DMS - TS2005 Könyvelő modul Folyamatleírás 2015

TurboSoft Informatikai Kft. H-1163 Budapest, Hősök fasora 50. Tel.: (+36-1) 401-3190 Fax: (+36-1) 401-3191 E-mail: [email protected]

DMS - TS2005

Könyvelő modul Folyamatleírás 2015.

DMS TS2005 – Könyvelés 1/ 108


Tartalom 1.1.

Fogalmak ______________________________________________________ 6

1.2.

Folyamatok _____________________________________________________ 6

1.3.

Program indítása ________________________________________________ 6

1.4.

Bejelentkezés ___________________________________________________ 7

1.5.

Cégválasztás ____________________________________________________ 7

1.6. Menük_________________________________________________________ 8 1.6.1. Menüstruktúra_____________________________________________________________ 9 1.7.

2.

Általános felületek ______________________________________________ 10

BIZONYLATOK RÖGZÍTÉSE___________________________________________________ 15 2.1. Bejövő számlák rögzítése _________________________________________ 16 2.1.1. Szállító számlák rögzítése __________________________________________________ 17 2.1.1.1. Anyagszámlák rögzítése _________________________________________________ 20 2.1.1.2. Gépjármű számlák átvétele ______________________________________________ 21 2.1.2. Külső vevő számlák rögzítése _______________________________________________ 23 2.2. Pénzkészlet rögzítése ____________________________________________ 24 2.2.1. Bank rögzítése ___________________________________________________________ 25 2.2.1.1. Új tétel rögzítése _______________________________________________________ 25 2.2.1.2. Banki állomány importálása ______________________________________________ 25 2.2.1.3. Bankpontozás __________________________________________________________ 26 2.2.1.4. Díjbekérők kezelése ____________________________________________________ 32 2.2.2. Kézi pénztár rögzítése _____________________________________________________ 32 2.2.2.1. Pénztár pontozása ______________________________________________________ 32 2.2.3. Kompenzáció _____________________________________________________________ 32 2.2.3.1. Kompenzálás pontozása _________________________________________________ 32 2.3. Vegyes tételek rögzítése _________________________________________ 33 2.3.1. Béradatok/egyéb vegyes tételek importálása _________________________________ 35

3.

DMS BIZONYLATOK ELLENŐRZÉSE____________________________________________ 36 3.1.

Kimenő számlák ellenőrzése_______________________________________ 36

3.2.

Pénztárbizonylatok ellenőrzése ____________________________________ 38

3.3.

Anyagmozgási bizonylatok ellenőrzése ______________________________ 40

3.4.

Rezsi / Belső elszámolás / Garancia bizonylatok ellenőrzése ______________ 43

3.5. Automatikus kontírozás __________________________________________ 43 3.5.1. Anyagszámlák kontírozása _________________________________________________ 43 3.5.2. Szerviz számlák kontírozása ________________________________________________ 45 3.5.3. Újautós számlák kontírozása _______________________________________________ 45 3.5.4. Használtautós számlák kontírozása __________________________________________ 47 3.5.5. Előleg számlák kontírozása _________________________________________________ 48 3.5.6. Rezsi / Belső elszámolás / Garancia bizonylatok kontírozása ____________________ 48 3.5.7. Egyéb számlák kontírozása _________________________________________________ 48 3.5.8. Pénztárbizonylatok kontírozása _____________________________________________ 49 3.5.9. Gépjármű bejövő számlák kontírozása _______________________________________ 49 3.5.10. Anyagmozgási bizonylatok kontírozása _______________________________________ 50 3.5.11. Paraméterek _____________________________________________________________ 57 DMS TS2005 – Könyvelés 2/ 108


3.5.11.1. Beállítások __________________________________________________________ 3.5.11.2. Telephelyi paraméterek _______________________________________________ 3.5.11.3. Pénztárbizonylat jogcímek _____________________________________________ 3.5.11.4. Raktárak ____________________________________________________________ 3.5.11.5. Telephelyek _________________________________________________________ 3.5.11.6. Pénztárak ___________________________________________________________ 3.5.11.7. VTSZ/SZJ törzs ______________________________________________________ 3.5.12. Könyvelés újra feladása____________________________________________________

4.

58 58 59 59 59 59 59 59

PÉNZÜGYI MŰVELETEK ______________________________________________________ 60 4.1. Pontozások ____________________________________________________ 60 4.1.1. Szállító-bank pontozás _____________________________________________________ 60 4.1.2. Szállító-pénztár pontozás __________________________________________________ 60 4.1.3. Vevő-bank pontozás ______________________________________________________ 60 4.1.4. Vevő-pénztár pontozás ____________________________________________________ 60 4.1.5. Bank-pénztár pontozás ____________________________________________________ 60 4.2. Vevő kimutatás _________________________________________________ 60 4.2.1. Banki tartozások __________________________________________________________ 62 4.2.2. Biztosítói tartozások _______________________________________________________ 63 4.2.3. Fizetési felszólítások _______________________________________________________ 64 4.3. Szállító kimutatás _______________________________________________ 65 4.3.1. Banki feladások___________________________________________________________ 66 4.3.1.1. K&H feladás ___________________________________________________________ 66 4.3.1.2. IEB feladás ____________________________________________________________ 66

5.

TÁRGYIESZKÖZ NYILVÁNTARTÁS _____________________________________________ 67 5.1.

Eszközök listázása ______________________________________________ 67

5.2. Eszköz karton __________________________________________________ 68 5.2.1. Eszköz módosítása ________________________________________________________ 68 5.2.2. Beszerzés hozzáadása, törlése ______________________________________________ 69 5.2.3. Aktiválás, Ráaktiválás _____________________________________________________ 69 5.3. Eszközök rögzítése ______________________________________________ 71 5.3.1. Nyitó eszközök rögzítése ___________________________________________________ 71 5.3.2. Évközi beruházások könyvelése _____________________________________________ 72 5.4. Értékcsökkenés elszámolása ______________________________________ 73 5.4.1. Számviteli törvény szerinti ÉCS _____________________________________________ 73 5.4.2. Társasági adó szerinti ÉCS _________________________________________________ 74 5.4.3. Terven felüli ÉCS _________________________________________________________ 75

6.

5.5.

Eszköz kivezetés/átminősítés _____________________________________ 76

5.6.

Eszközállomány változás _________________________________________ 77

5.7.

Kartonok nyomtatása ____________________________________________ 78

5.8.

Főkönyvi egyeztetés _____________________________________________ 78

SZÁMVITELI FUNKCIÓK _____________________________________________________ 78 6.1. Bizonylatok kontírozása __________________________________________ 78 6.1.1. Bejövő számlák kontírozása ________________________________________________ 78 6.1.2. Kimenő számlák kontírozása ________________________________________________ 78 6.1.3. Pénztárbizonylatok kontírozása _____________________________________________ 78 6.2.

Kontírozás módosítása ___________________________________________ 78

6.3.

Buktatások ____________________________________________________ 78 DMS TS2005 – Könyvelés 3/ 108


6.3.1. 6.3.2. 6.4.

7.

Partnerkarton ____________________________________________________________ 78 Főkönyvi buktatások ______________________________________________________ 78

ÁFA Zárás _____________________________________________________ 79

LEKÉRDEZÉSEK _____________________________________________________________ 79 7.1. ÁFA analitika __________________________________________________ 79 7.1.1. Vevő ÁFA ________________________________________________________________ 80 7.1.1.1. Különbözet szerinti adózás alá tartozó termékek nyilvántartása _______________ 80 7.1.2. Szállító ÁFA ______________________________________________________________ 81 7.1.2.1. Nyitott szállítók listája ___________________________________________________ 81 7.2.

Korosított vevő analitika _________________________________________ 82

7.3.

Korosított szállító analitika________________________________________ 83

7.4. Főkönyvi kivonat _______________________________________________ 84 7.4.1. Főkönyvi karton __________________________________________________________ 85 7.5.

Mérleg- és Eredménylekérdezés ____________________________________ 85

7.6. BPI __________________________________________________________ 85 7.6.1. 1. módszer_______________________________________________________________ 85 7.6.2. 2. módszer_______________________________________________________________ 87 7.7.

Főkönyvi lekérdezések ___________________________________________ 89

7.8.

Jobszám karton ________________________________________________ 90

7.9. Jobszám analitika _______________________________________________ 91 7.9.1. Összesítő Jobszám analitika ________________________________________________ 91 7.9.2. Jobszám analitika pénzügyi változás _________________________________________ 92 7.9.3. Jobszám analitika eredmények _____________________________________________ 92 7.9.4. Telepi készlet ____________________________________________________________ 93 7.9.5. Használt telepi készlet _____________________________________________________ 93

8.

EGYÉB ____________________________________________________________________ 94 8.1. Keresések _____________________________________________________ 94 8.1.1. Bizonylat kereső __________________________________________________________ 94 8.1.2. Jobszám kereső __________________________________________________________ 95 8.2. Egyeztetések __________________________________________________ 96 8.2.1. Raktár egyeztetés_________________________________________________________ 96 8.2.2. Partner egyeztetés ________________________________________________________ 96 8.2.3. ÁFA egyeztetés ___________________________________________________________ 96 8.3.

Felhasználók és jogosultsági szintek ________________________________ 96

8.4. Könyvelési javaslatok ____________________________________________ 96 8.4.1. Nyitás ___________________________________________________________________ 96 8.4.1.1. Általános számlák nyitása________________________________________________ 96 8.4.1.2. Alkatrész számlák nyitása ________________________________________________ 96 8.4.1.3. Gépjármű készletszámlák nyitása _________________________________________ 97 8.4.1.4. Tárgyi eszközök nyitása _________________________________________________ 97 8.4.1.5. Vevő-szállító nyitása ____________________________________________________ 97 8.4.1.6. Vevőtől kapott előlegek nyitása ___________________________________________ 97 8.4.1.7. Pénztár nyitása ________________________________________________________ 97 8.4.1.8. Bankok nyitása _________________________________________________________ 98 8.4.2. Egyéb könyvelési javaslatok ________________________________________________ 98 8.5.

ÁFA-törzs kezelés _______________________________________________ 98



8.6. Kódszótárak ___________________________________________________ 99 8.6.1. Kontírozás ______________________________________________________________ 100 8.6.1.1. Költséghely ___________________________________________________________ 100 8.6.1.2. Költségviselő__________________________________________________________ 101 8.6.1.3. Trackerkód ___________________________________________________________ 102 8.6.2. Bejövő számlák __________________________________________________________ 103 8.6.2.1. Jogcímek _____________________________________________________________ 103

9.

8.7.

Pénzkészleti típusok ____________________________________________ 104

8.8.

Számlatükör __________________________________________________ 105

8.9.

Tárgyi eszköz számlasorok _______________________________________ 105

8.10.

Ügyféltörzs kezelés_____________________________________________ 106

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK __________________________________________________ 106 9.1. Technikai követelmények ________________________________________ 106 9.1.1. Hardver követelmények___________________________________________________ 106 9.1.2. Szoftver követelmények __________________________________________________ 106 9.2. Telepítés _____________________________________________________ 107 9.2.1. Szoftver telepítése _______________________________________________________ 107 9.2.2. Adatbázis telepítése ______________________________________________________ 107 9.2.3. Konfigurálás ____________________________________________________________ 107 9.3.

Automatikus frissítés ___________________________________________ 108

9.4.

Mentés/Visszaállítás ___________________________________________ 108



ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1.

Fogalmak

 DMS: Dealer Managment System  DNS: (ejtsd: Déénes) DMS+010 . Legyen ez a könyvelési modul neve  És ezután jött a DOS .  DMS számlák: Azokat a számlákat, amelyek a DMS rendszerben készülnek DMS számláknak nevezzük.  Előszámla: A DMS rendszer azon számláit, amelyek még nem lettek lezárva előszámláknak nevezzük. Az ilyen előszámlák, vagy más néven proforma számlák „_sorszám” formátumú egyedi sorszámot kapnak, és a DMS számlázás funkciójával kinyomtathatóak, vagy lezárhatóak.  Függő kontírtétel: Olyan könyvelési tételek, amelyek a kimenő számlák kartonjain szerepelnek, de a főkönyvi kimutatások nem tartalmazzák. Ezeket a tételeket könyvelési jogosultsággal lehet könyvelt állapotúvá tenni.  Kapcsolt kontírsor: DMS számláknál azokat a könyvelési tételeket, amelyek nem a vevő főkönyvi számmal szemben lettek könyvelve (pl.: ELÁBÉ, előleg ÁFA átvezetés, stb.) kapcsolt kontírsoroknak nevezzük.  Külső számlák: Minden olyan számlát, ami nem a rendszerben készült (legyen az vevő vagy szállító) külső számlának nevezzük.  Pénzkészlet: Az olyan pénzügyi műveletek gyűjtőneve, ami nem a rendszerben készült valós vagy nem tényleges pénzügyi mozgásokat tartalmazza. Ilyen mozgások lehetnek banki mozgások, külső pénztári mozgások, kompenzációk.  Számlatükör: Azon főkönyvi számok gyűjteménye, amelyre a rendszer könyvelési tételt enged rögzíteni. A számlatükörnek tartalmaznia kell az összesítő számlasorokat is.  Verziószám: A program elindítása után a program fejlécében található dátumsorszám, ami a kiadás dátumát jelenti. 1.2.

