2002. (I. 23.) BM rendelet. a tzvédelem és a polgári védelem mszaki követelményeinek megállapításáról

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz

CompLex DVD Jogtár+ 1. oldal

2/2002. (I. 23.) BM rendelet a t zvédelem és a polgári védelem m szaki követelményeinek megállapításáról A t z elleni védekezésr l, a m szaki mentésr l és a t zoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 24. § a) pontjában, valamint a polgári védelemr l szóló 1996. évi XXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok egységes ellátása érdekében a következ ket rendelem el: 1. § A t zvédelem és a polgári védelem létesítéssel és használattal kapcsolatos m szaki követelményeit e rendelet 1-6. számú mellékleteiben állapítom meg. 2. § (1) A rendelet hatálya a magánszemélyekre, a jogi személyekre, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkez szervezeteire és az egyéni vállalkozókra terjed ki. (2)1 A rendelettel megállapított m szaki követelményeket a létesítmény, építmény, valamint a forgalomba hozott berendezés építési létesítési eljárása során a tervezésnél, az átalakításnál, a b vítésnél, illetve a módosításnál annak körében és mértékében kell alkalmazni. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség zárt katonai létesítményeire és a bányák föld alatti részeire. 3. §2 A t zoltó-technikai termék, építési termék, t z- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés (a továbbiakban együtt: termék) akkor építhet be, használható, illetve tartható készenlétben, ha t zvédelmi megfelel ségét külön jogszabály alapján a belügyminiszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsította, vagy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi F igazgatósága (a továbbiakban: BM OKF) az Európai Közösséget létrehozó szerz désnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény alapján az egyenérték séget megállapította, illetve a Ttv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a termék forgalmazását engedélyezte. 4. § (1)3 Az e rendelet mellékleteiben megállapított m szaki követelmények el írásaitól - a Ttv. 13. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint - eltérés engedélyezhet . (2) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmez nevét, székhelyét; b) a m szaki követelmény alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog stb. megnevezését; c) az érintett m szaki követelmény azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik; d) a m szaki követelményt l való eltérés indokát; e) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett megoldás (eltérés) olyan részletesség m szaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltér megoldás a rendelettel megállapított m szaki követelményben foglalt el írásokkal legalább egyenérték biztonságot nyújt. (3) Amennyiben az eltérési kérelem tárgya más közigazgatási szerv hatáskörét is érinti, az engedélyez nek a döntés meghozatala el tt azok állásfoglalását is be kell szereznie. (4) A rendelet m szaki követelményei alól eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megel z en adható. (5) Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók. 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ 8. napon lép hatályba, a már megindult eljárást azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidej leg a t zvédelem és a polgári védelem kötelez nemzeti szabványainak megállapításáról szóló 1/1995. (II. 10.) BM rendelet, valamint az azt módosító 26/1998. (VI. 9.) BM rendelet, az 54/1998. (XII. 31.) BM rendelet, a 18/1999. (VII. 13.) BM rendelet , a 32/1999. (IX. 8.) BM rendelet és a 3/2000. (I. 31.) BM rendelet hatályát veszti. 1. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK T ZOLTÓTECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK I. FEJEZET4 T ZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA E fejezet általános elveket tartalmaz a t zoltó készülékek készenlétben tartója által elvégzend vizsgálatokra és egy hozzáért , karbantartó személy karbantartási munkálataira vonatkozóan. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Karbantartó személy: karbantartó szervezet alkalmazásában lév vagy szerz déses viszonyban álló személy, aki szükséges végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik, és rendelkezésére állnak a tevékenység végzéséhez szükséges szerszámok, felszerelések, információk, gépkönyvek, esetleg a gyártó ajánlása szerinti speciális eljárások, melyek segítségével képes elvégezni a 3. pont szerinti karbantartási tevékenységet (lásd 10. pont). 1.2. Karbantartás: m szaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a t zoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit elvégezni. M helyjelleg tevékenység, amelyet megfelel en felszerelt mozgó szerviz (m hely) is elvégezhet, vagy a t zoltó készülék tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott helyiségben is megtörténhet, ha a m helyfeltételek adottak. 1.3. Hatóság: az Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság, aki regisztrálja a karbantartó szervezet nevét, címét és felügyeli tevékenységét. 1.4. Karbantartó szervezet: egy olyan t zoltó készülék m helyt fenntartó vállalkozás, amely felkészült a t zoltó készülékek karbantartására. 1.5. Készenlétben tartó: jogszabály által kötelezett készenléti helyen a t zoltó készülékek vizsgálatainak ellátásáért és a karbantartás elvégzésének biztosításáért felel s személy vagy szervezet.

1 2 3 4

Megállapította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 1. §. Hatályos: 2004. VII. 10-t Megállapította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 2. §. Hatályos: 2004. VII. 10-t Megállapította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 3. §. Hatályos: 2004. VII. 10-t Megállapította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 4. §. Hatályos: 2004. VII. 10-t

l. l. l. l.



2. KÉSZENLÉTBEN TARTÓ ÁLTAL VÉGZEND VIZSGÁLATOK A készenlétben tartó vagy képvisel je, megfelel id közökben, rendszeresen vizsgálja a t zoltó készülékeket, melynek során ellen rzi, hogy minden egyes t zoltó készülék - a tervezett telepítési helyen van, - a t zoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a t zoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelv használati utasítás olvasható, - a használati utasítások sértetlenek, - valamennyi nyomásmér vagy jelz m szer m köd képes, - a t zoltó készülék zárt, ép, hiánytalan szakszer szerelvényekkel ellátott. A készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok kijavításáról. Az ellen rz vizsgálatokat lehet leg havonta, de legalább negyedévente kell elvégezni és a t zvédelmi szabályzathoz [30/1996. (XII. 6.) BM rendelet] kapcsolva dokumentálni kell. 3. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 3.1. Általános szabályok 3.1.1. A készenlétben tartónak biztosítani kell, hogy a t zoltó készülékek és a hajtóanyagpalackok a B., C., D. függelékekben megadottak szerinti karbantartása megtörténjen. A rendszeres karbantartást ennek a fejezetnek az el írásai szerinti karbantartó személy által az A. függelék szerint kell elvégeztetni, mely id szakot le lehet rövidíteni a környezeti vagy egyéb veszély okozta követelmények miatt. A karbantartási id szakokra vonatkozó korábban kiadott eltérési engedélyek érvényüket vesztik. 3.1.2. A karbantartó személy az alábbi esetekben a t zoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak min síti: - felépítése veszélyes állapotú, - alkalmazása esetén veszélyes lehet, - állapota miatt nem m köd képes, - a t zoltó készülék vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó által megadott értéket. A karbantartó személynek a veszély elhárításához szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Amennyiben a t zoltó készüléken a hiba nem javítható ki a helyszínen, a karbantartó személynek a „JAVÍTÁSRA SZORUL” tartalmú címkével kell azt ellátni, írásban kell tájékoztatnia a készenlétben tartót. A címkét szembet n helyen kell alkalmazni, és tartalmaznia kell még a karbantartó személy azonosító jelzését és a dátumot is. 3.1.3. A karbantartó személynek ellen riznie kell, hogy a t zoltó készülék minden szempontot figyelembe véve használatra alkalmas, és nem tartozik a 4. pontban felsorolt felépítés t zoltó készülékek közé. Ha a t zoltó készülék nem felel meg a vonatkozó követelményeknek, vagy a 4. pontban felsoroltak közé tartozik, akkor a karbantartó személynek azt ki kell vonni a forgalomból, és err l írásban kell tájékoztatni a készenlétben tartót. 3.1.4. A karbantartást követ en a felhasználásra alkalmas t zoltó készüléket a karbantartó személy a karbantartást igazoló címkével (lásd 7. pont) lássa el. 3.1.5. A karbantartó személynek a t zoltó készülék felfüggesztését és egyéb felszereléseit is meg kell vizsgálni és a tapasztalt hibáról, sérülésr l a készenlétben tartót írásban tájékoztatni kell. 3.1.6. A t zoltáskor m ködésképtelen t zoltó készülékr l a készenlétben tartónak a hatóság felé bejelentést kell tennie. 3.2. Biztonsági intézkedések 3.2.1. T zbiztonság a karbantartás idején A készenlétben tartónak számolnia kell arra, hogy a karbantartási és az újratöltési eljárások a megel z t zvédelmi intézkedések hatékonyságát id legesen csökkenthetik. A helyszínen nem javítható t zoltó készülékek pótlásáról gondoskodni kell. 3.2.2. Személyi biztonság Egy t zoltó készülék szétszerelésekor: - meg kell gy z dni arról, hogy a t zoltó készülék tartályában, töml jében vagy pisztoly szerelvényében van-e nyomás, - az elsüt fejet vagy a szelep szerkezetet lassan kell meglazítani, majd amikor a nyomásleereszt hornyon minden maradó nyomás eltávozott, csak akkor szabad a szerelvényeket teljesen kicsavarni. Ha a t zoltó készülékben visszamaradt nyomást nem sikerül megszüntetni, a további szerelést nem szabad folytatni, amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedéseknek nem tettek eleget. A nyomás alól történ hirtelen felszabadulás a t zoltó készülékben megmaradt oltóanyagot vagy t zoltó készülék szerelvényeket kivethet. Alkalmas befogó szerkezetet kell használni, és megfelel személyi biztonságról kell gondoskodni. A szén-dioxiddal oltó vagy egyéb nagy nyomással m köd t zoltó készülékek, illetve a hajtóanyagpalackok szelepeit befogás nélkül eltávolítani semmilyen körülmények között nem szabad. Szén-dioxiddal vagy gázzal oltó t zoltó készülékek karbantartását, az ártalmas g zök miatt, jól szell ztetett környezetben kell elvégezni. A t zoltó készülékek szétszerelése során a karbantartó személynek gondoskodni kell arról, hogy a t zoltó készülékr l esetleg elszabaduló alkotóelemek, szerelvények senkinek se okozhassanak sérülést. 3.2.3. Nem tárgya ennek a fejezetnek az oltóanyag kezelésével összefügg munka-egészségügyi és biztonsági óvintézkedések el írása. 4. SELEJTEZEND T ZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK Az alábbi t zoltó készülékek nem vehet k át karbantartásra: - olyan t zoltó készülék, melyhez a gyártó által ajánlott alkatrészek és oltóanyag már nem áll rendelkezésre, - a forgalomból kivont t zoltó készülék, - az újra nem tölthet t zoltó készülék, ha a felhasználhatósági határid már lejárt, - ha a t zoltó készülék gyártója, gyártási id pontja nem állapítható meg (nem olvasható).



A karbantartó személy köteles írásban értesíteni a készenlétben tartót, hogy az ilyen t zoltó készülékek karbantartása nem végezhet el, és ezeket megfelel t zoltó készülékekkel kell helyettesíteni. A selejtezésr l a tulajdonos gondoskodik; a t zoltó készüléket ki kell üríteni, és roncsolással használhatatlanná tenni. Az eltávolított oltóanyag és a roncsolt készülék sorsáról a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályoknak megfelel en kell gondoskodni. 5. T ZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK ÚJRA TÖLTÉSE A készenlétben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a részben vagy teljesen kiürült vagy kiürített t zoltó készülékek újra töltése megtörténjen és ez id alatt a helyettesítése megoldott legyen. Az újratöltést megel z en (lásd az A. függelék 1. megjegyzés) a t zoltó készüléket teljesen ki kell üríteni és az oltóanyagot ki kell selejtezni. A t zoltó készülékek újratöltését a gyártó által megadott eljárások és utasítások szerint kell végezni. Az újratöltött t zoltó készülékeken az újratöltés id pontját fel kell tüntetni. 6. ALKATRÉSZEK PÓTLÁSA Kizárólag a gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított alkatrészeket és oltóanyagot szabad használni. Ha a gyártó megsz nt és az eredeti alkatrészek nem állnak rendelkezésre, a hatóság engedélyezheti helyettesít alkatrészek és oltóanyag felhasználását. 7. KARBANTARTÁST IGAZOLÓ CÍMKE 7.1. A karbantartás elvégzését igazoló címke és BM OKF azonosító jel felragasztásával kell jelölni, mely a gyártó jelöléseit nem takarhatja el. 7.2. A címkén a következ adatok szerepeljenek: - „FELÜLVIZSGÁLVA” jelölés, - az újratöltés ideje (év, hónap), - a karbantartás ideje (év, hónap), - a karbantartó vállalat neve és címe, - a karbantartó személy egyértelm azonosító jelzése, - a karbantartás jellege (alap-/közép-/teljes kör karbantartás). 7.3. Az egyedileg sorszámozott és a karbantartót azonosító BM OKF azonosító jel beszerzését a hatóság biztosítja az általa regisztrált karbantartó vállalkozások részére. A BM OKF azonosító kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt használható. Az MSZ 1040 szerint gyártott t zoltó készülékek esetében nyomáspróba adatait (év, hó, a nyomáspróbát végz jele) a t zoltó készülék tartályán (palackján) maradandó és jól látható módon fel kell tüntetni. Megjegyzés: A következ karbantartás idejét (év, hónap) is javasolt feltüntetni. 8. KARBANTARTÁS (ELLEN RZÉS ÉS JAVÍTÁS) A t zoltó készülék javító m helynek legyen meg a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi speciális felszerelés és m szaki útmutatást tartalmazó leírása, és rendelkeznie kell megfelel en karbantartó személyzettel. A karbantartó szervezet 2006. január 1-jét l a t zoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozóan rendelkezzen - bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által - tanúsított min ségbiztosítási rendszerrel. A t zoltó készülék javító m hely legalább az alábbi felszerelésekkel rendelkezzen: a) mérleg, b) világító tartályvizsgáló tükör, c) nyomásmér 1.6% pontosságú, d) nagyító, e) menet ellen rz javító, f) nyomáspróba berendezés, g) zártrendszer portölt , h) biztonsági szelep beállító, i) nyomaték kulcs, j) gyártó által javasolt célszerszámok, k) egyetemes csavarkulcsok, fogók stb. A mér - és ellen rz eszközök feleljenek meg a joghatású mérésre vonatkozó el írásoknak. Egyes különleges esetekben mint pl. a protein-alapú habképz anyag oldatoknál, az oltóanyag min sége romlik, ezért az ilyet id szakonként újjal kell lecserélni. A selejtezend oltóanyagot a környezetvédelmi el írások és a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni. A ciklusid ket a t zoltó készüléken feltüntetett gyártási id ponttól kell számításba venni. Az 5. és 15. évben esedékes középkarbantartás magába foglalja az éves alapkarbantartás m veleteit is. A 10. éves teljes kör karbantartás magába foglalja az éves és az 5. évi m veleteket is. Amikor a t zoltó készülékek teljes kör karbantartása esedékes, az eljárást a D. függelék vonatkozó részei szerint kell végrehajtani és célszer figyelembe venni az újratöltésre vonatkozó 5. szakasz szerinti ajánlásokat is. A D. függelék el írásai mellett els sorban a gyártó vonatkozó ajánlásait kell betartani. Amennyiben vizet alkalmaznak a különböz eljárásoknál, a t zoltó készüléket az újratöltést megel z en alaposan ki kell szárítani. Megjegyzés: Az érvényes országos és európai szabályozások alkalmazhatók a szén-dioxiddal oltók és a hajtóanyagpalackok karbantartásánál és hidraulikus vizsgálatainál. 8.1. Oltópor Ha az oltópor hidegebb, vagy nagy relatív nedvességtartalmú leveg vel érintkezik, akkor az oltópor káros mennyiség nedvességet abszorbeálhat. Miel tt bármilyen oltóporral m köd t zoltó készüléket szétszerelnek, ellen rizni kell, hogy a felülvizsgálat vagy karbantartás alatt ebben a megjegyzésben megadott óvintézkedések betarthatóak-e.



Oltóport tartalmazó t zoltó készüléket csak a lehet legszárazabb, rendelkezésre álló feltételek között (RM<70% és 20 °C vagy a gyártó el írásainak megfelel en) és a vizsgálatokhoz szükséges, legrövidebb ideig szabad szétszerelni, hogy a légköri nedvesség oltóporra gyakorolt hatása csökkenjen. Ennél fontosabb, hogy az oltóportípusoknak egymáshoz vagy a szennyez anyagokhoz való keveredését el kell kerülni. Egyes oltóporok egymással érintkezve reakcióba lépnek, amelynek során szén-dioxid és víz keletkezik. A víz az oltópor csomósodását okozza, míg a keletkez szén-dioxid a rendszerben veszélyes nyomásnövekedést eredményezhet. Egyidej leg csak azonos típusú oltóport tartalmazó t zoltó készüléket szabad szétszerelni és megvizsgálni. 8.2. Gázzal oltó t zoltó készülékek Az ózonréteget károsító anyagokra vonatkozó 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet el írásait be kell tartani a töltési és lefejtési m veleteknél. A halonnal oltó t zoltó készüléket nem szabad kiüríteni, de a halon visszanyerésére alkalmas, zárt rendszer eljárással kell leengedni, és szükség esetén regenerálni. 9. A T ZOLTÓ KÉSZÜLÉK ÉLETTARTAMA A karbantartó személy írásban tájékoztassa a készenlétben tartót arról, ha a t zoltó készülék készenlétben tartásra nem alkalmas, selejtezésre szorul. Egy t zoltó készülék üzemben tartási ideje, kivéve a szén-dioxiddal oltót és a hajtóanyagpalackot, nem haladhatja meg a 20 évet. Az 50 kg és az annál nagyobb töltettömeg t zoltó készülékek gyártója, vagy a szakért i névjegyzékben szerepl szakért véleménye alapján 20 éven túl is üzemben tarthatók. Az üzemben tartás meghosszabbítása legfeljebb kétszer 5 év id tartamban történhet. 10. A KARBANTARTÓ SZEMÉLY KÉPZÉSE ÉS GYAKORLATA A karbantartó személyt képezni kell. A képzés legalább 3 hónapos „t zoltó készülék javításában szerzett” gyakorlatot és egy tanfolyamon való részvételt foglaljon magába. A tanfolyam javasolt hossza legalább 32 óra legyen. A karbantartó személynek a tanfolyam végén - a hatályos jogszabály alapján - sikeres vizsgát kell tenni. A szakvizsga érvényességi idejének meghosszabbítására 5 évenként ismételten vizsgát kell tenni. A. FÜGGELÉK (el írás) A t zoltó készülékek élettartama és a javítási id közök Teljes kör

Alapkarbantartás1 (B. függelék)

Középkarbantartás1 (C. függelék)

Vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltók

1 év

5 és 15 év

10 év

20 év

Porral oltó

1 év

5 és 15 év

10 év

20 év

Porral oltó, tör szeges, állandó nyomású2

1 év

15 év

10 év

20 év

Gázzal oltó

1 év

-

10 év

20 év

Valamennyi szén-dioxiddal oltó

1 év

-

10 év

A vonatkozó szabályozás szerint

Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott t zoltó készülékek (20 kg-os össztömeg alatt)

hat hónap

-

5 év

20 év, de legkés bb 2014. 12. 31-ig

Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott t zoltó készülékek (20 kg-os össztömeg felett)

hat hónap

-

5 év

20 év

A t zoltó készülék típusa

karbantartás1 (D. függelék)

A t zoltó készülék élettartama

B. FÜGGELÉK (el írás) Az alapkarbantartás m veletei 1. Állandó nyomású vízzel, habbal, porral és gázzal oltók 2. Tör szeges, állandó nyomású porral oltók 3. Hajtóanyagpalackos vízzel és habbal oltók 4. Hajtóanyagpalackos porral oltók 5. Szén-dioxiddal oltók Sorszám 1.

A karbantartás tárgya A biztonsági jelz szerelvények ellen rzése

és

1

2

3

4

5

Az elvégzend feladatok és tevékenységek

X

X

X

X

X

A t zoltó készülék m köd képességének megállapítása érdekében ellen rizni kell a biztonsági és a jelz szerelvényeket.

1 A kötelez ellen rzési és javítási ciklusid k t rési ideje 2 hónap. 2 Az eredetileg zárt (tör szeges) porral oltó t zoltó készülékeket - újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz.


CompLex DVD Jogtár+

2.

A nyomásmér k ellen rzése és átvizsgálása, a t zoltó készülék üzemi nyomásának ellen rzése

X

X

3.

A t zoltó készülék küls szemrevételezése

X

X

4.

A szén-dioxiddal oltó t zoltó készülék tömegellen rzése

5.

Az ürít töml ellen rzése

6.

A matrica ellen rzése

7.

A vízzel és habbal oltó t zoltó készülékek tartályainak kiürítése

8.

A porral oltó t zoltó készülék oltópor-ellen rzése

9.

A t zoltó készülék szerelvényeinek ellen rzése

10.

A m ködtet - és elsüt fej-szerelvény ellen rzése

11.

A hajtóanyagpalack leszerelése

X

X

A rögzít szerelvények meglazításával a hajtóanyagpalackot le kell szerelni.

12.

A hajtóanyagpalack vizsgálata

X

X

A hajtóanyagpalackok küls szemrevételezése. A sérült palackok pótlásakor a gyártó el írásai szerint kell eljárni. A palack tömegét le kell mérni, és az értéket a palackon lév beütéssel kell összehasonlítani. Ha a palackban az el írt értékhez képest 10%-kal nagyobb veszteség van, akkor a gyártó el írása szerint a hajtóanyagpalackot ki kell cserélni. A nyomástartó edények nemzeti szabályozásai alkalmazhatók.

13.

Az O gy r k, alátétek cseréje

X

X

14.

A vízzel, habbal oltó t zoltó készülékek tartályainak bels vizsgálata

15.

A porral oltó t zoltó készülékek tartályainak vizsgálata

16.

A vízzel, habbal oltók újratöltése

17.

A t zoltó készülékek összeszerelése

X

X

X

X

X

A gyártó el írásait figyelembe véve kell elvégezni. A véletlen m ködtetés megel zése érdekében biztosítószerelvényt kell alkalmazni és egyedi azonosítására alkalmas plombafogóval fémzárolni, vagy annak megfelel eljárást kell használni.

18.

A karbantartást igazoló címke kitöltése

X

X

X

X

X

Minden karbantartási ciklust jelölni kell az 5. és 7. szakaszban foglalt el írások szerint.

és löv ke

az

A nyomásmér k ellen rzése során, ha nem m ködnek akadálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az el írttól eltér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellen rizni.

X

X

X

Meg kell vizsgálni, hogy a t zoltó készülékek kifogástalan és biztonságos m ködését gátló korróziós hiba, horpadásos vagy domború deformáció vagy egyéb károsodás látható-e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni.

X

A t zoltó készülék tömegét le kell mérni és ellen rizni kell a palackba beütött értékkel. A szén-dioxid-veszteség legfeljebb 10% legyen.

X

X

X

X

X

Ellen rizni kell a töml és a löv ke állapotát, meg kell gy z dni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan állapotban vannak.

X

X

X

X

X

Ellen rizni kell a matrica épségét, olvashatóságát és megfelel tartalmát.

X

X

X

X

Az oltóanyagtöltetet egy tiszta edénybe kell kiönteni és a gyártó által megadottak szerint kell ellen rizni, további használatra való alkalmasságát megvizsgálni. X

Vizsgálni kell az idegen anyagok jelenlétét, a csomósodást és a rögképz dést. A t zoltó készülék forgatásával az oltóport fel kell lazítani, ügyelve arra, hogy az ne folyhasson ki. Amennyiben a fenti felsorolt hibák valamelyike is látható, illetve nem válik folyóssá az oltópor, vagy bármilyen elváltozás tapasztalható, azt ki kell selejtezni, majd a D. függelék 2. megjegyzésében foglaltak szerint újra kell tölteni.

X

Szükség esetén leveg átfúvatással meg kell tisztítani a t zoltó készülék szerelvényeit. Meg kell gy z dni arról, hogy a töml , a löv ke, a sz r (ha van ilyen felszerelve), a felszállítócs és a tölt szelep hibátlan. Hiba esetén ki kell javítani vagy cserélni kell azokat. Ellen rizni kell a m ködtet - és ürít szerelvényeket (ha van ilyen felszerelve). Meg kell tisztítani, fel kell újítani vagy újjal kell pótolni, ha szükséges.

X

X

X

X

X

Ahol a m ködtet - és az elsüt fej-szerelvény kiszerelhet a töltet kibocsátása nélkül, meg kell tisztítani és ellen rizni kell a hibátlan m köd képességet, valamint az alkatrészek épségét. A sérült elemeket szükség esetén cserélni kell. A mozgó alkatrészeket és a csavarmeneteket a gyártó ajánlása szerinti ken anyag alkalmazásával védeni kell.

A tömít elemek ellen rzésekor vagy cseréjekor a gyártó el írásai szerint kell eljárni. Ha a töml zárófóliás tömít gy r vel van szerelve, azt minden esetben cserélni kell. A m veletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellen rizni kell a tartályok küls és bels bevonatának épségét és korróziómentességét. A sérült bevonatot fel kell újítani.

X

A m veletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellen rizni kell a tartály korróziómentességét.

X

A gyártó el írásait figyelembe véve az eredeti töltetet vissza kell tölteni, vagy újjal kell helyettesíteni azt.

5. oldal



C. FÜGGELÉK (el írás) A középkarbantartás m veletei 1.

A táblázatban megadottak a B. függelékben szerepl kkel együtt végzend k el.

2.

A nyomásjelz m szerrel felszerelt, állandó nyomású t zoltó készüléken, a gyártó el írásai szerint, a nyomásjelz m köd képességét kell ellen rizni.

3.

A t zoltó készüléket ki kell üríteni, kivéve a halonnal és a szén-dioxiddal oltókat.

4.

A gyártó útmutatása szerint meg kell vizsgálni az oltóanyagot (lásd 8.1.)

5.

Nagyítóval részletesen vizsgálni kell a t zoltó készüléket. Vizsgálni kell, hogy léteznek-e korróziós, sérült helyek: - a zárószerelvényeken, az elsüt fej-szerelvényen, - a nyomásjelz m szeren, - a töml - és a pisztolyszerelvényen.

6.

Világítóeszköz és tükör segítségével meg kell vizsgálni a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra és a bels bevonat hibátlanságára vonatkozóan. A hegesztési varratok épségét fokozottan vizsgálni kell. A tevékenység során a gyártó el írásai szerint kell eljárni, kétes esetekben pedig a gyártóhoz kell fordulni.

7.

Meg kell vizsgálni minden záróelemet a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából.

8.

A t zoltó készülék összeszerelése. A t zoltó készüléket a gyártó el írásait figyelembe véve meg kell tölteni oltóanyaggal és össze kell szerelni.

9.

A biztosító- és biztonsági szerelvények felszerelését követ en a karbantartást igazoló címke kitöltése.

D. FÜGGELÉK (el írás) A teljes kör karbantartás m veletei 1.

A táblázatban szerepl feladatokat a B. és C. függelékben felsorolt eljárásokkal együtt kell elvégezni.

2.

A t zoltó készülékek teljes szétszerelését követ en a hibás részeket selejtezni szükséges, majd ezeket újjal kell pótolni.

3.

A tartályt a rajta lév jelölés értékének megfelel nyomáson nyomáspróbának kell alávetni. A jelöletlen tartályokat javítani nem szabad, azokat selejtezni kell. Az MSZ 1040 szerinti t zoltó készülékeknél a nyomáspróbát a legfeljebb 25 kg össztömeg t zoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömeg t zoltó készülék esetén a hegesztési varratok környezetében, fémtiszta állapotban szükséges végezni.

4.

Nyomáspróbának kell alávetni a biztonsági szelepet és a t zoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a m ködtetés során a nyomás által terhelt.

5.

A biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a gyártó el írásait figyelembe véve ellen rizni és szükség esetén beállítani vagy cserélni kell.

6.

Meg kell tölteni, össze kell szerelni és biztosítószerelvénnyel kell ellátni a t zoltó készüléket, majd ki kell töltetni a karbantartást igazoló címkét.

E. FÜGGELÉK (tájékoztatás) ................................................................................................................................................................ A készenlétben tartó neve ................................................................................................................................................................ Az ellen rzést végz neve ................................................................................................................................................................ A t zoltó készülékek ellen rzési és javítási nyilvántartása A javító(k) neve: ................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ Sorszám

Az ellen rzés id pontja (negyedév)

A t zoltó készülék készenléti helye

típusa

gyári száma

I.

II.

III.

Javítás IV.

Megjegyzés



II. FEJEZET1 JELZ TÁBLA VÍZVEZETÉKEKHEZ ÉS T ZOLTÓ-VÍZFORRÁSOKHOZ E fejezet tárgya az ivóvíz-távvezetékek, a helyi vízelosztó és a helyi beköt vezetékek üzemeltetéséhez szükséges szerelvények, továbbá a távvezetékek nyomvonalának jelölésére használatos, valamint a t zoltó-vízforrások helyét, teljesít képességét, esetleges különleges rendeltetését jelz táblák. A fejezet a nem ivóvízvezetékek jelz tábláira is vonatkozik (pl. ipari víz, nyersvíz, üzemi vízvezeték), ha a vízfajtára a jelz táblán utalás történik. 1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A jelz táblák (a továbbiakban: tábla) kialakításuktól függ en a következ k: - A jel tábla: ivóvíz-távvezetékekhez, - B jel tábla: helyi vízelosztó vezetékekhez, - C jel tábla: beköt vezetékekhez, - D jel tábla: t zoltó-vízforrásokhoz. 2. KÖVETELMÉNYEK 2.1. Méretek A táblák és az írásjelek méreteit, továbbá a felirati mez k elrendezését a függelék tartalmazza (1...8. ábrák). Az A, a B és a C jel táblák esetén a távolságjelz kereszt szárszélessége 4-5 mm, szárhosszúsága pedig 35 mm legyen. A távolsági adatok esetén az egész métereket a tizedméterekt l vessz vel kell elválasztani. A D jel , egyben a t zcsapot jelz táblára vonatkozó 4. ábra az alaptábla méreteit is mutatja. A D jel táblára vonatkozó 4...8. ábrák példaként mutatják az egyes t zoltó-vízforrások tábláinak kialakítását és feliratozását. 2.2. Anyag A táblák és az írásjelek anyaga a 2.3.2. szakasz követelményeit kielégít - anyagában színezett - m anyag. Meglev hálózatok tábláinak pótlásához a fejezet követelményeit kielégít fémtáblák is felhasználhatók. 2.3. Kivitel 2.3.1. A „Víztávvezeték” feliratot az A jel táblán, továbbá a „Víz” feliratot a B jel táblán, fent, középen, a C jel táblán pedig jobbra, fent kell elhelyezni. 2.3.2. A táblák az id járási és mechanikai hatásokkal szemben ütés-, korrózió-, illetve öregedésállóak, valamint színtartóak legyenek. Hosszan tartó UV sugárzás, nedvesség vagy ingadozó h mérséklet hatására se következzen be a táblák olyan mérték alakváltozása és elszínez dése, amely a feliratozás olvashatatlanságát eredményezné. 2.3.3. A nem használható t zcsap jelölésére átlósan elhelyezett, a keret szélességével és színével megegyez csíkot kell elhelyezni - levehet módon - a t zcsapot jelz táblán. 2.4. Szín 2.4.1. A tolózárt jelz tábla (A, B és C jel tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, bet -, szám- és jel színe (a továbbiakban: feliratozása): RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.2. Az ürít zárt jelz tábla (A és B jel tábla) alapszíne: RAL 6018 sárgászöld, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.3. A légtelenít szerelvényt jelz tábla (A és B jel tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.4. A házi f elzárót jelz tábla (C jel tábla) alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.5. A válaszzárt jelz tábla (nyomásövezeti zónahatáron A és B jel tábla) alapszíne: RAL 3000 t zvörös, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. 2.4.6. A t zcsapot, a sekély kutat, a mély kutat és a medencét jelz táblák (D jel táblák) alapszíne: RAL 9010 fehér, kerete: RAL 3000 t zvörös, feliratozása: RAL 9005 fekete. 2.5. Feliratozás 2.5.1. Az írásmód függ leges, vastag vonalú, közepes írás. 2.5.2. A felirati mez k tartalmának részletezése az A, a B és a C jel tábla ábrája alapján: a) A szerelvény nyilvántartására való legfeljebb 12 helyiérték szám vagy barcode (az A, a B és a C jel táblához). b) A szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következ k szerint: Z tolózár L légtelenít szelep H házi f elzáró AL önm köd légtelenítés Ü ürít zár VZ válaszzár nyomásövezeti zónahatáron c) A cs vezeték névleges átmér je (DN) mm-ben. d) Távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról és elölr l. Az üresen maradt bal vagy jobb oldali mez be a szerelvény kezel szervének nyitási irányát kell feltüntetni: Balra forgó nyíl, ha felülr l nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyez a szerelvény nyitási iránya. e) Utalás a vezeték üzemeltet jére (az A és a B jel tábla esetén). 2.5.2. A felirati mez k tartalmának részletezése a D jel táblák ábrái alapján: a) A szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következ k szerint: T t zcsap M medence hT habt zcsap E 52 mm kiöml nyílású t zcsap K kút b) A cs vezeték névleges átmér je (DN) mm-ben.

1 A korábbi II. Fejezet hatályon kívül helyezésével számozását III. Fejezetr l módosította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 4. §.



A T után lev szám annak a nyomócs nek a névleges átmér jét jelenti mm-ben, amelyr l a megjelölt t zcsap a vizet kapja. Ebb l a számból következtetni lehet a t zcsap vízhozamára. Az M után lev szám - 999 m3-ig - a medence rtartalmát jelenti m3-ben. 999 m3-nél nagyobb rtartalmú medence jelölése a következ : 3 1000-1999 m -ig a harmadik számjegy helyére 1, 3 2000-2999 m -ig a harmadik számjegy helyére 2, 3 3000-3999 m -ig a harmadik számjegy helyére 3

kerül, és így tovább, az els két számjegy helye pedig üresen marad. A 7. ábrán feltüntetett három 0 csupán a számjegyek helyét mutatja. A K után lev szám a kút átlagos vízszintjének a talajszintt l mért mélységét jelenti m-ben. Megjegyzés: Sekély kút az, amelynek az átlagos vízfelszíne a talajszintt l mérve 6 m-nél nincs mélyebben, míg a mély kút átlagos vízfelszíne ennél mélyebben van. c) Távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról és elölr l. Az üresen maradt bal vagy jobb oldali mez be vagy a tábla valamelyik alsó sarkába a szerelvény kezel szervének nyitási irányát kell feltüntetni: Balra forgó nyíl, ha felülr l nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyez a szerelvény nyitási iránya. 2.5.3. Ha a cs vezetékben ipari víz van, akkor a rövidítések elé I bet t (az ipari víz rövidítését) kell tenni (pl. IZ, IT). 2.5.4. A háromágú nyíl a vízforrás helyének az irányát jelenti a melléje, illetve alája írt számokkal, jobbra, balra, illetve el re. A kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja. 2.5.5. Az E bet t a tábla alsó sarkában kell elhelyezni. 3. MEGNEVEZÉS ÉS MEGRENDELÉSI ADATOK 3.1. Megnevezés Példák Tábla a víztávvezeték szerelvényének, illetve nyomvonalának megnevezésére: A jel jelz tábla Tábla a helyi vízelosztó vezeték szerelvényének megnevezésére: B jel jelz tábla Tábla a beköt vezeték szerelvényének megnevezésére C jel jelz tábla A t zcsapot jelz tábla megnevezése: D jel jelz tábla t zcsaphoz A sekély kutat jelz tábla megnevezése: D jel jelz tábla sekély kúthoz 3.2. Megrendelési adatok A táblák megrendelésekor a következ adatokat kell megadni: - a tábla megnevezését; - a tábla anyagát; - a tábla alap- és a feliratozás színét a RAL-színminta jelének megadásával; - a feliratozást: = a szerelvény nyilvántartási számát (ha van), = a szerelvény rövidített jelölését, = a szerelvény rövidített jelölését, = a cs vezeték névleges átmér jét, = távolság-meghatározó számo(ka)t, = a szerelvény nyitási irányát, és = az üzemeltet adatait (az A és B jel tábla esetén). A táblára vonatkozó egyéb kiviteleket (pl. furatlan, nyomott, festett, cserélhet felirat, két oldalon megjelölt felirat) megegyezés szerint kell megadni. Példa A jel jelz tábla Ipari vízhez tolózár (IZ). Anyaga: m anyag. Alapszíne: RAL 5010 enciánkék, feliratozása: RAL 9002 szürkésfehér. A szerelvény nyilvántartási száma: C 5413. névleges átmér je (DN): 1200 mm. A szerelvény a táblától jobbra 16,3 m, el re 17,4 m-re van (felülr l nézve), nyitási iránya balra (az óramutató járásával ellentétesen). Üzemeltet (neve, címe): A hibabejelentés telefonszáma: 4. ELHELYEZÉS A táblát céljának megfelel helyen, 2 m magasságban, maradóan és jól látható módon kell feler síteni. Feler sítéskor ügyelni kell arra, hogy a tábla el ne fordulhasson. A tábla legyen feler síthet önmagában vagy hátsó tartólemezzel, és ahhoz 2 db csavarral, rejtetten lehessen rögzíteni a táblát. A tábla rögzítésére a hátsó tartólemez kialakítása tegye lehet vé annak feler sítését oszlopra is (hevederrel, acélpántos rögzítéssel, bilinccsel stb.). Föld alatti vagy föld feletti t zcsap, illetve habt zcsap jelzésére a táblát a szerelvényszekrény (a szerelvényszekrényekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) felett kell elhelyezni. Medence tábláján, ha a medencében szívócs van, amelyhez a t zoltó szivattyú közvetlenül csatlakoztatható, a távolságot jelz számok a szívócs távolságát, egyéb esetben pedig a szívóaknafedélnek a táblától mért távolságát adják meg. 5. ALKALMAZÁS



Táblával kell megjelölni minden föld alatti és föld feletti (a föld alatti, valamint a föld feletti t zcsapra vonatkozó m szaki követelmények szerint) t zcsapot. Oltóvíztároló medencét, kutat és egyéb vízforrást csak akkor kell megjelölni, ha megjelölését jogszabály vagy hatóság el írja. Nem kell megjelölni a fali t zcsapot (a fali t zcsapra vonatkozó m szaki követelmények szerint). FÜGGELÉK Jelz táblák Példák

1. ábra A jel tábla

2. ábra B jel tábla


3. ábra C jel tábla A C jel táblán a szerelvény nyitási irányát nem kell feltüntetni b = 18 n = 28

4. ábra Az alaptábla méretei (T zcsapot jelz tábla)



5. ábra Sekély kutat jelz tábla

6. ábra Mély kutat jelz tábla

7. ábra Medencét jelz tábla




8. ábra Nem használható t zcsapot jelz tábla III. FEJEZET1 T ZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA E fejezet tárgya t zoltáshoz vízkivételezésre használható t zcsapok, víztárolók (medence, tartály), természetes felszíni vizek, t zcsapszekrények, szerelvények és tartozékok (a továbbiakban: t zoltó-vízforrások) felülvizsgálata és karbantartása. Nem tárgya a fejezetnek a beépített t zoltó berendezések vízellátásának felülvizsgálata. 1. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 1.1. A vízkivételi helyeket, azok szerelvényeit és tartozékait legalább félévenként - a fagy elleni védelmet szükség szerint - a fenntartónak felül kell vizsgáltatnia. Megjegyzés: Felülvizsgálatot csak szakvizsgával2 rendelkez személy végezhet. 1.2. A vizsgálatok alapján feltárt hiányosságokat meg kell szüntetni. A t z vagy egyéb káreset során meghibásodott, illetve az oltáshoz használt vízkivételi helyek és azok szerelvényeinek karbantartását, javítását azonnal el kell végezni. 1.3. A vízkivételi helyekr l nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: - a felülvizsgálat, karbantartás id pontját, - a felülvizsgálatot, karbantartást végz nevét, megállapításait, - az esetlegesen javítást végz nevét és a javítás megnevezését. 1.4. A t zoltó-vízforrások jelz tábláinak adatait és épségét ellen rizni kell. 1.5. A vízkivételi helyek az év minden szakában hozzáférhet ek, a szerelvények és a tartozékok rendeltetésszer en használhatók legyenek. 1.6. A t zcsapokat és a szerelvényeket karbantartáskor - a véd festék lekopása vagy sérülése esetén - korrózió ellen védeni kell. 2. VEZETÉKES VÍZELLÁTÁS SZERELVÉNYEI ÉS TARTOZÉKAI Felülvizsgálatkor és karbantartáskor a vízvezetéket teljesen át kell öblíteni. Megjegyzés: Az átöblítést a tiszta víz megjelenéséig kell végezni. 2.1. T zcsapok általános el írásai 2.1.1. A vízvezetéki hálózatban - legalább annak átadásakor - teljesítménymérést kell végezni. A hálózat megfelel , ha a legkedvez tlenebb vízkivételi helyen lev t zcsapjából a megengedett legkisebb üzemi nyomáson kifolyó vízmennyiség az arra vonatkozó szabályzat3 szerinti. 2.1.2. A felülvizsgálatot, a karbantartást vagy a javítást követ en a fali t zcsapokat és t zcsapszekrényeket - a közterületen lev t zcsapok kivételével - ellen rz fémzárral kell ellátni. 2.2. Föld alatti t zcsap (vonatkozó m szaki követelmények szerint) 2.2.1. A kifolyócsonk lezárására való záró- vagy véd sapka eltávolítása után meg kell vizsgálni a t zcsapházat. Ha benne víz található, akkor szükségszer en tisztítani, javítani vagy cserélni kell. 2.2.2. Ha a t zcsapszekrényben is található víz, akkor - a víz eltávolítása után - ellen rizni kell a t zcsap zárószerkezetét, a hibát és a szivárgást meg kell szüntetni. 2.2.3. A t zcsap kifolyócsonkjának és a zárósapkának menetes részeit a szennyez désekt l meg kell tisztítani és be kell zsírozni. Ellen rizni kell a tömszelence állapotát. A sérült tömítést ki kell cserélni. Hiányzó véd - vagy zárósapkát pótolni, a sérültet pedig cserélni kell. 2.2.4. A t zcsap menetét idomszerrel ellen rizni kell. Hibás m ködés esetén azt meg kell javítani. 2.2.5. A t zcsap szelepe t zcsapkulccsal könnyen legyen m ködtethet . A szelep nehezen járó vagy hibás zárószerkezetét, illetve nem m köd víztelenítés esetén a szelepet ki kell szerelni, és a hibát meg kell szüntetni. 2.3. Föld feletti t zcsap (vonatkozó m szaki követelmények szerint) 2.3.1. A t zcsap állapotát szemrevételezéssel ellen rizni kell.

1 Számozását módosította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 4. §. 2 Lásd a 32/1997. (V. 9.) BM rendeletet. 3 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat érvényes.



2.3.2. Ellen rizni kell a csonkkapcsok és a tömítések állapotát. Azokat a szennyez désekt l meg kell tisztítani. 2.3.3. A t zcsap (szelep) kinyitásával meg kell gy z dni annak üzemképességér l. 2.3.4. A szelep föld feletti t zcsapkulccsal (mely a vonatkozó m szaki követelmények szerinti) és/vagy egyetemes kapocskulccsal könnyen legyen m ködtethet . 2.3.5. Nehezen járó vagy hibás zárószerkezet, valamint elégtelen víztelenítés esetén a 2.5.5. szakasz szerint kell eljárni. 2.4. Fali t zcsap és falit zcsap-szekrény oltóvízvezetékhez (vonatkozó m szaki követelmények szerint). 2.4.1. Szemrevételezéssel ellen rizni kell: - a t zcsap (csepegésre, szivárgásra, zárásra), - a falit zcsap-szekrény, és - a szerelvények állapotát. 2.4.2. A t zcsap (szelep vagy golyóscsap) üzemképességér l - a szerelvényszekrényben lev tartozékok eltávolítása után - annak kinyitásával kell meggy z dni. 2.4.3. Ellen rizni kell, hogy a t zcsap könnyen nyitható és jól zárható-e. Nehezen nyitható csap vagy zárás után tapasztalható vízszivárgáskor a szelepet javítani vagy cserélni kell. 2.4.4. Ellen rizni kell a tömszelence tömítését. A próba során a t zcsap nyomócsonkját Z jel kupakkapoccsal kell lezárni és a szelepet ki kell nyitni. Szivárgás nem lehet. Szivárgás észlelésekor a tömítést cserélni kell. 2.4.5. A t zcsapot a szennyez désekt l meg kell tisztítani. 2.4.6. Víztelenítéses rendszer hálózathoz tartozó fali t zcsap ellen rzésekor és karbantartásakor meg kell gy z dni a tökéletes víztelenítésr l. Nem megfelel víztelenítéskor a szükséges javítást el kell végezni. 2.4.7. Meg kell vizsgálni, hogy a t zcsapra szerelt és a felhasználási irányokban kifektetett töml nem törik-e meg olyan mértékben, hogy a töml keresztmetszetét sz kítve a víz áramlását akadályozza, vagy esetleg károsodást okoz a töml ben. 2.4.8. Ellen rizni kell, hogy a nyomótöml a sugárcs vel és a fali t zcsappal összeszerelt állapotban van-e. 2.4.9. Ellen rizni kell a töml és a t zoltó-sugárcs tartószerkezeteinek meglétét és használhatóságát, meg kell gy z dni a szell z furatok (vízelvezet nyílások) meglétér l. 2.4.10. Meg kell gy z dni arról, hogy a falit zcsap-szekrény ajtaja és a tolózár könnyen nyitható-e. 2.4.11. A falit zcsap-szekrényt a szennyez désekt l meg kell tisztítani. Az esetleges rozsdát kívül-belül el kell távolítani, a hiányzó festést és feliratokat, jelzéseket a t zveszélyes figyelmeztet és t zoltósági jelz táblákra vonatkozó m szaki követelmények szerint pótolni kell. 2.5. Fali t zcsap és falit zcsap-szekrény száraz felszálló vezetékkel 2.5.1. Száraz t zivíz-vezeték t zcsapszekrényében lev szerelvényeket (gömbcsapok) legalább 5 évenként nyomáspróbázni kell. A próbanyomás értéke az arra vonatkozó szabályzat1 szerint. 2.5.2. Felülvizsgálatkor és karbantartáskor értelemszer en a 2.4. szakaszban foglaltakat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy meg kell vizsgálni a vezetékrendszer vízteleníthet ségét és feltöltéskor a légteleníthet ségét. 2.6. T zcsapszekrény föld alatti t zcsaphoz (vonatkozó m szaki követelmények szerint) 2.6.1. A t zcsapszekrény állapotát szemrevételezéssel ellen rizni kell. 2.6.2. A t zcsapszekrény fedelének felnyitása után meg kell vizsgálni, hogy a szekrényben nincs-e víz. Ha abban víz található, akkor a 2.2.1. és 2.2.2. szakasz szerint kell eljárni. 2.6.3. A víz eltávolítása után a t zcsapszekrényt az iszaptól és egyéb szennyez désekt l meg kell tisztítani. 2.6.4. Eredeti helyzetéb l kimozdult vagy megsüllyedt t zcsapszekrényt új alapra kell helyezni úgy, hogy fedele a talajszintt l legalább 0,02 m-rel magasabban legyen. 2.6.5. A hibás t zcsapszekrényt meg kell javítani vagy ki kell cserélni. 2.6.6. A t zcsapszekrény fedele lánccal jól illeszked , zsírozott és t zcsapkulccsal könnyen leemelhet legyen. 2 2.6.7. A t zcsapszekrény fedelét és legalább 1 m -es környezetében a talajt hulladéktól, iszaptól, hótól, jégt l és más szennyez dést l rendszeresen meg kell tisztítani. 2.7. Szerelvényszekrény föld alatti t zcsaphoz (vonatkozó m szaki követelmények szerint) 2.7.1. Ellen rizni és értelemszer en alkalmazni kell felületvizsgálatkor és karbantartáskor a 2.4.1., a 2.4.7. és a 2.4.10. szakaszban foglaltakat. 2.7.2. Ellen rizni kell a szerelvényszekrényben és a szerelvényszekrény mellett lev tartozékok meglétét. 2.7.3. Meg kell vizsgálni a felszerelések elhelyezésére való tartók állapotát. 2.8. Szerelvényszekrény föld feletti t zcsaphoz (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Ellen rizni és értelemszer en alkalmazni kell a 2.4.1., a 2.4.7. és a 2.4.10. szakaszban, továbbá a 2.7. szakaszban foglaltakat. 2.9. Állványcs föld alatti t zcsaphoz (vonatkozó m szaki követelmények szerint) 2.9.1. Szemrevételezéssel ellen rizni kell az állványcs állapotát. 2.9.2. Gyakorlati próbával - a vízvezeték-hálózat átöblítése után - meg kell gy z dni a szelepek helyes m ködésér l 2.9.3. A menetes csatlakozásokat a szennyez désekt l meg kell tisztítani és be kell zsírozni. Ellen rizni kell továbbá a sz r tisztaságát és a tömít gy r épségét is. 2.9.4. Meg kell vizsgálni, hogy az állványcs törzshöz képest a szerelvényház elforgatható-e. 2.9.5. Ellen rizni kell az állványcs törzs alsó részére szerelt, a föld alatti t zcsaphoz csatlakozó menetes szerelvény megbonthatóságát. 2.10. T zcsapkulcs (vonatkozó m szaki követelmények szerint) A t zcsapkulcs használhatóságáról gyakorlati próbán kell meggy z dni (pl. elforgatható-e). 2.11. T zoltó-nyomótöml 2.11.1. A töml t ki kell fektetni és szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, hogy nem nedves-e, nem penészes-e és nincsenek-e rajta külsérelmi nyomok, valamint láthatók-e rajta a megjelölésre vonatkozó adatok. Ellen rizni kell a töml hosszát (a t zoltó nyomótöml re vonatkozó m szaki követelmények szerint). Eredményes vizsgálat után a töml t puha kefével mindkét oldalon le kell kefélni, a gumizott töml t belül síkporozni kell. 2.11.2. A természetes növényi anyagú töml t 2 évenként, a szintetikus anyagút pedig a t zoltó nyomótöml re vonatkozó m szaki követelmények szerint nyomáspróbázni kell. Azt a töml t, amelyen a nyomáspróba ideje nem látható vagy lejárt, továbbá olyan külsérelmi nyomok vannak rajta, amelyek a használhatóságot kétségessé teszik, soron kívül nyomáspróbázni kell.

1 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat érvényes.



2.11.3. A természetes növényi anyagú töml nyomáspróbáját a töml ben lev leveg teljes kinyomása, az egyik töml vég lezárása, a másik töml véghez nyomáspróba elvégzésére alkalmas készülék csatlakoztatása után 10 bar túlnyomású hideg vízzel kell elvégezni. Természetes növényi anyagú nyomótöml esetében a nyomáspróbát a töml teljes megduzzadása és átnedvesedése után lehet csak elvégezni. 2.11.4. Szintetikus anyagú töml nyomáspróbája a t zoltó nyomótöml re vonatkozó m szaki követelmények szerint. 2.11.5. Ellen rizni kell, hogy a létesítményekben az el írt számú tartaléktöml van-e. A nyomáspróbára vagy egyéb más okból elszállított töml ket pótolni kell. 2.11.6. A nyomáspróbák elvégzése után a töml ket meg kell szárítani. A nyomáspróba id pontját maradó módon fel kell tüntetni. 2.11.7. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a töml n lev kapocstestek nem hibásak-e, nem sérültek-e és hogy a t zcsapra, az állványcs re, a t zoltó-sugárcs re, továbbá a hosszabbításra való töml k csatlakozó szerelvényei összekapcsolhatók-e. Ellen rizni kell a tömít gy r k meglétét és épségét. Meg kell vizsgálni továbbá a töml végz dések bekötését a t zoltó nyomótöml re vonatkozó m szaki követelmények szerint. 2.12. T zoltó-sugárcs (vonatkozó m szaki követelmények szerint) 2.12.1. Szemrevételezéssel ellen rizni kell a t zoltó-sugárcs állapotát, a sugármarkolat véd bevonatának épségét. 2.12.2. Meg kell vizsgálni, hogy a löv ke, annak tömítése és a csatlakozás megfelel-e az el írt követelményeknek. Hiányzó vagy hibás tömítést pótolni, illetve cserélni kell. 3. VÍZTÁROLÓK ÉS VÍZFORRÁSOK 3.1. A víztárolók (medence, tartály) vízszintjét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték lábszelepének m köd képességét meghatározott id szakonként ellen rizni kell. 3.2. A természetes vízforrások (folyó, patak, tó stb.), vízkivételi helyek szerelvénye és felszereléseinek vizsgálatakor, illetve ellen rzésekor a fejezet el írásait kell értelemszer en alkalmazni. 3.3. A természetes vízforrás, vízkivételi hely kiválasztásakor vizsgálni kell a vízforrás teljesítményét, a megközelíthet séget és az akadálytalan vízkivétel lehet ségét. IV. FEJEZET1 VÉSZLÉTRÁK, VÉSZKIJÁRATI LÉPCS K, VÉSZHÁGCSÓK 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Vészlétra: veszélyhelyzetb l való menekülésre szolgáló, az épületek, építmények vagy berendezések falához rögzített, általában függ leges helyzet , egyágú létra. 1.2. Vészkijárati kilép : a vészkijáratot a vészlétrával összeköt , járófelülettel és korláttal ellátott szerkezet. 1.3. Vészhágcsó: veszélyhelyzetb l való menekülésre szolgáló, legfeljebb 3 m szintkülönbség áthidalására alkalmas, olyan létrajelleg szerkezet, amelynél a fokok - egyenként - az épület, építmény vagy berendezés falába (tartószerkezetébe) vannak beépítve. 2. ANYAGOK 2.1. A vészlétra és a vészhágcsó szerkezeti elemeit az általános rendeltetés ötvözetlen szerkezeti acélra vagy a hegesztett szerkezethez alkalmazható acélra vonatkozó m szaki követelmények szerint hegeszthet szénacélból kell készíteni. 2.2. A vészkijárati kilép t az építési anyagok „nem éghet ségének” vizsgálatára és min sítésére vonatkozó m szaki követelmények szerinti nem éghet anyagokból kell készíteni. 2.3. A hegesztési varratok feleljenek meg az acélszerkezetek ömleszt hegesztéssel készített kötéseinek és szerkezeti elemeinek gyártási követelményeire vonatkozó m szaki követelmények szerinti általános követelmény szerkezeti elemek el írásainak. 3. KORRÓZIÓVÉDELEM A vészlétra, a vészkijárati kilép és a vészhágcsó acélelemeit a szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme, a leveg n száradó festékbevonat-rendszerek követelményeire vonatkozó m szaki követelmények szerinti korrózióvédelemmel kell ellátni. 4. VILLÁM- ÉS ÉRINTÉSVÉDELEM A vészlétra, a vészkijárati kilép és a vészhágcsó villámvédelme feleljen meg a 3. melléklet III. fejezet, EPH bekötése pedig az érintésvédelmi szabályzat kisfeszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó el írásainak. 5. M SZAKI KÖVETELMÉNYEK 5.1. Vészlétra 5.1.1. Alak, méretek, kialakítás 5.1.1.1. A vészlétra alakja, elemei és méretei az 1. ábra szerint.

1 Számozását módosította: 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet 4. §.


1 Szár 2 Létrafok 3 Tartókonzol 4 Véd kosár 5 Kapaszkodó


1. ábra Vészlétra

5.1.1.2. A szárak keresztmetszeti méretét, valamint a tartókonzolok számát és keresztmetszeti méretét az 5.1.2. szakasz szerint kell meghatározni. A tartókonzolok és a szárak szelvénymérete azonos legyen. 5.1.1.3. A vészlétra fokait legalább 18 mm átmér j melegen hengerelt köracélból kell készíteni. 5.1.1.4. A vészlétra véd kosarát (a háttámaszt és a kengyelt) legalább 4x20 mm méret melegen hengerelt abroncsacélból kell készíteni. 5.1.1.5. A vészlétra elemeit folyamatos hegesztési varrattal kell összekapcsolni. A fokokat a szárak furatain átf zve, a küls oldalon körvarrattal kell rögzíteni. 5.1.1.6. Ha az induló- és az érkez szint különbsége 2 m-nél nagyobb, véd kosarat kell alkalmazni. 5,0 m-nél hosszabb véd kosarat lehajlás ellen mindkét oldalon meg kell támasztani. 5.1.1.7. Egy létraszakasz hossza legfeljebb 10 m legyen, 10 m után pihen t kell kialakítani a vészkijárati kilép el írásai szerint. 5.1.1.8. A vészlétra legalsó foka az indulószintt l legfeljebb 500 mm-re, a legfels foka pedig az érkez szinttel egy magasságban legyen. 5.1.1.9. A vészlétra fokainak távolsága a tartószerkezet (falszerkezet) küls síkjától legalább 150 mm-re, de legfeljebb 200 mm-re legyen. 5.1.2. Szilárdság A beépített vészlétra, bármely fokának közepén ható, bármely irányú 1200 N nagyságú er t maradó alakváltozás és a rögzítés kilazulása nélkül viselje el. 5.2. Vészkijárati kilép 5.2.1. Általános el írás Vészkijárati kilép t ott kell alkalmazni, ahol a vészlétrához közvetlenül nem lehet csatlakozni. 5.2.2. Méretek, kialakítás 5.2.2.1. A kilép szélessége a fal küls síkjától mérve legalább 700 mm legyen. Ha a vészkijárati kilép re nyílászáró nyílik, a kilép szélessége tegye lehet vé a nyílószárny 90°-os nyitását. 2 5.2.2.2. A kilép alapterülete legalább 0,5 m legyen. 5.2.2.3. A kilép t térd- és lábléccel felszerelt korláttal kell határolni. A vészlétrához való csatlakozásnál a kilép korlátját és a vészlétra véd kosarát csak a csatlakozó oldalon szabad megnyitni. A véd kosáron kialakított nyílás függ leges mérete legalább 1,8 m legyen. 5.2.3. Szilárdság A vészkijárati kilép t legalább 5000 N/m2 hasznos terhelésre kell méretezni. 5.3. Vészhágcsók 5.3.1. Általános el írás Vészhágcsót legfeljebb 3 m szintkülönbségig szabad alkalmazni. 5.3.2. Alak, méretek, kialakítás 5.3.2.1. A vészhágcsó alakja, elemei és mérete a 2. ábra szerint.



2. ábra 5.3.2.2. A vészhágcsófokokat legalább 18 mm átmér j melegen hengerelt köracélból kell készíteni. 5.3.2.3. A vészhágcsófokokat egy darabból, toldás nélkül, csúszásgátló kialakítással kell készíteni. 5.3.2.4. Az érkez szinten legalább 1000 mm magas kapaszkodót kell kialakítani. 5.3.2.5. A vészhágcsó legalsó eleme az indulószintt l legfeljebb 500 mm-re, legfels eleme az érkez szint alatt legfeljebb 200 mm-re legyen. 5.3.2.6. A vészhágcsófokok távolsága a tartószerkezet (falszerkezet) küls síkjától 150...200 mm legyen. 5.3.3.Szilárdság A beépített vészhágcsó bármely pontján ható, tetsz leges irányú 1200 N nagyságú statikus er ne okozzon maradó alakváltozást, illetve ne okozza a bekötés kilazulását. 6. VIZSGÁLATOK 6.1. A késztermék vizsgálata 6.1.1. Szemrevételezéssel kell ellen rizni a hegesztési varratok épségét és folytonosságát. 6.1.2. Méréssel, mm beosztású mér léccel kell ellen rizni az 5.1, az 5.2. és az 5.3. szakaszai el írásai szerinti f méreteket és a szelvényméreteket. 6.2. A beépítés utáni ellen rzés 6.2.1. A beépítés után, a végleges korrózióvédelem elkészítése el tt szemrevételezéssel kell ellen rizni: - a vészlétra, a vészkijárati kilép és a vészhágcsó 5.1., 5.2. és 5.3. szakaszai szerinti kialakítását és általános állapotát; - a vészlétra tartókonzolainak a bekötését; - a vészhágcsók rögzítését; - a hegesztések épségét: 6.2.2. Méréssel kell ellen rizni az 5.1.1.8., az 5.1.1.9., az 5.3.2.5. és az 5.3.2.6. szakaszok szerinti méreteket. 6.2.3. Próbaterhelést kell végezni a következ k szerint A beépített vészlétra és vészhágcsó három tetsz legesen kiválasztott fokát 120 kg tömeg homokzsák felfüggesztésével két percig terheljük. A sikeres próbaterhelés után a vészlétrát és a vészhágcsót azonosító jellel kell ellátni és nyilvántartásba kell venni. 6.3. Id szakos ellen rzés A vészlétrát, a vészhágcsót és a kilép ket legalább ötévenként szemrevételezéssel a 6.2.1. szakasz szerint és próbaterheléssel a 6.2.3. szakasz szerint ellen rizni kell. A szemrevételezést és a próbaterhelést a nyilvántartásban rögzíteni kell. 7. SZÁLLÍTÁS, TÁROLÁS 7.1. A vészlétrákat egyenként vagy kötegelve, a hágcsókat minden esetben kötegelve, alapmázolással ellátva kell szállítani, úgy, hogy maradó alakváltozást vagy egyéb károsodást ne szenvedjen(ek). 7.2. A vészlétrákat vízszintesen vagy eld lés ellen védve kell tárolni. 7.3. A vészlétrákat és a vészhágcsókat száraz, fedett helyen kell tárolni. 2. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK BEÉPÍTETT T ZVÉDELMI BERENDEZÉSEK I. FEJEZET HABBAL OLTÓ BERENDEZÉSEK I/1. FEJEZET ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK A fejezet tárgya a beépített vagy részben beépített, léghabbal oltó t zoltó berendezés (a továbbiakban: habbal oltó berendezés) fogalom-meghatározásai és általános el írások. Nem tárgya a fejezetnek a járm vekbe épített, habbal oltó berendezés. 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK



1.1. Egyszer sített félstabil, habbal oltó berendezés Mobil, habképz anyag-bekever berendezéssel m köd , részben beépített berendezés, amelynek az oldatvezet csatlakozó csonkjai a véd gödörsánc rézs je vagy a védett helyiség el tt, mellvédfal nélkül helyezkednek el. 1.2. Félstabil, habbal oltó berendezés Mobil, habképz anyag-bekever berendezéssel m köd , részben beépített berendezés, amelybe az oldatvezeték, a habfejleszt készülék (habsugárcs ) és ezek szerelvényei be vannak építve, továbbá az oldatvezeték csatlakozó csonkjai mellvédfalon vannak elhelyezve. 1.3. Hab (oltóhab) Habzóképes folyadék (a továbbiakban: oldat) és légnem anyag finom eloszlású keveréke. 1.4. Habállékonyság Az egyenletes habtakaró min ségi jellemz je. Az az id tartam, amely alatt - fel nem szakadozó takarás mellett - a habtakaró rétegvastagsága a felére csökken. 1.5. Habcsúszda A habsebességet csökkent és habvezet berendezés. 1.6. Habedény Merev tet s tartályok habvezet csövének a tartály felé kiöblösöd - a hasadólemezt is magába foglaló - része. 1.7. Habégés A melegnek (h nek) a habra kifejtett romboló hatása, amely a habot kiszárítja. 1.8. Habgördülékenység A hab folyamatos, szakadás nélküli terjedési sebessége az oltandó, illetve a védend felületen. 1.9. Habh t hatás A habrétegb l kiváló víz okozta oltási tulajdonság. 1.10. Habintenzitás Az egységnyi védend felületre, egységnyi id alatt juttatott habtérfogat. 1.11. Habkárosodás Az oltóhab küls körülmények okozta (pl. kémiai és id járási hatás) térfogatvesztesége. 1.12. Habképz anyag A víz felületi feszültségét csökkent , azt habzóképessé tev termék. 1.13. Habképz anyag-adagoló A habképz anyagot az áramló vízhez a szükséges arányban adagoló berendezés. 1.14. Habképz anyag-bekever A habképz anyagot az áramló vízhez kever szerkezet. 1.15. Habképz anyag-eltarthatóság Az az id tartam, amely alatt a habképz anyag gyári bontatlan csomagolásban - az el írt tárolási mód mellett - min ségét meg rzi. 1.16. Habkiadósság (nehéz-, közép- és könny hab) Az oldatból fejlesztett oltóhab mennyiségére vonatkozó jellemz viszonyszám, amely megadja, hogy a habképz anyag vizes oldatából mennyi hab keletkezik. 1.17. Habsugárcs Az oldatot és a leveg t oltóhabbá átalakító szerkezet. 1.18. Habs r ség Az oltóhab tömegének és tétfogatának a hányadosa. 1.19. Habtörés Az oltandó anyagnak az oltóhabra hideg állapotban is kifejtett romboló - az oltóhabot összetev ire bontó - hatása. 1.20. Habt zcsap Nyomás alatt álló oldatvezetékbe épített föld feletti t zcsap. 1.21. Hasadólemez A habedényben elhelyezett - a védend teret a habvezet cs t l elzáró - adott nyomáskülönbségen hasadó, illetve tör fólia vagy lemez. 1.22. Léghab Az oldat és a leveg finom eloszlású keveréke. 1.23. Mellvédfal H sugárzás ellen véd falazat, beépített csatlakozó cs csonkokkal. 1.24. Oldatvezeték Víz és habképz anyag keverékét szállító cs vezeték. 1.25. Oltóközpont A habképz anyag-bekever t, a tartályt és a szivattyúkat magába foglaló helyiség, ahonnan az oltáshoz szükséges cs vezetékek is kiindulnak. 1.26. Palásth t berendezés A tartálypalást küls felületét vízzel h t berendezés. 1.27. Stabil, habbal oltó berendezés Beépítetten felszerelt teljes oltóberendezés (a víz, az oldat és a haboldali rész), amelynél az oltást egy vagy több oltóközpontból, központi vezérléssel végzik. 1.28. Tet h t berendezés A tartálytet felületét vízzel h t berendezés. 1.29. T zfelület A védend felület (pl. tartály, véd gödör) alapterülete. 1.30. T zosztályok A vonatkozó m szaki követelmények meghatározásai szerint. 1.31. Vízkiválás A hab stabilitására jellemz érték, amely lehet ötperces és félvízkiválás. 1.31.1. Ötperces vízkiválás



A habból 5 perc alatt kiváló folyadék tömegszázaléka. 1.31.2. Félvízkiválási id Az az id , amely alatt a habból az eredeti tömeg fele válik ki folyadékként. 2. LÉTESÍTÉSI EL ÍRÁSOK 2.1. Habbal oltó berendezést kell létesíteni a 100 °C-nál kisebb lobbanáspontú t zveszélyes folyadékok (4. melléklet XI. fejezet) tároló-, illetve technológiai tartályára, ha annak t zfelülete a 100 m2-t vagy rtartalma az 1000 m3-t meghaladja, a tartályok véd gödreire, ha azok mobil berendezéssel nem olthatók. 2.2. Habbal oltó berendezést a 2.1. szakaszban foglaltakon túlmen en csak a tervez megítélése vagy az illetékes t zvédelmi hatóság el írása alapján szabad létesíteni. Megjegyzés: Új, habbal oltó berendezést és meglev berendezés lényeges átalakítását csak szakvizsgát* tett tervez tervezhet. 3. M SZAKI ÁTVÉTEL, ÜZEMBE HELYEZÉS ÉS ID SZAKOS VIZSGÁLAT 3.1. M szaki átvétel és üzembe helyezés 3.1.1. Az üzembe helyezést megel z m szaki vizsgálatok a következ megállapításokra terjedjenek ki: - az egyes részberendezések kiviteli terv szerinti elkészültére, - próbákra és a vizsgálatokra el írt követelmények teljesülésére, valamint - az üzemben tartáshoz szükséges anyagok (víz, habképz anyag, üzemanyag) mennyiségére és tárolására. A beindításra megfelel nek min sített minden részberendezést (pl. villamos és dízelmotoros hajtásokat, mér köröket) próbának kell alávetni, amelynek eredményeként szabad az üzemi próbát megkezdeni. A víz el írt nyomását és térfogatáramát mérni és bizonylatolni kell (I/3. fejezet). 3.1.2. A próbaüzem során ellen rizni kell a berendezés helyes m ködését. A habképz anyag beadagolása el tt a rendszert vízzel kell átöblíteni. A próbaüzemet az oltóhab megjelenése után egy percig kell folytatni. Ez alatt meg kell vizsgálni az oltóhab min ségét és mérni kell az oltóhab térfogatáramát (m3/s). A habmintát tartály esetén a véd gödör felé kifordított pipából, véd gödör esetén pedig a sánc alján lev habból kell venni.

Az oltóhab min ségét 3 minta számtani középértékéb l kell megállapítani. Ha a berendezés a próbaüzem során nem felelt meg, a hiányosságok megszüntetését követ en újabb próbaüzemet kell tartani. 3.1.3. Az üzemeltetésre, a kezelésre és a karbantartásra a kivitelez , illetve a gyártó kezelési utasítása az irányadó. 3.2. Id szakos vizsgálat 3.2.1. A napi és a heti vizsgálatot az üzemeltet utasítása szerint kell végezni, 3.2.2. A félévenkénti vizsgálatot a t zoltó-vízforrások vizsgálatával (1. melléklet IV. fejezet) együtt kell végezni, továbbá meg kell vizsgálni: - a h t berendezések rendeltetésszer m köd képességét és bels tisztaságát, - az oldatvezetékek és a habsugárcsövek állapotát (szemrevételezéssel), - a szerelvények m köd képességét, - a mér -, a vezérl -, a szabályozó- és a jelz berendezéseket, - a habedények hasadólemezét, és - a véd gödrök állapotát, különös tekintettel a habcsúszdákra. 3.2.3. A kétévenkénti felülvizsgálat során a félévenkénti felülvizsgálatra el írtakon túlmen en vizsgálni kell a következ ket: - a habsugárcsövek rögzítését és alkatrészeinek állapotát, berendezésenként (pl. tartályonként) legalább egy habsugárcs habképzési módját, habvizsgálattal (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) egybekötve, - a véd gödrök állapotát, különös tekintettel a cs átvezetésekre, - a villámvédelmi (3. melléklet III/1. fejezet) és az érintésvédelmi (érintésvédelmi szabályzat), valamint a villamos felülvizsgálat (3. melléklet I. fejezet) megtörténtét, - a cs rendszerek és az aknák víztelenítésének megfelel ségét, valamint a megközelítési és az oltástechnikai területeket. 3.2.4. A tízéves felülvizsgálat a 3.1.2. és a 3.2.3. szakasz el írása szerint. 3.2.5. Soron kívüli felülvizsgálatot kell tartani, ha a berendezésen lényeges módosítás (pl. mellvédfal-áthelyezés, szivattyúcsere) történt. Lényeges módosítás csak az I. fokú t zvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhet . 3.2.6. A két- és a tízéves, továbbá a soron kívüli felülvizsgálat elvégzése el tt az illetékes 1. fokú t zvédelmi hatóságot értesíteni kell. I/2. FEJEZET CSOPORTOSÍTÁS ÉS ALKOTÓELEMEK E fejezet tárgya a beépített vagy részben beépített, léghabbal oltó t zoltó berendezések (a továbbiakban: habbal oltó berendezések) csoportosítása és alkotóelemeivel kapcsolatos el írások. Nem tárgya a fejezetnek a járm vekbe épített, habbal oltó berendezés. 1. A HABBAL OLTÓ RENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA 1.1. A habkiadósság szerint lehetnek: - nehézhabbal, - középhabbal, és - könny habbal oltó rendszerek. 1.2. A rendszerek kialakításuk szerint lehetnek: - mobil, és - beépített (félstabil, egyszer sített félstabil és stabil), habbal oltók. Megjegyzés: Az 1.1. és az 1.2. szakaszra vonatkozó meghatározások és adatok az I/1. fejezet szerint. 2. A HABBAL OLTÓ RENDSZEREK RÉSZEI ÉS M SZAKI KÖVETELMÉNYEI 2.1. A félstabil, habbal oltó berendezés részei:



- oltóvíznyer hely (vezeték, tároló stb.); - oltóvíz-szivattyúm szívó- és nyomóoldali része a hozzá tartozó hajtó- és kapcsoló-berendezéssel, valamint ezek tartozékai; - habképz anyag készenléti tároló berendezése; - vízcs hálózat (a habbal oltó berendezés vízellátásához); a hozzá tartozó föld feletti t zcsapokkal; - oldatvezet cs rendszer - a legalább 40 m-es t ztávolság határán lev mellvédfalhoz kivezetve - és ennek szerelvényei a mellvédfallal együtt; - léghabsugárcsövek (a továbbiakban: habsugárcsövek); - habvezet és habfolyató cs rendszer; továbbá annak a tartályon és a véd gödörben elhelyezett szerelvényei (pl. habedény); - habcsúszda; - h t berendezés, a hozzá tartozó cs vezetékekkel és szerelvényekkel (pl. tartály esetén a palást- és tet h t berendezés).

1 Föld feletti t zcsap

7 Habedény

2 Oldatvezeték

8 Palást- és tet h t

3 Habsugárcs

9 Tartály

4 Véd sánc

10 Csonkkapocs

5 Cs tartó

11 Oltóközpont

6 Habcsúszda

12 Mellvédfal

1. ábra T zveszélyes folyadékot tároló tartály (9) félstabil, habbal oltó berendezése 2.1.1. A t zcsapok számát és a vezeték méreteit úgy kell megállapítani, hogy a félstabil, habbal oltó berendezést az oltáshoz és a h téshez szükséges mennyiség vízzel egyidej leg, folyamatosan el tudják látni. A t zcsapok a félstabil, habbal oltó berendezés vízoldal felé es táppontjától (mellvédfaltól) 40 m-es körzeten belül - akadálytalanul megközelíthet k - legyenek. 2.1.2. A félstabil, habbal oltó berendezés vízforrás fel li cs vezetékének a végén - a t ztávolság határán kívül - B jel csonkkapocs (a T zoltó csatlakozófejekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) legyen, amelyet B jel kupakkapoccsal (a T zoltó csatlakozófejekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) kell lezárni. 2.1.3. Az egy t zfelülethez tartozó csonkkapcsokat a 2. ábra szerint kell elhelyezni. Ha egy habsugárcsövet csak egy csonkkapcson keresztül táplálnak, akkor a csonkkapcsokat egymás felett elhelyezni nem szabad. Ha a névleges oldat-térfogatáramot csak több csonkkapocs tudja kielégíteni, akkor - csatlakozás céljából menetes csatlakozású gy jt t (a t zoltótöml höz való gy jt vonatkozó m szaki követelményei szerint) kell az oldatvezet cs vezetékre felszerelni. A 25x10-3 m3/s (1500 1/min) oldat-térfogatáramig egy, minden megkezdett 16x10-3 m3/s (1000 1/min)

térfogatáram után egy-egy gy jt t kell használni. A csonkkapcsokat vagy a gy jt ket két sorban kell elhelyezni úgy, hogy a második sor legalább 1 m magasan, tengelyeik függ leges vetülete pedig egymástól legalább 500 mm-re legyen.



2. ábra T zoltótöml -kapcsok elhelyezése 2.1.4. A h sugárzás ellen is védelmet adó mellvédfalat a védett tartálytól (építményt l) 40-100 m távolságra kell elhelyezni. A csonkkapcsok kezelésére 2 db egyetemes kapocskulcsot (1. melléklet XII. fejezet) kell a csonkkapcsok felett a mellvédfalra er sített tartószerkezeten rögzíteni fémzáras zsinórral. Az egy mellvédfalhoz csatlakozó cs vezetékek egy t zfelülethez tartozzanak. 2.1.5. Egy t zfelülethez tartozó, félstabil, habbal oltó berendezést egy víztáprendszerb l kell ellátni vízzel. 2.1.6. A szivattyúm legyen alkalmas az oldathoz és a h téshez szükséges nyomású és mennyiség víz szállítására. 2.2. Az egyszer sített félstabil, habbal oltó berendezés részei a félstabil, habbal oltóéval azonosak a következ eltéréssel: a beépített habsugárcsövek oldatvezetékei a védend berendezés küls oldalán (pl. a véd gödrön kívül) végz dnek mellvédfal nélkül. 2.3. A stabil, habbal oltó berendezés részei a 2.1. szakaszban felsoroltakon kívül: - oltóközpont, az oldat el állításához szükséges bekever - (adagoló-) berendezéssel; - önm köd bekeverést szabályozó berendezés és ennek tartozékai, valamint - az oltóközpontból kiinduló oldat- és vízvezet cs rendszer és ennek szerelvényei.

1 Föld feletti t zcsap

7 Habedény

2 Oldatvezeték

8 Palást- és tet h t

3 Habsugárcs

9 Tartály

4 Véd sánc

10 Csonkkapocs

5 Cs tartó

11 Oltóközpont

6 Habcsúszda

12 Mellvédfal

3. ábra T zveszélyes folyadékot tároló tartály (9) stabil, habbal oltó berendezése



2.3.1. A stabil, habbal oltó berendezés oldat- és h t vezetékének az egyes t zszakaszokhoz tartozó zárószerelvényeit a mellvédfal mögött kell elhelyezni. Távm ködtetéses szerelvények esetén helyszíni kézi m ködtetés is legyen. 2.3.2. A stabil, habbal oltó berendezés vízhálózatát úgy kell kialakítani, hogy föld feletti t zcsapokból az egyes t zfelületek (t zszakaszok) mobil eszközökkel is olthatók legyenek. 2.3.3. A stabil, habbal oltó berendezéshez a tartálytelep területén föld alatti t zcsapot (a T zcsapok és tartozékaikra vonatkozó m szaki követelmények szerint) használni nem szabad. 2.3.4. Robbantóanyagot gyártó vagy feldolgozó ipartelepen, ahol szilánkhatás is lehet, a habbal oltó berendezés stabil, az oltóvízellátás, az oltóközpont és az egész cs vezeték szilánk ellen védve legyen. 3. ALKOTÓELEMEK ÉS KIALAKÍTÁSUK 3.1. Habképz anyag-bekever

-3 3 3.1.1. A félstabil, habbal oltó berendezéshez használatos habképz anyag-bekever a habképz anyag-tartállyal együtt 58x10 m /s (3500 1/min) oldat-térfogatáramig hordozható, ezenfelül gépjárm re vagy utánfutóra szerelt legyen. A stabil, habbal oltó berendezéshez használt habképz anyag-bekever az oltóközpontban helyhez kötött legyen. -3 3 3.1.2. 58x10 m /s (3500 1/min) oldat-térfogatáramig vízsugárszivattyú használható, amelynek a nyomómagassága névleges teljesítményen feleljen meg a gyártó adatának, de legalább 1 bar legyen. A vízsugárszivattyú habképz anyag szállítása - a névleges oldat-térfogatáram mellett - az 1. táblázat szerint. A szükséges habképz anyag Névleges oldat-térfogatáram 2

3,5

5

% Bekeverési arányhoz 1/min

3 m /s 6,6x10

-3

400

-3

800

-3

1500

-3

2400

-3

3500

13,3x10 25,0x10 40,0x10 58,0x10

1/min

3 m /s 0,13x10 0,26x10 0,50x10 0,79x10 1,16x10

-3

8

-3

16

-3

30

-3

48

-3

70

1/min

3 m /s 0,33x10 0,46x10 0,87x10 1,40x10 2,04x10

-3

14

-3

28

-3

52,5

-3

84

-3

122,5

1/min

3 m /s 0,33x10 0,66x10 1,25x10 2,00x10 2,91x10

-3

20

-3

40

-3

75

-3

120

-3

175

A vízsugárszivattyú a névleges keverési arányt, a névleges folyadékoldali nyomás és a névleges teljesítmény mellett, 20 °C-on adja. A vízsugárszivattyúval csak a hozzá illesztett teljesítmény habsugárcsövet szabad táplálni. -3 3 3.1.3. 58x10 m /s (3500 1/min) térfogatáram felett a habképz anyag kényszerbetáplálású legyen. A beépített, habbal oltó berendezéssel a fejlesztett oltóhabot a berendezés kezel je nem láthatja, ezért minden habképz anyag-bekever nél a habmin séget próbahabsugárcs vel ellen rizni kell. A habképz anyag-bekever kön a kézi szabályozásra is legyen lehet ség. Ha külön szivattyú szállítja a vizet és a habképz anyagot és a víz kell nyomáson és mennyiségben az oltóközpontban rendelkezésre áll, ott a mennyiségarányos adagolást méréssel és szabályozással kell megoldani. A habképz anyagot betápláló szivattyút a villamos áram kimaradásakor is m ködtetni kell (kett s villamos betáplálás, bels égés motoros hajtás stb.). 3.1.4. A félstabil, habbal oltó berendezéshez használt hordozható habképz anyag-bekever t az oldatvezet cs re csatlakoztatható csonkkapoccsal (a T zoltó csatlakozófejekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) kell felszerelni. 3.1.5. A stabil, habbal oltó berendezés habképz anyag-bekever je és a hozzá tartozó habképz anyag-tartályok egymással összefügg egységet képezzenek. A habképz anyag-tartályokat ezért az oltóközpontban kell elhelyezni. A habképz anyag-tartályokban egy teljes oltáshoz szükséges anyagmennyiségnek legalább a kétszerese legyen tárolható. Egy oltáshoz szükséges habképz anyag mennyisége a cs vezeték megtöltéséhez és egy oltásideig (2. sz. melléklet I/3. fejezet) szükséges habmennyiség habképz anyagának az összege legyen. 3.1.6. A stabil és a félstabil rendszerekhez a létesítményben annyi tartalék habképz anyagot kell tárolni, hogy az összes habképz anyag mennyisége a legnagyobb t zfelület háromszoros oltásához elegend legyen. A tartalék habképz anyag tárolása a - az I. fokú t zvédelmi hatóság engedélyével - szomszédos vállalattal közös is lehet. A tárolás az oltóközponton kívül is meg van engedve. A habképz anyag-tartály töltésére önfelszívó rendszer szivattyút kell használni. 3.1.7. A habképz anyag-tartály cs vezetékéb l üzem közben vagy azon kívül víz vagy oldat ne jusson a tartályba vissza, még akkor sem, ha üzem közben az oldatfelhasználás csökken vagy teljesen megsz nik. A habképz anyagot az oltóközpontban és azon kívül fagymentes helyen a gyártó el írása szerint kell tárolni.



3.1.8. A habképz anyagot szállító centrifugálszivattyú teljesítménye legalább 50%-kal nagyobb legyen, mint amilyen teljesítmény a vízszállításból és a bekeverési arányból számítható. A habképz anyagot egy külön szabályozón keresztül kell az áramló vízbe táplálni, ha az adagolás nem különleges adagolószivattyúval történik. A habképz anyag mennyiségi szabályozására sugárszivattyú-szabályozó is használható. A szabályozónak a változó vízszállításnak megfelel mennyiség habképz anyagot kell az áramló vízbe táplálnia. Ha az oltóközpontban több habképz anyag-bekever van, akkor az oldatvezet csövek közös gy jt vezetékre csatlakozzanak. Az alapbeállítást a szabályozón jól látható módon meg kell jelölni. A habképz anyag-szivattyú, a szabályozó és a hozzá tartozó cs rendszer vízzel kimosható legyen. A kimosócs vezetékre - a csatlakozó elé - 2 db átereszt szelepet kell szerelni. 3.2. Oltóközpont A stabil, habbal oltó berendezéshez oltóközpontot kell létesíteni, amely m ködése szerint kétféle lehet: - az oltás minden folyamata az oltóközpontból m ködtethet ; - az oltási folyamat részben az oltóközpontból, részben a t zfelület körzetéb l m ködtethet . 3.2.1. A habképz anyagot az oltóközpontban kell az áramló vízbe táplálni, és az oldatot cs vezetékben kell a védend berendezéshez eljuttatni. A hosszú oldatvezetékek elkerülése céljából több oltóközpont is létesíthet . Az oltóközpont könnyen és akadálytalanul megközelíthet , valamint t z, robbanás vagy más káros behatás ellen védve legyen. Az oltóközpontot az I. fokú t zvédelmi hatóság engedélyével üzemi épület földszinti vagy alagsori helyiségében is el lehet helyezni, ha a helyiséget t zveszélyes gáz vagy folyadék nem áraszthatja el. Az ajtók és az ablakok kifelé nyíljanak. Az oltóközpont bejárata sugárzó h ellen védve legyen. A vészkijáratot egyéb helyiségek felé is szabad létesíteni, ha onnan t zveszélyes gáz vagy folyadék nem juthat a helyiségbe. Az oltóközpontban a h mérséklet legalább 5 °C legyen. Az oltóközpontban nyílt tüzelés f t berendezést is szabad használni, ha a helyiségben bels égés motor vagy t zveszélyes folyadék nincs. Az oltóközpontot a fagyveszélyt l az épület megfelel kivitele is védje. 3.2.2. Ha az oltóközpontban a bels égés motorok üzemanyaga I. vagy II. t zveszélyességi fokozatú, akkor villamos berendezése az A-3 villamos veszélyességi fokozatú helyiségre egyébként a nedves helyiségre vonatkozó el írásoknak (a Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) feleljen meg. Az el bbi esetben az oltóközpontot legalább II. t zállósági fokozatú (5. sz. melléklet 1/2. fejezet) épületben szabad elhelyezni. 3.2.3. A bels égés motor önindítóval indítható legyen. Villamos önindítóhoz akkumulátortelep és a hozzá tartozó külön tölt berendezés is kell. Az akkumulátortelepet külön helyiségben kell elhelyezni (a Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó m szaki követelmények szerint). 3.2.4. T zveszélyes folyadék a szennyvízcsatornába ne kerüljön. A csatornarendszerb l az oltóközpontba a visszaáramlást meg kell akadályozni. Elvezet csatorna hiányában legalább 2 m3 rtartalmú gy jt edényt, gy jt aknát és hozzá ürít berendezést kell létesíteni.

3.2.5. Az oltóközpontban a szabad légtérrel közvetlen összeköttetésben lev természetes vagy mesterséges szell z berendezést kell létesíteni. Az elszívónyílás a legmélyebb szinten legyen. Természetes szell zés esetén a szell z nyílások szabad felülete együttesen legalább 2 m2 legyen. Mesterséges szell zés esetén óránként négyszeres légcserére legyen lehet ség. A t zjelz központot az oltóközponttal és az oltóvízszivattyú-házzal közvetlen távbeszél vonallal kell összekötni. 3.2.6. A habbal oltó berendezés oltóközpontjában vagy vízm vében a víz szállításához örvényszivattyút (az örvényszivattyúkra vonatkozó m szaki követelmények szerint) kell használni. A vízszivattyú - rendeltetése szerint - lehet vízellátó vagy nyomásfokozó szivattyú. A vízszivattyú és a hajtómotor között szíjhajtás ne legyen. A vízszivattyú nyomócsonkjába visszacsapó szelepet kell beépíteni. 3.3. Habfejleszt k és tartozékaik 3.3.1. A beépített középnyomású nehézhabfejleszt k habsugárcsöveinek méret és teljesítményadatait a 2. táblázat, a közép- és könny habsugárcsövek teljesítményadatait pedig a 3. és a 4. táblázat tartalmazza.

4. ábra Léghabsugárcs 2. táblázat A nehézhabfejleszt k


jele

oldat-térfogatárama 3 m /s

500/4,5 1000/9 1500/13,5

500

16x10

-3

1000

25x10

-3

1500

23. oldal

hab-térfogatárama

1/min

-3

8,3x10


3 m /s 75x10

1/min

méretei a

d

d

1

l

2

-3

4500

80

123

89

1420

-3

9000

120

148

108

1565

-3

13 500

120

201

133

1760

150x10 225x10

3. táblázat A középhabfejleszt k oldat-térfogatárama (6 bar-on)

jele 3 m /s KH 500/54 AKG 800/120 GVP 360 MF 30 1 IF 100

8,3x10

1/min

3 m /s

1 min

-3

500

0,75

45 000-47 000

-3

800

1,66-2

100 000-120 000

-3

360

0,42

25 200

-3

180

0,39

23 400

-3

1000

2,5

150 000

13,3x10 6,0x10 3,0x10

hab-térfogatárama

16,bx10

4. táblázat A könny habfejleszt k oldat-térfogatárama (3-4 bar-on)

jele 3 m /s BH 200

3,3x10

-3

hab-térfogatárama

1/min

3 m /s

1/min

200

3,0

180 000

3.3.2. A habsugárcs légbeszívó nyílásai a véd sánc koronája fölé kerüljenek. A légbeszívó nyílásokon 1 cm-es lyukb ség huzalháló legyen. A habsugárcs és a habedény közötti habszállítócs hossza nehézhab esetén 2-4 m legyen, közép- és könny hab esetén pedig egyedi megoldású lehet. 3.3.3. A véd gödört z oltására a habsugárcsövet a véd sánc küls oldalán kell elhelyezni. A habsugárcs tengelye a sánc esésvonalával párhuzamos legyen. A habsugárcsövet úgy kell szerelni, hogy légbeszívó nyílásnak a sánctól mért legkisebb távolsága 0,5 m legyen. 3.3.4. A habbeömlések száma a tartályátmér függvényében az 5. táblázat szerint. 5. táblázat A tartály* 3 rtartalma, m

névleges átmér je, m

2 névleges t zfelülete, m

habbeömléseinek a száma, db

merevtet s

úszótet s

merevtet s

úszótet s (körgy r )

merevtet s

úszótet s

2 000

16,0

16,0

201

68

3

2

5 000

22,0

22,0

380

96

4

2

10 000

31,5

32,0

780

143

8

3

20 000

40,0

42,0

1 257

190

16

4

30 000

50,0

-

1 963

-

20

-



40 000

-

58,0

-

265

-

9

60 000

-

72,0

-

331

-

11

* A tartályok a 4. sz. melléklet IV/1. fejezet, a 4. sz. melléklet VIII. fejezet és a föld feletti, álló, hengeres tartály t zveszélyes folyadék tárolására vonatkozó m szaki követelmények szerint.

3 Megjegyzés: A 2000 m -nél kisebb tartályok habbeömléseinek száma legalább kett legyen. 3.3.5. A véd gödör habbeömléseinek a száma - amelyet a teljesítmény és az oltásid együttesen határoz meg a tartály habbeömléseinek a számánál általában nagyobb. A véd gödör habbeömléseinek az elhelyezése olyan legyen, hogy négyzet alakú, egyedül álló véd gödör esetében a sugárcs lehet leg a véd gödör oldalfelez jébe essék. A véd gödör habbeömléseinél nehézhab esetén habfolyató toldatot kell használni. A habsugárcs és a habfolyató toldat kialakítása az 5. ábra szerint. A habsugárnak a véd sánc oldalára való lecsapódási helyét - kimosás ellen - legalább 1,6 m szélesség sávban burkolni kell.

5. ábra A véd gödör habbeömléseinek kialakítása és elhelyezése 3.4. Habcsúszda 3.4.1. A nehézhabnak a tartály t zfelületére juttatásához habcsúszdát kell használni. A habcsúszda téglalap keresztmetszet . A habcsúszda f méretei a 6. táblázat szerint.

6. ábra Habcsúszda 6. táblázat A habcsúszda mérete

A habsugárcs jele

500/4,5

a

b

350

450



1000/9

350

450

1500/13,5

430

550

3.4.2. A habcsúszda belsejében - váltakozva - fékez lapok legyenek. A fékez lapokat úgy kell a habcsúszdában elhelyezni, hogy a habcsúszda keresztmetszetének legalább 40%-a szabadon maradjon. A habcsúszda a oldalain a habkiömlés céljára kiöml nyílások legyenek. A tartálypalást és a tartály középpontja felé néz b oldalon kiöml nyílás ne legyen. A kiöml nyílások szélessége a habcsúszda a oldalával legyen egyenl . A kiöml nyílásokat a terel lapoknak megfelel en ugyancsak váltakozva kell elhelyezni úgy, hogy az mindig közvetlenül a terel lap alá kerüljön. 3.4.3. A habcsúszdát a tartály bels falához 1000 mm-enként legalább 100 mm hosszon villamos ívhegesztéssel kell hozzáer síteni. Az oltóhab a habcsúszda beömlési helyén függ legesen essen. 3.5. Habképz anyag-tartály A habképz anyag-tartályt a kazánok és nyomástartó edények gyártására és vizsgálatára vonatkozó m szaki követelmények szerint, a veszélyes töltet nyomástartó edények követelményeinek megfelel en kell kialakítani. A habképz anyag-tartályon az elszívócsonk alsó alkotója a tartály térfogatának 1/10-e felett legyen. A habképz anyag-tartály alsó és fels 1/3-ában mintavételi lehet ség legyen. A habképz anyag-tartályon a következ csonkok és szerelvények legyenek: - búvónyílás, - légmentesen záródó - sz r vel ellátott, fenékre vezetett - kiemelhet tölt szerkezet, - karimás cs csonk a habképz anyag leeresztésére, karimás cs csonk a teljes és gyors kiürítésre, - folyadékállás-mutató (csatlakozásokkal és 2 mér csappal) vagy mennyiségmér szerkezet, - légtelenít és légszippantó cs csonk, valamint - nyomás alatt lev tartályon karimás csonk a biztonsági szerelvény részére.

7. ábra Atmoszférikus üzem , fekv elrendezés habképz anyag-tartály

8. ábra Atmoszférikus üzem , álló elrendezés habképz anyag-tartály 3.6. Palást- és tet h tés 3.6.1. A palást- és tet h tés f részei: - vízforrás, - elzáró-, ürít - és tisztítószerelvények, - a h t berendezés cs vezetéke, a vízfilm egyenletességét biztosító szerkezettel, - cs rendszer (löv kékkel), a tartálypalást h tésére, - cs rendszer a tartályfedél h tésére, és



- vízvet a palást alján. 3.6.2. A vízellátásra és a cs hálózatra vonatkozó el írások a 2. sz. melléklet I./3. fejezet szerint. 3.7. Mér m szerek A manométerek, manovákuumméterek és vákuumméterek feleljenek meg a manométerek, manovákuumméterek és a vákuumméterek vonatkozó m szaki követelményeinek, osztálypontosságuk legalább 2,5 legyen, a mért érték a skála középs harmadába essen. Felszerelésük háromjáratú csappal és vízzsákcs vel. Minden habképz anyag-bekever n egy manométer és egy manovákuumméter legyen. Ha az üzemi adatok az oltóközpontból ellen rizhet k, akkor a habképz anyag-bekever kön csak mér csatlakozócsonk legyen. Minden manométeren és manovákuumméteren a legnagyobb és a legkisebb üzemnyomást jól látható módon vörös, illetve zöld vonallal kell megjelölni. A habképz anyag-tartályon a folyadékállást vagy -mennyiséget m szer jelezze. A habképz anyag-szivattyú és az oltóvízszivattyú szívóoldalára manovákuummétert, a nyomóoldalára manométert kell felszerelni. I/3. FEJEZET VÍZELLÁTÁS ÉS CS HÁLÓZAT E fejezet tárgya a beépített vagy részben beépített, léghabbal oltó t zoltó berendezések (a továbbiakban: habbal oltó berendezések) vízellátásával és cs hálózatával kapcsolatos el írások. 1. ANYAG 1.1. Az oltórendszerhez csak szavatolt min ség , jól hegeszthet acélcs anyagok - fagyhatár alatt, m anyag vezetékek is - használhatók. 1.2. Habképz anyag-vezetékekhez az anyag vegyi hatásának ellenálló tömítést kell használni. Ha a cs vezeték h hatásnak is ki van téve, a tömítés h álló is legyen. 2. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 2.1. A cs vezeték - a készülék- és a szerelvénycsatlakozások kivételével - hegesztett kivitel legyen. 2.2. Az acélcs hegesztés tervezése, kivitelezése az acélcsövek élkiképzésére, az acélok hegeszthet ségére vonatkozó, valamint a hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálatára vonatkozó m szaki követelmények el írásai szerint. 2.3. A cs vezetékeket a csatlakozási helyen tömíteni kell. A tömítés a cs átereszt keresztmetszetét ne sz kítse 2.4. A cs vezetékeket korrózió ellen védeni kell. 3. M SZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. Vízellátás Megjegyzés: A vízm az oltóközponttal közös épületben is lehet. Ezenkívül kisegít vízm is létesíthet . 3.1.1. A vízm egyidej oltóvízszállításának a megállapításakor a következ ket kell figyelembe venni: - a mértékadó t zfelület oltásához szükséges oltóhab víztartalmát, - a legnagyobb t zfelület és a vele szomszédos 40 m-re, illetve azon belül lev tartályok vízszükségletét (a 3.1.2. szakasz szerint), - a föld feletti t zcsapok vízszolgáltatására - környezeth tési célra - 50x10-3 m3/s (3000 l/min) vízszükségletét.

-6 3 2 2 3.1.2. Beépített palásth t berendezés térfogatárama legalább 33x10 m /m xs (2 l/m xmin) legyen. Merevtet s tartályok tet h tésére legalább -6 3 2 2 26x10 m /m xs (1,6 l/m xmin) víztérfogatáram szükséges. A h t vizet egyenletesen kell elosztani. Az úszótet t és a tartályok szigetelt felületeit nem kell h teni. A 40 m-nél vagy 1,5 D-nél közelebb lev tartályok h tését legalább 50%-os térfogatárammal kell figyelembe venni a palásth t berendezés két részre bontásával úgy, hogy mindkét rész külön-külön táplálható legyen. Megjegyzés: A 20 m-nél magasabb A és B t zveszélyességi osztályba1 tartozó technológiai készülékek h tésére is a fentiek irányadók. 3.1.3. A tartály-, a környezet- és a készülékh téshez a víztérfogatáramot legalább 120 percig kell szolgáltatni. Az oltásid , nehézhabbal való oltáskor legfeljebb 7 perc, közép- és könny habbal való elárasztáskor legfeljebb 5 perc. Az égés megsz ntével - a habadagolást 3-5 percig (vagy a szomszédos tartály oltásáig) folytatva - meg kell akadályozni - a már eloltott felületen - a habtakaró felszakadását. A haboltáshoz szükséges víztérfogatáramot - a legnagyobb t zfelület figyelembevételével - legalább 45 percig kell szolgáltatni. A szükséges víz-, illetve oldat-térfogatáramot tárolótartály oltásakor legalább 45 percig, véd gödör oltásakor legalább 30 percig kell szolgáltatni. A tartály és a véd gödör egyidej oltásával víztérfogatáram szempontjából - nem kell számolni. Az oltáshoz szükséges oldat-térfogatáramok az 1. táblázat szerint. 1. táblázat Oldat-térfogatáram

Habképz anyag

Habkiadósság

ég anyagcsoport megnevezés

bekeverési %-a

I. 2 1/minxm

Nehézhab

EVAM

4-5

5,0

EVEGÉNUM

4-5

5,0

6

4,1

LW

1 Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot.

II. 3 2 m /sxm 0,08x10 0,08x10

2 1/minxm -3

7,0

-3

8,0

-3

6,1

0,061x10

III. 3 2 m /sxm 0,11x10 0,13x10 0,11x10

2 1/minxm -3

5,0

-3

6,0

-3

4,0

3 2 m /sxm 0,08x10 0,1x10

-3

-3

0,06x10

-3

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Középhab

EVAM

3-4

4,5

6

-

FLEB-70

3,5

3,5

EVAM

2-3

PO-1

Könny hab

0,07x10

-3

-

CompLex DVD Jogtár+ 27. oldal 5,0 -

0,055x10

-3

Nehézhab

EVAM

4-5

5,0

EVEGÉNUM

4-5

5,0

6

3,5

3-4

3,0

6

9,0

FLEB-70

3,5

3,0

EVAM

2-3

LW Középhab

EVAM PO-1

Könny hab

-3

-

3,5

IV. 2 1/minxm

0,08x10

3,5 3,0

0,055x10

-3

0,08x10 0,08x10

-3

4,5

-3

4,0

-3

3,0

-3

2,5

-3

3,0

-3

2,0

0,055x10 0,05x10 0,15x10 0,05x10

2 1/minxm

0,05x10

3,0

V. 3 2 m /sxm

0,055x10

0,05x10

-3

-3 -3

VI. 3 2 m /sxm 0,07x10 0,06x10 0,05x10 0,04x10 0,05x10 0,03x10

2 1/minxm

-3

5,0

-3

5,0

-3

3,5

-3

3,0

-3

4,8

-3

2,5

3 2 m /sxm 0,08x10 0,08x10

-3 -3

0,055x10 0,05x10

-3

0,075x10 0,04x10

-3

-3

-3

* A táblázatban nem szerepl t zveszélyes anyagokra az oldat-térfogatáram értékeket esetileg kell meghatározni.

Megjegyzés: Az oldat-térfogatáram és id tartama mobil oltás esetén a fenti értékek 1,5-szerese. Az egyes anyagcsoportokba tartozó f bb anyagok: I.

metilalkohol, etilalkohol, etilacetát, akrilnitrit, metil-etil-keton

II.

aceton, butilalkohol, izopropiléter

III.

gazolin

IV.

benzin, benzol, toluol

V.

az I-IV. anyagcsoportba nem tartozó, 20 °C-nál nagyobb lobbanáspontú, t zveszélyes folyadékok

VI.

az I-V. anyagcsoportba nem tartozó, 20 °C-nál kisebb lobbanáspontú, t zveszélyes folyadékok

3.1.4. A tartály mobil eszközökkel való h tésére, a beépített h t berendezéssel ellátott tartály h téséhez tartozó víztérfogatáram 1,5-szeresét kell figyelembe venni. 3.1.5. Ha az oltóközpont vízm ve látja el az üzemet is vízzel, akkor a vízellátásnak oltás közben is zavartalannak kell lennie. Ha több azonos rendeltetés létesítménynek (telep, üzem) közös a vízm ve, akkor az oltáshoz szükséges vízmennyiséget a legnagyobb vízszükséglet létesítményre kell méretezni. A közös vízm létesítéséhez az I. fokú t zvédelmi hatóság jóváhagyása szükséges. Az oltóközpontban a tisztítási munkákhoz legalább 25 NÁ csatlakozású - ivóvíz min ség - vízkivételezési hely legyen. 3.1.6. A vízm üzemi nyomását úgy kell meghatározni, hogy a legtávolabbi ponton a tervezett teljes fogyasztás mellett is a habsugárcsövek munkapontjának megfelel , illetve a palásth t berendezés m ködtetéséhez szükséges nyomás legyen meg. Ha a félstabil és az egyszer sített félstabil oltási rendszerekkel az oltást nyomásfokozó szivattyúval ellátott gépjárm fecskend közbeiktatásával végzik, akkor - a szükséges vízmennyiség mellett, a legkedvez tlenebb helyen - legalább 4 bar kifolyási nyomás legyen. A cs vezeték üzemi nyomásának méréséhez nyomásmér helyek legyenek. 3.1.7. Ha a szükséges vízmennyiség hálózatról nem biztosítható, akkor azt tárolni kell. A tároló - oltáshoz és h téshez szükséges - összes vízmennyiségét 48 órán belül pótolni kell. Víztárolóként figyelembe vehet a legfeljebb 36 °C h mérséklet üzemi vízmedence (pl. a h t torony vízmedencéje), ha azt az oltóvízrendszer vízm vének részeként is kiépítik, és az onnan való vízkivétel nem okoz üzemzavart, továbbá az ipari víz a habképzést gátló adalékot (pl. algamentesít t) nem tartalmaz. 3 3.1.8. 0,33 m /s (20 000 l/min) oldat-térfogatáramon felül a vízszállító berendezés m ködésére legalább két villamos hajtású szivattyúegységet kell használni. A villamos hajtás helyett - megfelel teljesítmény - bels égés motoros hajtás is használható. 3.1.9. A vízellátásra használatos er gép - minden körülmény mellett - biztosan indítható legyen és a névleges teljesítményt az indítást követ 5 percen belül tartósan szolgáltassa. 3.1.10. A szivattyútelep szivattyúi párhuzamosan m ködtethet k legyenek. Megjegyzés: A szivattyútelep kialakítására a szivattyútelep hidegvíz-szolgáltatására vonatkozó tervezési irányelvek a meghatározók. 3.1.11. A szivattyút hajtó bels égés és villamos motor kézzel oldható tengelykapcsolóval legyen ellátva.



3.1.12. A villamos energiát két, egymástól független áramfejleszt telepr l vagy két táphálózatról kell szolgáltatni. 3.1.13. A bels égés motorok üzemanyagtartályaiban 2,5 óra üzemid re elegend üzemanyag legyen, ezenfelül a vízm közelében az összes üzemanyag-szükséglet 100%-át kell tartalékként tárolni. 3.2. Cs hálózat 3.2.1. Általános el írások 3.2.1.1. A habbal oltó berendezés cs hálózatát és szerelvényeit a hálózati veszteségek figyelembevételével kell méretezni a szükséges térfogatáramra. 3.2.1.2. A víz sebessége legfeljebb 2,5 m/s, az oldat sebessége pedig legalább 2 m/s legyen. 3.2.1.3. Az oldatvezetékek irányváltozásai legalább 3 D sugarúak legyenek. 3.2.1.4. A vizet szállító cs hálózat víz- és légteleníthet , a habképz anyagot, az oldatot és a habot szállító cs hálózat pedig üríthet és kimosható legyen. Az ürít csonk és szerelvénye legalább 50 NÁ legyen. 3.2.1.5. Az oltóközpontból kiinduló cs vezetékeket ellen rizhet helyeken (pl. a szerelvényaknáknál) földelni kell (az Érintésvédelmi Szabályzat vonatkozó m szaki követelményei szerint); a földelés ered ellenállása 5 ohm-nál nagyobb ne legyen. 3.2.1.6. Véd gödrön belüli, föld feletti, karimás cs kötésekben lehet leg fémtömítés (a Mélyfúrási cs kötések elemeire vonatkozó m szaki követelmények szerint) legyen, de nehezen éghet anyagú tömítés is beépíthet .

1. ábra 3.2.2. Vizet szállító cs hálózat 3.2.2.1. Az oltóvizet szállító cs hálózat közös lehet az üzemi vízhálózattal, ha az az üzem biztonságos ellátásához szükséges követelményeket egyidej leg kielégíti. 3.2.2.2. Stabil, habbal oltó berendezésben, ha a vízm nincs az oltóközponttal egybeépítve, akkor a vízm és az oltóközpont közötti vízszállító vezeték állandóan vízzel feltöltött állapotban legyen. 3.2.2.3. A vizet szállító cs hálózatot fagy ellen védeni és id szakonként öblíteni kell (1. sz. melléklet IV. fejezet). 3.2.2.4. A h t berendezés (tet - és palásth t ) cs vezetékei a vízszállító cs vezetékb l legyenek leágaztathatók. A mellvédfal közelében elhelyezett aknából külön-külön csövön kell a tet - és a palásth tést táplálni. A tet és a palásth t elzárószerelvényeit is aknában kell elhelyezni. Az aknába helyezett elzárószerelvényeket hosszabbított és leemelés ellen rögzített orsószárakkal kell felszerelni (a Tolózárorsóhoz való kulcsszárra vonatkozó m szaki követelmények szerint). Az elzárószerelvények kézikerékkel legyenek m ködtethet k, és nyitott vagy zárt helyzetük a kezel helyr l jól látható legyen.



3.2.2.5. A palásth t berendezés tartálypalástot körülvev cs vezetékét a tartályon olyan szintmagasságban kell elhelyezni, hogy a tartály legfels -6 3 2 2 övlemezére jutó 33x10 m /m xs (2 l/m xmin) víztérfogatáram a paláston egyenletesen oszoljék szét. A palástot körülvev cs vezetéket legalább két oldalról kell táplálni. Ha a palástról a merevít gy r a vizet eltávolítja, akkor a palásth t t a gy r alatt is ki kell építeni. -6 3 2 2 3.2.2.6. A tet h t a teljes tet felületen egyenletesen ossza szét a 26x10 m /m xs (1,6 l/m xmin) víztérfogatáramot. 3.2.3. Habképz anyagot szállító cs hálózat 3.2.3.1. A habképz anyagot szállító cs hálózatot fagymentes helyen (oltóközpontban) kell elhelyezni. 3.2.3.2. A habképz anyag cs vezetéke elemekre bontható legyen. A vízzel való kimoshatóság a habképz anyag-tartály elzárószerelvényét l a habfejleszt berendezés oldatvezet cs rendszeréig terjedjék. 3.2.4. Habképz anyag oldatát szállító cs hálózat 3.2.4.1. Ha az oltás minden folyamata az oltóközpontból m ködtethet , akkor az oltóközpontban az egyes t zfelületekhez tartozó habsugárcsövet legalább két csoportra kell osztani, és ezekhez külön-külön oldatvezetéket kell építeni. Minden oldatvezetéken külön elzárószerelvény legyen. 3.2.4.2. Ha egy oldatvezetéken több habsugárcs van, akkor ezek azonos típusúak és teljesítmény ek legyenek, az oldatot pedig azonos nyomáson kapják. Egyes habsugárcsövekhez a véd gödörb l külön - és elzárható - oldatvezeték tartozzék. 3.2.4.3. Ha az oltóközpontban kett s gy jt cs vezeték-rendszer van, akkor a tartályok és a véd gödör habsugárcsöveinek oldatvezet csöveit külön-külön gy jt re kell kapcsolni. 3.2.4.4. Az oltóközpontból kiinduló oldatvezetéket a t zfelületet térbeli elhelyezésének megfelel sorrendben kell elhelyezni. 3.2.4.5. Ha az oltás az oltóközpontból és a t zfelület közeléb l is m ködtethet , akkor legyen külön elzárószerelvény, hogy az oldat csak az oltandó t zfelületre jusson. 3.2.4.6. A mellvédfalnál - az elzárószerelvény után beépített csatlakozásokkal - a mobil eszközökkel történ oltásra is legyen lehet ség. 3.2.4.7. Az oldatszállító cs vezetékben oldat csak az üzemben tartás ideje alatt legyen. Több tartályhoz elágazó cs vezetékbe az elágazásoknál - a szakaszolás céljából - aknában elhelyezett elzárószerelvények építhet k be. 3.2.4.8. Az oldatszállító cs vezetékeket a mellvédfaltól a tartálypalástig a föld alatt kell vezetni. Tartályelmozdulások esetén a cs törések megakadályozására - a földb l kilép oldatszállítócs és a tartályra szerelt habsugárcs függ leges tengelyein - legalább 2 m, vízszintes távolság legyen. Az oldatszállítócs re - a tartály mellett, a tartályra felmen vezeték alsó könyökében - vakperemmel lezárt tisztítócsonkot kell beépíteni. Utólagosan beépített bels úszótet esetén - legfeljebb 1000 m3 rtartalomig vagy 100 m2 t zfelületig - az oldatszállító cs vezetékek a mellvédfaltól

a tartálypalástig a föld alatt és a föld felett is vezethet k. 3.2.5. Habot szállító cs hálózat Megjegyzés: A habot szállító cs vezetékben a megengedett legnagyobb habsebesség els sorban a habkiadósság függvénye, a megengedett értékekre a termékszabványok és a gyártó el írásai irányadók. 3.2.5.1. A tartály robbanóképes g zeinek lezárására a habvezet cs végében - a habedényben - hasadólemez (zárófólia vagy bekarcolt üveglap) legyen.

2. ábra A hasadólemez a tartálytet r l hozzáférhet legyen. A hasadólemez 0,06 bar nyomáskülönbségen hasadjon fel. Bels úszótet s tartály esetén a léghabsugárcs fels csonkja és a tartálypalást közé a két végén karimával ellátott íves közdarabot kell beépíteni. A közdarab mindkét végén oldható kötéssel legyen csatlakoztatható. A hasadólemezt a léghabsugárcs végénél lev két karima között kell elhelyezni. 3.2.5.2. A t zveszélyes folyadékkal megtöltött tartály ellen rz habpróbáinak esetére meg kell akadályozni, hogy víz, oldat vagy hab jusson a tartályba. 3.2.5.3. A középnyomású habsugárcsövekhez használatos habedények csatlakozó csonkjainak névleges átmér je és beépítési helyének mérete a 2. táblázat szerint. 2. táblázat A habsugárcs jele

b

d

1

d

2


CompLex DVD Jogtár+ 30. oldal mm

500/4,5

300

150

200

1000/9

300

150

200

1500/13,5

350

200

300

3 2 Bels úszótet s tartály esetén - legfeljebb 1000 m rtartalomig vagy 100 m t zfelületig - a tartálypaláston belül a habbeöml berendezést úgy kell kialakítani, hogy a hab a körgy r be, vagy annak hiányában az úszótet re jusson. 4. VIZSGÁLAT 4.1. Minden cs vezetéket, a habsugárcsövet tápláló függ leges cs vezeték leágazásáig - elkészülte után - víznyomáspróbának kell alávetni. A próbanyomás a tervezett legnagyobb üzemi nyomás 1,25-szerese legyen. 4.2. Az elzárószerelvényeket nyitott és zárt helyzetben kell nyomáspróbázni. A próbanyomás nyitott elzárószerelvényekre legalább a hozzá tartozó cs vezeték próbanyomásával, zártakra a névleges nyomással megegyez legyen. A nyomáspróbát beépített szerelvényeken, a cs vezetékkel együtt kell végezni. 4.3. A cs vezetékhez csatlakozó mér m szerek, önm köd szabályozóberendezések, szivattyúk stb. nyomáspróbáját külön kell végezni. 4.4. A nyomáspróba megfelel , ha a próba során szivárgás, csöpögés nem mutatkozik, illetve 10 percen belül - az 1,6 osztálypontosságú nyomásmér középs harmadában mérve - nyomáscsökkenés nem tapasztalható. 4.5. A nyomáspróba után a teljes cs vezetéket át kell öblíteni. 4.6. Minden elzárószerelvényen a nyomáspróbát követ en végre kell hajtani az üzemi állapotnak megfelel zárási és nyitási próbát. 5. MEGJELÖLÉS 5.1. Ipari cs vezetékek és szerelvényeik jelképei a M szaki rajzok cs vezetékekre vonatkozó m szaki követelményei szerint. 5.2. Az oltóközpontban minden habsugárcs nek jele (tört) legyen, amelynek számlálója a védett tartályt, nevez je pedig a habsugárcsövet jelöli. A nevez jele elé T vagy G bet t kell tenni, annak jelölésére, hogy a habsugárcs a tartály vagy a véd gödör oltására szolgál-e. Példák A 2022-es tartály esetében a tartályon lev 3. habsugárcs jele: 2022 T3

a tartály véd gödrének védelmére való 4. habsugárcs jele: 2022 G4

5.3. A mellvédfalat a kezel oldalon a hozzá tartozó tartály megjelölésével azonosan kell jelölni. A jelölés legalább 200 mm magas, fehér alapon fekete szín legyen. A habsugárcs cs vezetékét és elzárószerelvényeit tartály esetén T1, T2 stb., véd gödör esetén G1, G2 stb. jellel kell a mellvédfalon jól láthatóan ellátni. Az egyszer sített félstabil berendezés esetén a jelöléseket a csatlakozó helyen, a cs vezetékre rögzített táblával kell az el z höz hasonló módon feltüntetni. Épületek vagy építmények esetén a jelölési rendszert értelemszer en kell használni. 5.4. Az oltóközpontban elhelyezett gépegységet, elzárószerkezetet, kapcsoló- és indítókészüléket, valamint segédberendezéseket felirati táblával kell ellátni, amelynek tartalmaznia kell a gépegységek jellemz adatait (sorszám, teljesítmény, nyomómagasság stb.). A kézikerekeken a nyitás és a zárás irányát meg kell jelölni. Az elzárószerkezeteken a t zfelületek sorszámát (a tartály számát), a cs átmér t, és a cs re kapcsolt sugárcsövek számát fel kell tüntetni. A t zfelületet feltüntet számjegyek legalább 100 mm magasak legyenek. 5.5. Az oltóközpontban minden cs vezeték és szerelvény színjelöléssel legyen ellátva (a Cs vezetékek színjelölésére vonatkozó m szaki követelmények szerint). A cs vezeték színjelölését kell alkalmazni a zárószelepen, a habsugárcsövön, a szivattyún, a habképz anyag és az üzemanyagtartályon. A színjelölésr l az oltóközpontban szemléltet táblát kell jól látható helyen elhelyezni. 5.6. Minden vízszivattyút és a hozzá tartozó motort külön-külön legalább 200 mm széles és 250 mm magas jelz táblával kell ellátni, amelyen jól látható módon a következ ket kell feltüntetni: - a gyártó nevét, - a motor (szivattyú) típusát, számát és gyártási évét, - a motor (szivattyú) névleges teljesítményét (kW, illetve m3/s) és - a motor (szivattyú) megengedett legnagyobb fordulatszámát.

II. FEJEZET SPRINKLERBERENDEZÉSEK II/1. FEJEZET ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK



E fejezet tárgya a beépített, önm köd , vízzel oltó sprinklerberendezés (a továbbiakban: sprinklerberendezés) fogalomlmeghatározásai és általános el írások. 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Sprinklerberendezés Beépített, önm köd , vízzel oltó és jelz berendezés, amely a vizet cs vezetéken át juttatja el a sprinklerekhez. 1.2. Sprinkler Löv kéb l és szórótányérból álló, készenléti állapotban zárt, meghatározott h mérsékleten nyíló szerelvény, amely oltóvizet szór a védend felületre. 1.3. Riasztószelep (nedves, száraz, el vezérelt) A sprinklerek f elosztóvezetékébe épített szerelvény, amely azok m ködésekor vagy azt megel z en nyit, és vízárammal hajtott riasztószerkezetet m ködtet. 1.4. Cs hálózat A riasztószelep és a sprinklerek közötti cs vezetékek összessége. 1.5. F elosztóvezeték A cs hálózatnak a riasztószelep és az elosztóvezetékek közötti szakasza. 1.6. Elosztóvezetékek A cs hálózat sprinklercs ágakat tápláló cs vezetékei. 1.7. Sprinklercs ág Cs vezetékek, amelyekre a sprinklerek közvetlenül vagy ejt , illetve felszálló cs darab közbeiktatásával csatlakoznak. Megjegyzés: Az 1.4...1.7. szakaszok szerinti fogalmak értelmezése az ábra szerint (függelék). 1.8. Nedves rendszer Olyan cs hálózat, amelyben készenléti állapotban túlnyomásos víz van. 1.9. Száraz rendszer Olyan cs hálózat, amelyben készenléti állapotban víz helyett s rített leveg van. 1.10. Száraz sprinkler Sprinklerb l és ejt , illetve felszálló cs darabból összeszerelt - készenléti állapotban vízmentes - egység. 1.11. Gyorsnyitó Száraz rendszerekbe építhet szerkezet, amely a sprinkler(ek) nyitásakor a cs hálózatban fellép nyomáscsökkenés hatására lép m ködésbe, és meggyorsítja a riasztószelep nyitását. 1.12. Gyorslégtelenít Száraz rendszerekbe építhet szerkezet, amely a sprinkler(ek) nyitásakor a cs hálózatban fellép nyomáscsökkenés hatására lép m ködésbe, és lehet vé teszi a cs hálózatból a leveg gyors távozását. 1.13. Vegyes rendszer Olyan nedves rendszer, amelynek cs hálózatához egy vagy több, külön riasztószelepes - korlátozott kiterjedés - száraz rendszer is csatlakozik. 1.14. El vezérelt rendszer Olyan száraz rendszer, amely a védelmi funkcióját a t zjelz berendezéssel közösen látja el. A t zjelz berendezés riasztásakor a cs hálózatba - a sprinklerek zárt állapotában is - a s rített leveg helyébe víz áramlik. 1.15. Szórásfelület Az egy sprinklerre figyelembe vehet legnagyobb hatásosan védhet felület négyzetméterben. 1.16. Véd felület A sprinklerberendezéssel egyidej leg védhet legnagyobb felület négyzetméterben, amelyre a sprinklerberendezést méretezik. 1.17. Legkedvez tlenebb véd felület Az a véd felület, amelyre a hozzá tartozó összes sprinkler nyitásakor a legkisebb víztérfogatáram adódik. 1.18. Legkedvez bb véd felület Az a véd felület, amelyre a hozzá tartozó összes sprinkler nyitásakor a legnagyobb víztérfogatáram adódik. 1.19. Fajlagos víztérfogatáram Az egységnyi véd felületre szórt legkisebb víztérfogatáram m3/s m2-ben (1/m2 min-ben). Megjegyzés: 1 1/m2 min = 1 mm/min. 1.20. Üzemid A sprinklerberendezés üzemeltethet ségének id tartama percben, ha a legkedvez bb véd felület összes sprinklere kinyitott. 1.21. Védett szakasz Sprinklerezett t zszakasz(ok), amely(ek)et vízellátás szempontjából egy véd felülettel kell figyelembe venni. 1.22. Sprinklerközpont Az a helyiség, amelyben a riasztószelepeket elhelyezik. 1.23. Kockázati osztály A védett szakasz besorolása a t z várható lefolyásától függ en. Megjegyzés: A kockázati osztályok nem azonosak a t zveszélyességi osztályokkal. 1.24. Kockázati csoport A védett szakasz besorolása az egyes kockázati osztályokon belül. 1.25. Kimeríthetetlen vízforrás A legkedvez bb véd felületre és a teljes üzemid re méretezett vízellátó rendszer. 1.26. Kimeríthet vízforrás A kimeríthetetlen vízforrásnál kisebb teljesít képesség vízellátó rendszer. 1.27. Tárolási magasság A padlószint és a tárolt áru fels éle között mért függ leges távolság méterben.



2. LÉTESÍTÉSI EL ÍRÁSOK 2.1. A sprinklerberendezés feladata A sprinklerberendezés feladata a t z továbbterjedésének megakadályozása, illetve eloltása. 2.2. Létesítés Sprinklerberendezést - amelybe kizárólag hatóságilag1 jóváhagyott elemek építhet k be - csak az illetékes hatóság2 elbírálása vagy a tervez megítélése alapján szabad létesíteni. Sprinklerberendezést csak szakvizsgát3 tett tervez tervezhet. Ugyanez érvényes a sprinklerberendezések felújításának, lényeges átalakításának vagy b vítésének tervezésére is. 2.3. Kockázati osztályok és csoportok 2.3.1. A védett szakaszt - figyelembe véve a sprinklervédelem sajátosságait - kockázati osztályba, illetve csoportba kell sorolni. A besorolás a K1-K3 kockázati osztályba az F1., a K4 kockázati osztályon belül a táblázat, illetve az F2. függelék szerint. Megjegyzés: A nagyobb szám mindig nagyobb kockázatot jelent. K1: Nem ipari rendeltetés , kis kockázatú védett szakasz. K2: Közepes kockázatú védett szakasz, amelyet a kockázattól függ en a K2.1-K2.4 kockázati csoportba kell sorolni. K3: Ipari rendeltetés , nagy kockázatú védett szakasz, amelyet a kockázattól függ en a K3.1-K3.3 kockázati csoportba kell sorolni. K4: Raktározási rendeltetés védett szakasz, amelyet a kockázattól függ en a K4.1-K4.4 kockázati csoportba kell sorolni 2.3.2. A K4 kockázati osztályon belüli besorolás a tárolt anyag- vagy árufajtától (R1-R4,F2. függelék), valamint az alkalmazott csomagolóanyagtól függ en (CS1-CS4) a táblázat szerint. Csomagolási mód Raktározott árufajták

CS1

CS2

CS3

CS4

R1

K4.1

K4.2

K4.3

K4.4

R2

K4.2

K4.2

K4.3

K4.4

R3

K4.3

K4.3

K4.3

K4.4

R4

K4.4

K4.4

K4.4

K4.4

R1: Nem éghet raktározott áru. R2: Nehezen vagy közepesen éghet áru. R3: Könnyen éghet anyag- vagy áruféleség, amely nem sorolható be az R1, R2, R4 csoport egyikébe sem, és ? 30 térfogatszázalék habosított m anyagot tartalmaz. R4: Az áruban a habosított m anyag részaránya meghaladja a térfogat 30%-át. CS1: Nem éghet csomagolás, amelyhez fa rakodólapok és éghet élvéd lécek használhatók. Az élvéd nem fedheti be a csomagolt áru felületének 20%-ánál nagyobb részét és nem lehet habosított m anyagból. CS2: Éghet csomagolás, amely fából, papírból, kartonból, hullámpapírból és m anyagból áll, de habosított m anyagot nem tartalmaz. CS3: Éghet csomagolás, amelyhez a habosított m anyag részaránya nem nagyobb a becsomagolt áru térfogatának 10%-ánál és nem fedi be a becsomagolt áru felületének 50%-ánál nagyobb részét. CS4: Éghet csomagolás, amelynél a habosított m anyag részaránya vagy felülete meghaladja a CS3 szerinti értékeket. Ide sorolandók az egymásra halmozott üres fa rakodólapok is, ha összmagasságuk meghaladja a 12 m-t. 2.4. A különböz rendszer sprinklerberendezések felhasználási területe 2.4.1. Nedves rendszert ott kell létesíteni, ahol a környezeti h mérséklet várható ingadozása olyan mérték , hogy a sprinklerberendezés cs hálózatában a víz nem fagyhat meg és nem is g zölöghet el. 2.4.2. Száraz rendszert ott kell létesíteni, ahol a környezeti h mérséklet várható ingadozása olyan mérték , hogy a cs hálózatban a víz megfagyhat vagy elg zölöghet. A K3 és K4 kockázati osztályba sorolt védett szakaszban a rendszert gyorsnyitóval (megítélés szerint gyorslégtelenít vel is) kell felszerelni: Beépített állványos tárolás esetén csak nedves vagy el vezérelt rendszert szabad létesíteni. 2.4.3. Vegyes rendszert ott kell létesíteni, ahol a védett szakasznak csupán korlatozott kiterjedés részein áll fenn fagyveszély vagy a víz elg zölgésének veszélye. 2.4.4. El vezérelt rendszert ott kell létesíteni, ahol a környezeti h mérséklet várható ingadozása miatt nedves rendszer nem használható, de a t z gyors terjedésének veszélye miatt a száraz rendszerben fellép id késleltetés sem megengedhet . Az el vezérelt rendszerben a riasztószelepet t zjelz berendezés (a t zjelz berendezésekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) vezérli. E rendszernek két változata van: 2.4.4.1. Önmagában m köd képes rendszer, amely a t zjelz berendezés hibája esetén száraz rendszerként üzemel. 2.4.4.2. Önmagában nem m köd képes rendszer, amelyben a cs hálózat vagy a sprinklerek mechanikai sérülése csak hibajelzést vált ki, a cs hálózatba azonban víz nem áramlik. Ott kell létesíteni, ahol az oltóvíz súlyos károkat okozhat. 2.5. Sprinklerberendezés és füst-, illetve h elvezet rendszer együttes létesítése T z esetén a sprinklerberendezés el bb m ködjön, mint a füst- és h elvezet rendszer. Termikusan vezérelt füst- és h elvezet rendszer kioldási h mérséklete legalább 20 °C-kal legyen nagyobb, mint a legnagyobb kioldási h mérséklet sprinkleré. 3. A VÉDETT SZAKASZ KITERJEDÉSE A sprinklerekkel védett szakaszokat a nem sprinklerezett terekt l

1 BM Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság. 2 I. fokú t zvédelmi hatóság. 3 Lásd a 32/1997. (V. 9.) BM rendeletet.



- térben a rendelet1 szerinti t ztávolságokkal, vagy - építészetileg, az 5. melléklet I/3. fejezet szerinti t zgátló elhatárolásokkal egymástól el kell választani. A védett szakaszon belüli, sprinklerekkel nem védhet , továbbá a sprinklervédelemb l kihagyható tereket a 3.1. és a 3.2. szakasz tartalmazza. Egyes esetekben önmagukban közvetlenül a födém vagy álmennyezet alatt elhelyezett sprinklerek nem nyújtanak védelmet. Különleges t zkockázatú berendezéseket tartalmazó helyiségekben (festékszórók, szárítókemencék, betonszilárdító g zkamrák) a berendezéseket egyedileg is védeni kell. Kiegészít védelem szükséges abban az esetben is, ha a sprinklerek szórását az üzemi vagy építészeti kialakítások (szerel szint, karzat, járópalló, klímacsatorna, elszívó stb.) korlátozzák. Ha az álmennyezet éghet és a födémre néz oldalán a t z nagy felületre való szétterjedését nem lehet kizárni, az álmennyezet alatti sprinklerek által nyújtott védelem önmagában nem elegend . Ebben az esetben sprinklerezni kell az álmennyezet feletti tereket is, vagy egyéb megfelel t zvédelmi intézkedés szükséges. 3.1. A sprinklerrel nem védhet terek 3.1.1. 15 m-nél nagyobb belmagasságú terekhez - ha közbens sprinklerszintek kialakítására nincs lehet ség - sprinklervédelem nem tervezhet . 3.1.2. A következ esetekben a víz oltóanyagként nem használható, ezért ilyen helyeken egyéb oltóanyaggal m köd berendezéseket kell létesíteni: - duzzadó agyagokat tároló silók és tartályok; - ipari kemencék, tüzel berendezések, sófürd k, fémolvasztó üstök és olyan berendezések környezete, ahol az oltóvíz alkalmazása kockázatnövel tényez ként hat; - elektronikus adatfeldolgozó helyiségek, amelyeket egyéb önm köd oltóberendezéssel kell védeni; ha az épület védelme sprinklerberendezést igényel, az a 2.4.4.2. szakasz szerinti el vezérelt rendszer legyen. 3.2. A sprinklervédelemb l kihagyható terek A sprinklervédelemb l kihagyható terek - amelyek az 5. melléklet I/3. fejezet szerinti t zgátló épületszerkezetekkel vannak határolva - a következ k: - vizes technológiájú munkaterületek; kizárólag a t zvédelmi hatósággal2 való el zetes egyeztetést l függ en; - m szaki kezel helyiségek (szell z gépház, f t - és h t berendezés, felvonógépház, víz- és g zelosztó állomás, f t olajtároló stb.), ha alapterületük nem haladja meg a 150 m2-t; - h t helyiségek, ha alapterületük nem haladja meg a 60 m2-t; 20 m2 alapterület alatt t zgátló elválasztás nem szükséges; - irodahelyiségek és lakások 150 m2 alapterületig;

- lépcs házi terek, felvonóaknák, rámpák, el - és véd tet k; - villamos kezel helyiségek, kis- és nagyfeszültség elosztók, transzformátorkamrák, akkumulátorhelyiségek, szükség-áramfejleszt berendezések helyiségei, távbeszél központok reléterei; - kizárólag távközl berendezéseket tartalmazó terek, amelyek alapterülete nem haladja meg a 20 m2-t;

- WC- és mosdóhelyiségek, ha nem éghet anyagból épültek, és nem tárolnak bennük éghet anyagokat; - vízzel nem elegyed éghet folyadékok feldolgozásának, tárolásának terei; - nem éghet építészeti elemekkel határolt álmennyezeti és álpadlóterek, nem éghet anyagú álmennyezettel és álpadlóval, ha ezek a terek könnyen éghet anyagokat nem tartalmaznak, nehezen éghet kb l (pl. kábelekb l, szigetel anyagokból) pedig csak olyan mennyiséget, hogy 2 2 t zterhelésük 12,6 MJ/m , ezen belül egy-egy 4x4 m -es területszakaszon lev anyagok f t értéke 335 MJ-t nem halad meg. További követelmény, hogy az álmennyezet tartószerkezete t z esetében is megfelel mechanikai szilárdságú és valamennyi csatlakozó áttörés nem éghet anyaggal tömített legyen. Ugyanez érvényes az éghet álmennyezet feletti terekre is. Ebben az esetben az álmennyezeti tér és az álmennyezet között legalább 1 h t zállósági határérték t zgátló elválasztást kell létesíteni. 4. TERVJÓVÁHAGYÁS, ÜZEMBE HELYEZÉS, ÜZEMELTETÉS 4.1. A sprinklerberendezés terveinek jóváhagyása 4.1.1. Új sprinklerberendezésnek, meglev berendezés lényeges átalakításának, sprinklerrel védett létesítmény lényeges módosításának a tervdokumentációját az illetékes hatósághoz2 jóváhagyás céljából el kell küldeni. 4.1.2. A tervdokumentációnak a következ ket kell tartalmaznia: 4.1.2.1. A speciális sprinklerelemek (pl. sprinkler, riasztószelep) gyártóját. 4.1.2.2. Minden olyan adatot és tervet, amelynek alapján megítélhet , hogy a sprinklerberendezés megfelel-e ezen fejezet el írásainak. 4.1.2.3. Részletes hidraulikai számítást, amelyben a következ ket kell meghatározni: - A fajlagos víztérfogatáram a legkedvez tlenebb véd felületen eléri vagy meghaladja a kockázati besorolás szerint megválasztott értéket (II/2. fejezet). - A legkedvez bb és a legkedvez tlenebb véd felülethez tartozó legnagyobb víztérfogatáramot és az áramlási nyomást a riasztószelep el tt. - A sprinklerberendezés a teljes üzemid tartama folyamán üzemeltethet -e a fenti legnagyobb víztérfogatáram-értékkel. 4.1.2.4. A teljes cs rendszer kapcsolási vázlatát. 4.1.2.5. A sprinklerberendezés léptékhelyes elrendezési tervdokumentációját, a szükséges alap- és metszeti rajzokkal. Az elrendezési rajzoknak tartalmazniuk kell az összes sprinklert, armatúrát, cs méretet, cs rögzítést és riasztószelepenként a legmagasabban elhelyezett sprinklert. 4.1.2.6. A védend létesítmény valamennyi, a sprinklerberendezést befolyásoló adatát és jellemz jét (építési mód, rendeltetés, technológia, tárolási mód stb.). 4.1.2.7. A tervdokumentációhoz csatolni kell a sprinklerberendezéssel kapcsolatban lefolytatott hatósági egyeztetésekr l készült dokumentumokat. 4.1.3. A sprinklerberendezést csak a jóváhagyott tervdokumentáció alapján szabad kivitelezni. Mindennem eltérést az illetékes hatóságnak2 be kell jelenteni, és azzal jóvá kell hagyatni. 4.2. A sprinklerberendezés üzembe helyezése Az üzembe helyezésre csak a kivitelez vállalat vagy megbízottja jogosult, az I. fokú t zvédelmi hatóság, a tervez és az üzemeltet képvisel jének jelenlétében. 4.2.1. Az elkészült berendezésr l a kivitelez nek az átvételkor a következ ket kell dokumentálnia:

1 Jelenleg a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. 2 Jelenleg az I. fokú t zvédelmi hatóság illetékes.



- a felhasznált cs vezeték min ségét, - a berendezés cs vezetékeinek tisztítását, átmosását, - az elvégzett üzemi próbákat, - a kezel személyzet oktatását, - a berendezés helyszíni nyomáspróbáját. 4.2.2. A kivitelez az átvételkor nyilatkozni köteles arról, hogy a berendezés a terveknek megfelel, és az elvégzett üzemi próbák alapján üzemképes állapotban van. 4.3. A sprinklerberendezés üzemeltetése, kezelése és karbantartása 4.3.1. Az üzemeltetés, kezelés és karbantartás tekintetében a kivitelez , illetve a gyártó kezelési utasítása az irányadó. 4.3.2. A kezelést csak a berendezés m ködésére kioktatott személyek végezhetik. 4.3.3. A berendezés m ködésér l naplót kell vezetni, amelyet a sprinklerközpontban kell tartani. A naplóba be kell vezetni minden, a berendezésre vonatkozó megjegyzést, eseményt, az id pont (óra, perc) feltüntetésével. A vízszint- és a nyomásértékeket naponta ellen rizni kell; a riasztó- és a jelz berendezéseket hetenként - lehet leg meghatározott napon és órában - az ellen rz szelep(ek) (II/2. fejezet) nyitásával ki kell próbálni. A próbák megtörténtét és eredményét naplóban kell rögzíteni. 4.3.4. A sprinklerberendezés cs vezetékeit és a sprinklereket tisztán kell tartani, a rájuk rakódó szennyez déseket el kell távolítani. Az esetleges hibákat haladéktalanul ki kell javítani. A tömítetlen csöveket, cs kötéseket ki kell cserélni. A teljes berendezés rendszeres karbantartása az üzemeltet feladata. A félévenkénti felülvizsgálatot és karbantartást csak az arra jogosult személy végezheti. 4.3.5. A sprinklerberendezés el re látható üzemen kívül helyezését 8 nappal el bb, el re nem látható üzemen kívül helyezését pedig azonnal be kell jelenteni az I. fokú t zvédelmi hatóságnak. Ugyancsak be kell jelenteni a berendezés ismételt üzembe helyezését is. FÜGGELÉK F1. A VÉDETT SZAKASZOK BESOROLÁSA (a tárolás kivételével) Adatfeldolgozó berendezés

K2.2

Ágynem gyártás (habosított m anyag nélkül)

K2.3

Akkumulátorgyár

K2.3

Alkohollepárlás

K3.1

Alumíniumablak- és -ajtógyártás

K2.2

Alumíniumfeldolgozás

*

Alumíniumgyártás

K2.2

Áruház

K2.3

Azbesztfeldolgozás

K2.1

Bár

K2.1

Betonelemgyár

K2.1

Bitumenfeldolgozás

K3.1

Borászati üzem

K2.1

Bölcs de

K1

B rgyár

K2.3

B rkonfekció

K2.3

Bútorgyár

K2.3

Celluloidgyártás

K3.3

Cementgyár

K2.1

Cip gyár

K2.3

Cip tisztítószer-gyártás

K3.1

Cukorgyár

K2.3

Csónaképít üzem Dohánygyár

K.3

Dróthúzó üzem

K1

Ecsetgyár

K2.4

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Édesipari üzem Egyetem (el adóterem, iroda)

CompLex DVD Jogtár+ 35. oldal K2.3 K1

Ékszergyártás

K2.1

Elektronikuskészülék-gyártás

K2.3

Élelmiszer-ipari üzem

*

Éleszt gyártás

K2.3

Épületasztalos-ipari üzem (fa, m anyag)

K2.4

Er m (h - vagy vízi er m )

K2.2

Eszpresszó

K1

Étkezésizsír-gyártás

K2.3

Étterem

K2.1

Fafeldogozó üzem

K2.3

Fagyapotgyártás

K3.1

Falemezgyártás

K2.3

Fáradtolaj-feldolgozás

K2.3

Farostlemez-gyártás

K2.3.

Fegyház

K1

Fegyvergyár

K2.2

Fehérnem gyár

K2.3

Fémbútorgyár

K2.2

Fémlemez-feldolgozás

K2.1

Festék- és lakkipari üzem

K3.1

Filmarchívum

K2.3

Filmstúdió

K2.4

Fonoda

K2.3

Fotokémiai üzem

K2.3

Fotolaboratórium

K2.2

Fröccsönt üzem (fém)

K2.1

Fröccsönt üzem (m anyag)

K2.3

F szerfeldolgozás

K2.3

Galvánizálóüzem

K2.1

Garázs

K2.2

Gépgyár

K2.2

Gépjárm abroncs-gyártás

K2.4

Gépjárm fényezés

K3.1

Gépjárm gyártás

*

Gépjárm javítás

K2.3

Gépjárm szerelés

K2.3

Gumigyár (kivéve a habgumi)

K2.3

Gyantafeldolgozás

K3.2



Gyapotel készít üzem

K2.4

Gyapotfeldolgozás (el készít nélkül)

K2.3

Gyermekotthon

K1

Gyógyszergyár

K2.3

Gyufagyár

K3.2

Gy lésterem

K2.1

Habanyaggyártás

K3.2

Habgumigyártás

K3.2

Hangár

**

Hanglemezgyártás

K2.3

Harisnyagyár

K2.3

Háztartási készülékek gyártása

K2.2

H t gépgyár

K2.3

Iroda

K1

Iskola

K1

Istálló

K2.3

Jutael készít üzem

K2.4

Kábelgyár

K2.3

Kakaófeldolgozás

K2.3

Kárpitozó üzem (habosított m anyag felhasználása nélkül)

K2.4

Kárpitozó üzem (habosított m anyag felhasználásával)

K3.2

Kartondobozgyár

K2.3

Kátrányfeldolgozás

K3.1

Kávéfeldolgozás

K2.3

Kefegyár

K2.4

Keményít gyártás

K2.4

Kenderel készít üzem

K2.4

Képtár

K1

Kerékpárgyár

K2.

Kiállítócsarnok

K2.4

Kórház

K1

Kosárfonó üzem

K2.3

K faragó üzem

K2.1

Könyvköt üzem

K2.2

Könyvtár

K2.2

K olajipari termékek feldolgozása

K3.7

K szigetel anyag-gyár

K2.1

Kötélver üzem

K2.3

Köt üzem

K2.3

Kötszergyár

K2.3



Lakkgyártás (éghet oldószer)

K3.1

Lakkozóüzem

K3.1

Lakóhelyiség

K1

Lik rgyár

K3.1

L szergyár

**

Malom

*

Mosoda

K2.2

Mosógépgyár

K2.2

Mosószergyár

K2.2

Motorkerékpárgyár

K2.2

Mozi

K2.2

Múzeum

*

M anyag-feldolgozó üzem (a habosított m anyag kivételével)

K2.3

M anyaggyár

K2.4

M anyaggyártás

K3.1

M b rfeldolgozás

K2.3

M b rgyár

K2.3

M gumigyár

K3.1

M szálgyártás

*

M szergyár

K2.2

M trágyagyár

K2.3

Nádfeldolgozás

K1.3

Nemesfém-feldolgozás

K2.1

Nemezgyártás

K2.3

Nevel otthon

K1

Nitrocellulóz-gyártás

**

Növényolajgyártás

K1.4

Nyomda (a bet szedés kivételével)

K2.4

Nyomda (bet szedés)

K2.1

Optikai gyár

K2.1

Orvosi rendel

K1

Ostyagyártás

K2.2

Óvoda

K1

Padlóburkolat-gyártás (éghet )

K3.1

Padlótisztítószer-gyártás

K3.1

Papírgyár (fa- és cellulóz-el készítés)

K2.1

Papírgyár

K2.3

Papírhulladék-feldolgozás

K2.3

Parafafeldolgozás

K2.4

Parkettagyártás

K2.3



Ponyvagyártás

K2.3

Porcelángyár

K2.3

Postai levélosztályozó

K2.3

Posztógyár

K2.3

Rádióadó

K2.2

Rádiógyártás

K2.3

Rádióstúdió

K2.3

Ragasztógyártás

*

Rizsfeldolgozás

K2.3

Ruhagyár

K2.3

Selyemgyár (valódi és m selyem)

K2.3

Sörgyár

K2.2

Sörgyár, malátakészítés

K2.3

Sportszergyártás

K2.3

Süt ipari üzem

K2.3

Süt ipari üzem, kemencetér

K2.1

Szabászat

K2.3

Szálloda

K2.1

Számítóközpont

K2.2

Szappangyár

K2.3

Szárazelemgyár

K2.2

Szénsavgyár

K2.1

Szeszf zde

K3.1

Szíjgyártás

K2.3

Színház

K2.3

Színházi néz tér

K2.2

Szociális otthon

K1.2

Szódagyár (NasC0 -gyár) 3

K2.1

Sz nyeggyár (gumi és habosított m anyag felhasználása nélkül)

K2.3

Sz nyeggyár (gumi és habosított m anyag felhasználásával)

K3.1

Szövöde

K2.3

Takarmány-el állítás

*

Takarmány rlés

K2.4

Tapétagyártás

K1.3

Tápszergyár

K2.3

Távf t üzem

K2.1

Téglagyár

K2.1

Tejüzem

K2.1

Telefonkészülék-gyártás

K2.3

Telefonközpont

K2.3



Televízió-adóállomás

K2.2

Televíziógyártás

K2.3

Televízióstúdió

K2.4

Templom

K1

Terpentingyártás

K3.3

Tésztagyártás

K2.3

Textilgyár

*

Transzformátorgyár

K2.2

Transzformátorgyár, tekercsel üzem

K2.3

T zijáték-eszközök el állítása

**

Üdít ital-értékesítés, -szállítás

K2.2

Üdít ital-gyártás

K2.1

Üvegcsomagolás, szállítás

K2.3

Üvegfúvó üzem

K2.2

Üveggyár

K2.1

Vágóhíd

K2.2

Vagongyár

K2.3

Varroda

K2.3

Vásárcsarnok

K2.3

Vasúti- vagy villamosjárm -telep (városi)

K2.3

Vegyi laboratórium (éghet anyagok)

K2.4

Vegyi laboratórium (nem éghet anyagok)

K2.2

Vegyi üzem (éghet szilárd, por alakú, folyékony anyagok nélkül)

K2.2

Vegyi üzem (éghet szilárd, por alakú, folyékony anyagok)

K2.4

Vegytisztító üzem

K3.1

Viaszgyártás

K2.3

Villamos készülékek javítása

K2.2

Villamos laboratórium

K2.2

Villamosgép-gyár

K2.3

Villamoskészülék-gyár

*

Vulkanizálóüzem

K2.4

Zsinórgyártás

K2.3

Zsírgyártás

K2.3

* Besorolás az üzemmódtól függ en. ** Más rendszer beépített oltóberendezés szükséges. F2. TÁROLT ANYAGOK ÉS ÁRUK BESOROLÁSA Aeroszolos flakonok

R2

Ágynem

R2

Akkumulátor

R2



Áruházi raktár

R2

Aszfalt

R2

Autóalkatrész

R3

B r

R1

Bútor (fa)

R2

Celluloid

R3

Cipészkellék

R2

Cip

R2

Cip ápoló szerek

R2

Cukor

R2

Csokoládé

R2

Dohány (nyers)

R1

Dohányáru

R2

Édesipari termék

R2

Elektronikus készülékek

R2

Élelmiszer

R2

Étolaj

R2

Faáru (leveg átereszt tárolás)

R3

Faáru (tömör tárolás)

R2

Faforgács (silóban)

R2

Fagyapot

R3

Fehérnem

R2

Fémáru

R1

Festék

R3

Fonal

R2

Forgácslap

R2

Furnér

R2

Gabona

R1

Gumiáru

R3

Gyapjú

R1

Gyapot

R2

Gyógyszer

R2

Gyufa

R3

Habgumi (tömb, tekercs, hulladék)

R4

Habosított m anyag (tömb, tekercs, hulladék)

R4

Hullámpapír (függ leges tekercsek)

R3

Hullámpapír (vízszintes tekercsek)

R2

Huzal (csupasz)

R1

Huzal (szigetelt)

R2

H t szekrény (a habosított m anyag részaránya ≤10%)

R2



H t szekrény (a habosított m anyag részaránya >10%)

R3

Illatszer

R2

Irodagép

R1

Irodaszer

R2

Ital (égetett szeszes italok nélkül)

R1

Járm abroncs

R3

Játékáru

R2

Jutaáru

R2

Kábel

R2

Kárpitozott áru (habosított m anyag nélkül)

R2

Kárpitozott áru (habosított m anyaggal)

R3

Karton (ívekben egymásra halmozva)

R2

Kátrány

R3

Kátránypapír (vízszintes tekercsek)

R2

Kávé (nyers)

R2

Kefeáru

R2

Kerámia

R1

Konzerv

R1

Könyv

R1

Kötöttáru

R2

Kötszer

R2

Lakk

R2

Len

R2

Liszt

R2

Matrac (a habosított m anyag részaránya <10%)

R2

Matrac (a habosított m anyag részaránya >10%)

R3

Mosógép

R1

Mosószer

R2

Mosószer-nyersanyag

R1

M anyag és m anyagáru (a habosított m anyag kivételével)

R2

Nemez

R2

Nitrát (salétrom)

R2

Nitrocellulóz

R3

Nyomtatvány

R2

Olaj (ásványi, növényi, állati)

R2

Oldószer

R3

Padlóápoló szerek

R2

Padlóburkolat (éghet , habosított m anyag nélkül)

R2

Papír (álló tekercs)

R3

Papír (egymásra halmozott ívek)

R1



Papír (fekv tekercsek)

R2

Papíráru

R2

Papírhulladék

R2

Parafa

R2

Porcelán

R1

Ragasztó

R3

Rakodólap (rakatmagasság < 2 m)

R3

Rakodólap (rakatmagasság > 2 m)

R4

Régiség (éghet )

R3

Régiség (túlnyomórészt éghetetlen)

R2

Rétegeltlemez

R2

Rongy

R2

Ruházati cikk

R2

Sajt

R1

Sütemény

R2

Szálas anyag

R2

Szárazelem

R2

Szeszáru

R2

Színházi kulisszák

R2

Sz nyeg (habosított m anyag nélkül)

R2

Sz rme

R2

Takarmány

R2

Tésztaáru

R2

Textiláru

R2

T zifa

R2

T zijáték-eszközök***

R4

Üvegáru

R1

Vasáru

R1

Vászon

R2

Vatta

R2

Vegyszer (éghet )

R3

Vegyszer (nem éghet )

R1

Viasz

R1

Viaszvászon

R2

Villamos készülék

R2

Villamos szerelési anyag

R2

Zsír (ásványi, étkezési stb.)

R2

* Besorolás az üzemmódtól függ en. ** Más rendszer beépített oltóberendezés szükséges. *** Nyitott szórófejes, vízzel oltó berendezés (III. fejezet) beépítése el nyösebb lehet.



FÜGGELÉK 3

1 Riasztószelep 2 F elosztóvezeték 3 Elosztóvezeték 4 Sprinklercs ág 5 Sprinkler

II/2. FEJEZET MÉRETEZÉS E fejezet tárgya a beépített, önm köd , vízzel oltó sprinklerberendezés (a továbbiakban: sprinklerberendezés) méretezésével, alkotóelemeivel és elrendezésével kapcsolatos el írások. Nem tárgya a fejezetnek a beépített, nyitott szórófejes, vízzel oltó berendezés. 1. A SPRINKLERBERENDEZÉS MÉRETEZÉSE A következ m szaki jellemz ket a védett szakasz kockázati osztályának, illetve csoportjának (II/1. fejezet) megfelel en kell megválasztani: - fajlagos víztérfogatáram, - véd felület, - üzemid , és - szórásfelület. 1.1. Általános el írások 1.1.1. Egymástól t zgátlóan el nem választott, eltér kockázatú, összefügg terek esetén a sprinklerberendezést úgy kell kialakítani, hogy a nagyobb fajlagos víztérfogatáramú sprinklervédelem legalább 5 méternyire benyúljon a kisebb kockázatú területre. 1.1.2. Az emelvények (podesztek) és egyéb üzemi berendezések alatti területeken - az 1.1.1. szakasztól eltér en - a sprinklervédelem az ott elhelyezett anyagok és berendezések kockázatának megfelel en alakítható ki. Ugyanez érvényes a nagyobb kockázatú terekt l t zgátlóan el nem választott irodákra is. 1.1.3. A K2 vagy K3 kockázati osztályba sorolt védett szakaszokon belül az üzemi tevékenységhez szükséges anyagok tárolási tereit nem kell a K4 kockázati osztályba sorolni, ha a tárolási magasság nem haladja meg az 1. táblázat szerinti értékeket. 1.1.4. Ha a raktárban a tárolási magasság nem haladja meg az 1. táblázat értékeit, tetsz legesen választható üzemi (K2, K3 kockázati osztály) vagy a raktári (K4 kockázati osztály) besorolás. 1. táblázat A tárolt anyag besorolása

tárolási magassága, m

K4.1

4,0

K4.2

3,0

K4.3

2,1

K4.4

1,2



1.1.5. A K3.2 és a K3.3 besorolású védett szakaszokon belüli raktározás esetén még az 1. táblázatban megadott tárolási magasság túllépésekor is az üzemmódnak megfelel en kell az 1. fejezet szerinti jellemz ket megválasztani, ha ily módon nagyobb víztérfogatáram adódik, mint raktári besorolás (K4) esetén. 1.2. A m szaki jellemz k megválasztása a K1-K3 besoroláshoz 1.2.1. A nedves és el vezérelt rendszerekre érvényes jellemz k kiválasztása a 2. táblázat szerint. 1.2.2. Száraz és olyan vegyes rendszerben, ahol a csatlakozó száraz szakasz K3 besorolású teret véd, a véd felületet 30%-kal meg kell növelni. 1.2.3. A K1 osztályba sorolt védett szakaszokon belül a fokozottan veszélyeztetett terekben (pl. tet - és pinceszintek, kazánházak, mosodák, m helyek) a fajlagos víztérfogatáramot a sprinklerek egymáshoz viszonyított távolságának csökkentésével 5 mm/min-ra kell növelni. 2. táblázat Besorolás

Fajlagos víztérfogatáram mm/min

Véd felület 2 m

K1

2,5

84

30

K2.1

5,0

72

60

K2.2

144

K2.3

216

K2.4

360

K3.1

7,5

K3.2

10,0

K3.3

12,5

Üzemid min

260

90

1.3. A m szaki jellemz k megválasztása raktári (K4) besoroláshoz 2 1.3.1. A raktárakban az üzemid 90 perc, a szórásfelület 9 m . A további jellemz k megválasztása, illetve a védelem kialakítása a tárolás módjától és a raktár elrendezését l függ. 1.3.2. A tet , illetve a mennyezet alatt elhelyezett egyetlen sprinklerszint esetén a hatékony védelem érdekében - a besorolástól és a tárolás módjától függ en korlátozni kell a tárolási magasságot és a tárolási egységek (állványok, tömbök) alapterületét; - a tárolási egységek között meghatározott szélesség elválasztó sávokat kell szabadon hagyni; - a fajlagos víztérfogatáramot a tárolási magasságtól függ en kell megválasztani. 1.3.2.1. A tárolási módok a következ k: A. Tárolás beépített állványokon: az árut helyhez kötött állványokon tárolják. A rakodás megoldása tetsz leges lehet. Közbens sprinklerszint(ek) beépítése lehetséges. B. Tárolás mozgatható tárolóegységekben: az árut beépített állványok nélkül, tetsz legesen egymásra halmozható tárolóegységekben (konténer, oldalfalas, rakodólap) vagy más különleges szerkezeten (pl. eltolható állvány) helyezik el. Közbens sprinklerszintek kialakítására nincs lehet ség. C. Egyéb tárolási módok: idetartozik minden - A- és B-t l eltér - tárolási mód (ömlesztett, ládázott vagy zsákos áru). A tárolási egységeken (tömbök, halmok) belül - az esetleges rakodólapok hézagain kívül - nem alakulnak ki üres terek. 1.3.2.2. A fajlagos víztérfogatáram, a véd felület, a legnagyobb tárolási magasság, az elválasztó sáv szélessége - a kockázati csoporttól (II/1. fejezet) és a tárolás módjától függ en - a 3. táblázat szerint. Száraz és olyan vegyes rendszerben, ahol a csatlakozó szakasz K4 besorolású térben van, a véd felületet 30%-kal meg kell növelni. 1.3.2.3. A tárolási magasság közbens értékei esetén a fajlagos víztérfogatáram meghatározása az 1-3. ábrák szerint (F1. függelék). Ebben az esetben az elválasztó sáv szélességét a 3. táblázat szerint legközelebb es nagyobb fajlagos víztérfogatáramnak megfelel en kell megválasztani. Megjegyzés: A fajlagos víztérfogatáram meghatározására ilyen esetben az M5. példa nyújt tájékoztatást. 1.3.2.4. A raktározott árukat és anyagokat - a K2 és a K3 kockázati osztályba sorolt tárolóterekben (1.1.3-1.1.5. szakaszok) is - úgy kell elhelyezni, hogy az egyes tárolási egységek alapterülete ne haladja meg a véd felület 50%-át és hosszúságuk ne legyen 20 m-nél nagyobb. 1.3.2.5. Különböz besorolású anyagok tárolása (vegyes tárolás) esetén a nagyobb veszélyesség anyagfajtának megfelel fajlagos víztérfogatáramra méretezett berendezés részkiterjedése ezen anyagok tárolásának helyére korlátozódhat. Az ilyen megoldáshoz hatósági1 hozzájárulás szükséges. 1.3.3. Beépített állványos tárolás esetén a 3. táblázat A oszlopa szerinti tárolási magasságok túllépésekor - a mennyezet, illetve a tet alatt elhelyezett sprinklereken kívül az állványok közötti szintekben is sprinklereket kell felszerelni. 3. táblázat

Besorolás

Fajlagos víztérfogatáram mm/min

Tárolási magasság m

A

1 Jelenleg az I. fokú t zvédelmi hatóság illetékes.

B

Legkisebb folyosó szélesség m

C

A

B

Véd felület m 2

C

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz K4.1

K4.2

K4.3

K4.4


7,5

5,3

5,3

5,3

2,0

2,0

2,0

260

10,0

6,5

6,5

6,5

2,5

2,5

2,5

260

12,5

-

7,6

7,6

-

3,0

2,5

260

7,5

4,1

4,1

4,1

2,0

2,0

2,0

260

10,0

5,0

5,0

5,0

2,5

2,5

2,5

260

12,5

-

5,9

5,9

-

3,0

2,5

260

15,0

-

-

6,7

-

-

3,0

260

17,5

-

-

7,5

-

-

3,0

260

7,5

2,9

2,9

2,9

2,0

2,0

2,0

260

10,0

3,5

3,5

3,5

2,0

2,0

2,0

260

12,5

4,1

4,1

4,1

2,5

2,5

2,5

260

15,0

-

4,7

4,7

-

3,0

2,5

260

17,5

-

5,2

5,2

-

3,0

2,5

260

20,0

-

-

5,8

-

-

3,0

300

7,5

1,6

1,6

1,6

2,0

2,0

2,0

260

10,5

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

260

12,5

2,4

2,4

2,4

2,0

2,0

2,5

260

15,0

2,7

2,7

2,7

2,5

2,5

2,5

260

17,5

3,0

3,0

3,0

2,5

2,5

2,5

260

20,0

-

-

3,3

-

3,0

300

22,5

-

-

3,6

-

-

3,0

300

25,0

-

-

3,9

-

-

3,0

300

27,5

-

-

4, t

-

-

3,0

300

30,0

-

-

4,4

-

-

3,0

300

1.3.3.1. A közbens sprinklerszintek legnagyobb függ leges távolsága a besorolástól függ en a 4. táblázat szerint. 4. táblázat Besorolás

A sprinklerszintek távolsága* mm

K4.1

3,5

K4.2 K4.3 K4.4

2,0

*Az állványok fels polcait a tet vagy a mennyezet alatti sprinklerek védik, a tárolási magasság azonban a fels polcokon sem haladhatja meg a spinklerszintek közöttit.

2 1.3.3.2. A közbens sprinklerszintekben a véd felület 3,2 m állványszélességig 45 m . Ha az állványszélesség a 3,2 m-nél nagyobb, akkor minden közbens sprinklerszintben két sprinklersort kell felszerelni. Ebben az esetben a véd felület - 6,4 m állványszélességig - 90 m2, a középen szabadon

maradó függ leges teret azonban védeni kell.

2 1.3.3.3. A tet vagy a mennyezet alatti sprinklerszint véd felülete 260 m . Ha azonban a teljes tárolási magasság 17,5 mm/min-nél nagyobb 2 fajlagos víztérfogatáramot követelne meg, akkor 300 m -t kell felvenni.

1.3.3.4. A közbens szintekben a sprinklerek vízszintes távolságát az állványszerkezett l és a rakfelület elhelyezését l függ en kell megválasztani. A távolság azonban legfeljebb 2,8 m lehet.



