Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
269
DebNeceh oNSZCtggYíílési I<épvise~ ő i
Az 1910-es képviselő választás után er ősödik az általános és titkos választójogért folyó küzdelem . Debrecenben, 1912 . március 3-án egy napos sztrájk keretében sürgeti Vági István az SZDP, Legány Gyula a Választói Liga képviseletében és Jánosi Zoltán lelkész a választói jog kiszélesítését. A szociáldemokrata és függetlenségi pártok akciói a kormányzati köröket ellenlépésre kényszeríti. Lukács László belügyminiszter 1912 végén új választójogi törvényjavaslatot nyújt be, amelyet a képviselőház 1913 márciusában fogadott el. Az 1913 . XN. tc . védi a hatalmon lévők érdekeit: igyekszik kiszorítani a kis- és szegényparasztságot, a munkásság nagyobb részét a vagyoni és műveltségi cenzussal ; a nemzetiségiek részvételét a magyar nyelv ismeretéhez kötötte ; a nők változatlanul nem kaptak választójogot. Előrelépés, hogy a törvényhatósági városokban a szavazás titkos . A törvény a lakosság mindössze 6,8 %-nak biztosított választójogot. Az első világháború miatt nem került sor 1915-ben választásra . Az SZDP, a Károlyi Párt, a Demokrata Párt és a Radikális Párt összefogása eredményezte a Választójogi Blokk létrejöttét . Az Eszterházy-kormány a választójogi küzdelem egyik vezetőjét, Vázsonyi Vilmost kinevezte választójogügyi miniszterré, akinek tiszte az új törvény kidolgozása . A Vázsonyi által kidolgozott új törvényjavaslatot - miután többször átdolgozták - a képviselőház elfogadja és a király 1918 . szeptember 11-én szentesíti . Az 1918 . XVII. tc. a választók számát 1913-hoz viszonyítva másfél-millióval növeli. t Az országgy űlés elnöke 1918 . január 21-én felhívta Debrecen város polgármesterét időközi országgyűlési választás lebonyolítására. A központi választmány összehívását követően sor került a választási időpontok kitűzésére. Jánosi Zoltán református lelkészt 1918 . február ~ Jónás Mihály : Pártpanoptikum - 35 választás, 256 párt Magyarországon . Bp . 1990 . 14-I5.
Debrecen országgyűlési képviselői II. 270 7-én választották meg képviselő nek az I. kerületben, míg Sebes Dénes igazságügyi államtitkárt április 30-án, a III. kerület választói juttatták be az országgyűlésbe.2 Jánosi Zoltán a rendkívül zaklatott politikai viszonyok ellenére is igen aktív politikai szerepet játszott a parlamentben. Felvetette az állam és egyház szétválasztásának kérdését, a júliusi ülésszakon, a választójogi törvényjavaslat vitájában kifejtette, hogy számára csak a titkos és teljes körű választójogi törvény fogadható el "Ő szinte reformok nem felülről jönnek, hanem alulról nőnek ki mint a fű, meg a fa." 3 Az országgyűlés 1918. november 16-i feloszlatása után alig egy héttel, 1918 . november 23-án megjelent az 1918 évi első néptörvény a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról . Magyarországon ezzel bevezetésre került az általános és titkos választójog.4 Az új törvény szellemében megindulhattak az előkészületek a választás forgatókönyvének kidolgozására . Jánosi Zoltánnak - akit 1918. november 11-én belügyminiszteri államtitkárnak neveztek ki - fontos szerep jutott az új politikai struktúra kialakításában, a választás előkészítésében. A politikai közvéleményt 1919 elején már foglalkoztatta az új nemzetgyűlés összehívásának a gondolata. Dr. Bernolák Nándor debreceni egyetemi tanár felvetette, hogyha az új nemzetgyűlés képviselőinek rövid időn belüli megválasztására nem kerülhet sor, fel kell eleveníteni a régi parlament munkáját .5 A kormány attól a szándéktól vezéreltetve, hogy nem lehet parlamenti ellenőrzés nélkül tartósan kormányozni és mert kívánatos, hogy a béketárgyalásra utazó miniszterelnök rendelkezzen a megválasztott nemzetgyűlés felhatalmazásával - a választásokat április folyamán kívánta lebonyolítani . A Hajdúföld - a Hajdúmegyei Földműves Népszövetség hetilapja - a tervezett listás, vagy lajstromos szavazással kapcsolatban sokak aggodalmát megfogalmazta "A képviselőjelölteket a pártok állítják . Nem nagyon örvendetes, mert a mi népünk nem könnyen érti meg e szokatlan szavazási módot, nem is nagyon demokratikus, hiszen a jelölteket a pártok mintegy kinevezik." . 6 z s a s b
Debreceni Debreceni Debreceni Debreceni Hajdúföld
Újság 1918 május 7. Újság 1918 július 6 . Független Újság 1918 . november 16. Tükör 1919. február 13 . 1919 . február 16.
271 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 1919 márciusában megkezdődtek a választási előkészületek, a pártok nyilvánosságra hozták jelöltjeik névsorát. Az 1919. márciusi esemény, a Tanácsköztársaság kikiáltása levette a választásokat a napirendről . Az 1919 . évi Tanácsok Országos Gyűlése A választások ideje: 1919. április 7-10. A Tanácsok Országos Gyűlése idő tartama : 1919 . június 14-23 . Helyszíne: az első ülést a Városi Színházban, a többit a Magyar Tanácsköztársaság Házában /Országház/ tartották. A szovjet-orosz példát követő ideológiai gondolkodás és politikai gyakorlat elutasította a hagyományos parlamenti berendezkedést, a többpárt rendszert . E felfogást a Debreceni Hírlap a következőkben fogalmazta meg "Nem kell parlament" című cikkében " A parlamentek régen megsz ű ntek forradalmi intézménynek lenni, a képviselők megszűntek a nemzet akaratát képviselni ." Kikb ől állt a parlament? A nagybirtokosok és a banktőke képviselőiből, a kijárókból és néhány olyan politikusból akik ambícióból lettek képviselők, de "ezek eltűn8 tek a kapzsi forgatagba, vagy visszavonultak ." Az új hatalom természetesen napirendre tűzte a választójogi szabályozást, a korábbi törvényeket és elgondolásokat teljesen figyelmen kívül hagyva, a szovjet-orosz modellt alapul véve . A Forradalmi Kor mányzótanács 1919. április 2-án kiadott XXVI . és a XXVII. sz. rendelete biztosítja az általános és titkos választójogot, kivéve "Nem választók és nem választhatók azok; a. akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak ; b. akik munkanélküli jövedelemb ől élnek; c. kereskedők; d. lelkészek és szerzetesek ; e. elmebetegek és gondnokság alatt állók; f. akiknek politikai jogaik fel vannak függesztve" . E szabályozás ismét egyenetlenséget, torzulást eredményezett a választási eredményekben. Debrecenben a szavazás három választókerületben, nyolc szavazatszedő bizottság előtt került lebonyolításra 1919. április 8-án. Debrecen 103 .186 lakosából 40.123 adta le szavazatát, a szavazásra jogo sultak 48,93 %-a. A debreceni szavazók megválasztották a város 210 ~ Debreceni Független Újság 1919 . március 10 . s Debreceni Hírlap 1919 . március 31 .