Folyamatok

Ide készítek majd egy folyamatábrát. 1.3.

Program indítása

A program az OnlineApp.exe-vel, vagy az arra mutató parancsikonnal indítható. Ugyanaz a parancsikon csak egyszer indítható.



1.4.

Bejelentkezés

A program indulásakor a bejelentkezési felület látható. Az ablak címsorában látható az aktuális szoftver verzió, az aktuális adatbázis verzió valamint az adatbázis paraméterek.

Bejelentkezéshez szükség van a DMS-ben létrehozott felhasználónévre és jelszóra, valamint a könyvelési rendszeren belül beállított jogosultságra. Ld.: jogosultságok kezelése. 1.5.

Cégválasztás

A Pénzügy/Számvitel modul, hasonlóan a Szerviz/Értékesítés modulhoz több céget kezel egy adatbázison belül. A bejelentkezés után, amennyiben a felhasználónak van jogosultsága (ld.: Szerviz/Beállítások/Felhasználók/Jogosultság) telephely választására, úgy első lépésben kiválaszthatja, melyik céggel szeretne dolgozni. Az aktuális cég megnevezése minden képernyő címsorában megtalálható.



Munkafolyamat közben a rendszerben lehetőség van kijelentkezés nélkül céget választani a főmenü „cégváltás” menüpontjában. 1.6.

Menük

A menüben ikonok vannak, melyeket lehet nyomkodni. Ha a gomb fölé visszük az egeret, megváltozik az ikon. A funkció végrehajtásához a gombra kell kattintani. Az előző menübe visszalépés a jobb alsó sarokban található „Vissza” feliratú ikonra kattintással történik. Ha egy felhasználónak nincs joga egy adott funkció használatához, akkor az ikon az adott menüpontban szürkévé válik.



1.6.1. Menüstruktúra

 Főmenü o Bizonylatok  Bejövő számlák  Kimenő számlák  Pénztárbizonylatok  Pénzkészletek  Vegyesbizonylatok  Raktárbizonylatok  Rezsi/Garancia/Belső bizonylatok o Pénzügy  Vevő kimutatás  Szállító kimutatás  Partner karton  Bizonylat kereső DMS TS2005 – Könyvelés 9/ 108


o Számvitel  Bizonylatok  Zárások  Főkönyvi kivonat  BPI  Mérleg, eredmény o Analitikák  Vevő analitika  Szállító analitika  ÁFA analitika  Lekérdezések  Jobszám karton  Főkönyvi lekérdezések  Jobszám analitika o Beállítások  ÁFA adatok  Felhasználói jogok  Számlatükör  Pénzkészleti típusok  Kódszótárak  Tárgyi eszköz számlasorok  Ügyféltörzs o Tárgyi eszköz o Cégváltás o Hibabejelentés o Kilépés 1.7.

Általános felületek

A visszalépés mindig a bal fölső sarokban van. Az ESC lenyomásával, vagy az Alt+v együttes lenyomásával érhető el. A továbblépés, mentés mindig a jobb alsó sarokban. Általában Alt+t, vagy Alt+m.



Elemek közötti váltás lehet „tab”-al, vagy „enter”-el. Előző elemre ugrás a Shift+tab kombinációval. A hagyományos gomb elemeken az „enter”-nek kattintás funkciója van. Lista elemekben  oszlopszélesség változtatás A szoftverben a lista oszlopainak szélességét előre definiáltuk, de előfordul olyan eset, hogy egy adat nem fér bele egy adott oszlopszélességbe. Ekkor lehetőség van a szélességek állítgatására. Módosításhoz a táblázat fejléc részében a megnevezések közötti függőleges elválasztó elemet kell az egérrel megfogni, és elmozdítani. Megjegyzés: Az oszlopszélesség beállítása csak a program futásának idejére rögzítődik. A program újraindításával a szélességek visszaállnak az eredeti méretekre. Az oszlopszélességeket a lista fejlécére jobb gombbal kattintva visszaállíthatjuk egyenlő szélességűre.

 oszlopok eltüntetése/megjelenítése A lista fejlécére jobb gombbal kattintva az egyes oszlopokat tudjuk eltüntetni, illetve megjeleníteni. Ha megváltozik az oszlopok száma, a program automatikusan egyenlő szélességűre állítja az oszlopokat  rendezés A lista fejlécére kattintva az adott oszlop szerint rendezi a program a listát. A rendszer alapértelmezésben mindig egy előre meghatározott sorrend szerint rendez. Az utoljára begépelt szűrőfeltétel oszlopára a rendszer automatikusan rendezi a táblázatot. A nyomtatások és exportálások mindig az eredeti sorrend szerint hajtódnak végre. Azokat az oszlopokat, amelyek alján összesítő sor található, a program numerikusan rendezi.  adatok szűrése Azon lista elemeknél, ahol a megnevezés felett látható egy üres téglalap, ott lehetőség van a lista szűrésére, elem keresésére. Ha egy oszlop feletti mezőbe kezdünk gépelni, akkor az adott oszlopban fog keresni a rendszer és a listában csak a találatok fognak megjelenni, a táblázat az adott oszlopra lesz rendezve. Ha csak beírunk egy szövegrészt, a rendszer szó eleji egyezést figyel. Amennyiben az elemeken belül is szeretnénk keresni, úgy a * karaktert kell először beírni, majd a keresendő szövegrészletet. Pl.: Ha azt írjuk a keresőmezőbe, hogy *lm, akkor az „Lmegy” és az „alma” szavak is benne lesznek a listában.

Ha olyan keresést szeretnénk, ahol nem szeretnénk, ha valami benne legyen a listában, akkor a szűrést !-el kell kezdeni. Ez a szűrés csak a szó eleji egyezőségeket figyeli. Pl.: Ha nem szeretnénk, hogy az al-el kezdődő szavak benne legyenek bárhol a keresett elemek között, akkor !al-et kell beírnunk a keresőbe. Pl.: Ha szeretnénk egy listából kiszűrni a 0 elemeket, akkor a !0-t kell a keresőmezőbe beírni. DMS TS2005 – Könyvelés 11/ 108


Ha teljes egyezőséget szeretnénk szűrni, akkor a keresést az =-el kell kezdeni. Pl.: Ha csak az alma szavakat szeretnénk látni a lista adott oszlopában, de az almafa szavakat már nem, akkor az =alma keresőszót kell a fenti mezőbe beírni. Pl.: Az = jel, mint szűrés, az üres elemeket hozza fel.

A rendszer nem figyeli a kis-, és nagybetű különbségeket.  nyomtatás A lista tetején található nyomtató ikonra ( kinyomtatható.

) kattintva a teljes táblázat

A bal alsó nyomtatás gombra kattintva kinyomtatható a megjelenő teljes lista összes oldala. Amennyiben csak bizonyos oldalakat szeretnénk nyomtatni, úgy a felirat mellett található kis nyílra kattintva megadhatjuk, hogy miket nyomtasson.  szűrt eredmény nyomtatása A lista tetején található szűrt eredmény nyomtatása ikonra ( kis fekte pötty különbözteti meg a sima nyomtató ikontól) kattintva a szűrt lista kerül kinyomtatásra.



A bal alsó nyomtatás gombra kattintva kinyomtatható a megjelenő teljes lista összes oldala. Amennyiben csak bizonyos oldalakat szeretnénk nyomtatni, úgy a felirat mellett található kis nyílra kattintva megadhatjuk, hogy miket nyomtasson.  exportálás A lista tetején található exportálás ikonra ( ) kattintva a teljes lista kiexportálható CSV formátumban, amit később MS Excelben, vagy más táblázatkezelő alkalmazásban lehet feldolgozni. A lista beállításától függően (szoftver szintű, egyedileg nem paraméterezhető) a fejléc is exportálásra kerül. Tipp: A mentéskor célszerű a fájltípusoknál a minden fájl-t kiválasztani, majd a fájl kiterjesztésének a .xls-t megadni, ugyanis a MS Excel ilyenkor a fájlt automatikusan felismeri, mint táblázatot. Ellenkező esetben a CSV fájlt beolvasva a teljes táblázat egy oszlopban fog megjelenni, amit a következő módon lehet szétdarabolni: o

Jelöld ki a teljes első oszlopot az oszlop tetejére kattintva,

o

majd az adatok menüben a szövegből oszlopok funkciót kell elindítani.

o

Itt a „Tovább”, „Tovább”, „Befejezés” gombokra kattintgatva megkapjuk az eredeti táblázatot.

 szűrt eredmény exportálása DMS TS2005 – Könyvelés 13/ 108


A lista tetején található szűrt eredmény exportálása ikonra ( kis fekte pötty különbözteti meg az exportálás ikontól) kattintva a szűrt lista kiexportálható CSV formátumban, amit később MS Excelben, vagy más táblázatkezelő alkalmazásban lehet feldolgozni. A lista beállításától függően (szoftver szintű, egyedileg nem paraméterezhető) a fejléc is exportálásra kerül.  Exportálás Excelbe A lista tetején található exportálás Excelbe ikonra ( ) kattintva a program megnyitja a MS Excel-t, és feltölti a lista adataival. A lista összes eleme feltöltésre kerül a szűrésektől függetlenül  Szűrt eredmény exportálása Excelbe A lista tetején található szűrt eredmény exportálása Excelbe ikonra ( kis fekete pötty különbözteti meg az exportálás ikontól) kattintva a program megnyitja az MS Excel-t és feltölti a lista szűrt adataival. Az exportálás megőrzi a lista rendezését.  elemen végzett műveletek (gomb, dupla kattintás) Listáktól függően lehetőség van a tételekkel további műveletek végrehajtására. Az adott funkció vagy a lista alján elhelyezett gomb segítségével, vagy a tételen dupla kattintással érhető el. A funkciók listáját az egyes képernyőknél részletezzük. A listában, ha a lista megengedi lehetőség van több elem kijelölésére. Ezt a Windowsban megszokott „Ctrl” és „Shift” módosító billentyűk lenyomásával tehetjük meg. Dátum elemeknél a dátum kiválasztása az „évszám-enter-hónap-enter-nap” vagy a „évszám-kötőjel-hónap-kötőjel-nap” billentyűkkel történhet. A hónap és a nap számánál nem kell felvezető 0-t ütni. Ha valamelyiket elütjük egy számjegyet „backspace”-el, az egészet „del”-el törölhetjük, majd üthetjük be újra. Elem választó elemnél ha elkezdjük gépelni a listában található megnevezéseket, akkor az azonnal a lista elemére ugrik. Ha egy betűt elütünk a „backspace”-el javíthatjuk. A „del” lenyomása után újra kezdhetjük a keresést. Checkboxnál a szóköz lenyomásával változtathatjuk az elem kijelölt állapotát. A program teljes felületén a következő billentyűkombinációk érvényesek:  Mind a grafikus, mind a hagyományos gomboknál a gombra kattintást helyettesíti az Alt gomb, valamint a feliraton aláhúzott betű együttes lenyomása.  Az ESC gomb lenyomása egyenértékű a Vissza gomb lenyomásával.  Az F1 billentyű lenyomásával helyi súgó felület jön elő.  Az F2 billentyű lenyomására a számlatükör karbantartó felületre jutunk.  Az F3 billentyű lenyomására a bizonylatkereső funkció lép életbe.  Az F4 billentyű lenyomására az ügyfélkarbantartó felület jön elő.



