Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Szaknyelvi Kommunikáció Alprogram
Doktori (PhD) értekezés tézisei
Ziskáné Kiczenko Katalin
A regionális gazdaságtan terminológiája (vizsgálat angol, francia, magyar és olasz nyelvű korpusz alapján)
Témavezető: Ablonczyné dr. habil. Mihályka Lívia tanszékvezető egyetemi docens
Veszprém 2011
1
Az értekezés tárgya és célja
Az értekezés célul tűzi ki a regionális gazdaságtan nyelvezetének vizsgálatát terminológiai szempontból, négy élő nyelv (angol, francia, magyar és olasz) viszonylatában. A vizsgálat célja (1) összegyűjteni a tudományágra jellemző szóhasználatot, (2) azonosítani az egyéb tudományágakban is használt terminusok esetleges jelentésmódosulásait, illetve (3) megállapítani a nyelvek közötti befolyásoltságot. A téma újdonságértéke abban rejlik, hogy a regionális tudományt, azon belül a regionális gazdaságtant nem elemezték még sem Magyarországon, sem külföldön nyelvészeti megközelítésből. A regionális gazdaságtan története eltérő hosszúságú a vizsgált nyelvek esetében, ezért diakrón vizsgálatot nem vállalunk. A regionális gazdaságtan nyelvének mai állapotát négy szakkönyv alapján, szinkrón vizsgálattal szándékozom bemutatni, az akkor fennálló állapot egyidejűségében (KUGLER - TOLCSVAI NAGY : 230). Armstrong és Taylor Regional Economics című műve 2006-os kiadás; Polèse és Shearmur Économie urbaine et régionale című könyve 2005-ös kiadás; Lengyel Imre és Rechnitzer János Regionális gazdaságtanja és Roberta Capello Economia regionale című írása 2004-ben jelent meg, így a vizsgálat a XXI. század első évtizedének közepére jellemző nyelvhasználatot rögzíti. CRYSTAL 2003 : 470) szerint egy speciális nyelvhasználat jellemzése esetén „nem hagyhatnánk ki annak a fogalomrendszernek a tárgyalását sem, amelyből ezek a szaknyelvek kifejlődtek”. Éppen ezért az értekezés részcélja röviden bemutatni a regionális gazdaságtan tárgyát. A terminológiai vizsgálat célja azonosítani a regionális gazdaságtanban előforduló szakkifejezéseket, illetve azok besorolási lehetőségeit. KURTÁN szerint egy szaknyelv szakszókincse három pillérre bontható: (KURTÁN 2003 : 155) (1) általános köznyelvi szint, (2) közös szakszókincs és (3) specifikus szakszókincs. Célom továbbá, hogy csoportosítsam a szakkifejezéseket szófaji besorolással, illetve a szintagmák egymáshoz való viszonya alapján, elemezzem a ritka, de esetenként előforduló szóösszetételeket, és a legjellemzőbb szócsaládokat összegyűjtsem. A szakszókészlet mindig az egyénre jellemző szóhasználat (KURTÁN 2003 : 153), míg a szakszókincs a teljes szakmai tudást felöleli. Így az írott és a beszélt forrás összevetése alapján meghatározható a két csoport egymáshoz való viszonya. 2
A fentiekből következően a vizsgálat alapjának a szakszöveget értjük, amelyet jelen esetben szakember leendő vagy már gyakorló szakembernek szán, írott formában. A szakszövegek vizsgálata folyamán bebizonyosodhat, hogy a regionális gazdaságtannak külön szaknyelve van, esetleg a közgazdaságtan szaknyelvével egyenértékű, kismértékben különböző szaknyelv. Többek között arra mutatok rá, hogy melyek azok a szakterületek, amelyek ismerete nélkül a regionális gazdaságtan nem művelhető, mélyíthető el, érthető meg. Nehézséget okozhat, hogy a szakirodalom nem mutat egységes képet a szaknyelv fogalmát illetően, továbbá a definíció-alkotás is nehézségekbe ütközik. Számos definíció egyoldalú megközelítésen alapszik, vagy éppen azt határozza meg, mi nem szaknyelv. Az egyoldalú megközelítések