1.3.3.5. A vízkészlet szempontjából mértékadó véd felület (egyidej ség) a mennyezet vagy a tet alatt elhelyezett sprinklerek, valamint az állványok közötti sprinklerszintek száma és véd felülete szorzatának összegéb l adódik. A beépített vízátnemereszt felületekkel (polcok, podesztek, függ leges aknával kiszolgált többszintes raktárak szintjei) tagolt raktárakra a szintszámot az F3. függelék szerint kell meghatározni. 1.3.3.6. Beépített állványos tárolás esetén lehet leg nedves rendszert kell alkalmazni. Száraz rendszer alkalmazása esetén a kiszámított véd felületet 30%-kal meg kell növelni. Ha a tárolási magasság K4.1-K4.3 besorolás esetén 7,5 m-t, K4.4 besorolás esetén pedig 4,4 m-t meghalad, száraz rendszer helyett önmagában m köd képes el vezérelt rendszert (II/1. fejezet) kell alkalmazni. Azonban ebben az esetben is 30%-kal megnövelt véd felületet kell figyelembe venni. Megjegyzés: A m szaki jellemz k megválasztása és a szükséges vízkészlet kiszámítására - beépített állványos tárolás esetén - az F6. példa nyújt tájékoztatást. 1.4. Hidraulikai méretezés A sprinklerberendezés teljes cs hálózatát - a sprinklerekkel együtt - hidraulikai számítással kell méretezni. A cs hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az 1.2. és az 1.3. szakasz alapján megválasztott m szaki jellemz k bármely üzemállapotban teljesüljenek. 1.4.1. A cs vezetékben fellép nyomásveszteségek meghatározása az F2.1. szakasz szerint. 1.4.2. A m köd sprinklerekb l kilép víztérfogatáram kiszámítása az F2.2. szakasz szerint. 1.4.3. A hidraulikai méretezéskor az üzemel sprinklereken létrejöv nyomásesést 0,5 és 5 bar között kell figyelembe venni. 1.4.4. A sprinklerberendezés cs hálózatában a megengedett készenléti túlnyomás 10 bar. 1.4.5. A tényleges víztérfogatáram a legkedvez bb véd felületen sem haladhatja meg a mértékadó véd felület és a fajlagos víztérfogatáram szorzatának 140%-át. 1.4.6. A cs hálózatban áramló víz sebessége legfeljebb 10 m/s, az armatúrákban (elzárószerelvények, visszacsapó szelepek stb.) pedig 5 m/s lehet. 1.4.7. A hidraulikai szempontból legkedvez bb véd felület víztérfogatáramának korlátozása céljából a cs hálózatba oldható kötéssel - legalább 1 m hosszú - fojtószakasz építhet be. Az F2.3. szakasz szerint kialakított fojtószakaszban a víz sebessége legfeljebb 20 m/s lehet. Fojtás céljára sz kít peremet beépíteni nem szabad. Ha a tiltószakaszban az áramlási sebesség 10 m/s-nál nagyobb, akkor arra cs ág nem csatlakoztatható. 1.4.8. A szórásfelületet két azonos cs vezetékben felszerelt szomszédos sprinkler és két szomszédos sprinklercs ág távolságának szorzataként kell kiszámítani. 1.4.9. A mennyezet vagy a tet alatt elhelyezett sprinklerekre közelít leg négyzet alakú véd felülettel kell számolni még abban az esetben is, ha ezáltal a szomszédos véd felületre a mértékadónál kisebb felület adódik. A tet alakját és a raktározás módját ebben a vonatkozásban nem szükséges figyelembe venni. A véd felületek határát falak, egyéb építészeti elválasztások vagy a sprinklersorok közötti felez vonalak mentén kell kijelölni. Ha a véd felület nagyobb, mint a védett szakasz alapterülete, a számítás során az utóbbit kell figyelembe venni. A K1 kockázati osztályba sorolt védett szakaszokra ez az el írás nem érvényes. A méretezés során el bb a véd felületek helyzetét kell kijelölni, majd a sprinklerekét a véd felületen belül. A véd felület és a sprinklerek számának hányadosa a sprinklerek közepes szórásfelülete. A közepes szórásfelület akkor használható fel a víztérfogatáram kiszámításához, ha az egyes szórásfelületek nem térnek el 20%-nál nagyobb mértékben a közepes szórásfelülett l. 20%-nál nagyobb eltérés esetén az érintett sprinklerekhez tartozó víztérfogatáramot külön-külön ki kell számítani. 1.4.10. Az egyenletes vízszórást akadályozó objektumok (szell z csatornák, kisebb emelvények, m vezet i irodák stb.) hatásának kiküszöbölésére beépített kiegészít sprinklereket a víztérfogatáram és a vízszállítási magasság számításakor nem kell figyelembe venni, ha ezek száma legfeljebb 5. A kiegészít sprinklerek cs vezetékeit a felettük elhelyezett, mennyezet vagy tet alatti sprinklerekkel azonos méretben kell kialakítani. Ha valamely véd felületen belül a kiegészít sprinklerek száma 5-nél nagyobb, a 6. és minden további kiegészít sprinklert a véd felület hidraulikai méretezésekor figyelembe kell venni. 1.4.11. A beépített vízátnemereszt felületekkel (polcok, podesztek, függ leges aknával kiszolgált többszintes raktárak szintjei) tagolt raktárak esetén (F3. fejezet) a közbens szintek cs hálózatának hidraulikai méretezésekor 260 m-es véd felülettel, ennél kisebb alapterület esetén a tényleges felülettel kell számolni. A cs hálózat további részét és a vízellátó rendszert az 1.3.3.2. szakasz figyelembevételével kell méretezni. 1.4.12. Ha az álmennyezetek feletti, álpadlók alatti energiaelosztó és szállítóaknák, valamint egyéb elkülönített terek védelmére felszerelt sprinklerek a tet vagy a mennyezet alatti sprinklerek cs hálózatára csatlakoznak, azokat a méretezéskor figyelmen kívül lehet hagyni. Ha saját cs hálózatuk van, azt a mennyezet vagy a tet alatti sprinklerek hálózatára való csatlakozási ponttól kezdve a K1 kockázati osztálynak megfelel en kell méretezni. 2. SPRINKLERKÖZPONT ÉS KIEGÉSZÍT BERENDEZÉSEK 2.1. A sprinklerközpont kialakítása 2.1.1. A riasztószelepet és lehet leg a rendszer üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, leállításához szükséges összes lényeges berendezést (sprinklerszivattyúk kapcsolóberendezéssel együtt, f elzárószerelvények, légnyomásos víztartályok stb.) különálló helyiségben - sprinklerközpont kell elhelyezni. 2.1.2. A sprinklerközponthoz vezet utat szabadon kell hagyni. A sprinklerközpont ajtaját lehet leg küls épületfalban kell elhelyezni. A pincében létesített sprinklerközpontok az oda vezet lépcs közelében legyenek. Nagy légter építményekben a sprinklerközponthoz vezet útvonalat szembet n en meg kell jelölni. A sprinklerközpont ajtaját jól látható SPRINKLERKÖZPONT IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS! felirattal kell ellátni. A sprinklerközpontban és a hozzá vezet útvonalon biztonsági világítást kell létesíteni. 2.1.3. A sprinklerközpontot - amelyet termelési és tárolási célra nem szabad használni - különálló helyiségben kell elhelyezni a következ k szerint: - ha a sprinklerközpontot a védett szakaszon belül helyezik el, azt legalább 0,5 h t zállósági határérték építészeti elválasztással kell határolni és sprinklerekkel védeni; - a védett szakaszokon kívüli, más célra is felhasznált épületben vagy épületrészben elhelyezett sprinklerközpontot legalább 1,5 h t zállósági határérték építészeti elválasztással kell határolni; - a kizárólag sprinklerközpont céljára létesített épület szerkezete nem éghet anyagú legyen. 2.1.4. A sprinklerközpont megfelel szell zés legyen. A helyiség h mérséklete ne csökkenjen +5 °C alá és ne haladja meg a +40 °C-ot. Dízelmotorral hajtott sprinklerszivattyúk vagy szükségáramforrások jelenléte esetén a helyiséget sprinklerekkel kell védeni; ebben az esetben a helyiség h mérséklete ne csökkenjen +10 °C alá. A dízelmotorok kipufogó gázait a szabadba kell vezetni. A sprinklerközpontot a csatornahálózatba kötött lefolyóval kell ellátni. Ha ez nem lehetséges, akkor a kifolyó víz biztonságos elvezetését más módon kell megoldani. 2.1.5. A sprinklerközpontban jól láthatóan és maradó kivitelben ki kell függeszteni a következ ket: - a részletes kezelési utasítást, - a védett szakasz(ok) alaprajzát (szükség esetén szintenként) az egyes riasztószelepekhez tartozó körzetek feltüntetésével, valamint



- a cs - és a villamos kapcsolási vázlatot. Több szelepcsoport esetén az egyes szelepcsoportokat és a hozzájuk tartozó fontos kezel szerveket, az alap- és kapcsolási rajzokra is rávezetett azonosító jellel kell ellátni. 2.1.6. A sprinklerközpontban a berendezéshez felhasznált valamennyi sprinklertípusból - fajtánként és kioldási h mérséklet szerint - a felszerelt mennyiség 1%-át, de legalább 5 és legfeljebb 50 db-ot kell készenlétben tartani. A tartalék sprinklerek mellett is kell tárolni sprinklertípusonként 1-1 db szerel kulcsot. 2.2. Riasztószelep A riasztószelep felépítése a választott rendszert l (II/I. fejezet) függ. Azonos riasztószelepen át táplált sprinklerek csupán egy védett szakaszban lehetnek felszerelve. Bármely sprinklert csak egy riasztószelepen át szabad ellátni vízzel. 2.2.1. Az egy riasztószelephez rendelhet sprinklerek száma a védett szakasz besorolásától és a választott rendszert l függ. Száraz rendszerre, a vegyes rendszer száraz részeire és el vezérelt rendszerre a cs hálózat térfogata is korlátozott. 2.2.1.1. Nedves és vegyes rendszerre az egy riasztószelephez rendelhet sprinklerek száma az 5. táblázat szerint. 5. táblázat Besorolás

Spinklerszám

K1

500

K2, K3, K4

1000

A K2-K4 kockázati osztályba sorolt védett szakaszok K1 kockázatú részeiben (pl. az 1.4.12. szakasz szerinti terek) felszerelt sprinklerek beleszámítanak az 5. táblázatban megadott mennyiségbe. 2.2.1.2. Száraz rendszerben az egy riasztószelephez rendelhet sprinklerszám a 6. táblázat szerint. 6. táblázat Sprinklerszám

Besorolás gyorsnyitó nélkül, gyorslégtelenít nélkül

gyorsnyitóval, gyorslégtelenít vel

K1

125

250

K2

250

500

K3, K4

-

500

A cs hálózat térfogata legfeljebb 1,5 m3, gyorsnyitó, gyorslégtelenít beépítése esetén pedig legfeljebb 4 m3. Megjegyzés: A gyorsnyitóra és a gyorslégtelenít re az F7. példa nyújt tájékoztatást. 2.2.1.3. Vegyes rendszerben a nedves cs hálózat száraz rendszer(ek) összesen 250 sprinklert tartalmazhat(nak). A száraz cs hálózat térfogata legfeljebb 0,75 m3 gyorsnyitó, gyorslégtelenít beépítésekor pedig legfeljebb 2 m3.

2.2.1.4. El vezérelt rendszerben az egy riasztószelephez rendelhet sprinklerszám 500; a cs hálózat térfogata önmagában m köd képes rendszernél (II/I. fejezet) legfeljebb 4 m3. 2.2.2. A riasztószelepre csatlakozó tápvezeték névleges átmér je ne legyen kisebb, a f elosztóvezeték névleges átmér je pedig ne legyen nagyobb a riasztószelep névleges átmér jénél. A riasztószelep ürít vezetékét látható kifolyócsonkkal kell felszerelni. A vízáramlással m köd riasztószerkezet ellen rzése céljából a riasztószelepre külön ellen rz szelepet kell felszerelni; ennek névleges átmér je a riasztószelephez rendelt legkisebb névleges átmér j sprinklerével legyen azonos. Közvetlenül a riasztószelep elé és mögé nyomásmér t kell felszerelni. 2.2.3. Ha a nedves rendszerben egy riasztószelep három- vagy ennél többszintes épület sprinklereit látja el, a cs hálózatot visszacsapó szelepek beépítésével - legfeljebb kétszintenként - vízteleníthet szakaszokra kell bontani. Minden önállóan vízteleníthet szakasz cs vezetékébe riasztási célra áramlásjelz t (pl. nyomás r) kell beépíteni, amelyre helyi akusztikai, riasztóegységet kell csatlakoztatni. A víztelenítés és a riasztóegységek ellen rzése céljából e szakaszokba legalább DN 20 (DN 3/4") ellen rz szelepet kell beépíteni. 2.2.4. Száraz, vegyes és el vezérelt rendszer gyorsnyitóját a riasztószelepek közvetlen közelében kell felszerelni úgy, hogy készenléti állapotban a fojtónyílásokba és más - m ködés szempontjából lényeges - részeibe ne juthasson víz. A gyorsnyitót, gyorslégtelenít t úgy kell beállítani, hogy az a cs hálózatban fellép 0,3-0,5 bar nyomáscsökkenés hatására m ködjön. 2.2.5. A riasztószelepre adattáblát kell szerelni, amelyen a következ ket kell feltüntetni: - a riasztószelep gyártóját, - a gyártási évet, - a névleges átmér t, és - a riasztószelephez rendelt sprinklerek közül a legmagasabban fekv nek a riasztószelep feletti magasságát. 2.3. Elzárószerelvények, visszacsapó szelepek, k fogó sz r k Az elzárószerelvényeket és visszacsapó szelepeket legalább olyan mennyiségben és olyan elrendezésben kell felszerelni, hogy minden egyes vízforrás, illetve vízellátó rendszer, a másiktól (többit l) függetlenül táplálhassa a sprinklerberendezést. Az elzárószerelvényeket, a visszacsapó szelepeket és a k fogó sz r ket fagymentes helyen kell felszerelni, azokat h szigetelni nem szabad. A felsorolt szerelvényekhez azonos névleges átmér j cs vezetékeket kell csatlakoztatni.



2.3.1. A vízellátó vezetékekbe közvetlenül a sprinklerközpontba való beépítésük után elzárószerelvényt kell beépíteni. Ugyancsak elzárószerelvényt kell beépíteni a tápvezetékbe közvetlenül a riasztószelep elé. A sprinklerberendezésbe csak az óramutató járásávál azonos irányban záródó elzárószerelvényeket szabad beépíteni. Az elzárószerelvényeknek legyen helyzetjelz je; azokat a sprinklerberendezés készenléti állapotának megfelel helyzetben illetéktelen m ködtetés ellen - szíjjal és lakattal, vagy ezzel egyenérték megoldással - le kell zárni; lánccal rögzíteni nem szabad. Az elzárószerelvényeket jól hozzáférhet helyen kell felszerelni. 2.3.2. A k fogó sz r t úgy kell beépíteni, hogy a sprinklerberendezésbe nagyobb méret szennyez dés ne juthasson be. A k fogóban elhelyezett sz r nyílásának mérete kb. 5 mm, átereszt keresztmetszete pedig a csatlakozó cs vezeték névleges átmér jének 3-4-szerese legyen. A k fogó sz r t könnyen tisztítható módon kell kialakítani és felszerelni. A k fogó elé és mögé nyomásmér t kell beépíteni. 2.4. Nyomáskiegyenlítés Ha a sprinklerberendezést olyan vízellátó rendszer táplálja, amelyben készenléti állapotban jelent s nyomásváltozások léphetnek fel, a rendszerbe nyomáskiegyenlít t kell beépíteni, vagy a téves riasztást más módon kell megakadályozni. Nyomáskiegyenlít szivattyú beépítése esetén a cs hálózatban a tápvezeték várható legnagyobb nyomását 1-2 bar-ral meghaladó sztatikus nyomást kell beállítani. A nyomáskiegyenlít szivattyút szívóvezetékével legalább azonos névleges méret megkerül vezetékkel kell ellátni. A megkerül vezetékbe visszacsapó szelepet kell építeni. A nyomáskiegyenlít szivattyú kizárólag kézi m ködtetés legyen. 2.5. Nyomásmér k A sprinklerberendezés nyomásmér inek méréshatárát a várható legnagyobb nyomásnak megfelel en kell kiválasztani. Változó nyomású, legalább 1. pontossági osztályú nyomásmér ket kell beépíteni (a manométerekre, manovákuumméterekre, vákuumméterekre vonatkozó m szaki követelmények szerint). A nyomásmér k elé háromjáratú feszmér csapot kell szerelni. A nyomásmér k rendeltetésüknek megfelel en egyértelm en legyenek megjelölve. A nyomásmér ket úgy kell a cs vezetékre kötni, hogy az áramló víz nyomását is helyesen mérjék. 2.6. Vízáramlással m köd riasztószerkezet Minden sprinklerközpontot legalább egy vízáramlással meghajtott mechanikus riasztószerkezettel (pl. jelz harang) kell felszerelni. A riasztószerkezetnek a 2.2.2. szakasz szerinti ellen rz szelep kinyitása után legkés bb 30 s elteltével m ködésbe kell lépnie. A riasztószerkezetet úgy kell felszerelni, hogy jelzése a sprinklerközpont környezetében jól hallható legyen. 2.7. Villamos riasztóberendezések A riasztószelep nyitását a mechanikus jelz szerkezeten kívül villamos riasztóberendezéssel is jelezni kell; ez t zjelz berendezésre (V. fejezet) is csatlakoztatható. A villamos riasztóberendezés energiaellátása feleljen meg az V. fejezet el írásainak; a riasztószelep nyitásakor fény- és hangjelzést adjon. A villamos riasztóberendezést olyan helyiségben kell felszerelni, ahol állandó ügyelet van; ennek hiányában közvetlenül riassza a t zoltóságot. Ha a sprinklerberendezéshez több riasztószelep tartozik, azok nyitásáról az ügyeleti helyiségben külön-külön jelzésnek kell megjelennie. A villamos riasztóberendezés vezérlésére nyomás röket (nyomáskapcsolókat) kell használni, amelyeket a vízáramlással m köd riasztószerkezethez vezet cs vezetékre kell csatlakoztatni. A nyomás röknek 0,5-0,8 bar nyomáscsökkenésre kell jelezniük. 2.8. Villamos hibajelzések A K2, a K3 és a K4 kockázati osztályba sorolt védett szakaszok sprinklerberendezésének m ködésképtelenségét okozó valamennyi hibáról vagy üzemzavarról (pl. lezárt tolózár a riasztószelep el tt) az ügyeleti helyiségben (2.7. szakasz) fény- és hangjelzésnek kell megjelennie. Ez érvényes a tömegtartózkodásra szolgáló K1 kockázatú olyan védett szakaszokra is, ahol t z esetén az ott tartózkodó embereket közvetlen veszély fenyegeti. A K3 és a K4 kockázati osztályba sorolt védett szakaszok esetén a sprinklerberendezés m ködését korlátozó valamennyi hibáról vagy üzemzavarról (pl. a táptartály vízszintje alacsony, a sprinklerszivattyúk egyik áramforrása kiesett, a sprinklerközpont h mérséklete a megengedettnél kisebb stb.) az ügyeleti helyiségben (2.7. szakasz) fény- és hangjelzésnek kell megjelennie. Ez érvényes a K1 vagy K2 kockázatú olyan védett szakaszokra is, ahol t z esetén a mentés küls segítség nélkül nem lehetséges. A villamos hibajelz rendszer energiaellátása feleljen meg az V. fejezet el írásainak; gy jtött hibajelzések átvihet k. 2.9. El vezérelt rendszerek feltöltése vízzel A t zjelz berendezésnek abban az esetben kell a vízfeltöltést megindítania, ha az el vezérelt rendszerrel védett szakaszban egy vagy legfeljebb két szomszédos, azonos helyiségben lev önm köd t zjelz riaszt vagy kézi jelzésadót m ködtetnek. Az el vezérlés áramkörei nyugvó árammal vagy más egyenérték megoldással üzemkészség tekintetében állandóan figyelt kivitel ek legyenek. 2.10. Száraz, vegyes és el vezérelt rendszerek s rítettleveg -ellátása A s rített leveg vel való feltöltéshez külön kompresszort kell beépíteni, amely a légnyomásos víztartály túltöltéséhez is felhasználható. A kompresszort úgy kell kiválasztani, hogy a cs hálózatot egy órán belül az üzemi nyomásra töltse fel. Ha a rendszer háromnál több száraz (vagy el vezérelt) szelepet tartalmaz, tartalék kompresszort kell beépíteni. A kompresszorok automatikus vezérlésében vízfeltöltéskor meg kell akadályozni a kompresszor bekapcsolását (pl. reteszeléssel). A légellátó vezeték legkisebb névleges mérete DN 20 (DN 3/4"), a vezetékbe visszacsapó és elzárószerelvényt kell beépíteni. 3. SPRINKLEREK ÉS ELRENDEZÉSÜK 3.1. Sprinklerválaszték A sprinklerek a következ jellemz k alapján csoportosíthatók: méret, kioldóelem, szerelési helyzet, szóráskép, kioldási h mérséklet. 3.1.1. Méret szerint A sprinklerek méret szerinti csoportosítása a következ : DN 10 (DN 3/8"), DN 15 (DN 1/2"), DN 20 (DN 3/4"). 3.1.2. Kioldóelemek szerint Olvadófémes sprinkler: a m ködési h mérséklet elérésekor a zárószerkezetbe épített olvadófém betét kiolvad és ez a kifolyónyílás szabaddá válását eredményezi. Üvegbetétes sprinkler: a kifolyónyílást folyadéktöltés üvegbetét zárja el. A m ködési h mérséklet elérésekor a folyadékg znyomása szétrepeszti az üvegbetétet és a kifolyónyílás szabaddá válik. 3.1.3. Szerelési helyzet szerint Álló sprinkler: a szórótányér a kifolyónyílás felett van. Függ sprinkler: a szórótányér a kifolyónyílás alatt helyezkedik el. 3.1.4. Szóráskép szerint Normálsprinkler: a vízszórás minden irányban közelít leg egyenletes (gömb alakú szóráskép). Erny sprinkler: csak lefelé szór (közelít leg paraboloid alakú szóráskép). Szélesen szóró erny sprinkler: csak lefelé szór, de az erny sprinklernél nagyobb terület beszórására képes. Oldalfalsprinkler: a vízszórás féloldalas (félgömb vagy lefelé irányuló félparaboloid alakú szóráskép). 3.1.5. Kioldási h mérséklet szerint A kioldási h mérséklet szerinti csoportosítás a 7. táblázat alapján.



3.2. Kiválasztási szempontok A sprinklerek kiválasztásakor a következ ket kell figyelembe venni: - a védett szakasz geometriai és építészeti adottságait, - a cs hálózat-nyomásviszonyait és a szükséges oltóvízmennyiséget, - a védett szakasz h mérsékleti és korróziós viszonyait. 7. táblázat Kioldóelem

Névleges kioldási h mérséklet, °C

Színjelölés

Olvadófém

68-74

színtelen

93-100

fehér

141

kék

182

sárga

Üvegbetét

227

vörös

57

narancs

6

vörös

79

sárga

93

zöld

141

kék

182

halványlila

204-260

fekete

3.2.1. A sprinklerberendezéssel védett szakaszban lehet leg álló sprinklereket kell felszerelni; szükség esetén nedves rendszerekbe függ sprinkler is beépíttethet . A száraz vagy el vezérelt rendszerek függ spinklerei száraz rendszer ek legyenek. 3.2.2. A szélesen szóró erny sprinklereket csak álpadló és álmennyezeti terekben, valamint közbens sprinklerszintekben szabad felszerelni. 3.2.3. A sprinklerek névleges kioldási h mérsékletét (7. táblázat) úgy kell megválasztani, hogy az kb. 30 °C-kal haladja meg a várható legnagyobb környezeti h mérsékletet. Beépített állványos tárolás esetén és közbens sprinklerszintek kialakításakor - szelektív védelemre - csak 141 °C-ig terjed névleges kioldási h mérséklet sprinklereket szabad beépíteni. 3.2.4. Korróziót okozó gázok vagy g zök jelenlétekor a védett szakaszban csak megfelel korrózió elleni védelemmel ellátott sprinklereket szabad felszerelni. 3.3. Szórásfelület 3.3.1. A szórásfelület a besorolástól és a sprinklertípustól (3.1.4. szakasz) függ en - a szélesen szóró erny sprinkler kivételével - a 8. táblázat szerint. 8. táblázat 2 Szórásfelület, m

Besorolás Normálsprinkler

Erny ssprinkler

Oldalfalspinkler

K1

9

21

9

K2

9

12

9

K3

9

9

9

K4

9

9

-

2 3.3.2. A szélesen szóró erny sprinklerekre legfeljebb 21 m -ig terjed szórásfelületet szabad felvenni. 3.3.3. Az álmennyezeti terekben a szórásfelület megválasztása a következ : 2 - nem éghet tet szerkezet esetén 21 m , 2 - éghet tet szerkezet esetén 15 m . 3.4. Sprinklerkiosztás A sprinklereket lehet leg egyenletesen kell kiosztani. Normál és eltolt kiosztás választható. 3.4.1. Normál kiosztás esetén a két szomszédos sprinklercs ág szomszédos sprinklereit összeköt egyenes mer leges a cs ágra. Eltolt kiosztás esetén - a cs ágak els , illetve utolsó falközeli sprinklerei kivételével - a sprinklereken áthaladó, a szomszédos cs ágakra mer leges vonal felezi ezen cs ág két szomszédos sprinklere közötti távolságot.



Megjegyzés: A normál és az eltolt kiosztásra az F8.1. és az F8.2. példa nyújt tájékoztatást. 3.4.2. A sprinklerek egymáshoz viszonyított vízszintes távolsága legalább 1,5 m, legnagyobb vízszintes távolsága pedig a besorolástól és a sprinklertípustól (3.1.4. szakasz) függ en a 9. táblázat szerint. Ha a födém vagy a tet 60°-nál nagyobb d lésszög , a távolságot a tet vagy a födém síkjával párhuzamosan kell mérni. 9.táblázat Besorolás

Normálsprinkler

Erny ssprinkler

Oldalfalsprinkler

távolsága, m K1

3,75

4,6

4,6

K2

3,75

4,0

3,4

K3

3,75

3,75

3,4

K4

3,75

3,75

-

Megjegyzés: Raktárak közbens sprinklerszintjeire a távolság 2,8 m (1.3.3.4. szakasz). A sprinklereknek a falakhoz, függ leges határoló felületekhez viszonyított legkisebb távolsága 0,3 m, legnagyobb távolsága pedig - ha burkolatuk nem éghet - a 9. táblázat szerinti értékek fele; ellenkez esetben a faltól mért távolság legfeljebb 1,5 m lehet (az oldalfalsprinklerek tekintetében lásd még a 3.4.3. szakaszt). 3.4.3. Az oldalfalsprinklerek kiosztására - a 9. táblázaton kívül - a következ el írások érvényesek: - ha a védett helyiség 3,75 m-nél keskenyebb, elegend az egyik hosszanti fal mentén sprinklereket felszerelni; - ha a helyiség szélessége 3,75 m-nél nagyobb, de nem haladja meg a 7,5 m-t, mindkét hosszanti falra eltolt elrendezésben sprinklereket kell szerelni ; - 7,5 m-nél szélesebb helyiségben az oldalfalsprinklereken kívül a mennyezet vagy a tet alá további sprinklereket is fel kell szerelni; - az oldalfal mentén felszerelt sprinklerek legnagyobb távolsága a mögöttük lev faltól 150 mm. Megjegyzés: Az oldalfalsprinklerek kiosztására az F8.3. példa nyújt tájékoztatást. 3.5. A sprinklerek mennyezethez, illetve a védett felülethez viszonyított távolsága 3.5.1. A megengedett távolság a 10. táblázat szerint. A távolságon a sprinkler szórótányérja és a tet vagy a mennyezet közötti függ leges távolság értend . 10. táblázat A mennyezet vagy a tet

Sprinklertípus

Távolság, mm

éghet

normálsprinkler

75-300

erny s sprinkler

20-300

nem éghet

normálsprinkler

75-450

erny s sprinkler

20-450

oldalfalssprinkler

100-300

3.5.2. Ha a mennyezet vagy a tet alatti térbe gerendák, tartók, csatornák (pl. klímacsatorna) nyúlnak be, ezek és a sprinklerek közötti távolság az F4. függelék szerint. Ilyen esetekben oldalfalsprinklereket nem szabad felszerelni. 3.5.3. A sprinklereket úgy kell elrendezni, hogy a vízszórás akadálytalan legyen. A sprinklerekkel védett felület és a sprinkler szórótányérja közötti függ leges távolság nem lehet kisebb 500 mm-nél. Szélesen szóró erny sprinklerek esetén ez az érték 300 mm. Ez alól kivételt képeznek a beépített állványos tárolás közbens sprinklerszintjei, ahol a távolság legalább 100 mm legyen. 3.6. További elrendezési szempontok 3.6.1. Beépített állványos tárolás közbens sprinklerszintjeiben a sprinklereket úgy kell elhelyezni, hogy lehet ség szerint védjék az állványok közt szabadon maradó függ leges tereket is. A sprinklerek közötti legnagyobb függ leges távolság ezekben a terekben a következ lehet: - K4.1, K4.2, K4.3 besorolás esetén 10,5 m, - K4.4 besorolás esetén 6,0 m. A távolság megállapításában a tet , illetve a mennyezet alatti sprinklerek is figyelembe vehet k. 3.6.2. Ferde tet k, födémek és egyéb ferde felületek (lépcs k, mozgólépcs k stb.) alatt a sprinklerek szórótányérjainak síkja a ferde felületek síkjával párhuzamos legyen. 3.6.3. Éghet anyagok szállítására használt függ leges terek (aknák) legmagasabban fekv részén sprinklereket kell elhelyezni. A sprinklerek közötti, vízszintes távolság itt legfeljebb 3 m lehet. Ha az ilyen tereknek lezárt közbens szintjei vannak, akkor minden egyes szint alatt sprinklervédelmet kell kialakítani. 3.6.4. Víz hatására nem duzzadó, vízzel oltható anyagot tartalmazó silókat és tartályokat sprinklerekkel kell védeni. Az egyes sprinklerek szórásfelülete legfeljebb 9 m2 lehet. 3.6.5. Szállítóberendezések elkülönített géptereinek belsejét - a mozgólépcs két kivéve - sprinklerekkel kell védeni.



3.6.6. A védett szakaszon kívül elhelyezett porleválasztó ciklon, kamra vagy sz r csatlakozócsatornáinak belsejében - a védett szakasz határán egy-egy sprinklert kell felszerelni. 3.6.7. Szinteket összeköt lépcs khöz, mozgólépcs khöz tartozó és egyéb födémnyílások peremén 1,5-2,0 m-es távolságban sprinklereket kell elhelyezni. Ha épületszerkezeti okokból 1,5 m-nél kisebb távolságot kell választani, akkor a szomszédos sprinklerek kölcsönös h tését meg kell akadályozni. A födémnyílások környezetében elhelyezett sprinklerek legkisebb víztérfogatárama a többi sprinklerével azonos legyen; a véd felülethez tartozó víztérfogatáram meghatározásánál ezeket is figyelembe kell venni. Ha a lépcs vagy mozgólépcs alatt éghet anyagot tárolnak, a ferde felület alatt sprinklereket kell elhelyezni. 3.6.8. A legfeljebb 2 m-re kiálló nem éghet anyagból álló tet szerkezettel lefedett térrészekben, terekben elegend a nyílászáró szerkezetek környezetét sprinklerekkel védeni. Ha a nyílászáró szerkezetek szélessége a 2,5 m-t nem haladja meg, elegend minden egyes nyílás középvonala felett egyetlen sprinklert elhelyezni. 2,5 mnél szélesebb nyílászárók esetén a sprinklerek legnagyobb távolsága 2,5 m, de a nyílás szélét l mért távolságuk nem lehet 1,25 m-nél nagyobb. 3.6.9. A beépített állványos tárolás közbens szintjeiben a sprinklereket úgy kell elrendezni, hogy az oltóvíz a tárolt árukat egyenletesen érhesse. Szükség esetén pótlólagos sprinklereket kell felszerelni. 3.6.10. A beépített állványos tárolás közbens sprinklerszintjeiben a sprinklereket lehet leg térben eltoltan kell elrendezni. A sprinklereket ezenkívül a kölcsönös h tés elkerülése céljából legalább 200 cm2 felület árnyékolótányérral vagy -lemezzel kell felszerelni.

3.6.11. Nyitott rácsos (esztétikai) álmennyezet felett a sprinklereket úgy kell elrendezni, hogy a rácsszerkezet a sprinklerek szórását ne befolyásolja. Az álmennyezet fels síkja és a szórótányér közötti függ leges távolság legalább 0,5 m, szélesen szóró erny sprinklerek esetén pedig legalább 0,3 m legyen. 3.6.12. Ha a tet vagy a födém alatti sprinklerek szórását 1 m-nél szélesebb emelvények (podesztek), járdák, klímacsatornák, szállítóberendezések stb. gátolják, azok alatt sprinklereket kell elhelyezni. Ha a felsorolt akadályok hozzávet leg két tet sprinkler sorfelez vonalában helyezkednek el vagy haladnak, szélességük nem nagyobb 1,2 m-nél és a padlószinten közelít leg egyenletes fajlagos víztérfogatáram várható, a pótlólagos sprinklerek felszerelését l el lehet tekinteni. 3.6.13. A szárítókemencék, elszívóerny k és hasonló berendezések belsejében sprinklervédelmet kell kialakítani. Az ilyen berendezések körül 3 m-es körzetben a belül elhelyezett sprinklerekkel lehet leg azonos kioldási h mérséklet sprinklereket kell felszerelni, de az utóbbiak kioldási h mérséklete legfeljebb 141 °C lehet. 3.6.14. Az éghet anyagú függ leges elválasztással elkülönített, 100 mm-nél mélyebb függ leges tereket (pl. függönyfalak; homlokzatok mögötti terek) sprinklervédelemmel kell ellátni. FÜGGELÉK F1. A FAJLAGOS VÍZTÉRFOGATÁRAM A RAKTÁRI KOCKÁZAT ÉS A TÁROLÁSI MAGASSÁG FÜGGVÉNYÉBEN A fajlagos víztérfogatáramot a tárolási magasság közbens értékeinél a tárolási módtól függ en az 1-3. ábrák szerint kell meghatározni. Beépített állványos tárolás esetén több sprinklerszint létesítésekor a fajlagos víztérfogatáramot az 1.3.3. szakaszban foglaltak szerint kell megválasztani.

1. ábra A fajlagos víztérfogatáram a tárolási magasság függvényében „A” tárolási mód esetén



2. ábra A fajlagos víztérfogatáram a tárolási magasság függvényében „B” tárolási mód esetén

3. ábra A fajlagos víztérfogatáram a tárolási magasság függvényében „C” tárolási mód esetén F2. MÉRETEZÉSI ADATOK A HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSHOZ F2.1. A cs vezetékben fellép nyomásveszteségek F2.1.1. Az egyes azonos névleges átmér j cs szakaszokban fellép nyomásveszteségeket a következ képlettel (Hazen Williams-formulával) kell kiszámítani: Äp = 6,05 x 105 x Q1,85 x C1,85 x d4,87 x l

ahol Äp a nyomásveszteség, bar, Q a víztérfogatáram, mm/min, C a cs állandó, d a cs bels átmér je, mm, l a cs szakasz hossza, mm. A C cs álló öntöttvas csövekre 100, acélcsövekre pedig 120. F2.1.2. A cs szakasz hossza az egyenes szakaszok, valamint az iránytörések (cs könyökök, ívek, T elágazók stb.) és armatúrák egyenérték hosszából tev dik össze. Az egyenérték cs hossz tekintetében a gyártó adatai az irányadók. Ezek hiányában a 11. táblázat adatai érvényesek. 11. táblázat Névleges átmér DN Cs könyök

Ívdarab

T-elágazó és keresztidom, iránytörés esetén

mm

hüvelyk

1

Tolózár

Elzáró- és visszacsapó szelepek

Cs sz kítés a szivattyú szívócsonkja el tt 2



20

3/4"

0,6

0,6

1,2

-

1,2

-

25

1"

0,6

0,6

1,5

-

1,5

-

32

1 1/4"

0,9

0,6

1,8

-

2,1

-

40

1 1/2"

1,2

0,6

2,4

-

2,7

-

50

2"

1,5

0,9

3,0

0,3

3,3

3,3

65

2 1/2"

1,8

1,2

3,6

0,3

4,2

5,0

80

3"

2,1

1,5

4,5

0,3

4,8

5,0

100

4"

3,0

1,8

6,0

0,6

6,6

7,0

125

5"

3,7

2,4

7,6

0,6

8,3

9,0

150

6"

4,2

2,4

9,0

0,9

10,4

11,0

200

-

5,4

2,4

10,5

1,2

13,5

15,0

250

-

6,8

3,0

13,0

1,8

17,0

19,0

1 Ha a víz az idomon iránytörés nélkül halad át, a nyomásveszteség elhanyagolható. 2 A megadott egyenérték cs hossz egy DN-fokozattal való sz kítésre érvényes. Két DN-fokozatú sz kítés esetén a táblázat szerinti érték 3,5-szeresét, három DN-fokozatú esetén pedig 9,5-szeresét kell figyelembe venni; az értékek abban az esetben érvényesek, ha a sz kít cs szakasz hossza egyenl a csatlakozó nagyobb keresztmetszet cs névleges átmér jével.

F2.2. A sprinklerekb l kilép víztérfogatáram számítása F2.2.1. A víztérfogatáramot a következ összefüggéssel kell számítani: Q = kxp0,5; ahol Q a víztérfogatáram, mm/min. k a kifolyási tényez (12. táblázat), p üzemi túlnyomás közvetlenül a sprinkler el tt, bar. 12. táblázat A sprinkler névleges átmér je, DN

ë tényez

mm

h velyk

10

3/8"

57

15

1/2"

80

20

3/4"

115

F2.3. Fojtószakasz kialakítása a víztérfogatáram csökkentése céljából a hidraulikai szempontból legkedvez bb véd felületen F2.3.1. A fojtószakasz legkisebb névleges átmér i a 13. táblázat szerint. F2.3.2. Az áramlási veszteségek számítása a fojtószakaszban az F2.1. szakasz szerint. Gyártóm vi adatok hiányában a sz kül (konfúzor) és táguló (diffúzor) kúpos cs szakaszok egyenérték cs hosszát a geometriai kialakítás függvényében számítással kell meghatározni. A táguló szakaszban leválás ne lépjen fel. A sz kül és táguló kúpos cs szakaszok legkisebb hossza a csatlakozó nagyobb keresztmetszet cs névleges átmér je. 13. táblázat Besorolás

Fajlagos víztérfogatáram

Névleges átmér DN

mm/min

mm

hüvelyk

K1

2,5

32

1 1/4"

K2-K4

10,0-ig

50

2"

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz 10,0 felett

CompLex DVD Jogtár+ 54. oldal 65

2 1/2"

F3. BEÉPÍTETT, VÍZÁTNEMERESZT FELÜLETEKKEL TAGOLT TEREK VÉDELME A vízátnemereszt felület polcok között vagy emelvény (podeszt) alatt a következ feltételek bármelyikének teljesülése esetén közbens sprinklerszintet kell létesíteni: - a podeszt szélessége nagyobb 1,2 m-nél és a tárolási magasság a közbens szinteken túllépi az 1. táblázatban megadott határértékeket, 2 - a polc vagy podeszt alapterülete 60 m -nél nagyobb, 2 - a polc szélessége legfeljebb 1,2 m, alapterülete pedig 20 m , - a polc szélessége 1,5 m-nél nagyobb. A kett s polcokat (pl. konzolos állványok) egy polcnak kell tekinteni, ha a közöttük lev távolság 0,2 m-nél kisebb. F3.1. A tárolási magasság és a fajlagos víztérfogatáram meghatározása Két tárolási szint között, illetve a legfels polcon a megengedett tárolási magasság az 1. táblázat szerint. Podeszt alatt és függ leges aknával kiszolgált többszintes raktárban a tárolási magasságot úgy kell meghatározni, hogy a szükséges fajlagos víztérfogatáram ne legyen 10 mm/min-nél nagyobb. F3.2. A mértékadó véd felület meghatározása Ha két sprinklerszint közötti lehetséges tárolási magasság kisebb az 1. táblázat értékeinél, a hidraulikai méretezéskor a közbens szintek számát a következ k szerint kell figyelembe venni: n

=

Y

E h

ahol n a hidraulikai szempontból figyelembe veend szintek száma, E Y a tárolási összmagasság, m h a megengedett tárolási magasság az 1. táblázat szerint. Az n elméleti szintszámot egész számra kell kerekíteni. A vízkészlet szempontjából mértékadó véd felületet a továbbiakban az 1.3.3.2-1.3.3.5. E szakaszok szerint kell kiszámítani. F4. A SPRINKLEREK GERENDÁKHOZ ÉS MÁS AKADÁLYOKHOZ VISZONYÍTOTT TÁVOLSÁGA A legkisebb távolságokat a 4. ábra szerint kell meghatározni. Ha a mennyezetet (födémet) hossz- vagy keresztirányban végigfutó gerendák, tartók mez kre osztják, és a 4. ábra szerinti legkisebb távolságok nem tarthatók meg, minden mez középvonalában sprinklereket kell felszerelni. Ha a mennyezet (födém) terében gerendák vagy bordázat folytán füstgy jt tér alakul ki, amelynek szélessége (osztástávolság) a 2 m-t és hosszúsága a 25 m-t nem haladja meg, a 10. táblázatban megadott távolság túlléphet . Ilyen esetekben azonban a sprinklereket a zárt téren belül kell felszerelni a 4. ábra szerinti méretek figyelembevételével. Füstátereszt gerendázattal vagy bordázattal (pl. rácsos tartók) határolt, vagy 25 m-t meghaladó minden egyes mez ben sprinklereket kell felszerelni a 10. táblázat szerinti távolságok megtartásával; eltolt kiosztás esetén azonban a sprinklerek közötti távolság megnövelhet a következ k szerint: - K1 és K2 kockázati osztályban 6 m-ig, - a K3 és K4 kockázati osztályban 5 m-ig.

4. ábra A sprinklererek gerendákhoz és más akadályokhoz viszonyított távolsága



F5. PÉLDA A FAJLAGOS VÍZTÉRFOGATÁRAM MEGHATÁROZÁSÁRA RAKTÁRBAN Tárolási mód1: tömbös (C). Tárolt áru1: nem éghet (R1). Csomagolás: faláda, papír, a habosított m anyag részaránya 20% (CS31). Tárolási magasság: 4 m. A raktár besorolása a II/1. fejezet szerint: K4.3. A fajlagos víztérfogatáramra a 3. ábra alapján 12,0 mm/min adódik (a 4 m-es ordináta metszéspontja a K4.3 egyenessel). F6. PÉLDA A M SZAKI JELLEMZ K MEGHATÁROZÁSÁRA ÉS A SZÜKSÉGES VÍZKÉSZLET BECSLÉSÉRE A raktár besorolása: K4.3. A mennyezet alatt elhelyezett sprinklerek véd felülete (1.3.3.3. szakasz): F1 = 300 m2.

Megjegyzés: A teljes tárolási magasság a szórótányérok és az áru fels éle között 150 mm-es távolságot feltételezve kb. 20,75 m. A közbens sprinklerszintek száma: n = 5. Rekeszmélység: 3 m. Véd felület a közbens sprinklerszintekben (1.3.3.2. szakasz): F = 45 m2. A fajlagos víztérfogatáram (1.3.3.1. szakasz): q = 10,0 mm/min. 2 A K4 besorolásnak megfelel t = 90 min (1.3.1. szakasz) üzemid höz tartozó elméleti vízkészlet: Q

=

t x q x (F + nF ) 1 2

=

90 x 10 x (300 + 5 x 45)

1000

=

3 487,5 m

1000

A tényleges vízkészlet a legkedvez bb véd felülethez tartozó víztérfogatáram - amelyet az 1.4. szakasz szerint hidraulikai számítással kell meghatározni - és ez üzemid szorzata. m3 Az 1.4. szakaszban foglalt követelmény ugyanis csak ily módon teljesül.

1 A tárolt áru és csomagolóanyagok besorolása a II/1. fejezet szerint.


5. ábra Beépített állványos tárolás sprinklervédelme F7. PÉLDA GYORSNYITÓ ÉS GYORSLÉGTELENÍT

ALKALMAZÁSÁRA SZÁRAZ RENDSZERBEN




6. ábra Gyorsnyitó és gyorslégtelenít beépítése Megjegyzések: 1. A gyorsnyitó a cs hálózatban bekövetkez nyomás csökkenésére lép m ködésbe és határozottá teszi a riasztószelep nyitását. A mágnesszelepet a riasztószelep nyitásakor m ködésbe lép , a vízáramlással m köd riasztórendszerekhez vezet cs re csatlakozó nyomáskapcsoló vezérli. 2. Gyorsnyitó céljára mágnesszelep is használható. F8. SPRINKLERKIOSZTÁSI PÉLDÁK F8.1.

7. ábra Normálkiosztás F8.2.



8. ábra Eltolt kiosztás F8.3.

9. ábra Oldalfalsprinklerek kiosztása II/3. FEJEZET VÍZELLÁTÁS ÉS CS RENDSZER E fejezet tárgya a beépített, önm köd , vízzel oltó sprinklerberendezés (a továbbiakban: sprinklerberendezés) vízellátásával és cs rendszerével kapcsolatos el írások. Nem tárgya a fejezetnek a beépített, nyitott szórófejes, vízzel oltó berendezés. 1. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 1.1. A sprinklerberendezést tápláló vízforrást és a hozzá tartozó vízellátó rendszert úgy kell méretezni és kialakítani, hogy a sprinklerberendezés a II/2. fejezet alapján meghatározott jellemz i teljesüljenek. 1.2. A sprinklerberendezés vízforrásainak a száma és a vízellátás módja a védett szakasz besorolásától függ en az 1. táblázat szerint. 1. táblázat Besorolás

A vízforrások száma és a vízellátás módja

Megengedett sprinklerszám

Megengedett sprinklerszám védett szakaszonként

K1

1 kimeríthet ; csak magastartály vagy légnyomásos víztartály lehet*

1 000

100

K1

1 kimenthetetlen

2 000

500

1 000

500

1 kimeríthetetlen és 1 kimeríthet

5 000

5 000

2 kimeríthetetlen és 1 kimeríthet

10 000

10 000

K2 K1-K4

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz 2 kimeríthetetlen és 2 kimeríthet

CompLex DVD Jogtár+ 59. oldal 20 000

20 000

* Sprinklerberendezés egyetlen vízforrással (pl. menekülési útvonalak védelmére) csak el zetes hatósági - jelenleg a II. fokú t zvédelmi hatóság illetékes - jóváhagyása esetén létesíthet .

Megjegyzés: A vízellátás megoldására a P1. példa nyújt tájékoztatást. 1.3. A sprinklerberendezés oltóvize szennyez désekt l mentes legyen és a rendszerben sehol se okozzon korróziót, dugulást vagy más módon se idézze el annak üzemképtelenné válását. 1.4. A vízellátó rendszert közvetlenül a riasztószelep el tt t zoltótöml -csatlakozással (a t zoltó csatlakozófejekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) kell ellátni, amelyen át szükség esetén a sprinklerberendezés üzemeltethet . A csatlakozó vezeték legalább DN 100 méret legyen, amelybe a vízelvétel meggátlására visszacsapó szelepet kell beépíteni. 1.5. A sprinklerberendezés vízellátó rendszeréhez - a kimeríthet vízforrások kivételével - oltóvízrendszer csatlakoztatható. Az oltóvízrendszert a vízellátás méretezésekor a következ k szerint kell figyelembe venni: - a szabadtéri, két B jel csonkkapoccsal (a t zoltó csatlakozófejekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) felszerelt t zcsapokat egyenként 1200 mm/min víztérfogatárammal; háromnál több t zcsap esetén azonban elegend 3600 mm/min víztérfogatáram-többlettel számolni; - a bels téri, egy C jel csonkkapoccsal (a t zoltó csatlakozófejekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) felszerelt fali t zcsapokat egyenként 200 mm/min víztérfogatárammal; háromnál több t zcsap esetén azonban elegend 600 mm/min víztérfogatáram-többlettel számolni; - küls és bels oltóvízhálózat egyidej létesítése esetén az egyes t zcsapok víztérfogatáramát az el bbiek szerint kell figyelembe venni, az összes víztérfogatáram-többletre azonban nem szükséges 3600 mm/min-nél többet felvenni; - a sprinklerberendezés vízellátásából táplált oltóvízhálózat vízkészletét a sprinklerberendezés vízkészletén felül - a legnagyobb oltóvízelvétellel legfeljebb 60 perc id tartamra kell méretezni. 1.6. A sprinklerberendezés táphálózatára - az 1.5. szakasz szerinti oltóvízhálózaton kívül - egyéb vízfogyasztók a következ feltételek teljesülésével csatlakoztathatók: - az egyéb fogyasztók legnagyobb vízelvétele se befolyásolja a sprinklerberendezés m szaki jellemz inek teljesülését; - az egyéb fogyasztók leágazó vezetékébe a leágazás közvetlen közelében elzárószerelvényt kell felszerelni; - ha a sprinklerberendezés vízforrásaként vagy vízellátó rendszerének részeként beépített tartályokból látnak el egyéb fogyasztókat, azok ellátó vezetékeit úgy kell elrendezni, hogy ne legyen lehet ség vízelvételre, ha a tartály csupán a sprinklerberendezés készenléti vízkészletét tartalmazza. 1.7. A sprinklerberendezések vízellátására a következ vízforrások vehet k számításba: 1.7.1. Kimeríthetetlen vízforrások: - közm - és üzemi vízhálózat, - magastartály, - közm - vagy üzemi vízhálózatból, tároló- vagy közbens tartályból, természetes vízforrásból táplált szivattyúberendezés. 1.7.2. Kimeríthet vízforrások: - légnyomásos víztartály (hidrofor), - a 2.1. szakasz szerinti vízforrások, az ott szükséges víztérfogatáram vagy üzemid 2/3-ára méretezve, illetve magastartály esetén a 3. táblázat szerinti oltóvízkészlettel. 1.8. A magastartályból, a tároló- és a közbens tartályból vagy a légnyomásos víztartályból a sprinklerberendezés üzemeltetése során elhasznált vízmennyiséget 24 órán belül pótolni kell. 1.9. A kimeríthetetlen vízforrások esetén a víztérfogatáram ellen rz mérése kötelez . 1.9.1. Közm -vízvezetékre való közvetlen csatlakozás vagy magastartály esetén a vízmér berendezés (víztérfogatáram-mér ) cs vezetékét - a mér vezetéket - a riasztószelep(ek) közelében kell a tápvezetékre csatlakoztatni. A tápvezetékbe víztérfogatáram-mér t beépíteni nem szabad. A szivattyúberendezések esetén a vízmér t a próbavezetékbe (2.3.5.8. szakasz) kell beépíteni. A próbavezeték mér szakaszára az 1.9.2. szakasz értelemszer en vonatkozik. 1.9.2. A mér vezeték leágazása el tti nyomás mérésére - a víztérfogatáram-mér vel együtt, leolvasható módon - a tápvezetékbe nyomásmér t kell beépíteni. A víztérfogatáram-mér el tt és után a mér vezeték a vízmér vel azonos névleges átmér j egyenes cs szakaszokból álljon, amelyek legkisebb hossza a víztérfogatáram-mér el tt a névleges átmér 10-szerese, utána pedig 5-szöröse legyen. A víztérfogatáram mérésekor kifolyó vizet biztonságosan el kell vezetni. A mér vezetékbe, közvetlenül a tápvezetékb l való leágazás után - könnyen hozzáférhet en és kezelhet módon elzárószerelvényt kell beépíteni: 2. VÍZFORRÁSOK 2.1. Közm - és üzemi vízhálózat 2.1.1. A közm - és az üzemi vízhálózat (a továbbiakban: vízhálózat) kimeríthetetlen vízforrásnak min sül, ha a vízm a sprinklerberendezés üzemeltetéséhez szükséges, a hidraulikai számítások alapján megállapított víztérfogatáramnak bármikor legalább kétszeresét képes szolgáltatni. A vízhálózatra sprinklerberendezés közvetlenül csak abban az esetben csatlakoztatható, ha az üzemeltetéshez szükséges nyomás mindig fennáll. 2.1.2. A vízhálózat és a sprinklerközpont közötti összeköt vezeték legkisebb névleges átmér i a 2. táblázat szerint. 2. táblázat Besorolás

Névleges átmér , DN mm

h velyk

K1

100

4"

K2.1, K2.2

100

4"

K2.3, K2.4

150

6"

K3, K4

150

6"



2.1.3. A vízhálózatban a nyomásingadozás ne haladja meg a fellép legnagyobb statikus nyomás 50%-át. A nyomásváltozást csúcsfogyasztási id szakban, 10 napon át regisztráló nyomásmér vel rögzíteni kell. 2.1.4. Ha a sprinklerberendezés két független vízforrásaként két vízhálózatot választanak, a következ feltételeknek kell teljesülniük: - a két vízhálózatot különálló szivattyúk táplálják, - a két vízhálózatot a sprinklerközponttal különálló cs vezetékékkel kell összekötni. 2.1.5. Ha a sprinklerberendezést az üzemi vízhálózat körvezetékéb l táplálják, a körvezetékbe elzárószerelvényeket kell építeni, amelyek az üzemi hálózat bármelyik helyén fellép hiba esetén is lehet vé teszik a sprinklerberendezés vízellátását. 2.1.6. A vízhálózat és a sprinklerberendezés közötti összeköt vezeték méretezésekor figyelembe kell venni az erre a vezetékre csatlakozó egyéb fogyasztókat is (1.6. szakasz). A vezetékre 1 db legfeljebb DN 32 (DN 1 1/4") leágazás köthet egészségügyi vagy hasonló célra. A leágazó vezetékbe a csatlakozási hely közvetlen közelében elzárószerelvényt kell felszerelni. 2.1.7. A légnyomásos víztartály, a magastartály és a szivattyútölt tartály tölt vezetéke a sprinklerközpont tápvezetékére legyen csatlakoztatható. 2.1.8. A tápvezetékbe a riasztószelep elé - az áramlás irányának megfelel sorrendben - a következ szerelvényeket kell felszerelni: - elzárószerelvényt, - k fogó sz r t, - nyomásmér t, és - visszacsapó szelepet. 2.2. Magastartály 2.2.1. A magastartály olyan vízforrás, amelyet a sprinklerközponttal közvetlen cs vezeték köt össze, és amelynek geodéziai magassága elegend a sprinklerberendezés m ködéséhez szükséges üzemi nyomás létrehozására. A magastartály legkisebb üzemi nyomásának meghatározása az F2.1. szakasz szerint. 2.2.2. A magastartály kimeríthetetlen vagy kimeríthet vízforrásként használható. Kimeríthetetlen vízforrásként úgy kell méretezni, hogy vízkészlete a teljes üzemid tartamára elegend legyen. Kimeríthet vízforrásként a magastartály legkisebb oltóvízkészlete a 3. táblázat szerint. 3. táblázat Besorolás

3 Oltóvízkészlet, m

K1

15

K1 egyetlen vízforrásként

30

K2

30

K3, K4

40

2.2.3. A sprinklerberendezéshez szükséges teljes vízkészlet készenléti állapotban állandóan álljon rendelkezésre. Ez akkor is érvényes, ha a magastartály vízkészletét más célra is használják (1.6. szakasz). 2.2.4. A magastartályt a feltölt vezetékénél nagyobb keresztmetszet túlfolyóvezetékkel kell felszerelni; a túlfolyóvezeték legkisebb névleges mérete DN 100 (DN 4") legyen. 2.2.5. A magastartályra mechanikai sérülések ellen védett szintjelz t kell felszerelni. 2.2.6. A magastartály tölt vezetékének legkisebb névleges mérete DN 40 (DN 1 1/2") legyen. A tölt vezeték kifolyócsonkját legalább 0,2 m-rel a túlfolyási szint felett kell elhelyezni. 2.2.7. A magastartályt hozzáférhet en kell elhelyezni. 2.2.8. A magastartályt korrózió ellen védeni kell. Por és más szennyez dés ellen fedéllel kell felszerelni és össze kell kötni a légtérrel. 2.2.9. A magastartályt fagymentes helyen kell felszerelni, tölt vezetékét, valamint a sprinklerközponttal összeköt vezetékét befagyás ellen védeni kell. 2.2.10. A magastartály és a sprinklerközpont közötti cs vezetékbe - az áramlás irányának megfelel sorrendben a következ szerelvényeket kell beépíteni: - elzárószerelvényt (közvetlenül a visszacsapó szelep elé), és - visszacsapó szelepet. 2.3. Vízhálózatból, tároló- vagy közbens víztartályból, illetve természetes vízforrásból táplált szivattyúberendezés 2.3.1. A sprinklerszivattyút különálló villamos vagy dízelmotorral kell hajtani, és azt csak a szivattyú üzemeltetésére szabad felhasználni. Ha a sprinklerszivattyút nem a sprinklerközpontban szerelik fel, külön helyiségben kell elhelyezni. Védett szakaszon belüli helyiség esetén azt legalább 0,5 h t zállósági határérték építészeti elválasztással kell ellátni és sprinklerekkel kell védeni. A védett szakaszon kívül a helyiséget legalább 1,5 h t zátlósági határérték építészeti elválasztással kell ellátni. A helyiség szell zése hatásos legyen. A helyiség h mérséklete +5 °C és +40 °C között legyen: Dízelmotorral hajtott sprinklerszivattyú vagy szükségáramfejleszt esetén a helyiséget sprinklerekkel kell védeni. A kipufogógázokat a szabadba kell vezetni. 2.3.2. A kívánt víztérfogatáram el állítására szükség esetén két párhuzamosan kapcsolt szivattyú is használható; ezek ilyenkor csupán egy vízforrásnak min sülnek. Két egymástól független vízellátó rendszer három szivattyúból is kialakítható; ilyenkor mindig két-két párhuzamosan kapcsolt - azonos jelleggörbéj szivattyúnak kell a szükséges víztérfogatáramot szolgáltatnia. A hajtást a szivattyú teljesítményszükségletének megfelel en kell megválasztani: annak a szükséges teljesítményt a teljes üzemid tartama alatt szolgáltatnia kell. A hajtás energiaforrása állandóan álljon rendelkezésre. A hajtás a szivattyú megindítása után legkés bb 30 s elteltével képes legyen a teljes terhelés szolgáltatására. 2.3.3. Hozzáfolyásos és szívóüzem szivattyú egyaránt beépíthet . Lehet ség szerint a hozzáfolyásos üzemet kell megvalósítani. 2.3.3.1. Hozzáfolyásos üzemben a tápforrás legalacsonyabb vízszintje és a legnagyobb víztérfogatáram esetén se alakuljon ki a szívócsonkban vákuum. 2.3.3.2. Szívóüzemben a tápforrás legalacsonyabb vízszintje és a mértékadó vízszállítás esetén se lépjen fel a szívócsonkban 0,6 bar-nál kisebb abszolút nyomás.



2.3.4. A sprinklerszivattyút a hidraulikai méretezés eredményeinek figyelembevételével úgy kell kiválasztani, hogy az üzemi víztérfogatáram - a legkedvez tlenebb véd felület esetén kisebb legyen, mint a sziváttyú névleges vízszállítása, - a legkedvez bb véd felület esetén kisebb legyen, mint a szivattyú névleges vízszállításának 120%-a. 2.3.5. A sprinklerszivattyúk táplálására a következ vízforrások vehet k számításba: - vízhálózat, - tárolótartály (-medence), - közbens tartály, - természetes felszíni vízforrás, és - kút. 2.3.5.1. A vízhálózatból közvetlenül táplált szivattyúk szívóvezetékeire a 2.1. szakasz el írásai értelemszer en érvényesek a következ kivételekkel: - a szívóoldali áramlási nyomás legalább 0,5 bar legyen; - a 2.1.8. szakasz szerinti szerelvényeket a szivattyú szívóvezetékében kell elhelyezni; - a szivattyút megkerül vezetékkel kell ellátni (2.3.5.10. szakasz). 2.3.5.2. A sprinklerszivattyú tárolótartályának befogadóképességét kimeríthetetlen vízforrásként úgy kell megválasztani, hogy vízkészlete a teljes üzemid tartamára elegend legyen. A vízkészletét az 1-3. ábrákon (F1. függelék) feltüntetett legalacsonyabb vízszinthez viszonyítva kell figyelembe venni. Fagyveszély esetén a tartály méretezésekor a várható legvastagabb jégrétegnek megfelel többletvízmennyiséget is számításba kell venni. A jegesedés a vízelvételt ne befolyásolja. A tárolótartály töltése kézi vagy önm köd megoldású lehet. Önm köd töltés esetén a tölt vezetékbe elzárószerelvényt és k fogó sz r t kell építeni. A tárolótartály vizét a szennyez désekt l védeni kell. A tárolótartály felhasználható két független vízforrásként is. A K3 és a K4 kockázati osztályba sorolt védett szakaszok esetén az ilyen tartályban két - egymással összekötött - vízkamrát kell kialakítani. 2.3.5.3. A közbens tartály hasznos vízkészletét a kimeríthetetlen vagy kimeríthet vízforrásként méretezett tárolótartály vízkészlete és az üzemid tartama alatt a tartályba táplált vízmennyiség különbségeként kell megállapítani, de nem lehet kisebb, mint a kimeríthetetlen vízforrásként méretezett tárolótartály hasznos vízkészletének 20%-a. Vízkészletét az 1-3. ábrákon (F1. függelék) feltüntetett legalacsonyabb vízszinthez viszonyítva kell figyelembe venni. A közbens tartályt önm köd tölt rendszerrel kell ellátni. A tölt vezetékbe elzárószerelvényt és k fogó sz r t kell építeni. A víztáplálást úgy kell megoldani, hogy a beömlésnél keletkez légbuborékok ne juthassanak be a szívóvezetékbe. Ha az 1-3. ábrák szerinti (F1. függelék) készenléti vízszint elérése után a közbens tartály víztáplálását önm köd záróberendezéssel (pl. úszógolyós szelep) zárják el, tápvezetékenként 2 db azonos méret kifolyócsonkot kell felszerelni, és mindkét kifolyócsonkot önm köd zárószerkezettel kell ellátni. A közbens tartály vízkészletét ilyen esetben csupán az egyik kifolyócsonkon át befolyó vízmennyiségnek megfelel en szabad megválasztani. A közbens tartályt fagymentes helyen kell felszerelni; tölt vezeték(eit)ét befagyás ellen védeni kell. A közbens tartály vízkészlete kizárólag a sprinklerberendezés üzemeltetéséhez legyen felhasználható. A közbens tartály két - egymástól független - vízforrásként is felhasználható. Ebben az esetben azonban a tartályt két egymástól független tölt vezetékkel kell ellátni. A tartály vízkészletének meghatározásakor csak a kisebbik víztérfogatáramú betáplálást szabad figyelembe venni. 2.3.5.4. A természetes felszíni vízforrásokból vételezhet vízmennyiség és vízhozam megítélésére az illetékes vízügyi felügyelet1 jogosult. A természetes felszíni vízforrás a sprinklerberendezés két egymástól független vízforrásaként is felhasználható. A vízkivétel megoldása a 4. és a 5. ábra szerint. 2.3.5.5. A sprinklerberendezés vízforrásaként kutak is felhasználhatók (kutakra vonatkozó m szaki követelmények szerint), amelyek vízhozamát meg kell állapítani. A vízhozammérési bizonylat a sprinklerberendezés engedélyezésének id pontjában ne legyen egy évnél régebbi. A kút felhasználható a sprinklerberendezés két egymástól független vízforrásaként is. 2.3.5.6. A szivattyúk szívóvezetékét - a búvárszivattyú kivételével - a következ k szerint kell kialakítani: - a szívóvezetéket a befagyás ellen védeni kell, - a szívóvezetékben a víz megengedett legnagyobb áramlási sebessége 3 m/s legyen, - a szívóvezeték(ek) csatlakoztatása a tároló- vagy a közbens tartályra, illetve a természetes felszíni vízforrásokra az 1-3., valamint a 4. és az 5. ábrák szerint (F1.2. szakasz). Ha a tároló- vagy a közbens tartályból, illetve természetes felszíni vízforrásból táplált szivattyú tengelye az 1-3., a 4. és 5. ábrákon (F1. függelék) megadott legalacsonyabb vízszintnél magasabban helyezkedik el, 0,5 m vagy ennél nagyobb szintkülönbség esetén a szívóvezetékbe lábszelepet kell szerelni. Természetes felszíni vízforrásból táplált szivattyúk szívóvezetékét a szennyez dések ellen hatékony védelemmel (pl. szívókosár) kell ellátni. A szívóvezetéket szivattyúirányú eséssel csak hozzáfolyásos üzem esetén (2.3.3.1. szakasz) szabad szerelni; a szívóvezetékbe elzárószerelvényt kell építeni. Szívóüzem esetén (2.3.3.2. szakasz) a szívóvezetéket vízszintesen vagy állandó szivattyúirányú emelkedéssel kell vezetni. A szívóvezetékbe - a szivattyú közvetlen közelében - nyomásmér t kell felszerelni. Szívóüzem esetén manovákuummétert kell beépíteni. Minden egyes szivattyúnak különálló szívóvezetéke legyen. Több szivattyúnak két különböz vízforrásból való ellátása esetén a szívóvezetékeket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szivattyúk - kívánság szerint - bármelyik vízforrásból táplálhatók legyenek. Ez az el írás kimeríthet vízforrásokra és kutakra nem érvényes. 2.3.5.7. A szivattyút és a sprinklerközpont közötti összeköt vezetéket (nyomóvezeték) befagyás ellen védeni kell. A nyomóvezetéket teljes hosszában jól hozzáférhet en kell szerelni. Minden egyes szivattyúhoz külön-külön nyomóvezetéket kell létesíteni. A nyomóvezetékbe a szivattyú közvetlen közelében - az áramlás irányának megfelel sorrendben - a következ szerelvényeket kell beépíteni: - nyomásmér t, - visszacsapó szelepet, és - elzárószerelvényt. A visszacsapó szelep után a nyomóvezetékre legyen csatlakoztatható a légnyomásos víztartály (ha ilyen van) tölt vezetéke. 2.3.5.8. A nyomóvezetékb l (2.3.5.7. szakasz) a visszacsapó szelep el tt próbavezetéket kell leágaztatni. A próbavezetéket a szivattyú névleges víztérfogatáramának 1,2-szeresére kell méretezni. A próbavezetékben az áramlási sebesség legfeljebb 12 m/s legyen. Ez alól kivétel a mér szakasz (1.9.1. és 1.9.2. szakasz), ahol a megengedett sebesség legfeljebb 6 m/s legyen. A próbavezetéket nem szabad a szívóvezetékbe visszacsatolni. Ha a próbavezeték a tároló- vagy a közbens tartályba, illet leg a természetes vízforrásba torkollik, meg kell akadályozni, hogy a visszafolyó víz miatt keletkez légbuborékok a szívóvezetékbe jussanak.

1 Módosítva: 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet 16. § (3) b) alapján.



2.3.5.9. A szivattyúk károsodásának elkerülése céljából valamennyi szivattyúberendezésnek legyen biztonsági vezetéke, amelyen át a szivattyú véletlen vagy hibás megindulása, illetve kisszámú sprinkler nyitása esetén a víztöbblet elvezethet . A biztonsági vezetéket a szivattyú gyártója által megadott víztérfogatáramra kell méretezni; a gyári adat hiányában a névleges víztérfogatáram 10%-át kell figyelembe venni. A nyitott biztonsági vezeték esetén az elvezetett vízmennyiséget a szivattyú megválasztásakor figyelembe kell venni. A biztonsági vezeték nyitása biztosítószeleppel is megoldható. Tároló- vagy közbens tartály használatakor a biztonsági vezetéket a tartályba kell visszacsatolni. 2.3.5.10. Ha a szívóoldalon a sprinklerszivattyú legnagyobb vízszállítása esetén a legkisebb túlnyomás 0,5 bar vagy ennél nagyobb, a szivattyút megkerül vezetékkel kell felszerelni. A megkerül vezeték legkisebb névleges átmér je a 2. táblázat szerint. A megkerül vezetékbe visszacsapó szelepet és elzárószerelvényt kell elhelyezni. 2.3.5.11. A szívóüzem (2.3.3.2. szakasz), nem önfelszívó sprinklerszivattyút feltölt szerkezettel kell kialakítani. A feltölt szerkezet a szivattyú felett elhelyezett önm köd töltés tartályból álljon. A tartályt állandóan feltöltött állapotban kell tartani és össze kell kötni a szivattyú nyomóvezetékével; az összeköt vezetékbe - lehet leg a szivattyú közelében - visszacsapó szelepet kell építeni. A tölt szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a szivattyú és a szívóvezeték állandóan vízzel feltöltött állapotban legyen. 2.3.6. A szivattyúberendezés energiaellátása és vezérlése az F3. függelék szerint. 2.4. Légnyomásos víztartály 2.4.1. A légnyomásos víztartály(okat)t - ha nem a sprinklerközpontban helyezik el - könnyen hozzáférhet , különálló helyiségben kell felszerelni. Ha ez a helyiség a védett szakaszon kívül fekszik, környezetét l legalább 0,5 h t zállósági határérték , nem éghet épületszerkezettel kell elválasztani. A helyiség h mérséklete +5 °C és +40 °C között legyen. A helyiségben éghet anyagot tárolni nem szabad. Illetéktelen személyek belépését meg kell gátolni, és ajtaját IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS! felirattal kell ellátni. A légnyomásos víztartály vízkészlete kizárólag a sprinklerberendezés táplálására legyen felhasználható. 2.4.2. A légnyomásos víztartály legkisebb vízkészlete a 4. táblázat szerint. Ha a tartályt egyetlen vízforrásként használják (1.2. szakasz), legkisebb 3 vízkészlete 15 m legyen. Száraz rendszer használatakor a K1 és a K2 osztályú védett szakaszok tartályainak legkisebb vízkészletét a cs hálózat össztérfogatával meg kell növelni. 4. táblázat Besorolás

3 Vízkészlet, m

K1

7,5

K2

15

K3

20

K4

20

2.4.3. A víz- és a leveg feltölt vezetékbe - a légnyomásos víztartály közvetlen közelében - elzáró- és visszacsapó szelepet kell építeni. A vezetékek legkisebb névleges átmér i a következ k: - leveg feltölt vezeték DN 20 (DN 3/4"), - vízfeltölt vezeték DN 40 (DN 1 1/2"). A feltölt rendszereket úgy kell méretezni, hogy az üres tartály legalább 8 h alatt üzemkész állapotba jusson. A vízfeltölt vezetékbe nyomásmér t kell építeni. 2.4.4. A légnyomásos víztartályt két nyomásmér vel és mechanikai sérülések ellen védett szintjelz vel kell felszerelni. A szintjelz mindkét végére elzárószerelvényt kell építeni. A víz- és a légfeltölt vezetéket nem szabad a szintjelz re kötni. 2.4.5. A légnyomásos víztartályt korrózió ellen védeni kell. 2.4.6. A légnyomásos víztartály feltöltésére különálló kompresszort kell beépíteni, amely azonban a száraz és az el vezérelt rendszerek cs hálózatának feltöltésére is legyen felhasználható. A kompresszor legkisebb légszállítása 25 m3/h normálállapotú leveg legyen. A kompresszor

önm köd en is vezérelhet , de kézi m ködtetési lehet ség is legyen. Önm köd vezérlés esetén a tartály teljes kiürülésekor a kompresszor kapcsoljon ki. 2.4.7. A légnyomásos víztartályban a s rített leveg legkisebb részaránya 33%, a tartály legnagyobb üzemi nyomása 10 bar legyen. 2.4.8. A légnyomásos víztartály legkisebb készenléti nyomásának kiszámítása az F2.2. szakasz szerint. 2.4.9. A légnyomásos víztartály és a sprinklerközpont közötti cs vezetékbe - az áramlási iránynak megfelel sorrendben - a következ szerelvényeket kell beépíteni: - elzárószerelvényt (közvetlenül a visszacsapó szelep elé), és - visszacsapó szelepet.

3. CS RENDSZER 3.1. Szabadon vezetett csövek 3.1.1. A szabadon vezetett menetes csövek falvastagsága legalább a cs menetvágásra alkalmas méret acélcsövekre vonatkozó m szaki követelmények szerinti legyen. Csak szavatolt anyagmin ség - pl. A37 - csövek építhet k be. 3.1.2. A hegesztett, peremes vagy egyéb kötés csövek legalább az általános rendeltetés ötvözetlen, varrat nélküli acélcs re vonatkozó m szaki követelményekben foglaltaknak feleljenek meg. A megengedett legkisebb falvastagság a normál falvastagság (varrat nélküli acélcsövek méretei és számított tömegére vonatkozó m szaki követelmények szerint). 3.2. Földbe fektetett csövek A felsorolt csövek földbe fektethet k: - öntöttvas nyomócsövek (az öntöttvas nyomócsövek és nyomócs -idomokra vonatkozó m szaki követelmények szerint), - varrat nélküli menetes acélcsövek (a cs menetvágásra alkalmas méret acélcsövekre vonatkozó m szaki követelmények szerint), - azbesztcement nyomócsövek (az azbesztcementcsövekre vonatkozó m szaki követelmények szerint),



- nagy s r ség polietilén csövek (a nagy s r ség polietilén csövekre vonatkozó m szaki követelmények szerint), 3.3. Cs kötések Csak a DN 50 (DN 2") vagy ennél nagyobb névleges átmér j csöveket szabad összehegeszteni, kivételt képeznek a gyárilag hegesztett és ellen rzött cs kötések. A horganyozott cs vezetékek nem hegeszthet k. 3.4. Cs vezetékek 3.4.1. A sprinklerberendezések cs vezetékeit - beleértve a vízellátó rendszer nem földbe fektetett részeit is - sprinklerekkel védett vagy a II/1. fejezet szerinti, a sprinklervédelemb l kihagyható terekben kell vezetni. A cs vezetékeket - a földbe fektetett csövek kivételével - láthatóan és könnyen hozzáférhet módon kell elhelyezni. A cs vezetékeket h szigetelni nem szabad. Száraz és el vezérelt rendszerek, valamint a vegyes rendszerek száraz elosztóvezetékeit a riasztószelept l kiindulva legalább 0,2%-os emelkedéssel, a sprinklercs ágak vezetékeit pedig legalább 0,4%-os emelkedéssel kell a legfels sprinklerig szerelni. 3.4.2. A cs vezetékek legkisebb névleges mérete DN 25 (DN 1") legyen. Kivételt képeznek a K1 besorolású védett szakaszok sprinklercs ágai, amelyek legkisebb névleges mérete DN 20 (DN 3/4"). A K4 besorolású védett szakaszok körvezetékeinek legkisebb mérete DN 65 (DN 2 1/2"), a kétoldali betáplálású cs ágakba legalább DN 32 (DN 1 1/4") vezetékeket kell beépíteni. 3.4.3. A teljes cs hálózat öblíthet legyen. Az elosztóvezetékek végpontjain legalább DN 40 (DN 1 U2") öblít csatlakozást kell létesíteni. Az öblít csatlakozás legalább 0,2 m hosszú legyen és az elosztóvezetékkel azonos irányban haladjon. Az öblít csatlakozást a sprinklerberendezés készenléti állapotában oldható elemmel kell lezárni. Az öblít vezetékbe csak azzal megegyez névleges átmér j , iránytörést nem okozó elzárószerelvényt (pl. tolózár) szabad beépíteni. A DN 65-nél (DN 2 1/2") nagyobb névleges átmér j vezetékek öblít csatlakozását azok alsó részében excentrikusan kell elhelyezni. 3.4.4. Minden egyes riasztószelephez rendelt cs hálózat végpontjain - jól hozzáférhet helyen - légtelenítés céljából DN 20 (DN 3/4") méret elzárószerelvényt kell felszerelni. 3.4.5. A sprinklerberendezés csöveinek bels tisztaságát beépítés el tt ellen rizni kell, szükség esetén a cs vezetéket ki kell tisztítani és a szerelés befejezése után alaposan ki kell öblíteni. 3.4.6. A cs hálózatot a szerelés befejezése után víznyomáspróbázni kell. A nyomáspróba id tartama 24 h, a próbanyomás értéke 15 bar túlnyomás. A nyomáspróba során sehol sem léphet fel szivárgás. 3.4.7. Egy sprinklercs ágra legfeljebb 8 sprinklert, kétoldali betáplálás esetén pedig legfeljebb 16 sprinklert szabad csatlakoztatni. 3.4.8. A cs vezeték küls felületét korrózió ellen védeni kell. 3.5. Cs tartók 3.5.1. A cs tartókat az építmények acélszerkezeteinek er tani tervezésére vonatkozó m szaki követelmények szerinti határfeszültségekre kell méretezni. A cs tartók méretezési terhelése és legkisebb keresztmetszete az 5. táblázat szerint. A cs tartók anyagának folyáshatára +20 °C-ról +200 ° C-ra való felmelegítés hatására nem csökkenhet 25%-nál nagyobb mértékben. 5. táblázat A cs vezeték névleges átmér je, DN

mm

Terhelés N

Legkisebb keresztmetszet, 2 mm

hüvelyk

=50

=2"

2 000

30 (M8)

>50, =100

>2", =4"

3 500

50 (M10)

>100, =150

>4", =6"

5 000

70 (M12)

>150, =200

-

8 500

125 (M16

>200, =250

-

10 000

150 (M20)

Ha a cs tartók olyan felépítés ek, hogy a terhelés több keresztmetszet között oszlik meg, az egyes keresztmetszetek összege az 5. táblázat szerinti 2 legkisebb érték 1,5-szerese legyen. Az egyes terhelt keresztmetszetek legkisebb értéke 30 mm . A cs tartók (pl. csavar- vagy szegecsfuratok által) megosztott keresztmetszetei nem min sülnek két külön terhelt keresztmetszetnek. A cs bilincsek vagy cs szorítók teljesen fogják körül a cs vezetéket. 3.5.2. Ha a cs tartókat nem éghet faliékkel (fémdübel) rögzítik, terhelhet ségük az 5. táblázat szerinti terhelésértékek kétszerese legyen. A faliékek beágyazási mélysége típusuktól és a fal anyagától függ, de legalább 5 cm legyen. 3.5.3. A cs tartók a cs vezeték feler sítésén kívül más célra nem használhatók. A cs tartók csak kell szilárdságú épületrészhez rögzíthet k, azokat szükség esetén külön tartószerkezettel kell a teherhordó szerkezeti elemekkel összekötni. Gáz- és könny beton lemezekhez legfeljebb DN 50 (DN 2") cs vezetéket szabad er síteni. Ez esetben azonban a cs vezetéket legalább 12 m-enként teherhordó szerkezethez kell rögzíteni. 3.5.4. Ha szükségessé válna a cs vezetékek üzemi vagy egyéb berendezésekhez való feler sítése, az ilyen berendezések rögzítésének méretezésekor a mértékadó terhelés kétszeresével kell számolni, és figyelembe kell venni a sprinklercs vezetékb l adódó pótlólagos terhelést is (5. táblázat). 3.5.5. Minden 2 m-nél hosszabb egyenes cs szakaszt cs tartóval kell feler síteni. A cs tartók közötti távolság legfeljebb 4 m legyen. Ha a DN 50-et (DN 2") meghaladó méret cs vezetékek esetén ez nem tartható be, a távolság legfeljebb 6 m-re növelhet . Ez azonban csak abban az esetben engedhet meg, ha a cs tartókat egymástól függetlenül rögzítik a teherhordó szerkezetekhez. A sprinklercs ágakra csatlakozó, 1 m-nél hosszabb felszálló cs darabokat cs tartóval kell rögzíteni. A cs tartót a sprinklert l legalább 0,15 m távolságban kell elhelyezni. A cs tartóknak a sprinklercs ág utolsó sprinklerét l való távolsága legfeljebb DN 25 (DN 1") vezeték esetén 900 mm, DN 32 (DN 1 1/4") vezeték esetén pedig 1200 mm legyen. A cs tartó és az álló sprinkler között legalább 0,15 m távolság legyen. 3.5.6. Valamennyi elosztóvezetéken a tengelyirányú er k felvételére rögzítési pontokat kell kialakítani.



FÜGGELÉK F1. A VÍZKIVÉTEL MÓDJA TÁROLÓ- ÉS KÖZBENS TARTÁLYBÓL, VALAMINT TERMÉSZETES FELSZÍNI VÍZFORRÁSBÓL F1.1. A tároló- és a közbens tartályok vízkészlete A tartályok vízkészlete tekintetében a készenléti és a legalacsonyabb vízszint közötti szintkülönbség mértékadó. F1.2. A vízkivétel módja A tartályok és a természetes felszíni: vízforrások vízkivételi kamrájának és szívócsonkjának elrendezése az 1-3., illetve a 4. és az 5. ábrák szerint.

1. ábra


Vízkivétel tartályból. Cs átvezetés a vízkivételi hely felett

2. ábra Vízkivétel tartályból. Oldalsó cs átvezetés a vízkivétel szintjében



3. ábra Alsó vízkivétel tartályból



4. ábra Vízkivétel természetes felszíni vízforrásból. Bukógátas víztáplálás




5. ábra Vízkivétel természetes felszíni vízforrásból. Víztáplálás csatornából A szívócs elhelyezésére vonatkozó A és B méretek a 6. táblázat szerint. 6. táblázat A szívócs névleges átmér je, DN

A, mm

B, mm

80

mm

hüvelyk

65

2 1/2"

250

80

3"

310

80

100

4"

370

100



150

6"

500

100

200

-

620

150

250

-

750

150

300

-

900

200

F1.3. Vízkivétel természetes felszíni vízforrásból F1.3.1. A vízkivételi kamrában ülepít kamrát kell létesíteni az ábrák szerinti méretekkel. A vízkivételi kamra táplálására bukógát vagy csatorna használható. F1.3.2. A vízkivételi kamra beöml méretének ki kell elégítenie a következ összefüggést: Q sziv

=

Q be

=

7 x 10

1,8 F

-4

0,8 K

ahol Q a szivattyú(k) legnagyobb víztérfogatárama, 1/min; sziv 2 F a beáramló víz keresztmetszete, mm .

K a beáramló vízkeresztmetszettel érintkez szakasz hossza, mm2. A h' méret legalább 250 mm.

F2. MAGASTARTÁLY ÉS LÉGNYOMÁSOS VÍZTARTÁLY ÜZEMI NYOMÁSA F2.1. A magastartály legkisebb üzemi nyomása A legkisebb túlnyomás (p ) a riasztószelep el tt a magastartály teljes kiürülésének pillanatában: ü min p =p ü min h min ahol p a riasztószelep el tt szükséges legkisebb túlnyomás a hidraulikai számítások szerint, a legkedvez tlenebb véd felületen, bar. h min F2.2. A légnyomásos légtartály készenléti nyomása ) a teljes kiürülés pillanatában: F2.2.1. Ha a légnyomásos víztartály a sprinklerberendezés egyetlen vízforrása, akkor a túlnyomás (p L min p =p L min h min ahol p a légnyomásos víztartály kilép csonkjában szükséges legkisebb túlnyomás a hidraulikai számítások szerint, a legkedvez tlenebb h min véd felület esetén. A tartály el írt készenléti túlnyomása (p ): L P =

L

(1 + p )

V +V víz lev

h min

- 0,5 bar

V lev

ahol

3 V a légnyomásos víztartály teljes vízkészletének térfogata, m ; víz 3 V a légnyomásos víztartály készenléti leveg térfogata (a p nyomáshoz tartozó leveg térfogat), m . lev L Az el írt készenléti túlnyomás második vízforrásként: F2.2.2.

L

p

=

(1 + p +

h s 10

)

V +V víz lev

- 0,5 bar

V lev

ahol p az üzemi túlnyomás közvetlenül a sprinkler el tt, bar; s h a legmagasabban fekv sprinkler magassága a légnyomásos víztartály aljától mérve, m.



F3. SZIVATTYÚBERENDEZÉSEK ENERGIAELLÁTÁSA ÉS VEZÉRLÉSE F3.1. Energiaforrások megválasztása A szivattyúberendezések energiaellátására a következ energiaforrások vehet k figyelembe: - közüzemi villamos hálózat, - dízelmotor, - üzemi villamos hálózat (saját áramfejleszt ) és - szükség-áramfejleszt (csak K1 és K2 besorolás esetén). F3.1.1. A K3 és a K4 besorolású, 750-5000 db sprinklert tartalmazó védett szakaszok szivattyúberendezésének hajtó motorj(ait)át két egymástól független energiaforrásról kell táplálni (kett s betáplálás). A második energiaforrás szükség-áramfejleszt is lehet. F3.1.2. Két szivattyúberendezés alkalmazása esetén ezeknek egymástól független energiaellátása legyen. K3 és K4 besorolás esetén áramforrásként szükség-áramfejleszt nem használható. F3.1.3. Több energiaforrás esetén az egyik áramkimaradása vagy üzemzavara estén a szivattyúberendezést önm köd en más energiaforrásra kell átkapcsolni. A szivattyúberendezés kett s betáplálása esetén a két áramforrást kölcsönösen reteszelni kell egymáshoz. F3.2. Sprinklerszivattyúk villamosenergia-ellátása F3.2.1. A közüzemi vagy üzemi hálózatról való betáplálás kapcsolástechnikai megoldása a P2. és a P3. példa szerint, vagy azzal egyenérték módon történhet. A villamos motorok betáplálása csak különálló, saját terheléskapcsolóval kapcsolható ki, a létesítmény vagy üzem f kapcsolójától függetlenül. A terheléskapcsoló véletlen m ködtetését meg kell akadályozni, és azt SPRINKLERF KAPCSOLÓ, KIKAPCSOLNI TILOS! jelöléssel kell ellátni. F3.2.2. A villamos motor(ok) névleges teljesítménnyel való üzemeltetése esetén a feszültség nem csökkenhet a motor(ok) névleges feszültségének 95%-a alá. F3.2.3. Ha a sprinklerszivattyú(k)nak két közüzemi betáplálása van, azok hálózatának ne legyen 10 kV-nál kisebb feszültségen azonos táppontjuk. F3.2.4. A szivattyúberendezés tápkábelei céljára SZAMKAtM típusú (a PVC szigetelés er sáramú kábelekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) vagy ezzel egyenérték kábelt kell használni. Papír vagy polietilén szigetelés kábelt használni nem szabad. A tápkábelekkel más fogyasztókat nem szabad ellátni. A tápkábeleket csak az egyéb kábelekt l és vezetékekt l elkülönítve, földben, sprinklerrel védett helyiségekben vagy t zgátlóan elválasztott kábelcsatornákban, kábelaknákban szabad vezetni. A tápkábeleket lehet leg toldás nélkül kell lefektetni a táppont és a sprinkler-kapcsolószekrény között. Ha két szivattyú középen képez egy vízellátó rendszert (vízforrást), azok közös áramforrásról való táplálása megengedett. F3.2.5. Ha több szivattyúból alakítanak ki két független vízellátó rendszert, a szivattyúk villamos motorjainak energiaellátását a következ k szerint kell megoldani: - a két vízellátó rendszer szivattyúit egymástól független áramforrásról kell táplálni; - a két vízellátó rendszert képez szivattyúk villamos tápkábeleit - a földbe fektetett kábelek kivételével - egymástól t zgátlóan elválasztva kell a sprinklerközpontig, illetve szivattyúhelyiségig vezetni; - minden szivattyúhoz külön kapcsolószekrény tartozzon, amelyeket olyan módon kell egymástól elválasztani, hogy az egyik szekrényben fellép esetleges kábelt z vagy zárlat a másik szekrény m köd képességét ne befolyásolja. F3.3. A villamos hajtású szivattyúk kapcsolószekrénye F3.3.1. A villamos motorral hajtott szivattyúk kapcsolószekrényének védettségi fokozatát a mindenkori üzemviszonyoknak megfelel en kell megválasztani. A sprinklerközpontban vagy szivattyúhelyiségben elhelyezett kapcsolószekrények védettségi fokozata legalább IP 54 (a villamos gyártmányokra vonatkozó védettségi fokozatok általános el írásaira vonatkozó m szaki követelmények szerint) legyen. Ha ez a feltétel nem teljesíthet , a kapcsolószekrényt a sprinklerközpont mellett kialakított, épületszerkezetekkel elválasztott helyiségben kell elhelyezni. F3.3.2. A kapcsolószekrénynek tartalmaznia kell valamennyi, a sprinklerberendezés üzemeltetéséhez szükséges kapcsoló-, m ködtet - és jelz készüléket. A kapcsolószekrénybe - a motor áramának mérésére motoronként 1 db árammér t kell beépíteni; az árammér m szer legalább 1,5 osztálypontosságú legyen; a m szer skáláján fel kell tüntetni a motor - a szivattyú legnagyobb teljesítményénél felvett - üzemi áramát. Ugyancsak a kapcsolószekrényben kell elhelyezni 1 db voltmér t, két tetsz leges fázis közötti feszültségre kapcsolva az üzemel szivattyú feszültségének ellen rzésére; a m szer legalább 1,5 osztálypontosságú legyen. Az áramellátó rendszer üzemkészségét fázisonként kell figyelni. F3.3.3. A fázisok épségét fázisonként két-két jelz lámpával vagy parázsfényizzóval kell jelezni. A sprinkler-kapcsolószekrényb l csak a sprinklerberendezés m ködéséhez szükséges - a következ kben felsorolt - fogyasztókat szabad táplálni: - sprinklerszivattyúkat, - tartályfeltölt szivattyúkat, - a sprinklerhálózat nyomáskiegyenlít szivattyúját, - légkompresszorokat, - villamos f t berendezéseket legfeljebb 3 kW teljesítményig, a sprinklerközpont, illetve a szivattyúhelyiség fagymentesítésére, - motoros tolózárakat, - a sprinklerberendezéshez tartozó víztelenít szivattyúkat, biztonsági világítást, valamint - a sprinklerberendezés jelz - és vezérl rendszerét. F3.4. Villamos motorok F3.4.1. A sprinklerszivattyú hajtására tartós üzemre méretezett háromfázisú, rövidrezárt forgórész villamos motort kell beépíteni. A motor indítási árama ne haladja meg a névleges áram hatszorosát. F3.4.2. A villamos motor közvetlen indítású legyen; a csillag-háromszög indítást lehet leg kerülni kell. A motor villamos védettsége feleljen meg a mindenkori üzemviszonyoknak, de legalább IP 44 (a villamos gyártmányokra vonatkozó védettségi fokozatok általános el írásaira vonatkozó m szaki követelmények szerint) legyen. F3.5. Dízelmotorok F3.5.1. A dízelmotort a szivattyú teljesítményigényének megfelel en kell megválasztani. Kizárólag tartós üzemre méretezett motort szabad használni. F3.5.2. A dízelmotor mechanikus m ködtetés közvetlen üzemanyag-befecskendezéssel legyen ellátva; 5 °C környezeti h mérsékletnél segédeszköz (izzítógyertya, izzítóspirál stb.) nélkül legyen indítható.



F3.5.3. A dízelmotor áttétel nélkül legyen a sprinklerszivattyúval összekapcsolva. Névleges teljesítményét az automatikus indítóberendezés bekapcsolása után 30 s-on belül érje el. A motor fordulatszáma a teljes terhelési tartományon belül ±5%-os pontossággal állandó legyen. A névleges teljesítménynél az eltérés a névleges fordulatszámtól legfeljebb ±1,5%-os legyen. F3.5.4. A dízelmotorok h t rendszerét a következ kb l kell kiválasztani: - vízh tés h cserél , - légh tés h cserél , - közvetlen légh tés. F3.5.5. A sprinklerszivattyút és szükségáramforrást hajtó dízelmotor villamos indítására zárt akkumulátortelepet kell használni. A telepet úgy kell méretezni, hogy +5 °C h mérsékleten a névleges kapacitás 50%-ára kisütött teleppel még három, egyenként 10 s id tartamú indítási kísérletet lehessen végrehajtani. A telep töltésére és csepptöltésére a névleges Ah-kapacitás legalább 10%-ának megfelel névleges áramú, önm köd akkumulátortölt t kell felszerelni. Az akkumulátortölt nek kell pontossággal kell szolgáltatnia az akkumulátor típusának megfelel pufferfeszültséget, és meg kell akadályoznia a legnagyobb tölt áram túllépését. A tölt berendezés ne igényeljen felügyeletet, m köd képes állapotát fényjelzés vagy m szer mutassa. A fentiek szerint méretezett telepre, illetve tölt berendezésre legfeljebb a tölt névleges áramának 10%-át kitev fogyasztású - tartósan üzemel - vezérl - és ellen rz berendezést szabad kapcsolni; ha ennek fogyasztása nagyobb, megfelel en növelni kell a telep és a tölt kapacitását. F3.5.6. A s rített leveg vel indított dízelmotorok légpalackjainak méretét és számát úgy kell megállapítani, hogy kapacitásuk legalább tíz alkalommal tegye lehet vé a motor indítási fordulatszámmal való megforgatását. A leveg palackok utántöltése önm köd legyen, vagy megfelel számú tartalék palackot kell készenlétben tartani. Az utántölt berendezésnek 3 órán belül kell a légpalackokat üres állapotból üzemi nyomásra feltölteniük. F3.5.7. A dízelmotorok üzemanyagtartályát az üzemid 3-szorosának megfelel id tartamú teljes terheléssel való üzemeltetéshez elegend üzemanyag befogadására kell méretezni. A tartályt az üzemanyag-szivattyú szintje felett kell elhelyezni. A tartályt szintjelz berendezéssel kell felszerelni. Az üzemanyag-vezetéket fémb l kell készíteni, legfeljebb 0,3 m hosszúságú, fémtöml vel védett hajlékony csatlakozó darabok használata megengedett. Az üzemanyag-vezetékbe épített elzárószerelvényeket nyitott állapotban biztosítani kell. Minden egyes dízelmotort különálló üzemanyag-ellátó rendszerrel kell felszerelni. Az üzemanyag-vezeték a tartály alsó szintjénél legalább 0,02 m-rel feljebb legyen. A tartály legyen teljesen kiüríthet , továbbá légbeszívó és ellen rz (tisztító-) nyílással is el kell látni. F3.5.8. A dízelmotor üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges valamennyi szerszámot a sprinklerközpontban, illetve a szivattyúhelyiségben kell tartani. Ugyanitt kell tárolni a következ pótalkatrészeket is: - 2 készlet üzemanyagsz r t, - 2 készlet olajsz r t, - 2 készlet ékszíjat, a motorra szerelt összes típusból, - 1 készlet tömítést és töml t, - 2 darab befecskendez fúvókát. F3.5.9. A dízelmotort a következ mér eszközökkel kell felszerelni: - fordulatszámmér vel, - üzemih mérséklet-mér vel, - olajnyomásmér vel és - üzemóra-számlálóval. F3.6. Szükség-áramfejleszt k F3.6.1. A sprinklerszivattyúkat ellátó szükség-áramfejleszt ket dízelmotorral kell hajtani. A dízelmotorra az F3.5. szakasz el írásai érvényesek. Az üzemanyagkészlet azonban 6 teljes terhelés üzemórára legyen elegend . A szükség-áramfejleszt gépcsoportot különálló helyiségben kell elhelyezni. F3.6.2. A szükségáramforrás csak azután kapcsolható a sprinklerszivattyúk motorjára, illetve más fogyasztóra, ha a gépcsoport elérte a névleges frekvenciának megfelel fordulatszámot, kimen feszültsége pedig a névleges feszültség 95%-át. A szükség-áramfejleszt gépcsoportot a rákapcsolt fogyasztók összterhelésének megfelel en kell méretezni; legalább a rákapcsolt spinklerszivattyúk és kisegít egységeik teljesítményigényét kell tartósan fedeznie. A szükség-áramfejleszt t indító automatikával kell felszerelni, amely bármelyik fázis kimaradása esetén a gépcsoportot megindítja. A hálózati feszültség visszatérése esetén az önm köd visszakapcsolás megengedhet , de a gépcsoportnak ebben az esetben is még 10 perc id tartamon át tovább kell járnia. F3.7. Sprinklerszivattyúk vezérlése F3.7.1. A szivattyúberendezések indítását úgy kell megoldani, hogy azok olyan id pontban induljanak, amikor a már üzemel vízforrás még képes az oltáshoz szükséges víztérfogatáramot szolgáltatni. Ez abban az esetben is érvényes, ha a már üzemel vízforrás szivattyúberendezés és második vízforrás céljára is szivattyúberendezést építettek be. Ha az els vízforrás szivattyú-berendezés, azt akkor kell megindítani, ha a sprinklerhálózatban a nyomás a legnagyobb üzemi nyomás 90%-ára csökken. F3.7.2. A szivattyúberendezésnek kézi bekapcsolási lehet sége is legyen. Az indítóautomatikának azonban automatikus és kézi indítás esetén is önm köd en kell visszaállnia az alaphelyzetbe. A szivattyúberendezés kikapcsolása csak kézzel végezhet . Az indítóautomatika m köd képességének ellen rizhet nek kell lennie. Példák P1. példa A sprinklerberendezés vízforrásai és vízellátó rendszere (5000 sprinklerig).


1 Közbens tartály

5 Riasztószelep

2 Próbavezeték

6 Tápvezeték

3 F elosztóvezeték

7 T zoltócsatlakozás

4 Villamos motorral hajtott sprinklerszivattyú

8 Dízelmotorral hajtott sprinklerszivattyú

9 Légnyomásos víztartály

10 Vízvezeték

6. ábra Vízkivétel természetes felszíni vízforrásból. Víztáplálás csatornából P2. példa



7. ábra Közvetlen energiaellátás 1 kV-nál kisebb feszültség hálózatról P3. példa




8. ábra Energiaellátás 1 kV-nál nagyobb feszültség hálózatról IV. FEJEZET SZÉN-DIOXIDDAL OLTÓ BERENDEZÉS E fejezet tárgya a helyiségek, berendezések stb. t z elleni védelmére használatos, beépített, nagynyomású, palackos szén-dioxiddal oltó berendezés (a továbbiakban: oltóberendezés) fogalom-meghatározásai, követelményei és vizsgálati el írásai. Megjegyzés: A fejezet az egyéb rendeltetés oltóberendezések (pl. járm védelem) létesítéséhez irányelvnek tekinthet .



1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Teljes elárasztás. Zárt ter helyiség vagy berendezés elárasztása az oltáshoz szükséges szén-dioxiddal. 1.2. Zárt ter helyiség Az a helyiség, amelynek a nem zárt felülete kisebb, mint a teljes határoló felület 1%-a vagy a nagyobb felület az oltás megkezdésekor önm köd en záródik. 1.3. Védett tér Az a tér, amelyet az oltás érdekében az oltóanyaggal el kell árasztani. 1.4. Helyi elárasztás A helyiség egy térrészének elárasztása az oltáshoz szükséges szén-dioxiddal. 1.5. Utánfúvás A térb l elszivárgott szén-dioxid pótlása. 1.6. Szén-dioxid-telep Egy indító berendezéshez tartozó, közös gy jt cs re kapcsolt, szén-dioxiddal töltött palack(ok) rendszere. 1.7. Gy jt cs Különböz szerelvényekkel ellátott cs szakasz, amelyhez - visszacsapó szelep közbeiktatásával - szén-dioxid-telep kapcsolódik. 1.8. Oltóközpont A szén-dioxid-telepnek és tartozékainak elhelyezésére való helyiség vagy elkerített térrész. 1.9. Indító berendezés A szén-dioxid-telepet m ködésbe hozó szerkezet. 1.10. Elosztóvezeték Az elosztószelept l az elárasztandó térig vagy térrészig terjed cs vezeték. 1.11. Elosztószelep A szén-dioxidot az elárasztandó térbe vagy térrészbe irányító szerelvény. 1.12. Kifúvó-vezeték Az elárasztandó térben lev cs vezeték. 1.13. Fúvóka Szerelvény, amelyen át a szén-dioxid az elárasztandó térbe áramlik. 1.14. Palackszelep Szerelvény a szén-dioxid-palack lezárására és gyors nyitására. 1.15. Merül cs A szén-dioxid-palackba nyúló, a palackszelept l a palack aljáig ér , alsó részén ferdén levágott cs . 1.16. Legkisebb elméleti koncentráció A számított szén-dioxid-koncentráció tf.%-ban. 1.17. Legkisebb tervezési koncentráció A legkisebb elméleti koncentráció 20%-os biztonsági tényez vel növelt értéke tf%-ban. 1.18. Térfogati tényez 3 A teljes elárasztáshoz szükséges szén-dioxid tömege a számított térfogatra1 vonatkoztatva kg/m -ben. 1.19. Kibocsátási intenzitás 3 A térfogategységre vonatkoztatott szén-dioxid-tömegáram kg/s x m -ben. 1.20. Feltételesen körülzárt tér A helyi elárasztáskor számításba vett, legalább 1 m oldalhosszúságú olyan téglatest, amelynek lapjai legalább 0,5 m-re vannak a védett tért l, berendezést l, és magukba foglalnak minden lehetséges szivárgási, szóródási területet. 2. KÖVETELMÉNYEK 2.1. Általános el írások 2.1.1. Az oltóberendezésnek a fejezetben nem rendezett létesítési és használatbavételi kérdéseiben a 32/1997. (V. 9.) BM rendelet szerint kell eljárni. 2.1.2. Az oltáshoz használható szén-dioxid az ipari szén-dioxidra vonatkozó m szaki követelmények szerint. 3 3 2.1.3. Ha a védett helyiség térfogata 1000 m -nél nagyobb, akkor a helyiség védelmére 1000 m -enként külön szén-dioxid-telepet kell létesíteni. Több szén-dioxid-teleppel védett, egymás mellett lev helyiségeket úgy kell csatlakoztatni az egyes telepekhez, hogy a szomszédos helyiségeket más-más telep védje. 2.1.4. Teljes elárasztás használható ott, ahol a határoló szerkezetek t zállósági határértéke legalább 0,2 h. 2.1.5. Az oltóközpont küls helyiségben való elhelyezésekor a határoló épületszerkezetek elégítsék ki a II. t zállósági fokozatra vonatkozó t zállósági határérték követelményeket (5. sz. melléklet I/3. fejezet). 2.1.6. Teljesen zárt, túlnyomást nem t r helyiségben a túlnyomás kiegyenlítésére - lehet leg a helyiség legmagasabb pontján - szell z nyílás vagy önm köd en záródó nyomáskiegyenlít legyen. A szell z nyílás felületét a következ összefüggéssel kell számítani:

=

A

23,9Qö

60vp

meg

1 A legalább 0,2 h t zállósági határérték burkolatú és légmentesen zárt, beépített berendezések térfogatával csökkentett elárasztott helyiségtérfogat.



2 ahol A a szell z nyílás felülete, mm Q az össztömegáram, kg/s ö P a helyiségben megengedett túlnyomás, bar meg Megjegyzés: A p ajánlott értékei1: meg - könny szerkezetes épületekre 0,012 bar, - átlagos épületekre 0,024 bar, és - vasbeton épületekre 0,048 bar. 2.1.7. A védett helyiség ajtaja kifelé nyíló és önm köd en záródó legyen. 2.2. A szén-dioxid tárolása 2.2.1. A szén-dioxid tárolása a gázpalackok tárolására és szállítására vonatkozó m szaki követelmények és a szabályzat2, valamint a következ el írások szerint: 2.2.1.1. A palackszelepet biztonsági lefúvó-szerelvénnyel (haladótárcsa, biztonsági szelep) kell ellátni. 2.2.1.2. A palackba merül csövet kell szerelni. 2.2.1.3. A palack megjelölése a 3.1.5. szakasz szerint. 2.3. A szén-dioxid-készlet mennyiségének meghatározása 2.3.1. A teljes elárasztáshoz szükséges koncentrációk folyékony és gáznem anyagokra az 1. táblázat szerint. 1. táblázat A legkisebb elméleti szén-dioxid-koncentráció, tf%

A legkisebb tervezési szén-dioxid-koncentráció, tf%

Acetilén

55

66

Aceton

26

31

Benzol

31

37

Butadién

34

41

Bután

28

34

Ciklopropán

31

37

Széndiszulfid

55

66

Szén-monoxid

53

64

Földgáz

31

37

Etán

33

40

Etiléter

38

46

Etilalkohol

36

43

Etilén

41

49

Etiléndiklorid

44

53

Benzin

28

34

Hexán

29

35

Hidrogén

62

73

Izobután

30

36

Kerozin

28

34

Metán

25

30

Metilalkohol

26

31

Pentán

29

35

Propán

30

36

Profilén

30

36

Az anyag megnevezése

1 A számértékeket az NFPA 12 tartalmazza. 2 Jelenleg a Gázpalack Biztonsági Szabályzat érvényes.

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Edz -ken olaj


28

34

2.3.2. Azon anyagok tüzének oltásához, amelyek legkisebb tervezési koncentrációja legfeljebb 34 tf%, a szén-dioxid térfogati tényez je a védett térfogat függvényében a 2. táblázat szerint. 2. táblázat A védett térfogat, 3 m

A szén-dioxid térfogat tényez je, 3 kg/m

felett

-ig

-

5

1,15

5

15

1,07

15

50

1,01

50

150

0,9

150

1500

0,8

1500

-

0,77

2.3.3. Ha az anyag legkisebb tervezési koncentrációja a 34 tf%-ot meghaladja, a 2. táblázat szerinti térfogati tényez ket meg kell szorozni az 1. ábrából meghatározható anyagátszámítási tényez vel.

1. ábra 2.3.4. Mélyfészk tüzek (m anyag hab- vagy textilbálák, kábelkötegek stb. tüzei) oltásához a térfogati tényez ket kísérlettel lehet meghatározni. Egyes védett terekhez és berendezésekhez szükséges tervezési koncentráció és térfogati tényez a 3. táblázat szerint. 3. táblázat Tervezési koncentráció, tf%

A szén dioxid térfogati tényez je, 3 kg/m

A védett tér, berendezés megnevezése

50

1,34

Általános szigetelés (kábelek, kábelterek)

50

1,6

3 60 m térfogatúnál kisebb villamos gépek, kábelcsatlakozások

65

2,01

Irattárak, nagy mennyiség papír tárolására való helyiségek, mechanikus szell zés fedett árkok

75

2,66

Porsz r k, sz rmetárolók

elektromos vezetékek

2.3.5. Ha a védett tér h mérséklete 100 °C-nál nagyobb, akkor minden további 3 °C h mérséklet-növekedésre a fentiek szerint számított szén-dioxid-tömeget 1%-kal növelni kell.



2.3.6. Ha a védett tér h mérséklete -15 °C-nál kisebb, akkor minden további 0,5 °C h mérséklet-csökkenésre a fentiek szerint számított szén-dioxid-tömeget 1%-kal növelni kell. 2.3.7. A védett tér határoló felületén lev le nem zárható nyílások (pl. a tervezett nyomáskiegyenlít nyílás) miatti veszteséget pótolni kell. Az egységnyi felületre vonatkoztatott szén-dioxid-veszteség (R) - a szén-dioxid-koncentráció (K ) és a nyílás középpontja feletti légtérmagasság (h) CO2 függvényében - a 2. ábra szerint.

R kg / s · m2 l 2. ábra 2.3.8. A felületi t z (folyadékt z, festett fémfelület tüze stb.) oltásakor a tervezési koncentrációt 1 percen belül kell elérni. 2.3.9. Helyi elárasztású oltórendszerek szén-dioxid-tömegáramát a védett felszín vagy térfogat beborítására szolgáló összmennyiség és a teljes oltáshoz szükséges id tartam alapján kell meghatározni, és a szén-dioxid így számított mennyiségét 40%-kal növelni kell. 2.3.10. A megközelít en sík és a vízszintes felület , a padozattól legfeljebb 0,3 m-rel magasabb berendezés és tárgy védelméhez a szén-dioxid-mennyiséget felszíni módszerrel kell meghatározni. 2.3.10.1. A védett felület felett a fúvókák száma és elhelyezése olyan legyen, hogy az egyes fúvókák által védhet területek összeérjenek. 2.3.10.2. Az egyes fúvókák által védett terület nagyságát a fúvókák magasságának a változtatásával kell beállítani. A fúvókák által védett területhez kell hozzárendelni az áramlási sebességet. Tervezéskor a ténylegesen választott fúvóka gyártó által megadott jelleggörbéjét kell alkalmazni. Megjegyzés: A 3. és a 4. ábra egy adott fúvóka jelleggörbéjét tartalmazza. 2.3.10.3. A kiáramló szén-dioxid az ég anyagot a védett térb l ne szórja ki. Megjegyzés: Az alkalmazott fúvókák tömegáramainak összege adja az össztömegáramot. Az oltáshoz szükséges szén-dioxid-mennyiséget az össztömegáram és a kibocsátási id szorzata adja.

3. ábra



4. ábra 2.3.10.4. A szén-dioxid-mennyiség kibocsátási ideje 30 másodpercnél kevesebb ne legyen. 2.3.10.5. A legkisebb kibocsátási id t - újragyulladási veszély esetén, és ha a teljes oltáshoz hosszabb h tési id szükséges - növelni kell. A növelés mértékét szakért bevonásával kell meghatározni. Azon anyagok oltásakor, amelyek gyulladáspontja a forráspont alatt van, a kibocsátási id 3 percnél több legyen (pl. paraffin, f t olajok). 2.3.11. Bonyolult gépalakzatok védelmekor, ha a felszíni módszer nem alkalmazható, a térfogati módszert kell alkalmazni. 3 3 2.3.11.1. Az oltóberendezés össztömegárama a számításba vett térfogatra 0,26 kg/s x m (16 kg/min x m ) legyen. 2.3.11.2. Ha a feltételezett körülzárt tér felületei részben valóságos falakkal esnek egybe, akkor az össztömegáram arányosan csökkenthet 0,06 kg/s x m3-ig (4 kg/min x m3-ig).

2.4. A szén-dioxid mennyiségének ellen rzése 2.4.1. Az oltótelepek szén-dioxid mennyiségét tömegméréssel kell ellen rizni. Az ellen rzés csoportos vagy egyedi (palackonkénti) lehet. 2.4.2. Az oltótelepen tárolt szén-dioxid 10%-ának az elszivárgását - csoportosan vagy egyedileg (palackonként) - jelezni kell. A tömeghiány jelzése vizuálisan érzékelhet és/vagy önm köd rendszer legyen. Csak vizuális jelzés a naponkénti leolvasás (ellen rzés) esetén van megengedve. 2.4.3. A tartalék palackok töltöttségét beépítés el tt és azt követ en legalább félévenként ellen rizni kell. 2.4.4. Ha a szén-dioxid-telep tömeghiánya eléri a 10%-ot, észlelése után a hiányt azonnal meg kell szüntetni. Ha egyedi (palackonkénti) ellen rzés esetén a 10% elszivárgást meghaladó mérték hiány leolvasásának nincs lehet sége, vagy a hiány nincs összegezve és a szén-dioxid-telep teljes mennyiségére vonatkoztatva, akkor a 10% tömeghiányt jelz palackokat azonnal ki kell cserélni. 2.4.5. A szén-dioxid pótlására 100% mennyiség és töltött, tartalék palackot kell állandóan készenlétben tartani. 2.5. Szén-dioxid-telep, oltóközpont 2.5.1. A beépített, nagynyomású szén-dioxiddal oltó berendezésnek (szén-dioxid-telepnek) a következ ket kell tartalmaznia: - a szén-dioxid-palackokat, - a szén-dioxid mennyiségének ellen rz és az indítóberendezés végrehajtóegységeit, - a palackok közös vagy csoportosított gy jt cs rendszerét, továbbá - a közvetlenül az oltóberendezéshez csatlakozó szerelvényeket (visszacsapó, elosztó-, ürít - és biztonsági szelepek stb.). 2.5.2. Az oltóközpontot külön helyiségben, a védett tér közelében kell elhelyezni, de az árasztandó helyiségben is elhelyezhet , ha annak légtere 2000 m3-nél nagyobb. Ebben az esetben az oltóközpontot a helyiség többi részét l sodronyhálóval vagy nem éghet anyagú válaszfallal kell

elkülöníteni. 2.5.3. Az oltóközpont padozata környezeténél ne legyen alacsonyabban. 2.5.4. Az oltóközpontnak legyen szell zése. Természetes szell zéskor az alsó és a fels szell z nyílás a szabadba nyíljon és az alsó nyílásnak (szell z alagút) a szabad tér felé legalább 2%-os lejtése legyen. Az alsó szell z nyílás a helyiség legalacsonyabb pontján legyen. Ha az oltóközpont bejárata nem a szabadba nyílik, akkor a bejáratnál olyan kiemelhet , legalább 0,2 m magas küszöböt kell építeni, amely az alsó szell z nyílás fels szélénél magasabb. 2.5.5. Az oltóközpont h mérséklete 0 és +30 °C között legyen. 2.5.6. Az oltóközpontban elhelyezhet k a tartalék szén-dioxid-palackok és a tömegmérésre használatos mérleg is. 2.6. Cs vezetékek, utánfúvó 2.6.1. A cs vezeték jól hegeszthet acélból készüljön (a varrat nélküli, szavatolt min ség acélcsövek, a varrat nélküli acélcsövek méretei és számított tömege és a normál és vékony falú, cs menetvágásra alkalmas méret acélcsövekre vonatkozó m szaki követelmények szerint). 2.6.2. A cs vezetékek küls korrózió ellen védve legyenek, a bels részeket pedig beépítés el tt ki kell tisztítani és a fúvókák felszerelése el tt leveg vel ki kell fúvatni. 2.6.3. A cs vezetékeket falon kívül, az ürít nyílások és a kiöml szerelvények felé legalább 5%-os lejtéssel kell szerelni. Ha ez nem valósítható meg, akkor a tömegáram számításakor a számított nyomásértéket módosítani kell (6. táblázat). 2.6.4. A gy jt cs próbanyomása legalább a palackok próbanyomásával legyen azonos. Az elosztóvezeték próbanyomása legalább 80 bar, a kifúvó-vezeték próbanyomása legalább 20 bar túlnyomás legyen. 2.6.5. A gy jt cs , az elosztó- és a kifúvó-vezeték, valamint a fúvókák átbocsátó keresztmetszetét a tervezett össztömegáramból kell meghatározni. 2.6.6. Az utánfúvó rendszer olyan legyen, hogy a szén-dioxid befagyás és dugulás nélkül áramolhasson ki.



2.7. Szerelvények, fúvókák 2.7.1. A szerelvények és a fúvókák anyaga óntartalmú ötvözet ne legyen.

2 2.7.2. A palackszelep gyorsnyitó rendszer és fajlagos átbocsátó keresztmetszete legalább 2,6 mm /kg legyen, próbanyomása pedig egyezzen meg az alkalmazott palack próbanyomásával. 2.7.3. A palackszelep kivezet csatlakozása és a palackhoz csatlakozó menet a vonatkozó m szaki követelmények szerint. 2 2.7.4. A palackszelep lefúvó szerelvényének átbocsátó keresztmetszete legalább 12 mm , nyitási nyomása pedig legfeljebb a palack tervezési nyomásával azonos legyen. Hasadólemezes megoldáshoz csak a gyártó min ségi bizonyítványával ellátott hasadólemez használható. 2.7.5. Biztonsági szelepeket kell használni minden zárt cs szakaszban (pl. az elosztószelepes gy jt csövön). Ennek nyitási nyomása legfeljebb a palack tervezési nyomásával legyen azonos. A biztonsági szelep átbocsátó keresztmetszete akkora legyen, hogy a szerelvényekben a próbanyomásnál nagyobb nyomás ne keletkezhessen. Hasadó-lemezes megoldás nem használható. 2.7.6. A palackszelep és a gy jt cs közé visszacsapó szelepet kell elhelyezni. A palack eltávolításakor a visszacsapó szelep a gy jt csövön kell maradjon. A visszacsapó szelep fajlagos átbocsátó keresztmetszete legalább 1,7 mm/kg legyen. Próbanyomása legalább a csatlakozó szerelvények próbanyomásával legyen egyenl . 2.7.7. Az elosztószelep követelményei a szén-dioxiddal oltó berendezéshez való elosztószelepre vonatkozó m szaki követelmények szerint. A 40 NÁ típus legfeljebb 24 db, az 50 NÁ legfeljebb 38 db (30 kg töltet ) palack csatlakoztatásához használható. 2.7.8. Ürít - (víztelenít -) szerelvényt kell beépíteni minden víztelenítésre kerül cs szakaszba. Az ürít szerelvény nyomás alatt is balesetmentesen nyitható legyen. Próbanyomása egyezzen meg az ürít szerelvényt tartalmazó cs vezetékszakasz próbanyomásával. 2.8. Indítóberendezés 2.8.1. Az indítás kézi vagy önm köd lehet. Az önm köd indítóberendezés vezérlése mechanikus (pl. a h hatásra szétváló kapocsra vonatkozó m szaki követelmények felhasználásával) vagy villamos (pl. az V. sz. fejezet szerinti t zjelz berendezés kimen jelével vezérelt) lehet. A kézi indítás az oltóközpontban legyen végezhet . Az indításhoz legfeljebb 100 N er kifejtésére legyen szükség. 2.8.2. A közvetlen indításra (szelepek nyitására) felhasználható: - az els - (nyitó-) súly helyzeti energiája, - a pneumatikus vagy hidraulikus rendszer, és a - piropatron (robbanópatron). 2.8.3. Az önm köd berendezés tegye lehet vé a szén-dioxid-telep megbízható és a kívánt m ködési módnak megfelel indítását, valamint szükség esetén - a különböz vezérléseket (szell zés leállítás, nyílások zárása stb.). 2.8.4. Szükség esetén - ha az oltóközpont nem közelíthet meg könnyen és gyorsan - kézi távindítás is használható. Az indítószerelvényt indokolatlan m ködtetés ellen védeni kell (pl. betörhet üveglappal). 2.8.5. Az indítás folyamatában az elosztószelepek ne nyíljanak kés bb, mint a palackszelep. 2.8.6. Az indítóberendezés - a szén-dioxid-telep helyi kézi indítója kivételével - kikapcsolható legyen (pl. karbantartás idején). 2.9. Jelz berendezés 2.9.1. Ha a védett helyiségben állandó jelleggel személyek tartózkodnak, vagy ha különleges körülmények azt megkövetelik, akkor elárasztás el tt a helyiségben hang- és fényjelz berendezést kell m ködtetni, és az indítóberendezést olyan késleltet vel kell felszerelni, amely a szén-dioxid kiáramlását - a helyiségben lev k menekülése céljából (5. sz. melléklet I/6. fejezet) - legfeljebb 1 percig megakadályozza. 2.9.2. A jelz berendezés egyértelm , megbízható optikai és akusztikai jelzéseket adjon. 2.9.2.1. Az oltóberendezés indítását a védett helyiségben és/vagy az állandó ügyelet helyén jelezni kell. Több szén-dioxid-telep és/vagy többféle indítási lehet ség esetén azt is jelezni kell az ügyelet helyén, hogy az oltóberendezésnek mely része m ködött. 2.9.2.2. Önm köd szivárgásjelzéskor jelezni kell a 10%-os szén-dioxid-tömeghiányt. 2.9.2.3. Optikai jelzéssel jelezni kell az indítóberendezés és a jelz berendezés villamosenergia-ellátásának a meglétét. 2.9.2.4. A hangjelzés oly módon legyen törölhet , hogy újabb jelzéskor ismét m ködjön. 2.10. Áramellátás Az indító és a jelz berendezés áramellátását minden más fogyasztótól független biztosítójú áramkörr l kell megvalósítani. Ha az önm köd indítórendszer villamos vezérlés , akkor kett s villamos betáplálás vagy tartalék áramforrás legyen. 3. MEGJELÖLÉS, FELIRATOK 3.1. Megjelölés 3.1.1. A szén-dioxid-telepen jól látható és maradó módon a következ ket kell feltüntetni: - a gyártó jelét, - a típusjelet, - a gyártási számot, - a palackok mennyiségét (db), a villamos feszültséget, és - a felvett áramer sséget. 3.1.2. Az elosztószelepek mellett fel kell tüntetni azok hovatartozását, a helyiség, a gép stb. megnevezésével. 3.1.3. A cs vezetékek és a szerelvények színjelölése a cs vezetékek színjelölésére vonatkozó m szaki követelmények szerint. 3.1.4. A névlegesnél kisebb töltet palackon a tényleges töltet mennyiségét kell feltüntetni. 3.1.5. A palackot piros szín re kell festeni és a fels harmadában egy 100 mm széles, szürke szín körgy r vel kell megjelölni. 3.2. Feliratok Az oltóberendezésen és a kapcsolódó helyiségeken - jól olvasható és maradó módon - a következ feliratokat kell elhelyezni: 3.2.1. Az oltóközpont és a tartalék palackok tárolására használatos helyiség bejáratánál SZÉN-DIOXID-VESZÉLY! A SZELL Z NYÍLÁSOK ELTAKARÁSA TILOS! 3.2.2. A védett helyiség bejáratánál és a védett gépnél SZÉN-DIOXIDDAL ELÁRASZTHATÓ HELYISÉG (GÉP)! VÉSZJELZÉSKOR VAGY A GÁZ KIÁRAMLÁSAKOR A HELYISÉGET AZONNAL EL KELL HAGYNI! AZ OLTÓBERENDEZÉS M KÖDÉSE UTÁN CSAK ALAPOS SZELL ZÉST KÖVET EN SZABAD A HELYISÉGBE BELÉPNI!



3.2.3. Ha a védett helyiségben nincs vészjelzés, amely az oltóberendezés m ködésére figyelmeztet (személyek nem tartózkodnak állandó jelleggel a helyiségben), a bejáratnál SZÉN-DIOXIDDAL ELÁRASZTHATÓ HELYISÉG! BELÉPÉS EL TT A HELYISÉGET ALAPOSAN KI KELL SZELL ZTETNI! A BENTTARTÓZKODÁS IDEJÉRE AZ OLTÓBERENDEZÉS TÁVINDÍTÁSÁT KI KELL KAPCSOLNI! Megjegyzés: Önm köd kikapcsolás esetén az utolsó mondat elmarad. 3.2.4. Az oltóberendezés üzemen kívül helyezésekor az oltóközpontban és a kézi indítás helyein A BEÉPÍTETT, SZÉN-DIOXIDDAL OLTÓ BERENDEZÉS ÜZEMEN KÍVÜL HELYEZVE! 3.2.5. Az indító- és a jelz berendezésen, valamint a kijelz egységeken a rendeltetésre utaló, egyértelm feliratok legyenek. 4. VIZSGÁLAT 4.1. Az oltóberendezés részegységeinek a vizsgálata 4.1.1. A részegységek minden egyes darabját gyártáskor vagy legkés bb közvetlenül a beépítés el tt a következ k szerint meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményét jegyz könyvben vagy min ségi bizonyítványban kell rögzíteni. Ellen rizni kell - a 2.6. és a 2.7. szakasz figyelembevételével a cs vezetékek és a szerelvények átbocsátó keresztmetszetét, a csatlakozó menetek épségét és t rését (pl. menetidomszerrel), a megjelöléséket (3.1. szakasz) és a feliratokat (3.2. szakasz), valamint el kell végezni a nyomáspróbákat. 4.1.2. A szerelvények nyomáspróbáját hideg vízzel, nyitott állásban, a kivezet nyílások lezárásával kell végezni. Ezt követ en a szerelvények zárt állásában, azok zárképességét kell ellen rizni. Ha a záróelem egyúttal biztonsági szerelvény is, annak m ködését meg kell akadályozni. A nyomáspróba megfelel , ha a próba során szivárgás, csöpögés nem mutatkozik, illetve 1 percen belül nyomáscsökkenés nem tapasztalható. 4.1.3. Ellen rizni kell a biztonsági szerelvény nyitási nyomását. A próba sikeres, ha az üzemi nyomás eléréséig szivárgás nem mutatkozik. 4.1.4. A visszacsapó szelep zéróképességét ellen rizni kell. A próba sikeres, ha a szelep 1 percen belül legfeljebb 0,5 ml vizet enged át. 4.1.5. Az elosztószelep vizsgálata a beépített, szén-dioxiddal oltó berendezéshez tartozó elosztószelepre vonatkozó m szaki követelmények szerint. 4.1.6. Az indító-berendezés részegységeit külön-külön vagy a berendezés összeszerelt állapotában együttesen kell megvizsgálni. A vizsgálatot a m ködtet energia jellemz jének (villamos feszültség, pneumatikus, hidraulikus nyomás stb.) alsó és fels t réshatárán kell végezni. A vizsgálat során nem szükséges a valóságos feltételeket megvalósítani, ha a vizsgálati körülmények megnyugtató módon mesterségesen el állíthatók, és számíthatók vagy mérhet k, vagy ha a részegységek min sége tanúsítva van. A vizsgálat sikeres, ha indítási-m ködési hiba nincs. 4.1.7. A jelz berendezést és annak vezérl egységeit, tartozékait részenként vagy összekapcsolva kell vizsgálni a m ködtet energia jellemz jének alsó és fels t réshatárán. Minden jelzésállapotot és m ködési módot ki kell próbálni. A vizsgálat sikeres, ha a jelz berendezés hiba nélkül m ködik. 4.2. Az oltóberendezés üzembe helyezés el tti vizsgálata 4.2.1. Az oltóberendezés részeinek szilárdságát nyomáspróbával kell megvizsgálni (2.6. szakasz). A gy jt cs rendszer vizsgálatát zárt elosztószelep-állással, hideg vízzel, legalább 1 percig kell végezni. A vizsgálat sikeres, ha ez id alatt a szelepházon szivárgás nem mutatkozik. A cs rendszer többi tagjának - lezárt kifúvónyílásokkal - a vizsgálatát hasonlóan kell végezni. A vizsgálat együttesen vagy szakaszonként is elvégezhet . 4.2.2. A palackok szelepeinek tényleges kinyitása nélkül minden indítási lehet séget ki kell próbálni. Az önm köd indítást az érzékel k, a vezérl egységek mesterséges m ködtetésével és a m ködési állapotnak megfelel helyzet el állításával kell próbálni. 4.2.3. Indítási módozatonként külön-külön ellen rizni kell a következ ket: - a védett helyiségben a vészjelzés m ködését, - csak a helyiséghez tartozó elosztószelep nyitási vezérlésének - megfelel késleltetés után való - létrejöttét, ezt követ en (vagy egyidej leg) a megfelel számú palackok nyitási vezérlésének létrejöttét, - a m ködés tényének és helyének jelzését, a nyílászárók lezárását - ha az nem az oltógáz nyomásával van vezérelve -, az egyéb m ködések próbáját (szell zés leállítása, áramtalanítás, utánfúvás indítási feltétele stb.). 4.2.4. Ellen rizni kell (pl. a palackok egyenkénti vagy csoportos felemelésével) a töltethiány- (szivárgás-) jelzés m ködését. Ezt követ en éles próbát kell tartani, indítási rendszerenként legalább 1 db palack tényleges nyitásával. 4.3. Id szakos vizsgálat 4.3.1. Naponta ellen rizni kell a szén-dioxid mennyiségét. A megengedettnél nagyobb szén-dioxid-hiány esetén a kezelési utasítás szerint kell eljárni. 4.3.2. Havonta szemrevételezéssel meg kell vizsgálni a fúvókák, a cs vezeték és az oltóközpont állapotát, el kell végezni a víztelenítést, és ki kell próbálni a riasztó-, az indító- és a jelz rendszer m ködését. 4.3.3. Félévenként el kell végezni az oltóberendezés karbantartását, tömegméréssel ellen rizni kell a tartalék szén-dioxid és az egyéb tarkalék anyagok mennyiségét. Ezeket jegyz könyvben kell rögzíteni. 4.3.4. Évenként teljes felülvizsgálatot kell végezni. A felülvizsgálatkor ellen rizni kell a következ ket: - az oltóberendezés általános állapotát, - a karbantartási munkákat, - a naplót, - az ismételt vizsgálatot igényl berendezések legutolsó próbájának az id pontját (pl. a cs vezetékek nyomáspróbáját). El kell végezni továbbá az oltóberendezés üzemképességének az ellen rzésére való vizsgálatot, éles próbával egybekötve. A felülvizsgálatról értesíteni kell a területileg illetékes I. fokú t zvédelmi hatóságot. 5. ÜZEMBE HELYEZÉS, ÜZEMELTETÉS 5.1. Az oltóberendezés terveinek jóváhagyása 5.1.1. Oltóberendezést csak a tervez megítélése vagy az illetékes hatóság1 el írása alapján szabad létesíteni. 5.1.2. Új típusú oltóberendezés gyártásához az illetékes hatóság1 engedélye szükséges. Az engedélyezési kérelemhez az oltóberendezés 5.1.4. szakasz szerinti terveit kell benyújtani 2-2 példányban. 5.1.3. Az oltóberendezés kiviteli, felújítási vagy átalakítási terveit az 5.1.4. szakasz szerinti összeállításban - 2-2 példányban - az illetékes hatóságnak2 kell benyújtani jóváhagyás céljából.

1 Jelenleg a BM Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság illetékes. 2 Jelenleg az I. fokú t zvédelmi hatóság illetékes.



5.1.4. A tervdokumentációnak a következ ket kell tartalmaznia: - a gyártó megnevezését, - a m szaki leírást (a berendezés rendeltetésének, f bb jellemz inek és m ködésének ismertetésével), - a nyomvonaltervet (az oltóközpont és a távindítás helyének, a cs vezetékek nyomvonalának, a kifúvórózsák és egyéb szerelvények vázlatos elhelyézésének feltüntetésével), - a m ködési vázlatot, illetve elvi m ködési rajzot (az indítást, m ködési és jelzési mód ismertetésével), - a berendezés kivonatolt kezelési és karbantartási utasítását (a biztonsági és balesetvédelmi el írások megjelölésével). 5.2. Az oltóberendezés üzembe helyezése 5.2.1. Üzembe helyezéskor az oltóberendezés üzemkész és ellen rzött állapotban legyen. 5.2.2. Az oltóberendezés üzembe helyezésére csak a gyártó vagy vizsgázott megbízottja jogosult. 5.2.3. Az üzembe helyezési eljáráson a tervez , a kivitelez , az üzemeltet megbízottja és az I. fokú t zvédelmi hatóság képvisel je legyen jelen. 5.2.4. M szaki átadáskor a következ k álljanak rendelkezésre: - az oltóberendezés jóváhagyott kiviteli terve 1 pld-ban, - az oltóberendezés kezelési és karbantartási utasítása 2 pld-ban, - a min ségi bizonyítványok és a nyomás-, a mechanikai, továbbá a villamos próbák, ellen rzések jegyz könyvei és a napló (a kezel k megnevezésével és az oltóberendezés adatainak a feltüntetésével). 5.3. Az oltóberendezés üzemeltetése, kezelése és karbantartása 5.3.1. Az üzemeltetésre, a kezelésre és a karbantartásra a kivitelez , illetve a gyártó kezelési utasítása az irányadó. 5.3.2. A kezelést csak az oltóberendezés m ködésére kioktatott személyeknek szabad végezni. 5.3.3. Az oltóberendezés m ködésér l naplót kell vezetni, amelybe legyenek bevezetve: - a berendezés f bb adatai, - a kezel k neve, - az id szakos vizsgálatok eredménye, - az oltóberendezés m ködése és meghibásodása az id pont (óra, perc) feltüntetésével, - a ki- és bekapcsolás id pontjai (nap, óra, perc), - a munkát végz (k) neve és a kijavított hibák. 5.3.4. A karbantartás során ellen rizni kell a következ ket: - az oltóberendezés általános állapotát a karbantartás megkezdésekor, - a szén-dioxid mennyiséget, - az indító-, a jelz - és a kiegészít berendezések m ködését, - a víztelenítés, a tartalék palackok mennyiségét és töltöttségét, és - az oltóberendezés általános állapotát a karbantartás után. A karbantartást követ en az oltóberendezés m köd képes állapotban legyen (ürít szerelvény zárt állapotban, az indítóberendezés élesre állítva stb.). 5.3.5. Az oltóberendezés el relátható üzemen kívül helyezését 8 nappal el bb, el re nem látott kikapcsolását pedig azonnal be kell jelenteni a területileg illetékes I. fokú t zvédelmi hatóságnak. Ugyancsak be kell jelenteni az oltóberendezés ismételt üzembe helyezését is. FÜGGELÉK F1. A SZÉN-DIOXID FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGAI A szén-dioxid színtelen, szagtalan, savanykás íz és nagy h mérsékleten is nagyon stabil vegyület. Normális körülmények között (0 °C, 1,0 bar) gáz-halmazállapotú anyag. A h mérséklet és a nyomás hatását a szén-dioxid fizikai állapotára az 5. ábra mutatja.



5. ábra A szén-dioxid fizikai jellemz i Anyagmennyiség, mol

44,01

Leveg re vonatkoztatott s r ség

1,53

3 S r ség: légnem halmazállapotban (0 °C, 1,0 bar), kg/m

1,976

3 folyadék halmazállapotban (-37 °C), kg/m

1,101 x 10

3 szilárd halmazállapotban (-79 °C), kg/m

1,56 x 10

Szublimációs h mérséklet, °C

-78,4

Kritikus h mérséklet (t ), °C kr

31,1

Kritikus nyomás (P

), bar KR

73,0

Kritikus s r ség (P

3 , t ), kg/m KR kr

463,82

Szublimációs h , kJ/kg

573,0

Hármaspont-adatok: bar

5,1

°C

-56,7

Átütési feszültség (25 °C-on), KV/cm

26,4

3

3



F2. A SZÉN-DIOXID ÉLETTANI HATÁSA A tiszta leveg kb. 300 ppm szén-dioxidot tartalmaz. A szén-dioxid imissziós értéke 600 ppm, 8 órára megengedett munkahelyi anyagkoncentráció (MAK) értéke 5000 ppm. Az 1,74 tf% szén-dioxidot tartalmazó gázelegy belégzésekor a tüd légcseréje a normális másfélszeresére emelkedik. Zárt helyiségben, amelyben a szén-dioxid-koncentráció fokozatosan növekedett 5,5 tf%-ig, az oxigénkoncentráció pedig csökkent 14,5 tf%-ig, a következ ket állapították meg: - a tüd légcseréje er sen fokozódott 0,5 x 10-3 -0,58x10-3 m3/s-ig (30-35 l/min-ig),

- az oxigénfogyasztás növekedett, - a vérnyomás növekedett, - a testh mérséklet kissé csökkent, és - a fizikai munkaképesség csökkent. A szén-dioxid-koncentrációt fokozatosan 8 tf%-ig-növelve, a következ ket állapították meg: - er s légúti izgalom, köhögés, - forróságérzés a mellkasban, - szembántalmak, fejfájás, fülzúgás jelentkezik, - csökken a gyors cselekv képesség. A szén-dioxid hatása er sebb, ha egyidej leg az oxigénkoncentráció is csökken. 9 tf%-nál nagyobb szén-dioxid-koncentrációnál eszméletvesztés lép fel. Igen nagy töménységben 20%-nál a halál légzésbénulás következtében néhány másodperc alatt beáll, rendszerint görcsök nélkül, vagy csak igen enyhe görcsök közben. A szív túléli a légzés megállását. Emiatt az újraélesztési lehet ség fennáll. Szén-dioxid-mérgezéskor mesterséges lélegeztetés és oxigénadás lehet a segítség. A szén-dioxid hatása a b rre Azok a személyek, akik légz készülékkel tartózkodtak a kb. 20 tf% szén-dioxidot tartalmazó légtérben, a b rük kivörösödésére, borzongásra, zsibbadásra, forróságérzésre és verejtékezésre panaszkodtak. F3. AZ OLTÓBERENDEZÉS TERVEZÉSÉNEK A MENETE Kiindulási adatok: az oltótelep h mérséklete 21 °C, a palacknyomások átlaga 51,7 bar. F3.1. Az elárasztandó térfogat (V) meghatározása. F3.2. A tervezési koncentráció (C) meghatározása az 1. táblázat alapján tf%-ban. F3.3. Szükség esetén az anyagátszámítási tényez kiszámítása az 1. ábra alapján.

3 F3.4. A térfogati tényez (T ) meghatározása a 2. vagy a 3. táblázat, illetve az F3.26. szakasz alapján kg/m -ben. t F3.5. A térfogati tényez módosítása az F3.3. szakasz adatával. F3.6. A szén-dioxid-alapmennyiség kiszámítása az F3.1. és az F3.5. szakasz adataiból kg-ban: M =TxV a Módosító tényez k figyelembevételével a teljes szén-dioxid-mennyiség meghatározása a 2.3.5., a 2.3.6., a 2.3.7. és 2.3.10. szakasz, F.3.7. valamint a 2. ábra szerint kg-ban: M =KxM +P t a A teljes kibocsátás id tartamának ( ) meghatározása a 2.3.8., a 2.3.11.4. és a 2.3.11.5. szakasz alapján percben. F3.8. k F3.9. Az össztömegáram (Q ) meghatározása az F3.6.-F3.8. vagy a 2.3.12.2. és a 2.3.12.3. szakaszok szerint kg/s-ban. ö F3.10. A cs vezeték nyomvonalának a megtervezése és a szerelvények darabszámának a meghatározása. A számítás els részében 1 db fúvókát kell feltételezni az elágazás helyén. F3.11. A cs hosszúságok (L), a feltételezett bels átmér k (D) és a szerelvények ismeretében az egyenérték (L ) cs hosszúságok meghatározása eg az 1. nomogram vagy a 4. és az 5. táblázat szerint. A számított egyenérték cs hosszúságok összegezése méterben.



1. nomogram Egyenérték cs hosszúságok hegesztett cs vezeték-szerelvényekre a 4. táblázat szerint. 4. táblázat Névleges átmér NÁ

Könyökcs

45° m

90° m

90°-os ívcs vagy T-idom* m

T-idom** m

Cs karmantyú vagy tolózár m

mm

hüvelyk

10

3/8

0,06

0,21

0,15

0,49

0,09

15

1/2

0,09

0,24

0,21

0,64

0,12

20

3/4

0,12

0,34

0,27

0,85

0,15

25

1

0,15

0,43

0,34

1,07

0,18

32

1 1/4

0,21

0,55

0,46

1,40

0,24

40

1 1/2

0,24

0,64

0,52

1,65

0,27

50

2

0,30

0,85

0,67

2,10

0,37

65

2 1/2

0,37

1,01

0,82

2,50

0,43

80

3

0,46

1,45

1,01

3,11

0,55

100

4

0,61

1,65

1,34

4,08

0,73

125

5

0,76

2,04

1,68

5,12

0,91

150

6

0,91

2,47

2,01

6,16

1,07

* Ha a T-idomban az áramlás iránytörés nélkül történik. ** Ha a T-idomban az áramlás iránytöréssel történik.



Egyenérték cs hosszúságok a csavarmenettel ellátott cs vezeték-szerelvényekre az 5. táblázat szerint. 5. táblázat Névleges átmér NÁ

Könyökcs

45° m

90° m

90°-os ívcs vagy T-idom* m

T-idom** m

Cs karmantyú vagy tolózár m

mm

hüvelyk

10

3/8

0,18

0,40

0,24

0,82

0,09

15

1/2

0,24

0,52

0,30

1,04

0,12

20

3/4

0,30

0,67

0,43

1,37

0,15

25

1

0,40

0,85

0,55

1,74

0,18

32

1 1/4

0,52

1,13

0,70

2,29

0,24

40

1 1/2

0,61

1,31

0,82

2,65

0,27

50

2

0,79

1,68

1,07

3,41

0,37

65

2 1/2

0,94

2,01

1,25

4,08

0,43

80

3

1,16

2,50

1,55

5,06

0,55

100

4

1,52

3,26

2,04

6,64

0,73

125

5

1,92

4,08

2,56

8,35

0,91

150

6

2,32

4,94

3,08

10,00

1,07

F3.12. Az áramlási egyenlet következ mennyiségeinek a kiszámítása: eg

L

D 1,25

1,25 m/mm ,

p

2 kg/s x mm

2 D

F3.13. Az F 3.12. szakasz alapján kiszámított mennyiségekkel, a 6. ábra alapján a szájnyílási nyomás (cs vezetéki végnyomás) meghatározása, ha szükséges, akkor el jelhelyesen módosítani kell a 6. táblázat adataival. A szájnyílási nyomás (P ) legalább 13 bar legyen. sz 6. táblázat Átlagnyomás

Nyomáskorrekció

bar

bar/m

51,7

0,0795

48,23

0,0679

44,78

0,0576

41,34

0,0460

37,89

0,0400

34,45

0,0339

31,00

0,0282

27,50

0,0235

24,11

0,0192

20,67

0,0158



17,22

0,0124

13,78

0,0090

2 F3.14. A fajlagos tömegáram (Q ) meghatározása a szájnyílási nyomásból a 7. táblázat alapján kg/s x mm -ben. f 7. táblázat Szájnyílási nyomás bar

Fajlagos tömegáram 2 kg/min.mm

51,7

3,258

50,0

2,705

48,3

2,403

46,5

2,174

44,8

1,995

43,1

1,840

41,4

1,706

39,6

1,590

37,9

1,488

36,2

1,397

34,5

1,309

32,8

1,224

31,0

1,140

29,3

1,062

27,6

0,985

25,9

0,908

24,1

0,830

22,4

0,760

20,7

0,690

17,2

0,549

13,8

0,418

2 F3.15. A fajlagos tömegáramhoz tartozó fúvóka effektív keresztmetszet (A ) számítása mm -ben: f A f=

Q ö Q f

F3.16. Több fúvókás megoldás esetén minden szájnyílási nyomást meg kell határozni.

2 kg/sxmm 5,43x10 4,5x10

-2

-2

4,00x10 3,62x10 3,32x10 3,06x10 2,84x10 2,65x10 2,48x10 2,32x10 2,18x10 2,04x10 1,90x10 1,77x10 1,64x10 1,51x10 1,38x10 1,26x10 1,15x10 0,91x10 0,69x10

-2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2 -2



F3.17. Ha az elosztóvezeték szimmetrikus - az elágazástól azonos hosszúságú és keresztmetszet csövek vezetnek a fúvókákhoz -, akkor az elágazóvezeték-szakaszok tömegárama: Q

kg

n

2 s x mm

ö

ahol n az egyforma cs szakaszok száma F3.18. Ki kell számítania következ mennyiségeket:

F3.19. A 6. ábra alapján meg kell határozni az F3.13. szakaszban számított P nyomáshoz tartozó egyenes és az F3.18. szakasz alapján számított sz Q ö n 2 xD

kg 2 s x mm

görbe metszéspontjához tartozó

értéket. F3.20. Összegezni kell az F3.18. szakaszban számított tényleges

F3.19. szakaszban számított

látszólagos értékeket.

1,25 értékb l és az F3.18. szakaszban számított Q /(n x D2) értékb l a 6. ábra alapján meg kell határozni a F3.21. Az összegezett L /D eg ö szájnyílási nyomást (P ). sz F3.22. A 7. táblázat alapján meg kell határozni a fajlagos tömegáramot (Q ). f 2 F3.23. A fajlagos tömegáramból és a megkívánt Q /n tömegáramból számítható a fúvóka effektív keresztmetszete mm -ben: ö Q ö

A f

n

=

Q’

f



6. ábra F3.24. Helyi elárasztás esetén, a felszíni módszer alkalmazásakor - a választott fúvókakarakterisztika alapján - ellen rizni kell a számított tömegáram - beszórható felület összefüggést. Ha nem felel meg, akkor a számítást módosított kiinduló adatokkal meg kell ismételni. F3.25. A választott fúvóka karakterisztika alapján meg kell határozni a fúvóka tervezési magasságát. F3.26. Teljes elárasztás esetén, ha a térfogati tényez k táblázatban megadott értékénél pontosabb számítás szükséges, akkor a következ összefüggéseket és a 2. nomogramot kell használni, amely a t = 10 °C feltételezéssel készült. Mx(t+273)x1,864x103=V c ahol M a szén-dioxid tömege, kg t a helyiség h mérséklete elárasztás után, °C V a szén-dioxid térfogata, m3 c V /V = A c n 3 ahol V a helyiség számított térfogata, m n CO tf% = 100(eA-1)/eA 2 ahol A a szén-dioxid és a helyiség térfogatának hányadosa e természetes logaritmus alapszáma (2,7182...) Hasonló információt szolgáltat a 7. ábra, amely az elméleti határokat is megadja. A 7. ábra t=20 °C feltételezéssel készült.

7. ábra



2. nomogram F4. SZTATIKUS FELTÖLT DÉS A tiszta gázok áramlásukkor nem tölt dnek fel, de a csak technikai tisztaságú gázok rendszerint tartalmaznak szilárd vagy cseppfolyós részecskéket, és így ezek feltölt dhetnek. Különösen er s lehet a feltölt dés, ha hirtelen expanzió következtében a g z cseppfolyósodik vagy szilárd hó képz dik. Az áramló folyadékok is feltölt dnek. A folyadékok porlasztásakor a feltölt dés lényegesen nagyobb mérték és független a folyadék vezet képességét l. Tehát szén-dioxiddal m köd berendezések esetében, akár folyadékfázisban, akár g zfázisban történik a kiáramlás, számítani kell sztatikusan feltöltött felh kre, amelyek kisülése a környezet vezet tárgyaihoz vagy egymáshoz képest gyújtóképes szikrát eredményez. Az elektrosztatikus töltések kifejl dése nem mindig okoz t z- vagy robbanásveszélyt, csak ha a következ feltételek együttesen teljesülnek: - az elektroszatikus töltés keletkezési sebessége elegend nagyságú, - a szétválasztott töltések felhalmozódnak, - a környez közeg nyomása, összetétele és h mérséklete szempontjából megfelel energiájú kisülési szikra létrejön, - a szikra gyúlékony vagy robbanóképes közegben keletkezik. Az A és B t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, továbbá mindenütt, ahol a sztatikus feltölt désb l t z vagy robbanás keletkezhet, csak a feltölt dés ellen védett gépi berendezés használható. A töltés felhalmozódásának csökkentése, illetve a felhalmozódó töltés veszélytelen elvezetése elérhet : - a vezet testek földelésével, - szigetel kön a feltölt dési sebesség csökkentésével, pl. az áramlási sebesség csökkentése a cs vezetékben, - a szigetel kön a felhalmozódott töltések elvezetési sebességének növelésével, pl. a leveg nedvességtartalmának a növelésével, - a felületi vezet képesség növelésére felhasználható anyagok úgynevezett antisztatikumok alkalmazásával, - a keletkezett töltések semlegesítésével, pl. a leveg mesterséges ionizálása révén.



III. FEJEZET NYITOTT SZÓRÓFEJES, VÍZZEL OLTÓ BERENDEZÉS III/1. FEJEZET ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK Fogalom-meghatározások (cs hálózat, f elosztóvezeték, cs ág, szórásfelület, fajlagos víztérfogatáram, üzemid és tárolási magasság) a II/1. fejezet szerint, azzal az eltéréssel, hogy a sprinkler és a sprinklerberendezés kifejezések helyébe a (nyitott) szórófej, illetve a nyitott szórófejes, vízzel oltó berendezés (a továbbiakban: oltóberendezés) kifejezéseket kell helyettesíteni, valamint a következ k: 1.1.Indítószerelvény Az oltóberendezés f elosztóvezetékébe épített szerelvény, amely kézzel és távm ködtetéssel nyitható, illetve önm köd en nyílik. Nyitás után a cs hálózatba víz áramlik és az oltás megkezd dik. Az önm köd nyitást t zjelz érzékel kkel felszerelt m ködtet rendszer végzi. 1.2. Véd felület Az azonos indítószerelvényhez tartozó szórófejekkel egyidej leg védhet felület négyzetméterben. 1.3. Legkedvez tlenebb véd felület Az a véd felület, amelynél a legkisebb víztérfogatáram adódik. 1.4. Legkedvez bb véd felület Az a véd felület, amelynél a legnagyobb víztérfogatáram adódik, 1.5. Összes véd felület Az oltóvízzel egyidej leg ellátható véd felületek összege négyzetméterben. 1.6. Oltóközpont Az a különálló helyiség, ahol az indítószerelvényeket elhelyezik. 2. KÖVETELMÉNYEK 2.1. Általános el írások 2.1.1. Az oltóberendezés létesítése a II/1. fejezet szerint. 2.1.2. Az oltóberendezést csak olyan területen, berendezésben, építményben stb. szabad létesíteni, amelynek t zosztálya lehet vé teszi a vízzel való oltást. Megjegyzés: Az oltóberendezés felhasználási területe a függelék szerint. Az oltóberendezés h tésre is alkalmazható. 2.1.3. Oltóberendezés és füst-, illetve h elvezet rendszer együttes létesítése a II/1. fejezet szerint. 2.1.4. A védett építmények és terek a nem védett építményekt l és terekt l térben az arra vonatkozó szabályzat1 szerinti t ztávolságokkal, vagy építészetileg az 5. sz. melléklet I/3. fejezet szerinti elhatárolással legyenek elválasztva. 2.2. M ködtetés 2.2.1. Az oltóberendezés önm köd , távm ködtetés vagy kézi vezérlés legyen. Az önm köd és a távm ködtetés rendszerek kézzel is m ködtethet k legyenek. 2.2.2. Az önm köd m ködtetés mechanikus, hidraulikus, pneumatikus vagy villamos, illetve ezek kombinációja legyen. A m ködtet rendszer az indítószerelvényt vezérelje. 2.2.3. A t zérzékel elemek kiválasztása a, t z valószín kialakulása, a helyiség belmagassága, a környezeti feltételek és a lehetséges hibaforrások szerint. 2.2.4. Egy adott véd felülethez tartozó berendezés m ködése egy másik véd felület m ködtet berendezését ne befolyásolja. 2.3. Üzembe helyezés, üzemeltetés 2.3.1. Tervjóváhagyás A II/1. fejezet szerint, a következ eltérésekkel: - a hidraulikai számítással az összes véd felülethez és a legkedvez tlenebb véd felülethez tartozó legkisebb víztérfogatáramot kell meghatározni; - a II/2. fejezet helyett a III/2. fejezet alkalmazandó; - a riasztószelep helyébe az indítószerelvény kifejezést kell helyettesíteni és ha a folyadéktüzek oltására az oltóvizes habképz anyagot (I. fejezet) kevernek, akkor a tervdokumentáció tartalmazza a habképz anyag jellemz it, valamint a bekever berendezés és a habképz anyag-tárolás részletes terveit is. 2.3.2. Üzembe helyezés Az oltóberendezés üzembe helyezése a II/1. fejezet szerint, a következ eltéréssel: - a cs hálózat helyszíni nyomáspróbája helyett - a legnagyobb üzemi nyomáson - tömítettségi vizsgálatot kell tartani; - a vizsgálat id tartama legalább 2 óra, amely id alatt a nyomás, a lezárt rendszerben, nem csökkenhet. 2.3.3. Üzemeltetés és karbantartás Az oltóberendezés üzemeltetése, kezelése és karbantartása a II/1. fejezet szerint, a következ eltérésekkel: - a napló az állandó ügyeleti helyen (pl. az oltóközpontban) legyen; - a riasztó- és jelz berendezések próbája a kezelési utasítás szerint; - a szórófejek, szennyezett környezetben - a fúvókák eltömít dése ellen - védve legyenek (pl. az e célra tervezett m anyag sapkával); - a berendezések próbája átvételkor, majd félévenként a kezelési utasításban és a vállalati t zvédelmi utasításban foglaltak szerint. FÜGGELÉK Az oltóberendezés f bb felhasználási területei: - színpad,

1 Jelenleg a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet érvényes.



- fafeldolgozás, - m anyaghab-raktár, - szállítószalag, - kábelalagút, kábelcsatorna, kábelrendez terek stb., - transzformátor, - egyéb er m vi berendezések (szénbunker, turbinaolaj-tárolás és tisztítás, hidraulikus berendezések éghet hidraulikaolajjal), - éghet folyadékot tartalmazó tartály h tése, - éghet folyadékok tüzének oltása (filmképz , habképz anyag hozzáadásával). III/2. FEJEZET MÉRETEZÉS 1. KÖVETELMÉNYEK 1.1. Az oltóberendezés méretezése 1.1.1. Általános el írások 1.1.1.1. A következ jellemz ket a védend tért l vagy a berendezést l függ en kell megválasztani: - fajlagos víztérfogatáram, - véd felület, - összes véd felület, - üzemid , és - szórásfelület. Megjegyzés: Tájékoztató adatok az 1.1.2., az 1.3.2. és az 1.3.3. szakaszban, illetve a függelékben. 1.1.1.2. A fejezet általános el írásai a II/2. fejezet szerint, azzal az eltéréssel, hogy a sprinkler, a sprinklerberendezés, a sprinklerközpont és a riasztószelep helyébe a (nyitott) szórófej, az oltóberendezés, az oltóközpont és az indítószerelvény kifejezéseket kell helyettesíteni. 1.1.2. Hidraulikai méretezés 1.1.2.1. Az oltóberendezés teljes cs hálózatát - a szórófejekkel együtt - hidraulikai számítással kell méretezni, vagy a jellemz k teljesülését kísérlettel kell igazolni. 1.1.2.2. A cs vezetékekben fellép nyomásveszteség, a szórófejekb l kilép víztérfogatáram, az üzemel szórófejekben fellép nyomásesés és az áramló víz megengedett sebessége a II/2. fejezet szerint, a következ eltéréssel: a k kifolyási tényez a szórófej kialakításától függ. 1.1.2.3. Az egyidej leg üzemeltetett véd felületeken a legkedvez bb víztérfogatáram ne haladja meg az elméleti érték 140%-át. 2 1.1.2.4. Épületek védelme esetén a véd felület legalább 100 m legyen. 2 1.1.2.5. A legfeljebb 100 m alapterület , a t zterjedés szempontjából összefügg tér vagy terek védelme esetén több véd felület is kialakítható, de a vízellátás szempontjából az összes véd felületet kell alapul venni. 2 1.1.2.6. 100 m -t meghaladó összes véd felület épületek védelme esetén, a véd felületeik kiosztásától függ en, az oltóberendezést a szomszédos véd felületek egyidej vízellátásához szükséges víztérfogatáramra kell méretezni. Ha az egyes tereket 1,5 h t zállósági határérték t zgátló elválasztás határolja, akkor vízkészlet szempontjából a legnagyobb tér véd felülete(i) a mértékadó(k). 1.1.2.7. A mennyezet vagy tet alatt elhelyezett szórófejek szórásfelületére, a véd felületek határára és a közepes szórásfelületre vonatkozó el írások a II/2. fejezet szerint. 1.2. Az oltóközpont és kiegészít berendezések 1.2.1. Oltóközpont Az oltóközpont kialakítása a II/2. fejezet szerint, a következ eltérésekkel: - a rendszer üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, leállításához szükséges valamennyi lényeges berendezés lehet leg az oltóközpontban legyen; - ha az indítószerelvény(ek) nem az oltóközpontban, hanem a védett helyiség(ek)ben van(nak) elhelyezve, akkor t z esetén is jól megközelíthet k legyen(ek); - az oltóközpontban szórófejeket nem szükséges tárolni. 1.2.2. Indítószerelvény A m ködés ellen rzésére az indítószerelvény után, azzal azonos névleges méret elzárószerelvény legyen. 1.2.3. Elzárószerelvények, visszacsapó szelepek, k fogó sz r k, nyomásmér k a II/2. fejezet szerin. 1.2.4. Riasztás Az indítószerelvény nyitását akusztikai riasztószerkezet jelezze. Az akusztikai jelzés mellett a t zjelzés az állandó felügyeleti helyen is jelenjen meg. A vízzel hajtott riasztószerkezetek a II/2. fejezet szerint, a következ kiegészítéssel: a riasztószerkezet m ködése ellen rizhet legyen. A villamos riasztóberendezés és vezetékei a t zjelz berendezésekre vonatkozó m szaki követelmények figyelembevételével. Azonos t zszakaszhoz tartozó indítószerelvények jelzései egyetlen jelz vonalon is átvihet k. 1.2.5. Villamos hibajelzés A fokozottan veszélyes helyeken (pl. m anyaghab-raktár 3 m tárolási magasság felett, hangár, er m ) a villamos hibajelzés kialakítása a II/2. fejezet K3, illetve K4 kockázati osztályra érvényes el írásai szerint. 1.3. Szórófejek és elrendezésük 1.3.1. A szórófejek megválasztása 1.3.1.1. A szórófejek megválasztása a védend tér vagy berendezés geometriai és építészeti adottságai, a cs hálózat nyomásviszonyai, illetve az oltáshoz szükséges víztérfogatáram figyelembevételével. 1.3.1.2. Az éghet folyadékok oltására használatos szórófejek korrózióálló anyagból legyenek. 1.3.1.3. A szórófejek fúvókaátmér je legalább 2 mm-nél nagyobb legyen, mint amilyen méret szennyez dés a rendszerbe kerülhet. Épületek oltására használatos szórófejek fúvókaátmér je legalább 6 mm legyen. 1.3.2. Épületek védelme 1.3.2.1. Épületek védelmére beépített kioldóelem nélküli sprinklerek (II/2. fejezet) normál-, erny - és oldalfalsprinklerek legyenek.



2 -4 3 2 2 1.3.2.2. A legnagyobb szórásfelület normál- és oldalfalsprinklerek esetén 9 m , erny sprinklerek esetén 0,83 x 10 m /m xs (5 1/m xmin) fajlagos víztérfogatáramra 12 m2, 1,25x10-4 m3/m2xs (7,51/m2xmin) fajlagos víztérfogatáram felett pedig 9 m2 legyen.

1.3.2.3. A kioldóelem nélküli sprinklerek kiosztása a II/2. fejezet figyelembevételével. 1.3.2.4. A kioldóelem nélküli sprinklerek mennyezethez és a védett felülethez viszonyított távolsága a II/2. fejezet szerint. Megjegyzés: Szélesen szóró erny sprinklerek beépítését lehet leg kerülni kell. 1.3.2.5. A sprinklervédelem különleges esetei (II/2. fejezet) közül a ferde tet kre, a födémekre, a lépcs kre, a mozgólépcs kre és a csúszdákra, az éghet anyag szállítására használatos függ leges terekre (aknákra), valamint a tet vagy a födém alatt elhelyezett szórófejek szórását akadályozó, 1 m-nél szélesebb berendezésekre vonatkozó el írások érvényesek. 1.3.3. Berendezések védelme Ha a berendezés belsejében éghet anyag van, akkor lehet leg a bels rész is védve legyen. A szórófejek elrendezését és megválasztását adott 2 esetben kísérlettel kell meghatározni. A szórásfelületet általában egyedi módon, de legfeljebb 9 m -esre kell megválasztani. Megjegyzés: Berendezések védelme esetén a fajlagos víztérfogatáram lehet leg a teljes felületen, egyenletesen oszoljon el. 1.4. M ködtet berendezések 1.4.1. Termikus m ködtet elemek 1.4.1.1. Termikus m ködtet elemként - mechanikus m ködtetésre - h hatásra szétváló elem (pl. a h hatásra szétváló kapocsra vonatkozó m szaki követelmények szerinti h hatásra szétváló kapocs), hidraulikus vagy pneumatikus m ködtetésre pedig sprinkler (II/2. fejezet) használható. 1.4.1.2. A termikus m ködtet elemek kioldási h mérséklete a várható legnagyobb környezeti h mérsékletnél kb. 30 K-nel legyen nagyobb. 1.4.1.3. A termikus m ködtet elemek elhelyezésére a gyártó vagy a szállító irányelveit, ezek hiányában a következ ket kell figyelembe venni: - egy m ködtet elem által felügyelt terület épületekben legfeljebb 12 m2, szabadtéren legfeljebb 9 m2 legyen;

- a termikus m ködtet elemek lehet leg közvetlenül a födémen vagy a mennyezeten legyenek, az érzékel rész függ leges távolsága a födémt l vagy a mennyezett l 20 és 450 mm között legyen; 2 2 - a termikus m ködtet elemek egymáshoz viszonyított távolsága, 12 m -es felügyelt területig, legfeljebb 4 m, 9 m -es felügyelt területig pedig legfeljebb 3,6 m legyen; - a termikus m ködtet elemeknek a falakhoz és a függ leges határolófelületekhez viszonyított legkisebb távolsága 0,3 m, legnagyobb távolsága pedig az elemek egymáshoz viszonyított távolságának a fele legyen; a termikus kioldóelemek épületekben legfeljebb 15 m belmagasságig használhatók. Megjegyzés: Berendezésvédelem esetén a termikus m ködtet elemek elhelyezése egyedi. 1.4.2. Hidraulikus m ködtetés 1.4.2.1. A vízzel feltöltött m ködtet hálózatban a nyomás legfeljebb 10 bar legyen. 1.4.2.2. A m ködtet hálózat legtávolabbi pontján - hozzáférhet helyen - nyomásmentesítés céljára, ellen rz szelep és nyomásmér legyen. 1.4.3. Pneumatikus m ködtetés 1.4.3.1. A m ködtet cs hálózatban a nyomás legalább 1 bar-ral legyen nagyobb, mint az indítószerelvény nyitásához szükséges túlnyomás. A rendszerben a legnagyobb túlnyomás 3,5 bar legyen. A készenléti nyomás 0,5 bar-os csökkenésekor, az állandó felügyeleti helyen, hibajelzésnek kell megjelennie. 1.4.3.2. Az ellen rz szelep és a nyomásmér elhelyezése az 1.4.2.2. szakasz szerint. 1.4.3.3. Fagyveszélyes helyen a cs hálózat kialakítása olyan legyen, hogy abban víz ne gy lhessen össze. 1.4.3.4. A rendszer s rített leveg vel való feltöltését úgy kell méretezni, hogy fél órán belül üzemkész állapotba jusson. A feltöltésre különálló kompresszor(ok) vagy s rítettleveg -(nyomólég-)hálózat használható. Ötnél több különálló m ködtet hálózat esetén két független kompresszor vagy nyomóléghálózat szükséges. 1.4.3.5. A s rített leveg önm köd pótlásakor a tölt vezetékben 1,5 mm átmér j fojtóperem legyen. 1.4.3.6. Az egyes m ködtet hálózatok tölt vezetékében víz és olajleválasztó, nyomásmér , visszacsapó és elzárószelep, biztonsági szelep, továbbá - szükség esetén - nyomáscsökkent szelep legyen. 1.4.4. Villamos m ködtetés 1.4.4.1. Az oltóberendezés önm köd vezérlése a t zjelz berendezésekre vonatkozó m szaki követelmények szerinti t zjelz berendezéssel. Megjegyzés: Füstértékel kkel való vezérlés esetén az indítást célszer két független jelz hurokhoz tartozó jelzésadó egyidej bejelzéséhez kötni (kett s függés). 1.4.4.2. Távvezérlés esetén a m ködtetés kialakítása a t zjelz berendezésekre vonatkozó m szaki követelmények figyelembevételével. 1.4.5. Kézi m ködtetés 1.4.5.1. Minden indítószerelvénynek legalább egy kézi m ködtetési lehet sége legyen. A m ködtet eszközt a védett helyiség közelében, t z esetén hozzáférhet módon kell elhelyezni. 1.4.5.2. A kézi m ködtet eszközt egyértelm jelöléssel és illetéktelen beavatkozás ellen kell védelemmel kell ellátni. Megjegyzés: Az oltóberendezés kizárólag kézi m ködtetése is lehet. FÜGGELÉK MÉRTÉKADÓ JELLEMZ K A mértékadó jellemz k kiválasztására tájékoztató adatok a táblázat szerint. Védett helyiség vagy berendezés

Színpad 10 m belmagasságig

Fajlagos víztérfogatáram

2 l/m x min

-4 3 2 x10 m /m x s

5,0

0,83

Üzemid min

Véd felület 3 m

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz 10 m belmagasság felett


7,0

1,16

10

100-350

5,0

0,83

30

-

2 m ömlesztési magasságig

5,0

0,83

2 m felett, 3 m ömlesztési magasságig

7,5

1,25

30

100-400

3 m felett, 5 m ömlesztési magasságig

12,5

2,08

5 m feletti ömlesztési magasságig

20,0

3,32

2 m tárolási magasságig

10,0

1,66

30

2 m felett, 3 m tárolási magasságig

15,0

2,49

45

3 m felett, 4 m tárolási magasságig

22,5

3,75

60

4 m felett, 5 m tárolási magasság

30,0

4,98

60

10,0

1,66

30

-

Transzformátor

7,5

1,25

5

-

Kábelcsatorna

5,0,

0,83

5

-

Er m vi berendezések

7,5

1,25

30-60

-

Hidraulikai helyiségek (éghet hidraulikai folyadék)

7,5

1,25

30

-

Faforgácsoló Hulladékbunker

M anyaghab-raktár

Hangár

150

III/3. FEJEZET VÍZELLÁTÁS ÉS CS RENDSZER E fejezet tárgya a beépített, nyitott szórófejes, vízzel oltó berendezés (a továbbiakban: oltóberendezés) vízellátásával és cs rendszerével kapcsolatos el írások. A fejezet hatálya kiterjed a hatálybalépés után felújított, átalakított vagy b vített berendezésekre is. 1. KÖVETELMÉNYEK 1.1. Általános el írások 1.1.1. A vízellátás olyan legyen, hogy az oltóberendezés III/2. fejezet szerint meghatározott jellemz i teljesüljenek. Megjegyzés: A vízkár csökkentése céljából a berendezés m ködésekor kifolyó vizet biztonságosan kell elvezetni. 1.1.2. A fejezet általános el írásai a II/3. fejezet szerint - azzal az eltéréssel, hogy a sprinkler, a sprinklerberendezés és a sprinklerközpont fogalmak helyébe a (nyitott) szórófej, az oltóberendezés és az oltóközpont kifejezéseket kell helyettesíteni -, a következ eltérésekkel: - a védett épület t zkockázat szerinti besorolását (K1...K4) nem szabad figyelembe venni; - valamennyi vízforrásnak a teljes üzemid n át kell a vizet szolgáltatnia, vagyis kimeríthetetlennek kell lennie; - az oltóberendezés t zoltótöml -csatlakozással való ellátása csak külön hatósági1 el írásra; a csatlakozó vezeték méretezve legyen; - a légnyomásos víztartály által szolgáltatott vízmennyiséget nem szükséges mérni; - két független energiaforrást kell alkalmazni (pl. hálózati, dízelmotoros, szükség-áramfejleszt ). 1.2. Vízforrások 1.2.1. A közm - és üzemi vízhálózat a II/3. fejezet szerint, a következ eltérésekkel: - a vízhálózat és az oltóközpont közötti összeköt vezeték átmér jét méretezni kell; - a vízhálózat legnagyobb sztatikus nyomásával kapcsolatos el írást kell alkalmazni. 1.2.2. A magastartály a II/3. fejezet szerint, a következ kivétellel: a magastartály túlfolyó- és tölt vezetékének legkisebb mérete nincs meghatározva. 1.2.3. A vízhálózatról, a tároló- vagy közbens víztartályból és a természetes vízforrásból táplált szivattyúberendezés a II/3. fejezet szerint, a következ kivételekkel: - nem szükséges, hogy a szivattyú(k) az oltóközpontban vagy különálló helyiségben legyenek; - a szivattyú(k) kiválasztása a hidraulikai méretezés szerint; - a közbens tartály hasznos térfogata (vízkészlete) legalább 10 perces üzemid re legyen elegend ; - a szivattyút megkerül vezeték mérete legyen azonos a szívóvezeték méretével; - az oltóközpontban vagy a szivattyúhelyiségben lev kapcsolószekrények villamos védettsége a villamos gyártmányok védettségi fokozataira és a gépek villamos berendezésére vonatkozó m szaki követelmények, valamint az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó létesítési és biztonsági szabályzat szerint. 1.2.4. A légnyomásos víztartály a II/3. fejezet szerint, a következ kivétellel: a légnyomásos víztartály vízkészlete készenléti állapotban feleljen meg az oltóberendezés mértékadó vízkészletének. 1.3. Cs rendszer 1.3.1. A szabadon vezetett csövek a II/3. fejezet szerint, a következ kiegészítéssel: a cs hálózat acélcsövei t zi horganyozásúak legyenek. Megjegyzés: A korrózió által veszélyeztetett helyeken szükségessé válhat a cs hálózat jobb min ség anyagból való kiépítése is.

