Demens személyek nappali ellátása és az. Étkeztetés. Szakmai Programja

Alsózsolcai Gondozási Központ Alsózsolca, Kossuth L. út 104.

Idősek nappali ellátása Demens személyek nappali ellátása és az Étkeztetés Szakmai Programja

2013 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1.1 Előszó …..................................................................................................................4 1.2 Az intézmény bemutatása …....................................................................................4 1.3 Az intézmény legfontosabb adatai ….......................................................................5 1.4 Az intézmény szervezeti felépítése..........................................................................7 2. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA 2.1 Az intézmény alapító okiratban meghatározott tevékenysége ….............................8 2.2 Az intézmény küldetése ….......................................................................................9 2.3 Célok, feladatok …..................................................................................................11 2.3.1 Általános célok …........................................................................................11 2.3.2 Az idősek nappali ellátásának célja és feladata …......................................11 2.3.3 A demens betegek nappali ellátásának célja és feladata ….......................12 2.3.4 Az étkeztetés célja és feladata 2.4 A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása...........................................................14 2.4.1 Idősek nappali ellátása …...........................................................................14 2.4.2 Demens betegek nappali ellátása...............................................................15 2.4.3 Étkeztetés...................................................................................................16 2.5 Más intézményekkel történő együttműködés módja …..........................................18 3. AZ ELLÁTOTTAK KÖRÉNEK, DEMOGRÁFIAI MUTATÓINAK, SZOCIÁLIS JELLEMZŐINEK, ELLÁTÁSI SZÜKSÉGLETEINEK BEMUTATÁSA 3.1 Demográfia …........................................................................................................20 3.2 A település szociális jellemzői …............................................................................24 3.3 Az ellátottak szükségletei …...................................................................................25 4. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE 4.1 Idősek nappali ellátása….......................................................................................28 4.2 Demens betegek nappali ellátása...........................................................................32 4.2.1 az ellátottak állapot-felmérési módszerének bemutatása……………….....32 4.2.2 az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére és fejlesztésére irányuló program…………………………………………………………………………………………....33 4.2.3 a biztonságos tárgyi környezet bemutatása………………………………....36 4.2.4 a területileg illetékes szakorvosi (pszichiátriai, neurológiai, geriátriai) ellátással való együttműködés módja…………………………………………………………..38 4.3 Étkeztetés …..........................................................................................................39

2

5. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK MÓDJA 5.1 Az ellátás igénybevételének módja………………………………………………….….40 5.2 Az ellátás megszűnésének, megszüntetésének módja………………………….…...42 5.3 Térítési díj……………………………………………………………………………….…42 6. A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ IGÉNYBEVEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA44 6.1 A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja …................................................45

7. AZ ELLÁTOTTAL ÉS A SZEMÉYLES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 7.1 Az ellátottak jogai …...............................................................................................46 7.2 A szociális szolgáltatást végzők joga ….................................................................48 7.3 A jogok védelmével kapcsolatos közös szabályok ….............................................48 8. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ SZAKMAI-SZERVEZETI INFORMÁCIÓK, AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI FELTÉTELEI 8.1 Szervezeti egységek …..........................................................................................50 8.2 Személyi feltételek ….............................................................................................51 8.3 A dolgozók szakmai képzettsége ….......................................................................52 8.4 Együttműködés a szervezeti egységek között …...................................................53 8.5 A feladatellátás tárgyi feltételei …...........................................................................53 9. ZÁRADÉK …..................................................................................................................54 10. MELLÉKLETEK TARTALOMJEGYZÉKE....................................................................55

3

1. BEVEZETÉS 1.1. Előszó A szakmai program a szociális szolgáltatást végző intézmény szakmai munkájának legfontosabb irányító dokumentuma. A központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján, a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével készült el.

A napi munkánk során tapasztaljuk, hogy a társadalmi változások miatt a család egyre több, korábban betöltött- funkcióját képtelen megfelelően ellátni. Jellemző, hogy ennek hatásai elsősorban a legvédtelenebb és legkiszolgáltatottabb korosztályokat, az időseket és a gyerekeket érinti. A szociális terület minden egyes résztvevőjének tudnia kell, hogy tevékenységével a család és a személy legintimebb szférájával kerül kapcsolatba. Beavatkozással sebeket ejthet, de gyógyíthat is. A segítségre szoruló ember kiszolgáltatott helyzetben van, ennek felelősségét a segítőnek éreznie kell. A szakszerűség követelménye nem csak a beavatkozás mikéntjére, hanem a mértékére is vonatkozik. A szakma által szükségesnek ítélt és az igényelt segítség között olykor eltérés lehet, ami feszültséget, bizalomvesztést szülhet, ennek összhangba hozása komoly szakmai feladat. Feltétlenül szükséges, hogy az ellátotti körre vonatkozóan, mind a szükségleteket, mind pedig az elvárásokat jól ismerjük. A pontos felmérés mellett, a szakma közvéleménnyel való megismertetésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, a szakmaiságot mind az ellátott, mind a hozzátartozók, mind pedig a jelzőrendszer felé hitelesen kell képviselni. Ezeket a szempontokat figyelembe véve alkottuk meg a szakmai programunkat, melyet szükség esetén rendszeresen aktualizálunk és frissítünk.

1.2. Az intézmény bemutatása A települési önkormányzat a szociálisan rászorulók ellátására Gondozási Központot működtet. Az Alsózsolcai Gondozási Központ alaptevékenysége keretében ellátja az étkeztetést, az idősek és ezen belül a demens betegek nappali ellátását, biztosítja a gyermekjóléti alapellátást és a családsegítő szolgáltatást. 4

Feladata az ellátási területén jelentkező igények felmérése, a gondozás megszervezése, más szolgáltatási formákhoz való hozzájutás segítése, az alap és nappali ellátást nyújtó egységek munkájának összehangolása. Tájékoztatást nyújt a szociális ellátások biztosításának feltételeiről, segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőknek hivatalos ügyeik intézéséhez. Az egészségügyi ellátás részeként biztosítja a védőnői szolgáltatást, valamint önként vállalt feladatként működteti a fizikoterápiát és a labort. Az intézmény dolgozói munkájuk során együttműködnek a településen működő oktatási, nevelési,

és

egészségügyi

intézményekkel

a

hatékonyabb

igényfelmérés

és

problémamegoldás érdekében.

Alsózsolcán működő személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások formái

Feladat

Ellátás formája

Ellátó intézmény

idősek nappali Nappali ellátás ellátása

Önkormányzati intézmény Alsózsolcai Gondozási Központ

demens betegek nappali ellátása Étkeztetés

Önkormányzati intézmény Alsózsolcai Gondozási Központ

Gyermekjóléti szolgáltatás

Önkormányzati intézmény Alsózsolcai Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálat

Családsegítő szolgáltatás

Önkormányzati intézmény Alsózsolcai Gondozási Központ Családsegítő Szolgálat,

Házi segítségnyújtás

Társulási formában

Ongai Szociális Szolgáltató Központ,

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Társulási formában

Ongai Szociális Szolgáltató Központ,

Támogató szolgálat

Társulási formában

Ongai Szociális Szolgáltató Központ,

1.3. Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény megnevezése: Alsózsolcai Gondozási Központ Székhelye, címe: 3571 Alsózsolca, Kossuth L. u. 104 Telefon és fax száma: 04-46/ 406-607 E-mail címe: [email protected]

5

Telephelyei: Védőnői Szolgálat, Alsózsolca, Jókai út 10 Fizikoterápia, Labor, Alsózsolca, Jókai út 8

Az intézmény adószáma: 16677692-1-05 Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 668143 Az alapító megnevezése: Alsózsolca Önkormányzat képviselő-testülete Fenntartó megnevezése: Alsózsolca Város Önkormányzata Felügyeleti szerv megnevezése: Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő testülete A gazdálkodás jogköre: önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogállás: A költségvetési szerv pénzügyi, gazdálkodási feladatait az Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal (3571, Alsózsolca, Kossuth Lajos út 138.), mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el a közöttük létrejött együttműködési megállapodás alapján. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62.§- a, 64.§-a és a 65/F.§-a alapján étkeztetést, családsegítést és nappali ellátást nyújtó intézmény. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 84/A. § -a alapján demens személyek nappali ellátásának

megszervezése az idősek nappali

ellátásának részeként. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15.§ (2) alapján személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást végez. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§ -a, valamint a területi védőnői ellátásról 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet alapján védőnői ellátást nyújt.

6

Önként vállalt feladatok: Fizikoterápia Labor (mintavételi hely) működtetése Működési terület: Alsózsolca Város közigazgatási területe.

Az intézmény alapításának éve és történeti jogelődje: 1986 – 2013. június 30-ig - Gondozási Központ 2013. július 01-től - Alsózsolcai Gondozási Központ

1.4. Az intézmény szervezeti felépítése

Alsózsolcai Gondozási Központ Székhely Intézményvezető Étkeztetés Szociális segítő

Idősek nappali ellátása Szociális gondozó

Gyermekjóléti szolgálat Családgondozók

Családsegítés Családgondozók

Demens betegek nappali ellátása Szociális gondozó Mentálhigiénés szakember

Fizikoterápia, Labor Telephely Fizikoterápiás asszisztens Labor asszisztens

Védőnői Szolgálat Telephely Védőnők

7

2. A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA 2.1. Az intézmény Alapító Okiratban meghatározott tevékenysége: •

Egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek ellátása.

•

Demens személyek nappali ellátása: az idősek nappali ellátásán belül nyújtott szolgáltatás, mely a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével rendelkező személyeket látja el. Az ellátás alapvető célja, a demenciával küzdő idős ember a szellemi leépülése során

életminőségét

megőrizve,

jó

közérzettel,

pszichés

és

szomatikus

egyensúlyának megtartása mellett élje életét. Kognitív zavarai s gondozóját igénybe vevő tünetei mellett is érzékelje a jó bánásmódot, képes legyen élvezni az adott pillanatokat, és olyan támogatást kapjon, mely késlelteti állapota romlását. Önellátási képességének csökkenése mellett is kielégítettek legyenek szükségletei, és meg tudja őrizni emberi méltóságát. •

Étkeztetés keretében gondoskodik azon rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és szociálisan rászoruló időseknek a napi egyszeri meleg étellel való ellátásáról, akik azt önmaguk részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tudják biztosítani.

•

Gyermekjóléti szolgálat működtetése az 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak alapján.