általánosításokkal,
illetve
csupán
egy-két
aspektus
rögzítésével
megelégszenek. Azonban úgy is lehetséges egy fajta besorolást elvégezni, hogy csoportnyelvként, alnyelvként, funkcionális stílusként, nyelvváltozatként, regiszterként vagy éppen korlátozott nyelvként tekintjük a szaknyelvet. (KURTÁN 2003 : 37-39) Az egyik alapvető különbség a szemléletekben, hogy a szaknyelv miben különbözik a köznyelvtől: csupán szókincsükben térnek el egymástól, vagy szintaktikai, stílusbeli különbségek is vannak. (vö.: JUMPELT 1961, DÁNIEL 1982, LAUREN - NORDMAN 1989, BEAUGRANDE 1989, GRÉTSY 1988, PUSZTAI 1982, SAGER, DUNGWIRTH és MCDONALD 1980., KISS – SZŰTS 1988). Mivel az utóbbi néhány évtizedben a szaknyelv számos kutatás tárgyát képezte (BÁŃCZEROWSKI 2003, BÉRCES 2009, ABLONCZYNÉ 2006, DOBOS 2010, stb.), nem kívánok teljes körű áttekintést nyújtani a témában, csupán megkísérelem bizonyítani, hogy a regionális gazdaságtannak különálló szaknyelve van, amely köznyelvi elemekből, néhány más tudományterület szókincséből, és a saját szókincsből áll. A doktori értekezés céljai közé tartozik, hogy azonosítsam a tudományterület szakszavait, azok kapcsolódási formáit, előfordulásukat, illetve megtaláljam a vizsgált nyelvek közötti ekvivalenseket. Hosszú távú célként a regionális gazdaságtan magyar értelmező kéziszótárának, illetve a címszavak idegen nyelvi megfelelőinek összegyűjtését határoztam meg. Ennek első lépése az utóbbi öt év kutatómunkája, a korábbi nyelvészeti tanulmányok kibővítése, és az eddig elért eredmények összefoglalása jelen dolgozatban. Ráadásul a fogalmak tisztázását megkönnyítő értelmező kéziszótár sem állt és ma sem áll rendelkezésre.
3
A 2009-es MANYE kongresszuson ismertetett közvélemény-kutatás a szótárak szükségességét vizsgálta a Széchenyi István Egyetem regionális gazdaságtan oktatói, illetve hallgatói körében (ZISKÁNÉ 2009). Egyértelmű igény fogalmazódott meg az értelmező kéziszótár és a szakszótár elkészítésére. A forrásként használt magyar nyelvű könyv két szerzője a századforduló környékén elkezdte listába rendezni a szakma magyar-német kifejezéseit, azonban a munka háttérbe szorult azóta. Megvalósíthatónak tartjuk a két munkafolyamat egybefonását, a majdani szótár kibővítése céljából. A
doktori
értekezés
az
alkalmazott
nyelvészeti
kutatásokhoz,
a
szaknyelvek
lingvisztikájához kíván hozzájárulni.
Vizsgálati módszerek A hipotézisek igazolása végett többféle elemzést kellett alkalmaznom. A különböző korpuszelemek egyetemi oktatásban használatos, anyanyelvi beszélő által írt szakkönyvek. A vizsgált szakszövegekben szakember kommunikál leendő szakemberrel vagy szakember szakemberrel. A kutatás első lépése a korpuszelemek elemzése a nyelvhasználatot meghatározó kifejezések kivonatolása céljából. Az empirikus kutatás során a vizsgált anyagból olyan adatokat gyűjtöttem, amelyek lehetővé teszik általános érvényű következtetések levonását. A forráselemzés során elsődleges forrásként szolgáltak az egyetemi tankönyvek. Másodlagos forrásokat használtam a regionális gazdaságtan rövid bemutatásához, illetve a terminológia, a szaknyelv, a szakmai nyelvhasználat, illetve a mozaikszavak elemzésének megalapozásához. A szószerkezetek előfordulását adatbázis-kezelő programban tároltam.
