M!szaki ábrázolás II. Ábrázolás szabályai

Palotai Katalin

M!szaki ábrázolás II. Ábrázolás szabályai

A követelménymodul megnevezése:

Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerel ) A követelménymodul száma: 0111-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30

M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI


ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET

G

A m!szaki ábrázolás alapfogalmainak megismerése után tovább léphetünk. Az egyszer! lemeztárgy rajz nem igényel mást, mint az egy vetületben történ" ábrázolást, mivel a

M U N

KA

AN

YA

lemezvastagságot szabványos, mutatóvonalas megadással egyértelm!vé tudjuk tenni.

1. ábra Lemeztárgy rajza

Bonyolultabb, jellemz"en háromdimenziós tárgyak esetén ezt már nem tehetjük meg.

1

YA

G


A

m!szaki

kommunikáció

során

AN

2. ábra Csonkolt hasáb rajza

elengedhetetlenül

fontos,

hogy

rajzi

információk

egyértelm!ek legyenek, a tárgyakról mindent megtudjunk, és mindezeket a legkevesebb munkával tudjuk elkészíteni. Ezért alakultak ki a m!szaki ábrázolás szabályai, a

KA

szabványokba foglalt, nemzetközileg is egységes rajzolási megoldások rendszere. Mint minden ismeret tanulása, rögzítése el"ször kicsit nehéz, bonyolultnak t!nik, de ismeretük nélkülözhetetlen. Az ábrázolási módok ismereteinek elsajátítása után azok segítik a rajzok megértését, a gyors és egyszer! értelmezést. A térbeli alakzatok síkban történ" ábrázolása sokféle lehet, de a gyakorlatban nem

M U N

alkalmazzuk mindet, csak azokat, amelyeket a m!szaki ábrázolás során célszer!nek tartunk. A füzetben lév" "Szakmai információtartalom" a m!szaki ábrázolások közül is csak a gyakran használt ábrázolási módokat tartalmazza. A "Szakmai információtartalmat" a következ" kérdésekre figyelve olvassa végig: -

Milyen ábrázolási módszereket használhatunk?

-

Miért jó a nézeti, (vetületi) ábrázolás?

-

Miért kell alkalmazni axonometrikus ábrázolást?

-

Miért és hogy tudjuk ábrázolni a tárgyak bels" formarészleteit?

-

Mik a szabályai az egyes ábrázolásoknak?

-

Mikor melyiket kell választanunk?

2


SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

A M SZAKI ÁBRÁZOLÁS MÓDSZEREI 1. Ábrázolás nézetekkel A m!szaki ábrázoláshoz tartozik néhány szakkifejezés, melyeket meg kell tanulni. A vetítési módszer meghatározott ábrázolási szabályok elnevezése.

-

A képsík az a sík, amelyre a tárgy alakzatát vetítjük, ábrázoljuk.

-

Koordináta-rendszer a tér egyes pontjainak egymáshoz viszonyított helyzetét

G

-

derékszög! koordináta-rendszer polár koordináta-rendszer henger koordináta-rendszer

YA

határozza meg.

-

A koordináta-rendszerek tengelyei a koordinátatengelyek.

-

Derékszög!

koordináta

rendszernek

három

tengelye

van,

melyek

egymásra

AN

mer"legesek, és egy közös metszéspontjuk van.

A párhuzamos vetítés vetít"vonalai párhuzamosak, eltér"en a perspektivikus ábrázolástól. Jellemz"en a mer"leges vetítésnél alkalmazzuk, mellyel mer"leges vetületi ábrázolást

M U N

KA

hozunk létre.

3. ábra Téglatest mer"leges vetületi ábrázolása

3

AN

YA

G


4. ábra. Csonkolt kocka mer"leges vetítésese

Az els" térnegyedbeli vetítés az európai vetítés mer"leges vetítés, a tárgyat a képsíkok el"tt

KA

helyezzük el. A második térnegyedbeli vetítés az amerikai vetítés, a tárgyat a képsíkok mögött helyezzük el. Szabályaik az ábrán láthatóak. A hazai gyakorlatban az európai vetítési mód a szokásos és, elfogadható, az amerikai vetítési mód, és jelölésének ismerete fontos az így készült rajzok értelmezésénél. A vetítési mód jelét a rajzok szövegmez"jében fel kell

M U N

tüntetni.