272 Debrecen országgyűlési képviselői II . tagú tanácsát. A Debreceni Munkástanács intézőbizottságának /elnökségének/ tagjai: Hajdú János, Török Gábor és Vági István .9 A Tanácsok Országos Gyűlése nem volt hosszú életű, mivel a Tanácsköztársaság 1915 . augusztus 1-én elbukott. Az 1920-1922 . évi nemzetgyűlés A választások ideje: 1920 . január 25-26. A nemzetgyűlés időtartama : 1920. február 16 - 1922. február 16. Helyszíne : az Országház . Az 1918 -1919-es forradalmakat követően helyreáll az organikus magyar társadalmi struktúra . A Friedrich-kormány 1919 novemberében kiadja az 5984 . sz. rendeletét, amelyben megállapítja a választóke rületeket, a nemzetgyűlés két éves ciklusát. Ugyan ezen a napon - november 17-én - jelenik meg az 1919 . 5985 . sz. ME rendelet a nemzetgyűlési választójogról, amely néhány ponttól eltérő en a Károlyi-féle néptörvénynek felel meg. A januárban megválasztott nemzetgyűlés február 27-én elfogadja az alkotmányosság helyreállításáról szóló törvényt, amelyben jóváhagyja a kormány nemzetgy ű lési választásokra vonatkozó rendeleteit és kinyilvánítja, hogy a törvényhozó hatalmat a nemzetgy űlés gyakorolja . 10 A román megszállás következtében az ország keleti részében a választásra később kerülhetett sor. A nemzeti hadsereg 1920. március 10-én vonult be Debrecenbe, március 16-án került sor a statárium ki hirdetésére . A politikai pártok szervezkedése csak májusban indult meg. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja május 10-én tartja választási gyűléseit. A szónokok sorában foglal helyet Hailer István kultuszminiszter, dr. Bérnárd Ágoston népjóléti miniszter, dr. Bleyer Jakab kisebbségügyek minisztere, Szmrecsányi György a képviselőház alelnöke . A párt képviselőjelöltjei : dr. Milotay István, az Új Nemzedék című lap szerkeszt ője, dr. Pröhle Vilmos egyetemi tanár és dr. Bernolák Nándor egyetemi tanár. 9
Gellér Ferencné: Tanácsválasztás Hajdú megyében és Debrecenben 1919 áprilisában. HBMLE. V. k. ~° Jónás Mihály i. m. 15 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 273 A kisgazdák május 10-én alakították meg helyi pártszervezetüket, képviselőjelöltjeik : Polgári István földbirtokos, Szomjas Gusztáv főispán és Nagy József pénzügyigazgató . A szociáldemokraták visszaléptek a választástól és passzivitásba vonultak . A választás Debrecenben 1920. június 13 -14-én zajlott le. A választás napjának reggelén megjelent a katonai állomásparancsnokság felhívása a lakossághoz, melyben az esetleges zavargások "kíméletlen" leverését helyezte kilátásba .~2 A Debreceni Független Újság "Debrecen választ" címmel írt szerkesztőségi cikkében figyelmezteti a választókat, hogy "Debrecen két év óta nem vett részt az ország alkotmányos életében. . ." ezért különös felelősség terheli ő ket, hogy kiket küldenek be a nemzetgyűlésbe. A szerkeszt őség véleménye szerint "A választók hangulata megállapíthatóan kisgazdapárti, ennek a pártnak az esélyei a kedvez őbbek ."~ 3 Az urnák felbontásakor kiderült, hogy a mintegy 43 .000 szavazóból kb. 4000 nem szavazott, 2644 szavazatot érvénytelenítettek és 377-et visszautasítottak . A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 20.689 szavazatot szerzett, 5350-e1 többet mint a Kisgazdapárt. l4 Mandátumhoz jutott: dr. Milotay István újságíró, az Új Nemzedék című lap szerkeszt ője, dr. Bernolák Nándor egyetemi tanár és dr. Pröhle Vilmos egyetemi tanár. A győztesek nyilvánosan mondtak köszönetet Debrecen asszonyainak "Nektek tagadhatatlan nagy részetek van abban, hogy Debrecenről letűnt a szégyenpír amit a bolsevizmus és az ellenséges megszállás alatt az országban ránk raktak." is A Debreczeni Protestáns Lap, a Kortünetek című rovatában meditál azon, hogy hogyan is történhetett meg Debrecenben a kisgazdák veresége . l6 ~ 1
Az 1922-1927 . évi nemzetgyű lés A választások ideje : 1922 . május 28 - június 11 . ~~
Debreceni Független Újság 1920 . május 9. 'z Debreceni Független Újság 1920. június 13 . '3 Debreceni Független Újság 1920 . június 13 . 'a Veress Géza : A román megszállás és az ellenforradalmi korszak első évtizede 1919-1931 . In . Debrecen története 4. k. Szerkesztette : Tokody Gyula 's Debreceni Független Újság 1920 . június 17 . i6 Debreceni Protestáns Lap 1920 . június 19 .