 Az F5 billentyű lenyomására a Jobszám kereső felület jön elő.  Az F6 billentyű lenyomására változtathatunk az éppen aktuálisan használt cégen. (Csak több céges állományokon van jelentősége.)  Az F7 billentyű lenyomására a törzsadatokat újratölthetjük az adatbázisból. (Ügyfél törzs, Jobszám törzs)  Az F8 billentyű lenyomására a program egy új ablakot nyit, amiben párhuzamosan dolgozhatunk.  Az F10 billentyű lenyomására a rendszer visszatér a főmenübe.  Ha a nyomtatási funkcióból véletlenül elkattintunk, akkor az F12 billentyű lenyomásával tudjuk újra előhozni, illetve az F12 billentyű lenyomásával tudunk visszatérni az ablakba anélkül, hogy a nyomtatási képet bezárnánk. Tipp: Kilépéshez használd az ESC feliratú gombot, amíg a főmenübe nem érsz, vagy az F10 gombot a közvetlen főmenübe ugráshoz, majd kattints a kilépés gombra. Az adatvesztések elkerülése végett soha ne zárd be az ablakot a jobb felső sarokban található X-el.

2. BIZONYLATOK RÖGZÍTÉSE



2.1.

Bejövő számlák rögzítése



2.1.1. Szállító számlák rögzítése

 Szállító választása

A partner kiválasztásához használjuk a lista szűrőket, majd a Le/Fel nyilakkal válasszuk ki a partnert, majd kattintsunk a tovább gombra. A partnerre duplán kattintva ugyanezt érjük el.



 Számlaparaméterek megadása

Megjegyzés: Amennyiben a berögzített teljesítési dátum ÁFA szerint már le van zárva, úgy nem engedi a program a számlát erre a dátumra rögzíteni. Ebben az esetben a teljesítés dátumot át kell írni a következő, nem lezárt időszak első napjára. Megjegyzés: Amennyiben nem az adott évre rögzítjük a számlát, úgy a program figyelmeztet, hogy esetleg nem írtuk-e el a dátumot. Megjegyzés: A legelső bizonylat rögzítésekor az árfolyam mezőt feltétlenül ki kell tölteni!!!



 Számlatételek felrögzítése

 Számla mentése A számla mentésekor a rendszer egy iktatási számot generál a bizonylathoz. A sorszámozás akként történik, hogy a számla teljesítés időszak hónapján belül telephelyenként 1-től kezdve folyamatosan generál egy sorszámot. A sorszám formátuma: sorszám/év-hónap/telephely. Pl.: 143/2007-08/Telephely1

 Pénztárbizonylat hozzárendelése Amennyiben készpénzes számlát rögzítettünk, úgy a rendszer felajánlja a már kiállított pénztárbizonylatokat, amellyel azonnal összepontozható a számla. Ha a pénztárat nem a DMS-ben vezetjük, úgy lehetőség van arra, hogy a pénztárbizonylatot a rendszer automatikusan felvezesse kézi pénztárba. Ekkor az „Egyik sem” gombra kattintva a rendszer megkérdezi, hogy a program vegye-e fel kézi pénztárba a pénztárbizonylatot.



 Bizonylat kontírozása

2.1.1.1.

Anyagszámlák rögzítése

Az anyagszámla rögzítése teljesen hasonló az egyéb szállító számlák rögzítéséhez. A különbség annyi, hogy a DMS raktár moduljában készül hozzá egy anyagmozgási bizonylat, ahol a szállítólevél hivatkozásnak meg kell egyeznie a szállító számla „Számla sorszáma” mezőben megadott hivatkozásával. Ebben az esetben a rendszer megtalálja összetalálja a szállító számlát és a mozgási bizonylato(ka)t. Ha ez megvan, akkor a számla kontírozásakor a szoftver felajánlja, hogy a mozgási bizonylaton automatikusan az „Alkatrészek árkülönbözetére (pl.: 21900)” felkönyvelt összeget ugyanerre a főkönyvi számlára könyvelhessük a szállító főkönyvi számmal szemben. Ha az anyagmozgási bizonylat szállítólevél hivatkozása nem egyezik a felrögzített számla számával, akkor azt módosítani kell a következő módok valamelyikén:  A DMS raktár funkciójával az ott leírt módon  A könyvelésben megkeresett anyagmozgási bizonylat kartonján a módosít gombra kattintva tudjuk tételenként lemódosítani a szállítólevél hivatkozást a megadott számlaszámra. Tipp: Anyagmozgási bizonylatot a könyvelésben kétféleképpen kereshetünk vissza:





A főkönyvi kivonatban a raktár főkönyvi kartonján megkeressük a hozzá tartozó kontírtételt, és a bizonylat gombra kattintva a rendszer betölti a mozgási bizonylat kartonját.



A bizonylatkereső funkcióval rákeresünk a mozgási bizonylat számára, majd a listában dupla kattintással előjön a bizonylatkarton.

2.1.1.2.

Gépjármű számlák átvétele

 Számla keresése



 Számla eldobása  Számla átvétele



 Eldobott számlák visszaállítása

2.1.2. Külső vevő számlák rögzítése

A külső vevő számlák rögzítése hasonlóan történik a bejövő számlák rögzítéséhez, csak a számla adatoknál a számlatípust „Bejövő számla”-ról „kimenő számla”-ra kell állítani.



2.2.

Pénzkészlet rögzítése



2.2.1. Bank rögzítése

2.2.1.1.

Új tétel rögzítése

Új banki tétel rögzítésekor az alábbi adatokat kell megadni:  Bizonylatszám: A kivonat sorszáma  Összeg: A bankban mozgott pénzösszeg abszolút értékben (csak pozitív összeget szabad felvinni).  Megnevezés: A tétel megnevezése. Célszerűen a kifizetett számla sorszámát, Jobszámot kell megadni.  Bankszámlaszám: Az ügyfél bankszámlaszáma Megjegyzés: A bankszámlaszám mezőt csak abban az esetben kell rögzíteni, ha a partner másodlagos ügyfélként szerepel (bank/biztosító).

 Terhelés/Jóváírás: Értelemszerű  Devizanem: A felrögzítendő összege devizaneme.  Árfolyam: HUF/Deviza értékben kell megadni. Pl.: EURO esetén 273

2.2.1.2.

Banki állomány importálása

 Banki állomány importálása OTP formátumból DMS TS2005 – Könyvelés 25/ 108


 Banki állomány importálása Raiffeisen formátumból  Banki állomány importálása CIB formátumból  Banki állomány importálása IEB formátumból A banki terminál programban a fájlt a következő metodikával kell elkészíteni: -

Lekérdezések funkció

-

Számlatörténet funkció

-

Számlaszám, időszak beállítása

-

Exportálás megadott állományba. Az állomány nevébe célszerű az időszakot is megadni.

Ezután a Bizonylatok/Pénzkészletek/Importálás funkcióval lehet a kimentett fájlt a megadott bankba betölteni. Megjegyzés: Az export állomány tartalmazza a könyvelés dátumát is, így lehetőség van egyszerre több napi számlatörténet egyszerre beolvasására is.

2.2.1.3.

Bankpontozás

A bank pontozását kétféleképpen érhetjük el. Első esetben a rendszer automatikusan felajánlja a tétel rögzítése után a pontozást. Második esetben a banki tételek listából a tételt kiválasztva a „Pontozás” gombra kattintva, vagy az Alt+P billentyű kombináció lenyomásával mehetünk be a tétel adatlapjára, majd innen a „Bankpontozás” gombra kattintva indíthatjuk a pontozás funkciót. Ez csak akkor működik, ha a tétel pontozott összege nem egyezik a felrögzített összeggel. Pontozás javításához előbb törölni kell a pontozást, majd a „Bankpontozás” gombra kattintva, vagy az Alt+B billentyű kombináció lenyomásával pontozhatjuk újra a tételt. Megjegyzés: Ha egy ügyfél által átutalt összeget szeretnénk pénztárból visszafizetni, akkor a banki tételt meg kell bontani a ténylegesen visszafizetett-maradék arányában és az ügyfél folyószámlájára felkönyvelni, majd a banki pontozás pénztárbizonylathoz funkciójával, vagy a pénztár bizonylat karton kiegyenlítés funkciójával összepontozni. Ez az eset igaz a végelszámolások esetében, ahol a pénztárban befizetett összeget utaljuk tovább. Tipp: Ha valamit ügyfél folyószámlára pontoztunk, és szeretnénk hozzárendelni számlához, úgy azt egyszerűen megtehetjük a bejövő/kimenő számla kartonjáról a kiegyenlít funkció segítségével. Tipp: Banki import esetén a tételeket folyamatosan pontozhatjuk ha az adott banki napon az első tételt kiválasztjuk, majd megnyitjuk a tétel adatlapját a „Pontozás” gombra kattintva. Miután az adott tételt kipontoztuk, a „Következő” gombra kattintva a rendszer betölti a listában soron következő tétel adatlapját, ahonnan ezt a tételt is egyszerűen pontozhatjuk a „Bankpontozás” gombra kattintva, vagy az Alt+B billentyű kombináció lenyomásával.

 Automatikus pontozás Ha rendszer a megnevezés alapján, vagy az összeg alapján talál tételt a rendszerben, akkor automatikusan felajánl egy számlalistát, ahol egyszerűen ki lehet választani a megfelelőt, majd a „Hozzáad” gombra kattintva, vagy az DMS TS2005 – Könyvelés 26/ 108


Alt+H billentyűkombinációval lehet hozzávezetni a számlához. Ha a számla nem szerepel a listában, akkor az „Egyik sem” gombra kattintva, vagy az Alt+E billentyű kombinációval lehet továbblépni a részletes pontozási felülethez.  Számlához rendelés Ha a tételt ügyfél számlához szeretnéd rendelni, akkor a partner típusnál válaszd ki a partnert a listából és kattints a „Partnerhez rendel” gombra, vagy nyomd meg az Alt+P billentyűzetkombinációt.

Ezután megjelenik a partner számlalistája. (Ha az ügyfélnek nincs nyitott számlája, akkor egy üres listát kapunk.) Ezen a képernyőn válaszd ki a pontozandó számlát, majd kattints a „Tovább” feliratú gombra, vagy nyomd meg az Alt+T billentyűkombinációt. Ekkor a rendszer a tételt felkönyveli a vevő főkönyvi számára (pl.:31100) vagy szállító főkönyvi számára (pl.: 45410) a bank főkönyvi számával szemben, hozzárendeli az ügyfélhez, valamint az előbb kiválasztott számlához. Ha a banki tétel összege több mint az előbb pontozott összeg, úgy a program újra felajánlja a számlalistát, amíg a teljes összeg nem kerül pontozásra. Ha nem szeretnéd a teljes összeget a számlához rendelni, akkor a képernyő tetején a „Pontozatlan” összeget módosítsd a megfelelő összegre, majd válaszd ki a számlát, és kattints a „Tovább” gombra, vagy nyomd meg az Alt+T billentyűkombinációt. A számla listából egyszerre több tételt is ki lehet jelölni.



A program alapvetően a számla végösszegéig enged pontozni. Ha szeretnénk a túlfizetést hozzápontozni egy adott számlához, úgy jelöljük be a „Kiegyenlítettek is” négyzetet. Ekkor megjelennek azok a számlák is amelyek már kiegyenlítésre kerültek. Ezek közül választva, majd a tovább gombra kattintva a rendszer az első kiválasztott számlára pontozza a teljes pontozatlan összeget, és visszalép az előző felületre. Megjegyzés: A listában pozitív összegként szerepelnek azok a tételek, amiket terheléssel, negatív összegként, amiket jóváírással lehet kiegyenlíteni. A program előjelesen figyeli a kiegyenlítéseket, tehát, ha pl.: egy terhelést vezetünk hozzá egy kimenő számlához, úgy még nagyobb hátraléka lesz a számlának! Figyelmeztetés: Amennyiben olyan számlát akarunk kiegyenlíteni ami már egyszer ki volt egyenlítve, úgy a teljes pontozatlan összeget rá fogja rakni a számlára. Ezt az összeget a pontozás előtt kézzel lehet módosítani.

 Kompenzáció Miután kiválasztottuk a partnert amihez pontozni szeretnénk a számlát, lehetőség van a pozitív és negatív összegű számlák összekompenzálására. Ehhez ki kell jelölni a kompenzálandó számlákat, majd a „Kompenzálás” feliratú gombra kell kattintani, vagy az „Alt+K” billentyűkombinációt lenyomni. Ekkor a rendszer összekompenzálja a lehető legnagyobb összeget a számlákkal, és ezt azzal a nappal, amikorra a banki tétel lett rögzítve fel adja az első kompenzációs pénzkészletbe.