A nézetek képzési iránya az alábbi ábrán látható

5. ábra. A nézetek képzési irányának jelölése. Európai nézetrend 4

YA

G


6. ábra. A nézetek képzési irányának jelölése. Amerikai nézetrend

b irányú nézet: felülnézet, jele: B c irányú nézet: bal oldali nézet, jele: C

AN

a irányú nézet: elölnézet, ez a f"nézet, jele: A

KA

d irányú nézet: jobb oldali nézet, jele: D e irányú nézet: alulnézet, jele: E

f irányú nézet: hátulnézet, jele: F

M U N

El"fordul, hogy a tárgy alakja, mérete, a rajzlap mérete megkívánja a vetületi rendt"l való

eltérést. Ezekben a estekben a nézési irányt mutató nyíl módszerét kell alkalmazni, melynek a lényege az, hogy minden vetületet nagybet! azonosít, ez a bet! megjelenik a f"nézeten is a nézési irány jelölésére. Rajz a nézési irányt mutató nyíl módszerére. A bet! legyen egy mérettel nagyobb, mint a méretezésnél alkalmazott bet!méret.

5

YA

G


AN

7. ábra. Rajz a nézési irányt mutató nyíl módszerére

Amennyiben a tárgy, vagy annak egy részlete nem egyértelm! a mer"leges vetítési mód szabályai szerint, rajzolva, alkalmazhatjuk a különleges nézetek szabályát, a nézetrendt"l eltér"en ábrázolhatjuk tárgyat, vagy annak egy részletét. Jellemz" alkalmazási területe a

KA

ferderészlet! tárgyak ábrázolása, mivel ezeknél a tárgyaknál a mer"leges vetítés nem ad használható információt a tárgyról. Amennyiben a teljes nézet nem tartalmaz több információt, mintha csak a tárgy egy részletét rajzolnánk le elég egy résznézet rajzolása. A résznézetet C típusú, folytonos szabadkézi vonallal, vagy D típusú egyenes törésvonallal kell

M U N

lezárni.

8. ábra. A nézetrendt"l eltér" elhelyezés, résznézet

Vetületet kiváltó szerepe van az úgynevezett helyi nézetnek is. Alkalmazási szabályai: amerikai vetítési móddal készüljön, a helyi nézetet vastag vonallal kell határolni, a f"nézethez G típusú középvonallal csatlakozzon.

6


G

9. ábra. Helyi nézet

2. Az axonometrikus ábrázolás

YA

Az axonometrikus ábrázolás szabályokkal behatárolt térhatású ábrázolás.

A tárgyak valóságos térbeli képein a párhuzamos élek egy pontban futnak össze, a távolság növekedésével a méretek csökkenni látszanak. Az axonometrikus ábrázolás során ezt nem

AN

vesszük figyelembe, a párhuzamos éleket párhuzamosra rajzoljuk, csökken" méretek helyett pedig megállapodás szerinti méretarányt alkalmazunk. Több módszere van, melyek alapvet"en a koordináta tengelyek elhelyezésében, valamint az alkalmazott méretarányban különböznek egymástól.

KA

a. Az axonometrikus ábrázolás fajtái A különféle axonometrikus ábrázolás jellemz"i: A tengelyek elhelyezkedése egymáshoz képest

-

A tengelyeken alkalmazott méretarányok

M U N

-

Egyméret! (izometrikus) axonometria

10. ábra. Egyméret! axonometrikus ábrázolás

Kétméret! (dimetrikus) axonometria

7

YA

11. ábra. Kétméret! (dimetrikus) axonometria

G


KA

AN

Frontális (cavalier) axonometria

12. ábra. Frontális (cavalier) axonometria

M U N

Érdekes és sokatmondó ábrázolási mód a robbantott ábra. Lényege, hogy több alkatrészb"l

álló szerkezetet egyméret! axonometriában, vagy perspektivikusan úgy ábrázolunk, hogy az alkatrészeket

egymáshoz

képest

irányítottan,

de

eltolva

rajzoljuk

meg,

valóságos

elhelyezkedésének sorrendjében. Jól alkalmazhatók szerelési dokumentációkban, használati utasításokban.

8

AN

YA

G


1

KA

13. ábra. Robbantott ábra

3. Ábrázolás metszetekkel

M U N

Az tárgyak bels" részleteit, üregeit a nézeti képen nem látjuk. A bels" formarészletek megmutatására szaggatott vonalakat alkalmazhatunk. A nem látható

élek szaggatott vonalas ábrázolása azonban nem mindig egyértelm!, különösen, ha bonyolult a tárgy belseje. Ezért ezeket a tárgyakat metszetben ábrázoljuk. A metszeti

ábrázolás lényege, hogy a tárgyat egy metsz"síkkal képzeletben elmetszzük, és így ábrázoljuk. Ezt a módszert metszeti ábrázolásnak nevezzük.

