DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
Bárczy Klára
A
POLITIKA HATÁSA A 20. SZÁZAD HAZAI ANGOL NYELVI TANKÖNYVEINEK SZÖVEGEIRE
Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola 2004.
I. A kutatási feladat rövid összefoglalása A multidiszciplináris alapokon nyugvó dolgozat témája a 20. század során Magyarországon kiadott angol nyelvkönyvek vizsgálata abból a szempontból, hogy az aktuális hatalmi-politikai-ideológiai környezet mennyiben szabta meg e könyvek szerkesztését, összeállítását.. Célkitűzésünk volt megvizsgálni azt, hogyan alakította nyelvoktatásunkat a 20. század folyamán a politika, s mindez hogyan, miképp csapódott le a nyelvkönyvek szövegein. Volt-e, lehetett-e alkalma a mindenkori tankönyvszerzőnek arra, hogy az irodalmi szövegek kiválasztásakor az esztétikumot is érvényesíthesse, vagy mindvégig arra kényszerült – hol ilyen, hol olyan okok miatt –, hogy a politikumot részesítse előnyben az irodalmi értékkel, az esztétikai minőséggel szemben. Az irodalomszociológia egy eleddig háttérben lévő szeletének megvilágításával a nyelvkönyvek, a közoktatásban használt tankönyvek új, az eddigiektől eltérő szempontú analizálásával voltaképp azt kívánjuk bemutatni, milyen is a 20. század Magyarországának történelme alulnézetből: a nyelvkönyvek szövegeinek nézőpontjából. II. A kutatás módszere és forrásai A kutatás módszere a jelzett időszakban Magyarországon – többnyire magyar szerzők által összeállított, illetve adaptált – megjelent nyelvkönyvek fordításra szánt magyar nyelvű, valamint szépirodalmi szemelvényekkel kapcsolatos szövegeinek egybevető elemzése volt, aminek során sikerült feltárni az oktatáspolitika deklarálatlan céljait és a mögöttük meghúzódó aktuálpolitikai indítékokat is, valamint közvetetten a politika megvalósítására kialakított tankönyvkiadási, -engedélyezési mechanizmust és az irányítás eszközrendszerét is. Forrásul szolgált egyrészt az új tudományág, a tankönyvkutatás-elmélet nemzetközi és hazai irodalma, mely mind teoretikus háttér, mind pedig módszertani útmutatás tekintetében segítette a munkát, másrészt pedig az a mintegy 80 kötetnyi nyelvkönyv, mely az elemzendő szövegkorpusz gerincét képezte. E korpusz bizonyos szegmensét érintette a voltaképpeni elemzés, hiszen a jelzett mennyiség mintegy kétharmada, azaz 60 kötet tartalmazott több-kevesebb aktuálpolitikai, ideológiai utalást, ám ezek közül is 45-re tehető azon nyelvkönyvek száma, melyek analizálása szükségszerűnek látszott. Megjegyzendő, hogy az elemzés nem azonos szintű és mélységű e kötetek tekintetében sem, hiszen a dolog természetéből adódóan volt, ahol mélyreható, volt, ahol kevésbé intenzív analizálást kívánt a hatalmi-politikai-ideológiai tartalom nyilvánvaló jelenléte. 2
A források autentikus voltát bizonyítja a tény, hogy az elemzett szövegek mind szószerinti idézetek a nyelvkönyvek magyarról idegen nyelvre történő fordítandó gyakorlataiból. III. A tudományos eredmények rövid összefoglalása A nyelvkönyv, a tankönyv alkotás, s mint ilyen, több szállal, eltéphetetlen kötődéssel kapcsolódik az őt körülvevő társadalmi háttérhez. Ezért – s a szépirodalmi szemelvényként szereplő műalkotások kapcsán is – feltétlen a társadalom és a művészet hatásrendszeréből kell kiindulni egy ilyen kutatás során. A tankönyvszerző mint alkotó egyén művében, a tankönyvben milyen módon tükrözte a társadalmi valóságot, milyen mélységig volt kényszerítve arra, hogy az uralkodó politikai-ideológiai ízlésvilágnak alávesse magát, illetve a