DIÁKINFORMÁCIÓS LAP. XIII. évfolyam 2. szám október. Miskolc, Impresszum

DIÁKINFORMÁCIÓS LAP XIII. évfolyam 2. szám - 2012. október

Miskolc, 2012

Impresszum DIÁK INFORMÁCIÓS LAP A Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet információs kiadványa Felelős kiadó: Budai Erzsébet igazgató Szerkeszti: Bayer Attila Gyula Telefon: 46/594-053 E-mail: [email protected] www.borsod-ped.hu

E számunk szerzői: Bayer Attila Gyula, a Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet pedagógiai szakértője, tanulótájékoztatója Beregi Judit, a Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet pedagógiai szakértője, gyógypedagógus, speciális pedagógiai szakos pedagógus Füstös József, a Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet diáksport munkatársa Horváth Gergely, a Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet pedagógiai előadója, versenyszervezője

2

Tartalom

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport Tanács bemutatkozása ..................................................................4 Néhány szó az autizmusról .............................................12 Tanulmányi versenyek 2013 ..........................................19 Terepfutás, avagy futás az erdőben, mezőkön ...............21

3

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport Tanács bemutatkozása F stös ózsef

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport Tanács (DST) 25 éve fogja össze, irányítja, és rendezi a megye ter letén működő alapfokú és középfokú iskolák diáksport versenyrendszerét 15 alapsportágban, valamint tanévenként változó számú (3-6) szabadidős sporttevékenységét. A DST legfőbb szerve a közgyűlés, amely évente, illetve sz kségszerűen lésezik. A két közgyűlés közötti időszakban a 7 fős elnökség látja el az gyrendi feladatokat. Az Elnökség tagjai: elnöke Fazekas Miklósné, alelnöke Daragó Lászlóné, titkára F stös ózsef, illetve további négy elnökségi tag Letek László Középiskolai Sport Bizottság elnöke, Réz Attila Általános Iskolai Sport Bizottság elnöke, Vanczák Attila Ózdi DSB titkára, Kubinyi ózsef Mezőkövesdi DSB elnöke.

4

Az általános iskolások diáksport tevékenységét ter leti megosztás szerint jelenleg 12 Diáksport Bizottság (DSB) szervezi és rendezi. Ezek alfabetikus sorrendben a következők: 1. Edelény DSB – vezetője: Fedor Árpád 2. Encs DSB – vezetői: Kovács Benjámin, Pásztor András 3. Kazincbarcika DSB – vetetői: S tő Ágnes, Varga ános 4. Mezőcsát DSB – vezetői: Friedrich Zsolt, Terhes Mihály 5. Mezőkövesd DSB – vezetői: Kubinyi ózsef, Gallik Gábor 6. Miskolc Körzeti DSB – vezetői: Lengyel ózsef, Kiss Kornél 7. Miskolc Városi DSB – vezetői: Diczházi Mónika, Lódi Gábor 8. Ózd Városi DSB – vezetői: Vanczák Attila, Ivády Csaba 9. Sárospatak DSB – vezetője: Víghné Fehérvári Zsuzsa 10. Sátoraljaújhely DSB – vezetői: dr. Esztergomi Zoltánné, Vitányi Mihály 11. Szerencs DSB – vezetője: Lovas Ferenc

5

12. Tiszaújváros DSB – vezetői: Demblovszky Gábor, Vadas Gyula A diákolimpia sportági versenyeibe a tanulóifjúság az 1. osztálytól a 13. évfolyamig kapcsolódhat be. A korábbi években 240-260 intézmény vett részt a diáksport tevékenységben. A versenyrendszert sz letési év szerint, korcsoportos besorolás alapján szervezz k: I. korcsoport 2004-ben vagy később sz letettek II. korcsoport 2002-2003-ban sz letettek III. korcsoport 2000-2001-ben sz letettek IV. korcsoport 1998-1999-ben sz letettek V. korcsoport 1996-1997-ben sz letettek VI. korcsoport 1993-1994-1995-ben sz letettek A sportágak meghatározása az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a Magyar Diáksport Szövetség tanévre érvényes versenykiírásának megfelelően történik. A Megyei DST minden tanév elején elkészíti az adott év diákolimpiai versenykiírását és versenynaptárát, melyet nyomtatott formában minden iskolába eljuttat, valamint a honlapunkon www.borsodsport.hu letölthető formában is megtalálható. Az utóbbi években történt intézményi összevonással csökkent az iskolák száma, ezért a jelenlegi helyzetben 220230 kör li intézmény maradt aktív. A megyei versenyrendszer a DSB-ék ter letén található iskolák számára körzeti alapfokú versenyekkel kezdődik. Egyéni sportágakban a legjobbak megyei döntőn mérhetik össze felkész ltség ket. Labdajátékokban további 3, vagy 4 körzet csapatával mérik össze tudásukat és jutnak a legjobbak a megyei döntőbe. A megyei döntő bajnokai egyéni sportágakban, illetve a labdarúgás I., II., III., IV. korcsoportjaiban, a női labdarúgásban az országos döntőbe jutnak. A többi labdajátékban az országos elődöntőben a környező megyék