•

Családsegítés tekintetében az intézmény ellátási területén a teljes lakossága részére személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítása, családgondozói feladatok ellátása, ellátások közvetítése, és szervezési tevékenység végzése.

•

Védőnői szolgáltatás biztosítása az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§-a, valamint a területi védőnői ellátásról 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet alapján

•

Önként vállalt feladatként fizikoterápiás kezelések és labor-mintavételi hely működtetése

8

Az intézmény működését meghatározó jogszabályok:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól, és működési feltételeiről szóló miniszteri rendelet, illetve az I/2000.(I.7) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24) SZCSM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16) Kormányrendelet 1997. évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről A Magyar Köztársaság mindenkori költségvetéséről szóló tv. rendelkezései A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 321/2009 (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről A Szociális Munka Etikai Kódexe Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról Önkormányzati rendeletek

2.2. Az intézmény küldetése Fokozott figyelmet fordít arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Gondoskodni kell az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működtetéséről.

9

A nyitottság elve szerint az intézmény igénybevétele feltételhez nem köthető. Azt bárki egyének, közösségek, csoportok felkereshetik. A szolgáltatás csak akkor tagadható meg, ha a szolgáltatást igénybe vevő együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve szerint alakítja ki az együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű a szolgáltatást igénybevevővel közösen megfogalmazott célok megvalósítása az együttműködés alapja. A személyiségi jogok védelmének elve, az együttműködés során a tudomásra jutott személyiségi jogokat érintő adatok, tények kezelése, nyilvántartása az adatvédelmi törvényben foglaltak alapján, a névtelenségének megőrzése kívánsága szerint. Az egyenlőség elve szerint az intézmény mindenkivel – korra, fajra, nemre, felekezetre, családi állapotra való tekintet nélkül – köteles foglalkozni.

Nagy figyelmet fordítunk mindazokra az egyénekre, akiknél hiányoznak a társadalmi támogató rendszerek, főképpen a család és a rokonság, akire az egyén támaszkodhat, akiktől segítséget kaphat. Fontos, hogy az elmagányosodott, egyedülálló idős emberek, helyzetükből adódóan, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, idős koruk ellenére normál kiegyensúlyozott életkörülmények között élhessenek. A szolgáltatás biztosításával javul az egyén életminősége, a mindennapi külső kapcsoltok, az emberekkel való találkozások által megelőzhető az izoláció.

Fontosnak tartjuk a jogszabályban meghatározott elméleti előírásoknak a gyakorlatban történő minél hatékonyabb megfeleltetését egy olyan,- szakmailag jól képzett és személyiségükben elhivatottságot

a

éreznek

feladatellátásra a

szociális

adekvát munka

szakemberek iránti

csapatával,

lelkiismeretes

és

akik

odaadó

munkavégzéshez. Az intézmény küldetésének megvalósításához, a kollektíva minden rendelkezésre álló forrásrendszert felhasznál, és a hiányzó elemek megteremtése érdekében felkutatja azokat a lehetőségeket, melyek szabad teret nyitnak a fejlesztéshez, az innovatív elgondolások megvalósításához, a szolgáltatások bővítéséhez, esetlegesen színvonaluk emeléséhez.

10

2.3. Célok, feladatok 2.3.1. Általános célok: Az

alapellátás

megszervezésével

olyan

segítségnyújtás

biztosítása

a

települési

önkormányzat által a szociálisan rászorulók részére, hogy saját otthonukban és lakókörnyezetükben biztosítottá váljék az önálló életvitelük fenntartása, valamint egészségi és mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldása. -

Az ellátottak pszichés állapotának folyamatos megfigyelése, az észlelt változások jelentése.

-

Családi- és társas kapcsolatok ápolása, kiépítése, szinten tartása.

-

Személyre szabott, évszaki sajátosságokat figyelembe vevő foglalkoztatása az előre elkészített foglalkoztatási terv alapján.

-

A lelki egészség védelme.

-

Demenciában szenvedőknél a meglévő képességek megőrzése, fejlesztése, az állapotrosszabbodás gyorsaságának csökkentése.

-

Jogszabályok által meghatározott dokumentáció vezetése.

-

A szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítása, a szolgáltatást igénylők és munkatársaink segítése a legmegfelelőbb szolgáltatási megoldás kiválasztásában.

-

Minden egyes szolgáltatásunkat meghatározott értékek mentén hozzuk létre és működtetjük a meghatározott célcsoport számára.

-

A szolgáltatások tartalma feleljen meg a valódi szükségleteknek és kövesse a szükségletek változásait.

-

Alkalmazzuk a megvalósítható innovációkat, törekszünk új, hatékony eljárások, módszerek kidolgozására és bevezetésére.

-

Biztosítjuk az igénybe vevők aktív részvételét a segítő folyamatokban.

2.3.2 Az idősek nappali ellátásának célja és feladata

A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni

11

tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére. Igény szerint megszervezzük az ellátottak étkeztetését.

Feladataink: a) Az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújtunk, b) a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervezünk, valamint helyet biztosítunk a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak, c) biztosítjuk, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.

2.3.3 A demens betegek nappali ellátásának célja és feladata

Alapvető cél, hogy a demenciával küzdő idős ember a szellemi leépülése során életminőségét megőrizve, jó közérzettel, pszichés és szomatikus egyensúlyának megtartása mellett élje életét. Kognitív zavarai s gondozóját igénybe vevő tünetei mellett is érzékelje a jó bánásmódot, képes legyen élvezni az adott pillanatokat, és olyan támogatást kapjon, mely késlelteti állapota romlását. Önellátási képességének csökkenése mellett is kielégítettek legyenek szükségletei, és meg tudja őrizni emberi méltóságát.

A demenciában szenvedő személyek ellátásánál célunk, hogy: •

lelki és szellemi képessége csökkenésének illetve alkalmazkodási képessége hanyatlásának folyamatát pozitív módon ellensúlyozzuk,

•

biztonságos és védett környezetben segítsük az állapotával járó nehézségek leküzdésében,

•

személyre szabott, mentális állapotának, a demencia fokának megfelelően foglalkoztassuk egyéni gondozási terv alapján,

•

meglévő képességeit minél hosszabb ideig megőrizzük és fejlesszük,

•

segítsük őket abban, hogy betegségük, testi-szellemi hanyatlásuk ellenére harmóniában tudjanak élni önmagukkal. 12

A demenciával küzdő személyek jól-létéhez szolgáltatásunkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy •

aktívan töltse a napjait segítői közreműködéssel,

•

biztonságban érezze magát,

•

érzelmi támogatást kapjon.

•

személyközpontú gondoskodást nyújtunk, hogy a demenciával küzdőket környezetükkel, kapcsolataikkal együtt vizsgáljuk, azzal együtt tervezünk intervenciót. Melyet folyamatosan szem előtt kell tartanunk az intézményi ellátás során.

•

Speciális célkitűzésünk, hogy a személyközpontú gondoskodást nyújtó szakembereink a demenciával küzdőt személynek tekintsék, aki egyszeri és megismételhetetlen, aki végtelenül értékes, akinek van személyisége, akinek van

spiritualitása,

vannak

érzelmei.

Szemléletünkben

egyértelműen

érvényesül az, hogy a segítő szakember társa a demenciával küzdőnek. •

Munkánk során arra fókuszálunk, ami még van, és nem arra, ami már hiányzik

Ennek

következménye

például

az

„erősségekre

épülő

állapotfelmérés”.

2.3.4 Az étkeztetés célja és feladata

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodunk, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az intézmény az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint részt vesz a szociális rászorultság megállapításában, - külön jogszabály szerint - előkészíti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentációt, vezeti az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 4. számú melléklet szerinti igénybevételi naplót.

13

2.4 A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása

2.4.1 Idősek nappali ellátása Fontos feladatunk a klubba járók belső harmóniájának fenntartása, lelki egészségnek védelme, egymás közötti kapcsolataik fenntartása, annak erősítése. Nagy gondot fordítunk a megelőzésre is. Segítjük, támogatjuk az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. Új ellátottak fogadása, új környezetbe való beilleszkedésének segítése illetve ezen beilleszkedés megkönnyítése is fontos mentálhigiénés feladat. Az ellátást igénylővel való első találkozás alkalmával nemcsak az új ellátott tájékoztatása, felkészítése történik, hanem a már a klubba járók felkészítése is az új klubtárs fogadására, ezzel elősegítve mindenki számára az új helyzethez való alkalmazkodást. Ellátottaink aktivitásának megőrzése, fejlesztése, pszichés állapotuk szinten tartása, mentális egészségének megőrzése érdekében foglalkoztatás történik. Az ellátottak érdeklődésének, készségeinek, képességeiknek megfelelően önkéntesen vehetnek részt a programokon, foglalkozásokon. A mentálhigiénés szakember gondoskodik az egyéni gondozás terv elkészítéséről, melyben megfogalmazásra kerülnek a célok, feladatok, módszerek. Az intézménybe újonnan bekerülők esetében 30 napon belül elkészítésre kerül. Állapotváltozás esetén a gondozás terv felülvizsgálata történik az állapotváltozásnak megfelelő új célok, feladatok kitűzésével. A naponta megtartott szervezett foglalkozások mellett fontos helyet kapnak az egyéni mentális gondozások, a segítő beszélgetések, a kiscsoportos társalgások, amelyek során a napi események, az ellátottakat érintő és érdeklő kérdések is megbeszélésre kerülnek.

Az igénybevevők részére nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek: a) a nappali ellátást igénybe vevők számára igény szerint meleg élelmet biztosítunk, b) szabadidős programokat, fejlesztő tevékenységeket szervezünk, c) egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozásokat tartunk, d) manuális tevékenységeket, kézimunkázási lehetőséget biztosítunk, e) a

település

oktatási-nevelési

intézményeivel

programokat szervezünk, 14

kapcsolatot

tartunk,

közös

f) szükség szerint megszervezzük az egészségügyi alapellátást, a szakellátáshoz való hozzájutást segítjük, g) hivatalos ügyek intézésében segítséget nyújtunk, h) munkavégzés

lehetőségét

megszervezzük

(kertészkedés,

bábkészítés,

lábtörlőkészítés, stb), i) életvitelre vonatkozó tanácsokat adunk, életvezetésben segítséget nyújtunk, j) speciális önszerveződő csoportokat támogatjuk (több tagunk a Nyugdíjas Klub tagja is), működését, szervezését segítjük, egymás programjain részt veszünk.