9

YA

G


A metszeti ábrázolás szabályai

AN

14. ábra. Metszeti ábrázolás

Az elmetszett tárgyak ábrázolásakor le kell rajzolni a tárgy metsz"síkkal elvágott felületét, ábrázolás

a

KA

valamint a mer"leges vetítés szabályai szerint a metsz"sík mögötti részeket is. Ez az metszeti

ábrázolás.

Az

elvágott

felület

neve

szelvény.

A

két

rész

megkülönböztetése anyagjelöléssel, fémek esetében 45°-os vonalkázással történik. A vonalkázást sraffozásnak is nevezhetjük, vékony folytonos vonallal kell rajzolni. A vonalak

M U N

s!r!sége a rajz méretét"l függ"en 2-4 mm lehet. A vonalkázás d"lési iránya egy alkatrész ábrázolása estén nincs meghatározva. Két vagy több alkatrész ábrázolása, vagyis

összeállítási rajz esetén az egyértelm!ség miatt nem rajzolhatunk két alkatrésznek azonos vonalkázást. Két alkatrész esetén könnyen megoldható, a d"lésszög változtatásával, egyik

jobbra, a másik balra. Több alkatrész esetén a vonalkázás s!r!ségét is változtathatjuk,

amennyiben ez sem elegend", a d"lésszöget 30° és 60° fokosra választhatjuk.

15. ábra. Összeállítási rajz metszeti ábrázolása

10

M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI A szerkezeti rajzokon gyakran el"fordul, hogy az elmetszett szerkezeti elem kis keresztmetszet!, így a vonalkázás nem célszer!, mert összemosódnak a vonalak. Ilyenkor

G

alkalmazzuk a feketítést.

16. ábra. Kis keresztmetszet! rajz metszeti ábrázolása

YA

Problémát okozhat még a jellemz"en 45°-os kontúrokkal, illetve középvonallal rendelkez" alkatrészek vonalkázása, mivel ezeknél a rajzlap széléhez viszonyított 45°-os vonalkázás zavaró lehet. Ezeknél a rajzoknál a kontúrhoz, illetve a középvonalhoz kell a 45°-ot

KA

AN

meghatározni.

17. ábra. 45°-os kontúrokkal, illetve középvonallal rendelkez" alkatrészek vonalkázása

Az anyagjelölés a fémeknél a 45°-os vonalkázás, de más anyagokat is alkalmazhatunk,

M U N

ábrázolhatunk metszeti ábrázolással, így ezeknek is meg van a jelölési módja.

11

M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI A vetületrendre vonatkozó szabályok a metszeti ábrázolásra is vonatkoznak. A metszeti ábrázolás során a metsz"sík helyét, és a metszet helyét jelölni kell. Amennyiben a metsz"sík a tárgy szimmetria síkjában van, és a metszeti ábra a vetületi rend szerinti helyére kerül akkor a nyomvonal és a metszet helyének jelölése elhagyató. Lásd a metszeti ábrázolás ábráin. A vetületrendt"l való eltérés bizonyos esetekben helyénvaló, de ezt megfelel" módon jelezni kell. Amennyiben a metsz"sík helye nem a vetületi rend értelmezésének megfelel"en van elhelyezve, vagy több metsz"síkot kell alkalmazni, akkor a metsz"síkokat jelölni kell. A jelölés végein vastag, egyébként vékony pont-vonallal történik. Bet! jelölést is kell

A metszetek fajtái

YA

1. Egyszer! metszet, teljes metszet, egy síkkal való metszés.

G

alkalmazni az ábra szerint.

2. Fél metszet: szimmetrikus alkatrészek és forgástestek egyik felét metszetben, másik felét nézetben ábrázoljuk (fél nézet, fél metszet), ez is egy síkkal való metszés). Az

M U N

KA

AN

alábbi ábrán a tárgy nézeti képe mellett a félnézet-félmetszet rajz látható.

18. ábra. Félmetszet-félnézettel történ" ábrázolás

3. Részmetszet: a nézetben ábrázolt tárgy meghatározott részét metszetben ábrázoljuk akkor, ha a teljes, vagy fél metszet megrajzolása nem szükséges. A részmetszet határoló vonala vékony, folytonos, szabadkézi vonal, vagy törésvonal.