megszokott „kettős gondolkodás”, „kettős kódolás” kapcsán hol volt lehetősége az irónia eszközével élve a politika explicit megnyilvánulását akár karikatúrának is kezelni? E kérdésekre keresi a választ a dolgozat, melynek hipotézise, hogy minél erőteljesebben, minél mániákusabban ideologikus egy társadalom, annál határozottabban kívánja érvényesíteni az aktuálpolitikai üzenetet egy mégoly ártalmatlan területen is, mint a tankönyvek, a nyelvkönyvek világa. „A magyar nyelv tanítására különös gond fordítandó” – írta Kazinczy Ferenc egy olyan korban, amikor a nemzet ügye azt kívánta. A ma embere számára – az anyanyelvápolás mindenkori elsőbbségének tudatában – az idézett mondat így szólna: az idegen nyelvek – s főként az angol nyelv – tanítására különös gond fordítandó. Akkor a magyar nyelv ügyének a középpontba helyezése szolgálta a társadalmi haladást, ma – a harmadik évezred küszöbén, az európai csatlakozást közvetlenül megelőző időszakban – az idegen nyelvek tudása áll a fókuszban. Akár a nyelvtudás fontosságát, akár annak tartalmát vizsgáljuk, egyértelmű, hogy az idegennyelv-tudásnak még soha nem volt akkora gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége, mint napjainkban. A hasznosítható nyelvtudás felbecsülhetetlen az élet minden területén. Az EU-csatlakozás rendszerintegrációs koncepcióját több fontos dokumentum tartalmazza, de egytől-egyig mind kiemelt helyen kezeli az idegennyelv-oktatás kérdését. Az EU kulcsfontosságú irányelvei az idegen nyelvek oktatásával kapcsolatban (amelyek egybeesnek az Európa Tanács koncepcióival) a nyelvtanulás mindenki számára való elérhetőségét, annak életmóddá válását hangoztatják. Jól átgondolt stratégiára van ahhoz szükség, hogy hazánk helyt tudjon állni a csatlakozás után kialakult versenyhelyzetben. Az 3
ebben a versenyben való részvétel alapvető eszköze a működőképes nyelvtudás minél szélesebb körben, minél több nyelven. Ehhez pedig mindenképpen nyelvkönyvekre, használható, jó nyelvkönyvekre van szükség, melyek mentesek minden politikai-ideológiai felhangtól, melyek célja a tudás, az információ átadása, s nem a hatalmon lévő uralkodó ideológia besulykolása. Ez indokolja s teszi aktuálissá a dolgozat által kitűzött célok megvalósítását. A kutatás célja az volt, hogy a tankönyvek – nemzetközi és hazai gyakorlatban elfogadott – elemzési szempontjai közül azt válasszuk ki, illetve tökéletesítsük, amely leginkább megfelel annak a célkitűzésnek, hogy az ideológiai-politikai háttér, a történelmi utalások, valamint a nyelvtanítás céljára kiválasztott irodalmi szemelvények szelekciója során érvényesülő irányelvek mélyébe láthassunk. E célkitűzés módszerét – és szándékát is – tekintve részben átveszi a 20.század második felétől egyre ismertebbé, egyre népszerűbbé váló tudományág, a tankönyvkutatás, azon belül is a braunschweigi iskola eredményeit, ugyanakkor azonban eltér Gerd Stein „politikatudományi” tankönyvkutatásától, hiszen ott a szocializációs folyamatok, az oktatáspolitika kerülnek inkább a vizsgálódás fókuszába. Több szállal kötődik viszont Thonhauser „funkcionális” tankönyvkutatásának ahhoz a kitételéhez, mely szerint „a tankönyv a társadalmi tudat kordokumentumaként” vizsgálandó. S – értelemszerűen – kapcsolódik jelen dolgozat vizsgálati módszere a Weinbrenner-féle „komplex” tankönyvkutatás „produktumorientált” irányához is. A dolgozatban alkalmazott elemzés eltér a fent említett módszerek mindegyikétől, hiszen sajátos helyzetet, sajátos időintervallumot vizsgál speciális