Palotai Katalin
M!szaki ábrázolás II. Ábrázolás szabályai
A követelménymodul megnevezése:
Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerel ) A követelménymodul száma: 0111-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET
G
A m!szaki ábrázolás alapfogalmainak megismerése után tovább léphetünk. Az egyszer! lemeztárgy rajz nem igényel mást, mint az egy vetületben történ" ábrázolást, mivel a
M U N
KA
AN
YA
lemezvastagságot szabványos, mutatóvonalas megadással egyértelm!vé tudjuk tenni.
1. ábra Lemeztárgy rajza
Bonyolultabb, jellemz"en háromdimenziós tárgyak esetén ezt már nem tehetjük meg.
1
YA
G
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
A
m!szaki
kommunikáció
során
AN
2. ábra Csonkolt hasáb rajza
elengedhetetlenül
fontos,
hogy
rajzi
információk
egyértelm!ek legyenek, a tárgyakról mindent megtudjunk, és mindezeket a legkevesebb munkával tudjuk elkészíteni. Ezért alakultak ki a m!szaki ábrázolás szabályai, a
KA
szabványokba foglalt, nemzetközileg is egységes rajzolási megoldások rendszere. Mint minden ismeret tanulása, rögzítése el"ször kicsit nehéz, bonyolultnak t!nik, de ismeretük nélkülözhetetlen. Az ábrázolási módok ismereteinek elsajátítása után azok segítik a rajzok megértését, a gyors és egyszer! értelmezést. A térbeli alakzatok síkban történ" ábrázolása sokféle lehet, de a gyakorlatban nem
M U N
alkalmazzuk mindet, csak azokat, amelyeket a m!szaki ábrázolás során célszer!nek tartunk. A füzetben lév" "Szakmai információtartalom" a m!szaki ábrázolások közül is csak a gyakran használt ábrázolási módokat tartalmazza. A "Szakmai információtartalmat" a következ" kérdésekre figyelve olvassa végig: -
Milyen ábrázolási módszereket használhatunk?
-
Miért jó a nézeti, (vetületi) ábrázolás?
-
Miért kell alkalmazni axonometrikus ábrázolást?
-
Miért és hogy tudjuk ábrázolni a tárgyak bels" formarészleteit?
-
Mik a szabályai az egyes ábrázolásoknak?
-
Mikor melyiket kell választanunk?
2
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
A M SZAKI ÁBRÁZOLÁS MÓDSZEREI 1. Ábrázolás nézetekkel A m!szaki ábrázoláshoz tartozik néhány szakkifejezés, melyeket meg kell tanulni. A vetítési módszer meghatározott ábrázolási szabályok elnevezése.
-
A képsík az a sík, amelyre a tárgy alakzatát vetítjük, ábrázoljuk.
-
Koordináta-rendszer a tér egyes pontjainak egymáshoz viszonyított helyzetét
G
-
derékszög! koordináta-rendszer polár koordináta-rendszer henger koordináta-rendszer
YA
határozza meg.
-
A koordináta-rendszerek tengelyei a koordinátatengelyek.
-
Derékszög!
koordináta
rendszernek
három
tengelye
van,
melyek
egymásra
AN
mer"legesek, és egy közös metszéspontjuk van.
A párhuzamos vetítés vetít"vonalai párhuzamosak, eltér"en a perspektivikus ábrázolástól. Jellemz"en a mer"leges vetítésnél alkalmazzuk, mellyel mer"leges vetületi ábrázolást
M U N
KA
hozunk létre.
3. ábra Téglatest mer"leges vetületi ábrázolása
3
AN
YA
G
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
4. ábra. Csonkolt kocka mer"leges vetítésese
Az els" térnegyedbeli vetítés az európai vetítés mer"leges vetítés, a tárgyat a képsíkok el"tt
KA
helyezzük el. A második térnegyedbeli vetítés az amerikai vetítés, a tárgyat a képsíkok mögött helyezzük el. Szabályaik az ábrán láthatóak. A hazai gyakorlatban az európai vetítési mód a szokásos és, elfogadható, az amerikai vetítési mód, és jelölésének ismerete fontos az így készült rajzok értelmezésénél. A vetítési mód jelét a rajzok szövegmez"jében fel kell
M U N
tüntetni.
