Dánia I. DÁNIATÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk
Hivatalos megnevezés
Dán Királyság
Államforma
alkotmányos monarchia
Főváros
Koppenhága
Terület
43 094 km²
Népesség
5 552 037
Nemzetiségi megoszlás
dán (96,5%), német (1,7%), török (0,5%), svéd (0,4%), egyéb (0,9%)
Vallási megoszlás
evangélikus lutheránus 81%, keresztény vallású (más protestáns és római katolikus együtt) 3%, iszlám 2%
Hivatalos nyelv
dán, feröer-i, grönlandi (az inuit nyelv egyik dialektusa), német (nemzeti kisebbség által lakott területen)
Klíma
északi mérsékelt, óceáni éghajlati hatásokkal
Államfő
II. Margit királynő
Miniszterelnök
Helle Thorning-Schmidt
Hivatalos pénznem
dán korona (DKK)
Jelentősebb városok
Koppenhága, Århus, Aalborg, Esbjerg, Odense
2. Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok Dánia főbb gazdasági mutatói, 2009-2011 2009 GDP (folyó áron) GDP változás (reál) Egy főre jutó GDP (PPS)
Mrd EUR % EUR/fő
Infláció (fogyasztói árindex)
%
Munkanélküliségi ráta
%
2010
2011
223,9
235,6
239,2
-5,8
1,3
0,8
28 900
31 000
31 400
1,2
3,8
0,8
6,0
7,5
7,6
-2,7
-2,5
-1,8
Költségvetés egyenlege
GDP %-a
Államadósság (év végi)
GDP %-a
40,6
42,9
46,5
Folyó fizetési mérleg egyenlege
GDP %-a
3,3
5,5
6,5
Árfolyam (éves átlag)
DKK/EUR
7,446
7,447
7,450
Forrás: Eurostat
Dánia gazdaságát a csúcstechnológiára épülő mezőgazdaság, a korszerű ipar és a külkereskedelemtől történő erős függés jellemzi. Az ország évek óta előkelő helyen áll a Forbes Magazin évente kiadott üzleti rangsorában, 2011-ben az 5. helyezéssel büszkélkedhetett. Dánia jól reagált a 2008-ban kezdődő válságra, pénzügyi-gazdasági stabilitása kiváló, kiemelkedő az európai uniós tagállamok között.
Dánia kapu a skandináv országok felé. Infrastruktúrája kiemelkedő. A koppenhágai reptér Észak-Európa legfontosabb légikikötője, autópálya hálózata sűrű és jó minőségű. Magas képzettségű, idegen nyelveket beszélő, flexibilis munkaerővel rendelkezik.
2011-ben Dánia bruttó nemzeti összterméke 0,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az előrejelzések szerint a várható növekedés 2012-ben 1,1 %. A dán GDP 76,7%-át a szolgáltatási szektor, 22,1%-át az ipar, 1,3%-át a mezőgazdaság állítja elő. A mintegy 2,9 millió aktív foglalkoztatott 77,3%-a a szolgáltatási szektorban, 20%-a az iparban és 2,5%-a a mezőgazdaságban van alkalmazásban. A legjelentősebb dán iparágak: acélipar és gépgyártás, élelmiszer-feldolgozóipar, szállítmányozási gépgyártás, hajógyártás, szélerőműgyártás, orvosi műszerek, gyógyszeripar. A fogyasztói árak növekedése 2011-ben 0,8 %. A munkanélküliség mértéke 7,6 százalékos, az állástalanok száma 2011-ben 215.000 fő és az előrejelzések további növekedésre figyelmeztetnek.
Az ország energiatermelésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energiatermelés, elsősorban a szélenergia és a biomassza hasznosítás. A dán parlament 2012 márciusában elfogadott határozata szerint 2020-ra az energiatermelés 50 százalékát a szélenergiából tervezik előállítani (a jelenleg arány 25%).
A skandináv jóléti modellre alapozva tartják fenn a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, amelyek finanszírozásában az állam vállal oroszlánrészt. A rendszer fenntarthatóságát az EU összehasonlításban is magas jövedelemadó rendszer biztosítja évtizedek óta.
A globális gazdasági válság és nemzetközi kereskedelem gyengülésének következményei Dániát sem kerülték el, noha a dán kormány bankmentő csomaggal és válságkezelő intézkedések bevezetésével az elsők között reagált a nemzetközi krízisre. Az utóbbi években a munkabérek jelentősen emelkedtek, a termelékenység romlott és a dán fizető eszköz, a korona is gyengült valamelyest. A válság kitörésekor meglévő erős pénzügyi helyzet 2011-re némileg gyengült, de összehasonlítva más uniós tagállamokkal számos pénzügyi mutató még mindig kimagaslónak mondható.
