvet sokan sokféleképpen határozták meg. Talán éppen ezért nehéz a gazdasági kurzuskönyv írók feladata, hiszen egyszerre kettős célt kell szem előtt tartaniuk lexikai szempontból: (1) pontos, és naprakész szókinccsel ellátni a leendő tanulókat - akik közül valószínűleg sokan már szakemberek is, vagy éppen annak tanulnak - és (2) szakmai ismereteiket is bővítő szókészletet kínálni számukra (ZISKÁNÉ 2005). 44

francia nyelvű kiadás 79

Ugyanakkor az is megállapítható, hogy egy adott vállalat, illetve szektor meghatározza, hogy milyen jellemzői vannak a munkatársak által beszélt nyelvnek, a szakmai kommunikáció során, melyben szakember szakemberhez beszél. Így alakult ki például a Philips English (Phinglish) és a piacszerzés, a piaci „háború” szakzsargonja is, amelybe számos katonai nyelvezetből átvett kifejezés szivárgott be. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy ezek az átvételek nyelvspecifikusak-e vagy párhuzamosan több nyelvben is előfordulnak, esetleg az angol nyelv uralkodó hatására ugyanazok a kifejezések terjednek el a többi nyelvhasználó esetében is, (például a marketing) szakterületére jellemző módon (ZISKÁNÉ 2005).

15. táblázat Katonai kifejezések megjelenése a gazdasági szaknyelvben HUN

csatát nyert az árháborúban,

EN

action assets cannot compete / be outgunned course of action damage de facto boundary deadline decentralized control delegation demobilization destroy direct support distribution give up / surrender, logistics losses / casualties, material readiness minefield objective sales strategy / campaign45

45

TULLIS - TRAPPE 2002 : 125 és http://usmilitary.about.com/od/glossarytermsd/Military_Words_Terms_Beginning_with_the_ Letter_D.htm Letöltés: 2011-02-10 06:11 80

battre les concurrents conquête des marchés côté tactique manœuvres marketing de combat marketing de guerre/guerrier/combat part de marché = territoire de la bataille stratégies de marketing tactiques de positions (DECHAVANNE 2008) principiante/novellino/recluta unione/lega / flotta/naviglio/marina mercantile (CIALDINI 2009)

FR

ITA

Forrás: saját szerkesztés a cellákban található források alapján

HOFFMANN (1987 : 298) szerint a szaknyelv fogalmát az alábbiakban lehet megfogalmazni: egy szakmai beszélőközösség specifikus célú nyelvhasználata, amely egyértelműen és világosan tükrözi a valóságnak azt a részét, amellyel az adott terület közössége foglalkozik, illetve e keretek között a szóbeli és írásbeli kommunikáció jellegzetes megnyilvánulását foglalja magában. GÁLNÉ (2007) szerint ez a fajta különleges

célú

nyelvhasználat

interdiszciplináris

összefüggések

többszintű

kölcsönhatásaiban ragadható meg. A szakmai nyelvhasználat során specifikusan meghatározott tanulási folyamat eredményét használjuk fel. Olyan kompetenciákra van szükség, melyek lehetővé teszik, hogy a kommunikációs folyamat résztvevői a különböző szakmák, foglalkozások, tanulmányok, munkafolyamat feladatait képesek legyenek elvégezni, illetve megfeleljenek a különleges követelményeknek. Véleményem szerint a majdani regionális gazdaságtan szaknyelvének tanítása, számonkérése folyamán a fentiek figyelembe vétele elengedhetetlen. A hallgatók segítségére lesz jelen kutatás folytatásaként a szaktantárgy tanulási folyamatában egy magyar értelmező szótár és egy többnyelvű szakszótár. Ha a szaknyelvet az alnyelvekhez viszonyítjuk, kijelenthetjük, hogy az adó szándéka, az üzenet célja, tartalma, és témája alapján mindegyik jól elkülöníthető a köznyelvtől és más szak- és alnyelvtől. A szaknyelvet, mint alnyelvet elfogadó szakemberek a 81

fentiek közül a szakmai tartalomnak tulajdonítanak jelentőséget, és háttérbe szorítják a többi ismérvet. Ezek alapján alakult ki a szaknyelvek csoportosítása a tudományterületek szerint, majd később a tudományterületeken belül határoztak meg szűkebb szakterületeken is szaknyelveket. (KURTÁN 2003 : 41) Véleményem szerint ugyanígy lehetséges besorolni a regionális gazdaságtan, mint szűkebb szakterület szaknyelvét, azonban a szakember által beszélt nyelvi szint nemcsak egy tudományterület szaknyelvi jellemzőivel rendelkezik, hanem a tudományág interdiszciplináris jellege miatt több tudományterület jellegzetességeit foglalja magában (közgazdaságtan, földrajz, politikatudomány, műszaki tudomány). A szerző azzal a véleménnyel is egyetért, amikor a szaknyelveket foglalkozások szerint csoportosítják (WACHA 1992 : 49-105.), hiszen minden szakmának megvan a saját jellegzetes nyelvhasználata, ezért a dilettáns úgy érzi, mintha egy számára ismeretlen idegen nyelvet hallana, olvasna, még akkor is, ha saját anyanyelvén hallgat, olvas. SEBESTYÉN és KISS ettől eltérően osztja fel a nyelv rétegeit. Előbbi 1988-ban három nyelvváltozatot különböztetett meg: (1) normatív, (2) területi, és (3) társadalmi. A

harmadik

csoportba

osztotta

a

hobbinyelveken,

az

életkortól

függő

nyelvváltozaton, és az argón kívül a szaknyelvet is. Utóbbi 2002-ben már csak két kategóriát különböztet meg a négy helyett: (1) csoportnyelv és (2) szaknyelv. A dolgozatban az alábbi meghatározást fogadom el: a szaknyelvek egy adott terület szakmai kompetenciájával rendelkező beszélők írott és szóbeli kommunikációját jellemzik; a szaknyelv absztrakciós foka attól függ, hogy a kommunikációs helyzetben ki fogadó. 82

4. 2. A megértés korlátja. Szaknyelv vs. köznyelv

CRYSTAL (2003 : 473) szerint akkora a különbség a tudományos nyelv és a hétköznapi nyelv között, hogy azt nehéz átlépni. Ezzel igazolja, hogy miért okoz nehézséget egy magasan képzett szakembernek oly módon kifejeznie magát, hogy a nem szakember is követni tudja. Kritikáját az alábbiakban fogalmazza meg: „Még mindig kivételnek számítanak azok a népszerűsítő kiadványok, melyek nem túl egyszerűsítők, mégis érthetőek, és amelyeket a tudósok és a közemberek egyaránt elismeréssel

fogadnak.”

(CRYSTAL

2003

:

473)

Az

alkalmazott

nyelvészet/nyelvészek egyik feladatának tartom ennek a korlátnak a feloldását. A lexikográfia szintén hozzájárulhatna ennek a célnak az eléréséhez. (FÓRIS 2007) HOFFMANN (1984), GRÉTSY (1988) és FLUCK (1996) megállapítja, hogy a szaknyelv és a köznyelv egymást kiegészítő fogalmaknak számítanak, közöttük állandóan vándorolnak a terminusok, olyan mértékben, hogy vannak olyan pillanatok, amikor nem is lehet pontosan megállapítani mikor válik köznyelvivé a szaknyelvi szó vagy fordítva. Azt is hangsúlyozzák, hogy a beszédhelyzetnek és a kommunikáció résztvevőinek függvényében egy adott lexéma lehet köznyelvi és szaknyelvi is. FÓRIS (2005b : 23) kijelenti, hogy létezik szaknyelvi norma, de ez semmiképpen sem lehet preskriptív, hanem csakis a szakértők által megadott tudatos javaslattétel. Kijelenti továbbá, hogy „a szakszavaknak kötöttebb a jelentésmezője, és többszavas lexikai egységek, azaz lexéma értékű szószerkezetek jellemzik”. (vö. ZISKÁNÉ 2006d) A szaknyelv és a köznyelv összehasonlítása SAGER, DUNGWORTH és MCDONALD (1980) szerint a nyelv természete olyan, hogy a köznyelv és a szaknyelv is beilleszthető egy természetes nyelvbe. A nyelv alapvető tulajdonságait akkor is kifejezésre juttatjuk, ha éppen angolul és ha a vegyészet nyelvén beszélünk, vagy akár franciául és a fizika nyelvén. A különbség az általános és a szaknyelv között inkább szintbeli különbséget jelent, mint nembelit. Ez az a szint, amelyen a szaknyelvekben a nyelv alapvető jellemzőit maximalizálják vagy éppen minimalizálják, a lehető legkisebbre csökkentik. A szaknyelveket általában sokkal tudatosabban használjuk, 83

mint az általános nyelvet. Az is elmondható, hogy olyan helyzetekben használjuk, amelyekben kifejezetten az a szándékunk, hogy fokozzuk a beszélő nyelvi érdeklődését. Pontosan ezért a használati szinteken tudjuk azonosítani a speciális megkülönböztető ismérveket. Definíciójuk így szól: „A szaknyelveket egy adott nyelv pragmatikai és nyelvészeten túlmutató alegységének tekintik. Nehézségekbe ütközünk, ha nyelvészeti terminusokkal kíséreljük meg leírni a szaknyelveket.”46 (1980 : 2) VARANTOLA (1986 : 11) szerint a szaknyelv a globális értelemben vett nyelv részhalmaza. Ugyanezt a véleményt fejtette ki PICHT és DRASKAU is, amikor Bevezetés a terminológiába című kurzusukat tartották 1985-ben a Surrey-i egyetemen. Ez az elméleti hozzáállás azon az elven alapszik, miszerint nehéz nyelvészeti fogalmakkal meghatározni a szaknyelveket: BEAUGRANDE (1987) szerint a szaknyelvek (akkor még LSP-ként utaltak rá) legfontosabb aspektusa a bennük rejlő kommunikatív potenciál, amelyet csupán nagy kerülőút megtételével tudnánk jellemezni, azonban ez így is tökéletlen maradna. (vö. SAGER –DUNGWORTH – MCDONALD 1980 korábban) A gazdasági szaknyelv ABLONCZYNÉ (2006 : 25) szerint „a gazdaság bizonyos területein ugyanazon munkát végző emberekre jellemző képződmény”. Ezzel szembern HUNDT (1995 : 68) kibővíti a fogalmat, ezzel magasabb szintre emelve azt: a

gazdasági

élet

szereplőinek

nyelvhasználatához

hozzáteszi

az

elméleti

közgazdaságtan színterein alkalmazott szaknyelvi megnyilatkozásokat is. N. CSÁK (2009b : 103) vizsgálatai alapján megállapította, hogy az angol nyelvből kerülnek át a legtöbbször az új fogalmakat jelölő lexémák. A kölcsönzést indukáló okokat és következményeket az alábbi szempontok alapján vetítem a regionális gazdaságtanra:

- a gazdasági szókincs változása folyamatosan gyorsul,

46

A szerző fordítása. Eredetiben: „Special languages are readily recognised as pragmatic and extra-linguistic subdivisions of a language. Certain difficulties arise when we attempt to explain special languages satisfactorily in linguistic terms.” 84

példa: EN

developing countries helyett emerging countries/regions/clusters; IT helyett ICT; personnel helyett human resources még gyakrabban HR/HRM

- bizonyos szavak a jelölt eszköz vagy jelenség megszűnése következtében elavulnak, eltűnnek, példa: HUN COCOM-lista; vármegye - az új eszközök és jelenségek megjelölésére neologizmusok keletkeznek, példa: HUN NUTS kettő; tájegység, vidék helyett régió; jailbreakel. - a már létező lexémák jelentése módosul, legtöbbször bővül, példa: EN

cluster

csoportosulás, felhalmozódás, ma: „Olyan vállalkozások földrajzi koncentrációja, amelyekn hasonló

tevékenységet

folytatnak

vagy

ugyanabban

a

szektorban tevékenykednek.”47 - a meglévő lexémák mellett megjelennek a „dublőrök”, az adott lexéma amerikai angol változatából átkerült ekvivalensei, példa: HUN túlcsorduló hatás helyett spillover hatás; elszívó hatás helyett backwash hatás. -a magyar nyelvben a szóösszetétel a legjellemzőbb szóalkotási mód,

47

A szerző fordítása. Eredetiben: „geographic concentration of businesses having similar activities or having interests in the same sector”. 85

példa: HUN kistérség; pontszerű piac; (regionális) gazdaságfejlesztés; )regionális) súlypont; rombuszmodell; skálahozadék. - a lexikai egységek rövidítése a nyelvi ökonómia alapján; - terpeszkedő, terjengős kifejezések megjelenése, amelyek emelik a szakszövegek absztrakciós szintjét (B. KOVÁCS 1999 : 388): példa: HUN

„A gazdaság térbeli működésében,. az alapanyagok és termékek szállításában a technikai feltételek fontos szerepet töltenek be, ezért a telephelyelméletek nagyon függnek az adott korszak technikai – technológiai fejlettségi szintjétől.” irányelvet betart.

Az angol nyelv hatására beáramló idegenszerűségek, mint például a tükörjelenség vagy a szerkezetutánzás a német nyelvben már az 1960-as évek óta megfigyelhetőek voltak. KLAUDY (2004 : 13) a magyar nyelvben fellelhető idegenszerűségekkel foglalkozik, bár nem feltétlenül a szaknyelv szintjén: a címek szavait nagybetűvel írják, a dátumot és a lakcímet fordítva, illetve a magyar határozatlan névelőt túlzott mértékben használják. példa: HUN fejlesztések EN

informations; The emerging industrial clusters are …

A globális angol nyelv az adott nyelvrendszerek morfológiai rendszerét is érinti. A tőmorfémák, főleg a prefixáció és a szuffixáció eszközei is gyakran válnak 86

univerzálissá. Valamint prefixumok, prefixoidok (mega-, szuper-, top-), és szuffixumok, szuffixoidok (-holic, -gate). példa: HUN dereguláció; interregionális; megaklaszter; mezoklaszter; mikroklaszter; monopolisztikus verseny; policentrikus modell; posztindusztriális; preindusztriális; regionalizáció; szuperklaszter. FR concentration; décentralisation; déséconomie détaillant; intrant; extrant; économétrique; fournisseur; industriel, -le installation; internalisation; investissement; sous-développement. substitution; valeur; voisinage. EN centrifugal; centripetal; diseconomies; endogenous; exogenous; immobile (factors); international; interregional; outmigration; unemployment; ITA coefficienti; (commercio) intra-industry (/orizzontale); contabilità (regionale); innovazione; 87

isodapane; localizzazione; non-linearità; prossimità; urbanizzazione. A kategóriákra hozott példáim áttekintése után áttérek a szaknyelv azon meghatározására, amelyet jelen dolgozatban elfogadok: „A szaknyelv használata szakmai képzettséget feltételez, és az ugyanazon vagy hasonló területen működő szakemberek kommunikációjára korlátozódik” (SAGER et al. 1980 : 68, KURTÁN 2003 : 39, ABLONCZYNÉ 2006), ugyanakkor a „szaknyelv a köznyelv része” (HOFFMANN 1987 : 298). A szaknyelv és a köznyelv legalább két jellemzőjükben azonosak (CABRÉ 1998 : 121): (5) teljesség, vagyis nem elhatárolt jelenségekről van szó, hanem egymással kapcsolatban lévő együttesről; (6) kommunikatív funkció, mely az összes többi kiegészítő funkció előtt dominál. Rendkívül hasonló következtetésre jut HOFFMANN - KALVERKÄMPER – WIEGAND (1987 : 1420) is: „A szaknyelv nem pontosan meghatározott fogalom. Konkrétan fogalmazva a szaknyelv a nyelv egyfajta (nyelv)használata, amelyet a nyelvhasználó különböző, hivatásának gyakorlása közben felmerülő helyzetekben alkalmaz nem csak szóbeli, hanem írásbeli formában is.”

48

Azt is megállapítja, miben különbözik egyik

szaknyelv a másiktól: „az egyik ismertetőjel, amiben egy szaknyelv használata különbözik más szaknyelvektől, a különböző szövegek szokszínűsége”49.

48

A szerző fordítása. Eredetiben: „Fachsprache ist kein genau definierter Begriff. Konkret betrachtet, ist die Fachsprache der Verfahrenstechnik die Sprache, die Verfahrenstechniker in den vielfältigen Situationen, die sich bei der Ausübung ihres Berufes ergeben, verwenden, und zwar sowohl in mündlicher als auch in schritflicher Form.” 49

A szerző fordítása. Eredetiben: „Ein Merkmal, das die Fachsprache der Verfahrenstechnik von anderen Fachsprachen unterscheidet, ist die Vielfalt unterschiedlicher Texte.” 88

5. Korpusznyelvészeti kutatások „It is no exaggeration to say that corpora, and the study of corpora, have revolutionised the study of language, and of the applications of language, over the last few decades.” Susan Hunston

5.0. Bevezetés

A korpusznyelvészet fiatal tudományág, hiszen maga a szó csak AARTS és MEIJS tanulmánykötetének 1984-es megjelenésével vált szakszóvá. A számítástechnika és a telekommunikációs eszközök utóbbi három évtizedes ugrásszerű fejlődése is közrejátszott a korpusznyelvészeti kutatások terjedésében, megkönnyítve az eredmények elérését mindenki számára. (SZIRMAI 2005 : 17) Ebben a fejezetben néhány korpusz meghatározás után röviden bemutatom, mi alapján lehet megtervezni, összeállítani egy korpuszt, mivel a jelen kutatás keretein belül

vizsgált

szakszövegeket

a

korpusznyelvészet

szakirodalmának

rövid

tanulmányozása után választottam ki. A korpuszok annotációjának tárgyalására nem térek ki külön, mert egyetértek SINCLAIR (1991 : 13) véleményével abban, hogy nem feltétlenül szükséges jelzésekkel ellátni a szöveget annak tanulmányozásához, hiszen ugyanazon a szövegen különböző szempontok alapján lehetséges elemzéseket elvégezni. A korábbi annotációk nehezítenék a későbbi elemző munkát. A fejezet végén bemutatom a két magyar szövegtárat: a Magyar Történeti Korpuszt és a Magyar Nemzeti Szövegtárat.

5.1. A korpusz fogalma A korpusz latin jövevényszó (FALK 2009 : 144). TÓTFALUSI Idegenszó-tára szerint a tudományos nyelvben „egy kérdésköre vonatkozó, a kutatás során feldolgozott adatok összessége” (TÓTFALUSI 2005: 520). A KUGLER - TOLCSVAI NAGY (2000 : 89

132) szerzőpáros Nyelvi fogalmak kisszótárában az alábbi meghatározást találtam: „meghatározott szempontok alapján kiválasztott szövegmennyiség, amelyen a nyelvész vizsgálatát végzi”. Ezt a fogalmat azonban tovább szükséges bővíteni többek között a tartalomra, a tárolás módjára, és a mennyiségi jellemzőkre vonatkozóan (SZIRMAI (2005 : 17). CRYSTAL 2003-as (2003 : 513) könyvében az alábbi definíciót találtam: „egy reprezentatív, nyelvészeti elemzés céljára összeállított nyelvi mintát korpusznak nevezünk”. A továbbiakban kiegészíti a fenti meghatározást: „A korpusz lehetővé teszi a nyelvész számára, hogy objektív állításokat tegyen az előfordulás gyakoriságáról, és más kutatók számára is elérhető adatokat nyújt. Kiterjedése és nagysága különböző lehet” (CRYSTAL 2003 : 513). Tehát ez a leírás már több jellemzőre kitér, így adva pontosabb képet a fogalomról. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Korpusznyelvészeti Osztályának honlapján az alábbi, a fenti kívánalmaknak megfelelő meghatározást adják közre: „A korpusz ténylegesen előforduló írott, vagy lejegyzett beszélt nyelvi adatok gyűjteménye. A szövegeket valamilyen szempont szerint válogatják és rendezik. Nem feltétlenül egész szövegeket tartalmaz, és nem csak tárháza a szövegeknek, hanem tartalmazza azok bibliográfiai adatait, bejelöli a szerkezeti egységeket (bekezdés, mondat). Az MNSZ a mai magyar írott köznyelv általános célú reprezentatív korpusza kíván lenni.”50 A le Petit Larousse (1993 : 275) így határozza meg a korpuszt szócikkében: még értelmezni a def után.