A nappali ellátás engedélyezett férőhelye 25 fő, melyet az ÉMOP 4.2.1 Az idősek nappali ellátásának fejlesztése Alsózsolca településen című pályázatban megfogalmazott vállalásunknak megfelelően 28 fő férőhelyre kívánunk bővíteni.

2.4.2 Demens betegek nappali ellátása

A családban a demenciával küzdő személy segítője általában előbb fogalmazza meg a segítés iránti igényét, mint maga az idősödő, dementálódó személy. A nappali ellátási formák igénybevételével javítható a demens betegek funkcióképessége, életminősége, jelentős hatással van szocializáltsági szintjük megtartására, valamint mérsékelhetők az őket gondozók terhei is. Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 84/A.§ (1) bekezdése értelmében a demens személyek nappali ellátása keretében a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével rendelkező személyeket látjuk el. A demens személyek nappali ellátását az idősek nappali ellátása részeként szervezzük meg. A demens személyek nappali ellátását tekintve, az idősek nappali ellátására vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel alkalmazzuk: a) egyéni és csoportos foglalkozásokat napi rendszerességgel szervezünk, b) a demens személy egyéni gondozási tervét a demencia centrum szakvéleménye és a szociális, mentálhigiénés munkatárs állapotfelmérése alapján készítjük el. c) a gondozói felügyeletet a nyitvatartási idő alatt folyamatosan biztosítjuk.

15

Az intézményben törekedtünk a biztonságos környezet kialakítására, az esetleges sérülésveszély elkerülése miatt. Az elkóborlás megelőzése érdekében fokozott figyelmet fordítunk az ellátottakra, folyamatosan biztosítjuk a demens személyek gondozói felügyeletét. A helyes napirend, a változatos tevékenységi formák, foglalkozások segítik az ellátottak aktivitásának megtartását. Az ellátás során fontosnak tartjuk a személyközpontú gondoskodást, mely azt is jelenti, hogy a demenciával küzdőket környezetükkel, kapcsolataikkal együtt vizsgáljuk, azzal együtt tervezünk intervenciót. A személyközpontú gondoskodásunk középpontjában „az ember”áll, vagyis nagyobb hangsúlyt kap a személy, mint a betegsége. Arra fókuszálunk, ami még van, és nem arra, ami már hiányzik. Tekintettel vagyunk a demenciával küzdők családi kapcsolataira, és a szociális szolgáltatások igénybevételénél a családtagok bevonására, segítésére. Ebből a célból hozzátartozói csoport működtetését tervezzük, mely rendkívüli fontossággal bír. A családtagokat abban is támogatni kell, hogy továbbra is el tudják fogadni demenciával küzdő idős hozzátartozójukat. Hiszen a szeretett társ vagy szülő fizikai és/vagy mentális állapotának gyengülése, az ezzel a ténnyel való napi megküzdés, együttélés jelentős kihívást jelent az érintetteknek. Az idősek klubjaiban működő hozzátartozói csoportok jelentős segítséget nyújthatnak a résztvevők számára abban, hogy problémáikat olyanokkal beszélhessék meg, akik hozzájuk hasonló helyzetben vannak. A személyes tapasztalatcsere során lehetőség nyílik a mindennapi gondozásban kipróbált praktikus javaslatok, tanácsok átadására, valamint ventilációra is. A demens személyek nappali ellátását az idősek nappali ellátásának keretén belül szervezzük meg, ahol a demens ellátottak aránya az ellátotti létszám 20%-át nem haladja meg. 28 fő esetében ez 5-6 fő. Ennek megfelelően a 28 fő ellátottat 2 teljes munkaidős gondozónő és 1 részmunkaidős mentáhigiénés munkatárs gondozza.

2.4.3 Étkeztetés

Lényeges, hogy a településünkön ne legyen ellátatlan személy, ezért a családsegítő szolgálattal és más jelzőrendszeri tagok segítségével felkutatjuk azokat a rászoruló, főképpen idős vagy beteg személyeket, akik önellátásuk korlátoltsága miatt nem tudják maguk vagy hozzátartozóik számara a napi meleg ételt biztosítani. Fontos, hogy a rászorultság figyelembe vételével az igények teljes mértékben minél hamarabb kielégítésre kerüljenek. 16

Az étkezés igénybevételére a település közigazgatási területéről nyújthatnak be kérelmet, az ellátást igénylők. Főképpen azok az idős illetve beteg emberek veszik igénybe az ellátást, akik saját maguk illetve hozzátartozójuk számára csak ebben a formában tudják a mindennapi meleg és változatos ételt biztosítani. Az ellátottak között magasabb a tartósan ellátottak száma, ők az idős egyedül élő lakosok közül kerülnek ki. Az átmenti ellátásban részesülők betegségükből, illetve átmeneti szociális helyzetükből adódóan veszik igénybe ezt az ellátási formát. A települési önkormányzat intézményünkön keresztül, saját önkormányzati fenntartásban lévő főzőkonyhájáról biztosítja az ételt a lakosok számára. Az étel kiadagolása/kiszállítása a Központi Konyháról és az Alsózsolcai Gondozási Központ tálalókonyhájáról történik. Az étel zárt rendszerű szállító edényekben kerül szállításra az Alsózsolcai Gondozási Központ épületében működő tálaló konyhára, az erre használatos gépkocsival és szállító edényekkel. A szolgáltatást igénybevevők számára biztosítottak – az étkezést nyújtó által – az étel minőségi és tápanyag feltételei a 67/2007. (VIII. 10.) GKM-EüM-FVM-SzMM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően. Az étel minősége és mennyisége rendszeresen ellenőrzésre kerül. Az étel tálalása a HACCP előírásainak megfelelően történik. Az intézmény tálalókonyhája gáztűzhellyel, konyhaszekrénnyel, egy háromfázisú és egy kétfázisú mosogatóval felszerelt. Az egyik az evőeszközök, tálaló edények tisztítására, míg a másik mosogató a szállító edények tisztítására szolgál. Az étkeztetés az ellátást igénybe vevő szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel a) kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, b) elvitelének lehetővé tételével, c) lakásra szállításával. Az étkeztetés keretében főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosítunk. Az étel helyben fogyasztása esetén biztosítjuk a szolgáltatást igénybe vevők számára a kézmosási lehetőséget, a nemenként elkülönített illemhelyet, illetve az evőeszközöket és étkészletet. Étkeztetést a helyi rendeletben megfogalmazott szociális rászorultság szabályait figyelembe véve biztosít az intézmény.

17

2.5 Más intézményekkel történő együttműködés módja

Intézményünk

szakmai

munkája

során

folyamatosan

arra

törekszik,

hogy

a

kapcsolatrendszerét más intézményekkel fenntartsa és lehetőség szerint tovább bővítse. Mind inkább célunk, hogy az intézményekkel való kapcsolatunk élő, konstruktív, odavissza alapon működő legyen. Ezen belül teret adva mind a szakmai fejlődésre, gyakori konzultációra, személyes találkozásokra is.

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn: -

az intézmény fenntartójával, jegyzővel, polgármesterrel,

-

a megye önkormányzataival, Polgármesteri Hivatalaival,

-

az előgondozás során háziorvosokkal, önkormányzatokkal, szociális ellátást nyújtó intézményekkel

-

az egyházakkal (református, katolikus, metodista).

-

egészségügyi intézményekkel (háziorvosokkal, kórházakkal, szakrendelőkkel).

-

oktatási-nevelési intézményekkel (óvoda, iskola).

-

különböző gyógyászati segédeszközt forgalmazó cégek képviselőivel.

-

társintézményekkel,

-

továbbképző intézményekkel,

-

Szakellátást nyújtó intézményekkel

-

B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Járási Gyámhivatalával (Felsőzsolca)

-

Onga Város Polgármesteri Hivatalával

-

Onga Város Szociális Szolgáltató Központjával

-

Támogató szolgálattal

-

Nyugdíjas klubbal

Az egészségügyi intézményekkel szinte napi kapcsolatban állunk. Együttműködünk a területileg illetékes kórház pszichiátriai és neurológiai osztályának szakembereivel. A kapcsolattartás folyamatos; a megbeszélések, szakmai tanácskozások a társintézmények részvételével pedig évente négy alkalommal. Szintén fontosnak tartjuk a szociális szolgálatok különböző szintjein (alap- és szakellátás) és különböző intézményeiben a dolgozók kooperációját.

18

Oktatási-nevelési intézmények gyermekei gyakran vendégeink, mely során előadásaikkal, műsoraikkal segítik ellátottaink mentálhigiénés ellátását, a kikapcsolódást és a generációk közötti együttműködést.

19

3. AZ ELLÁTOTTAK KÖRÉNEK, DEMOGRÁFIAI MUTATÓINAK, SZOCIÁLIS JELLEMZŐINEK, ELLÁTÁSI SZÜKSÉGLETEINEK BEMUTATÁSA

3.1. Demográfia Korabeli történeti adatok alapján, Alsózsolcán a XV. században 15-20 portán mintegy 60100 fő élt. Ez a szám az 1860. évek elején 150-200 főre tehető. Az első hivatalos népszámláláskor (1870-ben) 1013 főt írtak össze, azóta a népesség 6,1-szeresére növekedett, melynek eredményeként 2005. év végén a lakónépesség 6191 fő volt.

Alsózsolca lakosság számának gyarapodása 1870 és 2005 között Forrás: www.alsozsolca.hu

A település öregedési mutatója az elmúlt években növekvő tendenciát mutat.

Alsózsolca öregedési mutatójának változása Forrás: https://teir.vati.hu/ivs/

20

A város lakónépessége 2011. év január 1-én 5929 fő, amely a kisvárosok alsó, az óriásfalvak csoportjának felső határára helyezi a települést, ha önmagában vizsgáljuk. A lakosság összetétele a 2001-es népszámlálás idején még a következő volt:

A népesség korösszetétele a legutóbbi két népszámlálás között némileg változott: a 14 évesek és fiatalabbak aránya 25,1%-ról 24%-ra, a 15-39 éveseké 38,2%-ról 35,5%-ra mérséklődött, a 40-59 éves felnőtteké 23,4%-ról 25%-ra, az 59 éven felüli időskorúaké pedig 13,2%-ról 15,5% ra növekedett. 1990-ben száz gyermekkorúra 53 öregkorú jutott, 2001-re a mutató értéke 65-re emelkedett.