A politikai vezetés többször is hangsúlyozta, hogy a megoldás a termelékenység növelésében van, a magas fizetésekért több munkát kell megkövetelni. Dániának tovább kell fokoznia előnyét a környezetipari, „zöld” technológiák és termékek kutatása, gyártása terén. A növekedés alapja a kutatás-fejlesztés, a siker kulcsa pedig az eredmények minél hamarabbi „piacra dobása”. Új piacokat kell találni a dán termékeknek és minél több külföldi befektetőt kell vonzani az országba.
Dánia 2010. február végén nyújtotta be konvergencia programját az Európai Uniónak. A program célkitűzése, hogy a 2010-re várható 5,5 százalékos GDP arányos költségvetési hiány 3 százalék alá csökkenjen 2013-ra. Az új konvergencia program tükrözi, hogy a nemzetközi gazdasági válság miatt megbillent az egyensúly a költségvetés kiadásai és bevételei között és annak helyreálltása érdekében határozott intézkedéseket kell foganatosítani. Az állam kiadásai emelkedtek 2008 óta és a 2010-es „tavaszi” adóreform miatt is csökkentek a bevételek.
A cél érdekében a GDP 1,8 százalékának megfelelő, kb. 31 milliárd dán koronás kiigazításra van szükség. A kormány ezért egy többéves programot dolgoz ki, amely 2011-ben indult és az a központi kormányzati, a regionális és a helyi önkormányzati közkiadásokat a 2010-es szinten tartja.
3. Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb termékek
Dánia külkereskedelmi forgalma, 2008-2011
Áruforgalmi egyenleg
M EUR
Export
M EUR
Import
M EUR
Szolgáltatások egyenlege
M EUR
Export
M EUR
Import
M EUR
2008
2009
2010
2011
5 140
7 780
9 440
11 125
79 496
67 382
73 465
81 388
74 356
59 602
64 025
70 263
6 896
2 792
5 894
6 007
50 512
40 474
46 295
48 196
43 616
37 682
40 401
42 189
Forrás: Eurostat
Dánia áruexportja 2011-ben 9,8 százalékkal nőtt az elmúlt évvel összehasonlítva. Legfontosabb felvevőpiaca továbbra is Németország, a német gazdasági növekedés megindulását követi a dán export növekedése. A dán kivitel több mint 60 százaléka irányul az Európai Unióba. Dánia behozatala 8,9 százalékkal nőtt 2010-hoz képest. Legfontosabb beszállítója továbbra is Németország. 4. Tőkeáramlás alakulása és a főbb partnerek Dánia közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2008-2010 2008
2009
2010
7,5
3,9
-4,2
Mrd EUR
93,1
95,5
96,6
Tőkekifektetés más országba
Mrd EUR
18,7
5,5
3,8
Tőkekifektetés állománya
Mrd EUR
122,0
130,76
146,9
Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import
Mrd EUR
Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya
Forrás: Dán Nemzeti Bank
2010-ben 3,6 Mrd EUR összeget fektettek be külföldön a dán vállalatok, míg a beáramló külföldi tőke összege -4,22 Mrd EUR-tett ki. A dán működő tőke hagyományos célországai a szomszédos uniós országok, Norvégia és az USA. A külföldi befektetőket – Dániába, amely a világ egyik legdrágább országnak számít – elsősorban szintén a pénzügyi szolgáltatások, áruszállítás és IT terület vonzza. A legnagyobb befektetők általában Nagy-Britanniából és az USA-ból érkeznek. II. MAGYARORSZÁG ÉS DÁNIA BILATERÁLIS KAPCSOLATAI A magyar-dán külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)
KIVITEL
BEHOZATAL
EGYENLEG
2010
2011
2010
2011
2010
2011
Összesen
471,0
530,4
490,3
433,9
-19,3
96,5
Élelmiszer, ital, dohány
33,7
49,8
38,1
28,0
-4,4
49,8
5,2
5,7
13,6
11,6
-8,4
5,7
0,0
0,6
0,0
0,1
0,3
0,6
Feldolgozott termékek
107,5
133,3
175,1
182,1
-67,5
133,3
Gépek, gépi berendezések
324,2
341,0
263,5
212,2
60,7