Debrecen országgy űlési képviselői II. A nemzetgyűlés időtartama : 1922 . június 19 - 1926 . november 16. Helyszíne : az Országház . A két évig ülésező nemzetgyűlés nem foglalkozott a következ ő választások rendszabályozásával, így választójogi törvény hiányában kormányrendeletre várt a szabályozás feladata . Az 1922. évi 2 .200 . ME. számú rendelet számos területen visszalép az 1920-as választásokon érvényben lévő rendeletekhez képest. A következő választójogi törvényt 1925-ben fogadta el a nemzetgyűlés. A gr. Bethlen István által előterjesztett 1925 . XXVI . tc. megismétli a miniszterelnök 1922. évi választási rendeletét, változatlanul hagyva a férfiak és nők választójogát, a műveltségi cenzust. A titkos szavazást csak a lajstromos (nagyvárosi) kerületekben tette lehetővé, így a képviselők 80 %-át nyíltan kellett megválasztani. Bevezetésre került az ajánlási rendszer, amely a kormánynak kedvezett és sokféle visszaélés forrása lett. Az 1922-es esztendő legfontosabb belpolitikai eseménye minden bizonnyal az egységes és biztos többségű kormánypárt, az un. Egységpárt létrehozása volt. Debrecenben márciusban kezdő dtek meg a választási előkészületek. A helyi kisgazdaszervezet március 12-én még úgy döntött hogy nem csatlakozik egyetlen politikai párthoz sem. Április 2-án alakult meg a Debreceni Nemzeti Polgári Párt. Elnöke Poroszlay László, tit kára Badnár Géza. Országosan is figyelemre méltó, hogy Debrecenben a Polgárok és Munkások Szövetsége vállalta az ellenzéki pártok összefogását . A debreceni lapok mellett a fővárosi sajtó is többször foglalkozott debreceni előkészületekkel, találgatták kik lesznek a jelöltek . Dr. a Pröhle Vilmos egyetemi tanár bizonyosan nem lép fel - vélte a Debre ceni Független Újság munkatársa "...legutóbbi választáson is bizonyára Ő maga csodálkozik a legjobban" (mármint, hogy megválasztották GL) Dr. Bernolák Nándor miniszteri kinevezése bizonytalanná tette jelölését . Az elő készületeket a Debreceni Független Újság így jellemezte "Álmosabban, csendesebben aligha készülnek bárhol az országban."1 ~
274
~~ Debreceni Független Újság 1922 . március 16 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
275
Az egyes politikai pártok vezetői választási gyűléseken hirdették meg programjukat, népszerűsítették jelöltjeiket . Májusban egymást követték a választási gyűlések. Az Egységes Párt választási naggyűlésén gr. Bethlen István miniszterelnök és nagyatádi Szabó István mondtak beszédet. Gr. Apponyi Albert királyhűségre hívta fel Debrecen választóit . Rassay Károly liberális vezér 300 tagú szociáldemokrata rendező gárda oltalma alatt fejtette ki nézeteit. Heinrich Ferencet, a Nemzeti Polgári Párt elnökét Székely Ferenc, a budapesti zsidó hitközség volt elnöke kísérte el debreceni útjára . lg Az ajánlások május végére történt benyújtásakor kiderült, hogy kik indulnak a választáson. Az I. kerületben az Egységes Párt dr . Vásáry István tanácsnokot jelölte nagy reményekkel, a szociáldemokraták, a Polgárok és Munkások Szövetsége támogatásával dr. Györki Imre ügyvédet és az 1920-as választások egyik győztesét, dr. Milotay István szerkesztőt a legitimisták jelölték. A II. kerületben dr. Hegymegi Kiss Pált a Rassay-féle függetlenségi párt a Polgárok és Munkások Szövetsége támogatásával indította, A Nemzeti Polgári Párt Tolnay Kornél ny. államtitkárt, a MÁV elnökigazgatóját jelölte. A legitimisták dr . Bessenyi Lajost indították és indult még dr . Orbók Attila . A III. kerületben pártonkívüliként, de a Polgárok és Munkások Szövetsége támogatásával indult a radikális Jánosi Zoltán, az Egységes Párt dr . Lengyel Zoltán orvost jelölte, de itt indult még a legitimista Reitz János és Kossalka János. i9 A debreceni választást megelőzően már ismert volt a vidék választási eredménye, amely nagy kormánypárti győzelmet jelentett. Az Egységes Párt sokféle eszközt felhasznált a győzelem kivívásához. A miniszterelnök igazi nagylelk űen viselkedett azokkal szemben akik segítették a kormánypárt választási küzdelmét. Gr. Bethlen István kérte Kállay Tibor pénzügyminisztert, hogy dr. Guthy Tódor nyugalmazott államtitkárt mivel " ..:nagy szolgálatot tett azzal, hogy a jelöltségétől visszalépett s így a kerületet a kormánynak biztosította... Ezt a szolgálatot szeretném honorálni. . . légy kegyes intézkedni, hogy Guthy az Anyagértékesít ő RT igazgatóságába bekerüljön ."Z° Debrecenben 1922. június 1 - 2-án került sor az első, titkos választásra, amelyen az ellenzék teljes győzelmet aratott. Az I. kerület's
Debreceni Független Újság 1922 . május 7. Veress Géza i. m. 205-208. a° Bethlen István titkos iratai . Szerk. Szianai Miklós és Sz űcs László . Bp . '9
1972 . 96 .
Debrecen országgyűlési képviselői II. 276 ben a szociáldemokrata dr. Györki Imre győzött 1650 szavazattöbbséggel és minden választókörzetben megszerezte az elsőséget. A II. kerületben dr. Hegymegi Kiss Pál 2996-os többséggel nyerte el az országgyűlési mandátumot. Györki hasonlóan minden választókörzetben első lett. A III. kerületben Jánosi Zoltán 3002 szavazattal szerzett többet mint a második helyezet, úgy hogy minden választókörzetben első lett.21 A Debreceni Független Újság szerint Debrecen ellenzéki állásfoglalása nyilvánult meg a lezajlott választáson . "Megnyilvánult olyan óriási mértékben, amilyenre maguk az ellenzékiek sem számítottak ." 22 A csúfos vereség után a polgári erők június 11-én közös értekezletet hívtak össze egységes polgári párt megalakítása céljából . Az elfogadott határozat szerint "Debrecen sz. kir. város polgársága megál lapítja, hogy az 1922 . június hó elején lezajlott nemzetgyűlési képviselő választás eredménye nem a város polgárságának akarat megnyilvánulása . A széls ő séges elemek formai győzelmének oka a polgárság széthúzása, egyenetlenkedése . . . a polgárság szervezetlensége ." A következő választáson a debreceni polgárság egyöntetűen kell, hogy felsorakozzon gr. Bethlen István zászlaja alá.z3 A polgári erők ezután Jánosi Zoltán ellen fordultak . A debreceni III. kerületben, a Rassaypárti programmal megválasztott Jánosi Zoltánt, volt Károlyi-párti országgyűlési képviselőt, a Nemzeti Tanács egykori tagját és a polgári demokratikus forradalom belügyi államtitkárát az egyházi bíróság 1921 . november 15-i - az egyházi kötelékből való elmozdítás - határozata után a nemzetgyűlés 1924-ben megsemmisítette Jánosi Zoltán mandátumát . A pótválasztáson, a kormánypárt minden erőfeszítése ellenére Nagy Vince szerezte meg a mandátumot függetlenségi prograrnmal .2a Az 1927-1932 . évi országgy űlés. A választások ideje: 1926. december 14-15. Az országgyűlés időtartama: 1927. január 28 - 1931 . június 6. Helyszíne : az Országház z' Debreceni Független zz Debreceni Független Zs Debreceni Független aa Debreceni Független
Újság Újság Újság Újság
1922. 1922. 1922 . 1924.