21

Az időskorú népesség főbb jellemzői Alsózsolca városban:

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év 2008 2009 2010 2011

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 1277 1253 1198 1194

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 1854 1803 1760 1739

összes nyugdíjas 3131 3056 2958 2933

Forrás: TeIR, KSH Tstar

év

64 év feletti lakosság száma

2008 2009 2010 2011

fő 710 712 715 715

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 27 26 23 23

Forrás: TeIR, KSH Tstar

22

% 4% 4% 3% 3%

Év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

5 5 3 2 2

Az idősek nappali ellátását igénybe vevők száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt években:

Év

Tagok száma fő/hó

Ellátottak száma fő/hó

Ellátott/nap

2008

497

362

18

2009

550

421

21

2010

565

436

21

2011

532

441

21

2012

504

449

21

Korcsoport szerinti megoszlás: Korcsoport

Férfi

Nő

40-59 Év között

1

1

60-69 Év között

2

2

70-79 Év között

2

9

80 -

1

7

Összesen:

6

19

Családi állapot szerinti megoszlás Családi állapot

Férfi

Nő

Egyedülálló

2

2

Házas

1

-

23

Elvált

-

-

Özvegy

3

17

Összesen:

6

19

Ebből családban él:

2

5

3.2. A település szociális jellemzői

E néhány adat áttekintése után, képet kaphatunk Alsózsolca lakosságának összetételéről életkor és foglalkoztatottság szempontjából. Ezek a tények sok mindent meghatároznak, mely tények az Önkormányzat számára feladatot jelentenek. A korosztályi arányok változásánál figyelmet érdemel, hogy a 60 éven felüli népesség létszáma több mint 200 fővel növekedett a 2005. évihez képest. Ez az arányváltozás is mutatja, hogy az idősek ellátására, a részükre nyújtott szolgáltatások körére nagy hangsúlyt kell fektetni. A nappali ellátás szabályozásának változása strukturális és szemléletbeli változást is jelent. Alapvetően egy nyitott, a szükségletekre gyorsan reagáló, integráló szerepet betöltő ellátási formává kell, hogy alakuljon, mely hátterét adhatja települési szinten az alapszolgáltatások összekapcsolásának, intézményi formaként való megjelenésének. Cél egy nyitottabb, az ellátotti csoportok tekintetében kevésbé merev, az integráció szempontjából többféle alternatív megoldást is megengedő szolgáltatási forma létrejötte. Az idősek nappali ellátását valamennyi olyan településen biztosítani kell, ahol 3000 főnél több állandó lakos él.

A népesség számának alakulása, összetétele, egészségi állapota döntően befolyásolja a szociális ellátórendszer szolgáltatásait. Ebből adódóan az ellátottak szükségletei, sokrétűek, így sok esetben több ellátási forma társul egymáshoz. •

magas munkanélküliség,

•

alacsony jövedelmek,

•

időskorúak számának folyamatos növekedése,

•

rossz egészségi állapot,

•

születések alacsony aránya,

•

családszerkezetben bekövetkezett változások,

•

devianciák.

24

Az ezekből eredő szükségletek indokolják a településen a szociális szolgáltatások fenntartását és fejlesztését.

Az intézmény működésének célcsoportjai a nehéz élethelyzetben lévő egyének, különösen az •

Idősek, speciális szükséglettel élő csoportok, akik részére szükséges a társadalmi befogadás, elfogadás, beilleszkedés elősegítése, megélhetési problémák enyhítése. önellátás, független élet elérhetőségének fokozása.

•

A szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek. Őket személyesen felkeresve kell tájékoztatni a családsegítés céljáról, tartalmáról.

•

Tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus-, pszichiátriai-, és szenvedélybetegek, a kábítószer- problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása.

•

Kiskorú személy abban az esetben, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult és a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosítható.

3.3. Az ellátottak szükségletei

Az elmúlt két évben a szolgáltatást igénybe vevők száma némi emelkedést mutat, mely jelentheti azt, hogy az „öregek otthonával” szembeni előítélet csökkent, a nyitottságnak köszönhetően többen megismerték az itt folyó tevékenységeket, valamint azt, hogy az ide járó ellátottjaink jól érzik itt magukat. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy a megromlott egészségi állapotban lévő idős ember családtagjainak egyfajta megoldást jelent a hétköznapokra a Klub által nyújtott ellátás. Ezt látszik alátámasztani az ellátottak összetétele is. A korábbi évekhez képest sajnos kevesebb az aktív, viszonylag jó egészségi állapotnak örvendő tagunk. Nagyobb számban vannak azok, akik több gondoskodást igényelnek, akik egyedül maradtak. A gyerekek még aktív 25

korúak, és a családtagoknak biztonságérzetet jelent a tudat, hogy a szülő felügyelet alatt van és gondoskodnak róla. Az is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb számban van a klubban demenciában szenvedő ellátottunk, illetve ellátást igénylőnk, akik otthoni körülmények között, felügyelet nélkül nem maradhatnak.

A szolgáltatást igénybe vevő ellátottak szükségletei a demográfiai és szociális jellemzőiből adódóan sokrétűek, összetettek, s egymástól nagymértékben különbözőek így például: •

megfelelő társadalmi támogató rendszerek felkutatása (például: család, rokonok, barátok, szomszédok, szervezett csoportok)

•

lehetőség egészségügyi gondozásra

•

lehetőség napi gondozó szolgálatra

•

a társas kapcsolatokhoz, az erőforrások hasznosításához, állampolgári jogok gyakorlásához szükséges mozgékonyság

•

megfelelő fokú biztonság

•

megfelelő élelmezés

•

lehetőség jogi segítségre

A 25 fő ellátott kevesebb, mint fele képes önálló életvitelre, ráadásul ez a tény a két évvel ezelőttihez képest, csökkenő tendenciát mutat. Az ellátást igénybe vevők közül jelenleg egy fő rendelkezik demencia kórképpel, de általánosságban elmondható, hogy minden ellátottunknak számos más betegség is nehezíti a mindennapjait. Ezen belül vezető szerep jut az érrendszeri, cardiális és mozgásszervi betegségeknek.

Ezen adatok ismeretében elmondható, hogy az idős nappali ellátás Klub jellege jelentősen átalakult és nagyobb szerepet kapnak az idős ember életminőségének megőrzésére irányuló tevékenységek és a személyközpontú gondoskodás. Az ellátottak e nappali ellátás lehetőségének hiányában a bentlakásos intézeti férőhelyek várományosai lennének. Önálló életre már nagy részben képtelenek, hiszen testi-mentális állapotuk nem teszi lehetővé a mindennapi élethez való eredményes alkalmazkodást. Fizikai aktivitásuk is megváltozott, körülményeik miatt mozgásterük jelentősen beszűkült és ez az izoláció veszélyét rejti magában.

26

A hozzánk járó idősek családi hátterére jellemző, hogy a generációk külön élnek, egymás segítése már nem kivitelezhető folyamat számukra. Többen közülük még vagy aktív korú, vagy számos olyan betegséggel küzdő családtag, akinek önmaga ellátása is komoly gondot jelent. A többgenerációs együttélés a lakások mérete és egyéb körülmények miatt az esetek nagy részében nem lehetséges.

Ezek a tényezők azt eredményezik, hogy az idős, mentális betegséggel küzdő ember ellátása kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon.

27

4. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE

4.1 Idősek nappali ellátása Nyitvatartási ideje: mindennap: 7.30-tól- 15.30-ig, szombat, vasárnap és ünnepnap zárva van.

Szolgáltatásai:

- Törekszünk az intézmény külső és belső környezetét tekintve a tisztaságra, fontos számunkra a higiénés szabályok betartása. - Az ellátott közvetlen környezetének és a Központ helyiségeinek rendben tartását naponta takarító személyzet biztosítja. - Az ellátottak időkorlátozás nélkül bármikor igénybe vehetik szükség és igény szerint az intézmény fürdőhelyiségét. A segítségre szorulóknak a gondozónők segítenek a tisztálkodásban.

a.) Fizikai ellátás: -

igény szerint meleg élelem biztosítása,

-

személyi tisztálkodás, ruházat tisztításának biztosítása,

-

speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése,

-

hivatalos ügyek intézésének segítése stb.

b.) Egészségügyi ellátás: -

az egészségügyi alapellátás megszervezése,

-

szakellátáshoz való hozzájutás segítése,

-

felvilágosító előadások szervezése,

-

tanácsadás az egészséges életmódról,

-

gyógytorna lehetőségének biztosítása stb.

-

életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése.

28

c.) Mentális gondozás keretében biztosítja:

-

a személyre szabott bánásmódot,

-

segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, társas kapcsolatok kiépítése egyéni, csoportos megbeszélést,

-

segítségnyújtást a vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, elhárításában,

-

szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást,

-

a hitélet gyakorlásának feltételeit,

-

izoláció leküzdésének segítését

-

a segítségnyújtást a családi és társadalmi kapcsolatok fenntartásában.

Fontos feladatunk a klubba járók belső harmóniájának fenntartása, lelki egészségnek védelme, egymás közötti kapcsolataik fenntartása, annak erősítése. Nagy gondot fordítunk a megelőzésre is. Segítjük, támogatjuk az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. Új ellátottak fogadása, új környezetbe való beilleszkedésének segítése illetve ezen beilleszkedés megkönnyítése is fontos mentálhigiénés feladat. Az ellátást igénylővel való első találkozás alkalmával nemcsak az új ellátott tájékoztatása, felkészítése történik, hanem a már a klubba járók felkészítése is az új klubtárs fogadására, ezzel elősegítve mindenki számára az új helyzethez való alkalmazkodást. Ellátottaink aktivitásának megőrzése, fejlesztése, pszichés állapotuk szinten tartása, mentális egészségének megőrzése érdekében foglalkoztatás történik. Az ellátottak érdeklődésének, készségeinek, képességeiknek megfelelően önkéntesen vehetnek részt a programokon, foglalkozásokon. A mentálhigiénés szakember gondoskodik az egyéni gondozás terv elkészítéséről, melyben megfogalmazásra kerülnek a célok, feladatok, módszerek. Az intézménybe újonnan bekerülők esetében 15 napon belül elkészítésre kerül. Állapotváltozás esetén a gondozás terv felülvizsgálata történik az állapotváltozásnak megfelelő új célok, feladatok kitűzésével. A naponta megtartott szervezett foglalkozások mellett fontos helyet kapnak az egyéni mentális gondozások, a segítő beszélgetések, a kiscsoportos társalgások, amelyek során a napi események, az ellátottakat érintő és érdeklő kérdések is megbeszélésre kerülnek.

