Dél-Cserhát az új Európában

Dél-Cserhát az új Európában Helyi vidékfejlesztési terv 1. Helyzetértékelés, társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetkép 1.1. Térségi lehatárolás, a települések közötti kapcsolatok rövid bemutatása A Dél-Cserhát Akciócsoport területének 15 tag-települése Nógrád-megye déli határán, Vanyarctól északra a Cserhát déli lábáig húzódik. Északi települései (Ecseg és Kozárd) már a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén helyezkednek el, jellemzően mezőgazdasági, gyümölcstermesztési, erdészeti, illetve ingázó építő- és fémipari, kisebb részben a helyi és térségi közszférában és a szolgáltatásban tevékenykedő lakossággal. Az Akciócsoport területén alacsony a vállalkozások száma, ezért sok helyen hasonló foglalkoztatási gondokkal küszködnek. Az érintett települések többsége a bronzkor óta lakott, ezáltal jelentős kulturális értékekkel és hagyományokkal rendelkeznek. A területet nyugatról és délről Pest és Heves megyéknek az A/2 és M3 autópályák menti falvai, keletről a 21-es számú főút határolja. Az egységes földrajzi fekvést az érintett térség hidrológiai, botanikai és erdészeti jellemzői is egybefogják, ugyanis a települések többsége a Szuha-patak és a Zagyva folyó vízgyűjtő területén fekszik. A területnek északról közvetett külső kapcsolódása van Hollókőhöz, amely vonzó turisztikai célpont és az UNESCO kulturális és természeti világörökség része. Az Akciócsoport települései egyöntetűen a Pásztói kistérséghez, benne Pásztó városhoz, mint adminisztratív központhoz kapcsolódnak, Nógrád megyében, az Észak-Magyarországi Régióban. 2005-ben a LEADER+ Program megismerésekor, az Akciócsoporthoz való csatlakozását kinyilvánító 15, egymáshoz közigazgatási területével közvetlenül kapcsolódó település, és a területükön működő 7 civil szervezet és vállalkozás együttműködésével jött létre a Dél-Cserhát Akciócsoport.

1

Az Akciócsoport települései a pásztói kistérségben fekvő kis és közepes falvak, 190 és 1750-es lakosságszámmal. Valamennyinek önálló képviselő testülete van, több körjegyzőségi kapcsolódással (pl. Ecseg és Kozárd). A települések között közút kapcsolat van, viszont a Pásztó városhoz integrálódó buszközlekedésen túl semmilyen tömegközlekedési lehetőség nincs a lakosság számára. Jobbágyi községen kívül más települést nem érint sem vasútvonal, sem országos főútvonal, sőt a Budapestről érkező, illetve arra tartó közvetlen és ritka buszjáratok nagyrészt időszaki (nyári turistaszezon) jellegűek. A 15 település közigazgatási határa egymáshoz szorosan kapcsolódik. Az akciócsoport települései önkormányzataik által a Pásztói Többcélú Kistérségi Társulásban vesznek részt. A települések közigazgatási, egészségügyi, közbiztonsági, igazságügyi, bírósági, középfokú oktatási, banki-pénzügyi, biztosítási és kereskedelmi ellátása zömében innen történik, amely különösen a Pásztótól 50-60 km-re levő falvak lakosságának okoz nagy gondot. Legfontosabb közösen fenntartott intézmény a pásztói idősek otthona. A kistérség ivóvízellátását a települések által létrehozott Dél-Nógrádi Vízmű biztosítja. Regionális szilárd hulladék gyűjtésében is erősödik a települések közötti és kívüli együttműködés. Az idősekkel már sokkal inkább mikro-térségi szinten foglalkoznak, pl. a szomszédos települések között vannak olyanok, amelyek együtt üzemeltetnek iskolabuszt, együtt szervezik az idősek ellátását (Ecseg, Kozárd illetve Palotás és Héhalom), gyógyszertárat. Hasonló együttműködések léteznek az orvosi, illetve állatorvosi szolgálatban is. A terület nagyrészt palóc kulturális és etnikai jellemzőkkel bíró hagyománytisztelő emberekkel lakott, akik a legnagyobb magyar katolikus népcsoporthoz tartoznak. A Palóc hagyományok megismertetésére létrehozott Palóc Út Egyesületnek Kozárd és Vanyarc községek is alapító tagjai. Az Akciócsoport területén jelentős a szlovák nemzetiségű, hagyományaikat hűen őrző lakosság. Mellettük több faluban (Szirák, Jobbágyi, Ecseg) a roma népesség száma is mindinkább meghatározó. A települések agrártermelői, erdőgazdái kivétel nélkül a Zagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat tagjai. A kozárdi székhelyű Bézma Egyesületben ecsegi természetkedvelő polgárok is részt vesznek.

1.2. Természeti adottságok, a környezet állapota Országos jelentőségű védett terület a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet, amely Csécse, Ecseg, Kozárd területét érinti, számos védett növény és állatfaj található itt (tervezett bővítést követően Jobbágyi és Szarvasgede területét is érintheti). Védett barlang található Ecsegen (Nagy Boldogasszony forrásbarlang, Sárkányfürdő barlang), Jobbágyiban (Monyosi lyuk). Védett földvár található Ecsegen (Ilona-vár), Erdőtarcsán (Templom körüli sáncok), Héhalomban (Templomdomb), Jobbágyiban (Várhegy), Kozárdon (Pogányvár), Vanyarcon (Haraszti). A Dél-Cserhát Akciócsoport területén Natura 2000 szempontjából érintett az Ecseg, Kozárd határába található kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület a Bézma hegy. Helyi jelentőségű védett természeti értékek Bér (Andezitoszlopok), Csécse (Sándor-major Kastélyudvar, Erzsike park), Erdőtarcsa (Dabasi-Halász Arborétum), Jobbágyi (Andezitrétegek) községek területén található.

 A környezeti állapot alapvető meghatározója az emberi tevékenység, a gazdasági szerkezet. A térségbe jelentős károsító üzem, gyár nem települt és a térség lakói, vezetői szándékai szerint várhatóan nem is fog települni. Ez a hozzáállás preventív, környezetgazdálkodásra utaló gondolkodásmód térnyerését igazolja. Szirák község nitrát-érzékeny területen fekszik. A többi település területén az illegális hulladéklerakó helyek okoznak szennyezést. A parlagon hagyott földek miatti a pollenterhelés a déli falvak határában jelentős. Megtörténtek az első lépések a szelektív hulladékgyűjtésre, egyes iskolákban megkezdődött a szárazelemek begyűjtése, a környezetállapot javítása érdekében pedig hulladékgyűjtő akciókat szerveznek. A megfontolt előrelátást jelzi, hogy a környezettudatos életvitel a közoktatás szerves részévé kezd válni: az óvodák és iskolák már több éves tapasztalattal rendelkeznek környezeti nevelés területén. Az akciócsoport területén két olyan civil szervezet is tevékenykedik, amelyek a természeti környezet megóvását, a biodiverzitás fenntartását és a természet- és környezettudatos nevelést szorgalmazzák.

2

1.3. Az emberi erőforrások helyzete A népesség korszerkezete az országos adatokhoz hasonlóan öregedő, az 50 év felettiek aránya 36%, míg a 20 év alattiak aránya 22,2%. Az öregedési index az országos 97,6%-hoz képest Nógrádban 101,4% (a figyelembe vett kedvezőtlen Nógrád megyére vonatkozó statisztikai adatoknál a HACS térségére vonatkozó adatok még kedvezőtlenebbek). A vándorlási mérleg is negatív, jellemző a 40 éves kor alatti elvándorlás és a 40 éves kor feletti bevándorlás. Rendkívül kedvezőtlen módon a képzettebb réteg hagyja el a térséget, míg a bevándorlók néhány kivételtől eltekintve a városi népesség perifériájára sodródott, főleg roma személyek. Az elvándorlók csaknem 90%-a nő (2003. évi adat)! Az összlakosság száma a Dél-Cserhát térségben az elmúlt 15 évben 1129 fővel csökkent, ami részben az elvándorlás, részben a születések – halálozások kedvezőtlen mérlegéből adódik. 1. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele iskolai végzettség szerint a Pásztói kistérségben, évi áltagos szám 8 8 Szakmunká Szakisk Szakközépisk Techniku Gimnázi Főiskola Év általánosná általán Összesen s-képző ola ola m um egyetem l kevesebb os 1998

187

678

642

31

119

33

120

23

1833

1999

149

556

569

37

106

32

129

20

1597

2000

143

515

492

45

113

42

126

27

1510

2001

143

476

450

46

112

45

112

23

1407

2002

131

439

432

44

126

44

116

25

1357

2003

128

493

496

45

126

46

119

25

1480

2004

139

565

600

53

146

50

135

38

1726

Forrás: Nógrád Megyei Munkaügyi Központ

 A bruttó átlagkereset Nógrádban 2003-ban 77.659 Ft, az országos átlag 87%-a volt. A HACS területén ez az adat még rosszabb. A lakónépesség 15 éves időintervallumra (1990-2005) vonatkozó népességarányos változásának térségi összehasonlításából megállapítható, hogy a lakónépesség-fogyást tekintve -7,1 %. A lakosság számához viszonyított természetes szaporulat a kistérség területén mindössze Kállón pozitív (2,7 %), az összes többi településen negatív. A legkevésbé negatív mutatókkal rendelkező településeken (pl. Szirák, Jobbágyi, Erdőtarcsa, Ecseg, Vanyarc, stb.) a legmagasabb a roma kisebbség aránya. A kismértékű fogyás abból következik, hogy a roma népességen belül az élve születések száma jóval magasabb, mint a nem roma származásúak esetében. A magasabb roma népességarányú településeken magasabb a természetes szaporodás értéke, és a szociálisan rászorultak aránya is. A térség lakosságának 8,66%-a roma származású. Szirákon ez az arány 31,78%! A roma népesség körében a foglalkoztatási, szociális problémák hatványozottabban jelentkeznek, melyek megoldása összehangolt, sürgős –, de elsősorban kormányzati – intézkedéseket kíván.

 A térség legfőbb társadalmi-gazdasági problémái a munka világából származnak. A munkanélküliek nagy száma, az alacsony – bár térségi szinten adattal nem alátámasztható – foglalkoztatás, az alacsony számú helyi munkahelyek, vagy a magas ingázás mind sürgető, a foglalkoztatás növelését szolgáló feladatként jelentkezik. Az elmúlt 2 évben ismét 2 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta. 2. táblázat. A munkanélküliségi ráta éves bontásban a Pásztói kistérség területén Év 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Pásztó 21,67 16,38 14,49 14,57 13,99 13,01 12,03 10,87 10,15

2002 9,81

2003 11.03

2004 11,89

3

A pásztói Munkaügyi Kirendeltség adatai szerint a HACS településein 2005. decemberében 775 regisztrált munkanélküli volt. A települési adatok szerint ez a szám a nem regisztráltakkal együtt kb. 1300 fő, amely az össznépességre vetítve 9-10%, míg a munkaképes létszámra vetítve legalább 1516%. Az össznépességre vetítve Erdőtarcsán 15,4%, Szarvasgedén 10%, Kállón 9,7%, míg Béren 8,8% a munkanélküli. A munkaképes lakosságra számítva ezt az adatot megduplázhatjuk. A munkanélküliek számának növekedése már 2003-ban megkezdődött, 2002-től a növekedés mértéke 27%. A munkanélküliek számának növekedése minden 20 év feletti korosztályt érintett, ezek közül a legnagyobb mértékű növekedés a 46-50 év között volt, ez a korosztály került leginkább a leépítés sorsára, de jelentősen növekedett a fiatal népesség regisztrált munkanélkülisége is. Sajnos a mikrotérség növekvő munkanélkülisége a kedvezőtlen piaci folyamatokra és a lecsökkent fejlesztési forrásokra vezethető vissza. Az állás nélküliek között a legnagyobb számban és arányban a szakmunkás és a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők vannak, a kistérségi regisztrált munkanélküliek 2/3-át ez a két csoport adja. Ezzel szemben a főiskolai-egyetemi csak 2, a technikusi 3, míg a gimnáziumi végzettségűek a munkanélkülieknek 8%-át adták. Az elmúlt két év során a regisztrált munkanélküliek 369 fővel bővülő létszáma minden végzettségi típust érintett, a növekmény döntő részét, 80%-át azonban a korábban már említett, alacsony képzettségű szakmunkás és 8 általános iskolai végzettségű csoportok alkották. A térségben a gyümölcstermelő agrárvállalkozások kivételével nem nevezhető meg olyan szakterület, amelyben új munkaerő iránt egyértelműen igény, kereslet jelentkezne. Ugyancsak szerény szerepet tölt be az Akciócsoport településein a Munkaügyi Kirendeltség koordinálása mellett zajló közhasznú munkaprogram, illetve az önkormányzatok közcélú foglalkoztatása. A HACS térségében kilenc helyi kulturális, falufejlesztő és hagyományőrző alapítvány és egyesület jött létre. Aktivitásuk helyben, kisebb mértékben a szomszéd falvakra kiterjedően érvényesül. Mellettük az elmúlt években megjelentek egy környezet- és természetvédelmi egyesület, egy országos öko-turisztikai alapítvány és két laza szerveződésű országos és nemzetközi konzorcium (a kozárdi székhelyű Magyar AgroTurizmus Konzorcium, illetve egy európai vidékfejlesztési konzorcium).