módszerekkel. A helyzet egy elszigetelt nyelvű kis ország, melynek létszükséglete az idegen nyelvek tanítása, s ezért a lehető leghatékonyabb módszereket, tankönyveket kell, hogy alkalmazza a cél mihamarabbi elérése érdekében. Az időzítés sajátossága abban áll, hogy egy olyan század éveit, évtizedeit vesszük sorra, amikor a történelem hányattatása során több ízben is változott az uralkodó ideológia, a hatalmon lévő társadalmi rendszer hazánkban. E politikai változások természetszerűleg hatással voltak a közoktatásra, az oktatáspolitikára is, s – sajnálatos módon – kihatottak még egy olyan „politikasemleges” tantárgyra is, mint az angol nyelv. Ezért sajátos, speciális módszert kellett kidolgozni e hatások vizsgálatára, s a módszer a tankönyvek szövegeinek elemzésén túl is mutatott. Pedig a szövegkorpusz textológiai elemzése már önmagában is kettős: hiszen a korszellem hatásai nyomon követhetők a dialógusok, gyakorlatok, olvasmányok, fordítandó szövegek mondataiban is; 4
ám e hatás megnyilvánul a történelmi–szépirodalmi utalásokban, szemelvények kiválasztásában, irodalomtörténeti jellegű megjegyzésekben is. A szövegelemzésen túl azonban azt is megvizsgáltuk, hogy a nyelvtanítás voltaképpeni célja, a hatékonyság szempontjából hogyan funkcionáltak e tankönyvek a fent említett szövegrészek alkalmazásával. Az idegen nyelvek tudása kulcskompetencia az Európai Unióban. Ma nyelvet tudni "necesse est”, vagyis feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a harmadik évezred kihívásainak a bennünket méltán megillető mértékben és módon megfelelhessünk. Szükséges, mert kevesen vagyunk, mert mindeddig, a rendszerváltozásig hátrányba szorultan éltünk, mert nyelvileg is, politikailag is elszigetelten próbáltuk – több-kevesebb sikerrel, olykor messze „áron alul” –„eladni” szellemi kapacitásunkat, „szürkeállományunkat”, mindig azt remélve, hogy egyszer mégiscsak teljes jogú, elismert állampolgárai lehetünk majd a civilizált Európának. Közhelyszerű tény, hogy eddig is meg kellett küzdenünk a nyelvi nehézségekkel, és hogy korosztályonként, koronként más-más elképzelés (szakmai, didaktikai, olykor súlyos politikai elvárások tömkelege) segítette-korlátozta ezen a téren a felzárkózásunkat. Nem volt ugyan lényegi különbség a földrajzi, gazdasági, politikai stb. okok miatt a latin, a német vagy az orosz nyelvtanítás és -tanulás történelmi korok szerinti „kötelező” jellegében és mértékében, a 20. század második felére azonban az arányok, az ösztönös vagy tudatos szándékok, sőt, mondjuk ki nyíltan: a politikai elvárások mégis mennyiségi és minőségi súlyponteltolódásokat, eddig példa nélkülinek számító torzulásokat hoztak magukkal. A nyelvtanulás, -tanítás mindig is függött a mindenkori politikai berendezkedéstől, a hatalmi viszonyoktól, de a szűkebben vizsgált időszakban tapasztaltak már a közízlés határát is olykor súroló módon hatottak a tanulókra és tanáraikra, a hatékonyságot viszont már szinte teljesen nélkülözték, s ennek „eredményeiről” az elmúlt fél évszázad ékesen tanúskodik. A dolgozat szerény kísérletet tesz annak a kérdésnek az elemzésére és megválaszolására, hogy a 20. század második felében – kisebb-nagyobb mértékben és erőszakoltsággal – hogyan hatott a politika a magyarországi nyelvoktatásra (ezen belül is elsősorban az angol nyelv oktatására), illetve hogyan használta fel vagy rendelte alá az igazi esztétikai értékeket a politikai érdekeknek, és mindezzel hogyan és milyen mértékben segítette vagy sértette a nyelvtanulás folyamatát.