50

http://corpus.nytud.hu/mnsz/bevezeto_hun.html Letöltés: 2011-02-24 21:36 90

„corpus hn.fn. (lat., corps) tud. olyan szövegek , dokumentumok gyűjteménye, amelyeket vagy egy tradíció hozott létre vagy egy adott kutatás céljára gyűjtöttek, külön nyelvészeti vizsgálódás céljából”.51

5.2. A korpusz tervezése A korpusznyelvészeti kutatás első lépése a korpusz létrehozása. Azok a döntések határozzák meg majdnem teljes egészében, hogy milyen eredményt fog hozni az adott kutatás, amelyek alapján a korpusz tartalmát és elrendezését meghatározzák. Olyan jók lesznek az eredmények, amilyen jó maga a korpusz.52 (SINCLAIR 1991 : 13) Sinclair hangsúlyozza, hogy a korpuszelemek kiválasztását érdemes józan ésszel végiggondolni. Aligha mondhatjuk, hogy a nyelvészek feladata a korpusz meghatározása. Egy hozzáértő, kompetens szakember -lehetőleg társadalomtudósfeladata kell legyen. Kiemeli, hogy a nyelvész feladata a nyelv bizonyos megtestesülésének

leírása,

illetve

korpusznyelvészet

kialakulásakor

elemzése. (még)

a

Megjegyzi nyelvészek

azonban, voltak

hogy

a

kénytelenek

összeállítani vizsgálódásaikhoz a korpuszt. Az is igaz, hogy egy adott nyelv leírásához, szótárak, nyelvtani összefoglalók készítéséhez a legjobb egy korpusz elemzésével hozzálátni. (SINCLAIR 1991 : 13-14) CRYSTAL (2003 : 513) is hangsúlyozza, hogy „minden korpusz, bármekkora legyen is, a nyelv csupán egy behatárolt részét képes lefedni, ezért mindig fel kell használni az anyanyelvi beszélők intuíciója révén nyerhető adatokat is, melyekhez önmegfigyelés vagy kísérletek útján juthatunk”. 51

A szerző fordítása. Eredetiben: „corpus n.m. (mot lat., corps) Didact. Ensemble de textes,

de documents fournis par une tradition ou rassemblés pour une étude, en particulier pour une étude linguistique”. 52

A szerző fordítása. Eredetiben: „ The beginning of any corpus study is the creation of the corpus itself. The decisions that are taken about what is to be int he corpus, and how the selection is to be organized, contol almost everything that happens subsequently. The results ar only as good as the corpus.” 91

Egy korpusz elkészítésének célja is nagymértékben meghatározza, hogy milyen szövegek kerüljenek bele. SZIRMAI (2005 : 23-32) a korai korpuszok közül példának a Brown Korpuszt53 és a Lancaster-Oslo/Bergen Korpuszt (LOB) említi, melyek összeállításának célja az volt, hogy az amerikai, és a brit angol nyelvet reprezentálja. Saját korpuszom egy adott tudományág, a regionális tudomány, egy speciális szeletét, a regionális gazdaságtant hivatott reprezentálni, egy adott időben, vagyis statikus módon. Éppen ezért az adott terület egy „fényképét” lehetséges bemutatni, leírni a vizsgálatok alapján. Nem lehetséges feltárni, hogy a tudományterület fejlődése során keletkezett kifejezések milyen hosszú ideig maradnak meg a nyelvben, vagy, hogy milyen más területen jelentek meg. Mivel a regionális gazdaságtan témában vizsgált könyvek csak papír alapú formában álltak rendelkezésemre, ezért nem állt módomban elektronikus úton feldolgozni a szövegeket. SINCLAIR (1991 : 14-15) három különböző módot sorol fel a korpusz tárolására, és előkészítésére a feldolgozáshoz: (1) eredetileg elektronikus formában meglévő anyagok adaptációja; (2) átalakítás optikai szkenneléssel (gépi beolvasás); (3) átalakítás beírással. A fentiek alapján a harmadik módszert választottam, és egyéni kivonatolás után az előforduló kulcsszavakat, a mondatokban előforduló szomszédos szavakkal együtt adatbáziskezelő rendszerben gyűjtöttem, majd rendszereztem. Ebből az adatbázisból megtalálható egy részlet a hatodik függelékben mellékletként. A szövegfeldolgozás során több szempont alapján lehet rendezni a gyakorisági listákat: (1) első előfordulás szerint; (2) ABC-sorrendben; és/vagy (3) gyakorisági sorrendben. 53

Brown University Standard Corpus of Present-Day American English 92

A szövegek elemzése folyamán első előfordulás szerint gyűjtöttem a szavakat. Természetesen ezek a listák, mivel elektronikus alapúak, más szempontok alapján is szűrhetők. SZIRMAI (2005 : 32-35) két különböző szempont szerint csoportosítja a korpuszokat: (1) a mintavétel módja szerint, és (2) a korpusz felhasználásának módja szerint. A mintavétel módja szerint háromféle korpuszt különböztet meg: (1) statikus korpuszt; (2) dinamikus korpuszt és (3) monitor korpuszt. Mintavétel módja alapján nagyobb diverzifikálásra van lehetőség az alábbiak alapján: (1) általános korpusz; (2) speciális korpusz; (3) összehasonlítható korpuszok (comparable corpora); (4) párhuzamos korpusz (parallel corpus); (5) nyelvtanulói korpusz; (6) pedagógiai korpusz; (7) történeti vagy diakrón korpusz. Az utolsó típusba tartozik a magyar nyelv korpusza is, amelyet a következő alfejezetben mutatok be röviden.

5.3. Magyar nyelvű korpuszok

Az alfejezetben röviden bemutatom azt a két magyar nyelvű korpuszt, amely mindenki számára hozzáférhető, aki rendelkezik Internet kapcsolattal. A Magyar Történeti Korpusz (MTK) azonnal böngészhető a 1. ábrán látható keresőfelület segítségével, a http://www.nytud.hu/hhc/pat3h.html címen. A Magyar Nemzeti 93

Szövegtár (MNSZ) kizárólag regisztráció után használható. Az MTK 19. és 20. századi szövegeket tartalmaz időrendi sorrendben nagyjából azonos arányban. Jelenleg 17 millió szövegszóból áll, és összesen 24.434 szöveget tartalmaz az alábbi három műfajban: (1) dráma (506 szöveg), (2) próza (9.424 szöveg) és (3) vers (12.042 szöveg). A szövegek legnagyobb része szépirodalmi mű. A keresés egész szavakra vagy a megadott betűsorozattal kezdődő szavakra is irányulhat. A Magyar Történeti Korpuszt

a

Magyar

Tudományos

Akadémia

Nyelvtudományi

Intézetének

Lexikográfiai és Lexikológiai Osztálya készítette. Az alábbi ábrán a korpusz keresőfelületét látjuk.

1. ábra A Magyar Irodalmi és Köznyelv Történeti Korpusz internetes keresőfelülete

Forrás: http://www.nytud.hu/hhc/ Letöltés: 2011-02-12 15:43

94

A keresni kívánt szó megadásakor meghatározhatjuk, milyen szó közelében legyen, vagy pedig, hogy melyik szóhoz ne legyen közel, vagy mi kövesse. A karakterszámot tíz és 100 közötti intervallumban lehetséges változtatni. A keresés történhet a teljes korpuszban, vagy csak a szövegek egy részében. Az ablakok kitöltése alapján lehetséges a szövegeket leszűkíteni. A szövegeket az alábbi szempontok szerint lehet szűrni: (1) a szerző neve; (2) az írás dátuma; (3) a mű címe; (4) az írás műfaja. A keresési kifejezést az alábbi ismérvek szerint adhatjuk meg: (1) egy szó keresése; (2) toldalékolt alakok; (3) két szó együttes előfordulása, kapcsolat a két szó között; (4) és kapcsolat; (5) vagy kapcsolat; (6) közelség; (7) negáció.

A 16. táblázat a korpuszban található műfajokat tartalmazza. 16. táblázat Az MTK szövegeinek műfajai dráma népszínmű, társadalmi-történelmi tragédia, tragikomédia, vígjáték, egyéb próza epika, elbeszélés, regény, verses ballada, eposz, elbeszélő költemény, novella, széppróza, életkép, humoreszk, pamflet, meseregény, filmforgatókönyv, filmkritika, filmművészet, képzőművészet, festészet, fényképezés, színház, színháztörténet, zene, esztétika, művészettörténet, természettudomány, államtudomány, néprajz, etika, filozófia, hadtörténet, jogtudomány, könyvkritika, szociográfia, szociológia, közgazdaság, szociográfia, lélektan, nyelvészet-nyelvtudomány, oktatás-szociológia, pedagógia, politika, jogtudomány, történelem, publicisztika-művelődéstörténet, ufo-kutatás, gazdaságtörténet, eseménytörténet, urbanisztika, vallásfilozófia, vallástörténet, irodalmi publicisztika, irodalomelmélet, irodalomtörténet, irodalomkritika, irodalompedagógia, könyvkritika, stilisztika, cikkismertetések, esszé, fiktív levél, ipar, kultúrpolitika, mezőgazdaság, röpirat, sport, vadászat, teológia vers

ballada, elbeszélő költemény, eposz, poltikai/szerelmi/vallásos költészet, prózavers

Forrás: http://www.nytud.hu/hhc/ Letöltés: 2011-02-12 15:43 95

A keresőbe beírt magyar régió szó eredményeként a következőket kaptam: több, mint 24 ezer szövegben 212 helyen fordult elő a régió kifejezés.

2. ábra A régió szó első 30 találata a Magyar Történeti Korpusz adatbázisában54

Forrás: http://www.nytud.hu/cgi-bin/pat3h.cgi Letöltés: 2011-02-12 17:43 Eredményként egy lineárisan olvasható szövegtöredék listát kapunk, ami a keresett szó szövegkörnyezetét is mutatja. A továbbiakban áttérek a Magyar Nemzeti Szövegtár bemutatására. Az MNSZ munkálatai 1998 elején kezdődtek el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi

Intézetének

Korpusznyelvészeti

Osztályán

Váradi

Tamás

vezetésével. Egy 100 millió szavas szövegkorpusz létrehozását tűzték ki célul, hogy a mai

magyar

nyelv

jellegzetes

megnyilvánulásait

lehetőleg

reprezentatívan

tartalmazza. A szövegtár 2002-ben újabb elemmel bővült: egy projekt keretén belül elvégezhették a Kárpát-medence magyar nyelvhasználatára vonatkozó gyűjtést is. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert ez az első olyan korpusz, amely a határontúli magyar nyelvváltozatokat is tartalmazza. (MTA Nyelvtudományi Intézet 1998-2006) 54

nagyobb méretben lsd. Függelék 9

96

Kereséskor minden szó mellett megjelenik a szótő, a szófaj és a szó morfológiai elemzése. A szótő és a szófaj megállapítására és az elemzések egyértelműsítésére automatikus gépi eszközöket használnak. A rendszer megbízhatósága 97,5% körül van, így az összes szóalak kb. 2,5%-át hibásan elemzi. Ennél jobb eredmény elérése szinte megvalósíthatatlan, hiszen erre csak a hatalmas időigényű, kézi elemzés adna módot. (MTA Nyelvtudományi Intézet 1998-2006) „Az MNSZ 187,6 millió szövegszót tartalmaz. Egyrészt öt regionális nyelvváltozatra oszlik, másrészt ezen belül öt stílusrétegből tartalmaz szövegeket.

Az

aktuálisan

vizsgálandó

alkorpuszt

ezek

tetszőleges

variációjaként választhatjuk ki.” A 17. táblázat az MNSZ stílusait és nyelvváltozatait mutatja millió szóban megadva.

17. táblázat Az MNSZ-ben megtalálható stílusok és nyelvváltozatok (millió szóban, százezer szóra kerekítve) magyarországi

szlovákiai

kárpátaljai

erdélyi

vajdasági

összesen

sajtó

71,0

5,7

0,7

5,5

1,5

84,5

szépirodalom

35,5

1,4

0,4

0,8

0,2

38,2

tudományos

20,5

2,3

0,7

1,6

0,3

25,5

hivatalos

19,9

0,2

0,3

0,6

0,1

20,9

személyes

17,8

—

0,4

0,4

0,1

18,6

összesen

164,7

9,5

2,5

8,9

2,0

187,6

Forrás: http://corpus.nytud.hu/mnsz/bevezeto_hun.html Letöltés: 2011-02-12 19:05

A különböző nyelvváltozatok jelenléte lehetővé teszi, hogy a határontúli magyar nyelvet összevessük az anyaország nyelvével. A Magyar Nemzeti Szövegtár logikusan megszerkesztett keresőfelületét mutatja be a 3. ábra.

97

3. ábra Az MNSZ keresőfelülete

Forrás: http://corpus.nytud.hu/mnsz/secret/szovegtar_hun.html# Letöltés: 2011-02-12 19:12

Az alábbi ábrán láthatóak a találati eredmények a régió szóra, szűkítve a keresést a magyarországi nyelvváltozatra, illetve a tudományos alkorpuszra. A vizsgált korpuszban 20.535.550 szó található, amelyben 1077-szer fordul elő a régió szó lemmaként és toldalékolva. Ez azt jelenti, hogy egy millió szóban 52,45db előfordulása van. Ezt a keresést kevesebb, mint 7 másodperc alatt futtatta le a szövegtár.

98

4. ábra A régió szó találatai kétismérves szűkítéssel

Forrás: http://corpus.nytud.hu/cgi-bin/hnctest/hnc_hun.cgi 2011-02-12 19:19 A számítástechnika keresőfunkcióinak egyszerűsödése, és a két korpusz ingyenes elérése nagyban hozzájárul a nyelvészeti kutatásokhoz. A két szövegtár eredményei alapján gyakorisági számításokat lehet végezni. A szövegtárak másik előnye, hogy meg lehet határozni a keresett szó előtti és utáni szavak számát, így a szövegkörnyezet alapján következtetni lehet az adott témára. A jelen kutatáshoz összeállított korpusz egy jellemzőjében bizonyosan megegyezik az ennél sokkal terjedelmesebb szövegtárakkal: a nyelvnek, jelen esetben a regionális gazdaságtan szaknyelvének, csupán egy szeletét, egy apró mozzanatát vizsgálja. Ezért vélem úgy, hogy a megkezdett irányt folytatni kell, hiszen hosszú távon lehetséges csak eredményt elérni.

99

6. A regionális gazdaságtanban használt terminusok és terminológia elemzése L’origine e il progresso delle nostre conoscenze dipendono interamente dalla maniera con la quale ci serviamo dei segni. Condillac55

A hatodik fejezet a regionális gazdaságtan oktatása során használt szakkönyvek terminusainak elemzésével foglalkozik nyelvenkénti bontásban. A vizsgálatot az alábbi egységekre végzem el: szintagma, toldalékolás, A szóalkotás három „termékeny és gyakori megoldására” (KUGLER - TOLCSVAI-NAGY 2000 : 232) térek ki: (1) szóösszetételek, (2) szóképzés, és (3) mozaikszóalkotás. A fejezet zárásaként táblázatban közlöm a vizsgált korpusz magyar, olasz és francia nyelvű szövegeiben előforduló angol és francia terminusokat.

6. 1. A magyar nyelvű szakszöveg jellemzése

A globalizáció miatt az új koncepciók, termékek, szolgáltatások hamar elérik a magyarországi felvevőpiacot is. A hazai nyelvészek megkísérelték felvenni a versenyt az idegen szavak terjedésével (vö. MURÁTH 2005a, RÉVAY 2000, GARAI 2004), segítséget nyújtva a magyar nyelvhasználóknak például szótárak szerkesztésével,

55

http://www.realiter.net/spip.php?article665 Letöltés: 2011-04-12 03:25

100

azonban az anyanyelvi beszélők terminus választása nem mindig logikus döntés eredménye. Az idegen szavak használatának másik oka valószínűleg az, hogy a K+F tevékenység eredménye annyira gyors és annyira rövid idő alatt terjed (nem csak) Magyarországra, hogy sem szóalkotásra, sem teljesen új lexéma megalkotására nincs idő. A gazdasági szakszókincs megalkotására a leggyakoribb (1) a jelentéssűrítő szóösszetételek használata, szóteremtés, illetve szóképzés szinte elő sem fordul. A legelterjedtebb (2) –ság, -ség, -ás, -és képzők használatával jelentéssűrítés a cél (MINYA 2003 : 66). N. CSÁK (2009b : 101) a szállodaipari nyelv elemzése alapján megállapítja, hogy gyakran jelennek meg (3) angolból kölcsönzött szavak, az esetek többségében szótőként. A nyelvhasználók aztán ezeket magyar képzővel használják. A szószerkezetek túlnyomóan (4) lexéma értékű szószerkezetek vagy angol tükörfordítások. Az idegen szavakra és jövevényszókra a továbbiakban (6. 5. fejezet) hozok példákat. A fenti négy kategóriára az alábbi példákat találtam LR szakkönyvben, majd PS és AT szakkönyvek alapján párosítottam az angol és a francia megfelelőikkel, amennyiben volt ilyen. Az ekvivalencia hiánya bizonyos esetekben földrajzi, politikai és kulturális okokra vezethető vissza.

17. táblázat Példák az alapkorpuszból kivonatolt és az angol, francia nyelvű korpuszból mellérendelt szószerkezetekre KATEGÓRIA (1) jelentéssűrítő szóösszetételek (2) –ság, -ség, -ás, -és képzők

(3) angol kölcsönszavak egyszeres vagy többszörös képzéssel

HUN határhaszon tőkeérték városhierarchia határmentiség tőkemennyiség munkanélküliség externáliák tranzakciók periferiális multiplikátorral számol dinamikus agglomerációs előny

EN marginal utility capital value urban hierarchy quantity of capital unemployment externalities transactions peripheral multiplier dynamic agglomeration advantage

klaszterezés

clustering

FR utilité marginale valeur (n) des capitaux valore (n) dei capitali quantité de capitaux chômeur, -euse externalités transactions (régions) périphériques multiplicateur dynamique d’agglomération regroupement hiérarchique, partitionnement de données

101

statikus agglomerációs előny frikcionális munkanélküliség klaszterek feltörő agglomerációs település deregulációs politika expanziós diffúzió klaszteranalízis / klaszterelemzés expanziós diffúzió multiplikátor hatás multiplikátor modell multiplikátor - akcelerátor modell

(4) lexéma értékű szószerkezet, tükörfordítás

static agglomeration benefits / benefit from static agglomeration frictional unemployment clusters

deregulation policy expansion diffusion cluster analysis / clustering expansion diffusion muliplier effect multiplier modell multiplier – accelerator modell

multiplikátor elv

multiplier principle

ösztönzők EU-pénzek

incentives EU money

csúcstechnológia

advanced technology high technology

munkaintenzív termelés szennyező fizet elve tőkemegtakarító cég munkamegtakarító cég térelmélet utolérési elmélet regresszióanalízis csúcstechnika / (néhol) hightech

labour intensive production polluter pays principle

spatial theory catch-up model regression analysis hightech high technology

chômage de friction grappes industriels

effet h multiplicateur modèle h de multiplicateur modèle h de multiplicateur et d’accélérateur principe (h) du multiplicateur argent de hightech technique de pointe technologie avancée production intensive en main d'oeuvre principe pollueur-payeur

théorie de l’espace théorie du rattrapage analyse de régression technique de pointe

Forrás: saját szerkesztés a szakkönyvek alapján KURTÁN (2003 : 37-39) 1. 3. fejezetben hivatkozott besorolása alapján az alábbi példákat találtam LR forrásban (ZISKÁNÉ 2006d : 2-3):

102

18. táblázat Magyar nyelvi példák a kifejezések nyelvi szintek szerinti használatára általános köznyelv

több szakterület közös rétege

szűkebb szakterület

bérek GDP globalizáció háztartás régió regionális városi a szennyező fizet elve (jog, környezetvédelem) decentralizáció (vezetés, szervezés) externália (közgazdaságtan) fogyasztási szerkezet (közgazdaságtan, marketing) harmadik világ (közgazdaságtan, nagypolitika) hasznosság (közgazdaságtan) helyi önkormányzat (jog, nagypolitika) kereskedelmi tranzakció (külgazdaságtan) KKV (közgazdaságtan) klaszter (matematika, földrajz, ICT) közvetlen költségek (számvitel) multiplikátor (makroökonómia, matematika) periféria (szociológia, orvostan) társadalmi költségek (közgazdaságtan) változó költségek (számvitel, közgazdaságtan) elmaradott térség INTERREG globális-lokális paradoxon Lösch-javak NUTS polarizációs elmélet regionális súlypont többjellemzős region pontszerű piac

Forrás: saját szerkesztés a szakkönyvek alapján

Lássunk itt néhány példát az angol-magyar terminológiára a vizsgált korpuszból (LENGYEL – RECHNITZER (2004) és ARMSTRONG – TAYLOR 2006). A szakterületre jellemző a szintagmák használata, illetve a szóalkotásnak mind a három fajtája. A mozaikszóalkotás példáit a 6. 6. fejezetben jellemzem, a szóképzésre a 17. 103

táblázatban közlök példákat és a regionális gazdaságtanban használt magyar szóösszetételeket a Függelék 6c-ben szemléltetem. Az alábbi, 19. táblázat a magyar szakkönyvből kivonatolt idegen szavakat és jövevényszavakat tartalmazza.