1.4. Az épített környezet, a kulturális örökség bemutatása  Béren épített környezeti emléket jelent a település evangélikus temploma, a palóc népi építészet jegyeit magán hordozó tájház, valamint a virágos-pusztai egykori Lázár-kúria, amely jelenleg fogadóként működik (Andezit Fogadó). A szőlőművelés helyi hagyományainak állít emléket a csaknem hetven pincéből álló pincesor, amelyből kettő a XVII. századból maradt fenn. Csécse nevezetességei közé a természetvédelmi területként védett kastélykert és a római katolikus templom tartoznak. Ecseg hatezer éves kőkori leletei alapján valószínűleg a HACS legrégebbi lakott települése. Az egykori kiváló minőségű szőlő- és bortermelés emlékét a középkori eredetű, homokkőbe vájt pincesor őrzi. Épített természeti értékei közül a gótikus tornyú római katolikus templom emelhető ki. Egyházasdengeleg jelentős műemléke a XIV. századi vörös téglából épített római katolikus templom, különálló fa haranglábbal. Erdőkürt műemlék jellegű épületei közé a XVIII. században épített katolikus, illetve evangélikus templomok tartoznak. Erdőtarcsán több földesúri kastély maradt fenn. A barokk stílusú Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély a XVIII. század végén épült, ma a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza. A felújított épület Nógrád megye egyik legszebb, leggondozottabb kastélya. A klasszicista Kubinyi-kastély jelenleg az általános iskolának ad otthont. Héhalom nevezetes műemléke a Bér-patakon átívelő háromlyukú kőhíd. Római katolikus temploma a XIX. század elején épült. A községben jelenleg is folyik egy bronzkori lakóhalom feltárása. Jobbágyi a történelem előtti időktől fogva lakott, értékes régészeti leleteket (köztük a Nemzeti Múzeumban kiállított mamutcsontokat) tártak fel területén. Kálló szélén izületi bántalmak gyógyítására alkalmas gyógyvizű forrás fakad. A községtől északra található a Rózsakút nevű forrás, amely ismert erdei kirándulóhely. Kisbágyon építészeti emlékei közé sorolható a XIX. században épült klasszicista Ondrejovich-kúria, az evangélikus plébánia, valamint a polgármesteri hivatal épülete. Kozárd nevezetessége a XIX. századi klasszicista harangláb, az egykori minőségi bortermelés emlékét őrző pincesor, valamint a külterületén található kőbánya. Palotás barokk stílusú római katolikus

4

templomát a XVIII. század közepén építették, s a falu határában található Nógrád egyik legnépszerűbb 70 hektáros horgászvize. Szarvasgede műemléki, illetve műemlék jellegű építészeti értéke a római katolikus templom, a XVIII. századi Nepomuki Szent János szobor, valamint a Ligárd-Pethő kúria barokk stílusú épülete. Szirák településképét meghatározza a két templom és a XVII. század végén épült Teleki-Dégenfeld-kastély épülete, amely a felújítást követően a térség egyik legjobb állapotban lévő műemléke, amely jelenleg négycsillagos szállodaként működik. Vanyarcon a XVIII. században épült barokk Dessewffy-kastély felújításra került. Jelenleg könyvtár, edzőterem és ifjúsági klub működik benne. A település könyvtárának épületében Viselettörténeti Babamúzeumot rendeztek be, de emellett egy tájház is található a községben.

1.5. A helyi gazdaság rövid, probléma-orientált bemutatása Nógrád megye és benne a Dél-Cserhát térsége a fontosabb gazdasági mutatók (a nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a működő gazdasági szervezetek száma, a beruházások teljesítményértéke) tekintetében országosan is az utolsók között van. Az egy főre eső GDP (897,000 Ft) a legalacsonyabb, jelentősen elmaradva az országos (1,648,000 Ft) átlagtól. Miközben a megye az elmúlt években a központi területfejlesztési támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője volt, Dél-Cserhát lemaradása még tovább nőtt. Az EU 2002-es GDP adatai alapján, a bővítés utáni 25 tagállam 252 régiójának rangsorában az Észak-Magyarország a hatodik legszegényebb régió, az EU átlag 37%-os értékével, s ebben Dél-Cserhát értéke még rosszabb. A Pásztói kistérségben, s azon belül a Dél-Cserhátban a vállalkozási aktivitás mértéke kirívóan alacsony, még az országos összehasonlításban igen kedvezőtlen megyei értéket is jelentősen alulmúlja. Nógrád mára az ország legkevésbé iparosodott megyéje lett az ipari termelés értéke alapján, mivel az országosan megtermelt ipari értékből csak 1,1%-kal részesül, és az iparban foglalkoztatottak száma is 15 700 főre csökkent. Eközben, amint már írtuk, a Dél-Cserhát a legmostohább mikrotérsége a megyének is. Ebből eredően a vállalkozási hajlandóság ösztönzése, inkubátor-projektek, nem formális oktatási-képzési témák előtérbe helyezése kívánatos. 3. táblázat: Az ezer főre jutó működő vállalkozások számának alakulása 1999 és 2003 között

1999

Területegység Pásztói kistérség Nógrád megye Észak-Magyarországi régió Ország

51 54 55 80

2000 % 63,8 67,5 68,8 100,0

55 58 59 84

2001 % 65,5 69,0 70,2 100

53 57 58 83

2002 % 63,9 68,7 69,9 100

54 59 60 85

2003 % 63,5 69,4 70,6 100

54 60 61 87

% 62,1 69,0 70,1 100

Forrás: KSH – Nógrád Megyei Statisztikai Évkönyv 2003

4. táblázat: Az iparban foglalkoztatottak számának alakulása Nógrád megyében 1985

1990

1996

2000

2001

2002

2003

38879

31585

15701

19814

19263

18483

15705

Forrás: KSH, Területi Statisztikai évkönyv, 1996-2003

A térségi (kozárdi, palotási) agrárcégek kivételével legnagyobb foglalkoztató a motoralkatrészeket gyártó, budaörsi székhelyű, kállói telephelyű Alutech Kft. 160, Palotáson a HU és MA Perfect Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Jobbágyiban a Klein-Metals Kft. és a Sal-kon Kft., Kisbágyonban a Karton Szolgáltató Kft., Csécsén a Csécsei B+H Építőipari és Szolgáltató Kft. Miközben Nógrád megyében 2003-ban 8 mrd Ft ipari beruházásra került sor, addig ebből Dél-Cserhátba szinte semmi sem jutott. A mikro- és kisvállalkozások egyrészt fejlesztési forráshiánnyal, másrészt elavult termékszerkezettel küzdenek. A közelben levő mikroelektronikai, ipari szerelő üzemek viszont nem törekednek a beszállítói programba bevonni őket. Ezáltal a mikro-térség helyben maradó munkavállalóinak egyetlen reménye az egyébként is kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó mezőgazdaság maradt.

5

A szántóföldek átlagos aranykorona értéke 18. A mezőgazdaságnak a GDP-hez való hozzájárulása nagyjából az országosnak megfelelő, azonban a mezőgazdasági tevékenységet folytató népesség aránya, csak 2,1%, és folyamatosan csökken. A HACS területére is jellemző, hogy a megyében működő vállalkozások 5,4%-a a főtevékenysége alapján mezőgazdasági besorolású, míg országosan ez az arány csak 4,6% (2003), azonban a mezőgazdasági vállalkozások 62%-a egyéni vállalkozás. A szántóföldön továbbra is a gabonafélék (42%), takarmánynövények (31,3%), valamint az ipari növények (9%) termesztése a meghatározó. A kertészetet az öntözött alma, kajszi, szilva és a bogyósok jellemzik. A gyümölcs tárolásához viszont csak az Ecseg határában levő hűtőház áll rendelkezésre. A közúti közlekedés fő eleme - a megyében és a kistérségben egyaránt a 21-es számú főközlekedési út, mely az M3-as autópályát köti össze Salgótarjánon keresztül Szlovákiával. A térség településeit összekötő alsóbbrendű utak állapota sok helyen kritikusnak mondható, számos útszakaszon az úttestet teljes mértékben kátyúk borítják. A kritikus útviszonyokra példaként említhető a 2128. sz. közút, melynek a Kozárd-Ecseg-Csécse közötti része alkalmatlan a kozárdi hűtőházat kiszolgáló gyümölcsszállító kamionok közlekedésére. A térség keleti részén, mindössze egy települést érintve (Jobbágyi) halad keresztül, a térséget az országos hálózatba kapcsoló 81-es sz. vasúti fővonal. Az elhasználódott állapotban lévő vasúti pálya nem teszi lehetővé a mai kor követelményeinek megfelelő utazási körülmények biztosítását. A térség településeinek elektromos energia ellátása az igényeknek és a mai kor követelményeinek megfelelő, a kiépítettség 41 - 83% között alakul. A vezetékes ivóvíz-hálózat két község területén 100%-os, míg a legrosszabbul ellátott Béren csupán 45%. Jelenleg mindössze Jobbágyi rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal, de kivitelezési munkák Kozárdon is folynak. A helyi szolgáltatások csak alapszinten léteznek. Az igaz, hogy vegyesbolt, italbolt és iskolai-óvodai étkezde szinte mindenhol van, de a turizmust is szolgáló étterem csak négy településen található. Az egészségügyi alapellátás mellett a gyógyszertárak a legtöbb faluban megszűntek, teljes választékhoz csak Pásztón lehet jutni. Emiatt a déli települések lakói inkább a Pest megyei Aszódra járnak gyógyszerért. Az elmúlt öt év tapasztalatai nyomán Dél-Cserhátban a tiszta természetbe vivő és a hagyományos gasztronómiában gyökerező vidéki turizmus tekinthető a leggyorsabban fejlődő szektornak. A falusi turizmus szálláshelyek száma már meghaladja kétszázat, ennek ellenére a vidéki turizmus minősége és jelenlegi kínálata Kozárd és környéke, kisebb részben Bér és Szirák kivételével rendszertelen. Valójában ott alakult ki a minőségi vidéki turizmus, ahol a vendégek ellátásáról, étkeztetéséről, szórakoztató programjairól is gondoskodnak. A hagyományőrző és kulturális rendezvények mellett egyre több gasztronómiai fesztivált rendeznek, amelyek évente már kb. 25-30 ezer vendéget vonzanak a térségbe. Ilyenek a több, mint 10 ezer turistát vonzó kozárdi Almavirág Fesztivál, a Művészeti Napok, a Muzsikál az Erdő, a Magyar Ízek-Magyar Színek, vagy a vanyarci Haluskafesztivál. A koordinálatlanság miatt azonban eddig gyakran időben ütköztek a programok, amelyen sokat segít a 2005-ben kidolgozott Palóc Út turisztikai program, valamint a kozárdi AgroTurizmus információs bázis. A vidéki turizmus és gasztronómia nagy lehetősége a helyi élelmiszerek nem iparszerű gyártása, a mangalica, szürke marha, őshonos baromfifélék, vadállatok, gyümölcsök, zöldségek, erdei gombák tetszetős, ízletes helyi feldolgozása és értékesítése. A mezőgazdaság hagyományos termelésszerkezete átalakulóban van, megjelennek a megújuló energiaforrások termelő projektjei, de a folyamat lassú. A termőhelyhez jól illő, évszázados hagyományokkal rendelkező gyümölcstermesztés hamvaiból éled újjá. Az állattartás extenzív, szintén nagy múltú tartásmódja hasonló módon kezd teret hódítani, látványosságot nyújtva a szakmai és vidéki turizmust igénybe vevők számára, és mintául szolgálva más projektek szervezői részére. A gyümölcstermesztő és állattartó gazdák azonban vállalkozói tőke, és támogatások hiányában nem tudnak az oly szükséges feldolgozói tevékenység irányába megfelelő ütemben lépéseket tenni, pedig a hozzáadott érték jelentősen növelhető lenne. Mindezek a HVFT-ben stratégiai fejlesztési szempontot jelentenek.