4
Az értekezés felépítése
Az disszertáció fő fejezetei: bevezetés, szakirodalom feldolgozása (terminológia, szaknyelv, korpusznyelvészet, idegen szók, jövevényszavak, mozaikszavak), gyakorlati rész (a vizsgálati korpusz elemzése a feldolgozott szakirodalom alapján). A tartalmi fejezeteket tartalomjegyzék, táblázatok jegyzéke, illetve magyar, angol, és francia nyelvű kivonat előzi meg. Az értekezést bibliográfia és függelék zárja. A bevezetőben meghatároztam a kutatás célját és tárgyát. Bemutattam a vizsgálat korpuszát, illetve igazoltam a téma aktualitását. Az írott korpuszelemek kommunikációs funkcióját HYMES (1974) S-P-E-A-K-I-N-G modellje alapján elemeztem. Az értekezés megkísérli igazolni vagy cáfolni az alábbi hipotéziseket:
H1 / a, A regionális gazdaságtan más néven a térgazdaságtan (spatial economics1, économie spatiale2, economia spaziale3) mint önálló tudomány szaknyelvvel rendelkezik, mely besorolható a különálló szaknyelv kategóriába. Feltételezem, hogy a helyes szakmai nyelvhasználathoz több szakma ismeretére és összetett tárgyi tudásra van szükség. H1 / b, Az anyanyelvi beszélő attól függően képes bekapcsolódni egy a témakörben zajló
beszélgetésbe vagy tud értelmezni egy szakszöveget, hogy milyen
nyelvhasználati szinten vannak a kommunikáció soán használt szakszavak. H2: A szóban forgó tudományterület nyelve az angol mint lingua franca és ezáltal a francia, olasz és magyar nyelvben is sok angol szakkifejezést használnak változatlan formában. A francia, és az olasz nyelvhasználat kevésbé befogadó, mint a magyar, ezért mintául szolgálhatna a magyar nyelvhasználóknak is.
1
http://www.spatialeconomics.ac.uk/ Letöltés: 2010-07-12 13:40 http://www.spatialist.fr/index.php/economie-spatiale-rubriques-165 Letöltés: 2010-07-12 17:33 3 http://www.tdf.it/2006/2/bignami_ita.htm Letöltés: 2010-07-12 15:42 2
5
H3: A különböző földrajzi, politikai és gazdasági berendezkedés miatt a terminológiai rendszerek nyelvenként eltérnek.
A második fejezet kommunikáció elméleti bevezetést ad. A harmadik fejezet a terminus (SCHÜTZE 1976, WÜSTER 1979, FÓRIS 2005) és a terminológia szakirodalmát tekinti át. A terminus meghatározások közül FÓRIS (2005) definícióját fogadom el, mert a regionális gazdaságtan terminológiájára ez vonatkoztatható a legnagyobb mértékben: „a terminus olyan lexéma, szám, jel, vagy ezek kombinációja, mely egy körülhatárolt területen belül jelöl egy adott fogalmat.” A terminusalkotáskor szem előtt tartandó követelmények (KLÁR –KOVALOVSZKY 1955) bemutatása után áttérek a terminológia fogalmának áttekintésére. A terminológiakutatás történetének rövid felvázolása után a különböző terminológia definíciókat tekintem át (KUGLER – TOLCSVAI NAGY 2000, KLÁR - KOVALOVSZKY 1955, REY 1979). Hangsúlyozom CABRÉ (1998) théorie des portes-jának jelentőségét a többdimenziós vizsgálat lehetősége szempontjából. A fejezetben kitérek a szókészlet és a (szak)szókincs meghatározásaira KURTÁN (2003) nyomán, és körbejárom az incrocio szó köznyelvi, illetve a regionális gazdaságtanban használt jelentését. A példán keresztül kiderül, hogy milyen nehézségekkel néz szembe a nem anyanyelvi beszélő szakszöveg feldolgozása során. Az idegen szó, jövevényszó, anyanyelvi megfelelő közötti választás indokolását az innováció, innoválás, újítás szavak elemzésével mutatom be. Vizsgálom egy-egy magyar és angol nyelvű, a regionális politika fogalmát megadó részlet idegen szó – jövevény szó arányát, majd azok fellelhetőségét az értelmező kéziszótárban. Megállapítom, hogy az anyanyelvi megfelelő megléte ellenére a szakemberek gyakrabban választják az idegen szót, mint annak ekvivalensét. A párhuzamosan előforduló kifejezések párhuzamba állítását az egyes szavak szóösszetételeinek előfordulásával zárom. CABRÉ (1998) alapján röviden bemutatom, milyen dokumentum típusokkal dolgoznak a terminológusok. Megadom négy korpuszelem kétféle típusú összefoglalóját. Bemutatom, hogy a nem angol nyelven született korpuszban mely angol kifejezések fordulnak elő. Elemzem a region, urban, rural szavak szóösszetételeit az angol nyelvű korpuszban. 6
Elemzem a région, urbanisation, espace, local, centre szavak szóösszetételeit a francia nyelvű korpuszban. Külön kitérünk a mozaikszavakra, fosztóképzőkre, prefixumokra, prefixoidokra. Párhuzamosan előforduló szakkifejezések Magyar klaszterek
angol clusters
globális-lokális paradoxon regionális különbségek / egyenlőtlenségek polarizációs elméletek
global/local paradox
tanuló régiók
regional inequalities / disparities theory of polarization / polarization theory learning regions
francia grappe / filière / regroupment paradoxe (n. m.) global/local disparités régionales
olasz cluster (s. m.)
