LOGISZTIKA-CONTROLLING RENDSZER VIZSGÁLATA
1. PÉLDA Valamely ipari vállalatra vonatkozó adatok a következők: Időpont
Készlet (kg)
December 31.
7 500
Március 31.
8 500
Április 30.
10 000
Június 30.
8 950
A félév folyamán felhasznált anyag 78 300 kg. A félév napjainak a száma 180 nap. Feladat: Számítsa ki a készletek forgási sebességének mutatóit a./ fordulatok számát és b./ egy fordulat időtartamát! 2. PÉLDA Egy gépipari vállalat anyagfelhasználási és készletezési adatai, ezer Ft-ban: Felhasználás
Átlagkészlet
Anyagcsoport III n. év
IV. n. év
III. n. év
IV. n. év
K
15 000
20 000
3 000
4 000
L
20 000
23 000
5 000
5 000
M
5 000
7 000
1 250
….
A IV. negyedévben az M anyagról a következő leltári adatok állnak rendelkezésünkre: Időpont
Készlet, ezer Ft
Június 1.
3 000
Július 1.
2 200
Augusztus 1.
1 600
Szeptember 1.
1 400
Feladat: Elemezze az anyagkészletek forgási sebességét anyagcsoportonként és együttesen
3. PÉLDA Egy kohászati üzem adatai tonnában: Megnevezés
bázis időszak
tárgy időszak
Nyesvastermelés, tonna
40 000
45 000
kohókoksz
38 400
43 605
„P” vasérc
18 000
18 225
„R” vasérc
60 000
64 800
Termeléshez felhasznált:
A nyesvastermelés anyagfelhasználási normái: kohókokszból
0,95 t / t
„P” vasércből
0,4
t/t
„R” vasércből
1,6
t/t
Feladat: Vizsgáljuk meg a fajlagos anyagfelhasználás alakulását a normához viszonyítva! 4. PÉLDA Egy vállalat anyaggazdálkodásáról az alábbi adatok ismeretesek: Leltári készlet: Január 1. 6 000 kg Február 1. 5 400 kg Március 1. 6 200 kg Április 1. 6 800 kg Május 1. 7 000 kg Június 1. 8 000 kg Július 1. 11 200 kg Anyagfelhasználás: I. negyedév II. negyedév
8 000 kg 11 200 kg
Az egyes negyedévek időtartama 90 nap. Feladat: 1./ Számítsuk ki az anyagkészlet átlagos nagyságát és a forgási sebesség mutatóit a./ az I. negyedévre, b./ a II. negyedévre, c./ az I. félévre vonatkozóan! 2./ Vizsgáljuk meg a forgási sebesség alakulását!
TÁRGYI ESZKÖZ GAZDÁLKODÁS
1. PÉLDA Egy gépipari vállalat szűk termelési keresztmetszetét jelentő gépcsoportjára vonatkozóan a következő adatokat ismerjük: Termék neve
Hasznos időalap
Termelés db-ban
Kapacitásnorma óra/db
3 000
20
8 000
10
6 000
8
A B
400 000
C
Feladat: Elemezzük a kapacitáskihasználást különböző módszerekkel!
2. PÉLDA Egy iparvállalat alábbi adatai ismeretesek a szűk keresztmetszetet jelentő gépcsoporton: (eredeti adatokkal)
Termék
Termelt mennyiség (db)
Kapacitásnorma (óra/db)
A
20 000
4,0
B
22 000
2,5
C (változtatott adatokkal)
25 000
2,0
Termék
Termelt mennyiség (db)
Kapacitásnorma (óra/db)
A
10 000
8
B
11 000
5
C
12 500
4
A gépcsoport naptári hasznos időalapja: 345 000 óra. Feladat: Elemezzük a kapacitás kihasználását!
3. PÉLDA Egy gépipari vállalat forgácsoló üzemének adatai 1985. évben: Termék
Kapacitásnorma
Tényleges termelés
(db/óra)
(db)
I.
5
240 000
II.
8
710 000
III.