6

1.6. Munkaerőpiac: megélhetési viszonyok A helyi önkormányzatok mellett a jelentősebb foglalkoztatók Kállóban az Alutech Kft., Palotáson a Páltelek Mezőgazdasági Kft. és a HU és MA Perfect Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Jobbágyiban a Klein-Metals Kft. és a Sal-kon Kft., Kisbágyonban a Karton Szolgáltató Kft., Kozárdon és környékén az Agroservice Csoport, Csécsén a Csécsei B+H Építőipari és Szolgáltató Kft., az ecsegi Bézma pékség, a faüzem, az agrárszövetkezet. Ezek 10-150 főt foglalkoztatnak. A mikro-térség munkavállalói körében igen jellemző az ingázás, amely megközelíti a munkavállalók 70%-át. Az ingázás elsősorban kistérségen kívülre, a heves megyei Hatvanba és Gyöngyösre, illetve a pest megyei Gödöllőre irányul, ahol az ingázók elektronikai gyártósori, betanított munkákat végeznek. Az ingázás fontos célterülete a főváros is, ide elsősorban építőipari munkások járnak. Ez utóbbi ingázásnak a hátrányai közé tartozik az idényjelleg, ami a rendszeres munkától való elszakadással és a holt-idényű munkanélküli segély igénybe vételével jár. Miközben a fiatalok többsége ingázó dolgozó, a nők inkább a helyi gyümölcstermelési vállalkozásoknál keresnek munkát. A legesélytelenebbek a romák és más hátrányos helyzetűek, akiknek szakképzetlenségük miatt jószerivel csak az építőipari alkalmi ingázás marad. A nyugdíjasok helyzete is problémás, mert kisnyugdíjuk kiegészítésére legfeljebb házkörüli termeléssel nyílna lehetőség. Emiatt a szegénység kezelése a HVFT egyik kulcskérdése, azáltal, hogy elsősorban mikroprojektek keretében foglalkoztatást és jövedelem-kiegészítést kell generálni. A mikro-projektekhez viszont nagy termelési, szervezési és marketing tapasztalatokkal rendelkező vállalkozások, ernyőszervezetek kellenek. Szerencsére a térségben megtalálhatók azok a projekttervezésben és végrehajtásban jártas, sikeres vállalkozások, amelyek megalapozzák az új projektek forrásainak gyors, szakszerű felhasználását. Agrár témákban különösen az Agroservice Csoport, s az abban tömörülő vállalkozásokban érintett településeken van komoly esély a kapcsolódó fejlesztések gyors megvalósítására. Ilyenek pl. a gyümölcsök kisszériás értéknövelt feldolgozása, az erdei termékek gyűjtése és feldolgozása, de romák számára is munka és vállalkozási lehetőséget teremt a gyümölcsök csomagoló dobozainak, kosarainak készítése. Az Akciócsoport tagjainak többsége, a vezető és gesztorszervezet évek óta jó szakmai és munkakapcsolatban áll a megyei, régiós és országos fejlesztő szervezetekkel. Közöttük is meghatározó az agrártárcával, az MVH-val, valamint a NORDA Észak-Magyarországi Fejlesztési Ügynökséggel, a Nógrád megyei területfejlesztési ügynökséggel, munkaügyi, APEH és más pályázati szervezetekkel, bankokkal, illetve más minisztériumokkal (GKM, NKTH, KVVM) kialakított pályázati és fejlesztési kapcsolat. A térségi vállalkozók közül soknak aktív kapcsolata van a pásztói székhelyű kisvállalkozásfejlesztési alapítvánnyal. A kozárdi Agroservice Csoport az elmúlt 10 év során több, mint 60 sikeres pályázatot valósított meg. Az Euragro, mint gesztorszervezet e mellet évek óta sikeres EU pályázati szereplő, eddig négy Leonardo da Vinci pályázatban vett, illetve vesz részt, s vidékfejlesztésben ENSZ finanszírozású tendereken nemzetközi képzési programokat is végzett a Török Kormány szakembereinek. Ugyancsak gyakorlott térségen kívüli konzorciumi pályázó a Primagro, az Euragro és az Agroservice, amelyek a gödöllői és a debreceni egyetemekkel innovációs pályázatokban vesznek részt és a térségre alkalmazható tapasztalatokkal rendelkeznek.

1.8. A helyi akciócsoport bemutatása Az akciócsoport meghatározó tagjai a 15 önkormányzat és a képviselő testületek által ismert, megbízható gazdasági vállalkozások és civil szervezetek. Az akciócsoport 22 tagú kialakításánál az alapítók megkülönböztetett figyelmet szenteltek a LEADER+ kiírásban szereplő szempontoknak és előírásoknak, illetve az akciócsoport tagjai által képviselt területi eloszlásnak. Az akciócsoporton belül olyan jellemző önkormányzati, társadalmi és vállalkozói képviseletet kívántak megvalósítani, amely összefűzi a közösséget, de megőrzi tagjai arculatát, változatosságát. E tekintetben fontos, hogy a résztvevők már eddig is, és ezután is együtt dolgoznak a Pásztói Többcélú Kistérségi Társulásban, és már korábban is jó együttműködő, jószomszédi viszonyban voltak egymással. Ez a megállapítás a tag-

7

települések lakosaira is vonatkozik. Gazdasági és foglalkoztatási tekintetben is összetartozóak, hiszen például a palotási vállalkozók héhalmiakat is foglalkoztatnak, Csécsén élők a Kozárd határában levő gyümölcsösökben dolgoznak, míg kozárdi és ecsegi gépészek tevékenykednek a csécsei földeken. Hasonlóan szoros, tradicionális foglalkoztatási kooperáció valósul meg Szirák és Bér, valamint Vanyarc és Kálló települések között. Az akciócsoport résztvevői megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek a helyi társadalmi mobilitás ismeretében, a szociális és egészségügyi kérdések megválaszolásában, az agrár- és vidékfejlesztésben, a helyi termelésben, szolgáltatásban, s nem utolsó sorban a pályázatírásban és a pályázatokon elnyert támogatások szakszerű felhasználásában. Az akciócsoportba bevont civil szervezetek az általuk képviselt lakossági csoportok érdekeit közelebbről ismerik, így szorosan együtt tudnak működni az akciócsoporton belüli önkormányzatokkal is. Lényeges közös vonása az akciócsoportnak, hogy a települések többségén hasonló gondokkal küszködő roma kisebbségek élnek, s életkörülményeik javítása, kulturális és gazdasági felemelésük az akciócsoport egyik közös célja.

II. Helyi vidékfejlesztési stratégia A Dél-Cserhát akciócsoport területe minden tekintetben alkalmas a LEADER program adta lehetőségek kihasználására. A terület gazdasági elmaradottsága, a meglevő demográfiai problémák, a társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy egy jól átgondolt stratégiával megkezdjük ennek a mikrotérségnek a felzárkóztatását a megyéhez, a régióhoz, az országhoz és Európához. A stratégia alapja a közösség akarat, együttműködő készsége és elhatározása abban a tekintetben, hogy megőrzi értékeit, hagyományait és a családoknak, gyermekeknek új és jobb életkörülményeket teremtenek. Ez a szellem tükröződött a korábbi fókuszcsoportok, majd a faluklubok találkozóin, és ez érződött valamennyi résztvevő, adatszolgáltató magatartásán. A stratégia középpontjában az erősségekre és a gazdaságfejlesztési tapasztalatokra való építés dominál, de figyelembe veszi a gazdasági elmaradottságból, a demográfiai problémákból és a társadalmi helyzetből adódó veszélyeket is. Ezért az analízisünk a négy lehetséges irányból a diverzifikált stratégiát támogató helyzeteket tartotta az első HVFT követendő irányvonalának. Ezzel a stratégiával nemcsak az életkörülmények javítását, a helyben maradást, a munkahelyteremtést érjük el, hanem a lehető legszélesebb körben megnyerjük a lakosok, szervezetek bizalmát, s ezáltal őrizhetjük meg legjobban a LEADER program szellemét. A jelenlegi HVFT-ben követett diverzifikált stratégia eredményes alkalmazása, a projektek szakszerű, gyors végrehajtása, a fejlesztések fenntartható működése kedvező esetben a program következő ciklusaiban eredményesen átvezethet majd az offenzív stratégia választásához. A HVFT intézkedései és tevékenységei érinthetnek más agrár (AVOP) és EU pályázati lehetőségeket, de a projekt gazdák pénzügyi lehetőségei és a projekt méretek lényegesen elmaradnak az ún. nagy pályázatokban meghatározott küszöbértékektől. Az akciócsoport vidékfejlesztési tervének legfontosabb célcsoportját a szülőföldjükön maradó, letelepedő, de sokrétű szakképesítést megszerző, tanuló és dolgozó jövőt látó fiatalok alkotják. Az ő helyben maradásuk elengedhetetlen e vidék fejlődése, fenntarthatósága szempontjából. Fontos, hogy munkahelyet találjanak és kényelmes lakhatási körülményeket tudjanak teremteni maguknak és családjuknak. Ezért a távlati fejlesztési cél elérésébe be kell vonni őket, megkeresve azt, hogy életérzésüket, megélhetésüket miként lehet javítani. A fiatalokkal való foglalkozás, számukra munkalehetőség teremtése annál is inkább fontos, mert a közeli főváros és Hatvan, Gödöllő ingázásra, majd később elvándorlásra készteti őket. A nők ugyancsak kedvezményezett célcsoportot alkotnak, hiszen a család összetartása és a gyermekek nevelése mellett legalább kiegészítő jövedelemszerzésüket is helyben kell elősegíteni. Ez a fő- és kiegészítő tevékenységek megfelelő arányának biztosításával lehetséges. Számukra jó lehetőség kínálkozik a helyi, hagyományos élelmiszertermékek előállításában és a vidéki turizmus fejlesztésében. Gondosságuknál fogva a nők lehetnek a haszonélvezői a kulturális és hagyományőrző

8

programoknak, de szerepet vállalhatnak információs projektek (adatbázis létrehozás, weboldal szerkesztés) megvalósításában. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (romák, 45 év felettiek) foglalkoztatásának elősegítését elsősorban az őket alkalmazó vállalkozások támogatásával kívánjuk megvalósítani. A tudás alapú, innovatív felzárkóztatási program, s ezen belül a szakképzés, átképzés és részben az alapoktatás (pl. a befejezetlen általános iskolai képesítés, tehát a 8 általános megszerzésének) szükségszerűen privilegizált kedvezményezettjei, s egyben legelmaradottabb és leghátrányosabb alanyai is, a vidéki, magyar kisfalusi cigány emberek 25-55 éves korosztálya. Ez a korcsoport szembesült a legfrontálisabban azzal a megtapasztalással, hogy a 90-es évek eleje óta már semmilyen komoly szociális-kulturális-politikus háló nem képes ekkora etnikai tömeget a úgy helyzetbe hozni, hogy egy kapitalizálódó piacon autonóm szereplőként megjelenhessenek. Ezért kell figyelmet fordítanunk rájuk és ezért kell őket bevonni a LEADER programba is. A HVFT intézkedéseiben egyébként ezek a célcsoportokra irányuló fejlesztési lehetőségek részletesen szerepelnek. Hangsúlyozzuk, hogy a diverzifikált stratégia követelményének megfelelően minden csoport esetében lehetőséget biztosítunk a tervezett ismeretátadási, képzési programokban való részvételre.

9

Érintett csoport

Mi módon érintett a problémák által? Mely problémák érintik első sorban?

Az érintett csoport készsége/motiváció ja a problémákkal való foglalkozásra

Az érintett csoport viszonya más érintettekhez (partnerség, együttműködés, konfliktusok)?

Az érintett csoport fő A program pozitív céljai? hatása az érintett csoportra.

A program negatív Mit tehetünk a hatásai az érintett konfliktusok mérséklése, csoportra. valamint az érintett csoportok pozitív hozzáállásának kialakítása, erősítése érdekében.

Fiatalok

Munkaerőpiac kereslet hiánya, alacsony bérek,

A korosztályi feszültségen túl, jól és sikeresen működnek együtt más csoportokkal.

Biztos megélhetés, biztos Alkalmazásukra jövőkép önmaguk kedvezően hat számára, családalapítási alapok

nincs

Megfelelő munka biztosítása, és sokszínű, hasznos szabadidő eltöltési lehetőségek kínálata

Nők

Munkaerőpiac kereslet hiánya, alacsony bérek,

Jól és sikeresen működnek együtt más csoportokkal.

Biztos megélhetés, biztos Alkalmazásukra jövőkép főleg a kedvezően hat gyermekek számára.

nincs

Megfelelő munka biztosítása, és sokszínű, hasznos szabadidő eltöltési lehetőségek kínálata

Hátrányos helyzetű csoportok

Munkaerőpiac kereslet hiánya, alacsony bérek, előítéletek

Álmaik miatt szembesülnek a problémákkal, melyek megoldásában tevékenyen részt vesznek Családanyaként gyakran szembesülnek a problémákkal, melyek megoldásában tevékenyen részt vesznek Gyakran mástól várják a problémák megoldását, a ma és holnap problémáján túl nem tettre készek

Leginkább nincs

Alkalmazásukra kedvezően hat

nincs

A gyermekek taníttatásának elősegítése, szülők igényességének formálása

Természete Fontos számára, s személyek hogy jövedelemhez

A legkisebb fokú motiváltság jellemzi őket, mely minimális mobilizálható tőkével párosul.

Más csoportokhoz viszonyuk feszültségektől terhes, mely a pozitív diszkrimináció következménye Együttműködésük szinte nulla más partnerekkel. Problémáikat maguk kezelik.

Szembesülnek a problémával és rájönnek arra, hogy együtt hatékonyabban dolgozhatnak.

A nagyobb vállalkozások piacot vehetnek el tőlük.

Tudat és szakmai formálás. Együttműködés javítása.

Mg. őstermelő

Fontos számára a termelési feltételek biztosítása és a vásárlói kör bővítése.

A kisebb fokú motiváltság jellemzi őket, mely minimális mobilizálható tőkével párosul.