19. táblázat Idegen szavak és jövevényszavak a magyar korpuszban, angol megfelelőikkel56 abszorpció

absorption

agglomeráció

agglomeration

alacsonyabban fejlett régió

low-technology region

állandó skálahozadék

constant returns to scale

asszimiláció

assimilation

backwash (elszívó) hatás

backwash effects

bázis innováció

basis innovation

bázis szektor

basis sector

belső növekedési determináns

determinants of internal growth

béta konvergencia

beta convergence

central business district (CBD)

central business district (CBD)

centrum

centre/center

Cobb-Douglas féle termelési függvény

Cobb-Douglas production function

csúcstechnológia

high technology

decentralizáció

decentralization

demográfiai alapegyenlőség

basic demographic equality

deregulációs (liberalizációs) politika

deregulation policy

dinamikus agglomerációs előny

dynamic agglomeration advantage

egy főre eső tőkemennyiség

capital per worker

frikcionális munkanélküliség

frictional unemployment

hazai bázis

national basis

időtényezővel derivál

differentiate with respect to time

kibocsátás növekedés regionális különbségei

regional disparities in the growth of output

nem bázis szektor

non-basis sector

neoklasszikus növekedési modell

neoclassical growth model

56

A kivonatolás során kigyűjtött további idegen szavak és jövevényszavak listája a Függelék 6c-ben 104

növekedés technikai haladás nélkül

growth equation with no technical change

politikai-gazdasági infrastruktúra

socio-political infrastructure

regionális egyenlőtlenség

regional disparities

regionális politika

regional policy

regresszióanalízis

regression analysis

statikus agglomerációs előny

static agglomeration advantage

társadalmi diskurzus

social discourse

térségi bázis

regional basis

városi térstruktúra (egy) város térstruktúrája

(urban) spatial structure

tőkeintenzitás

capital deepening

vállalati térségi bázis

corporate regional basis

városhierarchia

urban hierarchy

Forrás: saját szerkesztés LR és AT alapján

BARLEZIZIAN (2009 : 28-45) csoportosítását alapul véve sorolom be a szakkönyvek terminus technicusait. BARLEZIZIAN négy fő csoportba sorolja a szóalkotási folyamatot: (1) szintetikus szóképzés (formation synthétique), példa: policentrikus (modell) (2) szemantikai szóképzés (formation sémantique), példa: tanuló (régió) (3) analitikus szóképzés (formation analytique), és (4) hangutánzó szavak (onomatopées). A szemantikus szóképzés kategóriáin (szófaji átcsapás, grammatikalizáció és homonímia) belül a tanuló régiót találtam a szófaji átcsapás csoportra példaként. A harmadik és a negyedik csoportra nem vizsgáltam a magyar korpuszt. Az analitikus szóképzésre irányuló kutatás a jelenlegi vizsgálat folytatása lehetne, hiszen érdemes lenne feltérképezni, hogy milyen mennyiségben használ a regionális gazdaságtan 105

olyan szerkesztésmódokat, amelyekben a nyelvi szerepeket külön szavak fejezik ki. Hangutánzó szavak véleményem szerint nem fordulnak elő. Definíciója szerint a szóalkotási folyamat olyan morfo-szintaktikai eljárások halmaza, amelyek új egységek létrehozását teszik lehetővé, lexikai morfémák, morfok segítségével. A szintetikus szóképzésen belül négy különböző szóalkotási módot határoz meg: (1) toldalékolás; példa: preindusztriális (fejlődési szakasz) (2) szóképzés elvonással (igeszármazékok); példa: piacorientált (3) rövidítés (nyelvi ökonómia) és példa: FVR (4) szóösszetétel. példa: FN + FN (tulajdonnév +FN)

Ricardo-javak

FN + FN

népességmozgás

FN + igekötő +IGE

továbbképzett)

tőkemegtakarító (cég)

MN + FN (továbbképzett)

nagyvállalati (előny)

SZN + FN (továbbképzett)

többjellemzős (régió)

IGE + FN

(nem találtam példát)

MN + MN

tervezési-statisztikai (régió)

HAT + MN

(nem találtam példát)

MN + folyamatos melléknévi igenév

túlcsorduló (hatások)

IGE + IGE

(nem találtam példát)

HAT + HAT

(nem találtam példát)

106

A toldalékoláson belül három csoportot nevez meg: (1) prefixáció, monocentrikus (városmodell)

Példa:

immobil (tényező) (2) szuffixáció és csomóponti (régió)

Példa: (3) szóképzés elő- és utótaggal.

expanziós (hatás)

Példa:

A 6. 1. fejezet elemzése alapján az alábbiakat állapítom meg: A gazdasági szakszókincs szóalkotásra használt kategóriái alapján párhuzamot vonhatunk a regionális gazdaságtan szókincsével, vagyis a négy kategóriába besorolhatók utóbbi szószerkezetei: (1) jelentéssűrítő szóösszetételek, (2) –ság, -ség, -ás, -és képzők, (3) angol kölcsönszavak egyszeres vagy többszörös képzéssel, és (4) lexéma értékű szószerkezet, tükörfordítás A regionális gazdaságtan szószerkezeteit szemantikai megközelítésből három csoportból

veszi.

Vannak

olyan

szószerkezetek,

amelyek

csak

ezen

a

tudományterületen fordulnak elő, vannak olyanok, amelyeket egy vagy több különböző tudományterület is használ, illetve vannak olyanok, amelyek a köznyelvben is előfordulnak. Az idegen szavak és a jövevényszavak nem csak a magyar nyelvből hiányzó jelölés miatt fordulnak elő, hiszen sok esetben vannak teljes vagy részleges ekvivalensek. Bizonyos esetekben az idegen szó konnotátumában jelentéstöbbletet hordoz, ezért

107

elkerülhetetlen a használata. Alkalmanként szinonimaként használják a magyar megfelelőt. Szóalkotás szerint szóképzésre, szóösszetételre és mozaikszó-alkotásra hoztam példákat.

6. 2. Az angol nyelvű szakszöveg jellemzése

A magyar nyelvű korpusz elemzése után áttérek az angol nyelvű korpusz jellemzésére. Mint a 6. 2. fejezetben itt is BARLEZIZIAN (2009 : 28-45) csoportosítása alapján adok példákat a szakkönyv (AT) szakkifejezései közül. A BARLEZIZIAN-féle négy fő csoport alapján:

BARLEZIZIAN kategóriái

Példa

szintetikus szóképzés

mismatch (unemployment)

prefixáció

multi-region (model)

szuffixáció

(regional unemployment) disparities

szóképzés elő- és utótaggal

induced (multiplier effect)

mozaikszó

NEG

szemantikai szóképzés

learning regions

analitikus szóképzés

(nem vizsgáltam)

hangutánzó szavak

(nem vizsgáltam)

Forrás: saját szerkesztés BARLEZIZIAN besorolása és AT alapján A szemantikus szóképzés kategóriáin (szófaji átcsapás, grammatikalizáció és homonímia) belül a learning regions szószerkezetet találtam a szófaji átcsapás csoportra példaként. A harmadik és a negyedik csoportra nem vizsgáltam a magyar 108

korpuszt. Az analitikus szóképzésre irányuló kutatás a jelenlegi vizsgálat folytatása lehetne, hiszen érdemes lenne feltérképezni, hogy milyen mennyiségben használ a regionális gazdaságtan olyan szerkesztésmódokat, amelyekben a nyelvi szerepeket külön szavak fejezik ki. Hangutánzó szavak véleményem szerint nem fordulnak elő.

A region lemma az alábbi alakokban fordul elő ARMSTRONG és TAYLOR könyvében: (1) corporate regional basis (2) low-technology region (3) regional (4) regional basis (5) regional core (6) regional disparities (7) regional policy (8) regional worlds (9) regionalism (10) regionalization/regionalisation (11) region-specific assets (12) subregion

Az urban szó az alábbi szókapcsolatokban található meg: (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

(national) urban hierarchies global urban regions urban economy urban environment urban planning and development urban regions urbanization economies urbanize

A rural szó az alábbi jelzős szerkezetekben fordul elő: (1) rural amenities (2) rural areas (3) rural community (4) rural development (5) rural development measures (6) rural development policy (7) rural development programmes (8) rural economy/economies (9) rural regions (10) wider rural perspective

109

Az elemzett szövegekben számos szakkifejezés és fogalom található, amelyek kizárólag olyan kommunikációs helyzetekben fordulnak elő, amelyekben csak a regionális gazdaságtan témáit érintik. (ABLONCZYNÉ – ZISKÁNÉ 2007 : 5) (1) backwash effects (2) basis innovation (3) basis sector (4) catch-up model (5) corporate regional basis (6) dynamic agglomeration advantage (7) reagglomeration (8) regional basis (9) regional disparities (10) spatial social inequalities (11) static agglomeration advantage

Ahogy már az előzőekben említettem (4. 1. fejezet), a tudományág interdiszciplináris jellegéből fakadóan számos olyan kifejezést is használnak, amelyek más tudományágakban is előfordulnak. Nincs jelentésmódosulás az alábbiakban felsorolt kifejezések esetén.

(1) absorption (2) agglomeration (3) assimilation (4) capital deepening (5) capital equipment (6) capital per worker (7) Cobb-Douglas production function (8) constant returns to scale (9) decentralization (10) diminishing marginal returns (11) high technology (12) incentives (13) income distribution (14) localization (15) regression analysis (16) share of labor (17) spinoffs

A 6. 1. fejezet elemzése alapján az alábbiakat állapítom meg: 110

A gazdasági szakszókincs szóalkotásra használt kategóriái alapján párhuzamot vonhatunk a regionális gazdaságtan szókincsével, vagyis a négy kategóriába besorolhatók utóbbi szószerkezetei: (1) jelentéssűrítő szóösszetételek, (2) –ság, -ség, -ás, -és képzők, (3) angol kölcsönszavak egyszeres vagy többszörös képzéssel, és (4) lexéma értékű szószerkezet, tükörfordítás A regionális gazdaságtan szószerkezeteit szemantikai megközelítésből három csoportból

veszi.

Vannak

olyan

szószerkezetek,

amelyek

csak

ezen

a

tudományterületen fordulnak elő, vannak olyanok, amelyeket egy vagy több különböző tudományterület is használ, illetve vannak olyanok, amelyek a köznyelvben is előfordulnak. Az idegen szavak és a jövevényszavak nem csak a magyar nyelvből hiányzó jelölés miatt fordulnak elő, hiszen sok esetben vannak teljes vagy részleges ekvivalensek. Bizonyos esetekben az idegen szó konnotátumában jelentéstöbbletet hordoz, ezért elkerülhetetlen a használata, történetesen szinonimaként használják őket. Szóalkotás szerint szóképzésre, szóösszetételre és mozaikszó-alkotásra hoztam példát.

6. 3. A francia nyelvű szakszöveg jellemzése

A POLÈSE - SHEARMUR korpusz is tartalmaz olyan kifejezéseket, amelyek nem kizárólag a regionális gazdaságtan szaknyelvéhez kapcsolódnak, hanem a (1) köznyelvben vagy (2) más tudományágakban is használatosak.

111

Ez a csoportosítás a francia nyelvben is a tudományág interdiszciplináris jellegének következménye. Az alábbi felsorolásban a korpuszból gyűjtött terminusokat rendezem sorba nem előfordulási, hanem ABC sorrendben, illetve közvetlenül mellette azt a (tudomány)területet, amelyben még előfordulnak. (ZISKÁNÉ 2006e : 4)

más tudományterületen is

köznyelv

18. táblázat A köznyelvben és más tudományterületen is megtalálható szavak

imposer une taxe les ménages mondialisation/globalisation PIB (Produit intérieur brut) région salaire(s) urbain, -e collectivité locale/municipalité coûts directs et calculables coûts sociaux coûts variables decentralisation equation multiplicateur PED (Pays en voie de développement) PME (Petites et moyennes entreprises) pollueur-payeur structures de consommation taux de fécondité transactions commercials utilité

jog, politika számvitel szociológia számvitel vezetés, szervezés matematika matematika közgazdaságtan, politika közgazdaságtan jog, környezetvédelem marketing szociológia külgazdaságtan, külkereskedelem közgazdaságtan, mikró-, makróökonómia

Forrás: saját gyűjtés a francia nyelvű korpuszból A KURTÁN (2003 : 155) által meghatározott, már említett besorolás harmadik csoportjába az a szakszókészlet kerül, amely kimondottan az adott szakmára jellemző. Ez vagy azt jelenti, hogy nem is fordul elő más tudományterületen, vagy megváltozott jelentéssel alkalmazzák. példa: (1) conccurence interurbaine; (2) concurrence spatiale; (3) coûts d’interaction spatiale / friction de l’espace57; (4) défi urbain; (5) dichotomie urbain-rural; (6) filiére industrielle localisée (cluster); 57

coûts économiques qu’impose la distance 112

(7) gain régional de productivité; (8) PDR (Propension à dépenser dans la région).

Ahogyan azt már korábban említettem, a szaknyelvből gyakran kerülnek át szavak a köznyelvbe bizonyos idő elteltével, például az írott sajtó révén, amelyek azonban nehezen érthetőek a nem szakember számára (ZISKÁNÉ 2006e): példa: (1)région; (2)régionalité; (3)développement communautaire. Annak ellenére, hogy a franciák híresek arról, hogy védik anyanyelvüket58, a szakterületen elkerülhetetlen bizonyos fogalmak idegen szóval történő jelölése. A fent említett példák közül az „edge-cities” öt helyen fordul elő a PS korpuszban (268, 273, 274, 310, 329). A szakszókincs az idegen szavak használata folytán is bővül. Három csoportba sorolhatjuk az idegen szavakat elterjedésük alapján: (1) amikor az anyanyelvi kifejezés teljesen hiányzik: innováció, ; (2) amikor az anyanyelvi kifejezés csak részben egyezik fogalmi szempontból: és (3) amikor a nyelvhasználó „nyelvi sznobizmus” miatt túlzott mértékben kezdi használni az idegen szavakat. A région szó szószerkezetei: példa: (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) 58

commerce interrégionale; comptabilité régionale; développement régional; économie régionale; efficacité des politiques régionales; efficacité des primes régionales; équilibre interrégionale;

http://www.academie-francaise.fr/role/index.html Letöltés: 113

(8) (9) (10) (11)

équité interrégionale; facteurs de divergence régionale; interrégionale; modèles d’ajustement régional.

Az urbain, -e lemma különböző alakjai és szószerkezetei: példa: (1) concentration urbaine, (2) congestion urbaine, (3) coûts de l’urbanisation, (4) croissance urbaine, (5) écologie urbaine, (6) économie d’urbanisation. (7) économie urbaine, (8) espace urbain, (9) étalement urbain, (10) suburbanisation, (11) taille urbaine, (12) taux d’urbanisation.

NM + ADJ. NF + ADJ. NPl + NF (birtokviszony) NF + ADJ. NF + ADJ. NF + NF (birtokviszony) NF + ADJ. NM + ADJ. NM + ADJ. PREF + NF NF + ADJ. NM + NF (birtokviszony)

Az espace szót az alábbi alakban találtam meg a korpuszban: példa: (1) concurrence spatiale, (2) économie spatiale (3) espace à bureaux, (4) espace d'intervention (5) espace géographique, (6) espace géométrique (7) espace mathématique (8) espace réel (9) espace résidentiel (10) espace résidentiel, (11) espace social (12) espace terrestre (13) espace théorique (14) espace vécu (15) espaces verts (16) friction de l'espace 114

(17) (18) (19) (20)

industrie aérospatiale interaction spatiale organisation spatiale et économique transfert spatial de la demande.

A local lexéma szószerkezetei, illetve képzett alakjai: példa: (1) autonomie locale, (2) collectivités locales, (3) demande locale, (4) développement local, (5) économie de localisation, (6) efficacité de l’aide locale, (7) entrepreneurship local, (8) financement des collectivités locales. (9) localisation dans l’espace national, (10) localisation dans l’espace urbain, (11) localisation, (12) politiques de développement locale, (13) sociétés locales d’investissement. A centre lexéma szóösszetételei, derivátumai: példa: (1) CBD, (2) centralisation (3) centralité géographique, (4) centralité, (5) centre des affaires, (6) centre géographique, (7) centre, (8) centre-périphérie, (9) centre-ville linéaire, (10) centre-ville, (11) concentration (12) décentralisation décisionnelle (13) économie d’agglomération, (14) fonctions centrales, (15) lieux centraux, (16) revalorisation du centre. 115

A francia nyelvben POUGENS szerint az alábbi fosztóképzőket talaljuk meg: dis-, in-, ir-, im–, il-, a-, an-, anti-, de-, des-, dé-, dés-. Az alábbiakban közlöm példáimat a fosztóképzős szavakra. példa: (1) activités de base/activités (non)basiques, (2) ajustement, (3) courbe d’indifférence, (4) décentralisation décisionnelle, (5) décentralisation, (6) défaillance du marché, (7) déséconomies d’agglomération, (8) déséconomies externes, (9) déséconomies, (10) désindustrialisation, (11) détournement du commerce, (12) développement inégale, (13) effets de débordement du savoir, (14) émigrations, (15) facteurs intangibles. (16) immobilier, (17) inélasticités de l’offre.

„A prefixum egy olyan elem, amit a szó elejére rakunk és módosítja a jelentést. Példa: refaire A prefixum közvetlenül kapcsolódhat a szóhoz, példa: refaire vagy kötőjellel. Példa: outre-Rhin.”59

59

A szerző fordítása. Eredetiben: „Le préfixe est un élément qui se place devant un mot et qui en modifie le sens. Exemple: refaire Le préfixe peut être joint directement au nom Exemple :refaire ou à l'aide d'un trait d'union. Exemple : outre-Rhin” (http://www.french.ch/Prefixe_definition.html) 116

A francia nyelvben az alábbi prefixumok léteznek60. Az összetett szavakat vagy kötőjellel, vagy anélkül írják helyesen. A: abat/accroche/demi/aéro/amphi/anti/appuie/après/archi/arrière/art/au/auto/avant/ B : bateau/bi/bio/bloc/brise/brûle/ C:café/carton/casse/chasse/ci/clair/compte/contre/coupe/court/couvre/crève/croque/co / D: dame/de/décret/demi/dent/député/dernier/derrière/devant/doit/doux/ E: eau/électro/emporte/en/entre/équi/essuie/état/eux/ex/extra/extrême/ I: ici/ J: je/juke/jusqu'au L: laissé/laissez/laisser/langue/lapis/lave/lèche/lèse/libre/lie/lieu/living/lock/loi/long/ M: Mail/Mal/marche/mi/ H: homme/hydro/hygro/hyper/hypo/ O: outre/oxy/ P: pluri/post/pré/pseudo/psycho/ S: semi/social/socio/super/supra/ T: trans/ U: ultra/ Prefixumokra, prefixoidokra az alábbi példákat kivonatoltam: példa: (1) demande intermédiaire, (2) environnement biophysique, (3) interrégionale, (4) revalorisation du centre, (5) suburbanisation. Annak ellenére, hogy számos szaknyelv kutató megállapítja, hogy nincs szinonimia, néhány mégis előfordul a francia nyelvű korpuszban. CZÉKMÁN nemrégiben (2010 : 72) igazolta, hogy „mind a német, mind a magyar matematikai szaknyelvben előfordulnak szinonim és poliszém szóalakok, és nem teljesülnek azok az elvárások, 60

http://www.french.ch/Prefixes_et_mots_composes.html Letöltés: 117

amelyek szerint a szaknyelveket a monoszémia jellezné.” A szinonima fogalma a le Petit Larousse (1993 : 981) szerint így szól: két vagy több azonos nyelvtani fuknciójú szókat nevezünk szinonimáknak, amelyeknek jelentésük hasonló vagy nagyon közeli. példa: (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

activités de base / activités (non)basiques / base économique; autonomie locale / collectivités/décentralisation; croissance urbaine / urbanisation; développement local / développement régional; écologie urbaine / humaine; économie d’urbanisation / économie d’agglomération, entrepreneurship / esprit d’entreprise; exode rural / migrations; fonctions centrales / centralité.

Az alábbi mozaikszavakat a francia nyelvű korpuszból kivonatoltam: példa: (1) NTIC (2) PDR (3) PED (4) PME (5) OLD (6) CBD.

6. 4. Olasz kifejezések jelenléte a korpuszban

Az olasz nyelvű szakkönyvben az alábbi szószerkezeteket találtam az area, base, città, crescita regionale, innovazione, località centrali és spazio szavakkal.

19. táblázat Kivonat az olasz szószerkezetek közül hét szóval Lemma aree

Szószerkezet 1. ~ di mercato

base

~ d'esportazione

città

reti di ~

Szószerkezet 2. Szószerkezet 3. ~ di produzione sistemi di ~

Szószerkezet 4.

teoria della ~

118

monocentrica, 73, 77, 86, 95 crescita regionale innovazion e località centrali spazio

teorie della ~

modelli di ~

~ di processo modello delle ~/teoria delle ~ ~ diversificatostilizzato

~ di prodotto

diffusione della ~

~ diversificatorelazionale

~fisico-metrico

~ uniforme-astratto

Forrás: saját szerkesztés RC alapján A Capello-könyv számos angol kifejezést használ, illetve egy francia kifejezést, amelyeket az alábbiakban felsorolok: (1) boundary rent curve; (2) commercio intra-industry /orizzontale; (3) import-substitution; (4) learning regions; (5) milieu innovateur; (6) new urban economics; (7) shift-share (analisi); (8) spillovers di conoscenza; (9) spillovers tecnologici.

A new urban economics szinonimájaként a nuova geografia urbana szószerkezetet adja meg. Ebből arra következtethetünk, hogy más-más tudományterület képezi a regionális gazdaságtan elméleti és gyakorlati hátterét országtól függően.

6. 5. Angol kifejezések jelenléte a korpuszban

A szövegelemzés alapján kiderült, hogy mindhárom, nem angol nyelven írt könyvben használnak más nyelvből átvett terminusokat. A 6. 1. fejezetben található 19. táblázatban már bemutattam a magyar nyelvű szakkönyvből kivonatolt idegen szavakat. Az alábbi, 20. táblázat, további példákat tartalmaz. 20. táblázat Angol és francia szószerkezetek jelenléte a szakkönyvekben

119

RC

GB

boundary rent curve differential shift hub import substitution intra-industry learning regions new urban economics proportional shift shift-share spillovers

FR

milieu innovateur

PS

GB

LR

GB

CBD (Central Business District) edge-cities knowledge spillovers land rent neighborhood effects opportunity cost scale economies spatial friction trickl-down effects CBD (Central Business District) FOB61 high-tech Newsletter of the RSAI Papers in Regional Science

Forrás: saját szerkesztés a szakkönyvek egyedi kivonatolása alapján

6. 5. Mozaikszavak előfordulása

Már említettem a 4. fejezetben, hogy a szakmai szöveg megértéséhez tárgyi tudásra is szükség van. Ennek kiváló példája a mozaikszavak használata, ugyanis sokszor jelentésmódosító tulajdonságuk van. A mozaikszavak létrejöttének oka a nyelvi 61

Incoterms, free on board

120

ökonomizmus, vagyis a rövidítési szándék, a gyakorlatban vizsont nem kompetens személy számára megnehezíti az értést. A 21. táblázat fontos betűszókat tartalmaz.