1 Jelenleg a területileg illetékes I. fokú t zvédelmi hatóság illetékes.



1.3.2. A földbe fektetett csövek a II/3. fejezet szerint. 1.3.3. Cs kötések 1.3.3.1. A hegesztett cs kötések a II/3. fejezet szerint. 1.3.3.2. A rézvezetékeket keményforrasztással kell összekötni. 1.3.4. A cs vezetékek a II/3. fejezet szerint, a következ kivételekkel: - az oltóberendezés cs vezetékei kizárólag az oltóberendezéssel védett helyiségeken át vagy a földben legyenek vezetve, egyéb helyeken t zhatás ellen védettek (T = 1 h) legyenek; H - a cs hálózat üríthet és legalább 40‰-es lejtés legyen; a cs vezeték legkisebb névleges mérete 25 NÁ legyen; - az öblít vezetékekre, az öblít csatlakozásokra, az öblítésre, a légtelenítésre és a nyomáspróbára, a cs ágakon elhelyezhet szórófejekre vonatkozó el írásokat nem kell figyelembe venni. 1.3.5. A m ködtet cs hálózat hidraulikus m ködtetés , vízzel feltöltött vezetékei 15 NÁ t zi horganyzott acél; vagy 10 NÁ rézvezetékek legyenek. A pneumatikus cs hálózat legalább 8 NÁ rézvezetékb l legyen. 1.3.6. Az acélcsövek cs tartói a II/3. fejezet szerint. 1.3.7. A m ködtet cs hálózat cs tartóinak rézcsövekkel érintkez felületét az esetleges kontaktkorrózió ellen, id álló szigetel burkolattal kell ellátni (pl. teflonfólia). V. FEJEZET T ZJELZ BERENDEZÉS V/1. FEJEZET FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1.1. T zjelz berendezés A t zjelz berendezés olyan önm köd jelz - és riasztórendszer, amely a megfelel t zvédelmi intézkedések (menekítés, a t zoltóság értesítése, oltóberendezések indítása stb.) foganatosítása érdekében a tüzet kifejl désének lehet legkorábbi szakaszában jelzi, és t zriadó formájában megjeleníti. Megjegyzések: 1. A jeladás önm köd jelz eszközökkel és/vagy emberi beavatkozás útján történhet. 2. A t zjelz berendezés elvi felépítési vázlata az ábrán látható. A t zjelz berendezés egységeit az ábra X, Y és Z részekre különíti el. Ez a felosztás az egységek m ködése és nem a telepítése szerinti csoportosítását jelenti.

- Az önm köd t zjelz berendezés mindenkori épít eleme --- Az önm köd t zjelz berendezés kiegészít egységei A T zjelz érzékel

G Vezérl egység

B T zjelz központ

H Önm köd t zvédelmi berendezés

C Riasztóegység

J Hibaátjelz készülék

D Kézi jelzésadó

K Hibajelzésfogadó ügyelet

E Riasztásátjelz készülék

L Tápellátás

F Riasztásfogadó központ



Az önm köd t zjelz berendezés felépítési vázlata 1.2. T zjelz érzékel (detektor) (ábra: A egység) A t zjelz érzékel az önm köd t zjelz berendezésnek azon egysége, amely az általa felügyelt térben keletkez t z jelzése céljából annak fizikai és/vagy kémiai kísér jelenségeit folyamatosan vagy ismétl d id közökben érkeli. Megjegyzés: A továbbiakban meghatározott érzékel kön kívül egyéb típusú és felépítés érzékel k is el fordulhatnak. 1.2.1. A t zjelz érzékel nek az érzékelt t zjelenség szerinti fajtái: 1.2.1.1. H érzékel : olyan t zjelz érzékel , amelyet a h mérséklet növekedése m ködtet. 1.2.1.2. Füstérzékel : olyan t zjelz érzékel , amely az égés és/vagy a h bomlás következtében a környezetbe jutó részecskék (aeroszolok) hatására lép m ködésbe. Ionizációs füstérzékel : olyan füstérzékel ; amelynek m ködése az égéstermékek által kiváltott ionáram-változásán alapul. Optikai füstérzékel : olyan füstérzékel , amely az elektromágneses sugárzás látható, infravörös vagy ultraibolya tartományában fényelnyelést vagy fényszóródást okozó égéstermékeket érzékeli. 1.2.1.3. Gázérzékel : olyan t zjelz érzékel , amely az égés és/vagy a h bomlás gáznem termékeit érzékeli. 1.2.1.4. Lángérzékel : olyan t zjelz érzékel , amely a láng által kibocsátott sugárzást érzékeli. 1.2.2. A t zjelz érzékel nek az érzékelt t zjellemz feldolgozási módja szerinti fajtái: 1.2.2.1. Küszöbérték-érzékel (statikus érzékel ): olyan érzékel , amely abban az esetben jelez, ha az érzékelt t zjellemz egy meghatározott értéket (küszöbérték) elégséges ideig meghalad. 1.2.2.2. Különbségérzékel : olyan érzékel , amely több érzékel elemet tartalmaz és abban az esetben jelez, ha két vagy több helyen felügyelt t zjellemz szintjeinek különbsége (rendszerint kis érték) egy meghatározott értéket (küszöbérték) elégséges ideig meghalad. 1.2.2.3. Változásisebesség-érzékel : olyan érzékel , amely abban az esetben jelez, ha a felügyelt t zjellemz változásának a sebessége egy meghatározott értéket (küszöbérték) elégséges ideig meghalad. 1.2.3. A t zjelz érzékel térbeli elhelyezkedése szerinti fajtái: 1.2.3.1. Pontszer érzékel : olyan érzékel , amely egy meghatározott pontban elhelyezett érzékel elem környezetében fellép t zjellemz esetében jelez. 1.2.3.2. Többpontérzékel : olyan érzékel , amely több különálló meghatározott pontban elhelyezett érzékel elem környezetében fellép t zjellemz esetében jelez. 1.2.3.3. Vonalszer érzékel : olyan érzékel , amely egy folytonos vonal környezetében fellép t zjellemz esetében jelez. 1.2.4. A t zjelz érzékel nek a visszaállítás módja szerinti fajtái: 1.2.4.1. Visszaállítható érzékel : olyan érzékel , amely a riasztott állapotából alkatrészcsere nélkül a készenléti állapotába úgy állítható vissza, hogy az ismételten kialakuló, a megszólalási küszöbértéket meghaladó t zjellemz hatására ismét jelezni képes. 1.2.4.2. Önm köd en visszaálló érzékel : olyan érzékel , amely a rendeltetésszer készenléti állapotába önm köd en visszaáll. 1.2.4.3. Távm ködtetéssel visszaállítható érzékel : olyan érzékel , amely a rendeltetésszer készenléti állapotába távm ködtetés útján állítható vissza. 1.2.4.4. Helyben visszaállítható érzékel : olyan érzékel , amely rendeltetésszer készenléti állapotába a rajta végzett kézi beavatkozás útján állítható vissza. 1.2.4.5. Nem visszaállítható érzékel , cserélhet alkatrésszel: olyan érzékel , amely rendeltetésszer készenléti állapotába alkatrészcsere útján állítható vissza. 1.2.4.6. Nem visszaállítható érzékel : olyan érzékel , amely rendeltetésszer készenléti állapotába alkatrészcserével sem állítható vissza. 1.3. T zjelz központ (ábra: B egység) A t zjelz központ a t zjelzés vételére és közlésére alkalmas berendezés, amely a hozzákapcsolt érzékel ket és/vagy jelzésadókat 1. tápárammal látja el, 2. fogadja jelzéseiket, 3. optikai és akusztikai úton kijelzi azok t zriasztását, 4. azonosítja a jelzésadás körzetét, - felügyeli a t zjelz berendezés megfelel m ködését, és az üzemzavart (meghibásodást, pl. a tápellátás zavarát, szakadást, vonalzárlatot) figyelmeztet hanggal és fénnyel jelzi, igény esetén 1. ezen információk bármelyikét regisztrálja, 2. a riasztásjelet a riasztásjelz készülék (ábra: E egység) útján továbbítja (pl. a t zvédelmi szervezethez), 3. a riasztásjellel t zvédelmi berendezést vezérel. 1.4. Tápellátás A tápellátás a B t zjelz központ és az általa táplált berendezések áramforrása. A tápellátás több áramforrásból (pl. a villamos hálózat és szükségáramforrások) is összetev dhet. 1.5. Kiegészít egységek A t zjelz központtal összekapcsolható egységek és alkotóelemek. Megjegyzés: A továbbiakban meghatározott egységeken kívül egyéb kiegészít egységek is el fordulhatnak. 1.5.1. Kézi jelzésadó (ábra D egység): a t zjelzésre szolgáló kézi m ködtetés készülék. 1.5.2. Riasztóegység (ábra: C egység): t zriasztó végkészülék, amely nem a t zjelz központba van építve. 1.5.3. Riasztásfogadó ügyelet (ábra: F egység): olyan felügyeleti helyiség, ahonnan a szükséges t zvédelmi intézkedések bármely id pontban kezdeményezhet k. 1.5.4. Vezérl egység (t zvédelmi berendezéshez) (ábra: G egység) a B t zjelz központból kiadott jel hatására a H t zvédelmi berendezést (pl. t zoltó berendezés) m ködtet egység. 1.5.5. Hibaátjelz készülék (ábra: J egység): a hibajelzést a t zjelz központból a K jelzésfogadó ügyeletre továbbító és kijelz berendezés. 1.5.6. Hibajelzés-fogadó ügyelet (ábra: K egység): olyan ügyelet, ahonnan a hibaelhárító intézkedések kezdeményezhet k.



2. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 2.1. A t zjelz berendezés tegyen eleget az alábbi követelményeknek: - a t z korai szakaszában jelezzen, hogy be tudja tölteni rendeltetésszer feladatát, - a jelzést megbízhatóan továbbítsa, azt - késedelem nélkül egyértelm figyelemfelhívó t zriadó formájában jelenítse meg, - legyen érzéketlen mindazokra a behatásokra, amelyekre nem szabad jeleznie, - azonnal és egyértelm en jelezze a rendszer meghibásodását, m ködési zavarát. 2.2. T zjelz berendezés gyengeáramú kivitelben készüljön. Megjegyzés: A Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések számára m szaki követelmény szerint gyengeáramú az a villamos berendezés, amely a villamos áramot nem munkavégzése, hanem jelátvitelre használja fel (pl. meghatározott számú impulzus adásával, vagy változó frekvenciájú, illetve változó jelhosszúságú áramok kibocsátásával, illetve felfogásával), továbbá az ezek céljait szolgáló, ezekbe beépített tápegységek. (Ilyenek, pl. a hírközl berendezések, az er sáramú berendezések m ködését közvetlenül nem befolyásoló távmér és távjelz berendezések.) 2.3. A t zjelz rendeltetésszer m ködését egyéb rendszerek zavarása ne veszélyeztesse, tekintet nélkül arra, hogy a rendszerek kapcsolatban állnak-e t zjelz berendezéssel, vagy sem. 2.4. A t zjelz berendezés üzembiztos m ködés legyen. A t zjelz berendezés akkor tekinthet üzembiztosnak, ha - betartva a létesítési és üzemeltetési el írásokat - meghibásodás és indokolatlan jelzésadás nélkül tartósan üzemképes marad. 2.5. A jelzésadásnak azt megel z en meg kell történnie, hogy a felügyelt t zjellemz magát a t zjelz rendszert vagy annak valamely részét üzemképtelenné tenné. 2.6. Valamely egység meghibásodása ne okozza sérülések vagy hibák sorozatát a t zjelz rendszer egészében. 2.7. A t zjelz berendezés rendeltetésszer en üzemeljen olyan környezeti behatások esetén (rezgések, h hatás, ütközés, ütés, korrózió stb.), amelyek üzemeltetése során a gyakorlatban el fordulhatnak Megjegyzések: 1. A min sít mérések egy csoportja az egységek ilyen körülmények között mutatott tulajdonságok vizsgálatával foglalkozik. 2. Az egységek min sítése a m szaki követelményekben el írt vizsgálatok eredményei alapján történik. Azok tervezésével és kivitelezésével kapcsolatban további megkötéseket a jogszabály nem tesz. 2.8. Önmagában az, hogy az összetev egységek megfelel en m ködnek, még nem szavatolja a t zjelz rendszer egészének a kifogástalan üzemét. Ezért a telepítést követ en a szavatolt min ség részegységekb l álló t zjelz rendszer egészének az összm ködését is ellen rizni kell. V/2. FEJEZET F BB EGYSÉGEK, LÉTESÍTÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT 1. KÉZI JELZÉSADÓ 1.1. A kézi jelzésadó csak záró üveglap betörése útján legyen m ködtethet . A záró üveglap kör vagy négyzet alakú, legkisebb szabad felülete 50 cm2, vastagsága legfeljebb 1,5 mm legyen.

1.2. A villamos kapcsoláshoz kett s érintkez ket kell felhasználni. A kézi jelzésadó kívül élénkvörös szín legyen. A záró üveglap cseréje egyszer ; a vezeték- és véd cs csatlakozás oldható legyen. A kézi jelzésadón a kezelésre vonatkozó rövid utasítást fel kell tüntetni (pl. „T z esetén betörni”). 1.3. A kézi jelzésadó tartozéka a t zjelz tábla. Mérete: kb. 140x280 mm, felirata: „T ZJELZ ” és egy szám, amely a jelzésadó áramköri (hurok) számát jelzi. T zjelz táblát nem szükséges alkalmazni olyan esetben, ha azok esztétikai szempontból nem helyezhet k el a kézi jelzésadó mellett. Ilyen esetben a t zjelz tábla helyett gondoskodni kell a kézi jelzésadó más, maradandó módon való számozásáról. 2. T ZJELZ ÉRZÉKEL 2.1. A t zjelz érzékel id álló, üzembiztos és kell érzékenység legyen. Megjegyzések: 1. Az erre vonatkozó adatok és min sít mérések alapján ad engedélyt a hatóság az egyes típusok alkalmazására. 2. Radioaktív izotópot tartalmazó érzékel (pl. füstjelz ) alkalmazásához (felszereléséhez, tárolásához, üzemben tartásához) - a vonatkozó jogszabály szerint - hatósági engedély1 szükséges! 2.2. A nem önm köd en visszaálló érzékel k rendeltetésszer készenléti állapota rátekintéssel megállapítható legyen, valamint a riasztott állapotból a készenléti állapotba való visszaállítás, illetve az ahhoz szükséges alkatrészcsere egyszer legyen. 2.3. Az állítható érzékenység érzékel t idegen beavatkozás ellen védeni, illetve rögzíteni kell. 2.4. A vezetékek és a véd csövek csatlakozása oldható legyen. 2.5. Az optikai érzékel k m ködése független legyen a környezet általános (természetes vagy mesterséges) megvilágításától. 2.6. A helyi áramforrást igényl érzékel áramkimaradás (pl. vezetékszakadás) esetén hibajelzést adjon. A hibajelzés egyezhet valamelyik vezetékhiba jelzésével. A helyi áramforrást igényl érzékel k tápellátása vagy a t zjelz központ tápellátásáról vagy - indokolt esetben - önálló áramforrásról történjék. Az önálló áramforrás feleljen meg a 6. fejezet el írásainak. Megjegyzés: Ha az érzékel t a jelzésre is használt vezetékpár táplálja, az áramkimaradás jelzése a vezetékhiba jelzésével automatikusan teljesül. 3. JELZ HÁLÓZAT 3.1. Általános el írások 3.1.1. Azonos jelz áramkörben (hurokban) a jelz vezeték (érpár) érzékel t l és/vagy jelzésadótól érzékel ig és/vagy jelzésadóig haladjon. 3.1.2. A hurokszámot, valamint szükség esetén a polaritást minden csatlakozási és kötési ponton maradandóan fel kell tüntetni.

1 Jelenleg a területileg illetékes Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyel ség engedélye.



3.1.3. Minden villamos csatlakozás forrasztható vagy oldható kivitel (csavaros kötés) legyen. Az oldható csatlakozások véd lemezes, rugózó kivitel ek (pl. rugós alátét) legyenek. 3.2. Kábelek 3.2.1. A kábelezés önálló kábelekkel vagy a telefonközpont kábeleinek az igénybevételével (egységes kábelhálózat) történjék. Az alkalmazott kábelek m anyag burkolatú és m anyag érszigetelés kábelek legyenek. Meglév berendezés felújításakor, b vítésekor megengedett papír érszigetelés , ólomköpenyes kábelek alkalmazása is, ha a berendezés eredetileg is ilyen kábelekkel létesült. 3.2.2. A legkisebb vezet átmér réz esetén 0,4 mm, alumínium esetén 1,0 mm lehet. 3.2.3. A kábeleket IP 34 védettségi fokozatú vagy legalább azzal egyenérték en tömített szorítós végkifejtés zárja le. Föld alatti kábelekhez fali vagy légkábel csak IP 34 védettségi fokozatú vagy azzal egyenérték en tömített, szorítós végelzáróval (fali dobozzal) csatlakoztatható. Légkábelt mindkét végén biztosítós végelzáróval kell lezárni. 3.2.4. Az egységes kábelhálózat t zjelz érpárjait a telefonközpont kábelrendez jében az összeköt kábel szorítósávjával egyedi huzalozással kell összekötni. A t zjelz érpárokat az egységes hálózat minden kifejtési pontján felt n en, piros színjelzéssel meg kell jelölni. 3.2.5. Föld alatti kábeleket rendezett terepén, burkolt utalt és járdák alatt véd cs be húzva kell elhelyezni (behúzókábel), máshol páncélozott kábeleket kell fektetni. Közterületen a kábeleket a Közm - és egyéb vezetékek elhelyezése közterületen, elhelyezés térszint alatt m szaki követelmény szerint, a távközlési kábelek részére biztosított területsávban kell elhelyezni. 3.3. Jelz áramkörök (egyedi hurokvezetékek) 3.3.1. Az egyedi hurokvezetékek önálló t zjelz kábeleknél a kábelek végkifejtésének szorítóiról, vagy a t zjelz központ jelz áramköri csatlakozóiról induljanak ki és a jelzésadók és/vagy érzékel k szorítóira csatlakozzanak. 3.3.2. Egységes kábelrendszerben az egyedi hurokvezetékek a föld alatti vagy a fali kábelek végkifejtése mellé szerelt csatlakozó dobozokból induljanak ki, hogy az egyedi hurokvezetékek önállóan vizsgálhatók legyenek. 3.3.3. Az egyedi hurokvezeték legalább 0,6 mm névleges átmér j , tömör rézvezeték vagy azzal azonos névleges keresztmetszet szigetelt rézsodrat legyen. 3.3.4. Huzaljelleg egyedi hurokvezetékek csak véd cs ben alkalmazhatók. 3.4. A jelz hálózat szigetelése és ellenállása 3.4.1. A jelz áramkör szigetelési ellenállása (egymás közt és a föld felé), 100-500 V egyenfeszültséggel mérve, legalább 2 Mohm legyen. 3.4.2. A jelz hálózat vezetékellenállása, valamint levezetési ellenállása ne haladja meg a t zjelz központ által megengedett értéket. 4. T ZJELZ KÖZPONT 4.1. A t zjelz központ - optikai jelzéssel (O), - hangjelzéssel (H) a következ ket jelezze: - a jelz áramkör t zjelzését, O és H; - a jelz áramkör, szakadását, O és H; - a jelz áramkör rövidzárlatát, O és H; - a jelz áramkör földzárlatát, ha az m ködési zavart okozhat, O és H; - a biztosítók kiolvadását, O és H; - az üzembiztos m ködést veszélyeztet mérték tápfeszültség-csökkenést, ha arra más készülék nincs alkalmazva, O és H; - a nem állandóan megújuló áramforrásról való üzemelést, O; - a t zjelz központ bekapcsolt állapotát, O; - a jelz áramkör és a távjelzés kikapcsolt állapotát, O és - a hangjelzések kikapcsolt állapotát, O. 4.2. A t zjelz központ tegye lehet vé a t zjelzés és legalább az összevont hibajelzés továbbítását. A t zjelzésnek els bbséget kell biztosítani a hibajelzéssel szemben. Megjegyzés: A jelzések továbbítása pl. távjelzés, berendezések (pl. oltóberendezés) vezérlésének m ködtetése vagy az 5. fejezet szerinti átjelzés céljából történhet. 4.3. T zjelzéskor, szakadásjelzéskor és rövidzárlatjelzéskor a közös jelzéseken kívül a jelz áramkör sorszámát (a hurokszámot) is jelezni kell optikai jelzéssel. A jelz áramköri hiba jellegének (szakadás, zárlat, földzárlat) megkülönböztetése nem szükséges, bármely hiba esetén közös hibajelzés alkalmazható. 4.4. Az optikai jelzés 100 lux megvilágítás mellett 3 m távolságból egyértelm en felismerhet legyen. Izzólámpa használata esetén azokat vagy kett zni kell, vagy üzemszer ellen rzési lehet séget (pl. nyomógomb) kell biztosítani. 4.5. A hangjelzés er ssége a központtól 1 m távolságban legalább 60 dB legyen. 4.6. A jelz áramkörök egyenként kikapcsolhatók legyenek. A t zjelz központ a jelz áramkörök legalább 25%-áról egyidej leg beérkez jelek vételét tegye lehet vé. 4.7. A t zjelz központ törpefeszültség legyen, feszültségt rése legalább 10% legyen. A jelz áramkörök ellen rz árama nyugalmi állapotban legfeljebb 40 mA lehet. 4.8. A t zjelz központ alkalmas lehet a jelz vezeték felhasználásával történ telefonbeszélgetésre is. A t zjelz központ felé történ hívás egyezhet valamelyik jelz áramköri, egyéni jelzéssel rendelkez vezetékhiba jelzéssel. A jelz helyi távbeszél készülék hívása legfeljebb 70 V effektív érték , üzembiztos váltakozó áramú jellel történhet, 4.9. A kezel részére lehet séget kell biztosítani bármelyik jelz áramkör t zjelzésének egyszer módon (pl. nyomógombbal) történ ellen rzésére. 5. RIASZTÁS- ÉS HIBAÁTJELZ KÉSZÜLÉK 5.1. A riasztás- és hibaátjelz készülék (a továbbiakban: átjelz egység) a t zjelz központ jelzéseit a t zjelz központ megbízhatóságával megegyez biztonsággal továbbítsa.



5.2. Az átjelz egység fogadóegysége - optikai jelzéssel (O), - hangjelzéssel (H) jelezze legalább: - a t zjelz központ összevont t zjelzését, O és H; - a t zjelz központ összevont hibajelzését, O és H; - az átjelz egység bekapcsolt állapotát, O; - az átjelz egység hibáját; O és H. 5.3. Az átjelz egység tápellátása történhet a t zjelz központ tápellátásáról vagy önálló tápegységgel, ha az kielégíti a 6. fejezet el írásait. 6. TÁPELLÁTÁS 6.1. A t zjelz berendezés tápellátására két egymástól független áramforrást (pl. az egyik a kézcélú villamos hálózat, a másik egy vagy két akkumulátor, akkumulátorról m köd áramátalakító, motoros áramfejleszt stb.) kell alkalmazni. 6.2. A nem állandóan megújuló áramforrásokat úgy kell méretezni, hogy bármely áramforrás kiesésének pillanatától kezd d en a másik áramforrás legalább 24 órán keresztül képes legyen m ködtetni a nyugalmi állapotban lév t zjelz berendezést, és azt követ en tegye lehet vé legalább egy riasztási állapot fogadását és kijelzését, valamint a legnagyobb terhelést jelent vezérlési állapotnak a szükséges ideig való fenntartását. E szabvány szempontjából az országos közcélú villamos elosztóhálózatot állandóan megújulónak kell tekinteni. 6.3. A nem állandóan megújuló áramforrás 24 órán belül újra teljes mértékben üzemképes legyen. 6.4. Az áramforrások feszültségének váltakozó áramú összetev je ne zavarja a központ m ködését, és a t zjelz kábelen történ telefonbeszélgetést (beszédérthet ség, áthallás). 6.5. Az áramforrások hálózati részét (pl. akkumulátortölt ) érintésvédelemmél kell ellátni. A hálózati csatlakozást a hálózat azon pontján kell létesíteni, ahol az áramszolgáltatás üzemszer állapotban szünetmentesen történik (pl. a létesítmény éjszakai f kapcsolója el tt). 6.6. A tápellátás mind a t zjelz berendezésr l; mind az azt tápláló hálózatról a központ helyiségében leválasztható legyen. 7. LÉTESÍTÉS Megjegyzések: 1. T zjelz berendezést a vonatkozó jogszabályok1 szerint kell létesíteni és ezek értelmében csak hatóságilag elfogadott berendezések alkalmazhatók. 2. A vonatkozó jogszabályok2 szerint a t zjelz berendezés létesítési tervének és használatbavételének szakhatósági véleményezésére a területileg illetékes önkormányzati t zoltóság parancsnoka, engedélyezésére a területileg illetékes t zvédelmi hatóság (jegyz , f városban a f jegyz ) jogosult. 3. A szakhatósági véleményezésre benyújtott tervek m szaki tartalmára és egyéb tervezési kérdésekre az F1. függelék ad iránymutatót 7.1. A jelzésadókat és/vagy érzékel ket a 7.1.1.-7.1.3. szakaszok el írásai szerint kell telepíteni. 7.1.1. A jelzésadókat és érzékel ket úgy kell telepíteni, hogy a jelzésb l egyértelm en azonosítható legyen a jelzésadás körzete. 7.1.2. Kézi jelzésadót 1,4-1,6 m magasságban, ajtóval, oszloppal nem takart, sérülések ellen védett, de jól szembet n , forgalmas, jól megközelíthet helyen (folyósón, lépcs házakban, közlekedési útvonalakon, ajtóknál stb.) kell elhelyezni. 7.1.3. Zárt légter és állandó felügyelettel nem rendelkez helyeken érzékel ket kell alkalmazni. Az érzékel típus kiválasztásánál és elhelyezésénél figyelembe kell venni a helyiségben mind az üzemszer , mind az üzemmentes állapotban kialakuló viszonyokat (pl. légáramlás, anyagok, füst) a m szaki ismertet alkalmazási és telepítési adatai szerint. 7.2. A t zjelz központot vagy annak riasztás- és hibaátjelzését fogadó egységet állandó felügyelet helyen kell elhelyezni. Megjegyzés: A vonatkozó jogszabály3 értelmében ez a t zjelz berendezés központja. 7.3. A t zjelz központnál el kell helyezni a jelz áramkörök telepítési jegyzékét, a t zjelz berendezés telepítési doktunentációját, a t zjelz központ kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót. 7.4. A t zjelz berendezés kiegészíthet betörésjelzéssel, technológiai folyamatokkal kapcsolatos vészjelzéssel és általában olyan jelzésekkel, amelyek vagyon- vagy életvédelmi célokat szolgálnak. Ezek a jelzések a t zjelz központban a t zjelzést l egyértelm en (pl. kiegészít jelzéssel) megkülönböztethet k legyenek. 7.5. A jelz helyek üzemviteli, karbantartási célokra alkalmas csatlakozó felhasználásával kiegészíthet k hordozható telefon bekapcsolására is. 8. FELÜLVIZSGÁLAT Megjegyzés: T zjelz berendezés felülvizsgálatát, javítását, karbantartását a 32/1997. (V. 9.) BM rendelet szerint csak érvényes t zvédelmi szakvizsgával rendelkez személy végezheti. 8.1. A t zjelz berendezés m köd képességét rendszeresen felül kell vizsgálni és azt követ en el kell végezni a szükséges karbantartást. A felülvizsgálatot és a karbantartást bizonylatolni kell. A felülvizsgálat gyakoriságát és minimális m szaki tartalmát a 8.2.-8.4. szakaszok tartalmazzák. Megjegyzés: A felülvizsgálat, karbantartás bizonylatolására, valamint a t zjelz berendezés üzemeltetésével és jelzéseivel kapcsolatos észrevételek vezetésére szolgáló üzemeltetési napló kialakítására az F2. függelék ad iránymutatást. 8.2. A t zjelz központon naponta egyszer minden jelz áramkör t zjelzését ellen rizni kell (lásd a 4.9. szakaszt). 8.3. Legalább félévenként ellen rizni kell - a t zjelz központ minden jelzésének m ködését; - jelz áramkörönként legalább egy jelzésadó vagy érzékel m ködését. Minden ellen rzéskor más jelzésadót vagy érzékel t kell ellen rizni. Ha a t zjelz központ gépkönyve a t zjelz központra vagy annak egyes részeire (pl. az akkumulátorokra) fél évnél gyakoribb felülvizsgálatot ír el , vagy az üzemi körülmények (pl. az érzékel k porosodása) azt indokolják, a felülvizsgálatot és a karbantartást ezek figyelembevételével kell végezni.

1 Jelenleg a módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos T zvédelmi Szabályzat, továbbá a Gáz- és Olajipari M szaki Biztonsági Szabályzat [a mód. 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet]. 2 Jelenleg a 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet és a módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos T zvédelmi Szabályzat. 3 Jelenleg a 9/2000. (II. 16.) BM rendelettel módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos T zvédelmi Szabályzat.



Megjegyzés: A t zjelz központon kívül elhelyezett áramforrásnak karbantartása és a portalanítás nem min sül t zvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységnek. 8.4. A t zjelz berendezés üzembe helyezésekor el kell végezni legalább a 8.3. szakasz szerinti felülvizsgálatot. Megjegyzés: A szakszer üzembe helyezés feltételeit a t zjelz központ gyártója határozza meg, az üzembe helyezést általában a t zjelz központ gyártója vagy annak megbízottja végzi. FÜGGELÉK F1. T ZJELZ BERENDEZÉS TERVEZÉSE F1.1. T zjelz berendezés (beépített t zvédelmi berendezés) tervezése - jogszabály1 szerint - t zvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozás. F1.2. A vonatkozó jogszabályok2 szerint a t zjelz berendezés létesítési tervének és használatbavételének szakhatósági véleményezésére a területileg illetékes önkormányzati t zoltóság parancsnoka, engedélyezésére a területileg illetékes t zvédelmi hatóság (jegyz , f városban a f jegyz ) jogosult. F1.3. A szakhatósági véleményezésre benyújtott terv szükséges tartalma: - a t zjelz berendezés m szaki leírása és a f bb adatok; - telepítési jegyzék (hurokjegyzék) az 1. táblázat szerint; - telepítési rajz, amely tartalmazza a jelzésadók, érzékel k, a t zjelz központ és az egyéb tartozékok elhelyezését, a kábelek, vezetékek nyomvonalát és f bb adatait (érszám, névleges átmér , illetve keresztmetszet); - kapcsolási és bekötési rajzok (ha más dokumentáció nem tartalmazza). A rajzokon egységes rajzjeleket kell alkalmazni és fel kell tüntetni az alkalmazott rajzjelekre vonatkozó jelmagyarázatot. Az ajánlott rajzjeleket a 2. táblázat tartalmazza. Az érzékel k rajzjelében vagy a rajzjel mellett fel kell tüntetni az érzékel típusára utaló bet jelet. A bet jelek jelentését a 3. táblázat tartalmazza. A rajzokon a jelzésadók, érzékel k helyett fel kell tüntetni a jelz áramkör számát (hurokszám) és a jelzésadó, illetve érzékel áramköri sorszámát is (pl. hurokszám/sorszám). Telepítési jegyzék 1. táblázat A jelz áramk r száma

A jelzésadók, érzékel k mennyisége

Épület, helyiség, felszerelési hely Kézi

M

D

.........

A t zjelz berendezés ajánlott rajzjelei 2. táblázat

1 A 32/1997. (V. 9.) BM rendelet. 2 Jelenleg a 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet és a módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos T zvédelmi Szabályzat.



T zjelz érzékel k ajánlott bet jelölése 3. táblázat Az érzékel típusa

Bet jel

H érzékel (maximál h érzékel )

M

H sebesség-érzékel

D

Ionizációs füstérzékel

R

Optikai füstérzékel

O

Lángérzékel (lobogás-érzékel )

L

Inrafény-érzékel

I

Ultrafény érzékel

U

F2. T ZJELZ BERENDEZÉS ÜZEMELTETÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA, KARBANTARTÁSA F2.1. T zjelz berendezés (beépített t zvédelmi berendezés) felülvizsgálata, javítása, karbantartása - jogszabály szerint1 - t zvédelmi szakvizsgához kötött.

1 Jelenleg a módosított 32/1997. (V. 9.) BM rendelet.



F2.2. A t zjelz berendezés m ködésér l, felülvizsgálatáról, karbantartásáról üzemeltetési naplót kell vezetni. Az üzemeltetési naplóban fel kell tüntetni a kioktatott kezel k nevét, a karbantartó hibaelhárítók címét és telefonszámát. Az üzemeltetési naplóba be kell vezetni: - naponta a 8.2. szakasz szerinti felülvizsgálat eredményét és a berendezés állapotára vonatkozó megjegyzést, pl. a 4. táblázat szerint; - pontos id pont szerint (óra, perc) a berendezés esetleges jelzéseit, az esetleges hibák jellegét és az azok elhárítására tett intézkedést, - a 8.3. szakasz szerinti felülvizsgálat eredményét, valamint az ellen rzött jelzésadó vagy érzékel azonosítási számát; pl. az 5. táblázat szerint. Napi bejegyzések 4. táblázat Akkumulátor átkapcsoló állása*

Id pont

Jelzések, események, intézkedések, a berendezés állapota

Aláírás

Év: hó, nap

óra, perc

* Csak kézi átkapcsolású, kétakkumulátoros táplálás esetén szükséges.

Felülvizsgálat, karbantartás 5. táblázat Id pont

Év

A katbantartó, felülvizsgáló bejegyzései

hó, nap

Jelz áramkör

érzékel -jelzésadó

egység

Aláírás hiba...

F2.3. A módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos T zvédelmi Szabályzat értelmében a t zjelz berendezés meghibásodását, üzemen kívül helyezését a hivatásos önkormányzati, illet leg az önkéntes t zoltóságnak be kell jelenteni. F2.4. A bármilyen okból kikapcsolt kézi jelzésadóra „nem m ködik” feliratot kell elhelyezni. A véglegesen kikapcsolt kézi jelzésadókat le kell szerelni. 3. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK I. FEJEZET AZ 1000 V-NÁL NEM NAGYOBB FESZÜLTSÉG , ER SÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ID SZAKOS FELÜLVIZSGÁLATA E fejezet tárgya azok a vizsgálati eljárások, amelyekkel a létesítmények üzemben lév , 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésein az id szakos felülvizsgálat alkalmával ellen rizni kell, hogy teljesülnek-e a vonatkozó m szaki követelmények t zvédelmet érint életés vagyonbiztonsági el írásai. Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése el tt vagy üzembe helyezése során elvégzend vizsgálat eljárásainak ismertetése. Nem vonatkozik e fejezet az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járm vek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti (föld alatti) er sáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi. Nem vonatkozik e fejezet azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a beteg testén való keresztülvezetésére szolgálnak. 1. ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATI EL ÍRÁSOK ÉS MIN SÍT IRAT 1.1. A t zvédelmi felülvizsgálati - amelynek része az e fejezet szerinti felülvizsgálat - kötelezettséget és a felülvizsgálat gyakoriságát jogszabály1 írja el . A jogszabályok és m szaki követelmények szerinti gyakorisági id szempontjából a naptári éveket kell számításba venni.

1 Jelenleg a módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos T zvédelmi Szabályzat.



1.2. E fejezet szerinti ellen rzések vezetésére és abban érdemi munka végzésére csak olyan szakképzett személy alkalmas, akinek a villamos berendezések t zvédelmi felülvizsgálatára érvényes vizsgabizonyítványa van. 1.3. E fejezet szerinti ellen rzéseknél legalább az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sárámú villamos berendezésekre vonatkozó m szaki követelménynek, valamint e fejezetnek a helyszínen a felülvizsgáló rendelkezésére kell állnia. 1.4. A felülvizsgálatot általában a vizsgálat id pontjában érvényes jogszabályok, m szaki követelmények el írásai alapján kell elvégezni, szabad azonban a felülvizsgálatot a vizsgálat idején és a létesítés idején érvényben volt el írások közül az enyhébb el írás alapján elvégezni, feltéve, hogy id közben a helyiség jellege, illetve villamos besorolása nem változott. 1.5. A felülvizsgálat alkalmából meg kell állapítani a villamos berendezés környezetének jellegét (azt, hogy a berendezés a Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések m szaki követelmény mely el írásának hatálya alá tartozik); s a hely villamos besorolását is. 1.6. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie azokra a hordozható berendezésekre is, amelyek a felülvizsgálat idején a vizsgált helyiségben találhatók függetlenül attól, hogy a készülék kinek a tulajdona -, valamint azokra, amelyeket az üzem nyilatkozata szerint a technológiából kifolyóan ott rendszeresen használnak, de nem kell ellen rizni azt, hogy minden itt használatos hordozható berendezés vizsgálatra került-e. 1.7. Az e fejezet szerinti ellen rzés eredményér l min sít iratot (lásd a függelék példáit) kell készíteni és ebben fel kell tüntetni: 1.7.1. - az ellen rzés id pontját (kezdetét és végét); 1.7.2. - a vizsgált létesítmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelm határainak megvonásával; 1.7.3. - a felülvizsgálat alapját képez szabványokat az évszám feltüntetésével, a szabványeltérési engedélyeket a dátum és az iktatási szám feltüntetésével, 1.7.4. - ha a vizsgált helyiségek, illetve szabad terek vagy egyes részei az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések m szaki követelményének száraz helyiségekre vonatkozó el írásain kívül más el írásra, illetve más m szaki követelmény el írásainak hatálya alá is tartoznak, akkor annak rögzítését, mely részek mely követelmény hatálya alá tartoznak, ki állapította ezt meg róluk, és mi volt e megállapodás alapja (pl. személyes megtekintés, az üzem technológiai leírása, hatósági döntés); 1.7.5. - a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok (érintésvédelmi mérések; robbanás-bizonylatok stb.) felsorolását; 1.7.6. - a berendezések e fejezet szerinti min sítését (megfelel vagy nem felel meg), illetve valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba hiányosság felsorolását; azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával, lehet leg e fejezet szakaszainak sorrendjében; 1.7.7. - összefoglaló min sít véleményt arról, hogy e berendezés a rendeltetésszer használatra villamos biztonsági szempontból megfelel-e, továbbá javaslatot kell adni a talált hiányosságok megszüntetésének sürg sségére, illetve veszélyt okozó berendezésrész esetleges ideiglenes szüneteltetésére vagy leállítására is; 1.7.8. - az ellen rzést vezet személyek olvasható aláírását, szakképzettségét és a felülvizsgálói vizsgabizonyítvány számát; ha a felülvizsgálatot vállalat végzi, a vállalat cégszer aláírását is; 1.7.9. - a vizsgálatot végz vállalat nevét és telephelyét, illetve, ha a vizsgálatot magánszemély végzi, annak lakcímét; 1.7.10. - a vizsgált berendezés egyvonalas kapcsolási rajzát vagy erre való hivatkozást a tápponttól a fogyasztóberendezésekig (a fogyasztóberendezés bejelölésével), de a 20 A-es vagy ennél kisebb névleges áramer sség túláramvédelem (biztosító kismegszakító) utáni (ezekt l a fogyasztóberendezés felé es ) részek nélkül. 1.8. Ahol e fejezet szúrópróbát ír el , azt annak feltételezésével teszi, hogy a karbantartások során minden berendezésen elvégezték a vizsgálatot, s, így a felülvizsgálattal csak azt kívánja ellen rizni, hogy a karbantartás során végzett vizsgálatok kell rendszerességgel és alapossággal történtek-e. Ennek megfelel en, ha a szúrópróbák akár csak egyetlen olyan hibát is kimutattak; amelyb l a karbantartási ellen rzések nem tökéletes elvégzésére lehet következtetni, a szúrópróbák alapján nem szabad a berendezést megfelel nek nyilvánítani. Ebben az esetben karbantartási ellen rzést kell végrehajtani, amely után a szúrópróbákat meg kell ismételni. A szúrópróbák helyének kiválasztását a vétetlenre kell bízni, és nem szabad e helyeket oly módon kijelölni, hogy a kijelölés módja a kiválasztás véletlenségét befolyásolja (nem szabad pl. az azonos típusú, a hasonló elhelyezés egyedeket kiválasztani, sem a kiválasztást a berendezés összefüggései alapján meghatározni). Az azonos jelleg szúrópróba elvégzésére kijelölt helyek száma poros, marópárás, meleg és robbanásveszélyes helyeken a kiválasztható helyek számának legalább 10%-a, de helyiségenként legalább 2; az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítésére vonatkozó m szaki követelmények el bb felsorolt el írásai alá nem tartozó helyeken a kiválasztható helyek legalább 5%-a, de helyiségenként legalább 1. 2. MEGHATÁROZÁSOK 2.1. Felülvizsgálat e fejezet szempontjából az olyan ellen rzési m velet, amely csupán a hibák megállapítására és min sítésére irányul javítási, karbantartási m veletek nélkül. 2.2. A környezet robbanásvészélyességére vonatkozó meghatározásokat (pl., villamos besorolás) az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítésére vonatkozó m szaki követelmény robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek fejezete tartalmazza. 2.3. A robbanásbiztos villamos gyártmányokra vonatkozó meghatározásokat (pl. résvastagság) a Sujtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok m szaki követelmény tartalmazza. 2.4. Az e fejezetben használt egyéb fogalmak meghatározásait az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítésére vonatkozó m szaki követelmény általános el írások és száraz helyiségekre vonatkozó fejezete tartalmazza. 3. AZ ÁLTALÁNOS VÉD INTÉZKEDÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA 3.1. Baleset elleni védelem 3.1.1. Megtekintéssel ellen rizni kell, hogy a villamos berendezések el vannak látva a biztonság érdekében el írt figyelmeztet és azonosító feliratokkal és jelzésekkel (pl. adattáblákkal) továbbá, hogy ezek a feliratok és jelzések egyértelm ek, tartósak és könnyen felismerhet k (olvashatók)-e? 3.1.2. Megtekintéssel és esetleg szétszereléssel ellen rizni kell, hogy mindenütt megvannak-e az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítésére vonatkozó m szaki követelményekben el írt leválasztási lehet ségek. 3.1.3. Az olyan létesítményekben, amelyeknél valamely rendelkezés tartalékáramforrás vagy tartalékcsatlakozás létesítését írja el , megtekintéssel kell ellen rizni azt, hogy rendelkezésre áll-e a tartalékáramforrás, illetve tartalékcsatlakozás és megfelel-e az a létesítését el író rendelkezés követelményeinek, teljesítménye elegend -e céljának ellátásához, egyben m ködési próbával kell ellen rizni azt, hogy a tartalékáramforrás, illetve tartalékcsatlakozás m köd képes-e. 3.2. T z- és robbanásveszély elleni védelem



3.2.1. Az olyan villamos készülékeknél (kapcsolók, biztosítók stb.), amelyek m ködése közben várhatóan készüléket elhagyó ív keletkezik, meg kell szemlélni, nincs-e a várható ív útjában éghet anyag. 3.2.2. Megtekintéssel ellen rizni kell, hogy biztosítva van-e a független táplálás mindazon berendezéseknél, amelyekre ez el van írva (pl. t zivízszivattyú). 3.2.3. A „C” és „D” t zveszélyességi osztályba sorolt éghet anyagok közvetlen környezetét át kell vizsgálni, nincs-e ott veszélyes közelségben ez anyagoktól nem éghet anyaggal el nem választva olyan csupasz, üzemszer en feszültség alatt álló vezeték, illetve fémrész vagy olyan vezeték-kötés (akár szigetelt is), illetve gép és készülék, amelynél zárlat vagy rossz érintkezés várható fellépése esetén a keletkez ív az éghet anyagot meggyújthatja. 3.2.4. Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítésére vonatkozó m szaki követelmény robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek fejezete szerinti berendezések felülvizsgálata során valamennyi berendezésnél ellen rizni kell a következ ket: - az alkalmazott villamos berendezés rendelkezik-e (az adattábla tanúsága szerint) a hely villamos besorolásából adódó el írások szerinti robbanásbiztos védelmi móddal); - az alkalmazott robbanásbiztos gyártmány (az adattábla tanúsága szerint) megfelel-e a robbanásveszélyt okozó anyag által támasztott követelményeknek (robbanásbiztos fokozat, gyúlékonysági csoport); - ha a robbanásbiztos gyártmányon szemmel láthatóan olyan javítást, változtatást végeztek, amely befolyásolhatja a gyártmány robbanásbiztos kialakítását (pl. résvastagság, határh mérséklet), ellen rizni kell, végeztek-e a javítás, változtatás után újabb darabvizsgálatot. Szúrópróbával kell ellen rizni a következ ket: - a robbanásbiztos lámpatestekben nem használnak-e az el írásosnál nagyobb teljesítmény fényforrást; - a nyomásálló tokozások illeszked felületei és a robbanás elleni védelem szempontjából kritikus résméreteket meghatározó felületei épek-e, nincs-e rajtuk korróziós bemaródás, mechanikus behatás okozta sérülés stb.; - a robbanásbiztos gyártmányok fedele az összejelölésnek megfelel helyzetben van-e felszerelve. 3.3. Védettség A felülvizsgálat során megtekintéssel meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazott villamos készülékek és motorok védettsége megfelel-e a környezet jellegére vonatkozó létesítési el írásoknak, s nem látható-e rajtuk olyan külsérelmi nyom, amely feltételezhet en lerontja ezt a védettséget. 3.4. Túláramvédelem 3.4.1. A berendezésben alkalmazott olvadóbiztosítókat szúrópróbával ellen rizni kell, nincsenek-e áthidalva, és a névleges áramer sségük sem nagyobb-e, mint a megengedett. 3.4.2. Az önm köd (a túláramvédelem által m ködtetett) kapcsolók közül a szúrópróbára kiválasztottakat egymás után legalább háromszor be, illetve ki kell kapcsolni, annak a megállapítására, hogy üzembiztosan m köd képesek-e. Ezeken a darabokon ellen rizni kell azt is, hogy névleges és beállítási áramer sségük megfelel -e. 3.5. Feszültségcsökkenési védelem 3.5.1. A f kapcsolóberendezésnél megtekintéssel kell ellen rizni azt, hogy a világítás a kapcsoló-berendezés feszültségcsökkenési védelemmel el nem látott szakaszára csatlakozik-e, illetve kikapcsolódás esetén a világítás üzemben marad-e. 3.5.2. Az olyan fogyasztóberendezéseknél, amelyek nem mágneskapcsolón keresztül kapják táplálásukat, meg kell vizsgálni, hogy nincs-e szükség feszültségcsökkenési védelemre, s ha igen, el vannak-e látva védelemmel. 4. A VILLAMOSGÉPEK ÉS FOGYASZTÓBERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA 4.1. Villamos forgógépek A villamos forgógépeknél ellen rizni kell, hogy fel vannak-e szerelve a távm ködtetés vagy automatikus m ködtetés bénítására, az indítás feltételekhez való kötésére és a vészkikapcsolásra szolgáló, az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítésére vonatkozó m szaki követelmények szerint el írt készülékek, és szúrópróbával meg kell gy z dni arról, hogy ezek megfelel en m ködnek-e. 4.2. Transzformátorok 4.2.1. A transzformátoroknál ellen rizni kell, nincs-e a h t leveg megfelel áramlása megakadályozva. 4.2.2. Olajtranszformátoroknál ellen rizni kell, nem szivárog-e az olaj, az olajállás nívója megfelel -e és a gázrelék (Buchholz-relé) - ha ilyen van - légtelenítve vannak-e. 4.2.3. A takaréktranszformátoroknál ellen rizni kell azt, hogy nem olyan célra használják-e, amelyre takarékkapcsolás transzformátort nem szabad alkalmazni, továbbá, ha, a takaréktranszformátor többfázisú rendszer fázis- és nullavezet je közé van kapcsolva, azt hogy a hálózati nullavezet van-e a közös kapocshoz kötve. 4.3. Egyenirányítók Az egyenirányítóknál ellen rizni kell, hogy a megfelel szell zés hiánya vagy más ok nem okoz-e rendellenes melegedést. 4.4. Akkumulátorhelyiségek Az akkumulátorhelyiségekben ellen rizni kell, biztosítva van-e a megfelel szell zés, s a szell zés folytán az itt fejl d gázok nem juthatnak-e meg nem engedett helyre. 4.5. Kondenzátorok 4.5.1. A fázisjavító kondenzátoroknál ellen rizni kell, hogy a kondenzátorok kapcsolására megfelel típusú kapcsolókészülék van-e felszerelve. 4.5.2. Kondenzátortelepeknél ellen rizni kell, hogy el vannak-e ezek látva a leválasztás után fennmaradó töltés kisütésére alkalmas ellenállásokkal. 4.5.3. A folyadékszigetelés kondenzátoroknál ellen rizni kell, hogy nem szivárog-e a szigetel folyadék. 5. VILÁGÍTÁSI BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA 5.1. Mindazokon a helyeken, amelyekre az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítésére vonatkozó m szaki követelmény csak törpefeszültségre kapcsolt világítást engedélyez, szúrópróbával ellen rizni kell a lámpákat, megfelelnek-e ennek az el írásnak. 5.2. Mindazokon a helyeken, ahol biztonsági világítás, illetve irányfény felszerelése kötelez (vagy nem kötelez ugyan, de ilyen fel van szerelve) ellen rizni kell: - megvan-e valamennyi biztonsági világítási, illetve irányfénylámpatest; - m ködik-e a biztonsági, illetve irányfény világítás és annak minden tagja (relék stb.). 5.3. Az olyan létesítményekben, amelyekben valamely rendelkezés szükségvilágítás létesítését írja el , megtekintéssel kell ellen rizni azt, hogy rendelkezésre áll-e a szükségvilágítás, megfelel-e az a létesítését el író rendelkezések követelményeinek, elhelyezése megfelel -e céljának ellátásához; m ködési próbával kell ellen rizni azt, hogy a szükségvilágítási berendezés m köd képes-e.



6. KAPCSOLÓK, KAPCSOLÓKÉSZÜLÉKEK, CSATLAKOZÓK, LÁMPAFOGLALATOK, BIZTOSÍTÓK, M SZEREK, ELOSZTÓTÁBLÁK, KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK ÉS IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA 6.1. Kapcsolók A kapcsolók felülvizsgálatára nincs a 3. szakasz el írásain túlmen külön el írás. 6.2. Kapcsolókészülékek Minden szúrópróbával kiválasztott kapcsolókészüléket üzemszer m ködtet energiájával legalább háromszor egymásután be és ki kell kapcsolni annak megállapítására, hogy m köd képes-e. A próba során ellen rizni kell a biztonsági reteszelések m köd képességét is. Ha a kapcsolókészüléknek kézi hajtása is van, ezt is három be- és kikapcsolásból álló ciklussal kell ellen rizni. Megjegyzés: A m ködtet berendezés és a kapcsolókészülék jelzéseit és feliratait a 3.1.1. szakasz szerint kell ellen rizni. 6.3. Dugós csatlakozók Mindazokon a helyeken, ahol érintésvédelem kötelez en el van írva, megtekintéssel ellen rizni kell, a dugaszolóaljzatok véd érintkez sek-e. Minden véd érintkezés dugaszolóaljzatot megszemléléssel ellen rizni kell, nincs-e olyan küls sérülése, amely lehet vé tenné a téves dugaszolást. Megjegyzés: A véd érintkez bekötésének ellen rzésér l az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések érintésvédelmének létesítésére vonatkozó m szaki követelmény intézkedik. 6.4. Lámpafoglalatok A lámpafoglalatok felülvizsgálatára nincs a 3. fejezet el írásain túlmen külön el írás. 6.5. Biztosítók A biztosítóaljzatok feliratait a 3.1.1. szakasz, a biztosítóbetétek és aljzatok át nem hidalt állapotát a 3.4.1. szakasz szerint kell ellen rizni. 6.6. M szerek Szúrópróbával ellen rizni kell azt, hogy a villamos energiaellátó rendszerbe beépített, biztonsági célokat szolgáló m szerek feszültség-, illetve árammentes állapotban nullát mutatnak-e, s üzemszer állapotban látható kitérést adnak-e. 6.7. Elosztótáblák Az elosztó-(biztosító-) táblák felülvizsgálatára nincs a 3. fejezet el írásain túlmen külön el írás. 6.8. Kapcsolóberendezések A kapcsolóberendezések olyan helyein, ahol különböz irányból érkez feszültségek párhuzamos kötése lehetséges, fázisegyeztetéssel kell ellen rizni, hogy a fázisegyez ség fennáll-e. Ha ilyen helyen az összekapcsolható feszültségek nem egyeznek fázisban, akkor ellen rizni kell, hogy megegyezik-e a forgásirány, és felt n felirat tiltja-e a párhuzamos kötést. Ha a párhuzamos kötést reteszelés is gátolja, ellen rizni kell a reteszelés m köd képességét. Ha a kapcsolóberendezésbe több áramforrásról érkezhet feszültség, ellen rizni kell, megvannak-e a párhuzamos járás feltételei, vagy megfelel módon megvan-e akadályozva a párhuzamos járás; továbbá ellen rizni kell; megvan-e akadályozva az, hogy az egyik áramforrás különálló táplálása esetén ennek fogyasztói a másik áramforrás nullavezet jét használják kiegyenlít vezetékként. Megtekintéssel ellen rizni kell, hogy a kapcsolóberendezésnek megvan-e a kapcsolási rajza. 6.9. Irányítástechnikai berendezések Az irányítástechnikai berendezések felülvizsgálata során szúrópróbával kell ellen rizni a biztonságtechnikai célt szolgáló reteszelések m köd képességét. 7. VEZETÉKEK FELÜLVIZSGÁLATA 7.1. A vezetékek alkalmazhatósága Ellen rizni kell, hogy nem használják-e a földet üzemszer áramok vezetésére. 7.2. A vezetékek kiválasztása A szabadon szerelt vezetékeknél a szerkezet megbontása nélkül szemmel követhet helyeken mindenütt, a többi vezetékeknél az egyéb vizsgálatok céljára feltárt helyeken mindenütt, de legalább helyiségenként egy találomra kiválasztott helyen ellen rizni kell, hogy az alkalmazott vezetéktípus megfelel-e a létesítési biztonsági el írásoknak. 7.3. A vezetékek állapota A 7.2. szakasz szerinti helyeken, valamint a 7.8. szakasz szerint nem megfelel szigetelés nek mért szakaszok minden szerszám használata nélkül hozzáférhet helyén megtekintéssel, esetleg más módon ellen rizni kell, hogy a vezetékeken nincsenek-e szigetelési hiányosságok, és a vezetékek szigetelése - túlterhelés vagy a hosszú használati id következtében - nem öregedett el. 7.4. A vezetékek túláramvédelme A vezetékek 20 A-nél nagyobb névleges áramer sség túláramvédelmi szerveinek (pl. biztosító, kismegszakító) beépítési helyén szúrópróbaszer en megtekintéssel ellen rizni kell, hogy - a többfázisú vezetékek nullavezet iben, - a többfázisú rendszerekr l leágaztatott olyan egyfázisú szakaszokban, amelyeknél a túláramvédelemhez csatlakozó tápoldali vezetékrendszerben a nullavezet külön színnel van jelölve, - a többvezet s (egyenáramú vagy egyfázisú) rendszerek középvezet iben nincs-e (tiltott) túláramvédelmi szerv (biztosító, kismegszakító); továbbá azt, hogy az olyan egyfázisú vezetékrendszerekben, amelyeknél a nullavezet a túláramvédelem tápoldali kapcsához csatlakozó részen nincs külön színnel megjelölve, van-e a nullavezet ben (kötelez ) túláramvédelmi szerv (lásd 1.4 szakasz megjegyzése). 7.5. A vezetékek színjelzése A 7.2. szakasz szerinti helyeken megtekintéssel ellen rizni kell, hogy az egyes szigetelt vezetékek színe megfelel e a felülvizsgálat vagy a létesítés idején el írt színjelzésnek. 7.6. A vezetékek elhelyezése A 7.2. szakasz szerinti helyeken megtekintéssel ellen rizni kell, hogy a vezetékek elhelyezése megfelel-e a létesítési biztonsági el írásoknak. 7.7. Vezetékkötések és csatlakozások A vezetékkötéseket és csatlakozásokat szúrópróbaszer en kell ellen rizni. 7.8. A vezetékek szigetelési ellenállása



A felülvizsgálat során a vizsgált hálózatot szükség szerint az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések m szaki követelményeire vonatkozó el írások szerinti szakaszokra kell bontani, és meggerrel vagy más hasonló szigetelésvizsgálóval meg kell mérni az egyes szakaszok üzemszer en feszültség alatt álló részeinek a földhöz képest lév szigetelési ellenállását. A megger vagy szigetelésvizsgáló feszültsége ne legyen kisebb, mint a vezetékrendszer üzemi- és ne legyen nagyobb, mint a vezetékrendszer névleges szigetelési feszültsége. A hálózati szakasz szigetelése megfelel , ha ellenállása szárazhelyiségben 0,2, id szakosan nedves marópárás helyiségben vagy szabadtéren 0,1 megohm, illetve ennél nagyobb. Azokban a berendezésekben, amelyekben állandó szigetelésellen rz rendszer van kiépítve, ennek ellen rzése helyettesítheti a szigetelési ellenállás mérését. Nullázott hálózatban a szigetelési ellenállás mérésének nem kell kiterjednie: - a nullavezet k szigetelésére és - azoknak a 20 A-hál nem nagyobb névleges áramer sség túláramvédelmi szervekkel védett részek fázisvezet inek szigetelésére, amelyekben egyfázisú fogyasztók vannak, ha e részekben az üzemi áramot vezet nullavezet és a nullázóvezet nincs különválasztva. Ez utóbbi könnyítés az egyfázisú fogyasztók utolsó (a fogyasztóhoz legközelebb lév ) kapcsolója utáni részekre vonatkozik. 8. VÉD CSÖVEK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA 8.1. A szabadon szerelt véd csöveknél, illetve vezetékcsatornáknál a szerkezetek megbontása nélkül szemmel követhet helyeken mindenütt, a többi véd csöveknél, illetve vezetékcsatornáknál az egyéb vizsgálatok céljára feltárt helyeken, de legalább helyiségenként egy találomra kijelölt helyen ellen rizni kell, hogy az alkalmazott véd cs , és vezetékcsatorna típus megfelel-e a létesítési biztonsági el írásoknak. 8.2. A szabadon szerelt véd csöveknél, illetve vezetékcsatornáknál a szerkezetek megbontása nélkül szemmel követhet helyeken mindenütt ellen rizni kell, hogy a véd csöveken, illetve vezetékcsatornákon, valamint ezek kötéseinél, csatlakozásainál nincs-e olyan törés, sérülés vagy más hiányosság, amely a véd cs , és vezetékcsatorna rendszert alkalmatlanná tenné céljának elérésére. 8.3. A szerkezetek megbontása nélkül szemmel megtekinthet (látható) dobozoknál mindenütt ellen rizni kell, hogy fel vannak-e téve a dobozfed k. FÜGGELÉK Példák a min sít irat szövegére F1. A ............................................ vállalat ............................................ (pontosan körülhatárolt) villamos berendezésein elvégeztem az Országos T zvédelmi szabályzat ....... §-ban el írt id szakos felülvizsgálatot, s a vizsgálat során elvégzett kisebb javítások után a berendezést megfelel nek találtam. A szokásos karbantartások után a villamos berendezést az Országos T zvédelmi Szabályzat szerint ........... évben kell újra felülvizsgálni. .................., 20...........................

........................... (név) felülvizsgáló szakvizsga-bizonyítvány száma: .........................

F2. A ........................................ vállalat ............................................ (pontosan körülhatárolt) villamos berendezésein elvégeztem az Országos T zvédelmi szabályzat ..........-ban el írt id szakos felülvizsgálatot, s a vizsgálat során elvégzett kisebb javítások után a berendezésen az alábbi lényegesebb hibák maradtak: a) Közvetlen élet-, illetve t zveszélyt okozó hibák: ......................................................................... Javaslom, hogy vagy azonnal javítsák ki, vagy e hibák javításáig az érintett berendezéseket helyezzék üzemen kívül, és válasszák le a hálózatról. b) Véleményem szerint a következ hibák soron kívüli javítása szükséges: .................................... E berendezéseknek a végleges javításáig történ üzemeltetése nem okoz ugyan közvetlen t zveszélyt, illetve életveszélyt, de állandó, fokozott figyelmet igényel. c) A szokásos karbantartások során célszer a következ hibákat kijavítani: .................................. d) Legkés bb a legközelebbi felújításkor célszer a következ hibákat kijavítani: .......................... A fentiek szerinti sürg sségi sorrend természetesen csak szakért i javaslat, a vállalat felel s vezet jének hatáskörébe tartozik, hogy - ennek figyelembevételével - a javítások, illetve intézkedések ütemtervét megállapítsa. A berendezésnek az itt felsorolt hibákkal nem érintett részeit biztonsági szempontból megfelel nek találtam. A szükséges javítások és szokásos karbantartások elvégzése után a villamos berendezést az Országos T zvédelmi Szabályzat szerint ............. évben kell újra felülvizsgálni. ......................, 20........................

.................................. (név) felülvizsgáló szakvizsga-bizonyítvány száma: .....................

II. FEJEZET VILLAMOSENERGIA-FEJLESZT , -ÁTALAKÍTÓ ÉS -ELOSZTÓ BERENDEZÉSEK T ZVÉDELME E fejezet tárgya a 150 kVA-nál nagyobb névleges teljesítmény villamosenergia-fejleszt , -átalakító és -elosztó berendezések, valamint villamos kapcsolóberendezések - a bányák külszíni berendezéseit is beleértve -, továbbá az ilyen berendezések elhelyezésére szolgáló építmények, illetve az ilyen berendezések el írt t ztávolságán belül telepítend , más építmények, helyiségek, éghet anyagot tároló területek t z elleni védelme.



Nem tárgya e fejezetnek a bányák föld alatti berendezései, az akkumulátortelepek (-helyiségek), az er m vi és az alállomási hidrogénh tés berendezések, valamint a villamos vontatójárm vek transzformátorainak t z elleni védelme. 1. ÁLTALÁNOS TELEPÍTÉSI EL ÍRÁSOK 1.1. Az e fejezet hatálya alá es villamos berendezések építményét a környez épületekt l legalább a rájuk vonatkozó jogszabályban1 el írt távolságra kell telepíteni. - Olajszigetelés transzformátorok építményét (helyiségét, t zszakaszát) legalább a III. t zállósági fokozatnak megfelel en kell kialakítani, és ezt az építményt a „T zveszélyes” (jelzése: „C”) t zveszélyességi osztályba kell besorolni. - Az egyéb villamos berendezéseket tartalmazó építményt legalább a IV. t zállósági fokozatnak megfelel en kell kialakítani, és ezt az építményt a „Mérsékelten t zveszélyes” (jelzése: „D”) t zveszélyességi osztályba kell besorolni. 1.2. Az oszloptranszformátor-állomás és a 800 kg-nál kisebb mennyiség olajat tartalmazó szabadtéri villamos berendezés elhelyezési távolsága a következ legyen: - az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó létesítményt l legalább 10 m; - a „C” t zveszélyességi osztályba tartozó létesítményt l vagy építményt l legalább 8 m; - a „D” és „E” t zveszélyességi osztályba tartozó épület éghet héjazatú tet szerkezetét l, illetve nyílászáróitól legalább 6 m. 1.3. A megfelel védettségi fokozatú tokozásban (épületszerkezet, fémlemez vagy más el re gyártott burkolat) elhelyezett transzformátorállomás az I-III. t zállósági fokozatú (nem éghet anyagból készült küls térhatároló szerkezet , falazatú, héjazatú) épületek nyílás nélküli határfalaihoz (t zfalaihoz) közvetlenül csatlakoztatható, vagy egymástól (kezelési célból) legalább 1 m távolságot kell tartani. 2. A TRANSZFORMÁTOR VILLAMOS VÉDELME 2.1. Az 1,0 MVA és nagyobb névleges teljesítmény , olajszigetelés transzformátorokat a Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések számára m szaki követelményrendszernek megfelel en gázvédelemmel kell ellátni. Ugyancsak gázvédelemmel kell ellátni a 800 kg-nál nagyobb mennyiség olajat tartalmazó villamos készülékeket, gyártmányokat. 2.2. A 6,3 MVA és nagyobb névleges teljesítmény , olajszigetelés transzformátorokat gázvédelemmel kell ellátni, amely a megengedett olajh mérséklet elérésekor figyelmezteti a kezel személyzetet. 2.3. A 10 MVA és nagyobb névleges teljesítmény transzformátorokat különbözeti védelemmel kell ellátni, amely megszólalása esetén kikapcsolja a transzformátor megszakítóit. 2.4. Az állandó kezel személyzet nélküli állomáson elhelyezett transzformátorokra az 2.1-2.3. szakaszok el írásain túlmen en a következ el írások is érvényesek: - a 630 kVA és nagyobb névleges teljesítmény transzformátorokat maximum-mutatós h mér vel kell felszerelni; - a 6,3 MVA és nagyobb névleges teljesítmény , olajszigetelés transzformátorokat olyan h védelemmel kell ellátni, amely a megengedett olajh mérséklet túllépése esetén kikapcsolja a transzformátort. Megjegyzés: Egyéb megfontolások alapján (pl. közterületi elhelyezés) a típus- és gyártmánytervek 630 kVA-nél kisebb névleges teljesítmény transzformátorok esetén is el írhatják a h védelem kötelez alkalmazását. 3. SZABADTÉRI TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁS2 3.1. A transzformátorok egymáshoz legközelebb es , olajat tartalmazó, szerkezeti részei között legalább az 1. táblázat szerinti távolságokat kell betartani. 1. táblázat Olajtartalom kg

Legkisebb távolság, m

800-ig

5

5 800 felett 10 -ig

16

105 felett

20

Amennyiben az 1. táblázat szerinti távolságokat nem tudják betartani, akkor a transzformátorok közé véd falat kell helyezni. 3.2. Az üzemileg egy egységet képez , egységenként legfeljebb 2,5 MVA névleges teljesítmény transzformátorok közé nem kell véd falat helyezni. A 400 kV-os és nagyobb névleges feszültség rendszerek fázisonkénti egységeit külön egységnek kell tekinteni. Egy egységnek szabad tekinteni az ikresített (háromtörzs ) oszloptranszformátor-állomásokat, a közös kapcsolóberendezéssel és védelemmel ellátott (ikresített), transzformátorokat legfeljebb 2 x 2,5 MVA névleges teljesítményig, valamint az egymásnak üzemi tartalékul szolgáló, külön kapcsolóberendezéssel és védelemmel ellátott transzformátorokat 1,6 MVA névleges teljesítményig. 3.3. A nem éghet , és legalább 1 h t zállósági határérték (5. számú melléklet I/3. fejezet), véd falnak a transzformátor legmagasabb, olajat tartalmazó részénél legalább 0,5 m-rel magasabbnak, hosszának pedig legalább a k ágy hosszával egyenl nek kell lennie. Megjegyzés: Indokolt esetben (pl. földzárlat-kompenzáció sínezése részére) a falon szabad áttörést kialakítani, de csak olyan helyen, ahol a h sugárzás káros hatásai nem érvényesülnek. 3.4. A transzformátor és a véd fal között legalább 1 m szélesség szabadtávolság legyen. 3.5. Ha a transzformátorállomásnak nemcsak a transzformátora, hanem a kapcsolóberendezése is szabadtéri, akkor a transzformátor olajat tartalmazó részeit l a 3.1. szakasz el írásain felül - a saját kapcsolóberendezés kivételével - legalább 10 m távolságot kell tartani. 3.6. A transzformátor sérülése esetén kifolyó, ég olaj leh tésére és szétfolyásának megakadályozására a transzformátor alatt - az oszloptranszformátor-állomások és a 800 kg-nál kisebb mennyiség olajat tartalmazó transzformátorok kivételével - kémény k zúzalékból vagy kavicsból k ágyat kell készíteni.

1 Jelenleg az országos településrendezési és építési követelményekr l szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. 2 Beleértve a szabadtéri kapcsoló- és alállomásokat.



A k zúzalék szemnagysága 40-65 mm, a kavicsé 55-80 mm; a k zúzalék rétegvastagsága legalább 0,2 m, a kavicsé legalább 0,3 m legyen. A k ágy minden irányban legalább 0,5 m-rel nyúljon túl a transzformátor és a h t táskák alaprajzi vetületén. A k ágyat minden oldalról betonfallal és alulról - a környezetvédelmi szempontoknak is megfelel en betonréteggel kell határolni. Alulról is zárt k ágyak esetén a csapadékvíz elvezetésér l is gondoskodni kell. 3.6.1. A k ágy készíthet teljesen süllyesztett, részben süllyesztett vagy föld feletti kivitelben. Teljesen vagy részben süllyesztett k ágyat csak a várható legmagasabb talajvízszint felett szabad létesíteni. A k ágy szélén a folyadékszint átmeneti emelkedésének megfigyelésére vízakna szükséges. 3.6.2. Ha a k ágyon át leh tött olajnak a szomszédos k ágyba vagy egyéb gy jt helyre való átfolyása meg van engedve, akkor az egyes transzformátorok k ágyát elválasztó falba - a k ágy felszíne alatt 0,1 m-rel - átvezet nyílásokat kell elhelyezni. 3.7. Ha a transzformátor k ágyának távolsága a kapcsoló- és kezel épülett l 10 m vagy nagyobb, akkor az épületnek a transzformátor felé néz ajtajai és ablakai egyszer (normál) kivitel ek lehetnek. - Ha ez a távolság 10 m-nél kisebb, de legalább 5 m, akkor a transzformátor felé néz ajtók és ablakok - ha ilyenek létesítése elkerülhetetlen - nem éghet ek és legalább 0,5 h t zállósági határérték ek (5. számú melléklet I/3. fejezet) legyenek. - Ha ez a távolság 5 m-nél kisebb, de legalább 2 m, akkor a transzformátor felé néz ajtók és ablakok nem éghet k és legalább 0,8 h t zállósági határérték ek legyenek. - Ha ez a távolság 2 m-nél kisebb, akkor a kapcsoló- és kezel épület transzformátor felé es határoló fala ajtó és ablak nélküli, nem éghet , és legalább a II. t zállósági fokozatú épületnek (5. számú melléklet I/3. fejezet) megfelel t zállósági határérték legyen. Megjegyzés: Az el z el írások az egyéb rendeltetés (pl. telemechanikai konténer) építményekre is érvényesek. 3.8. Az 1,6 MVA-nál nagyobb névleges teljesítmény transzformátorok - legalább a 3.4. szakaszban el írt mértékig - teljesen körüljárhatóak legyenek. 4. BELS TÉRI TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁS1 4.1. Egylégter transzformátorállomásban - amelynél a transzformátor és a kapcsolóberendezés közös helyiségben van - legfeljebb 1 MVA névleges teljesítmény olaj- vagy száraztranszformátort szabad elhelyezni. Olajtranszformátor esetén az olaj tömege legfeljebb 800 kg legyen. 1 MTA-nál nagyobb transzformátorteljesítmény, illetve 800 kg-ot meghaladó olajtömeg esetén a transzformátort külön kamrában kell elhelyezni. 4.2. Egy kamrában több transzformátort is el szabad helyezni. Az egy kamrára jutó olajtömeg olajszigetelés transzformátorok esetén legfeljebb 1600 kg legyen. Száraztranszformátorok esetén a megengedett összteljesítmény 10 MVA. Az 1300 kg olajnál többet tartalmazó olajszigetelés transzformátorokat és a 2,5 MVA-nál nagyobb névleges teljesítmény száraztranszformátorokat csak külön kamrában szabad elhelyezni. Az olajmennyiségt l és a névleges teljesítményt l függetlenül közös kamrában szabad elhelyezni több transzformátort, ha azok az üzemben tartás szempontjából egy egységnek számítanak. 4.3. A transzformátorkamra legalább II. t zállósági fokozatú kivitelben (5. számú melléklet I/3. fejezet) készüljön. Ha a transzformátorkamra feletti tér be van építve, akkor azt a teret a transzformátorkamra terét l nem éghet és legalább 1,5 h t zállósági határérték födémmel (5. számú melléklet I/3. fejezet) kell elválasztani. 4.4. A transzformátorkamrába érkez vagy az abból elmen sínezést - nem éghet anyagú átvezet lapba szerelt - átvezet szigetel kön kell átvezetni. Kisfeszültség sínezés esetén nehezen éghet (5. számú melléklet I/2. fejezet) szigetel anyagból készített átvezet lapot átvezet szigetel nélkül is szabad alkalmazni. 4.5. Több transzformátorkamra esetén a kamrák légterét nem éghet és legalább 1,5 h t zállósági határérték fallal (5. számú melléklet I/3. fejezet) kell egymástól elválasztani. Ez az el írás a h t leveg be- és elvezet nyílásaira, csatornáira és kürt ire is vonatkozik. 4.6. A transzformátorkamrában a transzformátoron és a hozzá tartozó sínezésen kívül más készülék lehet leg ne legyen. Indokolt esetben el szabad helyezni a transzformátorkamrában a transzformátorhoz csatlakozó kábel végelzáróját, a transzformátorhoz tartozó esetleges szabályozótranszformátort, transzduktort, félvezet s egyenirányítót, mér transzformátort, fojtótekercset, kondenzátort, a kondenzátorhoz tartozó fojtó- és kisüt ellenállásokat, az el bbiek olvadóbiztosítóit, a túlfeszültség-levezet ket, a transzformátor szakaszolóját és a transzformátor h tésére szolgáló szell ztet berendezést. 4.7. Az 1300 kg-nál több olajat tartalmazó transzformátor alatt olajgy jt teret kell kialakítani. Az „A-C” t zveszélyességi osztályba tartozó környezetbe telepített transzformátor esetén már a 800 kg-nál több olajat tartalmazó transzformátorkamrában is ki kell alakítani az olajgy jt teret. A kamra padozatának az olajelvezetés felé minden irányból legyen lejtése. Az olajgy jt tér felett a 3.6. szakasz szerinti kemény k zúzalék vagy kavicssz r t (k ágyat) kell elhelyezni. - Ha a sz r réteg alatti olajgy jt tér befogadóképessége a transzformátor olajtérfogatának legalább az 1,1-1,2-szerese, akkor a gy jt térbe került olajat nem kell továbbvezetni. Ebben az esetben az olajgy jt tér padozatán aknát kell elhelyezni az olaj leszívásához. - Több transzformátorkamra olajgy jt terét össze szabad kötni, de az összesített gy jt tér olajbefogadó képességének legalább 20%-kal meg kell haladnia a legnagyobb transzformátor olajtérfogatát. Ebben az esetben az olajgy jt tér padozatán aknát kell elhelyezni az olaj leszívásához. - Ha a szükséges térfogatú olajgy jt teret kamra alatt nem lehet kialakítani, akkor az épületen kívül fedett gy jt teret kell készíteni, amelyet a kamra sz r rétege alatti térrel cs vezetékkel kell összekötni. A lefolyónyílást és a cs vezetéket úgy kell méretezni, hogy a transzformátor teljes olajmennyisége legfeljebb 10 perc alatt el tudjon távozni a gy jt térbe. A cs vezetékben a t z tovaterjedését meggátló, könnyen karbantartható folyadékzárnak kell lennie. Több - legfeljebb 4 - transzformátor olaját közös gy jt térbe szabad vezetni, de annak befogadóképessége legalább 20%-kal haladja meg a legnagyobb transzformátor olajtérfogatát. Ha egy kamrában több transzformátor van elhelyezve, akkor a gy jt tér befogadóképességét azok összmennyisége határozza meg. 4.8. A transzformátorkamrából kivezet kábelcsatornán az olaj más helyiségbe ne folyjék át. 4.9. A transzformátorkamrán a leveg be- és elvezetésére szolgáló nyílásokon kívül más nyitott (megfelel nyílászáró nélküli) falnyílást nem szabad elhelyezni. A transzformátorkamra szabadba nyíló ajtaja nem éghet , és legalább 0,5 h t zállósági határérték (5. számú melléklet I/3. fejezet) és kifelé nyíló legyen. Ha az ilyen ajtó folyosóra vagy bels helyiségbe (tehát nem a szabadba) nyílik, akkor az nem éghet , és legalább 1 h t zállósági határérték legyen. Két transzformátorkamra között átjáróajtót nem szabad készíteni. 4.10. A transzformátorkamra oldalfalait és mennyezetét célszer hézagolással és bedörzsölt felülettel készíteni. Vakolás esetén a vakolat olyan min ség legyen, hogy ne táskásodhasson fel. A transzformátorkamra vasbeton fala meszelt legyen, vakolni nem szabad. 5. BELS TÉRI KAPCSOLÓBERENDEZÉS

1 Beleértve a bels téri alállomásokat.



5.1. Ha a kapcsolótérben olajszigetelés feszültségváltók vannak elhelyezve, akkor ezek cellában (fülkében) legyenek elhelyezve. A feszültségváltókat a kisfeszültség oldalon túlterhelés ellen, a nagyfeszültség oldalon pedig zárlat ellen védeni kell. 5.2. Bels téri kapcsolóberendezésben bels kábelezésre - egyéb járulékos t zvédelem (pl. bevonat, elhatárolás) hiányában - kizárólag lángterjedést fékez , m anyag köpeny kábeleket szabad alkalmazni. 5.3. A kapcsolóberendezések vezetékei nehezen éghet szigetelés ek legyenek. 6. T ZJELZÉS ÉS T ZOLTÁS 6.1. T zjelzés T zjelz berendezéssel (2. számú melléklet V. fejezet) kell védeni - a 3 kV-os és nagyobb névleges feszültség er m vi kapcsolóberendezést, és - a 120 kV-os és nagyobb névleges feszültség transzformátorok elhelyezésére szolgáló helyiséget. A 3 kV-os és nagyobb névleges feszültség er m vi kapcsolóhelyiségek bejárata mellett - az esetleges t zjelz érzékel kt l függetlenül - kézi jelzésadó legyen felszerelve. A 120 kV-os és nagyobb névleges feszültség transzformátorhelyiségeket t zjelz érzékel kkel kell védeni. 6.2. Oltóvíz1 6.2.1. Az atom- és h er m vek (200 MVA névleges teljesítmény felett) szabadtéri transzformátorainak védelmére olyan t zoltóvíz-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedvez tlenebb t zcsapnál legalább 5 bar kifolyási nyomást ad. 6.2.2. A transzformátorállomásokon 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény felett - a legnagyobb transzformátor küls f méreteib l számított burkoló felületére számítva - 16 1/perc x m2 fajlagos térfogatáram mellett, a 10 perc oltási id nek megfelel

oltóvízmennyiség háromszorosa szükséges. Megjegyzés: Az oltóvíz biztosítására, ha ez más módon (vezetékes vízellátás vagy természetes felszíni víz hiányában) nem oldható meg, akkor t zivíztározót kell létesíteni. 6.3. T zoltó berendezések 6.3.1. A 400 kV-os és nagyobb névleges feszültség , valamint - a feszültségt l függetlenül a 250 MVA és nagyobb névleges egységteljesítmény transzformátorokhoz beépített oltóberendezést kell létesíteni, ha a transzformátor tüze a környezetében lev , a transzformátoréval azonos vagy nagyobb érték berendezéseket veszélyezteti, és ez a veszélyeztetés más módon (pl. véd távolság, lángvéd fal) nem szüntethet meg. 6.3.2. A 120 kV és nagyobb névleges feszültség bels téri transzformátorokat beépített oltóberendezéssel (pl. szórt vizes) kell védeni. 6.3.3. A 15 MVA-nál nagyobb névleges teljesítmény , leveg h tés szinkrongépet (turbógenerátor, hidrogenerátor, kompenzátor, motor) beépített, gázzal oltó berendezéssel kell felszerelni. Nem kell felszerelni a beépített, gázzal oltó berendezést azoknál a gépeknél, amelyek villamos szigetel anyaga - az álló- és forgórészen egyaránt legalább az F h állósági osztályba tartozik, illetve „nehezen éghet ”-nek min sül. 6.4. T zoltó készülékek 6.4.1. A 120 kV névleges feszültség feletti transzformátorállomások területén - kivéve a 6.2.1. és a 6.3.1. szakaszokban meghatározott eseteket legalább 4 db 50 kg-os porral oltó vagy azzal oltóhatásában legalább egyenérték , bármilyen más t zoltó készülék legyen elhelyezve. 6.4.2. A 120 kV névleges feszültség transzformátorállomások területén legalább 2 db 50 kg-os porral oltó vagy azzal legalább egyenérték , bármilyen más t zoltó készülék legyen elhelyezve. 6.4.3. A 120 kV alatti névleges feszültség és a 10 MVA-nál nagyobb névleges teljesítmény transzformátorállomások területén legalább 1 db 50 kg-os porral oltó vagy azzal legalább egyenérték , bármilyen más t zoltó készülék legyen elhelyezve. 6.4.4. A transzformátorállomások bels téri kapcsolóhelyiségeiben: - 120 kV névleges feszültség berendezések esetén 1 db 50 kg-os halonnal oltó vagy 4 db 12 kg-os porral oltó, vagy 4 db 20 kg-os szén-dioxiddal oltó; - 3-35 kV névleges feszültség berendezések esetén 4 db 5 kg-os halonnal oltó vagy 2 db 12 kg-os porral oltó vagy 2 db 20 kg-os szén-dioxiddal oltó legyen elhelyezve. A kezeletlen 3-35/0,4 kV névleges feszültség transzformátorállomások esetén t zoltó készüléket nem kell elhelyezni. 6.4.5. A transzformátorállomások egyéb helyiségeiben - a kondenzátortelepek t zoltásához 1 db 12 kg-os porral oltó, - a reléteremben 2 db 5 kg-os halonnal oltó vagy ezzel egyenérték szén-dioxiddal oltó, - a vezérl teremben 2 db 5 kg-os halonnal oltó vagy ezzel egyenérték szén-dioxiddal oltó legyen elhelyezve. III. FEJEZET VILLÁMVÉDELEM III/1. FEJEZET FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1. A VILLÁMRA VONATKOZÓ FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Villámcsapás (villám) A felh és a föld, vagy a felh és egy földi tárgy között létrejöv , impulzus jelleg kisülés. 1.1.1. Villámcsatorna A villámnak a leveg ben létrehozott, villamosan vezet útja. 1.1.2. Részvillám Egy el kisülés nyomán, ugyanazon a villámcsatornán végigfutó, egymást követ kisülések közül az egyik. 1.1.3. El kisülés A kialakulása közben a villámcsatornát el készít , gyenge fény és a további kisülésekhez viszonyítva kis áramer sség kisülés. 1.1.4. F kisülés

1 Egyéb építményekre lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot.



Az el kisülés nyomában a villámcsatornán végigfutó, fényesen világító és nagy áramer sség kisülés. 1.1.5. Ellenkisülés A lefelé haladó el kisüléssel szemben a földb l vagy földi tárgyakból kiinduló kisülés. 1.1.6. Lefelé csapó villám Olyan villám, amelynek el kisülése a felh b l a föld felé halad. 1.1.7. Fölfelé csapó villám Olyan villám, amelynek el kisütése a földb l vagy egy földi tárgyból indul ki, és a felh felé halad. 1.2. Villámáram A villám becsapási pontjában (1.3. szakasz) a villámcsatornában folyó áram. 1.2.1. Villámáram-impulzus A villámáramnak rövid ideig tartó, gyorsan változó, nagy áramer sség áramlökése. 1.2.2. Villámáram-csúcsérték vagy villám-áramer sség (I) A villámáram pillanatértékei közül a legnagyobb. 1.2.3. Homlokid A villámáram-impulzus kezdetét l a villámáram-csúcsérték eléréséig eltelt id . 1.2.4. Áram-meredekség (di/dt) A villámáram növekedésének a homlokid folyamán elért legnagyobb értéke; a villámáram pillanatértékének az id szerinti differenciálhányadosa. 1.2.5. Töltésimpulzus (? i.dt) A villámcsatornán át kiegyenlít d villamos töltés; a villámáram pillanatértékének az id szerinti integrálja. 2 1.2.6. Áramnégyzet-impulzus (? i dt) A villámáram pillanatértéke négyzetének az id szerinti integrálja. 1.3. Becsapási pont A villámcsatorna érintkezési pontja a földdel vagy egy földi tárggyal. Megjegyzés: Egy villámnak több becsapási pontja is lehet. 1.4. A villámcsapás káros hatásai 1.4.1. Romboló hatás A villamosan rosszul vezet testekben folyó villámáram által a sz k átütési csatornában el idézett nagy nyomás vagy a nedvesség elpárolgása miatt fellép g zfejl dés következtében létrejöv robbanás hatása. Megjegyzés: A romboló hatás falak vagy egyéb épületszerkezetek, kémények, pillérek, fák stb. megrepesztésében vagy ledöntésében nyilvánulhat meg. 1.4.2. Kinamikus hatás A villamosan jól vezet testekben folyó villámáram impulzusszer elektromágneses erejének mechanikai hatása. Megjegyzés: A dinamikus hatás vezetékek elszakításában, a tartószerkezetr l való letépésében, fémcsövek összeroppantásában, lemezek összegy résében stb. nyilvánulhat meg. 1.4.3. Gyújtóhatás A villám áramának tüzet okozó h hatása, ami a villámcsatornával érintkez éghet anyagokat közvetlenül, a nem érintkez éghet anyagokat pedig h sugárzás vagy megolvadt fém szétfröccsenése útján közvetve meggyújtja. Megjegyzés: Nem minden villámnak van gyújtóhatása, hanem általában csak azoknak, amelyeknek a töltésimpulzusa (11.2.5. szakasz) vagy áramnégyzet-impulzusa (1.2.6. szakasz) nagy. 1.4.4. Olvasztó hatás A villámáramnak a fémeket megolvasztó hatása a becsapási ponton vagy abban a vezet ben, amelyen átfolyik. Megjegyzés: A becsapási ponton fellép h hatás a töltésimpulzus (1.2.5. szakasz), a villámáramot vezet testekben fellép Joule-h az áramnégyzet-impulzus (1.2.6. szakasz) nagyságától függ. A h hatás következtében más, nem fémes anyagok is megolvadhatnak, ezt azonban a villám romboló hatásának tekintjük. 1.5. Közvetett villámcsapás A villámhárító berendezésen vagy egyéb vezet anyagú testen átfolyó villámáram által létrehozott feszültségesés következtében egy másik (általában földelt) fémtárgyhoz kialakuló átütés. Megjegyzés: A közvetett villámcsapás veszélye növekv árammeredekség (1.2.4. szakasz) esetén n . Rombolást többnyire nem okoz, de él szervezetekben kárt okozhat, vagy könnyen gyulladó anyagokat (különösen robbanó gázelegyet) meggyújthat. 1.6. Indukált feszültség A villám útjával közvetlen kapcsolatban nem lév fémtárgyak között a villámáram által elektromágneses indukció útján létrehozott feszültség. Megjegyzés: Az indukált feszültség átütést is okozhat. 2. A VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉSRE VONATKOZÓ FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 2.1. Villámhárító berendezés (röviden: villámhárító) E célra épített vagy felhasznált alkatrészek és épületelemek összessége, amelyeknek az a feladata, hogy a védend tárgyba becsapó villám káros hatásaitól megóvják az él személyeket, állatokat, tárgyakat és berendezéseket. Megjegyzés: A villámhárító részei - a felfogó (2.2. szakasz), - a levezet (2.3. szakasz), és - a villámhárító földelés (2.4. szakasz). 2.2. Felfogó A villámhárítónak az a része, amelynek feladata, hogy a védend tárgy helyett becsapási pontot képezzen a villám számára. 2.2.1. Felfogóvezet A felfogóhoz tartozó olyan vezet , ami közvetlen villámcsapásnak is ki van téve. Megjegyzés: Nem tekinthet felfogóvezet nek az olyan összeköt vezet , amely a felfogó többi eleme által védett térben - pl. a födém alatt - egyéb felfogó alkatrészeket köt össze.



2.2.2. Felfogórúd A felfogóhoz tartozó legalább 2 m magas függ leges fémrúd. 2.2.3. Felfogócsúcs A védend tárgy felületéb l 0,3...2,0 m-re kiemelked fémrúd. Megjegyzés: Nem szükséges, hogy a felfogócsúcs hegyes és függ leges legyen. 2.2.4. Természetes felfogó Az épületnek közvetlen becsapás ellen védend felületén lev , fémb l készült épületelem, amely a villámhárítóval fémesen össze van kötve. Megjegyzés: Természetes felfogó pl. a központi rádió- és tv-antenna, a fémb l készült kémény, a hórács, az attika fémburkolata. 2.3. Levezet A villámhárítónak az a része, ami a felfogót összeköti a villámhárító földeléssel (2.4. szakasz). 2.3.1. Villámhárító levezet Villámhárító céljára épített levezet . 2.3.2. Természetes levezet Levezet ként felhasznált, más célra épített, fémb l készült épületelem vagy alkatrész. 2.4. Villámhárító földelés A villámhárítónak az a része, amelynek feladata, hogy a villám áramát a földbe vezesse. Megjegyzés: A villámhárító földelés részei - a földel (2.4.1. szakasz), és - a földel vezet (2.4.2. szakasz). 2.4.1. Földel 2.4.1.1. Villámhárító földel Az e célra készített, a talajba fektetett és azzal vezet érintkezésben lev , fémb l készült vezet test vagy betonba ágyazott vezet k összessége, amelyek a betonon keresztül nagy felületen érintkeznek a talajjal (e célra készített alapozás-földel ). 2.4.1.2. Természetes földel Olyan földel (a talajjal vagy talajvízzel, pl. kút, folyó, tó stb. közvetlenül vagy betonon át érintkez fémtest), amely eredetileg nem földelés céljára készült, de földel ként hat. 2.4.1.3. Földel rendszer A fémesen összekötött különféle (villámhárító, illetve más célra épített, pl. üzemi, véd -, továbbá természetes) földel k összessége. 2.4.2. Földel vezet A villámhárító levezet jét vagy egyéb részeit a földel vel összeköt vezet . Megjegyzés: A földel vezet nek lehet föld feletti része, ami a talajszintt l a vizsgáló összeköt ig, illetve a földelend fémtárgyhoz való állandó vagy bontható csatlakozásig terjed. A föld alatti rész a talajszint alatt lev , de azzal vezet érintkezésben nem álló (pl. szigetel burkolattal vagy bevonattal ellátott) szakasz. 2.5. Mérési hely Földelésmérés céljára kialakított csatlakozóhely. 2.5.1. Vizsgáló összeköt Földelésmérés céljára kialakított, a levezet és a földel vezet közötti oldható kötés. 2.5.2. Vizsgáló csatlakozó Az ered földelési ellenállás mérése céljára hozzáférhet helyen kialakított, a villámhárítóval fémes összeköttetésben lev csatlakozóhely. 2.6. Földelési ellenállás Az Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség , er sáramú villamos berendezések számára m szaki követelmények szerint. Megjegyzés: Az Érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség , er sáramú villamos berendezések számára m szaki követelmény értelmében a földelési ellenállás (impedancia) a mérési hely és a nullapotenciálú hely között mérhet váltakozó feszültségnek és a földel n át folyó váltakozó áramnak a hányadosa. 2.6.1. Földel földelési ellenállása A vizsgáló összeköt vel a villámhárító többi részét l elválasztott földel nek a vizsgáló összeköt nél mért földelési ellenállása. Megjegyzés: A mérésnek csak akkor van fizikai értelme, ha a vizsgált földel a föld alatt nem érintkezik egyéb földel kkel, vagy ilyenek a körülötte kialakuló potenciálesést nem zavarják meg. 2.6.2. Ered földelési ellenállás Egy épület vagy épületegyüttes földel rendszerének ered földelési ellenállása. 3. ÉPÜLETSZERKEZETI FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 3.1. Épület, építmény, m tárgy A vonatkozó rendelet1 szerint. Megjegyzés: A vonatkozó rendelet szerint: Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környez küls tért l épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, id szakos vagy idényjelleg tartózkodás, illet leg használat feltételeit biztosítja. M tárgy: az épületnek nem min sül építmény. Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges m szaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelel használatra alkalmatlanná válik. 3.2. Tet felület E jogszabály szempontjából az épületet vagy az építményt felülr l lezáró, a vízszinteshez 60°-nál kisebb hajlásszög felület. 3.3. Tet födém Az 5. számú melléklet I/1. fejezet szerint.

1 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat, közzétéve a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel.



Megjegyzés: Az 5. számú melléklet I/1. fejezet értelmében tet födém a tet tér1 nélkül kialakított épület fels helyisége(i)t lefed , csapadékzáró héjazattal ellátott, teherhordó szerkezet. 3.4. Tet szerkezet Az 5. melléklet I./1. fejezet szerint. Megjegyzés: Az 5. számú melléklet I/1. fejezet értelmében tet szerkezet a tet térrel1 kialakított épület tet terét felülr l határoló szerkezet, amely fedélszerkezetb l és fedélhéjazatból áll: - a fedélszerkezet a teherhordás szerepét betölt , a fedélhéjazatot rögzít rész, - fedélhéjazat a csapadékzáró rész. 3.5. Épület, illetve építmény magassága (M) Az épület, illetve építmény legmagasabb pontjának az alaprajzi körvonal mentén lev legmélyebb terepszintt l mért magassága. Megjegyzés: A villámhárító, illetve a villámvédelem céljára felhasznált kiemelked fémtárgy nem számít bele a magasságba. 3.6. Épít anyagok éghet ségi csoportjai Nem éghet , nehezen éghet , közepesen éghet és könnyen éghet anyagok: az 5. számú melléklet I/2. fejezet szerint. 3.7. Védend felület A tet felület és a terepszint felett 30 m-nél magasabban lev oldalfelületek. 3.8. Torony E fejezet szempontjából a 20 m-nél magasabb épület vagy építmény, ha kerülete nem éri el az 50 m-t. III/2. FEJEZET ÉPÜLETEK ÉS EGYÉB ÉPÍTMÉNYEK VILLÁMVÉDELMI CSOPORTOSÍTÁSA E fejezet tárgya az épületek, m tárgyak, egyéb építmények és helyhez kötött tárgyak (a továbbiakban - e fejezet szempontjából - általában: épületek és egyéb építmények) villámvédelmi besorolása. 1. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 1.1. Az épületeket és egyéb építményeket villámvédelmi szempontból a villámhárító berendezés szükséges fokozatának és m szaki követelményeinek (III/3. fejezet) meghatározásához - a rendeltetése, - a magassága és a környezete, - a tet szerkezete és anyaga, - a körít falak anyaga, valamint - a környez leveg szennyezettsége alapján e jogszabály el írásai szerint csoportokba kell sorolni. 1.2. A létesítési terveken fel kell tüntetni az e jogszabály szerinti bet - és számjelekkel a villámvédelmi besorolást. A jelcsoportokat e jogszabály fejezeteinek sorrendjében és egymástól köt jellel elválasztva kell közölni. Megjegyzés: A bet jel a csoportosítás alapját képez szempontra, az azt követ , 1-t l kezd d , növekv számjel a csoport veszélyességének, érzékenységének fokozódására utal. 2. RENDELTETÉS SZERINTI CSOPORTOK, R1...R5 Megjegyzések: 1. E csoportosítás az épületek rendeltetését és t zveszélyességi osztályba sorolását veszi figyelembe. 2. A t zveszélyességi osztályba sorolást jogszabály2 írja el . 2.1. R1 csoport. Közönséges épület Idetartozik minden olyan épület és egyéb építmény (ideértve pl. a gyárkéményt és fémtartályt is), amely nem tartozik az R2...R5 csoportok valamelyikébe. Idetartoznak a transzformátorházak is 1 MW teljesítményhatárig. 2.2. R2 csoport. Kiemelt épület Idetartozik az alábbiakban felsoroltak közül minden olyan épület és egyéb építmény, amely nem tartozik az R3...R5 csoportok valamelyikébe: - az az épület és egyéb építmény, amelyet a vonatkozó jogszabály2 nem az ott el állított, feldolgozott, használt stb. anyag miatt min sít „C” t zveszélyességi osztályúnak; kivéve a transzformátorházak 1 MW teljesítményhatárig; - tömegtartózkodásra szolgáló építmény; - az a talajszint feletti épület, amelyben 50 személynél nagyobb befogadóképesség helyiség van; - föld feletti közm építmény; - tudományos, történelmi és m vészeti érték épület (ide kell sorolni a szobrokat, valamint az emlékm veket); - nagyüzemi állattartási épület. 2.3. R3 csoport. T zveszélyes épület Idetartozik az az épület és egyéb építmény, amelyet a vonatkozó jogszabály2 az ott el állított, feldolgozott, használt stb. anyag miatt min sít „C” t zveszélyességi osztályúnak. Ide kell sorolni pl. a „C” t zveszélyességi osztályú anyagot tartalmazó fémtartályt. 2.4. R4 csoport. T z- és robbanásveszélyes épület Idetartozik az az épület és egyéb építmény, amelyet a vonatkozó jogszabály2 „B” t zveszélyességi osztályúnak min sít. Ide kell sorolni pl. a „B” t zveszélyességi osztályú anyagot tartalmazó fémtartályt, illetve a „B” t zveszélyességi osztályú gázt szállító kéményt, kürt t. 2.5. R5 csoport. Fokozottan t z- és robbanásveszélyes épület Idetartozik az az épület és egyéb építmény, amelyet a vonatkozó jogszabály2 „A” t zveszélyességi osztályúnak min sít. Ide kell sorolni pl. az „A” t zveszélyességi osztályú anyagot tartalmazó fémtartályt, illetve az „A” t zveszélyességi osztályú gázt szállító kéményt, kürt t.

1 Tet tér az épület legfels zárt légtere, emberi tartózkodásra csak ideiglenesen alkalmas (padlás, búvótér, szell z tér stb.). 2 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ), kiadva a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel.



3. MAGASSÁG SZERINTI CSOPORTOK, M1...M4 3.1. Az épületet és egyéb építményt a 3.2....3.5. szakaszok figyelembevételével a - saját magassága, - környezetében lév épületek, építmények és tárgyak (m tárgyak, illetve tereptárgyak) magassága, - a környezetnek a villámcsapási veszélyt növel hatása alapján az 1. táblázat szerint kell besorolni. 3.2. A magasság szerinti besoroláskor külön épületnek lehet tekinteni azokat az egy épülethez tartozó részeket, amelyeknek magassága legalább 5 méterrel különbözik egymástól. Megjegyzés: Ha az épületen a tet felület magasságát legfeljebb 5 méterrel meghaladó magasságú, kiemelked tárgyak (pl. kémény, torony) is vannak, a tet felület magasságát kell az épület magasságának tekinteni. 3.3. A magasság szerinti besorolás szempontjából külön kezelt épület-, illetve építményrészeket a rendeltetés szerinti besoroláskor (2. fejezet) egy épületnek kell tekinteni. 3.4. Magas környezet becsapási veszélyt csökkent hatásával lehet számolni az olyan épület és egyéb építmény esetében, amelyet 20 m-es körzetben, legalább két ellenkez oldalról - olyan épületek, építmények vagy tárgyak (m tárgyak, illetve tereptárgyak) vesznek közre, amelyeknek a magassága legfeljebb 2 m-rel kisebb; - vagy a terepszint e távolságon belül az épület, illetve egyéb építmény legmagasabb pontjával azonos szintre emelkedik. Magas környezetnek lehet tekinteni az épületet, illetve egyéb építményt körülvev erd t, ha a fák magasabbak az épületnél, illetve építménynél és 10 m-nél közelebb nincs a környezetb l kiemelked fa. 3.5. A becsapási veszélyt fokozó környezet hatásával kell számolni az olyan épület, illetve egyéb építmény esetében, amely - hegytet n önmagában áll; - síkságon 100 m-es körzeten belül magában áll és magassága meghaladja a 10 métert; - száraz, sík területen, vízfolyástól 10 m-nél kisebb távolságban van és magassága legalább 10 m; - nedves, mocsaras területen áll és magassága legalább 10 m. Magas környezet esetén e becsapási veszélyt fokozó környezeti hatásokat nem kell figyelembe venni, hanem csak a 3.4. szakasz szerinti hatást. Besorolás magasság szerinti csoportokba 1. táblázat M ? 20m Környezeti hatás

20m<M ? 30m

M>30m

magasságú épület, illetve egyéb építmény magasság szerinti besorolása

Nincs

M2

M3

M4

Magas környezet

M1

M2

M3

Becsapási veszélyt fokozó környezet

M3

M4

M4

4. A TET ANYAGA ÉS SZERKEZETE SZERINTI CSOPORTOK, T1...T5 4.1. A csoportosítás szempontjai 4.1.1. Az épületet - a tet födém vagy a tet szerkezet anyagaitól függ en a 4.2. szakasz csoportjai, - a héjazat anyagaitól és szerkezetét l függ en a 4.3. szakasz csoportjai, és - a 2. táblázat alapján kell besorolni. Kémények, kürt k és tornyok besorolásánál a védend felület szerkezeti anyagait kell figyelembe venni. 4.1.2. Ha a tet egyes részei anyaguk vagy szerkezetük alapján különböz csoportokba tartoznak, de a 3.2. szakasz szerint ezek a részek nem tekinthet k különállónak, akkor az egész épületet a legmagasabb besorolású (legnagyobb sorszámú) résznek megfelel csoportba kell sorolnia. 4.1.3. A besorolásnál a tet anyagait az 5. sz. melléklet I/2. fejezet szerinti éghet ségi csoportjuk, illetve alcsoportjuk szerint kell figyelembe venni. Megjegyzések: - Az 5. sz. melléklet I/2. fejezet szerint jelenleg: az épít anyagok éghet ség tekintetében két csoportba, nem éghet vagy az éghet csoportba tartoznak; az éghet épít anyagok - éghet ségi jellemz ikt l függ en - nehezen éghet , közepesen éghet vagy könnyen éghet alcsoportba sorolhatók. - Villámvédelmi szempontból a nehezen éghet anyagok a nem éghet anyagokkal, illetve a közepesen éghet anyagok a könnyen éghet anyagokkal azonos veszélyesség nek tekinthet k. 4.2. A tet födém vagy a tet szerkezet anyaga szerint lehet: 4.2.1. nem éghet anyag vagy nehezen éghet anyag fém alkatrészek nélkül; 4.2.2. bármilyen anyag fém alkatrészekkel; 4.2.3. könnyen éghet anyag vagy közepesen éghet anyag fém alkatrészek nélkül. 4.3. A héjazat anyag és szerkezet szerint lehet: 4.3.1. nem éghet anyag vagy nehezen éghet anyag fém alkatrészek nélkül; 4.3.2. - fém egyedül; - fém nem éghet anyaggal vagy nehezen éghet anyaggal; - fémlemezzel borított éghet anyag vagy közepesen éghet anyag, ha a fémlemez = vastagsága legalább 0,5 mm és olvadáspontja legalább 800 °C,



= vastagsága legalább 1,0 mm és olvadáspontja legalább 500 °C, = vastagsága legalább 3,0 mm és olvadáspontja 500 °C alatti; 4.3.3. könnyen éghet anyag vagy közepesen éghet anyag fém alkatrészek nélkül; 4.3.4. - könnyen éghet anyag vagy közepesen éghet anyag fém alkatrészekkel, amelyek nem alkotnak zárt burkolatot, - könnyen éghet anyag vagy közepesen éghet anyag fémlemezzel borítva, de az nem felel meg a 4.3.2. szakasz szerinti követelményeknek. Besorolás a tet anyaga és szerkezete szerinti csoportokba 2. táblázat A tet födém, illetve a tet szerkezet anyagát leíró szakasz száma

4.3.1.

4.3.2.

4.3.3.

4.3.4.

szakasz szerinti héjazatú tet besorolása 4.2.1.

T1

T2

T4

T5

4.2.2.

T2

T2

T5

T5

4.2.3.

T3

T2

T4

T5

4.4. Fémtartályok 4.4.1. A T2 csoportba kell sorolni - az R1 csoportba tartozó tartályokat; - az „A”, „B” vagy „C” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot tartalmazó fémtartályt, ha teteje = legalább 10 mm vastag, 500 °C feletti olvadáspontú, vagy = legalább 5 mm vastag, 800 °C feletti olvadáspontú fémlemezb l készült és rendszeresen nem alakul ki fölötte „A”, „B” vagy „C” t zveszélyességi osztályú anyagból álló réteg vagy tartósan robbanásveszélyes légtér. 4.4.2. A T4 csoportba kell sorolni azokat a fémtartályokat, amelyek azért nem sorolhatók a T2 csoportba, mert tetejük vastagsága és anyaga nem elégíti ki a 4.4.1. szakasz szerinti feltételeket. 4.4.3. A T5 csoportba kell besorolni az „A”, „B” vagy „C” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot tartalmazó fémtartályt, ha fölötte rendszeresen „A”, „B” vagy „C” t zveszélyességi osztályú anyagból álló réteg, vagy tartósan robbanásveszélyes légtér kialakulásával kell számolni. Tartósan robbanásveszélyes légtérrel kell számolni általában az A-1, A-2, B-1 és B-2, B-3 villamos besorolású veszélyességi övezetben. 4.5. Szobrok és emlékm vek A fémb l készült szobrokat és az emlékm veket a T2 csoportba kell sorolni. Egyébként a T1 csoportba tartoznak. 5. A KÖRÍT FALAK ANYAGA SZERINTI CSOPORTOK, K1...K3 5.1. K1 csoport. Nem éghet fal Idetartozik a nem éghet anyagokból készült körít fal, ha nem tartozik K2 csoportba. 5.2. K2 csoport. Fémszerkezet fal Idetartozik az összefügg fémszerkezetet tartalmazó, vagy összefügg en legalább 0,5 mm vastag fémlemezzel burkolt körít fal, amely a fémalkatrészek mellett esetleg más éghet vagy nem éghet épít anyagokból is áll, továbbá a fémesen összefügg acélbetétekkel készült vasbeton fal. Idetartozik az olyan fal is, amelyben a magasságuknál kisebb távolságban függ leges acéloszlopok, pillérek vagy összefügg acélbetéttel ellátott betonpillérek futnak végig, és ezek a fémszerkezetek legalább fölül fémesen össze vannak kötve egymással. Ide kell sorolni a fémtartályokat. 5.3. K3 csoport. Éghet fal Idetartozik az éghet (5. számú melléklet I/2. fejezet szerinti könnyen, közepesen vagy nehezen éghet ) épít anyagokból készült vagy ilyen anyagokkal burkolt körít fal, ha nem tartozik a K2 csoportba. 6. A KÖRNYEZ LEVEG SZENNYEZETTSÉGE SZERINTI CSOPORTOK, S1...S4 6.1. S1 csoport Idetartozik a fémek korróziója szempontjából nem szennyezett leveg ben (pl. mez gazdasági területen, kertes településen) lév épület, illetve egyéb építmény. 6.2. S2 csoport Idetartozik a f téli égéstermékkel szennyezett légkörben (pl. ipartelepen vagy annak közelében, illetve f t ház, kazánház közelében) lév épület, illetve egyéb építmény. 6.3. S3 csoport Idetartozik a fémek korrózióját gyorsító vegyi anyagokkal szennyezett légkörben (pl. vegyi üzem területén vagy annak közelében) lév épület, illetve egyéb építmény. 6.4. S4 csoport Idetartozik a fémek er s korrózióját okozó, maró gázókkal vagy g zökkel (pl. kénsavval, nitrogénvegyületekkel) szennyezett légkörben lév épület, illetve egyéb építmény. 7. A MÁSOGLAGOS HATÁSOK KÖVETKEZMÉNYE SZERINTI CSOPORTOK, H1...H5 7.1. Az épületet és egyéb építményt a bels térben keletkez másodlagos hatások:



- a kisülések gyújtóhatása, - a túlfeszültségek által a villamos (energiaátviteli, távközlési stb.) berendezésékben okozható sérülések és azok következményei alapján a 7.2-7.6. szakaszok szerint kell besorolni. 7.2. H1 csoport. Másodlagos hatásokkal szemben érzéketlen épület Olyan épület és egyéb építmény, amelynek bels terében villámcsapás hatására keletkez kisülés vagy túlfeszültség nem okoz károsodást és ezért nem tartozik a H2...H5 csoportok valamelyikébe. Megjegyzés: Idetartozhatnak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben semmilyen villamos berendezés nincs (pl. raktár, mez gazdasági épület) és nem tartalmaznak másodlagos kisülés veszélyét el idéz fémszerkezeteket (nyitott hurkot képez nagy kiterjedés fémszerkezetet). Ide sorolható az összefügg földelt fémszerkezet is, ha veszélyt okozó egyéb berendezés nincs. 7.3. H2 csoport. Bels kisülés miatt helyileg keletkez veszély Olyan épület és egyéb építmény, amelynek bels terében villámcsapás hatására keletkez kisülés a közvetlen környezetében kisebb sérülést okozhat, de annak továbbterjedésével nem kell számolni, valamint nincs a keletkez túlfeszültség által veszélyeztetett villamos berendezés. Megjegyzés: Idetartozhatnak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben semmilyen villamos berendezés nincs, az épületben lev fémszerkezetek között azonban másodlagos kisülés keletkezhet, de ott nincs olyan anyag vagy légtér, amely ennek következtében meggyulladhat. 7.4. H3 csoport. Túlfeszültség miatt keletkez mérsékelt veszély Olyan épület és egyéb építmény, amelynek bels terében villámcsapás hatására keletkez túlfeszültség a villamos berendezésben sérülést okozhat, de annak következtében csak olyan gazdasági kár keletkezik, amelynek értéke nem éri el az elhárításához szükséges védelem költségeit. Bels kisülésre ugyanaz vonatkozik, mint a H2 csoport esetén. Megjegyzés: Idetartozhatnak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben a villamos berendezések szigetelési szintje miatt csak 1000 V-nál nagyobb túlfeszültség okozhat sérülést, vagy csak egyes készülékekben várható kisebb hiba keletkezése. A várható károk és a szükséges védelem költségeinek figyelembevételével egyedileg dönthet el a besorolás. Általában idetartoznak a bels villamos energiaelosztás készülékei, az el fizet i telefon és a lakásokban elterjedt rádió- és televíziókészülékek. 7.5. H4 csoport. Bels kisülés vagy túlfeszültség miatt keletkez fokozott veszély Olyan épület és egyéb építmény, amelynek bels terében villámcsapás hatására keletkez kisülés vagy a villamos berendezésben túlfeszültség hatására keletkez sérülés következményei az egész épületre kiterjed veszélyt, illetve jelent s anyagi kárt okozhatnak. Megjegyzés: Idetartozhatnak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben a villamos berendezések szigetelési szintje miatt csak 1000 V-nál nagyobb túlfeszültség okozhat sérülést, de annak következtében jelent s anyagi kárral kell számolni, mert pl. értékes készülékek sérülhetnek meg (háztartási gépek, szórakoztató elektronikus készülékek, számítógépek). A várható károk jelent sen meghaladhatják a szükséges védelem költségeit. Ide kell sorolni az olyan létesítményt is, amelyben a másodlagos hatások következtében személyek kerülhetnek veszélybe. 7.6. H5 csoport. Bels kisülés vagy túlfeszültség miatt a környezetre is kiterjed veszély Olyan épület és egyéb építmény, amelynek bels terében villámcsapás hatására keletkez kisülés, vagy a villamos berendezés érzékenysége miatt kis túlfieszültség hatására keletkez sérülés következményei az egész épületre és a környezetére kiterjed veszélyt, illetve jelent s anyagi kárt okozhatnak. Megjegyzés: Idetartozhatnak azok az épületek és egyéb építmények, amelyekben egyes villamos berendezések, f leg elektronikus készülékek, már néhány volt túlfeszültség hatására is megsérülhetnek, és annak következtében jelent s anyagi kárral kell számolni, mert pl. fontos szolgáltatások (pl. biztonsági rendszerek, vezérlések) esnek ki. Idetartoznak a számítógépes hálózatok, a távközlési rendszerek, az üzemirányító és távérzékel rendszerek, tehát általában a kiterjedt hálózatra csatlakozó, fontos feladatot ellátó elektronikus berendezések. Ezeknek a készülékei többnyire különböz hálózatokhoz csatlakoznak és ki vannak téve az azok között keletkez feszültségkülönbség hatásának is. Idetartoznak azok az épületek és egyéb építmények, amelyeknek t z- és robbanásveszélyes légterében a villámcsapás hatására keletkez legkisebb szikra is robbanásveszélyt idézhet el . III/3. FEJEZET A VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉS M SZAKI KÖVETELMÉNYEI E fejezet tárgya minden, nem ideiglenes jelleg épület, m tárgy, egyéb különleges építmény és helyhezkötött tárgy villámhárító berendezése. Nem tárgya jelen el írásoknak az er s- és gyengeáramú szabadvezetékek és kábelek, valamint a szabadtéri alállomások villámvédelme, de az ilyen berendezésekhez tartozó épületek (pl. alállomás-épületek), továbbá az adó- és vev antennák villámhárító berendezését jelen el írások szerint kell létesíteni. 1. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 1.1. Az olyan épületeket és egyéb építményeket (ideértve a különleges építményeket és tárgyakat, pl. fémtartályt, cs vezetéket, terménytárolót), amelyek villámvédelmér l jelen fejezet el írásai, jogszabály vagy egyéb hatósági intézkedés alapján gondoskodni kell, akkor a jelen el írásoknak megfelel villámhárító berendezéssel kell ellátni. 1.2. Olyan épület vagy egyéb építmény villámhárító berendezését, ahol csak kivételesen fordul el személyek jelenléte (pl. terménytároló), számításokkal alátámasztott gazdasági optimum alapján a villámhárító berendezésre a jelen el írásoknál alacsonyabb fokozat is megállapítható. 1.3. Olyan épület vagy egyéb építmény villámhárító berendezésére, amelyben a villámcsapásnak rendkívül súlyos következményei lehetnek (pl. atomer m ), vagy amelyben a villámcsapás másodlagos hatásaira is nagyon érzékeny és fontos berendezések (pl. elektronikus vezérl berendezés, számítóközpont, adatbank) vannak, az üzembiztonság és a gazdaságosság alapján a jelen el írásoknál szigorúbb követelmények is megállapíthatók. 1.4. Olyan egyedi esetekben, amelyekre a jelen el írások az épület vagy az egyéb építmény különleges alakja, szokatlan épít anyagai vagy az 1.2., illetve az 1.3. szakasz alkalmazása miatt részben vagy egyáltalán nem vonatkoztathatók, a villámhárító berendezésre a Függelék irányelvei mértékadók. 2. A VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉS JELÖLÉSE 2.1. A létesítési terveken fel kell tüntetni a jelen fejezet szerinti bet - és számjelekkel, a villámhárító berendezés jelölését. A bet kb l és számokból álló jelcsoportok a villámhárító berendezés általános felépítésével, az épülethez viszonyított helyzetével és méreteivel szemben támasztott követelményeket - fokozatokat - jelölik. A felfogóra, a levezet re és a földelésre vonatkozó jelcsoportokat e felsorolás sorrendjében és egymástól köt jellel elválasztva kell közölni.



2.2. A felfogó jele: V. Ezt követi a felfogó általános elrendezésének fokozatát kifejez 0...6 fokozatjel, és az épülethez viszonyított helyzetének fokozatát kifejez o, a...d fokozatjel. Megjegyzés: Az egyes fokozatokra vonatkozó követelményeket a 4. szakasz tartalmazza. 2.3. A levezet jele: L. Ezt követi a levezet k általános elrendezésének fokozatát kifejez 0...5 fokozatjel és az épülethez viszonyított helyzetének fokozatát kifejez o, a...d fokozatjel. Megjegyzés: Az egyes fokozatokra vonatkozó követelményeket az 5. szakasz tartalmazza. 2.4. A földelés jele: F. Ezt követi a földelés általános elrendezésének fokozatát kifejez 0...4 fokozatjel és törtvonallal elválasztva a földelési ellenállás ohm-ban kifejezett értéke, vagy ha erre nincs követelmény, akkor az x jel. Megjegyzés: Az egyes fokozatokra vonatkozó követelményeket a 6. fejezet tartalmazza. 2.5. Az általános elrendezés 0 fokozatjele azt jelöli, hogy villámhárító berendezés nincs. Ehhez az épülethez viszonyított helyzet szempontjából mindig o fokozat, földelési ellenállás szempontjából x tartozik. Megjegyzés: A villámvédelem nélküli épület vagy építmény jele: V0o-L0o-F0/x. 2.6. A természetes felfogó, levezet vagy földel fokozatjele az általános elrendezés szempontjából 1, amihez az épülethez viszonyított helyzet szempontjából mindig o fokozat tartozik. Megjegyzés: A kizárólag természetes felfogóból és levezet be álló olyan villámhárító berendezésnek, ahol a természeten földelés földelési ellenállása pl. legfeljebb 15 ohm lehet, a jele: Vlo-Llo-F1/15. 2.7. A bels villámvédelem jele B. Ezt követi a bels villámvédelmet célzó intézkedések fokozatát kifejez 0...4 fokozatjel. 2.8. A villámhárító alkatrészek szükséges legkisebb méreteit kifejez méretfokozatot n, k, e, ek bet k jelölik. A méretfokozatok jelentése növekv sorrendben: normálméret, jele: n közepes méret, jele: k er s méret, jele: e er s, különleges méret, jele: ek A méretfokozatot csak akkor kell a villámhárító berendezés fokozatjelének utolsó tagjaként feltüntetni, ha az a földfelszín feletti részekre egységes, egyébként elegend csak a részlettervekben feltüntetni. (pl. V3a-L3a-F1/15-k.) Megjegyzés: Az egyes fokozatokra vonatkozó követelményeket a 8. szakasz (5. táblázat) tartalmazza. 3. A VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉS FOKOZATÁNAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. A villámhárító berendezés fokozatát az épületnek, illetve egyéb építménynek a III/2. fejezet szerinti villámvédelmi besorolása alapján kell meghatározni. Megjegyzések: 1. A III/2. fejezet szerint az épületet, építményt - rendeltetése szerint az R1...R5, - magassága szerint az M1...M4, - a tet anyaga és szerkezete szerint a T1...T5, - a körít falak anyaga szerint a K1...K3, - a környez leveg szennyezettsége szerint az S1...S4 csoportok valamelyikébe kell besorolni. 2. Minél nagyobb a védend létesítményt ér villámcsapás várható gyakorisága és ennek következtében minél nagyobb személyi és anyagi kárral kell számolni, annál nagyobb biztonságot nyújtó villámhárítóra van szükség, amit jelen fejezet mind az elrendezés, mind az épülethez viszonyított helyzet szempontjából magasabb fokozat el írásával fejez ki. 3.2. A felfogó fokozatát a védend épület, illetve építmény - rendeltetése (R1...R5), - magassága (M1...M4), és a - tet anyaga és szerkezete (T1...T5) csoportba való besorolása alapján az 1. táblázat szerint kell meghatározni. Megjegyzés: A felfogó elrendezés szerinti és az épülethez viszonyított helyzete szerinti fokozatának növelése a védend felületet ér közvetlen becsapás valószín ségének a csökkentését jelenti, ezért a táblázat olyan esetben ír el magasabb fokozatot, ahol a tet n t z keletkezésével kell számolni. A felfogó fokozatának meghatározása 1. táblázat A tet anyaga és szerkezeti csoport Rendeltetés szerinti csoport R1

R2

T1

T2

Magasság szerinti csoport

T3

T4

T5

A felfogó fokozata

M1

V0o

V0o

V0o

V0o

V0o

M2

V0o

V0o

V0o

V0o

V2c

M3

V2a

V0o

V1o

V2b

V2c

M4

V2a

V3a

V1o

V3b

V3c

M1

V0o

V1o

V0o

V2c

V2c

M2

V2a

V1o

V2b

V2c

V3c


R3

R4

R5


M3

V3a

V1o

V3b

V3c

V3c

M4

V3a

V1o

V3b

V3c

V3c

M1

V3a

V1o

V3b

V3c

V3c

M2

V3a

V1o

V3b

V3c

V4c

M3

V3a

V1o

V4b

V4c

V4c

M4

V4a

V1o

V4b

V4c

V4c

M1

V4b

V1o

V4c

V4c

V4c

M2

V4b

V1o

V4c

V5c

V5c

M3

V5b

V1o

V5c

V5c

V5c

M4

V5b

V1o

V5c

V5c

V6c

M1

V4b

V1o

V4c

V5c

V5c

M2

V4b

V1o

V5c

V5c

V6c

M3

V5b

V1o

V5c

V6c

V6c

M4

V5b

V1o

V5c

V6c

V6c

3.2.1. A V2...V5 fokozatú felfogórendszer helyett mindig használható magasabb fokozatú felfogórendszer. 3.2.2. A V1o fokozatú felfogórendszer helyett csak az épület R és M csoportjának megfelel fokozatú, de csak a T3...T5 csoportnak megfelel magasabb fokozatú felfogórendszer használható. 3.2.3. A felfogó épülethez viszonyított helyzete szempontjából szükséges o, a,..c fokozat helyett bármelyik magasabb fokozat felhasználható. 3.2.4. Ha a V0o fokozatnak megfelel en villámhárító nem szükséges, de mégis létesítenek, akkor a felfogó elrendezésének fokozatára nincs követelmény, azonban az épülethez viszonyított helyzetére vonatkozó fokozatot az 1. táblázatból az épület T1...T5 csoportja alapján kell megállapítani. 3.3. A levezet fokozatát a védend épület, illetve építmény - rendeltetése (R1...R5), - magassága (M1...M4) és - a körít falak anyaga (K1...K3) szerinti csoportba való besorolása alapján a 2. táblázat szerint kell megállapítani. Megjegyzések: 1. A levezet elrendezés szerinti fokozatának emelése a másodlagos kisülés veszélyének a csökkentését jelenti, ezért a táblázat olyan helyen ír el magasabb fokozatot, ahol a bels térben t z, robbanás vagy pánik keletkezésével kell számolni. 2. A levezet nek az épülethez viszonyított helyzete szerinti magasabb fokozata ott van el írva, ahol a falak anyaga már a levezet kismérték felmelegedését l is károsodhat, vagy ha a villámáram útját távol kell tartani az épülett l. 3.3.1. Az L2...L4 fokozat helyett a levezet k elhelyezésének rendszere mindig lehet magasabb fokozatú. 3.3.2. Az L1 o fokozatú levezet k helyett csak az épület R és M csoportjának megfelel fokozatú, de az eredeti K2 helyett a K1 vagy K3 csoportnak megfelel levezet rendszer használható. A levezet és a földel fokozatának meghatározása 2. táblázat Rendeltetés szerinti csoport


K1

K2

K3

A földelés fokozata

(a körít falak szerint) csoport esetén a levezet fokozata R1

M1

M2

M3

M4

L0o

L0o

L0o

F0/x

L0o

L0o

L0o

F0/x

L2a

-

L2b

F2/x

F1/x

L3a

L1o

L3b

F3/x

F1/x

L2a

-

L2b

F2/x

F1/x

L3a

L1o

L3b

F3/x

F1/x

L4a

L1o

L4b

F3/r

F1/r

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz R2

L0o

L0o

F0/x

L2a

-

L2b

F2/x

F1/x

L3a

L1o

L3b

F3/x

F1/x

L2a

-

L2b

F2/x

F1/x

L3a

L1o

L3b

F3/r

F1/r

M3

L4a

L1o

L4b

F3/r

F1/r

M4

L5a

L1o

L5b

F3/r

F1/r

M1

L3a

L1o

L3b

F3/r

F1/r

M2

L3a

L1o

L4b

F3/r

F1/r

M3

L4a

L1o

L5b

F4/r

F1/r

M4

L5a

L1o

L6b

F4/r

F1/r

M1

L4b

L1o

L4b

F4/r

M2

L4b

L1o

L4b

F4/r

M3

L5b

L1o

L5b

F4/r

M4

L5b

L1o

L5b

F4/r

M1

L4b

L1o

L4c

F4/r

M2

L4b

L1o

L4c

F4/r

M3

L5b

L1o

L5c

F4/r

M4

L5b

L1o

L5c

F4/r

M2

R4

R5

118. oldal

L0o M1

R3


3.3.3. A levezet épülethez viszonyított helyzete szempontjából szükséges o, a...c fokozat helyett bármelyik magasabb fokozat használható. 3.3.4. L0o fokozat csak abban az esetben állapítható meg, ha a felfogó fokozata V0o, tehát villámhárító nincs. 3.3.5. Abban az esetben, ha L0o fokozatnak megfelel en levezet nincs el írva, de villámhárító mégis létesül, akkor az épület M és K besorolásának megfelel más, az L0o fokozattal vagylagosan el írt, fokozatot kell választani. R1, M1 besorolás esetén, mivel az L0o fokozattal vagylagosan nincs más fokozat el írva, a levezet épülethez viszonyított helyzetét az M2 csoportra vonatkozó el írás szerint kell megállapítani. 3.3.6. Az L3a, illetve az L3b fokozattal vagylagosan el írt L2a, illetve L2b fokozat csak akkor állapítható meg, ha a V2 fokozatú felfogórendszer csak egyetlen felfogórúdból, vagy egyetlen, 20 m-nél nem hosszabb felfogóvezet b l (gerincvezet b l) áll. 3.4. A földelés fokozatát a védend épület, illetve építmény - rendeltetése (R1...R5), - magassága (M1...M4) szerinti besorolása alapján a 2. táblázat szerint kell megállapítani. Megjegyzés: A földelés általános elrendezésére a táblázat akkor ír el magasabb fokozatot, ha a bels térben g z, robbanás vagy pánik keletkezésével kell számolni, illetve ha idegen potenciált behozó vezetékek miatt a másodlagos kisülések elkerülése különösen fontos. 3.4.1. A földelés fokozatának megállapításakor figyelembe kell venni a levezet nek a 3.3. szakasz szerint megállapított fokozatát is, ezért a földelés fokozata csak a levezet fokozatával azonos sorban lév változatok közül választható. 3.4.2. Az F2 és F3 fokozatú földel rendszer helyett mindig lehet magasabb fokozatú földel rendszert használni. 3.4.3. Az F1/x vagy az F1/r fokozatnak megfelel természetes földel és a vagylagosan (a táblázatban mellette) megadott más fokozatú mesterséges földel minden esetben helyettesítheti egymást. 3.5. Az épülethez viszonyított helyzet szempontjából d fokozatú (az épülett l független) villámhárító mindig helyettesítheti az a...c fokozatú villámhárítót. Ha a felfogónak az épülethez viszonyított helyzete d fokozatú, akkor a levezet nek is d fokozatúnak kell lennie. A másodlagos kisülések veszélyének csökkenését kihasználva ebben az esetben az általános elrendezés szempontjából alacsonyabb fokozatú levezet és földel alkalmazható. 3.6. A bels villámvédelem fokozatát a védend épület, illetve egyéb építmény - rendeltetése (R1...R5), - magassága és környezete (M1...M4), - a másodlagos hatások következménye (H1...H5) szerinti besorolás alapján a 3. táblázat szerint kell megállapítani. 3.6.1. Az adott körülmények figyelembevételével a 3. táblázat szerinti fokozatnál magasabb fokozat is megállapítható. 3.6.2. Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem mértékét a várható túlfeszültségek nagyságának, gyakoriságának, a védend berendezés értékének, túlfeszültség-állóságának, a védelem költségének és az ebb l adódó kockázatának a figyelembevételével az 1.2. szakasz alkalmazásával, m szaki-gazdasági elemzés alapján lehet megállapítani, ha a villám másodlagos hatásának következményei közvetlenül nem veszélyeztetnek emberéletet vagy nem okoznak a környezetre kiterjed veszélyt.



A bels villámvédelem fokozatának meghatározása 3. táblázat Másodlagos hatás szerinti csoport Rendeltetés szerinti csoport R1

R2

R3

R4

R5

H1

H2


H3

H4

H5

A bels villámvédelem fokozata

M1

B0

B0

B0

B2

B2

M2

B0

B0

B0

B2

B3

M3

B0

B0

B2

B2

B3

M4

B0

B1

B2

B2

B3

M1

B0

B0

B0

B3

B4

M2

B0

B1

B2

B3

B4

M3

B0

B1

B2

B3

B4

M4

B0

B1

B2

B3

B4

M1

B0

B1

B2

B3

B4

M2

B0

B1

B2

B3

B4

M3

B0

B1

B2

B3

B4

M4

B0

B1

B2

B3

B4

M1

B0

B3

B3

B3

B4

M2

B0

B3

B3

B3

B4

M3

B0

B3

B3

B3

B4

M4

B0

B3

B3

B3

B4

M1

B0

B3

B3

B3

B4

M2

B0

B3

B3

B3

B4

M3

B0

B3

B3

B3

B4

M4

B0

B3

B3

B3

B4

3.7. A villámhárító föld feletti alkatrészeinek méretfokozatát a védend épület, illetve építmény - rendeltetése (R1...R5), és a - környez leveg szennyezettsége (S1...S4) szerinti besorolás figyelembevételével a 4. táblázat szerint kell meghatározni. Megjegyzés: A méretfokozatokhoz tartozó anyag- és méretkövetelményeket a 8.2.1. szakasz és az 5. táblázat tartalmazza. A föld feletti alkatrészek méretfokozatának meghatározása 4. táblázat A környez leveg szennyezettsége szerinti csoport A villámhárító alkatrészének elhelyezése

Leveg ben

Falban

S1

Rendeltetés szerinti csoport

S2

S3

S4

Az alkatrészek méretfokozata

R1 és R2

n

k

e

ek

R3

k

k

e

ek

R4 és R5

k

e

e

ek

R1...R5

e

e

e

ek



4. A FELFOGÓ 4.1. A felfogó általános elrendezésének fokozatai 4.1.1. V0 Sem természetes, sem mesterséges felfogórendszer nincs. 4.1.2. V1 Természetes felfogók rendszere, amely - az épület, illetve egyéb építmény fémb l készült teteje lehet, vagy - a tet födém vagy a tet szerkezet fémalkatrészeinek, vagy a tet felületen lév egyéb fémrészeknek egymással összekötött olyan rendszere, amelyt l a tet egyik pontja sincs 5 m-nél távolabb. 4.1.3. V2 Egyszer sített felfogórendszer, amely - egyetlen felfogórúd a 20°-nál meredekebb lejtés sátortet (gúla, kúp) legmagasabb pontján, függetlenül a tet kiterjedését l; - több felfogórúd a 20°-nál meredekebb lejtés nyeregtet gerincén egymástól 20 m-nél nem nagyobb távolságra, függetlenül a tet szélességét l; - felfogórudak rendszere a 20°-nál laposabb tet felületen olyan elrendezésben, hogy a tet egyetlen pontja sem esik vízszintes irányban távolabb valamelyik felfogórúdtól, mint a rúd csúcsához viszonyított magasságkülönbségének tízszerese; - egyetlen felfogóvezet a 20°-nál meredekebb lejtés tet legmagasabb élén (a tet gerincén), függetlenül a tet szélességét l; - felfogóvezet k olyan rendszere, hogy a tet felület egyik pontja sem esik vízszintes irányban távolabb a felfogótól; mint 10 m. 4.1.4. V3 Normál-felfogórendszer, amely felfogócsúcsok, felfogóvezet k vagy természetes felfogók olyan rendszere, amely kielégíti a következ szerkesztési követelmények valamelyikét: - nem lehet egy R = 100 m sugarú képzeletbeli gömböt a felfogórendszer érintése nélkül a védend felülettel kívülr l érintkezésbe hozni; - nem lehet a védend felületre egy d = 20 m átmér j képzeletbeli körlapot a felfogó érintése nélkül ráhelyezni; - az épület legfeljebb 40 m magasságban lév bármelyik pontjától (pl. a tet szélét l) a felfogóhoz húzott egyenesnek a függ legessel bezárt szöge - a véd szög - mindenütt kisebb, mint az α = 45°. A véd szöges szerkesztés M = 40 m-nél magasabb építmény esetén nem alkalmazható. A különböz szerkesztési követelmények (gömb, körlap, véd szög) egy rendszeren belül együtt is használhatók. A szerkesztési követelményeket és a jelöléseket az 1. ábra tartalmazza. Megjegyzés: A szerkesztési követelmények alkalmazhatósága a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozatától is függ.

m a felfogó magassága a) Az R sugarú gömb nem érintheti a tet t

b) a felfogók közé berajzolható kör átmér je d-nél kisebb



c) a tet szélén az α szögnél kisebb véd szög adódik 1. ábra A V3 és V4 fokozatú felfogórendszer szerkesztési követelményei 4.1.5. V4 Biztonsági felfogórendszer, amely felfogócsúcsok, felfogóvezet k vagy természetes felfogók olyan rendszere, amely a következ értékekkel elégíti ki a 4.1.4. szakasz - a V3 normál-felfogórendszer - el írásait: R = 80m, d = 15m, és α= 30° 4.1.6. V5 Növelt biztonságú felfogórendszer, amely felfogórudak, felfogócsúcsok, felfogóvezet k vagy természetes felfogók olyan rendszere, hogy egy R sugarú képzeletbeli gömböt nem lehet felülr l közelítve a felfogórendszer érintése nélkül a védend felülettel érintkezésbe hozni. A képzeletbeli gömb R sugara a védend épület, építmény vagy különleges tárgy M magasságától a következ k szerint függ: ha M ≤ 20m R= 40 m; ha 20 m < M < 50 m, R = M+20 m; ha M ≥ 50m, R = 70 m. 4.1.7. V6 Különleges biztonságú felfogórendszer, amely felfogórudak, felfogócsúcsok, felfogóvezet k vagy természetes felfogók olyan rendszere, amely a következ értékekkel elégíti ki a 4.1.6. szakasz - V5 növelt biztonságú felfogórendszer - el írásait: ha M ≤ 50 m, R = M + 10 m, ha M > 50 m, R = 60 m. 4.2. A felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozatai 4.2.1. o Felfogóberendezés nincs, vagy csak természetes felfogó van. 4.2.2. a A felfogóberendezés közvetlenül a védend felületen van, vagy a közöttük lév távolság kisebb, mint 0,15 m. 4.2.3. b A felfogóvezet k és a védend felület közötti távolság legalább 0,15 m. Nem kell felfogóvezet nek tekinteni a felfogórendszerhez tartozó természetes felfogókat (4.5.2. szakasz), valamint azokat a tét n lév vezet ket, amelyekre az el írt, de legalább V3 fokozatú véd hatás érvényesül. Megjegyzés: A felfogórudakat összeköt vezet ket például nem kell felfogóvet nek tekinteni, ha rájuk érvényesül a felfogórudak megfelel véd hatása. 4.2.4 c A felfogóvezet k és az épület között mindenütt legalább 0,5 m távolság van, a felfogócsúcsok legalább 0,5 m magasak, a természetes felfogókon feltételezhet becsapási pont (lásd a 2. ábrát) az épülett l legalább 0,5 m távolságra van, vagy a védend felület ennél közelebb es részét árnyékolás védi a becsapó villám h sugárzásától. Megjegyzés: Az összeköt vezet kre lásd még a 4.3.2.4. szakaszt. 4.2.5. d A felfogórendszer az épülett l független, és a felfogórendszer elemei sehol sem közelítik meg a védend felületet úgy, hogy a megközelítési helyeken másodlagos kisülés veszélye (7.1. szakasz) áll fenn.



a) A betonlapok

b) A fed lemez szélének lehajlítása 2. ábra Az éghet héjazat árnyékolása h sugárzás ellen c fokozatú természetes felfogórendszer esetén 4.3. A felfogó összekötése és rögzítése 4.3.1. V3 és magasabb fokozatú felfogórendszer esetén a tet n lév nagyobb fémtárgyakat össze kell kötni a villámhárítóval. Nagyobb fémtárgynak kell tekinteni a vagy 2 - legalább 1 m felület , vagy - legalább 1 m hosszúságú, vagy - legalább 0,5 m magasságú fémtárgyat. A fémtárgyak összekötését l el lehet tekinteni, ha a fokozatnak megfelel védett térbe esnek, továbbá nincsenek olyan közel a villámhárítóhoz, hogy másodlagos kisülés veszélye álljon fenn. Azokat a tet n lév fémtárgyakat, amelyek nem emelkednek ki a felfogóvezet k síkjából, vízszintes kiterjedésükt l függetlenül védett térben lév knek lehet tekinteni. 4.3.2. A felfogó vezet k rögzítése biztosítsa, hogy az id járás hatásai következtében a felfogóvezet k eredeti helyzete ne változzék meg. A felfogóvezet ket és tartószerkezetüket szélteherre, a feszített felfogóvezet ket húzó-igénybevételre is kell méretezni, az Er sáramú szabadvezeték normális biztonságát meghatározó m szaki követelmény szerint. Ha a feszített felfogóvezet a közbens tartóelemet odaszorítja a tet höz, csak elcsúszás ellen kell rögzíteni. 4.3.2.1. Ha a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata a, a felfogóvezet ket egymástól 10 m-nél nem nagyobb távolságra lev rögzít elemekkel kell rögzíteni. Az esetleges feszített szakaszokra ez a követelmény nem vonatkozik. A felfogóvezet ket közvetlenül a tet re lehet fektetni. A rögzít elemek közvetlenül beer síthet k a tet szerkezetbe. Tet födémen a felfogóvezet t leszorító, megfelel súlyú test (pl. betontömb) is használható rögzít elemként. 4.3.2.2. Ha a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata b, a felfogóvezet ket olyan - bármilyen anyagból készült - tartókra kell rögzíteni, amelyek (a belógást is figyelembe véve) biztosítják az el írt távolság betartását.



4.3.2.3. Ha e felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata c, a felfogóvezet ket szigetel tartórudakra (lásd a 8.3. szakaszt) vagy a 4.3.2.4. szakaszban megengedett esetekben fémb l készült tartórudakra kell rögzíteni, vagy a vezet ket feszítetten felszerelni, amelyek a vezet k belógását is figyelembe véve biztosítják az el írt távolság betartását. Porcelán vagy üveg szigetel vel felszerelt fém tartórúd nem tekinthet nem vezet anyagból készült tartórúdnak. 4.3.2.4. Ha a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata c, a felfogóvezet k rögzítésére fémb l készült tartórudak a következ feltételek egyikének teljesülése esetén használhatók: - a tet anyaga és szerkezete szerint T5 csoportba sorolt épületek kivételével, akár közvetlenül a tet szerkezet részeihez er sítve, akár megfelel súlyú betontömbbe állítva és a tet re helyezve; - a tartórúd a könnyen vagy közepesen éghet tet héjazatot áttörve a héjazat alatt lév fém tartószerkezethez van er sítve, vagy a héjazat alatt elhelyezett összeköt vezet k útján csatlakozik a levezet höz; - a tartórúd nem közelít meg a héjazatóan vagy a héjazaton lév fémrészeket úgy, hogy azokhoz másodlagos kisülés (7.1. szakasz) jöhet létre. A héjazat fém részének kell tekinteni pl. a nádfonatok huzalösszekötéseit is; - a tartórúd a TS csoportba tartozó tet re helyezett betontömbbe van er sítve, és a betontömb alatt az id járásnak ellenálló, legalább 100 kV átüt lök feszültség (pl. 10 mm vastag kemény PVC lap), minden irányban, 20 cm-rel túlnyúló szigetel lap van. 4.3.2.5. Ha a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata d, a felfogóvezet ket a védend épülett l független tartószerkezetre kell rögzíteni. A felfogóvezet k lehetnek: - a védend épület felett átfeszített vezet k; - a védend épület közelében álló épületen vagy építményen elhelyezett vezet k. 4.3.3. A felfogórudakat függ leges helyzetben kell rögzíteni úgy, hogy az id járás és a karbantartással járó terhelések hatásai következtében a felfogórudak eredeti helyzete ne változzék meg. A felfogórudakat szélnyomásra, a felfogórúdként használt, az épülett l függetlenül felállított oszlopokat a karbantartással járó terhelésekre is kell méretezni. 4.3.3.1. A tet anyaga és szerkezete szerint T5 csoportba sorolt épületeken csak olyan felfogórudak használhatók, amelyek a könnyen vagy közepesen éghet tet héjazatot áttörve az alatta lév fém tet szerkezethez vannak er sítve, vagy a héjazat alatt elhelyezett összeköt vezet k útján csatlakoznak a levezet khöz. Ez a követelmény nem vonatkozik az olyan felfogórúdra, amelynek minden pontja legalább 0,5 m távolságban van a héjazat könnyen vagy közepesen éghet részeit l. Megjegyzés: A T5 csoportba sorolt épületek kivételével az a, b vagy c fokozatú felfogórudak az épület bármilyen anyagból közült (pl. fából, fémb l), megfelel szilárdságú részéhez er síthet k. 4.3.3.2. Ha a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata c, a felfogórudak rendszeréb l álló felfogó esetén a felfogórudak alsó részét a tet héjazat fölött vagy alatt egymással és a levezet kkel összeköt vezet k nem tekinthet k felfogóvezet nek akkor, ha olyan védend felület alatt vannak, amelyre a felfogó általános elrendezésének fokozatát megállapították. Ebben az esetben az összeköt vezet k épülethez viszonyított helyzetének héjazat fölötti vezetés esetén a h fokozatnak kell megfelelnie, héjazat alatti vezetés esetén a távolságra nincs követelmény. 4.3.3.3. Ha a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata d, felfogórúdként az épülett l függetlenül felállított fémoszlopot, vagy legalább 2 m-rel a nem fémb l készült (pl. fa vagy beton) oszlop csúcsa fölé nyúló fémrúddal és levezet vel ellátott oszlopot kell használni. 4.3.3.4. A kikötéssel merevített felfogórudak vagy oszlopok kiköt sodronyköteleit a kihorgonyzás helyén össze kell kötni a villámhárító legközelebbi részével. Az összekötést l el lehet tekinteni, ha a tet anyaga és szerkezete szerint az épület nem tartozik a T5 csoportba, és a kihorgonyzás az épület bels terében vagy a tet n nem közelít meg nagyobb fémtárgyat úgy, hogy másodlagos kisülés veszélye áll fenn (lásd a 7.1. szakaszt). 4.3.4. A felfogócsúcsokat függ legesen vagy a védend felületre mer leges helyzetben kell rögzíteni úgy, hogy az id járás hatásai következtében az eredeti helyzetük ne változzék meg, és feleljenek meg a felfogórudakra vonatkozó 4.3.3.1. és 4.3.3.2. szakasz el írásainak. 4.4. Közös felfogórendszer 4.4.1. Egymás közelében álló épületek, építmények csoportja közös felfogórendszerrel védhet , ha az a csoport minden egyes tagjára biztosítja a 3.2. szakasz szerint megállapított fokozatú védelmet. Megjegyzések: 1. Különleges épületek, építmények védelmére létesített közös felfogórendszer fokozatának megállapításakor a 3.2. szakasz el írásain túlmen en a 9. szakasz el írásait is figyelembe kell venni. 2. A közös felfogórendszer elemei a védend épületekt l, építményekt l függetlenül, vagy azok közül egyeseken is elhelyezhet k. 4.4.2. A közös felfogórendszerrel védett épületek, építmények olyan képzeletbeli védend felület alatt legyenek, amelyre legalább a V3 fokozat szerkesztési követelményei (lásd a 4.1.4. szakaszt) teljesülnek. Megjegyzés: Ha a 3.2. szakasz szerint valamelyik épületre, illetve építményre a V3-nál magasabb fokozatú védelem szükséges, akkor erre az épületre a 4.4.1. szakasz értelmében teljesíteni kell a 4.1. és 4.2. szakasz szerint a megfelel fokozatra vonatkozó el írásokat. Ha pl. olyan védend felület alatt, amely a V3 fokozatnak megfelel en a 4.1.4. szakasz szerint egy R = 100 m sugarú gömbbel nem érinthet meg, az egyik épületre V5 fokozatú felfogórendszer van el írva, akkor ezt az épültet a 4.1.6. szakasznak megfelel sugarú gömb sem érintheti meg. 4.4.3. A közös felfogórendszernek a védett csoport valamelyik épületén, építményén elhelyezett elemei feleljenek meg az épület, illetve építmény felfogójára megállapított fokozatnak is. 4.4.4. A közös felfogórendszerrel védett csoport olyan épületére, illetve építményére amelyen nincs elhelyezve - a közös felfogórendszer részét alkotó - felfogó, a bels villámvédelemre vonatkozó (7. szakasz), valamint a tet n lév nagyobb fémtárgyak bekötésére vonatkozó el írások (4.3.1. szakasz) nem vonatkoznak. 4.5. Természetes felfogó 4.5.1. Természetes felfogónak használható minden, a levezet kkel fémesen összekötött, a tet n vagy a védend felület más részén lév fémtárgy, ha alkalmazásával teljesülnek a felfogórendszer fokozatára a 4.1. szakaszban, a természetes felfogóként használható fémtárgyak legkisebb méreteire a 8.1.2. szakászban el írt követelmények. 4.5.2. Ha a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata a vagy b, akkor a természetes felfogónak használt fémtárgy a védend felülettel közvetlenül érintkezhet. 4.5.3. Ha a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata c, olyan fémtárgyak alkalmazhatók természetes felfogóknak, amelyeknél a becsapási ponton keletkez h és a másodlagos kisülések hatásától védett a könnyen vagy közepesen éghet tet szerkezet vagy tet héjazat. Ez lehet: - a kiemelked csúcsot vagy gerincet alkotó természetes felfogó (mint pl. tet antenna, korlát, attika, fémmel borított torony vagy kupola, felülvilágító éle stb.), amin a feltételezhet becsapási pont (lásd a 2. ábrát) legalább 50 cm távolságra van a könnyen vagy közepesen éghet tet felülett l, közvetlenül érintkezhet az éghet tet szerkezettel vagy héjazattal;



- olyan természetes felfogó, ahol a feltételezhet becsapási pont és a 0,5 m-nél közelebb es , könnyen vagy közepesen éghet felület között h sugárzást árnyékoló fém vagy nem éghet egyéb anyag [pl. maga a természetes felfogó, járólap, azbesztcement- (eternit) lap, kavicsréteg] van. (Lásd a 2. ábrát). 4.5.4. Ha a felfogó épülethez viszonyított helyzetének fokozata d, csak az épülett l független, a 4.2.5. szakasz követelményeit kielégít fémszerkezet (pl. lámpaoszlop) használható természetes felfogónak. A tet n lév fémtárgyaknak a felfogórendszerre el írt követelményeknek megfelel védett felület alá kell esniük. 5. A LEVEZET 5.1. A levezet általános elrendezésének fokozatai 5.1.1. L0 Sem természetes, sem mesterséges levezet nincs. 5.1.2. L1 Csak természetes levezet van, amely - az épület vagy az egyéb építmény fémb l készült vagy fémmel burkolt fala; - olyan, fémb l készült összefügg épületszerkezet, amelynek függ legesen végigfutó elemei (pl. oszlopok, pillérek, függ leges vázszerkezeti elemek) között a magasságuknál kisebb távolság van; - vasbeton épületszerkezet fémesen összefügg (8.2.2.4.) acélbetétje. 5.1.3. L2 Egyetlen levezet olyan helyen, ahol a felfogónak bármely pontjától a levezet ig - a vezet k mentén mért áramút vízszintes vetülete nem hosszabb 20 m-nél. Megjegyzés: Ha az épület vagy építmény mérete miatt egy levezet vel e követelményt nem lehet megvalósítani, akkor L3 fokozatú levezet t kell alkalmazni. 5.1.4. L3 Legalább két levezet olyan elrendezésben, hogy a felfogónak bármely pontjától - a legközelebbi levezet ig a vezet mentén mért áramút vízszintes vetülete, vagy - a levezet kig mért (több) áramút vízszintes vetületének ered je nem hosszabb 15 m-nél. Több párhuzamos áramút ered jét a következ összefüggés szerint kell meghatározni:

ahol n a párhuzamos áramutak száma, l az n-edik párhuzamos áramút hossza. n Az áramutak meghatározásakor k-szor számításba vett vezet szakasz hosszának k-szorosát kell számításba venni. Egymáshoz közel es levezet ket csak akkor lehet külön levezet nek tekinteni, ha közöttük a távolság legalább 1 m.

a) Felfogóháló



b) Áramutak a legkedvez tlenebb becsapási helyt l a levezet khöz 3. ábra Párhuzamos áramutak ered jének meghatározása A párhuzamos áramutak száma n = 4 a szimmetria következtében: l = l = l = l = l , ezért 1 2 3 4 n az x/2 szakaszra: k = 2, a d szakaszra: k = 1, ezért l = d + 2 x/2, n

l = 1/4 l e n

tehát: l = 1/4 (d + 2 x/2 ) = 1/4 (d + x) e 5.1.4.1. V1o fokozatú felfogórendszer esetén, ha a természetes felfogó zárt fémlemez vagy s r háló, az áramutak a legkedvez tlenebb becsapási pontot a levezet kkel összeköt egyenesek. Ezeket az áramutakat egymástól függetlennek lehet tekinteni, és ered jüket az 5.1.4. szakasz szerint kell meghatározni. 5.1.4.2. V1o fokozatú felfogórendszer esetén, ha a természetes felfogó nem zárt, hanem olyan hálózatot alkot, ahol az áramutókat a felfogóvezet kb l álló hálóhoz hasonlóan ki lehet jelölni, az áramutak ered jét az 5.1.4. szakasz szerint kell meghatározni. 5.1.5. L4 Legalább két levezet az L3 fokozatnak megfelel feltételekkel, de a leghosszabb áramútnak vagy az ered áramútnak a vízszintes vetülete nem hosszabb 10 m-nél. 5.1.6. L5 A levezet k olyan elrendezése, amely megfelel az L4 fokozatnak, de minden levezet felül (vízszintesen) össze van kötve egymással, a felfogóhoz való csatlakozástól 2 m-nél nem nagyobb távolságra (lásd a 4. ábrát). A 20 m-nél hosszabb levezet k közben is össze vannak kötve (vízszintesen) egymással úgy, hogy az összekötések között a levezet mentén mért távolság 20 m-nél nagyobb nem lehet. Megjegyzések: 1. A fels és a közbens összekötés kialakítható a födémben, falon kívül, süllyesztve stb., mindig az épület szerkezeti adottságaitól függ en. 2. A levezet vízszintes összekötéseire L5d fokozat esetén (lásd az 5.2.5. szakaszt) nincs szükség.

4. ábra



L5 fokozatú levezet k összekötési zónája 5.2. A levezet épülethez viszonyított helyzetének fokozatai 5.2.1. o Levezet nincs vagy csak természetes levezet van. 5.2.2. a A levezet közvetlenül a fal felületén, vagy attól 0,15 m-nél kisebb távolságra van, vagy be van építve a falba. 5.2.3. b A levezet és az épület között legalább 0,15 m távolság van. 5.2.4. c A levezet és az épület között legalább 0,5 m távolság van. 5.2.5. d A levezet rendszer független az épülett l, és egyik levezet sem közelíti meg az épületet úgy, hogy a megközelítési helyen másodlagos kisülés veszélye áll fenn (lásd a 7.1. szakaszt). Megjegyzés: A d fokozatú levezet mindig d fokozatú felfogóhoz kapcsolódik. A d fokozatú villámhárító levezet inek számára és elrendezésére nem vonatkoznak az áramút hosszát korlátozó el írások (5.1. szakasz). 5.3. A levezet rögzítése 5.3.1. A levezet rögzítése biztosítsa, hogy az id járás és egyéb várható er k (pl. hozzáférhet levezet knél emberi er ) hatásai következtében eredeti helyzete ne változzék meg. Az épület küls falán rögzített levezet ket szélteherre, a feszített levezet ket húzó-igénybevételre is kell méretezni. 5.3.2. A levezet rögzítésére használt tartót vagy egyéb rögzít elemet a villám elektrodinamikus er hatása vagy más mechanikai er hatás következtében fellép kihúzó er vel szemben is rögzíteni kell. Megjegyzés: Az el írt távolság betartását és a levezet rögzítését biztosító, fémbog készült tartó könnyen vagy közepesen éghet anyagú falhoz vagy szerkezethez is rögzíthet . 5.3.3. A feszített levezet t, szabadtéren, 30 m-nél nagyobb átfeszítési távolság esetén, alá kell támasztani. Megjegyzés: Az alátámasztás célja a szélteher hatására lengésbe hozott levezet lengési hosszának csökkentése. Az alátámasztást ölszer az átfeszítési távolság közepén elhelyezni. 5.3.4. A levezet k minél kevesebb kötési pont, csatlakozási hely beiktatásával, folyamatosan összefügg anyagból készüljenek. Megjegyzések: 1. A levezet ket célszer a felfogóvezet k vagy a felfogóberendezés egyéb elemeit (pl. a felfogórudakat) a levezet vel összeköt vezet k közvetlen folytatásaként kialakítani. 2. A kötések kivitelére lásd a 8.2.1. szakaszt. 5.3.5. A levezet t lehet leg egyenesen és függ legesen kell vezetni, kerülni kell az éles iránytöréseket, az emelked szakaszokat és a hurkokat (pl. eresz megkerülésekor). A levezet k ne alkossanak olyan hurkokat, amelyek mentén az 5. ábra szerint mért l áramút az s megközelítési távolság tízszeresénél hosszabb.

5. ábra Veszélyes hurok keletkezése, ha 1 > 10 s 5.3.6. Ha a levezet épültéhez viszonyított helyzetének fokozata a, - az épület falába, oszlopába, pillérébe stb. beépített levezet vagy kötésmentesen folyamatos legyen, vagy a kötés a 8.2.1.1. szakasz szerint kell elkészíteni, - az épület küls oldalán elhelyezett levezet t legalább 3 méterenként rögzíteni kell. Megjegyzés: A levezet t be lehet falazni, nem kell körülötte üreget kialakítani. 5.3.7. Ha a levezet épülethez viszonyított helyzetének fokozata b vagy c, a levezet ket olyan tartókra kell rögzíteni, amelynek a vezet k lengéseit is figyelembe véve biztosítják az el írt távolság betartását. 5.3.8. Ha a levezet épülethez viszonyított helyzetének fokozata d, akkor az épülett l független tartószerkezetre kell rögzíteni, vagy az épülett l független fémszerkezetet kell (pl. fémb l készült oszlopot) levezet ként alkalmazni. Faoszlopon a levezet t olyan tartókra kell rögzíteni, amelyek az oszloptól legalább 0,15 m távolságban tartják. Megjegyzés: Betonoszlopba a levezet bebetonozható vagy közvetlenül az oszlopra er síthet . 5.4. A levezet védelme 5.4.1. A levezet nek, és a hozzá csatlakozó földel vezet nek a talajszintt l számított 1,5 m magas szakaszát - ha mechanikai sérülés veszélyének van kitéve - megfelel szilárdságú idomacél burkolattal kell védeni. A levezet t a zárt szelvény burkolat (cs ) fels és alsó peremével össze kell kötni. 5.4.2. A hozzáférhet helyen lev levezet nek a földt l mért 3 m magasságig terjed szakaszát és az ott lév tartószerkezeteket emberi er vel (szerszám nélkül) ne lehessen megrongálni.



5.5. Közös felfogórendszer levezet i 5.5.1. A közös felfogórendszer levezet inek fokozatát a 3.3. szakasz szerint kell megállapítani. Megjegyzés: A közös felfogórendszer levezet i a védend épületekt l vagy építményekt l függetlenül, vagy azok közül egyeseken lehetnek elhelyezve. 5.5.2. A közös felfogórendszer levezet i, ha azok épületen vagy építményen vannak elhelyezve, feleljenek meg az építmény levezet jére megállapított fokozatnak is. 5.5.3. A közös felfogórendszer levezet i, ha azok az épületekt l vagy építményekt l f ggetlen tartószerkezetre vannak rögzítve, feleljenek meg a d fokozat követelményeinek. 5.6. Természetes levezet és kisegít levezet 5.6.1. Természetes levezet ként használható minden, a felfogórendszerrel és a földel vel összekötött, a környezeti és id járási igénybevételeknek ellenálló függ leges fémtárgy, ha alkalmazásukkal teljesülnek a levezet fokozatára az 5.1. szakasz el írásai. 5.6.1.1. Az olyan fémtárgyakat, amelyeknek a legkisebb méretei nagyobbak, mint az 5. táblázatban a szalagokra el írt legkisebb méretek, a villámhárító céljára készített levezet kkel egyenérték természetes levezet knek lehet tekinteni. 5.6.1.2. Az olyan fémtárgyakat, amelyek méretei nem érik el az 5. táblázatban a szalagokra el írt legkisebb vastagságot vagy szélességet, csak a villámhárító céljára készített levezet knél kisebb érték , kisegít természetes levezet nek szabad tekinteni, ha kielégítik az 5. táblázatnak a természetes felfogókra és a kisegít természetes levezet kre vonatkozó el írásait. 5.6.2. Ha a levezet épülethez viszonyított helyzetének fokozata a vagy b, a védend épület felületével érintkez vagy befalazott fémtárgyak is használhatók természetes levezet ként. 5.6.3. Ha a levezet fokozata L3a vagy L3b vagy L4a vagy L4b; a levezet knek legfeljebb a fele lehet kisegít természetes levezet . Megjegyzés: A levezet k számának megállapításakor figyelembe kell venni a levezet k egymástól való távolságát is (lásd az 5.1.4. szakaszt). 5.6.4. Ha a levezet fokozata L2a vagy L2b vagy L5b, kisegít természetes levezet nem használható a fokozatra el írt levezet ként. 5.6.5. Ha a levezet fokozata L4c vagy L5c, természetes levezet k nem használhatók a fokozatra el írt levezet ként. Megjegyzés: Ebben az esetben a természetes levezet k csak kiegészítik a szükséges számú mesterséges levezet kb l álló rendszert. 5.6.6. Ha a levezet épülethez viszonyított helyzetének fokozata d, csak az épülett l független, olyan fémszerkezetet szabad természetes levezet ként használni, amely az 5.2.5. szakasz követelményeit kielégíti. 6. A FÖLDELÉS 6.1. A földelés általános elrendezésének fokozatai 6.1.1. F0 Sem természetes, sem mesterséges földel nincs. 6.1.2. F1 Vagy csak természetes földel van, amely lehet - az épület, építmény vagy tárgy talajjal közvetlenül érintkez fémrésze; - az épület acélbetétes betonalapja; - az épülethez, építményhez vagy tárgyhoz csatlakozó, szigetelés nélkül a talajba ágyazott nagy kiterjedés fémtárgy (pl. cs vezeték hálózat); vagy az épület (e célra készített) betonalapföldelése.1 6.1.3. F2 Egyedén földel . 6.1.4. F3 Legalább két földel , amelyek lehetnek különállóak vagy csoportosan egymással összekötöttek. 6.1.5. F4 Földel rendszer, amely gy r sföldel , keretföldel , földel háló vagy épületek (e célra készített) betonalap-földelése, illetve ezekkel összekötött egyedi földel k rendszere. 6.2. A földelés ellenállás 6.2.1. x A földelési ellenállás nagyságára nincs követelmény, de a földel felépítése megfelel a 6.3.7. szakasznak. Megjegyzés: Az FO/x fokozatra semmilyen követelmény sincs. 6.2.2. r A földelési ellenállás nagysága legfeljebb 2 ohm lehet, vagy - egyetlen földel (L2 fokozat) vagy földel rendszerhez tartozó, vizsgáló összeköt vel leválasztható egyedi földel , illetve földel csoport esetén:

6

r≤ ρ

ohm, illetve

√ A

- összefügg (csak a villámhárító megbontásával szétválasztható) földel rendszer esetén:

3

r≤ ρ

ohm legyen.

√ A

A képletekben: ρa talaj fajlagos ellenállása, ohm m, A az épület alapterülete, m2 .

6.2.2.1. A talaj fajlagos ellenállását a vonatkozó m szaki követelmények szerint végzett mérésekkel kell megállapítani. S r n beépített területeken vagy olyan területen, ahol a talajban nagy kiterjedés fémtárgyak vannak, és a mérés nem végezhet el, a 4. táblázat szerinti értékekkel kell számolni. 6.2.2.2. Épületcsoport közös villámvédelmének összefügg földel rendszere esetén az A területet a földel által körülvett területnek kell venni.