Szembesülnek a problémával és rájönnek arra, hogy együtt hatékonyabban dolgozhatnak.

A nagyobb vállalkozások piacot vehetnek el az őstermelőktől.

Tudat és szakmai formálás. Együttműködés javítása.

Családi vállalkozás

A leginkább veszélyeztetett csoport, amely

Elszigeteltség, a konkurenciától való félelem jellemzi őket.

Szabadidejében minél nagyobb bevételt érjen el, illetve járuljon hozzá saját felhasználású termékeinek biztosításához. Együttműködésük Szabadidejében és kis szinte nulla más termőföldjén minél partnerekkel. nagyobb bevételt érjen Problémáikat maguk el, illetve járuljon hozzá kezelik. saját felhasználású termékeinek biztosításához. Tevékenységükbe Közepes színvonalú belefásultak. Rengeteg életminőséget biztosítson konfliktust magának és családjának.

Be kell, hogy lássák, hogy szervezettséggel növelhetik erejüket és

Pályázati támogatások nagy előfinanszírozást igényelnek, melyet

A nagyobb gazdaságosabban tevékenykedő gazdaságokat be kell mutatni, mely később

jusson, illetve azt kiegészítse

10

tevékenységéhez ha szükséges a mindennapok megélhetési forrásait használja fel. Gazdasági Ők azok akik 30150 főt is szervezet foglalkoztatnak, amelyhez a gazdasági háttér folyamatos biztosítása nem könnyű. A természeti táji és Vidéki turizmussal épített környezet foglalkozók változása jelentős mértékben befolyásolja tevékenységüket. Szinte nincs olyan Önkormányzatok vidéki probléma amelynek valamilyen hatása ne legyen a helyi önkormányzatra.

kénytelenek elviselni. Együttműködési csírák kezdeményezések tapasztalhatók. Ez a gazdálkodó szegmens rendelkezik a legnagyobb humánerőforrással és motivációval.

A vidéken élők, megfelelő adottságokkal rendelkezők több lábon kívánnak gazdálkodni, élni. Az önkormányzatok főként a vonalas és intézményi infrastruktúra javításában motiváltak, amelyek jelentős mértékben meghatározzák az ott élők komfortérzetét.

gazdaságosságukat.

szinte képtelenek teljesíteni.

együttműködéshez vezethet.

Ők azok, akik integráció és szövetkezések gondolatával foglalkoznak, magukat illetve az egyéb gazdálkodókat is védve. Az elmúlt idő-szakban a legjelentősebb együttműködés van kialakulóban.

Működőképesség megtartása a legszükségesebb fejlesztések kivitelezése, ezáltal további foglalkoztatás.

Csak jól megtervezett előre átgondolt fejlesztések lehetnek a nyerők.

Az eladósodás, fedezet A tevékenységek horizontális problémát és a és vertikális irányú programok fejlesztése. előfinanszírozása.

Érzelmi szál-lakkal kötődő családi épület fenntartása, működtetése és bevétel szerzés.

Egyre több vendégház és jobb minőségű szolgáltatás létrejöttét generálja.

Egymásban a konkurenciát látják.

Megalapozott turistaházak és szolgáltatások koordinálása és azok marketing tevékenységének növelése.

Szinte minden önkormányzat nyitott a helyi probléma megoldásra, és bármilyen partnert szívesen fogad a konfliktus kezelésére.

A településen élők életszínvonalának javítása, ezáltal egy élhetőbb település biztosítása.

Számos olyan együttműködési terület van, ahol a mezőgazdasági vállalkozókkal illetve a civilekkel tud együttműködni.

A lakosságnak fenntartásai vannak az önkormányzattal szemben, mivel több településen nagyon régi problémákat sem tudott kezelni.

Nyitottság, őszinteség és partneri együttműködés az alapja a konfliktusok kezelésének.

11

2.3. SWOT analízis Erősségek  Az akciócsoport területe a befogadó kistérséggel Budapesthez, az iparosodó Hatvanhoz, illetve az M3 autópályához közel helyezkedik el, tehát termékeik, szolgáltatásaik itt jó piacra találhatnak.  A kozárdi és a palotási példa alapján a termelési hagyományok és a természeti adottságok jó alapot kínálnak egy változatos termékszerkezetű, versenyképes agrárvertikum létrehozására.  Több tőkeerős, változatos termelésszerkezetű, korszerű szakmai ismereteket és környezetkímélő technológiát alkalmazó mezőgazdasági vállalkozás működik a HACS területén. Kozárdon egy ilyen keretben regionális zászlóshajó projekt valósul meg széleskörű projektkezelési tapasztalatokkal.  A területen futó utak mentén bőven található hely új, nem környezetszennyező vállalkozások részére.  Jelentős számú, munkakultúrával és tapasztalattal rendelkező, átképezhető, ma zömében ingázó munkaerő áll rendelkezésre.  Az utóbbi időben fiatal szakemberek telepedtek le az akciócsoport néhány falujában, illetve megfigyelhetően növekszik a továbbtanulni vágyók száma.  Kálló, Palotás, Vanyarc, Ecseg, Kozárd és Erdőtarcsa példáján látható, hogy új fejlesztéseket kezdeményező és befogadó vállalkozók jelen vannak.  A dél-cserháti táj természeti adottságai kedvezően hatnak a letelepülni szándékozókra. E tekintetben külföldi betelepülőkre is lehet számítani.  Az akciócsoport területe természeti, épített és kulturális értékekben gazdag, a Cserhát szép vidéke, Hollókő, a Mátra hegység közelsége, valamint a változatos élelmiszertermelés révén turisztikailag jól hasznosítható.  Különösen a Cserhátba nyúló területeken nagy lehetőség kínálkozik a helyi gyümölcs, sajt, mangalica termékeket igénylő rekreációs turizmus meghonosítására, üdülőparkok, egészséges környezetű, városi nyugdíjasokat is ellátó komplexumok létesítésére.  Az akciócsoport területén a mikro-térségi szerveződések erősek, a tag települések együtt dolgoznak a többcélú kistérségi társulásban.  Az akciócsoport csaknem valamennyi településén megtörtént a vezetékes gáz- és ivóvízhálózat kiépítése és több helyen folyamatban van a szennyvízgyűjtő, tisztító rendszer építése.  Jelentős újraéleszthető hagyománnyal rendelkező települések vannak a térségben. Gyengeségek             

Az akciócsoport területén, illetve Pásztón az utóbbi években jelentős üzembezárásokra és létszámleépítésekre került sor. A HACS zöldmezős ipari területeinek felmérése, nyilvántartása és marketingje nem megfelelő. A települési családi vállalkozások tőkehiányosak, innovációs és technológiai színvonaluk alacsony. A munkanélküliségi ráta magas és az utóbbi években újra növekedést mutat. Sok a tartós, munkaerőpiacról kiszorult munkanélküli, közöttük nagy számban fiatalok, nők és roma kisebbséghez tartozók vannak. A térség szabad munkaerejét nagyrészt az alacsony képzettségi szint jellemzi. Az akciócsoport területén az agrártermékek hozzáadott értéket teremtő feldolgozása, valamint a turisztika hasznosítása elmarad a lehetőségektől. A térségi és települési marketing gyenge, sok helyen nem is létezik. A HACS településeinek közúthálózata rossz állapotban van, a 21. számú főút kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá fejlesztése késik. Az akciócsoport településeinek természeti környezete sok helyen hulladékkal szennyezett. A települések nagy többsége nem rendelkezik közcsatorna-hálózattal. Az érintett települések népessége a negatív természetes szaporodás és a kevés munkahely miatti elvándorlás következtében csökken. A vízrendezés, vízelvezetés és vízkárelhárítás nem megfelelően megoldott.

12

   

A népesség hagyományőrző ismerete, tevékenysége hiányos, ebből eredően a közösségek összetartó ereje gyengül. A lakosság nem rendelkezik alternatív és kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségekkel. A mezőgazdaság nem az adottságok megfelelő kihasználásával tevékenykedik (csaknem teljesen eltűnt a legeltetéses állattartás és a zöldségtermelés). Hiányoznak a speciális képzettségek (elfeledett mesterségek, speciális szintű nyelvi képzések).

Lehetőségek   Kelet-Szlovákia, Lengyelország és a Baltikum irányába az egyik hagyományos gazdasági tranzitútvonal (az M3 autópályáról leágazó 21. számú főközlekedési út) az akciócsoport területének határán vezet, amelyhez logisztikai központok csatlakoztathatók.  Az akciócsoport területén termelt élelmiszereket 150 km sugarú körben (benne Dél-Szlovákia) gazdaságosan lehet teríteni.  A térség több, nagy kézi munkaerő-igényű agrártermékére (feldolgozott gyümölcsök, őshonos állatok hústermékei) növekvő kereslet mutatkozik.  Kiváló lehetőségek vannak a legeltetéses állattartás bővítésére és megújuló energia-alapanyagok termelésére.  A hegyekből lefutó víz megfogásával az akciócsoport településeit érintő patakokon többcélú (árvízcsúcs csökkentő, öntözési célú és vízi sportokra, horgászatra alkalmas) víztározók hozhatók létre.  Az akciócsoport területén felkutatott szélzónákra szélgenerátorok, „szélfarmok” telepíthetők.  A Budapesten és körülötte élők között egyre nagyobb igény mutatkozik a tiszta környezetben élvezhető szabadidő sportok (lovaglás, golf, természetjárás, horgászat), és hétvégi rekreáció iránt. Onnan az akciócsoport turisztikai kínálattal rendelkező települései kevesebb, mint 1 órás autózással elérhetők.  Nyugat-Európában is növekszik az érdeklődés a magyarországi „zöld” és aktív turizmus termékei, a természetközelség és az élő hagyományok megismerése iránt.  Az akciócsoport térségének természeti és épített értékei, adottságai gazdagítják a vidéki turizmus kínálatát, jól kapcsolódnak a megye, a régió és a határon túli területek hasonló adottságaihoz.  Szlovákia közelsége megteremti az együttműködés lehetőségét elsősorban a kereskedelem, a kultúra és a turizmus területén.  Az úgynevezett nem versenyző de fenntartható mezőgazdaság lehetőséget nyújt a hagyományos technológiák, illetve az ökológiai termelési módok alkalmazására. Veszélyek           

Közép- és Kelet-Európa, benne Magyarország versenyképessége kedvezőtlenül alakul. A külső befektetések a már kialakult, az akciócsoporton, illetve a befogadó kistérségen kívüli gazdasági központokban koncentrálódnak. Az akciócsoport keleti részében továbbra is a kedvezőtlenebb gazdasági folyamatok maradnak túlsúlyban. Csökkenő befektetések az iparban és az építőiparban korlátozzák a településeken élők munkalehetőségeit. Az alacsony képzettségű munkaerőre épülő iparágak egyre inkább leépülnek, külföldre települnek. Az országban, a régióban és a kistérségben a területi fejlettségbeli különbségek nem csökkennek. Az akciócsoport települései és az azokat befogadó kistérség kellő figyelemfelhívó menedzsment hiányában nem kerül a befektetői figyelem középpontjába. Az akciócsoport és a kistérség a régióközponttól távol van, ezért a régióban rendelkezésre álló fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás halmozottan korlátozott marad. Tovább késik, és esetleg elmarad a főközlekedési és mellékutak felújítása. Nincs kellő információs, kommunikációs ellátottság, gyenge a belső PR tevékenység (kevés a szélessávú Internet, eseti az elektronikus ügyvitel). Elégtelen lobbizás a regionális és országos fejlesztési fórumokon, illetve a térségi vállalkozások befektetései elmaradnak a tervezettől.

13

    

A térség vállalkozói nem kapnak kellő segítséget a pénzintézetektől, a hitelek továbbra is „rendkívül drágák” maradnak. Folytatódó tőkeszegénység korlátozza a helyi befektetői kezdeményezések valóra váltását. Növekvő munkanélküliség. A mezőgazdaság nem találja meg a megfelelő szerkezetváltási programot, tevékenységének eredményességét az időjárás és az öntözővíz hiánya kedvezőtlenül befolyásolja. Az egyén lassúnak találja felzárkózását az átlaghoz, extrém példát követve elhagyja lakhelyét.

14

A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Problémafája Kedvezőtlen életkörülmények Alacsony jövedelmet termelő képességű gazdaság KKV-k innovációjának hiánya Termelési-értékesítési bizonytalanság Alacsony színvonalú technika és tudás Információ és tőkehiány Alacsony jövedelmek Szűkős munkaerő kereslet Alacsony feldolgozottsági szint Szolgáltatások alacsony színvonala Szabadidő céltalan hasznosítása Turisztika szervezetlensége Mezőgazdasági termelésszerkezet elavultsága Térségi PR gyengesége

Rossz szerkezetű oktatás

Romló demográfiai körülmények

Szűk skálájú középfokú oktatás.

Kistelepülések elnéptelenedése

Szakoktatás hiánya.

Elvándorlás

Kevés diplomás, nyelvismerettel rendelkező fiatal

Nehézkes egészségügyi ellátás

Nem célorientált munkanélküli átképzés.

