Dénes Kálmán okleveles mérnök százados Főiskolai tanársegéd A műszaki ellenőr szerepe az építőipari munkák kivitelezésében Napjainkra az építőipari kivitelezésben jól megfigyelhető változások jöttek létre. A munkák jelentős része többszörös alvállalkozásban készült el. Szinte meghatározhatatlan, hogy mennyi új építőanyag és építési technológia látott napvilágot. Mindenek felett áll azonban az, hogy a legnagyobb hasznot akarja mindenki kitermelni a munkájával. A beruházót viszont mindezek ellenére egyetlen gondolat foglalkoztatja: a befektetett pénzéért a legrövidebb idő alatt – de legalábbis az általa szabott határidőre – a legjobb minőséget szeretné kapni. Az építmények minősége különösen fontos számunkra, hisz hosszú időn keresztül meghatározzák környezetünket. Vitruvius római építész szerint az épület minőségét három tényező határozza meg: Szépség, célszerűség és tartósság. A kiéleződött piaci verseny, a technológiai változások, a globális minőségi szabványok megjelenése és a vevők egyre nagyobb igénye szükségessé teszik, hogy a magyar szervezetek a fogyasztóknak kínált termékekben és szolgáltatásokban egyre inkább alkalmazkodjanak a teljes minőség filozófiájához, mert ellenkező esetben kiszorulnak a piacról. A 158/1997. (IX. 26.) Kormány Rendelet az építési műszaki ellenőri tevékenységről is a “minőség biztosításának” szellemében készült. A rendelet kiterjed az építmény építési szerelési munkáinak műszaki ellenőrzésére. A rendelet 2§-a a következőkben rögzíti a műszaki ellenőrök feladatait: Az építési műszaki ellenőr feladata különösen: ¾ az építmény kitűzése helyességének, a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, ¾ a hatósági engedélyek, hatósági előírások, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése, ¾ az építési naplóbejegyzés és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése,
illetőleg
észrevételezése, ¾ a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése, 1
¾ a
műszaki,
illetve
gazdasági
szükségességből
indokolt
tervváltoztatásokkal
kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, ¾ a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, ¾ az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, ¾ egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, ¾ a beépített anyagok, szerkezetek és berendezések minőségtanúsításának ellenőrzése. ¾ az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni. A Magyar Köztársaság Kormánya az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997.(IX.26.) Korm. rendeletével meghatározta és elrendelte az alábbiakat: A rendelet hatálya kiterjed minden épület és műtárgy (továbbiakban: építmény) építési szerelési munkáinak műszaki ellenőrzésére. Az építtető az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, ill. helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt bízhat meg, ill. jogszabályban meghatározott esetekben köteles megbízni. Az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, ill. az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. A műszaki ellenőr az által elvégzett ellenőrzéseket és észrevételeket az építési naplóban dokumentálhatja, amelynek pontos, rendeletben előírt vezetése azért fontos, mert ez az egyetlen olyan hiteles okmány, amely az építés – kivitelezés eseményeit a történés időpontjában, az adott építési helyszínen rögzíti. Az építési műszaki ellenőri tevékenységet az gyakorolhatja, aki az építési műszaki ellenőri névjegyzékben szerepel. Az erre vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a szakmai képesítésre és a gyakorlati időre, a fent hivatkozott kormányrendelet tartalmazza. Az építési műszaki ellenőr feladata igen széleskörű szakmai, jogi, gazdasági ismeretet kíván meg ahhoz az állami, szakmai, egyéni követelmények teljesítéséhez, amelyek az építési műszaki ellenőri tevékenységet a korábbiakhoz képest teljes jelentőségében szakmailag kiemelik. Az ismeretanyag körében a jogszabályi előírások ismerete, az összefüggések felismerése és alkalmazása az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy az építési műszaki ellenőr részben a szakmai feladatok ellátása és irányítása, részben az építtető irányában fennálló, érvényesíthető jogai és kötelezettségei tekintetében a hivatalos elvárásoknak 2
megfelelően végezze tevékenységét. Az eddigiekben is kiemelkedő jelentőséggel bíró tevékenységet végző műszaki ellenőr feladata, szerepe tovább nő, amely megkívánja a képesítés és képzettség magas fokát.