1 Kialakítását külön ágazati el írás szabályozza.



Talajfajták fajlagos ellenállása 4. táblázat Talajfajta

Fajlagos ellenállás ρ ohm.m

Talajvíz

20

Felületi (tó-, folyó-) víz

40

Humuszos falaj

20

T zeges talaj

10

Agyag nedvesen

30

Agyag szárazon

100

Homokos talaj, nedvesen

60

Homokos talaj, szárazon

500

Kavicsos, agyagos talaj

200

Kavicsos talaj, nedvesen

100

Kavicsos talaj, szárazon

1000

Repedéses mészk karszt

200

Tömör, száraz szikla

6000

6.3. A földelés létesítése 6.3.1. A villámhárító berendezés földelésének szerkezeti felépítésére általában az Érintésvédelmi szabályzat, 1000 V-nál nem nagyobb feszültség villamos berendezések m szaki követelmények el írásai irányadók. 6.3.2. A betonalap-földelés kialakításának részletes követelményeit ágazati el írás szabályozza. 6.3.3. Az egyedi földel t úgy kell elhelyezni, hogy az áramút minél kisebb iránytöréssel csatlakozzék a levezet höz. 6.3.4. Ha a földelés általános elrendezésének fokozata F4, vagy ha a levezet k nagy kiterjedés csarnok belsejében (pl. a pillérekben) vannak elhelyezve, a levezet t úgy kell csatlakoztatni a földel höz, hogy az áramút legalább két irányban vezessen tovább. 6.3.5. A villámhárító földel t össze kell kötni az épülethez és a földel höz 20 m-nél közelebb lév minden Irtás földel vel vagy a talajban 1 m-nél közelebb lév nagy kiterjedés fémtárggyal. Ha a földel k vagy a fémtárgyak fémes összekötése tilalomba ütközik (pl. gáz- vagy olajvezeték, kábelköpeny vagy nullavezet földelésnek üzemben tartója részér l), vagy a fémes összekötés a korrózióveszély miatt nem lehetséges, akkor a villámhárító földel t a 8.4. szakasz szerinti szikraköz beiktatásával kell az idegen földel vel vagy fémtárggyal összekötni. 6.3.6. A földel csoport, földel rendszer kialakításához szükséges, illetve a 6.3.5. szakaszban el írt összeköt vezet ket els sorban a talajban kell elhelyezni, de lehetnek a falba beágyazva, a falra rögzítve vagy bels térben is. 6.3.6.1. Ha az összeköt vezet k nem a talajban vannak, akkor a talajszint fölötti magasságuk sehol se haladja meg az 1,5 métert. 6.3.6.2. Az összeköt vezet két egyedi földel közé es szakasza a lehet legrövidebb legyen, és e szakaszon belül ne legyen 1 méternél nagyobb szintkülönbség. 6.3.6.3. Ahol az összeköt vezet más fémes vezetéket (pl. cs vezetéket, kábelt) keresztez vagy közelít meg, a másodlagos kisülés veszélyének csökkentésére kerülni kell a 7.1. szakasz szerinti veszélyes megközelítést. 6.3.7. Ha a földelés ellenállási fokozata x, vagyis a nagyságára nincs el írás, a földel feleljen meg a 6.3.7.1., illetve a 6.3.7.2. szakasz el írásainak. Megjegyzések: 1. Épületek betonalap földelése (6.3.2.) mindig kielégíti ezeket az el írásokat. 2. A keresztmetszeti, illetve vastagsági méretekre vonatkozó el írásokat az Érintésvédelmi szabályzat, 1000 V-nál nem nagyobb feszültség villamos berendezések m szaki követelmény tartalmazza. 6.3.7.1. F2/x fokozat esetén legalább 2 m hosszú függ leges rúd vagy egyéb vezet ; vagy 4 m hosszú vízszintes vezet ; vagy 2 5 m talajjal érintkez felület lemez vagy acélbetétes betonalap legyen. 6.3.7.2. F3/x fokozat esetén minden levezet höz a 6.3.7.1. szakasznak megfelel egyedi földel , vagy az egymással összekötött levezet khöz, összesen legalább két egyedi földel , vagy egy kétszeres méret egyedi földel csatlakozzék. 6.4. Természetes földel Természetes földel ként használható minden olyan talajban fekv , a talajjal vagy a talajvízzel közvetlenül vagy betonon át érintkez fémtárgy, amely megfelel a földel fokozatára és a földelési ellenállására vonatkozó 6.1. és 6.2. követelményeknek, és amelynek a villámhárítóval való fémes összekötése nem esik tilalom alá. Megjegyzések:



1. Szigetel burkolattal ellátott fémtárgy csak akkor használható természetes földel ként, ha kielégíti a földelési ellenállásra vonatkozó követelményeket. 2. A 6.3.7. szakasz szigetel burkolattal ellátott fémtárgyra nem vonatkozik. 3. Betonalapföldelés (6.3.2.). Az F4 fokozat kivételével mindig kielégíti ezeket a követelményeket. Az F4 fokozat követelményeit csat akkor, ha kielégíti a 6.3.4. szakasz el írását is. Az F4/r fokozat követelményeinek teljesítéséhez általában az szükséges, hogy a betonalap-földelés földel acélbetétjei összefügg hálózatot (pl. a keretföldel a szükség szerint kialakított áthidalásokkal) alkossanak. 6.5. Mérési hely 6.5.1. A villámhárító földelés vizsgálatára mérési helyet kell kialakítani. A mérési hely - a levezet és a földel vezet között bontható vizsgáló-összeköt , vagy - a levezet n, illetve a földel vezet földfelszín fölötti részén kialakított nem bontható (csak m szer csatlakoztatására szolgáló) vizsgálócsatlakozó legyen. 6.5.2. A mérési helyet a villámhárító elérhet részén, a földt l, illetve a járható szintt l számított 1,5...2 m magasságban kell kialakítani. 6.5.3. A falon kívül vezetett levezet t, illetve földel vezet t a mérési helyt l számított 0,5 m távolságon belül tartóval kell rögzíteni. 6.5.4. A falon belül elhelyezett levezet n vagy földel vezet n a mérési helyet dobozban vagy üregben kell kialakítani. 6.5.6. Vizsgáló-összeköt t kell alkalmazni, ha a levezet - és a földel rendszer kialakítása olyan, hogy a földelés a villámhárító berendezésr l leválasztható, és ez a leválasztás nem tiltott. 6.5.6.1. A-1, A-2, B-1, B-2, B-3 villamos besorolású helyen vizsgáló-összeköt t nem szabad alkalmazni. 6.5.6.2. Az egymással összekötött földel kb l álló földelés vizsgálatára a vizsgáló-összeköt ket úgy kell elhelyezni, hogy a vizsgálandó földel csoport a villámhárító többi részét l együttesen legyen leválasztható. Megjegyzés: Ha a föld fölötti összekötés esetén a csoporthoz tartozó földel k esetleg egyenként is leválaszthatók, akkor a 6.2.2. szakasznak a földelési ellenállásra vonatkozó el írásait az egyedi földel kre nem kell tekintetbe venni, csak az összekötött csoportra. Ennek ellenére célszer az egyedi földel ket - állapotuk ellen rzésére - külön-külön is vizsgálni. 6.5.7. Vizsgálócsatlakozót kell a villámhárító berendezés bármely elérhet részén kialakítani, ha vizsgáló-összeköt a 6.5.6. szakasz szerint nem alkalmazható. 6.5.7.1. Vizsgálócsatlakozót kell kialakítani általában az épület valamennyi levezet jén vagy legalább annyin, hogy a mérési helyek (az épület alapterületén) egymástól legfeljebb 40 m távolságra legyenek. Megjegyzés: Nagy kiterjedés , csarnokszer épület bels levezet jén is kell vizsgálócsatlakozót kialakítani, ha ez a követelmény másként nem teljesíthet . 7. BELS VILLÁMVÉDELEM 7.1. Veszélyes megközelítés 7.1.1. Veszélyes megközelítésnek kell tekinteni azokat a helyeket, ahol a villámcsapás másodlagos hatásai következtében kisülés vagy túlfeszültség keletkezésével kell számolni. Ezeken a veszélyes megközelítési helyeken a bels villámvédelem el írt (3.6. szakasz) fokozatának megfelel en a 7.2. szakaszban meghatározott védelmi intézkedésekr l kell gondoskodni a veszélyek és károk elhárítása, illetve korlátozása érdekében. 7.1.2. Indukált feszültségt l ered másodlagos hatás keletkezésével kell számolni akkor, ha a villámhárító felfogója, levezet je vagy valamely velük összefügg fémtárgy és egy függ leges irányban nagy kiterjedés , földelt fémtárgy között a 6. ábra szerinti s távolság kisebb, mint a megközelítés helyét l a villámáramot vezet fémtárgy (villámhárító vezet vagy egyéb fémszerkezet) mentén a földelésig vagy a legközelebbi összekötési pontig terjed I áramútnak 1/20 része.

6. ábra Indukált feszültségb l ered másodlagos kisülés veszélye, ha s < 1/20 7.1.3. Kapacitív töltéskiegyenlítésb l ered másodlagos hatás keletkezésével (kisüléssel vagy túlfeszültséggel) kell számolni akkor, ha a villámhárító felfogóját, levezet jét vagy valamely velük összefügg fémtárgyat egy szigetelt fémtárgy 1 m-nél kisebb távolságra közelíti meg úgy, hogy a villámhárító megközelített vezet jét l, mint tengelyt l számított 1 m sugarú henger palástján a szigetelt fémtárgynak, a 7. ábra szerinti A 2 vetülete 1 m -nél nagyobb.


a)

b)

c) 1 A villámhárító felfogója vagy levezet je 2 Fémtárgy A Vetített felület 7. ábra Kapacitív töltéskiegyenlítésb l ered másodlagos kisülés veszélye, ha A ≥ 1 m2 7.2. A bels villámvédelem fokozatai 7.2.1. B0 fokozat. A bels villámvédelem semmilyen védelmi intézkedést nem tesz szükségessé. 7.2.2. B1 fokozat, amely megvalósul - az egymást megközelít vezeték (fémtárgyak) olyan módon elhelyezett összekötésével, vagy




- a villámhárító vezet k nyomvonalának olyan módosításával, hogy a 7.1.2. szakasz szerinti veszélyes megközelítés nem jön létre. Az összekötések elhelyezését és módját a 7.4. szakasz részletezi. 7.2.3. B2 fokozat, amely megvalósul: Egyrészt a 7.2.2. szakasz szerinti intézkedésekkel. Másrészt a védend létesítményben lév villamos (energiaelosztó, távközlési stb.) rendszereknek az elektromágneses villámimpulzus elleni védelmével. Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem a vonatkozó m szaki követelmények el írásainak figyelembevételével úgy van kialakítva, hogy a létesítmény védend bels tere egy védelmi zónát (pl. LPZ 1) alkot. A bels villámvédelem méretezése szempontjából a III-IV. védelmi szintnek megfelel villámparamétereket kell számításba venni. 7.2.4. B3 fokozat, amely megvalósul: Egyrészt - az egymást megközelít vezet k (fémtárgyak) olyan módon elhelyezett összekötésével, vagy - a villámhárító vezet k nyomvonalának olyan módosításával, hogy sem a 7.1.2., sem a 7.1.3. szakasz szerinti veszélyes megközelítés nem jön létre. A kisülésmentes összekötések elhelyezését és módját a 7.5. szakasz részletezi. Másrészt a védend létesítményben lev villamos (energiaeloszló, távközlési stb.) rendszereknek az elektromágneses villámimpulzus elleni lépcs s védelmével. Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem a vonatkozó m szaki követelmények el írásainak figyelembevételével úgy van kialakítva, hogy a létesítmény védend bels tere több védelmi zónát alkot. Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem méretezése szempontjaiból a II. védelmi szintnek megfelel villámparamétereket kell számításba venni. 7.2.5. B4 fokozat, amely megvalósul: A 7.2.4. szakasz szerinti intézkedésekkel, de az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem méretezése szempontjából az I. védelmi szintnek megfelel villámparamétereket kell számításba venni. Továbbá akkor, ha a felfogó vagy levezet nem közelít meg 1 m-nél kisebb távolságra (a közbees faltól vagy födémt l függetlenül) adatok vagy hangfelvételek mágneses tárolására használt helyet. 7.3. Veszélyes megközelítések kiküszöbölése 7.3.1. A védend létesítményben lev vezet ket és fémtárgyakat a 7.1.2. szakasz szerinti veszélyes megközelítés megszüntetése céljából össze kell kötni egymással - a megközelítés helyén, vagy - olyan helyen, ahol az áramút hossza a megközelítési távolság 20-szorosa alá csökken. 7.3.2. A védend létesítményben lev vezet ket és fémtárgyakat a 7.1.3. szakasz szerinti veszélyes megközelítés helyét l 1 m-nél nem nagyobb távolságban össze kell kötni egymással. 7.3.3. A védend létesítményben lev bármilyen veszélyes megközelítés kiküszöbölhet az egymást megközelít fémtárgyak áthelyezésével, ha ezáltal a 7.1.2. és a 7.1.3. szakaszban meghatározott geometriai feltételek megsz nnek. 7.4. Bels , függ leges fémszerkezetek összekötése 7.4.1. Ha az épület belsejében lév függ leges fémtárgy (pl. cs vezeték) legalább 20 m hosszon 1 m-nél kisebb távolságban párhuzamosan fut a levezet vel, akkor a fémtárgyat és a levezet t, a megközelítés végén össze kell kötni egymással. 7.4.2. A tet tért l, illetve a legfels szintt l kiinduló és a talajszintig vagy legalább 5 m hosszon lefelé terjed fémszerkezeteket (pl. cs rendszert, felvonót, szell z t vagy szemétledobót) alul és felül össze kell kötni a villámhárítóval (földel vel, levezet vel, felfogóval vagy az ezekkel fémes összefüggésben lév , szerkezeti elemekkel). 7.4.2.1. A fels összeköt vezet a fémtárgytól a villámhárítóhoz való csatlakozási pontig lehet leg felfelé vagy vízszintesen haladjon. 7.4.2.2. Az alsó összeköt vezet a fémtárgytól a villámhárítóhoz való csatlakozási pontig lehet leg felfelé vagy vízszintesen haladjon. 7.4.2.3. Ha a fémtárgyhoz csatlakozó és lefelé vezet csöveket, síneket vagy hasonló fémtárgyakat használjuk fel összekötésre, akkor ezeket az alsó végükön vagy a villámhárítóhoz legközelebb es helyen kell összekötni a villámhárítóval vagy az egyenpotenciálra hozó hálózattal. 7.4.3. Több elemb l összeállított, szigetel közdarabokkal fémesen összefügg szakaszokra osztott függ leges bels fémszerkezetet (pl. szell z -, szemétledobó csatorna) a következ k szerint kell összekötni. 7.4.3.1. A több elemb l összeállított fémcsatorna, amelynek az elemei nagy felületen fémesen érintkeznek egymással, az érintkezési helyeket áthidaló összekötés nélkül is fémesen összefügg nek tekinthet . 7.4.3.2. Ha a szigetel közdarab 1 m-nél nem hosszabb, akkor a fémes szakaszokat áthidaló vezeték útján össze kell kötni egymással. 7.4.3.3. Ha a szigetel közdarab 1 m-nél hosszabb, akkor a csatornát több összefügg szakaszból álló fémszerkezetnek kell tekintetni, és a következ k szerint kell a villámhárítóval összekötni: - a legfels fémesen összefügg szakaszt, ha az a 7.4.2. szakasz hatálya alá tartozik, akkor a 7.4.2.1. szakasznak megfelel en, - a legalsó fémesen összefügg szakaszt az alsó végén a 7.4.2.2. szakasznak megfelel en, - a többi szakasz összekötése nem szükséges. 7.4.4. Ha a levezet általános elrendezésének fokozata L5, akkor a levezet k összekötési szintjein a födémben is potenciálkiegyenlítést kell létrehozni egymással összekötött vezet k hálózatával (pl. vasbeton födém acélbetétjeinek összekötésével vagy erre a célra kiépített egyenpotenciálra hozó hálózattal). 7.5. Bels fémtárgyak kisülésmentes összekötése 7.5.1. Az épület belsejében a 7.1.2. és a 7.1.3. szakasz szerint létrejöv valamennyi veszélyes megközelítést a 7.3. szakaszban leírt módon meg kell szüntetni. 7.5.2. A bels , függ leges fémszerkezetek összekötését a 7.4. szakasznak megfelel en végre kell hajtani a következ eltéréssel, illetve kiegészítéssel. 7.5.2.1. Ha a bels térben bárhol lev , összefügg fémszerkezet függ leges kiterjedése 3 m-nél nagyobb, akkor legalább egy helyen össze kell kötni a villámhárítóval vagy az egyenpotenciálra hozó hálózattal. Megjegyzés: Ez a 7.4.2., illetve a 7.4.3.3. szakaszhoz képest eltér követelmény. 7.5.2.2. A több elemb l álló fémszerkezet elemeit hegesztéssel, csavarozással, szegecseléssel, sajtolással vagy forrasztással kell összekötni egymással. Az elemek szorítás nélküli, nagy felület fémes érintkezése, valamint a vékony szigetelést (légközt) tartalmazó csatlakozás nem felel meg, ezért az ilyen elemeket vezet vel át kell hidalni. Megjegyzés: Ez a 7.4.3.1. szakaszhoz képest eltér követelmény. 7.5.3. A bels térben lev nagy kiterjedés fémtárgyak összekötésére célszer szintenkénti potenciálkiegyenlítést készíteni. 7.5.3.1. Erre a célra alkalmas az olyan egyenpotenciálra hozó hálózat (körvezet , földel sín stb.), amelyhez sok helyen lehet csatlakozni.



7.5.3.2. A vasbeton szerkezet födémekben az egymással és a levezet kkel összekötött acélbetétek szintén felhasználhatók a fémszerkezetek potenciálkiegyenlít csatlakozására. 7.5.4. Az e szakasz szerint készített összekötések a 7.5.2.1. és a 7.5.2.2. szakasz kivételével villámáramot vezet összekötésnek min sülnek és a legkisebb szükséges méreteiket a vonatkozó m szaki követelmények el írásai alapján, ennek megfelel en kell meghatározni. 7.6. Tet tartók és antennák összekötése 7.6.1. Tet tartónak min sül a tet n lév tartószerkezet, amelyhez er sáramú vagy távközl rendszer vezetéke csatlakozik vagy azon átmegy. 7.6.1.1. Tet tartóval azonosan kell kezelni az épületen lév minden olyan tartószerkezetet, amely a felfogók fokozatának megfelel védett téren kívülr l bejöv vezetéket rögzít az épülethez. Megjegyzés: Idetartozik minden olyan szerkezet, amely a tet peremén vagy az épület falán magasan átfeszített vezetéket (pl. kábelantennát) rögzít, ha az nem esik az épület vagy a környez épületek és egyéb építmények által meghatározott védett térbe. Több helyen rögzített vezetéknek csak a legközelebbi rögzítési pontig terjed szakaszát kell figyelembe venni. 7.6.1.2. Antennákra vonatkozóan a Kábeles kép- és hangfelosztó rendszerek m szaki követelménye is tartalmaz el írásokat. 7.6.2. Az er sáramú vagy távközl rendszer tet tartóját, valamint a rádió-, illetve televízióantennát a következ k szerint kell összekötni a villámhárítóval. 7.6.2.1. Ha az épületen az el írt fokozatú villámhárító van, a tet tartót és az antennát közvetlenül, vagy szikraközön (8.4. szakasz) keresztül össze kell kötni a villámhárítóval. 7.6.2.2. Ha az épületen a tet tartó vagy az antenna és a közelükben lev egyéb, villámvédelmi szempontból földelt fémtárgy a 7.1. szakasz szerint veszélyes megközelítést idéz el , akkor azt a fémtárgyat közvetlenül vagy szikraközön keresztül szintén össze kell kötni a tet tartóval, illetve az antennával. 7.6.2.3. Ha a tet tartó vagy a tet antenna a tet gerincnél 5 m-rel magasabbra emelkedik, de az épületen nincs villámhárító, akkor villámhárító-levezet t és földelést kell készíteni, és a tet tartót vagy az antennát ezek útján közvetlenül vagy szikraközön keresztül földelni kell. 7.6.2.4. Ha a tet tartó vagy a tet antenna m ködési vagy érintésvédelmi szempontból közvetlenül nem földelhet , akkor a tet tartó vagy a tet antenna és a villámhárító közé kell legfeljebb 3 cm elektródtávolságú szikraközt kell, egymástól legalább 2 m távolságra, sorosan beiktatni. 7.6.3. A 7.6.2. szakasz szerint készített összekötések villámáramot vezet összekötésnek min sülnek és a legkisebb szükséges méreteiket a vonatkozó m szaki követelmények alapján, ennek megfelel en kell meghatározni. 7.7. A tet fölé emelked , villamos berendezést tartalmazó fémszerkezet Ha a tet fölé emelked és ezért közvetlen villámcsapásnak kitett fémszerkezet kisfeszültsége villamos berendezést tartalmaz, akkor villámvédelmét a következ módok valamelyikével lehet megoldani: 7.7.1. A fémszerkezet össze van kötve az épület felfogó-rendszerével és így annak részét képezi, a benne lev villamos berendezés pedig olyan védelemmel (túlfeszültség-védelmi eszközökkel) van ellátva, amely kielégíti a vonatkozó m szaki követelményeknek megfelel LPZ 0 és LPZ 1 A zónahatárokra vonatkozó követelményeket. 7.7.2. A fémszerkezet az épület felfogó-rendszerének védett terén belül van és a felfogótól, valamint a vele összekötött egyéb fémszerkezetekt l akkora távolság választja el, hogy nem jön létre a 7.1. szakasz szerinti veszélyes megközelítés. Megjegyzés: A felfogó védett terének meghatározására a véd szög vagy a gördül gömb módszere használható. 7.8. Az épület környezetében lév földkábel Ha a földkábel fektetésére vonatkozó szabványok másképp nem határozzák meg, a földkábel és a villámhárító földel je között legalább 1 m távolságot kell tartani vagy a kábel köpenyét össze kell kötni a villámhárító földel jével. Ez a követelmény betonalap-földel re nem vonatkozik. Az összekötés kialakítására a 8.1.1. szakasz az irányadó.

8. ábra Antenna véd szikraköze és villámvédelmi átkapcsolója 8. SZERKEZETI EL ÍRÁSOK 8.1. A villámhárító anyaga és az alkatrészek méretfokozatai 8.1.1. A villámhárító földelés kialakítása (anyag, méret, összekötések, korrózióvédelem) az Érintésvédelmi szabályzat, 1000 V-nál nem nagyobb feszültség villamos berendezése m szaki követelmény, betonalap-földelés esetén a vonatkozó ágazati m szaki követelmény el írása szerint történjék.



8.1.2. A villámhárító berendezés föld feletti, a villámcsapást felfogó és a villámáramot elvezet alkatrészeinek (felfogóvezet k, felfogórudak, felfogócsúcsok, levezet k) szükséges legkisebb, névleges mérete, az anyag- és a szerkezettípustól függ en, feleljen meg az 5. táblázat el írásainak. Megjegyzés: A táblázatot a 8.1.2.1....8.1.2.5. szakasz el írásainak figyelembevételével kell használni. A villámhárító alkatrészek tartószerkezetei, valamint az összeköt vezetékek bármilyen fémb l készülhetnek, amelynek olvadáspontja 500 °C fölött van. Megjegyzések: 1. Természetes felfogó és kisegít természetes levezet az 5. táblázat szerinti méretkövetelmények teljesítése esetén 500 °C-nál alacsonyabb olvadáspontú fémb l is lehet. 2. A villámhárítót els sorban acélból vagy alumíniumból (illetve szabadtéren is használható alumíniumötvözetb l) kell készíteni. A réz és ötvözetei csak különleges helyen és célból használhatók (pl. ha rézb l készült természetes felfogók vagy levezet k is vannak, vagy fokozott korrózióveszély áll fenn). A villámhárító alkatrészeinek szükséges legkisebb névleges méretei 5. táblázat Az alkatrészek méretfokozata Acél

huzal

átmér , mm

sodronykötél

névleges kötélátmér , mm névleges huzalátmér , mm

Alumínium

n

k

e

ek

6,0

8,0

10,0

10,0

8

10

12

16

1,6

2,0

2,4

3,2

10 x 3

20 x 3

20 x 5 25 x 4

20 x 5

2 keresztmetszet, mm

30

60

100

100

cs

vastagság, mm

3

3

4

5

huzal

átmér , mm

8,0

10,0

-

-

vezetéksodrony

2 névleges keresztmetszet, mm

50

70

-

-

huzalátmér , mm

2,1

2,1

-

-

20 x 4

20 x 5 25 x 4

-

-

szalag

szélesség x vastagság, mm x mm

idomacél, rúd

szalag


Alumínium vezetéksodrony acél er sítéssel

névleges keresztmetszet 2 2 (alumínium/acél), mm / mm

50/8

70/12

95/15

120/20

Réz

huzal

átmér , mm

6,0

8,0

8,0

8,0

vezetéksodrony

2 névleges keresztmetszet, mm

35

50

70

95

huzalátmér , mm

2,1

2,1

2,1

2,5

10 x 3

20 x 3

20 x 4

20 x 4

100

100

150

150

Más anyagú, vagy más alakú fém (természetes felfogó és levezet is)

szalag


olvadáspont 800 °C felett


olvadáspont 500...800 °C

olvadáspont 500 °C alatt

vastagság, mm

0,5

0,5

0,8

0,8


100

100

150

150

vastagság, mm

1,0

1,0

2,0

2,0


200

200

200

200

vastagság, mm

2,0

2,0

3,0

3,0

8.1.2.1. Azoknál az anyagoknál ahol a táblázat két méretre ír el követelményt (pl. névleges keresztmetszet és huzalátmér ), mindkét követelményt, egymástól függetlenül be kell tartani (pl. nem alkalmazható az el írt átmér nél vékonyabb huzalból készült vezetéksodrony, abban az esetben sem, ha a sodrony keresztmetszete nagyobb mint az el írt). 8.1.2.2. Ahol a táblázat nem tartalmaz a méretekre vonatkozó adatot, a megfelel fokozat szerinti villámhárító részeként az illet vezetékanyag nem használható.



8.1.2.3. A tömör anyagból és kis felülettel készült alkatrészeket el nyben kell részesíteni a nagyobb felület (sodronyszerkezet ) elemekkel szemben, ha a nagyobb felületet nem indokolja a hullámimpedancia csökkentése. 8.1.2.4. Alumínium vezetéksodrony acél er sítéssel falban nem használható. 8.1.2.5. Az „ek” fokozatnak megfelel sodronyokat vagy a sodronyköteleket a leveg agresszív szennyezését okozó anyag kémiai hatásának figyelembevételével kell használni. Megjegyzés: A kémiai hatástól (lúgos, savas, oxidáló stb.) függ en változik, hogy az acél, az alumínium és a réz közül melyiknek jobb a korrózióval szembeni ellenálló képessége. 8.1.3. Olyan fémek, amelyek elektrolitikus potenciálkülönbsége miatt er s korrózió következhet be, ugyanabban a villámhárító berendezésben általában nem használhatók vagy ha elkerülhetetlen, nem szabad azokat közvetlenül összekötni. 8.1.4. S3 és S4 leveg szennyezettségi csoportba sorolt épületek villámhárító berendezésének acélból készült alkatrészeit korrózió ellen védeni kell. Megjegyzések: - A korrózióvéd festés a természetes és a mesterséges felfogó hatásosságát nem rontja, ezért a szigetel anyagból készült festékréteg a felfogó elemen is megengedhet . - A villámhárítónak betonba ágyazott acél alkatrészei nem igényelnek külön korrózióvédelmet. 8.1.5. A villámhárító-felfogóban radioaktív sugárzó anyagot használni szigorúan tilos. Megjegyzés: A felfogóba helyezett radioaktív sugárforrás nem növeli a felfogó hatékonyságát, viszont sugárzási veszély el idéz je lehet. 8.2. A villámhárító alkatrészeinek összekötése 8.2.1. A villámhárító céljára épített berendezés föld feletti, a villámcsapást felfogó és a villámáramot elvezet alkatrészeinek összekötéseit általában hegesztéssel, keményforrasztással, csavaros szorítóval vagy (a szabadvezeték-építésben használt) sajtolt csatlakozóelemek felhasználásával kell készíteni. A vonatkozó m szaki követelmény szerinti A-1, A-2, B-1, B-2, B-3 villamos besorolású helyen a villámhárító céljára épített berendezés föld feletti, a villámcsapást felfogó és a villámáramot elvezet alkatrészeinek összekötéseit kizárólag hegesztéssel vagy keményforrasztással kell készíteni. 8.2.1.1. A csavaros csatlakozó elemek olyan szerkezet ek legyenek, hogy az összekötött vezet k és egyéb alkatrészek természetes mozgása ne lazíthassa meg a csavar szorítását. Ezen túlmen en, az utólag nehezen hozzáférhet helyeken (pl. falban) legalább két csavar szükséges. 8.2.1.2. A csavaros csatlakozó elemek anyaga és mérete illeszkedjék az alkalmazott vezet k anyagához és méretéhez, hogy a szükséges mechanikai és villamos követelmények teljesüljenek, és alkalmazásukkal korrózióveszély ne lépjen fel. A szorítócsavar leveg ben legalább M6, falban legalább M10 méret legyen. 8.2.1.3. A hegesztéssel vagy keményforrasztással készített csatlakozó kötés varrathossza legalább 10 cm legyen. 8.2.2. A természetes felfogó vagy levezet elemeit nem kell külön áthidaló kötéssel összekötni, ha a 8.2.2.1. ... 8.2.2.4. szakasz szerint összefügg fémtárgyaknak tekinthet k, az A-1, A-2, B-1, B-2, B-3 villamos besorolású helyeken azonban a 8.2.2.1. ... 8.2.2.3. szakasz szerinti érintkezés alapján azonban csak akkor, ha a fémes felületeket nagy er szorítja össze (pl. karimás cs kötés, súlyos fémtárgyak csapágyai). 8.2.2.1. A természetes felfogót vagy levezet t összefügg fémtárgynak lehet tekinteni, ha elemei fémesen érintkeznek legalább az 5. táblázatban el írt keresztmetszetnek megfelel felületen. A fémb l készült függönyfal, szell z - vagy szemétledobócs , ajtó- vagy ablakkeret nagy felület érintkezése akkor is megfelel , ha közben 1 cm-nél vékonyabb szigetel betét van. 8.2.2.2. A szegecseléssel vagy korcolással összekötött tet - vagy falburkolatok összefügg fémtárgyaknak tekinthet k. 8.2.2.3. A lágy-forrasztással összekötött eresz- és es csatornák, valamint egyéb lemezalkatrészek összefügg fémtárgyaknak tekinthet k. 8.2.2.4. A vasbeton épületrészek szokásos bandázsolással összekötött acélbetétei fémesen összefügg fémtárgynak tekinthet k. 8.2.3. A természetes felfogót vagy levezet t a 8.2.1. szakasz el írásai szerint kell a villámhárító céljára épített berendezés alkatrészeivel összekötni. Megjegyzés: Cs bekötésekor legalább az 5. táblázatban el írt keresztmetszetnek megfelel felületen fémesen érintkez szorítóbilincset kell használni. 8.2.4. A villámcsapást felfogó és a villámáramot elvezet alkatrészeket a villámhárító rögzít elemeihez hegesztéssel vagy csavaros szerkezettel kell rögzíteni. A csavaros szerkezet anyaga és mérete illeszkedjék az alkalmazott vezet k anyagához és méretéhez. Az alkalmazott csavar legalább M6 méret legyen. 8.3. Szigetel tartórúd 8.3.1. A szigetel tartórúd anyaga nem éghet , nehezen éghet vagy közepesen éghet (5. melléklet I/2 fejezet szerint) szigetel anyag legyen. Megjegyzés: A fa - ebb l a szempontból - szigetel anyagnak tekinthet . 8.3.2. A közepesen éghet anyagból készült szigetel tartórúdnak a felfogót rögzít fémszerelvénye a rúd csúcsát felülr l teljesem takarja le. 8.3.3. A szigetel tartórúd két végén lév fémszerelvények között legalább 30 cm távolság legyen. Fémszerelvények hiányában az el írt távolságot a tet felületb l kiálló szigetel rész mentén a felfogóig kell mérni. 8.4. Szikraköz 8.4.1. A közvetlenül nem földelhet fémtárgyak villámvédelmi célból való földelésére olyan szikraközt kell használni, amelynek elektródjai között 3 cm-nél kisebb távolság van. Megjegyzés: A szikraköz alakjára nincs el írás, ezért a távolság betartása esetén megfelel bármilyen alakú (sík, gömb, csúcs stb.) elektród, továbbá szerkezeti elem (pl. csavar, csatlakozókapocs, vezet ). 8.4.2. Az elektródok közötti szigetelésnek olyannak kell lennie, hogy a szikraközre kapcsolt lök feszültség mindig az elektródok közötti légközben okozzon átütést, ne pedig a szigetelés felületén vagy a belsejében. 8.4.3. A-1, A-2, B-1, B-2, B-3 villamos besorolású környezetben tokozott szikraközt kell alkalmazni. A villámvédelmi szikraköz tokozása feleljen meg a vonatkozó m szaki követelmény el írásainak. 9. KÜLÖNLEGES ÉPÜLETEK ÉS ÉPÍTMÉNYEK VILLÁMVÉDELME 9.1. Általános el írás Amennyiben e fejezet nem tartalmaz eltér rendelkezést, akkor az 1...8. fejezet el írásai különleges épületekre, építményekre is vonatkoznak. Megjegyzés: A villámvédelmi besorolás (Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása m szaki követelmény) alapján meg kell határozni a villámhárító berendezés fokozatait, a villámhárító berendezésre vonatkozó követelményeket és azokon túlmen en e fejezet el írásait is kell alkalmazni.



9.2. Tornyok 9.2.1. A védend felülethez tartozó peremen (pl. ereszen, lapos tet kerületén) és a kiugró részeken (pl. erkélyen) felfogót kell elhelyezni, abban az esetben is, ha a felfogó általános elrendezésének V2 fokozatára el írt követelmények e felfogók nélkül is teljesülnek. 9.2.2. A levezet k általános elrendezésére L2 fokozat nem állapítható meg. Megjegyzés: Ha természetes levezet (L1 fokozat) és földel nincs, ha ilyen nem alkalmazható, vagy nem felel meg a követelményeknek, a tornyok villámhárító berendezését legalább két levezet vel és két földel vel kell létesíteni, vagy a levezet ket össze kell kötni. 9.2.3. Az olyan tornyokon, amelyek közvetlenül össze vannak építve más alacsonyabb épülettel vagy építménnyel, egy levezet nek a legrövidebb úton kell lefutnia, a többi az alacsonyabb épület villámhárító berendezésének közvetítésével vezethet le a földeléshez. 9.3. Kémények, kürt k 9.3.1. E szakasz el írásait kell alkalmazni, függetlenül a kémény, illetve a kürt rendeltetését l, - a 20 m-nél magasabb egyedül álló kéményekre, valamint - az épülettel összeépített, annak magasságát legalább 5 m-rel meghaladó kéményekre, kürt kre, függetlenül az épület rendeltetését l. 9.3.2. Ha a felfogó általános ekendezésének fokozata V2, a felfogó - a kémény, kürt fels peremét körülfogó abroncs; vagy - a kémény, kürt fölé legalább 2 m magasan túlnyúló felfogórúd legyen. 9.3.3. Ha a felfogó általános elrendezésének fokozata V3...V6, a felfogó a kémény, kürt fölé legalább 2 m magasan túlnyúló két vagy több felfogórúd legyen olyan elrendezésben, hogy a közöttük lév távolság a kerület mentén mérve ne haladja meg az 5 m-t. Ha a kéményben, kürt ben robbanóképes gázelegy képz désével kell számolni (pl. hulladékgázok elégetésére használt fáklya kialvásakor), a kéményt, illetve kürt t a szükséges fokozatú felfogón túlmen en visszalobbanást gátló készülékkel is el kell látni. 9.3.4. A kémény, illetve a kürt oldalán (palástján) lév védend felületet akkor is elegend V3 fokozat szerinti védelemmel ellátni, ha az 1. táblázat szerint ennél magasabb fokozat van el írva. Megjegyzés: A 4.1.4. szakasz szerinti d = 20 m átmér j kört ebben az esetben a kémény, illetve a kürt palástjára ráhajlított körlapnak lehet értelmezni. Az oldalfelületet véd felfogó lehet egyúttal a levezet is. Természetes felfogónak használhatók a kezel erkélyek fémb l készült korlátjai. 9.3.5. A levezet fokozatát a 3.2.3. szakasz szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy - a levezet elhelyezési rendszerére 20 m-nél magasabb kémény, kürt esetén L2 fokozat nem állapítható meg: (de természetes levezet L1 fokozatú lehet), - a levezet elhelyezési rendszere 30 m-nél magasabb kémény, kürt esetén L5 fokozatú legyen. Megjegyzés: A párhuzamos levezet k a kéménynek, kürt nek ugyanazon oldalán is futhatnak, de csak akkor tekinthet k külön levezet nek, ha közöttük legalább 1 m távolság van. 9.3.6. Az égésterméket vagy más korróziót okozó gázt szállító kémény, kürt torkolata fölé emelked és az attól lefelé számított 2 méteres szakaszán lév villámhárító alkatrészek (pl. felfogórudak) a 8.1.2. szakasz el írásaitól függetlenül acélból készüljenek és méreteik feleljenek meg az ek fokozatnak. Megjegyzések: 1. A villámhárító többi részére nincs a 8. szakasztól eltér el írás. 2. A bels villámvédelem el írásai (7. fejezet) a kémény, kürt küls oldalán lév nagyobb fémtárgyakra (pl. a fémesen összefügg hágcsóra, a figyelmeztet lámpák és a ventilátorok villamos berendezésére) is vonatkoznak. 9.4. Fémtartályok 9.4.1. A felfogórendszer kialakítása szempontjából a fémtartály tet felületét kell védend felületnek tekinteni. 9.4.1.1. Ha a fémtartály fölött tartósan robbanásveszélyes légtér kialakulásával kell számolni, a felfogónak a robbanásveszélyes övezet fels határfelületét l legalább 0,5 m távolságra ki kell nyúlnia. 9.4.1.2. A robbanásveszélyes övezet határfelületének a tartálytól legfeljebb 2 m távolságra lév felületet kell tekinteni. A 2 m távolságot a fémtartály fedelét l, a visszalobbanás ellen nem védett cs végekt l, biztonsági szelept l vagy hasonló kiáramlási helyt l kell mérni. A tömör anyagból vagy zárt cs b l álló felépítményeket ebb l a szempontból nem kell számításba venni. 9.4.2. A fémtartályra szerelt felfogók a tartály anyagával közvetlen fémes kapcsolatban lehetnek, s t ráhegesztésük célszer . Természetes felfogóként felhasználhatók a fémtartály tetején kiemelked , fémb l készült szerkezeti elemek (pl. korlátok, járdák, csövek) is. Megjegyzés: A T2 csoportba (3. melléklet III/2. fejezet, Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása) sorolható fémtartály önmaga lehet a természetes felfogó. 9.4.3. Ha a talajon álló, illetve részben vagy egészen a földben lév fémtartály, továbbá a földben fekv kiterjedt cs vezetékhez fémesen csatlakozó fémtartály földelési ellenállása kielégíti az el írt követelményt, külön földelést nem kell készíteni. Megjegyzés: Az ilyen fémtartályoknál a természetes földel (F1) helyettesíthet más fokozatú (F2, F3, F4) földel t. Ha azonban a földelési ellenállásra is van el írás (pl. F4/r), akkor csak az F1/r követelményt is kielégít természetes földel alkalmazható. 9.4.4. Ha a fémtartály nem érintkezik a talajjal, vagy a természetes földel földelési ellenállása nagyobb az el írtnál, akkor a 2. táblázatban el írt fokozatú mesterséges földel t kell készíteni a következ eltérésekkel: - legalább két földel t kell készíteni: (F2 fokozat nem állapítható meg); - F4 fokozatú földel rendszer helyett F3 fokozat követelményeit kielégít földel rendszer alkalmazható, ha a fémtartály és a talajszint között a földel vezet hossza kisebb mint 20 m; - a földel vezet k csatlakozási pontja a legközelebbi másik földel vezet csatlakozási pontjától (légvonalban mérve) ne legyen 20 m-nél nagyobb távolságra. 9.4.5. A bels villámvédelem követelményeit a fémtartályt veszélyesen megközelít fémtárgyak és a fémtartály alkatrészeinek összekötésével kell kielégíteni. 2 9.4.5.1. A fémtartály mozgó elemeit (úszótet , teleszkópszerkezet részei stb.) hajlékony, legalább 100 mm keresztmetszet vezet vel, a lehet legrövidebb úton össze kell kötni a fémtartály földelt részével vagy közvetlenül a földeléssel. Megjegyzés: Az összeköt vezet a fémtartályban lév anyagon (gázon vagy folyadékon) keresztül is vezethet , ha ez a legrövidebb út és a vezet n kötési hely nincs. Az anyag t z- és robbanásveszélyessége nem jelent korlátozást. 2 9.4.5.2. A mozgó csatlakozási helyeket (pl. csuklókat) hajlékony, legalább 100 mm keresztmetszet vezet vel át kell hidalni.



9.4.6. Az „A”, „B” vagy „C” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagokat tartalmazó fémtartályok belsejében a távjelz , mér vagy m ködtet villamos berendezések a t zveszélyes anyagot tartalmazó tért l legalább 1 mm vastag acéllemezzel legyenek elválasztva. Ha ez az elválasztás nem valósítható meg, illetve ha a fémtartályon kívül lév villamos berendezés a robbanásveszélyes övezetben van, a villamos berendezést olyan túlfeszültség-védelemmel kell ellátni, amely megakadályozza a gyújtószikra képz dését. Megjegyzés: Az ún. „gyújtószikramentes áramkör” ebb l a szempontból nem nyújt biztonságot, mert csak az áramforrásból származó energiát korlátozza, a villámcsapás viszont ett l független. 9.4.7. A fémtartályok villámhárító alkatrészeire a méretfokozat nem állapítható meg, a méretfokozatot egyébként a 3.6. szakasz szerint kell meghatározni. 9.5. Cs vezetékek 9.5.1. A földfelszín fölött vagy nyitott árokba futó, fém cs vezetékeket legalább F2/x fokozatnak megfelel villámhárító földel kkel kell ellátni. 9.5.1.1. A földfelszín felett vagy nyitott árokban futó cs vezetéket egymástól legalább 300 méterenként földelni kell. 9.5.1.2. Ha a cs vezeték közvetlenül nem földelhet (pl. katódos védelem miatt), a földel vezet be szikraközt (lásd a 8.4. szakaszt) vagy túlfeszültséglevezet t kell beiktatni. Megjegyzés: A szokásos földelt tartószerkezetek és a cs közötti, 3 cm-nél nem nagyobb légköz megfelel szikraköznek tekinthet . 9.5.1.3. Ha a föld feletti vagy nyitott árokban futó cs vezeték egyéb védend épületet vagy építményt 20 m-nél kisebb távolságra közelít meg, akkor a 9.5.1.1. szakasz szerinti egyik földelési hely a csatlakozási vagy megközelítési ponttól 100 m-nél kisebb távolságra legyen. A csatlakozási vagy megközelítési ponton mérési helyet (vizsgáló összeköt t vagy vizsgáló csatlakozót) kell kialakítani. Megjegyzés: A mérési hely nem mindig esik egybe a földelés helyével. 9.5.2. Az olyan „A” vagy „B” t zveszélyességi osztályú anyagot szállító fém cs vezetéket, amely szabadtéren a földfelszín fölött vagy nyitott árokban 20 m-nél hosszabb távolságon fut és rajta közepesen vagy könnyen éghet burkolat, vagy körülötte A-1, A-2, B-1, B-2 villamos besorolású övezet van, felfogóval kell ellátni. 9.5.2.1. Ha a cs vezetéken közepesen vagy könnyen éghet burkolat van, de körülötte nem alakulhat ki robbanásveszélyes övezet, a felfogórendszer a V3c fokozatnak megfelel felfogóvezet vagy felfogórudak sora legyen. Megjegyzés: A V3c fokozat szerint a felfogóvezet a cs vezeték fölött fut, vagy a felfogórudak legfeljebb 20 m távolságra vannak egymástól. 9.5.2.2. Ha a cs vezeték körül A-1, A-2, B-1, B-2 villamos besorolású övezet van, a felfogórendszer a V5c fokozatnak feleljen meg. A védend felületnek a cs felületét kell tekinteni. A 4.2.4. szakasz szerint a c fokozatnak megfelel 0,5 m távolságot a robbanásveszélyes övezet határától, de a cs vezetékt l legfeljebb 2 m távolságban lév felülett l kell számítani. 9.5.2.3. A felfogórudak vagy a felfogóvezet fémb l készült, tartószerkezetei fémesen érintkezhetnek a cs vezetékkel. Megjegyzés: A cs vezeték védelmére t le független, d fokozatú felfogók is használhatók. 9.5.3. Az „A” vagy „B” t zveszélyességi osztályba tartozó anyagokat szállító fém cs vezetékek villamosan esetleg szigetel cs kötéseit fémesen, vagy (pl. ha a katódvédelem miatt nem lehet fémesen összekötni) szikraköz (lásd a 8.4. szakaszt) beiktatásával át kell hidalni. Megjegyzések: 1. A 8.4.1. szakasz értelmében a szikraköz a cs peremek közötti távolságból adódó természetes szikraköz is lehet. 2. A 8.4.3. szakasz értelmében robbanásveszélyes helyen tokozott szikraközt kell alkalmazni. 9.5.4. A fém cs vezetékek villámhárító alkatrészeinek méretfokozatát a 3.6. szakasz szerint kell meghatározni, azzal az eltéréssel, hogy a méretfokozat nem állapítható meg. 9.6. Fémtárgyak és fémépítmények 9.6.1. A 10 m-nél magasabb, fémb l készült tárgyakat és építményeket villámhárító földel kkel kell ellátni. 9.6.1.1. Ha a fémtárgy vagy a fémépítmény vízszintes irányú mérete egyik irányban sem haladja meg a 10 m-t, F2/x fokozatnak megfelel földel t kell készíteni. 9 6.1.2. Ha a fémtárgy vagy a fémépítmény valamelyik vízszintes irányú mérete meghaladja a 10 m-t, F3/x fokozatnak megfelel földel t kell készíteni. 9.6.1.3. Ha a fémtárgy vagy a fémépítmény közvetlenül vagy betonrétegen keresztül érintkezik a talajjal, az F2/x vagy F3/x fokozatú földel helyett F1/x fokozat állapítható meg. 9.6.2. A 100 m-nél hosszabb összefügg fémtárgyakat (pl. híd, drótkötélpálya), függetlenül a magasságuktól, legalább 300 méterenként villámhárító földel kkel kell ellátni. 9.6.2.1. A földel k legalább F2/x vagy F1/x fokozatúak legyenek. 9.6.2.2. Ha a nagy kiterjedés , összefügg fémtárgy egyéb védend épületet vagy építményt közelít meg, akkor az egyik földel a csatlakozási vagy megközelítési helyt l 100 m-nél kisebb távolságra legyen. 9.6.3. Ha a 10 m-nél magasabb fémtárgy vagy fémépítmény felett közepesen vagy könnyen éghet anyagból készült felépítmény (pl. tet , tartály) van, akkor az egész építményt a tet anyaga és szerkezete szerinti csoportokba való besorolásnál a T5 csoportba kell besorolni, és a felfogó fokozatát ennek alapján kell megállapítani. FÜGGELÉK A VILLÁMVÉDELEM ALAPELVEI F1. A villámvédelem feladata A villámhárító feladata a védend épületet, illetve építményt vagy annak védend részét (védend felületét) ér közvetlen becsapások valószín ségének csökkentése a villámcsapások felfogásával, és a felfogott villámok levezetése a földbe anélkül, hogy a villámhárítóban vagy a védend létesítményben kárt okozzon. A villámhárító a feladatának megfelel en a következ részekb l áll: - felfogó, - levezet , - földelés, - bels villámvédelem. F2. A villámvédelem biztonsága és kockázata F2.1. Bármilyen kár bekövetkezése ellen 100% biztonságú védelmet csak költséges és m szakilag nehezen megvalósítható villámhárítóval lehetne elérni, ezért a villámhárító ellenére bizonyos károk kockázatával számolni kell.



F2.2. Személyek tartózkodására szolgáló épület vagy építmény villámhárító berendezésének kockázat nélkül védenie kell a belsejükben lév embereket a villámcsapás közvetlen hatásától. Másodlagos hatásokból ered sérülések kockázatát olyan esetekre kell korlátozni, amelyek több kis valószín ség esemény egyidej el fordulásából erednek. Megjegyzés: Jellegzetes példa a kis valószín séggel el forduló nagy áramer sség vagy nagy meredekség villámcsapás pillanatában a levezet vagy a villamos berendezés (pl. kapcsoló) étintésekor fellép veszély. F2.3. Az anyagi kár kockázatát az egy évre vonatkoztatott várható kárérték (Ft/év) fejezi ki. F2.3.1. A várható kárérték arányos a kárt el idéz villámcsapás gyakoriságának várható értékével (1/év), valamint a villámhárító érzékenységi tényez jével, ami annak a valószín ségét fejezi ki, hogy a becsapó villám valamelyik fizikai jellemz je a kár okozása nélkül levezethet értéket túllépi. Megjegyzés: Ha pl. a villámhárító dinamikus er hatások szempontjából 100 kA villámáramra van méretezve, akkor az érzékenységi tényez je 0,025 (2,5%). A villám fizikai jellemz inek el fordulási gyakoriságát az F3.2. szakasz tartalmazza. F2.3.2. A várható kárérték arányos az egy villámcsapás hatására bekövetkez kár mértékével, ami a veszélyeztetett értékt l és az épület vagy építmény veszélyességi tényez jét l függ. A veszélyességi tényez azt fejezi ki, hogy a keletkez kár az épület vagy építmény, illetve a benne lév tárgyak értékéhez (veszélyeztetett értékhez) viszonyítva 0 és 1 között milyen arányú lehet. Megjegyzés: Nem éghet anyagú épület tet zetén villámcsapás által okozott kár helyreállítási költsége a veszélyeztetett értéknek kis része, tehát a veszélyességi tényez 1,0-2...10-3 nagyságrend . Éghet anyagból készült dohányszárító pajta villámcsapás esetén tüzet fog és teljesen

megsemmisül, ezért a veszélyességi tényez je 1,0. F2.4. A villámcsapás gyakoriságának v várható értékét (villámcsapás/év) egy adott létesítményre a következ képlet alapján lehet kiszámítani: o V = B (A + C x K x M + C x M2) x 10-6 o 1 2 ahol: M a létesítmény magassága (m), B a villáms r ség (villám/km2 x év),

2 A a létesítmény tet felületének vetülete a vízszintes síkra (m ), K a tet küls kerülete (m), C és C együtthatók a 9. ábra diagramja szerint. 1 2 F2.4.1. A villámcsapás várható gyakoriságát a létesítmény környezete (pl. környezetb l kiemelked elhelyezés, sz k völgy, közeli magas építmények vagy fák stb.) módosíthatja. F2.4.2. Az él fák nem nyújtanak számottev villámvédelmet a közelükben lév létesítményéknek, hanem másodlagos kisülés útján növelik a villámcsapás veszélyét.

9. ábra A C és C együtthatók értékei az M építménymagasság függvényében 1 2



10. ábra A zivataros napok számának és a villáms r ségnek a területi eloszlása Magyarországon F3. A villám fizikai jellemz i 2 F3.1. A villáms r ség (B) egy adott területen a földbe lecsapó villámok átlagos gyakorisága villám/km x év egységben kifejezve. Ha egyéb, pl. m szeres számlálóval meghatározott helyi adat nincs, a 10. ábra szerinti villáms r séggel lehet számolni. F3.2. A villámáram csúcsértéke (I) a villámcsapás alkalmával el forduló legnagyobb áramer sség; értékeinek el fordulási gyakoriságát a 11. ábra mutatja. F3.3. Az árammeredekség (di/dt) a villámáram hullámnak az emelked szakaszán el forduló legnagyobb derivált értéke; értékeinek el fordulási gyakoriságát a 12. ábra mutatja. F3.4. A töltésimpulzus (Q = idt) a villámcsapás alkalmával a kisülési csatornán áthaladó összes töltés; érlékeinek el fordulási gyakoriságát a 13. ábra mutatja. 2 F3.5. Az áramnégyzet-impulzus ( i dt) a kisülési csatornán folyó áram négyzetének integrálja a villámcsapás teljes id tartamára, értékeinek el fordulási gyakoriságát a 14. ábra mutatja. F4. A felfogóra vonatkozó alapelvek F4.1. A felfogónak azokat a villámcsapásokat, amelyek egyébként a védend felületet érték volna, nagy valószín séggel fel kell fognia azáltal, hogy a közeled el kisüléssel szemben haladó ellenkisülés számára kiinduló pontot képez. A felfogó e feladatot akkor teljesíti, ha a felületén és a környezetében megnöveli az el kisütés er terének helyi térer sségét azáltal, hogy a környezetéb l kiemelkedik, vagy villamos vezet képessége lényegesen nagyobb a környez épületrészeknél.

11. ábra A villámáram-csúcsérték (I) értékeinek gyakorisága


12. ábra Az áram meredekség (di/dt) értékeinek gyakorisága

13. ábra A töltésimpulzus (Q = i x dt) értékeinek gyakorisága

14. ábra Az áramnégyzet-impulzus (Q = i2 dt) értékeinek gyakorisága




F4.2. A felfogóberendezés általános elrendezését a védend felület alakjána k megfelel en kell kialakítani, és a felfogót els sorban a kiemelked részeken, valamint a széleken kell elhelyezni. Annak valószín sége, hogy a villámcsapás a felfogó ellenére a védend felületet éri, annál kisebb értékre csökken, minél magasabb fokozatú a felfogóberendezés. F4.3. A felfogó kialakítása, illetve a védend felület és a felfogóvezet k közötti megfelel távolság betartása csökkenti annak a valószín ségét, hogy a becsapási ponton keletkez h közvetett úton (pl. sugárzás, fémcseppek fröccsenése) meggyújtja a védend felület küls rétegét. F5. A levezet re vonatkozó alapelvek F5.1. A levezet knek a lehet legkisebb feszültségeséssel kell a villámáramot a földeléshez vezetni. F5.2. A levezet ket úgy kell elhelyezni, hogy a felfogón bárhová es becsapási pontból a villámáram rövid úton elérhessen egy levezet t. A feltételezett becsapási pont és a legközelebbi levezet közötti áramút annál kisebb, minél magasabb a levezet k elhelyezési rendszerének fokozata. F5.3. A levezet k hullámellenállásának csökkentésére lehet leg több párhuzamos és nagy átmér j levezet t (pl. es csatorna ejt csövet) kell használni. Minél magasabb fokozatú a levezet k elhelyezési rendszere, annál kisebb az ered hullámimpedancia és a fellép feszültségesés a becsapási pont és a föld között. F5.4. A levezet h mérsékletét a rajta lefolyó villámáram által létrehozott Joule-féle h növeli (megfelel méretezés esetén kismértékben), ezért a védend létesítmény falától mért távolságának meghatározásakor ezt is figyelembe kell venni. F6. A földelésre vonatkozó alapelvek F6.1. A földelésnek a levezetett villámáramot veszélytelenül kell szétosztania a talajban. A földel rendszer általános elrendezése szempontjából annál magasabb fokozatú, minél nagyobb felületen érintkezik a talajjal és minél jobban kiegyenlíti a talajszint a környezetében a potenciálkülönbségeket. F6.2. A földelési ellenállásnak olyannak kell lennie, hogy a villámhárító földel n át a talajba vezet út ellenállása ne legyen nagyobb, mint a környez egyéb fémtárgyakon át. A földelési ellenállás nagysága nem játszik szerepet akkor, ha a talajszint környezetében fellép potenciálkülönbségek ki vannak egyenlítve, és ha a villámhárító földel jének közelébe nem jut idegen potenciál (pl. szigetelten bevezetett cs vezeték vagy kábel útján). F6.3. Olyan létesítmények esetén amelyeknek villámhárító berendezését szigetelten bevezetett, idegen potenciálon lév fémtárgyak megközelítik, kis szétterjedési ellenállásra kell törekedni. Az idegen potenciál bevezetéséb l adódó veszélyek a kis szétterjedési ellenállású földelés mellett megfelel bels villámvédelemmel is csökkenthet k. F6.4. A magasságuk szerint M3 vagy M4 csoportba sorolt épületek és építmények olyan levezet inek közelében, ahol személyek rendszeresen közlekednek, a villámhárító földel kialakításánál figyelembe kell venni a veszélyes érintési és lépésfeszültség keletkezésének lehet ségét. A veszélyes érintési és lépésfeszültség potenciál kiegyenlítéssel vagy szigeteléssel küszöbölhet ki. F6.5. Az érintési és lépésfeszültséget a levezet höz csatlakozó földel olyan kialakításával kell csökkenteni, ami csökkenti a föld felülete közelében az árams r séget. F6.6. A veszélyes érintési és lépésfeszültséget olyan, a talajra fektetett szigetel réteggel (pl. aszfaltréteggel) kell elválasztani a levezet t megérint vagy a közelében járó embert l, amelyik minden irányban legalább 2 m távolságra terjed az alatta lév földel t l, illetve a levezet t l. F7. A bels villámvédelem, alapelvei F7.1. A bels villámvédelem a létesítmény belsejében a feszültségesések és potenciálkülönbségek csökkentésével, valamint a másodlagos átütések és átívelések megakadályozásával küszöbölje ki a villámcsapás közvetett, káros hatásait. A villámhárító vezetékein fellép feszültségesés csökkentése érdekében minél kisebbnek kell lennie azon áramút ered impedanciájának, amelyen a villám várhatóan lefut. Ezt több párhuzamos és lehet leg egyenes áramút kialakításával lehet elérni. F7.2. A másodlagos hatásból keletkez feszültséget (különösen érzékeny elektronikus berendezés esetén) csak az egész épületet körülvev , egymástól legfeljebb 5 m távolságra lév vezet kb l álló háló (Faraday-kalitka) segítségével lehet a kívánt mértékben csökkenteni. A bels villámvédelem ilyen esetben az egyébként szükséges fokozatnál szigorúbb követelményeket támaszt a felfogó- és levezet rendszerrel szemben. F7.3. A veszélyes potenciálkülönbségek csökkentése céljából potenciálkiegyenlítést kell létrehozni a villámhárítónak és a védend létesítmény minden nagyobb fémrészének (pl. a betonvasalásoknak, cs rendszereknek, tartályoknak, fémszerkezeteknek) az összekötésével. F7.4. A másodlagos kisülések veszélyének megszüntetésére a villámhárító és egyéb fémtárgyak megközelítési helyeit át kell hidalni mindenütt, ahol csak lehet. A másodlagos kisülések veszélye részben csökkenthet azáltal, hogy a fellép feszültséget kisebb ered impedanciájú áramút kialakításával és potenciálkiegyenlít összekötések felhasználásával csökkentik. F7.5. Ha a másodlagos kisülések veszélyének megszüntetésére a megközelítési helyeket áthidalni nem lehet, az átütési távolságot meg kell növelni, vagy kivételes esetekben az egymást megközelít fémtárgyak közé nagy átüt feszültség szigetelést kell készíteni. F7.6. Ha a másodlagos kisülés bekövetkezésének valószín sége fennáll, akkor az egymást megközelít fémtárgyak közé, a megközelítési helyek közelében túlfeszültség-levezet t vagy (lehet leg tokozott) szikraközt kell beépíteni. F7.7. Az olyan létesítmények villámhárító berendezését, amelyekben er sáramú vagy híradástechnikai berendezések is vannak, úgy kell kialakítani, hogy villámcsapás esetén a szigetelésekben túlfeszültség vagy a vezet kben túláram következtében sérülést okozó igénybevétel csak üzemi és gazdasági szempontból megengedhet kis valószín séggel fordulhasson el . F7.7.1. A villámáram útját általában el kell választania villamos berendezésekt l, de ha ez lehetetlen, akkor a villamos berendezéseknek nagy valószín séggel sérülés nélkül kell a villámáramot elvezetniük. F7.7.2. A kisfeszültség , er sáramú és különösen az elektronikus berendezések szigetelési szintje a villámcsapás által közvetve (pl. indukció útján) létrehozott feszültség-igénybevételeknek nem felel meg, ezért az ilyen berendezéseket célszer túlfeszültség-levezet k beépítésével védeni. F8. A méretezés és a konstrukció alapelvei F8.1. A villámhárító berendezést a villámáram F3.2...F3.5. szakasz szerinti, négy fizikai jellemz je alapján lehet méretezni, illetve megválasztani. A méretezéshez számításba vett értékeket a megkívánt biztonság alapján kell megválasztani.



F8.2. A védend létesítmény és a benne lév berendezés fontosságától és érzékenységét l függ en kell a figyelembe vett fizikai jellemz k értékét megállapítani. Különböz szempontból (mint pl. a villámhárító berendezés mechanikai és termikus szilárdsága, másodlagos kisülések elkerülése, a védend felületet ér közvetlen becsapás stb.) ugyanarra a védend épületre vagy építményre is célszer lehet különböz gyakorisággal el forduló fizikai jellemz ket és ezáltal különböz biztonságot alapul venni (lásd az F2. és az F3. szakaszt). F8.2.1. A villámáram csúcsértéke (I): mértékadó a felfogó általános elrendezése és szerkezete, az elektrodinamikus er hatások, a földelési ellenállás szempontjából. F8.2.2. Árammeredekség (di/dt): mértékadó a levezet kön fellép feszültségesés, a megközelítési helyeken keletkez indukált feszültség és az átüt feszültség, a potenciálkiegyenlítés általános kialakítása szempontjából. F8.2.3. Töltésimpulzus (Q = i x dt): mértékadó a becsapási ponton keletkez fémkiolvadás, a felfogó vezet k tet feletti magassága szempontjából. 2 F8.2.4. Áramnégyzet-impulzus ( i x dt): mértékadó a vezet k h igénybevétele, az elektrodinamikus er hatások szempontjából. F8.3. Méretezéskor további szempontokat, mint pl. a korróziót, küls er hatásokat stb. is figyelembe kell venni a villámáram hatásain kívül. F9. Különleges épületekre és építményekre vonatkozó alapelvek F9.1. A különleges létesítmények villámhárító berendezése feleljen meg az F4...F8. szakaszok szerinti alapelveknek. F9.2. Tornyok villámhárító berendezését legalább két levezet vel és két földel vel kell létesíteni, ha nincs ezzel egyenérték természetes levezet és természetes földel . F9.3. Fémtárgyak természetes felfogóként, levezet ként vagy földel ként helyettesíthetik az épített villámhárítót vagy annak egyes részeit. F9.3.1. Felfogó berendezést kell készíteni akkor, ha a fémtárgy átégésével vagy mechanikai sérülésével kell számolni a becsapási ponton, vagy a villám a fém fölött lév könnyen éghet anyagot meggyújthatja. F9.3.2. Villámhárító levezet t kell építeni, ha a védend fémtárgy anyagának vastagsága és mechanikai szilárdsága nem elegend a villámáram h hatásából és elektrodinamikus er hatásaiból származó igénybevétel elviselésére. F9.3.3. Villámhárító földelést kell készíteni a nem vezet alépítményen álló, vagy a földbe szigetelten beágyazott fémtárgyak esetén. III/4. FEJEZET Felülvizsgálat 1. ÚJ VILLÁMHÁRÍTÓ FELÜLVIZSGÁLATA 1.1. Az elkészült új villámhárítót ellen rizni kell, hogy megfelel-e a III/1...III/3. fejezet el írásainak: meg kell vizsgálni, hogy a felfogó és a levezet ép állapotban van-e, a kötések megfelel ek, a földelési ellenállások az el írt értékek alatt vannak, illetve megfelelnek-e a szabványban el írt követelményeknek és a villámvédelemre vonatkozó terveknek. 1.2. Több vizsgáló összeköt esetén, mérés alkalmával a vizsgált földel nél az összeköt t bontani kell és meg kell mérni a leválasztott földel földelési ellenállását, valamint az összeköt fölötti levezet höz csatlakozva a villámhárító többi részének ered földelési ellenállását. Több vizsgáló csatlakozó esetén mindegyiknél meg kell mérni a villámhárító ered földelési ellenállását. 2. MEGLÉV VILLÁMHÁRÍTÓ ID SZAKOS FELÜLVIZSGÁLATA 2.1. A meglév villámhárítót felül kell vizsgálni - a villámhárító, illetve a védett épület vagy építmény minden olyan b vítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja; - minden olyan jelenség (sérülés, er s korrózió, villámcsapás stb.) észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát; - a vonatkozó rendeletben1 a villamos berendezések felülvizsgálatára el írt id szakonként. Megjegyzés: A vonatkozó rendelet1 értelmében a villámhárítót - az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként; - a „C” t zveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként; - a „D” és „E” t zveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként t zvédelmi szempontból felül kell vizsgálni. 2.2. Id szakos felülvizsgálatkor az 1. fejezetben el írt összes vizsgálatot el kell végezni. A nehezen megközelíthet kötések és vezet k felülvizsgálatát elegend szemrevételezéssel ellen rizni - tiszta leveg ben, vagy - f tési égéstermékekkel szennyezett légkörben lev épület, illetve építmény (Villámvédelem. Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása m szaki követelmény alapján) esetén. 2.3. „A”, „B” és „C” t zveszélyességi osztályú, illetve ilyen t zveszélyességi osztályú létesítménycsoporthoz tartozó épület és építmény környezetében minden olyan épületet és építményt felül kell vizsgálni villámvédelmi szempontból, amely a veszélyes létesítményt t ztávolságon2 belül megközelíti. 3. FELÜLVIZSGÁLATI NAPLÓ A villámhárító felülvizsgálatának elvégzésér l vezetett naplóban, illetve annak mellékletében fel kell tüntetni: - a felülvizsgálat keltét, - a villámhárító, illetve a mérési hely olyan megnevezését, amely alkalmas annak egyértelm teljes azonosítására (pl. udvari bejárat melletti földelés), - az általános észrevételeket, - a létesítési tervt l való életleges eltérés indokolását (új villámhárító felülvizsgálatakor), - a villámvédelmi fokozat megnevezését és nyilatkozatot arról, hogy a villámvédelmi fokozat megválasztása megfelel -e, - a mérési módszer, illetve próba rövid leírását [pl. földelési ellenállás (impedancia) mérés 5 A mér árammal],

1 Jelenleg a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos T zvédelmi Szabályzat kiadásáról. 2 Erre vonatkozóan az Országos T zvédelmi Szabályzat 6. §-a és 2. számú melléklete rendelkezik.



- a földelési ellenállás mérés eredményét (számszer en), - a földelési ellenállás megengedett értékét, - a földelési ellenállás mérés eredményének értékelését (ha a földelési ellenállás nagyságára nincs konkrét érték el írva, akkor az értékelés elmarad), - id szakos felülvizsgálatnál az esetleges átépítés, módosítás, a környezet vagy az üzemeltetési mód megváltozása miatt az eredetihez képest módosított új villámvédelmi besorolást, - annak szöveges rögzítését, hogy a felülvizsgálat (a mért és a megengedett érték összehasonlítása stb.) alapján a villámvédelem megfelel -e vagy sem, - a mérés eredményét befolyásoló körülményeket, a méréshez használt m szer adatait és azonosítására alkalmas megnevezését, a környezeti viszonyokat (pl. földelési ellenállás mérésekor a talaj nedvességi állapotát, az id járási viszonyokat), - a felülvizsgálatot végz személy olvasható aláírását, szakképzettségét és lakcímét, vagy - ha az ellen rzést - vállalat végzi - a vállalat cégszer aláírását, a vizsgálatot végz és abban részt vev felel s személyek olvasható aláírását és szakképzettségét, a vállalat nevét és telephelyét. Megjegyzés: Kívánatos külön ismertetni a mérés folyamán gyakrabban el fordult hibákat, feltüntetve azt, hogy azok az érvényben lév szabvány melyik el írásával ellentétesek. 4. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉGHET FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TÁROLÁSA I. FEJEZET OLAJTÜZELÉSHEZ TARTOZÓ TÁROLÓ- ÉS KISZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK, BERENDEZÉSEK T ZVÉDELMI EL ÍRÁSAI I/1. FEJEZET OLAJLEFEJTÉS ÉS OLAJKÉSZLET-TÁROLÁS E fejezet tárgya a III. és a IV. t zveszélyességi fokozatú (4. számú melléklet XI. fejezet) tüzel - vagy f t olaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos tüzel berendezések olajszükséglete lefejtésének és tárolásának t zvédelmi el írásai. Megjegyzés: A vizsgálatokat a 4. számú melléklet I/5. fejezet tartalmazza. 1. OLAJLEFEJTÉS 1.1. A lefejt berendezés elhelyezése 1.1.1. Hordós lefejt berendezés elhelyezése A hordós lefejt berendezés elvi megoldása a függelékben található (1. és 2. ábra). Olajat tartalmazó hordó csak az arra kijelölt helyen üríthet . Az ürítésre kerül hordó elmozdulás ellen rögzítve legyen. A lefejt helyen lefejtés céljából egyszerre legfeljebb 2 db 200 l-es hordó lehet, a többi üres és telt hordó a tárolóhelyen helyezhet el, a lefejt helyt l legalább 5 m-re. A hordós lefejt berendezés nyílt lángú tüzel berendezést l legalább 10 m-re, csatornatönkt l legalább 5 m-re lehet. Az olajat felhasználó berendezés épületének küls falánál is létesíthet lefejt hely, ha nyílás vagy nyílászáró szerkezet a lefejt hely 2 m-es körzetében nincs. Ez a távolság legfeljebb 0,5 m-re csökkenthet , ha a nyílás vagy a nyílászáró szerkezet falhoz csatlakozó, megszakítás nélküli küszöbje legalább 0,2 m magas. A lefejt hely szekrényben vagy épületben is elhelyezhet : A szekrény, illetve az épület csak nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet) lehet, befedésére azonban m anyag hullámlemez is használható. A lefejt helyen kiöml olaj összegy jthet és eltávolítható legyen. A zárt lefejt hely alsó és fels szell z nyílással legyen ellátva. A szell z nyílások összes szabad keresztmetszete az alapterületnek legalább 1%-a legyen. 1.1.2. Konténertartály-lefejt berendezés elhelyezése Olajat tartalmazó konténertartály csak az arra kijelölt helyen üríthet . A lefejt helyen lefejtés céljából legfeljebb 1 db konténertartály lehet. A többi üres és telt konténertartály a tárolóhelyen helyezhet el, a lefejt helyt l legalább 10 m-re. Konténertartály-lefejt hely nyílt lángú tüzel berendezést l legalább 10 m-re lehet. Az olajat felhasználó berendezés épületének küls falánál is létesíthet lefejt hely, ha nyílás vagy nyílászáró szerkezet a lefejt helyt l számított 5 m távolságon belül nincs. Pincelejárat vagy akna- és csatornanyílás a lefejt hely 10 m-es körzetében nem lehet. A lefejt hely nyitott színben vagy épületben is elhelyezhet . A nyitott szín, illetve az épület csak nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet) lehet. A lefejt hely kialakítása az 1.1.1. szakasz szerint. 1.1.3. Közúti tartályos járm lefejt berendezésének elhelyezése Közúti tartályos járm (T zveszélyes folyadékot szállító közúti tartályos járm t zvédelmi el írásai, ellen rzésére vonatkozó m szaki követelmény) lefejt berendezése a 4. számú melléklet IX/2. fejezet, a telepítési távolságok a 4. számú melléklet I/4. fejezet szerint. A lefejt berendezés 10 m-es körzetében nyílt lángú tüzel berendezés vagy víznyel nem lehet. 1.1.4. Vasúti tartálykocsi lefejt berendezésének elhelyezése Vasúti tartálykocsi (T zveszélyes folyadékot túlnyomás nélkül szállító vasúti tartálykocsi t zvédelmi és biztonsági el írásaira vonatkozó m szaki követelmény) lefejt berendezése a 4. számú melléklet IX/2. fejezet, a telepítési távolságok a 4. számú melléklet I/4. fejezet szerint. 1.1.5. Tartályos vízi járm lefejt berendezésének elhelyezése



Tartályos vízi járm lefejt berendezése a 4. számú melléklet IX/2. fejezet a telepítési távolságok a 4. számú melléklet I/4. fejezet szerint. 1.1.6. Lefejt - vagy továbbítószivattyúk elhelyezése Lefejt - vagy továbbítószivattyú elhelyezhet szabadtéren, üzemi vagy lakóépületben, az arra kialakított helyiségben. A helyiséget határoló épületszerkezetek legalább 1 h t zállósági határérték ek (5. számú melléklet I/3. fejezet) nyílászárói pedig nem éghet anyagúak (5. számú melléklet I/2. fejezet) legyenek. A lefejt - vagy továbbítószivattyú elhelyezhet a 2.8.1. szakasz szerinti tárolóhelyiségben, a 2.9.2. szakasz szerint az el térben, továbbá az olajat felhasználó berendezés épületének küls falsíkján épített szekrényben az 1.1.1. szakasz szerint, vagy legfeljebb 1,5 m mély aknában. Az ég ket kiszolgáló olajszivattyú a tüzel berendezés helyiségében is lehet. Hordós lefejt berendezés szivattyúja elhelyezhet a tüzel berendezés helyiségében, de a hordók a helyiségen kívül legyenek. A helyiségen belül csak szilárdan szerelt fém cs vezeték legyen. A hordó és a szivattyú között hajlékony vezeték csak épületen kívül használható. A telepítési távolságok a 4. számú melléklet I/4. fejezet szerint. 1.2. Olajlefejt rendszer Az olajlefejt és szállítóberendezésnek a lefejt csonktól az olajtartály tölt csonkjáig terjed része. 1.2.1. Hordós lefejt rendszer Olajat hordóból csak szivattyúval szabad más edénybe tölteni. A hordóra szerelt vagy attól különálló kivitel lefejt szivattyú kézi vagy gépi hajtású lehet. A szivattyú nyomóvezetékébe elzárószerelvény és visszacsapó szelep legyen beépítve. A lefejt helyen a hordóból kiemelt és tartószerkezeten elhelyezett szívócs b l kifolyó olaj összegy jthet (pl. tálcán) és eltávolítható legyen. 1.2.1.1. Hordóra szerelt lefejt szivattyú A szivattyú fém szívóvezetéke a hordó menetes nyílásában legyen rögzítve. A rögzít szerkezeten belobbanásgátlóval ellátott leveg -bevezet nyílás legyen. A hordóra szerelt szivattyú és a beépített fém tölt cs között legfeljebb 2 m hosszban, olajálló, hajlékony töml használható. 1.2.1.2. Különálló lefejt szivattyú Különálló lefejt szivattyúval csak a hordó menetes nyílásában rögzített fémcs vel szabad a hordóból olajat lefejteni. A rögzít szerkezeten belobbanásgátlóval ellátott leveg -bevezet nyílás legyen. A fémcs és a szivattyú között legfeljebb 2 m hosszban, olajálló, hajlékony töml használható. 1.2.2. Konténertartályos lefejt rendszer Olajat konténertartályból gravitációsan vagy gépi hajtású szivattyúval szabad más edénybe tölteni. A szivattyú nyomóvezetékébe elzárószerelvény és visszacsapó szelep legyen beépítve. A konténertartály lefejt csonkja és a szivattyú között legfeljebb 5 m hosszban, olajálló, hajlékony töml használható. 1.2.3. Tartályos járm lefejt berendezése Közúti tartályos járm , vasúti tartálykocsi és tartályos vízi járm lefejt rendszere a 4. számú melléklet IX/2. fejezet szerint. Egyedileg vagy csoportosan elhelyezett szivattyúk véd tet alatt is elhelyezhet k. A tartószerkezet nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet) legyen. 1.2.4. Olajmelegítés és -továbbítás Az olaj melegítése és a melegített olaj továbbítása a 4. számú melléklet I/2. fejezet szerint. 2. OLAJKÉSZLET-TÁROLÁS 2.1. A tárolótartályok (edények) rendszerezése 2.1.1. Kivitel szerint: fém- vagy m anyag kanna (pl. Acélkannák általános m szaki követelményei, Üzemanyagkannára vonatkozó m szaki követelmények), fém- és m anyag hordó vagy dob (pl. Fémhordók általános használatra; Hengeres acéldobokra vonatkozó m szaki követelmények), konténertartály, alakos tartály, fekv , hengeres tartály (Fekv , hengeres tartály t zveszélyes folyadékok tárolására vonatkozó m szaki követelmény), és föld feletti, álló, hengeres tartály (4. számú melléklet IV/1. fejezet). 2.1.2. Elhelyezés szerint: szabadban elhelyezett föld alatti, vagy föld feletti, illetve helységbe helyezett tárolóedény vagy tartály. 2.1.3. Rendeltetés szerint: készlettároló, tüzel berendezéshez rögzített tartály, mobil berendezéshez rögzített tartály, családi ház olajtartálya, a tüzel berendezés helyiségébe helyezhet tartály (napi olajtartály), gyújtóolajtartály és túlfolyótartály. 2.2. Általános el írások 2.2.1. Olaj csak a 2.1. szakasz rendszerezésének megfelel , olajnak ellenálló és olajat át nem ereszt anyagból készült, szilárdságilag méretezett, alaktartó, veszélyes mérték sztatikus villamos feltölt dés ellen védett, zárt, atmoszférikus tartályban (edényben) tárolható. A tartály (edény) küls felülete korrózió ellen védve legyen. 2.2.2. Azokon a tartályokon, amelyek tisztításakor, javításakor a tartály belsejében munkát kell végezni, búvónyílás szükséges. A búvónyílás legalább 600 mm átmér j legyen. 2.2.3. A tartályt csak nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet) alapzatra szabad helyezni. A tartályláb, a tartálykonzol, illetve az alapzat legalább 1 h t zállósági határérték (5. számú melléklet I/3. fejezet) legyen. 2.2.4. A fekv , hengeres tartályok méretezése, anyaga és vizsgálata a „Fekv , hengeres tartály t zveszélyes folyadékok tárolására” vonatkozó m szaki követelmény szerint. A tartálypalást és a tartályfenék megengedett legkisebb falvastagsága 3 mm. 2.2.5. Álló, hengeres tartályok méretezése, anyaga és vizsgálata a 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 3 2.2.6. Az alakos tartály rtartalma legfeljebb 50 m lehet. Az alakos tartály föld alá nem helyezhet .



2.2.6.1. A tartály több egységb l is kialakítható. Az egységek alsó összekötése esetén minden egyes tartály acélból készült elzárószerelvénnyel kiiktatható legyen. Ha a tartályok a közleked edény elvén m ködnek, akkor a 2.10. szakaszban el írt szerelvényekb l elegend egy berendezésre 1-1 darabot felszerelni a búvónyílás, a légz cs , a szintjelz és a víztelenít cs kivételével. 2.2.6.2. A tervezési nyomást 1 g/cm s r ség folyadék hidrosztatikus nyomása alapján kell megállapítani, amely egyben vizsgálati nyomás is. 2.2.7. Az olajat tartalmazó hordók és tartályok elmozdulás ellen rögzítve legyenek. 2.2.8. Az olajat tároló helyiségben nem lehetnek kéménytisztító nyílások és a csatornahálózattal közvetlenül összekötött csatornatönkök (nyílások). 2.2.9. Az olajat tároló helyiségben nem szabad A és B t zveszélyességi osztályba1 tartozó anyagot tárolni. 2.2.10. A tartály padlástérben nem helyezhet el. 2.3. Olaj tárolása kályhaf téshez lakásokban és lakóházakban 2.3.1. Olajat a következ zárt edényekben szabad tárolni: 25 l-ig fém- vagy m anyag kannában, 250 l-ig fém- vagy m anyag hordóban, dobban, konténertartályban, acéllemez vagy más anyagú, biztonsági szempontból azzal egyenérték zárt tartályban. Üvegedényben olajat tárolni nem szabad. 2.3.2. Az olajtároló edényt nem szabad közhasználatú helyiségekben (pl. átjáróban, lépcs házban, folyosón) elhelyezni. 2.3.2.1. Egy lakásban legfeljebb 50 l olajat szabad tárolni, egyenként legfeljebb 25 l rtartalmú edényben. 2.3.2.2. Az olajtároló edényeket nem szabad olyan helyen tárolni, ahol közvetlen h hatásnak vannak kitéve. 2.3.3. A legfeljebb négylakásos, szabadon álló, I-III. t zállósági fokozatú (5. számú melléklet I/3. fejezet) lakóépület pincehelyiségeiben, illetve nem lakás céljaira való alagsori helyiségeiben lakásonként legfeljebb 600 l olaj tárolható. 2.3.4. A négynél több lakásos, nem szabadon álló, I-III. t zállósági fokozatú (5. számú melléklet I/3. fejezet) lakóépületben, a tüzel berendezést l legalább 1,5 h t zállósági határérték (5. számú melléklet I/3. fejezet) fallal elválasztott helyiségben, továbbá pincehelyiségben, valamint nem lakás céljára való alagsori helyiségben, lakásonként legfeljebb 250 l olaj tárolható. 2.3.5. Az I-III. t zállósági fokozatú (5. számú melléklet I/3. fejezet) egy lépcs házas pince- vagy alagsori helyiségben tárolt olaj teljes mennyisége legfeljebb 2400 l lehet, több lépcs házas lakóépület esetén pedig lépcs házanként 2400 l. 2.3.6. Lakóépülett l különálló vagy az I-III. t zállósági fokozatú épület t zfalához csatlakozó, nem lakás céljára való épületben lakásonként 600 l olaj tárolható. Egy t zszakaszban összesen 600 l olaj helyezhet el. A t zszakaszok t zfallal legyenek egymástól elválasztva. 2.3.7. Az olajat tároló helyiség küszöbje olyan magas legyen, hogy az olaj kiömlés esetén se folyjon ki a helyiségb l. Ha a helyiségnek ilyen küszöbje nincs, akkor az olajat tartalmazó edényeket olyan elfolyásgátló térben (pl. betonmedencében, fémtálcában) kell elhelyezni, amely képes befogadni az ott tárolt edény(ek) rtartalmát. 2.3.8. Az olajat tároló helyiségnek szell z nyílása legyen. 2.3.9. Az üzlethelyiségek, intézmények és kisipari m helyek f téséhez használt olaj a 2.3.1-2.3.8. szakaszok szerint legyen tárolva. Az elbíráláskor átlagosan 50 m2 alapterületet kell egy lakással egyenérték nek tekinteni.

2.3.10. Az olajat tároló helyiség bejáratához a „T zvédelmi jelz táblák”-ra vonatkozó követelmények szerinti, t zveszélyre figyelmeztet tábla legyen elhelyezve. 2.4. Rögzített tartály kis fogyasztású berendezésekhez A tartály legfeljebb 2 kg/h olajfogyasztású berendezéshez használható. A tartály névleges rtartalma legfeljebb 25 l lehet. 2.4.1. A tartály a tüzel berendezésen is elhelyezhet , de közvetlenül az olajég fölött nem lehet. 2.4.2. A tartály feld lés és elmozdulás ellen rögzítve legyen. 2.4.3. A tartályon legyen szintmér , tölt - és légz nyílás, valamint elzárószerelvény. 2.4.4. Az olajellátó berendezés alkatrészei (pl. es vezetékek, csatlakozások, sz r házak) csak nem éghet anyagúak lehetnek. Az összeköt -vezeték mechanikai sérülések ellen véd korrózióálló huzalszövettel bevont, olaj- és nyomásálló hajlékony töml is lehet. Üvegb l készített szerelvényeket (pl. vízzsákot, szintjelz t) nem szabad használni. 2.4.5. Az olajtartályt úgy kell a helyiségben elhelyezni, illetve a tüzel berendezésen rögzítve a h hatástól védeni, hogy a tüzel berendezés legnagyobb terhelés folyamatos üzemeltetésekor is, az abban tárolt olaj h mérséklete lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb legyen. 2.4.6. Az olajtartályt és szerelvényeit úgy kell elhelyezni, hogy túltöltéskor, illetve meghibásodáskor esetleg elcsepeg vagy elfolyó olaj felfogható legyen és lánggal vagy füstgázzal közvetlenül érintkez , illetve az olaj gyulladáspontját 20 °C-ra megközelít h mérséklet felületre ne juthasson. 2.5. Családi házak tüzel berendezéseinek olajtartályai 3 2.5.1. Családi házak olajtüzelés berendezéseinek ellátására legfeljebb 10 m névleges rtartalmú tartály használható. A tartály kilép vezetékébe az elzárószerelvény után - a helyiségbe való belépésnél - h hatásra záró szelep (Biztonsági szerelvények t zveszélyes folyadékok tárolóihoz és szállítóeszközeihez. H hatásra záródó szelepre vonatkozó m szaki követelmény szerint) legyen beépítve. A tartályon a 2.10. szakaszban felsorolt szerelvények legyenek. 2.5.2. A tartályt zárt helyiségben, föld alatt vagy földdel takartan kell elhelyezni, a 2.2.10. és a 2.5.3. szakaszban leírt esetek kivételével. 2.5.3. Ha a tartály névleges rtartalma a 600 l-t nem haladja meg, elhelyezhet a tüzel berendezéssel közös, nem lakás céljára való helyiségben is. A helyiség kialakítása a 2.3.7. szakasz szerint. A tartály és a tüzel berendezés között mért vízszintes távolság legalább 2 m legyen. 2.6. Mobil berendezések tartályai 2.6.1. Mobil berendezésen egy m szakra elegend olajmennyiséget befogadó, de legfeljebb 1000 l névleges rtartalmú tartály helyezhet el. A tartály tartószerkezetként nem vehet igénybe. 2.6.2. A tartály közvetlenül az olajég fölé nem szerelhet . 2.6.3. A tartály olyan h véd lemezzel vagy szigeteléssel legyen ellátva, amely a h felvételt olyan mértékben gátolja, hogy a tárolt olaj h mérséklete lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb legyen. 2.6.4. A tartály olyan csepegést elvezet rendszerrel legyen ellátva, amely megakadályozza, hogy meghibásodáskor az esetleg kifolyt olaj a berendezés veszélyes részeire (ég re, kazánra, villamos szerelvényekre stb.) kerüljön. 2.6.5. A tartályon a következ szerelvények legyenek: tölt cs tölt csonkkal és zárósapkával, h mér , szintjelz vagy szintmér , légz cs belobbanásgátló szerkezettel, víztelenít cs , és




elvezet cs az olajég höz, h hatásra záró szeleppel. A h hatásra záró szelep az olajég csatlakozása elé, ha ott hajlékony cs van, a hajlékony cs csatlakozása elé legyen beépítve. 2.6.6. Ha a tartályok a közleked edény elvén m ködnek, akkor a tartályok szerelvényezése a 2.2.6.1. szakasz szerint. 2.7. A tüzel berendezés helyiségébe helyezhet tartály 2.7.1. A tüzel berendezéssel közös helyiségben legfeljebb 600 l névleges rtartalmú olajtartályt (napi olajtartályt) szabad elhelyezni, amelynek elvi megoldása a függelékben található (3. ábra). Ezen felül a helyiségben - külön tartályban - legfeljebb 600 l begyújtóolaj tárolható. 2.7.2. A tartály töltése zárt rendszer legyen (4. számú melléklet IX/2. fejezet). 2.7.3. A tartályt úgy kell felszerelni, hogy a faltól való távolsága legalább 0,1 m legyen. A tartály a tüzel berendezés felett nem helyezhet el. A tartály palástjának a tüzel berendezést l mért vízszintes távolsága legalább 2 m legyen. A tartály alatt közvetlenül víznyel nem lehet. 2.7.4. A tartály alatt lev cs vezetékeket, illetve berendezéseket, ha azok h mérséklete a tárolt olaj lobbanáspontját 20 °C-ra megközelíti, olyan védelemmel kell ellátni, amely az olaj ráfolyását megakadályozza (pl. szigeteléssel). 2.7.5. A tüzel berendezés helyiségében elhelyezett tartály - megfelel en rögzített acél cs vezetékkel - összeköthet nagyobb olajkészletet befogadó tárolóval is. 2.7.6. Ugyanazon építményhez tartozó több tartály részére egy közös központi tároló vagy tárolórendszer is létesíthet . A tartályok egymással közvetlenül nem köthet k össze, csak a központi tárolóhoz vagy gy jt vezetékhez csatlakoztathatók külön-külön cs vezetékkel. 2.7.7. A tartály kilép vezetékébe az elzárószerelvény után h hatásra záró szelep (Biztonsági szerelvények t zveszélyes folyadékok tárolóihoz és szállítóeszközeihez. H hatásra záródó szelepre vonatkozó m szaki követelmény szerint) legyen beépítve. A tartály túltöltés elleni védelme a 2.10. szakasz szerint. 2.7.8. A tartály alatt, a tartály rtartalmával azonos térfogatú elfolyásgátló tér legyen. 2.7.9. A tüzel berendezés helyiségében a fentieken kívül csak a tüzel berendezés karbantartásához ténylegesen szükséges ken anyagok tárolhatók, amelyek mennyisége az 1 hónapos szükségletet nem haladhatja meg. Tárolásukhoz csak zárt edények (4. számú melléklet XI. fejezet) használhatók. 2.8. Helyiségbe helyezett tartály 2.8.1. Az A és a B t zveszélyességi osztályba1 sorolt épületek kivételével az olajtartály - épületen belül - külön helyiségben is elhelyezhet . 3 A helyiség talajszinten, talajszint alatt vagy felett egyaránt létesíthet . Ha a helyiségben 5 m -nél több olajat tárolnak, akkor lehet vé kell tenni kívülr l a t z oltását. 2 2.8.2. Az egy helyiségben elhelyezett tartályok névleges össz rtartalma legfeljebb 50 m lehet. Egy épületen belül ilyen helyiségb l több is lehet, de az épületben elhelyezett tartályok névleges össz rtartalma nem haladhatja meg az azokból ellátott tüzel berendezések egy f tési idényre (állandóan üzemel berendezések esetén 6 hónapra) tervezett olajszükségletét. A tartályok és a fal között megengedett legkisebb távolság - legalább három oldalról - 0,8 m. 2.8.3. A tárolóhelyiségben olyan elfolyásgátló tér legyen, amely a tartályok névleges össz rtartalmának legalább 80%-át, illetve - ha a legnagyobb tartály névleges rtartalma ezt meghaladja - a legnagyobb tartály névleges rtartalmának 100%-át befogadja. 3 2.8.4. A 25 m -es és az annál nagyobb névleges rtartalmú tartály leürít vezetékébe az elfolyásgátló téren belül gyorselzáró szerelvény legyen beépítve, amely az elfolyásgátló téren kívülr l m ködtethet . 2.8.5. A tartályt csak a helyiségen kívülr l indított, zárt rendszer cs vezetékkel szabad tölteni. A cs vezeték elfolyásgátló falon történ átvezetése folyadékzáróan legyen kialakítva. A szivattyú az elfolyásgátló téren kívül legyen elhelyezve. 2.8.6. A helyiségen gázvezetéket és a helyiséghez nem tartozó villamos és szell ztet vezetéket átvezetni nem szabad. Csatorna, víz- és f t vezeték csak a helyiség födéme alatt, a legmagasabban elhelyezett tartály fels alkotója feletti magasságban vezethet át. A csatornavezeték 1,5 h t zállósági határérték (5. számú melléklet I/3. fejezet) épületszerkezettel határoltan legyen vezetve. A helyiséghez tartozó vezetékek létesítése a 4. számú melléklet I/2. fejezet szerint. 2.8.7. Közvetlenül az A-C t zveszélyességi osztályba1 sorolt helyiség, valamint tüzel berendezés helyisége alatt és felett tárolóhelyiség nem létesíthet . Tüzel berendezés helyisége alatti tér azonban meglev berendezés olajtüzelésre való átalakításakor felhasználható olajtárolásra. Ilyenkor a helyiség elválasztására használatos épületszerkezet legalább 3 h t zállósági határérték legyen, amelyen nyílás vagy nyílászáró szerkezet nem lehet. Megjegyzés: Filmszínházak és színházak esetében az arra vonatkozó m szaki követelmények el írásait is figyelembe kell venni. 2.8.8. A tárolóhelyiség falai, födéme, egyéb teherhordó elemei és padozata legalább 1,5 h, nyílászáró szerkezetei legalább 1 h t zállósági határérték ek és nehezen éghet ek (5. számú melléklet I/3. fejezet) legyenek. 2.8.9. A tárolóhelyiség ajtaja a tüzel berendezés helyiségébe nem nyílhat, de nyílhat a szivattyúhelyiségbe. Ha az elhelyezés nem teszi lehet vé a kijáratnak szabadba vagy biztonságos térbe nyitását, akkor a tárolóhelyiség a szabadba vezet vészkijáróval (pl. angolakna vészlétrával) legyen ellátva. A tárolóhelyiség határoló- és válaszfalában koromtisztító ajtó nem lehet. 2.8.10. Talajszint feletti tárolóhelyiségben alsó és fels szell z nyílás legyen kialakítva. Az alsó szell z nyílás úgy legyen elhelyezve, hogy az elfolyásgátló tér falát ne bontsa meg. A szell z nyílások összes szabad keresztmetszete a tárolóhelyiség alapterületének legalább 0,5%-a legyen. A szell z nyílások kívülr l véd ráccsal legyenek ellátva. Kürt alkalmazásakor azt tüzel berendezéshez használatos kéménycsoportba nem szabad bekötni. A kürt szabadba nyíló vége a tet gerinc fölött legyen.2 2.8.11. Talajszint alatti tárolóhelyiség szell ztetése az arra vonatkozó jogszabály3 szerint. 2.8.12. A tárolóhelyiségben a tüzel berendezés karbantartásához szükséges ken anyagok is tárolhatók. 2.9. Szabadban elhelyezett tartály vagy tartálytelep A tároló-, valamint kiszolgáló építmények, berendezések megengedett legkisebb telepítési távolságai a 4. számú melléklet I/4. fejezet szerint. 2.9.1. Föld alatti tartály létesítése a „Fekv , hengeres tartály t zveszélyes folyadékok tárolására” vonatkozó m szaki követelmény szerint. A tartály alsó megcsapolása esetén az elzárószerelvény ellen rizhet és kezelhet legyen.

1 Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot. 2 Jelenleg a 253/1997. (XII. 20.) KTM rendelet. 3 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat.



2.9.2. El teres föld alatti tartály (4. ábra) létesítése a 4. számú melléklet III. fejezet szerint, a következ kiegészítésekkel: 2.9.2.1. Ha a f t test - f tött tartály esetén - a dómnyíláson át nem szerelhet ki, akkor az el teret úgy kell kialakítani, hogy a f t test kiemelhet legyen. 2.9.2.2. Az el tér szell ztetése a 2.8.11. szakasz szerint. 2.9.2.3. Az el tér kijárata az épület alagsorához vagy pincesorához is csatlakoztatható, de közvetlenül a tüzel berendezés helyiségébe nem nyílhat. Az el térajtó küszöbje legalább 0,05 m-rel legyen magasabb, mint a tartály esetleges meghibásodásából adódó legmagasabb folyadékszint. 2.9.2.4. Az el tér ajtaja a 2.8.9. szakasz szerint. 2.9.2.5. Az el térben a tüzel berendezés karbantartásához szükséges ken anyagok tárolása a 2.7.9. szakasz szerint. 2.9.3. El tér nélküli földtakarás alatti tartály létesítése a 4. számú melléklet III. fejezet szerint. 2.9.4. El teres földtakarás alatti tartály létesítése a 4. számú melléklet III. fejezet szerint (a 2.9.2. szakasz kiegészítéseivel). 2.9.5. Föld feletti tartály létesítése a 4. számú melléklet III. fejezet szerint és a 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 2.10. A tartályok szerelvényei 2.10.1. Fekv , hengeres tartályok a 4. számú melléklet III. fejezet szerint, álló, hengeres, föld feletti tartályok a 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerinti, egyéb tartályok a következ szerelvényekkel legyenek ellátva: tölt cs a tölt csonkkal és visszacsapó szeleppel (gravitációs kiürülési lehet ség esetén), légz cs belobbanásgátló szerkezettel, szívócs (lefejt cs ) és víztelenít -, illetve leürít cs . Rögzített tartály kis fogyasztású berendezések részére a 2.4.3., mobil berendezések tartálya a 2.6.5. szakasz szerinti szerelvényekkel legyen ellátva. 2.10.2. Minden tartály legyen ellátva túltöltést jelz vagy gátló szerkezettel. Családi házak esetében megengedett a kalibrált mér rúd használata is. 2.10.3. Túltöltést jelz szerkezetként használható a tölt helyen együttes hang- és fényjelzést adó készülék, amely legfeljebb 95%-os töltési szintre legyen beállítva. 2.10.4. Túltöltést visszajelz vezeték használata esetén a tartály megfelel en méretezett túlfolyóvezetékkel legyen ellátva, amely a tölt helyen végz djön. A vezeték vége alá olyan méret nyitott edény helyezend , amelynek rtartalma 5 perces töltési mennyiség befogadására elegend . Az edény a tárolóedénybe kiüríthet legyen. A visszajelz túlfolyóvezeték belobbanásgátló szerkezettel legyen ellátva. A vezetékbe elzárószerelvényt építeni nem szabad. 2.10.5. A tartály a túlfolyótartállyal elzárószerelvény nélküli, megfelel en méretezett túlfolyóvezetékkel legyen összekötve. A túlfolyás elvezetése zárt rendszer legyen. 2.10.6. A túlfolyótartály a tüzel berendezéssel közös helyiségben nem helyezhet el. 2.10.7. A túlfolyótartály névleges befogadóképessége a tárolótartály névleges térfogatának legalább 1/10-e vagy a tölt szivattyú legalább 5 perces szállítóteljesítményének megfelel rtartalmú legyen. 2.10.8. A túlfolyótartályt javításkor és tisztításkor kiürítés céljára is lehet használni. A kiürítés zárt rendszer legyen. A túlfolyó- és kiürít tartályt szivattyúberendezéssel vagy gravitációs úton lehet lefejteni, illetve visszafejteni. 2.10.9. Minden tartály legyen ellátva szintjelz vel vagy szintmér vel. M anyag csöves, sérülés ellen védett szintjelz csak 600 l tartály rtartalmig használható. Mechanikus rendszer szintjelz kivezetése csak az el forduló legnagyobb folyadékszint felett lehet. Üvegcs b l készített vagy próbacsapos szintjelz t használni nem szabad. Úszósrendszer szintjelz úszója vezet berendezéssel legyen felszerelve, illetve az úszó fennakadása legyen megakadályozva. A szintjelz kivezet nyílása a tartálytet n legyen elhelyezve úgy, hogy az olaj túltöltéskor se szivároghasson ki. Membrános folyadékszint fenéknyomás-érzékel csatlakozásába elzárószelep és h hatásra záró szelep legyen beiktatva. 2.10.10. Ha a tartály tölt csonkja a tartály legfels olajszintje alatt van, akkor a tölt vezetékbe visszacsapó szelep és elzárószerelvény legyen beépítve, továbbá a vezeték üríthet legyen. 2.11. Kerítés, lezárás A kerítés és a lezárás a 4. számú melléklet IX/3. fejezet szerint. 2.12. Úthálózat 10 m3 és annál kisebb, valamint föld alatti tárolótartályok esetén külön t zoltóút kiépítése nem szükséges. 3 10 m -nél nagyobb föld feletti tárolók - legalább 40 m-re - t zoltó gépjárm vel megközelíthet k legyenek. 3 1000 m -nél nagyobb tartályok és tartálycsoportok úthálózata a 4. számú melléklet IX/3. fejezet szerint. 2.13. Világítás A világítás a 4. számú melléklet IX/3. fejezet szerint.


1 Tölt vezeték

8 Légbeszívó

2 Légz vezeték

9 H hatásra záró szelep

3 Túlfolyóvezeték

10 Túlfolyó- és jelz tartály

4 Szívóvezeték

11 Olajhordó

5 Kéziszivattyú

12 Olajtároló tartály

6 Visszacsapó szelep

13 Hordórögzít vasbak


7 Elzárószelep

1. ábra Kéziszivatyús hordós lefejt berendezés hordóra szerelt és különálló szivattyúval

1 Tölt vezeték


11 Olajég

2 Légz vezeték

7 Elzárószelep

12 Olajtároló tartály


8 Légbeszívó

13 Szivattyú

4 Szívóvezeték


14 Túltöltés-határoló

5 Visszafolyó-vezeték

10 Hordórögzít vasbak

15 Kazán 16 Olajhordó

2. ábra


Villamos hajtású szivattyús hordós lefejt berendezés és önfelszívó olajég tárolóhordóval

1 Tölt vezeték


2 Légz vezeték

10 Lefejt sz r


11 Kazán

4 Szívóvezeték

12 Olajtárolótartály

5 Olajég

13 Föld alatti tartály


14 Lefejt akna

7 Elzárószelep

15 Földel lemez

8 Kéziszivattyú

16 Földel vezeték

3. ábra Tüzel berendezés helyiségébe helyezhet tartály

1 Tölt vezeték

9 H mér

2 Légz vezeték

10 Lefejt sz r

3 Lefejt akna

11 Középsz r

4 Szívóvezeték

12 Földel lemez




5 Vízgy jt akna

13 Föld alatti tartály

6 F t -cs kígyó

14 Földel vezeték

7 Elzárószelep

15 Mér cs

8 Szivattyú

16 Ventillátor

4. ábra El teres föld alatti tartály I/2. FEJEZET OLAJTOVÁBBÍTÓ ÉS OLAJMELEGÍT

RENDSZEREK

E fejezet tárgya a III. és a IV. t zveszélyességi fokozatú (4. számú melléklet XI. fejezet) tüzel - vagy f t olaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos tüzel berendezések olajszükséglete továbbításának és melegítésének t zvédelmi el írásai. Megjegyzés: A vizsgálatok a 4. számú melléklet I/5. fejezet tartalmazza. 1. OLAJTOVÁBBÍTÓ RENDSZER 1.1. Az olajat a tüzel berendezéshez csak gravitációs vagy szivattyús szállítással szabad eljuttatni. A különféle min ség olajok továbbítórendszere egymásnak tartaléka is lehet. A továbbítószivattyú és berendezéseinek kiválasztása a 4. számú melléklet IX/3. fejezet szerint. 1.2. Az olajtovábbító cs vezeték elhelyezése lehet föld feletti, és föld alatti. 1.2.1. Az olajvezetéken általában csak hegesztett cs kötés lehet. Menetes vagy karimás kötés csak a szerelvényeken, a cs kiegyenlít kön és a beépített berendezéseken vagy a vakkarimázási helyeken lehet. 1.2.2. A cs vezetékek és tartozékaik hegesztését csak - az arra vonatkozó jogszabályban1 el írt - érvényes vizsgával rendelkez , min sített hegeszt végezheti. 1.2.3. Az olajtovábbító f vezetékr l való vezetékleágazásoknál elzárószerelvények legyenek beépítve. 1.2.4. A f tött, kísér -g zvezetékkel ellátott olajvezeték h szigetelt legyen. A h szigetelés csak nem éghet anyagú lehet. 1.3. Föld feletti olajvezetéket a „T zveszélyes folyadékok, tároló- és kiszolgálólétesítményei, -berendezései”-re vonatkozó m szaki követelmények szerint, a következ k figyelembevételével szabad kiépíteni: 1.3.1. Olajvezetéket nem éghet anyagú oszlopokon, illetve állványokon kell elhelyezni. Telepíthet k továbbá a C-E t zveszélyességi osztályba2 sorolt épületek küls falai és födéme mentén, valamint tet zete felett. Ezekre támasztva is elhelyezhet olyan ipari épületek esetén is, amelyekben olajfelhasználás nincs. Az épületek küls fala mentén az olajvezeték nyitható nyílászárókat nem keresztezhet, és a faltól olyan távolságra kell lennie, hogy a vezeték és az arra szerelt szerelvény kezelhet és javítható legyen. Az A és a B t zveszélyességi osztályú2 veszélyességi övezetben, helyiségben csak az ott elhelyezett technológiai tüzel berendezéshez tartozó olajvezeték helyezhet el a technológiához tartozó berendezéseken és vezetékeken kívül. 1.3.2. Föld feletti olajvezeték alsó alkotójától számított megengedett legkisebb talajszint feletti magasságok a következ k: olyan területen, ahol sem gyalogos, sem járm közlekedés nincs

0,4 m,

olyan területen, ahol járm vek nem közlekednek, oszlopokon, hidakon

2,5 m,

járm vekkel járható utak keresztez dési helyein, az úttest legmagasabb pontjától számítva

4,5 m,

vasútvonalak keresztezésénél az rszelvény felett, de legalább

5,5 m,

üzemeken belüli utaknál és iparvágányoknál, ahol h hatás éri (pl. folyékony nyersvas vagy salak szállítása) véd erny vagy nem éghet h terel szigetelés szükséges, legalább

6,0 m.

1.3.3. Föld feletti olajvezeték egyéb cs vezetékt l mért megengedett legkisebb függ leges távolsága a keresztezési helyeken a következ legyen: 300 NÁ és az annál kisebb átmér j olajvezeték esetén, a vezetékszigeteléssel együtt mért átmér je, de legalább

0,1 m,

300 NÁ-nál nagyobb átmér j olajvezeték esetén

0,3 m,

föld feletti olajvezeték és kötélpálya közti megengedett legkisebb függ leges távolság a csille legalsó szélét l számítva, a sodronykötél belógását is figyelembe véve

3,0 m.

1 Jelenleg a 6/1996. (II. 21.) IKM rendelet, valamint a 32/1997. (V. 9.) BM rendelet érvényes. 2 Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot.



Föld feletti olajvezetéket - villamos távvezetékkel való keresztezés esetén - a villamos légvezeték alatt kell átvezetni az arra vonatkozó m szaki követelmények1 és jogszabályok szerint. Az olajvezeték ezen a szakaszon külön is legyen földelve. Villamos légvezeték és olajvezeték közötti legkisebb függ leges és vízszintes távolság meghatározásakor a tartó- és véd szerkezetek is az olajvezeték részeinek tekintend k. 1.3.4. Föld feletti olajvezeték legkisebb vízszintes távolsága a következ legyen: iparvágány tengelyét l

3,2 m,

az útszegély kövét l, az útburkolat szélét l, az útárok vagy az úttöltés bels padkájától

1,5 m,

föld alatti víz-, csatorna és melegvíz-vezeték vagy föld alatti kábel az olajvezeték tartója alapozásának szélét l

0,5 m,

nagyfeszültség villamos vezetékt l és villamos alállomástól az arra vonatkozó m szaki követelmények2 és jogszabályok szerint. 1.3.5. Föld feletti olajvezeték más cs vezetékekkel együtt vezethet közös oszlopon vagy tartószerkezeten. A cs vezetékek egymás közötti távolsága tegye lehet vé a vezetékek javítását. Az olajvezeték forró közeget szállító cs vezetékek h hatása ellen védve legyen (pl. szigeteléssel). Oszlopokon, tartószerkezeteken vezetett föld feletti olajvezetékek és szigetelt villamos kábelek együttes vezetése megengedhet . 1.3.6. Olajvezetéknek épület tet zete feletti vezetésekor a vezeték alsó és a tet fels síkja között legalább 0,3 m-es távolság legyen, továbbá lehet vé kell tenni a tet re való feljutást (lépcs , hágcsó, tet járda használatával) a vezeték szemrevételezésére és kezelésére. 1.3.7. Olajvezeték üzemen belül, vasúti, gépjárm - és gyalogjáró hidakra felfüggesztve is átvezethet . A hidakra felfüggesztett olajvezeték csak hegesztett cs kötéssel építhet . A hegesztési varratok ezen a szakaszon roncsolásmentes vizsgálattal legyenek ellen rizve. A hegesztési varratok legalább R4 radiográfiai hibafokozatúak (Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata m szaki követelmény szerint) lehetnek. A híd mozgásából adódó, a cs re ható meg nem engedhet igénybevételek megakadályozására megfelel kiegyenlít elemek beépítése szükséges. Az olajáramlás fel li oldalon - az átvezetés utáni olajbetápláláskor a másik oldalon is - elzárószerelvény legyen beépítve az olajvezetékbe. 1.4. Föld alatti olajvezetéket a 4. számú melléklet IX/3. fejezet szerint, illetve a következ k szerint szabad létesíteni: 1.4.1. Földbe ásott olajvezeték fektetési mélysége a talajszintt l a cs fels alkotójáig mérve legalább 0,8 m legyen. Az olajvezeték fektetési mélysége csökkenthet , ha küls terhelések, dinamikus hatások és fagy, illetve dermedés ellen védve van. 1.4.2. Föld alatti olajvezeték és az általa keresztezett egyéb föld alatti építmények (vízvezeték, melegvíz-vezeték, csatornahálózat stb.) közötti legkisebb távolság 0,15 m legyen. Föld alatti olajvezeték és er sáramú kábel közötti távolság legalább 0,5 m legyen. Ez a távolság 0,25 m-re csökkenthet , ha a kábel vagy a vezeték véd cs ben van elhelyezve. A véd cs legalább 1 m-re nyúljon túl a keresztezett vezeték küls palástján. A szerelvények a keresztezett építmények legküls vonalától számítva legalább 1 m-re legyenek. 1.4.3. Föld alatti olajvezetéknek különféle építményekt l mért legkisebb távolsága vízszintes síkban, a vezeték párhuzamos fektetése esetén, a következ : útszegélyt l

1 m,

épülett l (a beépítés vonala mentén)

1 m,

iparvágány tengelyét l

3,2 m,

vízvezetékt l, csatornától

1 m,

er sáramú kábelt l

1 m,

fák törzsét l

2 m.

Két vagy több olajvezeték különféle min ség olajfajták esetén is egy munkaárokba fektethet . A csövek között a szükséges szerelési távolság legyen. 1.4.4. Föld alatti olajvezeték vasútvonalakkal való keresztez désénél az olajvezeték véd cs ben legyen elhelyezve. A véd cs a vasúti töltés talpán túl legalább 1 m távolságra legyen kivezetve. Egyéb el írások a „Vezetékek elrendezése f vasúti vágányok és ezekb l kiágazó iparvágányok alatt” m szaki követelmény szerint. A véd cs be helyezett olajvezetéken csak a lehet legkevesebb hegesztett kötés lehet. Ezek a varratok roncsolásmentes vizsgálattal ellen rizve és a cs fokozott korrózió elleni védelemmel és h szigeteléssel legyen ellátva. A véd cs végei vízmentesen legyenek lezárva. Közforgalmú vágányoknál a vágánytól számított 100 m-en belül - az olajáramlás irányából - elzárószerelvény legyen beépítve az arra vonatkozó jogszabály3 szerint. 1.4.5. Az olajvezeték szükség esetén véd csatornák, személy- és járm forgalomra való alagutak, aknák és más föld alatti m tárgyak falán is átvezethet , ha az olajvezetéket megfelel szigeteléssel, szükség esetén kísér g zvezetékkel együtt véd cs ben helyezik el. A véd cs a keresztezett m tárgy határvonalán legalább 0,5 m-rel nyúljon túl és tömör, természetes vagy feltöltött, de döngölt talajon támaszkodjon. A véd cs falon való átvezetése tömített legyen, amely megoldható a cs vezetékre hegesztett taréjnak a falba való betonozásával vagy tömszelencével. 1.5. Az olajvezeték folyókon, vízcsatornákon vagy más vízi létesítményeken átvezethet a föld alatt vagy föld felett. A tervezés és a kivitelezés az arra vonatkozó jogszabályok4 illetve a vízügyi és a hajózási hatóságok el írásai szerint.

1 Er sáramú szabadvezeték megközelítések és keresztezések; Érintésvédelmi szabályzat; Távközlési összekötések védelme. 2 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések számára. T zveszélyes helyiségek és szabadterek; Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések számára; T zveszélyes helyiségek és szabadterek. 3 Jelenleg az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet érvényes. 4 Jelenleg az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet, illetve a 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet érvényes.



1.6. Padlócsatornába különböz olajvezeték egyéb vezetékkel (pl. víz- vagy leveg vezetékkel) együtt is fektethet . A padlócsatornát leemelhet fed lapok vagy taposórácsok fedjék. A padlócsatornák szell ztethet k vagy száraz homokkal feltöltöttek legyenek. 1.7. Az olajvezetékbe beépített szerelvények kezelhet k, ellen rizhet k és javíthatók legyenek. A 2 m-nél magasabban elhelyezett szerelvényekhez lépcs vel vagy hágcsóval ellátott kezel pódium szükséges, vagy a szerelvények távm ködtethet k legyenek. 1.8. Üzemi gázvezetékkel párhuzamosan vezetett olajvezetékek létesítése az „Ipari üzemek gázellátó rendszerének létesítése” m szaki követelmény szerint. 2. OLAJMELEGÍT RENDSZER 2.1. Olajat csak közvetett f t rendszerrel szabad melegíteni. 2.2. A tartály melegítése, f tése a 4. számú melléklet III. fejezet szerint és a 4. számú melléklet IV. fejezet szerint, a vasúti tartálykocsik töltetének f tése a „T zveszélyes folyadékot túlnyomás nélkül szállító vasúti tartálykocsi t zvédelmi és biztonsági el írásai” szerint. 2.3. Minden, f t berendezéssel ellátott, illetve felmelegített olajat tartalmazó tartályon legyen h mér . A megengedett h mérséklet a h mér n legyen bejelölve. Azokon a berendezéseken, amelyeken állandó felügyelet nincs, távjelz berendezés vagy h mérséklet-szabályozó legyen beépítve. Az önm köd h mérséklet-szabályozó kézzel is m ködtethet legyen. Az önm köd h mérséklet-szabályozón a megengedett h mérséklet legyen bejelölve. 2.4. A tartályf tés kondenzvize a f tési rendszerbe csak ellen rzötten vezethet vissza. A vasúti és a közúti tartálykocsik f tési kondenzvize a f tési rendszerbe nem vezethet vissza a fokozott szennyez dési veszély miatt. 2.5. A cs vezetékek (beleértve a túlfolyó-vezetékszakaszokat is) szükség esetén f thet k legyenek. A cs vezetéki h tágulások felvételét a vezetékhálózat nyomvonalának megfelel kiképzése vagy cs kompenzátorok beépítése tegye lehet vé. Az olajvezeték-hálózatban tömszelencés cs kompenzátor nem használható. F tött olajvezeték-hálózat esetén a sz r edények f tése is szükséges. A g zvezetéket az olajvezetékkel csak úgy szabad összekötni, hogy a g zvezetékbe olaj ne juthasson (pl. kiiktatható cs szakasz). A h szigetelés csak nem éghet anyagú lehet. 2.6. Az olajvezeték-hálózatba beépített sz r k, h cserél k g zf tésének és az olajvezetékek kísér g zvezetékének kondenzvize - a kazánokba ellen rzés után visszavezethet . 2.7. A kondenzvíz a csatornahálózatba csak olajleválasztón keresztül és szükség szerint h tve vezethet vissza. A csatornába 40 °C-nál melegebb víz nem vezethet . 2.8. Recirkulációs rendszerben, ha a tartályba visszavezetett olaj h mérséklete lobbanáspontját 20 °C-ra megközelíti, a recirkulációs olaj f tése automatikusan sz njön meg. Ha a tartályoknál állandó felügyelet van, akkor az automatikus f tés lezárása helyett a kezel személyzetet riasztó fény- és hangjelzés is elegend . A visszatáplálást csak a tartály legalacsonyabb olajszintje alatti térbe szabad bekötni. I/3. FEJEZET TÜZEL BERENDEZÉSEK E fejezet tárgya a III. és a IV. t zveszélyességi fokozatú (4. számú melléklet XI. fejezet) tüzel - vagy f t olaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos általános és technológiai tüzel berendezések t zvédelmi el írásai. Megjegyzés: A vizsgálatokat a 4. számú melléklet I/5. fejezet tartalmazza. 1. OLAJTÜZELÉS BERENDEZÉS 1.1. Az olajtüzelés berendezésekben csak az illetékes hatóság által engedélyezett olajég használható. 1.2. Az olajég bekötéséhez mechanikai sérülések ellen védett, olaj- és nyomásálló hajlékony töml is használható. A 25 l-nél nagyobb névleges rtartalmú tartályokkal ellátott, állandó felügyelet nélküli tüzel berendezések hajlékony töml - és stabil cs vezeték csatlakozási pontjában: h hatásra záró szelep, és gyorselzáró szerelvény legyen beépítve. Állandó felügyelet mellett üzemel technológiai tüzel berendezésbe elegend kézzel vagy kézi távvezérléssel m ködtethet gyorsan záró szerelvény beépítése is. Ez a szerelvény a hajlékony töml csatlakozásától olyan távolságra legyen, hogy egy esetleges töml szakadáskor bekövetkez t z esetén is m ködtethet legyen. 1.3. Minden olyan olajtüzelés berendezésen, amelynek olajfogyasztása 2 kg/h felett van, robbanócsappantyú legyen a következ k szerint: - a Kazánbiztonsági Szabályzat hatálya alá tartozó berendezéseken a szabályzat el írása szerint, - a Kazánbiztonsági Szabályzat hatálya alá nem tartozó berendezéseken a robbanócsappantyú(k) közvetlenül a t ztérre legyenek elhelyezve. Az utóbbi berendezések robbanócsappantyúinak szabad nyílásfelülete minden megkezdett 420 MJ/h (kb. 100 000 kcal/h) h teljesítmény után legalább 0,01 m2 legyen.

Azokon a tüzel berendezéseken (pl. kemencéken), amelyeknek t zterén nyitható nyílás(ok) van(nak), a nyílás(ok) szabad felülete akkor tekintend robbanócsappantyúnak, ha az ajtók (csappantyúk) saját súlyúktól záródnak. 1.4. Az olajtüzelés berendezések égésbiztosítása az arra vonatkozó jogszabály1 szerint. 1.5. Az olajtüzelés berendezések automatikája az „Olajtüzelés berendezések szabályozó és vezérl egységei” m szaki követelmény szerint. 1.6. A g zkazánok reteszfeltételei a „Gáz- és olajtüzelés berendezések kezelési osztályba sorolása” vagy az „Id szakosan felügyelt gáz- és olajtüzelés kazánok” m szaki követelmény szerint. 2.TECHNOLÓGIAI TÜZEL BERENDEZÉS

1 Lásd a 1/1977. (IV. 6.) NIM rendeletet.



2.1. Fogalom-meghatározások 2.1.1. Technológiai tüzel berendezés az a nyílt vagy zárt berendezés, amely a technológiai folyamat területén van elhelyezve és a tüzelés (h termelés) a technológia része, függetlenül attól, hogy a h közlés közvetlen vagy közvetett (pl. felületkezel gépsor szárító-, beéget egysége, cs kemence, véd gázas h kezel , fémolvasztó, kerámiaéget ). 2.1.2. Nyílt technológiai tüzel berendezés az a berendezés, amely az égési leveg t külön védelem nélkül, közvetlenül a környezetb l kapja, és a berendezés egyéb részei (pl. adagolóajtó, vizsgálónyílás) is lehet vé teszik, hogy a t ztér és a környezet kapcsolata közvetlen legyen (pl. légfüggöny nélküli nem gáztömör zárású figyel nyílással). 2.1.3. Zárt technológiai tüzel berendezés az a berendezés, amelyen a védelmi megoldás megakadályozza azt, hogy a környez légtérben esetleg el forduló éghet gáz vagy g z a tüzel berendezés lángjától, a t ztér h mérsékletét l vagy a berendezés küls felületi h mérsékletét l begyulladjon. 2.2. Követelmények 2.2.1. A technológiai tüzel berendezés t zveszélyességi osztályba sorolásakor a melegített anyag t zveszélyességi osztályát kell alapul venni az A-C t zveszélyességi osztályba tartozó anyagok esetében. A D és az E t zveszélyességi osztályba tartozó melegített (hevített) anyag esetén az olajtüzelés következtében a berendezés D t zveszélyességi osztályba tartozik az arra vonatkozó jogszabály1 szerint. 2.2.2. A technológiai tüzel berendezés biztonsági berendezései, összhangban a technológiai folyamathoz szükséges biztonsági berendezésekkel, szerkezetekkel és reteszelési rendszerrel, tervezéskor legyenek meghatározva. A tüzel berendezés általános védelmi megoldását a kezelési osztálynak és az arra vonatkozó jogszabálynak2 valamint a m szaki követelmény egyéb el írásainak megfelel en kell kialakítani. 2.2.3. Ha a technológiai tüzel berendezés A-C t zveszélyességi osztályba tartozó anyagot melegít, akkor - megoldás szükséges a kezelési osztály szerinti kivitelben arra, hogy veszélyhelyzetkor a tüzel olaj (f t olaj) betáplálása megsz njön (lángkioltás) és a t ztér, valamint a tüzel berendezés közvetlen környezete vízmentes g zzel vagy oltógázzal elárasztható legyen; - a tüzel berendezés füstgázh mérséklete folyamatosan mérve legyen, az I. kezelési osztály (Gáz- és olajtüzelés berendezések kezelési osztályba sorolás m szaki követelmény szerint) kivételével a füstgáz határh mérsékletér l automatikusan vezérelt módon legyen végrehajtva a lángkioltás és a t ztér oltóg zzel vagy oltógázzal való elárasztása. 2.3. A technológiai tüzel berendezést zárttá tev védelmi módok 2.3.1. Zárt légellátásos védelemnél az ég höz az égési leveg tiszta leveg j pontról (veszélyességi övezeten kívülr l), zárt rendszerben érkezzen. Az ég reteszelése az égési leveg hozzávezetés zavaráról is történjen. 2.3.2. Lángzáras védelemnél a t ztér az ég vel együtt lángáthatolást megakadályozó (pl. lemezes) véd szerkezettel kerüljön elválasztásra a küls környezett l. A lángzárat, illetve a lángzártípust a környezetben el forduló gázok, illetve éghet g zök figyelembevételével az arra feljogosított szervvel min síttetni kell. 2.3.3. Éghet anyag koncentrációérzékel s - a zárttal egyenérték - védelem használata esetén: - Érzékel legyen elhelyezve az ég légbeszívó nyílása közelében, 1 m átmér nél kisebb - vagy azzal egyenérték - légbeszívó nyílás esetén nyílásátmér nyi távolságra, 1 m és az annál nagyobb légbeszívó nyílás esetén pedig 1 m távolságra. Többég s tüzel berendezés esetén az érzékel k elhelyezését egyedileg kell megtervezni. - A gázkoncentráció-érzékel a kezel részére az alsó éghet ségi (robbanási) határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelezzen, és az alsó éghet ségi (robbanási) határkoncentráció 40%-os értékénél a jelzéssel egy id ben a 2.2.3. szakasz szerinti lángkioltás, valamint g zzel vagy oltógázzal való elárasztás történjen. 3. OLAJTÜZELÉS BERENDEZÉS ELHELYEZÉSE 3.1. A tüzel berendezés helyisége talajszint alatt - kivéve a leveg nél nehezebb begyújtógázokat -, talajszinten vagy talajszint felett egyaránt elhelyezhet . Színházakban, filmszínházakban és m vel dési létesítményekben a tüzel berendezés elhelyezése a vonatkozó m szaki követelmények szerint. 3.2. A tüzel berendezés helyisége C-E t zveszélyességi osztályú1 létesítményben, illetve közvetlenül a létesítmény mellett elhelyezhet ; ha az arra vonatkozó jogszabály3 másként nem rendelkezik. 3.3. A tüzel berendezés helyiségét magába foglaló épület az A és a B t zveszélyességi osztályba1 tartozó létesítményt l az arra vonatkozó jogszabály4 el írásai szerint meghatározott távolságra legyen telepítve. 3.4. Ha a tüzel berendezés helyiségét különálló épületben helyezik el, akkor az a C-E t zveszélyességi osztályba1 tartozó létesítményekt l ugyancsak a vonatkozó jogszabály4 el írásai szerint meghatározott távolságra legyen telepítve. 3.5. A 4 kg/h-nál nagyobb olajfogyasztású tüzel berendezés helyisége legalább 1,5 h t zállósági határérték épületszerkezetb l (5. számú melléklet I/3. fejezet) legyen kialakítva. Különálló ipari létesítmények esetén acélvázas épületszerkezet is használható. 3.6. A 2 kg/h-nál nagyobb olajfogyasztású berendezés helyiségében csatornahálózatba bekötött padlóösszefolyó nem lehet. Ilyen helyen olajat át nem ereszt anyagból zsomp legyen kialakítva. A zsompból az összegy lt folyadékot csak átemeléssel és olajfogón át szabad a csatornahálózatba vezetni. Önm köd átemel berendezés csak abban az esetben létesíthet , ha önm köd vészjelz és leállító berendezés kizárja, hogy a csatornahálózatba olaj kerüljön. 3.7. Az A és a B t zveszélyességi osztályba1 tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben és szabadtéren csak zárt technológiai tüzel berendezés helyezhet el. I/4. FEJEZET TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG

1 2 3 4

Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot. Lásd jelenleg az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendeletet. Lásd jelenleg a 8/1978. (XI. 29.) NIM rendeletet. Lásd jelenleg a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet.



E fejezet tárgya az oljatüzeléshez tartozó tároló- és kiszolgáló építmények, berendezések telepítési távolsága. 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Elhelyezési távolság Tároló tartályok (4. melléklet III. fejezet, IV. fejezet és VIII. fejezet) között megengedett legkisebb távolság. 1.2. Telepítési távolság Létesítmények között, illetve tárolótartályok és építmények, berendezések között megengedett legkisebb távolság. 2. TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG A táblázat szerint. D a tartályátmér t jelenti 4. számú melléklet IV. fejezet szerinti értelmezésben. A távolságokat mindig a tartálypalásttól, illetve a létesítmény szélét l (vasúti vágány esetében a vágány tengelyét l) kell mérni. Megjegyzés: A táblázat a teljesség érdekében elhelyezési távolságokat is tartalmaz. Olajtüzeléshez tartozó tároló- és kiszolgáló építmények, berendezések elhelyezési és telepítési távolságai Merevtet s, álló, hengeres, föld feletti tartály

25-1000 3 m

Megnevezés

3 1000 m felett 3 10 000 m -ig terjed

10 000 m 3 feletti

Úszótet s, álló, hengeres, föld feletti tartály

500-5000 3 m

névleges rtartalommal Merevtet s, álló, hengeres, föld feletti tartály

3 5000 m felett 20 000 3 m -ig terjed

Fekv , hengeres tartály

föld feletti

föld alatti

0,75D

0,75D

0,5D

véd gödr. kívül

0,75D

0,5D

véd gödr. kívül véd gödr. kívül

névleges rtartalommal

4. számú melléklet IV. fejezet

0,75D

0,75D

Úszótet s, álló, hengeres, föld feletti tartály

0,75D

0,75D

0,75D

Fekv , hengeres, föld feletti tartály

0,75D

1 0,75D

1 0,75D

1 0,75D

1 0,75D

1 0,75D

4. számú mell. III. fejezet

5

Fekv , hengeres, föld alatti tartály

0,5D

1 0,5D

1 0,5D

1 0,5D

1 0,5D

1 0,5D

5

4. számú mell. III. fejezet

1D

1D

1D

0,75D

0,75D

10

5

Közúti tartályos járm lefejt berendezése

t zveszélyes

4. számú melléklet VIII. fejezet

véd gödrön kívül

Vasúti tartálykocsi lefejt berendezése Szivattyú, szivattyúház szállítására

Közúti tartályos járm lefejt berendezése

20 000 m 3 feletti

folyadékok

Tartályos vízi járm kiköt je

0,75D véd gödrön kívül

1,5D

1,5D

1,5D

1,5D

1,5D

1,5D

20

10

20

20

30

40

20

25

30

20

5

15

15

25

30

15

20

25

15

1

10

20

25

10

15

25

15

1

Lakóépület

25

30

40

25

30

40

5

1

Tömegek tartózkodására való építmény (színház, mozi, kórház, iskola, vasútállomás felvételi épülete, sportlétesítmény stb.) nagy forgalmú bevagy kijárati ajtaja

100

100

100

60

100

100

50

5

15

40

40

80

30

50

50

10

5

10

A-B t zveszélyességi osztályba berendezés C-D t zveszélyességi osztályba berendezés E t zveszélyességi berendezés

Lakóterület

osztályba

2

2

2

tartozó építmény,

tartozó építmény,

tartozó

építmény,

3

Vonat közlekedésére használt vágány 4

Vontató-, ipar- és közforgalmú rakodóvágány Létesítményen belüli iparvágány

50

80

100

50

80

100

50

10

20

1,5D

1,5D

1,5D

1D

1D

1D

10

5

5

1D

1D

1D

0,75D

0,75D

0,75D

10

5

5


Országos f út

3

Egyéb kiépített közforgalmú út


100

100

100

100

100

100

100

50

50

50

50

50

50

50

10

5

Ipartelepi bels út, magánhasználatú út

50

véd gödrön kívül

Nagyfeszültség villamos vezeték és villamos alállomás

a vonatkozó jogszabály, illetve m szaki követelmények el írásai szerint

Csatorna, gáz-, víz-, f t - és villamos vezeték

véd gödrön kívül (véd gödrön belül a 4. számú melléklet I., III. és VIII fejezetei szerint)

1

Kerítés

1D

1D

1D

0,75D

0,75D

0,75D

5

Lombos erd

30

40

50

30

40

50

30

Feny erd

60

80

100

60

80

100

50

20 20

30

3 1 5000 m és annál nagyobb tartály esetén, véd gödrön kívül. 2 Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot. 3 Lásd a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet. 4 Ha a bérelhet közforgalmú rakodóvágány a vonat közlekedésére használt vágánytól legalább 15 m-re van, akkor a rakodóvágányon III. és IV. t zveszélyességi fokozatú t zveszélyes folyadék lefejthet . * A terepszint alatti lefejt aknába helyezve az akna vágány felé es széle legalább 1,75 m-re, föld feletti lefejt berendezés legalább 3,0 m-re legyen a vágánytengelyt l.

I/5. FEJEZET ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK, VIZSGÁLATOK E fejezet tárgya a III. és a IV. t zveszélyességi fokozatú (4. számú melléklet XI. fejezet) tüzel - vagy f t olajat (a továbbiakban: olajat) tárolóés kiszolgáló építmények, berendezések villamos és t zoltó berendezéseinek általános, valamint a tartályok, a cs vezetékek és a szerelvények vizsgálati el írásai. 1. VILLAMOS BERENDEZÉS, ÉRINTÉS- ÉS VILLÁMVÉDELEM 1.1. A villamos berendezés a tárolóhelyiségben és egyéb helyeken (szivattyúházban, kazánházban stb.) a Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezés t zveszélyes helyiségekre és szabadterekre vonatkozó m szaki követelmény szerint, az érintésvédelem az érintésvédelmi szabályzat szerint, a villámvédelem a 3. számú melléklet III. fejezete szerint legyen megtervezve és kivitelezve. 1.2. A földel hálózatba a következ berendezések legyenek bekötve: - a lefejt hely, - a vasúti, lefejt iparvágány (két helyen), - a küls olajvezeték a rendeltetés szerinti hálózategységenként, - a berendezésnek épületben elhelyezett fémanyagú készülékei és vezetéke, beleértve a légz csövet és az épület villamos berendezésének tet tartóját, - a föld feletti tartályt, - a föld alatti, fekv , hengeres, részben föld alatti, valamint a helyiséghez kötött tároló-, napi és túlfolyótartály, a családi házak tüzel berendezésének tartálya és olajfelfogó tálcája, valamint a lefejt - vagy továbbítószivattyú. 1.3. A tartály, a szerelvények, a tartozékok és a csatlakozó cs vezetékek között fémes érintkezés legyen. 1.4. A földel k ered szétterjedési ellenállása az R2 fokozatba (3. számú melléklet III. fejezete) tartozzon. 2. T ZOLTÓ FELSZERELÉSEK ÉS BERENDEZÉSEK 2.1. Minden 200 l vagy annál nagyobb olajmennyiség hordós vagy tartályos tárolójában és a 10 kg/h-nál nagyobb fogyasztású 3 tüzel berendezés(ek) helyiségében egy-egy legalább 0,2 m rtartalmú, száraz homokkal telt tartály és szórólapát legyen készenlétben. A tárolóhelyiség bejáratánál t zveszélyre figyelmeztet , „T zvédelmi jelz táblák” a vonatkozó m szaki követelmény szerinti tábla legyen elhelyezve. 2.2. A helyiséghez kötött, 600 l névleges rtartalom feletti tárolók közelében tárolóhelyiségenként két-két 12 kg töltet , porral oltó t zoltó készülék (1. számú melléklet II. fejezet) legyen elhelyezve. A tüzel berendezés helyiségében porral oltó t zoltó készülék (1. számú melléklet II. fejezet) is legyen készenlétben tartva. A készülékek száma és nagysága az olajfogyasztástól függ en, a táblázat szerint. Olajfogyasztás, kg/h

2-3-ig

3 felett 5-ig

5 felett 50-ig

50 felett 100-ig

100 felett 500-ig

A készülék száma, db

1

2

2

3

4

500 felett 1

4

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz A készülék nagysága, kg

6

6

12


12

50

12

A t zoltó készülékek hozzáférhet en legyenek elhelyezve. 2.3. A t zoltó felszerelésekre vonatkozó egyéb el írások és a t zoltó berendezések létesítése a 4. számú melléklet IX/3. fejezet szerint. 3. VIZSGÁLAT 3.1. A cs vezetékek és a szerelvények üzembe helyezés el tti szilárdsági és tömítettségi próbája a 4. számú melléklet IX/3. fejezet szerint. 3.2. Az olajég k bekötésére használatos hajlékony töml k és szerelvények üzembe helyezés el tt 1,5 p , de legalább 4 bar engedélyezési ü nyomáson szilárdsági és 1,25 p túlnyomáson tömítettségi nyomáspróbának legyenek alávetve. ü 3.3. Forgalomba hozatal, illetve üzembe helyezés el tt a 4. számú melléklet I/1. fejezet szerint a következ kben felsorolt tartályokon, feltöltött állapotban és 0,01 bar túlnyomáson tömítettségi próbát kell végezni: forgalomba hozatal el tt a kis fogyasztású berendezések rögzített tartályán, üzembe helyezés el tt az alakos tartályon, a családi házak olajtüzel berendezéseinek olajtartályán, és a mobil berendezések tartályán. 3.4. Az ipari és kommunális létesítmények tömítettségi próbáit legalább 5 évenként ismételni és a vizsgálat eredményét bizonylatolni kell. 3.5. Fekv , illetve álló, hengeres tartályok vizsgálata a „Fekv , hengeres tartály t zveszélyes folyadékok tárolására” vonatkozó m szaki követelmény és a 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 3.6. A vizsgálatok során végzett tömítettségi próbák id tartama legalább 2 h legyen. Ez alatt az id alatt a nyomás nem csökkenhet. A tömítettségi próba id tartamának mérését a feltöltést követ 1 h után szabad csak megkezdeni. II. FEJEZET ÉGHET FOLYADÉKOK TÁROLÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA 300 LITERIG E fejezet tárgya a legfeljebb 300 liter mennyiség éghet folyadék (4. számú melléklet XI. fejezet) helyiségben való tárolásának és szállításának t zvédelmi el írásai. Nem tárgya a fejezetnek az etilalkohol-tartalmú élvezeti, pipere- és gyógyszercikkek (pl. tömény szeszes italok, kölnivíz, tinktúrák), az éghet folyadékkal készült háztartási cikkek, a lakk- és festékanyagok, ezek oldószerei, valamint a folyékony robbantóanyagok tárolása és szállítása, továbbá az ásvány-olajipari laboratóriumok nem tárolási célú, éghet folyadékainak a kezelése. Megjegyzés: Üzemanyagtölt állomáson való tárolásra a 4. számú melléklet VII. fejezete vonatkozik. Lakásban való tárolást és a tárolóhelyiségek kialakítását jogszabály1 írja el . 1. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 1.1. Az éghet folyadékok (a továbbiakban: folyadékok) csoportosítása a 4. számú melléklet XI. fejezet, jellemz ik a Munkavédelem, T z- és robbanásveszélyes vegyi anyagok jellemz ir l szóló m szaki követelmény szerint. 1.2. A tárolás és szállítás tárolóeszközei (a továbbiakban: edény): - fiola (üveg vagy m anyag), - palack vagy flakon (üveg vagy m anyag), - folyadéküveg vagy üvegballon, - doboz vagy kanna (fém vagy m anyag), és - hordó (fém vagy m anyag). 1.3. A sérülékeny edények gy jt csomagolása vagy véd burkolása sérülés (törés, felszakadás) ellen nyújtson védelmet. 1.4. Az edényeket kiönt nyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban szabad tárolni és szállítani. 1.5. Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó el írások érvényesek. 1.6. Étert és szén-diszulfidot csak folyadéküvegben szabad tárolni. 1.7. Egy helyiségben I. és II. t zveszélyességi fokozatú folyadék III. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékkal együtt csak akkor tárolható, ha az edények egymástól jól láthatóan, elkülönítve vannak csoportosítva. 2. TÁROLÁS 2.1. Tárolás szekrényen kívül 2.1.1. Fiola 2.1.1.1. Fiolában - a folyadék t zveszélyességi fokozatától (6. számú melléklet II. fejezet) függetlenül - legfeljebb 1 liter folyadékot szabad tárolni. 2.1.1.2. Tárolásra csak zárt, legfeljebb 0,25 liter rtartalmú fiolát szabad használni. 2.1.2. Palack vagy flakon 2.1.2.1. A folyadék hatásának ellenálló, jól zárható palackban vagy flakonban - a folyadék t zveszélyességi fokozatától függ en - a táblázat szerinti mennyiségek tárolhatók. A folyadékok


Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz t zveszélyességi fokozata (4. számú melléklet XI. fejezet)

tárolható legnagyobb mennyisége l

I.

2

II.

3

III. és IV.

5


2.1.2.2. A palack és a flakon rtartalma legfeljebb 2 liter lehet. 2.1.3. Folyadéküveg vagy üvegballon 2.1.3.1. Jól zárható, er s falú folyadéküvegben: - I. és II. t zveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 10 liter (éterb l és szén-diszulfidból legfeljebb 1 liter), - III. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 20 liter tárolható. 2.1.3.2. Üvegballonban III. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 60 litert szabad tárolni. 2.1.3.3. A folyadéküveg rtartalma legfeljebb 10 liter, az üvegballon rtartalma legfeljebb 60 liter lehet. 2.1.4. Doboz vagy kanna 2.1.4.1. Jól zárható üzemanyagkannában (üzemanyagkannáról szóló m szaki követelmény szerint) és az illetékes hatóság1 által jóváhagyott egyéb dobozban vagy kannában: - I. és II. t zveszélyességi fokozatú folyadékokból legfeljebb 60 liter, - III. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb 300 liter tárolható. 2.1.4.2. A doboz vagy kanna rtartalma legfeljebb 20 liter lehet. 2.1.5. Hordó Fémhordóban (Fémhordók általános használatáról szóló m szaki követelmény szerint) I-IV. m anyag hordóban (Nagys r ség polietilén hordók m szaki követelménye) csak III. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékok tárolhatók a 2.3. szakasz figyelembevételével. 2.2. Tárolás szekrényben 2.2.1. Az edények biztonságos tárolására a következ szekrénytípusokat szabad használni: - a kizárólag erre a célra használatos fémlemez vagy legalább 5 mm vastagságú üveggel üvegezett fémvázas szekrény, - robbantásgátló szekrény (Robbanásgátló szekrény m szaki követelmény szerint) 2.2.2. Szekrényben a 2.1.1-2.1.4. szakaszok szerinti edények - a folyadékok t zveszélyességi fokozatától függetlenül - együttesen is tárolhatók a következ mennyiségben: - fémlemez vagy üvegezett szekrényben legfeljebb 20 liter (fiolákból legfeljebb 5 liter), - robbanásgátló szekrényben legfeljebb 50 liter. 2.3. Együttes tárolás Az 1.2. szakasz szerinti edények - a 2.1. és a 2.2. szakasz el írásainak a megtartásával - együttesen is tárolhatók: - 50 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 60 liter, 3 - 100 m helyiségtérfogatig legfeljebb 150 liter, 3 - 100 m helyiségtérfogatú helyiségben legfeljebb 300 liter folyadék-összmennyiséggel.

3. SZÁLLÍTÁS 3.1. Létesítményen belül az edényeket csak a szabályzat2 szerinti szállítóeszközzel vagy kézi er vel szabad szállítani. 3.2. Személyszállító felvonót folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és legfeljebb 1 személy kíséretében szabad használni. 3.3. Létesítményen kívül a közúti szállítás a rendeletek3 szerint. 3.4. Tömegközlekedésre használatos járm vön, valamint teherszállító járm vön személyszállítással egy id ben edényeket szállítani nem szabad. 3.5. Mikrobuszon az edények csak abban az esetben szállíthatók, ha a vezet n kívül a járm vön legfeljebb 1 f tartózkodik. 3.6. Szállítás közben az edényeket a felborulástól és a sérülést l óvni kell. 3.7. Üvegedényeket és az ezeket tartalmazó göngyölegeket egymásra rakva szállítani nem szabad. 3.8. Kézi er vel legfeljebb 20 liter folyadékot szabad szállítani. III. FEJEZET FEKV , HENGERES ACÉLTARTÁLYOK ÉGHET FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉKOK TÁROLÁSÁRA III/1. FEJEZET SZIMPLA ÉS DUPLA FALÚ FÖLD ALATTI TARTÁLYOK

1 Jelenleg a BM Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság illetékes. 2 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat érvényes. 3 Jelenleg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR), az Országos T zvédelmi Szabályzat és a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet érvényes.



E fejezet tárgya az éghet folyadékokat és olvadékokat (4. számú melléklet XI. fejezet) (a továbbiakban: éghet folyadék) atmoszférikus nyomáson 3 3 tároló, fekv , föld alatti, szimpla és dupla falú, egy- vagy többkamrás, hengeres acéltartályok gyártása, szállítása és beépítése 1 m és 100 m névleges rtartalom között. 1. ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK A fejezet szerinti szimpla és dupla falú, fekv , hengeres acéltartályokat kell telepíteni az éghet folyadékok föld alatti tárolására, a 4. számú melléklet III/3. és III/4. fejezet szerinti telepítési és üzemeltetési el írások betartása mellett, a következ feltételekkel: - a tárolt anyag h mérséklete -10 °C és +50 °C között legyen; - a tartályok legalább 1 m magasságú földtakarásra és a meger sített útpályaszerkezet normál közlekedési terhelésére vannak méretezve (Közúti hidak er tani tervezésér l m szaki követelmény szerinti B terhelési osztály); - ha a feltöltés magassága a szilárd útburkolattal együtt meghaladja az 1,2 m-t, vagy kevesebb, mint 0,8 m, akkor számítással igazolni kell, hogy a tartályok megfelelnek ennek az igénybevételnek; - a tartályokban legfeljebb 0,5 bar túlnyomás léphet fel; - a tartályok legfeljebb 1900 kg/m3 s r ség éghet folyadékok tárolására használhatók. 2. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 2.1. Szimpla falú tartály: egyréteg , acéllemezb l készült palástú és fenek , megfelel terhelési viszonyokra méretezett, „önhordó” szerkezet tartály. 2.2. Dupla falú tartály: olyan szimpla falú tartály, amely részben vagy egészen folyadéktömör küls acélköpennyel van körülvéve. 2.3. Többkamrás tartály: olyan szimpla vagy dupla falú tartály, amelyek a tárolótere közbens fenekekkel, egymástól folyadéktömören elválasztott rekeszekre van osztva. 3. SZERKEZETI ANYAGOK 3.1. A tartály gyártásához felhasználható anyagok a hazai acélmin ségek figyelembevételével a következ k: Az (Általános rendeltetés , ötvözetlen, szerkezeti alap- és min ségi acél m szaki követelmény szerinti) acélok közül: az FeE235BFN; FeE235C; FeE275B; FeE275C és FeE355C min ség, A B csoportú anyagokra az üt munka-vizsgálatot el kell írni. Az Acélok kazánokhoz és nyomástartó edényekhez m szaki követelmény szerinti acélok közül: a KL-2 min ség. A (Korrózióálló acélok m szaki követelmény szerinti) korrózióálló acélok közül: az x8CrNiTi1810 és az x8CrNiMoTi17122 min ség. 3.2. Az anyagok megfelel min ségét a gyártónak a Kohászati termékek min ségének tanúsításáról szóló m szaki követelmény szerint min ségi bizonyítvánnyal tanúsítani kell. 3.3. A 3.1. szakasz szerinti acélmin ségek közül a tárolandó anyag tulajdonsága, a telepítési és az üzemeltetési körülmények figyelembevételével kell választani. 3.4. A felsoroltaktól eltér acélmin ség alkalmazása esetén annak alkalmasságát a szükséges számítások és vizsgálatok dokumentálásával bizonyítani kell. Az acélmin ség megválasztásakor az ötvözetlen acél csak csillapított, a korrózióálló acél pedig stabilizált legyen. Ötvözetlen acélnak vizsgálni kell az üt munkáját. Ha az ReH 235 N/mm2-nél kisebb, akkor a megfelel séget számítással kell igazolni. 4. KIVITEL 4.1. A szimpla falú tartály 4.1.1. A szimpla falú tartály kialakítása az 1. ábra, szerkezeti méretei az 1. táblázat, a dóm kialakítása és szerkezeti méretei a 2. ábra, illetve a 2. táblázat szerint. 4.1.2. A tartály szerkezete 4.1.2.1. A tartálytest hegesztett kötéssel készített hengeres palást, a két végén sekély domborítású, csökkentett sarokgörbület , kosárgörbe idomú edényfenékkel lezárva. A Domborított edényfenekek m szaki követelmény szerinti 0,08 r2 sarokgörbület edényfenék is meg van engedve. A tartálypalást átmér je választható - a mérettáblázatban adott térfogathoz tartozótól eltér en - az 1. táblázat szerinti következ átmér fokozatból (a teljes hossz ennek megfelel en megrövidül). A lemezvastagságot ebben az esetben a növelt küls átmér szerinti méretsorból kell kiválasztani. 1. El készületben.



1. ábra

3 m

Térfogat

1

3

1000

1250

A tartály hossza l

1510

2740

1) Fenékmagasság h

180

220

Küls átmér , d

1

Névleges lemezvastagság, t A dóm bels átmér je, d

1

5

7

db

Az emel fülek száma

db

Szigetelés nélküli tömeg

kg

16

20

2820

3740

5350

6960

8570

6960

260

2)

25

30

40

10120

8800

2000 8450 320

5

500

A merevít gy r k száma

13

1600

mm

2

10

6 600

600(8

-

1

-

1

1 265

525

700

2 885

1) A Domborított edényfenekekr l szóló m szaki követelmény szerinti fenék esetén a táblázat értékeit l eltér. 3 2) Az 1 m térfogatú tartályokra ellen rz nyílásként használatos.

2. ábra

1200

1500

1800

2300

2750

3300

4200



2. táblázat A dóm bels átmér je, d 2

helyzete c

1)

lemezvastagsága, t 2

-fedél átmér je d 3

A csavarok lyukkörátmér je k

csavarfuratátmér je

-karima és fedélvastagsága, t 3

mérete

darab száma

M16

28

mm 500

450

5

620

580

600

500

6

720

680

800

600

7

920

880

16 18

32 20

44

1) A méret növelhet vagy csökkenthet , de c=d /2+50 mm-nél kisebb ne legyen. 2

4.1.2.2. A tartálypalástot az 1. táblázatban meghatározott számú merevít gy r vel kell ellátni. A gy r k a köpenyhosszt egyenl részekre osszák. A gy r ket teljes hosszban, két oldalról a palásthoz kell hegeszteni. A merevít gy r k 80 mm-es névleges méret „T” acélból vagy ezzel egyenérték merevítés profilacélból készüljenek. A bels merevít gy r ket alul és felül el kell látni egy-egy legalább 6 cm2 és legfeljebb 10 cm2 keresztmetszet közleked nyílással (1. ábra),

amelyet úgy kell kialakítani, hogy a gy r gerinc méretét legfeljebb 20 mm-rel csökkentse. Szimpla falú tartály esetén küls merevít gy r is használható. 4.1.2.3. A tartályt legalább egy - az 1. táblázatban meghatározott méret - dómmal kell szállítani. A 2000 mm-es és annál nagyobb tartályátmér k esetén külön megállapodás alapján 800 mm-es dóm is alkalmazható. A dóm a tartálypalásthoz egyoldalú sarokvarrattal hegeszthet , kivéve a bélelt vagy az els bevonatú tartályok esetét, ahol kétoldalú hegesztés készítend . A dómcsonk távolságát a tartályfenék hegesztési varratához képest, vagy többkamrás tartályok esetén a közbens fenekek varrataihoz képest megállapodás alapján meg lehet változtatni, de az legalább a következ érték legyen: C = d / 2 + 50 2 Ha a dómcsonk belenyúlik a tartályba, akkor hosszirányban mindkét oldalon 1-1, legalább 6 cm2 keresztmetszet furattal legyen átfúrva, hogy a

nyomáspróba során a leveg eltávozhasson. A dómkarimára, hegesztett kötéssel 1 db, a 2. ábra szerinti méret csatlakozófül helyezend a földel vagy katódvédelmi kábel csatlakoztatására. A dómkarima tömítése a tárolandó anyag hatásának ellenálló és megfelel mechanikai szilárdságú legyen. 3 4.1.2.4. A tartályokat az 1. táblázat szerinti darabszámú emel füllel kell ellátni. Az 1-10 m -es tartályokat, ha a dóm a tartálypalást közepén van elhelyezve, a táblázattól eltér en két emel füllel kell ellátni. Az emel füleket a tartálypalásthoz folyamatos varrattal kell hegeszteni, a tartály súlypontja fölött, vagy - két emel fül esetén - attól egyenl távolságra. A mérettáblázat szerinti két emel füles kialakítás esetén az emel fülek egymástól való távolsága legalább 3500 mm legyen. Az emel füleket úgy kell méretezni, hogy azok a tartály tömegét (anyagtöltet nélkül) elbírják. Szükség esetén a mérettáblázatban megadottnál több emel fül is lehet a tartályon. 4.1.2.5. A tartály technológiai csonkjait csak a dómfedélen vagy a tartály palástján, a dómnyílás bels átmér jének megfelel sávban szabad elhelyezni. A paláston lev csonkokat csak a gyártó helyezheti el. A csonkokat kétoldali hegesztéssel, a tartálytest varrataitól legalább 50 mm távolságra kell elhelyezni. Minden tartályt el kell látni egy G1 méret (Hengeres cs menet m szaki követelménye szerinti) menetes csatlakozóval. A csatlakozót a dómfedélen kell elhelyezni. Célja szállítás közben a h mérséklet-változásból adódó túlnyomás vagy vákuum elkerülése. Megjegyzés: A csonk helyettesíthet más célra kialakított csonkkal, csatlakozással is, ha az olyan méret , hogy azon szennyez dés nem juthat a tartályba. A gyártóm ben a tartály palástjához folyadékzáróan hegesztett ún. aknakezdeményt kell készíteni. Az akna bels mérete a dómkarima átmér jénél minden irányban legalább 140 mm-rel nagyobb legyen. Az aknakezdemény legkisebb magassága a tartály fels alkotója fölött 100 mm legyen. 4.2. Dupla falú tartály 4.2.1. A bels tartály (a továbbiakban: f tartály) méretei és kialakítása a 4.1. szakasz szerint. 4.2.2. A küls köpenynek a f tartályt a 3. táblázatban megadott méretek figyelembevételével teljes egészében vagy részben körül kell vennie. A teljesen körülköpenyezett tartály esetén a küls köpenynek gyártási okból való részleges megszakítása meg van engedve, de a küls köpeny a 97%-os töltési fok magasságáig és az aknakezdeményen belül kell érjen. A részben köpenyezett dupla falú tartály esetén a küls hengeres palástnak legalább a maximális töltési szintig kell érnie, ami megfelel a névleges térfogat 97%-ának. A fenékrészen a küls köpeny mindkét változat esetén körbe kell vegye a f tartályt. Küls palást nélkül csak a 3. táblázat szerinti ívhosszúságú tet rész lehet. A használatos lemezvastagság legalább a 3. táblázatban megadott méret legyen. A küls köpeny távolsága a f tartálytól legfeljebb a küls fenék lemezvastagságának feleljen meg. A küls köpenyt úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy az a talajterhelést felvegye, és lehet leg egyenletesen vigye át a f tartályra.

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz 3 m

Térfogat A bels tartály küls átmér je, d

1

A küls köpenylemez-vastagsága, t

1

3

1000

1250

5


10

16

20

1600

25

30

40

4980

6870

2000 3

2

A küls köpeny fenéklemez-vastagsága, t

13

3

2f

A szabad tet rész ívhossza, legfeljebb

mm

520

660

A tartály tömege szigetelés és köpeny nélkül

kg

425

850

840 1150

1445

1950

1050 2440

2930

3510

4200

4.2.3. A dómnyílást a 4.1.2.1. szakasz el írásai szerint a f tartályon kell elhelyezni. Dupla falú tartály esetén a dómcsonk környezetében a küls köpeny a f tartály palástjához is hegeszthet . 4.2.4. Az emel füleket a f tartály palástján kell elhelyezni a 4.1.2.4. szakasz szerint. Az emel fülek teherbírását a tartály szállítási tömegére (a szivárgásjelz folyadéktöltettel és a korrózióvéd bevonattal együtt) kell méretezni. 4.2.5. A tartályok küls köpenyét, a lyukadásjelz rendszer csatlakoztatására, 2 db G1 méret (Hengeres cs menet m szaki követelmény szerint) menetes csatlakozóval kell ellátni. A csatlakozókat a küls köpeny legmagasabb pontján kell elhelyezni úgy, hogy azok a dómaknán belül legyenek (példák a 3. ábrán láthatók). A csatlakozók részére kialakított palástnyílások sima felület ek és revementesek legyenek. A csonkok környezetét úgy kell kialakítani, hogy a küls és a f tartály között elegend távolság legyen. (Biztosítani kell, hogy a nyílásokon a szivárgásjelz folyadék legalább 0,5 dm3/min térfogatárammal

áramolhasson át.) 4.3. Többkamrás tartály A tartályokat domborított, vagy domborított és peremezett közbens fenekekkel lehet kamrákra osztani. A behelyezett fenék falvastagsága legalább akkora legyen, mint a f tartályé. A domborítási sugár nem térhet el lényegesen a f tartály fenékdomborításától. Sima válaszfalak nem építhet k be. Minden kamrát el kell látni legalább egy, az átmér jének megfelel méret dómmal. Egy tartály legfeljebb 4 kamrára osztható. A kamra térfogata nem lehet kisebb, mint 1 m3.

A többkamrás tartályok merevít gy r inek számát az 1. táblázat szerint kell megválasztani. Ebb l a szempontból minden kamrát önálló tartálynak kell tekinteni. A csak domborított közbens feneket folyamatos - kétoldali, fenékzáró - hegesztéssel kell a tartálypalásthoz kötni. Példák a csatlakozócsonkok elrendezésére részben köpenyezett tartályra:

1. példa



2. példa

3. ábra 5. MEGNEVEZÉS A megnevezésnek a következ adatokat kell tartalmaznia: a termék nevét, a tartály névleges rtartalmát, a dóm bels átmér jét. Példák

3 A 30 m -es szimpla falú tartály, 600 mm bels átmér j dómmal, megnevezése: Tartály 30-600, 3 Az 50 m -es dupla falú tartály, 800 mm bels átmér j dómmal, megnevezése: Tartály D50-800 Tartály DR50-800 Ahol D a teljesen körbeköpenyezett tartály jele, DR a részlegesen köpenyezett tartály jele. A részlegesen köpenyezett, 60 m3-es dupla falú tartály, három kamrára osztva, 30 m3-es, 20 m3-es, 10 m3-es névleges térfogatokkal, kamránként 800 mm, 800 mm és 600 mm-es bels átmér j dómokkal, megnevezése: Tartály DR60 - 30/20/10 - 800/800/600 6. GYÁRTÁS A tartályokat villamos ívhegesztéssel, kétoldali tompavarrat-kiképzéssel kell készíteni. A varratszilárdsági tényez legalább 0,8 legyen. A lemezéleket úgy kell egymáshoz illeszteni, hogy a legnagyobb éleltérés ne haladja meg a 0,2-szeres falvastagság értéket. Korrózióálló elemekhez ötvözetlen alkatrészek hozzáhegesztését csak megfelel konstrukciós vagy technológiai megoldással szabad végezni. Automatikus hegesztési eljárás esetén meg van engedve az egyoldalas hegesztés is. Olyan gyártási eljárásokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják a gyártmányok megfelel és azonos min ségét. A gyártóm nek rendelkeznie kell az „Üzemek alkalmassága hegesztett termékek gyártására” m szaki követelmény szerinti min sítéssel.



A hegesztési munkákat csak olyan személy végezheti, aki megfelel min sítéssel rendelkezik. A hegesztéshez csak olyan segéd- és hozaganyagok használhatók, amelyek kielégítik a „Bevont elektróda acélok kézi ívhegesztésére” vonatkozó m szaki követelmény el írásait. 7. KORRÓZIÓVÉDELEM A tartályok küls felületét a „Föld alatti fémberendezések passzív korrózióvédelme” m szaki követelmény szerint - a bevonóanyagtól függ revétlenítés, tisztítás és szárítás után a gyártóm ben - korrózióvéd bevonattal kell ellátni. A korrózióvéd bevonat anyagát, szerkezetét a telepítési és üzemeltetési körülmények figyelembevételével a megrendel és a gyártó a megrendeléskor határozza meg. A bevonatot a 9.2. fejezetben el írt vizsgálatnak kell alávetni. A korrózióvéd bevonat min ségét a gyártó tanúsítani köteles. A korrózióvéd bevonat vízzáró, a tartály anyagát meg nem támadó, a talajban fellép korróziós hatásokkal szemben ellenálló legyen. A tartály bels felületének korrózióvédelmét a tárolt anyag tulajdonságainak figyelembevételével a megrendel és a gyártó külön megállapodása alapján kell elvégezni. 8. LYUKADÁSJELZÉS A tartály lyukadásjelzésének módjai és követelményei a 4. számú melléklet III/3. fejezet szerint. A dupla falú tartályok köpenyterét - folyadékos lyukadásjelz rendszer esetén - a gyártóm ben fel kell tölteni kontrollfolyadékkal. Egyéb esetekben a dupla falú tartályok köpenyterét a nyomáspróba után le kell zárni. A kontrollfolyadék fagyálló legyen, és ne okozzon korróziót a tárolótartályoknál, valamint ne legyen káros a felszín alatti vizekre. A folyadék tulajdonságait és megnevezését a tartály bizonylatában dokumentálni kell. 9. GYÁRTÓM VI VIZSGÁLATOK Az elkészült tartályt nyomáspróba el tt szemrevételezésnek és szerkezeti vizsgálatnak kell alávetni. A gyártási méretek ne térjenek el jelent sen a tervezett értékekt l. A tartályokat vizsgálat el tt kívül és belül meg kell tisztítani a szennyez désekt l és a laza revét l. 9.1. A gyártóm vi nyomáspróba A tartályokat a hegesztések elkészülte után és a korrózió véd bevonat felhordása el tt - vízzel - nyomáspróbának kell alávetni. A próbanyomás értéke 2 bar túlnyomás. A nyomáspróba id tartama legalább 0,5 óra. A többkamrás tartályok esetén minden egyes kamrát külön-külön kell vizsgálni. A szomszédos kamrák vizsgálat közben üresek legyenek. A dupla falú tartályok köpenyterét a f tartály (kamrák) vizsgálata után 0,6 bar túlnyomással kell nyomáspróbának alávetni. A köpenytér nyomáspróbáját leveg vel vagy nitrogénnel kell végezni. A nyomáspróba során jelentkez hibákat a tartály leürítése után hegesztéssel ki kell javítani, majd a nyomáspróbát meg kell ismételni. A nyomáspróba elvégzése után a tartályból a vizet maradéktalanul el kell távolítani. 9.2. A korrózióvéd bevonat vizsgálata Minden tartály küls korrózióvéd bevonatát elkészülte után ellen rizni kell villamos szigetelésvizsgáló készülékkel a szigetelésvizsgálat m szaki követelmény szerint. A vizsgálófeszültség legalább 14 kV legyen. A hibás bevonatrészeket ki kell javítani, majd ezeken a részeken a vizsgálatot meg kell ismételni. 10. BIZONYLATOK, MEGJELÖLÉS, ADATTÁBLA 10.1. A gyártmány megfelel ségét, a vizsgálatok eredményeit a gyártóm min ségi bizonyítványban köteles rögzíteni. A min ségi bizonyítványnak tartalmaznia kell egyúttal a tartály adattábla adatait is. A dupla falú és a többkamrás tartályok esetén csatolni kell a tartály kivitelezési rajzát, a szükséges adatokat tartalmazó dokumentációkkal együtt. A dokumentációban meg kell adni a tartály térfogatát a legnagyobb töltési szintig. (Részben köpenyezett tartály esetén a küls köpeny magasságáig.) A tartályhoz tartálykönyv készítend , amelyben a fenti dokumentumok összefoglaltan szerepeltethet k. 10.2. A tartályokat el kell látni a dómcsonkon elhelyezett, maradandóan feliratozott, küls hatásoknak ellenálló adattáblával. Az adatok felülr l olvashatók legyenek: Az adattábla tartalmazza a következ ket: - a gyártási számot, - a gyártás évét, - a névleges térfogatot m3-ben,

- a gyártó nevét vagy jelét, - a küls átmér t, - a próbanyomás értékét (dupla falú tartály esetén a f tartály és a köpenytér próbanyomásértékét is fel kell tüntetni), - a 4. számú melléklet III/1. fejezet szerinti azonosító jelzetet, és - a tartály típusának megjelölését (szimpla falú, körben dupla falú /D/, részben dupla falú /DR/). Többkamrás tartály esetén minden dómcsonkon el kell helyezni az adattáblát, amelyen a tartály teljes térfogatát és az adott kamra térfogatát is fel kell tüntetni. Az adattáblán kívül a tartály dómkarimájába be kell ütni: - a gyártó jelét, - a gyártási számot, - a gyártási évet, 3 - a térfogatot m -ben.