június 1-2. június 4. június 11 . február 17. .
277 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII Az 1925 . XXVI . tc . alapján került kiírásra az 1926. évi nemzetgyűlési választás . A gr. Bethlen István nevével fémjelzett választójogi törvény - 1922-höz viszonyítva - lényegesen csökkentette a választók számát és nagymértékben leépítette a titkos választás lehetőségét. Kedvezőtlenül befolyásolta továbbá az ellenzék helyzetét a szociáldemokrata-liberális blokk felbomlása és az a tény, hogy Debrecen polgári erői az 1922 . évi elhatározásuknak megfelelően egyesítették erőiket és felsorakoztak első számú jelöltjük, gr. Bethlen István mögött . A választási küzdelem 1926 novemberében indult meg. A választási küzdelem középpontjában kétségtelenül gr. Bethlen István jelölése állt. Díszpolgári oklevelének átvételekor kifejtette, hogy miért vállalta a jelölést : ". ..mert erdélyi eredetű családi tradícióim, minden, amit szeretek, amihez ragaszkodom, mindazok a nagy eszmék, amelyek Erdélyben mint történelmi valóság éltek: vallásszabadság, a türelem, a protestantizmus, a magyar függetlenség, mindezek az eszmék ide, Debrecenhez fűznek. .. Úgy érzem, hogy nem csak én és a kormányzat meríthetünk erőt Debrecennel való összefonódásból, hanem úgy érzem, hogy Debrecen is hasznot húzhat abból, hogy velem úgy mint a kormánnyal összefízi sorsát ." 2s Az egyes pártok közzé tették jelöltjeik névsorát. Az Egységes Párt jelöltjei : 1 . Gr. Bethlen István 53 éves, miniszterelnök, 2. Dr. Homonnay Tivadar 38 éves, MÁV titkár, 3 . Dr. Ruffy Vargha Kálmán 55 éves, Gazdasági Akadémia igazgatója, 4 . Bessenyei Gyula 50 éves, műasztalos, 5 . Dr. Ecsedi István 40 éves, magántanár, 6. vitéz dr. Dávid Géza 35 éves, keresked ő. A szociáldemokraták jelöltjei : 1 . Dr. Györki Imre ügyvéd, 2. Dr. Zoványi Jenő egyetemi tanár. A liberálisok jelöltje dr. Hegymegi Kiss Pál ügyvéd.z6 A jelöltek választási gyűléseken fejtették ki programjukat . Az Egységes Párt választási gyűlését a város vezetői városi rangú eseménynek tekintették és ennek megfelelő volt az előkészítés és rendezés .2~ Gr . Bethlen István debreceni tartózkodása alatt látogatást tett a város és a megye vezetőinél, az egyházak első embereinél, az érdekképviseleteknél . November 28-án tartotta választási gyűlését az Arany Bikában a kormánypárt. A miniszterelnök alapvető feladatnak a nemzet talpra állítását jelölte meg, ugyanakkor 2s
Veress Géza i. m. 224 . Debrecen 1926 . november 20 z~ Debrecen 1926 . november 26 . z6
278 Debrecen országgy űlési képviselői II. támadta a szociáldemokratákat és a szakszervezeteket amiért a munkásságot terrorizálják . Kijelentette "Mi nem akarunk Károlyi-féle demokráciát!" Beszédét választási ígéretnek is megfelelő gondolattal zárta: "Debrecen minden jogosult érdekeit szívemen viselem." A szociáldemokraták a Munkás Otthonban tartották választási gyűlésüket, amelyen dr. Györki Imre és dr. Zoványi Jenő beszélt.2g A Népszava 1926. december 2-án arról ír, hogy "Debrecenben valami nagy gazság készül." Az SZDP vezet ői a helyi szociáldemokrata jelölt elleni támadástól tartottak . Dr. Hadházy Zsigmond főispán "Szemenszedett valótlanság" megjegyzéssel utasította el a szociáldemokraták véleményét.29 Dr. Hegymegi Kiss Pál december 5-én tartotta meg választási gyűlését az Arany Bikában . Hegymegi előadása után beszédet mondott Latmák Jenő, Deák István, Kovács József, Zelinger Ede és Osgyáni János.3° A választást megelőzően Holló Jánost, a szociáldemokraták helyi vezetőjét előállítják a rendőrségre, egy korábbi kihágási ügyben. A szándék nyilvánvaló, a szociáldemokraták választási esélyét rontani . A párt tiltakozása következtében az eljárást áttették a választás utáni időre.31 A Debrecen című újság felmérte a pártok választási lehetőségét és megtudakolta a pártok elgondolásait a várható eredményekr ő l. E szerint Debrecennek 27 .000 választója van, de mivel az 1924-1925 évi választási jegyzék igen hiányos - ezért csak kb. 21 .000 választóra lehet számítani . A kormánypárt Albert-féle vendéglőben ülésező központja minimum 12.000 - de lehetséges 14.000 szavazat megszerzése is, ezzel két mandátumot várnak . A Royal szállóban székel ő dr. Hegymegi Kiss Pál 7-8000 szavazóra számít, míg a Munkás Otthonban a szociáldemokraták az egy mandátum megőrzésében bizakodnak .32 A választás Debrecenben december 13-14-én zajlott le, Debrecen országgy űlési képviselői: Gr. Bethlen István (11 .488 szavazattal), dr. Hegyrnegi Kiss Pál (5181) és dr. Györki Imre (4690). Az eredmények alapján megállapítható, hogy az ellenzék nagyarányú szavazat veszteséget szenvedett és hogy, , a kormánypárt - bár nem tudta megszerezni a második mandátumot - előretört. 's Debrecen z9 Debrecen 3o Debrecen s' Debrecen sz Debrecen
1926. 1926. 1926. 1926. 1926.