6

legjobbjaival kell megk zdenie a megyebajnoknak, akik köz l az országos döntőbe a győztesek jutnak.

Az alapfokú iskolák versenyein az egyéni sportágakban mindenki a saját korcsoportjában versenyezhet, a labdajátékoknál 1 korcsoporttal lehet feljebb versenyezni és visszaversenyezni a saját korcsoportjába a tanulónak. A középfokú intézmények tanulóinak versenyeit a Középiskolai Sportbizottság (KISB) fogja össze, szervezi, irányítja és rendezi. A KISB szakági tagozódásban 10 sportágat 9 szakágvezető irányításával valósít meg. A KISB elnöke és egyben a kosárlabda szakág vezetője Letek László tanár úr, a Földes Ferenc Gimnázium testnevelője. Az atlétikát Zinger Béla a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola testnevelője, a fiú kézilabdát Béres Csaba a Baross Gábor Szakközépiskola testnevelője, a leány kézilabdát Solymosi Tamás a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola testnevelője, a labdarúgást Sárréti Géza az Eötvös ózsef Szakközépiskola testnevelője, a röplabdát Kerekes Attila a Herman Ottó Gimnázium testnevelője, a

7

tornát Antal Csaba a Zrínyi Ilona Gimnázium testnevelője és az úszást Réz Attila nyugdíjas kolléga irányítja. A szellemi diákolimpia eddig közvetlen megyei irányítással ker lt lebonyolításra, de ettől a tanévtől egy új formában 10 héten át 3-5 kérdéstípusban kell a jó válaszokat megadni, amelyeket pontoznak és a 10. fordulót követően a legjobb 8 csapat élőben mérheti össze felkész ltségét. A diákolimpiai versenyekre minden esetben elektronikusan lehet nevezni a versenynaptárban megadott határidőig. A nevezést az iskolák az MDSZ-től kapott kód segítségével tehetik meg az MDSZ honlapján (www.mdsz.hu/nevezések). A labdajátékokra az MDSZ honlapján megadott határidőig jelentkezett iskolák csapatait a szakágvezetők sorsolás útján csoportokba sorolják a nevezések számának figyelembevételével, majd az egy vagy két fordulót követően középdöntőn és döntőn vívhatják ki a csapatok a BorsodAbaúj-Zemplén megye bajnoka címet. Ezekben a sportágakban országos selejtező, illetve elődöntő után lehet a 8 csapatos országos döntőbe jutni. A teremlabdarúgás, a női labdarúgás, a kispályás amatőr labdarúgás, az amatőr kézilabda, az amatőr kosárlabda, az amatőr röplabda bajnokságok megyei győztesei országos döntőbe ker lnek, ahol a változó sportági rendelkezések alapján bonyolítják le a mérkőzéseket. A szakmai, anyagi és kommunikációs hátteret a középiskolai versenyrendszerben teljes mértékben a Megyei Diáksport Tanács biztosítja, míg az általános iskolák esetében ehhez jelentősen hozzájárulnak körzeti szinten a hátteret biztosító helyi önkormányzatok és oktatási intézmények. A Megyei Diáksport Tanács minden tanévben több országos elődöntő és döntő házigazdája, amelyet a jó szervezői gárdának és a jó infrastrukturális háttérnek köszönhetően magas színvonalon szervez meg.