29

A mentálhigiénés ellátás eszközei: •

szórakoztató: TV, rádió, magnó, videó, DVD, újságok, könyvek

•

aktivitást elősegítő: labdázás, szobakerékpározás, séta

•

memória gyakorlatok, memória játékok, képről való beszélgetés, régi emlékek felidézése fényképről, a település történelmi múltjáról, gyermekkorról, szülőkről,stb.

•

kulturális tevékenység: házi rendezvények, vers olvasás, könyv elemzés, daltanulás, film megbeszélés, ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, óvodásokkal, iskolásokkal szervezett közös programok.

A megvalósítandó célok érdekében végzendő feladatok: 1. Ápolási, gondozási feladatok 2. Egészségügyi ellátás körében végzett feladatok 3. Mentálhigiénés ellátás 4. Védett és biztonságos környezet kialakítása.

A mentálhigiénés ellátás feladata:

-

A klubba járó, idős embereknél olyan személyiségszerkezet fenntartása, mely alkalmassá teszi őt arra, hogy az új intézmény környezetébe be tudjon illeszkedni és ott harmóniában élhessen önmagával és társaival.

-

Feladat tovább az is, hogy alkalmassá tegye az ellátottat arra, hogy megőrizze jó közérzetét.

-

Fontos az első találkozás: ezáltal kerül feltérképezésre az ellátást igénylő életkörülménye, egészségügyi, szociális helyzete, képessége, külső és belső erőforrásai. Információszerzés: családtagoktól, ellátást igénylőtől, kezelőorvostól, háziorvostól.

-

A gondozónő igyekszik a mentálhigiénés ellátás során az ellátott függőség és szorongás érzését leküzdeni: minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, változásról tájékoztatja a klubba járókat. A várható változások ismeretében időt kapnak a folyamatos alkalmazkodáshoz.

-

Méltóságuk, önbecsülésük erősítése.

-

Egyéni és társadalmi hasznosságának erősítése olyan programokkal illetve feladatokkal, melyben fontosnak érzi magát és nem érik kudarcok.

-

Betegségtudat, öregségtudat kóros élményének leküzdésében segítés. 30

-

Egyéni és csoportos foglalkozások szervezése napi rendszerességgel.

-

Izolálódásának megelőzése. Ennek érdekében az ellátottak körében alakuló csoportok segítése, támogatása. Külső és belső erőforrásainak összefogása.

-

Konfliktusok esetén megoldás elősegítése, konfliktusoldás és konfliktuskezelés a szociális munka eszköztárának segítségével. Krízishelyzetben krízisintervenció.

d.) Foglalkoztatás: •

szabadidős programok szervezése (sajtótermékek, könyvek, kártya, társasjáték, tömegkommunikációs eszközök biztosítása és rendezvények szervezése révén),

• A

munkavégzés lehetőségének szervezése stb.

foglalkoztatást

az

ellátást

igénybevevő

korának,

egészségi

állapotának,

képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével szükséges szervezni:

aktivitást

-

segítő

sporttevékenység,-

fizikai

tevékenységek

mozgás

terápia,

lufi

(séta,

park-

dobálás,

udvar

szépítés,

labdázgatás,

könnyű

gyakorlatok, manuális foglalkozások- egyéni érdeklődésnek megfelelően.- lábtörlőkészítés,

-

kötés, horgolás, szövés, kabalák varrása, festés, -( olaj, víz, tempera, )bőrlyukasztás, könyvjelző készítés, stb. Szellemi

-

és

szociális

szórakoztató

tevékenységek:

felolvasás,

”BIBLIOTERÁPIA” – sajtótermékek, könyvek, tömegkommunikációs eszközök biztosítása, előadások, rádióhallgatás, tv nézés, zenehallgatás, memória, logikai játékok rendszeresítése, kártya, dominó és társasjátékok stb. Kulturális tevékenységek- szabadidős programok szervezése: rendezvények

-

(szerepek betanulása, (versek, próza, ének), ünnepségek, névnapok, valamint a legidősebb születésnapjának megünneplése. Zenés nótaestek a Szivárvány vegyes karral. -

Szabadtéri programok:- szalonnasütés, gulyásfőzés, kerti partik

Iskolák, óvodák, színjátszó köreinek meghallgatása. Kirándulások, nyáron strandolás.

31

e.) Hitélet gyakorlásában való közreműködés

Az intézményben biztosítjuk a hitélet gyakorlásának feltételeit. Módja: - Heti imaóra. - Az intézményben lévő pihenő szoba pedig lehetőséget ad ellátottjaink számára az egyedüli imára, félrevonulásra

4.2 Demens betegek nappali ellátása 4.2.1 az ellátottak állapot-felmérési módszerének bemutatása

A gondozás komplex tevékenység alapján történik, igazodva az ellátott egyéni képességeihez, igényeihez, szükségleteihez, a fennálló demencia fokához. A segítés során egyéni gondozási terv kerül kidolgozásra, szükség szerinti, de legalább 1 éves helyzetértékeléssel. A demens személyek egyéni gondozási terve a demencia centrum szakvéleményének és a mentálhigiénés munkatárs állapotfelmérése alapján történik. A gondozási munka összehangolt segítő munkán keresztül tud megvalósulni: teammunkában. Az

ellátottak

állapotának

felmérése

folyamatos

az

intézmény

mentálhigiénés

munkatársának állapotfelmérése alapján. Alkalmazott mérési módszer: Mini-Mentál Teszt Gondozási feladataink során főleg a szellemi aktivitás fenntartására gyakorlására irányuló feladatok végzése a leglényegesebb alapszabály. Minden olyan tevékenységet magába foglal a mentális tréning, ami az ellátott észrevevését, figyelmét, koncentráló képességét, gondolkodását, ítéletalkotását a demencia stádiumának megfelelően foglalkoztatja.

A mentális tréning 5 főcsoportját alkalmazzuk: 1.) Önállóságot fenntartó önellátási feladatok 2.) Agyi, mentális működések gyakorlása 3.) Koordinációs gyakorlatok 4.) Élmény gyakorlatok 5.) Pszichoszociális gyakorlatok 32

4.2.2 az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére és fejlesztésére irányuló program

A demenciával küzdő idős ember életminőségének megőrzéséhez biztosítjuk •

a biztonságos és optimális gondozási környezet kialakítását,

•

ápolási-gondozási szükségleteinek kielégítését,

•

az állapotának, az élethelyzetének és a „pillanatnak” adekvát kommunikáció alkalmazását,

•

a tájékozódás, a térbeli és az időbeli orientáció megőrzésének támogatását,

•

a kognitív jellegű tünetek és a magatartási, valamint a pszichés tünetek enyhítését,

•

törekszünk

az

önellátási

képességek

javítására,

a

képességromlás

késleltetésére •

képességek csökkenéséből származó zavarok enyhítésére,

•

az izoláció elkerülésére,

•

a szűkebb és tágabb szociális környezetben való részvétel támogatására,

•

az állandóság biztosítására

•

a biztonságuk megőrzésére, és a védelem, mely az esetleges korlátozás egyetlen lehetséges alapja.

•

Az életminőségük megőrzése érdekében mindazon beavatkozásokat és eljárásokat biztosítani kívánjuk, melyek hozzájárulnak a demens jól-létének fenntartásához. Mindezen feltételek biztosításával felszabadíthatóvá válnak a közvetlen hozzátartozók a teljes felelősség alól, így ezzel hozzájárulunk az ő pszichés és szomatikus egyensúlyuk optimalizálásához is.

A mentálhigiénés ellátás feladata: •

A

klubba

járó,

demenciában

szenvedő

idős

embereknél

olyan

személyiségszerkezet fenntartása, mely alkalmassá teszi őt arra, hogy az új intézmény környezetébe be tudjon illeszkedni és ott harmóniában élhessen önmagával és társaival. •

Feladat tovább az is, hogy alkalmassá tegye az ellátottat arra, hogy megőrizze jó közérzetét.

33

•

Fontos az első találkozás: ezáltal kerül feltérképezésre az ellátást igénylő életkörülménye, egészségügyi, szociális helyzete, képessége, külső és belső erőforrásai. Információszerzés: családtagoktól, ellátást igénylőtől, kezelőorvostól, háziorvostól.

•

A

mentálhigiénés

munkatárs

a

demenciában

szenvedőnél

igyekszik

a

mentálhigiénés ellátás során az ellátott függőség és szorongás érzését leküzdeni: minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, változásról tájékoztatja a klubba járókat. A várható változások ismeretében időt kapnak a folyamatos alkalmazkodáshoz. •

Méltóságuk, önbecsülésük erősítése.

•

Egyéni és társadalmi hasznosságának erősítése olyan programokkal illetve feladatokkal, melyben fontosnak érzi magát és nem érik kudarcok.

•

Betegségtudat, öregségtudat kóros élményének leküzdésében segítés.

•

Izolálódásának megelőzése. Ennek érdekében az ellátottak körében alakuló csoportok segítése, támogatása. Külső és belső erőforrásainak összefogása.

•

Konfliktusok esetén megoldás elősegítése, konfliktusoldás és konfliktuskezelés a szociális munka eszköztárának segítségével. Krízishelyzetben krízisintervenció.

•

Egyéni és csoportos foglalkozások szervezése napi rendszerességgel.

A csoportfoglalkozások több részből tevődnek össze: - Érzékszervek fejlesztése: látás, hallás, tapintás - Mozgásfejlesztés (pl. közös torna, mozgásos játékok). Önállóbb élet lehetőségét teremti meg, a mindennapi tevékenységekben és az ellátásában. Finom motorikus mozgás fejlesztése (kártyázás, rajzolás, festés, egyéb kézügyességet igénylő alkotó tevékenység). - Memóriatréning, a kommunikációs készségek fejlesztése: énközlés jobb kifejezése, beszédértés, emlékezeti működések javulásának elősegítése érdekében. Rövid és hosszú távú emlékezet fejlesztése, szinten tartása (segítő beszélgetés egyéni és csoportos, filmvetítés, memóriajátékok). - Életminőség fejlesztését elősegítő szokások gyakorlása: közösségi élet illetve a saját testi higiénia területén. - Fizikai aktivitás elősegítő tevékenységek: torna, labdajátékok, ágytorna, séta, masszás, szobakerékpár, kirándulások. 34

Éves foglalkoztatási tervet készítünk, amelyben átgondoljuk az ünnepeket, az aktuális eseményeket. Ez egy váza annak, amit a havi foglalkoztatási programban részletesen kibonthatunk, a napi munka során megvalósítandó feladatokkal, megjelölve a célokat, és a szükséges eszközöket. Ezt azért is lényeges, mert a tudatos átgondolás és felkészülés a sikeres megvalósítás alapja. A csoportlétszám 5-6 fő, a foglalkozások ideje pedig napi 25-30 perc, figyelembe véve az éppen

megnyilvánuló

igényeket,

az

aktivitást,

az

aznapi

teljesítőképességet,

csoporthangulatot. Célszerű mindig a test megmozgatásával kezdeni, majd a rövid ideig tartó, különböző területekre ható változatos feladatokat elvégeztetni. A mentálhigiénés tevékenységet végzi: 1 fő szociális mentálhigiénés szakember, 1 fő szociális gondozó. A csoportfoglalkozások mellett felolvasó napok, közös zenehallgatás, kirándulások, közös torna. Sikerélményt nyújtó elfoglaltságok biztosítása, az ellátottakat érdeklő előadások megszervezése, óvodások-iskolások közös programba való meghívása. Társotthon lakóival közös programokban való részvétel – lehetőség szerint.