A műszaki ellenőr tevékenysége részletesen, a megvalósítás különböző fázisaiban: Előkészítési időszak: (az alábbiakban a "közreműködés" lehet teljes körű feladatellátás is) - Terveztetésben közreműködés, tervek alapos megismerése. - Engedélyeztetésben közreműködés. - Területmegszerzésben közreműködés (terület kivonás, vásárlás, kisajátítás, ingatlan nyilvántartási bejegyzés; szolgalmi jogok, fakivágás engedélyeztetése, stb.). Terület megismerése. A fenti három feladat csoport fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A műszaki ellenőri – lebonyolítói - Független Mérnöki feladatokkal kapcsolatos munkamennyiség igen tekintélyes részét teszi ki. - Kivitelezői versenypályázatokban közreműködés (tenderterv, értékelés, stb.) - Vállalkozói szerződéskötésben közreműködés (pld. mintavételi és minősítési terv. stb.). - Kiviteli tervek építtetői jóváhagyásában közreműködés. - Területátvétel (bontandó épületek is) volt tulajdonosoktól. Megvalósítás időszakában - Munkaterület átadása a kivitelezőnek (alappontokkal, vagy újabban lemezen, koordináta jegyzékkel). - Építési Napló megnyitásában közreműködés. - Engedélyek átadása (ha még nem történt volna meg) a kivitelezőnek. - Tervekkel kapcsolatos kiegészítő magyarázatok megadása (tervezői művezetés). - Hiányzó engedélyek, szakhatósági állásfoglalások beszerzése, a kivitelező hatósági bejelentési, ill. kiegészítő engedélyeztetési ügyeiben segítségnyújtás, egyúttal ellenőrzése is ennek.
3
- Folyamatos ellenőrzési munka az alábbi vonatkozásban: ¾ Kitűzések. ¾ Tervszerinti kivitelezés. ¾ Mérethűség, méretek. ¾ Technológiai jóváhagyások. ¾ Beépített anyagok, berendezések, és a munka minőségi ellenőrzése. ¾ Mérések, vizsgálatok (laboratóriumi is) elvégzése. vagy elvégeztetése. eredményeinek értékelése. szabványok betartásának ellenőrzése. ¾ Minőségtanúsítás ellenőrzése ¾ Eltakart munkák ellenőrzése, eltakarási engedély megadása ¾ Vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások betartásának ellenőrzése. ¾ Építési engedélyek, szakhatósági állásfoglalások és közmű kikötések betartásának ellenőrzése - Tervezői művezetés munkájának megszervezése, kisebb kiegészítő tervek intézése (saját vagy tervező útján). - Környezetvédelmi előírások betartatása. - Esetleges régészeti leletek esetén a Múzeumi törvény betartása. - Az építés ütemterv szerinti előrehaladásának figyelemmel kísérése, építetői körben felmerülő akadályok elhárítása, késések jelzése, vállalkozói részről felmerülő nehézségek esetén
segítségnyújtás.
Kooperációs
(koordinációs,
előrehaladási)
értekezletek
megszervezése, vezetése (jegyzőkönyv készítése). - Építés. Napló vezetésének folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges bejegyzések megtétele, válaszadások. - Minőségi eltérések esetén a szükséges intézkedések megtétele (kijavítás, elbontás, stb.) - A kivitelező intézkedéseinek és az egész munkahely munkavédelmi; tűzvédelmi helyzetének legalábbis figyelemmel kísérése (bizonyos ilyen irányú felelőssége kétségtelenül van az építtetőnek is) - A teljes építés-kivitelezés folyamán a munka mennyiségi figyelemmel kísérése, felmérési napló ellenőrzése- ennek további mellékleteinek (elő – utófelmérések, cölöpözési napló, szivattyú gépnaplók. résfalazási napló stb.) ellenőrzése.