 Vevő folyószámla Ha tételt vevő folyószámlára szeretnéd tenni (az ügyfél befizetett összeget, de nem tartozik hozzá számla), akkor válaszd ki a partnert a listából és kattints a „Partnerhez rendel” gombra, vagy nyomd meg az Alt+P billentyűzetkombinációt. Ezután megjelenik a partner számlalistája. (Ha az ügyfélnek nincs nyitott számlája, akkor egy üres listát kapunk.) Ezen a képernyőn kattints a „Vevő folyószámlára” feliratú gombra, vagy nyomd meg az Alt+E billentyűkombinációt. Ekkor a rendszer a tételt felkönyveli a vevő főkönyvi számára (pl.: 31100) a bank főkönyvi számával szemben, hozzárendeli az ügyfélhez, de nem lesz pontozva egyetlen bizonylathoz sem.  Szállító folyószámla Ha tételt szállító folyószámlára szeretnéd tenni (az ügyfélnek elutaltunk összeget, de nem tartozik hozzá számla, vagy túlfizettünk), akkor válaszd ki a partnert a listából és kattints a „Partnerhez rendel” gombra, vagy nyomd meg az Alt+P billentyűzetkombinációt. Ezután megjelenik a partner számlalistája. (Ha az ügyfélnek nincs nyitott számlája, akkor egy üres listát kapunk.) Ezen a képernyőn kattints a „Szállító folyószámlára” feliratú gombra, vagy nyomd meg az Alt+S billentyűkombinációt. Ekkor a rendszer a tételt felkönyveli a szállító főkönyvi számára (pl.: 45410) a bank főkönyvi számával szemben, hozzárendeli az ügyfélhez, de nem lesz pontozva egyetlen bizonylathoz sem.



 Előleg számla kiállítása díjbekérőből Ha az ügyfél előleget utalt díjbekérő alapján, akkor kattints az „Előleg” feliratú gombra, vagy nyomd le az Alt+l billentyűkombinációt. Ekkor a rendszer felhozza a nyitott díjbekérőket, ahonnan kiválasztható a megfelelő díjbekérő. Ebből az „Előleg számla készítése” gombra kattintva, vagy az Alt+E billentyűkombinációval készíthető el az előszámla, amit a DMS számlázás funkciójával kell lezárni.  Pénztárbizonylathoz rendelés Ha tételt pénztárbizonylathoz szeretnéd rendelni (az ügyfél befizetett összeget pénztárból, azt bankból utaljuk tovább, vagy vissza, esetleg bankba érkezett pénz, és azt az ügyfélnek utaljuk tovább, vagy vissza), akkor válaszd ki a partnert a listából és kattints a „Pénztárbizonylathoz” gombra, vagy nyomd meg az Alt+N billentyűzetkombinációt. Ezután megjelenik a partner nyitott pénztárbizonylat listája. (Ha az ügyfélnek nincs nyitott pénztárbizonylata, akkor egy üres listát kapunk.) Miután kiválasztottad a megfelelő tételt kattints a Hozzárendel gombra, vagy nyomd le az Alt+H billentyűkombinációt. Ekkor a rendszer a tételt felkönyveli a vevő főkönyvi számára, ha a „DMS számlák”-at választottuk (pl.: 31100), és szállító főkönyvi számra, ha „külső számlák”-at választottunk (pl.: 45410) a bank főkönyvi számával szemben, hozzárendeli az ügyfélhez és a pénztár tételhez. Ha a bank összege több mint a pénztártétel összege, úgy a pénztárbizonylat tétel összegén túli összeget a rendszer az ügyfél folyószámlájára teszi. Ha mégsem szeretnéd hozzárendeli a bizonylatokhoz, akkor a „Vissza” gombra kattintva, vagy az ESC gomb lenyomásával visszaléphetünk a pontozás felületre.



 Egyéb jogcím Az olyan banki tételeket, amik nem tartoznak vevőhöz/szállítóhoz, azokat egyéb jogcímen kell elkönyvelni. A tételnél megadható a főkönyvi szám, költséghely, költségviselő, trackerkód, Jobszám, Telephely.



2.2.1.4.

Díjbekérők kezelése

2.2.2. Kézi pénztár rögzítése

2.2.2.1.

Pénztár pontozása

2.2.3. Kompenzáció

2.2.3.1.

Kompenzálás pontozása

Megjegyzés: A DMS-ben sztornózott/jóváírt átutalásos számlákat a rendszer automatikusan kompenzálja a sztornó/jóváíró számla dátumával. Amennyiben a számlán volt kiegyenlítés, azt folyószámlára teszi át a rendszer.



2.3.

Vegyes tételek rögzítése





2.3.1. Béradatok/egyéb vegyes tételek importálása



3. DMS BIZONYLATOK ELLENŐRZÉSE 3.1.

Kimenő számlák ellenőrzése





3.2.

Pénztárbizonylatok ellenőrzése





3.3.

Anyagmozgási bizonylatok ellenőrzése







3.4.

Rezsi / Belső elszámolás / Garancia bizonylatok ellenőrzése

3.5.

Automatikus kontírozás

A rendszer a Szerviz/Raktár modulban kiállított bizonylatokat automatikusan könyveli. A kiállított bizonylatok a kiállítás/lezárás/nyomtatás pillanatában a pénzügyi modulban is megtalálhatóak, a hozzájuk tartozó könyvelési sorok a főkönyvön megjelennek. Megjegyzés: Az automatikus főkönyvi feladás alól kivétel az egyéb számlák könyvelése, ugyanis az minden esetben függő státuszban kerül a pénzügyi rendszerbe. A státusz módosítását, a könyvelés véglegesítését a kimenő számlák menüben, a bizonylat kartonon, a „lekönyvel” funkcióval érhetjük el. Megjegyzés: Az árbevételre vonatkozóan kétféle paraméterezés lehetséges. Az egyik módszer alapján a rendszer a telephelyi beállításokban rögzített árbevétel paramétereket használja, a másik esetben a VTSZ/SZJ törzsben rögzített adatokat használja. A módszer a Szerviz modul Paramétertábla beállítások funkciójában a „P-VT/SZJ számoknál beállított főkönyvi szám minden számlánál érvényes” állítható.

3.5.1. Anyagszámlák kontírozása

Az anyagszámlák kontírozása a következő paraméterek alapján történik:  Az árbevétel nettó összegét trackerkód bontásban feladja a könyvelésbe, ahol a tartozik oldal a partnerhez felrögzített vevő főkönyvi szám lesz (pl.: 311), a követel oldal pedig a telephelyi paraméterekben beállított (ld.: paraméterek) DMS TS2005 – Könyvelés 43/ 108


„anyagértékesítés árbevétel fksz” lesz (pl.: 931). A költséghely a kódszótárban megadott költséghelyek közül az értékesítő raktárnak megfelelő költséghely. A költségviselő a „Kisker” vagy „Nagyker” költségviselő. Ez utóbbit a rendszer a partnerhez berögzített Nagyker partnerkód alapján határozza meg. Amennyiben az ügyfélnek van beállítva Nagyker partnerkódja, úgy automatikusan „Nagyker” lesz, ellenkező esetben „Kisker”. Az anyagokra vonatkozó trackerkódot a rendszer a Szerviz modul cikktörzs paraméterében tárolja, itt kell beállítani minden egyes cikkszámhoz. Megjegyzés: A BPI legyűjtések megkönnyítéséhez javasoljuk az alábbi trackerkód bontás használatát: o

1: Opel gyári alkatrészek

o

2: Chevrolet gyári alkatrészek

o

3: Festék és anyagok

o

4: Olaj és kenőanyagok

o

5: Gumiabroncsok

o

6: Egyéb

 Az árbevételhez tartozó ÁFA összegeket ÁFA-kulcs bontásban adja fel a rendszer. Tartozik oldalon a vevő főkönyvi száma, követel oldalon a Szerviz/Raktár modul ÁFA törzsében meghatározott főkönyvi számra adja fel a rendszer.  Az alkatrész beszerzés beszerzési értékét a rendszer automatikusan elvezeti a készletről a költségekre vagy ráfordításokra a DMS-ben megadott telephelyi beállításoknak megfelelően. Ezt szintén trackerkód bontásban rögzíti a rendszer. Az alkatrész beszerzési árát FIFO módszer szerint számolja a szoftver.  2008. január 01. után lehetőség van beállítani, hogy az anyagkiadás külön könyvelődjön a számlától. Ebben az esetben az ELÁBÉ nem a raktárral szemben, hanem a DMS  telephelyi beállítások „P – Számlás anyagmozgás technikai számlaszáma” paraméterben megadott főkönyvi számra könyveli. Egy példa az anyagszámla feladásra:

Típu s

Tartozi k

Követe Költséghel l y

Költségvisel ő

Trackerkó d

Nettó

311

931

Kisker

1

ÁFA

311

467

ELÁBÉ

8143

2111

Raktár

össze g 1 000 200

Raktár

Kisker

1

ÁF A ÁFA

890

Megjegyzés: A „Kisker” és „Nagyker” szavakat, valamint a raktár megnevezéseket fel kell rögzíteni a kódszótárba a költségviselők közé! Ellenkező esetben a rendszer a „Nincs megadva” költséghelyet és költségviselőt veszi alapértelmezettnek. DMS TS2005 – Könyvelés 44/ 108


3.5.2. Szerviz számlák kontírozása

 Az árbevétel főkönyvi száma a DMS telephelyi beállításokban megadott főkönyvi szám.  Költséghelyként a munkalapra normázott dolgozó költséghelye kontírozódik.  Költségviselőre a normázás típusa kontírozódik.  Trackerkódként a cikktörzsben felrögzített trackerkód kontírozódik.  Az alkatrész ELÁBÉ-t a program a raktári bevételezések alapján a program kalkulálja. Megjegyzés: Az alkatrész árbevételt, és ELÁBÉ-t a program tracker kódonként összesítve egy összegben kontírozza. Egy példa a szervizszámla feladásra:

Típus

Tartozi k

Követ el

Költséghel Költségvise y lő

Trackerkó d

Nettó anyag

311

931

Szerviz

Fizető Opel

1

Nettó munkad íj

311

921

Szerviz

Fizető Opel

ÁFA

311

467

ELÁBÉ

8143

2111

össze g 1 000 3 000

800 Szerviz

Fizető Opel

ÁF A

1

ÁFA

890

3.5.3. Újautós számlák kontírozása

 Az autó ELÁBÉ-ját az értékesítési modulban felrögzített gépjármű számla alapján számolja. Az ELÁBÉ nem tartalmazza a gépkocsi várt jóváírásokat és terheléseket akkor sem, ha az az értékesítés előtt megérkezett. Az ELÁBÉ könyvelési sort a DMS „P - Új gépkocsi ELÁBÉ” paraméterében berögzített főkönyvi számra kerül felkönyvelésre a DMS telephely beállításaiban berögzített „Újautó Gk mozgás fksz” főkönyvi számmal szemben.  A várt jóváírásokat és terheléseket a rendszer elhatárolásba adja fel a paraméterekben beállított főkönyvi számra.  Külön könyvelési soron szerepel az autó nettó árbevétele a gyári extrákkal együtt.  Külön könyvelési soron szerepel az autó utólagos extráinak árbevétele, valamint a szállítási költség.  Külön könyvelési soron szerepel a regisztrációs adó árbevétele.  Külön könyvelési soron szerepel az adott kedvezmények összege. DMS TS2005 – Könyvelés 45/ 108


 Trackerkód bontása az alábbiak szerint történik: o Első betű határozza meg az értékesítés típusát  U: Újautó értékesítés  F: Újautó értékesítés flotta kedvezménnyel  D: Demo autó értékesítés  S: Saját cégnek átadott autó  M: Más dealernek átadott o Egy kötelező szóköz o Gépjármű típusmegnevezés  Költséghely a kereskedőhöz berögzített költséghely.  Költségviselő a DMS értékesítés járműügyletében megadott kereskedő. Egy példa újautós számla feladásra (Flotta visszatérítéssel):

Típus

Tartozi Követ k el

Költséghe Költségvis ly elő

Trackerk ód

össze g

ÁF A

Nettó

311

911

Opel szalon

Kiss József

F Astra

3 255 835

Kedvezmén y

911

311

Opel szalon

Kiss József

F Astra

490 000

Regadó

311

911

Opel szalon

Kiss József

F Astra

361 000

ÁFA

311

467

569 165

ÁFA

ÁFA

311

467

0

ÁFA

ELÁBÉ

8141

261

Opel szalon

Kiss József

F Astra

3 263 003

Flotta visszaigényl és

39522

8141

Opel szalon

Kiss József

F Astra

235 508

Egy példa újautós számla feladásra (Előleg beszámítással):