Szociális feszültség

Kedvező életkörülmények

KKV-k innovációja széleskörű terjesztése Termelési-értékesítési biztonság erősítése Magas színvonalú technika és tudás Információ terjesztés és tőkepótlás Jövedelem színvonal emelés Munkahelyteremtés Feldolgozottsági szint emelése Szolgáltatások színvonalának emelése Szabadidő hasznosításának lehetőségei Turisztika szervezetté tétele Mezőgazdasági termelés diverzifikálása Térségi PR erősítése

Környezet szennyezéssel és védelemmel kapcsolatos la-kossági felfogás. Térségi szilárd kommunális hulladékkezelés problémái Romló kulturális értékek. Parlagon hagyott területek, tarra vágott erdők.

Roma kérdés

A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Célfája Magas jövedelmet termelő gazdaság

Környezet terhelés növekszik

Oktatási szerkezet javítása

Javuló demográfiai körülmények

Középfokú oktatás skálájának bővítése.

Kistelepülések elnéptelenedésének fokozatos megállítása

Szakoktatás fejlesztése.

Bevándorlás elősegítése

Diplomás, nyelvismerettel rendelkező fiatalok letelepítése Szükségletnek megfelelő munkanélküli átképzés.

Egészségügyi ellátás javítása Szociális feszültségek csökkentése Roma lakosság integrálása

Környezet állapotának javítása

Környezettudatos lakossági szemlélet kialakítása. Térségi szilárd kommunális hulladékkezelés problémáinak megoldása Kulturális értékek állagmegóvása. Parlagon hagyott területek művelésbevonása, Környezetbarát erdőművelés.

15

2.5 A térség jövőképe 10-15 éves távlatban (középtávú jövőkép) A felemelkedő Dél-Cserhát térség vállalkozásaiban megvalósul a mainál nagyobb arányú helyi foglalkoztatás és a mikro-projektek nyomán kb. 60 új munkahely jön létre és legalább 2000 fő jut kiegészítő jövedelemhez. Új agro-energia, gyümölcs, kézműves, turisztikai, sport és szabadidő projektek készülnek el, csatlakozó szállás és étkezési szolgáltatásokkal. Több jövedelemhez és tisztább, kulturáltabb munkakörülményekhez jutnak a fiatalok. Fejlett egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató rendszer létesül. A kulturális élet helyi rendezvényekkel bővül, formálva a közösség összetartó erejét. Javul a települési infrastruktúra, általános lesz a szennyvíztisztítás (ez utóbbiak más intézkedés keretében).

2.6 Átfogó és specifikus célok a 2005-2008 közötti időszakra Átfogó cél a térségben lakók életkörülményeinek javítása, a fiatalokat letelepedésre ösztönző tiszta, szép környezet, az igényeiket kielégítő lakások, szórakozási lehetőségek megléte. A vállalkozások fejlesztése, tevékenység- és kapacitásbővítése elősegíti új munkahelyek létesítését, a jobb jövedelmeket. Ehhez társul a helyi jellegzetes termékek előállításának, feldolgozásának és piacra jutásának elősegítése, amely kiegészítő jövedelmet eredményez a falusiaknak. A különböző termelő és feldolgozóipari, erdészeti, turisztikai, megújuló energia-hasznosítási fejlesztések során kiemelt fontosságú a természet megőrzése, az erőforrások, az épített környezeti értékek hatékonyabb kihasználása. Különösen fontos a turisztika, amely térségen kívüli keresletet von be a helyi gazdaságba. A lakosság megtartása céljából fontos feladat a humánerőforrás feltárása, a képzés és közösségfejlesztés, a regionális kultúra és történelem újrafelfedezése, a hagyományos mesterségbeli tudás megőrzése, újjáélesztése.

2.7 A prioritások és intézkedések ismertetése (legfeljebb 10 intézkedés). 2. számú melléklet (Adatlap az intézkedések bemutatására) alapján. A helyi gazdaság fejlesztése, fő- és kiegészítő munkalehetőségek bővítése, a jövedelmi szint emelése. A vidéki turizmus fejlesztése a helyi természeti és épített potenciál hasznosításával. A humánerőforrás fejlesztése, alap és kiegészítő szakmai képzéssel, oktatással, ismeretátadással. A környezet védelme, állapotának javítása szennyvízkezeléssel, az illegális szemétlerakók felszámolásával. A térségi kultúra, történelem újrafelfedezése, hagyományok ápolása, szellemi és tárgyi örökségek feltárása.  A fejlesztési prioritások megvalósítását szolgáló intézkedések bemutatása 1. Környezetkímélő agrártermelés, helyi termékek előállítása, a térségi feldolgozás fejlesztése 1.1. Elfelejtett gyümölcsfajok termesztése és erdei gyümölcsök gyűjtése. 1.2. Őshonos legeltetéses állattartás fejlesztése, tartási körülmények megteremtése. 1.3. Növényi- és állati termékek értéknövelő házi feldolgozása.

2. Hagyományőrző tevékenység és természetes anyagokat használó kézműves mesterségek fejlesztése 2.1. A mesterségek történetét, munkafolyamatait bemutató helyek kialakítása. 2.2. A természetes nyersanyagok megtermelésének ösztönzése. 2.3. Kulturális hagyományok ápolása (táncház, népi tánc, népdalkör, stb).

3. Helyi természeti, épített és kulturális értékek turisztikai bemutatásának segítése 3.1. A turisztikai értékek, szabadidő programok létrehozása (kerékpárutak kialakítása, a természetjárás ösztönzése, tanösvények kijelölése, horgászhelyek létesítése, lovaglás). 3.2. Térségi fesztiválprogramok tartalmi gyarapítása, helyszínének fejlesztése. 3.3. Látványműhelyek, élményporták szolgáltatási és fogadó feltételeinek kialakítása.

4. A térségi közösségi marketing erősítése 4.1. A térségi termékek bemutatásának és piacra jutásának elősegítése. 4.2. Egységes, az összetartozást is szimbolizáló térségi információs tájékoztató rendszerek kialakítása. 4.3. Térségi jellemző ismertető védjegy kifejlesztése.

16

5. Ismeretátadás, oktatás, környezettudatos nevelés, oktatási segédeszközök beszerzése 5.1. A mezőgazdasághoz, különösen a gyümölcs- és gyógynövénytermesztéshez kapcsolódó képzések. 5.2. Hagyományos kézműves mesterségek oktatása. 5.3. Informatikai és számítástechnikai képzések, alapfokú iskola utáni idegen nyelvi oktatás és a vidéki turizmus és házi vendéglátó képzés kiterjesztése.

6. Az életképes kistérségi vállalkozások támogatása, foglalkoztatás ösztönzés 6.1. Új vállalkozókat segítő inkubátor-funkciók létrehozása, vállalkozások beindítása, termékfejlesztés, a vállalkozások pénzügyi feltételeinek segítése, pályázati tanácsadás. 6.3. Regionális és nemzetközi tőkebevonás összehangolt megszervezése. 6.4. Fiatal-, női-, roma munkavállalók foglalkoztatásának segítése.

7. Vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztése 7.1. A helyi vállalkozások felkutatása, termékeiről, anyag- és beszállító szükségletükről adatbázis létesítése. A térségi kommunikáció (vállalkozói levelező lista) technikai hátterének megteremtése. Az akciócsoporton belüli vállalkozói klub megszervezése és térségi kapacitás- és termékbörze szervezése.

8. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának elősegítése 8.1. A térségi termelő és szolgáltató vállalkozások minőségtanúsítási igényeinek felmérése. A HACCP, EUREPGAP és más (pl. ISO) minőségbiztosítási rendszerek lényegének megismertetése a vállalkozókkal. 8.3. A vállalkozások minőségbiztosítási rendszereknek való megfelelésének támogatása.

9. A megújuló energiaforrások feltárásának és hasznosításának segítése 9.1. A térségben keletkező biomassza környezet- és készletkímélő energetikai hasznosításának felmérése. 9.2. A napenergia hasznosítás (napkollektorok, napelemek) alkalmazásának megismertetése, mintarendszerek létesítése. 9.3. Megújuló energiaforrások kommunális és ipari hasznosításának elősegítése.



A stratégia elemeinek összhangja, az egyes intézkedések egymáshoz való kapcsolódása

A helyi gazdaság fejlesztése, fő- és kiegészítő munkalehetőségek bővítése, a jövedelmi szint emelése című prioritáshoz szorosan kapcsolódik az 1. Környezetkímélő agrártermelés, helyi termékek előállítása, a térségi feldolgozás fejlesztése, a 6. Az életképes kistérségi vállalkozások támogatása, foglalkoztatás ösztönzés, a 7. Vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztése, és a 8. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának elősegítése intézkedések. A vidéki turizmus fejlesztése a helyi természeti és épített potenciál hasznosításával című prioritáshoz szorosan kapcsolódik a 3. Helyi természeti, épített és kulturális értékek turisztikai bemutatásának segítése intézkedés. A humánerőforrás fejlesztése, alap és kiegészítő szakmai és idegen nyelvi képzéssel, oktatással, ismeretátadással és a Környezeti állapot javítása című prioritáshoz szorosan kapcsolódik az 5. Ismeretátadás, oktatás, környezettudatos nevelés, oktatási segédeszközök beszerzése és a 9. A megújuló energiaforrások feltárásának és hasznosításának segítése intézkedés. A térségi kultúra, történelem újrafelfedezése, a hagyományok ápolása, szellemi és tárgyi örökségek feltárása című prioritáshoz szorosan kapcsolódik a 2. Hagyományőrző és természetes anyagokat használó kézműves mesterségek fejlesztése intézkedés. Ugyanakkor valamennyi intézkedés hat A helyi gazdaság fejlesztése prioritásra. Az oktatás, képzés (5.) hatása, érvényesül valamennyi prioritás és intézkedés területén. Ezen intézkedés nélkül lehetetlen a többi indítása. Az (6.) életképes vállalkozások támogatása azt eredményezheti, hogy a többi intézkedés megvalósításában már a frissen létrejött vállalkozások végeznek aktív munkát.

17

A 4. A térségi közösségi marketing erősítése intézkedés valamennyi prioritás és intézkedés eredményességét közvetlenül befolyásolja.



A stratégia illeszkedése korábban (részben vagy egészben) megvalósult, jelenleg is futó vagy tervezett komplex fejlesztési programokhoz, projektekhez.

A legjelentősebb stratégiai illeszkedés a gyümölcstermelési, feldolgozási, valamint a vidéki turizmus fejlesztési témakörökben valósul meg. E téren 1999. óta tudatos fejlesztés zajlik, főként Kozárd, Ecseg, Palotás és Vanyarc térségében. Ezeket az intézkedéseket szervesen kiegészíti a helyi hagyományos állati termékek (mangalica szalámi, sonka, szalonna, vaddisznó és más vadhúskészítmények) előállítása, bevonása a turisztikai vendéglátásba, de ide kapcsolódnak az elmúlt 3-4 évben mind markánsabban megjelenő turisztikai csomag fejlesztések (Palóc Út program, agro- és ökoturizmus és természetkedvelő, erdei programok, vadászturizmus, aktív turizmus csomagok). Valamennyi fejlesztésnek már van előzménye, amelyre nemcsak építeni lehet, hanem lehetővé válik az azonnali, gyors és szakszerű ismeretátadás. Az Euragro pl. több olyan innovációs kutatási és fejlesztési téma kidolgozásában vesz részt, amelyeknek az eredményei a HACS LEADER+ program mikroprojektjeiben hasznosíthatók lesznek.

III. A Terv megvalósítása: cselekvési és pénzügyi terv 3.1. Intézmény-építés: a program lebonyolításának intézményi, személyi és tárgyi feltételei, kapcsolatrendszerei (az akciócsoport, a vezető szervezet, a gesztor, a helyi bíráló és monitoring bizottság, a témakörök szerint szerveződő szakmai munkacsoportok tevékenysége, feladat- és hatáskörei, emberi erőforrásai és kapcsolatrendszere ) A program lebonyolításának alapjait adó intézményi, személyi és tárgyi feltételei, a gesztorszervezet professzionális munkatapasztalati hátteréből és a vezető szervezettel való rendszeres és zökkenőmentes együttműködéséből adódóan biztosított. A Vezető szervezet élén a HACS valamennyi tagszervezetét és a terület társadalmi, szociális helyzetét, fejlesztési problémáit jól ismerő polgármester áll. Kiemelkedő előny, hogy a HACS elnöke a tagtelepülések polgármestereivel a LEADER programon kívül is rendszeres szakmai kapcsolatot tart. A program zavartalan lebonyolításának záloga a több, mint 60 sikeres vidékfejlesztési projektet megvalósító Euragro Kft., amely a Dél-Cserhát Akciócsoport gesztorszervezete. Vezetője, egyben az akciócsoport pályázati munkájának szakmai irányítója 30 éves agrárfejlesztési, ebben 18 éves nemzetközi (ENSZ-FAO) projekttervezési és lebonyolítási tapasztalattal rendelkezik. A mikro-térség szempontjából kiemelendő, hogy az elmúlt 10 évben Kozárd, Ecseg és Csécse térségében végrehajtott, hazai és EU-forrásokat felhasználó sikeres vidékfejlesztési program részeseként az Euragro Kft közreműködésével mintegy kétmilliárd forint értékű fejlesztési csomag valósult meg. Ezt a vidékfejlesztési eredményt az FVM Miniszter a 2005. évi OMÉK alkalmával a Gesztorszervezetet vezető szakembernek „Vidékfejlesztési Díj” adományozásával ismerte el. Az Euragro munkatársai részt vettek a fejlesztési tervek kidolgozásában, a megvalósíthatósági tanulmányok, pályázatok készítésében, esetenként a kivitelezési munkák irányításában és a pályázatok pénzügyi elszámolásának munkájában is. A gesztor munkatársai hat európai nyelven (magyar, angol, francia, német, olasz és orosz) képesek a nemzetközi kapcsolattartásra és más európai LEADER csoportokkal való együttműködésre. A gesztor már jelenleg is rendelkezik a program indításához szükséges irodai, információ technológiai és kommunikációs eszközökkel és feltételekkel. A www.euragro.hu weboldalakon megkezdődött az akciócsoport munkájával kapcsolatos információk közzététele. Az Akciócsoporton belül a gesztor és a vezetőszervezet koordinálásával, valamennyi tag és a nagy érdeklődést tanúsító lakosokkal szorosan együttműködve készült az első, majd második forduló pályázati anyagának összeállítása.