21. táblázat Az alapkorpuszból egyéni kivonatolással gyűjtött betűszók, amelyek csak a regionális tudomány szaknyelvében fordulnak elő MOZAIKSZÓ BRC

CBD DATAR EGCC EGTC ERDF FVR INTERREG III (2000-2006) ISPA MTA-RKK NYUTI NUTS PANAC PHARE ROP RSAI SAPARD TÉT

JELENTÉSE ajánlati bérleti díj függvény, bid rent curve, bid rent function, rent-offer curve Central Business District; az üzleti szolgáltatásoknak helyet adó városközpont; városközpont Délégation à l’Aménagement du Territoire et à l’action Régionale European Grouping of Cross-border Cooperation European Grouping of Territorial Cooperation European Regional Development Fund Falu Város Régió The name of the initiative designed to strengthen economic and social cohesion throughout the EU, by fostering the balanced development of the continent through cross-border, transnational and interregional cooperation.62 Instrument for Structural Policies for Pre-Accession Magyar Tudományos Akadémia, Regionális Kutatások Központja, Nyugatmagyarországi Tudományos Intézet Common classification of territorial units for statistical purposes63 Pannon Autóipari Klaszter Pologne, Hongrie Aide à la Reconstruction Économique Regionális Fejlesztési Operatív Programok Regional Science Association International Special Action Programme for Pre-Accession Aid for Agricultural and Rural Development Tér és Társadalom

Forrás: saját szerkesztés az alapkorpusz egyéni kivonatolása alapján

Természetesen multidiszciplináris okokból más (közgazdaságtudományi) területen is használják

némelyik

mozaikszót:

közgazdaságtan,

földrajz,

szociológia

és

politikatudomány, a regionalitáshoz fűződő szoros szemantikai kapcsolat viszont 62 63

europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/g24204.htm (2007-11-03) Europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/g24218.htm (2007-11-03) 121

fennáll. A 21. táblázat az alapkorpuszban fellelt elemek válogatását tartalmazza. Az angol nyelvű szakszövegekben az is előfordul, hogy a mozaikszót melléknevesítik, például „EU budget”, „non-EU”. Ily módon a szó nyelvtani kategóriája megváltozik (ABLONCZYNÉ - ZISKÁNÉ 2007). A melléknevesítés (adjectivation) a szóalkotás egyik módja. Ezzel párhuzamosan BARLEZIZIAN (2009 : 42-45) két másik kategóriát is megkülönböztet a szófaji átcsapás (dérivation impropre) kategóriáján belül, amely a szemantikai szóalkotások (formation sémantique) közé tartozik. A főnevesítés (substantivation) a leggyakoribb technika, amely a francia nyelvben a névelő segítségével alakít át diskurzus elemeket, szószerkezeteket vagy akár egy teljes tagmondatot főnévvé. A határozószó képzés (adverbialisation) során a mellékneveket határózószóvá alakítjuk. A fenti két példa a mellélnevesítésre a magyar nyelvben is előfordul, vagy kötőjellel, vagy kötőjel nélkül írják EU költségvetés, EU-költségvetés. A mozaikszavak használata során szóösszetételt és toldalékolést is találtam. Példáim a mozaikszavak szóösszetételeire: (1) BRC-függvény (TÉT XVI. évf. 2002/3. 1-26.; LR 348-366.), (2) a lakossági szolgáltatások BRC-függvénye (LR 360-361), (3) hasonló BRC-függvények vannak (LR 361), (4) BRC-függvényeik a legmeredekebbek (LR 360), (5) ahol a BRC-függvénye érinti (LR 357) (6) aggregált BRC-függvényét (LR 357) (7) az összes háztartás BRC-függvényeinek burkológörbéjét (LR 357) (8) NUTS-rendszer

Példáim a mozaikszavak toldalékolására: CBD-ben levő iroda (LR 360.) CBD-nek szokás nevezni (LR 355)

Az eddigiekben olyan mozaikszavakat mutattam be, amelyek a regionális gazdaságtanhoz szorosan kötődnek. A 22. táblázatban azokat a betűszókat mutatom 122

be, amelyek nem csak a regionális gazdaságtanban fordulnak elő, hanem más tudományterület, iletve a köznyelv is használja őket. 22. táblázat Az alapkorpuszból egyéni kivonatolással gyűjtött betűszók, melyek más tudományágakban is megtalálhatóak MOZAIKSZÓ BEPG EAGGF EBRD

JELENTÉS Broad Economic Policy Guidelines European Agricultural Guidance and Guarantee Fund European Bank for Reconstruction and Development

EEA

European Economic Area

EES

European Employment Strategy

EIB

European Investment Bank

EMU

Economic and Monetary Union

ESF

European Social Fund

GDP

Gross Domestic Product

GNI

Gross National Income

GNP

Gross National Product

ICT

Information and communication technologies

IRR

Inside Rate of Return

non-EU (adj.) NPV

outside the EU, (goods/services) coming from outside the EU (cf. meaning before and after 2004) Net Present Value

R&TD

Research and technological development

SMEs

Small and Medium-Sized Enterprises

SWOT

Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats

TC

total cost összes (termelési) költség

Forrás: saját szerkesztés a négy szakkönyv alapján A mozaikszók használata során a szövegkörnyezet figyelembevétele rendkívül fontos. Az alábbi két betűszó nem csak a regionalitással hozható kapcsolatba: RSAI (Regional Science Association International, the Royal Society of Antiquaries of Ireland) és ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession, International Society for the Performing Arts). 123

A mozaikszók, illetve szóösszetételek funkciója, hogy lerövidítsék mind időben, mind helyben az írott vagy a szóbeli közlés tartamát. Ebben a funkciójukban azonban nehézségeket is rejtenek, hiszen a nem kompetens nyelvhasználó nem érti meg a közlést. A hatodik fejezetben nyelvenként elemeztem a szakszövegeket. A 6. 1. fejezetben a magyar nyelvű korpusz szószerkezeteit rangsoroltam BARLEZIZIAN (2009 : 28-45) besorolása alapján. A 6. 2. fejezetben az angol nyelvű szakszöveget jellemeztem, szintén BARLEZIZIAN (2009 : 28-45) rangsora alapján, majd a region, az urban a rural szavak szószerkezeteit mutattam be. További példákat mutattam be a kizárólag szakmai beszélők között elhangzó szószerkezetek közül. A fejezetet olyan szószerkezetek bemutatásával zártam, amelyek más tudományterületeken is előfordulnak, ugyanazzal a jelentéstartalommal, tehát nincs jelentésmódosulás. A 6. 3. fejezetben a francia szakszöveg feldolgozásának eredményeit közöltem. Csoportosítottam a köznyelvben és más tudományterületen is használatos szószerkezeteket, lexémákat. Ezek után olyan példákat hoztam, amelyek vagy csak a regionális gazdaságtan területén fordulnak elő, vagy az adott szövegkörnyezettel jelentésmódosulás adódik. Az ezután következő példáim rámutattak, hogy vannak olyan kifejezések, amelyek használatosak ugyan a köznyelvben, miután átmentek a szaknyelvből, ugyanakkor a jelölő nem ugyanazt a jelöltet testesíti meg a kompetencia mértékétől függően. Hat kulcsfontosságú fogalom (région, urbain, -e, espace, local, -e és centre) szószerkezeteit mutattam be, mielőtt áttértem volna a fosztóképzők, a prefixumok, illetve a prefixoidok tárgyalására. Az alfejezetet szinonimák és mozaikszavak bemutatásával zártam.

124

7. KONKLÚZIÓ "We don't even know what skills may be needed in the years ahead. That is why we must train our young people in the fundamental fields of knowledge, and equip them to understand and cope with change. That is why we must give them the critical qualities of mind and durable qualities of character that will serve them in circumstances we cannot now even predict." John Gardner64

7. 1. A kutatás eredménye, haszna a társadalom számára, új és újszerű megállapítások

A kutatás igazolta, hogy a regionális gazdaságtan témájú vizsgált szövegek tartalmaznak olyan terminusokat, amelyek a köznyelvtől megkülönböztetett jelentést hordoznak, éppen ezért a nyelvhasználatot specifikus jegyek jellemzik. Személyes intuíció és kézi kivonatolás technikájával összegyűjtöttem azokat a terminusokat, szószerkezeteket és mozaikszavakat, amelyek a szakma alapos ismeretéhez nélkülözhetetlenek. Az idegen nyelvi kifejezések egymásnak való megfeleltetése egy leendő szakszótár elkészítésének csíráját jelenti.

7. 2. A hipotézisek igazolása

A vizsgálat során azt kívántuk bizonyítani, hogy a regionális gazdaságtan nyelvhasználatát specifikus nyelvi tulajdonságok jellemzik, amelyek az új szaktudományos eredményekből adódnak. H1 / a, A regionális gazdaságtan más nevén a térgazdaságtan (spatial economics, économie spatiale, economia spaziale) mint önálló tudomány olyan szaknyelvvel rendelkezik, amely besorolható a különálló szaknyelv kategóriába. Szókincsének

64

http://www.pbs.org/johngardner/chapters/3.html Letöltés: 2011-03-05 11:31 125

magját a közgazdaságtan, azon belül is főként a mikró- és makróökonómia szókincséből meríti, azonban jelentős mennyiségben használja a földrajz- és a szociológia tudomány kifejezéseit is, illetve kismértékben a műszaki- és a politikatudomány terminusait. A helyes szakmai nyelvhasználathoz több szakma ismeretére, összetett tárgyi tudásra van szükség. H1/a, Bebizonyosodott, hogy a földrajz, a politikatudomány és a közgazdaságtan területén használatos szakkifejezések közül számosat

használ a regionális

gazdaságtan. H1 / b, Az az anyanyelvi beszélő, akinek nincs kapcsolata a tudományággal, nem képes feldolgozni a témakörben írott szakkönyveket, cikkeket, törvényeket; esetlegesen félreérti az olvasottakat. Ezt a hipotézist részben látom igazoltnak. Mivel a regionális gazdaságtan alapjául szolgáló tudományterületekből ismert terminusok segítik a megértést, a különböző területen szerzett ismeretek kiegészítik egymást. Vélelmezhetően nagyob korpusz alapján ettől különböző eredmény is születhet. H2: A szóban forgó tudományterület veszélyeztetett az idegen szavak – főként az angol kifejezések- inváziója miatt. A vizsgálat feltérképezte azokat a terminusokat, amelyek idegen szókként vagy jövevényszóként élnek az angol, a francia, a magyar és az olasz nyelvben a vizsgált korpusz alapján. Bebizonyosodott, hogy annak ellenére, hogy a nyelvhasználók többsége az idegen szók használatát részesíti előnyben, a létező anyanyelvi ekvivalensek szinonimaként élnek. H3: A különböző földrajzi, politikai és gazdasági berendezkedés miatt a terminológiai rendszerek nyelvenként eltérnek. Már a tudományterület elnevezésében tetten érhető a különbség, hiszen az elnevezések utalnak azokra a területekre, ahonnan a regionális gazdaságtan kiindult, ahonnan az alap axiómák származnak. A másik különbséget a szakkönyvek katalógusrendszerének és a terminológiai munkában használatos összefoglalóinak összevetése alapján mutattam be. 126

7. 3. A kutatás új tudományos eredményei (tézispontok)

– A regionális gazdaságtannak specifikus nyelvhasználata van, amely tartalmaz egyedi, illetve néhány más tudományággal közös elemeket. – A francia és az olasz nyelvhasználók nem kerülik jobban az idegen szók használatát, mint a magyar nyelvhasználók, az ekvivalenseket szinonimaként használják. – A regionális gazdaságtan terminusai, témái attól is függnek, hogy milyen nyelven folyik a diskurzus.

7. 4. A kutatás további lehetőségei

Úgy vélem, hogy érdemes folytatni a vizsgálatot. (1) Érdemes

lenne

a

kutatás

korpuszelemeit

kibővíteni,

a

regionális

politika/tudomány egészét vizsgálni, nemcsak írott, hanem beszélt nyelvi korpusz alapján is. (2) Az eddig feldolgozott korpusz egyéb megközelítésbeli elemzése újabb eredményekre vezetne. A vizsgálat szemantikai és pragmatikai szintre történő kiterjesztése új következtetések levonását eredményezné. (3) Mivel időbeli korlát is szerepelt a korpuszelemek kiválasztását illetően, hasznos lenne egy diakrón vizsgálatban feltárni, hogy a tudományterület fejlődése során keletkezett kifejezések milyen hosszú ideig maradnak meg a nyelvben, milyen más területen jelennek meg, illetve kiszorítják-e a magyar szakszavakat. Mivel a korpusznyelvészet alapelve a „minél nagyobb, annál jobb” (SZIRMAI 2005 : 46), ezért a korpusz folyamatos bővítése a cél.

127

(4) Érdemesnek tartom lexikológiai szempontból is elemezni a kibővített korpuszt és létrehozni a regionális tudomány magyar értelmező, és két- vagy többnyelvű kéziszótárát. Ezt a célkitűzést FÓRIS véleménye alapján fogalmaztam meg, aki úgy véli, hogy „az egyes szakterületek terminusait és a hozzájuk tartozó fogalmakat tartalmazó szótárak (glosszáriumok, lexikonok, enciklopédiák, elektronikus adatbázisok)” (2007 : 63) vagy teljes egészében hiányoznak, vagy a terminusok jelentésének magyarázata sok helyütt pontatlan. (5) Külön kutatási irányt képviselhetne az Európai Unió regionalitáshoz fűződő dokumentumainak

(törvények,

előírások,

ajánlások,

jegyzőkönyvek,

emlékeztetők) elemzése is a terminushasználat és a különböző nyelvhasználati szintek feltérképezése céljából. (6) A jövőbeli kutatás részfeladata lehetne megállapítani, hogy a francia nyelv, illetve az Európai Unió jelenléte (törvények, előírások, ajánlások) mekkora és milyen szintű befolyással van a regionális gazdaságtan és/vagy a regionális tudomány nyelvhasználatára. A további kutatás eredménye nem csak az alkalmazott nyelvészet számára hozna újat. Hasznos lenne a regionális tudomány felsőfokú oktatásában, a szakterületen dolgozók munkájában, és az EU tevékenysége során használt terminusok pontosításában, szabványosításában is.

128

BIBLIOGRÁFIA

AARTS, Jan – MEIJS, Willem. 1984. (szerk.) Corpus Linguistics: Recent Developments int he Use of Computer Corpora in English Language Research. Rodopi, Amsterdam ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2000a. Influssi inglesi nel linguaggio economicoborsistico-commerciale in Italia. Doktori (PhD) disszertáció, Pécs. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2000b. Jövevényszavak a mai olasz nyelvben: Veszély vagy esély. In: TASSONI Luigi, FÓRIS Ágota (szerk.) Olasz nyelvi tanulmányok az alkalmazott nyelvészet témaköréből, Pécs: Iskolakultúra, Iskolakultúra könyvek 5, 11-24. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2001. Economia globale – cultura globale – lingua globale. In: Nuova Corvina, Rivista di Italianistica. 9. szám, Istituto Italiano di Cultura per l’Ungheria. Budapest, 160-171. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2002. A gazdasági szaknyelv sajátosságai. In: FÖLDES Csaba (szerk.) MMI. Annuum tempus linguarumEuropae. Scripta Philologica Pannoniensis. Veszprém. MTA-VEAB. 3-11. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2003. Az angol nyelv jelenléte az olasz gazdasági, tőzsdei és kereskedelmi szaknyelvben. In: TOMPOS Anikó – BAKONYI István (szerk.): Győri Nyelvi Mozaik I. Palatia Nyomda, Győr, 73-91. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2004a. Lingua ed economia: quando una scienza diventa affare. In: Ambra, IV. évfolyam, 4. szám, Szombathely, 6-17. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2004b. Prestiti non adattati nel linguaggio economico. In: SCIACOVELLI, A.(szerk.) Per seguir virtuate e canoscenza, Savaria-Szombathely, 9-49.

129

ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2005. Gazdaság és nyelv kapcsolata, avagy a gazdasági szaknyelvi kommunikáció jelene és jövője. In: SOLT Katalin et al. (szerk.) Ünnepi dolgozatok. Győr: Széchenyi István Egyetem. 61-68. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2006a. Gazdaság és nyelv. Lexikográfia és terminológia kézikönyvek 2. Lexikográfia Kiadó, Pécs. habilitációs monográfia ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2006b. Változó gazdaság - változó szaknyelvi kommunikáció? In: GECSŐ T. (szerk.) Nyelvi kompetencia - Kommunikatív kompetencia. Segédkönyvek a Nyelvészet tanulmányozásához. 58. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 9-15. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2006c. The Influence of English as a Global Language over the Vocabulary of Business Communication in Italian. RAMALLO, Fernando - LORENZO, Anxo - RODRIGUEZ - YÁÑEZ Xon Paulo (szerz.) Discourse and Enterprise. Communication, Business, Management and other Professional Fields. LINCOM Studies in Pragmatics. LINCOM Europa. 191-201. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2006d. La comunicazione in economia. In: ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia - MIHALOVICS Árpád (szerk.) Linguaggi settoriali. Veszprém: VEAB. 78-85. ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia – ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2007. Regional Economics' Terminology from the Economist's and the Linguist's Points of View. Konferencia előadás. A konferencia címe: Current Trends in Terminology. International Conference on Terminology Szombathely, 2007. november 9-10. ADAMO, Giovanni. La terminologia tecnico-scientifica in lingua italiana. Alcune osservazioni sulla terminologia dell’informatica. In: ZINGLÉ, Henri (szerk.) Réflections méthodologiques sur le travail en terminologie et en terminotiquedans les langues latines. Réseau Panlatin de Terminologie és Laboratoire d’Ingénierie Linguistique

et

de

Linguistique

Appliquée

http://www.realiter.net/spip.php?article665 Letöltés: 2011-04-12 03:25

130

Akadémiai Kiadó internetes szótára 2010-2011. Angol – magyar, magyar - angol nagyszótár, francia – magyar, magyar – francia szótár, olasz – magyar, magyar – olasz szótár, angol – magyar műszaki szótár, idegen szavak és kifejezések szótára. http://szotar.net/ Letöltés: folyamatos Amazon.com

honlapja,

könyvismertető.

http://www.amazon.com/Regional-

Economics-Policy-Harvey-Armstrong/dp/0860030660 Letöltés: 2010-08-01 03:12 ARMAND Colin honlapja http://www.armand-colin.com/revue/15/ Letöltés ideje: 2009-09-3 21:23 ARMSTRONG, Harvey – TAYLOR, Jim 2000. Regional Economics and Policy. 3/E. Blackwell Publishing. Malden B. KOVÁCS Mária 1999. A funkcióigés szerkezetek a jogi szaknyelvben. In: Magyar Nyelvőr. 123. évf. 4. szám. 1999. október – december, 388-394. B. PAPP Eszter 2006. Néhány színnév terminológiai vizsgálata. In: Fóris – Pusztay (szerk.). Utak a terminológiához. 7-25. B. PAPP Eszter 2007. Színnevek mint terminusok az esküvői divatlapokban. In: Pusztay János (szerk.) A magyar mint veszélyeztetett nyelv. Szombathely, BDF, 65-77 BABBIE, Earl 2003. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest BAJNÓCZI Beatrix - HAAVISTO Kirsi 2004. Angol-magyar, magyar-angol gazdasági szótár. Grimm Kiadó, Szeged BAKÓ Béla 2009. Nyelv és politika közt: Prof. Dr. PUSZTAY Jánossal Bakó Béla beszélget. Létrehozta: Bakó Béla Létrehozva: 2009. május 15. péntek - 11:21: http://www.ujreformkor.hu Letöltés: 2010-03-15 23:45 BAKOS, Ferenc (szerk.) 2002. Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest 131

BALOGH József 2009. A francia politikai és diplomáciai nyelvhasználat. Diskurzuselemzés: Jacques Chirac francia köztársasági elnök beszédeinek (19952007) nyelvészeti elemzése. In: Scientia Pannonica. 2009.01.30. 1. évf. 2. szám, http://scipa.unipannon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=40&Itemid=29 Letöltés: 2009-03-15 22:40 BAŃCZEROWSKI Janusz 2003. A szaknyelvek szerepe a civilizációs fejlődésben. In:

Magyar

Nyelvőr.

127.

évf.

3.

sz.