A nézetek képzési iránya az alábbi ábrán látható
5. ábra. A nézetek képzési irányának jelölése. Európai nézetrend 4
YA
G
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
6. ábra. A nézetek képzési irányának jelölése. Amerikai nézetrend
b irányú nézet: felülnézet, jele: B c irányú nézet: bal oldali nézet, jele: C
AN
a irányú nézet: elölnézet, ez a f"nézet, jele: A
KA
d irányú nézet: jobb oldali nézet, jele: D e irányú nézet: alulnézet, jele: E
f irányú nézet: hátulnézet, jele: F
M U N
El"fordul, hogy a tárgy alakja, mérete, a rajzlap mérete megkívánja a vetületi rendt"l való
eltérést. Ezekben a estekben a nézési irányt mutató nyíl módszerét kell alkalmazni, melynek a lényege az, hogy minden vetületet nagybet! azonosít, ez a bet! megjelenik a f"nézeten is a nézési irány jelölésére. Rajz a nézési irányt mutató nyíl módszerére. A bet! legyen egy mérettel nagyobb, mint a méretezésnél alkalmazott bet!méret.
5
YA
G
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
AN
7. ábra. Rajz a nézési irányt mutató nyíl módszerére
Amennyiben a tárgy, vagy annak egy részlete nem egyértelm! a mer"leges vetítési mód szabályai szerint, rajzolva, alkalmazhatjuk a különleges nézetek szabályát, a nézetrendt"l eltér"en ábrázolhatjuk tárgyat, vagy annak egy részletét. Jellemz" alkalmazási területe a
KA
ferderészlet! tárgyak ábrázolása, mivel ezeknél a tárgyaknál a mer"leges vetítés nem ad használható információt a tárgyról. Amennyiben a teljes nézet nem tartalmaz több információt, mintha csak a tárgy egy részletét rajzolnánk le elég egy résznézet rajzolása. A résznézetet C típusú, folytonos szabadkézi vonallal, vagy D típusú egyenes törésvonallal kell
M U N
lezárni.
8. ábra. A nézetrendt"l eltér" elhelyezés, résznézet
Vetületet kiváltó szerepe van az úgynevezett helyi nézetnek is. Alkalmazási szabályai: amerikai vetítési móddal készüljön, a helyi nézetet vastag vonallal kell határolni, a f"nézethez G típusú középvonallal csatlakozzon.
6
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
G
9. ábra. Helyi nézet
2. Az axonometrikus ábrázolás
YA
Az axonometrikus ábrázolás szabályokkal behatárolt térhatású ábrázolás.
A tárgyak valóságos térbeli képein a párhuzamos élek egy pontban futnak össze, a távolság növekedésével a méretek csökkenni látszanak. Az axonometrikus ábrázolás során ezt nem
AN
vesszük figyelembe, a párhuzamos éleket párhuzamosra rajzoljuk, csökken" méretek helyett pedig megállapodás szerinti méretarányt alkalmazunk. Több módszere van, melyek alapvet"en a koordináta tengelyek elhelyezésében, valamint az alkalmazott méretarányban különböznek egymástól.
KA
a. Az axonometrikus ábrázolás fajtái A különféle axonometrikus ábrázolás jellemz"i: A tengelyek elhelyezkedése egymáshoz képest
-
A tengelyeken alkalmazott méretarányok
M U N
-
Egyméret! (izometrikus) axonometria
10. ábra. Egyméret! axonometrikus ábrázolás
Kétméret! (dimetrikus) axonometria
7
YA
11. ábra. Kétméret! (dimetrikus) axonometria
G
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
KA
AN
Frontális (cavalier) axonometria
12. ábra. Frontális (cavalier) axonometria
M U N
Érdekes és sokatmondó ábrázolási mód a robbantott ábra. Lényege, hogy több alkatrészb"l
álló szerkezetet egyméret! axonometriában, vagy perspektivikusan úgy ábrázolunk, hogy az alkatrészeket
egymáshoz
képest
irányítottan,
de
eltolva
rajzoljuk
meg,
valóságos
elhelyezkedésének sorrendjében. Jól alkalmazhatók szerelési dokumentációkban, használati utasításokban.
8
AN
YA
G
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
1
KA
13. ábra. Robbantott ábra
3. Ábrázolás metszetekkel
M U N
Az tárgyak bels" részleteit, üregeit a nézeti képen nem látjuk. A bels" formarészletek megmutatására szaggatott vonalakat alkalmazhatunk. A nem látható
élek szaggatott vonalas ábrázolása azonban nem mindig egyértelm!, különösen, ha bonyolult a tárgy belseje. Ezért ezeket a tárgyakat metszetben ábrázoljuk. A metszeti
ábrázolás lényege, hogy a tárgyat egy metsz"síkkal képzeletben elmetszzük, és így ábrázoljuk. Ezt a módszert metszeti ábrázolásnak nevezzük.