A demens idős ember ellátási szükségleteinek feltérképezésénél a mindennapi élettevékenységek körét vettük alapul. E szerint az ellátottat az alábbi tevékenységek elvégzésében kell segíteni, vagy olyan körülményeket teremteni, hogy segítség nélkül elvégezhesse azokat. •

Étkezés: könnyített evőeszközök használatát, ha kell, felaprítjuk az ételt, s folyamatosan figyeljük az elfogyasztott táplálék mennyiségét és a folyadékbevitelt. A demenciával küzdő idős ember elfelejtkezhet az ivásról, néha még az evésről is, ezért folyadékkal többször meg kell kínálni, az inkontinenciával küzdő időseket is! A táplálékot olyan formában adjuk, ahogy biztonságosan el tudják fogyasztani. A testsúly folyamatos ellenőrzésével monitorozni tudjuk a tápláltsági szintet. A nyelési nehezítettség problémát okoz, melyre figyelemmel kell lenni étkezésnél, felügyelet nélkül sohasem szabad hagyni az ellátottat.

•

Tisztálkodás: amíg lehetséges, törekszünk k az önállóság megőrzésére, illetve, amit a demenciában szenvedő személy még meg tud tenni, engedjük megtennie. 35

Fontos alkalmazni a segítő kommunikációt. Egyértelmű mozdulatokkal, világos mondatokkal csökkenthetjük az esetleges ellenkezést. Elkísérjük az idős embert a fürdőszobába, és magunk is teszünk tisztálkodásra utaló mozdulatokat, hogy segítsük a demenciában szenvedőt az adott helyzet megértésében. Ha szükséges, közreműködünk a fürdésnél, de itt is ügyelve a szemérmességre, az emberi méltóság megőrzésére. Ellenőrizzük és segítsük ennek folyamatát •

Ürítési szükségletek: ezen a téren is fontos a rendszeresség. Amíg lehetséges, az inkontinencia-betétek alkalmazása helyett szorgalmazzuk a WC használatát.

•

Öltözködés: Mivel a demens ellátottak nem tudják környezetük hőmérsékletét önállóan befolyásolni, különös gondot kell fordítanunk arra, hogy megvédjük őket a nagy hőmérséklet-ingadozástól, ugyanis az nagyfokú diszkomfort-érzéshez, ezáltal nyugtalansághoz vezet. Külön figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az ellátottak cipői kényelmesek legyenek, és biztonságosan lehessen járni bennük

•

Alvás, pihenés: a napközbeni alvás kerülendő, inkább a kontrollált időtartamú, napközbeni pihenés lehetőségét biztosítjuk. Az alvás-ébrenlét ritmusát figyelemmel kísérve

az

alvászavarokat

inkább

próbáljuk

megelőzni

a

nappali

fizikai

tevékenységekkel.

4.2.3 a biztonságos tárgyi környezet bemutatása Az intézményi környezet kialakítása során alapvető törekvés, hogy figyelembe vegyük a mentális hanyatlásból adódó nehézségeket, ugyanakkor olyan gondozási környezetet teremtsünk, amely támaszkodik a mentálisan hanyatló idős személy még meglévő, mobilizálható készségeire, és amely alkalmakat kínál e készségek funkcionális megerősítésére, megőrzésére. A demenciában szenvedőnek – mint minden embernek – szüksége van komfortra, kötődésre, arra, hogy befogadják, hogy legyen elfoglaltsága, énazonossága. Mindezek figyelembevételével az alábbiak emelhetők ki: Törekedtünk a biztonságos tárgyi környezet kialakítására, amely a demenciában szenvedő személy szempontjából nem zárt és nem korlátozó. Biztosítottuk a közösségi aktivitás színtereit. A mentálisan hanyatló idősek számára kialakított gondozási részlegekben a barátságos, világos közösségi tereknek és a kiscsoportban végzett tevékenységek, szervezett foglalkozások számára alkalmas helyiségeknek ugyanolyan fontossága van, mint az idősekkel folyó munka egyéb terepein. 36

Figyeltünk az időbeni és térbeli orientációt segítő környezeti megerősítőkre. Ez vonatkozik a jól átlátható belső terek kialakítására, és az eligazodást segítő kijelzésekre. Törekedtünk olyan ingerkörnyezet kialakítására, amely több érzékszervi csatornán keresztül képes optimális stimulációt biztosítani. Törekedtünk a lehetséges maximális autonómia és cselekvési mozgástér biztosítására. Az intimitás biztosítása kulcskérdés: nyugodt belső terek, zugok kialakításával az egyénnek lehetősége nyílik a visszahúzódásra.

A demenciában szenvedő személynél jelentős segítséget jelenthet a környezet. A demenciában szenvedők képességei a megszokott környezetében, ismerős tárgyak között a legjobbak, ezért kívánunk létrehozni egy Demens foglalkoztatót, ahol elhelyezünk néhány olyan tárgyat, fényképet is, mely a régi időkre emlékezteti a demenciában szenvedőket.

Tapasztalataink

szerint

a

betegségük

előtti

időkre,

eseményekre

kifogástalanul emlékeznek, és szívesen beszélnek róla. A védett környezethez hozzátartozik, hogy elősegítjük az ellátott könnyű tájékozódását. Pl. Jó megvilágítású helyiségek, emlékeztető táblák, akadálymentes környezet.

Az ellátás kialakítása során törekedtünk a természetes fény biztosítására. A természetes fény egészségvédelmi szempontból időseknél különösen fontos, de a biológiai ritmus fenntartásában játszott szerepe révén a mentálisan hanyatló idős emberek számára az orientáció megőrzésében, az agitáltság csökkentésében is jelentős tényező.

Az intézményi belső terekben, folyósokon (különösen ott, ahol a természetes fény kevés) a megvilágítás alapszintjét is megnöveltük, és stabil megvilágítási viszonyokat hoztunk létre. Az egyes helyiségek megvilágításánál figyelembe vettük az adott helyiség szerepét. A megvilágítási feltételek alakításával segítjük a tájékozódást, célirányok jelölését, és indirekt módon befolyásolhatjuk a használók mozgásterét.

Akusztikus környezet: A mentálisan hanyatló idősekkel folyó foglalkozások szervezése során biztosítjuk

a

figyelemelterelő hangok kiszűrését (háttér tévézés, zenehallgatás ne folyjon a foglalkozás közben). 37

Fontosnak

tartjuk,

hogy

a

célzott

foglalkozások

elkülönült,

védett

közegben

szerveződjenek. Nem használunk központilag vezényelt kihangosító-rendszert (pl. központi zenei műsorszolgáltatást).

Az interperszonális kapcsolatok elősegítése érdekében a következő szempontokat vettük figyelembe, hogy •

Lassan, finoman, kellemes hangszínnel beszéljünk, már a megszólításkor is. Használjunk rövid, egyszerű mondatokat, és adjunk elegendő időt a megértésre és a

válaszadásra.

Kerüljük

azonban

a

gyerekes

beszédmodort.

Fontos

a

következetesség, a pozitív visszajelzés, az egyértelműség. •

Az idősek szabad önkifejezésének, közlési vágyának elősegítése érdekében egyéni és csoportos beszélgetéseket kezdeményezzünk, az ellátott még meglévő képességeihez igazodóan. Hagyjunk időt és lehetőséget az érzelmek kifejezésére.

4.2.4 a területileg illetékes szakorvosi (pszichiátriai, neurológiai, geriátriai) ellátással való együttműködés módja

Együttműködünk a területileg illetékes kórház (Semmelweis Ignác Kórház Miskolc) pszichiátriai és neurológiai osztályának szakembereivel. A kapcsolattartás folyamatos; az ellátottak állapotának fenntartása-javítása érdekében történik. Fontosnak tartjuk a gondozók

és

a

családtagok

segítését,

hasznos

tanácsokkal

való

ellátását. A

színvonalasabb ellátás érdekében a megbeszélések, szakmai tanácskozások alkalmával a betegség több oldalról való megközelítésére törekszünk. Ennek gyakoriságát évente négy alkalommal tervezzük. Partner tevékenysége, szolgáltatás típusa: •

vizsgálatok elvégzése, szakvélemény kiadása

•

tapasztalatcsere a betegség természetéről, jellemző tüneteiről;

•

szakmai napok, konferenciák résztvevője,

•

hozzátartozók tájékoztatása,

•

a dolgozók szakmai munkájának segítése tanácsadással

38

4.3 Étkeztetés

Az étkeztetés a településen egyéb főzőhely (Központi Konyha) keretében biztosított. A heti étrendet a főzőkonyha élelmezésvezetője állítja össze az étel minőségi és tápanyag feltételei a 67/2007. (VIII. 10.) GKM-EüM-FVM-SzMM együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően. Az étlapot az aktuális hét előtti utolsó munkanapon megküldi a tálalókonyhára. Az étlap a főzőkonyhán és a tálalókonyhán is kifüggesztésre kerül és megtekinthető. Az étkezést munkanapokon 1130--tól 1330-ig (hétfőtől-péntekig) szükségletnek megfelelően: •

helyben fogyasztással - Idősek Klubja tagjainak,

•

elvitel lehetőségével (Központi Konyháról),

•

lakásra szállítással biztosítjuk, a településen élő rászoruló lakosok számára.