november 27. december 3 . december 5 . december 1 l . december 11 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII
279
Az 1931-1936 . évi országgyűlés A választások ideje: 1931 . június 28-30. Az országgyűlés időtartama: 1931 . július 20 - 1935 . március 15. Helyszíne : az Országház . A húszas évek második felében kiadott választójogi rendelkezések csak részkérdésekben foglaltak állást, az alapkoncepció változatlan maradt . A szociáldemokraták, a liberálisok ezért tovább folytatták harcukat a választójog kiszélesítéséért . Ezek hatására a Gömböckormány belügy- és igazságügyi minisztere új választójogi tervezetet készít 1934-ben, de ez Gömbös és Bethlen ellenvéleménye miatt nem is került az országgy űlés elé. A júniusban kibontakozott választási küzdelem során az: Egységes Párt nagy erőket mozgósított, hogy az előző választás során elért eredményei tovább építse. Sorozatosan tartották választási gyűléseiket, a helyi sajtó rendszeresen hírt adott a párt választási tevékenységéről, közölte programját és támadta az ellenzéki pártokat.33 Június 14-én tartotta meg választási gyűlését az Egységes Párt az Arany Bikában, Jelen van Bihar és Szabolcs megye, valamint Miskolc város főispánja . A gyűlést dr. Sz. Kun Béla egyetemi tanár nyitotta meg, majd gr. Bethlen István tartotta meg beszédét . A miniszterelnök a többi között szólt az ország gazdasági helyzetéről, arról hogy kedvez őtlen körülmények között nem szabad felvenni külföldi kölcsönt. Támadta a szociáldemokratákat, akik szerinte egyoldalú osztályprogramot hirdetnek, a kisgazdákat akik - véleménye szerint - elriasztják a tőkét. Beszédét így fejezte be "Rendelkezésére állok Debrecen polgárságának" . A gyűlés hátralévő részében ismertette programját Ruffy Vargha Kálmán a Gazdasági Akadémia igazgatója és Radó Dezs ő kamarai főtitkár.3a Debrecenben a választás 1931 . június 29-30-án zajlott le. Képviselői mandátumot nyertek: gr. Bethlen István miniszterelnök, dr. Hegymegi Kiss Pál ügyvéd és dr. Györki Imre ügyvéd. 3s A választás eredményei alapján megállapítható, hogy az Egységes Párt, gr. Bethlen István személyén keresztül - csekély szavazatvesztés 33
Debrecen 1931 . június 21 . Debrecen 1931 . június 14. ss Debrecen 1931 . június 29-30 . 3a
280 Debrecen országgyűlési képviselői II. ellenére - ő rzi kivívott pozícióját. Az ellenzék viszont, elsősorban dr. Hegymegi Kiss Pál több mint 2000 új szavazattal lényegesen javított helyzetén, de dr. Györki Imre közel 2000 új szavazat megszerzésével javított a szociáldemokraták helyzetén. Dr. Györki Imre a cikluson belül az igazságügyi, a közjogi, a mentelmi és a pénzügyi bizottság tagjaként dolgozott.36 Az 1935-1940 . évi országgyűlés. A választások ideje : 1935 . március 31 - április 7. Az országgyűlés időtartama : 1935 . április 27 - 1939. május 4. Helyszíne : az Országház, Székesfehérvár (1938. augusztus 1$) A képviselőválasztásokat az 1925 . XXVI . tc. alapján írták ki, rendeletben csak a névjegyzékek összeállítását szabályozták, kés őbb az 1937 . VIII törvényben az ajánlási rendszert . 1936 májusában a Füg getlen Kisgazdapárt és a Reformnemzedék programjaikban a titkos választójog bevezetését követelték . A követelés egyre szélesebb és határozottabbá vált, a kormány nem tudott kitérni és elkészítette az új választójogi törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés 1938 márciusában napirendre tűzte és a vita után 1938 . júniusában el is fogadott. Az 1938 . évi XIX. tc. az országgyűlési képvisel ő k választásáról 245ről 260-ra emelte a megválasztandó képviselők számát, ebből 135-öt egyéni, 125-öt pedig lajstromos választó kerületben kellett megválasztani. A szavazás titkossá és kötelez ővé vált . A választójogosultság lényegesebb feltételei: Férfiaknál ' Lajstromos választókerületben : korhatár 26 év; 10 éve magyar állampolgár ; 6 éve ugyanott lakik vagy saját lakása van; 6 elemi. Kivételek: háborús érdemek, önálló iparos vagy kereskedő, földműves meghatározott jövedelemmel, vagy doktori oklevél. Egyéni választókerületben : korhatár 30 év; 10 éve magyar állam= polgár; 6 év ugyanott lakik vagy saját lakás; állandó foglalkozás ; 6 elemi. Kivételek hasonlóak . Nőknél 36
Országgyűlési Almanach az 1931-36 évi országgyűlésről. Szrk. Haeffler István.