9
YA
G
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
A metszeti ábrázolás szabályai
AN
14. ábra. Metszeti ábrázolás
Az elmetszett tárgyak ábrázolásakor le kell rajzolni a tárgy metsz"síkkal elvágott felületét, ábrázolás
a
KA
valamint a mer"leges vetítés szabályai szerint a metsz"sík mögötti részeket is. Ez az metszeti
ábrázolás.
Az
elvágott
felület
neve
szelvény.
A
két
rész
megkülönböztetése anyagjelöléssel, fémek esetében 45°-os vonalkázással történik. A vonalkázást sraffozásnak is nevezhetjük, vékony folytonos vonallal kell rajzolni. A vonalak
M U N
s!r!sége a rajz méretét"l függ"en 2-4 mm lehet. A vonalkázás d"lési iránya egy alkatrész ábrázolása estén nincs meghatározva. Két vagy több alkatrész ábrázolása, vagyis
összeállítási rajz esetén az egyértelm!ség miatt nem rajzolhatunk két alkatrésznek azonos vonalkázást. Két alkatrész esetén könnyen megoldható, a d"lésszög változtatásával, egyik
jobbra, a másik balra. Több alkatrész esetén a vonalkázás s!r!ségét is változtathatjuk,
amennyiben ez sem elegend", a d"lésszöget 30° és 60° fokosra választhatjuk.
15. ábra. Összeállítási rajz metszeti ábrázolása
10
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI A szerkezeti rajzokon gyakran el"fordul, hogy az elmetszett szerkezeti elem kis keresztmetszet!, így a vonalkázás nem célszer!, mert összemosódnak a vonalak. Ilyenkor
G
alkalmazzuk a feketítést.
16. ábra. Kis keresztmetszet! rajz metszeti ábrázolása
YA
Problémát okozhat még a jellemz"en 45°-os kontúrokkal, illetve középvonallal rendelkez" alkatrészek vonalkázása, mivel ezeknél a rajzlap széléhez viszonyított 45°-os vonalkázás zavaró lehet. Ezeknél a rajzoknál a kontúrhoz, illetve a középvonalhoz kell a 45°-ot
KA
AN
meghatározni.
17. ábra. 45°-os kontúrokkal, illetve középvonallal rendelkez" alkatrészek vonalkázása
Az anyagjelölés a fémeknél a 45°-os vonalkázás, de más anyagokat is alkalmazhatunk,
M U N
ábrázolhatunk metszeti ábrázolással, így ezeknek is meg van a jelölési módja.
11
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI A vetületrendre vonatkozó szabályok a metszeti ábrázolásra is vonatkoznak. A metszeti ábrázolás során a metsz"sík helyét, és a metszet helyét jelölni kell. Amennyiben a metsz"sík a tárgy szimmetria síkjában van, és a metszeti ábra a vetületi rend szerinti helyére kerül akkor a nyomvonal és a metszet helyének jelölése elhagyató. Lásd a metszeti ábrázolás ábráin. A vetületrendt"l való eltérés bizonyos esetekben helyénvaló, de ezt megfelel" módon jelezni kell. Amennyiben a metsz"sík helye nem a vetületi rend értelmezésének megfelel"en van elhelyezve, vagy több metsz"síkot kell alkalmazni, akkor a metsz"síkokat jelölni kell. A jelölés végein vastag, egyébként vékony pont-vonallal történik. Bet! jelölést is kell
A metszetek fajtái
YA
1. Egyszer! metszet, teljes metszet, egy síkkal való metszés.
G
alkalmazni az ábra szerint.
2. Fél metszet: szimmetrikus alkatrészek és forgástestek egyik felét metszetben, másik felét nézetben ábrázoljuk (fél nézet, fél metszet), ez is egy síkkal való metszés). Az
M U N
KA
AN
alábbi ábrán a tárgy nézeti képe mellett a félnézet-félmetszet rajz látható.
18. ábra. Félmetszet-félnézettel történ" ábrázolás
3. Részmetszet: a nézetben ábrázolt tárgy meghatározott részét metszetben ábrázoljuk akkor, ha a teljes, vagy fél metszet megrajzolása nem szükséges. A részmetszet határoló vonala vékony, folytonos, szabadkézi vonal, vagy törésvonal.