8

A diákolimpiai versenyrendszer mellett nagyon fontosak a diákszabadidős rendezvények. Évek óta két kiemelt megyei rendezvény van. Az egyik ősszel a Diákturisztikai találkozó a Szentléleki Turistaparkban, ahol a kisvonatozás és gyalogtúra után k lönböző játékokat, mozgásformákat próbálhatnak ki a résztvevők.

9

A másik nagy rendezvény tavasszal ker l lebonyolításra a Megyei Természetjáró Szövetséggel közösen. A Népek Tavasza túrán több mint ezer általános és középiskolás teljesíti évek óta a 10, vagy 15 km-es távot. Minden új tanév elejére elkész l az elmúlt tanév eredményeit és pontversenyét tartalmazó alapfokú és középfokú évkönyv. A 2011/2012. tanév megyei és országos eredményei megtalálhatók: www.borsodsport/Letöltések/Diáksport/Évkönyvek honlapon. Lehetőség nkhöz mérten az évente megrendezendő nnepi lésen a legjobb iskolákat elismerő díjazásban részesítj k. Ugyanezen nnepi lésen ker lnek átadásra a „Borsod-Abaúj-Zemplén megye ó tanulója, ó sportolója” címek 13-16 sportoló diák részére. Szintén az esemény keretén bel l ker lnek átadásra a „Borsod-Abaúj-Zemplén megye Diáksportjáért” emlékplakettek 5 olyan közreműködő részére, akik legalább 1 évtizedes önzetlen munkájukkal segítették megyénk diáksport tevékenységét.

10

A megyében működő oktatási intézmények többsége fontosnak tartja az egészséges életmódra nevelést, az „Ép testben ép lélek” eszméjét, a jövő egészséges nemzedékének kinevelését, melyet a diáksport versenyrendszeréhez való csatlakozással nyilvánítanak ki. Örömteli tény, hogy BorsodAbaúj-Zemplén megye oktatási intézményei köz l az elmúlt tanévben 223 iskola kapcsolódott be a diáksport munkába és ezáltal a felkész lés során elvégzett edzésekkel közvetlen módon segítették Magyarország egészséges nemzetté válását. Információ: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei DIÁKSPORT TANÁCS 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1., Tel./Fax: (46) 504-784, Fax: (46) 504-781, E-mail: [email protected] www.borsodsport.hu

11

Néhány szó az autizmusról Beregi Judit Bizonyára sokan hallottatok az autizmusról, s az is lehet, hogy a híressé vált Esőember című filmet is láttátok Dustin Hoffman főszereplésével. Noha a film 1988-ban kész lt, az autizmus t net egy ttesét már jóval korábban, Leo Kanner 1943-ban és Hans Asperger 1944-ben írták le először.

Hans Asperger

Leo Kanner

12

Magyarországon sokáig az Esőemberben látottakkal azonosították az autizmust, ám azóta jócskán bőv ltek az ismereteink ez gyben. Azonban tény, hogy még ma is sokan úgy gondolják, ha pl. valaki nem néz az emberre, vagy nem szereti az emberek társaságát, az már autizmus. Ettől az autizmus sokkal, de sokkal bonyolultabb, olyannyira, hogy egy diagnózis felállításakor számos jellemzés, sz lői interjú, gyermekkori videofelvételek tanulmányozása, gyógypedagógiai, pszichológiai és pszichiátriai vizsgálat alapos elemzése sz kséges ahhoz, hogy valakiről kimondjuk azt, hogy autizmus spektrumzavarral rendelkezik-e vagy sem. A spektrum azt jelenti, hogy a képzeletbeli igen széles skála egyik végén ott vannak a nagyon okos és kevésbé érintett személyek, és a másik végén pedig a súlyos értelmi fogyatékos, markánsan érintettek is. A közb lső részen pedig nagyon változatos t neteket is látunk, tulajdonképpen ahány autista, annyiféle t netet mutatnak. Mégis, van három ter let, amely mindenkinél sér lt. Ezek a következők: kommunikáció, szociális interakciók és rugalmas viselkedésszervezés. Ide lehetne még írni a negyedik t netcsoportot is, a szokatlan érdeklődési ter letet és sztereotip viselkedést is, amely szintén nagyon változatos lehet. Nézz k sorban, a teljesség igénye nélk l, csupán nagyvonalakban, mi a főbb jellemzői a triásznak. Kommunikáció: van olyan autizmussal élő, aki egyáltalán nem beszél, annak ellenére, hogy ki tud mondani pár szót és a nonverbális intelligencia tesztek alapján értelmi képességeik a normál intellektus tartományában helyezkedhetnek el. Az ilyen gyermekek, felnőttek számára nagy segítség, ha valamilyen alternatív kommunikációs eszközt tanítanak meg, pl. speciális jelbeszédet, vagy képcserés módszert.