281 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII Lajstromos választókerületben : korhatár 30 év; a következő három azonos a férfiakéval; saját jövedelem ; írni-olvasni tudás vagy legalább három gyerek; egyetemi végzettség, doktori oklevél esetén 26 év a korhatár. Egyéni választókerületben lényegében azonos . A törvény a m ű veltségi-vagyoni cenzus és a választási korhatár növelésével, valamint a faji megkülönböztetés eszközével (zsidó- törvény) tovább szűkíti a választójogot és gyakorlatilag a lakosság kétharmadát kirekeszti a választásokból .3 ~ Az országgyűlési választás debreceni előjátékának tekinthet ő a törvényhatósági bizottságban gr. Bethlen Istvánt ért erkölcsi támadás . A város közvéleményének nyomására az újabb törvényhatósági bizott ság ülésen a volt miniszterelnök megkapta az elégtételt, a "testületi ülés ezúttal a Bethlen István melletti tüntető rokonszenv fórummá változott ." 3s A választási előkészületekre rányomta bélyegét Gömbös Gyula és Bethlen István ellentéte . A debreceni sajtó március elején arról ír, hogy gr. Bethlen Istvánt napok óta tartó taktikázással elütötték a debreceni jelöltségtől. Március 10-én már napvilágot látott a kormánypárt jelölő listája, amelyet dr. Lázár Andor igazságügyi miniszter vezetett, további jelöltek vitéz Kolosváry- Borcsa Mihály újságíró és ifj. Balogh István gazdálkodó. A pótképvisel ő jelöltek: vitéz dr. Dávid Géza, Bessenyei Gyula és Csomor Gyula. A Független Kisgazda Párt jelöltjei : Echardt Tibor, a párt elnöke, dr. Hegymegi Kiss Pál ügyvéd és Őry István gazdálkodó . A pótképvisel ő jelöltek : Sarkady István, Pataky József és dr. Hegyrnegi Kiss Pálné. A szociáldemokraták jelöltjei : dr. Györki Imre ügyvéd, (Gombos Zoltán), Kéthly Anna tisztviselő és Kállai Sándor. Pótképvisel ő jelöltek: dr. Sonnenwirth Lajos, Kovács Lajos és Mázló József. A Nemzetiszocialista párt jelöltjei : gr. Festetich Sándor, a párt elnöke, ifj . Balogh István (Miklós u.) gazdálkodó . Pótképvisel ő jelöltek: Konkoly Géza, Ladányi László és Karancsi József. A Nemzeti Front jelöltjei : vitéz Egyházi Béla végrehajtó, dr. Papp Endre ügyvéd. Pótképvisel őjelöltek: Csomor Gyula, Jámbor Lajos, Uri Sándor és Seprényi Sándor.39
~' Jónás Mihály i. m. 16-17 . ss Veress Géza i. m. 255. s9 Debrecen 1935 . március 10 .
Debrecen országgy űlési képviselői II. A város közvéleményének egy részét változatlanul foglalkoztatta a Bethlen elleni durva támadás, így érthető, hogy híveinek egy csoportja elutazott a képviselőjelölt nagykanizsai választási gyűlésére, ahol gr. Bethlen mint pártonkívüli élesen támadta a miniszterelnököt . Gr. Bethlen István véleménye kétségtelenül befolyásolta a debreceni választást, de a végeredményt a városban működő politikai erők alakították ki. Március közepén megkezdő dtek a választási gyűlések, a legfrissebbek a kisgazdák voltak. Dr. Hegymegi Kiss Pál megnyitóját követően Tildy Zoltán, Jékei László és Móricz Zsigmond után Eckhardt Sándor szólt a választókhoz. Az SZDP választási gyű lésén Kéthly Anna, dr. Györki Imre és Kertész Miklós az általános és titkos választójogot szorgalmazták, elutasították a Nemzetiszocialista Párt antiszemita programját és bírálták a Kisgazdapárt politikáját . A kormánypárt a választási naggyűlésén a szónokok Gömbös Gyula miniszterelnök programját igyekeztek népszerűsíteni. Hangsúlyozták, hogy a reformtervek alkotmányos alapon és nemzeti keretek között valósulnak meg.4° Br. Vay László, a NEP megyei elnöke a Debrecen című újságban "Felhívás Debrecen választó polgáraihoz" címmel írt cikkében leszögezi, hogy "Ma a magyar kormányt támogatni, a Nemzeti Egység zászlaja alá felsorakozni, nem politikai probléma, hanem hazafias kötelesség" .4i A NEP szónokai Kolosváry-Borcsa Mihály, Bessenyi Gyula, Csomor Gyula, br. Vay László, Tervey Tamása Nyilastelepen, a Böszörményi úton, a Téglavetőben, a Szegényházban, a Boldogkertben, a Csapó kertben és az Arany Bikában hirdették a nemzeti egységet, harcot az idegenek, a nagytőke ellen. Támadták a kisgazdákat, dr. Hegymegi Kiss Pált, a nemzetiszocialistákat és a szociáldemokratákat "akik már meg is buktak", A kisgazda szónokok a Bellegelőn, a Homokkertben, a Csapó- és Tégláskertekben, a Nyilastelepen, a nyulasi rokkant-telepen a Bihari-telepen ismertették pártjuk programját . A szociáldemokraták a Téglavető és a Nyilastelep lakóit keresték fel és kérték támogatásukat. Dr. Györki Imre politikai pályafutása Debrecenben a Nyilastelepről indult 13 évvel ezelőtt. A nemzetiszocialisták naggy űlésén az Arany Bikában gr. Festetich Sándor párt 282
a° Debrecen 1935 . március 12 . °' Veress Géza i. m. 257.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 283 elnök támadta a nyílt szavazást, az ajánlási rendszert és a pénzügyi politika reformját sürgette. Balogh István a zsidóságot támadta .42 A képviselői ajánlások vizsgálatát végző választási bizottság a kisgazdákat támogató ajánlások egy részét nem fogadta el, ezért a kisgazdapárt megbízottjai a bizottságból kivonult. A Kisgazdapárt mivel 36 aláírás hiányzott a meghatározott számból - nem indulhatott a választáson .43 Debrecenben az országgyűlési választásra 1935 . március 31 - én került sor. Az érvényes szavazatok száma és aránya a következ őképpen oszlott meg: Nemzeti Egység Pártja 11 914 (37 %) - dr. Lázár Andor, a Nemzetiszocialista Párt 11 268 (35 %) - Balogh István és a Szociáldemokrata Párt 7315 (23,8 %) dr. Györki Imre.44 A Kisgazda Párt 809 aláírással megfellebbezte a választási eredményeket és kérte azok megsemmisítését - új választás kürását.45 A választási eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy Debrecen poli tikai arculatát a jobbratolódás, illetve a baloldali jelenlét határozza meg. A vesztes a liberálisok tábora . A pótválasztásra 1935 . október 27-28-án került sor. Az eredmények : Nemzeti Egység Pártja 11 851, a Nemzetiszocialista Párt 5985, a Szociáldemokrata Párt 6551, a Kisgazda Párt 4235, a Kossuth Párt 2002 szavazatot kapott. A tavasszal indult három párt megtartotta mandátumát, a képviselők ugyan azok maradtak . A polgári ellenzék megosztottsága miatt nem jutott mandátumhoz, a nemzetiszocialisták a tavasszal szerzett szavazatok 50 %-át elvesztették . Az 1939-1944 . évi országgy űlés A választások ideje: 1939. május 28 -29. Az országgyűlés helye és időtartama: Pesten: 1939 . június 14 1944 . november 9. Sopronban : 1944. december 7 - 1945 . március 16. Nyilas országgyűlés . A Horthy-korszak utolsó választójogi törvényét (1939 . V, VI, XVIII sz. törvények) követte a belügyminiszter végrehajtási utasítása. az Debrecen 1935 . március 17 - április as Veress Géza i. m. 257 . aa Debrecen 1935 . március 31 . as Debrecen 1935 . május 1 .