12

AN

YA

G


19. ábra. Kitöréses metszettel történ" ábrázolás

M U N

KA

4. Lépcs"s metszet: kélt vagy több párhozamos metsz"síkkal történ" metszés.

20. ábra. Lépcs"s metszettel történ" ábrázolás

Befordított metszet: két, vagy több egymással szöget bezáró metsz"síkkal való metszés 13

YA

G


21. ábra. Befordított metszettel történ" ábrázolás Szelvények

Tengelyek rudak stb. ábrázolásakor szelvények rajzolását célszer! alkalmazni. A szelvény

AN

abban különbözik a metszett"l, hogy a hosszirányra mer"leges síkkal képezett metszeti felületet, és csak a metsz"síkban lév" formarészleteket, a metsz"sík mögött lév" részleteket nem rajzoljuk le. A megfelel" anyagjelölést alkalmazzuk. A szelvény lehet:

A nézetbe befordított szelvény, ekkor a szelvény körvonalát vékony folytonos vonallal

KA

-

kell megrajzolni és vonalkázni. -

A szelvény nézeten kívül elhelyezett szelvény, ekkor a szelvényt vastag vonallal kell

M U N

rajzolni és vékonnyal kel vonalkázni

22. ábra. Szelvény alkalmazása nézetbe, kontúrok közé fordítva 14

M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI A nézetek elhelyezése történhet: -

A nézet közelében, ekkor a nézet és a szelvény vékony pont-vonallal csatlakozik egymáshoz. Lásd a fenti ábrát

-

Tetsz"leges helyen, ekkor a metszet azonosítására el"írt szabályok szerint kell jelölni a szelvényt

-

Gyakran, el"fordul, többnyire tengelyeknél az, hogy több tengelyszakaszánál kell szelvényt rajzolni, ezekben az esetekben szelvény-sorozatot kell rajzolni. A

G

szelvénysorozatot rajzolhatjuk a nézet közelében és tetsz"leges helyen.

YA

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. Szerezzen megfelel" információt a „Szakmai információtartalom” áttanulmányozásával! 2. Szakmai ismereteinek ellen"rzése céljából oldja meg az „Önellen"rz" feladatok” fejezetben található elméleti feladatsort! Hasonlítsa össze az Ön válaszait és a „Megoldások” információ tartalom" cím! fejezetet!

AN

fejezetben megadott megoldásokat. Ha eltérést tapasztal, ismételten olvassa el a „Szakmai

3. Végezzen rajzolvasást és vetületválogatást Ocskó Gyula: Rajz 2. Vetületi ábrázolás cím! könyvéb"l!

KA

4. Gyakorolja a vetületi ábrázolást, rajzoljon axonometrikus képek alapján vetülteket csonkolt mértani testekr"l. Használja Ocskó Gyula: Rajz 2. Vetületi ábrázolás, vagy Fóris Tibor: A m!szaki rajz alapjai. Térmértan cím! könyvét! 5. Készítsen az axonometrikus ábrázolás ismeretei alapján izometrikus, egyméret! rajzot

M U N

szabályos mértani testekr"l és csonkolt mértani testekr"l! 6. Készítsen az axonometrikus ábrázolás ismeretei alapján frontális (kavalier), egyméret! rajzot szabályos mértani testekr"l és csonkolt mértani testekr"l!

7. Készítsen a metszeti ábrázolás ismereteit felhasználva m!szaki rajzokat!

8. Készítsen m!szaki rajzot lépcs"s tengelyr"l, alkalmazza a szelvény ábrázolás szabályait!

15


ÖNELLEN#RZ# FELADATOK 1. feladat Milyen ábrázolási módszereket ismerünk?

_________________________________________________________________________________________

G

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

M U N

KA

AN

Írja a vetületek bet!jelét a megfelel" ábrába!

YA

_________________________________________________________________________________________

16

M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI 3. feladat

G

Írja az ábra alá jelentésüket!

YA

_________________________________________________________________________________________

AN

4. feladat

Rajzolja le az axonometrikus ábrázolás tengelyeit! Jelölje a tengelyek egymással bezárt

M U N

KA

szögét, és a tengelyeken alkalmazandó méretarányt!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

17

M SZAKI ÁBRÁZOLÁS 2. ÁBRÁZOLÁS SZABÁLYAI 5. feladat Írja le, mit jelent az axonometrikus ábrázolás!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

G

6. feladat

YA

Mire alkalmas és milyen szabályai vannak, a robban ott ábra rajzolásának?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

AN

_________________________________________________________________________________________

7. feladat

KA

Miért alkalmazunk metszeti ábrázolást? Mi a metszeti ábrázolás lényege?

_________________________________________________________________________________________

M U N

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

8. feladat Mivel jelöljük a metszeti ábrázolás során keletkezett metszett felületet?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

18


M U N

10. feladat

KA

AN

YA

G

Írja jelölések mellé, hogy melyik anyagot jelöljük vele!

Milyen szabályok vonatkoznak a vonalkázásra összeállítási rajz esetén?

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

19


M U N

KA

AN

YA

G

A metszeti ábrázolás melyik fajtáját alkalmazták az alábbi ábrán?

20

M!szaki ábrázolás II. Ábrázolás szabályai

Recommend Documents