A helyben fogyasztással igényelt étkezés: a szolgáltatás e formáját, - a kiszolgálással, az egyidejű helyben fogyasztással egybekötött étkezést - az Idősek Klubja tagjai vehetik igénybe, ami maximálisan napi 28 fő lehet. Az ellátottak számára 3x-i étkezés biztosított, amiből az ebéd mindig meleg étel és időnként a reggeli is. Az étkezők számára biztosított az evőeszköz, az étkészlet, a kézmosási lehetőség és a nemenként elkülönített illemhely. Az étel felszolgálására az ebédlőben kerül sor, a házirendben meghatározott időbeosztás szerint.

Az étel elvitele a Központi Konyháról történik. Az ételt az ellátott saját, megfelelően tisztán tartott ételhordó edényében kapja munkanapokon 1130--tól 1330-ig. Az étel adagolását, és az ellátott kiszolgálását a Központi Konyhán a konyha alkalmazottja végzi.

A lakásra szállítással igényelt étkezés biztosítása szintén a Központi Konyháról történik. Az étel adagolását a konyha dolgozói végzik, melyet Alsózsolca Város Önkormányzatának ételszállításra alkalmas gépkocsija szállít az igénybevevők otthonába. A szolgáltatás igénybevétele iránti kérelem benyújtásakor az igénybe vevő befizet a Gondozási Központ vezetőjének egy ételhordó árának megfelelő összeget, ebből kerülnek beszerzésre az ételesek, melyeket továbbiakban a Központi Konyha dolgozói a HCCP rendszernek megfelelően kezelnek.

39

5. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK MÓDJA

A nyitottság elve szerint az intézmény igénybevétele feltételhez nem köthető. Azt bárki, egyének, közösségek, csoportok felkereshetik. A szolgáltatás csak akkor tagadható meg, ha a szolgáltatást igénybevevő együttműködésre nem hajlandó. Az önkéntesség elve szerint alakítja ki az együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű, a szolgáltatást igénybe vevővel közösen megfogalmazott célok megvalósítása az együttműködés alapja. A szolgáltatás igénybevétele a vonatkozó jogszabályi előírások szerint, az 1993. évi III. tv valamint a 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet illetve a helyi rendelet alapján történik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve a törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet illetve az indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy - ha-e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő. Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

5.1 Az ellátás igénybevételének módja

Az étkeztetést az igénylő, vagy törvényes képviselője az intézményvezetőnél benyújtott kérelem alapján igényelheti. A kérelem történhet szóban vagy erre a célra készített formanyomtatványon,

melyhez

csatolni

szükséges

3

hónapnál

nem

régebbi

jövedelemigazolást. Ha a kérelmező mozgásában korlátozott vagy egyéb ok miatt nem tudja az intézményt felkeresni kérésére, az intézmény vezetője, a családsegítő szolgálat családgondozója illetve a szociális gondozó saját lakásán keresi fel és tájékoztatja az ellátásról. Szükség esetén segítséget nyújt neki a kérelem kitöltésében és azt eljuttatja a szolgáltatást nyújtó intézményhez.

40

Az ellátást igénylő a kérelem benyújtásával egy időben nyilatkozatot tesz:

havi jövedelméről a 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet szerint, más alapszolgáltatás igénybe vételéről, az intézményi térítési díj megfizetéséről adatainak kezeléséről, hogy az adat kezelő azt papír alapon illetve elektronikus úton vezetheti, valamint tudomásul veszi, hogy az adatai a 226/2006. (XI.20.) Kormányrendelet 13/B §-ban előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelően a központi elektronikus nyilvántartási rendszerben (KENYSZI TEVADMIN) rögzítésre kerülnek. Hozzájárul, hogy a szolgáltató okmányairól másolatot készítsen.

Az ellátás igénybevételét a vezető döntése alapozza meg a benyújtott kérelem alapján. Az intézmény vezetője az intézményi jogviszony létesítését megelőzően és követően gondoskodik: -

kérelem nyilvántartásba vételéről,

-

a kérelmező jövedelmének vizsgálatáról,

-

írásban értesíti az ellátottat a szolgáltatás biztosításának kezdetéről, időtartamáról, a fizetendő térítési díj megállapításáról, a fizetés módjáról, helyéről,

-

megállapodást köt az ellátottal vagy a törvényes képviselővel.

-

a személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről nyilvántartást vezet a szoc. tv. 20. §-a szerint.

-

értesíti a főzőhelyet az új ellátás igénybevételéről

Az ellátás igénybevételének feltétele a törvény által előírtaknak való megfelelés.

Ha a szolgáltatást igénybevevő az étkezést le kívánja mondani, legkésőbb a távolmaradást megelőző munkanapon 900 ig az intézmény vezetőnek szóban, vagy írásban kell a távolmaradást bejelenteni.

41

5.2 Az ellátás megszűnésének, megszüntetésének módja

Az intézményi jogviszony megszűnik: az ellátott illetve törvényes képviselőjének kérelmére, közös megegyezéssel, megegyezés szerinti időpontban, a megállapodásban feltüntetett határozott idő lejártával. az igénybevevő más intézményben történő elhelyezésével, vagy halálával, az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, ha 30 napot meghaladja az intézményből való távolmaradás, és nem részesül kórházi ellátásban, aki a személyi térítési díj hátralékát nem rendezi,

Az intézményi jogviszony megszűnése (megszűntetése) esetén a felek egymással elszámolnak, amely kiterjed: a fizetendő személyi térítési díjakra, ezek esetleges hátralékaira, az intézmény tárgyi eszközeiben szándékosan okozott károkra. Ha az ellátás megszüntetésével a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az erre vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül panasszal fordulhat az intézmény fenntartójához.

5.3 Térítési díj

Az igénybevevő az étkezésért illetve a kiszállításért térítési díjat fizet, melyet a kérelem benyújtását követően – a kérelmező havi jövedelme függvényében - az intézmény vezető állapít meg, Alsózsolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletében foglaltak szerint. A fenntartó minden év április 01-ig megállapítja az intézményi térítési díjat és ezzel egy időben személyi térítési díj összegéről is rendeletet alkot. A rendelet

kihirdetését

követően,

az

intézmény

vezetője,

jövedelem

vizsgálat

függvényében felülvizsgálja a fizetendő személyi térítési díjat és az új térítési díjról írásban értesíti az ellátottat. Ha az új térítési díj megfizetésével az ellátott nem ért egyet az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül panasszal fordulhat az intézmény fenntartójához.

42

A személyi térítési díj évente két alkalommal vizsgálható felül és módosítható, kivéve, ha az ellátott jövedelme olyan

mértékben

csökken,

hogy

nem

tud

eleget

tenni

díjkifizetési

kötelezettségének, vagy az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett. Az új térítési díj megfizetésére visszamenőleg (felülvizsgálatot megelőző időszakra) nem kötelezhető az ellátott.

A fizetendő díj havi összege nem haladhatja meg az igénylő jövedelmének a 30%-át.

Az étkezési térítési díjat az igénybevevő előre fizeti. Befizetés módja: készpénz, helye: Alsózsolcai Polgármesteri Hivatal pénztára, időpontja: minden hónap 10-15 között.

A térítési díj fizetésére kötelezett: az ellátást igénybevevő, a jogosult családja/családtagja (Szoc. tv. 114. § (2). (c) pontja), ha a családban a tartási kötelezettség teljesítése mellett az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. a jogosult tartásra, gondozására köteles és képes személy.

Ha a kötelezett a térítési díj befizetést elmulasztja, az intézmény, írásban felszólítja a befizetésére 15 napos fizetési határidő megjelölésével. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a díjhátralékot nyilvántartásba veszi, és erről negyedévenként tájékoztatja a fenntartót.

43

6. A SZOLGÁLTATÓ ÉS AZ IGÉNYBEVEVŐ KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA.... 6.1 A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

Az intézmény Alsózsolca, Kossuth L. út 104. szám alatt található. Az intézmény nyitott, az általa nyújtott szolgáltatást bárki igénybe veheti, aki a jogosultsági feltételeknek megfelel.

Az intézmény ügyfélfogadási rendje: Hétfő:

8:00 - 12:00 ig

Szerda: 10:00 - 14:00 ig

Munkarendje: Hétfőtől - Péntekig: 7:30 – 15:30

Telefonszám: 46/406-607 E-mail cím: [email protected]

A szolgáltató intézmény az ellátást igénybe vevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével, hozzátartozójával kapcsolatot tart.

Ennek módja: a személyes kapcsolattartás, amely történhet: az intézmény irodahelyiségében, vagy az igénybevevő lakásán, telefon igénybevételével, írásban, e-mailben, levélben üzenetátadás formájában.

A jól működő kapcsolattartást több szempontból fontosnak tartjuk. A szolgáltatást igénybe vevők részére csak folyamatos, élő kapcsolat kialakításával és működtetésével nyújtható a szükségletnek,

életkornak,

élethelyzetnek,

egészségügyi

állapotnak

megfelelő

szolgáltatás, ellátás. A jól kialakított kétoldalú kapcsolat alapján fontos szerepet kap az információközvetítés, tájékozódás és tájékoztatás, amely alapjául szolgál szükség esetén a szolgáltatás módosításnak.

44

Az intézmény és a szolgáltatást igénybe vevő közötti kapcsolatot az alábbiak figyelembevételével kell kialakítani:

tervszerűség céltudatosság folytonosság koordinálás megtartás bizalom megszerzése és megtartása közvetlen és közvetett kapcsolattartási módok együttes alkalmazása.

6.1. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

Az étkeztetésről szóló tájékoztatás helyi módjai: Alsózsolca Város Önkormányzatának honlapja Szóbeli és írásbeli tájékoztató anyag Helyi újság Kábel televízió

Az intézmény szolgáltatásairól tájékoztató anyag, szórólap készül, melyet eljuttatunk az együttműködő intézményekhez, illetve időnként megjelenik a helyi képújságban. Az Intézmény nyitvatartási ideje alatt szóban, telefonon, e-mailben kérhetnek tájékoztatást az érdeklődők az intézmény vezetőjétől és a dolgozóktól egyaránt. Egy-egy kiemelt rendezvényünkről, programunkról felvétel készül, melyet a lakosság megtekinthet a kábel televízió műsorában. Rendszeresen írunk cikket az Alsózsolcai Hírek című helyi újságba, illetve szerveztünk nyílt napot is, amikor az érdeklődők velünk tölthették az egész napot és részesei lehettek programjainknak. Terveink között szerepel hozzátartozói klub létrehozása, ahol szakember segítségével, vagy csak közös beszélgetéssel megoszthatják problémáikat és tapasztalataikat azok, akik hasonló nehézségekkel küzdenek.