2.
284 Debrecen országgyűlési képviselői II . Az országgy űlés 1944 . VIII. törvényben egy évvel meghosszabbítja ciklusát . A Szálasi-id őszakban november 9-én került sor az országgyűlés utolsó pesti ülésére, az 1944. XI. tc. november 16-án az országgyűlés más városba költözéséről intézkedik . Ez december elejére következett be, amikor a nyilas országgyűlés soproni időszaka kezdődik és tartott 1945 . március 16-ig.46 Az országgyűlési választást Debrecenben május 28-ra tűzték ki. A kormánypárt, a Magyar Élet Pártja jelöltjei : br. Vay László nyugalmazott miniszterelnökségi államtitkár, a kormánypárt elnöke, dr. Ferenczy Tibor nyugalmazott budapesti rendőrfőkapitány és ifj . Balogh István gazdálkodó . Pótjelöltek: Nagybákay Rickl Antal, Polgáry István és Molnár János. Dr. Lázár Andor, volt képviselő nem vállalta a jelöltséget, választóinak írja a Debrecen hasábján " . . .olyan képviselőket küldjön Debrecen a magyar országgyűlésbe, kik a nemzeti önállóság és függetlenség, a gondolat és véleménnyilvánítási szabadság elszánt bajnokai lesznek ."4~ A szociáldemokraták listáját újra dr. Györki Imre, volt képviselő vezette . A lista többi tagja: Kállai Sándor földműves, Mázló József csizmadiamester . Pótképviselők: Kovács János, Selyem Lajos és Bogdán István . A Kisgazda Párt színeiben indult a meghurcolt, a fegyelmi bíróság által felmentett, állásába visszahelyezett, majd nyugdíjazott dr. Vásáry István . A lista többi jelöltje Őri István gazdálkodó, dr. Hódy Béla ügyvéd . Pótjelöltek : Szendrey Sándor, Lovas Imre és Rábold Gusztáv .48 A Magyar Fajvédő Párt is állított listát : Dr. Héjjas Jenő gazdálkodó, dr. Szabó Sándor főorvos, Konkoly Géza földműves. Pótképvisel ő jelöltek: Papp Lajos, Csonka Miklós és Baglyas Márton.49 A választási küzdelemben a Debreceni Újság - Hajdúföld dr. Vásáry Istvánt átkos baloldalinak titulálja . 5° Igen aktív választási küzdelem folyt. A Debrecen című újság a Debrecenbe érkező gr. Teleki Pál miniszterelnököt tisztelettel köszönti és kéri, hogy biztosítsa a választá-
ab Jónás Mihály i . m. 17 . a~ Debrecen 1939 . május 6 . °s Debrecen 1939 . május 5-7. a9 Debrecen 1939 . május 13 . so Debrecen 1939 . május 10, 16, 23, 24 .
285 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII sok tisztaságát . A miniszterelnök igyekezett ellensúlyozni a kormánypárt képviselőjelöltjeinek fajvédő politikáját - nem sok eredménnyel .5 Debrecen polgárai mandátumhoz juttatták br. Vay László és dr. Ferenczy Tibor Magyar Élet Pártjai jelöltjeit . A harmadik mandátumot dr. Vásáry István nyerte, aki jogos elégtételt kapott igaztalan és alaptalan meghurcolásáért . Elvesztették mandátumukat a szociáldemokraták, dr. Györki Imre, aki 1922 óta képviselte a debrecenieket az országgyűlésben . Nem sikerült a nyilasoknak megismételni az 1935-ös eredményt . ~
Az 1944-1945 . évi Ideiglenes Nemzetgyűlés A választások ideje : 1944. december 13-20 . Az Ideiglenes Nemzetgyűlés helye és időtartama : Debrecen : 1944 . december 21-1945 . március . Budapest :1945 . április-1945. november 4. A választások három menetben zajlottak le, a hadműveletek elvonulása és az élet helyreállítása függvényében : Debrecenben és környékén 1944 . december 13-20 között 230, Budapesten április 2-án 108 és a Dunántúlon június 24-én 160 képviselőt, összesen 498 országgyűlési képviselőt választottak közfelkiáltással gyűléseken. A megtartott 8 ülésből kett ő volt Debrecenben (1944 . december 21-22) és hat Budapesten (1945 . szeptember 5-7-én és 11-13-án .) Debrecen város megválasztott nemzetgyűlési képviselőinek névsora: 1 . Antalffy József asztalos mester, 2. Bánáss László prépost-plébános, 3 . dr. Bodnár János egyetemi rektor, 4. dr. Juhász Nagy Sándor volt igazságügyi miniszter, 5 . dr. Juhász Géza tanár, 6. Kállai Sándor földmunkás, 7. Kovács János kőműves, 8. Labancz András kőműves, 9 . Lada Ferenc k őműves, 10. Leitner Jen ő keresked ő, 11 . dr. Lévay Zoltán ügyvéd, 12. Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, 13 . Őry István gazdálkodó, 14. Pálfi Sándor kőmű ves, 15 . dr. Révész Imre református püspök, 16 . dr . Sántha Kálmán egyetemi tanár, 17 . Simon János cipész, 18. Szabó István szabó, 19. Szendrey Sándor ácsmester, 20. dr. Tariska István orvos, 21 . gróf Teleki Géza egyetemi tanár, 22. Tóth Mihály vasmunkás, 23 . dr. Vásáry István polgármester, 24 . Vásáry '~ Debrecen 1939. május 20, 26, 28.