Típus

Tartozi Követ k el

Költséghe ly

Költségvise Trackerk lő ód

össze g

Nettó

311

911

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

3 076 667

Kedvezmé ny

911

311

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

536 667

ÁF A



Regadó

311

911

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

361 000

Előleg

453

311

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

83 333

Előleg

453

311

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

16 667

ÁFA

ÁFA

311

467

508 000

ÁFA

ÁFA

311

467

0

ÁFA

ELÁBÉ

8141

261

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

3 103 544

Előleg

467

3682

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

16 667

ÁFA

Megjegyzés: A rendszer a regisztrációs adót automatikusan a gépjármű készlet főkönyvi számlán futtatja át. Amennyiben ezt külön pl.: 86-96-os számlaosztályban szeretnénk nyilvántartani, úgy a bejövő számlánál a számla kartonon át kell ütni a regadó tétel főkönyvi számát a megfelelő 86-os főkönyvi számra. A kimenő számlánál a regadó árbevétel sorának főkönyvi számát át kell ütni a megfelelő 96-osra, valamint az ELÁBÉ-ból kapcsolt kontírsorral vissza kell vezetni regisztrációs adó összegét. Ebben az esetben a kimenő számla könyvelési tételei így fognak kinézni:

Típus

Tartozi Követ k el

Költséghe ly

Költségvise Trackerk lő ód

össze g

ÁF A

Nettó

311

911

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

3 076 667

Kedvezmé ny

911

311

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

536 667

Regadó

311

96

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

361 000

Előleg

453

311

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

83 333

Előleg

453

311

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

16 667

ÁFA

ÁFA

311

467

508 000

ÁFA

ÁFA

311

467

0

ÁFA

ELÁBÉ

8141

261

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

3 103 544

Regadó ELÁBÉ

261

8141

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

361 000

Előleg

467

3682

Opel szalon

Kiss József

U Corsa

16 667

ÁFA

3.5.4. Használtautós számlák kontírozása Egy példa használtautós számla feladásra:

Típu s

Tartozi k


Költségvisel ő

Trackerkó d

össze g

ÁF A



Nettó

311

912

ÁFA

311

467

ELÁBÉ

8143

263

Használt telep

Kovács Béla

1

1 033 333 66 666

Használt telep

Kovács Béla

1

Költségvisel ő

Trackerkó d

ÁFA

700 000

3.5.5. Előleg számlák kontírozása Egy példa előleg számla feladásra:

Típu s

Tartozi k


össze g

ÁF A

Nettó

311

453

80 000

ÁFA

311

453

16 000

ÁFA

ÁFA

3682

467

16 000

ÁFA

Megjegyzés: Ha egy használt autóhoz különbözeti ÁFÁ-val állítunk ki előleg számlát, és a számla összege több, mint a beszerzés összege, a rendszer a különbözet után ÁFÁ-t is könyvel.

3.5.6. Rezsi / Belső elszámolás / Garancia bizonylatok kontírozása Egy példa belső elszámolási bizonylat feladásra:

Típus

Tartozi k

Követ el

Költséghel Költségvise y lő

Trackerkó d

Anyag árbevét el

3911

3912

Szerviz

Új autó értékesítés

1

Munkad íj árbevét el

3913

3914

Szerviz


ELÁBÉ

5111

2111

Szerviz


össze g

ÁF A

5 000

10 000

1

890

3.5.7. Egyéb számlák kontírozása

Azokat a számlákat, amelyeket közvetlenül a DMS számlázó felületéről állítunk ki a VTSZ/SZJ törzsben felrögzített árbevétel főkönyvi számára kontírozza a rendszer a számla nyomtatásakor. A számlához kapcsolt kontírsor nem tartozik, a könyvelési tételek függő tételekként kerülnek rögzítésre, a tételekhez nem tartozik költséghely/költségviselő információkat. Ezeket ellenőrizni kell. Amennyiben a könyvelési tételek nem megfelelőek, úgy ezeket módosítani kell, vagy az egész számlát újra kell kontírozni. Abban az esetben, ha a számla tételeit meg kell bontani több költséghelyre-költségviselőre a számlát teljes egészében újra kell kontírozni. Egy példa egyéb számla feladásra:



Típu s

Tartozi k


Nettó

311

91593

ÁFA

311

467

Költségvisel ő

Trackerkó d

össze g

ÁF A

100 000 20 000

ÁFA

Tipp: A függő tételeket egyszerűen elfogadhatjuk a kimenő számla kartonján a „Lekönyvel” ikonra kattintva, vagy az Alt+L billentyűkombináció lenyomásával.

3.5.8. Pénztárbizonylatok kontírozása

A kontírozás egyik oldala a pénztár törzsben megadott főkönyvi szám, a másik oldala a bizonylati jogcím, amire a pénztártételt rögzítették. Amennyiben a pénztárbizonylat dolgozóra lett kiállítva a program költségviselőben szerepelteti a dolgozót. Egy példa pénztárbizonylat feladásra:

Típu s

Tartozi k


Költségvisel ő

Vevő kiegy.

3811

311

Kovács József

Trackerkó d

össze g

ÁF A

960 000

3.5.9. Gépjármű bejövő számlák kontírozása Egy példa gépjármű bejövő számla feladásra:

Típu s

Tartozi k


Költségvisel ő

Trackerkó d

össze g

ÁF A



Nettó

261

4541

ÁFA

466

4541

Raktár

Kisker

1

700 000 0

ÁFA

3.5.10. Anyagmozgási bizonylatok kontírozása

 Bevételezés (B) Amennyiben számláról/szállítólevélről történik a bevételezés, akkor a raktári főkönyvi számlára a bevét technikai raktár paraméterben megadott főkönyvi számmal szemben könyveli az anyag beszerzési értékét.



 Kiadás munkalapra (K) Munkalapra kiadásnál a raktár főkönyvi számmal szemben a szerviz főkönyvi számra könyveli az anyag beszerzési értékét.



 Munkalapról történő visszavét (V) Munkalapról történő visszavételnél a szerviz főkönyvi számmal szemben a raktár főkönyvi számra könyveli az anyag beszerzési értékét.



 Szállítólevél (S) Szállítólevélre történő kiadásnál a szállítólevél technikai főkönyvi számra könyveli a rendszer a beszerzési értéket a raktárral szemben.



 Szállítólevélről történő visszavét (S) Szállítólevélről történő visszavételnél a raktár főkönyvi számra könyveli a rendszer a beszerzési értéket a szállítólevél technikai főkönyvi számmal szemben.



 Szállítólevélről történő számlázás (S) A számlázás egy azon bizonylaton belül két lépésben történik: 1. Szállítóról történő visszavételezés raktárba. (A könyvelése fordított a kiadással) 2. Kiadás pulton át értékesítésre. Ez a mozgás 2008-tól könyvelődik úgy, hogy az anyagértékesítés technikai főkönyvi számra könyveli a raktár főkönyvi számmal szemben a beszerzési értéket.



 Pulton át történő értékesítés (A) Ez a mozgás 2008-tól könyvelődik úgy, hogy az anyagértékesítés technikai főkönyvi számra könyveli a raktár főkönyvi számmal szemben a beszerzési értéket.



 Készlet korrekció (J) A készlet korrekció mozgását a rendszer a beszerzés technikai számlára könyveli a raktár főkönyvi számmal szemben.

 Leltár (L) A leltár mozgás nem könyvelődik automatikusan.  Pultos értékesítés/Szállítós értékesítés sztornója (A,S) Amikor a DMS rendszerben egy számlát lesztornóznak, úgy a pultos bizonylatok (A-s, S-s) bizonylatok függőbe kerülnek. Ezeket ilyenkor vagy lehet újraszámlázni, vagy magát a mozgási bizonylatot sztornózni. A sztornózáskor magára a bizonylat kartonjára felkerül egy visszamozgás a raktárba, és ez könyvelődik a raktár főkönyvi számra az anyagértékesítés technikai számmal szemben. Megjegyzés: Ha újrakontírozzuk a DMS-ből ezeket a sztornó bizonylatokat, akkor az értékesítéshez tartozó oda-vissza mozgást a rendszer összeadja, és 0-t könyvel. Megjegyzés: A dolgozóra kiadott anyag/alkatrész mozgása nem könyvelődik.

3.5.11. Paraméterek

Az itt található paraméterek csak a könyvelésre vonatkozó paraméterezéseket érintik. A többi paraméterre vonatkozó információ a Szerviz/Értékesítés modul dokumentációjában található. DMS TS2005 – Könyvelés 57/ 108


3.5.11.1.

Beállítások

Paraméter megnevezés

Leírás

É - Gépkocsi várt jóváíró számla elhatárolás főkönyvi száma

A várható jóváírás összegét a rendszer elhatárolásba adja fel

3.5.11.2.

Főkönyvi szám 39500

Telephelyi paraméterek

Paraméter megnevezés

Leírás

P - beszerzés technikai számlaszáma

munkadíj árbevétel (rezsi) munkadíj árbevétel (belső

Alkatrész bevételnél milyen ellenszámlát használunk A szállítólevélre kiadott anyagot erre a számlaszámra könyveli át A pultos értékesítésnél a kiadott anyag technikai főkönyvi száma Ahol bruttóban nyilvántartjuk az előleget ÁFA átvezetési számla az előlegre A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P – VT/SZJ számoknál beállított főkönyvi szám minden számlánál érvényes” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P –ELÁBÉ könyvelés letiltva” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P – VT/SZJ számoknál beállított főkönyvi szám minden számlánál érvényes” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P – VT/SZJ számoknál beállított főkönyvi szám minden számlánál érvényes” „Igen”-re van állítva. T/K formában kell megadni T/K formában kell megadni

36901/36902

munkadíj árbevétel

T/K formában kell megadni

39600/92100

anyag anyag anyag anyag

T/K formában kell megadni T/K formában kell megadni T/K formában kell megadni A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P –ELÁBÉ könyvelés letiltva” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P –ELÁBÉ könyvelés letiltva” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P –ELÁBÉ könyvelés letiltva” „Igen”-re van állítva.

P - Szállítólevél kiadás technikai számlaszáma P - Számlás anyagmozgás technikai számlaszáma P - előleg árbevétel főkönyvi szám P - előleg áfa főkönyvi szám P - anyagértékesítés árbevétele

P - anyagértékesítés ELÁBÉ P - Munkalap munkadíj árbev

P - Munkalap anyag árbev

P - Munkalap P - Munkalap elsz) P - Munkalap (garancia) P - Munkalap P - Munkalap P - Munkalap P - Munkalap

árbevétel (rezsi) árbevétel (belső elsz) árbevétel (garancia) ELÁBÉ (fizető)

P - Munkalap anyag ELÁBÉ (rezsi) P - Munkalap anyag ELÁBÉ (belső elsz) P - Munkalap anyag ELÁBÉ (garancia) P - Új gépkocsi árbevétel

A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P – VT/SZJ számoknál

Főkönyvi szám 21910 21930 21911 45300 36820 93100

81430 92100

93100

36903/36904 39600/93100 51110 51120 51110 81430 91100



P - Új gépkocsi ELÁBÉ P - Használt gépkocsi árbevétel

P - Használt gépkocsi ELÁBÉ P - Gyári extra árbevétel

P - Gyári extra ELÁBÉ P - Utólagos extra árbevétel

P - Utólagos extra ELÁBÉ P - Közvetített szolgáltatás árbevétel P - Közvetített szolgáltatás ELÁBÉ

beállított főkönyvi szám minden számlánál érvényes” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P –ELÁBÉ könyvelés letiltva” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P – VT/SZJ számoknál beállított főkönyvi szám minden számlánál érvényes” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P –ELÁBÉ könyvelés letiltva” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P – VT/SZJ számoknál beállított főkönyvi szám minden számlánál érvényes” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P –ELÁBÉ könyvelés letiltva” „Igen”-re van állítva. A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P – VT/SZJ számoknál beállított főkönyvi szám minden számlánál érvényes” „Igen”-re van állítva. Általában a belső elszámolási bizonylat lezárásakor kerül feladásra, így itt célszerű .ot megadni.

81410 91200

81420 91100

81410 91100

. 92200 81510

A program nem veszi figyelembe, ha a DMS  paramétertábla „P –ELÁBÉ könyvelés letiltva” „Igen”-re van állítva.

3.5.11.3.

Pénztárbizonylat jogcímek

3.5.11.4.

Raktárak

3.5.11.5.