18

A helyi bíráló és monitoring bizottságot (HBMB) a térséget kiválóan ismerő önkormányzati, vállalkozó és civil szervezeti képviselők alkotják, akik értik a program LEADER-szerűségének szellemét és vállalják annak a vidékfejlesztés helyi gyakorlatába való ültetését. A HBMB munkafeltételei mind szakmai, mind működési tekintetben a gesztorszervezet székhelyén biztosítottak. A HVFT eredményes megvalósítását az egyes intézkedés-csoportokat „gondozó” szakmai munkacsoportok segítik. Hatáskörükbe tartozik a HVFT intézkedéseinek időbeli és tematikai súlyozása, s a javaslattétel a HBMB részére. Az általában három fős munkacsoportoknak döntési jogköre nincs.

3.2. Kommunikációs terv A Dél-Cserhát Akciócsoport professzionális kommunikációs programjának kidolgozását a sikeres pályázati fordulókban bízva már 2005. júniusában megkezdtük. A kommunikáció alapelemeit a 2. forduló munkálatai során már alkalmaztuk. A helyi akciócsoportot jelképező logó első változata 2005. július havában megszületett, de nyilvános alkalmazására csupán a 2. forduló dokumentumain került sor. A logó további esetleges módosítására a sikeres 2. fordulót követően kerül sor. A nyomtatott, sokszorosított információs anyagok között a 2. forduló előkészítésében már alkalmaztuk a lakosok számára készített kérdőívet, amelyet mellékletként csatolva bemutatunk. Ugyancsak létrehoztuk a Dél-Cserhát Információs pontokat, szám szerint tizenöt önkormányzati épületben, s ezeken az InfoPont hirdetményeken mindenki számára láthatóvá és elérhetővé tettük a vezető szervezet, a gesztor és valamennyi tag település, civil szervezet és természetesen a tag-vállalkozók elérhetőségét. Az előkészítési szakaszban www.euragro.hu honlapon elérhetővé tettük az alábbi információkat, amelyeket folyamatosan frissítünk és karbantartunk. Ennek keretében 2005. decemberében a honlapon, munkaértekezletek során, e-mailben közzétett információs kérdőívek megjelentetésére nyílt mód.

INFORMÁCIÓS PONT A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Tájékoztatója Agrárfejlesztési és Tanácsadó Kft., Gesztorszervezet 3053 Kozárd, Petőfi u. 1. Tel: 32-491-067, 30-2104308. Fax: 32-491-076 Email: [email protected]

A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport további oldalai: INFORMÁCIÓS PONT A Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoport Vidékfejlesztési Programja A Dél-Cserhát LEADER+ tervezett intézkedései Felhívás a Dél-Cserhát 15 településének lakosaihoz LEADER Faluklub 19

alapítására Faluklub aláíróív

Országos LEADER Információs Oldalak

A külső kommunikációnk megkezdése, kapcsolatfelvétel, hálózatépítés és jelentkezés az akciócsoport vezető szerve és a munkaszervezet (gesztor) részéről egyaránt a LEADER Hungária Kht. szervezet tagjai sorába. Ez a hálózatba kapcsolódás megsokszorozza a tapasztalatszerzést és átadást, lehetővé teszi a hazai és külföldi LEADER csoportokkal való kapcsolatfelvételt és együttműködést. 2006. márciusában a második pályázati forduló döntését követően tervezzük 1 db 3000 példányos szerény kivitelű de gazdag tartalmú tájékoztató kiadvány eljuttatását az akciócsoport valamennyi háztartásába, amely tartalmazza:  az Európai Unió LEADER+ programjának legfeljebb két oldalas összefoglalóját a LEADER-elvek ismertetésére helyezve a hangsúlyt;  az AVOP LEADER+ intézkedésről szóló legfontosabb információkat (törvényi háttér, időhatárok, hozzáférés, stb.);  a Helyi Vidékfejlesztési Terv rövid ismertetését, céljait, prioritásait és intézkedéseit;  a pályáztatás rendjét (a pályázatok beadási határideje, a beadás helye, a tanácsadás és információszolgáltatás helye és ideje);  a pályázati dokumentáció, a formanyomtatványok, információs anyagok, az ezek biztosításáért felelős személyek, szervezetek elérhetőségét; 2006. április havában településenként egy nyilvános fórum a fent felsorolt tartalommal, minden érdeklődőnek, legfőképpen a pályázatok célcsoportjai és kedvezményezettjei részére;  a pályázatok elbírálásáról a pályázókat értesíti levélben, illetve az eredményeket a honlapon megjelenteti.  A több éves kapcsolat alapján Duna Tv Gazdakör adását felkérjük, hogy adjon közre tudósítást a csoport eredményeiről 2006 decemberében, és 2007 decemberében. A gesztor a kommunikációs lépésekről jegyzőkönyvet készít, 2006. márciusa utáni eseményeket lehetőség szerint az Interneten megjeleníti, fotókkal illusztrálja. Költségvetés Kommunikációs költségre 876 ezer forintot különítettünk el (2006-2007), ami nem tartalmazza a gesztor minimum egy fő kommunikációs célokra is rendelkezésre álló munkatársának bérét, mert az nem lett más céloktól elkülönítve. A kommunikációs terv elemei A kommunikációs tevékenység célja az akciócsoport területén élő lakosság tájékoztatása a LEADER+ adta lehetőségről, figyelemfelkeltés azoknak, akik fejlesztésekről álmodoznak, de nyilvánosan nem mertek megjelenni javaslataikkal. Párbeszéd kezdeményezése a közös célok feltárása és eredményes megoldása érdekében, s külső támogatás elnyerése, a program végrehajtásában nem érintett lakosság, illetve a térségen kívül élők körében, de ugyanilyen fontos a közvélemény, vagy csoportvélemény alakítása, esetleg már kialakult vélemény megerősítése vagy megváltoztatása.

20

A célcsoport meghatározása A kommunikáció célcsoportja első lépésben a fejlesztési tapasztalatokkal bíró, önkormányzati, civil és gazdasági szervezetek vezető képviselői. A második forduló sikeres pályázatához elengedhetetlen a széles társadalmi vélemény összegyűjtése. Sikeres második fordulót követően a célcsoport elsősorban a pályázatokban érdekeltek lesznek Alapvetően tájékoztatjuk az akciócsoport lakosságát, vállalkozóit az akciócsoport létrejöttének céljáról és hasznáról a közösség számára. Bemutatjuk s LEADER+ program küldetését, a HVFT-ben alkalmazott stratégiát. Tájékoztatást adunk a projektek várható időtartamáról, a résztvevőkről, a külső támogatási igényről. Bemutatjuk a folyamat főbb csomópontjait, a részeredményeket, részproblémákat és azokra alkalmazandó megoldásokat. A kommunikáció része a támogatók (LEADER+ rendszere és a helyi külső támogatók) bemutatása, a megvalósulás és a folyamatos működés perspektívájának felvázolása. A kommunikációs csatornák és a módszerek megválasztását a helyi célcsoportokhoz igazítjuk. Ebben súlyozottan helyt kapnak a térségi sajtótermékekben megjelentetett beszámolók, interjúk, de helyt kap itt a fizetett hirdetéstől a levélkampányig, a telefonos akciótól a saját weboldalig, az internetes fórumtól a hírlevélig sokféle módszer. Az akciócsoport kommunikációs tervének mellékleteként már megkezdtük a szűkebb és a távolabbi környék sajtó-média, önkormányzati, társadalmi és szakmai szervezeteinek listáját. A Dél-Cserhát Akciócsoport kommunikációs munkáját a gesztorszervezet vezetője irányítja, aki maga is 35 éve vidékfejlesztési szakújságíró, s 1997. óta az Agroservice Web és a Heti Agrobiznisz on-line kiadvány főszerkesztője, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a teljes projektről és annak távlatairól, vezetési körülményeiről, felsőbb irányítási rendszeréről, aki a belső információs rendszer csomópontjában van és rendelkezik a kapcsolatteremtés, kapcsolatápolás képességével. Helyt adunk a kommunikációs tervben az informális kapcsolatoknak, hiszen gyakran egy-egy megjelenés ennek a függvénye. Kommunikációs folyamatainkat mindig a projektciklusokhoz igazítjuk. Ebben meg kívánjuk mutatni a csomópontokat, az egyes fázisok lezárultát és az újak kezdetét, a már látható részeredményeket. Ezekről híreket, hírlevelet, nyilatkozatokat, kör-faxot, kör-e-mailt készítünk, de készülhet tudósítás, interjú, sőt az adott esemény csoportos falurendezvény témája is lehet. Tisztában vagyunk vele, hogy a kommunikáció költséges. Ezért a módszerek és közlési formák ideális és költségcsökkentő összhangjával kívánjuk elérni, hogy az akciócsoport már megalakulásától tudatosan gondoskodhasson munkájának és terveinek megfelelő kommunikációról. A gesztorszervezet irodájában minden IT és elektronikus grafikai eszköz rendelkezésre áll, sőt a kommunikációs vezető mobil internet kapcsolattal is rendelkezik. Az egységes arculat létrehozása már megkezdődött, a lógótól a levélpapírig Az általános kommunikáció mellett a gesztorszervezet és a vezető szervezet gondoskodik az akciócsoport a zökkenőmentes működéséről és a belső kommunikációs rendről. Ezt a rendszert a működés kezdetén kommunikációs szabályzatba foglaljuk, amelyben meghatározzuk az irányítási és vezetési szintek, közreműködők közötti információáramlást, ennek rendszeres és alkalmi eszközeit, formáit, jogosítványait. Az egyes konkrét akciókra külön terveket készítünk, figyelembe véve az általános tervben prognosztizált feladatokat és megjelölve a kommunikáció egészéért, valamint részelemeiért felelős szervezeteket illetve személyeket. 3.3 Adminisztrációs és ellenőrzési feladatterv Ez a terv magában foglalja a HVF Terv lebonyolításához szükséges dokumentáció elkészítését, pályázati űrlapok, információs anyagok elérhetőségének biztosítását, tanácsadást és ügyfélszolgálatot. Ide tartozik a pályáztatás, pályázatkezelés, indokolt esetben szakértők bevonása a döntés-

21

előkészítésbe, valamint a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság titkársági feladatainak ellátása a bizottsági ülések előtt, alatt és után. A 12.sz melléklet tartalmazza az Adminisztrációs feladatok és a Nyertes pályázatok megvalósításának ellenőrzésére vonatkozó költségtervet, a feladatok ütemezésének megfelelő időrendi bontásban. Igyekeztünk megbecsülni a bérköltségek feladatra eső részét is, melyet az

adott helyen szerepeltetünk. A 2006-os évben felmerülő költségek a legmagasabbak, „adminisztrációs feladatokra” 3.467 ezer Ft, mert ekkor készülnek a helyi pályáztatáshoz szükséges ismertető anyagok, pályázati űrlapok, tervek szerint nyomdai kivitelezésben, illetve kis példányszámú pályázatok esetében nyomtatóval. Ekkor a legfontosabb a széleskörű, alapos tájékoztatás, ami a rendelkezésre állás költségeit is megemeli. 2007. évre az adminisztrációs költségterv 1.515 ezer Ft, míg 2008-ban 200 ezer Ft, ami a csekély adminisztráció költségeit fedezi. Az adminisztrációs feladatok költségei tartalmazzák a terv lebonyolításához szükséges dokumentáció szerkesztési munkáinak díját is. A nyertes pályázatok megvalósításának ellenőrzése pedig nagyrészt 2007. évben történik meg, melyre 1.085 ezer Ft-ot, majd 2008-ra a főleg beruházási jellegű projektek végelszámolása, utóellenőrzése történik, a tervek szerint kisebb hányadban –200 ezer forint értékben. Szükséges esetben szakértő-(k) bevonására kerülhet sor a pályázatok bírálata alkalmával, és a nyertes pályázatok ellenőrzésekor egyaránt, erre 2006 évre 400 ezer, 2007 évre pedig 425 ezer forintot különítettünk el. 3.4 A pénzügyi terv és a pénzügyi terv időbeli ütemezésének rövid, szöveges indoklása A pénzügyi terv a 2. számú mellékletek –Intézkedések- összegzése. A 2006-os esztendőre a Gesztor költségén kívül csekély, nemzetközi együttműködés megkezdésére szánt összeget építettünk be. Ennek a költségvetése 9.670 ezer Ft, amelyből 1.180 ezer Ft (180 ezer Ft saját rész tartalommal) szolgálja a kezdeti nemzetközi LEADER együttműködést. Mivel a tervek szerint 2006. decemberében várhatók a helyi pályázatok szerződéskötései, így arra 2007-ben biztosítottuk a szükséges eszközöket. Szeretnénk a terveknek megfelelően a 12 hónapos befejezési határidőt tartani minden nem beruházás jellegű projekt esetében, így 2007. évre a gesztor költségeivel együtt 88.931 ezer Ft (25.371 ezer Ft saját erővel együtt). A 2008. évben záródó projektek költsége és a gesztor az éves költségei mindösszesen 27.704 ezer Ft (10.754 ezer Ft saját erővel együtt). A terv összköltségvetése 126.305 ezer Ft, saját erő tartalma 36.305 ezer Ft, igényelt LEADER + támogatás a lehetséges 90.000 ezer Ft, ami tartalmazza a gesztor 13.500 ezer Ft-os költségét is.