5
A dolgozat az elemzéshez szükséges elméleti megközelítés után (művészet és társadalom, egyén és társadalom kapcsolata, az oktatás és a politika viszonya, a műveltség tartalmának változásai, az angol nyelv tanítása hazánkban) külön fejezetet szentelt a tankönyvek világának, a tankönyvkutatás elméleti és gyakorlati kérdéseinek. Ezek után tért ki a 20. század magyarországi kiadású angol nyelvkönyveinek elemzésére. A szövegkorpusz darabjainak kiadása 1908 és 2002 között datált, így néhány esztendő híján a teljes századot felöleli. A sikeres nyelvtudáshoz a mindenkori tanuló igyekezete, a jól képzett, ambiciózus szaktanár mellett modell-értékű, megfelelő tankönyvre is szükség van. S milyen a jó tankönyv? Angol nyelv viszonylatában – az egy évszázadnyi tankönyv-termés szövegeinek elemzése után – világos a kép: olyan tankönyvre van szükség, mely időtől, kortól, s ennek következtében politikától, ideológiától független hiteles értéket, kultúrát közvetít, mely mind a nyelvi szint, mind pedig a közvetített tartalom tekintetében magas színvonalú. A vizsgált időszak – a 20. század – éppen a már körvonalazott történelmi-politikai változások miatt bővelkedett az angol nyelv közoktatási intézményekben történő tanítását segítő tankönyvekben. Az évfolyamok számát, a politikai, illetve oktatáspolitikai – például tantervi – változásokat tekintve a tankönyvek száma mintegy 80 kötetre tehető (nem számítva az átdolgozott kiadásokat, valamint utánnyomásokat). Ezek közül emeltük ki azokat, melyek a fenti elemzési szempontok alapján figyelemre méltónak bizonyultak – követendő példát nyújtanak vagy – épp ellenkezőleg – elvetendőnek minősülnek. A szövegkorpuszt képező kiemelt kötetek között általános jellegű nyelvkönyvek, nyelvtankönyvek, valamint speciális olvasókönyvek, irodalmi szemelvénygyűjtemények egyaránt szerepelnek. Közös vonásuk, hogy mind magyar szerző műve, s hogy mindegyik tankönyv miniszteri rendelet, utasítás, illetve minisztériumi engedély alapján jelent meg, s hogy hosszabb-rövidebb ideig mindegyik kötelező tankönyv volt valamely közoktatási intézménytípusban, többnyire középfokon. Mindenekfelett közös vonásuk azonban az, hogy mind modell-értékűek, s az angol tankönyvek különböző felfogás, értékrendszer, megközelítés és szándék alapján való összeállításának eltérő modelljeit képviselik. A szövegkorpusz elemzése egyértelműen bizonyította a dolgozat alaphipotézisét: a vizsgált időszak, a 20. század azon éveiben, évtizedeiben, amikor a társadalmi berendezkedés, a rezsim erőszakosabban, erőteljesebben volt kénytelen érvényesíteni vélt
6
vagy való „igazát”, az oktatás hatalmi-politikai-ideológiai környezete is erőszakosabban hatolt be a tankönyvek politika-semleges területeire, a nyelvkönyvek szövegeibe. A kutatás eredménye a vizsgált korszak oktatáspolitikájának bemutatása egy eddig figyelmen kívül hagyott területen, de a kulcskompetenciát megtestesítő nyelvtanítás szempontjából a dolgozat gyakorlati hasznosítás területén is eredményt hoz: az anyagfeltáró munka, a modern magyarországi angoloktatás tankönyvek tükrében való bemutatása mellett előremutató az elmúlt időszakok tankönyveinek bírálata, ezáltal szabva meg az időtálló, hatékony, jó tankönyv ismérvét. A dolgozat által közvetített üzenet az, hogy az oktatás, a tankönyvek világa nem rendelhető alá semmiféle politikai kényszernek, s a tankönyvek – így a nyelvkönyvek sem – szolgálhatnak politikai-ideológiai hatalmakat.