13

14

Vannak másrészt olyan autizmussal élők, akik beszélnek, azonban nem tudják, hogyan kezdeményezzenek egy beszélgetést, és azt hogyan tartsák fenn. Gyakran csupán a saját érdeklődési ter let kről beszélnek hosszan, ezért gyakori probléma, hogy a kortársak nem szívesen keresik a társaságukat. Olyan is van, amikor idéznek szó szerint filmekből, reklámokból, vagy amit hall, azt azonnal ismétli. Ezeket hívjuk echoláliának. Szociális interakciók: Ma már tévhit és felelőtlen az a megállapítás, hogy az az autista, aki nem viseli el a testi közelséget. Számos autizmussal élőnél az ellenkező is előfordul, konkrétan az, hogy túlságosan hamar barátkozik, akár idegenekkel is, faggatja őket, az osztálytársakat simogatja, nem érzékeli, hogy mit, kivel tehet meg és kivel nem. Amit mi ösztönösen megtanulunk az élet nk során, azt az autizmussal élőknek terápiás foglalkozásokon kell elsajátítaniuk. Feltűnő lehet, - de ez is csak egy t net - ha nem veszi fel a szemkontaktust, vagy ha igen, annak a minősége, hossza nem megfelelő. Nem tudja, bizonyos szituációkban mit kell tennie, mit kell mondania, pl. boltban, vagy akár egy buliban. Nehezen tudja saját és mások érzelmeit értelmezni, elképzelni azt, hogy a másik mit gondolhat, érezhet bizonyos szituációkban. Ebből kifolyólag azt sem tudja elképzelni, hogy mások, ha mondanak neki valamit, hogy tegye meg, azt azért mondják, hogy neki rosszat akarjanak, hogy a végén esetleg kinevessék az osztálytársak. Sajnos az autizmussal élő tanulók és felnőttek is, ki vannak téve a buta és sértő tréfáknak, gyakran előfordul, hogy kihasználják mások a jóhiszeműség ket. Nehezen tudnak nemet mondani valamire s azt sem tudják megfogalmazni ha valami nem esik jól, valami bántja őket. Ezért is nagyon fontos lenne a kortárssegítés, mely megóvja őket ettől a sokszor élet k végéig fennmaradó kellemetlen élményektől. Annál is fontosabb lenne a segítés, mert barátságot sem tudnak kialakítani, így esély k sincs arra,

15

hogy a saját korosztályával beszéljen meg dolgokat, vagy tudjon meg információkat. Rugalmas viselkedésszervezés: Ugye azon, pl. hogyan mossunk fogat, nem szoktunk reggelente gondolkodni? Vagy sorolhatnék még számos olyan dolgot, amit egyszerűen csak megtanultunk valamikor és az teljesen automatizálódott. Azonban vannak olyan autizmussal élők, akik képtelenek megszervezni egy feladatot, pl. nem tudnak megteríteni, vagy felöltözni. Ilyenesetekben folyamatábrák segíthetnek az önálló feladatvégzésben. Olyan is van, hogy egy váratlan helyzettel valaki nem tud mit kezdeni, pl. fesz lt lesz, ha nem úgy történik a nap, mint ahogy azt várta, mondjuk elmarad az utolsó óra. Ezek a személyek szeretik azt, ha kiszámítható a napja, ami biztonságot jelent számára, ha tudja mi fog történni. Ha jól belegondolunk, mi is így működ nk, ugye milyen rossz érzés, ha nem jön a villamos és még mindig nem jön és még mindig… Idegesek lesz nk, el kezd nk mászkálni fel-le, nézz k az óránkat két másodpercenként, elveszítj k az időérzék nket, kilép nk sokszor, hogy megnézz k, jön-e már a villamos. Az autizmussal élők sokszor ezért ragaszkodnak a megszokotthoz, mert az jó érzés, biztonságot nyújt. Mindig ugyanoda l le, csak azzal a kanállal étkezik, egy filmet százszor is megnéz, csak azon az útvonalon, azzal a busszal utazik és csak azon az lőhelyen… és még sorolhatnánk. Persze az élet nk tele van váratlan helyzetekkel, mindre nem lehet felkész lni, azonban egyszerű napi- heti renddel lehet segíteni, hogy láthatóak is legyenek az események. Óvodás és iskolás korban a falra ki lehet ezt tenni, középiskolásoknál inkább diszkrétebb zsebnotesz javasolt. De sokat segíthetnek szintén a jó szándékú osztálytársak azzal, ha időben szólnak, ha valami változásról értes lnek.