concept de polarisation
teoria della polarizzazione
régions (n. f.) apprenantes
regione dell’apprendimento teoria della localizzazione spazio e tempo
telephelyelméletek tér és idő (együttesség), a tér és az idő értelmezése térbeli szerkezet térszervezés
location theory space-time (evolution / series / concepts)
théorie de la localisation l’espace et le temps
spatial structure spatial organisation
structure de l’espace organisation de l’espace
növekedéselmélet
growth theory
théorie de la croissance
paradosso globale - locale differenze regionali
struttura dello spazio organizzazione e uso dello spazione teoria della crescita
Forrás: saját szerkesztés AT, LR, RC, PS alapján (2008)
Annak ellenére, hogy számos szaknyelvi szöveg elemzés végeredménye, hogy nincs szinonímia, azonosítottam néhányat: – activités de base/activités (non)basiques/base économique; – autonomie locale/collectivités/décentralisation; – croissance urbaine/urbanisation; – développement local/ développement régional; – écologie urbaine/humaine; – économie d’urbanisation/économie d’agglomération, – entrepreneurship/esprit d’entreprise; – exode rural/migrations; – fonctions centrales/centralité
7
Magyar példákat hozok a jelentéssűrítő szóösszetételekre, a –ság, -ség, -ás, -és képzőkre, angol kölcsönszavakra többszörös képzéssel, és lexéma értékű szószerkezetekre, tükörfordításra. A fellelt ekvivalenseket angolul és franciául is megadom, és az alábbiakban foglaltam össze: Példák az alapkorpuszból kivonatolt és az angol, francia nyelvű korpuszból mellérendelt szószerkezetekre KATEGÓRIA (1) jelentéssűrítő szóösszetételek
(2) –ság, -ség, -ás, -és képzők
(4) lexéma értékű szószerkezet, tükörfordítás
HUN határhaszon tőkeérték városhierarchia határmentiség statikus agglomerációs előny deregulációs politika expanziós diffúzió klaszteranalízis / klaszterelemzés multiplikátor hatás multiplikátor - akcelerátor modell térelmélet utolérési elmélet regresszióanalízis
EN marginal utility capital value urban hierarchy n.a. static agglomeration benefits / benefit from static agglomeration deregulation policy expansion diffusion cluster analysis / clustering muliplier effect multiplier – accelerator modell spatial theory catch-up model regression analysis
FR utilité marginale valeur (n) des capitaux valore (n) dei capitali n.a. n.a.
effet h multiplicateur modèle h de multiplicateur et d’accélérateur théorie de l’espace théorie du rattrapage analyse de régression
Forrás: saját szerkesztés a szakkönyvek alapján A negyedik fejezet röviden áttekinti a szaknyelv fogalmát, többek között CRYSTAL 2003, HOFFMANN 1975, KURTÁN 2003, ABLONCZYNÉ 2006 meghatározásai alapján. Megvizsgálom a szaknyelvet, mint köznyelvet felfogó nézeteket, hangsúlyozom a szakmai nyelvhasználat elemzésének korlátait. Elfogadom SAGER, DUNGWORTH és MCDONALD (1980) alábbi definícióját: „Special languages are readily recognised as pragmatic and axtra-linguistic subdivisions of a language. Certain difficulties arise when we attempt to explain special languages satisfactorily in linguistic terms.” (1980 : 2) Jelen dolgozatban az alábbi jellemzőkkel fogadom el a szaknyelvet: „A szaknyelv használata szakmai képzettséget feltételez, és az ugyanazon vagy hasonló területen működő szakemberek kommunikációjára korlátozódik” (SAGER et al. 1980 : 68, KURTÁN 2003 : 39,
8
ABLONCZYNÉ 2006), ugyanakkor a „szaknyelv a köznyelv része” (HOFFMANN 1987 : 298) és minimum két jellemzőjükben azonosak (CABRÉ 1998 : 121):
-
teljesség, vagyis nem elhatárolt jelenségekről van szó, hanem egymással kapcsolatban lévő együttesről;
-
kommunikatív funkció, mely az összes többi kiegészítő funkció előtt dominál.