IV. Publikációk jegyzéke I. KÖNYV 1. Bárczy K. et al. 2002. Metaltransys www.metallingua.hu/metaltransys 2. Bárczy K. ESP Methodology (megjelenés alatt)
(többnyelvű
szakszótár)
II. TANULMÁNYOK 1. Bárczy K. 1973. A népiesség Csokonai és Burns műveiben. Studia Litteraria XI. Debrecen. KLTE. 77-92. 2. Bárczy K. 1975. Popular Tendency in the Works of Csokonai and Burns. Hungarian Studies in English IX. Debrecen. KLTE. 103-117. 3. Bárczy K. 2001. "Vegyem, ne vegyem?" Az autó-műszaki leírások és reklámok nyelvének elemzése szaknyelvi szempontból. In: A reklámról - ma Magyarországon. ed. Salánki Á. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó. 19-28. 4. Bárczy K. 2001. A magyarországi angoloktatás "Janus-arca". In: Modern Nyelvoktatás 5. Bárczy K. 2001. Helyzetkép Észak-Magyarország kistelepüléseinek angoloktatásáról. X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus kötete. Székesfehérvár, KJF. 6. Bárczy K. 2001. The Effect of Globalization on ELT. HUSSE Tematikus Konferencia kötete. Miskolc, ME. 7. Bárczy K. 2004. A szaknyelvoktatás módszertani sajátosságai (megjelenés alatt) III. CIKKEK 1. Bárczy K. 1999. PhD konferencia a Miskolci Egyetemen. Modern Filológiai Közlemények I.évf.2. 128-133. 2. Bárczy K. és Szabóné Papp J. 2000. Korponay Béla és Pálffy István - a miskolci angol nyelvtanárképzés megalapítói. Modern Filológiai Közlemények II. évf. 1. 118-123. 3. kb. 20-25, az elmúlt évtized folyamán megjelent közlemény a helyi sajtóban 7
(Északmagyarország, Déli Hírlap, Hírlánc stb.) IV. RECENZIÓK 1. Bárczy K. 1978. Szauder József: Kövek és könyvek. Napjaink 1978/6. 18-20. 2. Bárczy K. 1999. Bart István: Angol-magyar kulturális szótár. Modern Filológiai Közlemények. I.évf.1.122-125. 3. Bárczy K. 2001. A könyv, mely nem hiányozhat az angoltanár polcáról. Nyelvinfó. 4. Bárczy K. 2002. Kurtán Zsuzsa: Idegen nyelvi tantervek. Nyelvinfó XI.évf. 2003/2. 42-46. V. ELŐADÁSOK 1. Bárczy K. 1991. In-service Teacher Training in Hungary. Paper presented at: Vienna. Conference of the European Council for TEFL. 2. Bárczy K. 1995. The Problems of Teacher Training in Hungary. Paper presented at: Lawrence, Kansas. USA - Teacher Training Conference of the Central and East-European Countries. 3. Bárczy K. 1995. The Use of Video in ELT. Paper presented at: Summer Institute for EFL Teacher Trainers. The University of Kansas, Applied English Center, USA. 4. Bárczy K. 1997. Annual Report of the English Speaking Union of Hungary and the Perspectives of its Operation. Paper presented at: Karachi, Pakistan. International Council Meeting of ESU. 5. Bárczy K. 1997. The ESU of Hungary. Paper presented at: CIVICUS World Conference. Budapest. 6. Bárczy K. 1997. The Difficulties of In-service Teacher Training in Hungary.Paper presented at: USIS Legacy. Budapest. 