11. SZÁLLÍTÁS A tartályok szállítását csak arra kiképzett személyek végezhetik. A tartályokat úgy kell szállítani, hogy elkerülhet legyen a küls védelem sérülése, és a tartályfalak deformálódása. A tartályokat emelni csak az emel füleknél fogva szabad. III/2. FEJEZET SZIMPLA ÉS DUPLA FALÚ FÖLD FELETTI TARTÁLYOK



E fejezet tárgya az éghet folyadékokat és olvadékokat a (4. számú melléklet XI. fejezet) (a továbbiakban: éghet folyadék) atmoszférikus 3 3 nyomáson tároló, fekv , föld feletti, szimpla és dupla falú, egy- vagy többkamrás, hengeres, 1 m és 100 m névleges rtartalom közötti acéltartályok gyártása, szállítása és gyártóm vi vizsgálata. 1. ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK A szabvány szerinti szimpla és dupla falú, fekv , hengeres acéltartályokat kell telepíteni az éghet folyadékok föld feletti tárolására, a 4. számú melléklet III/3. és III/4. fejezetei szerinti telepítési és üzemeltetési el írások betartásával, a következ méretezési feltételek mellett: - a tartályokban legfeljebb 1900 kg/m3 s r ség , a tartály anyagát nem károsító éghet folyadékok tárolhatók; - az üzemeltetés során a tartályokban legfeljebb 0,7 bar túlnyomás léphet fel a folyadék hidrosztatikus nyomásával együtt; - a mértékadó környezeti h mérséklet -20 °C és +40 °C között legyen.

2. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK A 4. számú melléklet III/1. fejezete szerint, valamint a következ k: 2.1. Tartálynyereg: a tartályok alátámasztására való elem, amely a tartálypalást számára, az átfogási szög mentén, egyenletes felfekvést biztosít. Készülhet acélszerkezetb l vagy vasbetonból. 2.2. Párnalemez: a tartálypalástra folyamatos hegesztéssel felhelyezett merevít elem az alátámasztások helyén. 3. SZERKEZETI ANYAGOK 3.1. A tartály gyártásához felhasználható anyagok a hazai acélmin ségek figyelembevételével a következ k: - az Általános rendeltetés , ötvözetlen, szerkezeti alap- és min ségi acél m szaki követelmény szerinti acélok közül: az FeE235C; FeE235D; FeE275C; FeE275D; FeE355C és az FeE355D min ség; - az Acélok kazánokhoz és nyomástartó edényekhez m szaki követelmény szerinti acélok közül: a KL-1C; KL-1D; KL-2C és a KL-2D min ség; - a Korrózióálló acélok m szaki követelmények szerinti korrózióálló acélok közül: az X 8 CrNiTi 1810; és az X 8 CrNiMoTi 17 12 2 min ség. 3.2. A felsoroltaktól eltér acélmin ség alkalmazása esetén annak alkalmasságát a szükséges számítások és vizsgálatok dokumentálásával bizonyítani kell. Az acélmin ség megválasztásakor az ötvözetlen acél csak csillapított, a korrózióálló acél pedig stabilizált legyen. Ötvözetlen acélnak vizsgálni kell az üt munkáját. Ha az ReH 235 N/mm2-nél kisebb, akkor a megfelel séget számítással kell igazolni.

3.3. Az anyagok megfelel min ségét a gyártónak a „Kohászati termékek min ségének tanúsítása” m szaki követelmény szerint min ségi bizonyítvánnyal tanúsítani kell. 3.4. A 3.1. szakasz szerinti acélmin ségek közül a tárolandó anyag tulajdonsága, a telepítési és az üzemeltetési körülmények figyelembevételével kell választani.

4. KIVITEL 4.1. A szimpla falú tartály 4.1.1. A szimpla falú tartály szerkezeti méretei az 1. táblázat szerint. A tartályok háromféle alakban gyárthatók: - A alak: a tartálypaláston egy darab1 a fels alkotó mentén elhelyezett búvónyílással. A tartály kialakítása az 1. ábra, a dóm kialakítása és szerkezeti méretei a 2. ábra, illetve a 2. táblázat szerint. - B alak: az A alakú tartálytól abban tér el, hogy a tartályfenéken, az alsó alkotó közelében, technológiai jelleg csonkok elhelyezése céljából cs csonk van elhelyezve. A tartály kialakítása a 3. ábra szerint. A dóm kialakítása a 2. ábra, szerkezeti méretei a 2. táblázat szerint. A cs csonk elhelyezése a 4. ábra, méretei a 3. táblázat szerint. - C alak: a búvónyílás a tartályfenéken, a fels alkotó közelében helyezkedik el. A tartály kialakítását az 5. ábra mutatja. A dóm elhelyezése a 6. ábra, szerkezeti méretei a 2. táblázat szerint. A tartálytest adatai és méretei az A alaknál közöltek szerint.

1. ábra „A” alak, cs csonk nélkül

1 Többkamrás tartály esetén kamránként 1-1 db búvónyílás helyezend el a 4.1.2.3. szakasz szerint.



2. ábra Dómcsonk a tartályköpenyben (A, B és C alakok)

3. ábra „B” alak cs csonkkal A tartálytest adatai és méretei az A alaknál közöltek szerint. A tartály szerkezeti méretei

3 Térfonat, m legalább

1

3

1000

1250

A tartály hossza, l

1510

2740

Fenékmagasság, h

180

220

Küls átmér , d

1

Névleges lemezvastagság, s

5

7

10

13

16

1600 2820

3740

5350

6960

8570

30

40

8450

10120

8800

320 6

600

600(8

A cs csonk bels átmér je

A 3. táblázat szerint


Ívhossza, â

Tömeg, kg

6960

5 500

25 2000

260

1

A dómcsonk bels átmér je

A párnalemez

20

1

2

750

950

250

300

Távolsága f

800

1750

1770

2770

4290

5625

7135

5395

7005

8615

6760

A és C alak

265

560

740

930

1250

1550

1850

2400

2850

3400

4400

B alak

305

600

790

980

1300

1600

1900

2400

2900

3450

4450

1

Szélessége, b

1

1670

2090

350

525

610



A dóm szerkezeti méretei 2. táblázat A dóm bels átmér je, d 2

helyzete c

1)

lemezvastagsága, s 2

-fedél átmér je d 3

A csavarok lyukkörátmér je k

csavarfuratátmér je

-karima és fedélvastagsága, t 3 s 4

mérete

darab száma

M16

28

mm 500

450

5

620

580

600

500

6

720

680

800

600

7

920

880

16 18

32 20

44

1) A fenék és a dómcsonk közötti távolság (c) külön megállapodás alapján növelhet vagy csökkenthet , de végs esetben a c=d /2+50 mm-nél kisebb ne 2 legyen.

A cs csonk méretei

3. táblázat A tartály küls átmér je, d 1 A cs csonk átmér je, d 2

1000

1250

1600

bels

2000

2500

2900

Távolság, e

500

-

300

490

675

910

1095

600

-

250

440

625

860

1045

800

-

-

340

525

760

945

A cs csonk és a csonkkarima közötti tömítésnek a tárolt termékkel szemben ellenállónak kell lenni és megfelel mechanikai szilárdsággal kell rendelkeznie. Egyéb méretekre nézve a 2. táblázat adatai irányadók.

4. ábra Cs csonk csak a B alakhoz



5. ábra C alak dómcsonkkal a tartályfenéken

6. ábra Dómcsonk a tartályfenéken (csak a C alakra) 4.1.2. A tartály szerkezete 4.1.2.1. A tartálytest hegesztett kötéssel készített hengeres palást, a két végén sekély domborítású, csökkentett sarokgörbület , kosárgörbe idomú edényfenékkel lezárva (r = d/30). A Domborított edényfenekek m szaki követelmények szerinti 0,08 r2 sarokgörbület edényfenék is meg van engedve. 3 - 30 m térfogatig a mérettáblázatban megadott nagyságok mellett megengedhet a közbens nagyságok gyártása is. - A tartálypalást átmér je választható - a mérettáblázatban adott térfogathoz tartozótól eltér en - az 1. táblázat szerinti következ átmér fokozatból (a teljes hossz ennek megfelel en megrövidül). A lemezvastagságot ebben az esetben a növelt küls átmér szerinti méretsorból kell kiválasztani. 4.1.2.2. Az alátámasztások helyén, a tartálypalásthoz folyamatosan hegesztve, az 1. táblázat szerinti méret párnalemezeket kell elhelyezni. A lemezek legalább a tartálypalástéval azonos vastagságúak legyenek. - Ha a párnalemezek egymáshoz viszonyított távolsága (f méret) a táblázatban megadottól eltér, akkor a tényleges méretet a megrendel vel közölni kell. A párnalemez rögzít varratai és a palást hegesztési varratai között legalább 50 mm távolság legyen. 4.1.2.3. A tartályt legalább egy - az 1. táblázatban meghatározott méret - dómmal kell szállítani. (Többkamrás tartály esetén tartálykamránként egy-egy dóm szükséges.) A 2000 mm-es és annál nagyobb tartályátmér k esetén külön megállapodás alapján 800 mm-es dóm is alkalmazható. A dómcsonkokat a tartálytesthez, valamint a karimát a dómcsonkhoz két oldalon (küls és bels ) kell hozzáhegeszteni. A dómcsonkot a paláston a 2. táblázatban megadott c mérett l eltér en is el lehet helyezni a megrendel és a gyártó megállapodása alapján. A dómcsonk elhelyezésekor biztosítani kell, hogy az a tartálytest hegesztési varrataitól legalább 50 mm távolságra legyen. A dómcsonk, benyúló elhelyezés esetén, a tartály fels alkotója alatt hosszirányán mindkét oldalon 1-1, legalább 6 cm2 keresztmetszet furattal

legyen ellátva, hogy a nyomáspróba során a leveg eltávozhasson. A dómkarika tömítése a tárolandó anyag hatásának ellenálló és megfelel mechanikai szilárdságú legyen. A tartályfenéken elhelyezett dómcsonk (C alak) beépítésekor is e szakasz el írásait kell figyelembe venni. 4.1.2.4. A B alak szerinti tartály esetén a cs csonk elhelyezése a 4. ábra, méretei a 3. táblázat szerint. A kivitelezést a 4.1.2.3. szakasz el írásainak értelemszer alkalmazásával kell végezni. 4.1.2.5. A tartályokat az 1. táblázat szerinti darabszámú emel füllel kell ellátni. Az emel fülek elhelyezése és méretezése a 4. számú melléklet III/1. fejezet szerint.



4.1.2.6. A cs vezetéki csatlakozásokat az A és a B alakú tartályokon a dómfedélen, illetve a cs csonk-fedélen kell elhelyezni. A C alakú tartályokon a csatlakozócsonkok elhelyezhet k a tartály palástján is, a fels alkotó közelében. (A szokásos méret csatlakozások javasolt elhelyezését a 7. ábra mutatja.)

7. ábra Szokásos csatlakozások szerelvényekhez (csak a C alakhoz) Megjegyzés: Nagyobb méret csatlakozócsonkok esetén a távolságok megfelel en növelend k. Az DN 100-nál nagyobb méret csatakozócsonk elhelyezése esetén a beépítés módját számítással ellen rizni kell. Ha a tartályban tárolt anyagot melegíteni kell, akkor a tartálytesten az el z eken túl a f t csövek csatlakozócsonkjai, víztelenít csonkjai is elhelyezhet k. A tartálytesten lev csonkokat csak a gyártó vagy szakcég helyezheti el. A csonkokat kétoldali hegesztéssel, a tartálytest varrataitól legalább 50 mm távolságra kell elhelyezni. Minden tartályt el kell látni egy G1 méret (Hengeres cs menet m szaki követelmény szerint) menetes csatlakozóval. A csatlakozót a dómfedélen kell elhelyezni. Célja szállítás közben a h mérséklet-változásból adódó túlnyomás vagy vákuum elkerülése. Megjegyzés: A csonk helyettesíthet más célra kialakított csonkkal, csatlakozással is, ha az olyan méret , hogy azon szennyez dés nem juthat a tartályba. 4.1.2.7. A tartály ellátható egyéb kiegészít szerkezetekkel is (acél tartálynyereg, kezel pódium, küls vagy bels mászólétra stb.). Ezeknek a szerkezeteknek a tartályhoz csatlakozó elemeit a gyártáskor kell a tartályon elhelyezni. Egyéb követelmények a 4. számú melléklet III/3. fejezete szerint. 4.2. Dupla falú tartály 4.2.1. Dupla falú tartályt csak olyan tartálytesttel szabad gyártani, amelyen a legnagyobb töltési szint alatt csonk, oldható kötés nincs (4. számú melléklet III/3. fejezet). A bels tartály (a továbbiakban: f tartály) mérete és kialakítása feleljen meg a 4.1. szakasz szerinti A alakú tartályénak. 4.2.2. A küls köpeny kialakítása a 4. számú melléklet III/1. fejezete szerint. 4.2.3. A dómcsonkot a 4.1.2.3. szakasz szerint a f tartályon kell elhelyezni. Dupla falú tartály esetén a dómcsonk környezetében a küls köpeny a f tartály palástjához is hegeszthet . 4.2.4. Az emel füleket a 4. számú melléklet III/1. fejezete szerint kell elhelyezni. 4.2.5. A lyukadásjelz rendszer csatlakozóit a 4. számú melléklet III/1. fejezetének értelemszer alkalmazásával kell kialakítani (a dómaknára vonatkozó utalás nélkül). 4.2.6. A kiegészít szerkezetek elhelyezésekor és kivitelezésekor a 4.1.2.7. szakasz el írásait kell figyelembe venni. 4.3. Többkamrás tartály A többkamrás tartályok kivitelezése a 4. számú melléklet IV/1. fejezete szerint. 5. MEGNEVEZÉS A megnevezésnek a következ adatokat kell tartalmaznia: a termék nevét és az alak megjelölését, a tartály névleges rtartalmát, a dóm bels átmér jét, a cs csonk átmér jét és Példák: A 30 m3-es, A alakú, szimpla falú tartály, 600 mm bels átmér j dómmal, megnevezése: Tartály A-30-600 Az 50 m3-es, B alakú, szimpla falú tartály, 800 mm bels átmér j dómmal, 500 mm bels átmér j cs csonkkal, megnevezése: Tartály B-50-800-500 Az 50 m3-es, dupla falú tartály, 600 mm bels átmér j dómmal, megnevezése: Tartály A-D50-600, illetve Tartály A-DR50-600

ahol D a teljesen körbeköpenyezett tartály jele, DR a részlegesen köpenyezett tartály jele. A részlegesen köpenyezett, 60 m3-es dupla falú tartály, három kamrára osztva, 30 m3-es, 20 m3-es és 10 m3-es névleges térfogattal, kamránként 800 mm, 800 mm és 600 mm-es bels átmér j dómmal, megnevezése: Tartály A-DR60-30/20/10-800/800/600 6. GYÁRTÁS



A tartályok gyártása során a 4. számú melléklet III/1. fejezetében el írtakat kell betartani. 7. KORRÓZIÓVÉDELEM A tartályokat a gyártóm nek legalább a küls felületén elvégzett felület-el készítéssel és átmeneti korrózióvéd bevonattal ellátva kell átadni. A felület-el készítés min sége legalább az „Acélfelületek el készítése felületvédelemhez” m szaki követelmény el írásai szerinti K2 fokozatú legyen. A megrendel és a gyártó külön megállapodása alapján a fenti el írástól el lehet térni. Külön megállapodás alapján a gyártóm ben elkészíthet a tartály végleges korrózióvédelmi bevonata. Ebben az esetben a megrendel nek a gyártóval közölni kell: - a bevonattal kapcsolatos esztétikai és min ségi követelményeket, - a telepítés környezeti adatait (meteorológiai, környezeti hatások, telepítési és beépítési körülmények stb.), - a tárolt anyag korróziós és a bevonatra gyakorolt hatásait. Ha a tartályt bels bevonattal látják el, akkor a bevonatot a tárolt anyag tulajdonságainak figyelembevételével kell megválasztani. 8. LYUKADÁSJELZÉS A lyukadásjelzés kialakításával kapcsolatos gyártóm vi feladatokat a 4. számú melléklet III/1. fejezet szerint kell megvalósítani. 9. GYÁRTÓM VI VIZSGÁLATOK A 4. számú melléklet III/1. fejezet szerint. 10. BIZONYLATOK, MEGJELÖLÉS, ADATTÁBLA A 4. számú melléklet IlI/1. fejezet el írásainak értelemszer alkalmazásával. 11. SZÁLLÍTÁS A 4. számú melléklet III/1. fejezet szerint. III/3. FEJEZET SZERELVÉNYEK, TARTOZÉKOK, ELHELYEZÉS ÉS TELEPÍTÉS E fejezet tárgya az folyadékokat és olvadékokat (4. számú melléklet XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadék) atmoszférikus nyomáson tároló, fekv , föld alatti és föld feletti, szimpla és dupla falú, egy- vagy többkamrás, hengeres acéltartályok szerelvényezése, elhelyezése, telepítése, biztonságtechnikai, t z- és környezetvédelmi el írásai. Megjegyzés: A „dupla falú” megnevezés megfelel a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelménye” szerinti „kett sfalú tartály” meghatározásnak. A fejezet el írásai a 4. számú melléklet V. fejezete szerinti üvegszál er sítés poliésztertartályok telepítésére és szerelvényezésére is vonatkoznak a 4. számú melléklet III. fejezetére való hivatkozás esetében. A fejezet alkalmazása során az üzemanyagtölt állomások (benzinkút) esetén figyelembe kell venni a 4. számú melléklet VII. fejezetét, olajtüzeléses rendszerek tartályai esetén pedig a 4. számú melléklet III/1. fejezete el írásait is. E fejezetet kell alkalmazni a technológiai atmoszférikus, fekv , hengeres tárolótartályok létesítése során, kivéve azokat a tartályokat, amelyekben a munkafolyamatok során felhasznált folyadékok: - a folyamatos munkavégzéshez szükséges mennyiségben vannak készenlétben, kész-, illetve közbens termékként kerülnek tárolásra, és - tárolt mennyisége nem haladja meg az egy nap alatt felhasznált, illetve a termelt mennyiséget. A fejezet alkalmazása kiterjed a 8 hónapnál hosszabb id re szüneteltetett üzemeltetés utáni, újbóli üzembe helyezésre kerül tartályokra is. Nem tárgya a fejezetnek a bányatörvény hatálya alá tartozó, a szénhidrogén-bányászatban használatos technológiai tartályok. 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Atmoszférikus tárolás: e szabvány szempontjából olyan tárolás, amikor a tartály bels tere a környezettel közvetlen (légz ) kapcsolatban van, vagy - zárt rendszer esetén - a páratérben a túlnyomás nem haladja meg a 70 mbar, a vákuum pedig a 20 mbar értéket. 1.2. Föld alatti tartály: olyan tartály, amelynek fels alkotója a talajszint alatt legalább 0,3 m mélységben van. 1.3. Földtakarás alatti tartály: olyan föld alatti tartály, amelynek - a legalább 0,3 m-es - földtakarása csak a terepszintb l kiemelked en (földfeltöltéssel) alakítható ki. 1.4. El teres föld alatti vagy földtakarás alatti tartály: olyan tartály, amely a szerelvények elhelyezhet sége és kezelhet sége miatt szabadon, aknában vagy medencében végz dik. 1.5. Föld feletti tartály: olyan tartály, amelynek tartályteste teljes egészében a terepszint felett, szabadon helyezkedik el. Megjegyzés: Ezzel azonos elbírálás alá esik az a tartály, amely a terepszint alatt, de szabadon (pl. medecében) van elhelyezve. Az elhelyezésre, illetve a telepítésre vonatkozó eltér el írásokat a föld feletti tartályra vonatkozó fejezetek tartalmazzák. 1.6. Összekapcsolt (közleked -) tartályok: olyan tartály, amelynek két vagy több folyadéktere cs vezetékkel úgy van összekapcsolva (párhuzamosan vagy sorban), hogy azok között az anyagáramlás külön beavatkozás nélkül bekövetkezhet. Megjegyzés: Nem számítanak összekapcsoltnak azok a tartályok, ahol az egyes tartályok gy jt cs vezetékhez csatlakoznak, és minden csatlakozó vezetékben elzárószerelvény van. 1.7. Átalakítás: a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” szerint. 1.8. Tölt fej: a tartály tölt csövén vagy az ahhoz kapcsolódó cs vezeték végén elhelyezett cs kapcsoló elem és kapcsolódó szerelvényei (pl. a tartályok szállítójárm b l való töltése esetén). Megjegyzés: A tölt fej más oldalról való megfogalmazás (pl. a szállítójárm lefejtése) esetén azonos lehet a „lefejt csatlakozás” vagy a „lefejt fej” megfogalmazással. A „tölt fej” megfogalmazás a tartály és a töltési hely között közvetlen kapcsolatot feltételez. 1.9. Véd sáv: a 4. számú melléklet IV/2. fejezete szerint.



2. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK 2.1. Ha a fejezet az I-II. és a III-IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékokra eltér el írást tartalmaz, és a környezeti hatások vagy a melegítés következtében az enyhébb t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadék h mérséklete lobbanáspontjának h mérsékletét elérheti, akkor a veszélyesebb t zveszélyességi fokozatra vonatkozó el írást kell figyelembe venni. 2.2. Ha különböz t zveszélyességi fokozatú folyadékokat együtt tárolnak, és az enyhébb t zveszélyesség folyadék rendszerébe a veszélyesebb anyag g zei bejuthatnak, akkor a biztonsági szerelvényezést (a 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerinti gyújtóhatás átterjedést gátló szerkezetek) a veszélyesebb anyagnak megfelel en kell kialakítani. 2.3. Többkamrás tartályok használatakor nem szabad a tartály különböz rekeszeiben tárolni olyan folyadékokat, amelyek egymással veszélyes reakcióba léphetnek. Tüzel olajat az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékkal töltött szomszédos tartálykamrában tárolni nem szabad. 3. A TARTÁLYOK SZERELVÉNYEI ÉS TARTOZÉKAI 3.1. Általános követelmények 3.1.1. A tartályokat el kell látni a biztonságos üzemeléshez és karbantartáshoz szükséges kötelez szerelvényekkel, és el lehet látni a megvalósítandó technológiai és üzemeltetési folyamatoktól függ - feltételesen kötelez vagy nem kötelez szerelvényekkel. A szerelvények feleljenek meg az adott üzemelési, környezeti feltételeknek, és a tárolt anyagok hatásaival szemben ellenállóak legyenek. Az alkalmasságot a gyártónak dokumentálnia kell. 3.1.1.1. A tartály kötelez szerelvényei és tartozékai: - dóm (búvónyílás), - tölt cs , - szívócs , - földeléscsatlakozás és villámvédelem, - emel fül(ek), - légz cs és légz szerelvények, - túltöltést jelz vagy gátló szerkezet, - mér cs és/vagy szintmér . 3.1.1.2. A tartály feltételesen kötelez vagy nem kötelez szerelvényei és tartozékai: - fenékürít cs , - mintavev cs vagy csonk, - m szerek, villamos berendezések, - f t berendezés, - lépcs , létra és kezel járda, - gázvisszavezet cs (gázinga-csatlakozás), - lyukadásjelzés, - h szigetelés, - gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet, - különleges technológiai szerkezetek, szerelvények. 3.1.2. A tartályhoz a cs vezetéket csak oldható kötéssel szabad csatlakoztatni. A tartályon elhelyezett csonkok kinyúlása legfeljebb 250 mm lehet. 3.1.3. A szerelvényeket vagy csatlakozócsonkjait lehet leg a dómfedélen, illetve az e célra kialakított cs csonkfedélen kell elhelyezni. Ha elkerülhetetlen, akkor a szerelvények, illetve csonkjaik a tartálytesten is elhelyezhet k a 4. számú melléklet III/1., III/2. fejezet, valamint e fejezet el írásainak figyelembevételével. A csonkokat a gyártás során a gyártóm ben kell a tartálytestbe hegeszteni. Ha ez nem lehetséges, akkor a beépítést csak az arra jogosult, megfelel alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkez szakcég végezheti, és a beépítés után a „gyártóm vi vizsgálatokat” (lásd a 4. számú melléklet III/1. fejezete) meg kell ismételni. 3.1.4. A dómfedélen elhelyezett szerelvényeket és a tartályba nyúló cs vezetékeket a fedélhez vagy az azon kialakított csonkhoz oldható kötéssel kell csatlakoztatni. A cs vezetékek dómfedél feletti szakaszába az oldható kötést úgy kell elhelyezni, hogy a dómfedél azok megbontásával a tartályról leemelhet legyen. 3.1.5. Dupla falú tartályok esetén a küls köpeny folytonosságát megszakító csonkot vagy szerelvényt a legnagyobb töltési szint alatti részen nem szabad elhelyezni. 3.2. Kötelez szerelvények 3.2.1. Dóm (búvónyílás) Kialakításuk és elhelyezésük a 4. számú melléklet III/1. fejezete, illetve a 4. számú melléklet III/2. fejezete szerint. 3.2.2. Tölt cs 3.2.2.1. A tölt cs - föld feletti tartályelhelyezés esetén a cs csonkfedélen, a dómfedélen, vagy a 3.1.3. szakasz figyelembevételével a tartálytesten, - föld alatti elhelyezés esetén csak a dómfedélen keresztül csatlakoztatható a tartályhoz, - a tartály alsó alkotója közelében végz djön, legalább 0,04 m és legfeljebb 0,08 m magasságban. 3.2.2.2. A tölt cs átmér jét a töltési sebesség figyelembevételével kell meghatározni. A szükséges cs átmér a x v d ≤ 0,5 összefüggéssel határozható meg úgy, hogy az áramlási sebesség ne haladja meg a 7 m/s-ot, ahol d az áramlási sebesség m/s-ban, v a cs bels átmér je m-ben. 3.2.2.3. A tartályba nyúló vége úgy legyen kialakítva, hogy az elektrosztatikus feltölt dés elkerülhet legyen. (Kilép fej, 45°-os szögben levágott cs vég vagy könyök kialakítása.) 3.2.2.4. Ha a tölt cs b l a folyadék leürülhet, akkor az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok esetén a kilépés el tti szakaszba gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kell elhelyezni a 4. számú melléklet IX/1. fejezete el írásainak a figyelembevételével. 3.2.2.5. Töml s csatlakozású tölt rendszer használatakor, az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok esetén, ha a csatlakozási lehet ség: - a tartály dómaknájában van kialakítva, akkor a tölt cs tartályon kívüli vége üzemen kívül tömören záró sapkával ellátott, csepegés mentes csatlakozású töml csatlakozóban végz djön (tölt fej); - a tartály aknáján kívül cs vezetéki kapcsolaton keresztül van kialakítva, akkor a rendszer gyújtóhatás-átterjedést gátló szerelvényezését az 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerint kell kiépíteni.



3.2.2.6. A töml csatlakozó gyújtószikrát nem okozó anyagból készüljön. A csatlakozás csöpögésmentes legyen. 3.2.2.7. A III. és a IV. t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok esetén a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek beépítése nem szükséges, ha azt a 2.1. és a 2.2. szakaszban leírt tárolási esetek nem indokolják. 3.2.2.8. A tartályok megengedettnél nagyobb mérték töltését (túltöltését) a 3.2.7. szakasz el írásai szerint kell megakadályozni. 3.2.3. Szívócs 3.2.3.1. Ha a szívócs az üzemeltetés során az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok esetén leürülhet, akkor a tartályhoz való csatlakozás el tt gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kell beépíteni a 4. számú melléklet IX/1. fejezete el írásainak figyelembevételével. A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet a szívócs végpontja el tt beépített folyadékzár is lehet. Ebben az esetben a folyadékzárnak az üzemelés során történ leürülését meg kell akadályozni. 3.2.3.2. Föld alatti szívóvezeték esetén, ha a rendszer föld alatti tartályból üzemel, akkor a szívócs be a lábszelep és a visszacsapó szelep beépítését kerülni kell, hogy az esetleg kilyukadó, a tartály felé lejt cs vezetékb l a folyadék akadály nélkül ürüljön a tartályba. Föld feletti tartály esetén, illetve ha a lábszelep használata üzembiztonsági okok miatt elkerülhetetlen, a talajszennyezés elleni védelemr l külön kell gondoskodni a vonatkozó jogszabályok szerint (4. számú melléklet I. fejezet, VII. fejezet, IX. fejezet). 3.2.3.3. A III. és a IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékok esetén gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet beépítése nem szükséges, ha a tartályban id legesen sem történik I. és II. t zveszélyességi fokozatú folyadék tárolása, és az együtt tárolás következtében nem kerülhet robbanásveszélyes g zkeverék a cs vezetékbe, illetve ha a folyadék nem melegedhet a lobbanáspontja fölé. 3.2.3.4. Ha a tartály nem kiépített szívóvezetékrendszerrel üzemel, akkor a szívócs tömören záró sapkával ellátott, csepegésmentes csatlakozású töml csatlakozóban végz djön. Ebben az esetben a csatlakozó töml és a cs vezeték a csatlakozás megbontása el tt leüríthet legyen. 3.2.3.5. Az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok tárolásakor, ha a töml csatlakozás a dómaknában, vagy annak közelében rövid cs vezetékkel csatlakoztatva kerül elhelyezésre, akkor a szívócs be 1 db gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kell beépíteni. Ha a szívócs és a töml csatlakozás helye között hosszabb cs vezeték van, akkor a rendszer gyújtóhatás-átterjedést gátló szerelvényezése a 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerinti legyen. 3.2.3.6. Ha a tartály ürítése a tartályban elhelyezett szivattyúval történik, akkor a szívócs elhagyható. 3.2.4. Földeléscsatlakozás és villámvédelem 3.2.4.1. A tartályon a földeléscsatlakozást könnyen hozzáférhet helyen kell elhelyezni. Föld alatti tartály esetén a csatlakozás elhelyezése és kialakítása a 4. számú melléklet III/1. fejezete szerint. 3.2.4.2. Villámvédelem a 3. számú melléklet III. fejezete szerint. 3.2.5. Emel fül(ek) Az emel füle(ke)t a 4. számú melléklet III/1. fejezete el írásainak figyelembevételével kell elhelyezni és kialakítani. 3.2.6. Légz cs és légz szerelvények 3.2.6.1. A tartály légz -szerelvényeinek kialakítása és méretezése a 4. számú melléklet IV/2. fejezete szerint. 3.2.6.2. Az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok tárolótartályai esetén, illetve a III. és a IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékoknál, ha azok az 1.4. és az 1.5. szakasz szerinti körülmények között vannak tárolva, a légz rendszert gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel kell felszerelni a 4. számú melléklet IX/1. fejezete el írásainak figyelembevételével. 3.2.6.3. A légz k kilép nyílásainak elhelyezési követelményei az 5. szakasz szerint. 3.2.7. Túltöltést jelz vagy gátló szerkezet 3.2.7.1. A tartályokat túltöltést jelz vagy gátló szerkezettel kell ellátni a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” m szaki követelmények el írásainak figyelembevételével. 3.2.7.2. A túltöltést jelz vagy gátló szerkezetet úgy kell elhelyezni, hogy a tartályban a folyadékszint a legnagyobb töltési szintet ne haladja meg. A legnagyobb töltési fok, ha erre vonatkozóan a tárolási körülmények vagy a technológia más értéket nem indokol, a tartály térfogatának 97%-a. A túltöltést jelz vagy gátló szerkezet beállítási értéke ennél 2%-kal kisebb legyen. Ha tároláskor a tárolt anyag térfogata növekedhet (pl. a felmelegedés következtében fellép h tágulás), akkor a töltési fok csökkentend úgy, hogy a legnagyobb anyagtérfogat ne haladja meg a 97%-os töltési fokot. 3.2.7.3. Ha a túltöltést jelz szerkezet csak jelzést ad, akkor a legnagyobb folyadékszintet úgy kell meghatározni, hogy a kézi beavatkozásra maradjon elegend id . Automatikus vészleállításkor az automatika bekapcsolását hang- és fényjelzéssel kell jelezni. Ha a töltési folyamat leállításának nem minden eleme automatikus (pl. a tölt szivattyú leáll, de az elzárószerelvényt kézzel kell elzárni), akkor hang- és fényjelekkel el jelzést kell biztosítani úgy, hogy az elvégzend m veletekre elegend id maradjon. 3.2.7.4. Villamos m ködtetés túltöltést jelz (határértékjelz ) szerkezetek a beépítési körülményeknek megfelel robbanásbiztos és villamos védettségek legyenek. A 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerinti robbanásveszélyes zónákban csak az arra kijelölt vizsgáló szerv által tanúsított berendezéseket szabad használni. Villamos szintmér és határszint jeladók használata esetén a határszint jeladó a szintmér t l függetlenül is m köd szerkezet legyen. 3.2.8. Mér cs és/vagy szintmér 3.2.8.1. A tartályt el kell látni szintmér szerkezettel. 3.2.8.2. A mér cs , illetve a szintmér szonda a tartály függ leges alkotósíkjában helyezkedjen el, vége mindenkor az üzemi alsó folyadékszint alá érjen le. (A szívócs végénél legalább 0,05 m-rel lejjebb végz djön.) 3.2.8.3. A mér csövet úgy kell kialakítani, hogy abban a tartályéval megegyez folyadékszint alakuljon ki. 3.2.8.4. A mér cs , illetve a szintmér szerelvényezését úgy kell kialakítani, hogy az használat közben gyújtószikrát ne okozzon. (Pl. alumínium vagy bronz mér léc, zárósapka használatával.) 3.2.8.5. Az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok tartályai esetén a mér csövet úgy kell kialakítani, hogy azon keresztül a tartályba égés, robbanás ne terjedjen át. (Gyújtóhatás-átterjedést gátló kivitel.) 3.2.8.6. A mér csövet úgy kell kialakítani, hogy a mér léc vagy a mér szalag a tartály palástjával ne érintkezhessen. (Pl. a mér cs alsó része legyen lezárt, vagy a mér léc felül, a tartálypalást elérése el tt ütközzön fel.) 3.2.8.7. A villamos üzem szintmér berendezések a beépítési körülményeknek megfelel robbanásbiztos védettség ek legyenek. (Robbanásveszélyes zónák besorolása a 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerint.) Csak az arra kijelölt vizsgáló szerv által tanúsított berendezések használhatók. 3.3. Feltételesen kötelez vagy nem kötelez szerelvények 3.3.1. Fenékürít cs



3.3.1.1. A fenékürít cs tartályba nyúló végének az alsó alkotóig kell érnie. A cs vég kialakítása tegye lehet vé a szivattyúzhatóságot (pl. fogazott cs vég-kialakítással). 3.3.1.2. Ha a fenékürítés üzemszer en is szükséges, akkor a fenékürít cs kialakítása és biztonsági szerelvényezése a szívócs ével egyezzen meg. Megjegyzés: Ha a fenékürítés alkalomszer és a feladatot szakszemélyzet egyedi biztonsági intézkedések megtételével végzi, akkor a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet elhagyható. Hasonlóan elhagyható akkor is, ha a fenékkészlet-elvétel a tárolt folyadék alól történik. 3.3.1.3. A fenékürít cs egy elzárószerelvény közbeiktatásával összeköthet a szívócs vel. 3.3.1.4. Ha a fenékürít cs vagy csonk nem kiépített vezetékrendszeren keresztül üzemel, akkor a cs vége tömören záró sapkával lezárható legyen. Ha a fenékürítést csak szakszemélyzet végezheti, akkor a zárósapka csak speciális szerkezettel legyen nyitható. 3.3.2. Mintavev cs vagy csonk 3.3.2.1. A mintavev csövet vagy csonkot a tartály függ leges f síkjában vagy annak közvetlen közelében - lehet leg a dómfedélen - kell elhelyezni. 3.3.2.2. Az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok tárolásakor a mintavev csonk jól zárható, képzett személyzet által kezelhet legyen. A zárófedél gyújtószikrát nem okozó anyagból (pl. alumíniumból, bronzból) készüljön. 3.3.2.3. Mintavételre a mér cs is felhasználható. Ez esetben úgy kell kialakítani, hogy a fejen keresztül vagy annak eltávolításával a „Folyékony ásványolajtermékek, kézi mintavétel”-re vonatkozó m szaki követelmény szerinti fenékszelepes mér hengerrel a mintavétel akadálytalan legyen, és a mér cs palástja olyan s r séggel legyen perforálva, hogy abban a folyadék a tartályban lev vel mindenütt azonos min ség legyen. 3.3.3. M szerek, villamos berendezések 3.3.3.1. A tárolt folyadék jellemz inek mérésére csak olyan m szerek használhatók, amelyek a tárolt folyadéknak, illetve az üzemeltetés körülményeinek megfelelnek és ezt a gyártó min ségi tanúsítvánnyal dokumentálja. 3.3.3.2. Villamos m szerek és berendezések létesítését a folyadék t zveszélyességi fokozatának megfelel en és a 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerinti robbanásveszélyes térbesorolás figyelembevételével kell elvégezni. 3.3.3.3. A berendezések érintésvédelmét az érintésvédelmi szabályzat szerint kell kialakítani. 3.3.4. F t berendezés 3.3.4.1. A tárolt folyadékot csak közvetett módon (cs köteges f t betéttel vagy f t cs kígyó beépítésével) szabad melegíteni. Villamos f tés csak a folyadéktért l elzárt cs hüvelyes rendszerrel engedhet meg. Kivételt képez, ha a tárolt anyaggal történik a felmelegítés. 3.3.4.2. Ha a melegített anyag h mérséklete a lobbanáspontját elérheti, akkor a 2. szakasz el írása szerint a veszélyesebb t zveszélyességi fokozatnak megfelel en kell a szerelvényezésre és a telepítésére vonatkozó el írásokat figyelembe venni. 3.3.4.3. A f t berendezés kialakításának szempontjai: - A f t test tartályon belüli részein oldható kötés ne legyen. - A f t test csöveit úgy kell kiépíteni, hogy a rendszer a tartályon kívüli szakaszán legyen üríthet . - A szívócs kialakításával vagy szintkapcsoló beépítésével lehet vé kell tenni, hogy a tárolt folyadék üzemszer állapotban mindenkor fedje a f t berendezést. A fedés mértéke legalább 0,1 m legyen. - A f tött tartályon h mér -csatlakozó hely legyen kialakítva. A tárolt közeg h mérséklete bármely üzemi szint esetén mérhet legyen. - A f t közeg a f t berendezés sérülésekor a tárolt anyaggal ne lépjen veszélyes reakcióba, ne okozza annak felhabzását. 3.3.4.4. A f t közeg h mérsékletét úgy kell megválasztani, hogy a f t test felületén a tárolt anyag átalakulása ne következhessen be, ne oxidálódjék, ne induljon meg bomlás, és lehet leg a folyadék h mérséklete a megengedett legnagyobb h mérsékletet ne haladja meg (pl. forráspont). 3.3.4.5. Önm köd h mérséklet-szabályozó berendezést kell használni, ha - a tárolt folyadékot a megengedett legnagyobb h mérséklet közeli értékre kell melegíteni, illetve - állandó felügyelet nélküli berendezés esetén, ha a folyadék h mérséklete a megengedett legnagyobb h mérsékletet meghaladhatja. 3.3.4.6. Az önm köd h mérséklet-szabályozó berendezések követelményei a 4. számú melléklet IV/2. fejezete szerint. 3.3.5. Lépcs , létra és kezel járda 3.3.5.1. A tartályokon lev szerelvények megközelítésére föld feletti tartályok esetén lépcs t vagy létrát és hozzá csatlakozó kezel pódiumot vagy járdát kell készíteni. 3.3.5.2. Ezeket a szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a tartálytestre meg nem engedhet terhelés ne adódjon át. A tartályhoz csatlakozó szerkezeti elemeit célszer a tartályhoz rögzítetten a gyártóm ben a gyártás során elhelyezni. A tartályt a várható terhelésre ellen rizni kell. Ehhez a gyártó rendelkezésére kell bocsátani a várható terhelés jellegét és nagyságát. 3.3.5.3. A lépcs k, létrák és kezel járdák nem éghet anyagúak (5. számú melléklet I/2. fejezete) legyenek. Járófelületük csúszásmentes legyen. A lépcs ket, kezel járdákat legalább 1 m magas, háromsoros korláttal kell ellátni. 3.3.5.4. Létra vagy hágcsó csak id szakos használat esetén alkalmazható. 3 m-nél nagyobb áthidalandó magasságkülönbség esetén csak rögzített létra vagy hágcsó használható. 4 m-nél nagyobb szintkülönbség esetén a létrát vagy hágcsót hátvéd kosárral kell ellátni, amely 2 m magasságban kezd djön. 3.3.5.5. A lépcs és kezel járda kialakításakor a vonatkozó jogszabályban1 meghatározott szempontok az irányadók. A kezel járdák és -pódiumok legkisebb szélessége 0,8 m legyen. 3.3.6. Gázvisszavezet cs (gázingacsatlakozás) 3.3.6.1. A gázingaeljárással történ tartálytöltési folyamat ismertetése és a létesítésre vonatkozó el írások a 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerint, a következ kiegészítésekkel: - A gázinga-cs vezeték és a légz cs csatlakozhat közös csonkon keresztül a tartály légteréhez, ha a csatlakozócsonk keresztmetszete a nagyobbik cs vezeték keresztmetszetével megegyezik; - A tartály védelmére használatos gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet (szükségessége a 3.2.6. szakasz szerint) a közös cs szakaszba helyezhet el. Ha ez nem lehetséges, akkor mindkét cs vezetékben el kell helyezni egyet-egyet, közvetlenül a csatlakozási pont el tt. 3.3.6.2. A gázingarendszer cs vezetékeit úgy kell kiépíteni, hogy föld alatti tartály esetén a tartály felé lejtsenek. Ha ez nem lehetséges, illetve föld feletti tartályok esetén leürítési helyeket kell kialakítani. Ezeket az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok esetén belobbanás ellen védeni kell. 3.3.6.3. A gázingavezetékek összeköthet k, ha: - a folyadékok g zei egymással veszélyes reakcióba nem lépnek, azonos t zveszélyességi fokozatúak és a közös vezetékszakasz keresztmetszete a legnagyobb egyidej g z-leveg áramra van méretezve, - a vezeték úgy van kialakítva, hogy azon keresztül folyadék az egyik tartályból a másikba nem juthat.

1 Lásd a 253/1997. (XII. 20.) KTM rendeletet.



3.3.7. Lyukadásjelzés 3.3.7.1. A tárolótartályok lyukadása az üzemeltetés során észlelhet legyen. A létesítés és a lyukadásjelzés általános el írásai a különböz vízvédelmi kategóriáknak megfelel en a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” m szaki követelmény szerint. 3.3.7.2. Lyukadásjelz rendszerek fajtái és alkalmazásuk feltételei 3.3.7.2.1. Direkt rendszerek, amelyek a tartály lyukadásának tényét közvetlenül az ellen rz rendszerben bekövetkez állapotváltozások révén jelzik. Példák a direkt rendszerekre: - A dupla falú tartályok köpenyterében lev közeg állapotváltozásait jelz rendszerek (folyadékos, gáztúlnyomásos, vákuumos, folyadékjelz -szondás jelz rendszerek). - Bélelt tartályok esetén a tartály és a bélés közötti térbe helyezett jelz rendszerek. Bélelt tartály meghatározása a 4. számú melléklet III/4. fejezete szerint. 3.3.7.2.2. Indirekt rendszerek, amelyek a lyukadást közvetve, a tárolt folyadék fogyása vagy a talajba kijutása révén jelzi. Példák az indirekt rendszerekre: - A szintjelz rendszerhez kombinált szintváltozás-érzékel . - Szénhidrogén-érzékel szonda vagy kábel elhelyezése a tartály környezetében a talajba. - Figyel kút elhelyezése a tartály környezetében (esetleg az el z vel kombinálva). 3.3.7.3. Csak a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett lyukadásjelz rendszer használható. 3.3.8. H szigetelés Ha a tartályt h szigetelni kell, akkor azt nem éghet anyagúra (5. számú melléklet I/2. fejezet) kell készíteni. Ha a h szigetelés számára tartószerkezetet kell a tartályon elhelyezni, akkor azok a tartály megkívánt szilárdságát és korrózióállóságát ne gyengítsék. 3.3.9. Gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet A 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerint. 3.3.10. Különleges technológiai szerkezetek, szerelvények A 4. számú melléklet IV/2. fejezete szerint. 4. ELHELYEZÉS, BEÉPÍTÉS 4.1. Az elhelyezés, beépítés általános követelményei 4.1.1. A tartályok beépítését, elhelyezését szakvállalat végezheti, a szabvány, valamint a vonatkozó gyártmányszabványok el írásainak a betartásával, jogosultsággal rendelkez felel s tervez által készített telepítési és alapozási tervek alapján. 4.1.2. A tartályokat úgy kell alapozni, beépíteni vagy felállítani, hogy ne léphessenek fel olyan elmozdulások, d lések, amelyek a tartálytestben, illetve a csatlakozó cs vezetékekben, szerelvényekben meg nem engedhet feszültségeket okoznak, vagy biztonságos üzemeltetésüket zavarják. 4.1.3. A tartályok elhelyezhet k: - föld alatt, - földtakarás alatt, - részben föld vagy földtakarás alatt (el teres föld alatti tartályok), - föld felett, - medencében földtakarás nélkül telepítve. 4.2. Föld alatti tartályok 4.2.1. A tartály elhelyezése, alapozása 4.2.1.1. A tartály elhelyezése és alapozása során a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” m szaki követelmény el írásait is figyelembe kell venni. 4.2.1.2. Föld alá csak ép és legalább küls korrózióvédelemmel ellátott tartály helyezhet . A munkagödörben való elhelyezés el tt a felület épségét ellen rizni kell. A tartály megfelel állapotáról a kivitelez nek írásban nyilatkoznia kell. Ha a tartály bevonatán vagy a tartálytesten sérülés, horpadás látható, akkor a gyártó vagy szakért bevonásával kell megállapítani, hogy az beépítésre még alkalmas vagy sem. A felülvizsgálat eredményét jegyz könyvben kell rögzíteni. 4.2.1.3. A munkagödröt úgy kell el készíteni, hogy beépítéskor és visszatöltéskor a tartály ne sérülhessen meg. A visszatöltést a tartály közvetlen környezetében úgy kell végezni, hogy a tölt anyag ne okozzon a tartály felületén sérülést. A munkagödör feltöltéséhez, pl. közepes szemcseméret homok használható. A munkagödör-visszatöltést folyamatos, rétegenkénti tömörítés mellett kell végrehajtani úgy, hogy a talaj jelent s süllyedése ne következhessen be, és a tartály körül üregek ne keletkezzenek. 4.2.1.4. A tartály elhelyezhet közvetlenül a munkagödörben, ha a talaj - a talajmechanikai szakvélemény szerint - kell szilárdságú és a beépítés után nem várható a tartály elmozdulása. A munkagödör alján homokágyat kell kialakítani legalább 0,2 m vastagságban úgy, hogy a tartály egyenletesen feküdjön fel. 4.2.1.5. Ha a talaj szilárdsága nem megfelel , akkor a tartályt alapra kell helyezni. Talajvizes területen vagy bel-, illetve árvízveszélyes területen, ahol fennáll a felúszás veszélye, a tartályt le kell horgonyozni. A lehorgonyzást 1,3-szeres biztonsággal kell méretezni, üres tartály figyelembevételével, a mértékadó vízszintre vonatkoztatva. A terhelés kiszámításánál a tartályt terhel talaj tömege számításba vehet . 4.2.1.6. A tartályt úgy kell elhelyezni, hogy a földtakarás lehet leg ne legyen nagyobb 1,2 m-nél (4. számú melléklet III/1. fejezet). Ha a földtakarás mértéke az 1,2 m-t meghaladja, akkor a tartály terhelhet ségét a 4. számú melléklet III/1. fejezete figyelembevételével ellen rizni kell, és szükség esetén gondoskodni kell a tartály védelmér l. 4.2.1.7. A föld alatti tartály felett a járm vek közlekedését meg kell akadályozni. A tartályok által elfoglalt területen nem folytatható olyan tevékenység (anyagtárolás, építés stb.), amely a tartályok terhelését növeli és a tervezéskor nem lett figyelembe véve. 4.2.1.8. Az üzemanyagtölt állomások tartályainak alapozása esetén a 4. számú melléklet VII. fejezetének el írásait is figyelembe kell venni. 4.2.2. Dómakna 4.2.2.1. A föld alatti tartály valamennyi dómja (búvónyílása) fölé dómaknát kell építeni. A dómakna belmérete legalább 0,2 m-rel nagyobb legyen a dómfedél átmér jénél, de legalább 1 m x 1 m belméret vagy - henger alakú akna esetén - 1 m átmér j legyen. Az akna felül, az aknafedél el tt sz kíthet , de a nyílás mérete olyan legyen, hogy azon keresztül a dómfedelet ki lehessen emelni.



4.2.2.2. A dómakna falán a cs vezetékek, kábelek átvezetését úgy kell kialakítani, hogy azokon keresztül a cs vezeték és a kábel cseréje az akna bontása nélkül elvégezhet legyen. (Az anyagvezetéket bebetonozni, acéllemez akna esetén az aknafalhoz hegeszteni nem szabad.) Az átvezetéseket a talajvíz bejutása, valamint a folyadék és g zeinek áthatolása ellen tömíteni kell (tömszelencével, elasztikus tömít anyaggal kiöntve stb.). A tömít anyag a folyadéknak és g zeinek ellenálló legyen. 4.2.2.3. Az akna fala folyadékzáró és nem éghet (5. számú melléklet I/2. fejezet) anyagú legyen. 4.2.2.4. Az aknát úgy kell megépíteni, hogy abból a tárolt folyadék ne juthasson a talajba. 4.2.2.5. Az aknák lefedése a terhelésnek megfelel szilárdságú, csúszásmentes kialakítású legyen és akadályozza meg a felszíni vizek aknába való bejutását. 4.2.2.6. A aknafedlapok szintje a járm - és gyalogos közlekedés által igénybe vett területeken a burkolatszintb l legfeljebb 3 cm-re emelkedhet ki és ahhoz botlásmentesen csatlakozzék. A forgalomtól elzárt területen az aknafedlap szintje a környez talajszintnél legalább 0,2 m-rel legyen magasabban. 4.2.2.7. Az üzemanyagtölt állomások aknakialakítása esetén a 4. számú melléklet VII. fejezete el írásait is figyelembe kell venni. 4.3. Földtakarás alatti tartályok 4.3.1. A tartályt földtakarás alatt a környez rendezett terepszintb l kiemelked en csak akkor szabad elhelyezni, ha a talajviszonyok, vagy egyéb rendkívüli körülmény miatt föld alatti tartályként, illetve a telepítési viszonyok vagy egyéb ok miatt föld feletti tartályként nem telepíthet . 4.3.2. Ha a szimpla falú tartály fels alkotója a terepb l kiemelkedik, akkor véd fallal kell körülvenni. A véd fal magasságát úgy kell meghatározni, hogy az esetleg kiöml folyadékot a fallal körülhatárolt tér be tudja fogadni. A véd fal a fellép földnyomásnak ellenálló és folyadékzáró legyen. A véd falat a tartály körül úgy kell kialakítani, hogy a földfeltöltés és a véd fal együttes vastagsága legalább 0,8 m, a véd fal és a tartály közötti távolság pedig legalább 0,5 m legyen. Lyukadásjelz berendezéssel ellátott dupla falú, illetve bels béléssel ellátott tartály esetén véd fal nem szükséges. 4.3.3. Egyebekben a föld alatti tartályokra vonatkozó el írásokat kell figyelembe venni a 4.2. szakasz szerint. 4.4. El teres föld alatti vagy földtakarás alatti tartályok 4.4.1. A III. és a IV. t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok tárolására használatos föld alatti vagy földtakarás alatti tartályok elhelyezhet k ún. el teres kivitelben is. 4.4.2. A tartály elhelyezésekor az elhelyezés módjától függ en a 4.2. és a 4.3. szakasz el írásait kell figyelembe venni a következ eltérésekkel: - Az el tér folyadékzáró fallal legyen körülvéve, magasságát úgy kell meghatározni, hogy a tartályból esetleg kiöml folyadékot a fallal körülvett tér be tudja fogadni. - Az el teret úgy kell kiépíteni, hogy onnan a tárolt folyadék a talajba ne juthasson. - Az el tér legyen fedett úgy, hogy abba csapadék ne jusson, vagy gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetésér l. A csapadékvíz-elvezetés kialakítására a föld feletti tartályok véd gödreinek víztelenítésére tett el írásokat kell betartani. Megjegyzés: Az el teres tartályok esetén a tartály gyártása a 4. számú melléklet III/1. fejezete szerint történjen úgy, hogy az el térben lév tartályvég felszerelhet legyen a 4. számú melléklet III/2. fejezete B, illetve C alak szerinti szerelvényekkel. Dupla falú tartály esetén az el térben lev tartályvég duplikálása elhagyható. A tartály kialakítása a megrendel és a gyártó megállapodása szerint történhet, a fentiek figyelembevételével. Ha a tartály különleges kialakítású, akkor a tartálykönyv mellékleteként a tartály méretezett összeállítási tervét a megrendel nek át kell adni. 4.5. Föld feletti tartályok 4.5.1. Alapozás 4.5.1.1. Alapozás során a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” m szaki követelmény el írásait is figyelembe kell venni. 4.5.1.2. A tartályokat az azokon elhelyezett párnalemezeken alátámasztva, kell stabilitást biztosító alapon kell elhelyezni. 4.5.1.3. A tartályok elhelyezhet k szabadon álló vagy ráhegesztett acélnyergekben vagy vasbeton alaptesten. 4.5.1.4. Az alapozást úgy kell kialakítani, hogy h táguláskor a tartály hosszanti irányban elmozdulhasson. Ha az acél készüléknyergek a tartályhoz hozzá vannak hegesztve, akkor azokat az alaphoz leer síteni nem szabad. Ha a tartály a nyeregben szabadon elmozdulhat, akkor a nyerget az alaphoz rögzíteni kell. 4.5.1.5. Ha a tartály a nyeregben szabadon fekszik fel, akkor a párnalemez és a nyereg közé rugalmas, a környezeti hatásoknak ellenálló, nem higroszkopikus alátétlapot kell beépíteni, amelynek vastagsága legalább 10 mm. 4.5.1.6. Az acél készüléknyerget a várható legnagyobb terhelésre méretezni kell. A felállítás után burkolattal vagy t zgátló bevonattal kell ellátni úgy, hogy t zállósága legalább 1 órán keresztül fennmaradjon. 4.5.2. Elhelyezés, felfogóterek 4.5.2.1. A tartályokat közlekedési területekt l üzemanyagtölt állomások esetén a 4. számú melléklet VII. fejezete, egyébként a 4. számú melléklet IX/5. fejezete szerint, küls sérülésekt l védve kell elhelyezni. A védelem kialakítása - felfogótér, - elkerítés, - ütközésvédelem (pl. kerékvet ) lehet. 4.5.2.2. A tárolótartályokat a 4.5.2.3. szakaszban leírtak kivételével felfogótérben kell elhelyezni oly módon, hogy az elcsurgó vagy lyukadás esetén az elfolyó folyadék felfogható és eltávolítható legyen. A felfogótér építési el írásai a 4. számú melléklet IV/2. fejezete szerint. 3 4.5.2.3. Nem szükséges felfogótér olyan dupla falú acéltartályok esetén, amelyek össztérfogata legfeljebb 100 m és fel vannak szerelve a 3.3.7. szakasz szerinti engedélyezett lyukadásjelz m szerrel. 4.5.2.4. A felfogótérben több tartály is elhelyezhet . Ha a tartályok vegyesen (álló, hengeres és fekv , hengeres) vannak elhelyezve, akkor a 4. számú melléklet IV/2. fejezete el írásait értelemszer en, együttesen kell alkalmazni. A közös felfogótérben együtt tárolt anyagok esetén, a 2. bekezdés szerint, az együtt tárolás feltételeit figyelembe kell venni. 4.5.2.5. A felfogótér befogadóképességét a 4. számú melléklet IV/2. fejezete el írásai szerint kell meghatározni a következ kiegészítésekkel: Az összekapcsolt (közleked ) tartályok (1. bekezdés) a felfogótér befogadóképességének meghatározása szempontjából egy tartálynak számítanak. A felfogótér méreteit, illetve az együtt tárolható anyag mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a t zfelület ne haladja meg az 1000 m2 -t.



3 Egy felfogótérben legfeljebb 1000 m össz rtartalmú tartály helyezhet el. 4.5.2.6. Ha fekv és álló, hengeres tartályok egy felfogótérben vannak elhelyezve, akkor a fekv , hengeres tartályokban tárolt összes mennyiség 3 ne haladja meg az 1000 m -t, és a felfogótérben ne legyen több, mint 10 db tartály. 4.5.2.7. A tartályokat egy vagy két sorban lehet elhelyezni úgy, hogy legalább egy oldalról minden tartály - a 4. számú melléklet IX/4. fejezete szerint - megközelíthet legyen t zoltás céljából. 4.5.2.8. A tárolótartályokat egymás fölött elhelyezni nem szabad. 5. TELEPÍTÉS, ROBBANÁSVESZÉLYES ZÓNÁK 5.1. A fekv , hengeres tartályok telepítése, elhelyezési távolságok 5.1.1. Az elhelyezési távolságokat a tartály vízszintes vetületét l kell mérni. Ha két szomszédos tartály különböz átmér j , akkor a távolság szempontjából a nagyobbik a mértékadó. 5.1.2. Fekv , hengeres tartályok közötti elhelyezési távolság - föld alatti tartályok esetén legalább 0,5 m, - föld feletti tartályok esetén legalább 1,0 m, - álló és fekv , hengeres tartályok egy csoportban történ elhelyezése esetén pedig az álló, hengeres tartályokra el írt távolságokat is figyelembe kell venni, és a nagyobb távolság a mértékadó. 3 5.1.3. Az 5.1.2. szakasz szerint elhelyezett, legfeljebb 1000 m össz rtartalmú tartályok egy tartálycsoportot alkotnak. A tartálycsoportok közötti elhelyezési távolság: föld alatti tartályok esetén legalább 3 m, a felfogótérben elhelyezett tartályok esetén a véd fal vagy véd sánc fels , küls élei között mért legalább 5 m. 3 5.1.4. A föld feletti fekv , hengeres tartályok véd sávja a 4. számú melléklet IV/2. fejezete szerint. 30 m alatti rtartalom esetén a véd sáv az I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadék esetén legalább 5 m. A föld alatti fekv , hengeres tartályok véd sávja a föld feletti tartályokra megadott értéknek legalább 50%-a legyen. 5.1.5. A tartályok és a környez építmények, létesítmények közötti véd - és elhelyezési távolságok a 4. melléklet IX/5. fejezete szerint. 5.1.6. A légz k kilép nyílásait úgy kell elhelyezni, hogy azok kéményekt l, es víz-elvezet kt l, épületek nyílászáróitól vízszintes vetületükön legalább „R” távolságra legyenek (5.2.1. szakasz). A távolság azonban ne legyen kisebb, mint 3 m. 5.2. Robbanásveszélyes zónák 5.2.1. A fekv , hengeres tartályok robbanásveszélyes zónáit a telepítési módtól függ en az 1., a 2. és a 3. ábra mutatja. Az R értékeit a 1. táblázatból lehet kiválasztani a tartály töltési teljesítményének és a tárolt folyadék lobbanáspontjának a függvényében. 5.2.2. A robbanásveszélyes terek értelmezése a 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerint. 5.2.3. A robbanásveszélyes zónák meghatározása 0-s zónába tartozik - a tartályok bels tere, - a technológiai cs vezetékek bels tere. 1-es zónába tartozik - A tartályok légz berendezéseinek nyílása körüli „R” sugarú henger. A henger a kilép nyílás fölött 3 m-rel kezd dik, és a tartály kontúrjáig, illetve a talajszintig tart. Ha a zóna a tartály felszínével érintkezik, akkor a körülötte lev tér 1-es zóna az „R” távolságig, de legfeljebb 1,5 m-ig. - A tartályok felfogóterei és a felettük lev 0,8 m magas sáv a sánckorona vagy a véd fal gerincéig. - Ha a tartály légz je a felfogótérb l el van vezetve és a légz övezete nem ér a felfogótérbe, akkor a tartály környezete és a felfogótér nem tartalmaz 1-es zónát. - A tartály üzemszer en nyitható nyílásainak (pl. mintavev nyílás) 3 m-es övezete 1-es zóna. 2-es zónába tartozik - A tartály légz jének kilép nyílása körüli 2 „R” sugarú henger az 1-es zónán túl. Ez a zóna is a légz kilép nyílása fölött 3 m-rel kezd dik. - Ha a zóna a tartály felszínével érintkezik, akkor a tartály környezete is 2-es zóna 2 „R” távolságig, de felfelé a tartály fels alkotójától legfeljebb 3 m-ig. A tartály környezete 0,8 m magasságban, 3 „R” távolságig, de legfeljebb 5 m-ig. - Ez az övezet a felfogótér esetén is létrejön az 1-es zónán túl. - Ha a felfogótér nem 1-es zóna, akkor 2-es zónába sorolandó, az 1-es zónánál ismertetett módon. - Ha a légz berendezés kilép nyílása a felfogótérb l ki van vezetve, és annak 1-es zónája nem érintkezik a tartály felszínével, akkor a tartály 1 m-es övezete 2-es zóna. A tartály töltésének legnagyobb térfogatárama 3 (m /h)

≤60

60-180

A zárttéri lobbanáspont (°C)

„R” (m)

≤0

2

0-21

1

21-35

0,5

35-55

0,5

≤0

3

0-21

1,5

21-35

1

35-55

0,5



3 Megjegyzés: A 180 m /h-nál nagyobb töltési teljesítmény esetén a 4. számú melléklet IV/2. szerint. 5.2.4. A tartályok környezetében lev cs vezetékek, árkok, aknák besorolására vonatkozóan a 4. számú melléklet IX. fejezete tartalmaz el írásokat. 3 5.2.5. Föld alatti tartályok esetén, ha a tartály takarása eléri a 0,8 m vastagságot, a töltési teljesítmény 60 m /h-t nem haladja meg, és a légz kilép nyílása legalább 4 m magasságban van, akkor az I-es zóna kiterjedése 1 m sugarú gömb, amely azonos sugarú 2-es zónába sorolandó hengerben folytatódik a talaj felszínéig.

1. ábra Robbanásveszélyes zónák föld feletti fekv , hengeres tartályoknál



2. ábra Robbanásveszélyes zónák föld feletti tartályoknál központi légz re való g zelvezetés esetén

3. ábra Robbanásveszélyes zónák föld alatti tartályoknál 6. CS VEZETÉKEK A cs vezetékek anyagaira, szerelési, építési el írásaira vonatkozóan a létesítmény funkciójától függ en a 4. számú melléklet IX/4. fejezete, VII. fejezete, illetve a I/2. fejezete el írásai vonatkoznak. 7. T ZVÉDELEM, T ZVÉDELMI BERENDEZÉSEK 7.1. A folyadékokat tároló fekv , hengeres tartályok létesítésének, üzemeltetésének általános t zvédelmi szabályai a vonatkozó jogszabály1 szerint. 7.2. Az oltóvizet föld alatti és földtakarás alatti tartályelhelyezés esetén a vonatkozó jogszabály1 szerint kell biztosítani. A mértékadó t zfelület a robbanásveszélyes zónákon belül lev dómaknák felületeinek összege közül a legnagyobb. Föld feletti tartályok esetén a mértékadó t zfelület a felfogótér felülete, illetve felfogótér nélküli elhelyezés esetén az ég és a szomszédos tartályok palástjának a felülete. Ha álló és fekv , hengeres tartályok egy felfogótérben kerülnek elhelyezésre, akkor a 4. melléklet IV/2. fejezet el írásait is figyelembe kell venni. A föld feletti tartályok esetében a 2. számú melléklet I. fejezete szerint kell a t zvédelmet megtervezni és a t zivíz mennyiségét meghatározni. 7.3. A tartályok közelében hordozható t zoltó készülékeket kell készenlétben tartani. A t zoltó készülékek mennyiségének meghatározásakor a vonatkozó jogszabály1 el írásait kell figyelembe venni. A t zoltó készüléknek föld alatti tartályok esetén legalább 34A, illetve 144B vizsgálati egységt z oltására, föld feletti tartályok esetén pedig legalább 55A, illetve 233B vizsgálati egységt z oltására alkalmasnak kell lennie. 7.4. Az esetleg szabadba kikerült és szétfolyt folyadékot haladéktalanul fel kell itatni. Erre a célra a tárolótéren felitató anyagot kell tartani. A 3 3 szükséges mennyiség tartálycsoportonként 0,1 m száraz homok, vagy 0,05 m száraz, nem éghet abszorbens felitató anyag. 7.5. Ha más rendelet vagy szabvány el írása alapján is kell a létesítményben t zoltó készülékeket, illetve felitató anyagot készenlétben tartani, akkor a szabvány el írásaival összevetve a nagyobb mennyiséget kell figyelembe venni. 7.6. A tárolókat a „T zvédelmi jelz táblák” és a „Biztonsági szín- és alakjelek” el írásainak megfelel t zvédelmi jelz táblákkal kell megjelölni. 8. KÖRNYEZETVÉDELEM




8.1. A tartályok telepítése során a szabvány el írásain kívül a vízvédelem szempontjait is figyelembe kell venni a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” m szaki követelmény szerint. 8.2. A motorbenzinek tárolásakor keletkez szénhidrogén-emisszió csökkentésére a vonatkozó jogszabály1 el írásait kell betartani. 8.3. A 7.5. szakaszban leírt, felhasznált felitató anyag, a tartályok tisztítása során keletkez iszap, az üzemeltetés, karbantartás során keletkez folyadékkal szennyezett hulladékok veszélyes hulladékok. Kezelésüket a vonatkozó jogszabály2 el írásainak megfelel en kell megvalósítani. III/4. FEJEZET TARTÁLYVIZSGÁLAT E fejezet tárgya az éghet folyadékokat és olvadékokat (4. számú melléklet XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadék) tároló, nyomástartó edénynek nem min sül , fekv , föld alatti és föld feletti, szimpla és dupla falú, egy- vagy többkamrás, hengeres acéltartályok (4. számú melléklet III/1. és III/2. fejezete) m szaki vizsgálata. El teres föld alatti vagy földtakarás alatti tartályokra a föld alatti tartályokra el írtak érvényesek. E fejezetet kell alkalmazni a technológiai atmoszférikus fekv , hengeres acéltartályok (a továbbiakban: tartály) vizsgálatakor is. 1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 1.1. Újbóli üzembe vétel: ha valamely okból (pl. hatósági határozat) nem üzemeltetett vagy korábban nem éghet folyadék tárolására használt tartály eredeti telepítési helyén vagy áthelyezve ismét használatba, vagy lényeges átalakítás után újra üzemeltetésre kerül. 1.2. Tartályáthelyezés: ha egy tartály eredeti telepítési helyér l elmozdítva új telepítési helyen - akár egy létesítményen belül - kerül felállításra. 1.3. Robbanásveszélyes tér: a 4. számú melléklet IX/1. fejezete szerint. 1.4. Lyukadásjelz berendezés: olyan berendezés, amely a tartály falának vagy bels bélésének tömörségét önm köd en jelzi. 1.5. Ellen rz tér: a dupla falú tartályok falai közötti tér, szimpla falú, bels béléssel ellátott tartály esetén a tartályfal és a bels bélés közötti tér. Az ellen rz tér a lyukadásjelz közeg (folyadék, gáz stb.) befogadására való. 1.6. Bels béléssel ellátott tartály: olyan szimpla falú tartály, amely legalább a megengedett töltési szint magasságáig bels béléssel van ellátva, és a tartály fala, valamint a bélés közötti tér ellen rz térként használható. 1.7. Folyadékkal m ködtetett lyukadásjelz : Jelz készülékb l, összeköt vezetékekb l, adóberendezésb l és a lyukadásjelz folyadék ellen rz tartályából áll. A tartályfal tömítetlenségét a lyukadásjelz folyadék szintjének csökkenése jelzi az ellen rz tartályban (lásd az 1. ábrát). 1.8. Vákuummal vagy túlnyomással m köd lyukadásjelz : Vákuumot, illetve nyomást el állító egységb l, vezérlésb l, a jelz berendezés kapcsolóelemeib l, a csatlakozó szívó-, illetve nyomóvezetékekb l, mér - és kipufogó vezetékekb l áll (lásd a 2. ábrát). A vákuummal m köd lyukadásjelz a tartályfalak, illetve a bels bélés tömítetlenségekor a nyomásnövekedés hatására riaszt. A túlnyomással m köd lyukadásjelz a tartály tömítetlenségekor a nyomáscsökkenés hatására riaszt. 1.9. Lényeges átalakítás: ha egy tartály kialakítása, szerelvényezettsége, m szerezettsége olyan mértékben változik meg, hogy az a tartály és az egész létesítmény technológiájára, biztonságtechnikájára, környezetvédelmére kihat (pl. szimpla falú tartály ellátása bels béléssel, lyukadásjelz berendezéssel). 2. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK Folyadékot tároló tartályok esetén a vonatkozó rendelet3 és a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” alapján a következ vizsgálatokat kell végezni: - üzembe vétel el tti vizsgálatokat, - id szakos ellen rz vizsgálatokat, - újbóli üzembe vétel el tti vizsgálatokat, - soron kívüli ellen rz vizsgálatokat. 3. ÜZEMBE VÉTEL EL TTI VIZSGÁLATOK 3.1. Gyártóm vi vizsgálatok A 4. számú melléklet III/I. és III/2. fejezete szerint. 3.2. Helyszíni tömörségvizsgálat A helyszíni tömörségvizsgálat a 4.3. és a 4.4. szakasz szerint. 3.3. Lyukadásjelz berendezések ellen rzése 3.3.1. Dupla falú vagy bels béléssel ellátott szimpla falú tartályok lyukadásjelz berendezéseit üzembe vétel el tt a melléklet szerint kell ellen rizni. 3.3.2. A mellékletben ismertetett berendezésekt l éttér elv lyukadásjelz k ellen rzése a gyártóm és az engedélyez hatóság el írásai szerint. 4. ID SZAKOS ELLEN RZ VIZSGÁLATOK 4.1. Általános el írások 4.1.1. A tartályokat id szakosan ellen rizni kell. Föld alatti tartálynál a közvetlenül hozzáférhet részeket kell vizsgálni. 4.1.2. Az id szakos ellen rz vizsgálat során 5 évenként el kell végezni: - a tartály és tartozékai küls ellen rzését és - a tartály tömörségvizsgálatát. 4.1.3. 10 évenként a 4.1.2. szakaszban el írtakon túlmen en szükséges: - a tartály belsejének tisztítása, és - a tartály bels szerkezeti vizsgálata

1 Jelenleg a 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelet érvényes. 2 Jelenleg a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet érvényes. 3 Jelenleg a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet érvényes.



4.1.4. Ha a 4.1.2. szakaszban el írt vizsgálatok nem adnak kielégít eredményt (pl. tömítetlenség, túlzott korrózió), akkor a 4.1.3. szakaszban el írtakat is el kell végezni a vizsgálati id szaktól függetlenül. 4.2. Id szakos küls ellen rzés 4.2.1. A tartály föld feletti cs vezetékeit szemrevételezéssel kell ellen rizni. 4.2.2. A föld alatti vezetékeket, ha azok véd cs be vannak fektetve, a véd cs végeinél szemrevételezéssel kell ellen rizni. 4.2.3. A nyomott vezetékek a vizsgálat során legalább az üzemi nyomáson legyenek. 4.2.4. A szimpla falú föld alatti vezetékeket, amelyek a vizsgálat során nincsenek a tartály terével összekapcsolva, a 4. számú melléklet IX/4. fejezete szerint kell tömörség szempontjából megvizsgálni. 4.2.5. A föld feletti tartályt küls szemrevételezéssel tömörségre ellen rizni kell. A vizsgálat során a tartály a megengedett fels szintig legyen feltöltve. Különösen a cs - és szerelvénycsatlakozások tömörségét kell vizsgálni a 4. számú melléklet IX/4. fejezet szerint, valamint a búvónyílások, cs csonkok, fedelek és peremek épségét kell megvizsgálni. 4.2.6. Ellen rizni kell továbbá: 4.2.6.1. A záró-szerelvények tömörségét és kifogástalan m ködését. 4.2.6.2. A tartály légz szerelvényeinek tisztaságát, épségét, a gyújtóhatás-átterjedést gátló hatásosságát. 4.2.6.3. A túltöltést jelz és gátló szerkezetnek a 4. számú melléklet III/3. fejezete el írásainak megfelel beállítását és m köd képességét (pl. reteszelés, hang- és fényjelzés). 4.2.6.4. A szintmér k pontosságát, m ködését. 4.2.6.5. A h szigetelés állapotát, a h szigetel anyagok szennyezettségét és elöregedettségét, a burkolólemezek folyamatosságát, vízátereszt repedéseit. 4.2.6.6. A tartály küls korrózióvédelmét a 4. számú melléklét III/1., illetve a III/2. fejezete szerint. 4.2.6.7. A lépcs k, létrák, pódiumok állapotát, a járórácsok, lépcs fokok épségét és hegesztését a tartókhoz. 4.2.6.8. A tartály mintavev inek rendeltetésszer és biztonságos használhatóságát. 4.2.6.9. A dómaknák állapotát, folyadékzáróságát. 4.2.6.10. A tartályban lév folyadék megegyez ségét az engedélyezett folyadékkal. 4.2.6.11. Veszély esetén a tartályt tölt - vagy ürít berendezések, szivattyúk gyors leállíthatóságát. 4.3. Szimpla falú tartály id szakos tömörségvizsgálata 4.3.1. Általános el írások 4.3.1.1. A szimpla falú tartály és csatlakozásainak, szerelvényeinek tömörségét meg kell vizsgálni: - minden föld alatti tartály, és - az 1 m3-nél nagyobb rtartalmú föld feletti tartály esetén.

4.3.1.2. A tömörségi vizsgálat lehet: - folyadék- és gáznyomással a tárolt folyadékkal részben töltött tartály esetén, - víz- és gáznyomással, - gáznyomással. 4.3.1.3. Többkamrás tartályok esetén minden egyes kamrát külön-külön kell vizsgálni. A szomszédos kamrák vizsgálat közben üresek legyenek. 4.3.1.4. Tömörségvizsgálat után a tartályt csak akkor szabad kinyitni, ha a lefúvató berendezéssel teljesen nyomásmentesítve lett. A lefúvató szelepét lassan, fokozatosan kell kinyitni, nehogy a kiáramló gáz a tartályban tárolt folyadékot is magával ragadja. 4.3.2. Tömörségvizsgálat folyadék- és gáznyomással a tárolt folyadékkal részben töltött tartály esetén 4.3.2.1. Nyomóközegként olyan inertgázt kell használni, amely a tárolt folyadékkal nem lép reakcióba és abban észrevehet en nem oldódik (pl. nitrogént). 4.3.2.2. A gáztér térfogata a fels töltési szintnek megfelel lehet. 4.3.2.3. A túlnyomás legalább 0,3 bar és legfeljebb 0,5 bar lehet. 4.3.2.4. Olyan mér készüléket kell használni, amely - 10 m3-es gáztérnél 1 liter folyadékszivárgás esetén legalább 1 skálaosztást jelez, és a skálaosztás legalább 1 mm-es;

- 1 osztásvonala 1 mbar nyomásnak felel meg. 4.3.2.5. A tömörségvizsgálat id tartama legalább 15 perc a folyadék és a gáz h mérsékletének kiegyenlít dését l számítva. 4.3.3. Tömörségvizsgálat víz- és gáz-, illetve gáznyomással Ha szimpla falú tartály esetén a tömörségvizsgálat a tárolt folyadékkal és gáznyomással nem lehetséges, akkor vízzel és gáznyomással (részben vízzel töltött tartállyal) vagy kizárólag gázzal végzett próba tartható a következ k szerint: 4.3.3.1. Nyomóközegként olyan gázt kell használni, amely a víz- és gáztömörség próba esetén a vízben észrevehet en nem oldódik. 4.3.3.2. A túlnyomás legalább 0,8 bar és legfeljebb 1,0 bar legyen. 4.3.3.3. A vizsgálat id tartama a tartály gázterének nagyságától és a mér eszköz jelzési pontosságától függ. Olyan mér készüléket kell használni, amelynek egy osztása legfeljebb 10 mbar-nak felel meg. A vizsgálat id tartama a h mérséklet-kiegyenlít dést l számított 1 óra, ha a tartály teljesen 3 gázzal van feltöltve. Ez az id tartam nagyobb leolvasási pontosságú m szer és kisebb gáztér esetén lerövidíthet , de 10 m -es gáztérfogat esetén is legalább 15 perc legyen. 4.3.3.4. A vízzel és gázzal, vagy kizárólag gázzal végzett tömörségpróbát csak a tartály leürítése és tisztítása után szabad végezni. 4.3.3.5. A tömörségpróba során felhasznált víz a környezetvédelmi el írásoknak megfelel en vezethet el. 4.4. Dupla falú vagy bels béléssel ellátott szimpla falú tartály id szakos tömörségvizsgálata 4.4.1. A dupla falú vagy bels béléssel ellátott szimpla falú tartály tömörségvizsgálata a lyukadásjelz berendezés tömörségének és m köd képességének ellen rzésére szorítkozik. 4.4.2. A vizsgálatot a melléklet szerint kell végezni. 4.4.3. Ezen túlmen en ellen rizni kell: - a lyukadásjelz berendezés feler sítéseinek szilárdságát, - a korróziós helyek kijavítását (pl. fémkittel), - az ellen rz tartály rendszeres tisztítását.



4.4.4. A lyukadásjelz berendezés id szakos vizsgálatát a tartály id szakos vizsgálatától függetlenül: - az I-II. és a III. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tároló tartályoknál évente, - a 100 °C-nál nagyobb nyílt téri lobbanáspontú folyadék tárolásakor pedig kétévenként el kell végezni. A vizsgálat elvégzését, eredményét és megállapításait a megfelel intézmény, gazdálkodó szervezet jegyz könyvben rögzíti. 4.4.5. Ha a dupla falú tartály esetén az ellen rz teret a 10 évenkénti bels vizsgálat eredményeként (pl. korrózió) tömörségre meg kell vizsgálni, akkor a következ k szerint kell eljárni. 4.4.5.1. A tömörségvizsgálat kizárólag állványcs vel végezhet , amely a lyukadásjelz tartálycsatlakozására, illetve az ellen rz tér próbacsapjára van felszerelve. Az állványcs úgy legyen elhelyezve, hogy a vízoszlop ne legyen 5 m-nél magasabban a tartály alsó alkotója felett. 4.4.5.2. A vizsgálatot az ellen rz folyadékkal vagy vízzel kell végezni. 4.4.5.3. A nyomáspróba id tartama 0,5 óra. 4.4.5.4. Az ellen rz tér nyomáspróbája el tt és után a tartály folyadékszintmér jét ellen rizni kell a tartályköpeny esetleges deformációja miatt. 4.5. Bels vizsgálat A vizsgálatot a jogosultsággal rendelkez személy, illetve szerv végezheti. 4.5.1. A tartály belsejét a tömörségvizsgálat el tt kell ellen rizni. 4.5.2. A vizsgálat csak akkor végezhet , ha a „Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei” szerinti biztonságtechnikai követelményeket kielégítették. 4.5.3. A bels ellen rzést szemrevételezéssel kell kezdeni a korróziós hibák felderítésére. E szempontból különösen a tárolt folyadék feletti g ztérben lév tartályrészeket, a tartály palástjának alsó kiülepedett vízzel érintkez részét, a merevít gy r k és a kamrák elválasztó falának környezetét kell alaposan megvizsgálni. Szükség esetén az er sen korrodált részek további tisztítását (pl. homokfúvással) kell elrendelni, különösen lyukkorrózió észlelésekor. 4.5.4. A tartály falának vastagságát roncsolásmentes módszerrel (pl. ultrahangos falvastagság méréssel) ellen rizni kell. A mérések száma függ a tartály méretét l, a talált korrózió mértékét l és számától. A mérési pontokat úgy kell kiválasztani, hogy a tartálypalást és -fenék minden négyzetméterének falvastagsága legalább 4 ponton megállapításra kerüljön. A kritikusnak ítélt helyeken megfelel roncsolásmentes vizsgálati módszereket kell alkalmazni a hiba jellegének, kiterjedésének, mélységének meghatározására. 4.5.5. A falvastagság méréssel kapott adatokat össze kell hasonlítani a tartálytervben szerepl méretekkel a korrózióból adódó méretcsökkenés megállapítására. A falvastagság mérések eredményeit a tartály tervrajzán egyértelm en azonosítható módon fel kell tüntetni. 4.5.6. A felületi korrózió által okozott falvastagság csökkenés elfogadható a falvastagság 60%-a értékéig, ha számítással a megfelel ség igazolható. 4.5.7. A szemrevételezéskor hibásnak, kritikusnak talált hegesztési varratokat, valamint a hegesztési varratok csomópontjainak környékét megfelel roncsolásmentes vizsgálati módszerrel kell vizsgálni. A teljes varrathossznak legalább 25%-át ellen rizni kell. 4.5.8. Megfelel roncsolásmentes módszerrel kell ellen rizni a búvónyílások és egyéb cs csatlakozások hegesztési varratainak repedésmentességét. 4.5.9. A tartályköpeny varratait vákuumboxos vizsgálattal vagy egyéb, a tömörtelenség lokalizálására alkalmas módszerrel ellen rizni kell. 4.5.10. A hegesztett kötések felületi és alakhibáinak megengedett mértéke a vonatkozó tervben hivatkozott jogszabályok szerint. Ha a terv nem áll rendelkezésre, akkor az „Irányelvek acélok ívhegesztéssel készített kötéseinek csoportosítására a megengedhet eltérések alapján” m szaki követelmény szerinti „C” fokozatára el írtakat kell alapul venni. 4.5.11. A vizsgálat során hibásnak bizonyult hegesztési varratokat a hiba helye el tt és után legalább 0,05 m hosszúságig el kell távolítani és újrahegeszteni. Az újrahegesztett varratot ismételten ellen rizni kell. 4.5.12. A varratok vizsgálatáról olyan bizonylatot kell készíteni, amelyb l egyértelm en megállapítható a vizsgálat helye, a talált hiba mibenléte és kiterjedése. 4.6. A tartály bels tisztításának és vizsgálatának biztonságtechnikai és környezetvédelmi követelményei 4.6.1. A tartály bels tisztításának és vizsgálatának biztonságtechnikai követelményei a „Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei” szerint. 4.6.2. A 4.6.1. szakaszban említett szabványon túlment en a tartály tisztításakor a következ ket kell megtartani. 4.6.2.1. A tartálytisztításkor használt eszközök - beleértve a ventilátorokat is - villamos berendezéseinek védettsége, érintésvédelme feleljen meg a tisztított tartály robbanásveszélyességi besorolásának. 4.6.2.2. A tartálytisztítás befejezése után a szell ztetést a tartály kiszáradási idejének kétszereséig kell folytatni („csontszáraz” felületek). 4.6.2.3. A tartály tisztításakor keletkez anyagokat (mosófolyadék, iszap stb.) a környezetre veszélyes hulladékként kell kezelni. Összegy jtésükr l ipari szennyvízkezel be, illetve hulladékéget be szállításukról gondoskodni kell a vonatozó jogszabályok1 el írásai szerint. 5. ÚJBÓLI ÜZEMBE VÉTEL EL TTI VIZSGÁLAT 5.1. Újbóli üzembe vétel el tti vizsgálatot kell végezni, ha - a tartályt lényeges átalakítás (pl. bels bélés behelyezése) után, - a sérült tartályt javítás után, - más helyr l áthelyezett tartályt, vagy - 8 hónapnál hosszabb ideig nem üzemeltetett tartályt újból üzembe állítanak. 5.2. A tartály bels tisztításának és vizsgálatának biztonságtechnikai követelményei a „Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei” szerint. 5.3. Az újbóli üzembe vételi vizsgálat során el kell végezni: - a tartály és tartozékai küls ellen rzését a 4.2. szakasz szerint, - a tartály tömörségi vizsgálatát a 4.3. vagy a 4.4. szakasz szerint. 5.4. Lényeges átalakítás után különös figyelemmel kell vizsgálni a tartálynak azokat a részeit, amelyeket átépítettek, módosítottak, az újonnan beszerelt szerelvényeket, valamint az átalakítás kihatását az egész létesítményre. 5.5. Újbóli üzembe vétel el tt a föld alatti, szimpla falú, lyukadásjelz berendezés nélküli tartály esetén bels ellen rzés is szükséges a 4.5. szakasz szerint. 6. SORON KÍVÜLI ELLEN RZ

VIZSGÁLAT

1 Jelenleg a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet érvényes.



Az engedélyez hatóság rendeli el indokolt esetben (pl. lyukadásjelz vel ellátott dupla falú vagy bels béléssel ellátott szimpla falú tartály kilyukadása, környezetszennyezés, t zeset). Lebonyolítása a vonatkozó rendelet1 szerint. FÜGGELÉK (el írás) M1. Dupla falú vagy bels béléssel ellátott szimpla falú tartályok lyukadásjelz berendezéseinek ellen rzése M1.1. A dupla falú vagy bels béléssel ellátott szimpla falú tartályok lyukadásjelz berendezéseit a következ általános szempontok szerint kell ellen rizni. M1.2. A lyukadásjelz berendezés vezetékei a gyártó el írásainak megfelel en lettek-e szerelve és a tartályhoz csatlakoztatva. M1.3. A folyadékkal vagy túlnyomással m ködtetett lyukadásjelz t és cs vezetéki kapcsolatait az ellen rz térrel a megengedett üzemnyomás 1,1-szeresével, de legalább 0,5 bar túlnyomással tömörségvizsgálatnak kell alávetni. M1.4. A vákuummal m ködtetett lyukadásjelz t és cs vezetéki kapcsolatait az ellen rz térrel a tervezett vákuum 1,1-szeresével kell tömörségre megvizsgálni. M1.5. Az 1.3. és 1.4. szakasz szerinti vizsgálatoknál maradó alakváltozás és tömítetlenség nem engedhet meg. M2. Folyadékkal m ködtetett lyukadásjelz (1. ábra) M2.1. Meg kell vizsgálni a tartály ellen rz terének, a lyukadásjelz cs vezetékeinek és ellen rz tartályának kell feltöltöttségét jelz folyadékkal. M2.2. A feltöltöttség akkor megfelel , ha a rendszer légtelenített és a lyukadásjelz ellen rz tartálya legalább félig feltöltött. M2.3. A lyukadásjelz ellen rz tartálya ne legyen 5 m-nél magasabban elhelyezve a tartályköpeny alsó alkotójánál. M2.4. A lyukadásjelz berendezés rendeltetésszer m ködését és üzembiztonságát a következ k szerint kell vizsgálni: M2.4.1. A lyukadásjelz berendezés ellen rz tartályának folyadékszintjét a tartály ellen rz tere próbacsapjának megnyitásával csökkenteni kell. M2.4.2. A jelz folyadék a próbacsapon keresztül legalább 0,5 l/perc térfogatárammal folyjon ki. M2.4.3. A folyadékszint csökkenésekor, illetve az ellen rz tartály leürülésekor a lyukadásjelz berendezésnek fény- és hangjelzést kell adni. M2.4.4. Ha több ellen rz tér van egy lyukadásjelz folyadék ellen rz tartályára kötve, akkor elégséges a lyukadásjelz folyadék 2.4.2. szakasz szerinti kielégít áramlását minden egyes próbacsap esetén megvizsgálni, és végezetül egy ellen rz tér lyukadásjelz folyadékát a próbacsapon keresztül az automatikus vészjelzésig leüríteni. M3. Túlnyomással vagy vákuummal m köd lyukadásjelz (2. ábra) M3.1. Túlnyomással vagy vákuummal m köd lyukadásjelz berendezésnél a túlnyomást, illetve a vákuumot el állító egységnek és a jelz berendezés kapcsolóelemeinek kifogástalan m ködését kell ellen rizni. M3.2. A túlnyomással m köd lyukadásjelz berendezés m ködését a mér vezeték próbacsonkjára felszerelt túlnyomásmér vel kell ellen rizni. Az ellen rz tér-nyomást a nyomóvezetéken keresztül fokozatosan csökkentve el ször a kompresszornak kell önm köd en beindulni. További nyomáscsökkentés után a lyukadásjelz m ködési nyomásának megfelel en - legkés bb a legkisebb riasztási nyomás elérésekor - automatikus fényés hangjelzést kell adnia a berendezésnek. M3.3. Vákuummal m köd lyukadásjelz berendezés m ködését a mér vezeték próbacsonkjára felszerelt vákuummér vel kell ellen rizni. Az ellen rz tér vákuumját a szívóvezetéken keresztül fokozatosan csökkentve a vákuumszivattyúnak önm köd en be kell indulni, és a m ködési, nyomás függvényében - legkés bb a legkisebb riasztási vákuum elérésekor - a berendezésnek fény- és hangjelzést kell adni.

1. ábra Dupla falú tartály folyadékkal m ködtetett lyukadásjelz vel

1 Jelenleg a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet érvényes.



2. ábra Szimpla falú tartály bels béléssel, vákuummal m ködtetett lyukadásjelz vel IV. FEJEZET FÖLD FELETTI, ÁLLÓ, HENGERES, MEREVTET S ACÉLTARTÁLY ÉGHET FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉKOK TÁROLÁSÁRA IV/1. FEJEZET ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK E fejezet tárgya az éghet folyadékokat és olvadékokat (4. számú melléklet, XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadékokat) atmoszférikus nyomáson tároló, föld feletti, álló hengeres, fenekén felfekv merevtet s, helyhez kötött acéltartály (a továbbiakban: tartály) t zvédelmi és biztonsági el írásai. A fejezet hatálya kiterjed arra a tartályra is, amelyet a hatálybalépés után áthelyeznek, vagy átalakítanak. Nem tárgya a fejezetnek a tartályok id szakos vizsgálata és technológiai rendeltetés tartály. Megjegyzés: Az olajtüzeléshez tartozó tartályok el írásait a 4. számú melléklet I. fejezet tartalmazza. 1. ANYAG, F MÉRETEK, TARTÁLYMÉRETEZÉS ÉS KIVITELEZÉS 1.1. Anyag A tartálypalást és a fenékgy r lemez anyaga a „Kazánok és nyomástartó edények gyártására felhasználható szerkezeti anyagok” m szaki követelmény figyelembevételével, igazolt folyáshatárú és üt munkájú csillapított acél legyen (pl. „Acélok kazánok és nyomástartó edényekhez” m szaki követelmény és „Acél hegesztett szerkezethez” m szaki követelmény). A tartály egyéb szerkezeti elemeinek anyaga csillapított acél legyen. Az acél szerkezeti anyagokat a „Nyomástartó edények tervezése. Az acélkiválasztás tervezési követelményei a rideg törés elkerülésére” m szaki követelmény figyelembevételével kell kiválasztani. 1.2. F méretek A tartálypalást megengedett legnagyobb magassága 26 m. A tartály megengedett legkisebb névleges rtartalma (a palást fels éléig mért 3 rtartalom) 10 m . A tartály megengedett legnagyobb névleges rtartalma a benne tárolandó anyag t zveszélyessége szerint: 3 50 °C és kisebb nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásához 10 000 m , 50 °C feletti, de legfeljebb 100 °C nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásához 20 000 m3,

100 °C feletti nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásához 30 000 m3. 1.3. Tartályméretezés A „Nyomástartó edények szilárdsági számítása” m szaki követelmény és az „Építmények acélszerkezeteinek er tani tervezése” m szaki követelmény figyelembevételével, a következ kiegészítésekkel: A tartály falvastagságának számításakor a tervezési nyomás a tárolandó folyadék hidrosztatikai nyomásának és páratérnyomásának összegeként legyen megállapítva. A folyadék hidrosztatikai nyomása legalább 1000 kg/ma s r séggel legyen figyelembe véve. Megjegyzés: A tárolt folyadék s r ségét és a korróziós pótlékot a tervez részére a megrendel szolgáltatja. A megengedett feszültséget az anyagnak a méretezési h mérséklethez tartozó folyáshatárából kell számítani, 1,5-es biztonsági tényez figyelembevételével. Számításkor a függ leges hegesztési varratok szilárdsági tényez értéke legalább 0,8 legyen. A tet lemez vastagsága 5 mm-nél vékonyabb ne legyen. A tartálypalást fels övének vastagsága az 1. táblázat szerint.



1. táblázat

Tartályátmér (m) felett

A fels öv vastagsága legalább, mm -ig 30

5

30

40

6

40

50

7

50

60

8

60

9

A tartálypalást és a fenéklemez illesztési helyén a sarokvarratokat méretezni kell. 1.4. Kivitelezés 1.4.1. Hegesztés 1.4.1.1. A tartályt csak villamos ívhegesztéssel szabad készíteni. A tartálypalást övekb l készüljön, kétoldalt teljes keresztmetszetben áthegesztett tompavarrattal. Megjegyzés: A varratalakokra és az étkialakításokra a „Nyomástartó edények tervezése. Hegesztett kötések élkiképzése és szerkezeti kialakítása” m szaki követelmény tartalmaz irányelveket. A tartálypalást és a fenék illeszkedési helyén a sarokvarratokat kívül-belül hegeszteni kell. A búvónyílások nyakát és a csonkokat a tartálytestre, továbbá a karimákat a búvónyílásnyakra és a csonkokra küls -bels sarokvarrattal - hegeszt toldatos karima esetén tompavarrattal - kell ráhegeszteni. A hegesztett varratokat lemunkálni nem szabad. 1.4.1.2. A tartály hosszvarratainak 25%-át kell roncsolásmentes vizsgálattal ellen rizni. A vizsgálatot a hossz- és a körvarratok találkozási helyén minden esetben el kell végezni. A megengedhet hegesztési hibákat a kiviteli tervekben el kell írni. A hegesztési kötések vizsgálatára és min sítésére a „Kazánok és nyomástartó edények gyártásai és vizsgálata” m szaki követelmény az irányadó. Ha a vizsgálatok nem adnak kielégít eredményt, akkor kétszeres mennyiséget kell vizsgálni. Ha az újabb vizsgálatok sem adnak kielégít eredményt, akkor a varratokat 100%-ban meg kell vizsgálni. 1.4.1.3. Az acéllemezb l készített tartály egyéb szerkezeti elemeinek hegesztési kötéseire az „Acélszerkezetek ömleszt hegesztéssel készített kötéseinek és szerkezeti elemeinek gyártási követelményei” a mértékadó. 1.4.1.4. A hegesztési varratok tömörek legyenek. 1.4.1.5. A hegesztési varratokat csak az „Acélhegeszt k min sítése” m szaki követelmény szerint min sített hegeszt nek szabad készíteni. 1.4.2. Korrózióvédelem A tartály, a tartály szerelvényei és a cs vezetékek küls korrózió ellen védve legyenek, a bels részek pedig a tárolandó folyadék hatásának ellenállóak legyenek. A tartályfenék alsó (küls ) oldalát az alapozás fed rétegével (pl. bitumen-homok keverékkel) kell védeni. 1.4.3. Egyéb kivitelezési el írások 1.4.3.1. A tartálypalást fels peremén merevít gy r legyen. A tet szerkezet önhordó legyen. A tartály belsejében támasztóoszlopot nem szabad elhelyezni. A szaruzat alsó éle legfeljebb 0,8 m mélyen nyúljon be a tartály belsejébe, a merevít gy r fels síkja alá. 1.4.3.2. A tet lemez és a tet szerkezet hegesztett kötése olyan legyen, hogy bels robbanáskor a tet lemez szakadjon el a tartály palástjától. A tet lemez elemei egymással oly módon legyenek összehegesztve, hogy robbanáskor a tet lemez csak a merevít gy r hegesztési vonalában szakadhasson le. A robbanási nyomás levezetésére méretezett - a villám- és munkavédelmi el írásoknak is megfelel - hasadó-nyíló felület is kialakítható. 1.4.3.3. A fenéklemez legalább 5 mm vastagságú legyen. Ha a tartálypalást alsó övének lemezvastagsága nagyobb, mint a fenéklemezé, akkor a palást alá a fenéklemez síkjában er sít gy r t kell helyezni. 2. ALAPOZÁS 2.1. A tartályt alapra kell helyezni. Az alapozás tervezése és kivitelezése - megfelel mélység talajmechanikai vizsgálat után - az „Alapozások tervezése. Tervezési el munkálatok, statikai, tervezési el írások és síkalapozás” m szaki követelmény és a következ k szerint: A tartály alapozása olyan legyen, hogy kizárja az egyenl tlen süllyedést, amely a fenék és a tartálytest varratainak repedésére, valamint a tet szerkezet és a cs vezetékek törésére vezethet. Különös figyelmet kell fordítani az esetleges talajvízre. A tartályalap tervezésekor a tartály megengedett süllyedését figyelembe kell venni. A tartályalap mérett rése, megengedett süllyedése a tartálygyártó el írásainak feleljen meg. 2.2. Az alap merev vagy rugalmas ágyazású lehet. Megjegyzés: A merev és a rugalmas ágyazású alapokra a függelék ad tájékoztatást. 2.3. Ferde talajrétegez dés esetén a talajcsúszás veszélyét meg kell vizsgálni, és meg kell szüntetni. A tartályról lecsurgó csapadékot és h t vizet a tartályalaptól távol kell tartani. A víz elvezetését a kimosási, talajroskadási veszély elhárításával (pl. k -, tégla- vagy betonborítás) kell megoldani. 2.4. A tartály egyenletes süllyedésének meggyorsítására a varrattömítettségi vizsgálathoz (6.2. szakasz) felhasznált vizet a vizsgálat után legalább 48 h-n át a tartályban kell hagyni. A cs vezetékeket csak ezután szabad a tartályra kötni. Olyan altalaj esetén, amely miatt a süllyedés id ben elhúzódik, a megnyugvás (konszolidáció) kívánt mértékét a vízfeltöltés hosszabb ideig való tartásával kell elérni. 2.5. A tartályt és a tartályalapot úgy kell méretezni, hogy a Mercali-skála szerinti 5-ös er sség földrengés károsodást abban ne okozzon.



2.6. A tartályfenéklemez lyukadásának észlelésére megfelel szerkezetet kell elhelyezni a tartályalapban. 3. VÉD GÖDÖR ÉS SÁNC A tartály, az esetleges sérülésekre számítva, a tárolt folyadék szétfolyásának megakadályozására sánccal körülvett véd gödörben legyen elhelyezve. A szomszédos tartályok véd gödreinek közös sánca lehet. 3.1. Véd gödör 3.1.1. 100 °C és kisebb nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásakor a véd gödör folyadékkal tölthet térfogata - a benne elhelyezett tartályok névleges össz rtartalmának százalékában kifejezve - a következ legyen: 1 tartály esetén legalább 100%, 2 tartály esetén legalább 90%, több tartály esetén legalább 75%. 3.1.1.1. 100 °C-nál nagyobb nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásakor a véd gödör befogadóképessége a véd gödörben lev tartályokban tárolt összes folyadék térfogatának legalább 50%-a legyen. 3.1.2. A tartályt (tartályokat), úgynevezett kiegészít teres véd gödörrel is körül lehet venni. Az ilyen véd gödör kétféle befogadótérb l áll: közvetlenül a tartályt körülvev , és az azt kiegészít térb l (terekb l). Két vagy több tartálynak közös kiegészít tere lehet. A kiegészít teret a véd gödör többi részét l elválasztó sánc magassága 0,3 m-rel legyen kisebb a véd gödör h sáncmagasságánál (ábra).

3.1.3. A véd gödör befogadóképessége úgy legyen meghatározva, hogy a tartály, illetve a tartálycsoport bármely tartálya tényleges rtartalmának megfelel folyadékmennyiséget a tartályt körülvev tér és a hozzá tartozó kiegészít tér együttesen fogadja be. 3.1.4. A véd gödör önmagában zárt, tekn szer egység legyen. A véd gödörben felgyülemlett csapadék- és oltóvíz elvezetését kett s elzárószerelvénnyel ellátott cs vezetékkel kell megoldani, ipari szennyvízkezel rendszerbe való bekötéssel. A vízelvezet cs sáncon keresztüli átvezetése a 3.1.7. szakasz szerint. Az elzárószerelvények a véd gödrön kívül, jól megközelíthet én, zárt állásban legyenek elhelyezve. Összegy jthet a víz a véd gödörben kialakított, aknában is, ahonnan kiemeléssel távolítható el. 3.1.5. A véd gödör t zfelülete 3 1000 m névleges tartály-össz rtartalomig a tartály alapterületének legfeljebb tízszerese, 1000 m3 felett legfeljebb hatszorosa lehet.

Ebbe a felületbe a tartály alapterülete is beleszámít. 3.1.6. A véd gödör méreteinek megállapításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a tartály kilyukadása esetén a sugárban kiöml folyadék minden esetben a véd gödörbe kerüljön. Ennek érdekében a tartálypalást és a sánckorona bels , fels éle között legalább a tartálypalást 1/2 magasságával egyenl távolság szükséges. 3.1.7. A véd gödör területén csak saját tartályának üzemi és t zvédelmi vezetékei és kábelei haladjanak keresztül. A cs vezetékek és kábelek sáncon való átvezetésének átereszt képessége egyezzen meg a véd sánc átereszt képességével a cs vezeték alatti ülepedés figyelembevételével, vagy vasbeton falba helyezett tömszelencékkel kell a cs vezetékek és a kábelátvezetések folyadékzárását létrehozni. 3.1.8. A véd gödrön belül elhelyezhet : - a tartály üzemeltetéséhez szükséges út, - a tartály üzemeltetéséhez szükséges szállítópálya, - a tartályra szerelt kever berendezés, és - a párolgási veszteséget csökkent berendezésnek a tartállyal közvetlenül összefügg elemei. Ezek azonban a sáncot nem gyengíthetik. A felsorolt szerkezetek tartóinak t zállósági határértéke legalább 3 h (5. számú melléklet, I/3. fejezet) legyen. Egyéb berendezés a véd gödrön belül nem lehet és felette sem haladhat át. A kiegészít térben (terekben) elhelyezhet k a hozzá tartozó tartályok technológiai cs vezetékei. 3.1.9. A tartály t zoltó berendezésének cs vezetékeit a véd gödörben csak földbe süllyesztve szabad vezetni. Az elzárószerelvények a véd gödrön kívül legyenek elhelyezve.



E vezetékek dilatációs elemei föld felett is elhelyezhet k. 3.1.10. A véd gödrön belül használatos villamos berendezés csak a tárolandó folyadék t zveszélyességének, valamint a terület villamos veszélyességi fokozatának megfelel kivitel („Létesítési és biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések számára. Robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek. T zveszélyes helyiségek és szabadterek” m szaki követelménye) lehet. 3.1.11. A véd gödör kialakításakor figyelembe kell venni a környezetvédelem szempontjait is. 3.2. Sánc 3.2.1. A sánc földb l készített, trapéz keresztmetszet (kétoldalt rézs vel kialakított) elzárótöltés. Koronája vízszintes és legalább 1,0 m széles legyen. A sánc anyaga legalább T = 90% tömörségi fokra legyen tömörítve. v A sánc helyettesíthet téglából, betonból, vasbetonból vagy egyéb nem éghet , szilárd anyagból készült, a folyadéknyomásnak ellenálló, folyadékot át nem ereszt , legalább 2,5 h t zállósági határérték fallal (5. számú melléklet, I/3. fejez). 3.2.2. Salakból, homokból vagy egyéb, folyadékot könnyen átereszt anyagból sáncot készíteni nem szabad. A sánc építési magasságának megállapításakor annak süllyedésére is figyelemmel kell lenni. A sánc rézs je a felhasznált anyag természetes rézs szögének megfelel en legyen kialakítva. 3.2.3. A sánc burkolva vagy gyepesítve legyen. A gyepesítés a rézs hajlásszögét nem befolyásolhatja. 3.2.4. A sáncon - a rendszeres átjárásra - szilárd lépcs k legyenek kialakítva. A lépcs a sáncot nem gyengítheti és éghet anyagból nem készülhet. 3.2.5. A feljáróknál a rézs korona 5-5 m hosszúságban nem éghet szilárd burkolatú legyen. 3.2.6. Mobil véd gödöroltás esetén a sáncra - lehet leg két szemben lev oldalán - 3 m széles, legfeljebb 20%-os lejtés , id járásálló, legalább 3000 N tengelynyomásra méretezett felhajtót kell építeni. A felhajtók csatlakozásánál, a sánc tetején 5-6 m hosszúságban habágyúk mozgatására alkalmas, mintegy 3 m széles szilárd burkolatú területet kell kialakítani. Két véd gödörhöz egy-egy oldalon közös felhajtó építhet , ha onnan a feléjük es mindkét gödörrész habbal letakarható. A felhajtók a t zoltóútról vagy a sánc és az út közötti térségr l induljanak. Ez utóbbi esetben azonban gondoskodni kell a t zoltóútnál lehajtókról és a felhajtók akadálytalan megközelítésér l. Ha 10 000 m3-nél nem nagyobb névleges rtartalmú tartályok véd gödreinek mobil oltása a tartályok körül kiépített útról is végrehajtható, a

felhajtók kiépítése a sáncra nem szükséges. Megjegyzés: A felhajtók szükségességét, elhelyezését a területileg illetékes Hivatásos Önkormányzati T zoltósággal egyeztetni kell.

4. CS VEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK, TARTOZÉKOK A tartályok kötelez cs vezetékei, szerelvényei és tartozékai: alsó búvónyílás, fels búvónyílás, küls lépcs , vészlétra, bels létra, korlát a tartály peremén, tölt és ürít cs vezeték elzárószerelvénnyel, fenék-elszívócs vezeték elzárószerelvénnyel, nyomáskiegyenlít légz szelep vagy szell z , földel csatlakozás és villámvédelem, mér - és mintavev nyílás. A tartály egyéb (nem kötelez ) cs vezetékei, szerelvényei és tartozékai: tet - és palásth t berendezés (egyes esetekben kötelez a 4.12. szakasz szerint); habömleszt csonk és habcsúszda (egyes esetekben kötelez a 4.13. szakasz szerint), leng elszívócs elzárószerelvénnyel és kézicsörl vel, m szer és automatika (egyes esetekben kötelez a 4.15. szakasz szerint), f t berendezés, h szigetelés stb. 4.1. A cs vezeték általános el írásai 4.1.1. Cs vezeték csak jól hegeszthet , nem éghet anyagból készülhet. M anyag cs vezeték is használható, ha legalább 0,3 m vastagságú földtakarás védi. A m anyag cs vezeték a tárolt folyadék h mérsékletének ellenálló, a tárolt folyadék szikraérzékenységi osztályának („Sztatikus feltölt dések” m szaki követelménye) megfelel - arra feljogosított szerv(ek) által igazoltan -, antisztatizált legyen. Karimás cs kötésekhez a tárolt folyadék hatásának ellenálló, és legalább nehezen éghet anyagú (5. számú melléklet, I/2. fejezet) tömítést szabad használni. A cs vezetékek és karimák legalább PN 16 nyomásfokozatúak („Cs vezetékek névleges, üzemi és próbanyomása” m szaki követelmény) legyenek. A cs vezeték és szerelvényei kialakítása és bekötése olyan legyen, hogy az a h tágulásból vagy elhúzódásból származó törés veszélyét kizárja. 4.1.2. A cs vezeték a sztatikus villamos feltölt dés elkerülésére olyan méret legyen, hogy a tartályba való beömlési ponttól számított relaxációs (töltéskiegyenlít ) cs szakaszban a folyadékáramlás legnagyobb sebessége ne haladja meg a 2. táblázat szerinti értékeket. A relaxációs cs szakaszba, illetve a tartály beöml csonkjára csak olyan szerelvény helyezhet , amelynek nyitott állásban a cs szakasz keresztmetszetével azonos keresztmetszete van. 2. táblázat A cs bels átmér je mm

A tárolt folyadék megengedett legnagyobb áramlási sebessége m/s

10

8

25

4,9

50

3,5



80

2,9

100

2,5

200

1,8

400

1,3

600

1,0

A táblázatban közbees , illetve fel nem tüntetett cs átmér re vonatkozó áramlási sebességet v2 x d = 0,64 összefüggéssel kell meghatározni, ahol v az áramlási sebesség, m/s, d a cs bels átmér je, m. A relaxációs (töltéskiegyenlít ) cs szakasz hosszának számítása a függelék szerint. Megjegyzés: A számítás elvégzése akkor kötelez , ha a tölt -vezetékrendszerben az áramlási sebesség a táblázatban adott értékeket meghaladja. 4.2. Alsó búvónyílás Az alsó búvónyílás névleges bels átmér je legalább 0,6 m legyen. A búvónyílás lehet téglalap vagy négyzet alakú is. Alsó éle a tartály fenéklemezével egy síkban, de legfeljebb 0,4 m-re legyen. Üledékes folyadékot tároló tartályon a karbantartási munkák megkönnyítésére búvónyílásszer en kialakított, nagyméret tisztítónyílások is elhelyezhet k. 4.3. Fels búvónyílás A fels búvónyílás a tet n a küls lépcs végén, a pihen mellett, a bels létra fölött legyen. Névleges bels átmér je legalább 0,6 m, középpontja és a tartálypalást fels éle közötti távolság legfeljebb 0,5 m lehet. 4.4. Küls lépcs , vészlétra 3 A tet megközelítésére küls lépcs vagy vészlétra legyen felszerelve. 5000 m és nagyobb névleges rtartalmú tartályon lépcs kötelez . A lépcs vonalvezetése tetsz leges lehet. A lépcs fokok csúszásmentesek legyenek. A lépcs n korlát legyen elhelyezve, amely csatlakozzon a fels korláthoz. A lépcs fels végén vízszintes, korláttal védett, csúszásmentes pihen legyen. A vészlétrát a tartálypalásthoz kell er síteni úgy, hogy biztosan, mereven rögzítve legyen, és a véd kosara a fels korláthoz csatlakozzon. 4.5. Bels létra A bels létra a tartály belsejében, a fels búvónyílás alatt, függ legesen legyen elhelyezve, a tartálypalásthoz biztosan és mereven rögzítve. A bels létrához véd kosár nem szerelhet . 4.6. Korlát a tartály peremén A tartály peremén körbefutó korlát legyen elhelyezve. A korlát magassága legalább 1 m, a járófelülett l számítva. A korlát bels robbanás esetén ne akadályozza a tet lemez leszakadását. 4.7. Tölt és ürít cs vezeték elzárószerelvénnyel A tölt és az ürít cs vezeték a tartály rendeltetésének megfelel en közös is lehet, de készülhet külön (egy vagy több) tölt - és ürít cs is. A tartályhoz kapcsolódó cs csonkok a tartály beépítési falsíkjától legfeljebb 0,5 m-re álljanak ki. A tartályból kiinduló tölt és ürít cs vezetéknek két-két elzárószerelvénye legyen. Az elzárószerelvények - az éghet savakat tároló tartály elzárószerelvényei kivételével - acélházasak legyenek, legalább PN 16 fokozatban. Az egyik elzárószerelvényt közvetlenül a csatlakozó cs csonk után, a másikat pedig a véd gödrön kívül kell elhelyezni. Az elzárószerelvények távm ködtetés ek is lehetnek. A véd gödörben elhelyezett elzárószerelvény zárófelületei legalább nehezen éghet anyagból készüljenek. Az elzárószerelvény nyitott vagy zárt állása rátekintéssel ellen rizhet legyen. 4.8. Fenék-elszívócs vezeték elzárószerelvénnyel A fenék-elszívócs vezeték célja a tartály teljes kiürítése, illetve víztelenítése. A tartály fenekét a fenékelszívócsonk szívónyílásánál mélyedéssel kell kialakítani a folyadék teljes elszívására. A tartály és a fenék-elszívócs vezeték közé, ha az az ürít cs vezetékbe van bekapcsolva, elzárószerelvényt kell beépíteni. Ha a tartálynak külön fenék-elszívócs vezetéke van, akkor azon egy elzárószerelvényt a véd gödrön belül, egy másodikat pedig a véd gödrön kívül kell elhelyezni. Az elzárószerelvények kiválasztása és elhelyezése a 4.7. szakasz szerint. 4.9. Nyomáskiegyenlít légz szelep vagy szell z 4.9.1. A tartály töltése vagy kiürítése, valamint a folyadék felmelegedése vagy leh lése alkalmával keletkez túlnyomás, illetve vákuum kiegyenlítésére min sített típusú lángáthatolás-gátlóval felszerelt nyomáskiegyenlít légz szelepet (légz szelepeket) kell a tartályra szerelni. A légz szelep csak akkor m ködik rendeltetésszer en, ha a tartály minden nyílása tömören le van zárva. A lángáthatolás-gátlót és a légz szelepet az átáramló g z-leveg elegy mennyiségéb l adódó nyomásesésre kell méretezni. A légz szelep és a lángáthatolás-gátló elfagyásveszélye esetén f tött kivitel szerkezeteket kell használni. 4.9.1.1. A légiószelep a következ páratér-nyomástartományokban nyisson: nyomásemelkedéskor 1,01-1,02 bar, nyomáscsökkenéskor 0,997-0,995 bar. 4.9.1.2. A lángáthatolás-gátló és a légz szelep (szell z ) a keresztmetszetének megfelel csatlakozó cs toldatra a tartálytet legmagasabb pontján legyen elhelyezve. 4.9.2. 100 °C feletti nyílttéri lobbanáspontú folyadék tárolásakor légiószelep helyett lángáthatolás-gátlóval felszerelt szell z is használható. 4.9.3. 150 °C feletti nyílttéri lobbanáspontú folyadék tárolásakor lángáthatolás-gátló felszerelése nem szükséges. 4.10.Földel csatlakozás és villámvédelem A tartály a villámvédelem és a sztatikus töltés levezetése céljából földelve legyen. A földelés az Érintésvédelmi szabályzat, a villámvédelem a 3. számú melléklet, III. fejezet, a sztatikus feltölt dés elleni védelem pedig a „Sztatikus feltölt dések” m szaki követelmény szerint. A cs vezetékek egymáshoz és a tartályhoz csatlakozó elemei között biztos fémes érintkezés legyen. M anyag cs vezetékek egymással és a tartállyal úgy legyenek összekötve, hogy bármely 2 pontja közötti ellenállás 106 ohm-nál kisebb legyen.



A tartályon lev tartozékokat (létrákat, korlátokat stb.) a tartálytesttel fémesen össze kell kötni, hogy földelés szempontjából egy egységet alkossanak. 4.11. Mér - és mintavev nyílás A nyílás a tartály tetején legyen elhelyezve, a küls lépcs vagy létra közelében. A tartály szélét l való távolsága 1 m-nél nagyobb ne legyen. A nyílás bels átmér je legalább 0,15 m legyen. A mér szalaggal érintkez részek gyújtószikrát nem okozó anyagból legyenek készítve. A nyílás fedele légmentesen zárható és könnyen oldható kivitel legyen. A nyílásfedél átcsapódásakor bekövetkez szikraképz dés megakadályozására gyújtószikrát nem okozó anyagú ütköz t kell használni. A nyílást keresztmetszetének megfelel csatlakozó cs toldatra kell elhelyezni, hogy ha szükséges, a csavarkötés feloldásával bármikor cserélhet legyen. A nyílásfedél tömített legyen. A nyílás fels síkja vízszintes legyen. Rétegminta-vételez kialakításakor a tartálypalástot nem szabad megbontani. 4.12. Tet - és palásth t berendezés A tet - és palásth t berendezés létesítése a 2. számú melléklet, I. fejezet szerint. 200 m3 és kisebb névleges rtartalmú vagy h szigetelt tartályra

tet - és palásth t berendezést nem kell szerelni. A tartálypaláston a lefolyó víznek a tartályalaptól való távoltartására a palást alsó részén a fenéklemezt l 0,3 m-re vízvet lemezt kell felszerelni. 4.13. Habömleszt csonk és habcsúszda Létesítése és kivitelezése a 2. számú melléklet, I. fejezet szerint. 4.14. Leng elszívócs elzárószerelvénnyel és kézi csörl vel A leng elszívócs a tartályon kívül, a földr l legyen mozgatható, a paláston keresztülvezetett sodronykötéllel, önzáró kézi csörl vel. A sodronykötelet a paláston át párolgásmentesen tömít zárószerkezettel kell a tartály belsejébe vezetni. Olyan helyeken, ahol ütközés vagy súrlódás el fordulhat, gyújtószikrát nem okozó anyagú betétet kell használni. A leng cs szabad végét lehet leg 30°-os síkkal kell levágni a szívókeresztmetszet növelése céljából. A leng cs hosszát minimálisra, de úgy kell megállapítani, hogy a legfels folyadékréteget is el lehessen szívni. A leng csövet alsó helyzetében bakokkal kell alátámasztani. A leng csövet a tet n át gyújtószikramentesen és jól tömítetten kivezetett biztonsági sodronykötéllel kell ellátni. Úszó leng cs használata is meg van engedve. 4.15. M szer és automatika 4.15.1. A tartályban tárolt folyadék mennyiségének, illetve jellemz inek mérésére csak a tárolt folyadéknak megfelel , a gyártó min ségi bizonyítványával tanúsított hitelesített m szereket szabad használni. 4.15.2. K olajat és k olajtermékeket tároló tartályoknak a túltöltés megakadályozására maximális töltési szintet és vészszintet jelz m szere legyen. A maximális töltési szint elérését fény- és hangjel jelezze. 3 1000 m és annál kisebb névleges tartály rtartalom esetén mechanikai elven m köd szintjelz is használható a fény- és hangjelt adó m szer helyett. 4.15.3. Szesztároló (etilalkohol-tároló) tartályok kivételével üvegb l, m anyagból készült vagy próbacsapos folyadékállás-mutató nem használható. Szesztároló tartályon a próbacsapok gömbcsapos kivitel ek legyenek. 4.16. F t berendezés 4.16.1. A tárolt folyadékot - ha szükséges - közvetett módon, legfeljebb 150 °C-os g zzel szabad felmelegíteni. A felmelegítésre meleg víz vagy egyéb szokásos cseppfolyós halmazállapotú közeg is használható. A melegít közeg a tárolandó folyadék fizikai jellemz inek (pl. habzási hajlam) figyelembevételével legyen kiválasztva. Villamos f tés csak folyadéktért l elzárt cs hüvelyes rendszerben engedhet meg. Robbanásbiztos védelmi módja 50 °C és kisebb nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásakor a „Sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok” m szaki követelmény szerint. 4.16.2. Megosztott f t test minden egyes szakaszának legyen önálló összeköttetése a f g zvezetékkel. Minden leágazásban szelep legyen. A f t test lejtéssel legyen szerelve, hogy a víz (kondenzvíz) kifolyhasson. A kondenzvíz véd gödrönként összegy jthet és kiemelhet , vagy a véd gödrön kívül megbízhatóan elvezethet legyen. 4.16.3. A tartály szívócsövei úgy legyenek elhelyezve, hogy a f t testet és annak a tartályon belüli vezetékeit teljes terjedelmükben, üzem közben pedig legalább 0,1 m-es folyadékréteg fedje. 4.16.4. Vizes folyadékot a habzásveszély miatt 90 °C h mérséklet fölé melegíteni nem szabad. 4.16.5. F tött tartályon h mér -csatlakozóhely legyen kialakítva. 4.16.6. A tartály f t berendezése kézi vagy önm köd h mérséklet-szabályozású lehet, azonban az utóbbi esetben kézzel is m ködtethet legyen. Az önm köd h mérséklet-szabályozón az el irányzottnál nagyobb h mérsékletet ne lehessen beállítani. Az el irányzott, beállított és ellen rzött legnagyobb h mérsékleten az önm köd h mérséklet-szabályozó megbízható módon, mechanikai reteszeléssel legyen rögzítve. Állandó felügyelet nélküli berendezések az el írt h mérsékleten automatikusan m köd hang- és fényjelzéssel, vagy önm köd h mérséklet-szabályozóval legyenek ellátva. A hang- és fényjelzés a kezeléssel megbízott személy tartózkodási helyén jelezzen. 4.17. H szigetelés A tartály, a szerelvények és a cs vezeték h szigetelése nem éghet anyagú (5. számú melléklet, I/2. fejezet) legyen. 5. ELHELYEZÉS, TELEPÍTÉS 5.1. Elhelyezés 5.1.1. Általános elhelyezési el írások Az elhelyezési, azaz a tartályok közti megengedett legkisebb távolságokat a tartálypalásttól kell mérni. A továbbiakban D a nagyobbik tartályátmér t jelenti (két szomszédos tartály egymástól való távolságának kiszámításában), illetve a legnagyobb tartályátmér t (tartálycsoportok egymástól való távolságának kiszámításában). 5.1.2. Tartályok, tartálycsoportok elhelyezése 3 5.1.2.1. 100 °C és kisebb nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásakor az 5000 m és annál nagyobb névleges rtartalmú tartály különálló véd gödörben (felfogótérben) legyen elhelyezve. 3 6000 m névleges össz rtartalomig több tartály egy véd gödörben is elhelyezhet .



3 5.1.2.1.1. 100 °C-nál nagyobb nyílttéri lobbanáspontú folyadékokat tároló tartályok csoportos elhelyezéskor - 120 000 m névleges össz rtartalomig - egy közös véd gödörben is elhelyezhet k. 5.1.2.2. Egysoros csoportban elhelyezhet tartályok megengedett legnagyobb névleges össz rtartalma: 100 °C és kisebb nyílttéri lobbanáspontú 3 folyadékok tárolásakor 80 000 m , 3 100 °C feletti nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásakor 120 000 m . 3 5.1.2.3. Kétsoros elrendezésben - külön-külön véd gödörben - legfeljebb 4 db, egyenként 10 000 m -nél nem nagyobb névleges rtartalmú tartály helyezhet el. 5.1.2.4. Elhelyezési távolság tartályok között: 100 °C és kisebb nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásakor 1,5 D, de legfeljebb 50 m, 100 °C feletti nyílttéri lobbanáspontú folyadékok tárolásakor 0,75 D, de legfeljebb 20 m. 5.1.2.4.1. Elhelyezési távolság tartálycsoportok között: 1,5 D, de legfeljebb 60 m. 5.1.2.5. Tartálycsoporton belül minden tartály úgy legyen elhelyezve, hogy t z esetén legalább két oldalról megközelíthet legyen. 5.2. Telepítés A tartály(ok) telepítése, a telepítési távolságok, azaz a tartály(ok) egyéb építményekt l mért, megengedett legkisebb távolsága a 4. számú melléklet, IX/4. fejezet, olajtüzelés esetén pedig a 4. számú melléklet, I/4. fejezet szerint. 6. VIZSGÁLAT 6.1. Általános vizsgálati el írások 6.1.1. A min ségi bizonyítvánnyal való azonosítással, illetve szemrevételezéssel és méretellen rzéssel meg kell gy z dni arról, hogy a tartály és cs vezetékei, valamint szerelvényei és tartozékai jelen fejezet el írásainak megfelelnek-e. 6.1.2. A varratok szemrevételezése a „Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata” m szaki követelmény szerint. A hegesztett kötések szemrevételezéssel és méréssel megállapítható felületi és alakhibáinak megengedett mértékére az „Acélszerkezetek ömleszt hegesztéssel készített kötéseinek és szerkezeti elemeinek gyártási követelményei” és a „Kazánok és nyomástartó edények gyártásai és vizsgálata” m szaki követelményei az irányadók. 6.1.3. A nyomásmér és a tet tömítettségét vizsgáló készülék csatlakoztatásához - a tartály fels búvónyílásának fedelén - csatlakozási lehet ség legyen. 6.1.4. A tet tömítettsége vizsgálatához U-csöves nyomásmér legyen felszerelve. A nyomásmér fels mérési határa 0,05 bar túlnyomás legyen. 6.2. Varrattömítettségi vizsgálat 6.2.1. A tartályfenéken és a kész tartályon varrattömítettségi vizsgálat szükséges. A fenékvarratok még az els palástgy r nek az alapra való helyezése el tt vákuumkészülékkel legyenek megvizsgálva. A készüléknek a vizsgálandó varratra való helyezése el tt a varratot szappanoldattal kell leönteni, majd a készülék elhelyezése után 0,2 bar vákuumot kell el állítani. A hibát szappanbuborék-képz dés jelzi. 6.2.2. A palástvarratokat új vagy újra beépített (használt) tartály vízzel való megtöltésével kell vizsgálni. A víz korrózív vagy szilárd szennyez dést ne tartalmazzon. Újra beépített (használt) tartályt vízzel vizsgálni csak a tartály kell tisztítása után a környezetvédelmi szabályok megtartásával lehet. 6.2.3. A tet zet varratainak tömítettsége vizsgálatához a vízzel töltött tartály tet varratait kívülr l szappanoldattal kell bekenni, és a vizsgálatot a légz szelep túlnyomásában mért legnagyobb nyitónyomása 1,2-szeresének megfelel nyomással kell végezni. A tömítettségi vizsgálathoz a palástvarratok vízzel való vizsgálatakor leveg t vagy inertgázt kell használni. A tömítettségi vizsgálat alatt a megadott nyomás értékét l ± 5%-kal lehet eltérni. A vizsgálat id tartama legalább 2 h legyen. A tömítettségi vizsgálatot id tartamának mérését követ 1 h után szabad csak megkezdeni. 6.2.4. A palástvarratoknak vízzel való vizsgálata után a tartályt ki kell üríteni és a fenékvarratok tömörségét a vákuumkészülékkel az el bb leírt módon ismét meg kell vizsgálni. 6.2.5. A hibás varratokat a hiba helye el tt és után legalább 0,05-0,05 m hosszúságig el kell távolítani és újra kell hegeszteni. A hiba kijavítása után újból varrattömítettségi vizsgálatot kell tartani. 6.2.6. A vizsgálatról jegyz könyvet kell készíteni. 6.3. A tartály cs vezetékeinek, szerelvényeinek és tartozékainak vizsgálata 6.3.1. A cs vezetékek és szerelvények üzembe helyezés el tti szilárdsági és tömítettsége vizsgálata a 4. számú melléklet, IX/3. fejezet szerint. 6.3.2. A f t berendezés nyomáspróbája az üzemi nyomás másfélszeresével, de legalább 1,5 bar túlnyomással legyen megtartva. A 6.2.5. szakasz értelemszer en a f t berendezésre is vonatkozik. 6.3.3. A t zoltó berendezéseket m ködtetéssel és méréssel kell vizsgálni az arra vonatkozó rendelet vonatkozó melléklete szerint. 6.4. A tartály id szakos vizsgálata a tartályt az üzembe helyezést l számított els 10 év után, majd legalább 5 évenként szemrevételezéssel, falvastagságméréssel meg kell vizsgálni. FÜGGELÉK A RELAXÁCIÓS (TÖLTÉSKIEGYENLÍT ) CS SZAKASZ HOSSZÁNAK SZÁMÍTÁSA A relaxációs (töltéskiegyenlít ) cs szakasz hosszát a következ összefüggéssel kell számítani: L=3 x ε x ν/χ ahol L a relaxációs cs szakasz hossza (a kiömlési ponttól visszafelé mért cs hossz), cm,



εa folyadék permittivitása (dielektromos állandója), A x s/V x cm, νáramlási sebesség a relaxációs cs szakaszban, cm/s, χa folyadék fajlagos vezetése, A/Vcm, Folyékony szénhidrogének permittivitása (dielektromos állandója): -13 Axs/Vxcm. ε=1,8÷2 10 Ha a folyadék fajlagos vezetésére tényleges mérési adat nem áll rendelkezésre, akkor

nyers k olajra χ ≤ 10-11 A/V x cm, -13 gázolajra χ ≤ 10 A/V x cm, -13 f t olajokra χ ≤ 10 A/V x cm, gudronra és bitumenre χ ≤ 10-9 A/V x cm. Fehéráruk és tiszta céltermékek, χ-ja méréssel határozható meg.

F1. MEREV ÁGYAZÁSÚ ALAP A tartályt peremes vasbeton vagy acéllemezre kell állítani. A lemez az alatta lev gy r - vagy pilléralapra támaszkodik. A vasbeton lemez lehet önmagában merev lemezalap, vagy az alátámasztó alapozással együtt képezheti a merev ágyazást. A lemez és a tartály közé legalább 0,1 m vastag homokágyat kell helyezni. F2. RUGALMAS ÁGYAZÁSÚ ALAP F2.1. Murvából vagy homokos kavicsból és homokból készüljön, ebben a sorrendben rétegezve. Az alapozásra felhasznált anyag agyagtartalma a 10%-ot nem haladhatja meg, és szerves anyagot csak nyomokban, betont, acélt megtámadó agresszív anyagokat egyáltalán nem tartalmazhat. Ha a helyszínen a szükséges murva, kavics vagy homok nem áll rendelkezésre, akkor a tartály alá a helyszínen található egyéb, megfelel teherbírású, térfogatát nem változtató, nem fagyveszélyes, nem kompresszíbilis és nem agresszív anyagból humusz, agyag, t zeg és téglatörmelék kivételével - is lehet alapot készíteni. A helyszíni anyagokból készített alap fels 0,2 m vastagságú rétegét azonban mindig az el írt tisztaságú homokból kell készíteni. Erre kell helyezni még egy kb. 0,05 m vastagságú olajitatású homokréteget vagy ezzel egyenérték , vízszigetel , rugalmas fed réteget (pl. rugalmas ágyazatot adó aljzatra készített aszfalt). Ha a talajvíz szintje a tartályfenékszintet 0,5 m-re megközelíti, akkor legalább aszfaltréteg szükséges. A rugalmas ágyazású alap anyagát legalább T = 95% tömörségi fokra („Talajmechanikai vizsgálatok” m szaki követelmény) kell tömöríteni. A r legfels réteget a tartályfenék korrózió elleni védelmére kissé kúpos alakúra kell készíteni. A kúp alkotójának az emelkedése a szélekt l a középpont felé a süllyedések lezajlása után - ha a tartály gyártója ett l eltér el írást nem ad -1%-os legyen. Az alap fels szintje (a tartályfenék szintje) számított, illetve a tényleges süllyedések beállta után legalább 0,15 m-rel a véd gödör fenékszintje fölött legyen. F2.2. A rugalmas ágyazású alap úgy legyen elkészítve, hogy oldalirányú elmozdulása ne következzen be. Ha a természetes rézs szög nem valósítható meg, akkor az alap egész területét megfelel en méretezett vasbeton gy r vel kell körülvenni az elmozdulás megakadályozására. A tartály köpenye a gyártó követelménye alapján vagy felültethet a vasbeton gy r re vagy nem. - Ha a tartály köpenye nem ül fel a vasbeton gy r re, akkor a vasbeton gy r bels átmér je a tartály fenéklemez átmér jénél legalább 0,2 m-rel nagyobb legyen. A gy r fels síkja kifelé lejtsen. A vasbeton gy r és a tartály széle közötti hézag bitumennel vagy más vízálló masszával legyen kitöltve. - Ha a tartályköpeny felül a vasbeton gy r re, akkor a vasbeton gy r t úgy kell kialakítani, hogy a tartály fenéklemezének rugalmas ágyazása biztosított legyen. IV/2. FEJEZET SZERELVÉNYEZÉSI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EL ÍRÁSOK E fejezet tárgya az éghet folyadékokat és olvadékokat (4. sz. melléklet, XI. fejezet) (a továbbiakban: éghet folyadékok) atmoszférikus nyomáson tároló föld feletti, álló, hengeres, acél tárolótartályok m szaki, elhelyezési, biztonságtechnikai, t z- és környezetvédelmi el írásai. E fejezet hatálya a technológia területén az atmoszférikus, illetve a legfeljebb 55 mbar túlnyomású tartályokra terjed ki. Nem tárgya a fejezetnek a bányatörvény hatálya alá tartozó, a szénhidrogén bányászatban használatos technológiai tartályok. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Merev tet s tartály A tartályköpenyhez mereven hozzáer sített (pl. hegesztett) tetej álló, hengeres tartály. 1.2. Úszótet s tartály A tárolt éghet folyadékon úszó, annak felszínét lefed tetej , álló, hengeres tartály. 1.3. Bels úszótet s tartály A merev tet s tartály belsejébe helyezett könny szerkezet , úszótet vel ellátott tartály. 1.4. Véd gy r s tartály Acél vagy beton véd palásttal körülvett álló, hengeres, merev-, úszó- vagy bels úszótet s tartály. 1.5. Technológiai rendeltetés tartály



Olyan tartály, amelyben technológiai m veletet végeznek (pl. víztelenítés, kigázosítás, emulzióbontás), vagy amelyet a technológia közvetlen kiszolgálására létesítettek (pl. inhibitor adagolás, termékfogadás, átmeneti tárolás stb.). 1.6. Nyersolaj és nyers termelvény El re meg nem határozható változó paraméter (pl. g znyomású, lobbanáspontú, összetétel , forráspontú, víztartalmú) folyadék, amelynek a tárolás szempontjából lényeges paramétereit csak rendszeres mintázással és méréssel lehet meghatározni. Megjegyzés: Nem tekinthet nyers termelvénynek a stabil paraméterekkel rendelkez k olaj. 1.7. Tápgáz A tartály g zterének kitöltésére használatos természetes földgáz. 1.8. Robbanásveszélyes tér A 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint. 1.9. Inertizálás A 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint. 1.10. Gázingaeljárás A 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint. 1.11. Gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek A 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint. 1.12. Légz szerelvények A tartály ki- és belégzésére használatos eszközök összessége. 1.13. Légz Nyitott üzem atmoszférikus tartály ki- és belégzését lehet vé tev szerkezet gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel vagy anélkül. 1.14. Légz szelep Atmoszférikus tartályok ki- és belégz szerkezete, nyomás-; illetve vákuumhatárolás, gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel vagy anélkül. 1.15. Nyitott tartályüzemmód Nyitott üzemmódú az a tartály, amelynek a küls légtérrel állandó - szabad nyílással - kapcsolata van. 1.16. Zárt tartályüzemmód Zárt üzemmódú az a tartály vagy tartálycsoport, amelynek a megengedett üzemi nyomáshatárok között a küls légtérrel állandó, szabad nyílása nincs. 1.17. T zfelület Az a felület, amelyre a tartályban lev , illetve a felfogótérbe kiöml éghet folyadék tüze kiterjedhet. 1.18. Felfogótér A tartály sérülésekor kifolyó éghet folyadék felfogására használatos nem éghet , szilárd, t z esetén is tömör, folyadékot át nem ereszt anyaggal határolt tér, amelybe a tartály közleked edények alapján számított térfogata is beleszámít. 1.19. Elhelyezési távolság Tartályok és tartálycsoportok között megengedett legkisebb távolság. 1.20. Véd sáv A tartály és a hozzá tartozó üzem szomszédos építményei, berendezései közötti terület. 1.21. Véd távolság A 4. sz. melléklet IX/5. fejezete szerint. 1.22. Kombinált hasadótárcsa Hasadótárcsákból összeállított biztonsági szerelvény, amely a túlnyomást és a túlvákuumot két különböz nyitási érték tárcsa felhasadásával szünteti meg. 1.23. Hasadótárcsa Egyszeri kifúvásra vagy beszívásra használatos biztonsági szerelvény, amely roncsolódása révén teszi szabaddá a kör alakú áramlási keresztmetszetet. 1.24. Hasadópanel Egyszeri vészlefúvásra használatos biztonsági szerelvény, amely roncsolódása révén teszi szabaddá a kört l eltér alakú áramlási keresztmetszetet. 2. ÉGHET FOLYADÉKOK CSOPORTOSÍTÁSA, A ROBBANÁSVESZÉLYES TEREK (ZÓNÁK) MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az éghet folyadékok t zveszélyességi csoportosítása a 4. sz. melléklet, XI. fejezet szerint. 2.2. A 4. sz. melléklet, XI. fejezet szerint az éghet folyadék fogalmi körébe azon cseppfolyós halmazállapotú anyagok tartoznak, amelynek g znyomása 50 °C-on nem haladja meg a 300 kPa (3,0 bar) abszolút nyomást. Az el írások alkalmazásakor ezt a g znyomást mint fels határértéket kell elfogadni. 2.3. Ha a termelvények a fogadótartály nyomásánál nagyobb nyomású készülékb l érkeznek a tartály(ok)ba, akkor a technológiai folyamat megel z nyomás alatti készülékéb l vett minta alapján kell meghatározni - a lobbanáspontját, - a g znyomását (50 °C-on), - az összetételét és - a forráspontját. 2.4. A robbanásveszélyes terek meghatározása és besorolása az IX/1. fejezet szerint. 3. A TARTÁLYOK FELSZERELÉSEI. CS VEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK ÉS TARTOZÉKOK 3.1. Általános el írások Az álló, hengeres tartályok kötelez cs vezetékei, szerelvényei és tartozékai:



tölt és ürít cs vezetékek elzáró szerelvényekkel, fenékelszívó-cs vezeték elzáró szerelvénnyel, nyomáskiegyenlít légz szerelvények, vészhelyzet elleni védelem szerkezetei (gyengített fedélvarrat vagy külön szerelvény a 3.6. szakasz szerint), szintmér , mintavev és túltöltés elleni szerkezetek (a 3.7. szakasz szerint), földel -csatlakozás és villámvédelem. Osztott ter tartályok esetén a kötelez elemek tartályrészenként értend k, kivéve a földel -csatlakozást és villámvédelmet. Az álló, hengeres tartályok egyéb - nem minden esetben kötelez - cs vezetékei, szerelvényei és tartozékai: gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek, h t berendezés, habbal oltó berendezés, leng elszívócs elzáró szerelvénnyel és kézi csörl vel, f t berendezés, h szigetelés, m szer és automatika, folyadékkever és -keringet berendezések, különleges technológiai szerkezetek, szerelvények és tartozékok (a 3.17. szakasz szerint), a tartály szerelvényeinek és tartozékainak fagy elleni védelme. 3.2. Cs vezetékek általános el írásai 3.2.1. Cs vezeték csak jól hegeszthet , nem éghet anyagból készülhet. M anyag cs vezeték is használható, ha legalább 0,3 m vastagságú földtakarás védi. A m anyag cs vezeték a tárolt éghet folyadék hatásának - arra feljogosított szerv által igazoltan - ellenálló, a tárolt éghet folyadék szikraérzékenységi osztályának („Sztatikus feltölt dések” m szaki követelmény) megfelel , - arra feljogosított szerv által igazoltan antisztatizált legyen. A vezeték a szállított folyadék hatásának ellenálló és zsugorodásmentes legyen. Karimás cs kötésekhez a tárolt éghet folyadék hatásának ellenálló, és legalább nehezen éghet anyagú (5. sz. melléklet I/2. fejezet) tömítést szabad használni. A cs vezetékek és karimák legalább PN 10 nyomásfokozatúak („Cs vezetékek névleges, üzemi és próbanyomása” m szaki követelmény) legyenek. A cs vezeték és szerelvényei kialakítása és bekötése olyan legyen, hogy a h tágulásból vagy elhúzódásból származó törés vagy maradó alakváltozás veszélyét kizárja. Cs vezetékek és szerelvények elhelyezése, kialakítása szempontjából a IX/4. fejezet el írásait is értelemszer en meg kell tartani. 3.2.2. A cs vezeték olyan méret legyen, hogy a sztatikus villamos feltölt dés elkerülésére a tartályba való beömlési ponttól számított relaxációs (töltéskiegyenlít ) cs szakaszban a folyadékáramlás legnagyobb sebessége ne haladja meg az 1. táblázat szerinti értékeket. A relaxációs cs szakaszba, illetve a tartály beöml csonkjára csak olyan szerelvény helyezhet , amelynek nyitott állásában a cs szakasz keresztmetszetével azonos keresztmetszete van. A relaxációs cs szakasz a tartálycsonkhoz csatlakozva a tartály belsejében is kialakítható. 1. táblázat A cs bels átmér je, mm

Határolt éghet folyadék megengedett legnagyobb áramlási sebessége, m/s

10

8

25

4,9

50

3,5

80

2,9

100

2,5

200

1,8

400

1,3

600

1,0

2 A táblázat értékei közé es , illetve fel nem tüntetett cs átmér re vonatkozó áramlási sebességet v x d =0,64 összefüggésb l kell meghatározni, ahol v az áramlási sebesség m/s-ban, d a cs bels átmér je m-ben. A relaxációs (töltéskiegyenlít ) cs szakasz hosszának számítása a melléklet szerint. Megjegyzés: A számítás elvégzése akkor kötelez , ha a tölt vezeték-rendszerben az áramlási sebesség a táblázatban adott értékeket meghaladja. 3.3. Tölt és ürít cs vezeték elzárószerelvénnyel A tölt és az ürít cs vezeték a tartály rendeltetésének megfelel en közös is lehet, de készülhet külön (egy vagy több) tölt - és az ürít cs is. A tölt - és az ürít csöveket úgy kell a tartályhoz csatlakoztatni, hogy a tartálycsonkra, illetve tartálypalástra meg nem engedett er hatást ne adjanak át. A tartályhoz kapcsolódó cs csonkok a tartálypalást síkjától legfeljebb 0,5 m-re álljanak ki. A csonkokat kétoldalú hegesztéssel a tartálytest varrataitól legalább 50 mm távolságban kell elhelyezni. A tartályból kiinduló tölt és ürít cs vezetéknek két-két elzáró szerelvénye legyen. Az elzáró szerelvények acélházúak és legalább PN 10 nyomásfokozatúak legyenek. Az egyik elzáró szerelvényt közvetlenül a csatlakozó cs csonk után, a másikat pedig a felfogótéren kívül kell elhelyezni. Az elzárószerelvények távm ködtetés ek is lehetnek. A felfogótérben elhelyezett elzáró szerelvény zárófelületei legalább nehezen éghet anyagból készüljenek (5. sz. melléklet, I/2. fejezet). Az elzáró szerelvény nyitott vagy zárt állása rátekintéssel ellen rizhet legyen. A véd gy r s tartályok véd gy r ben lev csonkjára helyezett elzáró szerelvénye a véd palást küls részér l m ködtethet legyen. 3.4. Fenékelszívó-cs vezeték elzáró szerelvénnyel A tartály fenekét a fenékleszívó-csonk szívónyílásánál mélyedéssel kell kialakítani a folyadék teljes elszívására. A tartály és a fenékelszívó-cs vezeték közé, ha az az ürít cs vezetékbe van kapcsolva, elzáró szerelvényt kell beépíteni. Ha a tartálynak külön fenékelszívócs vezetéke van, akkor azon egy elzáró szerelvényt a felfogótéren belül, egy másodikat pedig a felfogótéren kívül kell elhelyezni. Az elzáró szerelvények kiválasztása és elhelyezése a 3.3. szakasz szerint. Automatikus víztelenít berendezés is meg van engedve. 3.5. Nyomáskiegyenlít légz szerelvények



3.5.1. A merevtet s tartály töltése vagy leürítése, valamint az éghet folyadék felmelegedésekor vagy leh lésekor keletkezett meg nem engedett mérték túlnyomás, illetve vákuum kialakulásának megakadályozására nyomáskiegyenlít légz szerelvény(eke)t kell a tartályra szerelni. Nyers vagy félkész termelvények forgalmazására, kezelésére használatos tartályoknál figyelembe kell venni a nyomáscsökkenés, illetve a h mérsékletváltozás hatására bekövetkez gáz-g z képz dés, illetve kondenzáció okozta hatásokat is. 3.5.2. Az úszótet s és a bels úszótet s tartály töltése vagy kiürítése alkalmával - a lábakra leül úszótet alatt keletkez túlnyomás vagy vákuum elkerülésére - nyomáskiegyenlít szerkezetet kell az úszótet re szerelni. 3.5.3. A légz szerelvények a várható igénybevételek mellett megfelel szilárdságúak, alaktartók és a tárolt anyag g zeivel szemben ellenállók legyenek. Az acélból készült szerelvények ezeket a követelményeket kielégítik. Egyéb anyagból készült szerelvények alkalmazása esetén ezek alkalmasságát bizonylatolni kell. 3.5.4. A légz szerelvényeket a csatlakozócsonkjuknak megfelel keresztmetszet készülék- vagy rövid cs toldatra kell beépíteni, lehet leg a védett rendszer legmagasabb és a kezel által megközelíthet pontjára. 3.5.5. A tartálycsoportok légz szerelvényei elé vagy után indokolt esetben (pl. technológiai tartályok) a csatlakozócsonkkal azonos szabad keresztmetszet záróelem építhet be, amely nyitott állapotban rögzíthet , és nyitott vagy zárt állapota egyértelm en megállapítható és ellen rizhet . 3.5.6. A tartályokban az atmoszférikus állapotot légz beépítésével lehet tartani, ha a tartályban tárolt anyag párolgása a környezetet nem károsítja. 3.5.6.1. A légz vezeték anyagát a tartályban tárolt éghet folyadék és a környezeti légtér jellemz inek megfelel en kell kiválasztani. 3.5.6.2. A légz karimával csatlakozzon a tartályhoz és véd sapkával legyen ellátva. 3.5.6.3. A légz t az I-II. t zveszélyességi fokozatú anyagok tárolásakor, illetve a 3.9. szakaszban meghatározott esetekben gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel is el kell látni. E szerkezet önálló szerelvényként vagy egyedi tervezés elemként kapcsolódhat a légz vezetékhez. 3.5.6.4. A csatlakozócsonkot, a légz t és a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet a 3.5.9. szakaszt figyelembe véve kell méretezni. 3.5.7. A tartályokban az atmoszférikustól eltér megengedett túlnyomást, illetve vákuumot légz szelep(ek) alkalmazásával kell beállítani és tartani. 3.5.8. A 3.5.7. szakasz szerinti üzemmód esetén minden tartálynyílást zárt állapotban kell tartani. A mozgó ki- és bevezetések csak az üzemi nyomást tartó kivitelben használhatók. 3.5.9. A légz szerelvény(eke)t úgy kell méretezni, hogy a tartályt kiszolgáló szivattyúk legnagyobb térfogatáramánál, a h mérséklet ingadozásakor, és a tartály technológiai kapcsolatai (bevezetések, elvezetések) révén a tartályban a megengedettnél nagyobb túlnyomás vagy vákuum ne alakulhasson ki. A tápoldali és az elvezetés oldali be- és visszaáramlások ellen korlátozó szerelvények is használhatók. 3 3.5.9.1. A 100 m vagy kisebb térfogatú és legalább 2 bar túlnyomással végzett próbanyomású tárolótartályok esetén, amelyeket legfeljebb 1200 l/min térfogatárammal töltenek a 3.5.9. szakasz követelménye teljesül, ha a légz vezeték, illetve a légz szelep szabad keresztmetszete a 3 tölt vezeték szabad keresztmetszetének 50%-a, de legalább 40 mm bels átmér j . Azoknak a 100 m vagy kisebb térfogatú tartályoknak, amelyeknek a próbanyomása kisebb 2 bar túlnyomásnál, de legalább 0,3 bar túlnyomás, a légz vezeték, illetve légz szelep fentiek szerinti bels átmér je legalább 50 mm legyen. 3.5.9.2. A tartályokban megengedhet túlnyomás és vákuum értékek túllépésének megakadályozására a légz és a légtelenít , valamint az ezzel sorbakapcsolt gyújtóhatás-átterjedést gátló elemek együttes ellenállását a méretezésnél számításba kell venni. 3.5.9.3. Szigeteletlen, föld feletti, merevtet s tartályok esetében a légz szelepek (be- és kilép vagy kombinált szelepek) méretezésekor a térfogatáramokat a következ összefüggések alapján kell meghatározni: 1. Belégzéskor:

3 V ≥ V + V (m /h) a A p V = 4,8 x V 0,71 A B 2. Kilégzéskor:

V ≥V +V + (m3/h) e E p Vk V = 0,17 (H/D)-0,52 V 0,88 E B ahol

/h

3 V - a szivattyúk térfogatárama a tartály töltésekor, illetve leürítésekor, m /h p 3 V , V - az id járástól függ legnagyobb tartálylégzési térfogatáram a tartálylégtér leh lése (V ), illetve felmelegedése (V ) következtében, m A E A E V - a technológiai kilégzés, m3/h (3.5.9.4. szakasz) k V - a tartály össztérfogata, m3 B H - a tartály magassága, m D - a tartály átmér je, m A V és V térfogatáramokat az 1. diagramból lehet a leggyakrabban el forduló paramétertartományra leolvasni. A E



1. diagram Az id járástól függ legnagyobb V (leh lés) és V (felmelegedés) be- és kilégzési térfogatáramok a légz és a légtelenít szerelvények A E méretezéséhez a V tartálytérfogat és a tartály H/D viszonyának (csak V -hez) függvényében. B E 3.5.9.4. A nyers vagy félkész termelvényeket tároló technológiai tartályok 3.5.9.3. szakasz alapján számított legnagyobb kilégzési térfogatáramát meg kell növelni a betáplált anyagokból a tartályban kiváló gáz (Vtk) mennyiségével. Ez a Vtk érték tartalmazza a megel z technológiai m veletek (nyomáscsökkentés, melegítés stb.) hatására a tartályba betáplált nyersanyagból (olaj, olaj-víz, kondenzátum, gazolin stb.) kiváló gáz-g z mennyiségét. Meghatározása - a kísérleti laboratóriumi mérési adatok, - az üzemi mérési adatok (a tartályt megel z nyomásos készülékb l vett minták alapján az anyag teljes összetételére vonatkozóan) és - az összetétel a nyomás- és a h mérsékletváltozás alapján elvégzett technológiai (egyensúlyi) számítások alapján lehetséges. 3.5.9.5. Ha a 3.5.9.4. szakasz szerinti módon üzemszer en beérkez vagy visszaáramló gázmennyiség üzemzavar következtében jelent sen megnövekedhet, akkor azt az üzemszer értékre kell korlátozni, vagy beáramlását le kell állítani. 3.5.9.6. Az állandó folyadéknívóval üzemel (állandó túlfolyású) tartályok esetén Vp értékét O-val lehet figyelembe venni. 3.5.9.7. A teljes szigeteléssel ellátott tartályok esetén VA és VE értékét a következ szorzótényez vel lehet csökkenteni: Szigetelési vastagság, mm

Szorzótényez

25

0,3

50

0,15

100

0,075

3.5.10. Egyes technológiai tartályfunkciók esetén az üzemi nyomás és a biztonsági lefúvatási-beszívási nyomás tartására, egymástól független szerelvények használhatók lépcs zött nyitónyomás-beállítással. 3.5.11. A zárt üzem tartályok normál biztonsági légz szerelvényeként els sorban légz szelepe(ke)t kell beépíteni. 3.5.12. A légz szeleppel védett, zárt üzem tartályban fellép jellemz m ködési-biztonsági paraméterek az 1. ábra szerint. 3.5.13. A 3.5.11. szakasz szerinti lépcs s üzemi és biztonsági szerelvény-kombináció paraméterei a 2. ábra szerint. 3.5.14. Ha az atmoszférikus tároló- és technológiai tartályok légz szelepét biztonsági szerelvényként használják, akkor azt a következ páratér nyomástartományokon belül kell beállítani: - nyomásnövekedéskor 10-60 mbar túlnyomás, - nyomáscsökkenéskor 3-10 mbar vákuum. A légz szelep(ek) nyitó nyomását úgy kell meghatározni, hogy a szelep nyitásához szükséges páratér túlnyomás, illetve túlvákuum a tartály túlnyomásra, illetve vákuumra megengedett értékét ne haladja meg, figyelembe véve, hogy a légz szelep jellemz lefúvó és szívó teljesítményét a teljesítménygörbéken kijelölt, általában 20-40% közötti túlnyomás, illetve túlvákuum növekedés után éri el. 3.5.15. Több tartályra csak akkor szabad közös légz vezetéket és légz szelepet létesíteni, ha a bennük tárolt éghet folyadékok azonos t zveszélyességi fokozatúak és egymással veszélyes elegyet nem képezhetnek. 3.5.16. A légz szerelvények kilép nyílásait az es víz bejutása ellen védeni kell. 3.5.17. A légz szerelvények csak szabadban végz dhetnek.


ahol P - az üzemi nyomás u P =P - a nyitó-, illetve és szivárgási nyomás vákuumban vn vsz P - a beszívási nyomás vákuumban (erre vonatkozik a V értéke) vb a P - a tartály vákuumra megengedett nyomásértéke meg P - a légz szelep nyomásakkumuláció a nyitás és beszívás között vak V - a légz szelep beszívási teljesítménye a P = P - a nyitó, illetve szivárgási nyomás túlnyomás esetén tn tsz P - a lefúvási nyomás túlnyomás esetén (erre vonatkozik V értéke) ll e P - a tartály túlnyomásra megengedett nyomásértéke meg P - a légz nyomás akkumulációja a nyitás és lefúvás között lsk V - a légz szelep lefúvási teljesítménye e 1. ábra A légz szelep jellemz m ködési-biztonsági paraméterei

ahol P - az üzemi nyomás u P =P - a nyitó-, illetve és szivárgási nyomás vákuumban vn vsz P - a beszívási nyomás vákuumban (erre vonatkozik a V értéke) vb a P - a tartály vákuumra megengedett nyomásértéke meg




P - a légz szelep nyomásakkumuláció a nyitás és beszívás között vak V - a légz szelep beszívási teljesítménye a P = P - a nyitó, illetve szivárgási nyomás túlnyomás esetén tn tsz P - a lefúvási nyomás túlnyomás esetén (erre vonatkozik V értéke) ll e P - a tartály túlnyomásra megengedett nyomásértéke meg P - a légz nyomás akkumulációja a nyitás és lefúvás között lsk V - a légz szelep lefúvási teljesítménye e Az 1 index az üzemi, a 2 index pedig a biztonsági légz szelep paramétereit jelzi. 2. ábra A lépcs s üzemi és biztonsági légz szelep jellemz m ködési-biztonsági paraméterei 3.5.18. A légz szerelvények kilép nyílásai a föld felett legalább 4 m magasan legyenek. A tartály feltöltésekor kiáramló g z-leveg elegy veszélymentes elvezetése a 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint. 3.5.19. Ha a tartályokat az IX/1. fejezet szerinti gázingaeljárással töltik, akkor a tartályok töltéskor csak a gázátfejt csövön keresztül lélegezhetnek. A tartályok szabadba vezetett nyílásai és kilégz i a gázátfejtés alatt zárva legyenek. 3.5.20. A légz szerelvényeket gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel kell ellátni a 3.9. szakasz szerint. 3.5.21. Ha a légz szelep elfagyás veszélye a közeg és/vagy szerkezeti kialakítása folytán nem zárható ki, akkor a szelepet fagy ellen védeni kell. 3.5.22. Az úszótet s és a bels úszótet s tartályok úszótetejének légz szerkezetei az úszótet alátámasztására való felülésekor mechanikus szerkezettel teljes keresztmetszetükben nyíljanak, illetve a tet felúszásakor zárjanak. Az 1000 m3 névleges rtartalomnál, illetve 100 m2

tartályfelületnél nagyobb tartályok esetén legalább 2 db légz szerelvényt kell felszerelni és ezeket a tartályt tölt , illetve lefejt szivattyúk legnagyobb térfogatáramára kell méretezni. 3.5.22.1. Ha a tet tömítése alatt kialakulható gáztérben túlnyomás keletkezhet, akkor ezt a teret is légz szerelvénnyel kell ellátni. 3.5.22.2. A légz szerkezeteknek szikrát adó fémes felütközése ne legyen. 3.6. Vészhelyzet elleni védelem szerkezetei 3.6.1. A tartályok különleges üzemeltetési feltételei kapcsán a tartályok gáz-g z terében jelent s bels túlnyomást okozó veszélyhelyzet védekezni kell. A veszélyhelyzet kiváltó oka - a felfogótérben bekövetkez küls t z és/vagy - a tartály gáz-g z terében bekövetkez bels robbanás lehet. 3.6.2. Mindkét veszélyhelyzet ellen kell védelmet jelent a megfelel en méretezett - a gyengített tartálytet - és tartálypalást-csatlakozással kivitelezett tartályszerkezet (repül tet ) vagy - a szabad keresztmetszetet biztosító - vákuumálló - hasadótárcsa vagy hasadópanel beépítése. 3.6.3. Küls t z ellen további védelmet ad a vészhelyzetre méretezett: - szabad keresztmetszet vagy növelt számú légz (szell ztet ) beépítése a 3.5. szakaszban leírt feltételekkel; - szabad keresztmetszet vagy növelt számú légz szelep beépítése a 3.5. szakaszban leírt feltételekkel; - szabad keresztmetszet felcsapódó ajtó beépítése, amely lehet vé teszi az ajtó felemelkedését túlnyomás növekedéskor; - szabad keresztmetszet , túlnyomás-növekedés esetén felemelked búvónyílás fedél. 3.6.4. A vészlefúvatás céljára csak egyedi vagy típusengedéllyel és gyártóm vi bizonylattal ellátott szerelvény(ek) építhet (k) be. Az engedélyeknek és bizonylatoknak a szerelvény beépítési feltételeit és üzemeltetési, ellen rzési el írásait is tartalmazniuk kell. 3.6.5. A 3.6.3. szakasz szerinti vészlefúvató szerelvények nyitó nyomását a 3.5.10...3.5.14. szakaszokban meghatározott üzemi és szokásos légz lefúvató nyomásértékek fölött független m ködést biztosító nyomásértékre kell beállítani az alábbiak szerint: - nyitott szell z vel ellátott üzemmód esetén legalább +3 mbar, - zárt légz szeleppel ellátott üzemmód esetén legalább a szokásos légz szerelvény beállított nyitónyomásának a 1,5-szerese. 3.7. Szintmér , mintavev és túltöltés elleni szerkezetek 3 3.7.1. A tartályokat szintmér berendezésekkel kell ellátni. Nyitott üzem , legfeljebb 200 m névleges rtartalmú tartályokon mechanikus elven m köd szintmér (pl. mér szalag, mér pálca, úszós szintállás mutató) használható. A 200 m3-nél nagyobb névleges rtartalmú tartályoknál a

szintmérést az 5.3. szakasz szerint kell kivitelezni. 3.7.2. A merevtet s tartálynál a mér nyílást a tartály tetején kell elhelyezni, a küls lépcs vagy létra közelében úgy, hogy a tartály szélét l való távolsága legalább 1 m legyen, a nyílás bels átmér je pedig legalább 0,15 m legyen. A mér szalaggal érintkez részek gyújtószikrát nem okozó anyagokból készüljenek. A nyílás fedele légmentesen zárható és könnyen oldható kivitel legyen. A nyílásfedél átcsapódásakor bekövetkez szikraképz dés megakadályozására gyújtószikrát nem okozó anyagú ütköz t kell használni. A mér nyílást keresztmetszetének megfelel csatlakozó cs toldatra kell elhelyezni, hogy szükség esetén a csavarkötés feloldásával bármikor cserélhet legyen. 3.7.3. Az úszótet s és a bels úszótet s tartálynál a mér - és mintavev cs átmér je legalább 150 mm legyen, amely egyben az úszótet vezet je is lehet. Fels végének kiképzése a 3.7.2. szakasz szerint. 3.7.4. Az úszótet s tartály tetején mintavév nyílás bárhol elhelyezhet a 3.7.2. szakasz szerint kivitelezve. 3.7.5. A rétegminta-vételez szükség esetén a tartálypaláston is kiképezhet , a kialakítástól, az alkalmazott szerelvény típusától függ en, a zárt állás megfelel biztosítása érdekében egy vagy két elzárószerelvénnyel, a 3.17.6. szakasz el írásainak figyelembevételével. Az úszótet s és a bels úszótet s tartály palástján elhelyezett rétegminta-vételez bels felületi kiképzése olyan legyen, hogy káros hatást ne okozzon a tet tömít szerkezetében. 3.7.6. A tartályokat el kell látni túltöltés elleni védelemmel. 3.8. Földel csatlakozás és villámvédelem



A tartályt és berendezéseit a villámvédelem, az érintésvédelem és a sztatikus töltés elleni védelem céljából földelni kell. A földelés az Érintésvédelmi szabályzat, a villámvédelem a 3. sz. melléklet, III. fejezet, a sztatikus feltölt dés elleni védelem pedig az „Sztatikus feltölt dések” m szaki követelmény szerint. A m anyag cs vezetékek egymással és a tartállyal úgy legyenek összekötve, hogy megfeleljenek a „Sztatikus feltölt dések” m szaki követelmény el írásainak. A tartályon lev tartozékokat (létrákat; korlátokat stb.) a tartálytesttel fémesen össze kell kötni. Az úszófedelek elektrosztatikus feltölt désének elvezetésére két független, villamosan vezet képes kapcsolatot kell létesíteni az úszófedél és a tartályköpeny vagy a bels úszótet és a merev tartálytet között. 3.9. Gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek 3.9.1. A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek osztályozása, követelményei és használati feltételei a 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint. 3.9.2. A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek m szaki el írásai a „Biztonsági szerelvények” m szaki követelmény szerint. 3.9.3. Nem kell gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet - ahol a tartályban állandó túlnyomást el idéz gáz-g z képz dés és kivezetés van; - ahol a tartályban képz d gáz-g z elegy inertgáz- (CO - és/vagy N -) tartalma következtében az elegy nem éghet nek min sül; 2 2 - ahol a 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerinti tartályinertizálással egyenérték éghet párnagáz bevitelt alkalmaznak. 3.9.4. A 3.9.3. szakasz feltételeinek üzemszer teljesülését nyitott tartályüzemmódban, állandó m szeres, illetve rendszeres laboratóriumi vizsgálattal ellen rizni kell. 3.9.5. Minden olyan tartályra, amikor a tárolt anyag min sége ismeretlen, a legnagyobb biztonságot jelent légz szerkezetet és gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet kombinációját kell alkalmazni a 4. sz melléklet, IX/1. fejezet el írásai szerint. 3.9.6. Az elszennyez dés és fagyás elkerülése érdekében a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet idegen testek és csapadék bejutása ellen védeni kell. 3.9.6.1. A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezeteket úgy kell beépíteni, üzemeltetni, karbantartani és tisztítani, hogy m köd képességük megmaradjon. Károsodás esetén (pl. korrózió), ha az a m ködés biztonságát befolyásolja, az érintett részeket ki kell cserélni. 3.9.6.2. A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezeteket a tartályon könnyen megközelíthet módon kell elhelyezni, hogy karbantarthatók legyenek. 3.9.6.3. Ha a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet m ködése során fagyásveszély léphet fel, akkor a szerelvényt f tött kivitelben kell kialakítani. 3.9.6.4. Ha a fagyveszélyes id szakban a légköri gyújtóhatás veszélye nem áll fenn, akkor a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet ezen id szakban le lehet szerelni. 3.10. H t berendezés H t berendezés létesítése a 7. bekezdés szerint. 3.11. Habbal oltó berendezés Habbal oltó berendezés létesítése a 7. bekezdés szerint. 3.12. Leng elszívócs elzárószerelvénnyel és kézi csörl vel A leng elszívócs a tartályon kívül, a földr l legyen mozgatható a paláston keresztülvezetett sodronykötéllel, önzáró kézi csörl vel. A sodronykötelet a paláston át párolgásmentesen tömít zárószerkezettel kell a tartály belsejébe vezetni. Olyan helyeken, ahol ütközés vagy súrlódás el fordulhat, gyújtószikrát nem okozó anyagú betétet kell használni. A leng cs szabad végét lehet leg 30°-os síkkal kell levágni a szívó keresztmetszet növelése céljából. A leng cs hossza olyan legyen, hogy a legfels folyadékréteget is el lehessen szívni. 3.13. F t berendezés 3.13.1. A tárolt folyadékot - ha szükséges - közvetett módon, legfeljebb 6 bar túlnyomású g zzel szabad felmelegíteni. A felmelegítésre meleg víz vagy egyéb cseppfolyós halmazállapotú közeg is használható. A melegít közeget a tárolandó éghet folyadék fizikai jellemz inek (pl. habzási hajlam) figyelembevételével kell kiválasztani. Villamos f tés csak az éghet folyadéktól elzárt cs hüvelyes rendszerben engedhet meg. Úszótet s tartályok f tése szükség esetén a tartálytet re is kiterjeszthet . 3.13.2. A kondenzvíz felfogóterenként összegy jthet és kiemelhet , vagy a felfogótéren kívül megbízhatóan elvezethet legyen. A f t csövek lehet leg kiszerelhet k legyenek a tartály tisztításának megkönnyítésére. 3.13.3. A f t testet és annak tartályon belüli vezetékeit teljes terjedelmükben legalább 0,1 m-es folyadékréteg fedje. Ezért a f t csövek fölé 0,1 m magasságban szintjelz t kell elhelyezni. Ennek jelzése után a f tést el kell zárni és csak ezután lehet a tartályt tovább üríteni. Ha a szívócs a f t cs fölé nyúlik legalább 0,1 m-rel, akkor szintjelz t beépíteni nem szükséges. 3.13.5. Az emeletes f t rendszert szintenként tápoldalról küls kiszakaszolással kell kialakítani. 3.13.6. F tött tartályon h mér -csatlakozóhely(ek) legyen(ek) kialakítva helyi és az 5. bekezdés szerinti m szeres h mérsékletmérés lehet vé tételére. 3.13.7. A tartály f t berendezése kézi vagy automatikus h mérsékletszabályozású lehet, azonban az utóbbi esetben kézzel is m ködtethet legyen. Az automatikus h mérséklet-szabályozón az el irányzottnál nagyobb h mérsékletet ne lehessen beállítani. A beállított és ellen rzött legnagyobb h mérsékleten az önm köd h mérséklet-szabályozó megbízható módon legyen rögzítve. M szerezés az 5. bekezdés szerint. 3.14. H szigetelés A tartály, a szerelvények és a cs vezetékek h szigetelése nem éghet anyagú (5. sz. melléklet 2. fejezet) legyen. 3.15. M szer és automatika M szer és automatika létesítése az 5. bekezdés szerint. 3.16. Folyadékkever és keringtet berendezések 3.16.1. A tartályban tárolt anyag homogenizálására (min ség, h mérséklet), illetve a felúsztatás-ülepedés el segítésére a tartályokba kever , illetve keringtet berendezések építhet k be. 3.16.2. A 3.16.1. szakasz szerinti berendezések tartályba vezetése történhet - merül kivitelben, a tartálytet r l függesztve, vagy - küls hajtással, a tet n vagy a paláston keresztül. 3.16.3. A villamos motorok küls hajtás esetén a sújtólég és robbanásbiztos villamos gyártmányokra vonatkozó m szaki követelményeknek megfelel robbanásbiztos, merül típus esetén pedig zárt kivitel ek legyenek. 3.16.4. A kever és a keringtet berendezések beépítésekor olyan méret szerel nyílást kell alkalmazni, hogy a berendezés azon keresztül szerelhet , állítható legyen.