Az ötödik fejezetben a korpusz fogalmát és tervezését mutatom be SZIRMAI (2005) és SINCLAIR (1991) alapján. A fejezet végén két magyar nyelvű korpuszt hasonlítok össze. A magyar nyelvű korpuszban azonosítottam olyan példákat, amelyeket az általános köznyelvben vagy más szakterületen is használunk. A szókincset a kizárólag a regionális gazdaságtanban használt kifejezésekkel zártam. KURTÁN (2003 : 37-39) három nyelvi szintet különböztet meg. Mindegyik kategóriára három példát közlök LR forrásból (ZISKÁNÉ 2006d : 2-3). általános köznyelv
GDP régió regionális
több szakterület közös rétege
a szennyező fizet elve (jog, környezetvédelem) klaszter (matematika, földrajz, ICT) periféria (szociológia, orvostan) NUTS polarizációs elmélet pontszerű piac
szűkebb szakterület
Forrás: saját szerkesztés a szakkönyvek alapján
A magyar nyelvű korpuszban található idegen szavak, és azok angol megfelelőivel, illetve a regionális
gazdaságtan
szakmai
nyelvhasználatában
előforduló
mozaikszavak
bemutatásával zárul a fejezet.
9
A hipotézisek igazolása
A vizsgálat során azt kívántam bizonyítani, hogy a regionális gazdaságtan nyelvhasználatát specifikus nyelvi tulajdonságok jellemzik, amelyek az új szaktudományos eredményekből adódnak. H1 / a, A regionális gazdaságtan más nevén a térgazdaságtan (spatial economics, économie spatiale, economia spaziale) mint önálló tudomány olyan szaknyelvvel rendelkezik, amely besorolható a különálló szaknyelv kategóriába. Szókincsének magját a közgazdaságtan, azon belül is főként a mikró- és makróökonómia szókincséből meríti, azonban jelentős mennyiségben használja a földrajz- és a szociológia tudomány kifejezéseit is, illetve kismértékben a műszaki- és a politikatudomány terminusait. A helyes szakmai nyelvhasználathoz több szakma ismeretére, összetett tárgyi tudásra van szükség. H1/a, Bebizonyosodott, hogy a földrajz, a politikatudomány és a közgazdaságtan területén használatos szakkifejezések közül számosat használ a regionális gazdaságtan. H1 / b, Az az anyanyelvi beszélő, akinek nincs kapcsolata a tudományággal, nem képes feldolgozni a témakörben írott szakkönyveket, cikkeket, törvényeket; esetlegesen félreérti az olvasottakat. Ezt a hipotézist részben látom igazoltnak. Mivel a regionális gazdaságtan alapjául szolgáló tudományterületekből ismert terminusok segítik a megértést, a különböző területen szerzett ismeretek kiegészítik egymást. Vélelmezhetően nagyob korpusz alapján ettől különböző eredmény is születhet. H2: A szóban forgó tudományterület veszélyeztetett az idegen szavak – főként az angol kifejezések- inváziója miatt. A vizsgálat feltérképezte azokat a terminusokat, amelyek idegen szókként vagy jövevényszóként élnek az angol, a francia, a magyar és az olasz nyelvben a vizsgált korpusz alapján. Bebizonyosodott, hogy annak ellenére, hogy a nyelvhasználók többsége az idegen szók használatát részesíti előnyben, a létező anyanyelvi ekvivalensek szinonimaként élnek. H3: A különböző földrajzi, politikai és gazdasági berendezkedés miatt a terminológiai rendszerek nyelvenként eltérnek.