341,0
Nyersanyagok Energiahordozók
Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2011-ben (%) INDEX (2010=100) KIVITEL
BEHOZATAL
Összesen
112,6
88,5
Élelmiszer, ital, dohány
147,7
Nyersanyagok
MEGOSZLÁS KIVITEL
BEHOZATAL
100
100
73,5
9,4
6,4
109,0
85,5
1,1
2,7
Energiahordozók
153,5
167,2
0,1
0,0
Feldolgozott termékek
124,0
104,0
25,1
42,0
Gépek, gépi berendezések
105,2
80,5
64,3
48,9
Forrás: KSH
A nemzetközi gazdasági válság miatt 2010-ig csökkent a magyar-dán kétoldalú kereskedelmi forgalom, 2010 óta azonban enyhe növekedés tapasztalható. Magyarország Dánia behozatalában 0,7 százalékos, kivitelében 0,6 százalékos részarányt képvisel. A magyar statisztikai adatok szerint 12,5 százalékkal nőtt a magyar export a 2010-es évhez képest. A Dániából származó magyar behozatal 13 százalékkal csökkent. Az áruforgalom szerkezetét vizsgálva kitűnik, hogy a gépek, gépi berendezések teszik ki a magyar kivitel meghatározó részét, szám szerint 64 százalékát. A feldolgozott termékek 25,4 százalékot képviselnek. A magyar exportban a gépek, gépi berendezések árufőcsoport részaránya 2009-től kezdődően fokozatosan csökkent, 2011-ben 64,3 %. Exportunk legnagyobb termékcsoportjai (a teljes export százalékában): személygépkocsi (9,7%), elektromotorok (8,9%), porszívók (8,5%), folyadékszivattyú (6,0%), automatikus adatfeldolgozó és részegységei (5,5%). A fontosabb exporttermékek közül nőtt a személygépkocsik (+38,8%), porszívók (+11,5%) és TV készülékek (+9,7%) kivitele, ugyanakkor csaknem negyedére esett vissza a mobiltelefon
exportunk, de csökkent a tévékészülékek (-36,4%) és automatikus adatfeldolgozók (--2,4%) kivitele is. Az importban is mérséklődött a gépek, gépi berendezések aránya (47,2%-ra), növekedett ugyanakkor a feldolgozott termékek hányada (41,9%-ra). Legnagyobb importtermékeink: gyógyszeripari termékek (13,8%), folyadékszivattyú (13,1%), gumi,vagy műanyagfeldolgozó gépek (9,8%), kapcsolótáblák (4,1%), elektromotor alkatrészek (2,8%), építkezési műanyagáruk (1,7%).
A dán működő tőke magyarországi állománya (egyéb tőke nélkül) 2010 végén 371 millió euró volt. 2010-ban 2,1 millió euró értékű dán FDI áramlott Magyarországra. Az évek óta csökkenő beáramló működő tőke oka: a dán tőke-befektetések súlypontja eltolódik a BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) felé. A Magyarországra irányuló 2010. évi dán működő tőke inflow (egyéb tőke nélkül) a Dán Nemzeti Bank adatai szerint (M EUR): Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2008-2010 (M EUR) 2008
2009
2010
109
117,4
2,1
511,9
449,0
371,2
Magyarország tőkekifektetése Dániába
0,2
n.a.
n.a.
Magyarország tőkekifektetése-állománya Dániába
2,1
2,7
6,8
Dánia közvetlen tőkebefektetés-exportja Magyarországra Dánia közvetlen tőkebefektetés-állománya Magyarországon
Forrás: MNB
A magyar tőkekivitel számára Dánia alapvetően nem célország, tekintettel a magas működési költségekre.
A legjelentősebb dán befektetők:
Vállalat megnevezése
Profil
TDC
Távközlési szolgáltatás
Ib Andersen
Acéldarabolás
ISS
Takarító, őrző-védő szolgáltatás
COWI
Tanácsadás
Coloplast
Egészségügyi termékek gyártása
Grundfos
Gépgyártás
Rockwool International
Szigetelőanyag gyártás
JYSK
Áruház lánc
Nilfisk-Advance
Gépgyártás
Lego
Játékgyártás
A. P. Moeller-Maersk
Szállítmányozás, fuvarozás
Brdr. Hartman
Csomagolóanyag gyártás
Velux (VKR)
Ablakgyártás
H. Lundbeck
Gyógyszergyártás
2.
Külkereskedelem-technikai tudnivalók
2.1.
Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása
Dánia az Európai Unió tagállama. A magyar vállalatok termékeiket, szolgáltatásaikat korlátozásmentesen - az uniós belső piacra vonatkozó szabályok szerint – értékesíthetik. Egyes termékek forgalomba hozatalát előzetesen engedélyeztetni kell a következő hivataloknál: - gyógyszerek: Lægemiddelstyrelsen, http://laegemiddelstyrelsen.dk/ - orvosi, egészségügyi készülékek: Lægemiddelstyrelsen, www.medicaldevices.dk - biocid hatóanyagok és termékek: Miljøstyrelsens, www.mst.dk 2.2. Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége Az uniós származási szabályoknak megfelelő, Magyarországon előállított termékek vámmentesen értékesíthetők a dán piacon. Az adó és vámügyeket intéző dán szervezet: SKAT http://www.skat.dk/SKAT.aspx?oId=1812700&vId=0&lang=US 2.3. Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint) A dán felhasználó általában az uniós előírásoknak megfelelően kiállított, angol vagy német nyelvű számlára és fuvarokmányra tart igényt, azonban az árut kísérő okmányokat, és az áruszállítással összefüggésben támasztott egyéb követelményeket a dán vásárlóval előzetesen egyeztetni kell. 2.4. Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények (pl. elektronikus cikkek, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek) Dánia az általános uniós szabályokat érvényesíti. Ennek megfelelően az értékesített termékeket dán (vagy ahhoz hasonló, norvég, ill. svéd) nyelvű címkével kell ellátni. Ez alapvetően az importőr kötelessége, de célszerű erről előzetesen egyeztetni. Nagyszámú termékre uniós előírás továbbá a CE – jelzés feltüntetése (a termék megfelel az EU egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásainak). Az erre jogosított magyar gyártó CE jelzését Dániában is elfogadják. Az élelmiszereken fel kell tüntetni a gyártó megnevezését és címét, a gyártás és a végső felhasználás javasolt időpontját, a termék rendeltetését, nettó súlyát, adalékanyagokat (E-számmal együtt), az aromát (természetes,
természetessel megegyező vagy mesterséges). Tápérték erősítőt csak nagyon korlátozott mennyiségben, előzetes hatósági engedély birtokában lehet alkalmazni. Részletesebben ld!: Danish Veterinary and Food Administration (http://www.foedevarestyrelsen.dk/english/Aboutus/International_coordination/Business_in_Denm
ark/Pages/default.aspx) 2.5. Szellemi termékek és szerzői jogok védelme A szellemi termékek magas fokú védettséget élveznek az országban. A WTO TRIPS szabályokat Dánia ratifikálta, emellett az általános uniós szabályokat érvényesíti. A Danish Patent and Trademark Office elérhetősége: http://int.dkpto.dk 2.6. Jellemző, illetve javasolt fizetési módok A legbiztosabb fizetési mód az akkreditív. Emellett a piacon általánosan elfogadott a szállítás hónapja 10 napos fizetési határidő, amelyet általában átutalással teljesítenek számla ellenében. A fizetési feltétel azonban függ többek között a szállítmány értékétől, a partnerkapcsolat minőségétől. 2.7. Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák A dán vásárló konzervatív, a megszokott márkákat részesíti előnyben. A kereskedők a hosszú távú kapcsolatok hívei. Új termékekkel roppant nehéz gyors sikereket elérni. A piac nagy türelmet és kereskedelmi hozzáértést igényel. A dán cégek előszeretettel vásárolnak a helyi disztribútoroktól, amelyek vagy eredendően dán cégek, vagy külföldi vállalatok (dán cégként bejegyzett) értékesítési szervezetei. Emellett – az élelmiszer vonalon, ahol néhány szupermarket hálózat a piac meghatározó szereplője, de több nagyvállalat és áruház láncolat esetében is -, egyre erősödő tendencia a közvetlen beszerzés külföldről. Egész Dániát lefedő láncolatok (alapvetően dán nyelvű honlapokkal): - és hipermarket hálózatok: Coop Denmark A/S (www.coop.dk), Dansk Supermarked A/S (www.dsg.dk), DSK csoport (www.d-s-k.dk). www.silvan.dk), Jem & Fix (www.jemogfix.dk), Harald Nyborg (www.harald-nyborg.dk) z láncolat: www.pandurohobby.dk apcsolatos minden területet átfogó, kb. 4500 cég elérhetősége: http://www.danskbyggeinformation.dk/ www.magasin.dk) http://www.vinavisen.dk/sider/WWWsider 2.8. Szállítmányozás, speciális csomagolási és címkézési előírások, javasolt szállítmányozó, fuvarozó cégek Általában a bolt láncolatoknak vannak speciális csomagolási és címkézési előírásai, amelyet a szerződés megkötésekor kell előzetesen tisztázni. Dániában és Magyarországon is nagyszámú szállítmányozó valamint fuvarozó cég közül lehet választani. A dán exportőrök (angolul, németül is kereshető) adatbázisában (www.danishexporters.dk) több nemzetközi fuvarozásra szakosodott vállalat elérhetősége is szerepel. 