IV. A Terv LEADER-szerűsége Földrajzi és jóléti statisztikai tekintetben az akciócsoport által képviselt térség a magyarországi átlaghoz képest elmaradottabb, emiatt sokrétű támogatás hiányában adottságait és lehetőségeit sem tudja kellően kihasználni. Ennek a hátránynak a leküzdése a csatlakozó tag-települések, vállalkozások és civil szervezetek összefogásával, az információ szabad áramlásának biztosításával, egyéni elgondolások, vélemények kifejtésével válhat elérhetővé. Ez a folyamat már az előkészítő szakaszban meghatározta a közösség együttműködését. Az ideiglenes kommunikációs programban megvalósult a LEADER célok széles körű megismertetése, az érintett lakosok, mint a program legfontosabb haszonélvezőinek mozgósítása.

4.1. Térség-specifikusság: az akcióterület sajátos problémáinak és lehetőségeinek tükröződése a Tervben, a térségi adottságok jobb kihasználása; A Dél-Cserhát vidékfejlesztésében tükröződik a térség-specifikusság, a dombos-hegyes vidéken, esetenként nehezen megközelíthető kistelepüléseken élők foglalkoztatásának, jövedelemkiegészítésének előtérbe helyezése, a fiatalok helyben maradását, a nők és hátrányos helyzetű

22

társadalmi csoportokat segítő pályázatok előkészítése. Kiemelkedően fontos térség-specifikus elem a klasszikus agrártermelés visszavonulása és az értékes öntözött gyümölcstermelés és feldolgozás előtérbe helyezése. A természeti környezet védelme, turisztikai hasznosítása, a helyi élelmiszer és kézműves termékek turisztikai hasznosítása.

4.2. Innovativitás, újszerűség, kísérleti jelleg a helyi vidékfejlesztési tervben: új termékek/szolgáltatások, eljárások, megközelítések, kapcsolódások, integratív megközelítés; A tervezett intézkedések többsége olyan újszerű kapcsolatrendszert hoz létre, amely sok embert érint, helyi és szomszédos közösségeket kapcsol egybe. Technológiai szinten előbb kipróbál innovatív elemeket, majd széles körben mikro-projektekkel lép a megvalósítás színterére. Az intézkedésekből kinövő projektek sorra kapcsolódnak a mikro-térségben már futó programokhoz. A Dél-Cserhát akciócsoport megfelelő döntési felhatalmazással rendelkezik a fókuszcsoportok, ma már Faluklubok és szakmai érdekközösségi munkacsoportok által feltárt fejlesztési elképzelések kidolgozása és megvalósítása terén. Ezáltal a helybeli lakosok, vállalkozók a mindennapi életüket befolyásoló folyamatok alakítóivá válnak. Az előkészítő szakaszban rendezett falutalálkozók ékesen bizonyították, hogy saját elképzeléseiket megvalósító vállalkozások, egyének fokozottan érdekeltek a források és eszközök hatékony felhasználásában. Az akciócsoportban a vállalkozói kör és a civil társadalom képviselete megoldott, s közös céljaik megvalósításáért kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatot alakítanak ki a közszférával. A pénzügyi támogatásokról szóló határozatok a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságban kiegyenlített képviselet mellett születnek meg. A tevékenységek újító jellege gazdasági kényszerűségből is adódik. A jövedelemszerzési lehetőségek szélesítése párosul a meglévő helyi erőforrások fokozottabb kihasználásával. A jó együttműködésben lényeges a szektorok és tevékenységek kommunikációja, a civil, önkormányzati és gazdasági résztvevők közötti információ áramlás biztosítása. Ennek alapját képezi az akciócsoport által képviselt térségben már meglévő technikai háttér, amely a LEADER+ programban további fejlesztéseket, bővítéseket igényel. A célok, prioritások és intézkedések szorosan összefüggnek a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervvel, a Pásztói Kistérség Stratégiai Fejlesztési programjával és az akciócsoportot érintő helyi vidékfejlesztési tervvel. A Faluklubok létrehozása során már eddig is több tucat olyan helyi ötlet, javaslat hangzott el, amely maximálisan illeszkedik a Dél-Cserhát Vidékfejlesztési tervéhez. Ezért nálunk a LEADERszerűség legfontosabb jellemzője, hogy a lakosoktól, vállalkozóktól és civil szervezetektől jövő kezdeményezések összesítése és végrehajtása a legszélesebb társadalmi alapokon nyugszik. A fejlesztéseket kezdeményezők pontosan tudják, hogy azok témájuknál, céljuknál, esetenként méretüknél fogva más forrásból nem támogathatóak.

4.3. Partnerkapcsolatok kialakítása, erősítése a tervezés és megvalósítás során; erőforrások kombinálása, újszerű összekapcsolása; Bármennyire is kicsi az akciócsoport területe, mégis megtalálhatók az eltérő fejlettségű és működési tapasztalatú vállalkozások. A LEADER+ program már ebben a rövid előkészítő szakaszban is elősegítette új partnerkapcsolatok kialakítását, korábban nem ismert közös gazdasági, piaci érdekeltségek feltárását. A HVFT-ben tervezett vállalkozói és marketing adatbázis, a turisztikai információs rendszer mindezeket sokkal átláthatóbbá és használhatóbbá teszi. Érdekesen és hasznosan alakul a mikro-innováció hasznosítása. Jelenleg a HACS egyik vállalkozása és éppen a gesztorszervezet egy regionális K+F projekt megvalósítását pályázta meg a NORDA-nál és az NKTH-nál. Nos, ez az innovációs projekt lehet az alapja azoknak a térség-specifikus minitechnológiáknak, amelyekben a háziasszony mikro-vállalkozók majd megpályázhatják a helyi

23

értéknövelt gyümölcsfeldolgozás korszerű kis berendezéseit. Ugyanez az innovációs projekt teremti meg a térségi marketinget és a földrajzi eredetjelzővel forgalmazott termékek sorát.

4.4. A Terv(ezés) kommunikációja Az akciócsoport lakosait, tag-településeit, vállalkozóit a 2. pályázati forduló időszakában településenként, illetve csoportos faluklubok szervezésével tájékoztattuk. Ehhez kapcsolódott a települési Dél-Cserhát Információs Pontok létrehozása, valamint az összes rendelkezésre álló információnak az interneten való megjelenítése. A kommunikáció újabb szakasza már előkészítés alatt áll, amelynek az elindítására akkor kerül sor, amikor az akciócsoport végleges kiválasztása megtörténik.

4.5. Alulról építkezés, részvételen alapuló tervezés, közösségi részvétel A HVFT, és összességében az egész pályázati csomag a LEADER szellemmel összhangban az alulról való építkezés elvén alapul. A legelső fókuszcsoport értekezletek, majd a faluklub esték és a vállalkozói „ötletbörzék” segítettek hozzá bennünket a nagy társadalmi bázison nyugvó terv elkészítéséhez. Emellett már kialakulóban vannak az informális szakmai munkacsoportok, amelyek véleményt mondtak a HVFT elemeiről és javaslatot tettek néhány fontosabb intézkedés kidolgozására.

4.6. Hálózat-építés, tapasztalat-megosztás Már a tervezési szakaszban világossá vált a külső LEADER információk megszerzésének szükségessége. A gesztor sajtó- és internet figyelő tevékenysége mellett rendszeresen megkapjuk a LEADER Flash News kétheti elektronikus hírlevelet, valamint rendszeresen látogatjuk a LEADERNet, az MVH és az FVM LEADER-specifikus weboldalait. Mindezt azzal egészítettük ki, hogy már az előkészítési szakaszban csatlakoztunk a Kazár-Gödöllő LEADER Hungária Egyesület alkotta információs hálózathoz.

4.7. Kiegészítő jelleg: a más pályázati forrásokból nem támogatható fejlesztések súlya A HVFT összeállításakor, s az intézkedések meghatározásakor vezérlő elv volt mindvégig a kiegészítő jelleg megőrzése. Ezért a terv túlnyomó többségében olyan fejlesztéseket irányoz elő, amelyek más agrár- és vidékfejlesztési forrásból, illetve más operatív programból nem támogatottak. Vannak olyan tevékenységek, amelyek megnevezésükben érdemesek lehetnének AVOP pályázatra, ezeknél viszont a kisprojektek mérete olyan, hogy azzal az összeggel például az AVOP minimális projektméretét sem lehet elérni.

4.8. A program kiterjedtsége (a tervezett támogatottak száma: max. projekt-méretek / összes forrás) A HVFT 9 intézkedése és 24 alintézkedése (tevékenysége) kiválóan reprezentálja az alulról építkező tervezést és a szakmai munkacsoportok által meghatározott térségi prioritásokat. Összességében 146 projekt meghirdetésére kerülhet sor, kb. 113,585 ezer Ft összértékben. Ezáltal a tervezett támogatottak száma 146, míg a haszonélvezők, kedvezményezettek száma családtagjaikkal együtt meghaladja a 600-800 főt.

4.9. A program szerepe a helyi társadalom formálásában, kohéziójának erősítésében, a programon túlmutató partnerségi együttműködések kialakításában A program már az előkészítési, tervezési szakaszban is elindította a falu- és vállalkozói közösségek információ-cseréjét. Ez a folyamat a faluklubokon, majd a pályázati ciklusok megbeszélésén keresztül válik még láthatóbbá. Gazdasági és vállalkozási koordináció, turisztikai kínálatok koordinálása, térségi fesztiválnaptár és vendégház-adatbázis létrehozása, aktív turisztikai csomagok közös összeállítása segít a kohézió erősítésében.

24

A civil szervezetek együttműködésével erősödik a kulturális hagyományok fenntartása, egymás történelmének, örökségeinek megismerése. Már 2006-ban sor kerül az akciócsoport egységes megjelenése a fontosabb térségi turisztikai fesztiválokon. A LEADER Hungária Egyesületben való tagi részvétellel a helyi programon túlnyúló partnerségi együttműködés kialakítására kerül sor.

V. Tapasztalatok, várható eredmények, hatások, fenntarthatóság 5.1. A pályázatot készítő munkacsoport tervezés során szerzett, hasznosítható tapasztalatai A tervezés és a HVFT készítés során szerzett legfontosabb tapasztalat, hogy a program részletekbe menő, az érintettek és a majdani haszonélvezők számára világos, érthető és meggyőző kommunikációját biztosítani kell. A hagyományos írásos (szórólap) és a fókuszcsoport találkozók mellett létre kellett hoznunk az aktívabb vitafórumot képező és nagyobb érdeklődő létszámot mozgósító „Faluklub” estéket. Ugyancsak az előkészítő kommunikáció erősítésére települési LEADER+ Információs Pontokat hoztunk létre, és előrehoztuk a Dél-Cserhát akciócsoport internetes oldalainak elindítását a www.euragro.hu cím alatt. A másik meghatározó tapasztalat, hogy a program LEADER-szerűségének megértése, s különösen a kiegészítő jelleg kritériumainak alkalmazása egyáltalán nem egyszerű feladat. Erre a kérdésre a program megvalósítása során nagy súlyt kell helyezni. A 2. forduló elkészítése során derült fény arra is, hogy a központi LEADER tájékoztató dokumentumok, iránymutatások gyakran nagyon terjengősek és lakossági, vállalkozói körben lehetetlen a 20-40 oldalnyi anyagok érdemi tanulmányozása. A meglehetősen sok hasznos információt is adó tájékoztató füzet, cikk, háttéranyag gyakran elméleti síkon elemez helyzeteket és gyakran szuper-ideális befogadó környezetet feltételez.