2003.

július

–

szeptember.

http://nyelvor.c3.hu/period/1273/127302.pdf Letöltés: 2009-12-12 15:45 BARLEZIZIAN, Aram 2009. Précis de lexicologie du français moderne. Université Linguistique d’Etat V. Brioussov d’Erevan, Erevan www.brusov.am/docs/Francnkaragrer/lexicologie.doc Letöltés: 2011-04-01 02:14 BEAUGRANDE, Robert de 1989. Special Purpose Language and Linguistic Theory. In: ALSED-LSP Newsletter. 10. évf. 2. szám, 2-10. BEAUGRANDE, Robert de 1994. Consultations, Conferences, and Proceedings: Their Role as Discourse Transactions. Elhangzott: First International Conference on Literature, Linguistics and Translation at Yarmouk University, April 4-7, 1994. április 4-7. http://www.beaugrande.com/internationalconferences.htm Letöltés: 2011-02-23 08:59 BELÁK Erzsébet 2006. Szóalkotástan az orvosi terminológiában. Semmelweis Kiadó, Budapest BELUSZKY Pál – GYŐRI Róbert 2004. Fel is út, le is út… (városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a XX. században), In: Tér és Társadalom. XVIII. évf. 2004/1. szám, 1-41. BENEDEK András Bevezetés a tudományfilozófiába. Stúdiumvázlat. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/fedlap/tudfil.htm Feltöltés: 2005. Letöltés: 2011-01-14 13:56

132

BENKŐ Lőrinc 1967-2002. (szerk.) A magyar nyelv története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest BÉRCES Edit 2006. A terminológiai rendezés kérdései a wellness területén. In: Fóris Ágota–Pusztay János (szerk.) 2006. Utak a terminológiához. Terminologia et Corpora – Supplementum 1. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, 26-59. BÉRCES Emese 2006. A zenei tempójelzések terminológiai elemzése. In: Fóris Ágota–Pusztay János (szerk.) 2006. Utak a terminológiához. Terminologia et Corpora – Supplementum 1. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, 60-79. BESSÉ, Bruno de - NKWENTI-AZEH, Blaise - SAGER, Juan C. 1997. Glossary Of Terms Used In Terminology. In: Terminology 4:1, John Benjamins, 119-156. BGF: web.kvif.bgf.hu/upload/training/doc/20100210160801A_RegBSC.doc Letöltés ideje: 2010-07-08 12:45 Blackwell Publishing honlap http://www.blackwellpublishing.com/journal.asp?ref=0022-4146 Letöltés: 201008-20 15:16 BŐSZE Péter 2009. Gondolatok a nyelvről és a magyar nyelvről: ahogy az orvos látja. In: Bősze Péter (szerk.) A magyar orvosi nyelv tankönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest. 25-37. BRINKER, Klaus 2001. Text- und Gesprächslinguistik: ein internationales Handbuch zeitgenössischer Forschung. Linguistics of Text and Conversation. Walter de Gruyter, Berlin, 1467-1468. BULLO, Francesca 2009. Introduzione alla terminolgia del diritto. In: CAVAGNOLI, Stefania- IORATTI FERRARI, Elena (szerk.) Tradurre il diritto. Nozioni di diritto e linguistica giuridica. Cedam, Wolters Kluwer Italia S.r.l., Milano, 223-258. CABRÉ, Maria Teresa 1998. La terminologie. Théorie, méthode et applications. Armand Colin. Les Presses de l’Université d’Ottawa.

133

CABRÉ, Maria Teresa 1998. Terminology: Theory, Methods and Applications.: John Benjamins Amsterdam – Philadelphia. Eredeti kiadás: M Teresa Cabré 1992. La Terminologia. La teoria, els mètodes, les aplicacions. Barcelona, Emúries CABRÉ, Maria Teresa 2001. Importancia de la terminologia para la comunicaión en las lenguas europas. In: Lingua e stile. XXXVI. évf. 2. szám, 383-394. CABRÉ, Maria Teresa 2003. Theories os Terminology. Their Description, Prescription and Explanation. In: Terminology. IX. évf. 2. szám, 163-200. CAMAGNI, Roberto 1982. L’impatto sull’economia sarda della spesa e dell’investimento turistico in Costa Smeralda. In: Quaderni sardi di economia. 4. szám, 371-413. CAMAGNI, Roberto 1992. Economia urbana: principi e modelli teorici. NIS, Roma CAMAGNI, Roberto 1999. La teoria dello sviluppo regionale. Cusl, Padova CAMAGNI, Roberto - CAPELLO, Roberta 2002. (szerk.) Apprendimento collettivo e competitività territoriale. Franco Angeli, Milano CAPELLO, Roberta 1988. La diffusione spaziale dell’innovazione: il caso del servizio telefonico. In: Economica e politica industriale. 58. szám, 141-175. CAPELLO, Roberta 1994. Spatial Economic Analysis of Telecommunications Network Externalitis. Avebury, Aldershot CAPELLO, Roberta 1999. Il paradigma delle reti di città: una misura delle esternalità di rete urbane. In: Economia pubblica. 1999/6. szám, 41-67. CAPELLO, Roberta 2001. Rendita fondiaria e dinamica urbana: le determinanti dello sviluppo urbano nel caso italiano. In: Rivista di politica economica. 1. szám, 75-118. CAPELLO, Roberta 2002. Apprendimento collettivo e teorie della crescita endogena: una prospettiva territoriale. In: CAMAGNI, Roberto - CAPELLO, Roberta 134

2002. (szerk.) Apprendimento collettivo e competitività territoriale. Franco Angeli, Milano, 57-84. CAPELLO, Roberta 2004. Economia regionale. Localizzazione, crescita regionale e sviluppo locale. il Mulino, Bologna. CAREW, Edna. 1996-2011. The Language of Money. Australia and New Zealand Banking Group Limited ANZ Centre Melbourne CHAUMIER, Jacques 1988. Travail et méthodes du/de la documentaliste. Formation permanente en sciences humaines. Paris, Editions E.S.F.-Entreprise moderne d'édition, Librairies techniques, France CHIKÁN Attila 2006. A gazdasági szaknyelv jellemzői. Előadás. Elhangzott: Magyar Tudományos Akadémia. 2006. május 12. CHRISTALLER, Walter 1933. Die zentralen Orte in Suddeutschland. Gustav Fishcer, Jena CIALDINI, Via 2009. Storia della lingua italiana http://limbisiliteraturistrainecriss.blogspot.com/2009/01/storia-della-lingua-italiana.html Letöltés: 2010-06-12 20:12 Corvinus Egyetem: http://portal.unicorvinus.hu/index.php?id=22720&tanKod=2GF26NBV02B Letöltés: 2010-07-08 12:45 CRYSTAL David 2003a. A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest CRYSTAL, David 2003b. Crossing the Great Divide: Language Endangerement and Public Awarness. Keynote speech to the International Expert Meeting on Endangered Languages, UNESCO, Paris, 10 March 2003 CZÉKMÁN Orsolya - FÓRIS Ágota 2007. Matematikai terminusok vizsgálata középiskolai tankönyvekben. In: Heltai Pál (szerk.) Nyelvi modernizáció: Szaknyelv, fordítás, terminológia. A XVI. MANYE Kongresszus előadásai, 135

Gödöllő, 2006. április 10-12, Pécs: MANYE, 794-799, A MANYE Kongresszusok előadásai 3. 3. kötet CZÉKMÁN Orsolya 2006. Matematikai terminusok vizsgálata - tankönyvelemzés. In: Fóris Ágota, Pusztay János (szerk.) Utak a terminológiához (Terminologia et corpora - supplementum), Szombathely: BDF, 1, 80-93 . CZÉKMÁN Orsolya 2010. Vizsgálatok a magyar matematikai terminológia tárgykörében. Doktori értekezés. Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Szaknyelvi Kommunikáció Alprogram, Veszprém DÁNIEL Ágnes 1982. Szaknyelv vagy szakmai nyelvhasználat? In: Magyar nyelvőr. CVI. évf. 3. szám, 337-342. DALBY Andrew 2002. Language in Danger. Allen Lane, The Penguin Press. Allen Lane DARDANO Maurizio 1978. La formazione delle parole nell’italiano di oggi. Bulzoni, Roma DARDANO, Maurizio 1994. I linguaggi scientifici, In: SERIANNI, Luca –TRIFONE, Pietro (szerk.) Storia della lingua italiana. 1993-1994, II. kötet, Einaudi, Torino, 497-551. DEAN, William H. 1938. The Theory of the Geographix Location of Economic Activities. Selections from the Doctoral Dissertation. Edward Bros., Inc., Ann Arbor DECHAVANNE, Christophe 2008. L’apparition de stratégies de marketing de guerre. http://christophedechavanne2.blog.mongenie.com/index.php?idblogp=570219 Megjelent: 2008-02-17 21:31 Letöltés: 2008-05-17 Dell Hymes's SPEAKING Model. http://www1.appstate.edu/~mcgowant/hymes.htm Letöltés: 2010-04-30 15:15

136

Dezső Zsigmondné 1985. A szellemi munka technikája : Ismeretszerzés (gyorsolvasás), -rögzítés, közlés. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. Budapest Dictionary Creation www.translution.com Letöltés: 2010-07-03 11:26 DOBOS Csilla 2005. (szerk. et al.) Mindent fordítunk, és mindenki fordít. Értékek teremtése és közvetítése a nyelvészetben. Szak Kiadó, Bicske DOBOS Csilla 2010. (szerk. et al.) Szaknyelvi kommunikáció. Miskolci Egyetem, Miskolc, Tinta Könyvkiadó, Budapest DÓSA Ildikó 2007. Minden a pénz körül forog. Egy fogalom pénzügyi és számviteli kifejezéstárának terminológiai elemzése. In Silye Magdolna (szerk.) Porta Lingua 2007 – Szaknyelvoktatásunk – határokon átívelő híd. Debreceni Egyetem – SZOKOE, Debrecen. 269-277. DÓSA Ildikó 2010. A számviteli nyelvhasználat lexiko-szemantikai és terminológiai vizsgálata. Doktori értekezés. Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Szaknyelvi Kommunikáció Alprogram, Veszprém DRÓTH Júlia 2001. Formatív értékelés a fordítás oktatásában. A fordítások nyelvi megvalósításának értékelése a fordításoktatás folyamatában: a formatív értékelés kritériumai. Doktori értekezés. Pécs DRÓTH Júlia 2004. A magyar szaknyelvi terminológia egységesítésének igénye a szakfordításokban. In: Szaknyelv és szakfordítás. Szent István Egyetem, Gödöllő, 53-63. DRÓTH Júlia 2006. (szerk.) Szaknyelv és szakfordítás. Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális kutatási témáiról 2005-2006. Szent István Egyetem, Gödöllő, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar É. KISS Katalin 2006. Földi János, a nyelvész. Elhangzott 2006. december 11-én Hajdúhadházon, a Dr. Földi János Könyvtár, Emlékház és a Dr. Földi János Általános Művészeti Iskola rendezvényén. In: Magyar Nyelvőr. 131. évf. 1. szám, 137

2007.

január

–

március.

17-28.

http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1311/131102.pdf Letöltés: 2010-04-30 18:15 ECO, Umberto 1991: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó, Budapest ELIOT HURST, Michael 1972. A Geography of Economic Behavior. Duxbury Press, North Scituate, Massachusetts Endangered Language Fund http://www.endangeredlanguagefund.org/ Letöltés: 2011-01-09 09:21 Endangered Languages Archive. Information and resources ont he world’s dying languages. http://www.endangered-languages.com/ Letöltés: 2011-02-23 02:11 FALK Nóra 2009. Etimológiák. 10000 magyar szó eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest FATA Ildikó 2009. Das zweisprachige Translationswörterbuch für Fachsprachen in der Wissenschaftlichen Theorie und Praxis. A kétnyelvű fordítói szakszótár a tudományos elméletben és gyakorlatban. Tinta Könyvkiadó, Budapest

FENYVESI Anna 2005. (szerk.) Hungarian Language Contact Outside Hungary: Studies On Hungarian As A Minority Language. Amsterdam/Philadelphia, John Benjamins FILIPEC, Josef 1976. Zur Spezifik des spezialscrachlischen Wortschatzes gegenüber dem allgemeinen Wortschatz. In: BAUSCH, Karl-Heinz – SCHEWE, Wolfgang H. U. – SPIEGEL, Heinz-Rudi Fachsprachen. Terminologie-StrukturNormung. Beuth Kiadó, Berlin – Köln, 55-61. FLUCK, Hans-Rüdiger 1996. Fachsprachen. Einführung und Bibliographie. 5. Aufl. Tübingen, Basel FÓRIS Ágota - BÉRCES Edit 2005. Sport, gazdaság, terminológia. In: Tudásmenedzsment

VI.

évfolyam,

2.

szám,

117–127. 138

http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php?ulink=735 Letöltés: 200910-22 06:34 FÓRIS Ágota - BÉRCES Edit 2006. A wellness terminológiája. In: Magyar Nyelvőr, 130. évfolyam, 4. szám, 2006. október – november, 399-413. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1304/130402.pdf Letöltés: 2009-10-23 07:50 FÓRIS Ágota - BÉRCES Emese 2007. A zenei szaknyelv és a zenei lexikográfia aktuális kérdései. In: Magyar Nyelvőr, 131. évfolyam 3. szám, 270-286, http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1313/131302.pdf Letöltés: 2009-10-23 06:55 FÓRIS Ágota - PUSZTAY János 2006. (szerk.) Utak a terminológiához. Terminologia et corpora – supplementum. BDF, Szombathely, 1. szám FÓRIS Ágota – TÓTH Szergej 2007. (szerk.) Ezerarcú lexikon. Terminologia et corpora – supplementum. Tomus II. BDF, Szombathely FÓRIS Ágota 2004. A szakszótárírás jelene és jövője. In: BAKONYI István, NÁDAI Julianna (szerk.) A többnyelvű Európa. Győr: Széchenyi István Egyetem Idegen Nyelvi és Kommunikációs Tanszék. 286–295. FÓRIS Ágota 2005a. A szakmai hitelesség kérdése a magyar köznyelvi szótárakban.

In:

Magyar

Nyelv.

101.

szám,

51–65.

http://www.c3.hu/~magyarnyelv/05-1/foris.pdf Letöltés: 2007-12-14 19:24 FÓRIS Ágota 2005b. Hat terminológia lecke. Lexikográfia és terminológia kézikönyvek 1. Lexikográfia Kiadó, Pécs FÓRIS Ágota 2006a. A magyar terminológia helyzete és fejlesztésének feladatai napjainkban.

In:

Magyar

Tudomány,

2006/6.

szám,

737-745.

http://www.matud.iif.hu/06jun/15.html Letöltés: 2009-11-14 14:24 FÓRIS Ágota 2006b. A terminológiai vizsgálatok tapasztalatai. In: FÓRIS Ágota, PUSZTAY János (szerk.) Utak a terminológiához (Terminologia et corpora supplementum), Szombathely, BDF, 1, 219-237.

139

FÓRIS Ágota 2006c. A terminológiai szemlélet a tankönyvek minőségi megítélésében. In: GÉCZI János (szerk.) Iskolakultúra, 2006/5. 1, 79-88 www.epa.oszk.hu/00000/.../iskolakultura_EPA00011_2006_05_079-088.pdf Letöltés: 2011-02-13 04:37 FÓRIS Ágota 2007a. A terminológiai fejlesztés feladatai: A műszaki-tudományos terminusok rendszerezése. In: Magyar Nyelv, CIII. évfolyam, 1. szám, 55-66 http://www.c3.hu/~magyarnyelv/07-1/foris.pdf Letöltés: 2009-12-14 15:24 FÓRIS Ágota 2007b. A terminusok és a terminológiai rendszer. In: HELTAI Pál (szerk.) Nyelvi modernizáció: Szaknyelv, fordítás, terminológia. A XVI. MANYE Kongresszus előadásai, Gödöllő, 2006. április 10-12, Pécs: MANYE, A MANYE Kongresszusok előadásai 3. 1. kötet FÓRIS Ágota 2007c. A terminológia megújításának feladatai: a műszakitudományos terminusok rendszerezése. In: Magyar nyelv, 2007./1. 55-66. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/07-1/foris.pdf Letöltés: 2009-10-25 07:55 FÓRIS Ágota 2008. Kutatásról nyelvészeknek. Bevezetés a tudományos kutatás módszertanába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest FÓRIS Ágota 2010. A Magyar Terminológia című, magyar nyelvű nemzetközi tudományos folyóirat. In: Fórum. Társadalomtudományi Szemle. XII. évfolyam, 2010/1. szám, Somorja Foundation for Endangered Languages http://www.ogmios.org/ Letöltés: 201102-19 09:17 GÁL Noémi 2009. Veszélyeztetett nyelvek és a nyelvfelélesztés. In: Korunk. 2009. Február, http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2009&honap=2&cikk=10237 Letöltés: 2010-01-02 13:47 GÁLNÉ MÉSZÁROS Beáta. Szaknyelvi előkészítés a magyar–német két tannyelvű gimnáziumokban.

In:

Új

Pedagógiai

Szemle,

Szemle

2007/03.

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-mu-Galne-Szaknyelvi Letöltés: 2009. július 3. 11:23 140

GARAI Anna 2004. Metafora és analógi a gazdasági szaknyelvben. In: KURTÁN Zsuzsa et al. (szerk.) Porta Lingua - 2004. A szaknyelvtudás esélyteremtő ereje. Debrecen, 27-37. GARDNER, Howard 1998. Rendkívüliek: kivételes egyéniségek : Mozart, Freud, Virginia Woolf, Gandhi portréi és "hétköznapi rendkívüliségünk". Mesterelmék sorozat. Kulturtrade Kiadó, Szekszárd GARDNER, John 1961. Excellence. Can We Be Equal and Excellent Too? Harper, New York GARDNER,

John

honlapja.

http://www.pbs.org/johngardner/chapters/3.html

Letöltés: 2011-03-05 11:31 GRÉTSY László – KEMÉNY Gábor (szerk.) 1996. Nyelvművelő kéziszótár. Budapest, Auktor Kiadó GRÉTSY László 1988. A szaknyelvek és a csoportnyelvek jelentősége napjainkban. In: A magyar nyelv rétegződése. I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 85-108. GRÉTSY László 2002. A szaknyelvek és a csoportnyelvek jelentősége napjainkban. In: A. JÁSZÓ Anna - BÓDI Zoltán (szerk.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Tinta, Budapest, 94–98. GRÉTSY László és KOVALOVSZKY Miklós (főszerk.): Nyelvművelő kézikönyv. I–II. 1980, 1985. Budapest, Akadémiai Kiadó. HAJDU Endre 2009. Szómúzeum. Ódon, furcsa, érdekes, bolondos, emlékezetes szavak, nevek, címek tára. Tinta Könyvkiadó, Budapest HELTAI Pál 2004a. Terminus és köznyelvi szó. In: Dróth J. (szerk.) Szaknyelvoktatás és szakfordítás 5. Tanulmányok a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének kutatásaiból. Szent István Egyetem, Gödöllő, 25-45.

141

HELTAI Pál 2004b. A fordító és a nyelvi normák I. Magyar Nyelvőr CXXVIII. évf. 4. szám, 407-434. HELTAI Pál 2005. A fordító és a nyelvi normák II. Magyar Nyelvőr CXXIX. évf. 1. szám, 30-58. HELTAI Pál 2006. Szakmai kommunikáció és szaknyelv. In: Silye Magdolna (szerk.) Porta Lingua 2006. Utak és pespektívák a hazai szaknyelvoktatásban és – kutatásban. Debrecen. 37-42. HIDASI Judit 2003. Metszéspontok: nyelvek és kultúrák. In: Tóth Szergej (szerk.). Nyelvek és kultúrák találkozása. A XII. Magyar alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus

kiadványai

III.

Szegedi

Tudományegyetem,

Juhász

Gyula

Tanárképző Főiskolai Kar Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 11-19. HOFFMANN, Lothar – KALVERKÄMPER, Hartwig – WIEGAND, Herbert Ernst 1998. Fachsprachen: ein internationales Handbuch zur Fachsprachenforschung und

Terminologiewissenschaft.

1.

kötet,

Walter

de

Gruyter.

http://books.google.hu/books?id=exYHMYLN7ikC&dq=hoffmann+1987+kommu nikationsmittel&source=gbs_navlinks_s Letöltés: 2009-07-08 17:29 HOFFMANN, Lothar 1975. Fachsprachen und Sprachstatistik. Akademie Verlag, Berlin HOFFMANN, Lothar 1987. Kommunikationsmittel Fachsprache. Eine Einführung. Sammlung Akademie Verlag 44, Akademie Verlag, Berlin. HOOVER, E. M. 1948. The Location of Economic Activity. McGraw-Hill Book Co, New York HOPKINS, Daniel J. (szerk.) 2001. Merriam –Webster’s Geographical Dictionary. Third Edition. Springfield, MA http://mediapedia.hu/temakor/PR/all Letöltés: 2010-08-15 11:43 http://usmilitary.about.com/od/glossarytermsd/Military_Words_Terms_Beginning_with_t he_Letter_D.htm Letöltés: 2011-02-10 06:11 142

http://www.academie-francaise.fr/role/index.html Letöltés: 2011-02-23 16:54 http://www.acronymfinder.com/Structural-Funds-and-Cohesion-Fund%28EU%29-%28SFCF%29.html Letöltés: 2008-12-12 17:45 http://www.french.ch/Prefixe_definition.html Letöltés: 2011-01-05 12:32 http://www.french.ch/Prefixes_et_mots_composes.html

Letöltés:

2011-01-05

12:58 http://www.nytud.hu/hhc/ Letöltés: 2011-02-12 15:43 http://www.psrc.org/about/what/acronyms.htm Letöltés: 2008-05-14 http://www.spatialeconomics.ac.uk/ Letöltés: 2010-07-12 13:40 http://www.spatialist.fr/index.php/economie-spatiale-rubriques-165 Letöltés: 2010-07-12 17:33 HUNDT, Markus 1995. Modellbildung in der Wirtschaftssprache. Zur Geschichte der Institutionen- und Theoriefachsprachen der Wirtschaft. Max Niemeyer Verlag, Tübingen. HUNDT, Markus 1998. Typologien der Wirtschaftssprache: Spekulation oder Notwendigkeit. In: HOFFMANN, Lothar – KALVERKÄMPER, Hartwig – WIEGAND, Herbert Ernst 1998. Fachsprachen: ein internationales Handbuch zur Fachsprachenforschung und Terminologiewissenschaft. 1. kötet, Walter de Gruyter. http://books.google.hu/books?id=exYHMYLN7ikC&dq=hoffmann+1987+kommu nikationsmittel&source=gbs_navlinks_s Letöltés: 2009-07-08 17:29. HUNSTON, Susan 2002. Corpora in Applied Linguistics. Cambridge University Press, Cambridge HYMES, Dell H. 1974. Foundations in Sociolinguistics: An Ethnographic Approach. University of Pennsylvania Press, Philadelphia

143

ISARD, Walter 1942. Transportation Development and Building Cycles. In: Quarterly Journal of Economics. LVII. évf. 1942. novemberi szám, 90-112. ISO 1087-1:2000. Terminology work -- Vocabulary -- Part 1: Theory and application KESZLER

Borbála

(szerk.)