16

Képes napirendek Szokatlan érdeklődési kör, sztereotip viselkedés: Sok autizmussal élőre jellemző, hogy bizonyos dolgokban képes elmély lni, azt a bizonyos témát kutatja a neten, azzal kapcsolatban vesz meg újságot, könyvet, kisebb korban arról rajzol és erről szeret vég nélk l beszélni. Ilyen ter let lehet a földrajz, biológia, a bolygók, de akár a buszok, vonatok, a térképek, menetrendek, kisebb korban az autók, dínók, technikai eszközök, de lehetne még a sort hosszan sorolni.

17

Vannak olyan személyek, akik olykor lebegtetik az ujjukat, vagy hosszan nézegetik azokat. Olyan is van, akik sokáig figyelik a fény-árnyékhatásokat, vagy simogatják a tárgyak fel letét, szagolgatnak, vagy akár időnként furcsa hangokat adnak ki. Ezek miatt sokszor kinevetik az osztálytársak őket. Vég l pár szó azokról, akik igen k lönleges képességekkel rendelkeznek, őket „savantoknak” hívjuk. Ilyen volt pl. Kim Peek, akiről az Esőember formázták. Ő szeretett olvasni, s a jobb szemével a jobb oldalt, a bal szemével a bal oldalt olvasta, s az olvasottak 80 %-át megjegyezte. Ugye milyen jó lenne, ha néhány dolgozat előtt mi is rendelkeznénk ilyen képességekkel? Ugyanakkor Kim sajnos más ter leten nagyon alacsonyan funkcionált, pl. az öltözésben még felnőtt korában is segítségre volt sz ksége. Mit tehetünk, miben segíthetünk? A statisztikák szerint szinte minden iskolában van egy-két enyhén érintett tanuló, akiről lehet, hogy csak azt gondolod, hogy kicsit fura, k lönc. K lföldön az autizmussal élő fiatalokat a kortársaik segítik és úgy, hogy előtte a szakemberek felkészítik az önkénteseket és folyamatosan kapcsolatban is állnak vel k. Sajnos hazánkban ennek még nincs hagyománya, pedig igazából nem nagy erőfeszítést jelentene a segítség, a haszna ugyanakkor pedig óriási. Sosem szabad elfelejten nk, hogy ezek a személyek nem azért nem csinálnak valamit, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem tudnak, nem képesek rá. Ezért próbáljunk meg tájékozódni, segítséget kérni és nyújtani, hogy könnyebbé tehess k a mindennapjaikat. Ezeken a honlapokon tájékozódhatsz bővebben az autizmusról: www.esoember.hu, www.autizmus.hu