3.16.5. Ha a berendezés a tet r l függesztve kerül beépítésre, akkor a tet szerkezet a járulékos terhelés felvételére alkalmas legyen. 3.16.6. A kever tengely beépítési szöge a technológiai feladatnak megfelel en állítható legyen. 3.16.7. A kever berendezés rendellenes üzeme esetén a megfelel védelemr l gondoskodni kell. 3.17. A tartályok különleges technológiai szerkezetei és tartozékai 3.17.1. Általános feltételek 3.17.1.1. A tartályokat a szükséges technológiai feladatok ellátására különleges szerkezeti elemekkel lehet felszerelni. 3.17.1.2. A különböz technológiai eljárások elvégzésére használatos elemeket külön-külön kell az egyes feladatokra méretezni. 3.17.1.3. A kiegészít technológiai szerkezeteket a tartályokba ezen elemek elhelyezéséb l, m ködéséb l származó járulékos igénybevételek figyelembevételével kell beépíteni. 3.17.1.4. A tartály belsejébe beépített minden berendezést fokozott min ségi követelményekkel kell tervezni és létesíteni, az üzembe vétel el tt kipróbálni, hogy üzembe helyezéskor a tartály leürítése elkerülhet legyen. 3.17.1.5. A beépített bels berendezéseket statikus feltölt dés ellen biztonságosan földelni kell. 3.17.1.6. A különleges tartály minden térrészéb l az éghet folyadék leüríthet legyen. 3.17.1.7. A tartály gáztere teljesen légteleníthet legyen. 3.17.1.8. A technológiai szerkezetek az ellen rzés során hozzáférhet k, vizsgálhatók és ellen rizhet k legyenek. 3.17.2. Bels szeparátor Az atmoszférikus nyomású tartályokba bevezetend gáztartalmú éghet folyadék legkisebb nyomású utolsó fokozatának szeparálására a tartályba gáz-folyadék szétválasztó szeparáló készülék építhet be, ha a technológiai paraméterek azt szükségessé, illetve lehet vé teszik. 3.17.3. Bukógátak és túlfolyók A technológiai tartályban a fázisszétválasztási m velet(ek) végrehajtására különböz alakú gátelemek építhet k be. 3.17.4. Terel lemezek, lemezes felúsztatók A terel lemezek a folyadékáramlás mozgásának bels irányítására vagy elkülönült fázisok elvezetésére használatosak. 3.17.5. Folyadékelosztók és -elvezet k A folyadék be- és elvezetésére a különleges technológiai feladatok ellátására alkalmas szerkezetek építhet k be. 3.17.6. Rétegmintavételi helyek 3.17.6.1. A függ legesen elkülönül (rétegz d ) min ség folyadékot tartalmazó tartályokban, az egyes jellemz szinteken, az üzemvitel rendszeres ellen rzéséhez mintavételi helyek és mintavev szerkezetek alakíthatók ki. 3.17.6.2. A mintavev helyek és eszközök kiképzése lehet egyedi és központi kezel i szintre összefogott kialakítású. 3.17.6.3. Az egyedi mintavev helyeket a tartálypaláston, a lépcs r l kezelhet módon, kell elhelyezni és kialakítani. 3.17.6.4. Több szint rétegmintavétel sorozatra alkalmas berendezést els sorban a tartályon belül, vagy szerkezeti okokból a tartályon kívül lehet beépíteni (3.7.5. szakasz). A különböz magasságból vett mintákat cs vezetéken, illetve cs vezeték kötegben a tartálypalást mentén kell a kezel szintre levezetni, rögzíteni, és ellátni a mintavev szerelvényekkel. Küls szerelés esetén, dermed anyaghoz szigetelés vagy helyi h ntartás szükséges. 3.17.7. A tartály szerelvényeinek és tartozékainak fagy elleni védelme 3.17.7.1. Azokat a szerelvényeket és tartozékokat, amelyek a lecsapódó vízpára vagy csapadék hatásának ki vannak téve, a tartályban kiülepedett víz vagy az úszótet n összegy lt csapadék elvezetésére szolgálnak, fagy ellen védeni kell. 3.17.7.2. A fagyvédelem megoldható szigeteléssel, kísér szálas f téssel, a tárolt folyadéktól elzárt villamos f téssel vagy ezek kombinációjával. 3.18. Vizsgálatok 3.18.1. A tartály cs vezetékeinek és szerelvényeinek üzembe helyezés el tti szilárdsági és tömítettségi vizsgálata a 4. sz. melléklet IX/4. fejezet szerint. A szerelvényeket nyitott és zárt állapotban kell nyomáspróbázni, valamint tömítettségre vizsgálni. 3.18.2. A füt berendezés vizsgálata a 4. sz. melléklet, IV/3. fejezet szerint. 3.18.3. A légz szelepek nyitó- és záróképességét a beszerelési helyen megkövetelt nyomásértékeknek megfelel en a gyártóm ben meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményét bizonylatolni kell. 3.18.4. Az úszótet k légz szerkezeteinek m köd képességét, kifogástalan zárását a tet úsztatási próbájakor ellen rizni kell. 3.18.5. A h t - és habbal oltó berendezések vizsgálata az 2. sz. melléklet, I. fejezet szerint. 4. TARTÁLYOK NYITOTT ÉS ZÁRT GÁZTÉRI ÜZEMMÓDJÁNAK KIALAKÍTÁSA 4.1. A tartályok üzemeltetése nyitott és zárt rendszer lehet. 4.2. A tartályok nyitott üzemmódban üzemeltethet k, ha t z- és robbanás, valamint környezetvédelmi követelmények alapján a tartályban keletkez gázok a környezetbe kibocsáthatók. 4.3. A tartályokat zárt üzemmódra kell kialakítani és üzemeltetni, ha - a 4.2. szakasz követelményei nem teljesíthet k, mert a tartályból kikerül gáz, illetve leveg -gáz elegy a környezetet szennyezi és/vagy mérgezi; - a tárolt terméknek a leveg nedvességével vagy oxigénjével nem szabad érintkeznie. 4.4. A zárt üzemmód tápgázos szívórendszerrel a leveg beszívás teljes kiküszöbölésével kialakítható. Tápgázként éghet , száraz szénhidrogéngáz vagy inertgáz használható (4. sz. melléklet, XI/1. fejezet). 4.5. A tápgázellátás nyomását a tápgáz szívószelep vagy a reduktor m ködési nyomáskülönbsége alapján kell meghatározni. 4.6. A zárt üzemmód vezetékrendszerét PN 10 nyomásfokozatú acélcs b l kell tervezni. A föld alatti szakaszok azonban m anyag cs b l is készíthet k. 5. M SZEREZÉS ÉS AUTOMATIKA A tartályokat m szerezni kell a következ k szerint: - minden tartályt el kell látni túltöltésvédelemmel; - a 200 m3-nél nagyobb rtartalmú tartályokra automatikus m ködés folyamatos szintmér berendezés is szükséges; - a f tött tartályokat h mérsékletmér m szerrel kell felszerelni; - a véd gy r s tartályok véd gy r jében - a véd gy r fal és a tartálypalást között - a leveg szénhidrogén koncentrációját mérni és jelezni kell. 5.1. Általános követelmények 5.1.1. A m szer és automatikai berendezések feleljenek meg a -25...+60 °C környezeti h mérsékletnek és a 0,8-1,1 bar légköri nyomásnak.



Fagymentes üzemvitel esetén 0 - +40 °C környezeti h mérséklet az irányadó. 5.1.2. A robbanásveszélyes környezetben beépítésre kerül elemek robbanásbiztosak legyenek. 5.1.3. A tárolt folyadékkal érintkez elemek szerkezeti auyagai feleljenek meg a közeg által támasztott követelményeknek, továbbá ellenállók legyenek a várható mechanikus, h - és vegyi igénybevételnek. 5.1.4. A m szer és automatikai berendezések biztonságosan kezelhet k és ellen rizhet k legyenek. 5.1.5. A szabvány hatálya alá tartozó tartályok m szer- és automatikai elemei csak megfelel en bizonylatolt min ség berendezések lehetnek. 5.1.6. A másodlagos villámvédelmet ki kell építeni. 5.1.7. A biztonsági jelz rendszerek önellen rz ek legyenek. 5.2. Túltöltés védelem 5.2.1. A túltöltés védelmi berendezés olyan eszközökb l összeállított rendszer, amely kell id ben, a tartály megengedett töltési szintjének elérésekor megszakítja a töltési folyamatot és/vagy akusztikai és optikai jelzést vált ki. 5.2.2. Ha a túltöltés védelmi berendezés csak jelzést ad, akkor külön el jelzés is szükséges. Az el jelz helyzetét úgy kell meghatározni, hogy a tartály megengedett töltési szintjének eléréséig elegend id álljon rendelkezésre a kézi beavatkozásra. 5.2.3. A túltöltés védelmi berendezést úgy kell kialakítani, hogy a berendezés meghibásodásakor a töltés folyamatát szakítsa meg és/vagy hangjelzést váltson ki. A túltöltés jelzésre és el jelzésre egymástól független érzékel t kell használni. 5.3. Szintmérés 5.3.1. A szintmérésre bármilyen rendszer , az általános követelményekben meghatározott feltételeket kielégít berendezés használható. A szintmér kiválasztásakor el nyben kell részesíteni a mozgó alkatrészt nem tartalmazó szintérzékel ket. 5.3.2. A szintmér berendezés a felügyeleti helyiségben vagy a helyszínen leolvasható legyen. Helyszíni leolvasáskor olyan kijelz t kell használni, amely a tartálytól legalább 15 m-re leolvasható. 5.3.3. A szintmér legalább 1,5% pontossággal mérjen. 5.3.4. A túltöltés jelzést és a szintmérést egymástól független, különálló berendezéssel kell megoldani. 5.4. H mérsékletmérés 5.4.1. F tött tartályok esetében a tartályban tárolt anyag h mérsékletét mérni kell. Állandó felügyelet nélküli berendezések az el írt h mérsékleten automatikusan m köd hang- és fényjelzéssel, vagy önm köd h mérsékletszabályozóval legyenek ellátva. A hang- és fényjelzés a kezeléssel megbízott személy tartózkodási helyén jelezzen. 5.5. A véd gy r s tartályok szénhidrogén-szivárgásának mérése 5.5.1. A véd gy r s tartályok szivárgásának jelzését a véd gy r ben a szénhidrogén tartalmának érzékelésével kell megoldani. 5.5.2. Ha az érzékelés módja koncentrációmérés, akkor az alsó robbanási határ (ARH) 20 és 40%-os értékét fény- és hangjelzéssel jelezni kell a felügyeleti helyiségben. A m szer méréstartománya az ARH 0-100%-a legyen. Az érzékel feleljen meg az általános követelményekben el írt feltételeknek. Tartályonként legalább 2 db érzékel t kell beállítani. 5.6. Vizsgálati el írások 5.6.1. A m szerek vizsgálata a törvény1 szerint: A törvény hatálya alá nem tartozó m szerek és automatika elemek ellen rzését a gyártó el írásai szerint kell elvégezni. 5.6.2. A berendezések beépítése után a már teljesen összeépített rendszert üzembe helyezés el tt a tárolt közegt l mentes állapotban ismételten ki kell próbálni. A feltöltés során a helyes m ködést újból ellen rizni kell, amely a tartály vizes próbájakor is elvégezhet . 6. FELFOGÓTÉR A tartály az esetleges sérülésekre számítva, a benne lev folyadék szétfolyásának megakadályozására felfogótérben legyen elhelyezve. 6.1. A felfogóterek befogadóképessége 6.1.1. A felfogótér befogadóképességét úgy kell méretezni, hogy veszély esetén a tárolt anyag a felfogótérb l ne folyhasson ki. 6.1.2. Több tartályt egy felfogótérbe csak abban az esetben szabad telepíteni, ha a névleges összes rtartalmuk 3 - a nyersolaj és nyerstermelvény tárolásakor a 10 000 m -t, - az I-II. t zveszélyességi fokozatú, valamint 21 °C-nál kisebb lobbanáspontú folyadékok, amelyek éghet alkotórészei 15 °C-nál vízben oldhatók, 3 tárolásakor a 20 000 m -t, - a III. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadék tárolásakor 100 °C nyílt téri lobbanáspontig a 30 000 m3-t,

- a 100 °C-nál nagyobb nyílt téri lobbanáspontú folyadék tárolásakor pedig a 120 000 m3-t nem haladja meg. A III. t zveszélyességi fokozatú folyadékoknál, amelyeket lobbanáspontjukra vagy a fölé melegítenek, a 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint robbanásveszélyes tér keletkezhet, ezért ebben az esetekben az I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékokra vonatkozó el írások érvényesek. A fentebb megadott rtartalmaknál nagyobb névleges rtartalmú tartályt külön felfogótérben kell elhelyezni. 6.1.3. A felfogótér folyadékkal tölthet térfogata (befogadóképessége) a következ legyen: - egy tartály esetén 100%, - több tartály esetén a felfogótérben elhelyezett tartályok névleges össz rtartalmának 50%-a, illetve ha valamelyik tartály ennél nagyobb, akkor annak a névleges rtartalma, - nyersolaj és nyerstermelvény tárolásakor a felfogótérben elhelyezett tartályok névleges össz rtartalmának 75%-a. A véd gy r s tartályok véd gy r je az a felfogótér, amely a tartály közleked edények alapján számított térfogatát is tartalmazza. Közleked tartályok, amelyek folyadéktere egymással állandó összeköttetésben van - a felfogótér térfogatának méretezése szempontjából egy tartálynak számítanak. A felfogótér befogadóképésségét a véd sánc, illetve a véd gy r fal fels pereméig kell figyelembe venni, beleértve a tartály bels térfogatát is. A felfogóterek befogadóképessége a 3. ábra szerint. 6.1.4. A tartályt (tartályokat) úgynevezett kiegészít teres felfogótérrel is körül lehet venni. Az ilyen felfogótér kétféle befogadótérb l áll: - közvetlen a tartályt körülvev , és

1 Az 1991. évi XLV. törvény.



- az azt kiegészít térb l (terekb l). Két vagy több tartálynak közös kiegészít tere lehet. A kiegészít terét a felfogótér többi részét l elválasztó sánc magassága 0,3 m-rel legyen kisebb a felfogótér sáncmagasságánál. 6.1.5. A felfogótér befogadóképessége úgy legyen meghatározva, hogy a tartály, illetve a tartálycsoport bármely tartálya névleges rtartalmának megfelel folyadékmennyiséget a tartályt körülvev felfogótér és a hozzá tartozó kiegészít tér együttesen fogadja be. A kiegészít teres felfogótér kialakítása a 4. ábra szerint. 6.2. A felfogóterek építési el írásai 6.2.1. A felfogóterek nem éghet anyagúak, kell en szilárdak és tömörek legyenek, és t z esetén se engedjék át a folyadékot. 6.2.2. Talajvízvédelmi el írások a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” m szaki követelmény szerint. 6.2.3. A felfogótereket földbe süllyesztéssel, körülsáncolással vagy stabil falakból kell kialakítani. A falak stabilitását bizonylatolni kell. A szomszédos tartályok felfogóterének közös sánca, fala lehet. 6.2.4. A sánc földb l készített, trapéz keresztmetszet , kétoldalt rézs vel kialakított elzáró töltés, amelynek koronája vízszintes és legalább 1,0 m széles legyen. A sánc anyaga legalább Trϕ = 90% tömörségi fokra legyen tömörítve. A sánc helyettesíthet téglából, betonból, vasbetonból vagy egyéb nem éghet , szilárd anyagból készült, a folyadéknyomásnak ellenálló, folyadékot át nem ereszt , legalább 2,5 h t zállósági határérték fallal (5. sz. melléklet, I/3. fejezet). 6.2.4.1. Salakból, homokból vagy egyéb, folyadékot könnyen átereszt anyagból sáncot készíteni nem szabad. A sánc építési magasságának megállapításakor annak süllyedésére is figyelemmel kell lenni. A sánc rézs je a felhasznált anyag természetes rézs szögének megfelel en legyen kialakítva. 6.2.4.2. A sánc burkolva vagy gyepesítve legyen. A gyepesítés a rézs hajlásszögét ne befolyásolja. 6.2.4.3. A sáncon - a rendszeres átjárásra - szilárd lépcs k legyenek kialakítva. A lépcs a sáncot ne gyengítse és éghet anyagból ne készüljön. 6.2.4.4. A felfogótér mobil eszközökkel való oltása esetén a sáncra - lehet leg két szemben lév oldalán - 3 m széles, legfeljebb 20%-os lejtés , id járásálló, legalább 5000 N tengelynyomásra méretezett felhajtót kell építeni. A felhajtók csatlakozásánál, a sánc tetején 5-6 m hosszúságban habágyúk mozgatására alkalmas, legalább 3 m széles szilárd burkolatú területet kell kialakítani. Két felfogótérhez egy-egy oldalon közös felhajtó építhet , ha onnan a feléjük es mindkét térrész habbal letakarható. A felhajtók a t zoltó útról vagy a sánc és az út közötti térségr l induljanak. Ez, utóbbi esetben azonban gondoskodni kell a t zoltó útnál lehajtókról és a felhajtók akadálytalan megközelítésér l. Ha a tartályok felfogótereinek mobil oltása a tartályok körül kiépített útról is végrehajtható, akkor a felhajtók kiépítése a sáncra nem szükséges. Megjegyzés: A felhajtók szükségességét, elhelyezését a területileg illetékes Önkormányzati T zoltósággal egyeztetni kell. Egy tartály esetén

A felfogótér befogadóképessége ≥ a tartály névleges rtartalma Több tartály esetén



A felfogótér befogadóképessége ≥ a legnagyobb tartály névleges rtartalma vagy

A felfogótérbe elhelyezett tartályok névleges össz rtartalmának 50%-a, illetve nyersolaj és nyers termelvény esetén 75%-a véd gy r s tartály felfogótere

A véd gy r térfogata ≥ a tartály névleges rtartalma Megjegyzés: A véd gy r térfogata a tartály közleked edények alapján számított térfogatát is tartalmazza 3. ábra Felfogóterek befogadóképessége

4. ábra Kiegészít teres felfogótér

199. oldal



6.2.5. A felfogóterek olyan falak formájában is kialakíthatók, amelyek a tartály körül véd gy r t képeznek (véd gy r s tartály). A véd gy r s fal acélból is készülhet, ha kell en h tve van a 7.5.1. szakasz szerint. 6.2.6. A felfogótér méreteinek megállapításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a tartály kilyukadása esetén a sugárban kiöml folyadék minden esetben a felfogótérbe kerüljön. A sáncok bels fels élét l, a falaktól vagy a véd palásttól a felfogótérben felállított tartályok - a tartály falától mérve legalább 1,5 m távolságban legyenek. 6.2.7. A véd gy r s, merev tet s tartályok esetén a robbanásveszélyes g z-leveg elegyet lehet leg úgy kell elvezetni, hogy az ne kerülhessen a véd gy r be. Ha a véd gy r falának á tartálypalásttól mért távolsága 2,5 m-nél kisebb, akkor a véd gy r id szakos kényszerszell ztetése és az ott összegy l szénhidrogéng z-leveg elegy koncentrációjának ellen rzése is szükséges (5.5. szakasz). 2 6.2.8. T zoltási szempontból célszer a 2000 m -nél nagyobb felület felfogótereket közbüls falakkal vagy sáncokkal megosztani. Ezek legalább 1/4-del alacsonyabbak legyenek a küls falak vagy sáncok magasságánál. A faláttörések elkerülésére ezek magasságát úgy kell megállapítani, hogy a felfogótérben lev cs vezetékek felettük legyenek átvezethet k. 6.2.9. A felfogótér területén csak saját tartályá(ai)nak üzemi és t zvédelmi vezetékei és kábelei haladjanak keresztül. A cs vezetékek és kábelek sáncon való átvezetésének tömörsége egyezzen meg a véd sánc tömörségével. A cs vezeték alatti ülepedés figyelembevételével, vagy a sáncba beépített vasbeton falba helyezett tömszelencékkel kell a cs vezetékek és a kábelátvezetések folyadékelzárását létrehozni. A tégla- vagy a betonfalak, illetve a véd gy r s tartály küls palástján a cs vezetékek átvezetése még t z esetében is teljesen folyadékzáró legyen. 6.2.10. A felfogóteret önmagában zárt, tekn szer egységként kell kiképezni. A felfogótérben felgyülemlett csapadék és oltóvíz elvezetését kett s elzáró szerelvénnyel ellátott cs vezetékkel kell megoldani, amelyet az ipari szennyvízkezel rendszerbe kell bekötni. A vízelvezet cs sáncon keresztüli átvezetése a 6.2.9. szakasz szerint. Az elzáró szerelvények a felfogótéren kívül, jól megközelíthet en - üzemszer en zárt állásban - legyenek elhelyezve. Összegy jthet a víz a felfogótérben kialakított akná(k)ban is, ahonnan kiemeléssel (szippantással) távolítható el. A felfogótér alja ebben az esetben minden irányból az akna(aknák) felé lejtsen. A kiszippantott vizet ipari szennyvízkezel rendszerbe vagy slopba kell juttatni. 6.2.11. A felfogótéren belül elhelyezhet : - a tartály üzemeltetéséhez szükséges út, - a tartály üzemeltetéséhez szükséges szállítópálya, - a tartályra szerelt kever berendezés, - a párolgási veszteséget csökkent berendezésnek a tartállyal közvetlenül összefügg elemei és - a tartállyal szorosan összefügg technológiai és t zvédelmi berendezések, amelyek a sáncot nem gyengíthetik. A felsorolt szerkezetek tartóinak, alátámasztásainak t zállósági határértéke legalább 3 h (5. sz. melléklet, I/3. fejezet) legyen. Egyéb berendezés a felfogótéren belül nem lehet és felette sem haladhat át. A kiegészít térben (terekben) elhelyezhet k a hozzá tartozó tartályok technológiai cs vezetékei. 6.2.12. A tartály t zoltó berendezésének cs vezetékeit a felfogótérben csak földbe süllyesztve szabad vezetni. Az elzáró szerelvények a felfogótéren kívül legyenek elhelyezve. E vezetékek dilatációs elemei föld felett is elhelyezhet k. 3 A fentiek alól kivételt képeznek a legfeljebb 1000 m rtartalmú bels úszótet s tartályok habbal oltó berendezéseinek cs vezetékei, amelyek a felfogótér felett közvetlen a sánc vagy a betonfal tetejére vezethet k (egyszer sített félstabil habvédelem a 2. sz. melléklet, I/2. fejezet szerint). Ugyancsak a föld felszíne felett vezethet k a véd gy r s tartály t zoltó berendezéseinek cs vezetékei a gy r s térbe. 6.3. A felfogótér t zfelülete A felfogótér t zfelülete a felfogótérben elhelyezett tartályok névleges rtartalma függvényében - 1000 m3 névleges tartály össz rtartalomig a legnagyobb tartály alapterületének tízszerese, de legfeljebb 1000 m2, - 1000 m3 feletti névleges tartály rtartalom esetén a tartály alapterületének hatszorosa, de legfeljebb 8000 m2, 3 2 - több 1000 m névleges rtartalmú tartály egy felfogótérben való elhelyezésekor legfeljebb 7000 m lehet.

7. T ZVÉDELMI BERENDEZÉSEK 7.1. Általános el írások 7.1.1. A tartályok h tésével (permetezésével) a tartályok felmelegedését t z esetén olyan határok között kell tartani, hogy állékonyságukat megtartsák. A h tend tartályok felületét er s, egyenletesen eloszló vízfilmmel kell beborítani. A h tés a tartály típusa, nagysága, telepítési helye szerint a teljes felületre vagy csak a veszélyeztetett felületrészre terjedjen ki. 3 7.1.2. A tartályok h t berendezéseit a 2. sz. melléklet, I. fejezete szerint kell létesíteni. 200 m és kisebb névleges rtartalmú vagy bármekkora rtartalmú h szigetelt tartályra h t berendezést nem kell szerelni. A tartálypaláston a lefolyó víznek a tartályalaptól való távoltartására - a palást alsó részén a fenéklemezt l 0,3 m-re - vízvet lemezt kell feler síteni: 7.1.3. A tartály palásth tését, egyenl távolságra elosztott löv kékkel, körvezetékkel kell végezni. A löv kék a vizet szétterítve, egyenletesen a palástfelületre vezessék. 12 m-nél nagyobb átmér j tartálynál a h t körvezeték szakaszokra osztható. Egy szakasz legalább 120°-os legyen. Minden szakaszt külön-külön kell megtáplálni. 7.1.4. A tartályok habbal oltó berendezésének létesítése a 2. sz. melléklet, I. fejezete szerint. Beépített oltóberendezésnek számítanak azok a tartályra, illetve felfogótérre szerelt berendezések is, amelyek habképz anyagát mobil berendezések (t zoltó gépjárm vek, mozgatható t zoltóeszközök) keverik az oltóvízhez. 7.1.5. Zárt rendszer tartályok esetén habvezetékeik hasadólemezét (2. sz. melléklet, I/3. fejezete) úgy kell méretezni és kialakítani, hogy azok a tartályokban uralkodó nyomás hatására ne hasadjanak fel. A hasadólemez a tartálytet r l rendszeresen ellen rizhet és szükség esetén cserélhet legyen. A hasadólemeznek az el írt nyomáson való felhasadását bizonylatolni kell. 7.2. Merevtet s tartályok 7.2.1. H t berendezések A merevtet s tartályokat tet - és palásth t berendezéssel kell ellátni a 2. sz. melléklet, I. fejezete és a 7.1. szakasz szerint. 7.2.2. Habbal oltó berendezés Habbal oltó berendezés létesítése a 2. sz. melléklet, I. fejezete és a 7.1. szakasz szerint.



7.3. Úszótet s tartályok 7.3.1. H t berendezések Palásth t berendezés létesítése a 2. sz. melléklet, I. fejezete és a 7.1. szakasz szerint. Tet h tés nem kell. 7.3.2. Habbal oltó berendezés Habbal oltó berendezés létesítése a 2. melléklet I. fejezete és a 7.1. szakasz szerint a következ kiegészítésekkel: - az úszótet re a tartálypalásttól 1-1,5 m távolságban legalább 0,8 m magas, acél habterel gátat kell szerelni, hogy az oltóhab ne az egész úszótet re, hanem csak a tartálypalást és a habterel gát közötti körgy r felületre jusson, és így a habteljesítmény csak erre a felületre legyen méretezhet , - a tartály kerületének minden 26 m-es szakaszára 1-1 habömleszt építend be. Ennek alapján az egyes tartályátmér khöz tartozó habbeömlések száma legalább a 2. táblázat szerinti legyen; - úszótet s tartályok esetén a 2. sz. melléklet, I/3. fejezet szerinti habedény létesítése nem szükséges; - a habbeömléseket az úszótet legfels állása fölé kell helyezni és úgy kell kiképezni, hogy a hab lehet leg veszteség nélkül jusson a habterel gát által határolt körgy r felületre; - a habterel gát nélküli úszótet k esetén a habteljesítményt a teljes tartályfelületre kell méretezni, - a habbal oltó berendezésen kívül száraz felszállóvezetéket is kell a tartályra szerelni a lépcs vagy vészhágcsó mellé, az esetleges mobil oltás lehet vé tételére. 2. táblázat Tartályátmér , m

Habbeömlések száma

17-ig

2

25-ig

3

33-ig

4

42-ig

5

50-ig

6

58-ig

7

66-ig

8

7.4. Bels úszótet s tartályok 7.4.1. H t berendezések H t berendezések a 7.3.1. szakasz szerint. 7.4.2. Habbal oltó berendezés Habbal oltó berendezést kell létesíteni minden bels úszótet s tartályon a 2. sz. melléklet, I. fejezete szerint a következ kiegészítésekkel: - 100 m2-nél nagyobb felület bels úszótet knél a tartálypalásttól legfeljebb 1,5 m távolságra, legalább 0,5 m magas acéllemezb l készült habterel gátat kell szerelni; - a tartálypalást és a habterel gát által határolt körgy r felület haboltásáról gondoskodni kell. Ha a bels úszótet re habterel gátat nem szerelnek, akkor a teljes felület haboltása szükséges; - a tartály kerületének minden 26 m-es szakaszára 1-1 db habömleszt építend be. A habbeömlések száma 9 m átmér ig legalább 1 db, ezen átmér felett pedig legalább a 2. táblázat szerint; - a bels úszótet s tartályok esetén a 2. sz. melléklet, I/3. fejezet szerinti habedényt nem kell létesíteni; - a habbeömléseket az úszótet legfels állása fölé kell helyezni és úgy kell kiképezni, hogy a hab lehet leg veszteség nélkül jusson a habterel gát által határolt körgy r felületre; - a bels úszótet s tartályokhoz 100 m2 felületig egyszer sített félstabil, felette pedig félstabil vagy stabil habbal oltó rendszer szükséges;

- a habbal oltó berendezésen kívül száraz felszállóvezetéket is kell tartályra szerelni a lépcs vagy a vészhágcsó mellé, az esetleges mobil oltáshoz. 7.5. Véd gy r s tartályok 7.5.1. H t berendezések Ha az acélból készült felfogótér küls fala azonos magasságú a benne álló tartállyal, akkor a véd gy r falh tés térfogatárama a 2. diagram szerint. Ebben az esetben a tartálypalástot nem kell h teni. Ha az acélból készült felfogótér véd gy r fala alacsonyabb, mint a benne álló tartály palástja, akkor a tartály túlnyúló felületét is h teni kell a 2. diagram szerint megállapított térfogatáramú vízzel. Ha a felfogótér véd gy r fala betonból készült, akkor a betonfelületet nem kell h teni. Ha a betongy r alacsonyabb, mint a benne álló tartály palástja, akkor a tartálypalást túlnyúló felületét a 2. diagram szerint megállapított térfogatáramú vízzel h teni kell. A tartálypalást h tésekor a felfogótérbe jutott vizet el kell vezetni.



2. diagram Véd gy r s tartály h t víz-térfogatárama A véd gy r s úszótet s tartály tartályfelületének habbal oltó berendezése a 7.3.2. szakasz szerint azzal az eltéréssel, hogy száraz felszállóvezetéket nem kell létesíteni. A véd gy r s bels úszótet s tartály tartályfelületének habbal oltó berendezése a 7.4.2. szakasz szerint azzal az eltéréssel, hogy száraz felszállóvezetéket nem kell létesíteni. 7.6. A felfogóterek oltása A felfogóterek oltása a 2. sz. melléklet, I. fejezete szerint a 6.2.4.4. szakasz figyelembevételével. 8. TARTÁLYOK, TARTÁLYCSOPORTOK ELHELYEZÉSI TÁVOLSÁGAI ÉS AZ RTARTALOM KORLÁTOZÁSA 8.1. Általános elhelyezési el írások A tartályok közötti megengedett legkisebb elhelyezési távolságokat tartálypalásttól tartálypalástig kell mérni. A továbbiakban D a nagyobbik tartályátmér t jelenti, két szomszédos tartály egymástól való távolságának kiszámításakor, illetve a legnagyobb tartály átmér jét a tartálycsoportok egymástól való távolságának megállapításakor. Különböz t zveszélyesség éghet folyadékokat tartalmazó vagy különböz típusú szomszédos tartályok esetén mindig a következ kben közölt nagyobb elhelyezési távolságot kell megtartani. Véd gy r s tartályok esetén a véd gy r vel körülvett tartály átmér je a mértékadó, véd gy r faltól véd gy r falig mérve. Tartálycsoporton belül minden tartály úgy legyen elhelyezve, hogy t z esetén legalább két oldalról megközelíthet legyen. 8.2. Merevtet s, álló, hengeres tartályok, tartálycsoportok elhelyezési távolságai és rtartalom korlátozásai 8.2.1. Elhelyezési távolságok merevtet s, álló, hengeres tartályok között: 3 - nyersolaj és nyerstermelvény legfeljebb 5000 m névleges rtartalmú merev tet s tartályban tárolható. - Ezeket legalább 1,5 D távolságra kell egymástól elhelyezni; 3 - I-II. t zveszélyesség fokozatú éghet anyag legfeljebb 10 000 m névleges rtartalmú merev tet s tartályban tárolható egymástól 1 D távolságra; - 55 °C feletti és legfeljebb 100 °C nyílt téri lobbanáspontú éghet anyag tárolásakor 1 D, de legfeljebb 30 m; - 100 °C feletti nyílt téri lobbanáspontú folyadékokra 0,6 D, de legfeljebb 15 m elhelyezési távolság szükséges a tartályok között. Megjegyzés: Lásd a 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet el írásait. A III-IV. t zveszélyességi fokozatú éghet anyagok tárolására használatos merevtet s tartályok névleges rtartalmára megkötés nincs. 8.2.2. Egysoros csoportban elhelyezett merevtet s tartályok megengedett legnagyobb névleges össz rtartalma: - I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékokból 80 000 m3, - 55 °C feletti és legfeljebb 100 °C nyílt téri lobbanáspontú éghet folyadékokból 120 000 m3, - 100 °C feletti nyílt téri lobbanáspontú éghet folyadékokból pedig 160 000 m3.

Éghet folyadékot tartalmazó merev tet s tartályból legfeljebb 4 db két sorban is elhelyezhet a fenti névleges össz rtartalmakat figyelembe véve. 8.2.3. Tartálycsoportok közötti elhelyezési távolság 1,5 D, de legfeljebb 60 m. 8.3. Úszótet s tartályok, tartálycsoportok elhelyezési távolságai és a tartálycsoportok rtartalma 8.3.1. Elhelyezési távolságok úszótet s tartályok között: - nyersolaj és nyerstermelvények tartályai között 0,75 D, de legfeljebb 50 m; - I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékot tartalmazó tartályok között legalább 0,5 D, de legfeljebb 30 m; - III-IV. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékot tartalmazó tartályok kötött 0,3 D, de legfeljebb 20 m. 3 8.3.2. Egy csoportban elhelyezhet tartályok névleges össz rtartalma legfeljebb 120 000 m . 3 Két sorban legfeljebb 4 db, egyenként legfeljebb 20 000 m névleges rtartalmú úszótet s tartály telepíthet . 8.3.3. A tartálycsoportok közötti távolság - nyersolaj és nyerstermelvények tartályainál legalább 1 D, - egyéb t zveszélyességi fokozatú folyadékoknál a 3. diagram szerint. 8.4. Bels úszótet s tartályok, tartálycsoportok elhelyezési távolságai



Elhelyezési távolságok a 8.3. szakasz szerint. 8.5. Véd gy r s tartályok, tartálycsoportok elhelyezése 8.5.1. Elhelyezési távolságok a véd gy r s merev, és úszótet s tartályok között, ha a véd gy r fal magassága a tartálypalást magasságának legalább 4/5-e, - nyersolajra és nyerstermelvényekre 0,5 D, de legalább 20 m; - egyéb éghet folyadékokra 0,3 D, de legalább 3 m. 3 8.5.2. Egy csoportban elhelyezhet tartályok névleges össz rtartalma 400 000 m . 8.5.3. A tartálycsoportok közötti távolság: - nyersolajra és nyerstermelvényre 1 D, de legalább 30 m, - egyéb éghet folyadékra a 3. diagram szerint. 8.6. Inertizált tartályok, tartálycsoportok elhelyezése 8.6.1. A 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint inertizált merev tet s tartályok 0,5 D, de legfeljebb 30 m távolságra helyezhet k el egymástól a bennük tárolt anyagtól függetlenül. A tartályok rtartalmára megkötés nincs. 3 8.6.2. Az egy csoportban elhelyezhet tartályok névleges össz rtartalma 240 000 m . Legfeljebb 4 db inertizált tartály két sorban is elhelyezhet . 8.6.3. A tartálycsoportok közötti távolság a 3. diagram szerint. 8.6.4. Véd gy r s, merevtet s, inertizált tartályok elhelyezése a 8.5. szakasz szerint. 8.7. Technológiai rendeltetés tartályok elhelyezése 3 8.7.1. A technológiai rendeltetés tartályok, amelyeknek névleges rtartalma legfeljebb 2000 m , egymástól 0,6 D távolságra helyezhet k el. A tartályok építési módja tetsz leges lehet. 3 8.7.2. Egy csoportban, egy sorban, legfeljebb 10 db technológiai rendeltetés tartály helyezhet el, amelyek névleges össz rtartalma a 20 000 m -t nem haladhatja meg. 8.7.3. A csoportok közötti távolság legalább 16 m legyen.

3. diagram Tartálycsoportok távolsága úszótet s, véd gy r s és inertizált tárolótartályokra a nyersolaj és a nyerstermelvények tartálycsoportjainak kivételével 3 8.7.4. Nyersolajgy jtés és gy jt állomások gy jt tartályai legfeljebb 2000 m névleges rtartalomig 0,6 D, de legalább 6 m távolságra helyezhet k el egymástól a termel létesítmény elkülönített területén. A technológiai gy jt tartályok tartálycsoportjai felfogóterének küls , alsó szélei között legalább 3 m teret a t zoltóság részére szabadon kell hagyni. 9. VÉD SÁVOK 3 9.1. A 30 m -nél nagyobb névleges rtartalmú tartály körül a benne tárolható éghet folyadék mennyiségét l függ en véd sávot kell kialakítani. 9.2. A véd sávokra vonatkozó követelményeket abban az esetben is meg kell tartani, ha a tartályokban vagy a szomszédos berendezésekben az éghet folyadékoknak vagy azok g zeinek csupán maradványai találhatók. 9.3. A véd sávok szélessége legalább a következ legyen: - az I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékokra, ha a tartály névleges rtartalma - a) 30-200 m3 között van 10 m, - b) 200 m3 fölött van 10 m-t l 30 m-ig a 4. diagram szerint. - III-IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékokra, ha a tartály névleges rtartalma - a) legfeljebb 500 m3 3 m, - b) 500 m3 fölött 3-8 m-ig az 5. diagram szerint.



A véd sávok szélességét a tartályok palástjától kell mérni.

4. diagram A véd sáv szélessége I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékok tartályához

5. diagram A véd sáv szélessége III-IV. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékok tartályához 9.4. Ha az I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékokat tartalmazó tartályok a III-IV. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékokat tartalmazó tartályokkal egy felfogótérben vegyesen vannak felállítva, akkor a szomszédos építmények irányában a 9.3. szakasz szerinti nagyobb távolságot kell megtartani. Ebben az esetben a III-IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó tartályok mellett a 4. diagram szerinti véd sáv 2/3 részét kell a felfogótér bels fels szélét l számításba venni (5. és 7. ábra). 9.5. A véd gy r s tartályoknál a 9.3. szakaszban megadott véd sávok szélessége a felére csökkenthet (6. ábra). 9.6. A véd sávok 2/3 része lehet leg a felfogótéren kívül legyen. A felfogótéren kívül a véd sáv kell en magas és széles, az ég tartály h sugárzásától véd , nem éghet (5. sz. melléklet, I/2. fejezet) fallal vagy sánccal csökkenthet (pl. a 6. és 8. ábra szerint). Ez a felfogóteret határoló falnak vagy sáncnak része lehet. 9.7. A véd sávon belül, annak a felfogótéren kívüli részén, a tartály üzemeltetéséhez, technológiájához közvetlenül szükséges építmények és berendezések (pl. szivattyúház, szivattyútér, kompresszor, kompresszortér, cs vezetékek, szerelvények) telepíthet k. Az építmények nem éghet anyagból legyenek (5. sz. melléklet, I/2. fejezet). 9.8. A t zoltó utak a véd sávon belül lehetnek. A t zcsapok vagy a habbal oltó vezetékek beton mellvédfalai azonban a védend tartálytól legalább 30 m-re legyenek elhelyezve. 9.9. A véd sávok az üzem, tárolótelep területét határoló kerítésen túl nem nyúlhatnak. Ha ez nem valósítható meg, akkor a véd sáv a 9.6. szakasz szerint csökkenthet (8. ábra). 9.10. A véd sávon belül olyan anyag nem helyezhet el, amely t z keletkezésére vagy továbbterjedésére vezethet. Ez alól kivételt képeznek azok a tartályok, amelyek legalább 0,8 m vastagságban földdel takartak. 9.11. A véd sávok számítása, kialakítása és csökkentése a 7. és a 8. ábra szerint. 10. VÉD TÁVOLSÁGOK A tartályok egyéb, nem az üzemhez tartozó létesítményt l, építményt l mért véd távolságai a 4. sz. melléklet, IX/5. fejezet szerint.



11. ROBBANÁSVESZÉLYES TEREK A TARTÁLYOK KÖRÜL A robbanásveszélyes éghet folyadékok és a robbanásveszélyes terek besorolása, továbbá a robbanásveszélyes terekben foganatosítandó biztonsági intézkedések, kiterjedésük meghatározása tartályokban, cs vezetékek, szerelvények és berendezések belsejében, környezetében a 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint. 11.1. Az 1-es zónába tartozó robbanásveszélyes terek a tartályok körül 11.1.1. A tartályok légz berendezéseinek nyílása körüli, a 3. táblázat szerinti R sugarú hengeres tér az 1-es zónába tartozik. Ez a hengeres tér a légz berendezés nyílása felett 3 méterrel kezd dik és a tartály tetejéig, illetve a talaj szintjéig tart. Ha a légz berendezés nyílása körüli R sugarú zóna a tartály tetejének szélén túlnyúlik, akkor a tartálypalást körül legfeljebb 1,5 m széles övezet a talaj szintjéig 1-es zónának számít (10., 11. ábra). 11.1.2. Az úszótet s tartályoknál a tartálypalást körüli 1,5 m távolságban lev övezet és az úszótet , valamint a tartálypalást fels széle feletti 1 m-es tér 1-es zóna (12. ábra). 11.1.3. A 11.1.1. és a 11.1.2. szakaszból adódó robbanásveszélyes tereken túlmen en a felfogóterek bels fels szélük feletti 0,8 m magasságig az 1-es zónába tartoznak.

5. ábra A tartályok véd sávjai (tájékoztató jelleg )


6. ábra Véd sávok az I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadék esetén (tájékoztató jelleg )

7. ábra




A tartályok véd sávjainak számítása (tájékoztató jelleg )

8. ábra A III. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékot tartalmazó tartályok véd sávja (tájékoztató jelleg ) 11.1.4. A tartályok g zterében lev nyílások körül, amelyeket üzemszer en nyitnak (pl. szintmér és mintavev nyílás), 3 m sugarú félgömb alakú tér az 1-es zónába tartozik. 11.2. A 2-es zónába tartozó robbanásveszélyes terek a tartályok körül 11.2.1. A tartályok légz berendezéseinek nyílása körüli 3. táblázat szerinti 2 R sugarú hengeres tér - a 11.1. szakasz szerinti 1-es zónán túl terjed része - a 2-es zónába tartozik. Ez a hengeres tér a légz berendezés nyílása felett 3 m-rel kezd dik és a tartály tetejéig, illetve a talaj szintjéig tart. Robbanásveszélyes terek 3. táblázat A tartálytölt szivattyú legnagyobb 3 térfogatárama, m /h

Zár téri lobbanáspont, °C

R (m)

60

0 0-21 21-35 35-55

2 1 0,5 0,5

180

0 0-21 21-35 35-55

3 1,5 1 0,5

450

0 0-21 21-35 35-55

5 2,5 1,5 1

900

0 0-21 21-35 35-55

7 3,5 2 1

1350

0 0-21 21-35 35-55

8,5 4,5 2,5 1,5

1800

0 0-21 21-35 35-55

10 5 2,5 1,5

2400

0 0-21 21-35 35-55

12 6 3 2

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz 3000

0 0-21 21-35 35-55

CompLex DVD Jogtár+ 208. oldal 14 7 3,5 2

Ha a légz berendezés körüli 2-es zóna a tartály tetejének szélén túlnyúlik, akkor a 2 R sugarú tér tet n túlnyúló része a tartálypalást mellett a talajszintig terjed. A 2-es zóna a 2 R sugarú hengeres téren túl, a tartálytet felett függ leges irányba legfeljebb 3 m magasságig, vízszintes irányban pedig a teljes tartálypalást körül 5 m távolságig tart, ha az a tér 11.1.1. szakasz szerint nem 1-es zónába tartozik (10...12 ábrák).

9. ábra A tartályok robbanásveszélyes terei (tájékoztató jelleg ) 11.2.2. Úszótet s tartályoknál a tartálypalást körüli tér 4,5 m távolságban 2-es zóna, ha a 11.1.2. szakasz szerint nem 1-es zónába tartozik (12. ábra). 11.2.3. A felfogótér határoló falának, sáncának bels fels szélét l mért 3 R, de legfeljebb 15 m távolságig a talajszint feletti tér 0,8 m magasságig 2-es zóna (10. ábra). 11.2.4. Ha a légz berendezés körüli 1-es zóna nem nyúlik túl a tartály tetejének szélén, vagy pedig a tartály zárt rendszerben üzemel, a tartály körüli terület 1,0 m távolságig 2-es zóna. 11.2.5. Ha a légz berendezés nyílása a talajszint felett legalább 15 m magasságban van és így a veszélyes, robbanóképes légkör terjedése lefelé korlátozott, a robbanásveszélyes terület csökkenthet . Ebben az esetben a tartály palástjától számított 1 m-es tér 2-es zóna (9. ábra). 11.3. Inertizált és zárt rendszerben üzemel tartályok A 4. sz. melléklet IX/1. fejezet szerint inertizált és teljesen zárt rendszerben üzemel tartályok körül nincs robbanásveszélyes terület. A felfogóterek belseje a fels peremük feletti 0,8 m-ig 2-es zónának számít. Azokra az inertizált tartályokra, amelyek a szabadba szell znek, a 11.1. és a 11.2. szakasz vonatkozik. 11.4. Bels úszótet s és gázingaeljárással töltött és lefejtett tartályok Azokra a tartályokra, amelyekben bels úszótet van, illetve azokra, amelyeket kizárólag gázingaeljárással töltenek vagy ürítenek, és amelyek légz szeleppel vannak ellátva a 11.1. és a 11.2. szakasz szerinti robbanásveszélyes tér megállapításakor a számított térfogatáramnak csak a felét kell figyelembe venni. 12. T ZJELZ BERENDEZÉSEK T zjelz berendezések létesítése a 2. sz. melléklet, V. fejezet szerint. 13. T ZVÉDELMI JELZ TÁBLÁK A tárolólétesítmények megjelölése a „T zvédelmi jelz táblák” és a „Biztonsági szín- és alakjel” m szaki követelmény szerint. 14. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ELLENI VÉDELEM 14.1. Leveg szennyezés elleni védelem A könnyen párolgó szénhidrogén termékeket (benzinek, aromások stb.) vagy nyersolajat és nyerstermelvényeket lehet leg úszótet s vagy bels úszótet s tartályokban kell tárolni a párolgási veszteségek és az emiatt keletkez leveg szennyezés elkerülésére. Különösen kényes, a leveg t nem csak szennyez , de mérgez g zök keletkezése esetén teljesen zárt rendszert (4. bekezdés) kell kiépíteni. A merev tet s tartályok kis és nagy légzésekor (felmelegedés, illetve töltés) a leveg be jutó szénhidrogéneket a 4. sz. melléklet, IX/1. fejezet szerint kell elvezetni, visszanyerni, illetve elégetni. Új tartály létesítésekor, vagy meglév átépítésekor az illetékes környezetvédelmi hatóság véleményét ki kell kérni. 14.2. Vízvédelem A tartályok vízvédelmi követelményei a „K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” szerint.


10. ábra A merevtet s tartály robbanásveszélyes terei (tájékoztató jelleg )



11. ábra A véd gy r s, merevtet s tartály robbanásveszélyes terei (tájékoztató jelleg )

12. ábra Az úszótet s tartály robbanásveszélyes terei (tájékoztató jelleg ) FÜGGELÉK (el írás) A relaxációs (töltéskiegyenlít ) cs szakasz hosszának számítása A relaxációs (töltéskiegyenlít ) cs szakasz hosszát a következ összefüggéssel kell számítani: 3·ε·ν L=

-----κ

ahol


Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz L


a relaxációs cs szakasz hossza (a kiömlési pontból visszafelé mért cs hossz), cm;

ε

a folyadék permittivitása (dielektromos állandója), A·s/V·cm;

ν

áramlási sebesség a relaxációs cs szakaszban, cm/s;

κ

a folyadék fajlagos vezetése, A/V·cm

Folyékony szénhidrogének permittivitása (dielektromos állandója): E = 1,8 · 2,10-13 A·s/V·cm. Ha a folyadék fajlagos vezetésére tényleges mérési adat nem áll rendelkezésre, akkor nyers k olajra

κ≤10

gázolajra

κ≤10

f t olajra

κ≤10

gidronra és bitumenre

κ≤10

-11 -13 -13 -9

A/V·cm, A/V·cm, A/V·cm,

A/V·cm.

Fehéráruk és tiszta céltermékek κ-ja méréssel határozható meg. IV/3. FEJEZET ID SZAKOS ELLEN RZ

VIZSGÁLAT

E fejezet tárgya az éghet folyadékokat és olvadékokat (4. sz. melléklet, XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadék) tároló, nyomástartó edénynek nem min sül , föld feletti, álló, hengeres acéltartályok (4. sz. melléklet, IV/2. fejezet és a 4. sz. melléklet, VIII. fejezet) id szakos ellen rz vizsgálata. E fejezetet kell alkalmazni a technológiai rendeltetés , atmoszférikus, föld feletti, álló, hengeres tartályok vizsgálatakor is. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Fogalommeghatározások a 4. sz. melléklet, IV/2. fejezete szerint, valamint a következ k: 1.1. Tartályzsomp: a tartályban lév minden mélyedés, ami a teljes leürítés céljából a leürít vezetékek környezetében kerül kialakításra. 1.2. Dupla fenek tartály: e szabvány szempontjából dupla fenek az a tartályfenék, amelyet két egymás feletti acéllemezb l alakítanak ki, vagy az alsó acélfenék felett száler sítéses m anyag bels fenék helyezkedik el. A dupla fenék tömörzárású teret képez. 1.3. Vízvet gallér: a tartályról lecsurgó csapadékot és h t vizet a tartályalaptól távoltartó lemez. 1.4. Id szakos ellen rz vizsgálat: a vonatkozó rendeletben1 megállapított id közönként a tartály állapotának értékelésére végzett tevékenység. 2. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 2.1. Tartályvizsgálat el tt a tartályokat úgy kell kitisztítani, hogy azokban - a munkavégzés veszélymentes legyen, és - a vizsgálati technológia akadályoztatás nélkül megvalósulhasson. 2.2. A tartályokba való beszállást a „Munkavédelem. Veszélyes berendezésekben beszállással végzett munkák biztonságtechnikai követelményei” el írásainak megfelel en kell megvalósítani. 2.3. A vizsgált felületeket az alkalmazott vizsgálatoknak megfelel en kell el készíteni. 2.4. A tartályok bels tereit a vizsgálathoz szükséges mértékben meg kell világítani. 3. AZ ID SZAKOS ELLEN RZ VIZSGÁLAT M VELETEINEK FELSOROLÁSA 3.1. A tartályok alapozásának vizsgálata kiterjed: - a tartályalap süllyedésének, - a tartályalap megd lésének, és - a tartályalap állapotának felmérésére, különös tekintettel a repedésekre, valamint - a tárolt anyag okozta betonkorrózióra. 3.2. A tartályfenék vizsgálata kiterjed: - a fenék süllyedésének, - a fenéklemez hullámosságának, - a lemezek és a varratok korróziós állapotának megállapítására, valamint - a tömörség, - a falvastagság és - a zsompok, a szerelvények és a dupla fenék ellen rzésére. 3.3. A tartályköpeny vizsgálata kiterjed: - a köpeny esetleges elbillenésének, - a tartály alaktartásának,

1 Jelenleg a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet érvényes.



- a merevít elemek épségének, - a köpenylemezek falvastagságának, - a vízvet gallér meglétének és állapotának, - a varratok és lemezek korróziós állapotának, valamint - a tömörség ellen rzésére. 3.4. A tartálytet vizsgálata kiterjed: - a merev tet lemezei korróziós állapotának, - a merevtet tartó-szerkezetei állapotának, deformációjának, - a hegesztési varratok állapotának, - az úszótet tömörségének, - az úszótet -kivágások, -fedelek épségének, - az úszótet zárszerkezetének, a zárszerkezet tömítésének, alkatrészeinek és - a túlfolyónyílások eltöm désének ellen rzésére. 3.5. A tartálytet -tartozékok vizsgálata kiterjed: - a szell z k, légz szelepek, véd rácsok épségének, tisztaságának, m köd képességének, - a tet víz-levezet k állapotának, tömörségének, - az úszótet k lábainak, a lábak állíthatóságának, - az úszótet -megvezet k, görg k m köd képességének ellen rzésére. 3.6. Az elzárószerelvények, búvónyílások, csonkok, csövek, diffúzorok vizsgálata kiterjed: - az elzárószerelvények m köd képességének és tömörségének, - a csonkok, csövek, ívek falvastagságának, - a fedelek és peremek épségének, - a diffúzorok eróziójának, - a f t csövek korróziójának, - a hegesztési varratok épségének megállapítására, - a csavarok, tömítések, tömít felületek megfelel ségére és - a tömörségre. 3.7. A m szerek vizsgálata kiterjed: - a szintmér k, szintkapcsolók, h mér k és egyéb m szerek épségének, m köd képességének, - a mintavev épségének, m ködésének és - a m szerkábelek szigetelésének ellen rzésére. 3.8. A tartálykever k vizsgálata kiterjed: - a villamos berendezés és - a gépészeti részek megfelel ségére (kiegyensúlyozás, rezgések, függesztés). 3.9. A lépcs k, létrák, korlátok, pódium vizsgálata kiterjed: - a korróziós állapot, - a sérülésmentesség és - a csúszásmentesség megállapítására. 3.10. A gördül létra vizsgálata kiterjed: - a tartógerendák, - a lépcs fokok, - a pódium állapotának és - a létra m köd képességének ellen rzésére. 3.11. Az acél véd palást, beton véd tér vizsgálata kiterjed: - a palást és az alap vizsgálatára, - a két palást közötti fenékrész ellen rzésére és - a különleges szerelvények (pl. figyel ablak) vizsgálatára. 3.12. A h szigetelés állapotának vizsgálata kiterjed: - a szigetel anyag, - a burkolólemezek és - a tartószerkezetek, távtartók állapotának felmérésére. 3.13. A jelölések, megjelölések vizsgálata kiterjed: - a színjelölések, - a feliratok és - a táblák, adattáblák meglétére. 4. AZ ID SZAKOS ELLEN RZ VIZSGÁLAT MÓDSZEREI 4.1. A tartályok alapozásának vizsgálata A tartályalap süllyedését, megd lését és állapotát szemrevételezéssel kell felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálatot végz személy szükségesnek tartja, akkor a d lést és süllyedést geodéziai méréssel is ellen rizni kell. Betonkorrózió vélelme esetén, az alapon szilárdsági vizsgálatokat is kell végezni. 4.2. Tartályfenék-vizsgálatok 4.2.1. Szemrevételezés Ellen rizni kell a fenék szerkezetének teljességét és megfelel ségét. Ezen belül különösen: a fenék süllyedését, a fenéklemez hullámosságát, a körgy r és a varratok, valamint a fenéklemezek korróziós állapotát. Szükség esetén a fenéklemez süllyedését geodéziai méréssel is ellen rizni kell. 4.2.2. Egyéb vizsgálatok 4.2.2.1. A fenéklemezek korróziós állapotát, elvékonyodását mérni kell. Ez lehetséges: - a lemeztáblák teljes felületének vastagságát ellen rz módszerrel (pl.: kisfrekvenciás távmez s elektromágneses eljárással), - a lemeztáblák meghatározott helyein végzett vastagságméréssel (pl. ultrahangos méréssel).



Ennél a módszernél a mérési pontokat úgy kell kiválasztani, hogy a lemezek minden négyzetméterének falvastagsága legalább négy ponton megállapításra kerüljön. 4.2.2.2. A tartályok fenék- és palástlemezeinek találkozásánál lév hegesztett kötést kívül-belül teljes hosszában roncsolásmentes repedésvizsgálattal kell ellen rizni. Roncsolásmentes repedésvizsgálatot kell alkalmazni a tartályfenék egyéb hegesztési varratai csomópontjainak 100%-ában és környékén úgy, hogy a teljes varrathossz legalább 25%-a ellen rzésre kerüljön. Roncsolásmentes repedésvizsgálatot kell végezni ott is, ahol szemrevételezéssel a hegesztési varratókban repedést észleltek. 4.2.2.3. A tartálypalást és a tartályfenék sarokvarratát, valamint a tartályfenékvarratok 100%-át vákuumkamrás tömörségvizsgálattal ellen rizni kell. 4.2.2.4. Dupla fenek tartályoknál a tartályfenekek tömörségét vákuumtartási tömörségvizsgálattal kell ellen rizni. Ha a fels fenék anyaga m anyag, akkor az alsó fenék állapotát kisfrekvenciás elektromágneses eljárással kell vizsgálni. Szemrevételezéssel ellen rizni kell a dupla fenék ellen rz csonkjait és a túlfolyónyílások eltöm dését. 4.2.2.5. A tartályzsomp fenéklemezeinek vastagságát legalább öt helyen ultrahangos készülékkel meg kell mérni. Mágneses vagy folyadékbehatolásos módszerrel vizsgálni kell a zsompok hegesztési varratait is. 4.2.2.6. A tartályfenékre hegesztett foltok, véd lemezek (pl. úszótet lábaknál) varratainak tömörségér l, repedésmentességér l is meg kell gy z dni penetrációs vagy mágneses és vákuumkamrás vizsgálattal. 4.2.2.7. A festett, illetve bevonatolt fenekek állapotát kisfrekvenciás elektromágneses vizsgálattal kell ellen rizni. A m anyagfelület folytonosságát megfelel módszerrel (pl. villamos szilárdsági vizsgálattal) kell ellen rizni. A festék, illetve bevonat tapadását is ellen rizni kell. 4.2.2.8. Ha az üzemeltetés során szivárgás gyanúja felmerült, akkor a szivárgási hely lokalizálására alkalmas módszerrel (pl. akusztikus emissziós módszer) meg kell határozni a szivárgás pontos helyét. 4.3. A tartályköpeny vizsgálata 4.3.1. Szemrevételezés 4.3.1.1. Ellen rizni kell a tartályköpeny elbillenésének, alakváltozásának mértékét. Nagymérték elbillenés vagy alakváltozás esetén geodéziai felmérést is kell végezni. 4.3.1.2. Vizsgálni kell a köpenylemezek bemaródásainak, helyi fogyásának mélységét. 4.3.1.3. Meg kell állapítani a festési hibák, kopás, hólyagosodás, hámlás mértékét. 4.3.1.4. Meg kell vizsgálni a hegesztési varratok épségét, gondosan meg kell vizsgálni a fenékköpeny-csatlakozást korróziós károsodás megállapítása céljából. 4.3.1.5. Meg kell határozni a szivárgások helyét és számát. 4.3.2. Egyéb vizsgálatok A köpenylemezek falvastagságát és a hegesztési varratok korróziós állapotát roncsolásmentes (m szeres) vizsgálattal is ellen rizni kell, a következ k szerint: 4.3.2.1. A tartályköpeny alsó övének lemezvastagságát meg kell mérni, minden táblát, alul, felül legalább 5-5 helyen. 4.3.2.2. A tartályköpeny második övének lemezvastagságát meg kell mérni, minden táblát, alul legalább 5-5 helyen. 4.3.2.3. A tartályköpeny minden övének egy-egy lemezét a tartálylépcs r l, legalább 5-5 helyen falvastagságmér vel kell ellen rizni. Ha az így kapott eredmények és a szemrevételezés alapján szükségesnek látszik, akkor ki kell terjeszteni a falvastagság ellen rzést (pl. bels létráról vagy alpintechnikás megközelítéssel mérve). 4.3.2.4. A tartálylemez alsó övének függ leges hegesztési varratait megfelel en kiválasztott roncsolásmentes vizsgálattal ellen rizni kell. 4.3.3. Tömörségi próba A tartály hitelesítésével együtt (ha az id szakos vizsgálatkor hitelesítést is végeznek) tömörségi próbát is kell tartani. A tömörségi próba a hitélesítés legnagyobb töltetén, 24 órán keresztül történ nyomástartásból áll. Közben figyelni kell a folyadékszintet és a palást szivárgásmentességét. 4.4. A tartálytet vizsgálata 4.4.1. Szemrevételezés 4.4.1.1. Ellen rizni kell - a tet lemez alsó oldalát, különösen az átlapolások, a nyílások, áttörések, bemélyedések környezetét, - a tet festésének állapotát, a festési hibákat, - a tet varratokat, merevtet esetén a tet tartók varratait, - a tet lemezek állapotát és - a nyomáshatároló felületek állapotát (4. sz. melléklet, IV/2. fejezet). 4.4.1.2. Merevtet esetén ellen rizni kell a tartószerkezetek állapotát (korrózióra, deformációra stb.). 4.4.1.3. Úszótet esetén ellen rizni kell az úszótet kazetták, kivágások, fedelek épségét, a zárszerkezet épségét, korrózióját, deformációját, a tömítés megfelel ségét, az egyes alkatrészek állapotát (pl. zársúlyok karjai, olajlehúzó lemezek kopása). 4.4.2. Egyéb vizsgálat 4.4.2.1. M szeres vizsgálattal (pl. ultrahanggal) ellen rizni kell: - a merevtet minden tábláját 5-5 helyen, - az úszótet alsó tábláit 5-5 helyen, - a pontonos úszótet kazettáinak tet lemezeit kazettánként 5-5 helyen. 4.4.2.2. Az úszótet kazettáinak tömörségét leveg s tömörségpróbával kell vizsgálni. A nyomás nagyságát és a vizsgálat id tartamát tartályonként kell meghatározni. Alkalmazható vákuumkamrás tömörségvizsgálat is. 4.5. Tartálytet -tartozékok vizsgálata 4.5.1. Szemrevételezés Szemrevételezéssel kell megvizsgálni a tartálytet -tartozékok állapotát a következ k szerint: - a szell z k, légz szelepek, véd rácsok, korlátok épségét, tisztaságát, m köd képességét, a szerelvények megfelel ségének tanúsítását, - az úszótet lábak épségét, állíthatóságát, rögzíthet ségét, korrodáltságát, - az úszótet -megvezet k, görg k épségét, m köd képességét, - a bels tet víz-levezet , úszófedél-leürít k korrodáltságát, tömörségét, és a csuklók épségét. 4.5.2. Egyéb vizsgálat Falvastagság méréssel (pl. ultrahanggal) kell ellen rizni a bels víz-levezet k csöveinek falvastagságát minden szakaszon. Tömörségpróbával (pl. leveg s tömörségpróbával) kell ellen rizni a bels vízlevezet k tömörségét.



4.6. Búvónyílások, csonkok, csövek vizsgálata 4.6.1. Szemrevételezés Szemrevételezéssel kell felülvizsgálni: - a búvónyílások és cs csonkok épségét, korrózióját, - a csövek, ívek, diffúzorok elvékonyodását, erózióját, - a fedelek és peremek épségét, - a hegesztési varratok megfelel ségét és - a tömítések, csavarkötések, segédszerkezetek megfelel ségét. 4.6.2. Egyéb vizsgálatok 4.6.2.1. Megfelel en választott roncsolásmentes vizsgálattal kell ellen rizni a búvónyílások és egyéb cs csatlakozások, valamint peremek hegesztési varratait. 4.6.2.2. Falvastagságméréssel kell ellen rizni a csövek, ívek, diffúzorok esetleges eróziójának, korróziójának mértékét. 4.7. A m szerek vizsgálata 4.7.1. A szintmér k, szintkapcsolók és szintmutatók vizsgálata terjedjen ki - a szintmér m szer-érzékel szabad mozgásának, - a m szerkábel mozgáslehet ségének, - a m szerúszó tömítettségének, - a szintmér zsinór épségének és - a m ködéspróbának az ellen rzésére. 4.7.2. A mintavev vizsgálata terjedjen ki - a véd cs , - a mintavev huzal, - a h mér k mozgatásának lehet sége és - a mintavev fedele m köd képességének az ellen rzésére. 4.8. A tartálykever k vizsgálata Ellen rizni kell - a kever k általános m szaki állapotát és - m köd képességét (rezgésmérés stb.). 4.9. A lépcs k, létrák, korlátok, pódium felülvizsgálata Szemrevételezéssel kell ellen rizni: - a tartók és keretek állapotát, - a tartók és keretek hegesztési varratait, - a korrózió elleni véd festés állapotát, - a pódium borítólemezeinek állapotát, hullámosságát, csúszásmentességét és azt, hogy a csapadékvíz le tud-e folyni a fels körjárda borítólemezeir l, - a járórácsok épségét, valamint - a lépcs fokok állapotát és hegesztését a tartókhoz. 4.10. A gördül létra vizsgálata Szemrevételezéssel kell felülvizsgálni: - a tartógerenda épségét, - a létra festésének állapotát, - a létrafokok rögzítését, - a forgócsapok kopását és épségét, - a kerekek gördül képességét, - a tehervisel varratokat és - az úszótet -merevít k és a pódium épségét. 4.11. Az acél véd palást és felfogótér vizsgálata 4.11.1. Az acél véd palást vizsgálatát szemrevételezéssel kell végezni. A szemrevételezés terjedjen ki azokra az ellen rzési feladatokra, mint a tartályköpeny ellen rzése. Két palást közötti fenékrész tömörségének vizsgálata a tartályfenéknél ismertetett módszerekkel történjen. 4.11.2. A beton felfogótér ellen rzését úgy kell elvégezni, mint a betonalap ellen rzését. 4.11.3. A különleges szerelvényeket (figyel ablak, t szerelvények, a küls köpenyen átvezetett kezel szervek, véd gy r zsompok stb.) legalább szemrevételezéssel ellen rizni kell. 4.12. A h szigetelés állapotának vizsgálata A h szigetelés állapotát szemrevételezéssel kell felülvizsgálni, amely terjedjen ki: - a h szigetel anyagok szennyezettségének, nedvesedésének, elöregedettségének, porladásának ellen rzésére, - a burkolólemezek folyamatosságának, kötéseinek, alakváltozásának (horpadás), vízátereszt repedéseinek, réseinek ellen rzésére, - a tartótüskék, távtartók épségére, meglétére. 4.13. Jelölések, megjelölések A jelölések, megjelölések vizsgálatát szemrevételezéssel kell elvégezni. 5. A VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE 5.1. A dokumentáció ellen rzése A vizsgálatok értékelése el tt át kell tanulmányozni a tartály dokumentációját, valamint a korábbi vizsgálati jegyz könyveket, és össze kell hasonlítani a vizsgálatok során mért adatokkal. A dokumentáció adatai els sorban a tartály névleges méreteire, szerkezetére, szerelvényeire és a névleges lemezvastagságokra, a cs falvastagságokra adnak iránymutatást, ezzel lehet ség nyílik az esetleges korrózióból, erózióból adódó méretcsökkenések megállapítására. 5.2. A tartályköpeny ovalitása legfeljebb 1% lehet. 5.3. A tartály billenése a stabilitást nem veszélyeztetheti.



Ezt számítással kell meghatározni. 5.4. A fenékvastagság csökkenése általában 40%-ig, de legfeljebb 3 mm maradó falvastagságig van megengedve. 5.5. A hegesztési varratok akkor nem megfelel ek, ha a vizsgálatok repedést vagy tömörtelenséget találtak. A tömörtelen varratokat javítani kell. 5.6. Dupla fenek tartályok tömörsége akkor megfelel , ha a fenekek 0,4 bar vákuum esetén legalább 2 óra id tartam alatt tömörek maradnak (dupla acélfenék esetén). 5.7. A tartálytet falvastagsága akkor megfelel , ha 3,2 mm-nél kisebb falvastagságot az ellen rz mérések folyamán nem mértek. Ha ennél kisebb falvastagságot mérnek, akkor az üzemelési körülmények ismeretében szilárdsági ellen rzést kell végezni. 5.8. A csövek falvastagsága akkor felel meg, ha a vizsgálatok 40%-nál nagyobb fogyást nem mutatnak a névleges falvastagsághoz képest, és a várható igénybevételt elviselik. 5.9. Egyéb vizsgálatok eredményét a vonatkozó szabványel írások szerint kell értékelni. 6. DOKUMENTÁCIÓ 6.1. Az elvégzett vizsgálatokról szóló vizsgálati jegyz könyvben rögzíteni kell a következ ket: - a vizsgálat idejét, helyét, - a vizsgálat módszerét, a m szerek azonosítható megnevezésével, - a feltárt hiányosságokat, a, hiányosságok helyének, mértékének feltüntetésével, - a szükségesnek tartott javításokat, illetve a megengedhet eltéréseket, és - a vizsgálatot végz szerv jogosultságát. 6.2. Értékelés a tartály megfelel ségér l (szakvélemény). V. FEJEZET ÜVEGSZÁL-ER SÍTÉS M ANYAG TARTÁLY ÉGHET FOLYADÉKOK FÖLD ALATTI TÁROLÁSÁRA E fejezet tárgya az éghet folyadékokat (4. melléklet XI. fejezet) atmoszférikus nyomáson tároló, föld alatti, fekv , hengeres, legfeljebb 100 m3 rtartalmú; üvegszál-er sítés poliészter, illetve vinilészter tartály (a továbbiakban: tartály) t zvédelmi és biztonsági el írásai. Nem tárgya a fejezetnek a technológiai rendeltetés , az 1 m-nél kisebb átmér j , a 2 m3-nél kisebb rtartalmú és a m anyaggal bélelt fémtartály. 1. ANYAG A tartály anyaga a tárolt folyadéknak - arra feljogosított szerv által igazoltan - ellenálló, a tárolt folyadék szikraérzékenységi osztályának („ Sztatikus feltölt dések” m szaki követelmény) - arra feljogosított szerv által igazoltan - elektrosztatikai szempontból megfelel , üvegszál er sítés poliészter, illetve vinilészter m anyag legyen. A dóm- és a tölt nyílások zárófedelei, valamint az emel fülek acélból legyenek, a földelésre használatos csatlakozófülek más fémb l is lehetnek. 2. M SZAKI KÖVETELMÉNYEK 2.1. rtartalom A tartály rtartalma legfeljebb 100 m3 legyen.

2.2. Méretek A tartály kialakítása az ábra, szerkezeti méretei a táblázat szerint. Az ábra tájékoztató jelleg . A bels átmér t rése ±1%, ovalitása legfeljebb 1% lehet. A táblázatban megadottól eltér átmér méretek a gyártó és a felhasználó közötti megegyezés keretében alkalmazhatók. A tartály hossz-átmér aránya legfeljebb 5 legyen. 2.3. Falvastagság A tartálypalást és a tartályfenekek falvastagsága legalább 5 mm legyen. 2.4. Kúposság A tartálypalást kúpos is lehet, de a kúposság mértéke elégítse ki a 2.2. szakasz el írásait. 2.5. Tartályfenekek A tartályfenekek domború kialakításúak legyenek. A domború tartályfenekek kis görbületi sugara legalább 0,03-szorosa legyen a bels átmér nek, azonban 38 mm-nél kisebb ne legyen. A tartályfenekek nagy görbületi sugara azonos vagy kisebb legyen a bels átmér nél.



1. táblázat Térfogat

3 m

2

Bels átmér , D

10

1250

A tartály hossza, l

2000

Fenékmagasság, h Névleges falvastagság, t

5

mm

1600 4650

5630

25

2000 5030

30

50

7030

5840 645

6

8

10

12

7540

kg

250

500


13540

13

14

600(800)

1 5

10540 770

600

2

100

3000 7290

515

db

70

2500

415

A dómnyílások száma

A tartály tömege

20

325

A dóm bels átmér je, d

A merevít gy r k száma

15

2

1 5

6

5

7 2

1

900

1300

1800

2200

1

2 7

11

14

4350

5700

2 2500

3250

3. MIN SÉGI KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK A tartály egyes m anyag szerkezeti elemeit és azok összeépítését - palást, fenekek, dómnyílás, karimák, cs csonkok - üvegszállal er sített poliészter, illetve vinilészter anyagból kell készíteni. A gyártás során mindazon technológiai eljárások alkalmazhatók, amelyek a min ségi követelményeket kielégítik (pl. kézi rétegelés, száltekercselés, centrifugálöntés, injektálás). Egy min ségi sorozatnak tekinthet az azonos technológiával el állított gyártmány a 8.1. szakasz követelményei szerint. 3.1. A bels felület min sége A bels felület folyamatos gyantaréteggel fedett, üvegszál- és karcmentes legyen. Rétegelválások ne legyenek. A helyi domborulatok, pontszer mélyedések mélysége legfeljebb 1,5 mm legyen. Felületi mélyedés csak akkor engedhet meg, ha kiterjedése a 65 mm-t, mélysége pedig a 1,5 mm-t nem haladja meg. A bels légzárvány legnagyobb hosszmérete a 13 mm-t, felülete pedig a 40 mm-t ne haladja meg. A tartály bels felületének ütésállóságát vizsgálni kell. A vizsgálatot legalább 0,3 m vastagságú ágyazatra helyezett tartályon kell elvégezni. Az ágyazat 3-12 mm-es zúzott k legyen. Az ágyazatot a tartály átmér jének 1/6 részéig fel kell tölteni. A vizsgálat során a tartály átmér jének magasságába helyezett 0,36 kg tömeg acélgolyót kell szabadeséssel a tartály alsó részére ejteni. A becsapódás után a bels felületen szabad szemmel látható repedés ne legyen, a kialakult mélyedés pedig legfeljebb 1,5 mm lehet. A tartály bels felületén mért Barcol-féle keménységi érték a gyantagyártó által megadott t réshatáron belül legyen. 3.2. A küls felület min sége A küls felületet üvegszálmentes gyantaréteg zárja le folyamatosan és egyenletesen. Durva felületi egyenetlenségek ne legyenek. Az egyes domborulatok (csomók) átmér je 15 mm-nél, magasságuk pedig 5 mm-nél nagyobb ne legyen. A tartály küls felületén mért Barcol-féle keménységi értékek a gyantagyártó által megadott t réshatáron belül legyenek. 3.3. Alaktartó képesség A vizsgálathoz a tartályt a 3.1. szakasz szerinti ágyazatba kell helyezni. Ezután a tartályt vízzel fel kell tölteni. Az alaktartó képesség vizsgálatának id tartama 1 óra, amely során a tartály átmér jének változása vízszintes vetületben mérve - 2%-nál nagyobb ne legyen. 3.4. Ellenállás bels nyomásra A vizsgálat során a tartályt víznyomáspróbának kell alávetni és a 3.1. szakasz szerinti ágyazatba kell helyezni. Ezután a tartályt vízzel fel kell tölteni és nyílásait - a nyomásmér és a nyomáspróba-készülék csatlakozásának kivételével - le kell zárni. A használatos nyomásmér a 3.8. szakasz szerinti legyen. A vizsgálónyomás 2 bar legyen. A vizsgálónyomást 5 percen keresztül kell a tartályon tartani. A tartályon a vizsgálat során maradó alakváltozás, törés vagy szabad szemmel látható repedés ne legyen. 3.5. Ellenállás küls nyomásra



A vizsgálathoz a tartályt megfelel méret vizsgálómedencébe kell helyezni és a gyártó el írásai szerint (pl. horgonyzó pántokkal) rögzíteni. Ezt követ en a medencét a tartály dómnyílásának szintjéig vízzel fel kell tölteni. A próba ideje 24 óra. Ezután a tartályban a küls vízterhelés mellett 1 percen keresztül részleges vákuumot kell létrehozni oly módon, hogy a tartályban a bels nyomás 1,2 barral kisebb legyen, mint a környezeti nyomás. A tartályon a vizsgálat során maradó alakváltozás, törés vagy szabad szemmel látható repedés ne legyen. 3.6. Ellenállás talajterhelésre A vizsgálathoz a tartályt megfelel méret vizsgálómedencébe, a 3.1. szakasz szerinti ágyazatba kell helyezni. Ezután a tartály nyílásait - a dómakna kivételével - le kell zárni, majd a fels alkotótól számítva 1 m magasságig az ágyazattal egyez min ség és szemcseméret talajréteggel be kell fedni. A próba id tartama legalább 1 óra. A próba sikeres, ha a tartályon törés vagy szabad szemmel látható repedés nem észlelhet , függ leges átmér jének csökkenése legfeljebb 2%, és ha a talajterhelési vizsgálat utáni szivárgásvizsgálaton a tartály megfelel nek bizonyul. 3.7. Az emel fül vizsgálata A tartályra szerelt emel fület úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy terhelhet sége a tartály súlyának kétszerese legyen. A teherbírást vizsgáló er függ legesen kell hasson. Ügyelni kell arra, hogy a vizsgálat ideje alatt a függ legest l eltér terhelés ne lépjen föl. A próba sikeres, ha a tartályon törés vagy szabad szemmel látható repedés nem észlelhet , és ha az emel fül terhelhet ségi vizsgálatát követ szivárgásvizsgálaton a tartály megfelel nek bizonyul. 3.8. Szivárgásmentesség A vizsgálatot leveg vel kell végezni, állandó h mérsékleten, amelyhez a tartályt a 3.1. szakasz szerinti ágyazatba kell helyezni. Ezután a tartály nyílásait - a nyomásmér és a nyomáspróba-készülék csatlakozásának kivételével - le kell zárni. A vizsgálathoz legalább 2 db hitelesített nyomásmér t kell használni. A nyomásmér bar fokbeosztású legyen. A mért nyomás a mérési tartomány középs harmadába essen. A nyomócs be 0,5 bar túlnyomáson lefúvó biztonsági szelep legyen beiktatva. A vizsgálathoz a tartályt megfelel módon rögzíteni kell. A vizsgálat során a bels nyomást a vizsgálónyomás eléréséig legfeljebb 0,1 bar/min sebességgel kell növelni. A vizsgálat id tartama legalább 2 óra. A mérést a tartály feltöltését követ l óránál korábban megkezdeni nem szabad. A vizsgálónyomás 0,35 bar legyen. A vizsgálat megfelel , ha nyomásesés nem lép fel. 3.9. Elektrosztatikai feltölt dés elleni védelem Az elektrosztatikai feltölt dés ellen a tartályt védeni kell a „Sztatikus feltölt dések” m szaki követelmény szerint: A védelem vizsgálata és ellen rzése a „Sztatikus feltölt dési mérések” m szaki követelmény .szerint. 4. DÓMAKNA A tartály búvónyílása(i) fölé a tartálypalásthoz folyamatosan csatlakozó dómaknát, vagy legalább 0,2 m magas aknakezdeményt és hozzá folyadékzáróan csatlakoztatott aknát kell készíteni. A dómakna kivitele a 4. sz. melléklet III/1. fejezet szerint. 5. CS VEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK, TARTOZÉKOK A tartály kötelez cs vezetékei, szerelvényei és tartozékai: - dómnyílás(ok), - tölt cs , szívócs , - légz cs , - mér - és mintavev cs , - túltöltést jelz vagy gátló szerkezet, - emel fül(ek), - földeléscsatlakozás(ok). Megjegyzés: A tölt cs és a szívócsó közös is lehet. A tartály egyéb (nem kötelez ) szerelvényei és tartozékai: - fenékürít cs , - mintavev csonk, - m szerek, - villamos berendezés, - gázvisszavezet cs (gázinga-csatlakozás). 5.1. Dómnyílások A 4. sz. melléklet III/1. fejezet szerint. 5.2. Cs vezetékek és cs szerelvények A 4. sz. melléklet III. fejezet szerint. 5.3. Emel fül A tartályra - a palást fels alkotójára - emel fül(ek) legyen(ek) felhelyezve. 5.4. Földeléscsatlakozás A tartályon 10 m3 rtartalomig legalább 2 db, 10 m3 felett legalább 3 db földelésre használatos csatlakozófül legyen. 1 db csatlakozófület a dómaknán belül kell elhelyezni. 5.5. M szerek A 4. sz. melléklet III. fejezet szerint. 5.6. Villamos berendezések A 4. sz. melléklet III. fejezet szerint. 6. ELHELYEZÉS 6.1. Általános el írások 6.1.1. A tartályt csak föld alatt vagy földtakarás alatt szabad elhelyezni. 6.1.2. Föld alatti a tartály, ha legalább 0,6 m mélységben van a talajszint alatt elhelyezve. A tartály talajszinthez viszonyított helyzete palástjának fels alkotójától legyen mérve.



6.1.3. Földtakarás alatti a tartály, ha a legalább 0,6 m-es földtakarás csak földfeltöltéssel hozható létre. A földtakarás alatti tartályra vonatkozó egyéb el írások a 4. sz. melléklet, III. fejezet szerint. 6.1.4. A föld alatti és a földtakarás alatti tartály fels alkotójának a talajszintt l való távolsága legfeljebb 1 m legyen. Ha a terepviszonyok, vagy technológiai okok ennél mélyebbre helyezését teszik szükségessé, akkor a tartályt tehermentesíteni kell. 6.1.5. Minden olyan helyen, ahol a tartály felett járm közlekedés lehetséges, a tartályt és szerelvényeit a fellép legnagyobb keréknyomás figyelembevételével tehermentesíteni kell (pl. megfelel mélység, áthidaló szerkezet). A megengedett legnagyobb mélység a 6.1.4. szakasz, a dómaknára vonatkozó követelmények pedig a 4. bekezdés szerint. 6.1.6. A nem tehermentesített föld alatti tartály felett a járm közlekedést meg kell tiltani és meg kell akadályozni (pl. kerítéssel, kerékvet vel). Ezen a területen anyag nem tárolható. A tartályt semmiféle felépítmény tömege nem terhelheti; kivéve a tartály saját dómaknáját. 6.2. Alapozási el írások 6.2.1. A tartály alapozása csak egyenletes teherátadást biztosító, megfelel en tömörített, az el írásoknak eleget tev ágyazat lehet. Az ágyazat anyaga 3-18 mm szemcseméret mosott kavics, vagy 3-12 mm-es zúzott k legyen, amelynek töltését és tömörítését a gyártó el írásai alapján kell megválasztani. Ászokgerenda, nyeregalaptest alkalmazása nem megengedett. Ha a tartály vagy a tatálycsoport munkagödrében beton, vasbeton alaplemez készítése szükséges talajmechanikai, technológiai vagy bármely egyéb szempontból, akkor a tartály ebben az esetben is az erre feltöltött legalább 0,3 m vastag tömörített ágyazaton helyezhet csak el. 6.2.2. A tartály elmozdulását (h tágulását kivéve) megfelel alapozással, szükség esetén a talajvíz felhajtó erejének ellenálló lehorgonyzással kell megakadályozni. A lehorgonyzás a gyártó el írásainak megfelel en méretezett és kialakított szerkezet, amely a talajvíz korróziós hatásainak is ellenálló kell, hogy legyen. 6.2.3. A tartályok alapozási gödre kizárólag az el írt ágyazati anyaggal tölthet csak fel és meg kell akadályozni, hogy a környez talaj és a töltés anyaga keveredjen. 6.3. A tartályok között legalább 0,5 m-es ágyazóréteg legyen. Rézs s munkagödör készítésénél a talaj állékonyságának függvényében a széls tartály alaprajzi vetülete a munkagödör szélét l legalább 0,5 m legyen. 7. TELEPÍTÉS 7.1. A tartályok telepítése rendeltetésükt l függ en a 4. sz. melléklet I/4. fejezet, az VII. fejezet, és a IX/5. fejezet stb. szerint. 7.2. A telepítésnél a környezetvédelmi el írásokat figyelembe kell venni. („K olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei” m szaki követelmény) 8. VIZSGÁLAT 8.1. Típusvizsgálat A gyártó az azonos mérettel, anyaggal és technológiával jellemezhet gyártmánysorozat minden száz egységének els tagját típusvizsgálatnak kell alávegye. A típusvizsgálat a következ ket tartalmazza: - a bels felület vizsgálatát (3.1. szakasz), - a küls felület vizsgálatát (3.2. szakasz), - az alaktartó képesség vizsgálatát (3.3. szakasz), - a bels nyomáspróbát (3.4. szakasz), - a küls nyomással szembeni ellenállás vizsgálatát (3.5. szakasz), - a talajterhelés vizsgálatát (3.6. szakasz), - az emel fül és rögzítésének vizsgálatát (3.7. szakasz), - a szivárgásmentesség vizsgálatát (3.8. szakasz), és - az elektrosztatikai feltölt dés elleni védelem vizsgálatát (3.9. szakasz). A típusvizsgálat eredménye megfelel , ha a tartály az el írt követelményeket kielégíti. A típusvizsgálatról jegyz könyvet kell készíteni. 8.2. Gyártóm vi vizsgálat A gyártóm a tartályt el állító üzemben a típusvizsgálat alapján megfelel nek min sített gyártmánysorozat minden egyes darabján végezze el a következ vizsgálatokat: - a méretek ellen rzését (2.2. szakasz), - a bels felület vizsgálatát (3.1. szakasz), - a küls felület vizsgálatát (3.2. szakasz), - a tartály bels nyomáspróbáját (3.4. szakasz), - az emel fül(ek) vizsgálatát (3.7. szakasz), és - az elektrosztatikai feltölt dés elleni védelem vizsgálatát (3.9. szakasz). A gyártóm vi vizsgálat eredménye megfelel , ha a tartály az el írt követelményeket kielégíti. A gyártóm vi vizsgálatról m bizonylatot kell készíteni, amely tartalmazza a típusvizsgálat adatait és az elektrosztatikai védelem vizsgálati jegyz könyvét is. 8.3. Helyszíni vizsgálat 8.3.1. Általános vizsgálati el írások A tartály adatait, megjelölését egyeztetni kell a min ségi bizonyítvánnyal és a tartály elektrosztatikai tulajdonságairól készített jegyz könyvvel. Szemrevételezéssel ellen rizni kell a felületek épségét, méréssel pedig a tartály méreteit. 8.3.2. Helyszíni nyomáspróba A vizsgálatot az ágyazatra való elhelyezés után a 3.5. szakasz szerint kell elvégezni. 8.3.3. Tömítettségi próba A 4. sz. melléklet III. fejezet szerint. 8.3.4. Javítás A 8.3.2. és a 8.3.3. szakaszban észlelt hibákat a gyártó bevonásával ki kell javítani. Javítás után helyszíni próbával a tartályt ismét meg kell vizsgálni. A javításról kiegészít m bizonylatot kell készíteni. 8.4. Id szakos vizsgálat A 4. sz. melléklet III. fejezet szerint.



9. BIZONYLAT, MEGJELÖLÉS, ADATTÁBLA A 4. sz. melléklet III/1. fejezet szerint. 10. SZÁLLÍTÁS A 4. sz. melléklet III. fejezet szerint. VI. FEJEZET KAMRA T ZVESZÉLYES FOLYADÉKOK RÉSZÉRE E fejezet tárgya a t zveszélyes folyadékok (4. számú melléklet XI. fejezet) legfeljebb 20 m3 összmennyiség , szabványos, vagy a t zvédelmi hatóság által jóváhagyott egyéb tárolóedényeinek elhelyezésére és a t zveszélyes folyadék több kisebb tételben való kimérésére (a továbbiakban: tárolás) használatos zárt helyiség (a továbbiakban: kamra) t zvédelmi el írásai. Nem tárgya a szabványnak a t zveszélyes folyadékok forgalomba hozatalával foglalkozó kiskereskedelmi boltok, eladóhelyek t zvédelmi el írásai. Megjegyzés Más jelleg tárolás és kimérés a 4. számú melléklet I. fejezet, a 4. számú melléklet IX. fejezet vagy az 5. számú melléklet I/5. fejezet szerint. 1. ÁLTALÁNOS TÁROLÁSI EL ÍRÁSOK 1.1. T zveszélyes folyadékok (a továbbiakban: folyadék) osztályozása; tárolás, kezelése és szállítása a 4. számú melléklet XI. fejezet szerint. 1.2. Kamra építhet olyan tulajdonságú folyadékok számára is, amelyekre a tárolási követelmények az alacsony forráspont miatt h tött, vagy alacsony h mérséklet helyiségben való, vagy egyéb különleges tárolást írnak el (dietiléter, szén-diszulfid stb.). Ilyen esetben a különleges tárolási követelményeket is ki kell elégíteni (pl. h tött kamra). 1.3. A kamrában nem tárolhatók együtt olyan tulajdonságú folyadékok, amelyek egymásra hatása veszélyes kémiai reakciót, felmelegedést vagy egyéb veszélyes következményt okozhat. 1.4. Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó el írások érvényesek. 2. TÁROLHATÓ MENNYISÉG 2.1. Egy kamrában I. és II. t zveszélyességi fokozatba (6. számú melléklet II. fejezet) tartozó folyadékokból vagy vegyes tárolás (I-IV. t zveszélyesség fokozat) esetén legfeljebb 3000 l, III. és IV. t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból legfeljebb 5000 l tárolható. 2.2. Ugyanazon létesítmény1 területén I. és II. t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból vagy vegyes tárolás esetén összesen legfeljebb 12 000 l, III. és IV. t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokból összesen legfeljebb 20 000 l tárolható. 2.3. A tárolható mennyiségbe a kiürített, de ki nem tisztított edények rtartalma is beleszámít. 3. ELHELYEZÉS, TELEPÍTÉS 3.1. Kamrát csak talajszint felett, egyszintesen szabad létesíteni, épülethez (építményhez)1 (a továbbiakban: épülethez) építve, vagy épületbe helyezve, vagy szabadon állóan. 3.1.1. Épülethez vagy épületbe épített kamrák csak annak földszintjével egy magasságban helyezhet k el úgy, hogy a kamráknak legalább két határoló fala a szabad légtérrel legyen határos. 3.1.2. Épületbe helyezett kamra felett huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség2 ne legyen. 3.1.3. Kett nél több kamra csak szabadon álló lehet. 3.2. A kamra alatt pince vagy egyéb talajszint alatti helyiség (a továbbiakban: pince) nem szabad elhelyezni. Ha a kamrát olyan épülethez építik, vagy épületben helyezik el, amely alatt nincs tiltva pince elhelyezése, akkor ez a következ feltételekkel létesíthet : - a pince nem nyúlhat a kamra alá, - a pince nyílása vagy nyílászáró szerkezete a kamra nyílászáróitól, illetve szell z nyílásaitól legalább 6 m-re legyen, - a pince nyílása a talajszint felett legalább 0,15 m-re legyen. 3.3. A kamra megengedett legkisebb elhelyezési és telepítési távolságai a táblázat szerint. Megnevezés

I. és II.

III.

t zállósági fokozatú (5. számú melléklet I/3. fejezet) kamra megengedett legkisebb távolsága, m A-E t zveszélyességi osztályú épület

a vonatkozó jogszabály* szerint

Egyedülálló lakóépület

25

30

Lakóterület** és tömegek tartózkodására való építmény (színház, mozi, kórház, iskola, vasútállomás felvételi épülete, sportlétesítmény stb.) nagyforgalmú bevagy kijárati ajtaja

40

50

Vonat közlekedésére használt vágány

25

30

Iparvágány

15

Létesítményen belüli iparvágány

10

1 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat érvényes. 2 Jelenleg a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) érvényes.

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Ipartelepi bels út Nagyfeszültség villamos vezeték és villamos alállomás Szállítóvezeték Kerítés

CompLex DVD Jogtár+ 220. oldal 6 ***

a vonatkozó rendelet**** szerint 5

*, ** Lásd a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK. *** A vonatkozó jogszabályok, valamint az építmény, berendezés villamos veszélyesség, illetve t zveszélyessége alapulvételével az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó létesítménybiztonsági m szaki el írásokat, illetve az 1000 V-nál nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó létesítésbiztonsági m szaki el írásokat. ****A 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet. 4. ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK 4.1. A kamra t zállósági fokozatát, annak t zveszélyességi osztálya határozza meg, de legalább III. t zállósági fokozatú1 legyen. El re gyártott elemekb l épített épületben kamrát elhelyezni nem szabad. Egymás mellé épített kamrákat egymástól, valamint kamrát más helyiségt l az 5. számú melléklet I/3.fejezet szerinti t zgátló fallal vagy t zfallal kell elválasztani. Az elválasztó falba nyílást, illetve nyílászáró szerkezetet beépíteni nem szabad. Kamrát csak olyan épülethez szabad hozzáépíteni, amelynek t zállósági fokozata a kamraépületre el írt t zállósági fokozattal azonos vagy annál jobb. 4.2. Többszintes épületben elhelyezett kamra feletti emeletközi födémet t zgátló födémként kell kialakítani. Ha a kamra felett nincs épületszint vagy a kamra szabadon álló, akkor tet tér alatti fódém nélkül is készíthet . 4.3. A kamra szabad belmagassága legalább 2,5 m legyen. 4.4. A kamra ajtaja nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet), csak a szabadba és kifelé nyíló legyen. Ajtóküszöböt és toló- vagy billen ajtót nem szabad beépíteni. 4.5. Az I. és a II. t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok tárolása vagy vegyes tárolás esetén a kamra padozata az arra vonatkozó szabályzat 1 és az 5. számú melléklet I/3. fejezet szerinti legyen. A III. és a IV. t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok tárolása esetén a kamra padozata készülhet folyadékot át nem ereszt , legalább nehezen éghet (5. számú melléklet I/2. fejezet), kell szilárdságú egyéb anyagból is. 4.6. A kamra padlószintje az épületet körülvev járda szintjénél legalább 0,1 m-rel magasabban legyen. A szintkülönbséget legfeljebb 4% lejtés , csúszásmentes útszakasszal kell áthidalni. A padozat a helyiség közepe felé 2%-os lejtés legyen. 4.7. A kamra hasadó-nyíló felülete az arra vonatkozó szabályzat1 és az 5. számú melléklet I/9. fejezet szerint. 4.8. A kamra természetes világítása esetén nem nyitható ablakot kell beépíteni. Az üvegfelületet kívülr l korrózió ellen védett a szikrafogó huzalszövetekre vonatkozó m szaki követelményeknek megfelel huzalszövettel kell ellátni. 4.9. Kéményszerkezetet és füstcsatornát, valamint ezek nyílását a kamra határoló szerkezetébe építeni, vagy közvetlenül a szerkezethez csatlakoztatni nem szabad. 4.10. A kamrán nem a kamra céljait szolgáló cs vezetéket átvezetni nem szabad. Elkerülhetetlen esetben (pl. építménybe helyezett kamra) a kamrán oldható kötést és szerelvényt nem tartalmazó cs szakaszok átvezethet k, azonban ezeket a kamra légterét l 1,5 h t zállósági határérték szerkezettel (5. számú melléklet I/3. fejezet) el kell határolni. 4.11. A terep megfelel kialakításával a kamra környezetének vizét el kell vezetni. 4.12. A kamrában és annak 6 m-es környezetében akna vagy csatornába kötött padlóösszefolyó ne legyen. 5. SZELL Z BERENDEZÉS 5.1. Mesterséges szell ztetést kell létesíteni, ha a kamrában rendszeres átfejtést, kimérést folytatnak, vagy ha a folyadékg zök természetes szell zéssel nem távolíthatók el. 5.2. Természetes szell zés esetén a kamra egyik falán a padló síkja felett legfeljebb 0,1 m-re, illetve a másik falon, a mennyezet alatt 0,25 m-re, leveg beöml , illetve elvezet nyílásokat kell kialakítani. 5.3. A szell zés céljait szolgáló szell z nyílás szabad keresztmetszetét és a kivezetés módját az arra vonatkozó szabályzatok2 szerint kell megállapítani. Ha a kamra térfogata meghaladja a szabályzatban el írt térfogathatárokat, akkor a szell z nyílás keresztmetszetét növelni kell a megnövekedett térfogattal arányosan. 6. F T BERENDEZÉS A kamrában csak gyújtási veszélyt nem okozó zárt f tési rendszert szabad használni (4. számú melléklet I/3. fejezet). Megjegyzés: El nyben kell részesíteni a melegvíz- vagy a kis nyomású g zf tést. 7. VILLAMOS BERENDEZÉS 7.1. A kamra villamos berendezését a tárolt folyadék veszélyességének megfelel en az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó létesítésbiztonsági m szaki követelményeknek megfelel en, az érintésvédelmet, a földelést az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó érintésvédelmi m szaki követelményeknek megfelel en, a villámvédelmet az 3. számú melléklet III. fejezet, a sztatikus feltölt dés elleni védelmet pedig az sztatikus feltölt dések elleni védelemre vonatkozó m szaki követelmények szerint kell megtervezni és kivitelezni. 7.2. A villamos berendezés leválasztó kapcsolóját - megfelel en védett kivitelben - a kamrán kívül kell elhelyezni. 8. A TÁROLÁS MÓDJA 8.1. Az azonos t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékot tartalmazó edényeket egy csoportban, ezen belül fajtánként is csoportosítva kell tárolni. Üvegballonokat fémhordókkal együtt (közös helyiségben) tárolni nem szabad. Üvegedényes (ballonos) tároláskor legalább 1 db kárment edény (4. számú melléklet IX/1. fejezet) szükséges, amelybe a sérült üvegedény elhelyezhet .

1 Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot. 2 A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK.



8.2. Az I-IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tároló (a vonatkozó m szaki követelményeknek megfelel ) fémhordók elhelyezése a 4. számú melléklet XI/1. fejezet szerint. A fémhordók álló helyzetben is tárolhatók. Ebben az esetben azokat egymásra rakva (két sorban) sem töltött, sem kiürített állapotban nem szabad tárolni. Üvegballonokat vagy m anyag kannákat egymásra helyezni nem szabad. Üzemanyagkannák (vonatkozó m szaki követelményeknek megfelel ek) álló helyzetben egymás felett két sorban is elhelyezhet k. 8.3. A tárolóedényeket, illetve azok halmazait elmozdulás ellen biztosítani kell. 8.4. A legfeljebb 50 1 folyadékot tartalmazó edények nyitott vagy zárt állványon, egymás felett is elhelyezhet k. Az állvány nem éghet anyagú, a legfels polc pedig legfeljebb 1,8 m magasan legyen. 8.5. Töltött tárolóedényeket tömítetten zártan, tölt nyílásukkal (záródugóval) felfelé állított helyzetben, a kiürítettekt l elkülönítetten kell tárolni. 8.6. Kiürített üzemanyagkannák tárolása a 4. számú melléklet XI/1. fejezet szerint. Az üzemanyagkannákat elmozdulás ellen biztosítani kell. 8.7. Kamránként csak egy kimér hely létesíthet . A kimér - és a tárolóhely között legalább 3 m szabad térköz legyen. A kamrában folyadék más edénybe átmérhet , hordóból való kimérést csak a m szaki követelményeknek megfelel berendezéssel (a hordóra szerelhet benzinszivattyúkra vonatkozó m szaki követelmények, t zveszélyes folyadékokat kimér berendezésekre vonatkozó m szaki követelmények) szabad végezni. 8.8. A kamrát - a munkavégzés kivételével - zárva kell tartani. 8.9. Hibás edényben folyadékot tárolni nem szabad. 8.10. Folyadékon kívül a kamrában más anyagot még átmenetileg sem szabad tárolni. 8.11. A tárolás t zvédelmi és biztonsági el írásait tartalmazó utasítást a kamrában maradó és jól látható módon ki kell függeszteni: 9. T ZOLTÓFELSZERELÉS

3 9.1. A kamrában az elcsepegett folyadék felitatására 0,5 m száraz homokot és 1 db szórólapátot kell készenlétben tartani.

2 9.2. Ha a kamrában I. és II. t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrában 1 db, legalább 2 m nagyságú, lángmentesített takarót vagy ponyvát is el kell helyezni. 9.3. A kamra bejárata közelében - kívül - 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további kamrákhoz 1-1 db 12 kg töltet porral-oltót (1. számú melléklet III. fejezet) kell készenlétben tartani. 9.4. A kamra ajtajának küls felületén 1 db, legalább T 6 méret , a t zvédelmi jelz táblákra vonatkozó m szaki követelményeknek megfelel robbanás- vagy t zveszélyre figyelmeztet táblát kell maradó módon elhelyezni. VII. FEJEZET ÜZEMANYAGTÖLT ÁLLOMÁS (BENZINKÚT) EL ÍRÁSAI E fejezet tárgya a gépjárm veket, munkagépeket éghet folyadékokkal (4. számú melléklet XI. fejezet) és ken anyagokkal, illetve a fogyasztókat háztartási tüzel olajjal (HTO) és egyéb kiszerelt termékekkel ellátó, pébégázpalackok cseréjével, valamint turistapalackok töltésével foglalkozó üzemanyagtölt állomás létesítésének el írásai. Nem tárgya a fejezetnek a gázüzem járm vek üzemanyagtölt berendezése, amelyr l a vonatkozó rendelet1 intézkedik. Az üzemanyagtölt állomás területén pébégáz-cseretelepet létesíteni és használatba venni csak a jogszabályban2 el írt hatósági engedély birtokában szabad. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Üzemanyagtölt állomás Az üzemanyagtölt állomás (a továbbiakban: tölt állomás) olyan telepített létesítmény, amely a gépjárm veket folyékony üzemanyaggal, illetve a fogyasztókat háztartási tüzel olajjal látja el. A tölt állomáson hordozható edények (kanna, hordó stb.) is tölthet k. A tölt állomás magába foglalja - a feltöltésre érkezett gépjárm vek fel- és elvonulására való közlekedési utakat, beleértve a felálló és parkolóhelyeket is; - a tölt állomás ellátására használatos közúti tartálykocsik közlekedési útjait és lefejt helyeit; - a kezel épületet, el tet ket; - a föld alatti és a föld feletti tartályokat; - a tölt állásokat a kútoszlopokkal és cs vezetékeikkel, és - az egyéb szolgáltatások (üzlet, gépjárm mosó, kültéri szervizberendezések, pébégáz-cseretelep stb.), valamint közm kapcsolódások területét. 1.2. Üzemi tölt állomás A gépjárm veket és munkagépeket üzemben tartó, saját gépeinek ellátására létrehozott tölt állomás, amely kizárólag ezek üzem- és ken anyag ellátására használatos, és amelyet közúti forgalomtól hozzá nem férhet helyen (pl. üzem vagy építkezés zárt területén) telepítettek. 1.3. Önkiszolgáló tölt állomás Az a tölt állomás, ahol a felhasználók önmagukat szolgálják ki üzemanyaggal. 1.4. Kútoszlop Üzemanyagot egy vagy több helyen kimér olyan berendezés, amely véd burkolattal van körülvéve. 1.5. A kútoszlopok hatáskörzete A kihúzott töml és a tölt pisztoly vízszintesen 1 méterrel megnövelt környezetvédelmi körzete (1. ábra). 1.6. Tölt automata A tölt automata olyan, az 1.4. szakasz szerinti üzemanyagtölt berendezés, amely az automata pénzbedobással, kulccsal vagy egyéb megfelel berendezéssel való bekapcsolása után önm köd en üzemanyagot ad ki. 1.7. Véd távolság Véd távolság e szabvány szempontjából a szomszédos létesítmény, építmény és a tölt állomás egyes építményei között megengedett legkisebb távolság.

1 Jelenleg a 6/1993. (V. 12.) IKM rendelet. 2 Jelenleg az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet.



1.8. Elhelyezési távolság Elhelyezési távolság e szabvány szempontjából a tölt állomás egyes építményei között megengedett legkisebb távolság. 1.9. Gázingaeljárás Gázingaeljárás (a továbbiakban: gázinga) az a folyamat, amikor a töltés során a tölt állomás tartálya és a közúti tartályos járm gáztere töml vel, illetve cs vezetékkel van összekötve, és így a töltött tartály gázteréb l a folyadék által kiszorított gáz-leveg elegy a közúti tartályos járm gázterébe áramlik át, kitöltve a lefejtett folyadék helyét. 1.10. Pisztolygáz-visszavezetés A gépkocsik üzemanyagtartályából töltéskor kiszorított szénhidrogéng z visszavezetése a tölt állomás tartályba. 1.11. Pébégáz-cseretelep és turistapalack-tölt berendezés A GOMBSZ szerint. 2. A TÖLT ÁLLOMÁS TELEPÍTÉSE, VÉD - ÉS ELHELYEZÉSI TÁVOLSÁGAI 2.1. A tölt állomás és az azon lev egyéb szolgáltató építmények (pl. szerviz, vendéglátóipari létes elhelyezése a vonatkozó jogszabály1 szerint. 2.2. A tölt állomás építményei és a szomszédos - nem a tölt állomáshoz tartozó - építmények megengedett legkisebb véd távolságok az 1. táblázat, a tölt állomás építményei között megengedett le elhelyezési távolságok a 2. táblázat szerint. 2.3. A tölt állomás - a veszélyességi övezetek t zveszélyességi osztályától függetlenül - „C” t zveszélyességi osztályú létesítmény. 3. A KÖZUTAK ÉS A TÖLT ÁLLOMÁSOK KAPCSOLATAI A közutak és a tölt állomások kapcsolatai a közutak tervezésére vonatkozó m szaki el írásai valamint a tölt állomások közúti kapcsolatainak m szaki el írásai szerint. 4. ÉGHET FOLYADÉKOK TÁROLÁSA TÖLT ÁLLOMÁSON Egy tölt állomáson belül föld alatti és föld feletti tartályok vegyesen tárolhatók. 4.1. Éghet folyadékok tárolása 4.1.1. A tölt állomáson I-II. t zveszélyességi fokozatú (4. számú melléklet XI. fejezet) éghet folyadék tárolható: föld alatti vagy földtakaróval borított - a 4. számú melléklet III fejezet, illetve a 4. számú melléklet V. fejezet szerinti - fekv , hengeres tartályban. 4.1.2. A tölt állomáson III. t zveszélyességi fokozatú (4. számú melléklet XI. fejezet) éghet folyadék tá 4.1.2.1. Föld alatti vagy földtakaróval borított - borított - a 4. számú melléklet III. fejezet, illetve a 4. számú melléklet V. fejezet szerinti - fekv , hengeres tartályban. Véd távolságok 1. táblázat Kútoszlop Pisztolygáz elvezetés nélkül

Megnevezés

Dóm, tölt akna, konténer

Pisztolygáz elvezetéssel

Gázinga nélkül

Gázingával

Föld feletti tartály

Kezel , mosóépület, kültéri szervizberendezések, üzlet

Pébégázcseretelep

M 15

10

15

10

20

6

10

10

5

10

5

15

6

10

2 Tömegtartózkodásra való építmény (színház, kórház, iskola, vonatállomás felvételi épülete, stb.) nagy forgalmú bevagy kijárata

30

10

30

10

50

10

10

Vonat közlekedésére használt vágány

20

20

20

20

20

15

20

Vontató, ipar és közforgalmú rakodóvágány, villamos vágány

10

3

10

5

20

6

10

4

5

-

5

A és B t zveszélyességi tartozó építmények

osztályba

C-E t zveszélyességi osztályba építmények

1

1

tartozó

Közforgalmú út, járda vagy kerékpárút 3 széle Villamos szabadvezeték nyomvonala Föld alatti, nem a tartozó közm -vezeték

tölt állomáshoz

5

3

6

3

5

4

3

a rendelet szerint

5

a vonatkozó m szaki követelmény szerint

1 Jelenleg a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) és az Országos T zvédelmi Szabályzat.

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Gáz, k olaj vagy terméktávvezeték esetén


a rendelet szerint

6

1 Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot. 2 Lásd az Országos Építési Szabályzatot. 3 Vasúti gázolajfeladó kútoszlop esetén 3 m. 4 Föld alatti tárolótartálytest körvonalától 1 m, dómaknájától 2 m. 5 A 11/1984. (VIII. 22.) IPM rendelet szerint. 6 A 6/1982. (V. 6.) IPM rendelet szerint. 7 A tölt állomáshoz közelebb lév közforgalmú út, járda vagy kerékpárút tölt állomás felé es szélét l mérve.

Elhelyezési távolságok 2. táblázat Megnevezés

Kútoszlop

Kezel épület, üzlet, gépkocsimosó épület nyílászáró szerkezete (nyitható ajtó, ablak)

2

Kültéri szervizberendezések

5

Kútoszlop

1)

Dómakna Tölt akna

5

5

Ken anyag tároló és kirakat szekrény


Éghet anyagot tároló konténer

Fáradtolajgy jt edényzet

Pébépalacktároló

2)

-

8

-

4)

5

2)

-

8

3

0

5

1), 3)

5

5

10

2

-

Hatáskörzeten kívül

-

1), 3)

-

5

4. számú melléklet IX/5. fejezet

5

5

10

Fáradt olaj gy jt edényzet

5

-

3

5

3

-

5

Pébépalack tároló

10

10

5

10

5

5

GOMBSZ szerint


8

8

1) Pisztolygáz elvezetés, vagy III. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékok töltése esetén a távolság 2 m-re csökkenthet . 2) Gázingás töltés, vagy III. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékok töltése esetén 2 m-re csökkenthet . 3) Dupla falú (4. számú melléklet III/2. fejezet), konténer alapon elhelyezett tartály esetén az abból üzemel kútoszlop a tartállyal közös alapon elhelyezhet a tartálytestt l 1 méter távolságra. 4) Szervizépületben a fáradt olaj gy jt az épületen belül elhelyezhet .

4.1.2.2. Föld feletti, dupla falú, legfeljebb 10 000 liter rtartalmú, a 4. számú melléklet III. fejezet szerinti fekv , hengeres tartályokban. 3 4.1.2.3. Szállítható kivitel , kárment teres kialakítású acélházban elhelyezett, szivattyút, kimér -szerkezetet és legfeljebb 10 m -es fekv , hengeres acéltartályt magába foglaló, éghet folyadékok tárolására és kiszolgálására kialakított berendezésben (pl. TC-10 vagy KÜ-10 típusú berendezések). 4.1.2.4. A föld feletti tartályokban tárolt mennyiség egy tölt állomáson legfeljebb 20 000 liter lehet. 4.1.3. Üzemi tölt állomáson föld feletti, dupla falú tartályokban I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékból legfeljebb 20 000 liter, III. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékból pedig legfeljebb 40 000 liter tárolható; legfeljebb 10 000 liter rtartalmú egységekben. A III. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékok a 4.1.2.3. szakasz szerint is tárolhatók. 4.1.4. Tölt állomások átépítése, javítása, b vítése esetén - legfeljebb 6 hónap id tartamig - az illetékes építési hatóság engedélye alapján föld feletti, dupla falú, a 4. számú melléklet III/2. fejezet szerinti fekv , hengeres tartályban, illetve a 4.1.2.3. szakasz szerinti berendezésben I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékból legfeljebb 30 000 liter, III. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékból pedig legfeljebb 40 000 liter tárolható, legfeljebb 10 000 liter rtartalmú egységekben. 4.1.5. A föld feletti tartályok mindkét oldalán szembet n módon a t zveszélyre, a nyílt láng használatára és a dohányzás tilalmára felhívó táblát (a t zvédelmi táblákra vonatkozó m szaki követelmények) vagy azzal egyenérték piktogramot kell elhelyezni. 4.1.6. Többkamrás tárolótartályban (4. számú melléklet III/1. fejezet) I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékokat HTO-val szomszédos kamrában tárolni nem szabad. 4.1.7. A föld alatti tartályok a tölt állomás úttestje alatt is elhelyezhet k, ha a felette közleked járm vek terhelését l (közúti hidak er tani számítása szerinti B terhelési osztály) védettek. 4.1.8. A föld feletti tartályokat az alapozásukhoz szilárdan le kell er síteni. A tartályok a gépkocsi ütközése vagy egyéb küls károsodás ellen kell en védve legyenek (pl. beton- vagy acélbakok). 4.1.9. A tartályok típusának kiválasztásakor (dupla vagy szimpla falú), valamint az alapozásuk kialakításakor a környezetvédelmi el írásokat (k olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei) figyelembe kell venni. 4.2. Tartályok és szerelvényezésük 4.2.1. Tartályok A tölt állomáson a 4.1. szakasz el írásai szerint kizárólag a 4. számú melléklet III. fejezet szerinti fekv , hengeres acél, illetve a 4. számú melléklet V. fejezet szerinti üvegszál-er sítés m anyag tartályok telepíthet k.



M anyag tartályt csak föld alatt vagy földtakarás alatt szabad elhelyezni. A tartályok, illetve a tartályok kamráinak dómaknáit azonosító jelzéssel kell ellátni. 4.2.2. Dómakna A föld alatti tartály búvónyílása(i) fölé a tartálypalásthoz folyamatosan és folyadékzáróan hegesztett acéllemez dómaknát (a továbbiakban: akna), vagy legalább 0,1 m magas acéllemez gallért és hozzá folyadékzáróan csatlakoztatott, nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet) aknát kell készíteni. Az akna belmérete legalább 1 m x 1 m vagy 1 m átmér j legyen. A dómaknákra adódó terhelés az út alatt elhelyezett tartályt ne terhelje (4.1.7. szakasz). Egyéb el írások a 6. fejezet szerint. 4.2.3. Cs vezeték-csatlakozások, szerelvények 4.2.3.1. A tölt állomás tartályainak kötelez cs vezeték csatlakozásai és szerelvényei a 4. számú melléklet III. fejezete szerint, a következ kiegészítésekkel: 4.2.3.2. Gázingavezetékek A tartályokat a 4. számú melléklet IX/1. fejezet szerinti gázingával m köd vezetékkel kell ellátni a leveg szennyezés megakadályozására. A gázingavezeték és légz vezeték (4.2.3.3. szakasz) a tartály dómjához közösen csatlakozhat a 4. számú melléklet IX/1. fejezet szerinti gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel. Ez a vezeték a III. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadék esetén nem szükséges, ha az üzemeltet írásbeli nyilatkozatban kötelezi magát, hogy id szakosan sem fog I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékot a tartályban tárolni. 4.2.3.3. Légz és légz vezeték A légz k elhelyezése és a g z-leveg elegy elvezetése a 4. számú melléklet IX/I. fejezet szerinti. A légz vezeték lefúvó, illetve beszívó nyílása a környez terepszint felett legalább 4 m-rel a szabadban végz djön. A nyílást a csapadék bejutása ellen védett gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel kell ellátni. A légz vezeték bels átmér je legalább 20 mm legyen. A légz k legalább 3 m-re legyenek az épületnyílásoktól. Gázingás töltéskor ez a távolság 1,5 m. 4.2.3.3.1. Gázingával töltött föld alatti, fekv , hengeres tartály légz vezetékébe visszacsapó szelepet vagy visszacsapó szeleppel egybeépített légz t kell beépíteni, amely csak a leveg beszívását teszi lehet vé. 4.2.3.3.2. Föld feletti tartályok esetén a légz szelep méretezése és beépítése 4. számú melléklet III/3. fejezet szerinti. 4.2.3.3.3. Az azonos t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékok légz csövei összeköthet k úgy, hogy a tárolt folyadékok keveredése túltöltés esetén is lehetetlen legyen. Ezáltal a pisztolygáz-visszaáramlás következtében esetleg fellép túlnyomás is kiegyenlíthet (4.2.3.6. szakasz). 4.2.3.3.4. A gázingával tölthet tartály tölt aknájánál jól látható módon jelezni kell, hogy a töltés csak ennek az eljárásnak az alkalmazásával végezhet . 4.2.3.4. Tölt -, szívó- és nyomóvezeték Az I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékok tölt -, szívó- és nyomóvezetékeit a dómfedél felett gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel kell ellátni. Ezeket azokra a tartályokra is fel kell szerelni, amelyekben III. t zveszélyességi fokozatú anyagot tárolnak, de id szakosan, vagy a forgalmazási körülmények megváltozása folytán az I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékok tárolása is várható. A tölt vezetéknél gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetként tartályban elhelyezett folyadékzár is használható. 4.2.3.4.1. A tartállyal össze nem hegesztett, nem egy egységet alkotó dómakna esetén az egyenl tlen süllyedések által okozott feszültségek megakadályozására a dómaknához csatlakozó cs vezetékekbe rugalmas, minden irányban elmozduló kompenzátort kell beépíteni. 4.2.3.4.2. Minden tölt vezetéket, illetve tartályt túltöltést gátló berendezéssel kell ellátni; amely a tartály megengedett töltési szintjének elérése el tt megszakítja a töltést és hang- vagy fényjelzést vált ki. 3 A legfeljebb 50 m névleges rtartalmú, gravitációsan töltött tartályoknál mechanikus zárószerkezet is meg van engedve. Ez akkor is érvényes, ha a tartály össz rtartalma a megadottnál nagyobb, de egy-egy kamrájának névleges rtartalma az 50 m3-t nem haladja meg.

4.2.3.4.3. A szívócs be lábszelepet beépíteni nem szabad, hogy az esetleg kilyukadó, a tartály felé lejt szívó cs vezetékb l a szénhidrogén akadály nélkül ürüljön a tartályba (5. fejezet). 4.2.3.5. Mér cs és mintavev cs A mér cs és a mintavev cs a tartály középvonalában legyen elhelyezve. A mér léc, a mér szalag és a mér cs -zárósapka gyújtószikrát nem okozó anyagból készüljön (pl. bronz, alumínium). A vezet fej lángáthatolást gátló kivitel legyen. 4.2.3.6. Pisztolygáz-visszavezet cs A gépkocsik töltésekor a tankból kiáramló gázt - annak visszavezetését lehet vé tev tölt pisztoly használatakor - a kútoszlopoknál, a visszaszívási m szaki megoldásoknak megfelel en (pl. aktív vagy passzív) közös cs vezetékbe kell gy jteni és visszavezetni valamelyik benzint tároló tartály(ok)ba. A vezeték a dómhoz gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel vagy a gázingával közösen csatlakozzon. 5. CS VEZETÉKEK 5.1. A tölt állomás technológiai cs vezetékeit föld alatt kell elhelyezni. A cs vezetékek jól hegeszthet acél vagy a szállított folyadéknak ellenálló, a szállított folyadék szikraérzékenységi osztályának (Sztatikus feltölt dések, veszélyességi szintek) megfelel - arra feljogosított szerv(ek) által igazoltan - antisztatizált m anyag legyen. A cs vezetékek - legalább PN 10 nyomásfokozatúak legyenek, - a kútoszlopoktól és a tölt aknától a tartályok felé lejtsenek, kivéve a föld feletti tartályok cs vezetékeit, - oldható kötésük csak a föld felett vagy aknában legyen, - a kútoszlophoz csatlakozó végeik kivételével visszacsapó szeleppel nem láthatók el; ha technológiai okokból lábszelepet, visszacsapó szelepet kell beépíteni, úgy a környezetszennyezés (szivárgás) elkerülésére megfelel m szaki megoldás szükséges. 5.2. Az acél cs vezetékek el szigeteltek legyenek. Helyszíni szereléskor csak a hegesztett kötési helyek vagy idomok szigetelése készülhet. Kóbor áramtól er sen veszélyeztetett helyeken (pl. nagyfeszültség vezetékek közelsége) aktív védelmet kell létesíteni. 5.3. A cs vezetékeket helyenként alátámasztva legfeljebb 1 mm szemcsenagyságú homokágyba kell fektetni. Az út alatt lefektetett vezetékek felett teherbíró, illetve a terhelést megfelel képpen elosztó burkolatot kell kiképezni. Véd cs használata nem szükséges. 5.4. A cs vezetékeket az aknák falán folyadékzáróan kell átvezetni.



5.5. Föld feletti tartályok alkalmazása esetén a cs vezetékek a föld fölé helyezhet k, ha a tartályok és a kútoszlopok, illetve a tölt az úttest azonos oldalán van. 5.6. A tartályok és a cs vezetékek összekötése után - még a kútoszlopok felszerelése el tt - közös tömörségi próbát kell tartani a 4. számú melléklet III. fejezet el írásai szerint. 5.7. A tölt állomás olajipari berendezéseinek technológiai szerelését végz szakcégnek, szakvállalkozónak rendelkeznie kell a vonatkozó el írás szerinti min sítéssel. 5.8. Egyebekben a 4. számú melléklet IX/4. fejezet vonatkozó el írásait kell figyelembe venni. 6. TECHNOLÓGIAI RENDELTETÉS AKNÁK A tölt állomáson a dómaknán (4.2.2, szakasz) kívül technológiai célú aknaként helyezhet k el: - a tölt akmák, és - az átkapcsoló aknák. 6.1. Általános el írások 6.1.1. Az aknák az útpálya területén vagy azon kívül helyezhet k el. Ha az akna az útpályába van építve, akkor járm vel terhelhet kivitel legyen [400 kN (40 000 kg) tengelyterhelés]. Az akna az útpályából a közlekedést zavaróan ne emelkedjen ki. Az útpályán kívül elhelyezett aknák fels szintje legalább 0,2 m-rel legyen magasabban a rendezett talajszintnél. Fedelüket vetemedés- és csúszásmentesen kell kiképezni. 6.1.2. Az akna folyadékzáró kivitel és nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet) legyen. A cs vezetékeket az akna falán folyadékzáró módon (pl. tömszelencével) kell átvezetni. A cs vezetéket az akna falához hegeszteni vagy bebetonozni nem szabad. Az aknába esetleg kiöml éghet folyadék eltávolítható legyen. 6.1.3. Az aknafed lap tömítetten zárjon és a csapadékvíz bejutását akadályozza meg. 6.2. Tölt akna (tölt hely) 6.2.1. A tölt aknából egy vagy több tartály tölthet közúti tartályos járm b l. A tölt aknában kell elhelyezni a tárolótartályt tölt vezetékek csatlakozásait legalább DN 80-as méretben. A tölt csöveket sz r vel vagy gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel (4. számú melléklet IX/1. fejezet) kell ellátni. A gázingavezeték csatlakozásokra ugyancsak gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet kell felszerelni. A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek használata csak az I-II. t zveszélyességi fokozatú anyagok töltésekor használatos csövek esetén kötelez , III. t zveszélyességi fokozatú anyagok esetén pedig csak abban az esetben, ha id szakosan I-II. t zveszélyességi fokozatú anyagok töltésére is szolgálhatnak. 6.2.2. A tölt csövek és a gázingavezetékek végz dését töml csatlakozással és zárókupakkal kell felszerelni. Az egyes vezetékeket táblával kell megjelölni a lefejthet anyag és a töltött tartály megjelölésével. 6.2.3. Tölt akna helyett a rendezett terepszinten elhelyezett zárható tölt állás is létesíthet . A tölt állást a gépkocsik esetleges ütközését l védeni kell. 6.2.4. A tölt el tti úttest legalább 4 m széles és 15 m hosszú részén az esetleg kifolyt éghet folyadék felismerhet , eltávolítható legyen, és kerüljön bevezetésre az olajfogó m tárgyba. Az úttestet folyadékzáró kivitelben (pl. betonra, homokágyba fektetett m k ) kell kivitelezni. A tölt aknát úgy kell elhelyezni, hogy a tartálykocsi részére tolatás nélkül akadálymentes menekülési út legyen. 6.3. Átkapcsolóakna Az átkapcsolóakna célja a tartályoktól a kútoszlopokhoz men vezetékek útbontás nélküli átkötése és a kútoszlopokon kiszolgált anyagfajta változtatása. A vezetékek összekötése rugalmas legyen, az esetleges feszüléseket meg kell akadályozni (pl. minden irányban elmozduló kompenzátorral). Az aknában lev cs végeket az anyagmin séget feltüntet táblákkal és a csatlakozótartály (kamra), valamint a kútoszlop jelével kell ellátni. 7. KÚTOSZLOPOK 7.1. Általános követelmények 7.1.1. Az üzemanyag kiszolgálására kizárólag csak a vonatkozó jogszabály1 szerint hitelesített és robbanásbiztonsági vizsgálattal megfelel nek min sített üzemanyagtölt berendezések használhatók. 7.1.2. Önkiszolgáló tölt állomásokon csak önm köd en záró, nem reteszelhet tölt pisztolyok használhatók. 7.1.3. A kútoszlopok szivattyúit - kivéve az önm köd en záró tölt pisztolyokét - gyorsan és akadálytalanul megközelíthet helyr l le kell tudni állítani. Ezt a vészhelyzeti kapcsolót jól láthatóan és egyértelm en meg kell jelölni. 7.1.4. A kútoszlopot a tölt állomáshoz tartozó épület el tt csak akkor szabad felállítani, ha annak távolsága az ajtótól vagy egyéb nyílászárótól amelyen a szénhidrogéng z-leveg keverék bejuthat - legalább 2 m. A tölt pisztoly az ajtóval, illetve az egyéb nyílással átellenes oldalon legyen a kúton elhelyezve. A töltend járm és az ajtó vagy nyílászáró között legalább 1 m-es távolságot kell tartani. 7.1.5. A kútoszlopot úgy kell telepíteni, hogy az épületb l való menekülést ne akadályozza. 7.1.6. A kútoszlopokat az úttestnél legalább 0,1 m-rel magasabb területen kell felállítani. Talpazatuk az úttest széleit l legalább 0,3 m-re legyen. A kútoszlopokat annak bontható burkolatrészei fel l mintegy 0,8 m-es körzetben akadálytalanul meg lehessen közelíteni, hogy az ellen rzési, a karbantartási és a javítási munkák elvégezhet k legyenek. 7.1.7. Azon a hatáskörzeten belül, amelyet a tölt pisztolyok és töml ik 1 m-rel megnövelt távolsága képez, az úttestre kifolyó éghet folyadék felismerhet , eltávolítható legyen. Az úttest megfelel en szilárd és folyadékzáró legyen (pl. betonra, homokágyba fektetett m k b l, ahol a homokkal töltött hézagok átlagos szélessége legfeljebb 3 mm). 7.1.8. A kútoszlopok hatáskörzetén (1. ábra) belül a kútoszlopnál mélyebben fekv helyiségekhez, árkokhoz, aknákhoz és csatornákhoz (pl. amelyek kábelek, cs vezetékek elhelyezésére valók) tartozó nyílások, lefolyók, víznyel k nem helyezhet k el. 7.1.9. A kútoszlopok hatáskörzetéb l a feltételesen olajos csapadék- vagy felmosóvizet csak olajfogó m tárgyon keresztül szabad elvezetni a befogadóba. A tölt állomás egyéb lefolyóit is az olajfogó m tárgyba kell bekötni, ha a kútoszlopnál kifolyó folyadék (pl. a burkolat lejtése miatt) azokat elérheti. 7.1.10. A 7.1.8. szakasz nem érvényes azokra a lefolyókra és nyílásokra, amelyek 0,8 m-rel a föld felszíne felett találhatók, valamint - a föld alatti tartályok dómaknáira,

1 Jelenleg az 1991. évi XLV. törvény és végrehajtási rendelete.



- a technológiai vezetékek aknáira, és - a kútoszlopok bekötési, ellen rzési, m szer- és kábelaknáira, abban az esetben, ha a technológiai cs vezetékek, kábelek és véd csöveik betorkollásai az éghet folyadék és g zei bejutása ellen védettek (pl. tömítéssel, elasztikus habarccsal, habosított poliuretánnal), valamint a kútoszlopok talapzati, technológiai cs vezetékeket bevezet , ellen rzési, m szer- és kábelaknái homokkal fel vannak töltve. 7.1.11. A kútoszlop fém szerkezeti részeit egymással fémesen össze kell kötni és be kell kötni a földel hálózatba. 7.2. Véd burkolat 7.2.1. A kútoszlopok váza és véd burkolata feleljen meg a várható igénybevételeknek, nem éghet (5. számú melléklet I/2. fejezet) anyagú legyen és elektrosztatikusan ne tölt djön fel. 7.2.2. A véd burkolat nem éghet m anyagból is készülhet, ha a várható mechanikai, kémiai hatásoknak ellenáll és elektrosztatikusan nem tölt dik fel. 7.2.3. A burkolólemezek úgy legyenek feler sítve, hogy csak arra alkalmas szerszámokkal legyenek bonthatóak. 7.3. Töml k A töml k a XI/4. fejezet el írásainak feleljenek msg, hosszuk legfeljebb 6 m legyen. 7.4. Tölt pisztoly 7.4.1. A tölt pisztoly önm köd en zárjon: - ha a töltött tartály megtelik, és - ha a töltött tartály tölt nyílásából kiesik. A tölt pisztoly önm köd zárásakor a töml csatlakozásban fellép lökéshullámot a töml bírja ki. 7.4.2. A tölt pisztolyt olyan szerkezettel kell ellátni, hogy csak a vízszintes síktól lefelé irányuló tér-szögben lehessen m ködtetni. 7.4.3. Lehet leg a pisztolygáz elvezetésére is alkalmas tölt pisztolyt kell használni. 7.5. A kútoszlop különleges követelményei 7.5.1. Tölt szivattyú 7.5.1.1. A tölt szivattyú elhelyezhet a tartályban, a föld alatti aknában, a föld felett (nyomott rendszer) vagy a kútoszlopban (szívott rendszer). 7.5.1.2. A tartályban elhelyezett szivattyú villamos berendezéseinek engedélyezéséhez - a robbanásbiztonsági min sítés után - az arra illetékes hatóság1 egyetértése szükséges.

1. ábra 7.5.1.3. A tölt szivattyú robbanásbiztos villamos berendezései a föld alatt folyadékzáró, vagy folyadékzáró béléssel ellátott nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet) aknában helyezhet k el. Az akna fedele vízzáró legyen. A szivattyú önm köd en álljon le, ha az aknában üzemanyag vagy víz gy lik össze. 7.5.1.4. A szivattyúk föld feletti elhelyezése esetén a kútoszlopokra el írt követelmények érvényesek. 7.5.2. Mér - és kimér egység A mér egység a kiszolgált üzemanyag mennyiségét méri. A számláló- és a kijelz egységgel közvetlen összekapcsolható, vagy a mért értékek távolabb elhelyezett számláló- és kijelz egységekre is átvihet k. A kimér egység a kiszolgáló töml vel vagy töml kkel ellátott tölt pisztoly(ok)ból és felfüggeszt készülék(ek)b l áll. Robbanásveszélyes területen belül a megfelel zóna követelményeit elégítse ki. 7.5.3. Számláló- és jelz egység A számlálóegység a mér egység értékeit felfogja és mennyiségi értékekké, illetve árakká alakítja át. A kiszolgáló rendszer bármely helyén elhelyezhet . Robbanásveszélyes területen belül a megfelel zóna követelményeit ki kell elégítenie. A jelz egység a számlálóegység eredményeit jelzi. A kimér egység látóterében legyen elhelyezve. Robbanásveszélyes területen belül a megfelel zóna követelményeit elégítse ki. 7.5.4. Tölt automata A tölt automata szivattyújának m ködése a bekapcsolás után - legfeljebb 3 perccel, vagy - legfeljebb 90 liter üzemanyag kiadása után, vagy

1 Jelenleg a BM Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság.



- automatikusan a töltési szint elérésekor a töltés folyamatát szakítsa meg. A tölt automatákon jól olvasható kezel utasítást kell elhelyezni. 8. A TÖLT ÁLLOMÁS ROBBANÁSVESZÉLYES TEREI 8.1. A tölt állomáson robbanásveszélyesnek min sül az olyan tér, ahol I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékokat id legesen vagy tartósan tárolnak vagy töltenek (4. számú melléklet IX/1. fejezet). 8.2. A 0-s zónába tartozik - a tartályok bels tere, és - a technológiai cs vezetékek bels tere. 8.3. Az 1-es zónába tartozik - a kútoszlop véd burkolattal körülvett bels része, - a gázinga nélkül töltött tartályok légz csöveinek nyílásától számított minden irányban 1 m sugarú tér, - a dómaknák bels tere, - a tölt akna bels tere, - a tölt szivattyúk aknájának bels tere, - az I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tölt kútoszlopok hatáskörzetében lev mélyedések, árkok, aknák, lefolyók és egyéb talajszint alatti terek belseje, amelyekbe robbanásveszélyes g z juthat be, valamint - a feltételesen olajos szennyvizet tisztító m tárgy, illetve az azt megel z aknák bels részei. Megjegyzés: A kútoszlopok azon részei, amelyek az I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó részekt l tömítetten elválasztva és a kútoszlop oldalvéd -burkolata felett legalább 40 mm légréssel vannak elhelyezve (pl. számoló, jelz egység) nem képeznek robbanásveszélyes teret. 8.4. A 2-es zónába tartozik - a kútoszlop 1-es zónába tartozó oldalvéd -burkolata körüli tér 0,2 m távolságban a kútoszlop tetejét l a terep szintjéig, beleértve a technológiai cs vezeték föld feletti oldható kötését, - az átkapcsoló akna belseje, - gázinga nélkül töltött tartályok légz i körüli 1-es zóna és a terepszint közötti hengeres tér. 8.5. A kizárólag gázingával töltött tartályok visszacsapó szeleppel ellátott légz je körül nincs robbanásveszélyes zóna. 8.6. A föld feletti tölt állás robbanásveszélyes terei a 4. számú melléklet IX/1. fejezet szerint. 8.7. A fenti zónabesorolások érvényesek az I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékot id szakosan tároló tartályokra is. 8.8. Az üzemanyagtölt rendszer robbanásveszélyes tereit a 2. ábra mutatja be. 8.9. Az egyéb, itt fel nem sorolt terek (pl. lefejtés alatt álló tankautó, tömítetlen aknafedél) zónába sorolása az 4. számú melléklet IX. fejezet szerint. 9. ÉGHET ANYAGOT TÁROLÓ SZEKRÉNY, KONTÉNER 9.1. Ken anyag és egyéb éghet anyag csak nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet), legfeljebb 500 liter rtartalmú szekrényben, kirakatszekrényben vagy konténerben tárolható zárt edényzetben, kombinált csomagolásban (4. számú melléklet IX/2. fejezet). Ezekben különböz t zveszélyességi fokozatú anyagok együtt is tárolhatók. A szekrények és a konténerek zárhatók legyenek. 3 9.2. A tároló szekrényb l, konténerb l kútoszloponként 2 db-ot, de legfeljebb 5 m össz rtartalomban szabad elhelyezni az üzemanyagtölt állomás területén az árusított anyagok tárolására. A konténerekben f t berendezés ne legyen. 10. M SZEREZÉS ÉS AUTOMATIKA A tartályok m szerezése a 4. számú melléklet III. fejezet és a 4.2.3.4.2. szakasz szerint. A dupla falú tartályokat lyukadásjelz vel kell ellátni, amely lyukadás esetén optikai vagy akusztikai jelzést ad. 11. KEZEL ÉPÜLET A kezel épület legalább III. t zállóságú fokozatú (5. számú melléklet I/3. fejezet) legyen. Az épületben „A” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiség nem lehet. Az épület helyiségeinek szell ztetése, f tése a szabályzat1 szerint. 12. VILLAMOS BERENDEZÉSEK, ÉRINTÉS- ÉS VILLÁMVÉDELEM 12.1. A tölt állomás villamos berendezéseit az 1000 voltnál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó létesítésbiztonsági m szaki követelmények szerint, az érintésvédelmet, a földelést az 1000 voltnál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó érintésvédelmi m szaki követelmények szerint, a villámvédelmet a 3. számú melléklet III. fejezete szerint, a sztatikus feltölt dés elleni védelmet pedig a Sztatikus feltölt dés elleni védelem módjait leíró m szaki követelmények szerint kell megtervezni, illetve kivitelezni. 12.2. A tölt állomásra bemen villamos szabadvezeték legfeljebb a terület határáig haladjon, onnan csak föld alatt vezethet . 12.3. A kútoszlopokat ellátó villamos vezetékeket mindkét végén légmentesen zárt véd cs ben kell vezetni. A kábelaknákba beköt véd csövek végeit ugyancsak légmentesen le kell zárni, és az aknákat kell en tömörített homokkal az akna fedeléig fel kell tölteni. 12.4. A tölt állomás minden fémb l készült berendezését és építményét (pl. véd tet t) be kell kötni az érintésvédelmi rendszerbe, illetve az 1000 voltnál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó érintésvédelmi m szaki követelmények szerinti EPH egyenpotenciálú hálózatba. 12.5. A közúti tartályos járm számára lefejtéskor a földeléshez csatlakozást kell kiképezni. Az I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok lefejtésekor a tartálykocsit földelni kell. 12.6. A kútoszlopok általános megvilágítását úgy kell kialakítani, hogy annak kiesése esetén a kútoszlopok szivattyúmotorjainak az áramellátása megszakadjon, és a szivattyúmotorok újraindítása csak a világítás helyreállítása után legyen lehetséges. 13. PÉBÉGÁZ-CSERETELEP ÉS TURISTAPALACKTÖLT -BERENDEZÉS

1 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat.



13.1. A tölt állomás területén csak a jogszabály1 szerinti „1” kategóriájú cseretelepe(ke)t szabad létesíteni, amelyekben egyenként legfeljebb 1800 kg pébégáz tárolható. 13.2. A tárolóhely legalább 3 oldalról nyitott (pl. drótfonattal határolt) és jól szell zött legyen. Rakfelülete, padozata sík, sztatikus feltölt dést nem okozó, szikrát nem adó és nem éghet anyagú legyen, illetve a tölt állomás útburkolatának a szintjét l legalább 0,1 m-re emelkedjen ki. A tárolóhely 5 m-es körzetében gondozott díszgyep lehet. 13.3. A tárolóhely véd távolságai az 1., elhelyezési távolságai a 2. táblázat szerint. 13.4. A tölt állomás területén létesített cseretelepet nem kell külön kerítéssel körülvenni, akkor, ha, a pébégázpalack-tároló (konténer, szekrény, ketrec stb.) kialakítása olyan, hogy elzárása után a palackok vagyonvédelmét lehet vé teszi, vagy a tölt állomás folyamatos üzemeltetés . 13.5. A tölt állomás területén létesített pébégáz-cseretelepen sötétedés utáni üzemeltetéshez a tárolóhely megvilágítása 5,0 lx vagy hordozható robbanásbiztos kézilámpa legyen.

2. ábra 13.6. A töltött és a kiürült pébégázpalackok egy pébégázpalack-tárolón belül együtt is tárolhatók úgy, hogy a kiürült pébégázpalackokat meg kell jelölni. 13.7. Konténeres tároláskor a konténereket szorosan egymás mellett, illetve legfeljebb 2 konténert egymásra rakva, két sorban szabad elhelyezni. 13.8. A turistapalacktölt -berendezés létesítése a turistagázpalacktölt -berendezésre vonatkozó m szaki követelmények szerint. 13.9. A tölt állomás területén a turistapalacktölt és a tömörségi vizsgálat helyének megvilágítása legalább 75 lx legyen. 14. T ZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK, ESZKÖZÖK ÉS FIGYELMEZTET TÁBLÁK 14.1. A tölt állomások oltóvízellátását a mértékadó t zszakasz és a t zterhelés alapján kell kialakítani. 14.2. A mértékadó t zszakaszként (5. számú melléklet I/1. fejezet) a tölt állomáson elhelyezett zárt épületek legnagyobb t zszakaszát, valamint a szabadban, a szekrényben vagy a konténerben tárolt anyagok által elfoglalt tereknek az alapterületeit kell számolni. Tölt oszlopok, föld alatti tartályok körzeteit mértékadó t zszakaszként, illetve az oltóvíz folyadékáramának számításánál nem kell figyelembe venni. 14.3. Az oltóvízellátáskor számításba vehet k a tölt állomás határától 100 méteres körzetben lev föld alatti és föld feletti t zcsapok, valamint az oltóvíz kivételére alkalmas - 500 méteres körzeten belül fellelhet - természetes felszíni vizek is, amelyek gépjárm fecskend vel bármikor akadálytalanul megközelíthet k és az oltóvíz kivételének lehet sége minden id szakban biztosított. Ha a vezetékes oltóvízellátást a tölt állomás területén kell kialakítani, akkor a vezeték átmér je legalább DN 100 legyen, a szükséges oltóvíz folyadékáramának megfelel számú föld feletti 3 t zcsappal. Ezek hiányában az oltáshoz szükséges vizet tárolni kell. A tároló rtartalma legalább 50 m legyen. A tárolót a vonatkozó szabályzat2 alapján kell elhelyezni és szerelvényezni. 14.4. A tölt állomásokon 3 kútoszlopig 2 db, minden további megkezdett 3 kútoszlop után legalább 1-1 db és legalább 34A és 144B jel vizsgálati egységt z oltására alkalmas t zoltó készüléket kell elhelyezni a kútoszlopok, valamint legalább 1 db-ot a tölt akna közelében. Önkiszolgáló tölt állomásokon minden kútoszlophoz 1 db, legalább 34A és 144B jel vizsgálati egységt z oltására alkalmas t zoltó készüléket kell a kútoszlopok közelében elhelyezni. 1 db, legalább 34A és 144B jel vizsgálati egységt z oltására és a C t zosztályra alkalmas t zoltó készülék kell a tölt állomáson lev pébégáz-cseretelepre. 1-1 db, legalább 55A és 233B jel vizsgálati egységt z oltására alkalmas t zoltó készülék kell - minden I-II. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékot tároló föld feletti tartályhoz, valamint - minden megkezdett 2 db, III. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékot tároló föld feletti tartályhoz. 3 14.5. A tölt állomásokon minden megkezdett 3 kútoszlop után és a tölt aknánál legalább 0,1 m száraz, ömleszthet állapotban lev homokot, 3 vagy 0,05 m nem éghet száraz felitató anyagot (pl. kovaföld-zeolit tartalmú örleményt, szorbens anyagot) kell készenlétben tartani 1-1 db hosszú nyel szórólapáttal. A kezel épületben jól hozzáférhet en 1 db, legalább 2 m2 nagyságú, természetes alapanyagú (m szálmentes), égéskésleltetett

takarót kell elhelyezni a személyek mentésére. 14.6. A tároló- és a kiszolgálóberendezések biztonsági jelölése a biztonsági szín és alakjelre és a t zvédelmi jelz táblákra vonatkozó m szaki követelmények, valamint a szabvány el z szakaszainak el írásai szerint. 15. KÖRNYEZETVÉDELEM

1 Jelenleg az 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet. 2 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat.



15.1. A telepítési terület vízvédelmi követelményei a vonatkozó ágazati el írások és a k olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményeire vonatkozó el írások alapján. 15.2. A tölt állomáson külön kell gy jteni - a tiszta csapadékvizet, - a feltételesen olajos vizet (tölt oszlopok, tankautó-lefejt körüli terület, gépkocsimosók vize stb.), és - a kommunális szennyvizet. A feltételesen olajos víz csatornahálózata az éghet folyadékot leválasztó szakaszon keresztül csatlakozhat a befogadóba. A tölt állomás csatornahálózata zárt kivitel és nem éghet anyagú legyen. A csatornahálózat m szaki jellemz i (lefolyási tényez , mértékadó csapadék stb.) és a közcsatornába, illetve a befogadóba való csatlakozás körülményei, a rendelet1 és a csatornázás rendszerére és kialakítására vonatkozó m szaki követelmények szerint. 15.3. A leveg szennyezés megakadályozására a tölt állomásokat zárt rendszer gázingás lefejtésre és a gépjárm vek töltésekor felszabaduló gázok (pisztolygáz) tárolótartályokba való visszavezetésére alkalmassá kell tenni a vonatkozó el írások szerint. 15.4. A veszélyes hulladékokat (szénhidrogénnel szennyezett anyagokat, olajos felitató anyagot, üres flakonokat, olajos rongyokat stb.) a rendeletnek2 megfelel en kell kezelni. 16. ÉGHET FOLYADÉKOK TÖLTÉSE 16.1. Az éghet folyadékot tölteni csak álló motorú gépjárm tartályába vagy szabványos edénybe (pl. kannába vagy hordóba) szabad. 16.2. Acélból készült, tömören zárható edényekbe üzemanyag korlátozás nélkül tölthet . 16.3. 5 liter feletti térfogatú m anyag edénybe I. t zveszélyességi fokozatú folyadék (benzin) csak akkor szolgálható ki, ha az nem elektrosztatikai szigetel (Sztatikus feltölt dések fogalmak) és az edény elektrosztatikai szempontból, az arra kijelölt laboratórium által, min sítve és jelölve van (pl. ExElStat, antisztatikus). A legfeljebb 5 liter töltési térfogatú, tartalék üzemanyag tárolására engedélyezett m anyag edénybe bármely t zveszélyességi fokozatú folyadék tölthet . 16.4. Személygépkocsik csomag- és utasterében elhelyezett edénybe éghet folyadékot tölteni nem szabad. FÜGGELÉK (tájékoztatás) A kútoszlop véd burkolata A kútoszlop véd burkolatának lemezvastagságára - acéllemez esetén legalább 1 mm-t, - nemesacél lemez esetén pedig legalább 0,5 mm-t vehetünk figyelembe. A 0,12 m2-nél nagyobb felület néz nyílások belülr l megvilágítottak legyenek és legalább 4,5 mm vastag üvegb l, az ennél kisebb felület és megvilágítatlan néz nyílások pedig legalább 4 mm vastag üvegb l készüljenek. A tölt automaták véd burkolatának lemezvastagságára - acéllemez esetén legalább 1,25 mm-t, - nemesacél esetén legalább 1,00 mm-t, - nemesacél esetén, ha a keret vagy merevít váz által meg nem támasztott felület 0,25 m2-nél nem nagyobb, pedig legalább 0,70 mm-t vehetünk figyelembe. A néz nyílások biztonsági üvegb l készüljenek és vastagságuk legfeljebb 4,5 mm lehet. A m anyag burkolaton 1,25 m magasból lees 50 mm átmér j acélgolyó -25 °C-nál semmiféle sérülést nem okozhat. A próba négy helyen végezhet el: A m anyag burkolat felületi ellenállása 109 ohm-nál kisebb legyen. A vezet képes burkolatrészek össze legyenek kötve, és az ellenállás köztük és

6 a föld között legfeljebb 10 ohm legyen.

2 A kútoszlop alsó részén olyan légz nyílás legyen elhelyezve, amelynek összfelülete a kútoszlop alapterületének 2%-a, de legalább 60 cm . VIII. FEJEZET ÚSZÓTET S ACÉLTARTÁLY ÉGHET FOLYADÉKOK TÁROLÁSÁRA

E fejezet tárgya az éghet folyadékokat (4. számú melléklet XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadékok) atmoszférikus nyomáson tároló, föld feletti, álló, hengeres, úszótet s, helyhez kötött acéltartály (a továbbiakban: tartály) t zvédelmi és biztonsági el írásai. Nem tárgya a fejezetnek a technológiai rendeltetés tartály és a tartályok id szakos vizsgálata. 1. ANYAG, F MÉRETEK, KIVITELEZÉS 1.1. Anyag A tartálypalást és a fenékgy r lemez anyaga a „Kazánok és nyomástartó edények gyártására felhasználható szerkezeti anyagok” m szaki követelmény figyelembevételével, igazolt folyáshatárú és üt munkájú csillapított acél legyen (pl. az „Acélok kazánokhoz és nyomástartó edényekhez ”, „Acél hegesztett szerkezethez” m szaki követelmények). A tartály egyéb szerkezeti elemeinek anyaga csillapított acél legyen. Az acél szerkezeti anyagok kiválasztása a „Nyomástartó edények tervezése” m szaki követelmény figyelembevételével. 1.2. F méretek A tartálypalást megengedett legnagyobb magassága 26 m. A tartály névleges rtartalma (a túlfolyónyílásokig mért rtartalom) legalább 500 és legfeljebb 60 000 m3.

1 Jelenleg a 4/1979. (III. 7.) NIM rendelet. 2 Jelenleg a 98/2001. (VI. 1.) Korm. rendelet.



A tartály átmér és magasság arányát úgy kell megállapítani, hogy az úszótet ne szorulhasson be. 1.3. Kivitelezés 1.3.1. Tartályméretezés A „Nyomástartó edények szilárdsági számítása” és az „Építmények acélszerkezeteinek er tani tervezése” m szaki követelmények figyelembevételével, a következ kiegészítésekkel: A tartálypalást és a fenék méretezésekor a folyadék hidrosztatikai nyomása legalább 1000 kg/m3 s r séggel legyen figyelembe véve. A megengedett feszültséget az anyagnak a méretezési h mérséklethez tartozó folyáshatárából kell számítani, 1,5-es biztonsági tényez figyelembevételével. A többi szerkezeti elemet ugyancsak méretezni kell a tényleges igénybevétel alapulvételével. Számításkor a függ leges hegesztési varratok szilárdsági tényez értéke legalább 0,8 legyen. Megjegyzés: A tárolt anyag s r ségét és a korróziós pótlékot a megrendel knek kell a tervez részére megadni. A tartálypalást fels övének vastagsága az 1. táblázat szerint. 1. táblázat A fels öv vastagsága legalább Mm

Tartályátmér , m

felett

-ig 30

5

30

40

6

40

50

7

50

60

8

60

9

A tartálypalást és a fenéklemez illesztési helyén a sarokvarratokat méretezni kell. 1.3.2. Hegesztés 1.3.2.1. A tartályt csak villamos ívhegesztéssel szabad készíteni. A tartálypalást övekb l készüljön, kétoldalt teljes keresztmetszetben áthegesztett tompavarrattal. Az éleltolódás a hossz- és a körvarratokan a kisebbik lemezvastagság 10%-a, de legfeljebb 2 mm lehet. Megjegyzés: A varratalakokra és az élkialakításokra a „Hegesztett kötések élkiképzése és szerkezeti kialakítása” m szaki követelmény tartalmaz irányelveket. A tartálypalást és a fenék illeszkedési helyén a sarokvarratokat kívül-belül hegeszteni kell. A búvónyílások nyakát és a csonkokat a tartálytestre, továbbá a karimákat a búvónyílásnyakra és a csonkokra küls bels sarokvarrattal - hegeszt toldatos karima esetén tompavarrattal - kell ráhegeszteni. A hegesztési varratok ne akadályozzák az úszótet szabad mozgását és ne okozzák a tömítés sérülését. A tartály varratait csak az „Acélhegeszt k min sítése” m szaki követelmény szerint min sített hegeszt készítheti. 1.3.2.2. A tárolótartály hosszvarratainak 25%-át kell roncsolásmentes vizsgálattal ellen rizni. A vizsgálatot a hossz- és a körvarratok találkozási helyén minden esetben el kell végezni. A megengedhet hegesztési hibákat a kiviteli tervekben el kell írni. A hegesztési kötések vizsgálatára és min sítésére a „Hegesztett kötések vizsgálata és min sítése” m szaki követelmény az irányadó. Ha a vizsgálatok nem adnak kielégít eredményt, akkor kétszeres mennyiséget kell vizsgálni. Ha az újabb vizsgálatok sem adnak kielégít eredményt, akkor a varratokat 100%-ban meg kell vizsgálni. A javításokat teljes hosszban meg kell vizsgálni. 1.3.2.3. A tartály egyéb szerkezeti elemeinek hegesztési kötéseire az „Acélszerkezetek ömleszt hegesztéssel készített kötéseinek és szerkezeti elemeinek gyártási követelményi” m szaki követelmény a mértékadó. 1.3.2.4. A hegesztési varratok tömörek legyenek. 1.3.3. Korrózióvédelem A tartály, a tartály szerelvényei és a cs vezetékek küls korrózió ellen védve, a bels részek pedig a tárolandó folyadék hatásának ellenállóak legyenek. A tartályfenék alsó küls oldalát az alapozás fed rétegével (pl. bitumen-homok keverékkel) kell védeni. 1.3.4. Úszótet 1.3.4.1. A tet a tárolt folyadékkal közvetlen érintkezzen olyan megoldással, hogy leveg -szénhidrogéng z elegy a tet alatt ne gy lhessen össze. Az úszótet t atmoszférikus (a küls légtérrel kapcsolatban álló), tömítettségre vizsgált úszóelemekb l (pontonokból) kell készíteni. Az úszóelemek tetején csapadékbehatolás ellen védett vizsgálónyílások legyenek, az esetleges sérülések, tömörségi hibák ellen rzésére. A vizsgálónyílások átmér je legalább 300 mm legyen. Az úszóelemeknél a vizsgálónyílások gallérmagasságát úgy kell méretezni, hogy két szomszédos elem és a membrán meghibásodása esetén a többi elembe a tárolt folyadék ne folyhasson be. Az úszóelemekb l álló tet t a csapadékvíz-elvezet irányába 1,5%-os lejtéssel kell kiképezni. Úszóelemekkel felszerelt lemezes (membrános) úszótet is használható. A membrántet lemezeinek vastagsága legalább 5 mm legyen. 1.3.4.2. Az úszótet -szerkezet a megfelel szilárdság és stabilitás mellett a tárolt folyadékon úszóképes legyen. Ehhez az építtet nek meg kell adnia a tárolt folyadék legnagyobb és legkisebb s r ségét.



Az úszóképesség számításában a tárolandó folyadékok közül a legkisebb s r ség folyadékot kell alapul venni, de ez a s r ség nem lehet 3 nagyobb 700 kg/m -nél. Az úszótet úszóképes maradjon akkor is, ha saját tömegén kívül csapadék (pl. es , hó) is terheli, ha az úszóelemek 50%-a, illetve ha bármelyik két úszóelem és a membrántet átlyukad. 1.3.4.3. A tartálypalást és az úszótet széle között lev körgy r felületet zárószerkezettel kell takarni. A zárószerkezetnek a tartálypalásttal való szoros érintkezését - a kerület minden pontján - rugalmas, a tárolt folyadék hatásának, az id járásnak és a tartályköpenyen való súrlódásnak ellenálló, nehezen éghet (5. számú melléklet I/2. fejezet) tömítéssel kell megvalósítani. 1.3.4.4. Az úszótet t lábakkal kell alátámasztani. A lábak az úszótet t alsó állásában, a tartály üres állapotában, a tartályfenékt l legalább 1,8 m, üzemi állapotban legalább 1 m magasságban tartsák meg. 2 A lábak hossza a tet fels oldaláról legyen állítható. A lábakat és rögzítéseiket úgy kell méretezni, hogy elbírják a tet t és a legalább 150 kg/m -es egyenletes terhelést. A tet terhelést lehet leg a válaszfalakon át kell a lábakra átvinni. A lábakra nehezed tehernek a tartályfenéken való eloszlása céljából a tartályfenékre alátéteket kell hegeszteni. A lábak kialakítása továbbá olyan legyen, hogy azok az úszóelemeken kiképzett vezet hüvelyeken keresztül ne eshessenek a tartályba. A vezet hüvely bels és a láb küls átmér je közötti rés a „Sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok, Nyomásálló tokozás” m szaki követelmény szerint. A vezet hüvely magassága az úszótet tárolt folyadékkal érintkez felületét l számítva legalább 600 mm legyen. A tet alsó állásában a tartály bels szerkezeteinek (pl. f t csövek, kever k) kell üzemelésüket biztosító távolságban kell maradni. 1.3.4.5. A tet alsó síkját a tartályfenékt l legalább 1,5 m magasságban tartó merev láb is használható. 1.3.5. Egyéb kivitelezési el írások 1.3.5.1. A fenéklemez legalább 5 mm vastagságú legyen. Ha a tartálypalást alsó övének lemezvastagsága nagyobb, mint a fenéklemezé, akkor a palást alá a fenéklemez síkjában er sít gy r t kell helyezni. 1.3.5.2. A tartálypalást fels részére merevítést kell szerelni, amely járdának is kialakítható, és amelyre kezel állvány is függeszthet . 1.3.5.3. A tartálypaláston, egymástól egyenl távolságban, a túltöltés elleni védelem céljából túlfolyónyílásokat kell kialakítani. A túlfolyónyílások keresztmetszete olyan legyen, hogy a legnagyobb betáplálást is biztonsággal vezesse el. A túlfolyónyílások alá határszintkapcsolót kell szerelni annak megakadályozására, hogy a tárolt folyadék elérje a túltöltési szintet. A határszintkapcsoló olyan helyre adjon jelzést, ahol a túltöltés megakadályozására azonnal intézkedhetnek. A tartály folyadékállás-mutatója a tet mindenkori helyzetét jelezze. 1.3.5.4. Az úszótet elfordulásának megakadályozására a tartálypaláston tet vezet legyen. Megvezetésként a mér - vagy mintavev cs is felhasználható. A tet és a tet vezet érintkezési felületei gyújtószikrát nem adó anyagúak és kialakításúak legyenek. 1.3.6. Mérett rések 1.3.6.1. A fenéklemez helyi elválása az alapozási felülett l vízzel való feltöltés el tt a tartályátmér 2,5 ezreléke, de legfeljebb 100 mm lehet. 1.3.6.2. A tartályköpeny névleges átmér t l való eltérése a fenék közelében mérve ±1 ezrelék, de legfeljebb ±40 mm, egyéb helyen nem lehet több, mint ±80 mm. 1.3.6.3. A köpeny vonalának a függ legest l való eltérése az egyes köpenyövek, illetve a hengeres rész magasságára vonatkozóan ±5 ezrelék. 1.3.6.4. A tartály tengelyének a függ legest l való eltérése 2 ezrelék. 1.3.6.5. A tartályköpeny hengeres alaktól való eltérése vízszintesen, körsablonnal mérve, vagy függ legesen, vonalzóval mérve, 500 mm hosszúságon legfeljebb 10 mm lehet. 1.3.6.6. A membrántet vízszintes síktól való eltérése úszó állapotban, 55 m átmér ig ±80 mm, efelett átmér j k ±1,5 ezreléke. A membránok gy r úszóelemhez való csatlakozásánál a számított csatlakozási ponttól való eltérés ±20 mm lehet. 1.3.6.7. A tartályköpeny és az úszótet közötti gy r rés tömítési típustól függ szélességét az egész emelkedési magasság mentén olyan egyenletesen kell betartani, hogy a gy r tömítés minden magassági helyzetben hatásos maradjon és a tet mozgása ne legyen korlátozva. Az övlemezek vastagságának eltérése a küls átmér ben jelentkezzen. 2. ALAPOZÁS Értelemszer en a (4. számú melléklet IV. fejezet) szerint, egyedi tervezéssel, figyelembe véve a környezetvédelem szempontjait. 3. VÉD GÖDÖR ÉS SÁNC A 4. számú melléklet IV. fejezet szerint. 4. CS VEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK, TARTOZÉKOK 4.1. A tartály kötelez cs vezetékei, szerelvényei és tartozékai: alsó búvónyílás, fels búvónyílás, tet lépcs , küls lépcs , járda, korlát (a tartály peremén), tölt és ürít cs vezeték elzárószerelvénnyel, fenék-elszívócs vezeték elzárószerelvénnyel, légz szerkezet, úszótet csapadékvíz-elvezetése, mér és mintavev cs , mintavev nyílás az úszótet n, tisztítónyílás, földel csatlakozás és villámvédelem, palásth t berendezés, határszintkapcsoló. 4.2. A tartály egyéb (nem kötelez ) cs vezetékei, szerelvényei és tartozékai: habbal oltó berendezés (egyes esetekben kötelez a 4.19. szakasz szerint), m szer és automatika (egyes esetekben kötelez a 4.20. szakasz szerint), f t berendezés, vészlétra (egyes esetekben kötelez a 4.22. szakasz szerint) stb. 4.3. A cs vezetékek általános el írásai A 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 4.4. Alsó búvónyílás A 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 4.5. Fels búvónyílás A fels búvónyílást az úszótet n kell elhelyezni a tet lépcs közelében. Névleges átmér je legalább 0,6 m legyen. A membrántet n a nyílást folyadékzáróan kell tömíteni.