1993.

A

mai

magyar

nyelv.

Cikk-

és

tanulmánygyűjtemény II. Budapest KIM, Sukkoo 1995. Expansion of Markets and the Geographic Distribution of Economic Activities: The Trends in U. S. Regional Manufacturing Structure, 1860-1987. In: The Quarterly Journal of Economics. 110. évfolyam, 4. szám, 881908. The MIT Press http://www.jstor.org/stable/2946643 Letöltés: 2008-04-19 13:27 KISS Gábor 2005. (szerk.) Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest KISS Jenő 2002. Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest KLÁR János - KOVALOVSZKY Miklós 1955. Műszaki tudományos terminológiánk alakulása és fejlesztésének főbb kérdései. MTESZ, Budapest KLAUDY Kinga 1997. Bevezetés a fordítás elméletébe és gyakorlatába. Scholastica, Budapest KLAUDY Kinga 2004. Az EU-szakszövegek fordításának oktatása. In: DOBOS Csilla (szerk.) Miskolci Nyelvi Mozaik. Eötvös József Kiadó, Budapest, 11-23. KLAUDY Kinga 2007. Hipotézisalkotás a fordítástudományban. In: HELTAI Pál (szerk.) A XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Szent István Egyetem, Gödöllő, 173-179. KRAUSS Michael 1992. The World's Languages in crisis. In: Language. 68. évfolyam, 1. szám, 1-42.

144

KRUGMAN, Paul 1991. Geography and Trade. Gaston Eyskens Lectures KUGLER Nóra - TOLCSVAI-NAGY Gábor 2000. (szerk.) Nyelvi fogalmak kisszótára. Korona Kiadó, Budapest KURTÁN Zsuzsa 2003. Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest L’HOMME, Marie-Claude 2004. La terminologie. Principe et technique. Les Presses de l’Université de Montréal, Montréal LAKY Szilvia - GORTVA Tamás 2006. Nyelvészeti és irodalmi segédanyagok. Szegedi

Tudományegyetem.

http://www.freewebs.com/mondattan/5aszintagma.htm Letöltés: 2010-04-19 15:45 LANSTYÁK, István - SZABÓMIHÁLY, Gizella 2002. Magyar nyelvtervezés Szovákiában. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó LAUNHARDT, Wilhelm 1882. Die Kommerzielle Trassierung der Verkehrswege. In: Zeitschrift für Architektur und Ingenieurswesen. Hannover 18. szám. 515-534. LAUNHARDT, Wilhelm 1900. The Theory of the Trace: Being a discussion of the principles of location. Lawrence Asylum Press. Le Petit Larousse. Dictionnaire encyclopédique. 1993. Larousse LEE, Youngae 2007. Korean Hurricane Media Discourse Analysis. Doktori értekezés. http://etd.lsu.edu/docs/available/etd-06142007114724/unrestricted/KHMDA.pdf Letöltés: 2010-04-30 15:45 LENDVAI Endre 2005. Reáliafelfogások napjaink magyar fordításelméletében. In: DOBOS Csilla – KIS Ádám – LENGYEL Zsolt – SZÉKELY Gábor – TÓTH Szergej (szerk.) „Mindent fordítunk, és mindenki fordít”. Értékek teremtése és közvetítése a nyelvészetben. SZAK Kiadó, Bicske, 67–71.

145

LEWIS, M. Paul 2006. Towards a categorization of endangerment of the world's languages.

IL

Electronic

Working

Papers

2006-002

http://www.sil.org/silewp/abstract.asp?ref=2006-002 Letöltés: 2011-03-12 09:05 Longman Dictionary of Contemporary English. The Complete Guide to Written and Spoken English. Third Edition, Longman Group Ltd., Harlow, 1995 LÖSCH, August 1954. The Economics of Location: A Pioneer Book in the Relations Between Economic Goods and Geography. Translated from the Second Revised (1944) Edition by William H. WOGLOM with the Assistance of Wolfgang F. STOLPER. New Haven: Yale University Press LUTZ, V. 1958. Il processo di sviluppo in un sistema economico „dualistico”. In: Moneta e credito. 11. évf. 44. szám. 459-506. MAGAY Tamás - KISS László 1991. Angol-magyar zsebszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest - Scriptum Kft., Szeged Magyar Nemzeti Szövegtár. Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet.

http://corpus.nytud.hu/mnsz/bevezeto_hun.html Letöltés:

2011-02-24

21:36 Magyar Irodalmi és Köznyelv Történeti Korpusz. http://www.nytud.hu/hhc/ Letöltés: 2011-02-12 15:43 Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Korpusznyelvészeti Osztálya.

1998-2006.

Magyar

Nemzeti

Szövegtár.

http://corpus.nytud.hu/mnsz/bevezeto_hun.html Letöltés: 2011-02-12 19:05 MAKAI Zoltán 2007. szeptember 13. Utak a terminológiához. recenzió. In: Iskolakultúra. http://www.iskolakultura.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=66& Itemid=92 Letöltés: 2007-09-25 12:40 MARTIN, Ron – SUNLEY, Peter 1996. Paul Krugman's Geographical Economics and Its Implications for Regional Development Theory: A Critical Assessment. In: 146

Economic Geography. 72. évfolyam, 3. szám, 259-292 Clark University http://www.jstor.org/stable/144401 Letöltés: 2007-06-25 12:49 MÉSZÁROS Rezső 2006. A társadalomföldrajz és a regionális tudomány Magyarországon. In: Magyar Tudomány. 2006/1. szám, 21. MIHALOVICS Árpád 1997. Az akarat (volitio) nyelvi kifejezése az interperszonális kapcsolatokban (szintaxis - szemantika - pragmatika). Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza MIHALOVICS Árpád 1997. Volonté et Volition (L'expression de la volonté dans les relations interpersonnelles, Analyse sémantico-pragmatique), In: XVIe Congrès International des Linguistes. Amsterdam: Elsevier Science (CD-ROM), 14541461. MIHALOVICS Árpád 1998. A politikai szaknyelv néhány sajátossága, In: MIHALOVICS Árpád: Tanulmányok a politikai szaknyelvről. Nyíregyháza: Bessenyei György Kiadó. 29-61. MIHALOVICS

Árpád

2001.

Quelques

traits

caractéristiques

des

textes

diplomatiques. In: Revue d’Études Françaises. 6. szám, 109-118 MIHALOVICS Árpád 2002. A politikai kommunikáció néhány aspektusa. In: Porta Lingua. Szaknyelvoktatásunk az EU kapujában. 245-256 MIHALOVICS Árpád 2004. Pragmatika: a nyelvhasználat kutatásának a tudománya, In: DOBOS Csilla (szerk. et al.) Mindent fordítunk és mindenki fordít. Budapest: Szak Kiadó. 249-257. MIHALOVICS Árpád 2005. Le français, langage diplomatique, In: Synergie Pologne. Revue de GERFLINT. 2. 86-99. MIHALOVICS Árpád 2005. Politikai és diplomáciai nyelvhasználat/Langage politique et diplomatique. Pannon Egyetem, Veszprém

147

MIHALOVICS Árpád 2006. A diplomáciai nyelvhasználat néhány aspektusa, In: Porta Lingua. Utak és perspektívák a hazai szaknyelvoktatásban és –kutatásban cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és –kutatásról. Debrecen. 307318. MIHALOVICS Árpád - RÉVAY Valéria (főszerk.) 2001. Hétnyelvű politikai és diplomáciai glosszárium. Budapest: Aula Kiadó. MIHALOVICS Natália 2006. Az Európai Uniós nyelvhasználat néhány aspektusa: lexiko-szemantikai és terminológiai elemzés magyar és francia nyelvű korpuszon. Doktori értekezés, Pécs MIHÁLY Botond 2010. Mi is az a lingua franca? Világnyelvek az angol előtt. http://www.nyest.hu/hirek/mi-is-az-a-lingua-franca-vilagnyelvek-az-angol-elott Feltöltés: 2010-07-06. Letöltés: 2010-07-09 02:55 MINYA Károly 2003. Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok

tükrében

a

rendszerváltozástól

az

ezredfordulóig.

Tinta

Könyvkiadó, Budapest Miskolci

Egyetem:

http://www.uni-

miskolc.hu/vrgi/20031002zzz20031231/reggazd20062007terfejl.pdf

Letöltés:

2010-07-08 12:45 Modern

hajtóerők

a

regionális

magyarországi

átalakulásban.

A

regionális

kutatások története.

http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=390&tt_news=1209 88&cHash=e0edc2439d Feltöltés: 2010-04-09 Letöltés: 2010-04-15 10:06 MOSELEY, Christopher 1994, 2007. Atlas of the World’s Languages. Routledge, London MOSELEY, Christopher 2007. Encyclopedia of the World’s Endangered Languages. Routledge London

148

MOSELEY, Christopher 2010. (ed.) UNESCO Atlas of the World's Languages in Danger. http://www.unesco.org/culture/languages-atlas/en/atlasmap.html Letöltés: 2011-03-09 09:30 MUCCHIELLI, Roger 1974. L'analyse de contenu: des documents et des communications. Éditeur EME, Librairies Techniques, Paris MURÁTH Judit 2005a. A terminológia oktatása a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. In: MURÁTH Judit – HUBAINÉ OLÁH ÁGNES (szerk.) A XXI. század kihívásai a szakfordítóképzésben. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs MURÁTH Judit 2005b. A terminológiai iskolák. In: MURÁTH Judit – HUBAINÉ OLÁH Ágnes (szerk.) 2005. A XXI. század kihívásai a szakfordítóképzésben. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. 37-44 MURÁTH Judit 2006a. Szakfordítás és segédeszközök. Válogatott tanulmányok a szakfordítás, a kontrasztív lexikológia, a lexikográfia és a terminológia témaköéből. Folia linguae et communicationis 1. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs MURÁTH Judit 2006b. Szótárhasználat közgazdászhallgatók körében – egy felmérés tanulságai. In: MURÁTH Judit 2006. Szakfordítás és segédeszközök. Válogatott tanulmányok a szakfordítás, a kontrasztív lexikológia, a lexikográfia és a terminológia témaköéből. Folia linguae et communicationis 1. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 123-137. MURÁTH

Judit

2007.

Szakszótárak

előkészítő

munkálatai:

lexikológiai-

terminológiaivizsgálatok. In: Magay Tamás (szerk.) Félmúlt és közeljövő. Lexikográfiai füzetek 3. Akadémiai Kiadó, Budapest, 155-170. MURÁTH Judit 2009. Terminológia, szakma, nyelv. In: SILYE Magdolna (szerk.) Szaktudás

idegen

nyelven.

Porta

Lingua

2009.

Debrecen,

325-334.

http://www.nyi.bme.hu/szokoe/portalingua2009.pdf Letöltés: 2010-07-01 05:11

149

MURÁTH Judit 2010. Translation-oriented terminology work in Hungary. In: THELEN, Marcel - STEURS, Frieda (eds.) Terminology in Everyday Life. John Benjamins Publishing, Amsterdam, Philadelphia, 47-59. MURÁTH Judit – HUBAINÉ OLÁH Ágnes (szerk.) 2005. A XXI. század kihívásai a szakfordítóképzésben. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs N. CSÁK Éva 2009a. Neologizmusok a szállodaipari szaknyelvben. (német – magyar, német – orosz egybevetés) Doktori (PhD) értekezés. Pannon Egyetem. Nyelvtudományi Doktori Iskola, Veszprém N. CSÁK Éva 2009b. A német, orosz és magyar szaknyelv változásainak univerzális sajátosságai a gazdaság egyes szubdiszciplináinak tükrében. In: Sebestyén József (szerk.) A nyelv, az irodalom és a kultúra varázsa. Köszöntő kötet Mihalovics Árpád 60. születésnapjára. Veszprém, 95-107. NAGY József 2004. Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. In: Iskolakultúra. 2004/3. 3-26. NORTH, Douglass C. 1955. Location Theory and Regional Economic Growth. In: The Journal of Political Economy. 63. évfolyam, 3. szám, The University of Chicago Press, 243-258 http://www.jstor.org/pss/1825076 Letöltés: 2009-06-11 17:52 O. NAGY Gábor – RUZSICZKY Éva 2004. Magyar szinonimaszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest OHLIN, Bertil 1935. Interregional and International Trade. Harvard University Press, Cambridge PALANDER, Tord 1935. Beiträge zur Standorttheorie. Almqvist & Wiksells Boktryckeri, Uppsala PAPP Ferenc 2001. (szerk.) A moszkvai szemantikai iskola. Corvina Kiadó, Budapest

150

PÉNTEK János 2004. Magyar nyelvű tudományosság - kezdet és vég?. In: Péntek János (szerk.) Magyarul megszólaló tudomány, Budapest: Lucidus Kiadó, 233242. PERLOFF, Harvey S. – DUNN, Edgar S. – LAMPARD, Eric E. – MUTH, Richard F. 1960. Regions, Resources and Economic Potential in the European Community. University of Nebraska Press, Lincoln PICHT, Heribert – DRASKAU, Jennifer 1985. Terminology: an Introduction. the University of Surrey, England POUGENS. Vocabulaire de nouveaux privatifs français. Imités des langues Latine, Italienne,

Espagnole,

Portugaise,

Allemande

et

Anglaise

http://projects.chass.utoronto.ca/langueXIX/pougens/ Letöltés: 2011-01-30 22:31 PREDOEHL, Andreas 1925. The Standortproblem in der Wirtschaftstheorie. Weltwirtschaftliches Archiv, 21. 294-331. PRETO, Giorgio 1979. Economia della localizzazione. Franco Angeli, Milano PRÓSZÉKY Gábor 2006. Digitális teminológus. Elhangzott:W3C Szemantikus Web Műhelykonferencia. MTA SZTAKI, Budapest, 2006-04-13 PUSZTAI István 1982. Szaknyelvművelésünk időszerű kérdései. In: Magyar nyelvőr. 78. évf. 1. szám, 67-76. PUSZTAI Ferenc, (szerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó Regional Policy – Inforegio. ec.europa.eu/dgs/regional_policy/index_en.htm Letöltés: 2007-03-15 09:12 RÉVAY Valéria 2001. A kialakuló magyar eurónyelv. In: Tanulmányok a politikai szaknyelvről. Bessenyei Győrgy Kiadó, Nyíregyháza REY, Alain 1979. La terminologie. Noms et notions. Que sais-je? 1780. szám. Presses Universitaires de France, Paris 151

ROBINS, Robert Henry 1999. A nyelvészet rövid története. Osiris Kiadó – Tinta Könyvkiadó, Budapest RONDEAU, Guy 1984. Introduction à la terminologie. Chocoutimi. Gaëtan Morin ROSTOW, W. W. 1959. The Stages of Economic Growth. In: The Economic History Review New Series, Vol. 12, No. 1 1-16 Blackwell Publishing on behalf of the Economic History Society. http://www.jstor.org/pss/2591077 Letöltés: 200906-11 15:45 SAGER, Juan C. – DUNGWORTH, David – MCDONALD, Peter F. 1980. English Special Languages: Principles and Practice in Science and Technology. Brandstetter Verlag, Wiesbaden SAGER, Juan C. 1990. A Practical Course in Terminology Processing. John Benjamins. Amsterdam, Philadelphia SCHÜTZE, R. 1976. Bemerkungen zu einem Wortbikdungstyp in der Fachsprache der Technik. In: BAUSCH, Karl-Heinz – SCHEWE, Wolfgang H. U. – SPIEGEL, Heinz-Rudi Fachsprachen. Terminologie-Struktur-Normung. Beuth Kiadó, Berlin – Köln SEBESTYÉN Árpád 1988. A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről. In: KISS Jenő – Szűts László (szerk.) A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 108-119. SILYE Magdolna 2007. (szerk.) Porta Lingua 2007 – Szaknyelvoktatásunk – határokon átívelő híd. Debreceni Egyetem – SZOKOE, Debrecen SILYE Magdolna 2008. (szerk.) Porta Lingua 2008. Szakember, szaktudás, szaknyelv. SZOKOE, Debrecen SIMIGNÉ FENYŐ Sarolta 2003. Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. egyetemi jegyzet. Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Miskolc

152

SIMIGNÉ FENYŐ Sarolta 2006. Mi szükséges a sikeres kommunikációhoz? konferencia előadás. elhangzott: VIII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia. Dunaújvárosi

Főiskola,

Nyelvi

Intézet,

Dunaújváros,

15-20.

portal.duf.hu/download.php?ctag=download&docID=406 Letöltés ideje: 2010-0430 15-05 SINCLAIR, John 1991. Corpus, Concordance, Collocation. Oxford University Press. Oxford Széchenyi István Egyetem: http://rkt.sze.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6&Itemid=166&l imit=1&limitstart=1SZIE Letöltés: 2010-07-08 12:45 SZÉPE György 1997. Az Internet-korszak nyelvészete. In: Modern nyelvoktatás. 12. szám, 76-89. SZÉPE György 2001. Nyelvpolitika: múlt és jövő. Iskolakultúra, Pécs SZIE-GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet http://www.rgvi.gtk.szie.hu/fooldal Letöltés: 2010-07-08 12:45 SZOTÁK Szilvia 2004. A veszélyeztetett nyelvekről. In: Kisebbségkutatás. 2004. 1. szám

http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2004_01/cikk.php?id=1015

Letöltés: 2006-08-12. 20:45 TÁBORI György – SARLÓS Gábor 1996. PR szótár. angol – magyar, magyar – angol. PeppeR Kommunikációs Ügynökség, Budapest TEICHMANN, standardization

Hans

2006.

–

English

Language or

a

selection

national

policies

language?

in

international

2006.

december

http://www.iec.ch/online_news/etech/arch_2006/etech_1206/focus.htm

Letöltés

ideje: 2010-04-30 13:45

153

Term Creation http://www.btb.termiumplus.gc.ca/didacticiel_tutorial/english/lesson2/page2_5_4_ e.html Letöltés ideje: 2010-07-03. 11:23 THILL, Jean-Claude 2010. In Memoriam – Walter Isard – 1919-2010. http://www.narsc.org/newsite/ Letöltés ideje: 2008-10-10 16:56 THÜNEN, Johann. H. von 1826. Der isolierte Staat in Beziehung auf Landwirthschaft und Nationalökonomie, oder Untersuchungen über den Einfluss, den die Getreidepreise, der Reichtum des Bodens und die Abgaben auf den Ackerbau ausüben, 1. kötet. (szemelvényeket fordította angolra WARTENBERG, Carla M. 1966. Isolated State. Pergamon Press, New York) TÓTFALUSI István 2005. Hogy mi ne legyünk angol nyelvi gyarmat… http://www.tanszertar.hu/eken/2005_04/totfalusi.htm Letöltés ideje: 2009-04-30 15:25 TÓTFALUSI István 2005. Idegenszó-tár. Tinta Könyvkiadó, Budapest TULLIS, Graham - TRAPPE, Tonya 2002. New Insights into Business. Longman Pearson Education Limited, Essex VARANTOLA, Krista 1986. Special Language and General Language: Linguistic and Didactic Aspects. In: ALSED-LSP Newsletter. 9. évf. 2. szám, 10-19. VARGÁNÉ KISS Katalin 2006. A bank terminus vizsgálata angol értelmező szótárakban. In: FÓRIS Ágota - PUSZTAY János (szerk.) Utak a terminológiához. Szombathely, 198-219. VOIGT Vilmos 2008. A magyar nyelv terminológiai tanácsáról. In: Magyar Terminológia. 1. évf. 1. szám, 7-9. WACHA Imre 1992. A nyelvi rétegződés kérdései. In: Kemény Gábor (szerk.). Normatudat – nyelvi norma. Linguistica, Series A. Studia et dissertationes 8. Budapest, A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. 49-105.

154

WARNER, A 1976. Phraseologische Grundsätze für die Technik-Bildung und Anwendung fachsprachlicher Wendungen. In: BAUSCH, Karl-Heinz – SCHEWE, Wolfgang H. U. – SPIEGEL, Heinz-Rudi Fachsprachen. Terminologie-StrukturNormung. Beuth Kiadó, Berlin – Köln WEBER, Alfred 1929. Theory of the Location of Industries. (fordította Carl J. Friedrich Weber könyvének 1909-es kiadásából) The University of Chicago Press. Chicago Wiley Kiadó honlapja. http://eu.wiley.com/WileyCDA/WileyTitle/productCd0631217134.html Letöltés: 2010-07-07 12:28 ZAICZ Gábor (főszerk.) 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest ZÁNTHÓ Róbert 1994. Generalia. Nyelvészeti füzetek. Engi & Kis BT, Szeged ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2005. Két közgazdasági szaknyelvi tankönyv szókincsének összevetése a munkaerőpiac témájában. Konferencia előadás. V. Szaknyelvoktatási Szimpózium, Debrecen. 2005. november ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006a. Le specificità del linguaggio della politica regionale. Konferencia előadás. Convegno di Studi Romani, Université de Sofia „Saint Clément d’Ohrid”, Sofia, 2006. szeptember 29-30. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006b. Il linguaggio della stampa. Konferencia előadás. V Convegno Scientifico di Civiltà e Cultura Italiana. Szombathely. 2006. október 24-25. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006c. A regionális gazdaságtan terminológiája. Konferencia előadás. A magyar mint veszélyeztetett nyelv. Szombathely, 2006. november 9-10. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006d. A regionális gazdaságtan magyar nyelvű terminológiájának létjogosultsága. Konferencia előadás. Fiatal regionalisták V. országos konferenciája. Győr, 2006. november 10-11. 155

ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006e. A regionális politika szaknyelve. A magyar és a

francia

regionális

szakszókincs.

Konferencia

előadás.

SZOKOE

VI.