18

Tanulmányi versenyek 2013 Horváth Gergely A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet a 2012/2013-as tanévben is szervezi és lebonyolítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott általános- és középiskolai felmenő rendszerű tanulmányi versenyeket. Ebben a tanévben várhatólag január végéig jelennek meg az országos kiírások, így a megyei versenyek kiírása, elindítása is eddig az időpontig valósul meg. elenleg 9 verseny kiírása szerepel hivatalos – a www.borsod-ped.hu/versenyek oldalon elérhető versenynaptárunkban és minden hónapban várható új versenykiírás megjelenése is. Az elmúlt évek versenykínálatához képest jelentős változás nem várható, a korábbi években megszokott versenyeink ker lnek kiírásra. Szeretném minden érdeklődő figyelmét felhívni, hogy az előbbiekben említett honlapon az „egyéb versenyek” men pontban olyan versenykiírásokkal találkozhattok, melyek nem intézet nk szervezésében zajlanak, de jó lehetőséget kínálnak a képességek és készségek sokoldalú bemutatására, megéretésére. A versenyekkel kapcsolatosan általános információ, hogy a tavalyi évhez hasonlóan csak eredeti példányú (aláírt, lebélyegzett) jelentkezési- és nevezési lapot fogadunk el, melyet postai úton, vagy kézbesítő által juttathatnak el az intézet címére (3527 Miskolc, Selyemrét utca 1. sz.) az iskolák. Másik fontos információ, hogy a versenyek pontos helyszínét és – sok esetben – időpontját is nem a versenykiírás, hanem a már a fentiekben hivatkozott versenynaptár tartalmazza!

19

Arra kérlek benneteket és a felkészítő tanárokat is, hogy abban az esetben, ha a versenyre jelentkezési lapot is kell kitölteni, figyeljetek oda, hogy ez a lap nem helyettesíti a nevezési lapot. A nevezési lapot továbbra is minden, a megyei fordulóba bejutott diákról el kell k ldeni. A számos nehézség mellett azért szép számmal vannak sikerek is. A 2011/2012-es tanévben 22 fordulót bonyolítottunk le, melyben 731 tanuló vett részt. Ha számításba vessz k, hogy a megyei fordulókat több verseny esetében iskolai, forduló előzte meg, akkor a megyéből a tanévben több ezer tanuló versenyzett az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott és a hagyományos, megyei szervezésű versenyeken. Bízom benne, hogy a döcögős szezonkezdet ellenére, a tanév végén ismét szép számmal lesznek olyan diákok, akik a megyei döntőből az országos fordulókra bejutva, tovább öregbítik iskolájuk és megyénk jó hírét a tanulmányi versenyeken. Amennyiben a versenyekkel kapcsolatban bármilyen kérdés, javaslat felmer lne, az alábbi elérhetőségeken állok minden érdeklődő rendelkezésére: Horváth Gergely versenyszervező, tel.: +36 46 594 062, email: [email protected]

20

Terepfutás, avagy futás az erdőben, mezőkön Bayer Attila Gyula Az írás apropója az, hogy a cikk írója is néhány éve űzi ezt a sportot, azaz az erdőben fut. Az ismerősök szerint ez a tevékenység inkább az extrém sportokhoz tartozik. Mi is ez a sport? Mit is jelent ez? Néhány mondatban megpróbálom bemutatni, szépségeit megismertetni. Bár a labdarúgást mondják a legnépszerűbb sportágnak, de a futás lehet, hogy megelőzi ezt, azok között, akik maguk is sportolnak. Futni mindenki tud, van aki rövidebb, van aki hosszabb ideig is bírja. A távolsággal ugyanez a helyzet, van aki hosszabb távot, van aki csak rövidebb távot bír lefutni. Itt kell megemlíteni, hogy én inkább a kocogók táborához tartozónak vallom magam, mint a futókéhoz. A futás, ahogy viccesen mondták nekem, olyan tempótól kezdődik, amikor már nyáron, a futó kör l döngicsélő legyek is lemaradnak. Szóval én ennél lassabb tempóban futok. Itt jön az első kérdés miért pont erdőben? Erre egyszerű a válasz. Izgalmasabb, mint a városban, tisztább a levegő is. Néhány évvel korábban a focipálya kör l róttam a köröket a salakon. Ez a tízedik kör után már nagyon unalmasnak tűnt. Ezért a távolságot sem növeltem, hanem megálltam ennél a 4-5 kilométernél. Ami így kb. egy fél óra mozgást jelentett. Ezt minden nap elvégezve, heti akár 35 km is összejöhetett. De persze egy idő után kellett valami más motiváció is. Akkor hallottam egy ismerőstől, hogy vannak Miskolcon olyanok, akik nem csak a városban a pályán futnak, hanem terepen, kint az erdőben is. Kíváncsi voltam rá, és persze volt egy célom is, hogy egyszer lefussak egy „Maratont”. Tudtam,

21

hogy pályán erre nem lehet felkész lni. Csak úgy a számolás kedvéért egy maratoni táv a pályán körben kb. 105 kör. Ezt még leírni is több mint vicc! Persze senki nem fut le a salakpályán százöt kört. Megismerkedtem azokkal a lelkes amatőrökkel, akik k lönböző háttérrel rendelkeztek, viszont egy közös azért volt mindenkiben, szerettek futni.