286 Debrecen országgy űlési képviselői II. József gazdálkodó, 25 . Végh Dezs ő szobafest ő. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945 szeptemberében megalkotta a nemzetgyűlési választásokról szóló VIII. törvénycikket . Az új választási törvény megvalósította az általános, egyenlő és titkos választójogot és négy éves ciklust állapított meg. A választójogosultság rendszere : 12 ezer szavazat jelent egy képviselői megbízást a pártok választókerületi lajstromain; további 50 képviselőt választanak a pártok országos lajstromain; 10 képviselőt a nemzetgyűlés első ülése választ az ország szellemi és közéletének vezető személyiségeib ől; választási korhatár: 20 év; választási feltétel : magyar állampolgárság ; választásból kizáró tényezők: honvédség, rendőrség tagjai, bűntett, letartoztatás, szabadságvesztés, internálás, politikai jogok felfüggesztése, elmebetegség, erkölcsrendészeti ellenőrzés, háborús, népellenes bűnök, fasiszta párt- vagy egyesületi tagság, akit igazolási eljárás során nem igazoltak . Az 1945-1949 . évi nemzetgyűlés A választások ideje : 1945 . november 4. A nemzetgyűlés helye és időtartama:
Országház,
1945 . november 29 - 1947 . július 25 . Az 1945 . VIII. tc. a vagyoni, műveltségi és egyhelybenlakási cenzus megszüntetésével, a nők egyenlő jogok alapján történő bevonásával, a minden pártra egyformán vonatkozó képviselői szavazatarányok megállapításával, a korhatár leszállításával és a titkosság biztosításával nemzetközi viszonylatban is demokratikusnak minősíthető .53 A nemzetgyűlés 1946. február 1-én elfogadja az 1946. I. törvénycikket amely Magyarországot köztársasággá nyilvánítja . A nemzetgyűlés 1946 . szeptemberében megalkotja a XXVI . törvénycikket a képviselők öszszeférhetetlenségéről. Hajdú-Bihar választókerület eredményei: A Nemzeti Paraszt Pártra szavazott 42.950 fő (19 673 férfi, 23 .277 nő) Képviselők: Veres Péter, Szabó Pál és dr. Kondor lmre. A Magyar Kommunista Pártra szavazott 43 937 fő (21 394 férfi, 22 543 nő) . Képvisel ők: Kállai Gyula, Szabó István és Balogh Elemér. sz s3
Jónás Mihály i. m. 17 Jónás Mihály i. m. 18
287 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII A Független Kisgazda Pártra szavazott 124 463 fő (52 203 férfi, 72 260 nő) Képvisel ők: dr. Vásáry István, Bihari Nagy Lajos, Kálmán Ferenc, Csősz László, Csizmadia Lajos, Zsom Miklós, dr. Lévay Zoltán, Szigethy Gyula, Hajdú Kálmán és M . Gál Lajos. A Szociáldemokrata Pártra szavazott 38 131 fő (17 514 férfi, 20.620 nő). Képvisel ők: dr. Ries István, Szabó István és Kovács János. A Polgári Demokrata Pártra szavazott 2282 fő (1019 férfi, 1263 nő) . A párt nem kapott mandátumot . 5a Az 1947-1951 . évi országgy űlés A választások ideje: 1947. augusztus 31 . Az országgy űlés helye és időtartama : Országház, 1947 . szeptember 16 - 1949 . április 12 . A nemzetgyűlés 1947 . július 23-án elfogadja az új választójogi törvényt (1947: XXII. tc.), amely módosítja az 1945 . VII. törvényt, a nemzetgyűlést egykamarás országgyűlésre változtatja és a képviselői mandátumot négy évre változtatja . Két nappal később a köztársasági elnök feloszlatja az országgyűlést és szeptember 16-ra összehívja az országgyűlést. Hajdú-Bihar választókerület eredményei : A Magyar Kommunista Pártra szavazott : 65 358 fő (35 572 férfi, 29.786 nő), Képvisel ők: Nagy Imre, Szabó István, Rácz Gyula és Czifra Sándor . A Független Kisgazda Pártra szavazott : 62 538 fő (28 720 férfi, 33 .818 nő) . Képvisel ők: dr. Eröss János, Őry István, Kálmán Ferenc és Bakó Sándor . A Szociáldemokrata Pártra szavazott : 26 621 fő.(13 270 férfi, 13 .351 nő) . Képviselő: Kéthly Anna. A Nemzeti Paraszt Pártra szavazott : 53 662 fő (26 200 férfi, 27 .462 nő). Képvisel ők: Veres Péter, Szabó Pál és Gém Ferenc . A Demokrata Néppártra szavazott : 14 264 fő (5567 férfi, 8697 nő/. Képviselő: dr. Barankovics Sándor . A Magyar Függetlenségi Pártra szavazott : 27 342 fő (11 805 férfi, 15 537 nő). Képvisel ő: dr. Vásáry István . sa
Néplap 194 5 . november 8 .
288
Debrecen országgyűlési képviselői II. A Független Magyar Demokrata Pártra szavazott : 28 378 fő (12 .076 férfi, 16.302 nő .) Képviselői: Kovács Imre és dr. Lévay Zoltán. A Polgári Demokrata Pártra szavazott : 2406 fő (1010 férfi, 1396 nő) . Mandátuma nincs . ss
T-~arliamehtarY represe~tatives
11
of Debrecen
%dtvásc
After the parliamentary election of 1910 the fight for universal and secret suffrage became intensive . The Act XIV of 1913 recomposed the former conditions of election. The election that was expected in 1915 wasn't take place because of the war. The Act XVII of 1918 enlarged the number of electors by one and a half million according to the political relations changed . On 23rd of November, 1918 the first people's law was issued and the universal and secret suffrage was introduced by it in Hungary . Then the author takes the consecutive elections one by one. It starts with the council election of 8`h of April, 1919 realizing the Soviet model. The National Assembly elected on 25`h of January 1920 took the first steps in restoring the bourgeois society . Points of time of elections : 28`h of May - 11`h of June, 1922; 14`h-15`h of December, 1926 ; 28`h-30`h of June, 1931 ; 31 S` of March - 7`" of April, 1935 ; 28`h-29`h of May, 1939 ; 13`h-20`h of December, 1944; 4`" of November, 1945; 31S` of August, 1947. After coming the communists to power: 15`~ of May, 1945 ; 17`h of May, 1953 ; 16`h of November, 1958 . The author describes the preparations of the elections in Debrecen, the activities of the political parties and the name list of the parliamentary representatives .
ss
Néplap 194 7. szeptember 4 .
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 289 During the preparations for the election of the year of 1935 the antagonism between count István Bethlen, former Prime Minister and Gyula Gömbös, Prime Minister came into the open .