Telephelyek

A telephely adatoknál (DMS/Törzsadatok/Telephelyek) meg kell adni, hogy az adott telephelyen mi legyen az új és a használt gépkocsi készlet főkönyvi száma (Gk mozgás fksz (új és használt)). Pl.: Újautó készlet: 26100, Használt készlet: 26300

3.5.11.6.

Pénztárak

3.5.11.7.

VTSZ/SZJ törzs

3.5.12. Könyvelés újra feladása

A kontírozás újra feladása a Szerviz/Értékesítés modul számlázás funkciójában érhető el.



4. PÉNZÜGYI MŰVELETEK 4.1.

Pontozások

4.1.1. Szállító-bank pontozás 4.1.2. Szállító-pénztár pontozás 4.1.3. Vevő-bank pontozás 4.1.4. Vevő-pénztár pontozás 4.1.5. Bank-pénztár pontozás

Pénztárbizonylathoz banki tételt a pénztárbizonylat karton kiegyenlítés funkciójával pontozhatunk. Megjegyzés: A pénztárbizonylathoz csak akkor rendeljük hozzá a banki tételt, ha összegben megegyeznek, ellenkező esetben a korosított vevő/szállító analitika téves adatot szolgáltat.

4.2.

Vevő kimutatás





4.2.1. Banki tartozások

Banki tartozás listába azokat a számlákat gyűjti a rendszer, amelyeknél van megadva másodlagos ügyféltartozás, valamint ez a másodlagos ügyfél benne van a bankok ügyféltörzsben. (DMS/beállítások/bankok) Ezeknél a másodlagos ügyfeleknél kötelező kitölteni a bankszámlaszámot, valamint a pénzkészlet rögzítésénél a banktól érkező pénzeknél kötelező megadni a partner bankszámlaszámát. A rendszer ez alapján dönti el, hogy az ügyfél, vagy a bank fizette az összeget. Előfordul, hogy ugyanazon bank a lízing és hitel összegeket különböző bankszámlaszámról utalja. Ilyen esetekben az adott pénzintézetet az ügyféltörzsben többször kell rögzíteni a különböző bankszámlaszámokkal. Megjegyzés: A listát érdemes kétszer egymás után lehúzni, ugyanis első alkalommal számolja a program a tartozásokat. Második legyűjtésnél már a valós adatokat tartalmazza. Megjegyzés: A banki tartozás listában, ha a számla végösszege megegyezik a kifizetett összeggel, akkor a banki hátralékot is nullázza a program, függetlenül attól, hogy pénzkészletrögzítésnél a bankszámlaszám jól lett-e megadva. A banki hátralékot akkor is nullázza, ha a számla hátralék összege teljesen megegyezik az ügyfél által fizetendő összeggel. Megjegyzés: Amennyiben lízing cég részére készül számla, másodlagos ügyfélnek ez esetben is a lízing céget és a lízingtartozást kell megadni! Megjegyzés: Amennyiben a számla sztornózásra kerül, a másodlagos ügyfelet törölni kell mind az eredeti, mind a sztornó, jóváíró számláról.



4.2.2. Biztosítói tartozások

Biztosítói tartozás listába azokat a számlákat gyűjti a rendszer, amelyeknél van megadva másodlagos ügyféltartozás, valamint ez a másodlagos ügyfél benne van a biztosítók ügyféltörzsben. (DMS/beállítások/biztosítók) Ezeknél a másodlagos ügyfeleknél kötelező kitölteni a bankszámlaszámot az ügyfél törzsben, valamint a pénzkészlet rögzítésénél a biztosítótól érkező pénzeknél kötelező megadni a partner bankszámlaszámát. A rendszer ez alapján dönti el, hogy az ügyfél, vagy a biztosító fizette az összeget. A területi képviseletek általában különböző számlaszámokról utalnak. Az ilyen esetekben a törzsben többször kell a biztosítót rögzíteni a különböző bankszámlaszámokkal. Megjegyzés: A listát érdemes kétszer egymás után lehúzni, ugyanis első alkalommal számolja a program a tartozásokat. Második legyűjtésnél már a valós adatokat tartalmazza. Megjegyzés: A biztosítói tartozás listában, ha a számla végösszege megegyezik a kifizetett összeggel, akkor a biztosítói hátralékot is nullázza a program, függetlenül attól, hogy pénzkészletrögzítésnél a bankszámlaszám jól lett-e megadva. A biztosítói hátralékot akkor is nullázza, ha a számla hátralék összege teljesen megegyezik az ügyfél által fizetendő összeggel. Megjegyzés: Amennyiben a számla sztornózásra kerül, a másodlagos ügyfelet törölni kell mind az eredeti, mind a sztornó, jóváíró számláról.



4.2.3. Fizetési felszólítások

A rendszer négyszintű felszólítást kezel:  Első fizetési felszólítás  Második fizetési felszólítás  Ügyvédi felszólítás  VIP ügyfelek kezelése Ezeken kívül lehetőség van egyenlegközlő készítésére is. A szoftver a kiválasztott sorokhoz adott szintű fizetési felszólítási lapokat készít. Amennyiben egy számlához másodlagos ügyfélhátralék is tartozik, úgy a másodlagos tartozásokat a rendszer külön gyűjti. A bankoknak, biztosítóknak összesítve készíti el a felszólításokat. Miután elkészítünk adott számlákhoz fizetési felszólítást, utána azokat a számlákat át kell rakni a következő felszólítási kategóriába. Tipp: A fizetési felszólítás elkészítése előtt célszerű banki és biztosítós listák legyűjtése, ugyanis a rendszer akkor készíti el a másodlagos ügyfelek teljesítésinformációit. Megjegyzés: A fizetési felszólításon a saját cég adatainál az ügyintézőhöz beállított raktár telephelyéből veszi a cím és telefonszám/faxszám információkat. Amennyiben a könyvelés máshol van, mint a tényleges cégtevékenység, úgy célszerű egy pénzügy/könyvelés telephelyet/raktárt létrehozni, és ott beállítani az elérhetőségi adatokat.



4.3.

Szállító kimutatás



4.3.1. Banki feladások

4.3.1.1.

K&H feladás

 Nyitott szállító számlák leválogatása Első lépésben a banki feladás listában megjelenő számlák közül le kell válogatni az utalandókat. (Ctrl, Shift és egér segítségével többszörös kijelöléssel lehet megjelölni az utalásra megjelölt tételeket.)  Exportálás A fájlt .huf kiterjesztéssel kell lementeni a C:\IMPORT könyvtárba.  Importálás a banki programba A csomagok kezelése funkción belül a csomagok importálásánál ki kell választani az elkészített csomagot, majd importálás. Formátum választásnál a forint átutalást kell választani. (HUFORD EDIFACT formátum). 4.3.1.2.

IEB feladás

 Nyitott szállító számlák leválogatása Első lépésben a banki feladás listában megjelenő számlák közül le kell válogatni az utalandókat. (Ctrl, Shift és egér segítségével többszörös kijelöléssel lehet megjelölni az utalásra megjelölt tételeket.)  Exportálás DMS TS2005 – Könyvelés 66/ 108


A fájlt .txm kiterjesztéssel kell lementeni valamely könyvtárba a helyi lemezmeghajtón.  Importálás a banki programba A banki terminálban a fájl menüpontban az importálás -> HomeBank formátumban menüpontból érhető el a funkció. Ekkor ki kell választani az előbbi exportálásnál megadott fájlt, amit a banki rendszer feldolgozás után megjelenít a képernyőn. További teendők a banki szoftver leírásában találhatóak. Megjegyzés: Az utalásra elküldött, a programból kiexportált tételeket a rendszer megjelöli utalva státuszúra, de ezeket a tételeket a lekérdezésekben továbbra is nyitott tételként jeleníti meg! Ténylegesen akkor lesz egy bizonylat kiegyenlítve, amikor a pénzkészletekben kivezetésre kerül.

5. TÁRGYIESZKÖZ NYILVÁNTARTÁS 5.1.

Eszközök listázása



5.2.

Eszköz karton

5.2.1. Eszköz módosítása

Eszköz módosításához be kell lépni az eszköz kartonjára, majd módosítani a megfelelő adatokat, majd az oldal alján lévő „módosítás” gombra kell kattintani. Megjegyzés: Amennyiben tévesen rögzített nyitó eszközt szeretnénk módosítani, úgy a következőképpen kell eljárni: 

A bruttó érték és a főkönyvi sor kivételével minden adat módosítható utólag. A főkönyvi sor is m



A bruttó érték módosításához le kell sztornózni az eszközhöz tartozó összes kontírtételt, majd ezután a rendszer engedi az értéket is módosítani.



A főkönyvi sort szintén a kontírtételek sztornózása után lehet módosítani az átminősítés funkcióval.



Ha ezeket az értékeket módosítjuk, utána az eszközt aktiválni kell, majd a kontírsorban módosítani a főkönyvi számot „161”-ről „491”-re, valamint bejelölni, hogy nyitó tétel.



Az eddig elszámolt ÉCS-t terven felüli ÉCS-ként kell felrögzíteni a nyitás dátumára, majd a kontírtételt hasonlóan az előző ponthoz módosítani.2

Megjegyzés: Eszközt törölni a rendszerből a belső sorszámozás miatt nem lehetséges. Amennyiben mégis szükség van erre, úgy a következő módon kell „kivezetni”. Az eszköz megnevezését célszerű „sztornózottra” állítani. Ezután az eszközt ki kell vezetni, majd a kontírtételeit sztornózni. (Dupla kattintás a kontírsoron, majd bejelölni, hogy sztornó, és mentés). Megjegyzés: Amennyiben a leírási kulcsot lineárisról azonnalira módosítjuk, úgy a rendszer az eszközhöz utólag nem ad fel értékcsökkenést automatikusan, azt kézzel, terven felüli értékcsökkenésként kell feladni. DMS TS2005 – Könyvelés 68/ 108


5.2.2. Beszerzés hozzáadása, törlése

5.2.3. Aktiválás, Ráaktiválás





5.3.

Eszközök rögzítése

5.3.1. Nyitó eszközök rögzítése



5.3.2. Évközi beruházások könyvelése



Az eszköz befejezetlen eszközként lesz rögzítve. Ezután aktiválni kell. 5.4.

Értékcsökkenés elszámolása

5.4.1. Számviteli törvény szerinti ÉCS

Az ÉCS dátum kiválasztása, és az ÉCS számolás alapja kiválasztása után a „Frissít” gombbal újra kell számoltatni az ÉCS-k összegét. A számviteli törvény szerinti ÉCS számítás módja:  Az utolsó ÉCS számítás dátumától számol a program a megadott napig.  Az ÉCS számítás alapja a mindenkori pillanatnyi bruttó érték. Amennyiben az eszközön időközben ráaktiválás történt, úgy az aktiválásig az az előtti bruttót, utána időszakra pedig a megemelt bruttó lesz a számítás alapja. Megjegyzés: A program nem figyeli, hogy időközben az eszköz értéke kifutott-e nullára, így az olyan eszközöknél is a teljes bruttót veszi figyelembe. Ha nem akarunk a teljes összeggel számolni, úgy azt külön kartonon kell megnyitni.

 Azonnali leírási kulcsnál a program az aktiválás pillanatában egy összegben leírja a teljes eszközt.  Lineáris leírási kulcsnál a program a megadott %-al az időszak napjaira arányosítva kiszámolja a bruttó érték-maradványérték összegre jutó ÉCS-t.



 Az ÉCS számítás képlete: (BruttóértékÉCS összege= Maradványérték)*Leírás% napok száma  Az ÉCS összegét maximum a Bruttóérték-Nettóérték-Maradványértékig engedi elszámolni.  Értékcsökkenést az aktiválás napjára is számol a program. A listából ki kell válogatni azokat a tételeket, amelyekre fel akarjuk adni az ÉCS-t, majd a feladás gombra kattintva a rendszer felkönyveli a megfelelő kartonokra. Ha már van elszámolva adott nappal ÉCS, úgy ugyanarra az eszközre kétszer nem számolja el. Ha a TE kartonról hívjuk meg az ÉCS felületet, úgy ugyanezt a felületet kapjuk, csak nem látjuk az összes eszközt, hanem csak azt az egyet. 5.4.2. Társasági adó szerinti ÉCS

Az értékcsökkenés számítás hasonlóan megy, mint a Számviteli törvény szerinti ÉCSnél, csak itt a főkönyvre nem kerül tényleges feladásra, hanem csak egy külön állományba menti le a mozgásokat. Eltérés a számviteli törvényihez képest, hogy a számításnál a maradványértéket nem veszi figyelembe, tehát mindig a Bruttó értéket veszi figyelembe, valamint az ÉCS összegét maximum a Bruttóérték-Fejlesztési tartalék összegig engedi elszámolni.