Szaknyelvoktatási Konferencia, Szeged. 2006. november 24-25. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2007a. Terminustévesztések a szaknyelvi produkció folyamán. Konferencia előadás. XI. Apáczai Napok Tudományos Konferencia. Értékőrzés és értékteremtés. Győr, 2007. október 18-20. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2009. Van-e igény a regionális tudomány értelmezőés szakszótárára? Konferencia előadás. XIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. A tudomány nyelve – a nyelv tudománya. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében. Manye, Eger, 2009. április 16-18. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2010. A New ESP? Regional Economics as a Language for Specific Purposes. Konferencia előadás. 6th Annual International Bata Conference for Ph.D. Students and Young Researchers. Tomas Bata University, Zlin, 2010. április 15.

Források ARMSTRONG, Harvey – TAYLOR, Jim 2000. Regional Economics and Policy. 3/E. Blackwell Publishing. Malden BELUSZKY Pál – GYŐRI Róbert 2004. Fel is út, le is út… (városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a XX. században), In: Tér és Társadalom. XVIII. évf. 2004/1. szám, 1-41. CAPELLO, Roberta 2004. Economia regionale. Localizzazione, crescita regionale e sviluppo locale. il Mulino, Bologna. HOPKINS, Daniel J. (szerk.) 2001. Merriam –Webster’s Geographical Dictionary. Third Edition. Springfield, MA http://www.psrc.org/about/what/acronyms.htm Letöltés: 2008-05-14 http://www.spatialeconomics.ac.uk/ Letöltés: 2010-07-12 13:40 156

http://www.spatialist.fr/index.php/economie-spatiale-rubriques-165 Letöltés: 2010-07-12 17:33 http://www.tdf.it/2006/2/bignami_ita.htm Letöltés: 2010-07-12 15:42 KENGYEL Ákos 2002. Az Európai Unió regionális politikája. Aula Kiadó, Budapest LENGYEL Imre - RECHNITZER János 2004. Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Pécs POLESE, Mario – SHEARMUR, Richard 2005. Economie urbaine et régionale. Introduction à la géographie économique. Deuxième édition. Ed. Economica, Paris

157

Függelék

158

Függelék 1 JRS és REGI bemutatása Az említett Journal of Regional Science (JRS) a közgazdaságtan és a kvantitatív földrajz találkozási pontjain található témák kutatási eredményeit közli. 1958 óta számos jelentős cikket publikált az városi és a regionális gondolatot (urban and regional thought) körüljárva, szigorúan módszertani, illetve eredeti gondolatokban gazdag elméleti cikkeket is beleértve. A JRS az egyik legtöbbször hivatkozott folyóirat a város- és regionális kutatás, a város- és regionális tervezés, földrajz, és környezetvédelem témákban. Olyan cikkeket közöl, melyek elősegítik a város- és regionális gazdaságok, települések földrajzi dimenziójának, és a városokhoz, illetve régiókhoz köthető politikai döntések megértését. (Blackwell Publishing 2010.) A REGI felelősségi körébe tartozik általánosságban a regionális és kohéziós politika (regional and cohesion policy), illetve ezen belül az alábbi kiemelt témakörök: (1) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), a Kohéziós Alap (Cohesion Fund, CF65), és az Európai Unió regionális politikájának egyéb eszközei, (2) egyéb uniós politika gazdasági és társadalmi hatásainak értékelése, (3) az Unió strukturális eszközeinek összehangolt felhasználása, (4) országhatárokon átívelő, félreeső régiók és szigetek, és egyéb régiók közötti együttműködés (5) kapcsolattartás a Régiók Bizottságával (Committee of the Regions), a régiók közötti (interregional) együttműködéssel foglalkozó szervezetekkel, és helyi és regionális szintű hatóságokkal (local and regional authorities).

A 2006. december 14-ei megbeszélésen az Elnökök Konferenciája (Conference of Presidents) úgy határozott, hogy a városi dimenziót (urban dimension) is felveszi a bizottság feladatai közé.

65

http://www.acronymfinder.com/Structural-Funds-and-Cohesion-Fund-%28EU%29%28SFCF%29.html Letöltés: 2008-12-12 17:45 159

Függelék 2 Puget Sound Regional Council66

23. táblázat PSRC működése során használt mozaikszavak Sorszám

66

Betűszók és feloldásuk

1.

AADT - Annual Average Daily Traffic

2.

AASHTO - American Association of State Highway and Transportation Officials

3.

ACS - American Community Survey

4.

ADA - Americans with Disabilities Act

5.

ADT - Average Daily Traffic

6.

AMPO - Association of Metropolitan Planning Organizations

7.

APTA - American Public Transit Association

8.

AQ - Air Quality

9.

ATA - American Trucking Association

10.

AWC - Association of Washington Cities

11.

BEA - Bureau of Economic Analysis (U.S.)

12.

BIA - Bureau of Indian Affairs (U.S.)

13.

BLS - Bureau of Labor Statistics (U.S.)

14.

BNSF - Burlington Northern Santa Fe

15.

BPAC - Bicycle/Pedestrian Advisory Committee

16.

BR - Bridge Replacement or Rehabilitation

17.

BRCT - Blue Ribbon Commission on Transportation

18.

BRT - Bus Rapid Transit

19.

BTS - Bureau of Transportation Statistics (U.S.)

20.

CAAA - Clean Air Act Amendments of 1990

21.

CBD - Central Business District

22.

CEDS - Comprehensive Economic Development Strategy

23.

CFR - Code of Federal Regulations

24.

CMAQ - Congestion Mitigation and Air Quality

25.

CMP - Congestion Management Process

26.

CMS - Congestion Management Systems

27.

CMSA - Consolidated Metropolitan Statistical Area

28.

COG - Council of Governments

29.

CPI - Consumer Price Index

30.

CPP - Countywide Planning Policy

31.

CRA - Congestion Relief Analysis

32.

CRAB - County Roads Administration Board

33.

CT - Community Transit

vastagbetűvel szedve azok a szakszavak, amelyekben a regionalitáshoz kapcsolódó szótő vagy szószerkezet fordul elő 160

34.

CTED - Community, Trade, and Economic Development (Department of)

35.

CTPP - Census Transportation Planning Package

36.

CTR - Commute Trip Reduction

37.

CUSPA - Center for Urban Simulation and Policy Analysis

38.

DBE - Disadvantaged Business Enterprise

39.

DEIS - Draft Environmental Impact Statement

40.

DNS - Determination of Nonsignificance

41.

DOD - Department of Defense (U.S.)

42.

DOT - Department of Transportation (U.S.)

43.

DRAM - Disaggregate Residential Allocation Model

44.

EA - Environmental Assessment

45.

EAC - Enhancements Advisory Committee (WA State)

46.

EDA - Economic Development Administration

47.

EDC - Economic Development Council

48.

EDD - Economic Development District

49.

EIS - Environmental Impact Statement

50.

EMPAL- Employment Allocation Model

51.

EPA - Environmental Protection Agency (U.S.)

52.

ESA - Endangered Species Act

53.

ESD - Employment Security Department

54.

ETP - Eastside Transportation Partnership

55.

FAA - Federal Aviation Administration (U.S.)

56.

FAST - Freight Action Strategy

57.

FAZ - Forecast Analysis Zone

58.

FEIS - Final Environmental Impact Statement

59.

FHLP - Federal Highway Lands Program FHWA - Federal Highway Administration (U.S.)

60.

FMSIB - Freight Mobility Strategic Investment Board

61.

FONSI - Finding of No Significant Impact

62.

FRA - Federal Railroad Administration (U.S.)

63.

FTA - Federal Transit Administration (U.S.)

64.

FY - Fiscal Year

65.

GIS - Geographic Information Systems

66.

GMA - Growth Management Act

67.

GMPB - Growth Management Policy Board

68.

GPS - Global Positioning System

69.

HCT - High Capacity Transit

70.

HOT - High Occupancy Toll

71.

HOV - High Occupancy Vehicle

72.

HPMS - Highway Performance Monitoring System

73.

HSS - Highways of Statewide Significance

74.

ISTEA - Intermodal Surface Transportation Efficiency Act of 1991

161

75.

ITE - Institute of Transportation Engineers

76.

ITS - Intelligent Transportation Systems

77.

JARC - Job Access & Reverse Commute (FTA program)

78.

LCP - Least Cost Planning

79.

LIDAR - LIght Distance And Ranging

80.

LOS - Level of Service

81.

LRT - Light Rail Transit

82.

MAB - Metropolitan Area Boundard

83.

MOA - Memorandum of Agreement

84.

MOU - Memorandum of Understanding

85.

MPO - Metropolitan Planning Organization

86.

MPP - Multi-County Planning Policy

87.

MRSC - Municipal Research and Services Center

88.

MSA - Metropolitan Statistical Area

89.

MTP - Metropolitan Transportation Plan

90.

MTS - Metropolitan Transportation System

91.

MVET - Motor Vehicle Excise Tax

92.

NAAQS - National Ambient Air Quality Standards

93.

NARC - National Association of Regional Councils

94.

NCHRP - National Cooperative Highway Research Program

95.

NEPA - National Environmental Policy Act

96.

NEST - New Economic Strategy Triangle

97.

NHS - National Highway System

98.

NPTS - Nationwide Personal Transportation Survey

99.

OFM - Office of Financial Management

100.

OTM - Office of Transit Mobility (WSDOT)

101.

PL - Public Law

102.

PPAC - Project Progress and Accountability Committee

103.

PSCAA - Puget Sound Clean Air Agency

104.

PSCOG - Puget Sound Council of Governments (1975-1991)

105.

PSEF - Puget Sound Economic Forecaster model

106.

PSGC - Puget Sound Governmental Conference (1957-1975)

107.

PSRC - Puget Sound Regional Council (1991- )

108.

PSTP - Puget Sound Transportation Panel survey

109.

PTBA - Public Transportation Benefit Area

110.

RASP - Regional Airport System Plan

111.

RCW - Revised Code of Washington

112.

RES - Regional Economic Strategy

113.

RFP - Request for Proposal

114.

RFQ - Request for Qualifications

115.

RPEC - Regional Project Evaluation Committee

162

116.

ROD - Record of Decision

117.

RSC - Regional Staff Committee

118.

RTA - Regional Transit Authority

119.

RTF - Regional Technical Forum

120.

RTP - Regional Transportation Plan

121.

RTID - Regional Transportation Investment District

122.

RTPO - Regional Transportation Planning Organization

123.

125.

RW or ROW - Right-of-Way SAFETEA-LU - Safe, Accountable, Flexible, Efficient Transportation Equity Act: A Legacy for Users SCATBd - South County Area Transportation Board (King County)

126.

SEIS - Supplemental Environmental Impact Statement

127.

SEPA - State Environmental Policy Act

128.

SIP - State Implementation Plan

129.

SMSA - Standard Metropolitan Statistical Area

130.

SOV - Single Occupant Vehicle

131.

ST - Sound Transit

132.

STEP - Sychronized Translator of Econometric Projections

133.

STIP - State Transportation Improvement Program

134.

STP - Surface Transportation Program

135.

TAZ - Transportation Analysis Zone

136.

TCM - Transportation Control Measures

137.

TCRP - Transit Cooperative Research Program

138.

TDM - Transportation Demand Management

139.

TDS - Transportation Demand Strategies

140.

TEA-21 - Transportation Equity Act for the 21st Century

141.

TEC - Transportation Enhancements Committee

142.

TIB - Transportation Improvement Board

143.

TIP - Transportation Improvement Program

144.

TMA - Transportation Management Areas

145.

TOC - Transportation Operators Committee

146.

TOD - Transit Oriented Development

147.

TPB - Transportation Policy Board

148.

TRAC - Washington State Transportation Center

149.

TRB - Transportation Research Board

150.

TSM - Transportation System Management

151.

TTI - Texas Transportation Institute

152.

UGA - Urban Growth Area

153.

UMTA - Urban Mass Transit Administration

154.

UPWP - Unified Planning Work Program

155.

USC - United States Code

124.

163

156.

USDOT - United States Department of Transportation

157.

UZA - Urbanized Area

158.

VMT - Vehicle Miles Traveled

159.

WAC - Washington Administrative Code

160.

WSAC - Washington State Association of Counties

161.

WSDOT - Washington State Department of Transportation

162.

WSTA - Washington State Transit Association

163.

WTA - Washington Trucking Associations

164.

WTP - Washington Transportation Plan

Forrás: saját szerkesztés http://www.psrc.org/about/what/acronyms.htm alapján

164

Függelék 3 Non-verbális jelek a regionális gazdaságtanban

165

Függelék 4 A négy szakkönyv terminológiai adatbázishoz szükséges katalógusa Cabré (1998 : 199-219) alapján 24. táblázat LR katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207) REF

: (a terminológiai adatbázis által generált refenciaszám)

AUT

: LENGYEL (Imre), RECHNITZER (János)

TIT

: REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

DESC

: REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN/ELMÉLET, MÓDSZEREK, ALKALMAZÁSOK

LA

: MAGYAR

TYPE

: EGYETEMI TANKÖNYV

DED

: 2004

ISBN

: 963-9542-46-6

PAGE

: 391

FORMAT

:

PHYS

:PALACKZÖLD

INV

:

LOC

: (valószínűleg KÖZGAZD lenne)

VILLE

: BUDAPEST - PÉCS

ED

:DIALÓG CAMPUS

DAC

:

ACQUI

: (például vásárlás, adomány lehetne)

166

25. táblázat PS katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207)

REF

: (a terminológiai adatbázis által generált refenciaszám)

AUT

: POLESE (Mario), SHEARMUR (Richard)

TIT

: ECONOMIE URBAINE ET REGIONALE. INTRODUCTION A LA GEOGRAPHIE ECONOMIQUE

DESC

: REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN/ELMÉLET, MÓDSZEREK, ALKALMAZÁSOK

LA

: MAGYAR

TYPE

: EGYETEMI TANKÖNYV

DED

: 2005 (MÁSODIK KIADÁS)

ISBN

:2-7178-4929-7

PAGE

: 376

FORMAT

:

PHYS

:SZÍNES

INV

:

LOC

: (valószínűleg KÖZGAZD lenne)

VILLE

: Párizs

ED

: ECONOMICA

DAC

:

ACQUI

: (például vásárlás, adomány lehetne)

167

26. táblázat AT katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207)

REF

: (a terminológiai adatbázis által generált refenciaszám)

AUT

: Armstrong (Harvey); Taylor (Jim)

TIT

: Regional Economics and Regional Policy

DESC

: REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN/ELMÉLET, MÓDSZEREK, ALKALMAZÁSOK

LA

: angol

TYPE

: EGYETEMI TANKÖNYV

DED

: 2001 (HARMADIK KIADÁS)

ISBN

: 0-631-21713-4

PAGE

: 437

FORMAT

:

PHYS

: KÉK - PIROS

INV

:

LOC

: (valószínűleg KÖZGAZD lenne)

VILLE

: Malden

ED

: Blackwell Publishers

DAC

:

ACQUI

: (például vásárlás, adomány lehetne)

168

27. táblázat RC katalóguscédulájának lehetséges formája egy terminológiai adatbázisban (CABRÉ 1998: 206-207)

REF

: (a terminológiai adatbázis által generált refenciaszám)

AUT

: CAPELLO (Roberta)

TIT

: ECONOMIA REGIONALE

DESC

: REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN/ELMÉLET, MÓDSZEREK, ALKALMAZÁSOK

LA

: OLASZ

TYPE

: EGYETEMI TANKÖNYV

DED

: 2004

ISBN

: 88-15-10147-0

PAGE

: 363

FORMAT

:

PHYS

: PIROS

INV

:

LOC

: (valószínűleg KÖZGAZD lenne)

VILLE

: BOLOGNA

ED

: IL MULINO

DAC

:

ACQUI

: (például vásárlás, adomány lehetne)

169

Függelék 5 Részlet a négy szakkönyv alapján készített adatbázisból a, Francia nyelvű lemmák és szószerkezeteik (kivonat)

1.

lemma économie

szószerkezet ~ d'échelle et coûts de transport

gyakoriság 1

2.

~ de l'environnement

1

3.

~ foncière et immobilière

1

4.

~ géographique

3

5.

~ de localisation

24

6.

estimation des ~s de localisation

1

7.

~ de temps

1

8.

~ spatiale

3

9.

~ d'urbanisation ~ urbaine et régionale

15 16

~(s) d'agglomération

30

10. 11. 12.

~ de marché

1

13.

~(s) nationale(s)

1

14.

secteur(s) de l'~ ~(s) d'échelle

1 33

~(s) externe(s)

16

15. 16. 17.

~ interne

3

18.

~(s) d'échelle interne(s)

3

19.

~ de subsistance évolution de l'~

1 1

indice d'~ d'échelle

1

indice de sensibilité aux ~s de localisation

1

20. 21. 22.

activité(s) ~(s)

21

24.

acteur(s) ~(s)

1

25.

agent(s) ~(s)

8

26.

analyse(s) ~(s)

27.

analyse ~ environnementale

1

28.

analyse ~ urbaine et régionale

2

29.

avantage(s) ~(s)

1

30.

bienfaits ~s

1

31.

biens ~s

1

32.

bien-être ~

2

33.

besoin(s) ~(s)

1

23.

économique(s)

18

170

34.

concept(s) ~(s)

2

35.

changement(s) ~(s) crise(s) ~(s)

1 1

critère(s) ~(s)

1

38.

croissance ~

4

39.

contrainte(s) ~(s)

1

40.

cout(s) ~(s)

5

41.

débat ~

1

42.

développement ~ (régional)

43.

disparité(s)~(s)

1

44.

échange(s) ~(s)

1

45.

espace ~

2

46.

évolution ~

1

47.

fonction ~

1

48.

fondement(s) ~(s)

2

49.

force(s) ~(s)

1

50.

géographie ~ gestion macro-~

6 1

littérature ~

1

53.

logique(s) ~(s)

1

54.

loi(s) ~(s) changement(s) macro-~(s)

1 1

micro-~(s)

1

57.

organisation spatiale et ~

1

58.

plan ~

1

59.

origines ~s

1

60.

perspective(s) ~(s)

1

61.

point de vue ~

1

62.

progrès ~

1

63.

question(s) ~(s)

1

64.

rapport(s) ~(s) relations ~s

1 1

ressource(s) ~(s)

1

67.

sciences ~s

1

68.

stucture(s) ~(s)

1

69.

terminologie ~

1

70.

valeur(s) ~(s)

1

71.

vie ~

4

concept de ~

1

36. 37.

51. 52.

55. 56.

65. 66.

72. 73.

développement(s)

~ régional

22

1 171

74.

indicateur de ~

1

75.

moteur de ~ niveau de ~

1 6

76. 77.

pays en ~ (PED)

32

78.

processus de ~

4

79.

voie(s) du ~

4

80.

sous-~

1

agglomération(s) ~e(s)

11

82.

analyse ~e et régionale

1

83.

concentration ~e

1

84.

concurrence inter~e

1

85.

croissance ~e

8

86.

défi ~

1

87.

développement ~

1

88.

environnement ~

2

89.

espace ~

1

90.

étalement ~ expansion ~e

1 1

facteurs ~s

1

93.

infrastructure(s) ~e(s)

1

94.

localisation ~e pauvreté ~e

2 1

peuplement(s) ~(s)

1

97.

politique ~e(s) et regionale(s)

2

98.

population(s) ~e(s)

21

99.

problématique ~e

2

100.

réalités ~es

1

101.

région ~e

2

102.

révolution(s) ~e(s)

1

103.

sytème(s) ~(s)

1

104.

société ~e taille ~e

2 7

zone(s) ~e(s)

3

zone(s) urbanisée(s)

1

évolution de l'~

3

109.

fondement(s) de l'~

1

110.

impact de l'~

1

111.

incidence de l'~

1

112.

niveau(x) d'~

19

113.

processus d'~

2 172

81.

urbain(es)

91. 92.

95. 96.

105. 106. 107. 108.

urbanisation

114.

rythme d'~

1

115.

soeuil d'~ sub~

1 1

pays en voie d'~

1

118.

phase d'~

1

119.

taux d'~

8

~démographique

2

121.

~naturelle

6

122.

taux de ~

1

123.

rythme de ~

2

116. 117.

120.

croissance(s)

124.

consommation(s)

structure(s) de ~

5

125.

production(s)

capacité de ~

2

126.

échelle de ~

1

127.

frais de ~

1

128.

fonction de ~

4

129.

méthode(s) de ~

2

130.

processus de ~ ~ de biens et services

1 3

~ de biens publiques

1

133.

~ centralisée

1

134.

~ dispersée ~ des pays moins industrialisés

2 1

~ nationale

2

137.

structure(s) de ~

1

138.

systéme de ~

1

139.

possibilité de ~

2

140.

valeur de la ~

2

141.

valeur de la ~ agricole

2

142.

~(s) familiale(s)

2

143.

~ locale

1

144.

~ non agricole centralisation de la ~

1 2

facteurs de ~

4

147.

~ globale

1

148.

~ non standardisée

1

149.

relation de ~

1

150.

concentration de la ~

1

151.

quantité de ~

1

131. 132.

135. 136.

145. 146.

152. 153.

produit(s)

~ national brut (PNB) ~(s) agricole(s)

27 5 173

154.

~(s) de la campagne

1

155.

~s dérivés ~ intérieur brut(PIB)

1 2

~(s) non agricole(s)

2

158.

~(s) urbain(s)

1

159.

~(s)non marchand(s)

1

160.

~(s) alimentaire(s)

1

161.

prix du ~

2

162.

quantité ~e

2

analyse(s) de ~(s)

1

164.

aire potentielle de ~

5

165.

aire de ~

2

166.

prix du ~

3

167.

~ intégré de travail

1

168.

~ du logement

1

169.

~ du travail

1

170.