45

7. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel van az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi-lelki egészséghez való jogra. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Gondoskodni kell az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működtetéséről.

7.1. Az ellátottak jogai

Az ellátottnak joga van a szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete, vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.

Joga, hogy egyenlő bánásmódban részesüljön, a szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében biztosított: az intézmény teljes körű akadálymentesítése ellátással kapcsolatos információhoz való hozzájutás a helyi tévé, a helyi újság, szórólapok segítségével.

Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybevevő részére. Az ellátott a szolgáltatás szakmai tevékenységével kapcsolatos észrevételekkel, az intézmény vezetőjéhez fordulhat. Az ellátást igénybevevő jövedelmi helyzetét csak külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. 46

Amennyiben az ellátottat bármilyen sérelem éri panasszal élhet az intézményvezető felé. Az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal. Amennyiben az ellátást igénybevevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott jogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az ellátott jogi képviselő az ellátásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában.

Az ellátott jogi képviselő feladatai: megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, segít

az

ellátást

igénybe

vevőnek,

törvényes

képviselőjének

panasza

megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során - írásbeli meghatalmazás alapján - képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményekben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során, intézkedést

kezdeményezhet

a

fenntartónál

a

jogszabálysértő

gyakorlat

megszüntetésére, észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, 47

amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felé, a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.

Az intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátott jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről.

7.2. A szociális szolgáltatást végzők joga

A szociális szolgáltatást végzők joga, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Az intézmény szakmai munkát végző dolgozói közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A munkatársak számára a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény határozza meg.

7.3. A jogok védelmével kapcsolatos közös szabályok

Az intézmény munkatársainak tudomására jutott adatok és tények nyilvántartására és kezelésére, valamint az általuk adott információkra és az adatok védelmére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011. évi CXII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fenti törvényekben nem szabályozott egyéb kérdésekben a Szociális Munka Etikai Kódexe az irányadó.

48

Az intézmény, illetve munkatársai a segítséget kérő által közölt adatokat más személyekkel - ideértve az adatközlő hozzátartozóit is -, csak a segítséget kérő beleegyezésével közölhetik. Nem köti a titoktartás, ha az adatok közlésére jogszabály kötelezi. Tudományos célt szolgáló közlést, csak oly módon történhet, hogy a közlés alapján az érintett egyént, családot, családtagot nem lehet felismerni. Az intézmény dolgozója a hivatali tevékenysége során tudomására jutott információkat személyes céljaira nem használhatja fel. Az intézmény főállású dolgozója, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozója a segítséget kérővel tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződést nem köthet, annak gyámjaként, illetőleg gondnokaként, - kivéve a hivatásos gondnok beosztású munkatársat - nem jelölhető ki. Az intézmény dolgozói kötelesek gondoskodni az illetéktelen és más személyekre, intézményekre nem tartozó adatok megőrzéséről.

49

8. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ SZAKMAI – SZERVEZETI INFORMÁCIÓK, AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI FELTÉTELEI

Az Alsózsolcai Gondozási Központ személyes gondoskodást nyújtó szociális, és gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmény.

8.1. Szervezeti egységei: Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Szociális alapszolgáltatások idősek nappali ellátása demens személyek nappali ellátása étkeztetés Védőnői Szolgálat Egyéb önként vállalt feladat fizikoterápia labor-mintavételi hely

Az intézmény vezetője Alsózsolca Város Képviselő-testülete által nyilvános pályáztatás útján öt év időtartamra bízta meg az intézményvezetőt. Felelőse, értő „gazdája” szakterületének, képviselője az ellátottak érdekeinek, ismerője a működési területén élő rászorulók életkörülményeinek. Az idősek nappali ellátását és a demens személyek nappali ellátását az Alsózsolcai Gondozási Központ vezetőjének szakmai irányításával látja el az alkalmazott 2 fő főállású szociális gondozó és az 1 fő részmunkaidős mentáhigiénés munkatárs. A munkáltatói jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. (46/1998. (VIII.26.) sz. KT. határozat) Az Alsózsolcai Gondozási Központ vezetőjének feladatai: A dolgozók munkájának irányítása, ellenőrzése, az intézményi ellátás igénybevételének lebonyolítása, az egyes ellátások közötti koordináció biztosítása, beszámoló készítése a fenntartó részére, szükség esetén más típusú ellátás kezdeményezése, együttműködés, kapcsolattartás a területen működő egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel, az ellátást igénybe vevők hozzátartozóival. 50

8.2. Személyi feltételek

Az előírt szakmai létszám az idős nappali ellátás, a demens nappali ellátás és az étkeztetés feladaton is megfelel az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben foglaltaknak. A szolgáltatás irányítása a mindenkori intézményvezető hatáskörébe tartozik. A dolgozók feladataikat a munkaköri leírások alapján végzik.

Szervezet/szakfeladat

munkakör

Főállású, teljes

Főállású, nem teljes

munkaidőben

munkaidőben

foglalkoztatott

foglalkoztatott

Családsegítő Szolgálat családgondozó

1 fő

0,5 fő

Gyermekjóléti Szolgálat családgondozó

2 fő

0,5 fő

1 fő

-

gondozónő

1 fő

-

technikai dolgozó

1 fő

-

szociális,mentálhigiénés munkatárs

-

1 fő

gondozónő

-

0,5 fő

Étkezés

gondozónő

-

0,5 fő

Védőnői szolgálat

védőnő

3 fő

-

technikai dolgozó

-

1 fő

Fizikoterápiás asszisztens

1 fő

Labor asszisztens

-

Idősek nappali ellátása intézményvezető/nappali ellátás vezető

Demens személyek nappali ellátása

Fizikoterápia Labor-mintavételi hely

51

Megbízási szerződéssel, heti 2 alkalommal

8.3. A dolgozók szakmai képzettsége

Szervezet / fő

munkakör

Családsegítő Szolgálat 1,5 fő

1 fő családgondozó

főiskola

szociálpedagógus

igen

1 fő családgondozó

főiskola

szociálpedagógus

igen

1 fő családgondozó

főiskola

szociálpedagógus

igen

1 fő családgondozó

főiskola

szociálpedagógus

igen

1 fő családgondozó

főiskola

szociális munkás

igen

főiskola

szociális menedzser szociális szakvizsga

igen

Gyermekjóléti Szolgálat 2,5 fő

Idősek nappali 1 fő Intézményvezető/ ellátása nappali ellátás vez. 3 fő

Demens személyek nappali ellátása 1,5 fő

Iskolai végzettség

szakképesítés

Képesítési követelményeknek megfelel

1 fő gondozónő

érettségi

Szociális és mentálhigiénés asszisztens

igen

1 fő takarító-kisegítő

érettségi

-

-

szociális,mentálhigiénés főiskola munkatárs 1 fő gondozónő

szakiskola

Szociális gondozó és igen ápoló

Étkezés 0,5 fő

1 fő gondozónő

szakiskola

Szociális gondozó és igen ápoló

Védőnői szolgálat 4 fő

védőnő

főiskola

védőnő

igen

1 fő takarító

8 általános

-

-

Fizikoterápia

Fizikoterápiás asszisztens

szakközépiskola

Fizikoterápiás asszisztens

igen

Labormintavételi hely

Laboratóriumi tevékenység

főiskola

Orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus

igen

52

8.4. Együttműködés a szervezeti egységek között

Településünkön nagyon jól működik az észlelő és jelzőrendszer, azonban a jelzőrendszeri tagok közül a leghatékonyabb a Családsegítő Szolgálattal való együttműködés. Családlátogatásaik során, ha ellátásra szorulót találnak, azt minden esetben jelzik a Gondozási Központ vezetőjének, illetve az intézmény szolgáltatásait is közvetítik a lakosság felé. Számos közös programunk van, az adomány gyűjtésétől és osztásától kezdve a szakmai programokon át egészen az ünnepségekig. A Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett nyári táborok alkalmával szívesen látogatnak el az Idősek Klubjába a gyerekekkel és szerveznek közös szabadidős tevékenységet vagy kézműves foglalkozást.

8.5. A feladatellátás tárgyi feltételei

2013. november 06-án került átadásra az a felújított és kibővített intézmény, ahol az idős és a demens személyek nappali ellátása történik. Az ÉMOP 4.2.1 Az idősek nappali ellátásának fejlesztése Alsózsolca településen című projekt keretében az intézményben infrastrukturális fejlesztések és energiatakarékossági törekvések valósultak meg. Az épület teljes körű akadálymentesítése megtörtént, felújításra került a vizesblokk, gondozói irodával és öltözővel gazdagodtunk, és kialakításra került egy demens foglalkoztató is, ahol lehetővé válik a célzott és személyre szabott egyéni és ki csoportos fejlesztés is. Azonban

nem

csak

a

megfelelő

helyiségek

lettek

kialakítva

a

különböző

tevékenységekhez, hanem a bútorzat is megújult, beszerzésre kerültek sportszerek, fejlesztő és társas játékok egyaránt. A feladatellátás tárgyi feltételei tehát maradéktalanul a rendelkezésünkre állnak.

53

9. ZÁRADÉK

1. A Szakmai Programot a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően, illetve az intézmény szervezetében bekövetkezett jelentős változás esetén az intézmény vezetője módosítja.

2. A

Szakmai

Programot

Alsózsolca

Város

Önkormányzat

testülete...................... számú határozatával elfogadta.

Zsiros Sándorné polgármester

54

Képviselő-

Mellékletek tartalomjegyzéke

1. számú melléklet: Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 2. számú melléklet: Egészségi állapotra vonatkozó igazolás 3. számú melléklet: Jövedelem nyilatkozat 4. számú melléklet: Nyilatkozat adatkezeléshez 5. számú melléklet: Nyilatkozat más ellátás igénybevételéről 6. számú melléklet: Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális

alapellátás

biztosításáról 7. számú melléklet: Megállapodás szociális alapellátás biztosítására 8. számú melléklet: Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás megszüntetéséről 9. számú melléklet: Nyilatkozat jogosultsági feltételek változatlan fennállásáról 10. számú melléklet: Nyilvántartás a személyes gondoskodást igénybevevőkről 11. számú melléklet: Látogatási és eseménynapló 12. számú melléklet: Étkezésre vonatkozó igénybevételi napló 13. számú melléklet: Mini Mental State Vizsgálat (MMSE) 14. számú melléklet: Egyéni gondozási terv 15. számú melléklet: Házirend 16. számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat

55