4.6. Tet lépcs Az úszótet re való hatolást a tartálypalásthoz csuklószerkezettel rögzített, az úszótet re görg kkel (kerekekkel) támaszkodó, mindkét oldalon korláttal ellátott csúszásgátló kiképzés lépcs vel kell lehet vé tenni. A lépcs fokok az úszótet bármely helyzetében önm köd en vízszintesre álljanak be. A tet lépcs hosszát a teljes tet mozgásra kell tervezni, függetlenül a tet láb alátámasztásoktól. A tet lépcs görg inek vezet sineit nagy felület teherelosztó tartókkal kell a membrántet re támasztani. A tet lépcs t legalább 500 kg középponti terhelésre kell méretezni. 4.7. Küls lépcs A 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 4.8. Járda, korlát (a tartály peremén) A tartálypalást fels peremén - 1000 m3 rtartalom felett - legalább 0,8 m szélesség körjárdát kell kialakítani, legalább 1 m magas korláttal. A

járda szélessége egy-egy ponton (pl. cs felvezetésnél) legfeljebb 0,5 m hosszúságban 0,6 m-re csökkenhet. A járdaszerkezetre karbantartás céljából állványzatot vagy mozgó szerkezetet lehessen felfüggeszteni. A járda járófelülete csúszásgátló kivitelben készüljön és a csapadékvizet vezesse el. 4.9. Tölt és ürít cs vezeték elzárószerelvénnyel. A 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 4.10. Fenék-elszívócs vezeték elzárószerelvénnyel. A 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 4.11. Légz szerkezet A tartály töltése vagy kiürítése alkalmával a lábakon álló úszótet alatt keletkez túlnyomás vagy vákuum kiegyenlítésére a legnagyobb szivattyúteljesítmény figyelembevételével méretezett, min sített lángáthatolás-gátlóval ellátott nyomáskiegyenlít légz szerkezete(ké)t kell az úszótet re szerelni, keresztmetszetének megfelel csatlakozó cs toldatra. Membrántet esetén a légz szerkezet megfelel elhelyezésével a tárolás közben keletkez gázokat el kell vezetni. A légz szerkezetet és a lángáthatolás-gátlót az átáramló g z-leveg elegy mennyiségéb l adódó nyomásesésre kell méretezni. A légz szerkezet és a lángáthatolás-gátló elfagyásveszélye esetén f tött szerkezeteket kell használni. A gy r tér rugalmas tömítése és a tet bemerülési mélysége alapján szükség esetén a gy r teret is légz szerkezettel kell ellátni. 4.12. Az úszótet csapadékvíz-elvezetése Az úszótet n összegy lt csapadékvizet el kell vezetni. Az elvezetés megoldható a tárolt közegnek ellenálló töml vel vagy csuklós csövekkel. A töml t meghibásodás esetén a tartályba való belépés nélkül lehessen cserélni. A cs elvezet k csuklós kötéseit a szivárgás megakadályozására tömíteni kell. Az elvezet cs alsó csonkján befagyás ellen védett elzárószerelvény legyen. Az elvezet cs 30 m tet átmér ig DN 80, 30 m tet átmér felett legalább DN 100 legyen. 4.13. Mér - és mintavev cs A mér - és mintavev cs átmér je legalább 150 mm legyen, amely egyben az úszótet vezet je is lehet. Fels végének kiképzése a 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 4.14. Mintavev nyílás az úszótet n A mintavev nyílás az úszótet tetején bárhol elhelyezhet a 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerinti kivitelezésben. 4.15. Tisztítónyílás A tartály tisztítására tisztítónyílást kell kialakítani. Ennek alsó része a tartály fenéklemezével egy síkban legyen. 4.16. Földel csatlakozás és villámvédelem A 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint azzal a kiegészítéssel, hogy az úszótet t villamosan vezet módon össze kell kötni a tartály palástjával. 4.17. Palásth t berendezés Palásth t berendezés létesítése a 2. számú melléklet I. fejezet szerint. Tet f tés nem szükséges. A tartálypaláston a lefolyóvíznek a tartályalaptól való távoltartására a palást alsó részén a fenéklemezt l 0,3 m-re vízvet lemezt kell felszerelni. 4.18. Határszintkapcsoló Az 1.3.5.3. szakasz szerint. 4.19. Habbal oltó berendezés 3 A tartály t zvédelmére - 1000 m névleges rtartalom felett - habbal oltó berendezést kell beépíteni. Létesítése és kivitelezése a 2. számú melléklet I. fejezet szerint a következ kiegészítésekkel: - a tartály kerületének minden 20 m-es szakaszára 1-1 habömleszt csonk jusson; - az úszótet re, a tartálypalásttól 1-1,5 m távolságban, legalább 0,8 m magas habterel gátat kell szerelni annak érdekében, hogy oltóhab ne az egész úszótet re, hanem csak a tartálypalást és a habterel gát közötti körgy r felületre jusson, és így a habteljesítmény csak erre a felületre legyen méretezhet ; - habbal oltó berendezésen kívül száraz felszállóvezetéket is kell a tartályra szerelni a 4.7. szakasz szerinti lépcs vagy vészhágcsó mellé, az esetleges mobiloltás lehet vé tételére. 4.20. M szer és automatika A 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 4.21. F t berendezés A 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. Kiterjeszthet a f tés a tartálytet re is. 4.22. Vészlétra 3 10 000 m rtartalom felett a lépcs n kívül, azzal átellenes oldalon függ leges, a járdához csatlakozó vészlétrát kell a tartálypalástra szerelni. 5. ELHELYEZÉS, TELEPÍTÉS 5.1. Elhelyezés 5.1.1. Általános elhelyezési el írások



Az elhelyezési, azaz a tartályok közti megengedett legkisebb távolságokat a tartálypalásttól kell mérni. A továbbiakban D a nagyobbik tartály átmér jét jelenti (két szomszédos tartály egymástól való távolságának kiszámításában), illetve a legnagyobb tartályátmér t (tartálycsoportok egymástól való távolságának kiszámításában). 5.1.2. Tartályok, tartálycsoportok elhelyezése A 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint, a következ eltérésekkel: 3 5.1.2.1. Egy csoportban elhelyezhet tartályok össz rtartalma legfeljebb 240 000 m . 5.1.2.2. A tartályok között legalább 0,75 D, k olajtároló tartályok között legalább 1 D távolság legyen, de 30, illetve 45 m-nél nagyobb távolság nem kötelez . 5.1.2.3. A tartálycsoportok közötti távolság 1,5 D legyen, de 60 m-nél nagyobb távolság nem kötelez . 5.2. Telepítés A tartály(ok) telepítése, a telepítési távolságok, azaz a tartály(ok) egyéb építményekt l mért, megengedett legkisebb távolsága a 4. számú melléklet IX/4. fejezet szerint. 6. VIZSGÁLAT 6.1. Általános vizsgálati el írások 6.1.1. A min ségi bizonyítvánnyal való azonosítással, illetve szemrevételezéssel és méretellen rzéssel meg kell gy z dni arról, hogy a tartály cs vezetékei, szerelvényei és tartozékai a 4. bekezdés el írásainak megfelelnek-e. 6.1.2. A hegesztett kötések szemrevételezéssel és méréssel megállapított felületi és alakhibáinak megengedett mértékére a „Hegesztett kötések vizsgálata és min sítése” m szaki követelmény az irányadó. 6.1.3. Az úszótet úszóképességét (helyes m ködését) a vizsgálat keretében el írt vízfeltöltéskor és leeresztéskor kell ellen rizni. A vizsgálat el tt a kés bb vízbe merül felületeken az összes hegesztési varratot meg kell tisztítani és petróleummal lekenni, hogy a tömörtelenségek az ellenoldalon megállapíthatók legyenek. 6.1.4. A csapadékvíz-elvezetések töml s, illetve csuklós-csöves rendszereit 3 bar nyomáson víznyomáspróbázni kell. Az úszási vizsgálat alatt az elvezet cs alsó csonkján lev elzárószerelvényt nyitva kell tartani és figyelni kell, hogy a tartály tartalma nem szivárog-e a levezet vezetékbe. 6.2. Varrattömítettségi vizsgálat Az úszóelemek tömítettségét 1 kPa nyomású leveg vel 1 órán keresztül kell végezni. A vizsgálat alatt nyomásváltozás - a h mérséklet-változást is figyelembe véve - nem következhet be. A membrántet és a tartályfenék vizsgálata értelemszer en a 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 6.3. A tartály cs vezetékeinek, szerelvényeinek és tartozékainak vizsgálata a 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. 6.4. A tartály id szakos vizsgálata a 4. számú melléklet IV/1. fejezet szerint. T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK IX. FEJEZET ÉGHET FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉKOK TÁROLÓ- ÉS KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEINEK, BERENDEZÉSEINEK T ZVÉDELMI EL ÍRÁSAI IX/1. FEJEZET ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK E fejezet tárgya az Éghet folyadékok és olvadékok t zveszélyességi csoportosítására vonatkozó m szaki követelmény szerinti éghet folyadékok és olvadékok (a továbbiakban: folyadék) tároló-, raktározó-, lefejt -, tölt - és kiszolgáló létesítményeinek, berendezéseinek általános követelményei. 1. ROBBANÁSVESZÉLYES TEREK 1.1. Fogalommeghatározások 1.1.1. Robbanásveszélyes tér Robbanásveszélyesnek min sül az olyan id leges vagy tartós robbanásveszélyes tér, ahol a helyi és üzemi adottságok miatt veszélyes mennyiség , robbanásra képes g z-leveg elegy keletkezhet, illetve ilyen környezet alakulhat ki. 1.1.2. Gázingaeljárás Gázingaeljárás az a folyamat, amikor a töltés, illetve a lefejtés során a tárolótartály, járm ves szállítótartály stb. gáztereit cs vezetékkel kötik össze, és így a töltött tartály légteréb l a folyadék által kiszorított g z-leveg elegy a lefejtett tartály légterébe áramlik át, kitöltve a lefejtett folyadék helyét. 1.1.3. Inertizálás Inertizált az a tartály vagy berendezés, amelyet elegend mennyiség inert gázzal (pl. nitrogénnel) töltenek fel ahhoz, hogy robbanásveszélyes légtér ne keletkezhessen. Inertizálni lehet a tartályt technológiai okból is, ha a tárolt terméknek a leveg nedvességével vagy oxigénjével nem szabad érintkeznie. 1.1.4. Rövid ideig tartó kibocsátás Rövid ideig tartónak min sül az a kibocsátás, amely csak a kezel személyzet jelenlétében vagy az üzemvitelhez tartozó tevékenységének (pl. mintavétel, üzemszer en oldható kötés oldása) eredményeként következik be, és ez a kibocsátás vagy önmagától megsz nik, vagy a kezel személyzet - kezelési utasításban is meghatározott azonnali beavatkozásával megszüntethet . 1.1.5. Üzemszer en oldható cs csatlakozás Üzemszer en oldhatónak min sül az a cs csatlakozás, cs kötés, amelynek oldását, a zavarmentes üzemvitelhez tartozó tevékenység során, a kezelési utasításban meghatározott módon végzik. 1.1.6. Gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek



A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek olyan berendezések, amelyek a tartályokat vagy azok részeit lángok áthatolásával szemben védik. 1.2. Robbanásveszélyes terek besorolása Robbanásveszélyes tér keletkezhet: - az I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok, - a III. t zveszélyességi fokozatú folyadékok, amelyeket lobbanáspontjukra vagy lobbanáspontjuk fölé melegítenek, - a 21 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, amelyek 15 °C-on vízben oldódnak, vagy amelyeknek éghet folyadék alkotórészei 15 °C-on vízben oldhatók, tárolásakor, lefejtésekor, illetve töltésekor, feldolgozásakor stb. 1.2.1. A biztonsági intézkedések mértékének megállapítására a robbanásveszélyes tereket 0-ás, 1-es és 2-es zónába kell sorolni. 1.2.2. A 0-ás zónába azok a terek tartoznak, ahol a robbanásveszély állandóan vagy hosszabb ideig fennáll. Ilyen 0-ás zóna lehet például: - a tartályok bels tere, - a készülékek, cs vezetékek bels tere. 1.2.3. Az 1-es zónába azok a terek tartoznak, ahol a robbanásveszély csak esetenként alakul ki. Ilyen 1-es zóna lehet például: - a 0-ás zónát körülvev tér, - a tölt nyílások környezete, - a tölt - és ürít berendezések környezete, - üzemszer en megbontásra kerül szerelvények, cs csatlakozások környez tere, - a tömszelencék környezete (pl. szivattyúké), - a biztonsági szelepek, szell z -, lefúvónyílások környezete, amelyek a lefúvást a szabadba végzik, - a tartályok véd gödrei és légz i, valamint - a bels úszótet s tartálynak az úszó- és a merevtet közötti tere. 1.2.4. A 2-es zónába azok a terek tartoznak, ahol robbanásveszély csak ritkán és akkor is rövid ideig fordul el . Ilyen 2-es zóna lehet például: - a 0-ás vagy az 1-es zóna környezete, - a mintavételi helyek, amelyek a szabad légtérbe nyílnak, - a cs vezetékek oldható kötéseinek környezete. 1.2.5. Ha nagyobb vagy kisebb személyi veszélyeztetéssel is kell számolni, akkor az 1.2.2., 1.2.3. és 1.2.4. szakaszban megjelölt tereket, környezetet a helyzetnek megfelel en kell zónákba sorolni. - Nagyobb személyi veszélyeztetés áll fenn, ha a robbanás közvetlenül emberéletet veszélyeztet. - Kisebb a személyi veszélyeztetés, ha a robbanásveszélyes berendezést távvezérléssel üzemeltetik. 1.2.6. A robbanásveszélyt csökkenteni lehet - m szaki intézkedésekkel (pl. mesterséges szell zéssel), - építészeti megoldásokkal, vagy a terepviszonyok kihasználásával, amelyek a gyúlékony vagy robbanásveszélyes g z-leveg elegy kiterjedését behatárolják, amint azt az 1. ábra mutatja. Megjegyzés: Véd távolságok a 4. sz. melléklet IX/5. fejezete szerint. 1.3. Biztonsági intézkedések robbanásveszélyes terekben 1.3.1. Általános biztonsági intézkedések valamennyi zónára. 1.3.1.1. A robbanásveszélyes terekben el kell kerülni - a 2-es zónában zavarmentes üzemelés esetén is kialakuló és számításba vehet gyújtóforrásokat, - az 1-es zónában, a 2-es zónában megnevezett gyújtóforrások mellett, az üzemzavar következtében jelentkez gyújtóforrásokat, amelyekkel általában számolni kell, - a 0-ás zónában, az 1-es zónában megnevezett gyújtóforrások mellett, a ritkán el forduló üzemzavar okozta gyújtóforrásokat is.



1. ábra 1.3.1.2. Azokat az energiaforrásokat, berendezéseket és berendezésrészeket, amelyekben az 1.3.1.1. szakasz szerinti gyújtóforrások jelentkezhetnek, robbanásvédelemmel kell ellátni. Ez a védelem kötelez a villamos és egyéb energiaforrásokra is. Megjegyzés: Azoknak a villamos hajtásoknak, amelyek nem villamosenergia-forrásokkal kombináltak, a villamos részeit a nem villamos üzemeltetés részekt l elválasztva is jóvá lehet hagyatni. 1.3.1.3. A robbanásveszélyes terekben nem szabad tartani az adott technológiai folyamathoz, berendezéshez üzemszer en nem tartozó anyagokat. 1.3.1.4. A robbanásveszélyes terekben csak külön engedéllyel, a vonatkozó el írások1 betartásával szabad olyan munkát végezni, amely gyújtásveszélyt jelenthet. 1.3.1.5. Az 1.3.1.3. és az 1.3.1.4. szakaszban leírtakat ezeken a veszélyes helyeken figyelmeztet táblákon jól láthatóan fel kell tüntetni és az üzemeltetési utasításokban szerepeltetni kell. 1.3.1.6. Robbanásveszélyes terekben a csatornákat, a kábelek véd csöveit, valamint a cs vezetékeket a folyadékok és ezek g zei behatolása, illetve a t z vagy robbanás áthatolása ellen védeni kell (4. sz. melléklet IX/3. és IX/4. fejezet). 1.3.2. Különleges t zvédelmi és biztonságtechnikai rendszabályok a 0-ás zónában A 0-ás zónában csak olyan energiaforrásokat szabad alkalmazni és olyan berendezéseket vagy berendezésrészeket szabad beépíteni, amelyek gyújtóforrást üzemszer en vagy ritkán fellép üzemzavarok esetén sem képezhetnek. Megjegyzés: A 0-ás zónában csak erre min sített, az illetékes hatóságok által engedélyezett berendezések, berendezésrészek építhet k be. 1.3.3. Különleges t zvédelmi és biztonságtechnikai rendszabályok az 1-es zónában 1.3.3.1. Az 1-es zónában csak olyan energiaforrásokat szabad alkalmazni és olyan berendezéseket vagy berendezésrészeket szabad beépíteni, amelyek üzemszer meghibásodás esetén gyújtóforrást nem képezhetnek. 1.3.3.2. Az 1-es zónában az energiaforrás, berendezés robbanásveszéllyel szemben akkor tekinthet védettnek, ha normális üzemviszonyok között - és olyan üzemzavarok esetén, amelyekkel gyakran kell számolni - gyújtóképes szikra nem keletkezik, és a legnagyobb üzemi vagy felületi h mérséklete a használatos folyadékg z gyulladási h mérsékletének (Munkavédelem; T z- és robbanásveszélyes vegyi anyagok jellemz ir l szóló m szaki követelmény) 80%-át nem éri el. 1.3.3.3. Az 1-es zónán belül erre a feltételre nem min sített járm vek csak akkor közlekedhetnek, ha az érintett területen nincs robbanásveszély. 1.3.4. Különleges t zvédelmi és biztonságtechnikai rendszabályok a 2-es zónában 1.3.4.1. A 2-es zónában csak olyan energiaforrásokat szabad alkalmazni és olyan berendezéseket vagy berendezésrészeket szabad beépíteni, amelyek üzemszer en gyújtóforrást nem képezhetnek, azaz üzemszer en gyújtószikrát nem adnak, és üzemüknél nem lép fel olyan h mérséklet, amely az alkalmazott folyadék gyulladási h mérsékletét eléri. 1.3.4.2. A 2-es zónában járm csak akkor közlekedhet, ha a létesítmény területén lev szállítótartályt, tölt - és lefejt állomást (4. sz. melléklet IX/3. fejezet), raktárt, valamint repül gépeket szolgál ki, vagy erre engedélyt kap. 2. ROBBANÁSVESZÉLYES TEREK KITERJEDÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSA 2.1. Robbanásveszélyes terek tartályokban 2.1.1. A tartályok bels tere a 0-ás zónába tartozik, ha a továbbiakban más meghatározás nem szerepel. 2.1.2. 0,8 m vagy vastagabb földtakaróval fedett föld alatti tartályok, valamint helyiségekben elhelyezett tartályok bels tere 1-es zóna, ha abban 35 °C fölötti zárttéri lobbanáspontú folyadékot tárolnak, és a folyadék 30 °C-nál nagyobb h mérsékletre nem melegedhet fel, nincs f t berendezésük, nincsenek kitéve a nap sugárzó hatásának (pl. kett s falúak). 2.1.3. A bels úszótet s tartálynak az úszótet és a merevtet közötti tere 1-es zóna, ha a bels úszótet és a tartályköpeny között zárótömítés van, és a tartályköpeny fels része jó átszell zést adó szell z nyílásokkal el van látva. 2.2. Helyiségekben elhelyezett tartályok körüli robbanásveszélyes terek




Éghet folyadékok helyiségben való tárolásakor a zónák méretei a 4. sz. melléklet IX/2. és IX/3. fejezete szerint. 2.3. Szabadban lev tartályok körüli robbanásveszélyes terek Éghet folyadékok szabadban való tárolásakor a zónák méretei a 4. sz. melléklet IX/2. fejezete szerint. 2.4. Robbanásveszélyes terek cs vezetékek, szerelvények és berendezésrészek belsejében, valamint környezetében 2.4.1. Cs vezetékek, szerelvények és berendezésrészek bels tere, amely nincs állandóan folyadékkal feltöltve, a 0-s zónába tartozik. 2.4.2. Helyiségekben a nem üzemszer en oldható cs kötések, szerelvények és berendezésrészek körül mért 3 m-es teret a talaj szintjéig 2-es zónába kell sorolni. A horonyszádas vagy rejtett fémtömítéssel ellátott karimák körüli terek nem robbanásveszélyesek. 2.4.3. A szabadban elhelyezett szivattyúk és az üzemszer en oldható cs kötések körüli tér az 1. diagram szerinti Ra távolságban 1-es zóna a szivattyútestt l, illetve a cs kötés helyét l mérve. A tér a talaj szintjéig terjed. Ha a hajtómotor h t leveg árama a szivattyú felé irányul, akkor az 1. diagram szerinti Ra távolság a szivattyú körül 2-es zóna. 2.4.4. Szell ztetett helyiségekben a szivattyútestt l Ri távolságon belüli tér 1-es zóna, a 2 Ri távolságig mért tér pedig 2-es zóna az 1. diagram szerint. 2.4.5. Ha a helyiségben - üzemszer en - a szállított folyadék g ze alsó robbanási határának 50%-ánál nagyobb koncentráció nem léphet fel, akkor a szivattyúk körüli tér az 1. diagram szerinti 2 Ri távolságban 2-es zónának számít. 2.4.6. A 2.4.4. és a 2.4.5. szakaszt nem kell alkalmazni azokra a szivattyúkra, amelyeknél robbanásveszélyes tér szerkezeti kialakításuknál fogva nem keletkezhet. 2.4.7. Azokra az üzemszer en oldható cs kötésekre, amelyeknél szerkezeti kialakításuknál fogva robbanásveszélyes tér nem keletkezhet, a cs kötés helyét l 0,5 m távolságig terjed tér 1-es zóna. 2.4.8. Karimák, csatlakozások és cs szerelvények nélküli, legfeljebb 40 bar nyomású folyadékot szállító acélcsövek körüli tér nem robbanásveszélyes.

1. diagram 2.5. Mélyedések, árkok, aknák robbanásveszélyes terei 2.5.1. Mélyedések, árkok, aknák és egyéb talajszint alatti terek belseje, amelyek folyadékok tölt berendezéseinek körzetében vannak (4. sz. melléklet IX/3. fejezet), vagy amelyekben az ott lev berendezések, berendezésrészek által robbanásveszélyes légtér keletkezhet, az 1-es zónába tartozik, ha a szabvány egyéb el írásai másként nem intézkednek. 2.5.2. Mélyedések, árkok, aknák és egyéb talajszint alatti terek körül, amelyek a 2.5.1. szakasz szerint az 1-es zónába tartoznak, a talajszint felett vízszintesen 2 m távolságban, és 0,8 m magasságban 2-es zónával kell számolni (pl. a 2. ábra szerint a mélyedésben elhelyezett szivattyú esetében). 2.5.3. Mélyedések, árkok, aknák és egyéb talajszint alatti terek lefedése, ajtaja, nyílása stb. körül 0,5 m-es körzetben a tér 2-es zóna. Ez nem vonatkozik a tömítetten záró fedelekre, ajtókra vagy más hasonló berendezésekre, valamint a föld alatti tartályok dómaknáinak tömített lefedéseire. 2.5.4. A hajtómotorral ellátott szivattyúk esetén, ha a h t leveg a szivattyú felé irányul, és azok olyan mélyedésben (gödörben) vannak elhelyezve, amely nem mélyebb, mint a mélyedés szélességének 1/10-e, illetve legfeljebb 1,5 m, az 1. diagram szerinti Ra távolságra lev tér 2-es zóna. Ebben az esetben nincs 1-es zóna.



2. ábra 2.6. Robbanásveszélyes terek inertizált tartályokban 2.6.1. Inertizált tartály belseje nem min sül robbanásveszélyes térnek. 2.6.2. Föld feletti, álló, hengeres tartályok és egyéb fémtartályok inertizálása. 2.6.2.1. Gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet (Biztonsági szerelvények. Lángzár, robbanászár, detonációzár) felszerelése nem szükséges, ha az inertgáz-bevezetés következtében a 2.6.2.2...2.6.2.4. szakaszokban leírt feltételek egyidej leg teljesülnek, ha a tartályba leveg vagy oxigén nem juthat be, és t z- vagy robbanásveszélyes gáz-leveg elegy nem keletkezhet. 2.6.2.2. A tartály els feltöltése el tt inert gáz hozzáadásával a tartály légterének oxigénkoncentrációját 5% alá kell süllyeszteni. Az els inertizálást méréssel ellen rizni kell. 2.6.2.3. A tartályok légz szelepeinek méretezése és kialakítása a 4. sz. melléklet IV/1. fejezet szerint. Vészbelégz szerelvényt csak akkor kell beépíteni, ha az inertgáz-bevezetés kiesésével, vagy rendkívüli id járás okozta leh léssel számolni kell. Ez a belégz szelep csak akkor m ködik, ha az inertgáz-bevezetés nem kielégít , illetve megsz nt, miáltal atmoszférikus leveg beszívása szükséges. Ha az inertizáló berendezés meghibásodásának esetére inertgáz-vészöblítés van beépítve, úgy a keletkez inertgáz-térfogatáramot a légz szelep kilégz részének méretezésekor figyelembe kell venni. Az intertgáz-berendezések be- és kilégz rendszere föld feletti tartályokra a 3. ábra szerint.

1 Belégz szelep inertgázhoz 2 Detonációzár 3 Kilégz , valamint vészbelégz kombinált szelep 3. ábra 2.6.2.4. A tartály ürítéskor vagy id járástól függ leh léskor inert gázt lélegzik be. Az inertgáz-ellátáshoz legalább a rendelkezésre álló inertgáz-térfogatáram (V ) és a készenlétben tartott (tárolt) inertgáz-mennyiség (V ) továbbiakban meghatározott feltételek szerinti legkisebb értéke 1 T (1. változat) szükséges. Ezeket a követelményeket a legnagyobb légzési (4. sz. melléklet IV/1. fejezet) (V ) és szivattyúzási (V ) térfogatáram A P alapján kell kielégíteni, ha a biztonsági és ellen rz berendezések három változata bármelyikét megvalósíthatjuk. Az inertgáz-ellátáshoz tárolt térfogat (V ) és az inertgáz-térfogatáram (V ) legkisebb értéke a 2. és a 3. diagramból kivehet , vagy a következ x x szakaszokban közölt képletek szerint számítható. A következ szakaszokban el írt biztonsági és ellen rz berendezéseket - a választott változatnak megfelel en - minden esetben használni kell.



2. diagram

3. diagram 1. változat

Inertgáz-térfogatáram V = 0,1 x V + V Nm3/h. 1 A P Készenlétben tartott (tárolt) inertgáz-térfogat V = 0,04 x V Nm3, T A ahol V a legnagyobb belégzési térfogatáram Nm3 /h-ban (4. sz. melléklet IV/1. fejezet), A V a legnagyobb lefejt szivattyú-térfogatáram Nm3/h-ban. P Az inertgáz-ellátást a tartálynyomás mérésével ellen rizni kell. Ha a tartálynyomás a belégz szelep beszívási értékére csökken, akkor automatikusan vészjelzést kell adni. A tartályt gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetekkel kell ellátni az 5. szakasz szerint. A villamos- és nem villamosenergia-források a tartályban az 1-es zóna követelményeinek feleljenek meg. 2. változat Inertgáz-térfogatáram V = 0,2 x V + V Nm3 /h. 1 A P 3 Készenlétben tartott (tárolt) inertgáz-térfogat V = 0,08 x V Nm . T A Ha a tartálynyomás a belégz szelep beszívási értékére csökken, akkor az automatikus vészjelzésnek a lefejt szivattyúk üzemét le kell állítania. Elegend a tárolt anyag számára min sített gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezeteket beépíteni, a tartós t zhatás elleni biztonság nem szükséges. A villamos- és a nem villamosenergia-források az 1-es zóna követelményeinek feleljenek meg. 3. változat Inertgáz-térfogatáram V = 0,5 x V + V Nm3/h. 1 A P 3 Készenlétben tartott (tárolt) inertgáz-térfogat V = 0,12 x V Nm . T A



A tartályt redundánsan - a biztonságos m ködtetéshez a szükségesnél eggyel több m szerrel - kell ellen rizni. Az inertgáz-ellátást a túlnyomás oldaláról kell szabályozni, különösen a V térfogatáram elérésére kell ügyelni olyan nyomással, amely legalább akkora, mint a légköri nyomás. A 1 vészbelégz szelep nyitási nyomása legalább 5 mbar-ral ez alatt a nyomáshatár alatt legyen. Ha a tartálynyomás a határnyomás alá csökken, automatikusan vészjelzést kell adni, és ha a technológia ezt lehet vé teszi, akkor a lefejt szivattyúkat automatikusan le kell állítani. A villamos- és nem villamosenergia-források a tartályban a 2-es zónáknak feleljenek meg. Gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek beépítése nem szükséges. 2.6.2.5. Több tartály együttes ellátásakor az inertgáz-szükséglet egyes tartályokra számolt értékének összegével (V és V ) kell számolni (4. ábra). 1 2 Ha több tartály együttes inertgáz-ellátása úgy oszlik meg, hogy egyik tartály térfogata sem nagyobb, mint a tartályok össztérfogatának 20%-a, úgy a számított inertgázszükséglet 50%-kal csökkenthet . 2.6.2.6. Olyan inert gázt belégz rendszer esetén, amelyben legalább 5 tartály összekapcsoltan lélegzik, a V -t a V számításakor nem kell p 1 figyelembe venni. 2.7. Lefejt - és tölt állomások robbanásveszélyes terei Lefejt - és tölt állomások robbanásveszélyes terei a 4. melléklet IX/3. fejezet szerint.

1 Belégz szelep inertgázhoz 2 Detonációzár 3 Kilégz és vészbelégz kombinált szelep 4. ábra 3. T ZOLTÓ BERENDEZÉS 3.1. Oltóvízellátás 3.1.1. A tárolótelepek és egyedi építmények vízellátása a szabályzat1, valamint a 2. melléklet I/3. fejezet szerint. A vízellátásnak a t zoltás és a h tés számára mindenkor rendelkezésre kell állnia. 3.1.2. Ha a tartály véd gödrének befogadóképessége a t zoltáshoz szükséges oltóvízhez nem elegend , vagy nem lehet a tárolt, raktározott árutól elválasztva elvezetni, akkor az elvezetett oltóvíz tárolásáról gondoskodni kell (pl. tározó, tartály). Az elvezetett oltóvíz tárolójának zárt bels tere a 0-ás zónába tartozik. 3.1.3. A t zcsapokat és a mellvédfalakat a védett építményt l 30-100 m közötti távolságra kell elhelyezni a szabályzat1 szerinti egyeztetéssel. 3.2. T zoltó berendezések, készülékek, eszközök és anyagok 3.2.1. Minden létesítményt, amelyben éghet folyadékot tárolnak, csomagolnak, szivattyúznak vagy felhasználnak, megfelel en elhelyezett, kell számú, az éghet folyadék és szükség szerint a szilárd anyagok tüzének oltására is alkalmas t zoltó berendezéssel, készülékkel, eszközökkel és anyagokkal kell ellátni. A t zvédelmi berendezéseket üzemképes állapotban kell készenlétben tartani. 3.2.2. Beépített habbal oltó berendezést a szabályzat1 szerint kell létesíteni és kivitelezni. 3.2.3. Tárlótelepen a t zjelzés a szabályzat1 szerint. 3.2.4. Tárolótelepen hangjelzést adó berendezést kell felszerelni, amellyel a telepen tartózkodók veszély esetén figyelmeztethet k. 3.2.5. Hordós és ballonos tárolóban, üzemanyagkanna konténeres tárolása esetén hordó-, ballon-, illetve konténercsoportonként (4. sz. melléklet IX/2.) 1 db, legalább 144B jel (T zoltó készülékek készítésére vonatkozó m szaki követelmény) vizsgálati t z oltására alkalmas t zoltó készüléket, továbbá 0,5 m3 száraz, ömleszthet állapotban lev homokot, vagy 0,25 m3 nem éghet , száraz felitató anyagot (pl. kovaföld-zeolit tartalmú

rleményt) és két hosszú nyel szórólapátot kell készenlétben tartani. Ezen felül a legfeljebb 500 m2-nél nagyobbra 2 db, legalább 233B jel vizsgálati t z oltására alkalmas t zoltó készüléket kell készenlétben tartani. 3.2.6. Konténeres tárolónál konténercsoportonként 2 db, legfeljebb 144B jel és 2 db, legalább 233B jel vizsgálati t z oltására alkalmas t zoltó készüléket kell készenlétben tartani. A konténerek t z esetén való h tésére t zcsapot(kat) kell telepíteni. 3.2.7. Vasúti tartálykocsi, továbbá közúti tartályos járm lefejt - és tölt berendezésén (4. sz. melléklet XI/3. fejezet) minden megkezdett két 3 3 állásonként 0,5 m száraz, ömleszthet állapotban lev homokot vagy 0,25 m nem éghet ; száraz felitató anyagot, és 2 db hosszú nyel szórólapátot kell készenlétben tartani. Minden tált - és lefejt helyen állásonként I db, legalább 144B jel vizsgálati t z oltására alkalmas t zoltó készüléket kell készenlétben tartani.




3.2.8. Tartályhajó lefejt - és tölt kiköt jében (4. sz. melléklet IX/3. fejezet) lefejt -, illetve tölt helyenként 1-1 db, legalább 233B jel vizsgálati 3 t z oltására alkalmas, a kiköt központi helyén 1 db, legalább 233B jel vizsgálati t z oltására alkalmas t zoltó készüléket, valamint 0,5 m száraz, 3 ömleszthet állapotban lev homokot. vagy 0,25 m nem éghet , száraz felitató anyagot, és 2 db hosszú nyelv szórólapátot kell készenlétben tartani. 3.2.9. Tölt helyiségben (4. sz. melléklet IX/3. fejezet) mérleghelyenként, illetve tölt helyenként 1 db, legalább 144B jel vizsgálati t z oltására 3 3 alkalmas t zoltó készüléket, négy mérleg-, illetve tölt helyenként 0,25 m száraz ömleszthet állapotban lev homokot, vagy 0,1 m nem éghet , száraz felitató anyagot és 1 db hosszú nyel szórólapátot kell készenlétben tartani (ha csak egy mérleghely van, akkor 2 db szórólapát készenlétben tartása szükséges). 2 Minden tölt helyiségben egy, 2 m nagyságú, lángmentesített takarót vagy ponyvát is el kell helyezni. Szivattyúházba és szabadba telepített szivattyúcsoport esetén minden megkezdett 5 szivattyúnként 1 db, legalább 144B jel vizsgálati t z oltására alkalmas t zoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezen felül 500 m2-nél nagyobb alapterület tölt helyiségenként, illetve szivattyúcsoportonként legalább 2 db 233B jel vizsgálati t z oltására

alkalmas t zoltó készüléket kell készenlétben tartani. 3.2.10. A tároló- és kiszolgáló létesítmények biztonsági jelölése a „T zvédelmi jelz táblák” kialakítására és a „Biztonsági szín- és alakjelek” alkalmazására vonatkozó m szaki követelmények szerint.

4. VILLAMOS BERENDEZÉSEK, ÉRINTÉS- ÉS VILLÁMVÉDELEM, SZTATIKUS FELTÖLT DÉS ELLENI VÉDELEM 4.1. A létesítmények villamos berendezését a tárolt, illetve szállított folyadék veszélyességének és a felhasználási helynek megfelel en az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések és az 1000 V-nál nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítésére vonatkozó m szaki követelmények, az érintésvédelmet, a földelést a „Kisfeszültség er sáramú villamos berendezések” érintésvédelmére vonatkozó, a villámvédelmet a 3. sz. melléklet III. fejezet, a sztatikus feltölt dés elleni védelmet pedig a „Sztatikus feltölt dések” elleni védelem kialakítására vonatkozó m szaki követelmények szerint kell megtervezni, illetve kivitelezni. 4.2. A t zvédelmi célú villamos berendezéseket (t zjelz berendezés, kárment szivattyú és oltó-vízszivattyúk villamos hajtása stb.) a központi kapcsolóberendezést l úgy kell elválasztani, hogy azok a tárolótelep technológiai berendezéseinek feszültségmentessége esetén is üzemeltethet k legyenek. 4.3. A t zvédelmi célú kapcsolóberendezést a technológia kapcsoló berendezését l felt n en (festéssel, felirattal stb.) meg kell különböztetni, vagy külön helyiségben kell elhelyezni. 4.4. A tárolótelepre bemen és a telepet ellátó villamos légvezeték csak a villamos elosztóig, transzformátorig haladhat. 4.5. A tárolótelepen villamos vezeték föld alatt vagy kábelhídon vezethet . Épületen belül a villamos vezetéket homokkal feltöltött, fedett csatornában vagy véd cs ben, illetve falra er sítve kell vezetni. 5. GYÚJTÓHATÁS-ÁTTERJEDÉST GÁTLÓ SZERKEZETEK A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezeteket az 1.2. szakasz szerinti robbanásveszélyes terek esetén kell beépíteni. Az üzemi viszonyoktól és a beépítési módtól függ en a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezeteket - t zhatásnak tartósan ellenálló (Biztonsági szerelvények, Lángzár m szaki követelmény), - robbanási hatásnak ellenálló (Biztonsági szerelvények, Robbanászár m szaki követelmény), és - detonációnak ellenálló (Biztonsági szerelvények, Detonációzár m szaki követelmény) szerkezetekre osztjuk. Megjegyzés: Gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezeteket csak akkor szabad használni, ha azok típusainak min ségi vizsgálatát elvégezték. 5.1. T zhatásnak tartósan ellenálló szerkezetek követelményei 5.1.1. A tartályok és berendezések szabadba torkolló nyílásait, amelyekb l g z-leveg elegy hosszabb ideig áramolhat ki, olyan berendezéssel kell ellátni, amely a kiáramló robbanásveszélyes elegy elégésének gyújtóhatás-átterjedés nélkül ellen tud állni és az 5.2.1. szakasz szerinti robbanás elleni biztosítás követelményeit kielégíti. 5.1.2. Ha lefúvószelep dinamikus lángzár, akkor a tartós t z elleni védelmet a szelep m ködésének minden folyamatánál (zárás, szivárgás) biztosítani kell. 5.2. Robbanási hatásnak ellenálló szerkezetek követelményei 5.2.1. Tartályok és berendezések nyílásait, vagy cs vezetékek torkolatait, ahonnan üzemszer en g z-leveg elegy nem lép ki, amelybe azonban robbanóképes elegy beáramolhat, gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel kell ellátni, amely a szerkezet környezetében bekövetkez robbanásnál a gyújtóhatás-átterjedést a tartályba, a berendezésekbe vagy a cs vezetékekbe megakadályozza (cs végz dés-biztosítás). 5.2.2. A robbanási hatásnak ellenálló berendezések vagy berendezésrészek nyílásait olyan szerkezettel kell ellátni, amely a gyújtóhatás-átterjedést a környez robbanásveszélyes légtérbe ezen berendezések vagy berendezésrészek belsejében bekövetkez robbanáskor a geometriai viszonyokat is figyelembe véve megakadályozza (robbanástér-biztosítás). 5.2.3. Rövid cs vezetékeket, amelyeket nem a robbanási hatásnak ellenálló tartályokhoz és berendezésekhez csatlakoztatnak, és amelyekb l robbanóképes g z-leveg elegy üzemszer en hosszabb id n keresztül nem áramlik ki, olyan szerkezettel kell ellátni, amely a gyújtóhatás-átterjedést a tartályba vagy berendezésbe robbanás esetén a korlátozott hosszat figyelembe véve megakadályozza (cs robbanás-biztosítás). 5.2.4. A gyújtóhatás-átterjedést gátló (robbanászár, detonációzár) szerkezeteknek, az 5.2.1. és az 5.2.2. szakasz szerinti alkalmazásuk esetén, a fellép robbanási nyomásnak ellen kell állni. Az 5.2.3. szakasz szerinti szerkezetek kielégít en nyomásállók, ha kialakításuktól és nagyságuktól függetlenül az alkalmazási helyen várható, de legalább 10 bar próbanyomást kibírnak. 5.2.5. Az 5.2.2. és az 5.2.3. szakasz szerinti szerkezetek nyomásra igénybe vett részeinek szakadási nyúlása ä > 12% (könny fémekre ä > 5%) 5 legyen. 5.2.6. Azokat a gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezeteket, amelyeken keresztül a robbanásveszélyes g z-leveg elegy nem csak rövid ideig áramolhat át, kiegészít berendezésekkel is el kell látni, amelyek a visszacsapódó és ott tovább ég lángot kényszerintézkedésekkel kioltják. Ilyen kényszerintézkedések lehetnek: - a g z-leveg elegy utánáramlásának automatikus lezárása; - a robbanásveszélyes elegy inertizálása, - a g zkoncentráció emelése a leveg ben a fels robbanási határ fölé, és - az elegy koncentrációjának csökkentése, leveg hozzáadásával, az alsó robbanási határ alá.



5.3. Detonációnak ellenálló szerkezetek követelményei 5.3.1. A robbanási nyomásnak ellen nem álló tartályokhoz és berendezésekhez csatlakozó hosszabb cs vezetékeket, amelyek üzemszer en nincsenek állandóan éghet folyadékkal feltöltve, olyan berendezéssel kell ellátni, amely a cs vezetékben lev robbanásveszélyes g z-leveg elegy robbanásakor a lángátterjedést a cs vezetéken keresztül a tartályba megakadályozza. 5.3.2. A detonációzárak álljanak ellen a dinamikus és a statikus nyomásoknak. A nyomásimpulzusoktól a szerkezetek lángáthatolás ellen biztosító részei nem károsodhatnak olyan mértékig, hogy funkciójuk ismételt ellátására alkalmatlanná váljanak. 5.3.3. Azokon a cs vezetékeken, amelyeken keresztül robbanásveszélyes g z-leveg elegy áramolhat be, pl. szell ztet vezetékeken, a szerkezetek a következ követelményeknek feleljenek meg: 5.3.3.1. Ha a detonációzár és a lehetséges gyújtóforrás helye között legalább az 1. táblázat szerinti hosszúságú a cs vezeték, akkor kiegészít berendezések nem szükségesek. 1. táblázat A cs vezeték, mm

A cs vezeték hossza, m

15

0,5

20

1,0

25

1,5

32

2,0

40

3,0

50

4,0

65

6,0

80

8,0

100-tó1 200-ig

10,0

5.3.3.2. Ha a cs vezeték a detonációzár és a gyújtóforrás lehetséges helye között rövidebb, mint az 5.3.3.1. szakaszban megadott hossz, akkor a detonációzárat olyan kiegészít berendezésekkel is el kell látni, amely - a robbanásveszélyes elegy utánáramlását automatikusan megszakítja, vagy - a robbanásveszélyes elegyet inertizálja, vagy - a g zkoncentrációt a fels robbanási határ fölé dúsítja, vagy - leveg hozzáadásával az elegyet az alsó robbanási határ alá csökkenti. 5.3.4. Cs vezetékekben a detonációzár és a gyújtás lehetséges helye között 150 mm névleges átmér ig legalább 10 bar névleges nyomású, 150 mm névleges átmér felett legalább 16 bar névleges nyomású csöveket és idomokat kell beépíteni. 150 mm névleges átmér j cs vezetékig tetszés szerinti sugarú könyökívek, valamint T- és egyéb idomok meg vannak engedve. 150 mm névleges átmér fölött az idomdarabok íve a cs átmér nek legalább 1,5-szerese legyen. 5.3.5. A detonáció elleni biztosítások nyomásra igénybe vett részeinek bizonylatolt szakadási nyúlása ä > 12% (könny fémre ä > 5%) legyen. 5 5.3.6. A detonáció elleni biztonság feleljen meg a robbanásbiztonság követelményeinek is. 5.4. Használati feltételek A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet a védend tartályon, berendezésen vagy lehet leg annak közelében kell elhelyezni oly módon, hogy könnyen karbantartható legyen. 5.4.1. T zhatásnak tartósan ellenálló szerkezetek 5.4.1.1. T zhatásnak tartósan ellenálló szerkezetek szükségesek pl. légz berendezésekhez és minden egyéb nyíláshoz, amelyek a tartály g zterét a küls leveg vel összekötik. 5.4.1.2. T zhatásnak tartósan ellenálló szerkezeteket közvetlenül a tartályra kell elhelyezni, de lehetséges rövid cs vezetékre is felszerelni. 5.4.1.3. T zhatásnak tartósan ellenálló szerkezeteket úgy kell beépíteni, hogy a g z-leveg elegyet függ legesen felfelé vezessék el. 5.4.1.4. Tartós t zhatás elleni biztosítások párhuzamos elrendezése meg van engedve. A szerelvények egymástól való legkisebb távolsága, tengelyt l tengelyig, átmér jüknek legalább ötszöröse legyen. 5.4.2. Robbanási hatásnak ellenálló szerkezetek 5.4.2.1. A robbanási hatásnak ellenálló szerkezetek cs végz désének biztosításaként - pl. a tartályok légz berendezéseinek beszívószelepein szükségesek. Robbanástér biztosításaként pl. a bels égés motorok, forgattyúházához (kipufogójához) építend k be. Cs robbanás biztosításként pl. szivattyú és tartály közötti rövid cs szakaszba vagy termikus utóéget berendezés elé kell elhelyezni. 5.4.2.2. A gyújtóforrás lehetséges helye és a cs robbanás biztosítás között nem szabad lánggyorsítóként ható elemeket, hirtelen keresztmetszet sz kítéseket vagy b vüléseket, sz r ket és hasonlókat elhelyezni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a cs vezetékkel azonos keresztmetszet zárószerelvényre, ha azt üzemszer en nyitva tartják. 5.4.3. Detonációnak ellenálló szerkezetek 5.4.3.1. Detonációnak ellenálló szerkezetek szükségesek például: A tartály légz vezeték-csatlakozásához, ha a detonációval szemben ellenálló szerkezethez a g z-leveg elegy elvezetésére cs vezeték csatlakozik, amely megfelel az 5.3.3. szakasz el írásainak. Olyan tölt - és lefejt vezetékekhez, amelyek üzemszer en nincsenek állandóan éghet folyadékkal feltöltve és robbanásveszélyes elegyet tartalmazhatnak. Ez különösen azoknál a tölt - és lefejt vezetékeknél lényeges, amelyeket felülr l vezetnek a tartályba és lenyúlnak egészen a tartály aljáig.



5.4.3.2. Kivételt képeznek az 5.4.3.1. szakasz alól a tartály töltésére és ürítésére vagy a gázvisszavezetésre szolgáló oldható cs - és töml csatlakozások, ha ezek közvetlenül egy robbanási hatásnak ellenálló, vagy tartós t zhatás ellen védett szerkezettel ellátott kapcsolóberendezéshez csatlakoznak. 5.4.4. Gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek elhagyása Nem szükséges gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet a következ esetekben: 5.4.4.1. Olyan tartálynyílásokhoz, amelyeknél a tárolási körülmények következtében robbanásveszélyes légtér kialakulása nem várható, vagy ha a tartály a belsejében bekövetkez robbanásnak felhasadás nélkül ellenáll. Nem szükséges továbbá: - a tartályok azon nyílásainál, amelyek üzemszer en szilárdan le vannak zárva és úgy vannak biztosítva, hogy nem szándékos meglazításuk ki van zárva, - a zárható mér - és mintavev nyílásoknál, - az úszótet s tartályok szintmér csöveinél, és - az úszótet s tartályok azon nyílásainál, amelyek csak a tet alátámasztásra való felülésekor nyílnak. 5.4.4.2. Az 1000 liternél nem nagyobb rtartalmú föld feletti tartályok azon nyílásaira, amelyeken keresztül a láng behatolhat, ha bizonylatolják, hogy a tartály a kivitelez által 3 bar túlnyomással végzett nyomáspróbának megfelelt, tömörségének csökkenése és maradandó alakváltozás nélkül. 5.4.4.3. Üzemanyagok föld alatti tárolásánál, ha a következ feltételek együttesen teljesülnek: - a tartály földtakarása legalább 0,8 m, - az üzemanyagot szakaszosan fejtik le, -3 3 - az anyagelvétel teljesítménye tartályonként a 3,3 x 10 m /s-ot (200 l/min) nem haladja meg, és - a tárolt anyag fels robbanáspontja -4 °C alatt van (melléklet). Megjegyzés: Szakaszos az anyagelvétel, ha a szivattyúzást egy órán belül többször megszakítják (pl. benzinkutaknál). 5.4.4.4. Inertizált tartályoknál a 2.6. szakasz értelmében. 6. G Z-LEVEG ELEGY ELVEZETÉSE 6.1. Általános el írások 6.1.1. A tartályok töltésekor kiszorított g z-leveg elegyet úgy kell elvezetni, hogy az ott tartózkodókra és a környezetre veszélyt ne jelentsen. 6.1.2. G z-leveg elegy távozik a tartályból - a tartály éghet folyadékkal való töltésekor és - a felmelegedéskor (pl. napsugárzás) el álló légzésnél. 6.1.3. A kiszorított g z-leveg elegyet - ha veszélyt nem okoz el kell vezetni a szabadba, vagy - vissza kell vezetni abba a tartályba (pl. szállító-, tárolótartályba), amelyb l töltik (gázingaeljárás), vagy - visszanyer berendezésbe kell vezetni, vagy - elégetéssel (pl. fáklyázással) meg kell semmisíteni. 6.1.4. A 6.1.3. szakasz szerinti folyamatok valamelyikét a t z- és robbanás-, valamint a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével kell kiválasztani. 6.1.5. Ha a tartályok töltésekor kiszorított g z-leveg elegy veszélytelenül nem vezethet el, akkor gázingaeljárást kell alkalmazni. 6.1.6. A g z-leveg elegy szabadba vezetésénél egyes esetekben különleges intézkedéseket kell hozni (pl. a gépjárm forgalom korlátozása, villamos és egyéb nem robbanásbiztos berendezések leállítása, a g z-leveg elegy behatolásának megakadályozása csatornákba, aknákba és egyéb szomszédos mélyebben fekv helyiségekbe). 6.2. Gázingaeljárás 6.2.1. Gázingaeljárás használatakor a gázátvezet vezetéket és csatlakozásait úgy kell méretezni, hogy a tartályokban meg nem engedett túlnyomás vagy vákuum ne léphessen fel. Ha a lehetséges túlnyomás vagy vákuum kell biztonsággal nem állapítható meg, akkor a megengedett nyomások megtartása érdekében a gázingával összekapcsolt tartályokat a túlnyomás, illetve vákuum ellen biztonsági berendezéssel (légz szeleppel) védeni kell. 6.2.2. A gázingavezeték szerelvényeire az 5.4.3. szakasz el írásai érvényesek, ha olyan éghet folyadéktartalmú tartályokat kötnek össze, amelyekb l robbanásveszélyes g z-leveg elegy képz dhet (1.2. szakasz). 6.2.2.1. A gázingarendszernek és csatlakozó berendezéseinek üzemelésük alatt nem lehet nyílásuk a szabadba. Ha a tartályt gázingaeljárással töltik, akkor úgy kell szerelvényezni, hogy a töltés alatt csak a gázingavezetéken keresztül lélegezzen a lefejtett tartályba. -3 m3/s (1200 l/min) térfogatárammal szállító szivattyúval töltenek, a 6.2.2.2. Olyan tartályok esetén, amelyeket legfeljebb 20.10 gázinga-csatlakozás névleges átmér je legalább 50 mm legyen. A gázingavezeték átmér je legalább 2 bar próbanyomású tartályokra 40 mm, a kisebb, mint 2 bar, de több, mint 0,3 bar próbanyomású tartályok esetében pedig legalább 50 mm legyen. 6.2.2.3. A gázingaeljárással tölthet tartály csatlakozóhelyein jól olvasható feliratot kell elhelyezni, amely szerint a töltés csak ennek az eljárásnak az alkalmazásával végezhet . 6.3. Visszanyerés és elégetés 6.3.1. Robbanásveszélyes helyek 6.3.1.1. A g z-leveg elegyek visszanyer berendezéseinek belsejét a 0-ás zónába kell sorolni. Ha a visszanyer eléget berendezéshez csatlakozik, akkor a csatlakozó vezetékbe detonációzárat kell elhelyezni. 6.3.1.2. A visszanyer vagy eléget berendezések vezetékeinek a robbanásveszélyes terei alacsonyabb veszélyesség zónába sorolhatók, ha a robbanásveszélyes légtér keletkezésének valószín ségét csökkentjük a 6.3.2. szakasz szerint. 6.3.2. Robbanásveszélyes légtér kialakulásának megakadályozása 6.3.2.1. Abban a vezetékben, amely a visszanyer vagy eléget berendezések elhasznált leveg jét szállítja, a robbanásveszélyes légtér kialakulását meg kell akadályozni: - a távozó leveg ben az éghet g zök koncentrációjának üzemszer csökkentésével (friss leveg hozzávezetésével), legalább 50%-kal az alsó robbanási határ alá, vagy - az éghet g zök koncentrációjának üzemszer emelése (az elhasznált leveg höz éghet gázok vagy g zök hozzávezetésével, a g zök kondenzációját ki kell zárni) a fels robbanási határ fölé 50%-kal, vagy - kielégít inertizálással, amely által a meglev robbanásveszélyes tér (pl. 0-ás zóna) egy zónával alacsonyabb veszélyességi fokú (pl. 1-es zóna) vagy egyáltalán nem robbanásveszélyes tér lehet. 6.3.2.2. A robbanásveszélyes légtér keletkezésének megakadályozására hozott intézkedések ellen rzést igényelnek. Az ellen rz berendezések többek között koncentráció- vagy áramlásmér eszközök lehetnek.



6.3.2.3. Az ellen rz és reteszel eszközöknek az a feladata, hogy ha a robbanásveszélyes légtér koncentrációja a megadott határértéket (ARH 50%) túllépi, hangriasztást adjanak és egyidej leg szükségintézkedéseket váltsanak ki. 6.3.2.4. Az ellen rz és reteszel eszközök esetleges áramkimaradás esetén is m köd képesek maradjanak. 6.3.3. Kombinált robbanásvédelmi intézkedések 6.3.3.1. Ha a 6.3.2.3. szakasz szerinti ellen rz és reteszel berendezéseket használnak, akkor a robbanásveszélyes tér 0-ás zónája 2-es zónába sorolható át. 6.3.3.2. Ha a 6.3.2.2. szakasz szerinti intézkedéseket a 6.3.2.3. szakasz szerinti redundans ellen rzéssel összekapcsolják, akkor a 0-ás zóna veszélytelen területté sorolható át. 6.3.3.3. Az energiaforrásoknak (villamos vagy egyéb) zónán belül az adott zónának megfelel nek kell lennie, amely zónák besorolása a 6.3.1.1., a 6.3.2.1. vagy a 6.3.3.1., illetve a 6.3.3.2. szakaszból adódnak. 6.3.4. Gyújtóhatás-átterjedés elleni védelem 6.3.4.1. A visszanyer berendezésekb l távozó tisztított leveg kibocsátónyílásait gyújtóhatás-átterjedés elleni védelemmel kell ellátni. 6.3.4.2. A visszanyer vagy eléget berendezésekben a gyújtóhatás-átterjedés elleni óvintézkedéseket a 6.3.2.2. és a 6.3.3. szakasz szerint kell végrehajtani, és ezeknek megfelel en zónákba sorolni. Az egyidej leg alkalmazandó, de egymástól független, a gyújtóhatás-átterjedés elleni biztonságot szolgáló intézkedések számát a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat A visszanyer vagy az eléget berendezésben várható gyújtóforrások

A gyújtóhatás-átterjedés elleni védelem érdekében foganatosítandó intézkedések redundanciaszáma 0-ás zónában

1-es zónában

2-es zónában

Üzemszer en (pl. gyújtóláng)

3

2

1

Szokásos üzemzavaroknál (pl. a 2-es zónákban)

2

1

0

Ritkán el forduló üzemzavaroknál (pl. az 1-es zónában)

1

0

0

FÜGGELÉK (tájékoztatás) A fels robbanási pont meghatározása A fels robbanási pont az éghet folyadék (p, t) tenziógörbéjén az a pont, ahol a parciális nyomáson a folyadék feletti g ztérben (légtérben) a g z-leveg elegy összetétele a fels robbanási határértéken (FRH) van, amelyet néhány paraffin-szénhidrogénre a diagram szemléltet. Egy tenziógörbén ez a pont, a gyakorlat számára, a következ megfontolások alapján jelölhet ki: - Egy technikai normálállapotú (20 °C), mól térfogatnyi (24 l/mól) leveg ben a fels robbanási pontnak (FRH tf %) megfelel g ztérfogat (V ), o normál légköri nyomáson (p ) = 1,033 at); p V = FRH/100 x V (1) o - A parciális nyomás az általános gáztörvényb l T = T feltétel mellett a P x V = P x V összefüggésb l számítható, amelyb l o o o P = P x V /V (2) o o ahol P az adott h mérséklethez tartozó nyomás, V az adott h mérséklethez tartozó térfogat. - A V térfogatot (1)-b l az FRH-ból kifejezve a számítási képlet: o P = P x FRH/100 (3) o A képlettel kiszámított nyomásértékkel a tenziógörbén a keresett pont kijelölhet és a diagram koordinátáján a hozzá tartozó h mérséklet értéke leolvasható. Ha ez a h mérséklet pozitív irányban nagyobb mint -4 °C, akkor ez azt jelenti, hogy lángzár, robbanászár vagy detonációzár alkalmazása szükséges. A diagramon folyamatos vonal köti össze a fels robbanáspontokat, és kiemelten jelöli a -4 °C értéket.





T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK BEÉPÍTETT T ZVÉDELMI BERENDEZÉSEK IX. FEJEZET ÉGHET FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉKOK TÁROLÓ- ÉS KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEINEK, BERENDEZÉSEINEK T ZVÉDELMI EL ÍRÁSAI IX/2. FEJEZET TÁROLÁSI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK E fejezet tárgya az éghet folyadékokat és olvadékokat (4. sz. melléklet XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadék) tároló és kiszolgáló létesítmények, önállóan vagy létesítményeken belül elhelyezett építmények, berendezések általános el írásai, valamint a tárolás módjai és eszközei. Nem tárgya a fejezetnek a termék el állításában részt vev technológiai berendezések. E fejezetet nem kell alkalmazni abban az esetben, ha - a munkahelyeken éghet folyadékok vannak jelen, amelyeket a munkafolyamatban feldolgoznak, - a folyamatos munkavégzéséhez, legfeljebb egy napi termeléshez szükséges mennyiségben, éghet folyadékokat tartanak készenlétben, és - a munkahelyen éghet folyadékokat, mint kész- vagy közbens termékeket legfeljebb egynapi mennyiségben leraknak. Megjegyzés: Az éghet folyadékok és olvadékok t zveszélyességi csoportosítása az 4. sz. melléklet XI. fejezet, éghet folyadékok tárolása és szállítása 300 literig a 4. sz. melléklet II. fejezet, az olajtüzeléshez tartozó tároló- és kiszolgáló építmények, berendezések t zvédelmi el írásai a 4. sz. melléklet I. fejezet, a kamrában, illetve zárt helyiségben elhelyezett éghet folyadékok tárolóedényeinek tárolási módja a 4. sz. melléklet VI. fejezet, az üzemanyagtölt állomások pedig a 4. sz. melléklet VII. fejezet szerint. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK



1.1. Tárolótelep A tárolótelep olyan létesítmény, ahol a folyadékokat tároló és kiszolgáló (lefejt -, tölt - stb.) építmények, berendezések egymás mellett, összefügg en vannak elhelyezve. 1.2. Tárolótér A tárolóterek azok a szabadtéri térségek, illetve a föld felszíne fölötti vagy alatti helyiségek, amelyeket folyadékok tárolására használnak. 1.3. Egyedi építmény, berendezés Egyedi építmény, berendezés az önállóan (nem tárolótelepen) vagy más létesítmény területén elhelyezett, folyadékot tároló és/vagy kiszolgáló építmény, berendezés. 1.4. Vegyes tárolás Vegyes tároláskor különböz t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékokat - felszíni tároláskor a szabadban közös felfogótérben vagy megosztott tartályokban - épületben való tároláskor azonos légtérben -, föld alatti tároláskor megosztott tartályokban tárolnak. 1.5. Gy jt akna A gy jt akna folyadékok töltésekor vagy lefejtésekor, illetve a berendezések hibája következtében szétfolyó folyadék összegy jtésére való - nem éghet , a tárolt folyadékot át nem ereszt anyagból épített - zárt akna vagy edény. 1.6. Szállítóedény A szállítóedény a szállítási el írásoknak megfelel küldeménydarab, a folyékony anyagok szállítására való, nagyméret csomagolóeszköz (e fejezet M1 szakasz) és a tankkonténer összefoglaló megnevezése. 1.7. Az ADR és a RID szerinti fogalommeghatározások az M1 szakasz szerint. 2. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 2.1. Tárolási módok 2.1.1. Tárolólétesítmény lehet - tárolótelep, - tárolótér, és - egyedi építmény, berendezés. 2.1.1.1. Egyedi építmény, berendezés lehet - fekv , hengeres tartály, - álló, hengeres tartály, - alakos tartály, - szállítóedény, - vasúti, illetve közúti tölt - és/vagy lefejt berendezés, szivattyútér, szivattyúház stb. 2.1.2. Tárolóeszközök Tárolóeszköz a tárolni, illetve szállítani kívánt anyagra, anyagcsoportra szabványosított, vagy az illetékes hatóság által engedélyezett - szállítóedény, - tartály, - egyéb tárolóeszköz. 2.2. Általános tárolási el írások 2.2.1. Folyadékok tárolólétesítményeit úgy kell megvalósítani és üzemeltetni, hogy azok az ott-tartózkodókra és a környezetre veszélyt ne jelentsenek. Megjegyzés: A szükséges intézkedések - a tárolt folyadék mennyiségét l, - a tárolás helyét l és módjától, - a tárolóeszközök kialakításától, és - a tárolt folyadék t zveszélyességi fokozatától függenek. 2.2.2. Tárolási mennyiségként a tárolóeszközök névleges térfogatát kell figyelembe venni, tekintet nélkül a feltöltés mértékére. 2.2.3. Ha a tárolótéren két- vagy többféle tárolási mód használatos, akkor minden tárolási módnak külön teleprészt kell kijelölni. 2.2.4. A kiürített, de ki nem tisztított szállítóedények tárolására a megtöltöttekre vonatkozó el írások érvényesek. 2.2.5. A szabadtéri tárolótér csapadékvíz-elvezet je a 4. sz. melléklet IX/4. fejezet szerint. 2.2.6. Nyitott tárolómedencét vagy tárolóedényeket (pl. dobot), ha a tárolás környezeti h mérsékleten történik és az anyag dermedéspontja 50 °C felett van, csak a IV. t zveszélyességi fokozatba tartozó folyadékok tárolására szabad használni. 2.2.7. A szabadtéri tárolókban illetéktelen személyek belépése - és célforgalom kivételével a járm forgalom - jelz táblákkal legyen tiltva. 2.2.8. A tárolótereket csak a tárolásra engedélyezett anyagok elhelyezésére szabad igénybe venni. 2.2.9. Tárolóterekben a csomagoláshoz nem tartozó éghet anyagokat nem szabad tartani. 2.3. Tárolóterek építési követelményei 2.3.1. A tárolásra használatos építmények létesítése a jogszabály1 szerint. 2.3.2. Az ajtók a menekülés irányába nyíljanak és önm köd en záródjanak. A szabadba nyíló ajtók legalább 2,1 m szélesek legyenek. A helyiségeknek az ajtóknál mindkét irányban lejt sen kialakított kb. 0,15 m magas küszöbje legyen. A helyiség padlója 0,15 m-rel süllyeszthet . 2.3.3. A padozat - a tárolt folyadékokra - folyadékzáró és nem éghet legyen. 2.3.4. A tárolótér fala és padozata a felfogótér része is lehet. 2.3.5. A tárolótér jól szell zött és megvilágított legyen. Az épületen belüli tárolótér szell ztetése óránként legalább ötszörös légcserét eredményezzen és a padozat közelében is hatékony legyen. 2.4. A szállítóedények és a telepített tartályok sérülés elleni védelme 2.4.1. A szállítóedényeket és tartályokat úgy kell elhelyezni, hogy az esetleges küls sérülést l védve legyenek. A védelem megoldható például: - védett elhelyezéssel (épületben, rámpán stb.), - nekiütközés elleni védelemmel (kerékvet stb.), - erre alkalmas felfogótérben való felállítással (pl. véd gödör).




2.4.2. A szabadtéri tárolóteret úgy kell kialakítani, hogy az elcsorgó folyadék felfogható, felismerhet és eltávolítható legyen. 3. TÁROLÁS 3.1. Szállítóedények tárolása Folyadékok tárolása szállítóedényben lehet - passzív tárolás: a folyadékok meg rzése szorosan zárt edényben, amelyeket a tölt helyen megtöltenek és nyitás után közvetlen, teljesen leürítenek, - aktív tárolás: a folyadékok meg rzése szállítóedényben, amelyet a tárolás helyén szakaszosan ürítenek vagy szakaszosan töltenek. 3.1.1. Követelmények a szállítóedényekkel szemben 3.1.1.1. A szállítóedények, amelyeket nem csak üzemen belül használnak, feleljenek meg a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó el írásoknak. 3.1.1.2. A gy jtésre való (pl. fáradt olaj) szállítóedények az alábbi kiegészít követelményeknek is feleljenek meg: - a szállítóedény szerkezete stabil legyen, - a szállítóedény a lehetséges sérülésekkel szemben kívülr l ellenálló és védett legyen, - a tölt berendezést tölcsér alakúra kell kiképezni, amelyeknek átmér je legalább 200 mm legyen, - a tölt nyílás minden töltés után legyen lezárva. 3.1.2. Általános el írások 3.1.2.1. Szállítóedény felváltva a folyadékok szállítására és tárolására használható. Szállítóedényt kizárólag tárolásra használni nem szabad. 3.1.2.2. Szállítóedényeket csak a tölt helyen szabad tölteni. 3.1.2.3. Szállítóedényeket a tárolás helyén csak üríteni szabad. 3.1.2.4. A tárolási helyén szakaszosan csak fáradt olajat szabad tölteni, ha a szállítóedény rtartalma nagyobb 60 liternél. 3.1.2.5. 5 liter feletti térfogatú m anyag szállítóedényeket I. t zveszélyességi fokozatú folyadékok tárolására csak akkor szabad használni, ha azok nem elektrosztatikai szigetel k („Sztatikus feltölt dések” m szaki követelmény szerint) és a kanna elektrosztatikai szempontból, akkreditált laboratórium által, min sítve és jelölve van (pl. ExElStat, antisztatikus). 3 3.1.2.6. Az I-IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 150 m összmennyiség - ezen belül az I-II. t zveszélyességi fokozatú 3 folyadékból legfeljebb 100 m folyadékot tároló szállítóedény - helyezhet . el egy tárolótér részben.

3 Kizárólag III-IV. t zveszélyességi fokozatú folyadék tárolásakor az egy tárolótér részben tárolt összmennyiség 200 m lehet. 3.1.2.7. A m anyagkanna-csoportot táblával kell megjelölni, amelyen fel kell tüntetni a tárolt folyadékok megnevezését és t zveszélyességi fokozatát a 4. sz. melléklet XI. fejezet szerint. 3.1.2.8. A 3.1.2.5. szakasz követelményeinek megfelel m anyag kannákat külön csoportba kell elhelyezni, és a kannákat meg kell jelölni a 3.1.2.5. szakasz szerint. 3.1.3. Összetett vagy kombinált csomagolású folyadékok tárolása Összetett vagy kombinált csomagolású folyadékok e célra kijelölt tárolótérben (épületben, fedett színben vagy szabad téren) tárolhatók. Az épületszerkezet kialakítása a 2.3. szakasz szerint. 3.1.3.1. Egy összetett vagy kombinált csomagolású csoportban: Az I. és II. t zveszélyességi fokozatba sorolt folyadékokat tartalmazó csomagolásokból legfeljebb 30 m3,

3 a III. és IV. t zveszélyességi fokozatba sorolt folyadékokat tartalmazókból pedig legfeljebb 60 m tárolható. Különböz veszélyesség ek tárolásakor a veszélyesebb t zveszélyességi fokozatba sorolt folyadékokra vonatkozó el írásokat kell figyelembe venni. Az összetett vagy kombinált csomagolású csoportok között legalább 1,5 m, minden 10 csoport után legalább 10 m távolságot szabadon kell tartani. Az összetett vagy kombinált csomagolású csoportokat táblával kell megjelölni a 3.1.2.7. szakasz szerint. 3.1.4. M anyag kannás tároló A m anyag kannás tároló olyan, külön erre a célra kijelölt terület, ahol folyadékokat m anyag kannákban tárolnak. Egy m anyagkanna-csoportban: Az I. és II. t zveszélyességi fokozatba sorolt folyadékokat tartalmazó, a 3.1.2.5. szakasz el írását kielégít m anyag kannákból legfeljebb 120 db, illetve legfeljebb 3000 liter, a III. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékokat tartalmazókból pedig legfeljebb 250 db, illetve legfeljebb 5000 liter tárolható. Vegyes tároláskor az I. és II. t zveszélyességi fokozatba sorolt folyadékokra vonatkozó el írásokat kell alkalmazni. Folyadékkal töltött m anyag kannákat tilos egymásra helyezni (nyergelni), és csak tölt csonkkal felfelé állítva szabad tárolni azokat. Üres kannák fektetve is tárolhatók. M anyagkanna-csoportok között legalább 1,5 m, minden 10 csoport után legalább 10 m távolságot szabadon kell tartani. A csoportokat 10 csoportonként legalább 0,3 m magas földsánccal vagy nem éghet , a tárolt anyagot még t z esetén sem átereszt fallal kell körülvenni. 3.1.5. Fémhordós és fémkannás tároló 3.1.5.1. A fémhordós tároló olyan, külön e célra használatos tárolótér (épület, fedett szín vagy szabadtér), ahol folyadékokat fémhordókban és/vagy fémkannákban tárolnak. 3.1.5.2. A fémhordóban vagy fémkannában lev folyadékok tárolására való épület közvetlenül a folyadékot kiszerel vagy elosztó helyiség mellé építhet , ha azok egymástól legalább 1,0 h t zállósági határérték , nem éghet (5. sz. melléklet I/3. fejezet) falakkal el vannak választva. Egyéb építési el írások a 2.3. szakasz szerint. 3.1.5.3. A fémhordó- vagy fémkannacsoport alapterülete és az egymásra helyezhet fémhordó, vagy fémkannasorok száma - a folyadék t zveszélyességi fokozatától függ en - az alábbi táblázat szerint. Megengedett legnagyobb 2 alapterület, m T zveszélyességi fokozat

megtöltött

üres

fémhordó- vagy fémkannacsoport

Megengedett egymás fölötti sorok száma

fémhordócsoport

fémkannacsoport

megtöltött

üres


CompLex DVD Jogtár+ 248. oldal fektetve

állítva

I.

30

40

1

1

6

2

II.

60

80

1

2

10

3

III. és IV.**

100

150

2*

3

15

4

* Töltött fémhordók egymásra rakása (nyergelése) tilos. Az egymás fölött elhelyezett fémhordók fels sora az alsó sort nem terhelheti. .** Megkötés nélkül. 3.1.5.4. Fémhordó és fémkanna egy csoportban nem tárolható. Fémhordó-, illetve fémkannacsoportok között legalább 3 m távolságot szabadon kell tartani. 3.1.5.5. A fémhordókat, illetve fémkannákat a bennük tárolt folyadék t zveszélyességi fokozata, valamint fajta szerint csoportosítani kell. 3.1.5.6. Anyagfajtánként csak egy megkezdett fémhordót szabad a tárolótérben tartani. A fémhordót elmozdulás ellen biztosítani kell. Megtöltött fémkannát csak zárt tölt csonkkal felfelé állítva szabad tárolni, üres fémkanna fektetve is tárolható. 3.1.5.7. Üres fémhordókat és/vagy fémkannákat a megtöltöttekt l elkülönítve, a táblázat szerint kell tárolni. 3.1.6. Tárolás dobban Dobban (levehet tetej hordóban) kizárólag IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékok (olvadékok) tárolhatók. Egy dobcsoportban legfeljebb 200 m3 olvadék tárolható. A csoportok között legalább 3 m távolságot szabadon kell tartani.

3.1.7. M anyag hordós tároló 3.1.7.1. M anyag hordóban I. és II. t zveszélyességi fokozatú folyadék csak akkor tárolható, ha az elektrosztatikusan vezet („Sztatikus feltölt dések” m szaki követelmények), III. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadék minden megkötés nélkül tárolható. 3 3 3.1.7.2. Egy t zszakaszban legfeljebb 100 m I. és II. t zveszélyességi fokozatú, illetve legfeljebb 200 m III. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadék tárolható m anyag hordóban. 3.1.7.3. M anyag hordó fémhordóval vagy fémkannával egy csoportban nem helyezhet el. A csoportok között legalább 3 m távolságot szabadon kell tartani. 3.1.7.4. Egyebekben a 3.1.5. szakaszban rögzítettek értelemszer en a m anyag hordós tárolóra is érvényesek. 3.1.8. Szállítóedények tárolása konténerben 3.1.8.1. Szállítóedények konténerben is tárolhatók. A konténereket úgy kell kialakítani, hogy mozgatásuk (emelés, szállítás stb.) közben a szállítóedények ne eshessenek ki. A konténereket egymásra helyezni csak elmozdulásmentes illeszkedéssel szabad. 3.1.8.2. Szállítóedénnyel rakottan egymáson legfeljebb 3 db konténer tárolható. Egy konténercsoportban 2 sor konténer helyezhet el egymás mögött. A konténercsoport 25 m-nél hosszabb nem lehet, a konténercsoportok között legalább 3,5 m széles közlekedési utat kell szabadon tartani. A kerítés és a konténercsoport széle között legalább 3,5 m távolság legyen. Hordócsoport, illetve szállítóedényeket tároló konténercsoport között legalább 3,5 m távolság legyen. 3.1.8.3. Egy konténerben, illetve konténercsoportban különböz t zveszélyességi fokozatú folyadékot tároló szállítóedények is elhelyezhet k. Az egyes konténereket a bennük tárolt legveszélyesebb folyadék szerint kell megjelölni a 3.1.2.7. szakasz szerint. Az üres szállítóedényeket tartalmazó konténereket külön konténercsoportban kell tárolni. 3.1.8.4. A szállítóedényekkel töltött konténerek tárolóterét megfelel teherbírású és folyadékot át nem ereszt anyaggal kell burkolni. Ez a burkolat a konténereket emel berendezések (pl. emel villás targonca) mozgását ne akadályozza meg. A burkolat csak dilatációs hézaggal szakítható meg. 3.1.9. Tankkonténertartály és IBC-tároló 3.1.9.1. A tankkonténertartály és IBC-tároló (a továbbiakban: konténertartály-tároló) külön erre a célra kijelölt terület, ahol folyadékokat konténertartályban tárolnak. 3.1.9.2. Egy konténertartály-csoportban: Az I. és II. t zveszélyességi fokozatba sorolt folyadékokat tartalmazó konténertartályokból legfeljebb 100 m3, a III. és IV. t zveszélyességi

fokozatba sorolt folyadékokat tartalmazókból pedig legfeljebb 200 m3 tárolható. Üres konténertartályokat külön csoportban kell tárolni, amelynek össz rtartalma a 200 m3-t nem haladhatja meg. A konténertartályok egy csoportban, egymás mögött két sorban helyezhet k el. Tömören zárt konténertartály 4 db-ig egymás mellett távköz nélkül oly módon elhelyezhet , hogy a folyadéktükör alatti szerelvények mindenhol hozzáférhet k legyenek. 4 tartályonként legalább 0,8 m távköz szükséges. Az I-III. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tároló konténertartályok egymásra nem rakhatók. A IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tároló konténertartályok - elmozdulásmentes illeszkedéssel - 2 sorban egymásra rakhatók. Két konténertartály-csoport között minden oldalon 5 m távolságot (kerítést l is), szállítóedényes konténer-tartálycsoport, és a hordó- vagy kannacsoport között pedig 10 m távolságot kell tartani. 3.1.9.3. Egy konténertartály-csoportban csak azonos t zveszélyességi fokozatú folyadékot tároló konténertartály helyezhet el. 3.1.9.4. A konténertartályok tárolóterét a 3.1.8.4. szakasz el írásainak megfelel en kell burkolni. 3.1.10. Szállítóedények töltése és ürítése 3.1.10.1. A szállítóedények tölt helyének és tölt berendezéseinek kialakítása a 4. sz. melléklet IX/3. fejezete szerint. A tölt - és ürít hely a legközelebbi szállítóedény-csoporttól legalább 5 m-re legyen. 3.1.10.2. A folyadékot csak állandó felügyelet mellett szabad szállítóedénybe tölteni. A tölt vezeték kiöml nyílásába olyan szerkezetet kell beépíteni, amellyel a folyadékáramlás szükség esetén azonnal és biztonságosan megszakítható. Vasúti tartálykocsiban vagy közúti tartályos járm ben szállított folyadék a fenti el írások megtartása mellett közvetlenül tölthet szállítóedényekbe. A töltés vasúti kocsikból szállítótartályokba csak elzárt területen, kizárólag iparvágányon végezhet a lefejt berendezésekre el írt véd távolságok (4. sz. melléklet IX/5. fejezet) megtartásával. 3.1.10.3. A szállítóedényekben a szállítási el írásokban megengedett töltésfokot nem szabad túllépni (M2. szakasz) és az edényeket megtöltés után le kell zárni. Hordó nyitásához és zárásához zárócsavarkulcs („Fémhordók” m szaki követelmények) használata kötelez .



3.2. Tárolás fekv , hengeres tartályban A fekv , hengeres acéltartályra vonatkozó el írások a 4. sz. melléklet III. fejezete szerint. 3.3. Tárolás álló, hengeres tartályban Az álló, hengeres acéltartályra vonatkozó el írások a 4. sz. melléklet IV. és IX. fejezetei szerint. 4. ROBBANÁSVESZÉLYES ZÓNÁK A robbanásveszélyes terek meghatározását, a zónák beosztását és a szükséges véd intézkedéseket a 4. sz. melléklet IX/1. fejezete tartalmazza. 4.1. Szállítóedények robbanásveszélyes zónái 4.1.1. Az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tároló szállítóedények belseje a 0-s zónába tartozik. 4.1.2. Az épületben elhelyezett I. és II. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó tartályok, szállítóedények stb. körüli terek a 2-es zónába tartoznak. Abban az esetben, ha a helyiségben töltés is folyik, akkor a helyiség a töltés módjától és a töltött mennyiségt l függetlenül az 1-es zónába tartozik. 4.1.3. A tölt állásokkal rendelkez helyiségekben vagy szabadtéren lev tárolóterek robbanásveszélyes zónáit a 4. melléklet IX/3. fejezete tartalmazza. 4.1.4. Az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó szállítóedények felfogótere körüli 5 m távolság a szállítóedények fölötti 0,8 m magasságig 2-es zónába tartozik. Ha felfogótérre nincs szükség, akkor az 5 m-es távolságot a szállítóedények, illetve a szállítócsoportok szélét l kell mérni. 4.1.5. A III. és a IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó szállítóedényeknél nincs robbanásveszélyes zóna. 4.2. Fekv , hengeres tartályok robbanásveszélyes zónái A 4. sz. melléklet III. fejezete szerint. 4.3. Álló, hengeres tartályok robbanásveszélyes zónái A 4. sz. melléklet VIII. fejezete szerint. FÜGGELÉK (tájékoztatás) M1. Az ADR és a RID szerinti fogalommeghatározások 1. Kanna Négy- vagy sokszög keresztmetszet , fémb l vagy m anyagból gyártott, egy vagy több nyílással ellátott edény. 2. Hordó Fémb l, papírlemezb l, m anyagból, rétegelt falemezb l vagy más alkalmas anyagból gyártott hengeres alakú csomagolás, sík vagy ívelt fenékkel. Megjegyzés: Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolásokat is fémb l vagy m anyagból, pl. a kúpos nyakú, kör keresztmetszet tartályokat vagy vödör alakú csomagolásokat. A fahordókra és a kannákra ez a meghatározás nem vonatkozik. 3. Összetett csomagolás Az összetett csomagolás egy vagy több bels csomagolásból álló szállítási csomagoláskombináció, amelyeket egy küls csomagolásba úgy kell elhelyezni, hogy a szállítás rendes feltételei között törésük, átlyukasztódásuk vagy tartalmuk szétszóródása - a küls csomagoláson belül - elkerülhet legyen. A törékeny vagy könnyen átlyukasztódó bels csomagolást (üveg, porcelán, agyag, m anyag stb.) a küls csomagolásban megfelel köztes (párnázó) anyag közé kell helyezni. A tartalom elfolyásának nem szabad a párnázó anyag és a küls csomagolás véd tulajdonságait megváltoztatni. 4. Kombinált csomagolás A kombinált csomagolás bels (üveg, porcelán, agyag, m anyag stb.) és küls (fém, papírlemez, rétegelt falemez, m anyag stb.) csomagolásból áll. Ezt a csomagolást, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad. Ebben az állapotában töltik, raktározzák, szállítják és ürítik. 5. Csomagolóeszköz A csomagolóeszköz olyan edényzet, tartály és minden más elem vagy anyag, amely kielégíti a csomagolással szemben támasztott követelményeket. 6. Küls csomagolás A küls csomagolás az összetett vagy kombinált csomagolás küls védelme olyan felszívó és köztes anyaggal, valamint minden egyéb elemmel, amely szükséges a bels tartályok vagy bels csomagolások befogadásához és védelméhez. 7. Konténer A konténer olyan szállítóeszköz, amely - tartós jellemz kkel rendelkezik és ennek következtében alkalmas arra, hogy ismételten lehessen használni - olyan kialakítású, hogy megkönnyítse az áru egy vagy több szállítóeszközön való megbontás nélküli szállítását, egyik szállítóeszközr l a másikra történ átrakását, - olyan készülékkel van ellátva, amelyek megkönnyítik kezelését az egyik szállítóeszközr l a másikra való átrakáskor, - olyan kialakítású, hogy könnyen lehessen megtölteni és kiüríteni, 3 - bels térfogata legalább 1 m . Megjegyzés: A konténer kifejezés nem fedi sem a szokásos csomagolásokat, sem a nagyméret csomagolásokat (a továbbiakban: IBC), sem a járm veket, sem a tankkonténereket. Nemzetközi forgalomban a GRV (grand recipient pour vrac) rövidítést is használják. Nagykonténer A nagykonténer 3 m3-nél nagyobb bels térfogatú konténer. Kiskonténer

A kiskonténer legalább 1 m3 és legfeljebb 3 m3 bels térfogatú konténer. 8. Tankkonténer A tankkonténer a konténer meghatározásának megfelel szállítóeszköz, amelyet arra gyártanak, hogy folyadékot, gáz-halmazállapotú, porszer vagy szemcsés anyagot tartalmazzon, és befogadóképessége legalább 0,45 m3 legyen. 9. Folyékony anyagok szállítására való fémb l készült, nagyméret csomagolóeszköz (fém IBC) Ez a csomagolóeszköz - gépi mozgatásra alkalmas kivitellel rendelkezik;



3 - befogadóképessége nem haladja meg a 3 m -t;

- a szállítás és kezelés során fellép er hatásoknak oly módon állnak ellen, amint azt a szállítási el írások1 szerinti próbák meghatározzák; pl. ADR A.6. Függelék). A fém IBC áll egy fémb l készült csomagolóeszköz-testb l, valamint megfelel üzemi és szerkezeti felszerelésekb l: - a csomagolóeszköz-test tulajdonképpen maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit; - a védett kialakítás jelenti a felütközéssel szembeni kiegészít védelemmel való ellátást, ahol a véd szerkezet például többréteg (szendvics) vagy kett s falú konstrukcióból vagy fémrácsos szerkezetb l állhat; - az üzemi szerelvények jelentik a tölt és ürít nyomáskiegyenlít , biztonsági, f t - és h szigetel szerelvényeket és a mér készülékeket; - szerkezeti szerelvények jelentik a tartálytest er sít -, rögzít -, mozgatásra szolgáló, véd - vagy stabilizálóelemeket; - a megengedett legnagyobb bruttó tömeg jelenti a csomagolóeszköz-test üzemi és szerkezeti szerelvényei és a szállításra engedélyezett rakomány legnagyobb össztömegét. Megjegyzések: 1. A szállítási el írásoknak megfelel tankkonténerek nem tekinthet k IBC-nek; 2. Az IBC-k nem tekinthet k a szállítási el írások értelmében vett tankkonténereknek; 3. A szállítási el írásoknak megfelel csomagolóeszközök nem tekinthet k IBC-knek. M2. A csomagolások töltési foka Ha a csomagolásokat folyadékkal töltik meg, elegend folyadékmentes szabad tért kell hagyni annak biztosításához, hogy a folyadéknak a szállítás közben elérhet h mérsékletek hatására bekövetkez kiterjedése következtében se a folyadékban ne keletkezhessék veszteség, se a csomagolásban tartós alakváltozás. A legnagyobb töltési fok 15 °C töltési h mérsékletre vonatkoztatva, ha a különböz osztályokban nincs ezzel ellentétes el írás, nem haladhatja meg a következ feltételeket: a) Az anyag forráspontja (forrás kezd pontja), °C

<60

>60 <100

>100 <200

>200 <300

>300

Töltési fok a csomagolás térfogatának %-ában

90

92

94

96

98

b) a csomagolás töltési foka =

98

(a csomagolás rtartalmának %-a)

1+á(50-t ) f

Ebben a képletben α a folyadék térfogatkiterjedésének együtthatója 15 °C-on és 50 °C-on, vagyis 35 °C-os legnagyobb h mérséklet-változásra vonatkoztatva α-t a következ formulával kell kiszámítani á=d

-d /35xd 15 50 50

ahol d és d a folyadék relatív s r sége 15 °C-on, illetve 50 °C-on; 15 50 t a folyadék átlagos h mérséklete a töltés során. f IX/3. FEJEZET LEFEJT - ÉS TÖLT ÁLLOMÁSOK E fejezet tárgya a tárolótelepeken vagy egyedi építményként létesül , az XI. fejezet szerinti éghet folyadékokat és olvadékokat (a továbbiakban: folyadék) lefejt - és tölt állomások, továbbá berendezések létesítési el írásai. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Lefejt állomás Folyadékkal töltött szállítótartályok lefejtésére használatos egy vagy több helyhezkötött lefejt berendezés és tartozékai. 1.2. Tölt állomás A szállítótartályok folyadékkal való töltésére használatos egy vagy több helyhez kötött tölt berendezés tartozékai. Megjegyzés: Azok a helyek, amelyekben a szállítótartályokat gy jt tartályként használják nem tölt állomások. 1.3. Átfejt állomás Éghet folyadékok szállítótartályból szállítótartályba történ közvetlen átfejtésére használatos, egy vagy több helyhez kötött vagy mozgatható (mobil) átfejt berendezés és tartozékainak, valamint a folyamatban részt vev szállítótartályok befogadására használatos terület. Megjegyzés: E fejezet szempontjából nem tekinthet átfejt állomásnak a csak kárelhárítás céljára létesített átfejtés. 1.4. Átfejt berendezés Éghet folyadékok szállítótartályból szállítótartályba történ közvetlen átfejtésére használatos, legalább - lefejt - és tölt csövet vagy töml t, - csatlakozószerelvényeket, - elzárószerelvényeket, és - gyújtóhatás átterjedését gátló szerkezeteket (A és B t zveszélyességi osztályba tartozó éghet folyadékok esetén) tartalmazó technológiai szerelési egység, amely biztosítja a szállítótartályok megfelel csatlakozását, és a folyadéknak egyik tartályból a másik tartályba való átjutását. 1.5. Szállítótartály



3 Éghet folyadékok vasúti vagy közúti szállítására használatos 1,0 m -nél nagyobb befogadóképesség rögzített vagy leszerelhet tartály (pl. vasúti tartálykocsi, közúti tartályos járm , tankkonténer, fém IBC-tároló). 2. VASÚTI TARTÁLYKOCSI LEFEJT - ÉS TÖLT ÁLLOMÁSA 2.1. Általános el írások 2.1.1. Vasúti tartálykocsi (t zveszélyes folyadékot túlnyomás nélkül szállító vasúti tartálykocsi t zvédelmi és biztonsági el írásai szerint) lefejt állomása lehet leg zárt (körülkerített), tölt állomása pedig kizárólag zárt területen, iparvágány vagy állomási rakodóvágány mellett, illetve felett létesíthet . Körülkerített létesítményen belül a lefejt - és a tölt állomást nem kell leválasztani. Vonat közlekedésére használt vágány mellé vagy fölé lefejt - és tölt állomást nem szabad telepíteni. A lefejt - és a tölt állomásoknál a vágánynak lejtése ne legyen. Megjegyzés: Kerülni kell a lefejt - és a tölt állomásoknak a vágány íves szakaszán való elhelyezését. 2.1.2. A lefejt - és a tölt állomásokhoz, a vasúti tartálykocsik tetején elhelyezett szerelvények biztonságos megközelítésére és kezelésére leesés ellen védelmet nyújtó m szaki megoldás (pl. kezel állás) szükséges, amelynek elemei csak nem éghet anyagúak lehetnek, t zállósági határérték megkötése nélkül. A tartószerkezeteket 2,50 m magasságig és a töltés alatt az rszerelvénybe benyúló szerkezeteket a biztonsági szín- és alakjelek szerinti színjellel kell ellátni. Kezel híd használata esetén legalább 30 m-enként, illetve a végeken fel- és lejárót kell kialakítani. 2.1.2.1. Lefejt -, illetve tölt helyenként külön kezel állás szükséges. A kezel állás csak akkor érintkezhet a tartálykocsival, ha a tartálykocsi lefejtése, illetve töltése következtében beálló terhelésváltozásból származó - függ leges irányú - mozgását nem akadályozza és az érintkezési felület a tartálykocsit (annak mázolását) nem sérti, szikraképz dést nem okoz (pl. gumi vagy puhafaütköz vel van felszerelve). A kezel állás járófelülete a vízszintest l legfeljebb 10°-kal térjen el. A kezel állás üzemben és üzemen kívül az rszelvényb l eltávolítva, megbízhatóan rögzíthet legyen. 2.1.2.2. A kezel állványok, illetve a kezel híd tartóoszlopainak betonalapjai a járószintb l legfeljebb 0,05 m-re emelkedjenek ki a környez terepszinthez rézs sen csatlakoztatva. Alsó rendszer tölt - vagy lefejt berendezések kezel állvány-tartóoszlopai vagy más beépített szerkezetei a vágánytengelyt l legalább 3,0 m-re legyenek. A fels rendszer tölt berendezéshez tartozó tartóoszlopok, vagy más beépített szerkezetek 2,2 m-re megközelíthetik a vágány tengelyét, ha a vágány tölt állomással ellentétes oldalán a vágánytengelyt l mért 3,0 m széles üzemi közlekedési tér biztosítva van (országos közforgalmú vasutak rszelvényére vonatkozó m szaki követelmények szerint). 2.1.2.3. A kezel hídon zárt kezel helyiség is elhelyezhet . A kezel helyiségben a két különböz falsíkon kifelé nyíló kijáratot kell létesíteni. A kezel helyiségb l a lefejt - és a tölt állomások, valamint a vasúti kocsik jól áttekinthet k legyenek. A kezel helyiség pályatest felé es oldalán kifelé nyíló ablak ne legyen. A kezel téren elhelyezett csövek, zárószerelvények és egyéb berendezések a szabad átjárást ne akadályozzák. 2.1.3. A lefejt - és a tölt állomást, valamint a vágányok közötti területet, továbbá a vágánynak azt a szakaszát, ahol a töltés és a lefejtés történik, burkolattal kell kialakítani. A burkolat kell képp szilárd és folyadékot át nem ereszt , az elfolyt folyadék felismerhet és eltávolítható legyen. A burkolat az olajelválasztókkal ellátott csapadékvíz-elvezet k felé lejtsen. A betontálca vége a széls tölt -, illetve a lefejt berendezést l legalább 6 m-re legyen. A burkolat környez terephez való csatlakozásánál 0,03 m-nél nagyobb magasságkülönbség ne legyen. Szennyvízkezelés a szabályzat 1 és a IX/4. fejezete szerint. 2.1.4. A lefejt - és a tölt vágány mindkét vége lehet leg legyen bekötve a kiszolgálóvágányba. Ha ez nem lehetséges, megengedhet csonka vágányok létesítése is. Ebben az esetben azonban a csonka vágányt úgy kell kialakítani, hogy a végét lezáró vágányzáró bak vagy földkúp és a legközelebbi lefejt - és tölt berendezés középvonala között legalább 20 m vágányhossz legyen a szerelvény t z esetén való széthúzására, amely vágányrészt állandóan szabadon kell tartani. Egy lefejt -, illetve a tölt berendezés esetén vágányhosszabbítás nem szükséges. A kocsik széthúzásának feltételeit meg kell teremteni. A lefejt állomásokhoz beépített t zoltó berendezés létesítése esetén a vágányhosszabbítás nem szükséges. 2.1.5. A lefejt - és a tölt állomások ugyanazon a vágányon is elhelyezhet k. A tölt -, illetve a lefejt helyek távolsága egymástól legalább 15 m legyen. A legközelebbi lefejt -, illetve tölt helyet a kitér elejét l, vágányzáró sorompótól, biztonsági határjelz t l legalább 10 m-re kell telepíteni. 2.1.6. A lefejt - és a tölt állomást, valamint a vágányt közös földel hálózatba kell bekötni az Érintésvédelmi Szabályzat kisfeszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó része m szaki követelményei és a 3. számú melléklet III. fejezete szerint. Ha a lefejt - és a tölt állomást kiszolgáló vágány villamos fels vezetékkel ellátott vágányból ágazik ki, akkor a két vágányt egymástól villamosan szigetelni, és azok földelését egymástól függetleníteni kell. Az I. és a II. t zveszélyességi fokozatú folyadék lefejtésekor vagy töltésekor a m veletek megkezdése el tt a kocsikat össze kell kötni a technológiai rendszer földel hálózatával. 2.1.6.1. A lefejt - és a tölt állomásokat, valamint a lefejtés, illetve a töltés alatt álló tartálykocsikat meg kell világítani. A megvilágítás a mesterséges világításra vonatkozó m szaki követelmények szerint. 2.1.6.2. A villamos üzem berendezések hálózatról való leválasztására a lefejt - és a tölt állomás közelében - a veszélyességi zónán kívül (IX/1. fejezet) - külön villamos f kapcsolót kell elhelyezni. A villamos f kapcsoló kikapcsolási helyzetben kulccsal lezárható legyen. 2.2. Vasúti tartálykocsi lefejt berendezése 2.2.1. A lefejtend anyagot zárt, tömített cs vezetéken keresztül kell a tartálykocsiból a tárolás, illetve a felhasználás helyére vezetni. 2.2.2. Els sorban fémb l készített csuklós lefejt berendezést kell használni. Lefejt töml ként legfeljebb 5 m hosszú, egy darabból álló, a IX/4. fejezet szerinti töml használható. 2.2.3. A lefejt berendezés csatlakozásának végét zárószerelvénnyel kell ellátni, hogy oldásakor a legkisebb mennyiség folyadék kerüljön a szabadba. A lefejt helyr l kiinduló cs vezetékbe zárószerelvényt és - ha a tartályokból gravitációs visszaáramlás lehet - visszacsapó szelepet kell beépíteni a lefejt szivattyúk nyomóvezetékébe a szivattyútól számított 10 m-en belül. 2.2.4. A környezeti h mérsékleten dermed III. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadék el készítése a lefejtéshez a t zveszélyes folyadékot túlnyomás nélkül szállító vasúti tartálykocsi t zvédelmi és biztonsági el írásai szerint. 2.2.5. Ha a lefejt berendezést aknába helyezik, akkor az akna vágány felé es (bels ) széle a vágánytengelyt l legalább 1,75 m-re legyen. Föld feletti lefejt berendezés legközelebb es szerkezete legalább 3,0 m-re legyen a vágánytengelyt l. 2.2.6. Nyílt, bekerítetlen területen létesített lefejt berendezés csak illetéktelen beavatkozástól védett aknában vagy véd szekrényben helyezhet el. Föld alatti lefejt berendezés aknáját betonból, téglából vagy acéllemezb l kell készíteni és idomacél keretbe illesztett, merevített bordáslemezb l készített fedlappal kell lefedni. A fedlap a csapadékvíz távoltartása céljából legfeljebb 0,03 m-re építhet a környez terepszint fölé, a terephez rézs vel csatlakoztatva. Az akna vágány felé es oldalát a vágányterhelésb l adódó földnyomásra kell méretezni. Az aknát az abban elhelyezett szerelvények szintjéig kaviccsal vagy szitált homokkal fel kell tölteni. Keszonakna esetén a feltöltés nem szükséges. 2.3. Vasúti tartálykocsi tölt berendezése




2.3.1. A töltend anyag zárt, tömített cs vezetéken keresztül töml n vagy csuklós tölt karral jut a tartálykocsiba. Els sorban fémb l készített csuklós tölt karokat kell használni. Töltésre legfeljebb 5 m hosszú, egy darabból álló, a IX/4. fejezet szerinti töml használható. 2.3.2. Vasúti tartálykocsi folyadékkal tölthet alulról, a tartálykocsi rít csonkján, felülr l, a tartálykocsi dómján át. A tölt cs olyan hosszú legyen, hogy a tartály fenekéig leérjen, kivéve, ha olvadékot tárolnak. 2.3.3. A tartálykocsi töltésekor a töltés mértékét megbízhatóan ellen rizni kell (mérleggel, átfolyásmér vel, szintjelzéssel stb.). A túltöltés megakadályozására a töltési folyamat önm köd en fejez djön be. A tölt állomáson a vagonból való visszafejtést vészhelyzetben lehet vé kell tenni. 2.3.4. A tölt szivattyú m ködése a tölt berendezést l leállítható, vagy a tölt vezeték a tölt berendezés és a szivattyú között távm ködtetéssel lezárható legyen. 2.3.5. A cs vezetékek leüríthet k legyenek. 2.3.6. Vasúti tartálykocsi töltésének befejezésekor a tölt cs ben maradt folyadék kifolyását, csepegését meg kell akadályozni. Az alsó töltés tölt csöve (csuklós tölt kar vagy töml ) vasúti tartálykocsihoz csatlakozó végén elzárószerelvény legyen. 2.3.7. Ha a vasúti tartálykocsi tartályát különböz folyadékkal váltakozva töltik, akkor a keveredés folytán el álló alacsonyabb lobbanáspont veszélyét el kell kerülni a tartály teljes leürítésével vagy kiöblítésével. A leürítés vagy a kiöblítés m szaki feltételeit meg kell teremteni. 2.3.8. A vasúti tartálykocsi I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékkal való töltésekor a kiszorított g z-leveg elegy szabadba jutását lehet leg el kell kerülni (IX/1. fejezet). 3. KÖZÚTI TARTÁLYOS JÁRM LEFEJT - ÉS TÖLT ÁLLOMÁSA 3.1. Általános el írások 3.1.1. Közúti tartályos járm (T zveszélyes folyadékot szállító közúti tartályos járm t zvédelmi el írásai és ellen rzésére vonatkozó m szaki követelmények szerint) lefejt állomása lehet leg, tölt állomása pedig kizárólag bekerekített, sík területen létesíthet . Körülkerített létesítményen belül külön kerítés nem kell. 3.1.2. Közúti tartályos járm lefejt - és tölt állomásait úgy kell elhelyezni, hogy veszély esetén a tölt állomás rövid id alatt elhagyható legyen. A tölt állomásokat a járm vek tolatás nélkül tudják elhagyni. 3.1.3. A cs hálózatot, a kezel állást és az I. és a II. t zveszélyességi fokozatba sorolt folyadékok (XI. fejezet) töltése vagy lefejtése megkezdése el tt a járm vet is be kell kötni a közös földel hálózatba. 3.1.4. A lefejt - és a tölt állomás burkolata olyan legyen, hogy az elfolyás felismerhet és eltávolítható legyen. A burkolat megfelel en szilárd és folyadékot át nem ereszt legyen. Az altalajt útépítés jelleggel kell kialakítani, amelyre burkolatot kell elhelyezni. A burkolat felülete akkora legyen, hogy a járm vízszintes síkra vetített vetületét minden irányban legalább 2 m-rel meghaladja. 3.1.5. A töltési területen a csapadékvizet, csak leválasztón keresztül, az olajos szennyvízrendszerbe szabad elvezetni. A tölt állomás egyéb lefolyóit is leválasztóval kell ellátni, ha a kifolyó folyadék pl. a talaj lejtése miatt azokat elérheti (lásd 1. ábra). 3.2. Közúti tartályos járm lefejt állomása 3.2.1. Folyadékot közúti tartályos járm b l lefejt berendezéssel kell leüríteni. Az I-III. t zveszélyességi fokozatú folyadékok (XI. fejezet) tárolótartályba való lefejtését zárt rendszerben kell végezni. A lefejt berendezést zárósapkával vagy zárószerelvénnyel kell ellátni. 3.2.2. Nyílt, elkerítetlen területen a lefejt berendezést illetéktelen beavatkozástól védett föld alatti aknában vagy zárható véd szekrényben kell elhelyezni. 3.2.2.1. Az aknát betonból, téglából vagy acéllemezb l kell készíteni. Járm közlekedésre alkalmas területen lev aknát a fölötte közleked járm vek legnagyobb keréknyomásának ellenálló aknakeret és fedél zárja le. Járm közlekedést l eltiltott helyen a fedlap vetemedés ellen merevített, csúszásmentes lemezb l is készülhet. Az aknába a vízbejutást meg kell akadályozni. Az aknát - a keszonakna kivételével - a 2.2.6. szakasz szerint kell feltölteni. A föld feletti alsó lefejt t kerékvet vel vagy 0,2 m magas alappal kell létesíteni. 3.3. Közúti tartályos járm tölt állomás 3.3.1. Közúti tartályos járm vek töltését a fels tölt állomásról dómon vagy annak közelében elhelyezett tölt csonkon át, alsó tölt állásról a lefejt csövön át kell végezni. 3.3.2. A fels tölt állomás (illetve több tölt állást összekapcsoló kereszt- vagy hosszirányú tölt híd) egyidej leg egy vagy több tartályos járm fels töltésére (dómon, illetve a tartály tetején a dóm közelében elhelyezett csonkon át végzett töltésre) való. A fels tölt állomás csak nem éghet anyagból készülhet. Minden fels tölt állomásra (a tölt híd elején és végén, továbbá 30 m-enként) fel- és lejárót kell kialakítani. A tartószerkezetek színjelölése 2,50 m magasságig a biztonsági szín- és alakjelek szerint. A fels tölt állomás (tölt híd) tartóoszlopainak betonalapja a járószintb l legfeljebb 0,05 m-re emelkedjen ki, a környez terepszinthez rézs vel csatlakozva. 3.3.3. A tölt hídon zárt kezel helyiség is elhelyezhet . A kezel helyiségben 2 db kifelé nyíló kijáratot kell létesíteni a két különböz falsíkon. A kezel helyiségb l a tölt berendezések jól áttekinthet k legyenek.



1. ábra A tölt állomás tölt területe (példa a lefolyók elrendezésére) 3.3.4. A folyadékot szállító szivattyú m ködése a tölt berendezést l leállítható, vagy a tölt vezeték a tölt berendezés és a szivattyú között távm ködtetéssel lezárható legyen. 3.3.5. Az alsó tölt állomás - szigetének egy-egy oldalán - egyidej leg csak egy tartályos járm töltésére használható. A tölt cs (acélcsukló vagy töml ) tartályos járm höz csatlakozó végén elzárószerelvény legyen. 3.3.6. A közúti tartályos járm tartályának töltésekor a töltés mértékét megbízhatóan ellen rizni kell (mérleggel, átfolyásmér vel, szintmér vel stb.). A töltési folyamat a túltöltés megakadályozására önm köd en fejez djön be. 3.3.7. Ha a közúti tartályos járm tartályát (tartályait) váltakozva töltik, akkor a keveredés folytán el álló alacsonyabb lobbanáspont veszélyét a tartály(ok) tökéletes leürítésével vagy kiöblítésével el kell kerülni. A leürítéshez vagy kiöblítéshez létesítéskor a m szaki feltételeket meg kell teremteni. 3.3.8. Közúti tartályos járm I. és II. t zveszélyességi fokozatú folyadékkal való töltésekor a kiszorított g z-leveg elegy szabadba kerülését lehet leg el kell kerülni (IX/1. fejezet). 4. TARTÁLYHAJÓ LEFEJT - ÉS TÖLT ÁLLOMÁSA 4.1. Tartályhajó lefejt - és tölt állomását illetéktelen behatolástól védeni kell (pl. kerítéssel). 4.2. A tartályhajó lefejt - és tölt állomásának létesítésére használt anyagok nem éghet ek legyenek és zárják ki az elektrosztatikus feltölt dés veszélyét. 4.3. A lefejt - és tölt állomást el kell látni a vonatkozó jogszabályok által el írt jelzésekkel és kiköt berendezésekkel. 4.4. A tartályhajó lefejt - és tölt állomásának méreteit úgy kell kialakítani, hogy az lehet vé tegye a cs rendszer és a lefejt -, illetve tölt állomáson tartózkodó személyek részére szükséges kezel -, illetve menekül utak biztosítását. 4.5. A cs vezetéken két tolózárat - egyiket közvetlenül a lefejt - és a tölt berendezésnél, a másikat legalább 25 m-rel beljebb - a parton kell elhelyezni. Ugyanezen a helyen kell gondoskodni a lefejt - és a tölt szivattyúk vészleállításáról vagy a cs vezetékek távm ködtetéses lezárásáról. A tölt vezetékek végére gyorszáró berendezést kell beépíteni, amely a túltöltés ellen biztosító rendszer jelére lezár. A gyorszáró berendezésnek olyan gyorsan kell lezárni, hogy a hajóról kapott jel és a gyorszáró berendezés zárása között eltelt id alatt a gyorszáró berendezésen keresztül legfeljebb 1500 liter anyag folyhasson. A gyorszáró berendezést a túltöltés ellen biztosító rendszer jelét l függetlenül is le kell tudni zárni. A cs vezetékek a tölt helyt l lehet leg a part irányába legyenek leüríthet k. 4.6. A tartályhajót a tölt -, illetve a lefejt cs vezetékekkel fémesen össze kell kötni, és a cs vezetékeket be kell kötni a parti földel hálózatba. A rakodóvezetékek egyes szakaszait összeköt és az azokat földel vezetékeket vörösrézb l kell készíteni, hajlékony kivitelben, és legalább 16 mm2

keresztmetszettel. 4.7. A kezel épület két különböz falsíkon elhelyezett kifelé nyíló kijárattal épüljön. A kezel helyiségb l a lefejt - és a tölt berendezések, valamint a hajók jól áttekinthet k legyenek. Az épület f tése csak g z-, melegvíz-, vagy a helyiség és a tölt anyag jellegének megfelel villamos f tés lehet. 4.8. A lefejt - és a tölt állomás területén a t zoltógépjárm vek részére vízvételezési helyet kell kialakítani. A vízvételezési helyet a tölt - és a lefejt berendezésekt l legalább 50 m-re kell elhelyezni úgy, hogy oda éghet folyadék ne juthasson, és a legkisebb, továbbá a legnagyobb vízállásnál egyaránt a t zoltógépjárm vek szívótöml ivel a vízvételezés megtörténhessen. A vízvételezési hely megközelítésére 3,5 m széles, legalább 16 m ívsugarú t zoltógépjárm vek esetenkénti közlekedésére és m ködtetésére alkalmas utat kell építeni. A vízvételezési helyen az utat 6 m-re kell kiszélesíteni. 4.9. A tartályhajók tölt állomásain a töltéskor kiszorított g z-leveg elegyet a IX/1. fejezet szerint kell elvezetni.

5. FOLYADÉKOK KISZERELÉSE ÉS TÖLTÉSE SZÁLLÍTÓEDÉNYBE 5.1. Általános el írások 5.1.1. Folyadékok szállítóedényekbe (hordó, kanna stb.) való kiszerelését, töltését zárt, szell ztetett épületekben, fedett színekben és szabad tereken lehet végezni.



5.1.2. Zárt épület esetén külön helyiségben töltend k az I-II. és a III-IV. t zveszélyességi fokozatú éghet folyadékok. A tölt helyiségekben óránként legalább ötszörös légcserét kell biztosítani, vagy olyan m szaki megoldást használni (pl. helyi elszívás), amely a legkedvez tlenebb helyen is ARH 20% alatt tartja a robbanásveszélyes koncentrációt. 5.1.3. A tölt helyiség a göngyölegmosó berendezéssel és a zárt készletraktárral, valamint az árukiadó helyiséggel egy épületben telepíthet . Az épületszerkezetek t zállósági követelményeit az 5. számú melléklet I/3. fejezet szerint kell meghatározni. Az ajtók a menekülés irányába nyíljanak, és önm köd en záródjanak. 5.1.4. A kiszerel - és a tölt helyiség el tt legalább 3 m széles rakodótér szükséges. 5.1.5. A kiszerel - és a tölt helyiséget úgy kell kialakítani, hogy abban üres szállítóedény legfeljebb egy m szak szükségletének megfelel mennyiségben legyen tárolható. 5.1.6. Azokat a helyiségeket, tereket, ahol folyadékok kiszerelése, töltése folyik, folyadékot át nem ereszt burkolattal kell ellátni. A burkolat a gy jt akna felé lejtsen. Az összegy lt folyadékot csatornába vezetni nem szabad. 5.1.7. A szállítóedények töltésekor a töltés mértékét megbízhatóan ellen rizni kell (mérleggel, átfolyásmér vel, adagolóval stb.). A töltési folyamat a túltöltés megakadályozására önm köd en fejez djön be. 5.1.8. Ha a szállítóedényeket váltakozva töltik a különböz veszélyességi fokozatú folyadékkal, akkor a keveredés folytán el álló alacsonyabb lobbanáspont veszélyét a szállítóedény tökéletes leürítésével vagy kiöblítésével el kell kerülni. A leürítés vagy a kiöblítés m szaki feltételeit meg kell teremteni. 5.2. Tölt hely, illetve tölt helyiség I. és II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok részére 5.2.1. A tölt helyiség egy t zszakaszának megengedett alapterülete az 5. számú melléklet I/5. fejezet szerint. 5.2.2. A tölt berendezés kiöml nyílása elé kézi m ködtetés elzárószerkezetet kell szerelni. 5.2.3. A tölt berendezéseket tápláló cs vezetékeket a tölt helyiség falán kívül kézi m ködtetés elzárószerelvénnyel kell ellátni. A tölt helyiségen belül az egyes anyagféleségeket szállító vezetékekbe h hatásra önm köd en záródó szerelvényt kell beépíteni (t zveszélyes folyadékok tárolóihoz és szállítóeszközeihez rendszeresített biztonsági szerelvényekre vonatkozó m szaki követelmények szerint). 5.2.4. A tölt szivattyú m ködése a töltés helyér l is leállítható, vagy a tölt vezeték a tölt hely és a szivattyú között távm ködtetéssel lezárható legyen. 5.2.5. A helyiséget csak g zzel vagy meleg vízzel szabad f teni. 5.2.6. A folyamatos töltéshez szükséges tartály(ok) csak a tölt helyiségen kívül helyezhet k el. 5.3. Tölt hely, illetve tölt helyiség (II. és IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékok részére) 3 5.3.1. A tölt helyiségben a folyamatos töltéshez szükséges legfeljebb 25 m rtartalmú fekv vagy álló, hengeres tartályok helyezhet k el. A tartályok alapja a padlószintb l legfeljebb 1 m-re emelkedhet ki. A tartályok alátámasztása nem éghet anyagú, legalább 1 h t zállósági határérték szerkezetb l (5. számú melléklet I/3. fejezet) készüljön. A tartályok körül nem éghet anyagból olyan elfolyásgátló véd tekn t kell kialakítani, amely a tartályok össz rtartalmának legalább 50%-át, illetve egy tartály esetén a tartály rtartalmának 100%-át befogadja. A tekn falának folytonosságát ajtók, ablakok, nyílások és cs vezeték-átvezetések ne szakítsák meg. A legfeljebb 1 m3 névleges rtartalmú napi tartályhoz, illetve kett sfalú

tartályhoz véd tekn nem szükséges. 5.3.2. A tartályok egymástól (palásttól palástig) legalább 1 m-re legyenek. Ha a cs vezetéket az elfolyásgátló tekn falán kell keresztül vezetni, az átvezetés helyét folyadékzáróvá kell tenni. 5.3.3. A tartályokat a túltöltés megakadályozására szintmér vel kell ellátni. Üvegcs szintmutatóként nem használható. A tartályok töltése és a tölt szivattyúk m ködése a tölt helyiségb l leállítható legyen. 5.3.4. A tartályt és cs vezetékeit, valamint az esetleges f t vezetéket földelni kell. 5.3.5. A tartályokban tárolt folyadék esetleg szükséges felmelegítését közvetett módon (f t cs vel, f t köpennyel, cs köteges f t testtel) legfeljebb 6 bar túlnyomású telített g z vagy más közvetít közeg alkalmazásával szabad végezni. Villamos f tés csak folyadék-tért l elzárt cs hüvelyes rendszerben engedhet meg. A tartályok f t berendezését egyebekben a IV/1. fejezet szerint kell kialakítani. 6. ROBBANÁSVESZÉLYES TEREK A robbanásveszélyes terek meghatározását, a zónák beosztását és a foganatosítandó véd -intézkedéseket a IX/1. fejezet tartalmazza. 6.1. Vasúti tartálykocsi, közúti tartályos járm , tankkonténer tartály lefejt - és tölt állomásainak robbanásveszélyes terei 6.1.1. Vasúti tartálykocsi, közúti tartályos járm tartályainak, valamint tankkonténertartályok (a továbbiakban: tartályok) töltésekor a tartály körvonala körüli térséget 1 m-es távolságig 1-es zónába kell sorolni, kivéve, ha a táblázat szerint elegend a 0,5 m-es távolság. Ez a tér a terepszintig terjed. 6.1.2. Ha a tartályt nyitott dómon keresztül töltik, akkor a 6.1.1. szakaszon túlmen en a dóm közepét l vízszintesen mért, a táblázat szerinti R távolságig terjed tér 1-es zónának számít. Ez a tér a 1. táblázat szerinti R távolsággal, de legfeljebb 3 m-rel a dóm nyílása fölött kezd dik és a terepszintig tart (lásd 2. ábra).



2. ábra Robbanásveszélyes terek a közúti tartályos járm tölt állomásánál 6.1.3. Zárt vezetéken keresztül töltött tartályok ha ezeket légz kkel légtelenítik, a 6.1.2. szakasznak megfelel teret a légz nyílásától kell mérni. 6.1.4. Azoknál a tartályoknál, ahol a töltés alatt kiszorított gáz-leveg elegyet zárt rendszerben (IX/1. fejezet) vezetik el, a 6.1.1. szakasztól eltér en a tartály körvonala körüli tér csak 0,5 m távolságig számít 1-es zónának. 6.1.5. A 6.1.1...6.1.3. szakaszokban rögzített 1-es zónán 1,5 méterrel túlnyúló tér 2-es zónának számít. 6.1.6. A 6.1.2. és a 6.1.3. szakasz szerinti tartályok töltésénél a dóm, illetve a szell z közepén átmen mer legest l mért, a szerinti 3 R távolságig és a terepszint fölötti 0,8 m magasságig terjed tér 2-es zónának számít, ha az idézett szakaszok szerint nem 1-es zóna. 6.1.7. Olyan tartályok esetében, ahol különböz lobbanáspontú folyadékot töltenek, a robbanásveszélyes terek megállapításakor mindig a legalacsonyabb lobbanáspontot kell alapul venni. 6.1.8. A szállítótartályok, konténerek tölt nyílásai, amelyek a lefejtés alatt nyitva vannak, 5 m-es körzet a terepszint fölött 0,8 m-rel 2-es zónának számít. 6.1.9. Ha a lefejt - vagy a tölt állomáson lev 2-es zóna egybeesik a szomszédos lefejt - vagy a tölt állomáson lev 1-es zónával, akkor 1-es zónának számít. A tartály töltésére való szivattyú térfogatárama, 3 m /h

Lobbanáspont, °C

R, m

felett

-ig

60-ig

0 21 35

0 21 35 55

2 1 0,5 0,5

60 felett 180-ig

0 21 35

0 21 35 55

3 1,5 1 0,5

180 felett

0 21 35

0 21 35 55

5 2,5 1,5 1

6.2. Tartályhajó lefejt - és tölt állomásának robbanásveszélyes terei 6.2.1. A tartályhajó lefejt - és tölt állomásának robbanásveszélyes terei vonatkozásában a 6.1. szakasz értelemszer alkalmazása az irányadó. 6.2.2. Ha a tartályhajó légz berendezései körüli robbanásveszélyes terek a szárazföldre is kiterjednek, akkor azok hatását felt n módon (pl. felfestéssel) jelölni kell. 6.3. Helyiségekben lev szállítóedényeket tölt tölt állomások robbanásveszélyes terei 6.3.1. Helyiségekben lev tölt berendezés körüli terület 10 m-es távolságig 1-es zónának számít a padlótól a tölt berendezés kifolyónyílása feletti 1 m magasságig. 6.3.2. A 6.3.1. szakaszban meghatározott 1-es zónán 5 m-rel túl lev területet 0,8 m magasságig 2-es zónába kell sorolni. Ez vonatkozik a helyiségeken kívül az ajtónyílások körüli területekre is, ha a helyiségekben az 1-es zóna az ajtóig terjed. 6.3.3. A 6.3.1. szakasztól eltér en a tölt állomást magukban foglaló helyiségek, amelyekben 3 - helyhez kötött tölt csapból legfeljebb 0,5 m hosszú töml n keresztül legfeljebb 2,7 m /h térfogatárammal zárható szállítóedényeket töltenek, - a talajközelben legalább 1 m/s légsebesség uralkodik,



- egyidej leg legfeljebb két tölt csap m ködtethet , az egyes tölt berendezések középs tengelye körüli 1 m sugarú henger alakú tér 1-es zóna. Ez a tér a padlótól a tölt berendezések fölött 0,5 m-ig terjed. Ezen a zónán 2 m-rel túlnyúló tér 2-es zónának számít a padló fölötti 0,8 m magasságig. 7. ÁTFEJT ÁLLOMÁS 7.1. Folyamatos vagy tartós üzemeltetésre kiépített átfejt állomás követelményei Folyamatos vagy tartós üzemeltetésre kiépített átfejt állomást a IX. fejezet lefejt - és tölt állomásokra vonatkozó el írásai szerint kell létesíteni. 7.2. Alkalomszer vagy csak rövid idej üzemeltetésre használatos átfejt állomás követelményei Alkalomszer - legfeljebb napi két vasúti tartálykocsi átfejtésére - vagy csak rövid idej (legfeljebb 3 hónap id tartamú) üzemeltetésre használatos átfejt állomás a IX. fejezet lefejt - és tölt berendezésekre vonatkozó el írásai szerint, a következ eltérések figyelembevételével alakítható ki. 7.2.1. A vasúti tartálykocsi tetején lév szerelvények kezeléséhez mozgatható kezel állvány is használható, ha annak a kezel téren való biztonságos mozgatásához elegend hely áll rendelkezésre. 7.2.2. Az átfejt állomás szélességét az átfejtéshez használt berendezések és azok kezeléséhez szükséges terek figyelembevételével kell meghatározni, azonban a közúti tartályos járm saját szivattyújával való átfejtés esetén is a két szállító járm (közúti tartályos járm és vasúti tartálykocsi) palástja között legalább 3,0 m legyen. 7.2.3. Nem szükséges a vasúti álláshelyet burkolni, ha a lefejt - és tölt csatlakozók csepegésmentes, önm köd en záró szelepekkel, a cs vezetékek pedig olyan biztonsági elzárószerelvényekkel vannak felszerelve, amelyek a járm vek váratlan megindulásakor a szétkapcsolást biztosítják úgy, hogy a cs végén, illetve a járm lefejt -/tölt csonkján maradó elzárószerelvény önm köd en lezár. E feltételek kielégítését kijelölt (notifikált) min sít intézmény által kiadott min ségi bizonyítvánnyal igazolni kell. Ezen túlmen en az átfejtésre kerül szállító járm vek csatlakozó helyeinél kárment edényt kell elhelyezni. A kárment edényeket minden átfejtés után ki kell üríteni. 7.2.4. Flexibilis csövekkel csak egy lefejt - vagy tölt kapcsolat hozható létre. 7.2.5. Átfejt állomás esetén a IX/5. fejezet 2. táblázatában szerepl telepítési távolságoktól el lehet tekinteni, ha - az átfejt állomást jelen fejezet szerint és a vasúti lefejt berendezésekre vonatkozó el írások szerint telepítik, - a szivattyú hajtása és villamos csatlakozása a veszélyességi övezetre vonatkozó el írásoknak megfelel, és az ezt igazoló min sít bizonyítvány a helyszínen rendelkezésre áll, - a szivattyú a veszélyességi övezeten kívülr l is leállítható, - a szivattyút a vasúti vágánytengelyt l legalább 3,0 m-re helyezik el. IX/4. FEJEZET KIEGÉSZÍT

BERENDEZÉSEK

E fejezet tárgya az éghet folyadékok és olvadékok (XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadék) tárolótelepeinek vagy egyedi építményként létesített tárolóinak, lefejt - és tölt berendezéseinek stb. kiegészít berendezései (pl. szivattyú, cs vezeték). Nem tárgya a fejezetnek a folyadékok tárolótelepen kívüli szállítására használatos cs vezetékek (távvezetékek), illetve azok szivattyú- és elosztóállomásai. A robbanásveszélyes terek meghatározását, a zónák beosztását és a foganatosítandó véd intézkedéseket a IX/1. fejezet tartalmazza. 1. SZIVATTYÚ ÉS ELHELYEZÉSE 1.1. A szivattyú kiválasztása 1.1.1. A folyadék szállítására kézi és/vagy gépi m ködtetés - a szállított folyadék hatásának ellenálló anyagú szivattyú (búvárszivattyú is) egyaránt használható. Kézi m ködtetés szivattyúként csak a hordóra szerelhet benzinszivattyúra vonatkozó m szaki követelmények és a t zveszélyes folyadékot kimér készülékre vonatkozó m szaki követelmények szerinti - vagy az e célra min sített - szivattyú használható. 1.1.2. A gépi (villamos, bels égés motoros, g z-) hajtású szivattyú csak közvetlen (motorral egybeépített tengelykapcsolón, hajtóm vön keresztül) vagy antisztatikus ékszíjhajtású lehet. A hajtómotor, a kapcsolóberendezés és a szerelvények - a szállított folyadék t zveszélyességi fokozata és felhasználási helye figyelembevételével - feleljenek meg a robbanásveszélyes helyekre és szabadterekre, valamint a t zveszélyes helyiségekre és szabadterekre vonatkozó 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítési biztonsági szabályzatában foglaltaknak és a sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányokra vonatkozó m szaki követelményeknek. 1.2. Elhelyezés 1.2.1. A szivattyúk elhelyezhet k szivattyúházban vagy szabadtéren. Szabadtéri telepítés esetén, ha véd tet épül, az csak nem éghet anyagú lehet. A szivattyúk között legalább 0,8 m széles teret kell szabadon hagyni. Ha a szivattyúk két sorban vannak elhelyezve, akkor a karbantartáshoz szükséges területr l gondoskodni kell. A szivattyúk lehet leg ne legyenek aknába helyezve. Ha ez elkerülhetetlen, akkor az aknát a 0-s zónába kell sorolni. 1.2.2. A szivattyú(k) közelében - t zhatástól védett helyen - üzemének leállítására kapcsolót kell elhelyezni. 1.2.3. A szivattyú és a hajtómotor alapozásának fels síkja a környezet szintjét l legalább 0,2 m-rel legyen magasabban. 1.2.4. A szivattyú kezel terét a gépalaptól legalább 0,8 m-es távolságig a kijutó folyadék szétfolyását megakadályozó térburkolattal kell kialakítani. A folyadék elvezetése a 10. szakasz szerint. 1.2.5. A szivattyúházat legalább II. t zállósági fokozatú kivitelben (5. számú melléklet I/3. fejezet) kell megépíteni. A nyílászáró szerkezetek a szabadba és kifelé nyíljanak. A padozatot az 5. számú melléklet I/3. fejezet szerint, de minden esetben folyadékot át nem ereszt anyagból kell készíteni. Az elfolyt folyadék felismerhet és eltávolítható legyen. Az elcsepeg folyadék összegy jtésére felfogóteret (1.2.4. szakasz) és szükség szerint az azt kiegészít gy jt aknát kell kialakítani. A szivattyú elhelyezésére való padozatrész a gy jt akna felé lejtsen. A gy jt aknának a csatornahálózathoz való csatlakoztatása a 10. szakasz szerint. 1.2.6. A szivattyúház szell ztetése a 7. szakasz szerint. 1.2.7. Bels égés motorral hajtott szivattyú létesítése a szabályzat1 szerint. A motor kipufogógázait szikrafogóval ellátott zárt cs ben, a tet síkja fölé legalább 1 m-re kell kivezetni. A motorteremben csak 24 órai üzemben tartáshoz szükséges mennyiség üzemanyag tárolható. 1.2.8. G zzel m ködtetett dugattyús szivattyú g zvezetékét is össze kell kötni a földel hálózattal, légüstjeit üzembe helyezés el tt nitrogénnel kell feltölteni.




1.2.9. Térfogatkiszorítású (dugattyús, fogaskerekes stb.) szivattyúk szívó- és nyomóvezetéke között méretezett - biztonsági szeleppel ellátott átkötés szükséges. 1.2.10. A szívó- és a nyomóvezetékek elzárószerelvényei a szivattyúkkal közös helyiségben is lehetnek. Az elzárószerelvények elhelyezésére való padozatrész a gy jt akna felé lejtsen. A szívó- és a nyomóoldali vezetékek biztonsági elzárószerelvényeit a szivattyúállomástól, illetve a szivattyúháztól legalább 5, de legfeljebb 10 m-re kell elhelyezni. A szivattyúkhoz csatlakozó cs vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy meg nem engedett er t, nyomatékot a szivattyú csonkjaira ne vigyenek át. A szívó- és a nyomóvezetékeket legmélyebb pontjukon leürít vel kell ellátni. A leürített folyadékot fel kell fogni és össze kell gy jteni. Az I-III. t zveszélyességi fokozatú folyadékot szállító szivattyúk szívóvezetékébe sz r t kell beépíteni. A centrifugálszivattyúk nyomóvezetékébe a szivattyú és az elzárószerelvény közé visszacsapó szelepet kell elhelyezni. 1.2.11. Ha egy helyiségben különböz t zveszélyességi fokozatú folyadékot szállító szivattyúk vannak elhelyezve, akkor azok feleljenek meg a legveszélyesebb t zveszélyességi fokozatú folyadék szállítása esetén támasztott követelményeknek. 1.2.12. A kezel k tartózkodóját úgy kell kialakítani, hogy abból a szivattyúk üzeme ellen rizhet legyen, ezenkívül a tartózkodót veszélytelen térbe nyíló (pl. szabadba, el térbe) ajtóval kell ellátni. A szivattyútérhez közvetlenül csatlakozó helyiség szivattyútér felé néz falsíkján szilánkmentesen tör üvegb l készült, nem nyitható, tömített ablakfelületet kell kialakítani. 2. CS VEZETÉK 2.1. A cs vezetékek a várható mechanikai, h - és vegyi igénybevétellel, a folyadékokkal és azok g zeivel szemben ellenállóak és tömörek legyenek. 2.2. Acél cs vezeték csak jól hegeszthet anyagból készülhet. 2.2.1. A föld feletti cs vezeték anyaga csak acél lehet. Föld alatti cs vezeték a szállított folyadéknak - arra feljogosított szerv által igazoltan ellenálló, a szállított folyadék szikraérzékenységi osztályának (a sztatikus feltölt désekre vonatkozó m szaki követelmények szerint) megfelel en arra feljogosított által igazoltan - antisztatizált m anyag is lehet. 2.2.2. Az acél cs vezetékek kötései hegesztettek legyenek. Oldható kötéseket csak tartályok, gépek, szerelvények, m szerek stb. csatlakozásaihoz, illetve a szétszerelési és tisztítási munkák helyeihez szabad használni. Tokos karmantyús kötések nem engedhet k meg. Oldható cs kötésbe a szállított folyadék hatásának ellenálló, nehezen éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet) tömítést szabad beépíteni. A cs vezetékek és cs kötések legalább PN 10 nyomásfokozatúak legyenek (cs vezetékek névleges üzem- és próbanyomására vonatkozó m szaki követelmények szerint). 2.3. A cs vezetékek elzárószerelvényei acélházasak legyenek, legalább PN 10 fokozatban. 2.4. A cs vezetékek és szerelvények kialakítása olyan legyen, hogy az a cs vezetékek, illetve az abban lév folyadék h tágulásából származó törés veszélyét kizárja. Ha a cs vezetése a tágulást nem teszi lehet vé, a cs vezetékeket rugalmas közdarabokkal kell ellátni. Nem fém alapanyagú rugalmas közdarab nem éghet burkolattal ellátva, üzemi területen beépíthet . 2.5. A folyadék felmelegedése következtében (pl. napsugárzás révén) fellép meg nem engedett nyomásokat biztonsági berendezésekkel meg kell gátolni. A cs vezetékeket biztosítani kell nyomástúllépés ellen abban az esetben is, ha a megengedett üzemi nyomás túllépése nem zárható ki. A biztonsági berendezésekb l kilép folyadékokat biztonságosan kell elvezetni pl. gy jt tartályba. 2.6. Cs vezeték talajszint alatt vagy felett vezethet . A felszíni vezetékeket megfelel számú, nem éghet anyagú (5. számú melléklet I/2. fejezet) támszerkezetre kell fektetni a belógás elkerülésére. A cs vezetékeket úgy kell megfogni, hogy veszélyes helyzetváltozások ne léphessenek fel. A talajszint alatt vezetett cs vezetéket legalább 60 cm vastag földtakarással vagy fedlapokkal kell védeni. A cs árok vagy csatorna kitöltéséhez homokot vagy k , hamu és salak nélküli, nem agresszív talajt kell használni. A talajszint alatti cs vezetékeket úgy kell fektetni, hogy a közüzemi ellátóvezetékekt l (gáz-, víz-, szennyvíz-, villamos és híradástechnikai vezetékek stb.) legalább 1 m távolságra legyenek. 2.7. A cs vezetéket - járm forgalom által igénybe vett területen - sérülés ellen védeni kell. Gépjárm -közlekedésre való üzemi utak felett a cs vezetéket legalább a közúti rszerelvény magasságban kell elhelyezni. A cs vezetéket út alatt védetten (pl. véd cs ben, teherelosztó lemezzel) vagy 0,8 m-nél mélyebbre fektetve kell átvezetni. Útáthidalás alatt védelem nélkül is vezethet . A véd cs vagy cs alagút fels alkotója és az úttest szintje között földút esetén 0,5 m, kövezett, aszfalt- vagy betonút esetén pedig legalább 0,25 m távolság legyen. A véd cs az útpadkán legalább 1-1 m-re nyúljon túl. Üzemi területen kívül elhelyezett cs vezetékre a vonatkozó jogszabály1 és a közm - és egyéb közterületen elhelyezésre kerül vezetékekre vonatkozó m szaki követelmények az irányadók. 2.8. A cs vezetéket legalább 2,4 m magasságban kell vezetni, ha üzemi gyalogjárdát a föld felett keresztez. Ezen a szakaszon a cs vezetékbe peremes csatlakozó, elzáró és egyéb szerelvényeket beépíteni nem szabad. Vezetékek elhelyezésére való - helyiség és épület alatt húzódó - járható cs alagút (technológiai alagút) födémét, valamint helyiségbe torkolló keresztmetszetének lezárását legalább 1,5 h t zállósági határérték szerkezetb l (5. számú melléklet I/3. fejezet) kell készíteni. 2.9. A cs alagút egy t zszakasza 100 m-nél hosszabb ne legyen. A t zszakaszokat legalább 1 h t zállósági határérték szerkezettel kell egymástól elválasztani. A t zszakaszokat és a cs alagútat 30 m-enként, de legalább 2 db menekülésre, oltóhab bevezetésre, illetve szell ztetésre egyaránt alkalmas nyílással kell ellátni. 2.10. Ha a cs vezetéket árokban vezetik, akkor az árkot legalább 100 m-enként trapéz keresztmetszet , 0,5 m koronaszélesség földgáttal vagy földgáttal kiegészített tömör beton cs alátámasztókkal szakaszokra kell bontani. A gát magassága legalább 0,25 m legyen. 2.11. A föld feletti vezetékek karimás kötései és szerelvényei alatt megfelel méret , a kötések és szerelvények vízszintes vetületét minden irányban 0,3 m-rel meghaladó betonból vagy egyéb olajálló és vízzáró anyagból készült felfogótálca legyen kiképezve, ahonnan az esetleg elfolyt termék eltávolítható. 2.12. Talajszint alatti tölt - és ürít vezetékeket lehet leg a tartály irányába állandó lejtéssel kell vezetni és - a fels végüket kivéve - visszacsapó szeleppel nem láthatók el. Földbe fektetett cs vezetékeken csak nem oldható kötés lehet. Karimás cs kötéseket, szerelvényeket olajálló és vízzáró aknába kell elhelyezni, a cs vezetékeket az akna falán megfelel - a szállított anyagnak ellenálló - tömítéssel kell átvezetni.

1 Jelenleg a 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet érvényes.



2.13. A cs vezetéket és szerelvényeit korrózió ellen védeni kell (acélszerkezetek szigetelés el tti felület-el készítésére és a föld alatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelmére vonatkozó m szaki követelmények szerint). Talajszint alatti, acélból készült, m anyag bevonattal ellátott cs vezeték DN 100-as névleges átmér ig és 50 m-es hosszig küls korrózió ellen megfelel en védettnek tekinthet . Egyébként a fémb l készült, talajszint alatti, nem korrózióálló cs vezetéket a szigetelésen felül katódos korrózióvédelemmel, vagy ezzel egyenérték környezetvédelmi megoldással (pl. dupla falú cs ) is el kell látni. Abban az esetben, ha a föld alatt fektetett cs vezetékkel összekötött tartály katódos korrózióvédelemmel van ellátva, akkor a föld alatti cs vezetéket is mindig katódosan védeni kell. Acélból készült cs vezeték esetében a katódos korrózióvédelemt l el lehet tekinteni, ha a talajmechanikai szakvélemény igazolja, hogy a cs vezeték küls korróziójától nem kell tartani. 2.14. A cs vezeték egymáshoz és egyéb berendezéshez csatlakozó elemei között fémes érintkezés legyen. A szigetel cs kötéseket vagy közdarabokat, amelyek ellenállása 106 Ω-nál nagyobb, vezet képes kötéssel kell áthidalni, vagy a cs darabokat külön-külön kell földelni. A csavaros karimás kötések megfelel elektrosztatikai vezet képesség nek tekinthet k. 2.15. A föld felett vezetett, acélból készült cs vezetékeket földelni kell. A földelési ellenállás legfeljebb 2 Ω lehet a 3. számú melléklet III/3. fejezet szerint. Az RS rendeltetési fokozatnak megfelel en a földelés fokozata F4/r legyen. Az EPH (egyenpotenciál-hálózat) kiépítése kötelez (1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezésekre vonatkozó érintésvédelmi szabályzatban foglalt m szaki követelmények szerint). 2.16. A cs vezetékek színjelölése az erre vonatkozó m szaki követelmények szerint. 2.17. A cs vezeték légteleníthet , üríthet és kig zölhet legyen. A tartályok cs vezetékeire és szerelvényeire vonatkozó el írások a III., a IV. és a VIII. fejezetek szerint. 2.18. A cs vezeték - a tartályba való bekötés el tt - a sztatikus villamos feltölt dés elkerülésére olyan méret legyen, hogy a tartályba való beömlési ponttól számított relaxációs (töltéskiegyenlít ) cs szakaszban a folyadékáramlás legnagyobb sebessége ne haladja meg az IV. fejezet szerinti értékeket. 2.19. A cs vezetéket és szerelvényeit üzembevétel el tt 1,25 p engedélyezési nyomással szilárdsági és 1,1 p nyomással tömörségi ü ü víznyomáspróbának kell alávetni. A próbanyomás értéke 5 bar-nál kisebb ne legyen. A tömörségi vizsgálathoz szállított közeg vagy annál kisebb viszkozitású folyadék használható. A nyomáspróbák végrehajtása és bizonylatolása az el írás1 szerint. 3. TÖML A töml k nem fémes anyagból készült rugalmas vezetékek, amelyek csak töltési-lefejtési folyamatra használatosak. 3.1. A tárolótelepen használt töml k a várható mechanikus és termikus igénybevételnek, a szállított folyadék és g zei hatásának ellenállóak, folyadék és gáztömörek, valamint antisztatikusak legyenek. Acélhuzal véd spirál esetén a töml n szikraképz dést megakadályozó véd huzatot kell kialakítani. A töml két végén lev szerelvény között az ellenállás a 106 Ω-ot nem lépheti túl. A 0-s vagy az 1-es zónába elhelyezett töml vezetékek felületi ellenállása a töml küls oldalán mérve legfeljebb 109 Ω lehet. Ha a töml k töml szerelvényei között a vezet képes összeköttetés fémbetéttel létesül, a töml szerelvények bekötésénél a fémbetét és a szerelvény között villamos érintkezés legyen. 3.2. A töml állandó összeköttetésként nem használható, legalább egy csatlakozása oldható legyen. Tömítésként kizárólag a folyadék hatásának ellenálló anyag használható. 3.3. A töml k legalább PN 10 nyomásfokozatúak és -20 °C-tól +50 °C h mérsékletig üzemképesek legyenek. 3.4. A töml ket legalább évenként nyomáspróbázni kell. 3.4.1. A nyomótöml kön vízzel, a névleges nyomásfokozat 1,5-szeresének megfelel nyomáspróbát kell végezni legalább 5 percig. A nyomáspróbát 0,5 bar/s nyomásemelkedéssel kell végrehajtani. A töml n a próbanyomás alatt látható sérülés és szivárgás nem lehet. 3.4.2. A szívó-, illetve a szívó-nyomó töml ket kiegészítésképpen 1 m-es - szerelvény nélküli - mér hosszon 0,8 bar vákuummal is vizsgálni kell 5 percen keresztül. A töml a vákuum hatására ne horpadjon be. 3.5. A töml szerelvények tömören, szilárdan és villamosvezet módon legyenek a töml vel összekötve. A szikraképz dés veszélyét a töml vezetékek bekötésekor vagy oldásakor alkalmas anyagok (pl. bronz) használatával ki kell küszöbölni. 3.6. A töltésre vagy lefejtésre használatos töml egy darabból legyen. Megjegyzés: Éghet anyagú töml k helyett a nem éghet anyagból készített csuklós szerkezeteket el nyben kell részesíteni. 4. GÖNGYÖLEGMOSÓ HELYISÉG 4.1. A folyadékok tárolására való göngyöleg mosóberendezése - talajszint feletti és pincével nem rendelkez - a vonatkozó jogszabályoknak megfelel külön épületben vagy a tölt helyiséggel közös épületben helyezhet el. A helyiségnek két kifelé nyíló, lehet leg egymással ellentétes oldalon elhelyezett kijárata legyen, amelyek közül legalább egy a szabadba nyíljon. 4.2. Ha a göngyölegek mosását zárt szekrényben végzik, akkor a szekrényt mesterséges, illetve a helyiséget természetes vagy mesterséges módon kell szell ztetni. Ha a mosást nem zárt szekrényben végzik, akkor a helyiség mesterséges szell ztetése szükséges. A szell ztetés óránként legalább ötszörös légcserét adjon és a padozat közelében hatékony legyen. 4.3. A mosóhelyiség padozata az 1.2.5. szakasz szerint. A padozat a gy jt akna felé lejtsen. A gy jt aknának a csatornahálózathoz való csatlakozása a 10. szakasz szerint. A mosáskor keletkez technológiai szennyvizek folyadékzáron és közömbösít rendszeren keresztül csatlakozhatnak a csatornahálózathoz. 4.4. A helyiséget csak g zzel vagy meleg vízzel szabad f teni. 4.5. A helyiségben üres göngyöleg csak egy m szak szükségletének megfelel mennyiségben tárolható. 5. VILÁGÍTÁS 5.1. A létesítmények, berendezések megvilágítása a vegyi, k olaj- és gázipari villamos biztonságtechnika világítástechnikai igényei és követelményei, valamint a mesterséges világításra vonatkozó m szaki követelmények szerint. 5.2. A térvilágítás oszlopai csak nem éghet (5. számú melléklet I/2. fejezet) anyagból készülhetnek és a tartályok véd gödrébe nem telepíthet k. A lámpatestek, kapcsolók, biztosítékok és szerelvények elhelyezése a szabályzat2 és az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú villamos berendezések létesítési biztonsági szabályzatában foglaltak szerint.

1 Jelenleg a 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet érvényes. 2 Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat érvényes.



5.3. A tárolótelepen egyedileg telepített lefejt - és tölt állomásokon legyen szükségvilágítás (fénytechnikai terminológia, lámpatestekre vonatkozó m szaki követelmények szerint), amely megfelel számú hordozható, robbanásbiztos lámpával is megoldható. 6. M SZER ÉS AUTOMATIKA 6.1. A tartályok m szerezése a III., IV. és VIII. fejezetei szerint. 6.2. Tárolási és egyéb (pl. technológiai) folyamatok m szerezését, illetve irányítástechnikai rendszerét a biztonságtechnikai és t zvédelmi szempontok teljesítésével tervezéskor kell megoldani. 7. SZELL ZÉS 7.1. A folyadékok tárolására, töltésére, göngyölegeik mosására való épületekben és helyiségekben, valamint szivattyúházakban a szükséges szell zést a szabályzat1, illetve a munkahelyek f tésének és szell ztetésének munkavédelmi követelményei szerint kell megtervezni. 7.2. A szennyezett leveg elvezetése az el írások2 szerint. 7.3. Az A és B t zveszélyességi osztályba sorolt gázokkal vagy g zökkel szennyezett leveg t szállító ventilátor Rb kivitel és e célra engedélyezett típusú legyen. 8. ÚTHÁLÓZAT 8.1. A tárolótelep úthálózata az áruforgalom lebonyolítása mellett a technológiai, karbantartási és t zoltási feladatoknak is feleljen meg. A t zoltásra használt útvonalakat úgy kell kialakítani; megjelölni, hogy a t zesetek bekövetkezésének valószín helyeit gyorsan és akadálytalanul meg lehessen közelíteni az oltó- és munkaeszközökkel. 8.2. Az egyes tartálycsoportok körül legalább 3,5 m széles - beépített habbal oltó berendezés csatlakozó helyeinél (mellvédfalnál), valamint t zcsapnál, illetve t zcsapcsoportoknál - 6 m-re kiszélesített, szilárd alapra épített, két irányból megközelíthet , legalább 16 m ívsugarú, t zoltógépjárm vek nem rendszeres közlekedésére és m ködésére alkalmas utat kell létesíteni. A csapadékvizet el kell vezetni. 8.3. Az egyedileg vagy csoportosan telepített minden egyéb építményhez és berendezéshez 3,5 m széles, legalább 16 m ívsugarú, t zoltógépjárm vek közlekedésére és m ködésére alkalmas utat kell építeni. 8.4. Tárolótelepek megközelítése és bejárata a szabályzat1 szerint. 9. KERÍTÉS, LEZÁRÁS 9.1. A folyadékok tároló- és kiszolgáló létesítményeit elkerítéssel, vagy a beavatkozásra alkalmas helyek egyéb lezárásával (pl. aknafedél, lefejt be-rendezés lezárása) kell védeni illetéktelen beavatkozás ellen. 9.2. A kerítés és a kapu nem éghet anyagú legyen. A kerítés magassága legalább 2,0 m legyen. 9.3. A tárolótelep kapujának(inak) szélessége legalább 4,5 m legyen. 10. SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS CSATORNAHÁLÓZAT A folyadékot tároló és kiszolgáló létesítmények csapadékvíz és technológiai szennyvízgy jt i a vízügyi el írások szerint csatlakozhatnak a telep csatornahálózatába. A telepi csatornahálózat az éghet folyadékot leválasztó, illetve közömbösít rendszeren keresztül csatlakozhat a közcsatornába. A telepi csatornahálózatot zárt kivitelben, nem éghet (5. számú melléklet I/2. fejezet) anyagból kell készíteni. A csatornahálózat m szaki jellemz i (lefolyási tényez , mértékadó csapadék stb.) és a közcsatornába csatlakozás körülményei a vonatkozó jogszabályok, valamint a vonatkozó m szaki irányelvek szerint. 11. F T BERENDEZÉS 11.1. Cs vezetékben szállított folyadék felmelegítését közvetett módon (f t cs vel, f t köpennyel stb.) szabad végezni. 11.2. Köpenyf téskor a tartály és a biztonsági berendezések létesítése, vizsgálata a szabályzat3 szerint. Villamos f tés csak folyadéktért l elzárt rendszerben lehet. A robbanásbiztos védelem módja az 50 °C és ennél kisebb nyílt téri lobbanáspontú folyadékra (XI. fejezet) a sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányokra vonatkozó m szaki követelmények szerint. 11.3. A kísér f t csövek g zelosztóit és kondenzgy jt it a f t csövekhez közel, jól, kiszolgálhatóan kell elhelyezni. A kísér f t csövek lehet leg a termékvezetékek alsó részén legyenek elhelyezve. A f t közeg áramlási iránya feleljen meg a termékvezeték lejtési irányának. A kísér f t vezetékben a mélypontokat kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, a felszálló szakasz el tt leürít csonkot kell beépíteni. 12. H SZIGETELÉS A tartályok, a szerelvények és a cs vezetékek h szigetelését nem éghet anyagból (5. számú melléklet I/2. fejezet) kell készíteni. IX/5. FEJEZET TELEPÍTÉS E fejezet tárgya a XI. fejezet szerinti éghet folyadékokat és olvadékokat (a továbbiakban: folyadék) tároló- és kiszolgáló létesítmények, illetve a létesítményeken belüli építmények, berendezések telepítési, elhelyezési el írásai. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Tárolótelep: olyan létesítmény, ahol éghet folyadékokat tároló, helyhez kötött vagy mozgatható tárolóeszközök (tartály, szállítóedény stb.) és kiszolgáló létesítmények, berendezések (lefejt -, tölt berendezések stb.) egymás mellett, összefügg en vannak elhelyezve. 1.2. Létesítmény: a vonatkozó rendelet4 szerint.

1 2 3 4

Jelenleg az Országos T zvédelmi Szabályzat érvényes. Jelenleg a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet érvényes. Jelenleg a Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata érvényes. Jelenleg a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet érvényes.



1.3. Építmény: a vonatkozó törvény1 szerint. 1.4. Berendezés: mozgatható vagy helyhez kötött gépészeti elemekb l (csövek, szerelvények, szivattyúk, m szerek stb.) álló, acélállványra, vagy épített alapra helyezett gépi, m szaki felszerelés, szerkezet, amely meghatározott technológiai feladat ellátására alkalmas (pl. tárolás, töltés, lefejtés, szállítás). 1.5. Egyedi építmény, berendezés: a nem csak tárolótelepen, hanem egyéb létesítményen belül vagy önállóan elhelyezett, folyadékokat helyhez kötötten vagy mozgathatóan tároló- (pl. tartály, szállítóedényes tároló) vagy kiszolgáló építmény, berendezés (pl. szivattyú, tölt - és lefejt berendezés). 1.6. Épület: a vonatkozó törvény1 szerint. 1.7. Véd távolság: a veszélyforrás és a védend létesítmény legközelebb es pontja közötti távolság. 1.8. Elhelyezési távolság: a tárolóeszközök és/vagy egyedi építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága. 1.9. Véd övezet: a IV/2. fejezet szerint. 1.10. Tömegtartózkodásra szolgáló épület: a vonatkozó rendelet2 szerint. 1.11. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: a vonatkozó rendelet2 szerint. 1.12. Létesítményen belüli iparvágány: a kerítéssel körbehatárolt területen lév építményeket kiszolgáló vágány. 1.13. Vonatközlekedésre használt vágány: minden állomási és nyíltvonali vágány, amely a vonatok fogadására, áthaladására és indítására alkalmas. 1.14. Közforgalmú rakodóvágány: olyan állomási vágány, amelyen a szállító felek kocsirakományú küldeményeit ki- és berakják. 1.15. Vontatóvágány: a közforgalmú vágányból kiágazó az a nem közforgalmú vágány, amelyb l több iparvágány ágazik ki, és amely a vasúttal a vágánykapcsolatot biztosítja. 1.16. Iparvágány: az állomáson vagy nyílt pályán kiágazó, egyes szállíttató felek vasúti forgalmának lebonyolítása céljából épített, vagy a meglév állomási vágányzatból rendelkezésre bocsátott vágány vagy vágányzat. 1.17. Vasútállomás: vonattalálkozásra, továbbá személy- és/vagy áruforgalomra berendezett szolgálati hely. Az állomás területe hosszirányban: - forgalmi szempontból a két bejárati (V bet s) jelz közötti terület, - fejállomás a bejárati (V bet s) jelz n belüli terület. Az állomás területe keresztirányban: - az állomás kisajátítási határa (a vasút tulajdonában vagy kezelésében lév terület). 1.18. Tárolóeszköz: a tárolni, illetve szállítani kívánt anyagra, anyagcsoportra meghatározott m szaki követelményeknek megfelel , vagy az illetékes hatóság által engedélyezett tartály, szállítóedény, konténer vagy egyéb tárolóeszköz. 1.19. Merevtet s tartály: a IV/2. fejezet szerint. 1.20. Úszótet s tartály: a IV/2. fejezet szerint. 1.21. Bels úszótet s tartály: a IV/2. fejezet szerint. 1.22. Véd gy r s tartály: a IV/2. fejezet szerint. 1.23. Föld feletti tartály: a III/3. fejezet szerint. 1.24. Föld alatti tartály: a III/3. fejezet szerint. 1.25. Szállítóedény: a IX/2. fejezet szerint. 1.26. Lefejt berendezés: a IX/3. fejezet szerint. 1.27. Tölt berendezés: a IX/2. fejezet szerint. 1.28. Felfogótér: a IV/2. fejezet szerint. 2. A TÁROLÓTELEP HELYÉNEK KIJELÖLÉSE 2.1. A tárolótelep területének lejtése 5%-nál nagyobb nem lehet. Ha a lejtés 2%-nál nagyobb, akkor az építmények, berendezések lépcs zetesen legyenek telepítve. Egy-egy lépcs n belül azonban a lejtés 2%-nál nagyobb nem lehet. 2.2. A tárolótelep építményei úgy legyenek elhelyezve, hogy a telep üzemviteléhez, t zvédelméhez szükséges építmények [iroda, szociális, TMK-épület, kazánház, oltóközpont, oltóvíztároló(k) stb.], továbbá az esetleges ügyfélforgalmat szolgáló berendezések az éghet folyadékot tároló, lefejt , tölt , szállító berendezésekt l elkülönítve legyenek. Megjegyzés: A kijelölés egyéb szempontjait az A függelék tartalmazza. 2.3. A tárolótelepen tárolt éghet folyadékok környezeti veszélyessége, mennyisége és az ott végzett tevékenység figyelembevételével a vonatkozó rendelet3 alapján környezeti hatásvizsgálati tanulmányt kell készíteni. 3. VÉD TÁVOLSÁGOK 3.1. A tárolótelep véd távolságait az 1. táblázat, az egyedi építmények és a tárolótelepen belüli építmények, berendezések elhelyezési távolságait a 2. táblázat tartalmazza. 3.2. Ha két vagy több üzemben tartó által üzemeltetett tárolólétesítmények vagy egyedi építmények a technológiai kapcsolódások miatt szorosan összetartoznak, akkor az általuk üzemeltetett létesítményeket a 2. táblázat szerint kell egymás mellé telepíteni. A létesítményekhez közösen kell a véd távolságokat megállapítani. 3.3. A technológiai üzemekben lév tárolótelepek vagy a technológiai folyamatban részt vev tárolóeszközök elhelyezése a 2. táblázat szerint. A tárolótelep véd távolságai más, nem a tárolótelephez tartozó létesítményt l, építményt l mérve A távolságok m-ben

1 Jelenleg az 1997. évi LXXVIII. törvény érvényes. 2 Jelenleg a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet érvényes. 3 Jelenleg a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet érvényes.

1. táblázat

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz 3 3 501 m - 10 000 m

CompLex DVD Jogtár+ 261. oldal 3 3 10 001 m - 40 000 m

3 40 000 m feletti

folyadékmennyiséget tároló,

Megnevezés A

B

C

A

B

C

t zveszélyességi osztályú

B

C

tárolótelep

100

75

40

150

100

60

300

150

75

1) 2)

50

50

50

80

80

60

150

150

150

1) 2)

50

30

25

80

40

40

150

75

75

50

25

20

60

40

20

150

75

40

100

100

100

100

100

100

100

100

100

50

50

50

50

50

50

50

50

50

50

2) 100

100

300

Lakó-, üdül - és intézményterület „A” t zveszélyességi osztályú

2)

1)

A

létesítmény „B” t zveszélyességi osztályú létesítmény „C-E” t zveszélyességi osztályú

1) 2)

létesítmény Autópálya, autóút

3)

Egyéb kiépített közforgalmi út Vonat közlekedésére használt vágány Vasútállomás

100

2)

200

100

2)

150

100

2)

50

200

100

100

2)

100

500

2)

50

250

100

1) Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot. 2) A tárolótelep „D” és „E” t zveszélyességi osztályú építményei (kerítés, szociális épület, porta, oltóközpont, víztároló stb.) a megadott távolságon belül, de legalább 50 m-re lehetnek. Ebben az esetben a legközelebbi tartály palástjáig, illetve a tárolótelep legközelebbi „A”, „B” vagy „C” t zveszélyességi osztályú építményéig (tankautótölt , vasúti lefejt , tölt stb.) kell mérni a véd távolságot. 3) Lásd az országos településrendezési és építési követelményeket (OTÉK). 3 Megjegyzés: 501 m -nél kevesebb folyadékmennyiséget tartályokban tároló telep, valamint a szállítóedényes tároló és tárolótelep véd távolságai a 2. táblázat szerint.

Egyedi építmények és tárolótelepen belüli építmények, berendezések elhelyezési távolságai

A távolságok m-ben

Jel

A

B

C

D

Úszótet s és bels úszótet s, álló, hengeres föld feletti tartály

Merevvagy úszótet s, véd gy r s tartály

Fekv , hengeres tartály

Sorszám

Merevtet s, álló, hengeres föld feletti tartály

Megnevezés

föld feletti 1.

Merevtet s, álló, hengeres, föld feletti tartály

***

***

***

E

F

Közúti tartályos járm tölt -lefejt berendezése

Úszótet s és bels tartály

úszótet s, álló, hengeres, föld feletti

3.

Merev vagy úszótet s, véd gy r s tartály

H

I

Vasúti tartályos járm tölt -lefejt berendezése*

Tölt -, ill. göngyölegmosó épület vagy helyiség

Véd övezeten kívül


föld alatti *** Véd övezeten kívül

2.

G

***

***

***

***

***

***

***

***



4.


***

***

***

****

5.


***

***

***

****

6.

Közúti tartályos járm tölt berendezése


-

-

10

5

5

7.

Közúti tartályos járm lefejt berendezés


-

-

5

-

-

8.

Vasúti tartálykocsi tölt berendezése


10

5

-

-

10

9.

Vasúti tartálykocsi lefejt berendezése*


5

-

-

-

10

10.

Tölt -- illetve göngyölegmosó épület, vagy helyiség


5

-

10

10

5

5

5

-

11. 12.

Szivattyú-, kompresszortér vagy -ház

5)

Felfogótéren kívül

-

5

Szállítóedényes tároló és tárolótelep Véd övezeten kívül

13.

Szabadtéri szállítóedény-tölt

14.

Tartályhajó rakodóállomása



5

5

10

10

-

25

25

25

25

25

Véd övezeten kívül, de legalább 10 m 15. 16.

17. 18.

Tüzel berendezések építménye A-B t zveszélyességi

C t zveszélyességi

1)

D-E t zveszélyességi

1)

40

osztályba tartozó építmény 1)

10

10

20

10

20

20

20

10

5

20

15

20

15

20

Véd övezeten kívül, de legalább 10 m

10

1

15

10

15

10

10


5

1

10

-

10

10

10

10

10

20

20

20

20

20

15

10

15

10

10

Véd övezeten kívül 10 m

osztályba tartozó

osztályba tartozó építmény

30

20


19.

Oltóvíz-szivattyúház. Oltóvíztároló

20.

Olajos szennyvíztisztító

21.

Egyedülálló lakóépület (legfeljebb 3 lakással)

40

40

30

15

1

20

5

40

40

20

22.

Tömegek tartózkodására szolgáló épület, építmény, nagy forgalmú bevagy kijárat ajtaja

200

150

100

50

10

50

10

50

50

50

30

10

40

10

50

50

50

20

50

50

50

20

15

100

10

10

10

5

*

*

25

10

5

*

*

10

-

-

-

3

-

-

2

2

10

-

-

5

5

10

23.

24. 25.

Lakóterület

40

2)


Vonatközlekedésre használt vágány Vontató-, ipar- és közforgalmú rakodóvágány

30

20



100 3)

26.

Létesítményen belüli iparvágány

27.

Autópálya, autóút

28.

Egyéb kiépített közforgalmú út

29.

Ipartelepi bels magánhasználatú út

30.

Nagyfeszültség villamosvezeték és villamos alállomás

31.

Csatorna, gáz, víz, h t - és villamosvezeték

32.

Kerítés

33.

Lombos erd

40

30

20


100

50

50

10 Felfogótéren kívül

rszelvényen kívül

-

** Felfogótéren kívül Véd övezeten kívül

40

40

30

30

-

20

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz 34.

Feny erd

80


60

60

30

40

1)Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot. 2)Lásd az országos településrendezési és építési követelményeket (OTÉK).

3)Ha a közforgalmú rakodóvágány a vonat közlekedésére használt vágánytól legalább 50 m távolságra van, akkor a rakodóvágányon I-II. t zveszélyességi fokozatú, ha legalább 15 m távolságra van, akkor III-IV 4)Lefejt szivattyú(k) a kiköt ponton elhelyezhet (k). 5)A távolságok telepített szivattyúkra vonatkoznak. * A 4. számú melléklet IX/3. fejezete szerint.

**Az építmény, berendezés villamos veszélyessége, illetve t zveszélyessége alapulvételével a vonatkozó jogszabály, valamint az 1000 V-nál nem nagyobb és 1000 V-nál nagyobb feszültség er s szabályzatának vonatkozó m szaki követelményei. ***A 4. számú melléklet IV/2. fejezete szerint. ****A 4. számú melléklet III/3. fejezete szerint. Megjegyzés: Ahol a távolság nincs méterben megadva, ott vagy nem ad a szabvány el írást, vagy a vonatkozó elbírás van feltüntetve. A távolságokat mindig a tartálypalásttól, illetve az építmény, a berendezés szélét l, vasúti vágány esetén a vágánytengelyb l kell mérni.

4. VÉD ÖVEZETEK 4.1. A föld feletti, álló, hengeres acéltartályok véd övezetei a IV/2. fejezet szerint. 4.2. A föld feletti és föld alatti, fekv , hengeres acéltartályok véd övezetei a III/3. fejezet szerint. 4.3. A nem acélból készült tartályokra is a 4.1. és a 4.2. szakaszban el írtak vonatkoznak. 4.4. Szállítóedények esetén a véd övezetek szélessége legalább a következ legyen: 4.4.1. Az I-II. t zveszélyességi fokozatú folyadékok tárolásakor, ha az edények névleges össz rtartalma a) 0,2 m3-t l 5 m3-ig 5 m,

3 3 b) 5 m felett 30 m -ig 10 m, 3 3 c) 30 m felett 100 m ig 20 m, d) 100 m3 felett 30 m.

4.4.2. A III-IV. t zveszélyességi fokozatú folyadékok tárolásakor, ha az edények névleges össz rtartalma a) 0,2 m3-t l 30 m3-ig 3 m, b) 30 m3 felett 100 m3-ig 5 m,

c) 100 m3 felett 8 m. 4.4.3. A véd övezetek szélességét a felfogótér fels bels élét l kell mérni. 4.4.4. A szállítóedények elhelyezésekor a IX/2. fejezet el írásait is figyelembe kell venni. A FÜGGELÉK (tájékoztatás)

A tárolótelep helyének kijelölése A tárolótelep helyének kijelölésekor - különös tekintettel a környezetvédelmi alapelvekre1 - a következ ket kell figyelembe venni: - a vízmin ségi területi kategóriát a k olaj és k olajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményei szerint, - a természetes oltóvíz (állandó jelleg folyó vagy tó) vételezési pontjának távolságát, - a szomszédos település ivó- és oltóvízhálózatának távolságát (az új hálózat hossza) és a bekötés lehet ségét, - a terep- és talajmechanikai viszonyokat, - a terület fásítási lehet ségét, - az uralkodó szélirányt, - a szennyvízcsatorna, illetve szennyvízbefogadó távolságát (bekötés hossza), - a nyugvó talajvíz szintjét és a talajvíz id szakos változását, - a talajvíz vegyi összetételét, - a közút távolságát és a csatlakozás lehet ségét, - a vasúti csatlakozás lehet ségét és távolságát, - a véd távolságok megtarthatóságát a tárolótelep b vítésére is számolva, - a lehet leg kétoldali, egymástól függetlenül táplált villamosenergia-forrás távolságát és a csatlakózás lehet ségét, - a távbeszél -összeköttetés távolságát, - a fogyasztók telephelyét l mért távolságot. Állandó jelleg folyó, patak mentén, helység közelében a tárolótelepet - a vízfolyás irányát figyelembe véve lehet leg a helyiség alatt kell telepíteni.