10
Már a tudományterület elnevezésében tetten érhető a különbség, hiszen az elnevezések utalnak azokra a területekre, ahonnan a regionális gazdaságtan kiindult, ahonnan az alap axiómák származnak. A másik különbséget a szakkönyvek katalógusrendszerének és a terminológiai munkában használatos összefoglalóinak összevetése alapján mutattam be.
Az értekezés új tudományos eredményei (tézispontok) A regionális gazdaságtannak specifikus nyelvhasználata van, amely tartalmaz egyedi, illetve néhány más tudományággal közös elemeket. A francia és az olasz nyelvhasználók nem kerülik jobban az idegen szók használatát, mint a magyar nyelvhasználók, az ekvivalenseket szinonimaként használják. A regionális gazdaságtan terminusai, témái attól is függnek, hogy milyen nyelven folyik a diskurzus.
A kutatás további lehetőségei Úgy vélem, hogy érdemes folytatni a vizsgálatot. (1) Érdemes lenne a kutatás korpuszelemeit kibővíteni, a regionális politika/tudomány egészét vizsgálni, nemcsak írott, hanem beszélt nyelvi korpusz alapján is. (2) Az
eddig
feldolgozott
korpusz
egyéb
megközelítésbeli
elemzése
újabb
eredményekre vezetne. A vizsgálat szemantikai és pragmatikai szintre történő kiterjesztése új következtetések levonását eredményezné. (3) Mivel időbeli korlát is szerepelt a korpuszelemek kiválasztását illetően, hasznos lenne egy diakrón vizsgálatban feltárni, hogy a tudományterület fejlődése során keletkezett kifejezések milyen hosszú ideig maradnak meg a nyelvben, milyen más területen jelennek meg, illetve kiszorítják-e a magyar szakszavakat. Mivel a
11
korpusznyelvészet alapelve a „minél nagyobb, annál jobb” (SZIRMAI 2005 : 46), ezért a korpusz folyamatos bővítése a cél. (4) Érdemesnek tartom lexikológiai szempontból is elemezni a kibővített korpuszt és létrehozni a regionális tudomány magyar értelmező, és két- vagy többnyelvű kéziszótárát. Ezt a célkitűzést FÓRIS véleménye alapján fogalmaztam meg, aki úgy véli, hogy „az egyes szakterületek terminusait és a hozzájuk tartozó fogalmakat tartalmazó szótárak
(glosszáriumok,
lexikonok,
enciklopédiák,
elektronikus
adatbázisok)” (FÓRIS 2007 : 63) vagy teljes egészében hiányoznak, vagy a terminusok jelentésének magyarázata sok helyütt pontatlan. (5) Külön kutatási irányt képviselhetne az Európai Unió regionalitáshoz fűződő dokumentumainak (törvények, előírások, ajánlások, jegyzőkönyvek, emlékeztetők) elemzése is a terminushasználat és a különböző nyelvhasználati szintek feltérképezése céljából. (6) A jövőbeli kutatás részfeladata lehetne megállapítani, hogy a francia nyelv, illetve az Európai Unió jelenléte (törvények, előírások, ajánlások) mekkora és milyen szintű befolyással van a regionális gazdaságtan és/vagy a regionális tudomány nyelvhasználatára. A további kutatás eredménye nem csak az alkalmazott nyelvészet számára hozna újat. Hasznos lenne a regionális tudomány felsőfokú oktatásában, a szakterületen dolgozók munkájában, és az EU tevékenysége során használt terminusok pontosításában, szabványosításában is.