12
AN
YA
G
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
19. ábra. Kitöréses metszettel történ" ábrázolás
M U N
KA
4. Lépcs"s metszet: kélt vagy több párhozamos metsz"síkkal történ" metszés.
20. ábra. Lépcs"s metszettel történ" ábrázolás
Befordított metszet: két, vagy több egymással szöget bezáró metsz"síkkal való metszés 13
YA
G
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
21. ábra. Befordított metszettel történ" ábrázolás Szelvények
Tengelyek rudak stb. ábrázolásakor szelvények rajzolását célszer! alkalmazni. A szelvény
AN
abban különbözik a metszett"l, hogy a hosszirányra mer"leges síkkal képezett metszeti felületet, és csak a metsz"síkban lév" formarészleteket, a metsz"sík mögött lév" részleteket nem rajzoljuk le. A megfelel" anyagjelölést alkalmazzuk. A szelvény lehet:
A nézetbe befordított szelvény, ekkor a szelvény körvonalát vékony folytonos vonallal
KA
-
kell megrajzolni és vonalkázni. -
A szelvény nézeten kívül elhelyezett szelvény, ekkor a szelvényt vastag vonallal kell
M U N
rajzolni és vékonnyal kel vonalkázni
22. ábra. Szelvény alkalmazása nézetbe, kontúrok közé fordítva 14
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI A nézetek elhelyezése történhet: -
A nézet közelében, ekkor a nézet és a szelvény vékony pont-vonallal csatlakozik egymáshoz. Lásd a fenti ábrát
-
Tetsz"leges helyen, ekkor a metszet azonosítására el"írt szabályok szerint kell jelölni a szelvényt
-
Gyakran, el"fordul, többnyire tengelyeknél az, hogy több tengelyszakaszánál kell szelvényt rajzolni, ezekben az esetekben szelvény-sorozatot kell rajzolni. A
G
szelvénysorozatot rajzolhatjuk a nézet közelében és tetsz"leges helyen.
YA
TANULÁSIRÁNYÍTÓ
1. Szerezzen megfelel" információt a „Szakmai információtartalom” áttanulmányozásával! 2. Szakmai ismereteinek ellen"rzése céljából oldja meg az „Önellen"rz" feladatok” fejezetben található elméleti feladatsort! Hasonlítsa össze az Ön válaszait és a „Megoldások” információ tartalom" cím! fejezetet!
AN
fejezetben megadott megoldásokat. Ha eltérést tapasztal, ismételten olvassa el a „Szakmai
3. Végezzen rajzolvasást és vetületválogatást Ocskó Gyula: Rajz 2. Vetületi ábrázolás cím! könyvéb"l!
KA
4. Gyakorolja a vetületi ábrázolást, rajzoljon axonometrikus képek alapján vetülteket csonkolt mértani testekr"l. Használja Ocskó Gyula: Rajz 2. Vetületi ábrázolás, vagy Fóris Tibor: A m!szaki rajz alapjai. Térmértan cím! könyvét! 5. Készítsen az axonometrikus ábrázolás ismeretei alapján izometrikus, egyméret! rajzot
M U N
szabályos mértani testekr"l és csonkolt mértani testekr"l! 6. Készítsen az axonometrikus ábrázolás ismeretei alapján frontális (kavalier), egyméret! rajzot szabályos mértani testekr"l és csonkolt mértani testekr"l!
7. Készítsen a metszeti ábrázolás ismereteit felhasználva m!szaki rajzokat!
8. Készítsen m!szaki rajzot lépcs"s tengelyr"l, alkalmazza a szelvény ábrázolás szabályait!
15
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI
ÖNELLEN#RZ# FELADATOK 1. feladat Milyen ábrázolási módszereket ismerünk?
_________________________________________________________________________________________
G
_________________________________________________________________________________________
2. feladat
M U N
KA
AN
Írja a vetületek bet!jelét a megfelel" ábrába!
YA
_________________________________________________________________________________________
16
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI 3. feladat
G
Írja az ábra alá jelentésüket!
YA
_________________________________________________________________________________________
AN
4. feladat
Rajzolja le az axonometrikus ábrázolás tengelyeit! Jelölje a tengelyek egymással bezárt
M U N
KA
szögét, és a tengelyeken alkalmazandó méretarányt!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
17
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI 5. feladat Írja le, mit jelent az axonometrikus ábrázolás!
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
G
6. feladat
YA
Mire alkalmas és milyen szabályai vannak, a robban ott ábra rajzolásának?
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
AN
_________________________________________________________________________________________
7. feladat
KA
Miért alkalmazunk metszeti ábrázolást? Mi a metszeti ábrázolás lényege?
_________________________________________________________________________________________
M U N
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
8. feladat Mivel jelöljük a metszeti ábrázolás során keletkezett metszett felületet?
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
18
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI 9. feladat
M U N
10. feladat
KA
AN
YA
G
Írja jelölések mellé, hogy melyik anyagot jelöljük vele!
Milyen szabályok vonatkoznak a vonalkázásra összeállítási rajz esetén?
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
19
M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI 11. feladat
M U N
KA
AN
YA
G
A metszeti ábrázolás melyik fajtáját alkalmazták az alábbi ábrán?
20