Fotó: Bayer Attila Gyula Az első erdei futásom a B kk, Csanyiki részén történt. A távolság nem volt olyan túl sok, de mindjárt a duplája annak, amit korábban mozogtam. Egy órát kocogtunk, ami nagyon tetszett, de nagyon ki is fárasztott. Azért fárasztott ki, mert az erdőben vannak „kisebb-nagyobb”, emelkedők, dombok is, amihez én korábban nem szoktam hozzá. Kalapált a szívem, a pulzusom a nyugalminak több mint a kétszerese volt. De nagyon jó érzés volt „kint” lenni az erdei környezetben. A lemaradókat megvárták a gyorsabbak egyegy erdei ösvény elágazásánál. A futás után, miután visszaállt a pulzusszám a normálra, elsőként az a gondolat jutott

22

eszembe, hogy újra megpróbálnám. Ez a lelkesedés azóta is tart. Az edzettségem ma már sokkal jobb, mint néhány éve volt és azt tapasztalom, hogy évről évre javul. A kitűzött távolságokat is lassanként tudom kitolni, növelni, úgy ahogy a saját teljesítőképességem is nő. Minden futás más, még életemben nem volt két ugyanolyan edzés. A plusz harminctól a mínusz tíz fok alatti hőmérséklet sem akadály. Eshet eső, hó, s thet a nap, futni bármilyen időjárási kör lmények között lehet. Az erdőben jobban hallgat a futó az ösztöneire, mint a városban az aszfalton, vagy akár a salakon. Több mindenre is kell egyszerre figyelni. A terep sem egyenletes, ezért jobban fejleszti az egyensúlyérzéket, mozgáskoordinációt is. Az erdőben mindig tisztább a levegő, mint a városban. Negyedóra erdei futás után teljesen kitisztul a városi ember t deje. Azon kív l az erőben való futás sok esetben hamarabb elérhetővé teszi azt a hegycsúcsot, kilátópontot, ahová a turista csak órák alatt tud eljutni. A terepfutó ugyanazokat a természeti szépségeket láthatja, tapasztalja meg, mint a turista, csak sokkal intenzívebben. Szerencsés helyzetben vagyok miskolci révén, mert a B kk közelsége kiváló lehetőségeket rejt. Néhány hosszabb futótúrán is részt vettem már, ami k lönleges élményt jelentett. Elindultunk egy megadott ponttól és több órán kereszt l futottunk, kocogtunk, ahol pedig nem lehetett egyiket sem, ott gyalogoltunk, míg el nem ért nk a célig. Egy-egy magaslatról letekintve pazar látvány tárult elénk, sőt a B kk állatvilága is feltűnt időnként, vaddisznókat, őzeket, szarvasokat, szalamandrákat, nyulakat, rókát többször láttunk. Az erdei futásoknál azt kell elfogadni, hogy vannak a síkon kív l dombok is, ahová bizony fel kell menni, azaz futni, vagy kocogni. Ezeket a magaslatokat meg is lehet kedvelni. Ha már felment nk egy „dombra”, azután elégedetten térhet nk vissza.

23

A terepfutás révén egyre kevesebb ismeretlen hely marad számomra a B kkben, olyan ahol még nem jártam soha. Azért szerencsére még több évet tudok úgy futni, hogy minden alkalommal új útvonalon legyek. A terepfutó azok közé tartozik, aki óvja is a természetet, mert megismeri állat és növényvilágát az erdőknek, réteknek. Bíztatok mindenkit, hogy a saját telep lése kör l kezdjen bele ebbe a sportba, menjen ki kocogni, menjen le az aszfaltról, menjen le a salakról, válasszon kisebb ösvényeket vagy akár erdei utakat.

24

Kedves Diákok! Várjuk írásaitokat! Az írásokat közölj k a Diák Információs Lapban! Az írások terjedelme 1-3 A/4-es oldal lehet. Bek ldési cím: Bayer Attila Gyula [email protected]

25