2.9. Propaganda, hirdetési lehetőségek Új termék dániai bevezetése költséges reklámot igényel, amelyet a dán partnerek igyekeznek a külföldi szállítóra hárítani. A szupermarket és különböző áruházi láncolatok heti gyakorisággal jelentetnek meg színes reklám kiadványokat aktuális kínálatukról, amelyekbe – nem kevés hozzájárulás ellenében – a bevezetni kívánt, új terméket is felveszik. Népszerűek továbbá a napilapokban és a TV-ben megjelenő hirdetések. A termék propagálását emellett jól szolgálja szakújságírók meghívása, akik látogatásuk után a termelőről és a termékről cikket jelentetnek meg. Helyi napilapok: - www.berlingske.dk
- www.jp.dk (országos politikai napilap) - www.politiken.dk üzleti napilap) - www.borsen.dk A politikai napilapok is rendszeresen jelentetnek meg üzleti mellékleteket. Dán Rádió és TV: - www.dr.dk - www.tv2.dk 2.10. Helyi kereskedelmi, üzleti szokások A dán üzletemberek jól beszélnek angolul. Közvetlenek, őszinték, szókimondók. Nem várják el az üzleti ajándékot. Előszeretettel használják az e-mailt a levelezésre. Az üzleti megbeszélésekre ajánlatos legalább 2-3 héttel előre bejelentkezni. Fontos a megállapodott időpont betartása, mivel a késedelmet sértésnek veszik. A tárgyalási időpont kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a hivatalos heti munkaidő 37 óra. Általában nem szokás hétköznap délután 16 óra, pénteken 14 óra után, ill. szombaton, vasárnap és ünnepnapokon tárgyalni. Június 20. - augusztus 8., december 20. január 5. között, valamint a húsvétot megelőző héten a dán vállalatok többsége szabadságon van, így ezekben az időszakokban nehéz érdemi tárgyalást folytatni. Az ebédidő déli 12 és délután 14 óra között van, amikor a meghívást üzleti megbeszéléssel is össze lehet kapcsolni. Üzleti célú vacsora meghívást ritkán fogadnak el. 2.11. Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog) A dániai üzletvitelhez angol nyelvű összefoglalók találhatók a http://www.100svar.dk/ honlapon. Vita esetén azonban csak a dán nyelvű szöveget tekintik mérvadónak. Ezért különösen fontos a nagy értékű üzletkötéseknél, cégalapításnál dán ügyvédi iroda igénybevétele. A dán exportőrök (angolul, németül is kereshető) adatbázisában (www.danishexporters.dk) nagyszámú ügyvédi iroda elérhetősége is szerepel. Dánia tagja az 1961-es Nemzetközi Kereskedelmi Arbitrázs Európai Konvenciójának. 2.12. Kiállításokon, vásárokon való megjelenés feltételei, javasolt kiállítások listája, megadva a kiállításokat tartalmazó web oldal címét Dánia vezető vásárközpontjai: • Bella Center – Koppenhágában (http://www.bellacenter.dk • Herning Messecenter Herningben, a Jüttland-félszigeten, (http://www.messecenter.dk/UK/index.asp) amelyek több, skandináv viszonylatban is kimagasló nemzetközi vásárt szerveznek. Az évente ill. kétévente rendezett kiállítások és vásárok aktuális listája a feltüntetett honlapokon megtekinthető. Ezek az árubemutatók kiállítói standdal való megjelenés nélküli kiutazás esetén is jelentős piackutatási és kapcsolatépítési lehetőséget kínálnak.
Kiállítás neve
Ágazat
Helyszín
Időpont
CIFF – Copenhagen International Fashion Fair
Őszi-téli divathét
Koppenhága, Bella Center
2012.01.312013.02.03.
Őszi-téli gyermekdivathét
Koppenhága, Bella Center
2012.01.312013.02.03.
Food Tech
Élelmiszeripar
Messecenter, Herning
VandTek
Vízipar
Odense Congress Center
AgroMek
Mezőgazdasági gépipar
Messecenter, Herning
CIFFKids
2013.11.11-14. 2012.11.20-23. 2012.11.27-30.
Food Fair
Élelmiszeripar
Food Expo
Élelmiszeripar
Koppenhága, Bella Center Messecenter, Herning
2013.02.24-27 2014.03.16-18.