A tézisekben felhasznált irodalom ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia 2006. Gazdaság és nyelv. Lexikográfia és terminológia kézikönyvek 2. Lexikográfia Kiadó, Pécs. habilitációs monográfia BAŃCZEROWSKI Janusz 2003. A szaknyelvek szerepe a civilizációs fejlődésben. In: Magyar Nyelvőr. 127. évf. 3. sz. 2003. július – szeptember. pp. 277-282. Lelőhely: http://nyelvor.c3.hu/period/1273/127302.pdf Letöltés: 2009-12-12 15:45 12
BEAUGRANDE, Robert de 1989. Special Purpose Language as a Self-complexing System: The Case of Linguistics. In: LAUREN, Christer - NORDMAN, Marianne (szerk.) Special Language: From Humans to Thinking Machines. Philadelphia: Multilingual Matters, 1989, 3-29. CABRÉ, Teresa M. 1998. Terminology: Theory, Methods and Applications.: John Benjamins Amsterdam – Philadelphia. Eredeti kiadás: M Teresa Cabré 1992. La Terminologia. La teoria, els mètodes, les aplicacions. Barcelona, Emúries CABRÉ, Teresa M. 1998. La terminologie. Théorie, méthode et applications. Armand Colin. Les Presses de l’Université d’Ottawa. CRYSTAL David 2003. A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest DÁNIEL Ágnes 1982. Szaknyelv vagy szakmai nyelvhasználat? In: Magyar nyelvőr. CVI. évf. 3. szám, 337-342. DOBOS Csilla 2010. (szerk. et al.) Szaknyelvi kommunikáció. Miskolci Egyetem, Miskolc, Tinta Könyvkiadó, Budapest FÓRIS Ágota 2005. Hat terminológia lecke. Lexikográfia es terminológia kézikönyvek 1. Lexikográfia Kiadó, Pécs FÓRIS Ágota 2007. A terminológia megújításának feladatai: a műszaki-tudományos terminusok rendszerezése. In: Magyar nyelv, 2007./1. 55-66. http://www.c3.hu/~magyarnyelv/07-1/foris.pdf Letöltés: 2009-10-25 07:55 GRÉTSY 1988. In: KISS Jenő – SZŰTS László 1988. A magyar nyelv rétegződése I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest HOFFMANN, Lothar 1975. Fachsprachen und Sprachstatistik. Akademie Verlag, Berlin HOFFMANN, Lothar 1987. Kommunikationsmittel Fachsprache. Eine Einführung. Sammlung Akademie Verlag 44, Akademie Verlag, Berlin. HYMES, Dell H. 1974. Foundations in Sociolinguistics: An Ethnographic Approach. University of Pennsylvania Press, Philadelphia
13
JUMPELT, Rudolf Walter 1961. Die Übersetzung naturwissenchaftlicher und technischer Literatur. Langenscheidt, Berlin. KISS Jenő – SZŰTS László 1988. A magyar nyelv rétegződése I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest KLÁR János - KOVALOVSZKY Miklós 1955. Műszaki tudományos terminológiánk alakulása és fejlesztésének főbb kérdései. MTESZ, Budapest KUGLER Nóra - TOLCSVAI Nagy Gábor 2000. Nyelvi fogalmak kisszótára. Korona Kiadó, Budapest KURTÁN Zsuzsa 2003. Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest LAUREN, Christer - NORDMAN, Marianne (szerk.) Special Language: From Humans to Thinking Machines. Philadelphia: Multilingual Matters, 1989 PUSZTAI István 1982. Szaknyelvművelésünk időszerű kérdései. In: Magyar Nyelv. 78. évf. 1. szám, 67–76. REY, Alain 1992. La terminologie. Noms et notions. Que sais-je? sorozat 1780. szám, PUF, Paris SAGER, Juan C. – DUNGWORTH, David – MCDONALD, Peter F. 1980. English Special Languages: Principles and Practice in Science and Technology. Brandstetter Verlag, Wiesbaden SCHÜTZE, R. 1976. Bemerkungen zu einem Wortbikdungstyp in der Fachsprache der Technik. In: Bausch, K-H – Schewe, W – Spiegel, H-R 1976. Fachsprachen. Terminologie – Struktur – Normung.Beuth Verlag, Berlin SINCLAIR, John 1991. Corpus, Concordance, Collocation. Oxford University Press. Oxford SZIRMAI Monika 2005. Bevezetés a korpusznyelvészetbe. A korpusznyelvészet alkalmazása az anyanyelv és az idegen nyelv tanulásában és tanításában. Tinta Könyvkiadó, Budapest WÜSTER, Eugen 1979. Terminologie als angewandte Sprachwissenschaft. Saur, München, New York, London, Paris
14
http://www.spatialeconomics.ac.uk/ http://www.tdf.it/2006/2/bignami_ita.htm http://www.spatialist.fr/index.php/economie-spatiale-rubriques-165
ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006d. A regionális gazdaságtan terminológiája. konferencia előadás A konferencia címe: A magyar mint veszélyeztetett nyelv. Szombathely. 2006. november 9-10. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2009. Van-e igény a regionális tudomány értelmező- és szakszótárára? Konferencia előadás. Konferencia címe: XIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. A tudomány nyelve – a nyelv tudománya. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében. MANYE, Eger. 2009. április 16-18.