7. Bárczy K. 1999. A magyarországi angoloktatás jelenlegi helyzete és kilátásai. Elhangzott: I. Modern Filológiai PhD Konferencia. ME. 8. Bárczy K. 2000. A magyarországi angoloktatás Janus-arca (Helyzetkép Észak-Magyarország kistelepüléseiről). Elhangzott: X.Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus. Székesfehérvár, KJF. 9. Bárczy K. 2000. A könyv, mely nem hiányozhat az angoltanár polcáról. Elhangzott: a Corvina-kiadó könyvismertetése. Budapest. 10. Bárczy K. 2000. Mennyiben politika-függő a nyelvoktatás ? Elhangzott: II. Modern Filológiai PhD Konferencia. ME. 11. Bárczy K. 2000. The Effect of Globalization on ELT. Paper presented at: HUSSE Thematic Conference. ME. 12. Bárczy K. 2002. Ways to British Culture. Paper presented at International Conference CIVICUS. Budapest VI. FORDÍTÁSOK 1. XIV. Országos Grafikai Biennálé katalógusa (előszó, tanulmányok stb.) 1987. Miskolci Galéria 2. XVI. Országos Grafikai Biennálé katalógusa (előszó, tanulmányok stb.) 1991. Miskolci Galéria 3. Szalay Lajos: Énekek Éneke. Grafikai dosszié. 1992. Miskolci Galéria 4. XVII. Országos Grafikai Biennálé katalógusa (Előszó, tanulmányok stb.) 1993. Miskolci Galéria 5. Barczi Pál. A Miskolci Galéria könyvei. 1994.
8
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
Drozsnyik István. Tanulmányok, kritikák. A szerző kiadásában. KOPIRED nyomda, Miskolc, 1994. XVIII. Országos Grafikai Biennálé katalógusa (előszó, tanulmányok stb.) 1996. Színháztörténeti és színészmúzeum katalógusa. Miskolc, 1996. Drozsnyik István. A Miskolci Galéria könyvei 8. 1997. Varga Éva. A Miskolci Galéria könyvei 10. 1997. A magyar sokszorosított grafika 100 éve sorozat I.: A szecessziós könyvillusztráció. Miskolci Galéria. 1997. Urbán Tibor. A Miskolci Galéria könyvei 14. 1998. XIX. Országos Grafikai Biennálé katalógusa (előszó, tanulmányok stb.) 1998. A magyar sokszorosított grafika 100 éve sorozat II.: Modern magyar litográfia (1890-1930). Miskolci Galéria, 1998. The Cleveland Playhouse. A Miskolci Nemzeti Színház műsorfüzete. 1999. National Theatre of Miskolc 1823-1998. Jubileumi évkönyv. Miskolc, 1999. XX. Országos Jubileumi Grafikai Biennálé összes kétnyelvű kiadványa. Miskolci Galéria, 2000. Mihály Ottó: A magyar közoktatás helyzete és fejlődésének problémái. A Survey of the General Education in Hungary - the Problems of its Development.2000. Zsákovics Ferenc: A rézkarcoló nemzedék- Preface és Summary. Miskolci Galéria, 2001. XXI. Országos Grafikai Biennálé összes kétnyelvű kiadványa. Miskolci Galéria, 2002. feLugossy László: Magánhő. Miskolci Galéria, 2002. Dobos Marianne: Relatives in Israel in Akkor is Karácsony volt. Miskolc, (megjelenés alatt) Dobos Marianne: My God…He helped even though he couldn’t. (Alaine Polcz) (megjelenés alatt) Herman Ottó Múzeum képtára. (Tanulmányok és katalógus) Miskolc, 2004. XXII. Országos Grafikai Biennálé összes kétnyelvű kiadványa. Miskolci Galéria, 2004. Paul Thirkell és Carinna Parraman: A bristoli West of England Egyetem grafikai műhelye (megjelenés alatt)
9
10