4
- Az előirányzott (szerződött) mennyiségek és a tényleges mennyiségek folyamatos összevetése (többlet és elmaradó mennyiségek figyelemmel kisérése), a költségvetés már elszámolt és teljes mennyiségeinek összehasonlítása Még az átalányáras elszámolás mellett is nagy jelentőséggel bír a mennyiségek folyamatos "monitoringozása". - A többlet és pótmunkák kezelése, lehetőleg minimalizálása, rendkívül fontos a költségvetési tételek, a tenderkiírás olyan alapos értelmező ismerete, hogy tökéletesen megítélhető legyen az, hogy "mi mit foglal magában". - A mennyiségi és minőségi figyelemmel kísérés, ellenőrzés alapján a kivitelező időszakos és végleges teljesítéseinek (teljesítményeinek) igazolása. - A kivitelező rész- és végszámláinak felülvizsgálata, ellenőrzése és kifizethetőségi záradékkal való ellátása, továbbítása az építtető részére átutalásra. Kifizetések nyilvántartása (függetlenül a központi nyilvántartástól). - Megvalósulási terv készítésének folyamatos és végső ellenőrzése, szolgáltatása a közműtulajdonosoknak, hatóságoknak, üzemeltetőnek és építtetői tervtárnak (megfelelő példányszámról időben gondoskodni kell). - Az átadás-átvételt megelőző végső ellenőrző mérések, üzempróbák, vizsgálatok elvégzése, elvégeztetése, a teljes minősítési, minőségtanúsító kivitelezői dokumentáció ellenőrzése, értékelése, a minőség megfelelőségének a kimondása (esetleg feltételekkel). - A kivitelező által történő készre jelentés alapján a műszaki átadás-átvételi eljárás megszervezése (meghívók kiküldése, bejárás, jegyzőkönyvi nyilatkozatok beszerzése, stb.). Az átadás-átvételi jegyzőkönyv összeállítása és szétküldése, beleértve a kivitelezővel egyeztetett hiányok és hibák jegyzékét is, a pótlási, kijavítási határidőkkel. A sikeres átadásátvétel esetén az Építési Napló lezárása (bár nagyobb munkáknál több hónapos hibakijavítás is előfordulhat, valahol ezt is adminisztrálni kell!). Ha szükséges a próbaüzem, akkor abban közreműködés. - A használatbavételi engedély kérésének előkészítése a szükséges dokumentumok összeállításával
(megvalósulási
terv,
átadás-átvételi
jegyzőkönyv,
minőség-tanúsítási
dokumentáció, esetleg kezelési-karbantartási utasítások, épületeknél formanyomtatvány). - A használatbavételi engedélyek (Vízügy területén: vízjogi üzemeltetési engedélyek) megkérése az engedélyező hatóságoktól (Közlekedési Felügyeletek, Önkormányzatok, Vízügyi Igazgatóságok, stb.) a kérelem mellé csatolt fenti dokumentumokkal.
5
- A használatbavételi (üzemeletetési) engedélyek kiadásával kapcsolatban kitűzött helyszíni eljárásokon tevékeny részvétel, az ott elrendelt kiegészítő intézkedések sürgős megtétele, a teljesítések ellenőrzése, jelentése a hatóságoknak. - A használatbavételi engedélyek alapján a beruházást üzembevenni, vagy üzemeltetésre átadni (esetleg részben a társüzemeltetőnek).
Használatbavétel utáni időszak - A pénzügyi üzembe helyezéshez, aktiváláshoz szükséges adatok szolgáltatása. - Statisztikai adatszolgáltatás. - Zárójelentés elkészítése (pénzügyi vonatkozásban is). - Hiánypótlás, hibakijavítás ellenőrzése, erről szóló igazolások kiadása. - Szavatossági időszakban az üzemeltető által menetközben jelzett hibák ellenőrzése, sürgős esetben azonnali kijavíttatásuk a kivitelezővel. - 1. éves utó-felülvizsgálat megtartása, hibák egyeztetése a kivitelezővel, és lehetőleg egyezség létrehozása vele a kijavítás vállalásáról, módjáról és határidejéről (jegyzőkönyvben). - A 3. éves szavatossági felülvizsgálat megszervezése (jegyzőkönyvvel).
Összefoglalva: a műszaki ellenőr a beruházó által megbízott személy, akinek feladata az építtető érdekeinek képviselete a projekt lebonyolítása során annak érdekében, hogy a beruházás jó minőségben, gazdaságosan, határidőre valósuljon meg. A műszaki ellenőr az építtető érdekeinek képviseletét az elvégzett munkák szakszerűségének, a beépített építőanyagok, és berendezések megfelelő műszaki színvonalának ellenőrzésével látja el. Irodalomjegyzék: ¾ 158/1997
(IX.26.)
Kormányrendelet,
ill.
módosítása
a
87/2000
(VI.15.)
Kormányrendelet az építési műszaki ellenőri tevékenységről ¾ 51/2000 (VIII.9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet, ill. módosítása az 1/2002 (I.7.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari, kivitelezési, valamint felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásáról és az építési naplóról. ¾ Sümeghy Pál előadása; BME MTI, Út és hídépítési műszaki ellenőri tanfolyam
6