10
1140 000
Termék
Kapacitásnorma
Tényleges termelés
(db/óra)
(db)
I.
2,5
140 000
II.
4,0
355 000
III.
5,0
570 000
A forgácsoló gépek naptári hasznos időalapja 430 000 óra. Feladat: Elemezze a kapacitás kihasználást különböző módszerekkel!
4. PÉLDA Egy vállallkozásra vonatkozólag az alábbi adatokat ismerjük: Rendelkezésre álló termelőberendezések átlagos száma Felszerelt termelőberendezések átlagos száma Dolgozó berendezések átlagos száma Munkaszüneti napok száma Műszakok: 2db 8 órás műszak
50 gép 48 gép 46 gép 62 nap
Kapacitás norma,
Tényleges termelés,
Teljesített gépórák,
db / óra
db
óra
Termékek
A
2
264 000
140 000
B
4
176 000
45 000
C
5
176 000
40 000
Termelésből kiesett munkaidő: Megnevezés
Kiesett órák száma
TMK-ra fordított idő
8 000
Energiahiány miatti állás
1 400
Anyaghiány miatti állás
2 000
Munkaerőhiány miatti állás
4 000
Géphibásodás miatti állás
2 000
Feladat: 1./ Számítsa ki a./ a különböző időalapokat, b./ a kapacitást „A” termékben, c./ a kapacitás kihasználását. 2./ Elemezze a kapacitáskihasználást a./ a termelőberendezések felhasználási mutatói, b./ az extenzív megterhelési együttható, c./ az extenzív kihasználási mutató, d./ az intenzív kihasználási együttható alapján. 3./ Állítsa össze a gépek munkaidőmérlegét.
TERMELÉKENYSÉG, MUNKAIDŐ-KIHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA (KÖZVETLEN BÉRKÖLTSÉG TERVEZÉS)
1. PÉLDA
Egy iparvállalat havi munkaügyi adatai a következők:
A fizikai foglalkozásúak állományi létszáma a hó elején
1810 fő
A hó folyamán felvettek száma
120 fő
A hó folyamán eltávozott dolgozók száma
140 fő
Teljesített munkanapok száma
37400 nap
Teljesített munkaórák száma
272300 óra
Munkarend szerinti munkanapok száma
22 nap
Napi kötelező munkaidő
8 óra
Feladat: 1) számítsa ki: a) a fizikai foglalkozásúak átlagos statisztikai létszámát, b) a fizikai foglalkozásúak átlagos dolgozó létszámát, c) a munkanap átlagos hosszát, d) a munkahónap átlagos hosszát, e) az egy főre jutó teljesített órák számát, f) a munkanap-kihasználás mutatóját, g) a munkaidő-kihasználás mutatóját! 2) Mutassa ki a c) és e), valamint az f) és h) alatti mutatók közti összefüggést!
2. PÉLDA
Egy iparvállalat tevékenységére vonatkozó adatok:
Megnevezés
I. félév
Termelés(db)
2000
II. félév
Egy órára jutó termelés(db/óra) Egy termék termelésére fordított munkaóra Összes munkaóra
Feladat: Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait!
Index (%)
125,0 0,5 12000
3. PÉLDA
Egy iparvállalat alábbi adatait ismerjük:
Ipari tevékenység termelési értéke Fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma Teljesített munkaórák száma (túlórával) Teljesített munkanapok száma Munkarend szerinti munkanapok száma Napi kötelező munkaidő
9720 ezer EUR 1000 fő 162000 óra 21600 nap 24 nap 8 óra
Feladat: 1) Állapítsa meg • az egy teljesített órára jutó termelési értéket, • az egy teljesített munkanapra jutó termelési értéket, • a fizikai foglalkozásúak átlagos dolgozói létszámára jutó termelési értéket, • a fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszámának egy főre jutó termelési értékét! 2) Mutassa ki a kiszámított termelékenységi mutatók közti összefüggést!