Az értekezésben felhasznált források ARMSTRONG, Harvey – TAYLOR, Jim 2000. Regional Economics and Policy. 3/E. Blackwell Publishing. Malden CAPELLO, Roberta 2004. Economia regionale. Localizzazione, crescita regionale e sviluppo locale. il Mulino, Bologna. LENGYEL Imre - RECHNITZER János. Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, Pécs POLESE, Mario – SHEARMUR, Richard 2005. Economie urbaine et régionale. Introduction à la géographie économique. Deuxième édition. Ed. Economica, Paris
A témakörben megjelent saját publikációk ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA Lívia – ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2007. Regional Economics' Terminology from the Economist's and the Linguist's Points of View. Konferencia előadás.
15
A konferencia címe: Current Trends in Terminology. International Conference on Terminology. Szombathely, 2007. november 9-10. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2005a. Il linguaggio di economia dal punto di vista dell’economista. Konferencia előadás, elhangzott: Langues de spécialité et Femmesécrivains dans la littérature française, italienne et hongroise. Veszprém 2005. június 1011. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2005b. Két közgazdasági szaknyelvi tankönyv szókincsének összevetése a munkaerőpiac témájában. Konferencia előadás, elhangzott: SZOKOE V. Szaknyelvoktatási konferencia. 2005. november 24-25. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006a. Regionális gazdaságtan kutatási tendenciák a “Tér és Társadalom” c. folyóirat tükrében. MANYE XVI., Szent István Egyetem, GTK Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet, Gödöllő, 2006. április ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006b. Le specificità del linguaggio della politica regionale. Konferencia előadás és tanulmány tanulmánykötetben . A konferencia címe: Convegno di Studi Romani, Université de Sofia „Saint Clément d’Ohrid”, Sofia. 2006. szeptember 2930. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006c. Il linguaggio della stampa. konferencia előadás A konferencia címe: V Convegno Scientifico di Civiltà e Cultura Italiana. Szombathely. 2006. október 24-25. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006d. A regionális gazdaságtan terminológiája. konferencia előadás A konferencia címe: A magyar mint veszélyeztetett nyelv. Szombathely. 2006. november 9-10. ZISKÁNÉ
KICZENKO Katalin 2006e. A regionális gazdaságtan magyar
nyelvű
terminológiájának létjogosultsága. konferencia előadás. A konferencia címe: Fiatal Regionalisták V. országos konferenciája. Győr. 2006. november 10-11. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2006f. A regionális politika szaknyelve. A magyar és a francia regionális szakszókincs. konferencia előadás. A konferencia címe: SZOKOE VI. Szaknyelvoktatási Konferencia, Szeged. 2006. november 24-25.
16
ZISKÁNÉ
KICZENKO
Katalin
2007a.
A
regionális
gazdaságtan
nyelvhasználata
Nyelvelmélet és nyelvhasználat, ELTE, Kodolányi János Főiskola, Budapest, konferencia előadás: 2006. november. Tanulmány megjelent. In: Tinta Kiadó Budapest, ISBN 963 7094 835, 2007. 385-389. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2007b. The Existence of Regional Economics’ Terminology In: Issues of Culture and Communication, Palatia Nyomda és Kiadó, Győr-Linz, ISBN 978963-7175-34-3, 151-157. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2007c. Terminustévesztések a szaknyelvi produkció folyamán. konferencia előadás. Konferencia címe: XI. Apáczai Napok Tudományos Konferencia. Értékőrzés és értékteremtés. Győr, 2007. október 18-20. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2008. Characteristics of Regional Economics as an ESP. III. KHEOPS Tudományos Konferencia. Mór, 2008. május 14. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2009. Van-e igény a regionális tudomány értelmező- és szakszótárára? Konferencia előadás. Konferencia címe: XIX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. A tudomány nyelve – a nyelv tudománya. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében. MANYE, Eger. 2009. április 16-18. ZISKÁNÉ KICZENKO Katalin 2010. A New ESP? Regional Economics as a Language for Specific Purposes. Konferencia előadás. Konferencia címe: 6th Annual International Bata Conference for Ph.D. Students and Young Researchers. 2010. április 15.
17