Megjegyzés: Amennyiben nem számoltuk el a Társasági adó szerinti ÉCS-t a kivezetés előtt, úgy a kivezetést sztornózni kell, majd elszámolni az ÉCS-t, és újra kivezetni az eszközt.

5.4.3. Terven felüli ÉCS



5.5.

Eszköz kivezetés/átminősítés

Eszköz kivezetésnél meg kell adni a kivezetés főkönyvi számát. Ekkor a rendszer bruttó módon vezeti ki az eszközt, ami azt jelenti, hogy mind a bruttó értéket, mind az Értékcsökkenést kivezeti. Átminősítésnél szintén bruttó módon vezeti át az eszközt, de ekkor főkönyvi számnak egy technikai számot kell megadni, amin keresztül vezeti át. Megjegyzés: Eszköz átminősítésnél a dátumnak az utolsó értékcsökkenés dátumával meg kell egyeznie. Ha nyitó az eszköz, és még nem lett elszámolva rá ÉCS, akkor az átminősítés dátuma a nyitás dátuma kell legyen. Megjegyzés: Eszköz kivezetés előtt mind a számviteli, mind a társasági adó szerinti ÉCS-t el kell számolni az eszközre. Ezt utólag, csak a kivezetés vissza sztornózásával lehet.



5.6.

Eszközállomány változás



5.7.

Kartonok nyomtatása

5.8.

Főkönyvi egyeztetés

6. SZÁMVITELI FUNKCIÓK 6.1.

Bizonylatok kontírozása

6.1.1. Bejövő számlák kontírozása 6.1.2. Kimenő számlák kontírozása 6.1.3. Pénztárbizonylatok kontírozása 6.2.

Kontírozás módosítása

6.3.

Buktatások

A rendszerben lehetőség van több szempont alapján is buktatásra. 6.3.1. Partnerkarton

Elsődleges buktatási lehetőség a partner szerinti buktatás. Adott főkönyvi számon partner legyűjtést a pénzügy/partner karton funkcióban tudunk lekérdezni. 6.3.2. Főkönyvi buktatások

Főkönyvi kartonon az alábbi szempontok alapján buktathatunk:  Jobszám Javasolt a gépkocsi készlet főkönyvi számokon Jobszám alapján buktatni, így a rendszer az egy Jobszámon könyvelt tételeket összevonja. Lehetőség van csak nyitott tételek lekérdezésére, így egyeztethetünk főkönyv szerinti készletet.  Bizonylat  Ellenszámla Ezzel ellenőrizhetjük, hogy az adott főkönyvi kartonra ellenszámlaként tényleg csak az van könyvelve, ami oda tartozik.  ÁFA kulcs  Hivatkozás  Költséghely  Költségviselő  Trackerkód  Telephely A bizonylatokhoz tartozó telephely információk alapján kérhetünk telephelyi adatokat. Ez a buktatás hasznos lehet telephelyi készletmegosztásra, vagy árbevételek telephely szerinti bontására.



Megjegyzés: Ez a buktatás nem használható a kintlévőségek telephely szerinti megbontására, mivel a banki kiegyenlítések nem tartalmaznak telephely információkat.

 Buktatási szám A főkönyvi kartonnál részletezett buktatás alapján adott buktatási számokra lehet buktatási listát kérni. Tipp: Gépkocsi végelszámolás pénztárban, illetve bankban történő pénzügyi műveleteinél célszerű Jobszámot/Rendszámot megadni, így a rendszer képes ez alapján nyilvántartani a végelszámolásokat.

6.4.

ÁFA Zárás

A megadott dátumnál korábbi dátumra, vagy azzal megegyező dátumra nem enged számlát kiállítani a rendszer a DMS-ben. A megadott dátumnál korábbi dátumra, vagy azzal megegyező dátumra nem enged szállító számlát felrögzíteni. Tipp: Ha valami miatt mégis szükség van feloldani a zárás dátumát, akkor vissza kell állítani egy korábbi dátumra.

7. LEKÉRDEZÉSEK 7.1.

ÁFA analitika



7.1.1. Vevő ÁFA

7.1.1.1.

Különbözet szerinti adózás alá tartozó termékek nyilvántartása

A lista az adott időszakban különbözeti ÁFÁ-val eladott gépjárművekre vonatkozó listát gyűjti le a törvény által előírt adattartalommal. A lista tartalmazza az eladott gépjármű típusát, rendszámát, beszerzési árát, eladó nevét, címét, az eladás időpontját, bruttó eladási árát, a különbözeti adó alapját, a fizetendő adó összegét, a kiállított bizonylat számát. Megjegyzés: A listában a beszerzés értékét a kimenő számlához felkönyvelt ELÁBÉ értékéből gyűjti.



7.1.2. Szállító ÁFA

7.1.2.1.

Nyitott szállítók listája

A nyitott szállítók listája mindig az ÁFA időszakra beállított időszakra felrögzített számlákat vizsgálja, és a fizetési határidő dátumig figyeli a kiegyenlítéseket. Tipp: Ha a visszaigénylő státusz időszaka nem egyezik meg a vizsgált ÁFA időszakkal, akkor előbb le kell kérni a visszaigénylés idejére egy szállító ÁFA analitikát, majd utána legyűjteni a nyitott szállítók listáját.



7.2.

Korosított vevő analitika

A korosított listát célszerű minden alkalommal úgy lekérni, hogy az időszaknál a kezdeti dátumot 2000-01-01-re állítjuk, a végdátum, és az értéknap pedig azonos legyen.



7.3.

Korosított szállító analitika



7.4.

Főkönyvi kivonat



7.4.1. Főkönyvi karton Megjegyzés: Az előző időszak funkcióval tényleges zárás nélkül is le tudunk kérni teljes főkönyvi kivonatot. Tipp: Ha szeretnénk megtudni az adott főkönyvi kartonon lévő buktatási egyenlegeket, akkor válasszuk a buktatási számra való buktatást, majd kérjük le a nyitottakat.

7.5.

Mérleg- és Eredménylekérdezés Megjegyzés: Az előző időszak funkcióval tényleges zárás nélkül is le tudunk kérni teljes mérleg/eredmény kimutatást. Tipp: A legyűjtött táblázatok „tmp” elnevezésű füleire a rendszer legyűjti a mérlegidőszakra vonatkozó főkönyvi kivonatot, majd mellé legyűjti a táblázatba begyűjtött értékeket. Ez alapján ellenőrizhető, hogy a paraméterezésből melyik főkönyvi számok maradtak ki. Tipp: A paraméterezés a program source\data\merleg.xls és source\data\eredmeny.xls állományaiban történik. Tipp: A legyűjtött állományok a c:\dms könyvtárban találhatóak.

7.6.

BPI

7.6.1. 1. módszer

 Ezzel a módszerrel egy Excel táblát kell paraméterezni oly módon, hogy a tmp fülön lévő tábla celláiba a következő képleteket kell elhelyezni: Pl.: #T91100,1,Nincs megadva,nincs megadva,U Astra,

#: kötelező indító T: T v. K v. E v. C v. S v. L v. konstans DMS TS2005 – Könyvelés 85/ 108


T=Ha a főkönyvi számlának tartozik egyenlege van, akkor pozitívban hozza, ha követel, akkor 0 K=Ha a főkönyvi számlának követel egyenlege van, akkor pozitívban hozza, ha tartozik, akkor 0 E=A főkönyvi számla egyenlege +- - ban C=Ekkor a megadott főkönyvi számon lévő Jobszámokat számolja (Autóeladások száma.) S=Végrehajt egy megadott adatbázis utasítást (Statisztikai adatok legyűjtéséhez) L=A 2. módszernél megadott besorolásokat lehet begyűjtetni. (pl: #LD210E) konstans=Számérték 91100: főkönyvi szám, ami lehet összesítő szám is ,: elválasztó jel 1: telephely kód ,: elválasztó jel Nincs megadva: Költséghely betűvel kiírva (beaállítások, kódszótár, kontirozas, koltseghely) ,: elválasztó jel Nincs megadva: költségviselő betűvel kiírva (beállítások, kódszótár, kontirozas, koltsegviselo) ,: elválasztó jel U Astra: trackerkód betűvel kiírva (beállítások, kódszótár, kontirozas, trackerkod) ,: lezáró jel  A paraméternek #-el kell kezdődnie, és 5 db ,-t kell tartalmaznia (Kivéve az S és L paraméternél)  Amennyiben egy cellába több értéket szeretnénk megadni, arra is van lehetőség. Ekkor a következő formátumot kell a cellába beírni: ="#képlet+#képlet*#képlet" ahol a #képlet a fenti képlet egyike, a műveleti jel pedig +, -, *, / lehet pl.:

="#3*#K91100,,,,,"

 Az Excelben lehetőség van olyan képlet beírására, ami Tipp: A legyűjtött táblázat „tmp2” elnevezésű fülére a rendszer legyűjti a lekérdezés időszakára vonatkozó főkönyvi kivonatot, majd mellé legyűjti a táblázatba begyűjtött értékeket. Ez alapján ellenőrizhető, hogy a paraméterezésből melyik főkönyvi számok maradtak ki. A „tmp3” elnevezésű fülre minden paraméterezési sorhoz legyűjt egy sort. Ez alapján ellenőrizhető, hogy mely paraméterezést adhattuk meg esetleg duplán. Tipp: A paraméterezés a program source\data\atracker.xls állományában történik. Tipp: A legyűjtött állomány a c:\dms könyvtárban található.



7.6.2. 2. módszer

Besorolások



Statisztikai adatok paraméterezése



Legyűjtés

7.7.

Főkönyvi lekérdezések Tipp: A legyűjtött táblázat „tmp2” elnevezésű fülére a rendszer legyűjti a lekérdezés időszakára vonatkozó főkönyvi kivonatot, majd mellé legyűjti a táblázatba begyűjtött értékeket. Ez alapján ellenőrizhető, hogy a paraméterezésből melyik főkönyvi számok maradtak ki. A „tmp3”



elnevezésű fülre minden paraméterezési sorhoz legyűjt egy sort. Ez alapján ellenőrizhető, hogy mely paraméterezést adhattuk meg esetleg duplán. Tipp: A kitöltött állomány a c:\dms könyvtárban található.

7.8.

Jobszám karton

Klasszikus nézet



7.9.

Jobszám analitika

7.9.1. Összesítő Jobszám analitika



7.9.2. Jobszám analitika pénzügyi változás

7.9.3. Jobszám analitika eredmények



7.9.4. Telepi készlet

7.9.5. Használt telepi készlet



8. EGYÉB 8.1.

Keresések

8.1.1. Bizonylat kereső



8.1.2. Jobszám kereső



8.2.

Egyeztetések

8.2.1. Raktár egyeztetés 8.2.2. Partner egyeztetés 8.2.3. ÁFA egyeztetés 8.3.

Felhasználók és jogosultsági szintek

 Számlarögzítő  Pénzügyes  Könyvelő  Főkönyvelő  Törölt  Egyéb 8.4.

Könyvelési javaslatok

8.4.1. Nyitás

8.4.1.1.

Általános számlák nyitása

Az általános számlaosztályokat vegyes tételként kell megnyitni. A rögzítésnél arra kell figyelni, hogy a „nyitó” mező be legyen jelölve, mert csak ebben az esetben hozza a rendszer nyitó tételként a főkönyvi kivonaton. A nyitó összeget minden esetben pozitív összegként kell felrögzíteni. Év eleji nyitás esetén az 1-4, évközi esetén az 5-9 számlaosztályokat is meg kell nyitni. Megjegyzés: A nyitó tételeket mindig a könyvelési időszak első napjára kell könyvelni.

8.4.1.2.

Alkatrész számlák nyitása

Az alkatrész számlákat az első bevét bizonylat könyvelésével kell megoldani. Amennyiben a konvertált bizonylat könyvelése nem kerül feladásra, úgy a DMS számlázás funkciójában kell azt feladni, majd a főkönyvi kartonon az alábbi módosítást végrehajtani: -

A könyvelés dátumát a nyitás dátumára kell átírni. (pl.: 2007.01.01)

-

A bevét technikai raktár főkönyvi számát a nyitó számlára kell átírni. (pl.: 21190  49100)

-

A „nyitó” mezőt be kell jelölni.