IPARI TERMELÉS ELEMZÉSE
1. PÉLDA
Egy gépipari vállalat I. negyedévi termelési adatai a következők: Saját termelésből Termelés Megnevezés
felhasználás
értékesítés
1000 Ft-ban, bruttó termelői áron
Öntőde
300.000
220.000
60.000
Forgácsoló
450.000
380.000
80.000
Szerelde
620.000
-
612.000
A vállalat az előbbiekben kívül 3000 ezer Ft értékű szolgáltatást végzett. A befejezetlen termelés állománya az időszak elején 40.000 Ft, az időszak végén 20.000 ezer Ft volt. Feladat: Számítsuk ki:
1. 2. 3. 4.
a vállalaton belül halmozott termelési értéket, a késztermelési értéket, a befejezett termelési értéket, az ipari tevékenység termelési értékét!
2. PÉLDA
Egy lemezgyár március havi adatai, ezer Ft-ban, termelői áron számítva: Üzem
Termelés
Értékesítés
Saját további felhasználás
Durva hengermű
90
10
80
Finom hengermű
450
-
420
1200
1150
-
Készítő
A hó folyamán a vállalat javítóműhelye saját erőkkel 14.000 Ft értékű gépjavítást és 86.000 Ft értékű gépfelújítást végzett a vállalat más üzemei részére. A vállalat erőműve 12.000 Ft értékű villamos energiát és 9.000 Ft értékű gőzt állított elő. A gőzt más vállalatnak adta el, a villamos energiából 4.000 Ft értékűt számlázott ki, a többit maga használta fel. A korábban eladott durván hengerelt lemezből a hó folyamán selejtként visszaérkezett 16.000 Ft értékű. Ebből 3.000 Ft értékű végleges selejt volt, a többinek a javítását elkezdték, s ez a lemez a hó végén 70%-os készültségi fokon volt.
Felületkezelést végeztek és kiszámlázták más vállalat részére 20.000 Ft-ért. Visszaérkezett a készítőüzembe a raktáron hibásnak észlelt 60.000 Ft értékű készlemez is, amely javítható volt. 30.000 Ft érték végleges selejt, a másik 30.000 Ft javítása most 90%-os készültségű. Felének a javítása a hó végén tartott. Feladat: Állapítsa meg a lemezgyár március havi
1. késztermelési, 2. befejezett termelési és 3. ipari tevékenység termelési értékét!
3. PÉLDA
Egy kohászati vállalat október havi termelésének adatai, ezer Ft-ban, nettó termelői áron: Termék
Termelés
Saját felhasználás
Nyersvas
470
436
50
Nyersacél
890
920
10
Durva rúdacél
1560
1540
-
Finom rúdacél
2000
-
1960
810
-
900
Acéllemez
Értékesítés
Anyageladásból 30.000 Ft árrése származott a vállalatnak. Az októberben végzett építőipari tevékenység értéke 102.000 Ft volt. Fuvarozásért 16.000 Ft és mezőgazdasági tevékenység árbevétele 24.000 Ft. A hó folyamán a felhasználótól visszaérkezett 15.000 Ft értékű nyersvas, amelyből 10.000 Ft értékű végleges selejt volt. A többit még októberben kijavították és raktárra adták. Ugyancsak visszavételeztek 110.000 Ft értékű selejtes acéllemezt. Ez javítható, a javítás várható költsége 16.000 Ft. A lemez javításához októberben még nem kezdtek hozzá. A raktáron lévő finom rúdacél készletből 40.000 Ft értékű selejtet észleltek és javításra visszautalták a gyártóműhelynek, a javítást elkezdték, készültségi foka a hó végén 80%-os. A vállalat javítóműhelye a hónap folyamán más vállalat részére 36.000 Ft értékű munkát végzett. Más vállalat anyagán októberben 45.000 Ft értékű bérmunkát végeztek. Saját vállalatuk részére 17.000 Ft értékű volt a gépjavítás. A befejezetlen termelés értéke október 1-én 148.000 Ft, október 31-én 185.000 Ft értékű volt (a selejtes termékek értéke nélkül). Feladat: Számítsa ki a termelési érték mutatószámait!