5.2. A tervezésnek és a megvalósításnak a partnerkapcsolatok kiterjesztésére és elmélyítésére gyakorolt hatása 

Szinergiák (a kapcsolódó intézkedések együttes hatása), az egyes intézkedések katalizátor hatása

A helyi gazdaság fejlesztése, fő- és kiegészítő munkalehetőségek bővítése, a jövedelmi szint emelése című prioritáshoz szorosan kapcsolódik az 1. Környezetkímélő agrártermelés, helyi termékek előállítása, a térségi feldolgozás fejlesztése, a 6. Az életképes kistérségi vállalkozások támogatása, foglalkoztatás ösztönzés, a 7. Vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztése, és a 8. A minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának elősegítése intézkedések. A vidéki turizmus fejlesztése a helyi természeti és épített potenciál hasznosításával című prioritáshoz szorosan kapcsolódik a 3. Helyi természeti, épített és kulturális értékek turisztikai bemutatásának segítése intézkedés. A humánerőforrás fejlesztése, alap és kiegészítő szakmai és idegen nyelvi képzéssel, oktatással, ismeretátadással és a Környezeti állapot javítása című prioritáshoz szorosan kapcsolódik az 5. Ismeretátadás, oktatás, környezettudatos nevelés, oktatási segédeszközök beszerzése és a 9. A megújuló energiaforrások feltárásának és hasznosításának segítése intézkedés. A térségi kultúra, történelem újrafelfedezése, a hagyományok ápolása, szellemi és tárgyi örökségek feltárása című prioritáshoz szorosan kapcsolódik a 2. Hagyományőrző és természetes anyagokat használó kézműves mesterségek fejlesztése intézkedés. Ugyanakkor valamennyi intézkedés hat A helyi gazdaság fejlesztése prioritásra.

25

Az oktatás, képzés (5.) hatása, érvényesül valamennyi prioritás és intézkedés területén. Ezen intézkedés nélkül lehetetlen a többi indítása. Az (6.) életképes vállalkozások támogatása azt eredményezheti, hogy a többi intézkedés megvalósításában már a frissen létrejött vállalkozások végeznek aktív munkát. A 4. A térségi közösségi marketing erősítése intézkedés valamennyi prioritás és intézkedés eredményességét közvetlenül befolyásolja.  Kockázat-elemzés: milyen tényezők veszélyeztetik a program megvalósíthatóságát) A legnagyobb kockázat abban rejlik, ha a szinergikus intézkedéseket realizáló mikro-projektek meghirdetése, elbírálása és finanszírozása késedelmet szenved, s ezáltal a programban résztvevők elvesztik a bizalmukat. Más esetben kisebb veszélyt rejt magában az időjárás-függő tevékenységek hibás realizálása (pl. a szárazság miatti gyenge erdei gomba hozam miatt nem lesz kiegészítő jövedelme a gyűjtőknek, s rossz lesz a szárítóüzem kihasználása.) 

A program eredményeinek fenntarthatósága (pénzügyi, gazdasági, társadalmi, természeti és épített környezeti valamint intézményi fenntarthatósága) Eredményes pályázat és a LEADER+ akciócsoportunk végső kiválasztása esetén az előkészítésitervezési szakaszban végzett széles körű feltáró munka meghozza a gyümölcsét. A HVFT-be csak olyan intézkedések és tevékenységek kerültek be, amelyekre a térségben kifejezett igény van és a tervezett outputok egymásra épülnek. Ezáltal a majdani pályázatok végrehajtása után a résztvevők és haszonélvezők biztosítják a fenntartható működést. 

A terv megvalósulásának várható eredményei (a 3. számú mellékletben rögzítettekkel összhangban), a terv megvalósulásának várható eredményei és hatásai a helyi gazdaságra és közösségre Az akciócsoport területén lehetővé válik erős, biztos piacokkal rendelkező, magas jövedelmezőségű vállalkozások megtelepedése. A kiegészítő termelési tevékenységek által a térségi foglalkoztatottak száma növekszik, ezáltal egy stabil, hosszú távon is életképes helyi gazdaság alakul ki, amely az ott lakók számára biztos és fenntartható megélhetést, versenyképes jövedelmet, szakmai perspektívát nyújt. Az ilyen vállalkozások igénylik és felszívják a képzett szakembereket és a helyi munkaerőt. A helyi munkaerőbázis minőségének javítása hozzájárul a térség tőkevonzó képességének erősödéséhez, a képzetlenek arányának csökkentéséhez. A szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esetében az általános képzettségi szint emelésével az érintettek megélhetést biztosító szakmához jutnak. Az idősebbek helyzetének javítása kiegészítő helyi jövedelemszerzési lehetőségek biztosításával valósul meg. A kulturális rendezvények a társadalmi identitás növekedését segítik. A természeti környezet gondozottabbá válik, mert megvalósul a turisták által látogatott területek és az oda vezető utak, gyalogösvények rendezett állapotban tartása. A terv csak olyan pályázatokat támogat, amelyek a környezet állapotán javítanak. A tervezett projektek, fejlesztések nemcsak a környezet megóvását, hanem alkotó módon való fejlesztését segítik. Falusi parkosítások, az illegális szemétlerakók felszámolása, megelőzése hozzájárul a környezet állapotának megóvásához, javításához. A Dél-Cserhát akciócsoport területe része a Palóc tájnak, amely építészeti hagyományaival sok száz éves történelmét és életformáját turisztikai látványosságként hasznosítja. Ezeknek az értékeknek az egyéni érdekeltséggel ötvözött állagmegóvása, szükség szerinti felújítása folyamatos feladat. A településeken harmonikus utcakép-kialakítások valósulnak meg, amelyeket szervezett módon érnek el: homlokzat felújítással, természetes anyagból készült kerítések építésével, dísznövények kihelyezésével. 

A horizontális szempontok érvényesülése: esélyegyenlőség és környezeti hatások A fiatalok vállalkozó kedvének ösztönzésével, oktatásuk, illetve az őket foglalkoztató vállalkozások támogatásával javulnak a helyi megélhetési körülményeik. A helyi jövedelemszerzési lehetőségekkel

26

megszűnik, de legalábbis csökken az elvándorlás és a kényszerű ingázás. Erősödik a fiatalok közösségi aktivitása, a megújuló sportpályákon és közösségi épületekben, kulturális rendezvényeken szebb és jobb környezetben töltik el szabadidejüket. A vállalkozások által alkalmazott (GYES-en, GYED-en lévők és a jelenleg nem foglalkoztatott) nők száma a helyi igényeknek megfelelő képzések következtében növekszik. A fő- és kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek, mikro-projektek (helyi termék-előállítás) támogatásával egyaránt javul a megélhetésük. A részmunkaidős foglalkoztatások támogatásával a fiatal nők további esélyt kapnak a munkaerőpiacra való visszatéréshez. A projektkeretnek 15-20 %-át a nők támogatására fordítjuk. A roma lakosság foglalkoztatási szintjének emelése komplex programokkal és a munkaerő-piaci eszközök összehangolt felhasználásával szakmai képzésük, foglalkoztatásuk támogatásával valósul meg. Az akciócsoport több településén levő helyi adottságok alkalmasak foglalkoztatásukra (gyümölcs- és gyógynövény-termesztés, erdei gyűjtés, feldolgozás, állattenyésztési munkák). A közösségi rendezvények keretében a roma kultúra értékeit mutatják be a lakosságnak, elősegítve ezzel harmonikus együttélésüket.

VI. Nemzetközi együttműködés tervezése Az akciócsoport tervezett nemzetközi kapcsolatai az elmúlt 4-5 évben kialakult vidékfejlesztési, turisztikai és kulturális kapcsolatokra épülnek. Az általunk tervezett együttműködésben az európai régiók és akciócsoportok közötti kapcsolatok messzemenően figyelembe veszik a multikulturális szellemet, a közösségi tapasztalatszerzést, a kölcsönös megismerést és a különböző nemzeti LEADER csoportok sajátosságait. A kapcsolatépítésben, a partnerkeresésben az Euragro, az Agroservice Csoport és a Zöld Pihenő Alapítvány, az AgroTurizmus Konzorcium és a szintén kozárdi koordinálású Rural Development Consortium igen kiterjedt nemzetközi kapcsolataira, valamint a LEADER Hungária Egyesülés hálózatára építünk. A Dél-Cserhát Akciócsoport arculatát a helyi élelmiszer- erdei- és gyümölcstermékek feldolgozása, a vidéki turizmus fejlesztése és kulturális örökségek, hagyományok őrzése adja meg. Ebben a 15 település eddigi kapcsolatrendszere már most meghatározó. Ilyenek a következők: A Kozárd környéki agrártermelők és agro-turizmus szolgáltatók a Rural Tourism International aktív hálózat segítségével létesítenek kapcsolatot holland, spanyol, osztrák, ír és német LEADER csoportokkal, elsősorban a vidéki turizmus vendéglátási ismereteinek átadására. Ebben a folyamatban a kapcsolatfelvételek folyamatban vannak, amelyekben a Gesztorszervezet (Euragro) tapasztalatait hasznosítják. Az együttműködés folyamán közös turisztikai ismertetőket (web, nyomtatott katalógus) készítenek a résztvevő nemzeti LEADER csoportok nyelvén és azokat turisztikai információs pontokon és kiállításokon terjesztik. Emellett a résztvevő csoportok között szakmai tapasztalatcsere utazásokat szerveznek, különös tekintettel a vendéglátási ismeretek átadására, vendégfogadó tanfolyamok tananyagának átvételére. Az Akciócsoport hasznosítani kívánja a Szirák és Héhalom korábbi dán, valamint Kozárd újabb holland és német kapcsolatait a megújuló energia, különös tekintettel a szél és a biomassza hasznosítására. Ebben a témában óriási az akciócsoporton belüli érdeklődés a lakosok és a vállalkozók részéről egyaránt. Az Akciócsoport már 2006-ban szakmai tapasztalatszerző találkozót szervez Magyarországon, amelyre meghívja azon LEADER+ csoportok képviselőit, amelyek a megújuló energia hasznosítással kapcsolatos ismeretátadásban előbbre tartanak. Ezen a munkaértekezleten lehetőséget kívánnak teremteni a német, holland, dán és svéd LEADER+ partnereknek arra, hogy vállalkozóikat is elhozzák és konkrétan megismertessék velük a magyarországi fejlesztési és befektetési lehetőségeket. Fontos eleme a tervezett együttműködésnek, hogy az Észak-Magyarországi régióban hasonló programon dolgozó Heves és BAZ megyei akciócsoportokat is bevonunk a kapcsolatokba. Az agrár-környezetgazdálkodás, a vegyszermentes, illetve a csökkentett vegyszerterhelésű gazdálkodás tapasztalatait a hasonló természeti adottságokkal rendelkező osztrák, svéd, cseh és litván LEADER+ csoportokkal együttműködve kívánjuk kiteljesíteni. Ebben a folyamatban már most is részt

27

veszünk a nemzetközi LEADER partnerkereső programban, ugyanis a Dél-Cserhát Akciócsoport területén több, mint 200 olyan gazdálkodó tevékenykedik, akik tagjai az Agrár Környezetgazdálkodási Programnak. Ez a kezdeményezés keretében elő kívánjuk segíteni azon LEADER+ csoportoknak, illetve gazdáknak az együttműködését, amelyek őshonos állatfajták tenyésztésével, s azokból eredeti, hagyományos élelmiszerek előállításával foglalkoznak. A program első találkozójára várhatóan már 2006. tavaszán sor kerül, amikor a kozárdi Almavirág Fesztiválhoz kapcsolódó Gyümölcstermelők Napján szakmai konzultációkra kerül sor. Az Akciócsoportunk programjában szerepel a hagyományos élelmiszerek kisszériás, értéknövelt feldolgozásának segítése. E tekintetben francia, osztrák és olasz LEADER csoportokkal folytatunk partnerkereső tárgyalásokat, amelyben a házi lekvárok, természetes gyümölcslevek, kémiai szerek nélkül érlelt húskészítmények (pl. mangalica sonka, szalámi, szürke marha termékek) gyártását taníthatjuk meg az Akciócsoportunk vállalkozó tagjaival. Ebben a folyamatban már 2006. júniusában részt kívánunk venni a római „Prodotti Tipici” európai seregszemlén, amelyen kizárólag a természetes és hagyományos, regionális élelmiszerek termelői vesznek részt. Ezt követően, várhatóan már a LEADER+ kapcsolatrendszerünkben részt veszünk a torinói Terra Madre találkozón, ahol a Palóctáj Ízei kezdeményezés a Slow Food résztvevőjeként is szerepel majd. Ennek a folyamatnak lesz a része az Altembrouck környéki (Belgium) LEADER csoporttal való együttműködés, amelyben az Akciócsoportunk gazdái által termelt juh és kecskesajtokat, mangalica termékeket és lekvárokat, szárított gombát a belga fogyasztók által is elérhetővé tesszük. E folyamat viszonzásaként a belga és holland LEADER partnerek ottani tagjaiknak ajánlják a Dél-Cserhát falvait, szép természeti környezetét szabadidejük eltöltésére, esetleg nyugdíjas csoportjaik magyarországi üdültetésére.

28