-

Amennyiben a gazdasági esemény mező üres, úgy azt ki kell tölteni! Megjegyzés: Minden kontírtétel módosításnál figyelni kell arra, hogy a trackerkód mezőt a rendszer a kódszótár tartalmától függetlenül tölti. Módosításnál viszont a program csak a kódszótárban található értékekre enged módosítani. Ha az eredeti trackerkód nem szerepel a törzsben, akkor módosítás után a mező értéke üres lesz. DMS TS2005 – Könyvelés 96/ 108


8.4.1.3.

Gépjármű készletszámlák nyitása

Ezeket a számlaosztályokat Jobszámonként/rendszámonként tételesen egy vegyes bizonylattal lehet megnyitni. 8.4.1.4.

Tárgyi eszközök nyitása

A nyitó tárgyi eszközöket a tárgyi eszköz modulban lehet felrögzíteni. A beszerzés módjánál a „nyitó”-t kell megadni. Ekkor a rendszer a bruttó értéket, és az eddig elszámolt ÉCS-t felkönyveli a nyitó számlával szemben a főkönyvi soron megadott számlákra. 8.4.1.5.

Vevő-szállító nyitása

A nyitó szállító számlák a bejövő/bejövő számlák közé, a nyitó vevő számlák pedig a bejövő/kimenő számlák közé kerülnek. A vevő-szállító számlák nyitása kétféle képpen történhet:  Amennyiben megkapjuk a nyitott állományt egy Excelben, akkor azt bekonvertáljuk a megfelelő helyre az eredeti számla dátumokkal. Fontos, hogy a partnerek a rendszerben létezzenek, és a táblázat tartalmazza a számlákhoz tartozó ügyfél kódot.  Másik lehetőség, hogy a számlák kontírozás nélkül berögzítésre kerülnek az eredeti teljesítési időszakra.  Ezután vagy tételes kontírozással (nettó és ÁFA is nyitó mérlegszámlára kontírozás, majd kontírtétel módosítással nyitó dátumra, nyitó megjelölésre módosítás), vagy általunk történő automatikus feladással kerülnek a számlák a főkönyvre. 8.4.1.6.

Vevőtől kapott előlegek nyitása

Az előlegek nyitása a vevő számlákhoz hasonlóan történik, csak a vevő folyószámla helyett az előleg számlára kell megnyitni. Megjegyzés: Az DMS rendszer az előleget akkor tudja beszámítani a DMS-ben kiállított végszámlába, ha azt a DMS-ben újra kiállítjuk. Ennek módjáról az adott céggel személyesen egyeztetünk. Tipp: Amennyiben javítani kell a nyitó tételeket, akkor két lehetőség van rá: 

Vagy sztornózzuk a kontírtételt a vegyes tételekben, és felvisszük a jó összeget újra,



Vagy felvisszük vegyes tételként a különbözetet. A program egy főkönyvi számlán elfogad több nyitó tételt is.

8.4.1.7.

Pénztár nyitása

A pénztárakat úgy kell megnyitni, hogy az indulás napján az első bevét bizonylattal be kell vételezni a nyitó pénzkészletet. Ehhez a bizonylati jogcímekben egy nyitó bevét jogcímet kell definiálni, amelynél a főkönyvi szám paraméterben a nyitó mérlegszámla főkönyvi számát kell megadni. Nyitás után ezt a jogcímet törölni lehet.



8.4.1.8.

Bankok nyitása

A bankokat fel kell rögzíteni a beállítások/pénzkészletek menüpontban. Ezután a bizonylatok/pénzkészletek funkcióban az „új tétel”-ként fel kell vinni a nyitó pénzkészletet a megfelelő bankba, majd egyéb jogcímen a nyitó mérlegszámlára kell könyvelni. Ezután a tétel pontozásánál a kontírtételt módosítani kell úgy, hogy az nyitó tétel legyen. 8.4.2. Egyéb könyvelési javaslatok Tipp: Ha kimenő számla bruttó végösszege nem egyezik a bruttó könyvelt összeggel, akkor a kimenő számla kartonon kapcsolt kontírsorként fel kell rögzíteni a különbözetet. Pl. Ha a számla bruttó végösszege 96.000,- Ft, a könyvelt összeg 95.999,- Ft, akkor kapcsolt kontír tételként a következő sort kell felrögzíteni:

Típus

Tartozi k

Követ el

Költséghe ly

Költségvise lő

Árbevét el

311

921

Szerviz

Fizető Opel

8.5.

Trackerkó össze d g

ÁF A

1

ÁFA-törzs kezelés



8.6.

Kódszótárak



8.6.1. Kontírozás

8.6.1.1.

Költséghely

A költséghely kódszótár táblának tartalmaznia kell a DMS költséghely adatait betű azonosan. (Ld.: DMS/Törzsadatok/Költséghelyek). Tartalmaznia kell a raktárak megnevezéseit. (Ld.: DMS/Törzsadatok/Raktárak). A program a kódszótár ezen részét minden indulásnál feltölti a DMS-ben lévő adatokkal (DMS költséghely  Számvitel költséghely). A listából törölni a „Töröl” gombbal lehet. A törölt elem törlése visszaállítást eredményez. A törölt státuszú költséghelyek eltérő színnel vannak megjelölve. Ezekre a költséghelyekre a könyvelési programból nem lehet könyvelni. Megjegyzés: A rendszer minden indításnál ellenőrzi, hogy a DMS-ben hoztak-e létre új költséghelyet, és ha igen, akkor azt automatikusan átveszi a program.



8.6.1.2.

Költségviselő

A költségviselő kódszótár táblának tartalmaznia kell a DMS normázás típus adatait betű azonosan (ld.: DMS/Törzsadatok/Normázás típusok), valamint a „Kisker”, „Nagyker” szavakat, az értékesítési dolgozók neveit. A program a kódszótár ezen részét minden indulásnál feltölti a DMS-ben lévő adatokkal (Normázási típusok  Költségviselő). Nem tölti az értékesítési dolgozók neveit, azokat kézzel kell a rendszerbe felvinni! A listából törölni a „Töröl” gombbal lehet. A törölt elem törlése visszaállítást eredményez. A törölt státuszú költségviselők eltérő színnel vannak megjelölve. Ezekre a költségviselőkre a könyvelési programból nem lehet könyvelni. Megjegyzés: A rendszer minden indításnál ellenőrzi, hogy a DMS-ben hoztak-e létre új normázás típust, és ha igen, akkor azt automatikusan átveszi a program. Ezen kívül ellenőrzi, hogy a Kisker, Nagyker költségviselők szerepelnek-e a listában.



8.6.1.3.

Trackerkód

A trackerkód feltöltése nem szükséges az alapvető működéshez, de csak az itt megtalálható elemekre lehet módosítani a kontír tételekben, így célszerű az értékesítési, illetve az anyag trackerkódokra feltölteni. Ld.: automatikus kontírozás.



8.6.2. Bejövő számlák

8.6.2.1.

Jogcímek

Amennyiben a jogcímet „megnevezés:főkönyvi szám” formátumban adjuk meg, úgy a program kontírozásnál felajánlja a megadott főkönyvi számot, így is meggyorsítva a munkát.



8.7.

Pénzkészleti típusok

Megjegyzés: A rendszerbe fel kell rögzíteni mindenképpen egy kompenzáció típusú pénzkészletet ahhoz, hogy a sztornó számlákat a DMS rendszer automatikusan tudja kompenzálni.



8.8.

Számlatükör

8.9.

Tárgyi eszköz számlasorok

A tárgyi eszközök rögzítéséhez szükség van az eszköz nyilvántartási főkönyvi számára, az értékcsökkenést nyilvántartó főkönyvi számra valamint az értékcsökkenéshez tartozó költségszámla főkönyvi számára. Ezeket a számhármasokat kell felrögzíteni a rendszerbe. Pl.: 11100-11109-57100



8.10. Ügyféltörzs kezelés 9. TECHNIKAI INFORMÁCIÓK 9.1.

Technikai követelmények

9.1.1. Hardver követelmények

 Kliens oldalon a minimális hardverigény a szokásos irodai számítógép. Ajánlott konfiguráció: P4 2GHz, 1GB RAM. Minimális lemezterület igény: 100MB.  Szerver oldalon a hardverigény függ a felhasználók számától, a cég méretétől, a szerveren futó operációs rendszertől. Minimális hardverigény: P4 3GHz, 1GB RAM, 40GB HDD. 9.1.2. Szoftver követelmények

 Kliens oldalon Microsoft Windows XP/2000/2003 szükséges. Ajánlott a Windows XP használata.

operációs

rendszer

 Szerver oldalon egy MySQL adatbázis kezelő megléte szükséges. Ajánlott a legújabb 5.0 sorozatú MySQL szerver telepítése.  Kliens oldalon a listákból kiexportált adatok feldolgozásához ajánlott minimálisan Microsoft Office 95 megléte. Ajánlott az Office 2003 használata. DMS TS2005 – Könyvelés 106/ 108


 Kliens oldalon a legyűjtések használatához (Mérleg/Eredmény/BPI/Főkönyvi lekérdezések) szükséges a Microsoft Office 2003 használata. 9.2.

Telepítés

9.2.1. Szoftver telepítése

 A penzugy_uj.zip állományban megosztott könyvtárba.

lévő

fájlokat

másoljuk

egy

hálózaton

pl.: \\10.1.18.3\public\penzugy

 A hálózati meghajtót fel kell csatolni egy helyi meghajtóként. pl.: net use z: \\10.1.18.3\public

 A c:\ meghajtó gyökerébe létre kell hozni egy dms mappát. A program ebbe a mappába írja a log fájlokat, valamint ide pakolja a generált Excel állományokat. 9.2.2. Adatbázis telepítése

 A program forráskönyvtárában környezetbe be kell importálni.

ts2005penzugy.sql

file-t

be

a

MySQL

pl.: mysql –u dms –h 10.1.18.3 >drop database penzugy; >create database penzugy; >use penzugy; >source ts2005penzugy.sql

 A program az első indításnál elvégzi a szükséges adatbázis frissítéseket. Megjegyzés: A szoftver működésének feltétele legalább a Szerviz modul feltelepítése. Annak menetéről a Szerviz modul dokumentációjában olvasható további információ.

9.2.3. Konfigurálás

A program mellett található connection.inc.php fájlt át kell másolni az connection.inc.php néven ugyanebbe a könyvtárba, majd az alábbi paramétereket be kell állítani: DB_HOST DB_PORT DB_USER DB_PASS DB_DEFAULT DB_DEFAULT2

Adatbázis IP címe Adatbázis portja Adatbázis kapcsolat felhasználói név Adatbázis kapcsolat jelszava Szerviz/Értékesítés adatbázis neve Pénzügy/Számvitel adatbázis neve

DIR_TRACKER

A segéd Excel állományok elérési útja

Opcionális paraméterek: NOELABE PBIZUGYFEL

Ha true az értéke, akkor nem figyeli az anyagmozgásokat bejövő számla könyvelésnél Alapértelmezettként true, csak a számlához tartozó ügyfél pénztárbizonylatait lehet pontozni a számlához DMS TS2005 – Könyvelés 107/ 108


MAXCOLUMN

9.3.

A főkönyvi lekérdező felületen maximum ennyi sorig olvassa végig az excel táblát

Automatikus frissítés

A szoftver indításakor megvizsgálja, hogy a felmásolt frissítés tartalmaz-e adatbázis frissítéseket. Ezt a bejelentkezés előtt a szoftver egy figyelmeztető üzenet kíséretében végrehajtja az adatbázison, majd a bejelentkező felületre ugrik. Megjegyzés: A telepített szoftverek többségét egy éjszakánként futó automata program frissíti. Ez biztosítja, hogy a program verzióból mindig a legfrissebb verzió legyen telepítve. Az adatbázis frissítést az automata nem végzi el, azt a szoftver az első indításnál hajtja végre.

9.4.

Mentés/Visszaállítás

A rendszer mentése adatbázis szinten történik. A rendszergazda feladata az adatbázisok mentése. A mentésnél minden a DMS-el kapcsolatos adatbázist menteni kell. pl.: mysqldump –u dms –h 10.1.18.3 dms >cegdmssql2007042501.sql mysqldump –u dms –h 10.1.18.3 penzugy >cegpenzugysql2007042501.sql

A rendszer visszaállítása mentésből hasonlóan történik a telepítéshez, csak az ottani adatbázis helyett a mentés adatbázisát kell az SQL szerverbe betölteni.


DMS - TS2005 Könyvelő modul Folyamatleírás 2015

Recommend Documents