~(s) formel(s) accés au márchés

1 1

systéme(s) de ~

1

~s spécialisés

1

marchandise(s) concurrence

écoulement de ~s ~ spatiale

1 2

migrations

~(s) pendulaire(s), ~ journalière(s)

1

~s campagne-ville

1

156. 157.

163.

marché(s)

171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178.

migratoire(s)

mouvements ~s

2

179.

revenu(s)

~ national

2

180.

~(s) de la demande

1

181.

~(s) des produits agricoles

1

182.

~ par habitant

5

183.

~ moyen par habitant

1

184.

~(s) per capita ~(s) réel(s)

2 2

concept de ~

1

187.

disparité(s) de ~(s)

1

188.

répartition des richesses et des ~s

2

185. 186.

189.

monétaire(s)

unité(s) ~(s)

1

190.

capital

amortissement(s) du ~

1

191.

~ immobilier

1

192.

quantité de ~

1

193.

facteur ~

3 174

194.

valeur du stock de ~

1 1 1

195.

conjoncturel(s)

196. 197.

hausse ~le mouvements ~s

natalité

taux de ~

198.

12

courbe de ~

1

199.

fécondité

taux de ~

1

200.

scolarisation

taux de ~

1

201.

mortalité

taux de ~

14

202.

taux de ~ infantile

4

203.

courbe de ~

1

204.

espérance

~ de vie

1

205.

elasticité

concept d'~

1

206.

~-prix

1

207.

~-revenu

7

208.

~-revenus de la demande

6

209.

~-revenus des produits agricoles

2

210.

~ de la production indice d'élasticité

2 1

in~ de l'offre

1

~ agricole

5

~ d'activité economique ~ informel

6 2

~ du logement

1

~ tertiaire

3

augmentation de ~

1

219.

accroissement de ~

1

220.

concept de ~

1

221.

niveau de ~

2

222.

~ agricole

6

223.

hausse de ~

7

224.

hausse de ~ régionale hausse globale de la ~

1 1

211. 212. 213.

secteur

214. 215. 216. 217. 218.

225. 226.

productivité

gains de ~

19

227.

gain régional de ~

1

228.

~ globale

2

229.

~ du capital

1

230.

~ du travail

1

231.

~ régionale

1

232.

indicateur de ~ relative

2

233.

indice de ~

2 175

234.

productive

activité(s) ~(s)

1

235.

réseaux

236. 237.

~ d'échanges ~ d'information

3 1

biens

~ agricoles

2

238.

~ et services

1

239.

~ industriel(s)

2

240.

~ elastique(s)

1

241.

~ alimentaire(s)

2

242.

~ publiques

5

243.

~ privés

1

~ fonciers

1

~ unitaire

1

244.

prix

245. 246.

exode

~ rural

4

247.

démographique(s)

transition(s) ~(s)

6

248.

croissance ~

5

249.

essor ~

2

250.

expansion ~ indicateur(s) ~(s)

1 1

transformation(s) ~(s)

1

253.

changement(s) ~(s)

1

254.

progression(s) ~(s) espace(s) ~(s)

1 12

251. 252.

255. 256.

géographique(s)

limite(s) ~(s)

1

257.

concentration ~

1

258.

agglomération(s) ~(s)

4

259.

distance ~

2

260.

centre ~ du ~

4

261.

centralité ~

8

262.

aspect ~

1

263.

ensemble ~

1

264.

champ

265. 266.

~ (s) d'étude(s) ~ (s) connexe(s)

4 1

mondialisation

processus de ~

1

267.

déséconomie ~s externes

268. 269.

2

industrialisé(e)(s)

pays ~s

1 21

pays moins ~s

1

révolution ~le

4

272.

complexe(s) ~(s)

1

273.

district(s) ~(s)

270. 271.

industriel(les)

2 176

274.

ville ~le

1

275.

filière ~le localisée (cluster) ~(s) rurale(s)

2 2

~(s) urbanisée(s)

2

278.

~(s) post-industrielle

1

279.

~(s) préindustrielle(s)

1

280.

~ d'investissement

1

population(s) ~e(s)

3

282.

zone ~e

2

283.

milieu ~

1

284.

région(s) ~e(s)

1

285.

localisation ~

1

286.

dichotomie urbain-~

1

~ agricole

1

288.

disparité(s) d'~

1

289.

~ total

1

290.

accroissement de l'~ perspective(s) d'~

1 1

optimum ~

3

293.

rend ~

1

294.

interaction ~ débat ~

1 1

choix ~

1

~ (s) foncière(s)

2

298.

~ (s) marchande(s)

1

299.

~ (s) sociale(s)

1

276. 277.

281.

287.

291. 292.

société

rural(e)

emploi

social(e)(s)

295. 296. 297.

valeur

300.

investissement(s)

~ (s) public(s)

1

301.

décentralisation

politique(s) de ~

1

302.

rente

~ foncière

2

303.

interaction

interaction spatiale

1

304.

planification écoumène

système de planification

1 1

espace

espace terrestre

2

307.

espace ~

1

308.

espace résidentiel

1

309.

espace théorique

1

310.

espace géométrique

1

311.

espace mathématique

1

312.

espace réel

1

313.

espace vécu

305. 306.

1 177

314.

espace d'intervention

315.

friction de l'espace ~(s) de transport des marchandises

316. 317.

coût(s)

1 2 39

~(s) d'interaction

1

318.

évolution des ~s de production

1

319.

~(s) direct(s)

2

320.

1

322.

~s associés aux échanges ~s associés á la consommation des biens et services ~(s) de production des biens et services

323.

~s d'exploitation

1

324.

~s d'exploitation unitaires ~(s) fixe(s)

1 5

~s de formation

1

327.

~ marginal de production par unité

2

328.

~ moyen de production par unité ~ réel

321.

325. 326.

329.

1 3

10 2

330. 331.

~s réels de transport et de distribution

2

~s de communication

2

332.

~s de l'information

2

333.

~s de déplacement des personnes ~s d'interaction spaciale

1 2

~s marginaux

4

336.

~s de recrutement et de formation

2

337.

minimisations des ~s

1

338.

~s de production

6

339.

~s d'option

340.

~ d'option des déplacements

2

341.

~ d'opportunité

1

342.

~ total

1

343.

~(s) unitaire(s) de la production

344.

~(s) unitaire(s) totaux de la production

3

345.

~(s) variable(s)

2

346.

structure des ~s

1

commerce extérieur

1

348.

commerce internationale

1

349.

commerce interrégional

13

350.

commerce de gros

1

334. 335.

347.

commerce

20

11

351.

commerciale(s)

relations commerciale(s)

2

352.

commercialisation

activité(s) de distribution et de

1 178

commercialisation transactions commerciales rendement(s) á l'échelle

1 5

rendement(s) constants

1

356.

rendement(s) croissant(s)

2

357.

rendement(s) croissant(s) d'échelle

1

358.

rendement(s) décroissant(s)

2

systéme central de taxation

1

360.

systéme central de d'entreposage

1

361.

systéme central de distribution

1

zone d'influence commerciale

1

363.

zone économique

1

364.

zone d'attraction

1

échange(s) interrégionaux

2

366.

échanges internationaux

1

367.

échanges internes

2

368.

diversité des échanges possibilité(s) d'échange

1 1

taux d'échange

4

371.

échange formels

1

372.

échanges informels point d'échanges et de distribution

1 1

353. 354. 355.

359.

362.

365.

rendement(s)

systéme(s)

zone(s)

échange(s)

369. 370.

373. 374.

substitution

taux de substitution

3

375.

avantage

avantage comparatif

9

376.

avantage absolu

1

377.

avantage de production

1

378.

avantage de la spécialisation

2

installations de stockage

1

380.

installations d'entreposage

1

381.

installations de distribution

1

379.

382.

instalations

frais

383. 384. 385.

frais fixes frais variables

13 2

frais de construction et d'entretien

1

frais d'entreposage et de stockage

1

386.

financier(es)

place (s) financiére(s)

1

387.

gestion

mode de gestion

2

388.

externalité(s)

externalité(s) positive(s)

10

389.

caractère des externalités

1

390.

concept d'externalité

3

391.

externalité(s) négative(s)

2 179

392.

impact des externalités

1

393.

poids des externalités facteur travail

1 5

quantité de travail

2

division du travail

2

nombre d'extrants

2

398.

coté extrants

1

399.

mesure des extrants

2

400.

extrants d'une entreprise

1

401.

quantité d'extrants

2

nombre d'intrants

3

403.

coté intrants

1

404.

intrants d'une entreprise

1

394. 395.

travail

396. 397.

402.

extrants

intrants

405.

monétaire(s)

donnée(s) monétaire(s)

1

406.

salaire(s)

niveau des salaires supplémentaire(s)

3

gain(s) de salaire(s)

1

entreprise individuelle entreprise dela pétrochimie

5 1

entreprise de tissage et tricotage

1

petites et moyennes entreprises (PME)

1

407. 408.

entreprise

409. 410. 411. 412.

fabricant(s)

413. 414.

fabricant(s) de boutons fabricant(s) d'aiguilles et de fils

1 1

voisinage

effets de voisinage (neighborhood)

1

415.

débordement

1

1

417.

territoire

effets débordement effets de débordement du savoir (knowledge spillovers) aspect territoire

418.

taxe(s)

taxe(s) foncière(s)

419.

internalisation

420.

concentration

concentration spatiale

1

421.

industrie

industrie pétroliére

1

422.

industrie aérospatiale

2

423.

industrie pharmaceutique

2

424.

agglomération(s) d'industie

1

425.

expansion de l'industrie

1

426.

industies manufacturiéres

2

427.

industrie textile

1

428.

industrie sidérurgique

1

429.

industrie des équipements de transport

1

430.

industrie de la confection

3

416.

3 1 1

180

industies intensives en savoir et en information industrie de haute technologie

431. 432. 433.

1 1

taille del'industrie

7

modéles économétriques

1

estimation des économétriques

2

activités manufacturiéres

1

437.

activités tertiaires

2

438.

activités de fabrication

1

facteur(s) technologique(s)

1

440.

facteur(s) physique(s)

1

441.

facteurs d'agglomération

434.

économétrique(s)

435. 436.

439.

activités

facteur(s)

442. 443.

indivisibilités

1 5

clusters (regroupements)

2

444.

grossiste(s)

grossiste(s) spécialisé(s)

2

445.

détaillant(s) fournisseurs

détaillant(s) spécialisé(s) fournisseurs actuels

1 2

fournisseurs potentiels

2

446. 447. 448.

client(s)

client(s) potentiel(s)

2

449.

technopoles

naissance des technopoles

1

450.

main d'oeuvre

main d'oeuvre compétente main d'oeuvre experimentée

2 1

main d'oeuvre spécialisée

2

453.

bassins de main d'oeuvre

4

454.

concentration de main d'oeuvre

1

quotient de localisation

1

456.

localisation centrale

1

457.

localisation du tertiaire supérieur

1

451. 452.

455.

localisation

458.

équipement(s)

équipements indivisibles

1

459.

institutions

institutions financières

1

181

b, Angol nyelvű lemmák és szószerkezeteik előfordulásuk alapján (kivonat)

Lemma

Szószerkezet 1

Szószerkezet 2

Szószerkezet 3

1. administrative

1-31~areas

advantage

122-133-135 competitve~

123(2) absolute ~

agricultural

45~goods

46~ouput increases

agriculture

38-41-45~sector

44-45-47-51

balance

77 ~growth

capital

72~stock

catering

38~sector

centripetal/centrifugal

138~forces

city/cities

106

community

55

concentration

110 ~of plants

country/countries

67-79-88-103

demand

27 ~for region's output

demographic

6

development

31~plans

diseconomies

137 pure external ~

distribution

38~sector

econometric

73~ test

economic

1 ~behaviour

1~and social problems

economy/economies

1 national ~

effect /s

7-104~on output growth

2 national~ 5-7-48-49-53-54 indirect ~

employment

5 ~determination

20 ~of the region

endogenous

32~variables

47~results

2. 123 relative ~

3. 4. 5. 6. 87 human ~

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 133 ~conditions

14. 15. 16. 17. 137~cluster leads

18. 19. 20. 21.

1~performance 65 world rich and poor ~ 5-7-47-48-49-53-54 induced ~

22. 23.

30 region's ~ 64- ~technolgical progress

182

24. environmental

53 ~impact

exogenous

32~variables

export-import

121(2)~of goods and services

external

57~trade

forestry

25. 33~shocks

41-47-87

53 (3)

54~ industry

54 impact of ~

geographic

128~variation

128~distribution

geographical

6

31-105 ~areas

government

36-44

Heckscher-Ohlin

127(2)-131-132-138 ~theorem

128(2)-129(2)-133~ model

household

38~sector

44-45

46~services

immobile

137~factors

impact/s

5~analysis

7 direct ~

18 multiplier ~

income

2 determination of ~

5 regional ~

5~determination

increase/increases

15-29

32-33 income ~

indigenous growth

72

industrial

38~sectors

innovative

6-105~activity

26. 27. 28. 29. 30. 79~space

31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 75~restructuring

75 massive ~restructuring

40.

41.

~34-36 (2)-37-43-5056-57(2)-58(2)59(3)-60model

input-output

6-41-50-55 ~analysis

international

2~migration

7-37-136 ~linkages 122-128-131139~trade

interregional

1-2-106-107-108-119(3)~ trade

2~migration

2-84~linkages

intra-industry

131-132(3)-138 ~trade

island

50(2) ~economies

job

5~prospects

Keynesian

8~approach

9~regional multiplier

27~macro-model

labour

29(2)-32-105~market

29~demand

local

1-17~authority areas

2~labor market

71-74~force 8 (2)- 18 (4) 19 (2)50-55~ economy

localities

17

18 (2) neighboring ~

42.

128~level

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

183

51. locality

6.-7

locality

18 '~economic development

locally

11 ~produced

location/s

107lower-cost ~

macroeconomy

21

manufactured

45~goods

manufacturing

17 '~remoteness

52. 53. 54. 108 single ~

108 particular~

43-44-47

75 ~sector

94-128~activities

market

58

103 wider ~

135 home ~

migration

multiplier/s

1~of people 2-64(3)-65(2)-66(2)-71-73-8285-88-89(2)-104-113(2)-114 neoclassical growth ~ 43 output, income and employment ~

68-69-71-72-85-86-8788-89 neoclassical ~ 79 catch-up ~ 45-48 -49 (3) 43 household income ~ 53income ~

national

2~boundaires

5~business fluctuation

11 ~expenditure

neoclassical

90(2) ~approach

new economy geography

131-135-136-137-138~models

out-migration

25

perfomance

33 economic ~

perform

1~poorly

policy

18 wider ~

20-26-30-34-88(2)~ markets

21 monetary ~instruments

political

1~jurisdictions

Porter

134~model

pragmatic

1~approach

producing

38~sectors

productivity

75 faster ~

province/s

1-80

117 eastern~

117western ~

public administration

37-51

region/regions

1 ~perform well

5 development of ~s

regional

1-76 ~economics

5 multi-~ 1-3-71-74-76-8085(2)-86-87(3)-88(2)89(2) ~disparities

55. 56. 57. 58. 59.

60. model 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76.

77.

1-28 ~employement

184

78. Ricardian

122~trade theory

rural

16~hinterland

services

44-45-47

social services

50~sector

Solow

74~equation

sources

6-105

state/s

1

tariff

2 free from ~

Thirlwall's model/law

103 (5)

trade

123 ~model

79. 80. 81. 82. 76~growth model

76 (2)~model

73 low-wage ~

73 high-wage ~

2 barriers to ~

2~linkages

7

transports

109~links

110 ~costs

unemployment

1~rates

urban

107~congestion

~analysis

Verdoorn

101 (2) ~coefficient

101 ~ Law

world

87~markets

103 (2) ~ income

83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. ~network67

91. 92.

67

121~trade

vö city network

185

c, Magyar nyelvű lemmák, szószerkezetek és szóösszetételek (kivonat)

Szóösszetételek, összetett szavak (1) (csökkenő) határhaszon (2) (komparatív) költségelőny (3) (regionális) gazdaságfejlesztés (4) (regionális) súlypont (5) (relatív) költségelőny (6) (sávos) árképzés (7) csomóponti (régió) (8) határmentiség (9) határtérség (10) kistérség, kistérségi (11) lakókörnyezet(i dinamika) (12) munkaerő (vándorlás) (13) munkaintenzív (termelés) (14) munkamegtakarító (cég) (15) munkanélküliségi (ráta) (16) nagyvállalati (előny) (17) nemzetgazdaság (18) népességmozgás (19) ösztönző erő (20) pénztőke (21) piacorientált (22) piacszerkezet (23) pontszerű (piac) (24) Porter-féle kompetitív fejlődés (25) regionális gazdasági növekedés (26) regionális innovációs képesség (27) rejtett tudás (28) Ricardo-javak (29) rombuszmodell (30) skálahozadék (31) térelmélet (32) térszint (33) többjellemzős (régió) (34) tőkeeszköz (35) tőkemegtakarító (cég) (36) tudásteremtés (37) utolérési elmélet 186

(38) (39) (40)

városállomány városhálózat városkutatás

További jövevényszavak és idegen szavak LR-ből (1) analitikus régió (2) centrum régió (3) funkcionális régió (4) homogén régió (5) munkanélküliségi ráta (6) nemzetközi integráció (7) nemzetközi integráció (8) népszerűségi gradiens (9) normatív régió (10) output-orientált piac (11) ökonometriai modell (12) periféria (13) periférikus származási régió (14) piacorientált (15) polarizációs elmélet (16) policentrikus modell (17) regionális klaszter (18) regionális multiplikátor (19) regionális specializáció (20) regionálispotenciál (21) regionalizáció (22) regionalizálás (23) regionalizmus (24) relokációs terjedés (25) totális régió

187

d, Olasz nyelvű lemmák és szövegkörnyezetük (kivonat)

1. 2.

accessibilità agglomerazione

Szószerkezet 1. ~generalizzata economie di ~

3.

modello

~ di Alonso

4. 5.

apprendimento aree

~collettivo ~ di produzione

6.

base

capacità di ~ ~ di mercato ~ d'esportazione

reti di ~

sistemi di ~

lemma

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Szószerkezet 2.

~ di HarrodDomar

Szószerkezet Szószerkezet 3. 4.

~ di HeckscherOhlin ~localizzato

~ di von Thünen

benessere individuale bilancia dei pagamenti regionale città coefficienti tecnici di produzione commercio condizione di Muth cono di domanda contabilità regionale costo di trasporto crescita regionale dimensione dell'ppartamento distanza distretti industriali domanda spaziale dotazione fattoriale

teoria della ~ monocentrica

~ interregionale ~orizzontale

accessibilità e ~ teorie della ~

modelli di ~

~ economica

~ fisica

~ geografica

~istituzionale

188

22.

economie

23.

effetto

24.

efficienza

25.

equilibri

~ di ~ di ~ di ~ di distretto agglomerazione localizzazione prossimità ~ di atmosfera ~ di concorrenza ~ di costo ~ di domanda industriale ~ innovativa ~dinamica ~ statica 250 ~ in ~ di breve ~ di lungo ~ dinamici condizioni di epriodo periodo non-linearità

30.

funzione di produzione gerarchia urbana ICTs imprese multinazionali infrastrutture

31.

innovazione

~ di processo

~ di prodotto

32.

input-output

~ modellotavole

~ relazioni

33.

isodapane

26. 27. 28. 29.

34.

legge

35.

località centrali

36.

matrice inversa

37.

modelli

39. 40.

moltiplicatore del reddito (keynesiano) polo di sviluppo portata

41.

principio

38.

~ di gravitazione ~ di Thirlwall universale modello delle ~/teoria delle ~ ~ a due settori produttivi

~ ~ di amministrativo accessabilità

44. 45.

produttività fattoriale quoziente di localizzazione rendimenti rendita

~ costanti ~ differenziale

46.

reti

~ di città

47.

soglia

42. 43.

~ a un settore produttivo

diffusione della ~

~ di Verdoorn

~ di crescita endogena

~di crescita regionale

~ di mercato

~ di trasporto

~ crescenti ~ effettiva ~ fondiaria ~ di ~ di complementarità innovazione

~offerta ~ di sinergia

189

48.

spazio

49.

spillovers

50. 51.

sviluppo unioni doganali valore della produzione regionale vantaggio

52. 53.

~ diversificatostilizzato ~ di conoscenza ~ competitivo

~ diversificatorelazionale

~ assoluto

~ comparato

~fisicometrico

~ uniformeastratto

~ esogeno

~ generativo

~ tecnologici ~ endogeno

190

Függelék 6 A hagyományos értelemben veszélyeztetett nyelvek

Forrás: http://oneworldmanypeaces.typepad.com/one_world_many_peaces/2009/11/whosprotecting-the-worlds-endangered-languages-all-7000-these-guys.html Letöltés: 2011-01-23 12:40

191

Függelék 7 A regionális gazdaságtan nyelvhasználati színterei és azok kapcsolódási pontjai

Forrás: saját szerkesztés 2009

192

Függelék 8 Az internetes keresőfelületek képernyő nézete nagyobb felbontásban A Magyar Irodalmi és Köznyelv Történeti Korpusz internetes keresőfelülete

Forrás: http://www.nytud.hu/hhc/ Letöltés: 2011-02-12 15:43

193

A régió szó első 30 találata a Magyar Történeti Korpusz adatbázisában68

Forrás: http://www.nytud.hu/cgi-bin/pat3h.cgi Letöltés: 2011-02-12 17:43

68

nagyobb méretben lsd. Függelék 9

194

A régió szó első 30 találata a Magyar Történeti Korpusz adatbázisában

Forrás: http://www.nytud.hu/cgi-bin/pat3h.cgi Letöltés: 2011-02-12 17:43

195