1 Jelenleg az 1995. évi LIII. törvény érvényes.



B FÜGGELÉK (tájékoztatás) A hivatkozott jogszabályok szerinti fogalommeghatározások Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. Építmény (az épület, m tárgy gy jt fogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött m szaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Épület: olyan létesítmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására, szállítására szolgáló m szaki alkotások (m tárgyak) kivételével. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidej leg 300 személynél nagyobb befogadóképesség helyiség. X. FEJEZET GÁZPALACKOK SZÁLLÍTÁSA, TÁROLÁSA ÉS KEZELÉSE E fejezet tárgya a hatósági felügyelet1 alá tartozó gázpalackok szállításának, tárolásának és kezelésének módja. Nem tárgya a fejezetnek a propán-bután gázt és annak elegyeit tartalmazó gázpalackok, valamint a belenyomott gázzal m köd t zoltó készülékek tartálya. A fejezet el írásai értelemszer en a gáztároló hordókra is vonatkoznak. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Gázpalack: olyan fémb l, fémb l és kompozitból, vagy kompozitból készült nyomástartó edény, amely s rített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok tárolására és szállítására szolgál, és a gáztöltési, illetve felhasználási helye nem azonos. A gázpalack rtartalma legfeljebb 150 liter, átmér je legfeljebb 420 mm, valamint a hosszának és küls átmér jének az aránya legfeljebb 10. 1.2. Gázpalacktelep: változó számú - közös cs vezetékre, központi nyomásszabályozóval felszerelt - palackból összeállított gázforrás. 1.3. Gázpalackköteg: olyan egymáshoz és szilárd fémkerethez rögzített gázpalackok, amelyek kivezet csatlakozásai megfelel szerelvényekkel és cs vezetékekkel vannak összekötve, és közös elzáró szerelvénnyel vannak felszerelve. 1.4. S rített gáz: a vonatkozó m szaki követelményrendszer meghatározása szerint. 1.5. Cseppfolyósított gáz: a vonatkozó m szaki követelményrendszer meghatározása szerint. 1.6. Elnyeletett gáz: a vonatkozó m szaki követelményrendszer meghatározása szerint. 1.7. Mérgez gáz: az él lények egészségét belélegzés útján vagy egyéb módon (pl. b rön keresztül felszívódva) károsító gáz. 1.8. Maró hatású gáz: olyan gáz, amely az él szervezetet roncsolja, illetve egyes fémek szövetszerkezetét megbontja vagy úgy módosítja, hogy az adott fém szilárdsági tulajdonságai megváltoznak. 1.9. Éghet gáz: az égést tápláló közeggel h t termel kémiai folyamatban egyesül gáz. 1.10. Égést tápláló gáz: olyan gáz, amely az éghet közeggel exoterm kémiai reakcióban egyesül. 1.11. Üzemeltetés: a gázpalackok szállítása, tárolása, készenléti állapota és a gázpalackban lév gáz felhasználása. 1.12. Tárolás: a töltött vagy üres, de nem veszélytelenített gázpalackok huzamosabb ideig történ raktározása. Tárolásnak számít a gázpalackok készenléti állapota is. Megjegyzés: A gázpalackok tárolhatók zárt térben, illetve szabad téren. Szabadtéri tárolóknak min sülnek azok is, amelyek legalább egy oldalról nyitottak. 1.13. Készenléti állapot: a felhasználási helyeken a munkálatok további folytatásához el készített gázpalackok tárolása. Készenléti állapotnak kell tekinteni a tölt vállalatok szabadtéri területein a töltést követ en a kiszállításig elhelyezett gázpalackok átmeneti tárolását is. 1.14. Töltött palack: e szabvány értelmében töltött gázpalacknak számít a rendeltetés szerinti töltettel részben vagy a megengedett mértékig töltött palack. 1.15. Üres palack: e szabvány szempontjából üres gázpalack a megengedett mérték nyomásig ürített palack. 1.16. Veszélytelenített gázpalack: a töltett l mentesített gázpalack. 1.17. Légcsere: az a szám, amely megmutatja, hogy a helyiség leveg je hányszor cserél dik ki egy órai id tartam alatt. 1.18. Biztonsági távolság: a gázpalackok és a szomszédos berendezések, létesítmények vagy épületek között betartandó távolság. 1.19. Veszélyességi övezet: e szabvány alkalmazása szempontjából a zárt térben vagy szabadtéren tárolt gázpalackok körüli véd tartomány, ahol gázszivárgás következtében t z-, t z- és robbanásveszélyes, egészségre és környezetre ártalmas légtér kialakulása nem zárható ki. 1.20. T zgátló fal: az 5. számú melléklet I/1. fejezete szerint. 1.21. Talajszint alatti helyiség: a vonatkozó rendelet2 szerint. 2. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 2.1. A gázpalackot (a továbbiakban: palack) csak akkor szabad forgalmazni, ha - a jogszabály1 szerinti érvényes használati engedélye van, - jelölései épek és egyértelm ek, - nem sérült, - gáztömör, - szerelvényei hibátlanok, sértetlenek, - nincs rajta veszélyt okozó szennyez dés. 2.2. A palackot sérültnek kell tekinteni, ha - legalább 1 m magasságból kemény talajra (k , beton, aszfalt stb.) esett, - égésnyomok látszanak rajta, - éles bemetszés sérülése vagy horpadása van, - a szállítójárm vet közlekedési baleset érte, átalakítás nyomai észlelhet k.

1 Jelenleg a M szaki Biztonsági F felügyelet és a Magyar Bányászati Hivatal illetékes. Lásd: 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet 16. § (2). 2 Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot.



Az üzemeltetés (pl. szállítás, felhasználás) során keletkezett sérülésr l az illetékes tölt vállalatot (cseretelepet) tájékoztatni kell. 2.3. A jogszabály1 szerinti megjelölésen kívül a palackon más id álló jelet, illetve számot feltüntetni, vagy a meglév jeleket megváltoztatni csak hatósági2 engedéllyel szabad. 2.4. Palackköteget csak a hatóság részér l lebélyegzett érvényes adattáblával szabad üzemeltetni. 2.5. A palackot (az üres palackot is) csak lezárt szeleppel és szelepvéd vel (véd sapka, véd kengyel stb.) szabad tárolni és szállítani. Ezen túlmen en felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete - mérgez , - maró, t z- és robbanásveszélyes. Kivételt képeznek a csatlakozószerelvényekkel felszerelt és a 4.6. szakasz szerint szállított palackok. A palackkötegeket lezárt szerelvényekkel és felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani. Nem vonatkozik ez az el írás a korábban nem töltött vagy veszélytelenített palackokra. 2.6. Csak a tölt vállalatnak szabad - nehezen nyitható, korrodált szelep palackot nyomásmentesíteni, - a palackszelepet cserélni, javítani, - a palackokat veszélyteleníteni, - a gázokat egyik palackból a másik palackba áttölteni. 2.7. A lejárt használati engedély palackot veszélyteleníteni kell. 2.8. A töltött palackot a természetes és a mesterséges h forrásoktól úgy kell védeni, hogy h mérséklete legfeljebb 323 K (50 °C) legyen.3 2.9. A palackot a káros mechanikai és kémiai hatásoktól védeni kell. 2.10. Befagyott szelep vagy lefagyott palackot csak legfeljebb 313 K (40 °C) h mérséklet vízzel szabad melegíteni. 2.11. A palack szelepét és csatlakozószerelvényeit nem szabad zsír-, illetve olajtartalmú vagy könnyen gyulladó anyaggal tömíteni, kezelni. A felhasznált tömít anyag a használatos gázfajtának feleljen meg. Az oxigén-, illetve a pentánállóság követelményének való megfelel sséget igazolni kell. 2.12. A palackokat, különös tekintettel az oxigénpalackra, nem szabad zsíros vagy olajos kézzel, illetve ezekkel szennyezett ruhában kezelni, és zsíros vagy olajos ruhával tisztítani. 2.13. A palackok vagy palackköteg szelepét nem szabad gyors mozdulattal nyitni. A szelep rendeltetésszer m ködtetéséhez segédeszközt használni nem szabad. 2.14. A palackok üzemeltetése az élet-, a vagyon- és a környezetbiztonságot ne veszélyeztesse. 2.15. A palackokat üzemeltetéskor eld lés ellen biztosítani kell, kivéve, ha a palackok egymás mellett nagyobb csoportokban kerülnek felállításra. 2.16. A mérgez , maró és/vagy cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackokra vonatkozó intézkedéseket a kezelési utasításban kell rögzíteni. 2.17. Mérgez , maró hatású, egészségre és környezetre veszélyes gázok csak abban az esetben importálhatók, ha veszélytelenítésük belföldön megoldható, vagy a kiürült, illetve lejárt forgalmazási engedély palack visszavételét a külföldi fél szerz désben garantálja. 2.18. A palackon vagy szerelvényeinek környezetében keletkez t z esetén el ször az éghet gázt, majd a többi veszélyeztetett palack szelepét haladéktalanul el kell zárni, és a t z oltását meg kell kezdeni. 2.19. T z esetén a palackokat a t zb l, illetve a t zzel veszélyeztetett területr l el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a palackok veszélyes mérték felmelegedését védett helyr l történ folyamatos h téssel kell megakadályozni. 2.20. Palackt z és -robbanás4esetén az üzemeltet a következ szervezeteket köteles értesíteni: - a t zoltóságot, - a területi M szaki Biztonsági Felügyeletet,5 - a területi Munkavédelmi Felügyeletet, - bányászati tevékenység esetén a területileg illetékes Bányakapitányságot és - a tölt vállalatot. Jelent s anyagi kár és/vagy személyi sérülés, haláleset esetén értesíteni kell: - a ment szolgálatot és - a rend rkapitányságot. 2.21. A t zoltóság megérkezésekor tájékoztatást kell adni a palackok jelenlétér l, azok darabszámáról, fajtájáról és elhelyezkedésükr l. 2.22. A t zbe került, megégett, felületén felhevült vagy a használat közben egyéb módon sérült palackokat elkülönítetten kell kezelni. Ezekr l a palackokról gyári számuk szerint nyilvántartást kell készíteni. Az üzemeltet a sérült palackokat a tölt vállalatnál vagy annak cseretelepén a nyilvántartással és a felvett jegyz könyvvel együtt, azokkal egyez en köteles leadni. 3. PALACKOK TÁROLÁSA, RAKTÁROZÁSA 3.1. Általános el írások 3.1.1. Palackokat nem szabad tárolni nehezen megközelíthet , a személyi közlekedést és a mentést akadályozó helyeken, továbbá - talajszint alatti helyiségekben, - lépcs kön, lépcs házakban, folyosókon, sz k udvarokban, átjárókban, vagy azok közvetlen környezetében, - garázsokban. 3.1.2. A palacktárolók padozata vízszintes, egyenletes, csúszásmentes, és megfelel teherbírású legyen, valamint feleljen meg a vonatkozó t zvédelmi el írásoknak.6* 3.1.3. A palacktárolók környezetében segélykér berendezés legyen. 3.1.4. A palacktárolókban t zoltó készüléket kell készenlétben tartani a vonatkozó szabályzat szerint.

1 2 3 4 5 6

Jelenleg a Gázpalack Biztonsági Szabályzat érvényes. Jelenleg a M szaki Biztonsági F felügyelet és a Magyar Bányászati Hivatal illetékes. Lásd: 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet 16. § (2). Jelenleg a Gázpalack Biztonsági Szabályzat és a Hegesztési Biztonsági Szabályzat érvényes. Lásd a Gázpalack Biztonsági Szabályzatot. A területi szervekre és azok illetékességi területére lásd: 58/2003. (IX. 23.) GKM rendelet 2. § (3), melléklet. Lásd az Országos T zvédelmi Szabályzatot.



3.1.5. A leveg nél nehezebb és cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackok tárolóhelyein, valamint azok biztonsági távolságán belül ne legyenek árkok, csatornák, folyadékzárak nélküli csatornalefolyók, pincebejáratok, vagy egyéb nyitott összeköttetések pincehelyiségekkel, kémények tisztítóvagy egyéb nyílásaival. 3.1.6. Éghet gázok palackjainak veszélyességi övezetében ne legyenek gyújtóforrások. 3.1.7. Éghet gázokat tartalmazó palackok veszélyességi övezetén belül a tároló üzemeltetéséhez szükséges járm vek közlekedhetnek, ha a közlekedési útvonalban nincs veszélyes gázkoncentráció. 3.1.8. A palackot éghet anyaggal együtt tárolni nem szabad. 3.1.9. A különféle gázokat tartalmazó palackokat, valamint a töltött és üres palackokat egymástól elkülönítve kell tárolni. 3.1.10. Szabad- és zárt téri palacktároló helyeken és azok 5 m-es körzetében dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad. 3.1.11. A palacktárolókat veszélyt jelz táblákkal (a t zvédelmi jelz táblákra vonatkozó m szaki követelmények szerint) kell ellátni, amelyek utaljanak a tárolt gázok tulajdonságaiból adódó veszélyhelyzetekre. 3.1.12. A palackokon elhelyezett figyelmeztet címkék az M1. függelék szerint. 3.1.13. A palacktárolók illetéktelen behatolás ellen védettek legyenek. 3.1.14. Cseppfolyósított, éghet és mérgez gázokkal töltött palackokat álló helyzetben szabad készenlétben tartani vagy tárolni. 3.1.15. A gázok felhasználásának a helyén csak a napi munkához szükséges gázmennyiséget tartalmazó palackokat szabad tárolni. 3.1.16. A tárolók villámvédelme a 3. számú melléklet III. fejezete szerint. 3.2. Tárolás zárt térben 3.2.1. A palacktárolókat a nem palackok tárolására használatos, t z- vagy robbanásveszélyes szomszédos helyiségekt l legalább 1,0 h t zállósági határérték (5. számú melléklet, I/1. fejezet) t zgátló szerkezetekkel kell elválasztani. 3.2.2. A palacktárolók küls falai legalább 1,0 h t zállósági határérték ek (5. számú melléklet, 1/1.) legyenek. 3.2.3. A tárolók folyamatos szell zését biztosítani kell. A mesterséges szell zést a vonatkozó környezet- és t zvédelmi el írások értelemszer alkalmazásával kell kialakítani. A természetes szell zés elegend , ha a tároló közvetlenül a szabadba vezet - a tároló alapterületének legalább 1%-át kitev összkeresztmetszet szell z nyílásokkal van kialakítva. A szell z nyílások elhelyezésekor figyelembe kell venni a gázok relatív s r ségét. 3.2.4. Az éghet vagy mérgez gázokat tartalmazó palackok tárolói a közlekedési úttól legalább 3 m-re legyenek. Ha a tároló a közlekedési úttal határos, akkor annak falán ajtó és 2 m magasság alatt nyitható ablak vagy egyéb nyílás ne legyen. 3.2.5. A különböz gázokkal töltött palackokat a következ korlátozásokkal szabad együtt tárolni: - az éghet és az égést tápláló gázokkal töltötten legfeljebb 150 db palack, vagy 15 db tárolóhordó mellett a semleges gázokat tartalmazó palackokat tetsz leges mennyiségben; - az éghet és semleges gázokat tartalmazó palackok tetsz leges mennyiségben; - az égést tápláló és a semleges gázokat tartalmazó palackok tetsz leges mennyiségben; - a fenti bekezdésekben el írtakon kívül mérgez gázzal töltötten további 15 db palack vagy 1 db tárolóhordó. 3.2.6. A palackcsoportok között legalább 2 m távolság legyen. 3.2.7. Azok a tárolók, amelyekben éghet , vagy mérgez gázok palackjait tárolják könnyen elhagyhatók legyenek (5. számú melléklet, I/6. fejezet). 3.2.8. Azok a tárolók, amelyekben 25 db-nál több töltött palackot, vagy 2 db éghet gázt, vagy akár csak 1 db mérgez gázt tartalmazó hordót tárolnak, ne legyenek olyan helyiségek alatt, mellett vagy felett, amelyek személyék huzamos tartózkodási helyéül szolgálnak. Összeköttetések más helyiségekhez csak akkor megengedettek, ha ezek a helyiségek külön menekülési úttal rendelkeznek. 3.2.9. Ha éghet vagy mérgez gázokkal töltött palackokat és hordókat zárt helyiségekben tárolnak, akkor a palackok tárolása a veszélyességi övezet figyelembevételével történjen. A veszélyességi övezetek méretei az 1. táblázat, valamint az 1. és a 2. ábra szerint. Olyan zárt helyiségekben, 2 amelyeknek területe legfeljebb 20 m , a teljes helyiség a veszélyességi övezetbe tartozik. 1. táblázat A veszélyességi övezet mérete, m Megnevezése

A leveg nél könnyebb gáz

A leveg nél nehezebb gáz

palackban

hordóban

palackban

hordóban

Magasság, h

2

2

1

1

Sugár, r

2

2

2

3



1. ábra A veszélyességi övezet mérete a leveg nél könnyebb gázokra (zárt térben)

2. ábra A veszélyességi övezet mérete a leveg nél nehezebb gázokra (zárt térben) 3.3. Tárolás szabad téren 3.3.1. Ha az éghet vagy mérgez gázokkal töltött palackok, vagy hordók tárolása szabadban történik, akkor ezek tárolása a veszélyességi övezet figyelembevételével történjen. A veszélyességi övezet méretei a 2. táblázat, valamint a 3. és a 4. ábra szerint. 2.táblázat A veszélyességi övezet mérete, m Megnevezése

A leveg nél könnyebb gáz

A leveg nél nehezebb gáz

palackban

palackban

Magasság, h

1

0,5

Sugár, r

1

1



3. ábra A veszélyességi övezet mérete a leveg nél könnyebb gázokra (szabad téren)

4. ábra A veszélyességi övezet mérete a leveg nél nehezebb gázokra (szabad téren) 3.3.2. A veszélyességi övezet nem nyúlhat át szomszédos telekre, és azt legfeljebb két oldalon legalább 2 m magas, nem éghet anyagból készült nyílás nélküli véd fal határolhat. Ez az egyik oldalon nyílásmentes épületfal is lehet. 3.3.3. Töltött palackok és hordók szabadtéri tárolásakor a biztonsági távolság legalább 5 m legyen. A biztonsági távolságot legalább 2 m magas, nem éghet anyagból készült véd fallal lehet csökkenteni. 3.3.4. A szabadtéri tárolók biztonsági távolságai az M2. függelék szerint. 4. SZÁLLÍTÁS 4.1. Kézi er vel egy személy 1 db, legfeljebb 20 l rtartalmú palackot szállíthat. 4.2. Palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben, legalább két személynek szabad szállítania. 4.3. Kézikocsin való szállításkor a palackot legurulás ellen rögzíteni kell. A palackokat csak kézikocsin szabad szállítani. A palackot talpgy r jén, illetve homorú fenekén szabad gurítani. 4.4. A palackok szállításához csak olyan teherfelvev eszközöket szabad használni, amelyek megbízhatóan kizárják a palackok sérülését vagy leesését. A palackot csak olyan elektromágnessel szabad emelni, amely olyan tartalék áramforrással és automatikus átváltó szerkezettel van kialakítva, amellyel a biztonságos emelés feltételei a tápfeszültség kimaradásakor is változatlanok maradnak. 4.5. Ha a gépjárm szállítmánya szállítás közben is folyamatos gázellátást igényel, akkor a palackot védetten, rögzített állapotban, felszerelt nyomáscsökkent vel és nyitott szeleppel szabad használni. A gázigény megsz nése esetén a palackszelepet el kell zárni. 4.6. A palackok szállításakor figyelembe kell venni a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó el írásokat. 4.7. Gépjárm vön való szállításkor - a gépjárm tiszta legyen, - a gépjárm ugyanazon részében, ahol a palackokat szállítják, olajat, zsírt vagy más A, B és C t zveszélyességi osztályú anyagot nem szabad szállítani,



- a palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell lehet leg hossztengelyével a gépjárm menetirányára mer legesen (M3. függelék), - a palackok rögzítése biztonságos, és könnyen oldható legyen, - a palackokat úgy kell rögzíteni, hogy sem egymáshoz, sem más tárgyhoz ne üt dhessenek, - a palackokat a nap sugárzó h jét l óvni kell, (2.8. szakasz), - a gépjárm vet a vonatkozó veszélyre utaló felirattal kell ellátni, - a veszélyes gázokat tartalmazó palackokat a rakodótérrel közös légter vezet fülkéj gépjárm vön szállítani nem szabad. A rakományrögzítés lehetséges rögzítési módjai az M4. függelék szerint. 4.8. Tömegközlekedési eszközön palackot szállítani nem szabad. 4.9. Palackot szállító járm vet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad. 5. A PALACKOK KEZELÉSE 5.1. A palackok kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a vonatkozó jogszabály alapján a szükséges m szaki követelmények szerinti ismereteket elsajátította. 5.2. A palackok használatakor a csatlakozások gáztömörek legyenek. 5.3. Egyik palackból a másik palackba való átáramlást vagy idegen anyag bejutását meg kell akadályozni. 5.4. Palackok ürítéséhez s rített gázt felhasználni nem szabad. 5.5. Cseppfolyósított gázok elvételekor a palack - ellen rzött körülmények között - 50 °C h mérsékletig melegíthet . A h hordozó h mérsékletét figyelni kell. 5.6. Cseppfolyósított gázok palacktelepeinél az egyes palackok szelepeit a palackok teljes kiürítését követ en szabad újrazárni. 5.7. Csak azonos töltési nyomású palackokat szabad összekapcsolni, vagy közös gy jt vezetékre kötni. 5.8. Veszélyes gázkeveréket képez gázok palackjait nem szabad közös gy jt vezetékre kötni. 5.9. A t zveszélyes, maró és mérgez gázokat tartalmazó palackokat olyan területeken, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhet k, csak állandó felügyelet mellett szabad használni. 5.10. Maró, mérgez . és t zveszélyes gázokat tartalmazó palackok kezelésének követelményei a tölt vállalat el írásai szerint. 5.11. Csak a tölt vállalatnál palackozott vagy gázkever ben a helyszínen el állított gázkeveréket szabad használni. 5.12. Gépjárm r l kemény vagy kemény burkolatú talajra, illetve padozatra a palackot óvatosan kell leengedni. A rendszeres rakodóterületeket a palack talpgy r jét, homorú fenekét nem rongáló rugalmas anyaggal kell burkolni. 5.13. A veszélyességi övezet méretei a 3. táblázat és az 5. táblázat szerint. 3. táblázat Gázfajta Gázelvétel

a leveg nél könnyebb

a leveg nél nehezebb

a leveg nél könnyebb

a leveg nél nehezebb

A veszélyességi övezet mérete, m szabadtéren

Gázfázisból

zárt térben

magasság h

sugár r

magasság h

sugár r

magasság h

sugár r

magasság h

sugár r

Egyedi palackok, palacktelep vagy palackköteg 6 palackig

1

1

0,5

1

2

2

1

2

Tárolóhordó, 6 palack feletti palacktelep vagy palackköteg

2

2

0,5

2

3

3

1

3

2

2

0,5

3

3

3

Folyékony fázis

a teljes terület



5. ábra A veszélyességi övezet mérete több palack esetén zárt térben és szabad téren 6. MEGJELÖLÉS 6.1. A palackba beütend jelek a vonatkozó el írás1 és a varrat nélküli acél gázpalack általános m szaki biztonsági el írásaira vonatkozó m szaki követelmények szerint. 6.2. A palackok színjelölése az M5. függelék szerint. 6.3. A palackok címkézése az M1. függelék szerint. FÜGGELÉK

1 Lásd a Gázpalack Biztonsági Szabályzatot.


M1. A gázpalackok veszélyességének azonosítási címkéi (el írás)

M2. A szabadtéri tárolók biztonsági távolsága (el írás)

6. ábra Biztonsági távolság a gáztároló körül



7. ábra Biztonsági távolság véd fal esetén

8. ábra Biztonsági távolság épületfal mellett M3. A palackok rögzítése tehergépkocsin való szállításkor (el írás)



9. ábra M4. A rakományrögzítés módjai (el írás)




10. ábra M5. A palackok színjelölése az ipari gázok palackjainak megkülönböztet (tájékoztatás) Gázfajta

Szín

Az alapszín jele

színjelzéseire vonatkozó m szaki követelményei szerint

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz disszugáz

sárga

RAL 1021

minden egyéb éghet gáz

vörös

RAL 3000

oxigén

kék

RAL 5015

nitrogén

zöld

RAL 6001

minden egyéb nem éghet gáz

szürke

RAL 7038

s rített leveg

lila

RAL 4005

maró vagy mérgez gáz

barna

RAL 8007


XI. FEJEZET ÉGHET FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉKOK T ZVESZÉLYESSÉGI CSOPORTOSÍTÁSA E fejezet tárgya az éghet folyadékok és olvadékok (a továbbiakban: éghet cseppfolyós anyagok) t zveszélyességi csoportosítása. Nem tárgya a fejezetnek a cseppfolyósított éghet gázok, a radioaktív; a robbanó-, a robbantó-, az öngyúló, a vegyileg nem állandó, a forráspontja alatti h mérsékleten bomló, illetve a gyújtóhatású vagy szerves peroxidokat tartalmazó, továbbá a nedvesség vagy víz hatására gyúlékony gázokat fejleszt cseppfolyós anyagok el írásai. Megjegyzés: Az éghet cseppfolyós anyagok jellemzésére az F1., a t zveszélyességi fokozatokba sorolás kizáró feltételeire az F2. függelék ad tájékoztatást. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Folyadék: az az anyag, amely legfeljebb 101,325 kPa (1,0 bar) abszolút nyomáson, legfeljebb 35 °C-on cseppfolyós halmazállapotú és g znyomása 50 °C-on legfeljebb 300 kPa (3,0 bar) abszolút nyomás. 1.2. Olvadék: az az anyag, amely 101,325 kPa (1,0 bar) abszolút nyomáson, 35 °C-nál magasabb h mérsékleten cseppfolyós halmazállapotú és g znyomása az üzemi h mérsékleten nem haladja meg a 300 kPa (3,0 bar) abszolút nyomást. Megjegyzés: Cseppfolyós halmazállapotú az az anyag, amelynek 1 kg mennyisége, 35 °C h mérsékleten, legfeljebb 101,325 kPa (1,0 bar) abszolút nyomáson, egy 150 mm átmér j , henger alakú edényben, 15 percen belül hézag nélkül felveszi az edény alakját. Vitás esetekben az anyagoknak 35 °C vagy az üzemi h mérséklet melletti cseppfolyós állapot meghatározásához penetrométerrel végzett próbát kell alkalmazni. Azokat a folyadékokat, amelyeknek a g znyomása 50 °C-on, és azokat az olvadékokat amelyeknek g znyomása az üzemi h mérsékleten meghaladja a 300 kPa (3,0 bar) abszolút nyomást cseppfolyósított gáznak kell tekinteni. 1.3. Éghet : az a cseppfolyós anyag, amelyb l megszabott körülmények között (vonatkozó vizsgálati módszer), párolgás következtében annyi g z keletkezik, hogy az a körülötte lev leveg vel elegyedve, láng közelítésére meggyullad és legalább 5 másodpercig ég. 1.4. Lobbanáspont: a t z és robbanásveszélyes vegyi anyagok jellemz ire vonatkozó m szaki követelmények szerint. Megjegyzés: A nyílttéri lobbanáspont jele: T lpnyt 1.5. Üzemi h mérséklet: a kezelés folyamata alatt el forduló legnagyobb h mérséklet. Megjegyzés: A környezeti h mérsékleten való tárolás nem min sül kezelésnek. Az üzemi h mérsékletjele: T ü 1.6. T zveszélyességi fokozat: az éghet cseppfolyós anyagok esetén a lobbanásponttól és az üzemi h mérséklett l függ kategória. Megjegyzés: A t zveszélyességi fokozatok függetlenek a szállításra vonatkozó el írások osztály, sorszám és bet szerinti besorolásától (ADR, ADN, RID, SZMGSZ). A szállítási el írások figyelembevételekor az éghet cseppfolyós anyagok lobbanáspontjának meghatározásához használható készülékek és mérési eljárások vonatkozásában az F4. függelék ad tájékoztatást. 2. T ZVESZÉLYESSÉGI FOKOZATOK Az éghet cseppfolyós anyagokat a következ t zveszélyességi fokozatba kell sorolni: 2.1. I. t zveszélyességi fokozatba tartozik az az éghet cseppfolyós anyag, amelynek: - zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy - üzemi h mérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz T ≥T és T > 35 °C ü lpnyt ü 2.2. II. t zveszélyességi fokozatba tartozik az az éghet cseppfolyós anyag, amelynek: - zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy - üzemi h mérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz T T - 20 °C és T > 35 °C ü lpnyt ü lpnyt ü 2.3. III. t zveszélyességi fokozatba tartoznak a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzel olajok és a világításra használatos petróleum, továbbá az az éghet cseppfolyós anyag, amelynek: - nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy - üzemi h mérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz T ≤T - 20 °C, T ≥ T - 50 °C és T > 35 °C ü lpnyt ü lpnyt ü 2.4. IV. t zveszélyességi fokozatba tartozik az az éghet cseppfolyós anyag, amelynek: - nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy - üzemi h mérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több, mint 50 °C-kal van, azaz T 35 °C ü lpnyt ü



FÜGGELÉK F1. Az éghet cseppfolyós anyagok jellemzése Az égés, az éghet és oxidáló anyagok kölcsönhatásának - h felszabadulással és fényjelenséggel együtt járó - bonyolult fizikai-kémiai folyamata. Az éghet cseppfolyós anyagok csak gázfázisban égnek (kinetikus égés). Az éghet cseppfolyós anyagok t zveszélyességének jellemzésére szolgáló t zveszélyességi fokozatok lényegét tekintve, csak a kémiai folyamatban játszódó égés, illetve t zveszélyesség megítéléséhez meghatározó. Ha az égési folyamatot a fizikai folyamatok határozzák meg, akkor az égés diffúziós égés. A diffúziós égési folyamatnál az éghet cseppfolyós anyagok t zveszélyességi fokozata nem tekinthet meghatározónak a t zveszély tényleges megítélésénél. Ilyenkor a tényleges t zveszély megítéléséhez a párolgási sebesség, a forráspont vagy a forrás kezd pontja, a g zs r ség, a g zök koncentrációja, összetétele, a párolgó g zcsepp nagysága, bomlási h mérséklet, a folyadék fajh je, minimális gyulladási energiaszükséglet, környezeti feltételek, h átadás stb. ismerete is szükséges. Az égés létrejöttének és továbbterjedésének el feltétele, hogy az éghet cseppfolyós anyag g zének és a leveg nek az elegye adott összetétel tartományban két határérték között - legyen: - az egyik a minimális éghet g zkoncentrációnak megfelel alsó éghet ségi (robbanási) határ, - a másik a maximális éghet g zkoncentrációnak megfelel fels éghet ségi (robbanási) határ. Az éghet cseppfolyós anyagok gázai gyakorlatilag a lobbanáspont h mérsékletén érik el az alsó éghet ségi határnak megfelel töménységet, ha a lobbanáspontot zárt rendszer készülékben határozzák meg. A fels éghet ségi határhoz is tartozik egy h mérsékleti érték, amelyet kísérleti úton nehéz meghatározni. A grafikus megoldáshoz ismernünk kell a kérdéses éghet cseppfolyós anyag lobbanáspontját, forráspontját és az éghet ségi határok térfogatszázalékos töménységét. Az ábrán példaként az etilalkohol fels éghet ségi határához tartozó h mérsékleti értéket határozzuk meg az úgynevezett Rommel-diagrammal. A függ leges tengelyen a h mérsékletet (°C), a logaritmikus lépték vízszintes tengelyen a gáztöménységet (tf%) tüntetjük fel. A grafikus megoldásnál a lobbanásponthoz (12 °C) az alsó éghet ségi határ (3,1 tf%), a forrásponthoz (78 °C) pedig 100 tf% tartozik. E két pont közötti egyenesre vetítjük a fels éghet ségi határt (19 °C), majd a függ leges tengelyen leolvassuk az ehhez tartozó keresett h mérsékletet (47 °C). Ez a grafikus megoldás rendszeresen hibát rejt magában, de pontosabb értékre nincs is szükség.

F2. A t zveszélyességi fokozatba sorolás kizáró feltételei Lobbanáspont és üzemi h mérséklet alapján a t zveszélyességi fokozatba sorolás nem alkalmazható azoknál az éghet cseppfolyós anyagoknál, amelyek -1 -1 - fajlagos radioaktivitása meghaladja a 74 s x g értéket (radioaktív anyagok); - lánggal való érintkezésre robbanhatnak, vagy amelyeknek az ütésre vagy dörzsölésre való érzékenysége a dinitrobenzolénál nagyobb (robbanóanyagok, illetve robbantóanyagok); - gyújtóhatású anyagokat vagy szerves peroxidokat tartalmaznak; - vegyileg nem állandóak; (Instabil az az éghet cseppfolyós anyag, amely szállítási állapotban rázkódás, nyomás vagy h mérsékletváltozás hatására er teljesen polimerizálódik, bomlik, kondenzál vagy önmagától reaktív lesz.) - lobbanáspontjuk alatti h mérsékleten forrnak; - öngyulladásra hajlamosak (öngyúló anyagok); - nedvesség vagy víz hatására gyúlékony gázokat fejlesztenek. 5. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEK T ZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI I. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK T ZVÉDELME



I/1. FEJEZET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK E fejezet tárgya az építmények t zvédelmével kapcsolatos, fontosabb építészeti és t ztechnikai fogalmak meghatározása. 1. T ZVÉDELMI ÁLTALÁNOS ÉS T ZÁLLÓSÁG-VIZSGÁLATI FOGALMAK 1.1. Égés: az éghet anyag és az oxigén h fejl déssel járó (exoterm) reakciója, melyet füst- és/vagy lángképz dés kísér. 1.2. T z: id ben és térben nem szabályozott terjedés égési folyamat, amelyet füst- és/vagy lángképz dés, illetve h felszabadulás jellemez. 1.3. Gyulladás: az égési folyamat megindulása küls gyújtóforrás hatására vagy anélkül. 1.4. Öngyulladás, melyet az anyag önmelegedése okoz. 1.5. Önmelegedés: az anyagban lejátszódó h termel (exoterm) reakcióban keletkezett h bels felhalmozódása folytán bekövetkez , az anyagban h mérséklet-emelkedést eredményez folyamat. 1.6. Láng: az égés azon zónája, ahol a gáz- és g zfázisú anyagok fénykibocsátás közben elégnek. 1.7. Izzás, parázslás: szilárd anyagok égési állapota, amely láng nélküli h - és fénykibocsátással jár. 1.8. Pirolízis: az anyagok irreverzibilis kémiai bomlása, amely oxidáció nélkül, h mérséklet-növekedés (magas h mérséklet) hatására zajlik le. 1.9. Hamvadás, lappangó égés: az anyag látható fénykibocsátása nélküli, általában füstképz déssel és enyhe h fejl déssel járó lassú égése. 1.10. Elszenesedés (karbonizáció): széntartalmú maradék képz dése égés, tökéletlen égés, illetve pirolízis folyamán. 1.11. Perzsel dés: az anyagfelület h hatására bekövetkez , korlátozott elszenesedésével járó módosulása. 1.12. Füst: égési folyamatokban keletkez aeroszol. Megjegyzés: Olyan diszperz rendszer, melynek diszperziós közege a környezeti leveg , a diszperz fázis az ég anyagból származó cseppfolyós, szilárd, lebeg égéstermék. 1.13. Korom: finom elosztású, els sorban amorf szénb l álló égéstermék, mely szerves anyagok tökéletlen égése során képz dik. 1.14. Salak: nagy szervetlenanyag-tartalmú tökéletes vagy tökéletlen égés során megömlött, megolvadt, majd megszilárdult égésmaradék. 1.15. Hamu: nagy szervesanyag-tartalmú anyagok teljes elégése után visszamaradt szervetlen alkotórész. 1.16. Éghet ség: az anyag azon tulajdonsága, ahogy megfelel körülmények között az oxigénnel égési reakcióba lép, továbbá a t zzel, illetve magas h mérséklettel szembeni viselkedésének meghatározására szolgáló jellemz . 1.17. Éghet ségi vizsgálat: az épít anyagok éghet ségi csoportba és éghet ségi alcsoportba sorolására szolgáló vizsgálat. 1.18. Éghet ségi csoport: az épít anyagok és épületszerkezetek besorolására meghatározott kategória, vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel éghet ségi vizsgálatok alapján. 1.19. Éghet ségi alcsoport: az éghet épít anyagok és épületszerkezetek besorolására meghatározott kategória, vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel éghet ségi vizsgálatok alapján. 1.20. Égéskésleltet szer: véd szer, amely a vele kezelt - bevont, átitatott, telített stb. - éghet anyag kedvez bb éghet ségi alcsoportba sorolását meghatározott ideig biztosítja. 1.21. Gyújtás: égési folyamat beindítása vizsgálati körülmények között. 1.22. Gyújtási id : az az id tartam, amelynek során az anyag a gyújtóforrás hatása alatt áll, akár létrejött a gyulladás ez id alatt, akár nem. 1.23. Minimális, gyulladási id : az a legkisebb id tartam, amely alatt az anyag - meghatározott kísérleti körülmények között - a gyújtóforrás hatására meggyullad. 1.24. Beégési sebesség: éghet anyagú tartószerkezetek t zállósági vizsgálata során a tehervisel k keresztmetszeti méretek id egység alatt bekövetkez csökkenése. 1.25. Elégett felület: az az anyagfelület, amelyben meghatározott vizsgálati körülmények között égés vagy pirolízis következett be, eltekintve attól a felülett l, amely csak zsugorodással károsodott. 1.26. Felületégési sebesség: meghatározott vizsgálati körülmények között id egység alatt elégett anyagfelület. 1.27. Károsodott felület: azoknak az anyagfelületeknek az összessége, amelyek meghatározott vizsgálati körülmények között, h vel járó folyamatok során tartósan károsodtak (tömegveszteség, elszenesedés, égés, pirolízis következett be). 1.28. Károsodott hosszúság: az anyagnak meghatározott vizsgálati körülmények között károsodott felületén meghatározott irányban mért legnagyobb távolság. 1.29. Tömegégési sebesség: meghatározott vizsgálati körülmények között, az égés során id egység alatt elégett anyag tömege (id egység alatt mérhet tömegveszteség). 1.30. Lángterjedés: a lángolással járó égés továbbhaladása az anyagon. 1.31. Lángterjedési sebesség: meghatározott vizsgálati körülmények között a láng által id egység alatt megtett távolság. 1.32. Lángterjedési id : az az id , amely ahhoz szükséges, hogy a láng meghatározott vizsgálati körülmények között az anyagon adott távolságon áthaladjon. 1.33. Utánlángolás: meghatározott vizsgálati körülmények között a küls gyújtóforrás eltávolítása után fennálló lángolás. 1.34. Utánlángolási id : az az id tartam, amelynek során az anyag - meghatározott vizsgálati körülmények között - a gyújtó h forrás eltávolítása után lánggal ég. 1.35. Utánizzás: meghatározott vizsgálati körülmények között az anyag izzásának folytatódása a gyújtó h forrás eltávolítása vagy a lángolás megsz nése után. 1.36. Utánizzási id : az az id tartam, amelynek során az anyag - meghatározott vizsgálati körülmények között - a gyújtóforrás eltávolítása vagy a lángolás megsz nése után izzik. 1.37. Elszenesedett hányad: az a teljesen karbonizálódott anyaghányad, amely meghatározott vizsgálati körülmények között pirolízis vagy részleges égés hatására jön létre. 1.38. Elszenesedett hossz: a meghatározott vizsgálati körülmények között képz dött elszenesedett anyaghányadon, meghatározott irányban mért legnagyobb távolság. 1.39. T zállóság: az épületszerkezetek ellenálló képessége a t zzel, illetve a magas h mérsékleti hatásokkal szemben. 1.40. T zállósági vizsgálat: az épületszerkezetek t z vagy magas h mérséklet hatása alatti viselkedésének megállapítására szolgáló vizsgálat. 1.41. Vizsgálati t zhatás: az épületszerkezetek t zállósági határértékének és t zvéd képességének megállapítására szolgáló vizsgálati eljárás során a vizsgáló berendezés vizsgálati terében, az id függvényében változtatott h mérséklet hatása.



1.42. T zállósági határállapot: vizsgálati t z hatásának kitett épületszerkezetek megfigyelhet és/vagy m szeresen mérhet , jellemz állapota, amelynek elérésekor a szerkezet t zállósága megsz nik. 1.42.1. Törési határállapot: épületszerkezetek vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálata során el álló kritikus állapot, amelynek bekövetkeztekor a vizsgált szerkezet elveszti hordképességét. 1.42.2. Lángáttörési határállapot: épületszerkezetek vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálata során el álló kritikus állapot, amelynek bekövetkeztekor a szerkezeten olyan átmen repedés vagy nyílás képz dik, amelyen láng, forró füstgáz vagy leveg áthatolhat. 1.42.3. Felmelegedési határállapot: épületszerkezetek vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálata során a térelhatároló szerkezetek t zhatással ellentétes felületének olyan h mérsékleti állapota, amelynek elérése éghet anyagok meggyulladásának veszélyét idézi el . 1.43. T zállósági határérték: a vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálat kezdetét l számított, a vizsgált épületszerkezet t zállósági határállapota valamelyikének eléréséig eltelt id órában vagy percben (jele: T ). H 1.43.1. Törési határérték: a vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálat kezdetét l a vizsgált épületszerkezet törési határállapotba kerüléséig eltelt id órában vagy percben (jele: T ). Ht 1.43.2. Lángáttörési határérték: a vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálat kezdetét l a vizsgált épületszerkezet lángáttörési határállapotba kerüléséig eltelt id órában vagy percben (jele: T ). Hl 1.43.3. Felmelegedési határérték: a vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálat kezdetét l a vizsgált épületszerkezet felmelegedési határállapotba kerüléséig eltelt id órába vagy percben (jele: T ). Hf 1.44. T zvéd képesség: a f épületszerkezetek t zállósági határértékének növelése érdekében alkalmazott t zvéd álmennyezetek, burkolatok, bevonatok hatékonyságának mértéke. 1.45. T zterjedési határállapot: a vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel vizsgálati hatásnak kitett épületszerkezetek megfigyelhet és/vagy m szeresen mérhet jellemz állapota (i), amelyek el fordulása esetén a szerkezet elveszíti t zterjedés gátlóképességét. 1.45.1. Homlokzati t zterjedési határérték: a vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel vizsgálat kezdetét l számított, a t znek az épületszerkezeteken történ terjedésére jellemz határállapot bekövetkezéséig eltelt id órában vagy percben (T vagy T ). h t 1.45.2. Tet t z terjedés mértéke: a tet szigetelési rendszer, illetve fedélhéjazat felületén és rétegeiben az önálló égés (lánggal égés, szenesedés) terjedésének mértéke (távolsága). 1.46. T zvéd kezelés: az épületszerkezetek, építési anyagok t zállósági határértékének növelése és/vagy t zterjedési éghet ségi jellemz inek javítása felületi bevonat képzésével és/vagy burkolattal való ellátással és/vagy telítéssel. 1.47. Égésh : egységnyi tömeg anyag teljes elégetésekor felszabaduló h energia. 1.48. F t érték: az elégetés során az anyagból eltávozó nedvesség- és hidrogéntartalom elégéséb l keletkez víz párolgásh jével csökkentett égésh . 1.49. Lobbanáspont: az a legalacsonyabb h mérséklet, amelynél meghatározott vizsgálati körülmények között egy éghet folyadék olyan mennyiség gyúlékony gázt vagy g zt bocsát ki, hogy a gyújtóforrás hatására belobban. 1.50. Gyulladáspont (gyulladási h mérséklet): az a legalacsonyabb h mérséklet, amelynél meghatározott vizsgálati körülmények között az anyagból felszabaduló g zök és gázok meggyulladnak. 1.51. Oxigénindex (OI): az oxigén-nitrogén gázelegynek az a legkisebb oxigén-koncentrációja, amelyben meghatározott vizsgálati körülmények között a meggyulladt anyag égése fennmarad. 1.52. Füst optikai s r sége: a füst fényátereszt képességének mértékére vonatkozó jelz szám. 2. T ZVÉDELMI TERVEZÉS FOGALMAI 2.1. T zfal: az épületet függ legesen - a tet szerkezetet is - átmetsz , nem éghet anyagból készült térelhatároló falszerkezet, amely t znek más építményre vagy t zszakaszra való átterjedését el írt id tartamig megakadályozza. 2.2. T zgátló fal: nem éghet anyagú térelválasztó falszerkezet, amely a t znek más t zszakaszra (esetenként funkcionális egységre) való átterjedését el írt id tartamig megakadályozza. 2.3. T zgátló födém: nem éghet anyagú födém, amely a t znek a kapcsolódó t zszakaszra való átterjedését el írt id tartamig megakadályozza. 2.4. T zvéd álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy t zszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely t zvéd képességének fogva a felette lev födémmel vagy tet szerkezettel együtt a szerkezetre el írt t zállósági határértéket biztosítja. 2.5. T zvéd burkolat és bevonat: alkalmas m szaki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, t zvéd célokat szolgáló anyagréteg. 2.6. Hasadó-nyíló felület: robbanásveszélyes helységek határoló felületeinek azon szerkezeti egysége, amely robbanás esetén rendeltetésszer m ködésével (felszakadásával, megnyílásával stb.) a robbanási túlnyomást levezeti, csökkentve ezáltal annak az épület szerkezeteit károsító hatását. 2.7. T zveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (t zszakaszok), épületek, építmények, létesítmények besorolására meghatározott kategória bennük folytatott tevékenység során el állított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemz i, valamint az alkalmazott technológiai folyamat t zveszélyessége, egyes esetekben - (pl. lakó- és közösségi épületek) - a rendeltetés alapján. 2.8. T zállósági fokozat: egy épület egészére vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek t zállósági határértékének és éghet ségének követelményeit az épület t zveszélyességi osztálya, esetenként rendeltetése és szintszáma alapján. 2.9. T zterhelés: az építmény, épület adott t zszakaszában, helyiségében jelenlév és beépített éghet anyagok tömegéb l (kg) és f t értékéb l (MJ/kg) számított h mennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m2-ben.

2.9.1. Állandó t zterhelés: a beépített éghet anyagok, illetve épületszerkezetek tömegéb l származó t zterhelési érték. 2.9.2. Id leges t zterhelés: az adott helyiségben, t zszakaszban található éghet anyagok és berendezések (bútor, textília, technológiai berendezés, megmunkált termékek, azok el készített anyaga, raktározott anyagok, csomagoló anyagok stb.) tömegéb l származó t zterhelési érték. 2.9.3. Normatív t zterhelés: bizonyos rendeltetés helyiségekre, helyiségcsoportokra a t zvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló t zterhelési érték. 2.10. Mértékadó t zállósági határérték: az egyes épületszerkezetekre a t zterhelés alapján számító módszerrel meghatározott t zállósági határérték követelmény. 2.11. T zszakasz: az építmény t zvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységekt l - meghatározott t zállósági határérték - t zgátló szerkezetek választanak el.



2 2.11.1. T zszakaszterület: az egy t zszakaszhoz tartozó helyiség, közleked terek nettó alapterületének összessége m -ben. 2.11.2. Homlokzati terjedési gát: meghatározott t zterjedési határérték olyan homlokzati terjedési részlet, amely megakadályozza az épület homlokzata mentén a vízszintes vagy a függ leges t zátterjedést. 2.13. Tet t zterjedési gát és osztósáv: h és csapadékvíz elleni éghet anyagú tet szigetelés mez it megszakító olyan nem éghet anyagú gát és osztósáv, amely megakadályozza a tet t z tovaterjedését. 2.14. T zgátló el tér: t zgátló falszerkezetekkel kialakított el tér, amely önálló szell ztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeti önm köd en csukódnak, nagyságuk (méretük) biztosítja a gyors menekülési lehet séget. 2.15. Füstmentes lépcs ház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcs ház, amelybe az épülett z alkalmával képz dött füst és mérgez égésgázok bejutásának lehet sége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcs ház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad. 2.16. Nyitott lépcs ház: szintenként - a lépcs ház nettó alapterületének legalább 20%-át elér felület - homlokzati szabad falnyílással a küls légtérhez közvetlenül csatlakozó lépcs ház. 2.17. Zárt lépcs ház: minden oldalról épületszerkezetekkel határolt lépcs ház (közleked helyiség). 2.18. H - és füstelvezet : szerkezet, amely t z esetén alkalmas a helyiségben vagy t zszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt h nek füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. 2.19. T zgátló ajtó (kapu): ajtószerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a t znek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (el írt id tartamig megakadályozza). 2.20. Füstgátló ajtó (kapu): ajtószerkezet, amely beépítve, csukott állapotban füstnek és a t z esetén képz d toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldalától a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza. 2.21. T zgátló csappantyú: gépészeti cs vezetékbe építhet h re, füstre, vagy egyéb indítójelre m ködésbe hozható zárszerkezet, amely a t z továbbterjedését el írt ideig megakadályozza. 2.22. Kiürítés: a t z által veszélyeztetett helyiségben, t zszakaszban, épületben lév személyek eltávozása (eltávolítása). 2.22.1. Kiürítési útvonal: a kiürítése számításba vett útvonal. 2.22.2. Kiürítési id tartam: a kiürítésre számításba vett id tartam. 2.23. T zoltási felvonulási út: a t zoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, szilárd burkolatú, meghatározott teherbírású, legalább két nyomvonal szélesség t zoltó gépjárm vek közlekedésére alkalmas út. 2.24. T zoltási felvonulási terület: az épületek t zoltásra, mentésre szolgáló homlokzati síkja el tt létesített, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélesség terület (út), amely a t zoltás technikai eszközeinek (gépezetes létra, gépjárm fecskend stb.) és a t zoltóegységeknek - t z esetén - a rendeltetésszer m ködés feltételeit biztosítja. 2.25. Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcs házához, t zgátló el teréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülett z alatt is m ködtethet felvonó. FÜGGELÉK A t zvédelmet érint építészeti fogalmak Létesítmény: az egy telephelyen álló építmények és szabadterek összessége. Építmény (az épület, m tárgy gy jt fogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött m szaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló m szaki alkotások (m tárgyak) kivételével. Középmagas épület: amelyben a legfels építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van. Magas épület: amelyben a legfels építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Építményszint: az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül. Szintmagasság: az építmény f bejárata - bejárati el lépcs je - el tti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függ leges távolság. Zártfolyosó: olyan közleked helyiség, amelynek minden oldalát épületszerkezetek határolják. Középfolyosó: olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségcsoportok, illetve helyiségek határolják. T zvédelmi szempontból nem min sül zárt-, illetve középfolyosónak a legfeljebb hatfogatú lakóépületek olyan szintenkénti közleked területei, amelynek a homlokzata szintenként szell ztethet lépcs házzal közvetlen kapcsolatban vannak. Falak Önhordó fal: olyan fal, amely saját súlyán kívül egyéb terhet nem hord, merevségét pillér vagy egyéb vázszerkezet nem, vagy csak részben biztosítja. Vázkitölt fal: olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja. Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan térelhatároló, felfüggesztett szerkezet önhordó fal, amely az épület vízszintes térelzáró szerkezeteinek (födémeknek) küls homlokzati síkja el tt helyezkedik el. Födémek Tet tér alatti födém (padlásfödém): tet térrel kialakított épület legfels használati szintje és a tet tér közötti födém. Tet födém: tet tér nélkül kialakított épület legfels használati helyisége(i)-t lefed , csapadékzáró héjazattal ellátott födém. Tet födém tartószerkezetei: a tet födém mindazon szerkezeti részei - amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjed épületromlás, illetve a tet födém jelent s szakaszának beomlását idézik el (pl. f tartók, fióktartók stb.), valamint - a nagy tömeg - általában nem könny szerkezetes - teherhordó térlefed szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat (pl. az alattuk lév födémek átszakítását stb.) okozhatják. - (Idetartoznak a vasbeton, a feszített betonszerkezetek, valamint a négyzetméterenként 120 kg-nál nagyobb tömeg elemek.) Tet födém térlefed szerkezete: a tet födém tartószerkezeteire támaszkodó könny szerkezetes, réteges felépítés (szendvics) szerkezetek (önhordó) rétegei.



Galéria: a helyiség légterének részletes - a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történ megosztásával és a mennyezet alatti kiszell zésével kialakított bels szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül. Álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tet - vagy tet tér alatti födémre, fedélszerkezetekre er sítenek alkalmas függeszt szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, h szigetelési, illetve t zvédelmi igények kielégítése érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol: az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a m ködésbeli egységbe vagy t zszakaszba tartozik. Tet szerkezet: tet térrel kialakított épület tet terét felülr l határoló szerkezet, amely fedélszerkezetb l és fedélhéjazatból áll. Fedélszerkezet: a tet szerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot. Fedélhéjazat: a tet szerkezet csapadékzáró része. Lépcs k tartóelemei: a teljes lépcs szerkezet a kiegészít szerkezetek - mellvéd, lábazat, korlát, fogódzó, járófelületi bevonat, burkolat - nélkül. Nagyforgalmú épület, épületrész: amelynek bejáratonkénti összesített személyforgalma bármely id szakban 10 perc alatt meghaladja a 300 f t. I/2. FEJEZET ÉPÍT ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA ÉGHET SÉG, FÜSTFEJLESZT KÉPESSÉG ÉS ÉGVE CSEPEGÉSI TULAJDONSÁGUK SZERINT 1. AZ ÉPÍT ANYAGOK ÉGHET SÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA Az épít anyagokat a t zvédelmi el írások alkalmazása szempontjából éghet ségük alapján a következ csoportokba kell sorolni: - „nem éghet ”, jele: A, - „éghet ”, jele: B. A „nem éghet ” csoportba sorolást - az anyagok kémiai összetétele, vagy - az építési anyagok „nem éghet ségének” vizsgálatára és min sítésére vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel vizsgálat eredménye alapján kell elvégezni. Az „éghet ” anyagok további éghet ségi alcsoportba sorolására az építési anyagok „nehezen éghet ségének” vizsgálatára és min sítésére, illet leg az építési anyagok „”közepesen éghet ségének” vizsgálatára és min sítésére vonatkozó m szaki el írások az irányadók. A vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel vizsgálatok eredményei alapján az éghet anyagok éghet ségi jellemz ikt l függ en - a „nehezen éghet ”, jele: B1, vagy - a „közepesen éghet ”, jele: B2, vagy - a „könnyen éghet ”, jele: B3 alcsoportba sorolandók. Éghet ség szerinti csoportok, illetve alcsoportok 1. táblázat Megnevezés

Jel

Nem éghet (csoport) (alcsoport) Éghet alkotókat tartalmazó anyagok

Anyagfajták

A A1

Fémek, szervetlen szilikátipari termékek, egyéb szervetlen anyagok

A2

Azok az éghet és nem éghet összetev kb l álló anyagok és anyagkombinációk, amelyek az építési anyagok „nem éghet ségének” vizsgálatára és min sítésére vonatkozó m szaki el írások alapján „nem éghet ”-nek min sülnek

Éghet (csoport)

B

Azok az anyagok, amelyek az építési anyagok „nem éghet ségének” vizsgálatára és min sítésére vonatkozó m szaki el írások alapján nem min sülnek „nem éghet ”-nek.

Nehezen éghet (alcsoport)

B1

Azok az éghet épít anyagok, azok az éghet és nem éghet összetev kb l álló anyagkombinációk, azok a szerves épít anyagok, azok a m anyagok, azok az égéskésleltet szerrel hatékonyan kezelt fa-, fahelyettesít , textil- és papíranyagok, amelyek az építési anyagok „nehezen éghet ségének” vizsgálatára és min sítésére vonatkozó m szaki el írások alapján „nehezen éghet ”-nek min sülnek.

Közepesen éghet (alcsoport)

B2

Azok az éghet épít anyagok, azok a m anyagok, amelyek az építési anyagok „közepesen éghet ségének” vizsgálatára és min sítésére vonatkozó m szaki el írások szerint „közepesen éghet ”-nek min sülnek.

Könnyen éghet (alcsoport)

B3

Azok az éghet épít anyagok, amelyek az építési anyagok „közepesen éghet ségének” vizsgálatára és min sítésére vonatkozó m szaki el írások szerint nem min sülnek „közepesen éghet ”-nek.

(alcsoport) Éghet alkotókat tartalmazó anyagok

nem

is

Megjegyzés: Azok az anyagok, amelyeknek az a szilárd anyagok gyulladási h mérsékletének meghatározására vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel vizsgálattal meghatározott gyulladási h mérséklete alacsonyabb, mint 150 °C, az ún. kis gyulladáspontú anyagok. Ezek, a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok, valamint a kátrány és a bitumen kivételével, épít anyagként nem használhatók. Az épít anyagok éghet ségi tulajdonsága szerinti alkalmazhatóságát az épület rendeltetése és az anyag alkalmazási területe függvényében az egyes építményekre és építménycsoportokra vonatkozó egyedi el írások határozzák meg. 2. AZ ÉPÍT ANYAGOK FÜSTFEJLESZT KÉPESSÉG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA



Az épít anyagokat a t zvédelmi el írások alkalmazása szempontjából, az égés során kibocsátott füstnek a láthatóságot korlátozó hatása szerint kell osztályba sorolni. Az anyagok füstfejleszt képességét az éghet szilárd anyagok füstfejleszt tulajdonságának meghatározására vonatkozó m szaki el írások szerinti vizsgálattal kell meghatározni, és az eredmények alapján kell az osztályba sorolást elvégezni. Az épít anyagok füstfejlesztési tulajdonsága szerint alkalmazhatóságát az épület rendeltetése és az egyes építményekre és építménycsoportokra vonatkozó el írások határozzák meg. Füstfejleszt képesség szerinti osztályok 2. táblázat Megnevezés

Jel

Füstöt nem kibocsátó anyag

F0

Mérsékelt füstfejleszt képesség anyag

F1

Fokozott füstfejleszt képesség anyag

F2

3. AZ ÉPÍT ANYAGOK ÉGVE CSEPEGÉSI TULAJDONSÁGA SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA Az épít anyagokat a t zvédelmi el írások alkalmazása szempontjából az égésükkor bekövetkez olvadékképz dés alapján három osztályba kell sorolni. Az anyagok égve csepegési képességét az épít ipari m anyag szerkezetek égve csepegésének vizsgálatára vonatkozó m szaki el írások szerint kell meghatározni és az eredmények alapján kell az osztályba sorolást elvégezni. Égve csepegési tulajdonság szerinti osztályok 3. táblázat Megnevezés

Jel

Az anyagból t z vagy magas h mérséklet hatására olvadék nem képz dik

C0

Az anyagból t z vagy magas h mérséklet hatására gyulladást okozó olvadék nem képz dik

C1

Az anyag t z vagy magas h mérséklet hatására égve csepeg és gyulladást okoz

C2

Az épít anyagok égve csepegési tulajdonsága szerinti alkalmazhatóságát az épület rendeltetése és az anyag alkalmazási területe (szerkezet) függvényében az egyes építményekre és építménycsoportokra vonatkozó egyedi el írások határozzák meg. I/3. FEJEZET ÉPÜLETSZERKEZETEK T ZÁLLÓSÁGI KÖVETELMÉNYEI E fejezet tárgya az épületszerkezetek t zállósági követelményeinek meghatározása az épület t zállósági fokozata alapján, és különleges t zvédelmi el írások az épület rendeltetésének függvényében. Nem tárgya a fejezetnek: - f t és éget berendezések, - kémények, füstcsatornák, - földalatti építmények (bányák, földalatti közlekedési építmények stb.), - sátrak, - termény- és takarmánysilók, - állványzatok, állványzatjelleg épületek (pl. vegyipari építmények), - életvédelmi létesítmények (óvóhelyek), - robbanóanyagok el állítására, tárolására és felhasználására szolgáló építmények, valamint - t zvédelmi szempontból egyedi elbírálást igényl épületek szerkezeteinek t zállósági követelményei. 1. ÉPÜLETSZERKEZETEK ÉGHET SÉGI ÉS T ZÁLLÓSÁGI HATÁRÉRTÉK KÖVETELMÉNYEI 1.1. Egy meghatározott t zállósági fokozatú1 építmény szerkezeteinek az 1.2...1.4. szakasz és az 1...3. táblázat szerinti követelményeket kell kielégítenie. Az építmények f épületszerkezeteinek éghet ségi és t zállósági határérték követelményei

T zállósági fokozat Szintek száma

I. n>1

1 Az Országos T zvédelmi Szabályzatban meghatározott.

II. n=1

n>5

5

1)

>n>2

III. n=2

n=1

5

1)

>n>2

n=2

n=1


Teherhordó falak pillérek, oszlopok

égh. T (óra) H

2.

T zgátló falak lépcs házi falak

égh. T (óra) H

nem é. 3

égh. T (óra) H

4. Nem teherhordó küls 2) térelhatároló falak (önhordó, vázkitölt , függöny)

égh. T (óra) H

nem é. 1

5.

égh. T (óra) H

nem é. 1

(nem

nem é. 2,5

nem é. 1,5

3. T zfalak

Válaszfalak teherhordók)

nem é. 1

CompLex DVD Jogtár+ 282. oldal nem é. 2

nem é. 1

nem é. 0,5

nem é. 1,5

neh é. 0,75 vagy nem é. 0,5

nem é. 4 nem é. 0,5

nem é. 0,5

nem é. 0,2

neh. é. 0,2

nem é. 0,2 vagy neh. é. 0,5

neh. é. 0,2

égh. T (óra) H

nem é. 1,5

nem é. 1

7.

égh. T (óra) H

7) nem é.

nem é. 1

nem n

1,5

8. Emeletközi és tet tér alatti födémek

égh. T (óra) H

nem é. 1

nem é. 0,75


9.

Tet födémek tartószerkezetei

égh. T (óra) H

nem é. 1

nem é. 0,75


neh. é. 0,5

10.

Tet födémek térelhatároló 3) szerkezetei

égh. T (óra) H

nem é. 0,2

neh. é. 0,5 vagy nem. é. 0,2

11.

Lépcs k lépcs pihen k

égh. T (óra) H

5) tartószerkezetei

12. Fedélszerkezetek

és

égh. T (óra) H

neh. é. 0,5

nem é. 1

6. T zgátló födémek

Pince és alagsor feletti födémek

nem é. 1,5

nem é. 0,5

nem é. 4) 1

nem é. -

nem é. 0,75

neh. é. 0,5

nem é. 0,5

neh. é. 0,2

6) köz. é. -

1) Legfeljebb 13,65 m legfels használati szintig. 2) A követelmények csak nyílás nélküli falakra vonatkoznak. 2 3) Ide tartoznak a 60 kg/m -nél nem nagyobb tömeg , könny szerkezet réteges felépítés (szendvics) szerkezetek. 4) Legfeljebb 30 m legfels használati szint lakóépületekben 0,75 óra. 5) Ide tartoznak a pincébe vezet lépcs k is. 6) Az A és B t zveszélyességi osztályba sorolt létesítmények esetén legalább nehezen éghet szerkezet szükséges. 2 7) A legfeljebb 670 MJ/m t zterhelés középmagas épületben 1,0 óra.

égh. = T = H nem é. = neh. é. = köz. é. = könny. é. =

1.2. Kiegészít rendelkezések az 1. táblázathoz 1.2.1. Az építményszintek számának megállapításakor valamennyi szintet figyelembe kell venni a pinceszint(ek), az alagsor, a galéria, a tet szint és a tet felépítmény szintje kivételével. T zvédelmi szempontból a tet teret akkor kell építményszintnek tekinteni, ha az ott beépített rész az alapterület 25%-át meghaladja. 1.2.2. A felvonóaknák falaira az éghet ségi és t zállósági követelményeket a személyfelvonók forgalomellátásának m szaki követelményei tartalmazzák. 1.2.3. Legfeljebb középmagas épületekben „közepesen éghet ” nyílásos szakipari loggia hátfalak is alkalmazhatók, amennyiben a loggia egy rendeltetési egység (lakás) el tt helyezkedik el, és a loggiát legalább 1,20 m kiülés , az épület t zállósági fokozatának megfelel t zállóságú födémek és oldalfalak határolják és azok éghet burkolatot nem tartalmaznak, valamint loggiamellvéd (korlát) „nem éghet ” anyagból készül. 1.2.4. Nyílásos homlokzati falakkal, valamint üvegezett homlokzatokkal szemben az alábbi követelményeket kell támasztani: - kett - vagy többszintes, legfeljebb azonban 13,65 m legfels használati szint épületekben egyazon t zszakaszhoz tartozó, egymás feletti szintek között a homlokzati t zterjedés határértéke III-V. t zállósági fokozatú épületekben legalább 0,2 óra, illetve a II. t zállósági fokozatú épületekben legalább 0,5 óra, - az I. t zállósági fokozatú, valamint a középmagas és magas épületekben, továbbá az „éghet ” küls homlokzatburkolatot tartalmazó épületek esetében a homlokzati t zterjedés határértéke legalább az épületszintek közötti födémek t zállósági határérték követelményének feleljen meg.

éghet ség t zállósági nem éghet nehezen ég közepesen könnyen ég



1.2.5. A t zszakaszokat egymástól t zgátló szerkezettel kell elválasztani. A „C”, „D” és „E” t zveszélyességi osztályba1 tartozó tevékenység céljára 2 szolgáló, legfeljebb 670 MJ/m t zterhelés t zszakaszokat elválasztó t zgátló fal - a BM OKF külön elbírálása alapján - önm köd vízfüggönnyel2 helyettesíthet . 1.2.6. A t zszakaszok közötti t zterjedés megakadályozása céljából az épületek homlokzatán, t zszakaszonként, a t zgátló szerkezetek vonalában (t zfalak, t zgátló falak és t zgátló födémek el tt) t zterjedésgátat kell kiképezni. A t zterjedési gátak kialakítására vonatkozó el írásokat az M2. melléklet tartalmazza. 2 1.2.7. A II. t zállósági fokozatú és a III. t zállósági fokozatú, 3-5 szintes középületekben legfeljebb 300 m rendeltetési egységen belül a kiürítési útvonalakat határoló falak kivételével 0,20 óra t zállósági határérték „közepesen éghet ” válaszfalakat is lehet alkalmazni. 1.2.8. Meglév lakó- és igazgatási (iroda) épületekben, amennyiben azt egyéb építési el írások lehet vé teszik, lakáson, illetve rendeltetési egységen belül „közepesen éghet ” szintosztó födém (galéria) és az azt kiszolgáló lépcs szerkezet létesítése megengedett. Egyéb esetben az osztófödémek (galériák) szerkezeteinek éghet ségét és t zállósági határértékét az 1. táblázat alapján az épületek t zállóságot fokozatának és szintszámának figyelembe vételével az „emeletközi födémek„-re vonatkozó követelmények szerint kell meghatározni. 1.2.9. Az épület t zállósági fokozatától függetlenül egy t zszakaszon belül, azonos rendeltetés helyiségek3 (pl. irodák, m termek stb.) között üveg-, vagy üvegezett szerkezeteket is lehet alkalmazni. A bels kiürítési útvonalak határoló falaiban alkalmazott üveg-, vagy üvegezett szerkezetek t zállósága - a nyílászárók kivételével - feleljen meg az adott fal t zállósági határértékének. Az I. t zállósági fokozatú épületekben, valamint „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó termelési (üzemi) épületekben az üvegfalak, vagy üvegezett falszerkezetek „éghet ” anyagokat (pl. betéttáblákat, bordázatot stb.) nem tartalmazhatnak. 1.2.10. A tet födém t zállósági határértéke - amennyiben az az épület kiürítési útvonalául szolgál, az emeletközi, - amennyiben a kiürítés tervezése során biztonságos térként került figyelembevételre a t zgátló födémekre vonatkozó követelményeknek feleljen meg. Csarnoképületek szerkezeteinek éghet ségi és t zállósági követelményei 2. táblázat T zállósági fokozat

I.

II.

III.

IV.

V.

nem é. 1

nem. é. 0,5

neh. é. 0,5

köz. é. 0,2

köz. é. 0,2

Teherhordó falak

éghet ség T (óra) H

- pillérek, oszlopok, keretszerkezetek - tet födémek tartószerkezetei


nem é. 0,5

köz. é. 0,54

köz. é. 0,2

t zgátló falak


nem é. 1

nem. é. 0,5

t zszakaszok elválasztására t zfal készítend

t zfalak


- nem teherhordó küls térelhatároló falak (önhordó, vázkitölt , függönyfalak) válaszfalak (nem teherhordók)


nem é. 0,2

tet födémek térelhatároló szerkezetei5


nem é. 0,2

osztószintre, galériára vezet lépcs


nem é. 0,2

pincébe vezet lépcs


nem é. 0,5

nem é. 3

nem é. 1 neh. é. 0,2

köz. é. 0,2

köz. é. 0,2 neh. é. 0,2

köz. é. nincs T követelmény

H

köz. é. osztószint nem építhet

nem é. 0,2

köz. é. 0,2

1.3. Kiegészít rendelkezések a 2. táblázathoz 1.3.1. T zvédelmi szempontból a 2. táblázat el írásait kell alkalmazni azoknál a nagy légter , egyszintes épületeknél (a továbbiakban: csarnoképületeknél), amelyek: - átlagos belmagassága legalább 3,60 m, - tet térrel nem rendelkeznek, - az alapterület, illetve a t zszakasz méretének legfeljebb 25%-a kétszintes (osztószint, galéria).

1 Az Országos T zvédelmi Szabályzat szerint. 2 Az önm köd vízfüggöny méretezését az M1. melléklet tartalmazza. 3 Ipari, mez gazdasági és tárolási épületekben nem kell eltér rendeltetésként figyelembe venni a technológiával szorosan összefügg ügyviteli, irányítási, ellen rzési helyiségeket (pl. m vezet i iroda, mérleg fülke) 4 A tet födémek tartószerkezetei, amennyiben azok tönkremenetele a függ leges teherhordó szerkezetek állékonyságát nem veszélyezteti védelem nélküli acélszerkezetb l is készülhetnek (0,2 óra), a 60 kg/m2 tömeget meghaladó térelhatároló szerkezetet (pl. födémelemeket) gyámolító acél tartószerkezetek kivételével. 5 Idetartoznak azok a réteges felépítés (szendvics) szerkezetek, melyek tömege 60 kg/m2-nél nem nagyobb.



A felsorolt feltételeknek nem megfelel (pl. alacsonyabb belmagasságú stb.) egyszintes építmények szerkezeteinek t zállósági követelményeit az 1. táblázat alapján kell megállapítani. Csarnoképületként kizárólag a tet térrel nem rendelkez ipari és tárolási célú épületek, valamint a közösségi épületek közül csak a sportlétesítmények vehet k számításba. Egyéb közösségi épületek függetlenül a belmagasságuktól nem értelmezhet k csarnokként, és azok épületszerkezeteire vonatkozó t zvédelmi követelményeket csak a fejezet 1. táblázata szerint lehet meghatározni. 1.3.2. Amennyiben a csarnok részben, vagy egészében alápincézett, a pince feletti födémek éghet ségi és t zállósági követelményeit az 1. táblázat alapján kell meghatározni. 1.3.3. Az egyszintes csarnoképület teherhordó acélszerkezetei - a 2. táblázat (1) megjegyzésén túlmen en - védelem nélkül készíthet k a következ esetekben: - „A” és „B” t zveszélyesség célját szolgáló ipari épületekben, - III-V. t zállósági fokozatú ipari, mez gazdasági és tárolási épületekben 500 MJ/m2 t zterhelésig,

- iskolai tornatermekben, illetve azokban a testnevelési célokat szolgáló helyiségekben, ahol „éghet ” anyagú lelátó nem kerül kialakításra és a befogadóképesség legfeljebb 500 f , - a rendeltetést l függetlenül akkor, amikor a tet héjalás h szigetelés nélküli (hidegtet ) és az olyan anyagból készül, amelyekben a t zzel szemben nincs számottev ellenállása (jelenleg: azbesztcement és alumínium hullámlemez) és az épületben álmennyezet vagy a teret felülr l lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre. 1.3.4. Az egyszintes épület (t zszakasz) alapterületének 25%-át meg nem haladó osztószint (galéria) tartószerkezetei az I-II. t zállósági fokozatú épületben védelem nélküli acélból, illetve a III-V. t zállósági fokozatú épületekben „közepesen éghet ” szerkezetb l is készülhetnek. Tet téri beépítések t zvédelme (a szerkezetek éghet ségi és t zállósági határérték-követelményei) 3. táblázat Beépítend tet ter épület szerkezetei1

t zállósági fokozata

I-III.

szintjeinek száma

1-2

3-5

1. Teherhordó falak (az M3 1. jel elemei)


nem. é. 0,5

nem é. 1

2. Teherhordó pillérek (az M3.2. jel elemei) - ha a szerkezetek a tet téri helyiségek feletti födém tartószerkezeteként is szolgálnak - ha a tet tér feletti födémt l függetlenek


köz. é. 0,2

neh. é. 0,5

3. Tet téri helyiségek nem teherhordó, térelhatároló szerkezetei (az M3.3. jel elemei)


köz. é. 0,2

neh. é. 0,5

4. A tet szerkezet egyes elemei, amennyiben azok a használati téren áthaladnak 2 (szarufák, szelemenek, köt gerendák az M3.4. jel elemei)


köz. é. nincs T H követelmény

neh. é. 0,2

1.4. Kiegészít rendelkezések a 3. táblázathoz 1.4.1. Tet térben bölcs dék, óvodák, csecsem otthonok, valamint mozgásukban korlátozott személyek ellátására szolgáló gyógykezelési helyiségek nem alakíthatók ki. 1.4.2. Általános iskolai oktatási célú helyiség legfeljebb kétszintes épület tet terében létesíthet , azonban a térelhatároló szerkezetek (falak, födémek, álmennyezetek stb.) „éghet ” anyagot nem tartalmazhatnak, a fedélszerkezet pedig legalább „nehezen éghet ” legyen. 1.4.3. Közép- és fels oktatási célokat szolgáló helyiségek - „A”-„C” t zveszélyességi osztályba sorolású helyiségek kivételével - az 1.4.2. szakaszban leírt éghet ségi követelmények biztosítása esetén legfeljebb ötszintes épületek tet terében is elhelyezhet k. 1.4.4. Tet téri helyiségek épületszerkezeteinek éghet ségi és t zállósági határérték-követelményeit a 3. táblázat alapján kell meghatározni, az alábbi esetek kivételével, amikor az 1. táblázat értékei a meghatározók: - az ötszintesnél nagyobb I-III. t zállósági fokozatú meglév épületek tet terének beépítése esetén, új épületeknél, ha a létesül tet tér szintmagassága meghaladja a 13,65 m-t, - t zállósági fokozattól függetlenül a tet téri t zfalak, t zgátló falak, a lépcs házi falak és a több funkcionális egységet kiszolgáló lépcs k tartóelemei vonatkozásában. Amennyiben a fedélszerkezet a tet i helyiségek feletti födémszerkezet (vízszintes, illetve a fedélszék hajlását követ térelhatároló szerkezet) tartó szerkezete akkor rá az 1. táblázat 9. sorában szerepl követelmények vonatkoznak. A fedélszerkezet elemeinek t zállósági határértékét - a t zállósági vizsgálatok szempontjából - az alkalmazott födém-, illetve térelhatároló szerkezetekkel együttesen kell értékelni. Az éghet ség elbírálása szempontjából a fedélszerkezeti elemek mellett alkalmazott anyagok (kiegészít -merevít bordázat, h - és hangszigetel fegyverzetek) csak „nem éghet ”-ek lehetnek. Amennyiben a tet téri térelhatároló szerkezetek a fedélszerkezett l függetlenül kerülnek alakításra és a használati téren nem haladnak át, úgy a fedélszerkezetre az 1. táblázat 12. sorában foglalt követelmények vonatkoznak. 1.4.5. A tet tér beépítése esetén a tet re való kijutás és a be nem épített tet téri rész megközelítésének lehet ségét biztosítani kell. 1.5. Az 1-3. táblázatokban nem szerepl épületszerkezetek t zvédelmi követelményei 1.5.1. Álmennyezetek

1 4. ábra. 2 Az oszlopok kivételével, amelyek a 2. jel elemeknek megfelel en védend k.



1.5.1.1. Az álmennyezet és annak függeszt és tartószerkezeteinek anyaga az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba sorolt tevékenység számára készül helyiségekben, t zszakaszokban, épületekben, tömegtartózkodás célját szolgáló helyiségek kiürítési útvonalain, valamint bölcs dék, óvodák, csecsem otthonok és fekv betegek ellátására szolgáló gyógykezelési épületekben - a kiszolgáló és mellékhelyiségek kivételével - csak „nem éghet ” lehet. Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségekben - nedves helyiségek kivételével (vonatkozó m szaki követelmények) - valamint középmagas és magas épületekben és iskolákban „nehezen éghet ” álmennyezet is alkalmazható, azonban az álmennyezet égve csepegésre hajlamos (vonatkozó m szaki követelmények) és fokozott füstfejlesztési osztályba sorolt (vonatkozó m szaki követelmények) anyagokat nem tartalmazhat. Egyéb II. és III. t zállósági fokozatú épületekben az álmennyezet legalább „közepesen éghet ” legyen. 1.5.1.2. T zvéd álmennyezet, annak függeszt és tartószerkezete csak „nem éghet ” anyagból készülhet. A védeni kívánt födém el írt t zállósági határértékét a födémmel együttesen elégítse ki, beleértve a nyílásokat és födémáttöréseket is. 1.5.2. Fedélhéjazatok 1.5.2.1. A tet k héjazata - a lapos tet k kivételével - I-II. t zállósági fokozatú, bármely szintszámú, valamint III. t zállósági fokozatú 3-5 szintes épületekben „nem éghet ” legyen. III-IV. t zállósági fokozatú legfeljebb kétszintes épületek tet héjazata - éghet ségt l függetlenül - legalább a „ mérsékelt t zterjedés ” (a vonatkozó m szaki követelmények) kategóriába sorolt legyen. I-II. t zállósági fokozatú és kétszintesnél magasabb épületeknél - a magas épületek kivételével - éghet anyagú, „t zterjedés nélküli” vagy „helyi t zterjedés ” (vonatkozó m szaki követelmények) fedélhéjazat alkalmazása megengedett, amennyiben az épület tet szerkezetét (padlástérnél), illetve a fedélhéjazatot és annak tartószerkezetét (tört alakú önhordó tet födémnél) az építményszintekt l t zgátló födémmel egyenérték födémszerkezettel választották el. Középmagas épületeknél ez a kedvezmény csak abban az esetben alkalmazható, ha az épület t zoltási felvonulási területe legalább két oldalról biztosítható. 1.5.2.2. „Mérsékelt t zterjedés ” osztályba sorolt fedélhéjazattal rendelkez épület tet terében huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiség(ek) pl. lakás - csak abban az esetben helyezhet (k) el, ha - a fedélhéjazat hordozó szerkezete legalább „nehezen éghet ” és - az alkalmazott h szigetelés és a tet tér fel li burkolat „nem éghet ” anyagból készül. A legfeljebb 13,65 m építményszint tet terek beépítése során éghet anyagú „t zterjedés nélküli” vagy „helyi t zterjedés ” (a vonatkozó m szaki követelmények) fedélhéjazat alkalmazható, ha a tet téri helyiségek térelhatároló szerkezetei nem éghet ek és kielégítik a 0,5 óra t zállósági határérték-követelményt, valamint az alkalmazott h szigetelés nem éghet . 1.5.2.3. V. t zállósági fokozatú épület héjalását éghet ségi és t zterjedési korlátozás nem érinti. 1.5.2.4. Zsindely-, nád-, szalma és egyéb „könnyen éghet ” anyag önálló fedélhéjazatként - típustervek kivételével - csak a területileg illetékes t zvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre (egyedi esetként kezelend a tájegység vagy területrendezési egység is) vonatkozó engedélye és annak feltételei alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható. 1.5.3. Tet födémek h - és csapadékvíz elleni szigetelése 1.5.3.1. Az építmény t zállósági fokozatának megfelel t zállóságú, az 1. táblázat 9. sorában szerepl követelményeknek megfelel födémszerkezetek fölött alkalmazott, h - és csapadékvíz elleni szigeteléseket az 1.5.3.2. kivételével éghet ségi korlátozás nem érinti. 1.5.3.2. Amennyiben a tet födém az épület kiürítési számításaiban biztonságos térként szolgál, úgy: - ha a csapadékvíz elleni szigetel réteg - amely legfeljebb 12 mm vastag - felülr l szabadon marad, akkor az alatt lév h szigetelés pedig csak „nem éghet ” lehet, a tet szigetelési rendszer pedig legalább „mérsékelt t zterjedés ” legyen, - ha a csapadékvíz elleni - vagy h szigetel réteget felülr l „nem éghet ” anyagú réteggel fedik, akkor a h szigetelés anyaga „éghet ” is lehet. (Lásd még az 1.2.10. szakaszt! ) 1.5.3.3. Az 1. táblázat épületszerkezeteinek 10. sorában szerepl , térelhatároló elemeket is tartalmazó födémszerkezeteken - egy t zszakaszon belül - az I-II. t zállósági fokozatú építmények esetében a h szigetelés „nem éghet ”, anyagú legyen, a csapadékvíz elleni szigetelést éghet ségi korlátozás nem érinti, azonban a tet szigetelési rendszer legalább „mérsékelt t zterjedés ” lehet, - a III-V. t zállósági fokozatú építmények esetén sem a h szigetelés, sem a vízszigetelés anyagát nem érinti éghet ségi korlátozás. 2 1.5.3.4. A t zszakasz határok vonalában, ezen belül legalább 3000 m -enként az éghet anyagú h - és csapadékvíz elleni szigetelést t zterjedés gátak alkalmazásával kell megosztani (lásd: M2). Nem kell t zterjedési gátakat kiképezni abban az esetben - ha a tet szigetelési rendszer legalább „mérsékelt t zterjedés ”, - ha a csapadékvíz elleni vagy h szigetel réteget felülr l, teljes felületén „nem érhet ” anyagú réteggel fedik. 1.5.4. Tet -felülvilágítók 1.5.4.1. Az építmény t zállósági fokozatának megfelel födémen kialakított felülvilágítók éghet ségére nincs korlátozás. Ha a felülvilágítók anyaga égve csepegésre (vonatkozó m szaki követelmény) hajlamos, az ég cseppek lehullását - ezáltal az alatta lév térben a további gyújtás lehet ségét meg kell akadályozni. Az „éghet ” anyagú bevilágító felületek összes területe nem haladhatja meg a tet felület alapterületének egyharmadát, távolságuk a t zszakasz határától I-II. t zállósági fokozatú építményeknél - legalább 1,8 m, III-IV. t zállósági fokozatú építmények esetében legalább 3,0 m legyen. 1.5.4.2. Amennyiben a tet felületen „éghet ” anyagú, felnyíló rendszer hasadó-nyíló szerkezet kerül felszerelésre, úgy annak összes területe legfeljebb a tet felület 50%-a lehet. A t zszakasz határtól való távolság azonban ebben az esetben sem lehet kisebb az 1.5.4.1. szakaszban meghatározott értékeknél. 1.5.5. Nyílászáró szerkezetek 1.5.5.1. Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó üzemi épületek (helyiségek) küls és bels nyílászáró szerkezeteinek anyaga csak „nem éghet ” lehet. 1.5.5.2. A t zfalakban lév nyílások felületét az összterületét az üzemeltetési igények kielégítéséhez szükséges legkisebb mértékre kell korlátozni, s az a falfelület 25%-át nem haladhatja meg. A t zfalakban lév nyílászáró szerkezetek (ajtók, kapuk stb.), „nem éghet ”-k és legalább 1,5 óra t zállósági határérték ek legyenek. 1.5.5.3. T zgátló falak nyílászáró szerkezetei az I-II. t zállósági fokozatú épületekben „nem éghet ”-k 1,0 óra t zállósági határérték ek, a III-IV. t zállósági fokozatú épületekben legalább közepesen éghet k és 0,5 óra t zállóságúak legyenek. 1.5.5.4. I-II. t zállósági fokozatú legfeljebb középmagas lakó- és közösségi épületekben megengedett 1,0 óra t zállósági határérték „közepesen éghet ” t zgátló ajtók beépítése. 1.5.5.5 T zgátló ajtók helyett „nem éghet ” legalább L osztályú (vonatkozó m szaki követelmények) („közepes” légzárású) füstgátló ajtók is 4 beépíthet k:



- olyan folyosókon, ahol az ajtó mindkét oldalától számítva 6-6 m-es szakaszon „éghet ” anyagok nem kerülnek beépítésre vagy elhelyezésre1, a folyosó falai t zgátló szerkezetek, és a jelölt szakaszhoz helyiségek nem, vagy csak t zgátló el téren át csatlakoznak, - el tér nélkül is kialakított túlnyomásos szell ztetés füstmentes lépcs házban. 1.5.5.6. „Közepesen éghet ” és legalább L légzárású tulajdonságú füstgátló ajtók is alkalmazhatók az el térrel kialakított túlnyomásos 4 szell ztetés füstmentes lépcs házban. 1.5.5.7. A t zszakaszok közötti átjárást biztosító ajtókat önm köd csukló szerkezettel kell készíteni. 1.5.5.8. Lakó- és közösségi épületekben lév „A”-„C” t zveszélyesség osztályba sorolt anyagok tároló helyisége, szemétgy jt , tet tér és pince bejárata, „Nem éghet ” anyagú és legalább 0,5 óra T érték ajtó legyen. A 116 kW feletti összteljesítmény , szilárd tüzelés kazánház H anyagtárolójának ajtaja „nem éghet ”, legalább 1,0 óra t zállósági határérték legyen. 1.5.5.9. Vízszintes homlokzati t zterjedési gáttal kialakított füstmentes lépcs házaknál, az épület homlokzati síkjában megengedett a „közepesen éghet ” ablakszerkezetek alkalmazása. 1.5.5.10. Füstgátló ajtószerkezetekben alkalmazott üvegezés legalább 5 mm vastag h álló vagy huzalbetétes legyen. 1.5.5.11. Felvonók nyílászáró szerkezetét a vonatkozó m szaki követelmények megfelel en kell kialakítani. 1.5.6. Burkolatok2 1.5.6.1. Padlóburkolat és a lábazat anyaga „nem éghet ”, vagy „nem éghet ” aljzaton legalább „mérsékelt lángterjedés ” (vonatkozó m szaki követelmények) legyen - a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek kiürítési útvonalául szolgáló folyosókon és lépcs házakban, - a középmagas- és magas épületek kiürítési útvonalain, illetve közlekedési terein, - a füstmentes lépcs házakban, - a szociális otthonok és gyermekintézmények közlekedési terein, - a kórházak kiürítési útvonalain, valamint a fekv betegek részére szolgáló helyiségekben, - „nem éghet ” aljzaton „közepes lángterjedés ” (vonatkozó m szaki követelmények) anyag is felhasználható a tömegtartózkodási helyiségekben. 1.5.6.2. Az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó helyiségek, övezetek, padlóburkolata és lábazata legalább „nehezen éghet ”, mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozó, elektrosztatikus szempontból vezet képes és - éghet folyadékok el fordulása esetén - folyadékot át nem ereszt legyen. 1.5.6.3. Tömegtartózkodás célját szolgáló helyiségekben, valamint I. és II. t zállósági fokozatú épületekben a fal- és mennyezetburkolatok legalább „ közepesen éghet ”-k legyenek. 1.5.6.4. Természetes megvilágítás nélküli bels ter tömegtartózkodási helyiségekben (színházakban, filmszínházakban, konferenciatermekben stb.) fal- és mennyezetburkolatként „fokozott füstfejleszt képesség ” (vonatkozó m szaki követelmények) anyagok nem építhet k be. 1.5.6.5. Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek kiürítési útvonalául szolgáló folyosók, lépcs házak3, a füstmentes lépcs házak3 az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó termelési (üzemi) épületek (helyiségek) fal- és mennyezetburkolata „nem éghet ” legyen. 1.5.7. Hang- és h szigetelések 1.5.7.1. Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek kiürítési útvonalául szolgáló folyosók, lépcs házak, az „A” és „B” t zveszélyességi osztályba tartozó üzemi épületek, h - és hangszigetelése csak „nem éghet ” legyen. E helyeken a „nem éghet ” burkolat és a fal-, födémszerkezet között alkalmazott h - és hangszigetelés „nehezen éghet ” is lehet. 1.5.7.2. Tömegtartózkodás célját, valamint mozgásukban korlátozott személyek elhelyezését szolgáló helyiségekben a védelem nélküli h - és hangszigetelésnek „nehezen éghet ”-k, „nehezen éghet ” burkolatok alatt „közepesen éghet ”-k lehetnek, azonban h - és hangszigetelésként „ fokozott füstfejleszt -képesség ” (vonatkozó m szaki követelmények) anyagok nem építhet k be. 1.5.7.3. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a h - és hangszigetelések legalább „közepesen éghet ”-k legyenek „könnyen éghet ” szigetelés csak „nem éghet ” burkolattal ellátva helyezhet el. 2 2 1.5.7.4. A h - és hangszigeteléseket, ha azok „közepesen éghet ”-k 1000 m -enként, ha „könnyen éghet ”-k 500 m -enként legalább 0,9 m széles „ nem éghet ” anyagú osztósávval meg kell osztani. 1.5.7.5. Cs vezetékek „éghet ” anyagú h szigetelését - „A”-„C” t zveszélyességi osztályú helyiségekben a határoló szerkezeteken (falakon, födémeken) történ átvezetésnél, - „D”-„E” t zveszélyességi osztályú helyiségek, t zszakaszok esetén a t zszakasz határaként szerepl szerkezeteknél „nem éghet ” anyaggal kell felváltani. 1.5.8. 3-5 szintes épületek szerel - és szerelvényaknái 1.5.8.1. Az aknák falszerkezete „nem éghet ” anyagú és 0,5 óra t zállósági határérték legyen. 1.5.8.2. Az aknákat szintenként 0,5 óra t zállósági határérték „nem éghet ” anyagú födémszerkezet beépítésével vagy t zgátló tömítéssel kell határolni. 2 1.5.8.3. Szerel nyílás szintenként csak az akna egyik oldalán létesíthet , és 170 MJ/m -nél kisebb t zterhelés helyiségbe nyílhat. A szerel nyílást lezáró szerkezetet - aknaajtót - „nem éghet ” anyagból, legalább 0,20 óra t zállósági határérték szerkezettel kell készíteni. (A t zállósági határérték értelmezésénél a felmelegedési határértékt l el lehet tekinteni.) 1.5.8.4. Az épületekben - lakóépületek, szállásjelleg épületek, oktatási intézmények, kórházak, szociális otthonok elhelyezésére szolgáló épületek kivételével - amennyiben a szerel nyílást lezáró szerkezet T értéke legalább 0,5 óra, úgy a födémlezárások elhagyhatók. H 2 1.5.8.5. Amennyiben a szerel nyílás csak 170 MJ/m -t meghaladó t zterhelés helyiség fel l helyezhet el, úgy az azt lezáró szerkezet „nem éghet ” 0,65 óra t zállósági határérték legyen. (Ez esetben a felmelegedési határértéket is figyelembe kell venni.) 1.5.9. Lakó- és közösségi épületekben a nem szerel aknában függ legesen vezetett szell z csatornákat és „éghet ” anyagú cs vezetékeket - egyedi és csoportos elhelyezés esetén egyaránt - „nem éghet ” anyagú és legalább 0,2 óra t zállósági határérték szerkezettel kell határolni a födémátvezetések egyidej t zgátló tömítése mellett. A „nem éghet ” anyagú vezetékek födémen való átvezetését szintén t zgátló tömítéssel kell ellátni.

1 A padlóburkolatok esetében az 1.5.6. szakasz szerint kell eljárni. 2 0,5 mm vastagságot meg nem haladó felületképzések kivételével. 3 A fogódzók kivételével.



1.6. Az épületszerkezetek mértékadó t zállósági határérték követelményét számítással is meg lehet határozni (az I/7. fejezet), a szerkezetek éghet ségi csoportjait azonban az esetben is a 2. fejezet alapján kell figyelembe venni. 2. ÉPÜLETSZERKEZETEK ÉGHET SÉGI CSOPORTJAI Az épületszerkezetek alkotóanyagainak az I/2. fejezet szerint meghatározott éghet sége alapján a szerkezeteket a következ elvek figyelembevételével kell éghet ségi csoportba sorolni. 2.1. „Nem éghet ” csoportba sorolandó 2.1.1. Az a szerkezet, amely „nem éghet ” anyagból készül (pl. tégla, beton). 2.1.2. Olyan szerkezet, amely „nem éghet ” anyagú fegyverzetekkel (kéreggel) rendelkezik, és a kéregszerkezetek t zállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel (beleértve a felmelegedési határállapotot is) függetlenül a kéreg alatti anyagok (h szigetelések, kitölt anyagok) éghet ségét l (pl. házgyári vasbeton panel). 2.1.3. Az a réteges felépítés (szendvics) szerkezet, melynek alkotóelemeinek anyaga „nem éghet ”, és csupán a „nem éghet ” fegyverzettel védett bels keretváz az „éghet ”, de a vázszerkezet f t értéke a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m2 (pl. m2-enként 0,01 m3 fa).

2.1.4. „Nem éghet ”-nek min sül az a szilikátbázisú, de „éghet ” tölt anyaggal készített homogén könny beton, amely megfelel a következ feltételeknek: - a szerkezet laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az adott építményre meghatározott t zállósági határérték követelményt, - a szerkezet anyagának f t értéke legfeljebb 3 MJ/kg, - az anyag füstfejlesztési képessége legfeljebb „mérsékelt füstfejlesztés ” (vonatkozó m szaki követelmény) osztályba sorolt. 2.2. „Nehezen éghet ” csoportba tartozik 2.2.1. Az a szerkezet, amelynek anyaga vagy összetev i legalább „nehezen éghet ”-k (pl. égéskésleltet szerrel hatékonyan kezelt faszerkezet). 2.2.2. Az a szerkezet, amelynek bels rétege (vagy rétegei) „közepesen” vagy „könnyen éghet ” anyagból készült, de t z- vagy h hatás ellen legalább „nehezen éghet ” anyaggal burkolt oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelel t zállósági határértéken belül a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban, illetve a szerkezetb l éghet olvadék nem tör el (pl. vakolt faszerkezet, acéllemezek közötti szigetel hab). 2.3. „Közepesen éghet ” csoportba sorolandó az a szerkezet, amely „közepesen éghet ” anyagból készült (pl. védelem nélküli faszerkezet). 2.4. „Könnyen éghet ” csoportba tartozik az a szerkezet, amely „könnyen éghet ” anyagból (anyagokból) készült és t z-, illetve h hatás ellen nincs védve. 2.5. Éghet ségi csoportba egyértelm en nem sorolható szerkezetek Azoknak a szerkezeteknek a besorolását vagy alkalmazhatóságát, melyeknek éghet ségi csoportja a 2.1-2.4. szakaszok alapján egyértelm en nem határozható meg (pl. többréteg , rétegenként eltér éghet ség és t ztechnikai tulajdonságú anyagokból álló szerkezet) alkotóanyagaik éghet sége és azoknak a t zállósági vizsgálatok során meghatározott viselkedése figyelembevételével kell elbírálni. Melléklet M1. A NYITOTT SZÓRÓFEJES VÍZZEL OLTÓ BERENDEZÉS TERVEZÉSE A nyitott szórófejes vízzel oltó berendezést a vonatkozó szabályzat1 és a 2. melléklet III/1...III/3. fejezet el írásain túlmen en az alábbiak figyelembevételével kell létesíteni. M1.1. A berendezés önm köd indítású legyen. M1.2. A berendezés a védett hely környezetén kívül még legalább egy helyen kézi úton is m ködtethet legyen. M1.3. A berendezés vízfüggönyként alkalmazva nem szolgálhat füstmozgás elzárására, csak a t zterjedés gátlására. A berendezés minden folyómétere a védett nyílás szélességében szolgáltatandó víztérfogat-áramot (Q) az alábbiak szerint kell kiszámítani: Q = 16√d 1 / perc ahol

d a vízfüggönnyel védett nyílás magassága m-ben, de legfeljebb 4 m.

M2. T ZTERJEDÉS ELLENI GÁTAK KIALAKÍTÁSA M2.1. Homlokzati t zterjedési gátak kiképzése A homlokzati t zátterjedés megakadályozása céljából a „nem éghet ” anyagú t zgátak a következ k szerint alakítandók ki. A függ leges t zterjedés elleni gát legkisebb mértéke (1. ábra) 1,3 G + G 1,30 m H2 H1 ≥ ahol

G konzol (osztópárkány, loggia vagy erkélylemez) kiülése a felette lév parapet elé, m, H2 G két egymás felett lév nyílás (nyílászáró) egymástól való távolsága a homlokzati síkon mérve, m. H1

1 Országos T zvédelmi Szabályzat.



1. ábra Függ leges t zterjedés elleni gát metszete A vízszintes t zterjedés elleni gát legkisebb mérete a 2. ábra szerint: 1,5 G + G ≥ 0,90 m H4 H3 ahol

G a falazatból kiül fal, pillér vagy lizéna stb. mérete, m, H4 G a két egymás mellett lév nyílás (nyílászáró) távolsága, m. H3

2. ábra Vízszintes t zterjedés elleni gát metszete M2.2. Tet t zterjedési gátak, osztósávok kialakítása A tet t z tovaterjedése megakadályozása céljából a t zszakasz-határok vonalában a „nem éghet ” anyagú, t zterjedés elleni gátak, osztósávok az alábbiak szerint alakítandók ki: 2 G + G ≥ 0,60 m T2 T1 ahol

G „nem éghet ” anyagú t zterjedési gát magassága, m, T2 G „éghet ” anyagú h szigetelést megszakító „nem éghet ” anyagú osztósáv szélessége, m. T1



G 0,60 m esetén a csapadékvíz elleni szigetelés megszakításától el lehet tekinteni, ha a G szélességében a csapadékvíz elleni T1 ≥ T1 szigetelést felülr l „nem éghet ” anyagú réteggel fedik.

3. ábra Tet t zterjedési gát metszete M3. TET TÉRHELYISÉGEK MEGHATÁROZÁSA VÉGETT

ÉPÜLETSZERKEZETEINEK

ÉRTELMEZÉSE

A

T ZÁLLÓSÁGI

KÖVETELMÉNYEK

4. ábra 1. Teherhordó falazat a tet téri helyiségek feletti födémek, illetve a fedélszerkezet alátámasztására. 2. Teherhordó pillér, a tet szerkezet, illetve a tet tér feletti födém alátámasztására. 3. A fedélszerkezetre szerelt vagy attól független vízszintes, függ leges vagy a fedélsík hajlását követ térelhatároló szerkezet. 4. Fedélszerkezet (szelemen, szarufa, fogófa, torokgerenda stb.). Függelék GYAKRABBAN ALKALMAZOTT ÉPÜLETSZERKEZETEK T ZÁLLÓSÁGI HATÁRÉRTÉKEI ÉS ÉGHET SÉGI CSOPORTJAI Új szerkezeteknél vagy azokban az esetekben, amikor a megoldás anyagmin ség, keresztmetszet, méret, terhelés, statikai modell stb.) eltér a függelékben közöltekt l, laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani a szóban forgó szerkezet t zállósági határértékét, kivételt képeznek azok a szerkezetek, amelyek t zállóságát számítással is meg lehet határozni. A szerelt szerkezetek t zállósági határértékét els sorban a szerelés (merevítési rendszer, feler sítés anyaga és módja, segédanyagok, a szerkezet mérete stb.) határozza meg. Ezért a szerkezetek t zállósági határértékét csak tájékoztató jelleggel lehet figyelembe venni. Ez a korlátozás az adott szerkezeteknél a továbbiakban megjelölésre kerül. F1. TEHERHORDÓ PILLÉREK, OSZLOPOK F1.1. Téglapillérek A szerkezet t zállósági határértékeit a 4. táblázat tartalmazza.



Méretezés és anyagmin ségek a vonatkozó m szaki követelmény szerint. A táblázat csak a - tömör téglából (vonatkozó m szaki követelmények), - pillértéglából (vonatkozó m szaki követelmények), - kevéslyukú téglából (vonatkozó m szaki követelmények), készült szerkezetekre vonatkozik. v = a pillér kisebbik vakolatlan oldalának mérete, cm. Oszlopoknál v = átmér . 4. táblázat V. cm

25

38

A kialakítás módja

51

T zállósági határérték, óra

Vakolatlan

2,0

3,0

4,0

1,5 cm vastag vakolattal

2,5

3,5

5,0

Éghet sége: „nem éghet ” F.1.2. Beton- és vasbeton pillérek A szerkezet t zállósági határértékeit az 5. táblázat tartalmazza. Méretezés és anyagmin ségek a vonatkozó m szaki követelmények szerint. Az adatok tömör szelvényekre vonatkoznak. 5. táblázat V (d), cm

20

25

A szerkezet megnevezése

30

35

40

50


Betonpillér

2,0

2,5

3,0

4,0

-

-

Vasbetonpillér, ha F ≤ 0,02 F 1) vny b

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

5,0

ha F ≥ 0,02 F 2) vny b

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

A t zállósági határérték 1,5 cm vakolat alkalmazása esetén 0,5 órával növelhet .

1) F a nyomott vasbetét keresztmetszete, vny 2) F a pillér (oszlop) keresztmetszete. b Éghet sége: „nem éghet ”. F1.3. Acélpillérek A szerkezet t zállósági határértékeit a 6. táblázat tartalmazza. Méretezés a vonatkozó m szaki követelmények szerint. A 6. táblázatban közölt értékek nyitott (I, U, Z. stb.) vagy zárt, de belül üresen hagyott acélszerelvényekre vonatkoznak, ha az acél melegen hengerelt és falvastagsága legalább 5 mm. Ez esetben a védelme nélküli szerkezet t zállósági határértéke 0,25 óra. Hidegen alakított, vagy 5 mm-nél vékonyabb falú szelvények esetében a t zállósági határérték 20%-kal csökkentend , vagy az adott t zállóság elérésére alkalmazott védelem vastagsága 20%-kal növelend . 6. táblázat T zállósági határérték, óra

0,50

1,00

Védelem megnevezése Körülfalazás: normál klinker vagy egyéb tömör égetett agyag téglával

1,50

2,00

2,50

3,00

A védelem vastagsága, mm -

-

-

65

100

120

Körülbetonozás vagy cementrabic védelem

25

30

40

50

60

70

Perlitbeton BP 400 BP 500

25

30

40

50

60

-

3)

20

30

30

40

-

-

Keramzitbeton burkolat

30

40

50

70

80

-

3) Égéskésleltet vel szerrel telített falapok

25

50

-

-

-

-

-

-

-

-

40

60

Gipszkarton szerelve

TGE gipszperlit burkolólap


Cementkötés faforgácslap (BETONYP)

3)

Kemény ásványgyapot lemez (TAVANIT) Lágy ásványgyapot (ISOLYTH) burkolattal SZIPERNIT lemez

3)

3)

acéllemez

3)

2 SZIKETERM /tests r ség 240-270 kg/m


10

22

28

-

-

-

-

20

40

-

-

-

-

40

60

100

-

-

20

30

40

-

-

-

15

30

45

55

65

75

1) Az értékek az acélszerkezet saját t zállóságát is (0,25 óra) tartalmazzák. 2) Az acéloszlopok burkolási vastagságát a burkolt elemek legkiállóbb részét l kell számítani. 3) Tájékoztató értékek, laboratóriumi vizsgálat nélkül nem alkalmazhatók. F2. TEHERHORDÓ FALAK F2.1. Téglafalak A szerkezet t zállósági határértékét a 7. táblázat tartalmazza. Méretezés - a habarcsmin ség figyelembevételével - a vonatkozó m szaki követelmények szerint. 7. táblázat Vastagság (cm)

25

A falazóelem anyaga1

30

38


Tömör km tégla*

3,5

-

5,0

Kevéslukú tégla*

3,5

-

5,0

Soklukú tégla*

3,5

-

5,0

B-30 kézi falazóblokk*

-

3,0

-

B-29 kézi falazóblokk*

-

2,0

-

Rába kézi falazóblokk*

2,5

-

4,0

UNIFORM kézi falazóblokk*

-

2,0

-

THERMOTON kézi falazóblokk*

-

2,0

-

POROTON PF 30/1 kézi falazóblokk*

-

2,0

-

POROTON PF 45 kézi falazóblokk

-

2,0

-

* A vonatkozó m szaki követelmények szerint. F2.2. Betonfalak A szerkezet t zállósági határértékét a 8. táblázat tartalmazza. Méretezés a vonatkozó m szaki követelmény szerint. Betonmin ség: C4-C10. 8. táblázat Fal, vastagsága, cm


10

2,00

15

2,50

20

3,00

25

4,00

30

5,00

Éghet sége: „nem éghet ”.

1 A táblázatban szerepl szerkezetek, amennyiben nem teherhordó (vázkitölt , önhordó) falként kerülnek beépítésre, t zfalként alkalmazhatók.



F2.3. Vasbetonfalak A szerkezet t zállósági határértékeit a 9. táblázat tartalmazza. Méretezés a vonatkozó m szaki követelmény szerint. Betonmin ség: C10-C30. Acél: a 9. táblázat szerint. Szerkezeti rendszer: el re gyártott vagy monolit fal, kétoldali hálós vasalással, betontakarás legalább 1,5 cm. 9. táblázat Falszerkezet vastagsága, cm

T zállósági határérték, óra Melegen hengerelt acéllal készítve

C. 15. H. jel acéllal készítve

10

2,00

1,50

12

2,50

2,00

14

2,75

2,50

16

3,00

2,75

20

4,00

3,00

Éghet sége: „nem éghet ”. Az értékek vakolatlan falakra vonatkoznak. 1 cm vastag kétoldali vakolattal, vagy azzal egyenérték egyéb védelem mellett1 a t zállóság 0,25 órával növekszik. F3. ÖNHORDÓ, VÁZKITÖLT ÉS VÁLASZFALAK (nem teherhordók) A szerkezet t zállósági határértékeit a 10. táblázat tartalmazza. Az értékek vakolatlan falakra vonatkoznak. 1 cm vastag kétoldali vakolattal, vagy azzal egyenérték egyéb védelem mellett2 a t zállóság 0,25 órával növekszik. 10. táblázat

Sorszám

Szerkezet megnevezése és leírása

Vastagság cm

T zállósági határérték óra

1.

2.

3.

4.

Nem éghet anyag csoportba tartozó szerkezetek 1.

Éltégla válaszfal, kisméret falazó téglából

6,5

1,4

2.

Mint 1. alatti, de 12 cm vastag (féltéglafal)

12,0

4,0

3.

Mint 1. alatt, de egyoldali, 1,5 cm vastag javított mészvakolattal

8,0

2,0

4.

Mint 1. alatti, de kétoldali 1,5 cm vastag vakolattal ellátva

9,5

2,5

5.

Mint 2. alatti, de egyoldali vakolattal ellátva

13,5

4,5

6.

Válaszfalappal készített fal

6,0

0,85

7.

Mint 6. alatti, de 10 cm vastag

10,0

1,8

8.

Kevéslyukú kett sméret téglából készített falazat

12,0

3,0

9.

Kohóhabsalak-beton válaszfal

6,0

1,35

10.


10,0

3,10

11.

Gázszilikát faelem (e = 720 kg/m’)

6,0

1,5

12.


10,0

3,35

13.

Mint 11. alatti, de (e = 870 kg/m’)

5,0

1,30

14.


10,0

4,45

15.

Kvarckavicsbeton faelem

4,0

0,65

16.


6,0

0,7

1 A különböz t zvéd bevonatok TH értékeit a 13. táblázatban találhatóak. 2 A különböz t zvéd bevonatok TH (t zállósági határ) értékei a 13. táblázatban találhatók.



17.


14,0

2,8

18.

Könny , mozgatható, gipszkötés , bels körüreges perlit válaszfalpanelekb l képzett fal

6,0

1,0

19.

Mindkét oldalán fekete, 1 mm vastag acéllemezzel borított, ásványgyapot h szigetelés faelem

5,4

1,15

20.

Légréteges, 6 mm vastag azbesztcement-lemez borítású fapanel ásványgyapot h szigeteléssel1

5,8

0,8

21.

Háromréteg , telítéssel égéskésleltetett szerelt 10-12 mm-es gipszkarton réteg , 10-10 mm-es légréteges panel1

5,0

0,6

22.

Egyréteg , huzalhálóbetétes profilüvegfal (csak küls térelhatároló falként)

-

0,3

23.

Kétréteg , huzalhálóbetétes profilüvegfal (csak küls térelhatároló falként)

-

0,5

24.

Gázszilikátbetétes, betonkérges t zvéd válaszfal

8,0

2,0

25.

Vázkerámia betétes betonbordás falpanel

33,0

3,0

26.

Alumínium vázas salakgyapot h szigetelés azbesztcementlap burkolatú fal

6,0

1,0

27.

Vasalt üvegbetonfal kett sfalú téglákkal

6,0

1,5

10,0

2,0

28.

75/75 mm méret , 1,2 mm vastag 60 cm-enkénti kiosztású acél hosszbordákra rögzített, 10 mm vastag gipszkartonlemez borítású, m anyagkötés ásványgyapot h szigetelés falpanel1

9,5

0,24

29.

Mint 28. alatti, de kétoldalt 2x10 mm gipszkarton burkolattal1

11,5

0,60

30.

Mint 28. alatti, de légréssel (ásványgyapot nélkül)1

9,5

0,25

31.

Mint 30. alatti, de kétoldalt 2x10 mm gipszkarton burkolattal1

11,5

0,59

32.

Egymáshoz ragasztógipsszel illesztett, 500x666 mm lapméret , 80 mm vastag gipszperlit lapokból kialakított: ALB.4-FAL márkanev falszerkezet

8,0

2,0

33.

Mint 32. alatti, de 100 mm vastag lapokból kialakítva

10,0

4,0

34.

KÖZFAL márkanev , körbefutó és 60 cm-enként elhelyezett 0,7 mm vastag acéllemezb l hajlított 74x45 mm keresztmetszet acélvázra csavarozással rögzített 12,5 mm gipszkarton borítású, 75 mm vastag ásványgyapot h szigetelés falpanel

10,0

1,0

35.

Mint 34. alatti, de kétoldalt 2x12,5 mm gipszkarton borítással, melyb l az els réteg csavarozott, a második réteg gipszhabarccsal ragasztott és csavarozott

12,5

2,0

36.

Kétoldalt 10 mm vastag azbesztcementlemez burkolatú, belülr l 50 mm vastag ásványgyapot, 1 mm vastag acél trapézlemez és 50 mm vastag légrés alkalmazásával kialakított, fémkeretre szerelt falszerkezet1

12,1

1,0

37.

6 mm vastag normál azbesztcementlap fegyverzet , 50 mm vastag kemény ásványgyapot h szigetelés , 50/SU mm keresztmetszet , égéskésleltet szerrel telített fakerettel merevített, 6 mm vastag azbesztcement vendégcsappal illesztett NEOPRÉN hézagzárással kialakított falszerkezet

6,2

0,25

38.

Mint 37. alatti, de a bels burkolat 10 mm gipszkartonnal er sítve

7,2

0,85

39.

Gipszbordás gipszkarton pallóból készül (GGP) válaszfal

6,0

0,5

40.

PRE-M-ISOL ILI válaszfal

-

0,36

41.

PRE-M-ISOL ISI válaszfal

-

0,75

6,0

0,5

8,0-10,0

0,9

8,0

0,8

Nehezen éghet csoportba tartozó szerkezetek 1.

Cellpanel

2.

50 mm vastag ásványgyapot h szigetelés faforgács borítású falpanel1

3.

Mindkét oldalon 30 mm vastag faforgácslap, belül 20 mm légréssel ellátott, égéskésleltet szerrel kezelt panel1

1 Tájékoztató értékek. Laboratóriumi vizsgálat nélkül nem alkalmazhatók.



4.

Küls oldalán 1 mm vastag fekete acél trapézlemez, belül 1 mm vastag alumínium trapézlemez borítású, poliuretán h szigetelés falpanel

5,0

0,7

5.

Mindkét oldalán legalább 0,75 mm-es horg. acél trapézlemez borítású, poliuretán h szigetelés falpanel

3,0

0,2

6.

Mindkét oldalán legalább 0,75 mm-es alumínium hullámlemez borítású, poliuretán h szigetelés falpanel

7,0

0,1

7.

Mint 6. alatti, de 1 mm-es alumíniumlemezzel és 88 mm-es poliuretánhab szigeteléssel

9,0

0,22

8.

Kívül 6 mm-es azbesztcement-lemez, belül 19 mm-es pozdorjalap, középs rétegként 20 mm-es légrés mellett 5 mm farostlemez és 25 mm polisztirolhab szigetelés falpanel1

7,5

0,46

9.

Mint 8. alatti, de a bels oldalon égéskésleltet szeres kezelés1

7,5

0,55

10.

Mindkét oldalán 5 mm-es azbesztcement lemez, 50 mm-es poliuretánhab h szigetelés falpanel

6,0

0,16

11.

Küls oldalán 5 mm-es azbesztcement lemez borítású, belül 11 mm-es gipszkarton fedés , 50 mm ásványgyapot magos panel, belül égéskésleltet kezelés

6,5

0,9

12.

Mindkét oldalán 10 mm vastag azbesztcementlemez borítású, polisztirolhab h szigetelés falpanel1

9,0

0,63

13.

Légréteges 10 mm vastag azbesztcement-lemez borítású falpanel1

5,8

0,3

14.

Poliuretán h szigetelés , mindkét oldalán 11 mm vastag gipszkarton borítású falpanel

9,0

0,63

15.

60140 mm keresztmetszet gyalult feny fa kerettel merevített, kétoldalt 10 mm vastag szegezéssel rögzített gipszkartonlemez burkolatú falszerkezet1

18,0

0,5

16.

POROCELL márkajelzés üreges polisztirolhab idomelemekb l kialakított, belül vasalás nélküli B. 140 min ség betonnal kitöltött, kétoldalt 2-4 mm közötti m anyagkötés gipszvakolattal ellátott falszerkezet

13,0

0,25

17.

Kemény PVC bels borítású, 40 mm vastag polisztirolhab h szigetelés , TR 13/63 jel trapézlemez küls fegyverzeté falszerkezet

6,0

0,2

alu

Közepesen éghet csoportba tartozó szerkezetek 1.

Mindkét oldalán 19 mm vastag faforgácslap-borítású, cégréteges, kívül felületkezelt falpanel1

5,7

0,75

2.

Mint 1. alatti, de TRINÁT ill. m anyag fólia bevonattal1

4,8

0,77

3.

Mint 1. alatti, de kívül m anyagkötés nemesvakolat, belül polimer vakolat1

16,2

0,76

4.

20 mm vastag árokcsapos akácléc küls burkolattal, 60 mm vastag drótháló merevítéses ásványgyapot h szigeteléssel, 6 mm vastag sík azbesztcementlemez bels burkolattal, a h szigetel réteg és a küls burkolat között 75 mm átszell ztetett légréssel, TETOL F véd szernél védett feny fakerettel kialakított falszerkezet1

16,1

0,51

5.

65/40 mm szelvényméret feny fakerettel merevített, 14 mm vastag NOPAN pozdorjalap burkolattal ellátott, 65 mm vastag salakgyapot h szigetelés , küls felületén rezisztán zománccal kezelt falpanel

9,3

1,1

6,0

0,1

Könnyen éghet csoportba tartozó szerkezetek 1.

Mindkét oldalán 5 mm vastag farostlemez borítású, poliuretán h szigetelés falpanel

2.

Mint 1. alatt, de küls oldalán b rdeszka borítással

7,0-7,5

0,15

3.

Farostlemez borítású, nádlemez szigetelés falpanel

16,0

0,16

F4. VASBETON FÖDÉMSZERKEZETEK F4.1. Vasbeton lemezek A szerkezet t zállósági határértékeit a 11. táblázat tartalmazza. Betonmin ség: vonatkozó m szaki követelmények szerint C10-C30. Acélmin ség: a vonatkozó m szaki követelmény szerinti melegen hengerelt betonacélok. Az értékek a húzott acélbetétek határigénybevételére történt méretezés esetére, valamint vakolatlan, tömör keresztmetszet szerkezetekre vonatkoznak. 11. táblázat

1 Tájékoztató értékek. Laboratóriumi vizsgálat nélkül nem alkalmazhatók.

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Húzott acélbetétek betontakarása + fél acélátmér , cm


T zállósági határérték órában kifejezve, ha a lemez vastagsága 3-5 cm

5,5-12 cm

12 cm-nél vastagabb

1,5

0,35

0,50

0,60

2,0

0,40

0,60

0,75

2,5

0,45

0,75

1,00

3,0

-

0,90

1,10

3,5

-

1,10

1,25

4,0

-

1,25

1,50

Megjegyzés: Az értékek statikailag határozott lemezekre vonatkoznak. Kiegészítések a 11. táblázathoz - statikailag határozatlan (egyik vagy mindkét végén befogott kéttámaszú vagy többtámaszú) lemezek esetén az értékek 50%-kal növelhet k, - két irányban teherhordó lemezekben az acéltakarást a két sorban elhelyezett vasalás középértékével (alsó síktól számított súlyvonal távolságával) kell számításba venni és a táblázatból nyert értéket 25%-kal növelni (ez nem vonatkozik a három él mentén támaszkodó házgyári elemekre); - C. 15. H jel vasalással készített, két irányban teherhordó lemezek esetén a táblázatban nyert értékek 20%-kal csökkentend k. A betontakarást ez esetben is a két elhelyezett vasalás súlyvonal távolsága jelenti; - födémgerendák t zállósági határértékei, ha azok sí7c födémként nyernek alkalmazást, a 11. táblázat 3. oszlopa alapján határozandók meg. F4.2. Vasbeton gerendák A szerkezet t zállósági határértékeit a 12. táblázat tartalmazza. Figyelembe vett anyagmin ségek az F4.1. szerint. Az értékek a húzott acélbetétek határigénybevételére történt méretezés esetére, vakolatlan, tömör keresztmetszetre vonatkoznak. 12. táblázat Húzott acélbetétek betontakarása + fél acélátmér , cm

T zállósági határérték, óra, ha a gerenda szélessége, cm

10

15

20

25

30

35

40

50

2,0

0,25

0,40

0,50

0,75

0,80

0,90

1,00

1,10

2,5

0,35

0,50

0,65

0,85

0,95

1,00

1,15

1,25

3,0

0,45

0,60

0,85

1,00

1,10

1,25

1,30

1,50

3,5

0,50

0,70

1,00

1,10

1,25

1,40

1,50

1,75

4,0

0,55

0,80

1,10

1,25

1,50

1,60

1,80

2,0

4,5

0,60

0,90

1,25

1,40

1,65

1,80

2,00

2,25

5,0

0,70

1,00

1,40

1,60

1,80

2,0

2,25

2,50

Megjegyzés: Az értékek statikailag határozott szerkezetekre vonatkoznak. A 12. táblázat alkalmazásának egyéb feltételei: - el regyártott bordás födémpallók alkalmazásakor két egymás mellé kerül hosszborda együttes szélességgel vehet figyelembe, - statikailag határozatlan szerkezetek esetén az értékek 50%-kal növelhet k, - nagyszilárdságú, hidegen húzott acélbetétes el feszített födémgerendák t zállósági határértéke 30%-kal csökkentend . F4.3. El feszített tömör vagy üreges födémpallók, ha a lemez vastagsága 80 mm vagy annál nagyobb, valamint a betontakarás legalább 15 mm, TH = 0,60 óra t zállósági határértékkel vehet k figyelembe. Vasbeton és feszített beton födémszerkezetes t zállósági határértékének növekedése különböz vakolatok vagy egyéb t zvéd bevonatok alkalmazása esetén. A szerkezet t zállósági határértékeit a 13. táblázat tartalmazza. 13. táblázat T zvéd bevonat megnevezése

Sorszám

1.

mészhabarcs

Tests r ség 2 kg/m

1600

A szerkezet t zállósági határértékének növekedése, órában kifejezve, ha a bevonat vastagsága

10 mm

15 mm

20 mm

0,20

0,35

0,50



2.

javított mészhabarcs

1800

0,25

0,40

0,55

3.

cementhabarcs

1000

0,25

0,40

0,55

4.

gipszhabarcs

850

0,35

0,50

0,60

5.

perlithabarcs

320

0,40

0,55

0,70

6.

samotthabarcs

1200

0,30

0,45

0,60

7.

cementrabic

2000

0,25

0,40

0,60

8.

gipszrabic

900

0,35

0,50

0,85

9.

azbesztkarton (lágy)

420

0,40

0,60

0,80

A táblázat értékei csak hajlításra igénybe vett szerkezetekre vonatkoznak. Nyomóigénybevétel esetén az adott bevonati vastagság a táblázat eggyel nagyobb védelmi értékével vehet figyelembe (pl. 10 mm vtg mészhabarcs védelmi értéke statikailag nyomott szerkezet esetében 0,35 óra). F4.4. Egyéb födémszerkezetek A szerkezet t zállósági határértékeit a 14. táblázat tartalmazza. 14. táblázat Sorszám

Szerkezet megnevezése

T zállósági határérték óra

1.

2.

3.

Nem éghet csoportba tartozó szerkezetek 1.

Acélszerkezet födémek és tet födémek, nem éghet anyagú kitölt elemekkel, burkolatlan (védetlen) acélszerkezetek esetében - ha az acélt a t zhatás két vagy több oldalról éri1

0,25

- sík födémként alkalmazva pl. poroszsüveg boltozat stb. esetén

0,40

2.

Burkolás nélküli (védetlen) acél tet szerkezet2 azbesztcement vagy acélhullámlemez fedéssel

0,25

3.

Huzalbetétes s7c üvegezés mennyezeti betéttábla

0,05

4.

Üreges, beton födémbéléstestek

1,20

5.

240 mm magas, feszített felvasalású hegesztett hálós, Y 42 tet elem

0,55

6.

CM-1 jel vázkerámiabeton födémszerkezet

1,6

7.

FERT rendszer kerámiabetétes betonfödém

1,5

8.

TT 18 feszített födémelem hálós vasalású lemezzel

0,50

9.

SPAN-DECK födémelem

1,0

10.

E gerendás, CMB 1/60, FB-50/19 és FB-60/19 jel vázkerámia betétes födémek

0,76

11.

PPB födémbeton vagy gázkerámia béléstest

0,60

u. az 10 mm vakolattal

0,75

12.

TR 13/63 típusú alumínium fegyverzet , PIR-V-1113/3 jel „nehezen éghet ” poliuretánhab h szigetelés födémpanel

(teljes vastagsága 12,5 cm)

0,07

Nehezen éghet csoportba tartozó szerkezetek 1.

Borított gerenda fafödém 2 cm vakolattal

0,75

2.

Alulról vakolt, égéskésleltetett nádlemezb l álló mennyezeti elem

0,80

3.

Kétréteg gipszkartonlemezes födém égéskésleltetett fakerettel

0,30

1 A szerkezet t zvédelmére vonatkozóan az F6. táblázat értékeit kell alkalmazni. Vékonyfalú (5 mm-nél vékonyabb) szerelvények esetén a bevonat vastagsága 20%-kal növelend . 2 Poliacélváz esetén 0,20 óra.



4.

Alulról 30 mm vastag égéskésleltetett faforgácslemez, felette 19 mm deszkaborítás 2 réteg ragasztott szigeteléssel, a faforgácslemez és deszkaborítás között légréssel

0,50

5.

Két réteg 1 mm vastag alumíniumlemez közötti 60 mm kemény poliuretánhab födém

0,20

6.

0,8 mm vastag alulemezb l 60x90x40, ill. 60x90x36 mm hullámosítással készült alsó borítású, sajtolt, el regyártott, 60 mm PB 400-as bitumoperlit h szigetelés , 1réteg 120-as csupaszlemez héjalású szendvicsszerkezet

0,10

7.

Fels (küls ) alumínium trapézlemez, alumínium idomszelvényekb l készített vázszerkezet, alsó (bels h szigetelés, a vázszerkezetre égéskésleltetett feny lécvázzal kapcsolva, kétoldalt alufólia borítású, nehezen éghet polisztirolhabból kiképezve

0,10

8.

Poliuretánhab h szigetelés , alumíniumlemez borítású tet panel (65,4 mm, 105,4 mm, 275,4 mm vastag)

0,07-0,08

I/4. FEJEZET KÖZÉPMAGAS ÉS MAGAS ÉPÜLETEK T ZVÉDELMI EL ÍRÁSAI E fejezet tárgya azok a t zvédelmi el írások, amelyeket az új középmagas és magas épületek létesítésekor be kell tartani. Nem tárgya a fejezetnek a kilátótornyok, televíziós adótornyok, megfigyel és hírközl állomások, telefonközpontok, kísérleti intézetek, üzemi és energetikai építmények, silók és magtárak t zvédelmi el írásai. Megjegyzés: A fejezet hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületek és létesítmények esetében a BM OKF el írásai az irányadók. A fejezet hatálya alá tartozó, de itt nem szabályozott esetekben (pl. áruház t zszakaszméret) a követelményeket a BM OKF határozza meg. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Az 5. számú melléklet I/1. fejezete, illetve a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint. 2. ELHELYEZÉS, KÖRNYEZET, ELRENDEZÉS 2.1. Elhelyezés, környezet 2.1.1. A középmagas és magas épületeknek legalább az egyik oldalán - az I. fokú t zvédelmi hatósággal egyeztetett helyen - t zoltási felvonulási területet kell kialakítani. 2.1.2. A t zoltási felvonulási területet úgy kell kiképezni, hogy annak hossza - az épület homlokzati hosszának legalább 2/3-ad részét érje el, szélessége legalább 6,1 m legyen, hosszantitengely-távolsága 8-14 m-re legyen a homlokzati síktól. Kialakítását a Melléklet írja el . 2.1.3. Ha az épületnek a t zoltási felvonulási terület felé es homlokzatához alacsonyabb épületrész csatlakozik, akkor annak homlokzatsíkja az 1. táblázatban meghatározott távolságra lehet a középmagas vagy magas épület homlokzati síkja el tt. 1. táblázat A csatlakozó épületrész szélessége (m1) Párkánymagasság

Ha a megközelít t zoltási felvonulási út tengelyének távolsága a homlokzattól 8,00 m

14,00 m

6 m-ig

5,0

8,0

6 m felett 9 m-ig

3,5

5,5

9 m felett 12 m-ig

3,0

4,5

12 m felett 15 m-ig

2,5

3,5

2.1.4. Lejt s terepen az t zoltási felvonulási terület lejtése - a mentésre alkalmas ablakok alatt legalább 10 m-es körzetben - 5%-nál nagyobb ne legyen. 2.1.5. Amennyiben a t zoltási felvonulási terület mentén fasor kerül telepítésre, a fák egymás közötti távolsága a középmagas és magas épület felöli oldalon 15 m-nél kevesebb nem lehet. Ugyanez a szabály vonatkozik villamos vagy egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is. 2.1.6. A t zoltási felvonulási terület középmagas és magas épületek felöli oldalán közvilágítási szabadvezeték vagy közúti villamos járm vek vezetékei nem helyezhet k el. 2.1.7. A t zoltási felvonulási területen, valamint a t zoltói vízszerelési helyeken (t zcsap, medence stb.) gépjárm parkolót tervezni és elhelyezni nem szabad. 2.1.8. A t zoltási felvonulási utat körforgalmat biztosító módon kell kiképezni vagy, ha ez nem lehetséges, az út végén a különleges t zoltó gépjárm vek részére fordulót (deltát) kell kialakítani. 2.2. Épületen belüli elrendezés Vegyes rendeltetés épületben az eltér rendeltetéseket külön t zszakaszként kell kiképezni, s ezekben a szabványrendeltetést l függ el írásait figyelembe kell venni. Középmagas és magas épületben csak a rendeltetésszer használathoz szükséges, OTSZ szerint „A” és „B” t zveszélyességi osztályba sorolt helyiséget szabad kialakítani. Ezeket t zgátló szerkezetekkel kell körülhatárolni és csak úgy szabad elhelyezni, hogy a szükséges hasadó-nyíló felület hatékony m ködése biztosítva legyen. 3. ÉPÍTÉS 3.1. Az épület és az épületszerkezet t zállósága A középmagas és magas épület szerkezetei az 5. sz. melléklet I/3 fejezete szerint legalább II. t zállósági fokozatában el írt, és a szabvány egyéb általános követelményeinek feleljenek meg, a következ k figyelembevételével.

1 A csatlakozó épületrész szélességi méretét a t zoltási felvonulási út tényleges tengelytávolságának függvényében a táblázati értékek lineáris interpolálásával kell meghatározni.



3.1.1. Magas épületben égéskésleltetés nélkül fa vagy falapú anyagokból készített, de legalább 0,5 óra t zállóság határérték válaszfalak 2 alkalmazhatók lakáson belül az alapterülett l függetlenül, valamint irodaépületekben legfeljebb 150 m összefügg alapterületen belül. 3.1.2. Szemétledobó helyiség térelhatároló szerkezetei - a nyílászárók kivételével - csak „nem éghet ” anyagból készülhetnek. 3.1.3. A szemétledobó cs anyaga csak „nem éghet ” lehet. 3.1.4. A kiürítési útvonalak falszerkezete „nem éghet ”, legalább 0,65 óra t zállósági határérték legyen. 3.1.5. A szemétgy jt helyiséget az egyéb helységekt l „nem éghet ” anyagú és legalább 0,75 óra t zállósági határérték épületszerkezettel kell elválasztani. Ajtaja „nem éghet ” anyagú és legalább 0,5 óra t zállósági határérték legyen. 3.1.6. Az egy t zszakaszból álló és egy lépcs házzal rendelkez középmagas épület esetében, valamint középzárt folyosós vagy zárt oldalfolyosós kiürítési útvonallal kialakított középmagas és magas épületben a kiürítési útvonalra nyíló önálló rendeltetési egységek bejárati ajtói legalább „ nehezen éghet ” 0,25 óra, vagy „közepesen éghet ”, 0,5 óra t zállósági határérték ek legyenek. 3.2. Az épületszerkezetek méretezése A középmagas és magas épülethez kapcsolódó alacsonyabb épületrész tet födémét er tani szempontból az emberi tartózkodásra alkalmas lapostet kre el írt terhekre kell méretezni. 3.3. T zszakasz 3.3.1. A t zszakaszok megengedett legnagyobb területét és hosszát a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat

Az épület f rendeltetésének megnevezése

Lakóház

Igazgatási, iroda- és oktatási épület

Üdül szálló, szálloda és szálloda jelleg épület

Egészségügyi intézmények járóbeteg célú épületei

Egészségügyi intézmény fekv beteg-ellátó épületei2

Az épület t zállósági fokozata1

A t zszakasz legnagyobb hossza m

A t zszakasz összesített nettó

2 födémterülete, m

középmagas épületnél

magas épületnél

középmagas épületnél

magas épületnél

I.

100

90

7800

5200

II.

90

80

6000

3600

I.

100

90

6200

5200

II.

90

80

4900

3600

I.

90

80

5700

5200

II.

80

60

4400

3600

I.

85

70

4800

4000

II.

70

60

3800

3000

I.

85

-

4800

-

II.

70

-

3800

-

3.3.2. A 2. táblázatban meghatározott t zszakasz terület és hosszméretek legfeljebb 50%-kal növelhet k, ha a t zszakasz(ok) teljes területét automatikus t zjelz - és oltóberendezéssel látják el. 3.3.3. Egészségügyi intézmények fekv beteg ellátását szolgáló t zszakaszai, illetve szociális otthonok t zszakaszai csak a 30 m alatti szinteken képezhet k ki. 3.3.4. Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiséget 30 m-t meghaladó szintmagasságon elhelyezni csak az esetben szabad, ha kiszolgálásához biztonsági felvonó létesül. 3.3.5. A pinceszinti, illetve alagsori t zszakaszok területe a 2. táblázatban megadott értékhez képest 50%-kal csökkentend . 3.3.6. A külön közbens épületgépészeti szintet (szerel szintet) önálló t zszakaszként kell kialakítani. 3.4. Nyílászáró szerkezetek 3.4.1. A középmagas és magas épületeknek a t zoltási felvonulási terület felé es homlokzatán t zszakaszonként és szintenként legalább kett , mentésre alkalmas legfeljebb 1,0 m mellvéd magasságú ablakot, loggiát vagy erkélyt kell létesíteni a mentés feltételeinek biztosítására. A mentést el segít ablak osztás nélküli üvegezett felülete legalább 0,75 m szélesség és 1,20 m magasságú legyen. 3.4.2. A kiürítés céljából számításba vett lépcs házakhoz vezet ajtóknak legalább az „L4”-es légzárású követelményeknek (a vonatkozó m szaki irányelv) meg kell felelniük. 4. KIÜRÍTÉSI ÚTVONALAK 4.1. Lépcs ház 4.1.1. Középmagas és magas épületben, ha abban szintenként két vagy több t zszakaszt vagy t zszakaszhoz tartozó funkcionálisan összefügg területrészt alakítanak ki, úgy azok mindegyikéhez legalább egy-egy lépcs házat kell létesíteni.

1 Jelenleg az OTSZ szerint. 2 Bármely más célú, mozgásukban korlátozott személyek elhelyezését célzó épület.



4.1.2. Az olyan magas épületben, melyben szintenként csak egy t zszakasz vagy annak része nyer elhelyezést, legalább két lépcs házat kell kiképezni, melyek közül legalább egyet füstmentes lépcs házként1 kell kialakítani. 4.1.3. Az olyan középmagas épületben, melyben középfolyosó, zártfolyosó, illetve zárt oldalfolyosó létesül és szintenként csak egy t zszakasz vagy annak része kerül elhelyezésre, legalább egy füstmentes1 lépcs házat kell létesíteni. 4.1.3.1. Megengedett a füstmentes lépcs ház két t zszakasz határán történ létesítése, mely esetben az egyidej leg szolgál mindkét t zszakasz számára. 4.1.3.2. A négynél több fogatú lakóépületek bels zárt lépcs házait füstmentesen a vonatkozó el írás2 szerint kell kiképezni. 4.1.4. Két füstmentes lépcs házat1 kell kialakítani az olyan magas épületben, ahol az épületnek a t zoltási felvonulási épület felöl lév homlokzatától értelmezett mélysége (szélessége) a 45 m-t meghaladja. 4.1.5. Középmagas épületben a legfels szinten vagy a tet n, magas épületben a +30,00 m-hez közelebb lév szinten és ezt követ en függ leges értelemben minden t zgátló födémmel határolt szakaszban egy helyen, a lépcs házak között, megvilágított és járható kapcsolatot kell kialakítani. 4.1.6. A pinceszintet (szinteket) kiszolgáló lépcs házat - a pinceszint(ek) helyiségeit l szell ztetett t zgátló el tér közbeiktatásával kell kialakítani, vagy - az épület más lépcs házától függetlenül kell létesíteni. 4.1.7. Zárt lépcs ház legfels szintjén vagy tet födém - a füstmentes lépcs házak kivételével - füstelvezet t kell kialakítani. A vízszintes helyzet füstelvezet szabad (nyitott állapotú) nyílásmérete a lépcs házi alaprajzi vetület 5%-ának megfelel nagyságú legyen, azonban 1 mm-nél kisebb felület nem lehet. A függ leges helyzet füstelvezet szabad felület méretét az el z höz viszonyítva 50%-kal növelt felülettel kell kialakítani. A lépcs házi füstelvezet nyitását üzembiztos szerkezettel kell kialakítani. A füstelvezet m ködtetését minden esetben hozzáférhet helyen kell biztosítani. - a középmagas épületben legalább a földszintr l és a legfels padlószintr l, - a magas épületben valamennyi padlószintr l. A füstelvezet m ködtetési helyein a nyitás módját felismerhet módon jelölni kell. 4.1.8. Amennyiben füstelvezet nem alakítható ki, akkor a füstelvezetést légtechnikai berendezésekkel kell megoldani. Ennek m ködtetési helyei azonosak a füstelvezet kre el írtakkal. A légtechnikai berendezés teljesít képessége legalább 2 m3/s, a 4.1.7. szakaszban meghatározott „füstelvezet nyílásméret” minden négyzetméterére.

4.1.9. A lépcs ház szerkezeteinek burkolata, valamint a lépcs kiegészít szerkezetek - a járófelületek, a lábazat és fogódzók kivételével - csak „nem éghet ” anyagból készülhetnek. 4.1.10. A lépcs házakból a tet re vagy a szomszédos lépcs házhoz vezet átjáróra nyíló ajtók kulcsának elhelyezésére az ajtó mindkét oldalán egy-egy üvegezett, zárható szekrényt kell elhelyezni. 4.2. Közlekedési terek, folyosók 4.2.1. A kiürítési útvonalak (folyosó, közleked ) határoló falának, födémének burkolatát és esetleges álmennyezetét „nem éghet ” anyagból kell létesíteni. 4.2.2. A kiürítési útvonalak falburkolatát úgy kell kialakítani, hogy az a burkolat mögötti részén anyagtárolásra ne adjon lehet séget. 2 4.2.3. Minden zártter , illetve középfolyosón legalább egy-egy m felület , könnyen és teljes felületen nyitható ablakot kell létesíteni, vagy ezzel egyenérték , a 4.1.8. szakaszban megjelölt légtechnikai berendezést kell szerelni. 5. ÉPÜLETGÉPÉSZET 5.1. Villamos berendezés 5.1.1. Küls csatlakozó vezeték céljára kizárólag kábel használható. Középmagas és magas épületet a kisfeszültség energiaellátó hálózathoz tartozó szabadvezeték legfeljebb 3 m-re közelítheti meg, az épület homlokzatából esetleg kiálló részek figyelembevételével. (Nagyfeszültségnél lásd az er sáramú szabadvezetékek el írásait.) 5.1.2. Magas épület számára kétoldali betáplálást kell létesíteni az élet- és vagyonvédelem szempontjából jelent s fogyasztó berendezések (5.1.7. szakasz) biztonságos ellátására. A második betáplálás az üzemi energiaellátástól független transzformátorról létesítend . Az üzemszer energiaellátás kimaradása esetén a második betáplálásra történ automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell. 5.1.3. Az épület házi f elosztó berendezését a lakóépületek villamos hálózatra kapcsolására vonatkozó el írások szerint kell kialakítani. A villamos kapcsolóhelyiség ajtóinak „nem éghet nek” és legalább 0,25 óra t zállósági határérték nek kell lenniük. 5.1.4. A f elosztó berendezésb l kiinduló áramköröket, illetve felszálló és leágazó f vezeték rendszereket fogyasztócsoportonként kell kialakítani és az egyes fogyasztócsoportok energiaellátására kiinduló f vezetéket, illetve f vezetékeket csak a f elosztó berendezésben kell leválasztó kapcsolóval ellátni. A f vezetékek födémeken történ átvezetését úgy kell kiképezni, hogy az a t z vagy füstgáz átterjedését meggátolja (5.6.1. szakasz). 5.1.5. Lakások villamosenergia-ellátására lépcs házanként egy vagy több, az összes szinten végigmen f vezeték létesítése - a szintenkénti leágazásnál közbeiktatott - leválasztó kapcsolóval megengedett. Engedélyezett továbbá az el bbiek szerinti f vezetékeknél a szintenkénti leválasztó kapcsoló elhagyása, ha a f vezeték közvetlenül csatlakozik a fogyasztásmér helyiséghez, szekrényhez. A lépcs házban emeletenként, tartós felirattal utalni kell a leválasztó kapcsoló, illetve a fogyasztásmér helyiség, szekrény helyére. 5.1.6. Ha az épület energiaellátását nagyfeszültség rendszer - az épületben nagyfeszültség kábel és több szinten elhelyezett transzformátor biztosítja, akkor a következ 5.1.6.1...5.1.6.4. szakaszok szerinti el írásokat kell betartani. 5.1.6.1. Az épület teljes nagyfeszültség hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsolótérben (a lakóépületek villamos hálózatra bekapcsolására vonatkozó m szaki el írások szerint) lekapcsolható legyen. 5.1.6.2. Csak száraz transzformátorokat szabad alkalmazni. 5.1.6.3. Az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kisfeszültség kapcsoló berendezésben t zszakaszonként csoportosítva legyenek leválaszthatók. 5.1.6.4. A f elosztó berendezésben nagyfeszültség energiaelosztás esetén a földszinti, legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültség kapcsolóberendezésben az igényes fogyasztók (5.1.7. szakasz) részére külön fogyasztócsoporto(ka)t kell képezni és külön lekapcsolható leágazásokat kell kiképezni. 5.1.7. Magas épületben az 5.1.2. szakasz szerint táplált leágazásokat kell kiépíteni az alábbi fogyasztók részére:

1 Bels lépcs ház esetén el térrel kialakított túlnyomásos szell ztetés lépcs házat kell létesíteni. 2 Jelenleg az építésügyi ágazati m szaki el írások közül az ME-04-132.



- nyomásfokozó oltóvízszivattyú, - gépi füstelszívás, - füstelvezet nyílások m ködtetése, - túlnyomásos szell z (füstmentesítés), - állandó felügyelet helyiség (pl. t zjelz központ) világítása, - biztonsági felvonók er átviteli, világítási és biztonsági berendezései stb., - a kiürítési útvonalak világítása. Megjegyzés: A t zjelz berendezések táplálása a 2. sz. melléklet V/2. fejezete szerint. 5.1.8. Az épületek tömegforgalmú célú helyiségeiben és azok kiürítési útvonalain biztonsági világítást és irányfényeket kell felszerelni (az 1000 V-nál nem nagyobb feszültség er sáramú berendezésekre vonatkozó általános el írások szerint). Magas épületek, illetve zárt- és középfolyosós középmagas épületek kiürítés útvonalain biztonsági világítást kell létesíteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról (5.1.2., illetve 5.1.7. szakasz) is ellátható. 5.2. Villám elleni védelem A középmagas és magas épület villámvédelmét a 3. számú melléklet III. fejezete szerint kell kialakítani. 5.3. Szell z berendezés A szell z rendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek és t zszakaszok között, az esetleg keletkez t z és füstgáz átterjedését a szell z rendszer ne tegye lehet vé. 5.3.1. A mechanikus szell z berendezések csatornáit - a nagynyomású és nagysebesség klímaberendezések kivételével - a t zszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet h re vagy füstgázra automatikusan záródóan kell kialakítani. 5.3.2. A szell z berendezés csatornáit és szigetelését „nem éghet ” anyagból kell készíteni, azonban az 5.6.2. szakaszban meghatározott szerel aknában elhelyezett csatorna „nehezen éghet ” anyagból is készülhet, de legalább „mérsékelt füstfejlesztés ” legyen. 5.3.3. A szell z nyílások rácsszerkezetét „nem éghet ” anyagból kell készíteni. 5.3.4. A mesterséges szell ztetés villamos motorjával „éghet ” anyagú épületszerkezet nem érintkezhet. 5.3.5. A terepszint alatti padlószint helyiségek szell zését úgy kell megoldani, hogy azokon keresztül szükség esetén a keletkez füst eltávolítása közvetlenül a szabadba biztosított legyen. Természetes szell zés esetén a helyiségben folyó tevékenység t zveszélyességi osztálytól függ en a helyiség alapterületének %-ában az alábbi szell z keresztmetszet létesítése szükséges: „C” t zveszélyességi osztályban 0,50%, „D” t zveszélyességi osztályban 0,25%, „E” t zveszélyességi osztályban 0,10%. 5.3.6. T zgátló el tér szell ztetésére lakó- és középületben a helyiség alapterületének legalább 0,5%-át, „A”-„C” t zveszélyességi osztályú tevékenység esetén 2%-át, „D”-„E” t zveszélyességi osztályú tevékenység esetén 1%-át kitev keresztmetszet szell z nyílást kell létesíteni. 2 5.3.7. Mesterséges szell ztetés esetén az 5.3.5., illetve 5.3.6. szakasz szerint számított elszívó felület minden m -e helyett 2 köbméter/s leveg átbocsátását kell biztosítani. A berendezés m ködtetését a földszinten is hozzáférhet helyen biztosítani kell. 5.4. T zjelzés 5.4.1. Magas épület földszintjén - bármely id szakban hozzáférhet helyen - közvetlen t zjelz telefonállomást kell létesíteni a legközelebbi t zoltó-parancsnoksághoz. 5.4.2. Középmagas épületekben a t zjelzés lehet ségét - lakótelep esetén 200 lakásonként, illetve önálló épület esetén a lakóépület földszintjén elhelyezett nyilvános távbeszél -állomás létesítésével - nem lakóépület esetében városi telefon létesítésével kell biztosítani. 5.4.3. A középmagas épületek bejárati el terében vagy annak közelében a legközelebbi nyilvános távbeszél állomás helyét és a T zoltóság hívószámát tartalmazó tartós feliratot kell elhelyezni. 5.4.4. A húsznál többszint magas épületben olyan riasztójelzést továbbító berendezést (hangosbemondó, csengetés stb.) kell felszerelni, amellyel egyértelm en jelezni lehet - az ott tartózkodók részére - az esetleges tüzet, illetve az ezzel kapcsolatos figyelmeztetést. 5.5. T zoltáshoz szükséges vízellátás A középmagas és magas épületek t zoltásához szükséges vízellátási követelmények szempontjából az OTSZ vonatkozó el írásai az irányadók a következ k figyelembevételével: - a középmagas épületnél 100 m-ként, - a magas épületnél 50 m-ként, - a t zoltási felvonulási területen a t zcsapok száma kett nél kevesebb nem lehet. 5.5.1. Az épületen belül a t zcsapok létesítési el írásait, valamint azok egyidej ségét a 3. táblázat tartalmazza. 5.5.2. Fali t zcsapok esetében, amennyiben a hálózati nyomás az OTSZ-ben meghatározott nyomású és mennyiség vizet nem szolgáltatja, nyomásfokozó szivattyút kell beépíteni. 5.5.3. A vízszerelési helyeket az építmény üzembe helyezéséig ki kell építeni (pl. t zcsap, medence). 3. táblázat Középmagas épület A létesítmény megnevezése

Magas épület

egy-egy t zszakaszában szükséges szintenkénti fali t zcsapok száma

egyidej sége1

száma

egyidej sége1

Lakóépület

12

2

1

2

Igazgatási, iroda- és oktatási épület

12

2

2

4

1 A létesített t zcsaphálózatról egyidej leg m ködtethet t zcsapok száma. 2 Száraz vezetéken (a vonatkozó m szaki követelmények szerint).



Egészségügyi intézmények fekv beteg-ellátási épületei, szociális otthonok, öregek háza

2

3

-

-

Egyéb épületek

2

3

2

4

A középmagas lakóépületekben a száraz t zi vízvezeték létesítési kötelezettsége alól Budapesten és a megyeszékhelyeken az illetékes I. fokú t zvédelmi hatóság eseti felmentést adhat. 5.6. Épületgépészeti vezetékek beépítése 5.6.1. A falon vagy födémen átvezetett vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat t zgátló tömítéssel kell ellátni, melynek T értéke azonos legyen a H szerkezetre el írt T értékével. H 5.6.2. Szerel akna létesítése esetén az 5.6.2.1...5.6.2.4. szakaszok szerinti követelményeket kell kielégíteni. 5.6.2.1. A szerel akna falszerkezete „nem éghet ” anyagú és legalább 0,65 óra t zállósági határérték legyen. 5.6.2.2. Az akna falszerkezetén szintenként egy szerel nyílást (vagy szerel falat) szabad kialakítani. Ennek lezáró szerkezete csak „nem éghet ” anyagú lehet, és t zállósági határértéke legalább 0,25 óra legyen (a t zállósági határérték értelmezésénél a felmelegedési határértékt l el lehet tekinteni). 2 A szerel nyílás legfeljebb 170 MJ/m t zterhelés helyiség fel l képezhet ki. 2 5.6.2.3. Amennyiben a szerel nyílás csak 170 MJ/m -t meghaladó t zterhelés helyiség fel l képezhet ki, úgy az azt lezáró szerkezet „nem éghet ”, 0,65 óra t zállósági határérték legyen. (Ez esetben a felmelegedési határértéket is figyelembe kell venni.) 5.6.2.4. A szerel aknát a födémek szintjében „nem éghet ” anyagú és legalább 0,65 óra TH érték szerkezettel kell lezárni. 5.6.3. A szintek között átvezet szell z vezetéket és egyéb, „éghet ” anyagú vezetékeket (ejt vezetékek, elektromos kábelek és vezetékek) mind 2 egyedi, mind csoportos elhelyezése esetén „nem éghet ” anyagú és legalább 0,25 óra t zállósági határérték szerkezettel kell határolni. A 170 MJ/m -t meghaladó t zterhelés helyiségekben a felmelegedési határértéket is figyelembe kell venni. 5.7. felvonók 5.7.1. A felvonó létesítését a vonatkozó m szaki irányelv és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK és az 5.7.2...5.7.4. szakasz írja el . 5.7.2. Kórház és szociális otthon célját szolgáló középmagas, valamint - a lakóházak kivételével - minden magas épület valamennyi t zszakaszában legalább egy biztonsági személyfelvonót kell létesíteni. 5.7.3. Magas épületekben kialakítandó körfogó felvonót csak füstmentes lépcs házban szabad elhelyezni. 5.7.4. Biztonsági felvonót fénysorompós ajtóvezérléssel ellátni nem szabad. Melléklet A t zoltási felvonulási terület kialakítása

1. ábra



2. ábra Függelék F1. A GÉPEZETES TOLÓLÉTRÁK VÍZSZINTES SÍKÚ M KÖDÉSI DIAGRAMJAI A 4., 6., 8., 10., 12., 14. ábrán a diagram függ leges tengelyén a gépezetes tolólétra forgózsámolyának középpontjától számított távolságok találhatók méterben, a vízszintes tengelyén a járda úttest felöli szegélyét l számított távolságok szintén méterben. A forgózsámoly középpontjától számított 7,5 m-re felfelé és lefelé, a járdaszegélyt l számított 1-1 m távolságra kis körök találhatók. Ezek a körök az el írt minimális távolságokra ültethet fákat jelképezik. E jelképek nem pontosak, mivel a fák koronaátmér je nagy mérethatárok között mozog, tehát csak a törzsek helyét jelöli. A diagramban a járdaszegélyt l 5 és 11 m-nyire (az úttest középpontjától 8 és 14 m-nyire) szaggatott és folyamatos vonalakkal vannak jelölve az úttest középvonalától az épülethomlokzatig betartandó távolságok, a t zoltási felvonulási területen. Az íves diagramvonalak ábrázolják a különböz döntési szögek alkalmazásánál a létra végével bejárható zónákat. F2. A GÉPEZETES TOLÓLÉTRÁK FÜGG LEGES SÍKÚ M KÖDÉSI DIAGRAMJAI Az 5., 7., 9., 11., 13., 15. ábrán a diagram függ leges tengelyén a magassági méretek láthatók méterben, a vízszintes tengelyén pedig a gépezetes tolólétra talajtámaszától (járdaszegélyt l) mért távolság szintén méterben. Az épület homlokzati fala az úttengelyt l számítva 8, illet leg 14 m között lehet, ennek megfelel en a vízszintes tengelyen a járdaszegélyt l számítva az 5 m és a 11 m kissé vastagabb (rövid) vonallal van jelölve. A diagramvonal különböz szögállásoknál azokat a még biztonságosan kitolható létrahosszakat mutatja, amelyeket a különböz típusú gépezetes tolólétrák biztonsági automatikái kell kitámasztás esetén megengednek. Az ehhez a diagramhoz tartozó 3. ábrának megfelel pauszrajzot úgy kell a diagramra helyezni, hogy az úttest középvonalak és a talajszintek fedjék egymást. A függ leges tengelyen a padlószintek száma van jelölve (2700 mm szintmagasságot számítva), valamint jelölve vannak az úttest középvonalától számított 8 és 14 m távolságra lév homlokzati falakhoz építhet lepényépületek körvonalai. Megjegyzés: A diagramok a létra típusaitól függ en változók, de használatuk azonos. Az épületek tervezése idején a területileg illetékes t zoltóságtól kell nyilatkozatot kérni a létratípusra vonatkozóan, s szükség esetén a megfelel diagramokat használni.

3. ábra




4. ábra 44 m-es MAGIRUS gépezetes tolólétra vízszintes síkú m ködési diagramja. 1 ember a létra végén

5. ábra 44 m-es MAGIRUS gépezetes tolólétra függ leges síkú m ködési diagramja. 1 ember a létra végén





6. ábra 44 m-es METZ gépezetes tolólétra vízszintes síkú m ködési diagramja. 1 ember a létra végén

7. ábra 44 m-es METZ gépezetes tolólétra függ leges síkú m ködési diagramja. 1 ember a létra végén





8. ábra 37 m-es MAGIRUS gépezetes tolólétra vízszintes síkú m ködési diagramja

9. ábra 37 m-es MAGIRUS gépezetes tolólétra függ leges síkú m ködési diagramja





10. ábra 30 m-es ZIL gépezetes tolólétra vízszintes síkú m ködési diagramja. 1 ember a létra végén

11. ábra 30 m-es ZIL gépezetes tolólétra függ leges síkú m ködési diagramja. 1 ember a létra végén





12. ábra 30 m-es MAGIRUS gépezetes tolólétra vízszintes síkú m ködési diagramja

13. ábra



30 m-es MAGIRUS gépezetes tolólétra függ leges síkú m ködési diagramja





14. ábra 30 m-es IFA gépezetes tolólétra vízszintes síkú m ködési diagramja

15. ábra




30 m-es IFA gépezetes tolólétra függ leges síkú m ködési diagramja I/5. FEJEZET T ZSZAKASZOK E fejezet tárgya az épületek és építmények t zszakaszainak megengedett legnagyobb területét és a t zszakaszok elválasztását meghatározó el írások. Nem tárgya a fejezetnek a középmagas és magas épületek és építmények, továbbá a k olaj-, gáz- és vegyipari technológiai építmények t zszakaszainak megengedett legnagyobb területét és a t zszakaszok elválasztását meghatározó el írások. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A fejezetben el forduló t zvédelmi fogalmak meghatározásait a melléklet I/1. fejezete tartalmazza. 2. A T ZSZAKASZOK MEGENGEDETT LEGNAGYOBB TERÜLETE 2.1. A lakóépületek, az üdül épületek, a közösségi épületek, továbbá az ipari, a mez gazdasági, a közlekedési, a táv- és hírközlési létesítmények igazgatási és irodaépületei t zszakaszainak megengedett legnagyobb területeit az 1. táblázat tartalmazza. 2.2. Az ipari üzemi építmények, továbbá a mez gazdasági, a közlekedési, a javító-szolgáltató, a táv- és hírközlési létesítmények ipari üzemi célt szolgáló építményei t zszakaszainak megengedett legnagyobb területeit a 2. táblázat tartalmazza. 2.3. A mez gazdasági létesítmények mez gazdasági üzemi és tárolási építményei, továbbá épületei t zszakaszainak megengedett legnagyobb területeit - a silószerkezetek kivételével - a 3. táblázat tartalmazza. 2.4. Egy t zszakasznak kell tekinteni - a lédús takarmányt tároló silókat térfogati korlátozás nélkül, - a gabona-, a termény- és a takarmánysilókat, ha azok - vasbetonból készültek és térfogatuk legfeljebb 48 000 m3;

- fémb l készültek és térfogatuk legfeljebb 12 000 m3; 3 - fából készültek és térfogatuk legfeljebb 5000 m ;

3 - egyéb éghet anyagból készültek és térfogatuk legfeljebb 2000 m . 2.5. A tárolók, továbbá az ipari, a kereskedelmi, a közlekedési, a táv- és hírközlési; a mez gazdasági létesítmények 3. táblázatban nem szerepl tárolási célú épületei t zszakaszainak megengedett legnagyobb területeit a 4. táblázat tartalmazza. 2.6. A 2.1., 2.2., 2.3. és 2.5. szakaszok szerinti t zszakasz-területeket legfeljebb 100%-kal meg szabad növelni, ha a t zszakaszok teljes területe önm köd t zjelz és t zoltó berendezéssel van ellátva, s ha ezt a körülményt az építmény t zállósági fokozatának megállapításánál nem vették már figyelembe. 2.7. A terepcsatlakozás alatti padlószint-magasságú helyiségek, terek 2.1-2.5. szakaszokban megengedett legnagyobb t zszakaszterületeit 50%-kal csökkenteni kell. 3. A T ZSZAKASZOK KIALAKÍTÁSA, ELHELYEZÉSE ÉS ELVÁLASZTÁSA 3.1. Ha egy épületben, építményben a helyiségek, a technológia és a közlekedési területek együttes nettó alapterülete nagyobb a 2. fejezetben megengedett legnagyobb t zszakasz területénél, vagy egyes eltér rendeltetés területeket más el írások szerint kell külön t zszakasznak tekinteni, az építményben, épületben a t zszakaszokat úgy kell kialakítani, hogy területük feleljen meg a 2. fejezet el írásainak. 3.2. Egy építményen, épületen belül - ha ezt egyéb el írás nem tiltja - a t zszakaszok egymás mellett és egymás felett is kialakíthatók. 3.3. Egy építményen, épületen belül két vagy több t zszakasz létesítése esetén azok egymással határos szerkezeteit t zfalként vagy t zgátló falként, 2 illetve t zgátló födémként kell kialakítani. A legfeljebb 670 MJ/m t zterhelés „C”, „D” és „E” t zveszélyességi osztályba tartozó t zszakaszok elválasztására t zgátló fal helyett az 5. számú melléklet I/3. fejezete szerinti egyéb t zterjedést gátló berendezés is alkalmazható. 3.4. A lakóépületekben a lakások közötti elválasztó falat a t zgátló fallal egyenérték t zállósági határérték , nem éghet falként kell létesíteni. 3.5. A III. t zállósági fokozatú egyszintes, továbbá a IV. és V. t zállósági fokozatú bármilyen szintszámú építmények, épületek t zszakaszainak elválasztására t zfalat kell létesíteni. 3.6. H t házak esetében alapterületi korlátozás nélkül külön t zszakaszt kell kialakítani a h tött és a manipulációs tér, valamint a gépterem részére. A gépterem épületszerkezeteinek ki kell elégítenie legalább a II. t zállósági fokozat követelményeit. Melléklet Lakóépületek, üdül épületek és közösségi épületek t zszakaszainak megengedett legnagyobb területei 1. táblázat Az épület t zállósági fokozata

I.

Az épületek rendeltetése Otthon jelleg épületek

1 2 3 4

II.

III.

IV.1

V.2

2 A t zszakaszok megengedett legnagyobb területe3, m

Lakó- és üdül épület

8 0004

7 5004

4 500

300

-

Szálloda, üdül szálló

7 500

6 000

2 0001

300

-

Legfeljebb kétszintes épületnél van megengedve. Csak egyszintes épületnél van megengedve. Ha a megengedett legnagyobb területre nincs el írás (a táblázatban: -) a rovatnak megfelel t zállósági fokozatú épület létesítése nincs megengedve. Egyszintes épületnél korlátozás nélkül meg van engedve.


M vel dési épületek

oktatási

5 000

4 000

-

-

-

Könyvtár, levéltár, térképtár

5 000

2 500

1 000

-

-

Múzeum, kiállítóterem

7 500

5 000

1 500

-

-

filmszínház,

m vel dési

A vonatkozó m szaki irányelvek szerint

Bölcs de, csecsem otthon

4 0001

3 0001

-

-

-

Óvoda

5 0002

4 0002

-

-

-

6 000

5 000

3 000

1 0003

5004

Kisegít iskola, (gyógypedagógia)

3 0002

2 5002

-

-

-

Igazgatási és irodaépület5

7 500

6 000

4 000

300

-

Sportlétesítmények6

15 000

12 000

6 000

3 000

-

Fürd

7 500

6 000

3 000

1 000

-

Vendéglátó üzlet (étterem, vendégl , borozó, eszpresszó stb.)

7 500

6 000

3 000

300

-

Áruház, üzlet, bolt, árusítópavilon

10 000

8 000

3 000

600

-

Vásárcsarnok, piac

20 000

15 000

6 000

1 000

-

6 000

5 000

2 500

-

-

5 000

4 000

-

-

-

Iskola, f iskola, szakmunkásképz

Ellátó, szolgáltató, egészségügyi épületek

317. oldal

Szociális otthon, gyógyüdül szálló, kórházi szállásépület

Színház, ház Nevelési, épületek


Orvosi rendel , véradó állomás

egyetem,

ment állomás,

Kórház

Az ipari üzemi építmények7 t zszakaszainak megengedett legnagyobb területei 2. táblázat 2 T zterhelés8, MJ/m

2 500 m -ig terjed

2 501-1500 m között

2 1500 m -nél nagyobb

az épület vagy a t zszakasz t zveszélyességi osztálya

t zállósági fokozata

„A”

I.

8 000

5 000

2 000

II.

6 000

4 000

1 000

I.

10 000

6 000

3 000

II.

8 000

5 000

2 000

I.

korlátlan

8 000

4 000

II.

10 000

6 000

3 000

„B”

„C”

1 2 3 4 5 6 7 8 9

2 a t zszakasz megengedett legnagyobb területe9, m

Csak egyszintes épületnél van megengedve. Legfeljebb kétszintes épületnél van megengedve. Csak tornateremnél és szakmunkásképz intézet m helyénél van megengedve. Csak szakmunkásképz intézet E t zveszélyességi osztályba tartozó m helyénél van megengedve. Az ipari, a mez gazdasági, a közlekedési, a táv- és hírközlési létesítmények igazgatási és irodaépületeinél van megengedve. A fedett lelátók t zszakaszterületeit esetenként az I. fokú t zvédelmi hatóság állásfoglalása szerint kell meghatározni. A mez gazdasági, a közlekedési, a javító-szolgáltató, a táv- és hírközlési létesítmények ipari üzemi célt szolgáló építményei is. A t zterhelés számításánál az 5. számú melléklet I/7. fejezete szerinti id leges t zterhelést kell figyelembe venni. Egyszintes I-III. t zállósági fokozatú csarnokok esetében


„D”

„E”


III.

8 000

4 0001

2 0002

I.

korlátlan

10 000

6 000

II.

korlátlan3

8 000

4 000

III.

12 000

5 0001

3 0002

IV.

1 5002

5002

1002

I.

korlátlan

-

-

II.

korlátlan3

-

-

III.

15 000

-

-

IV:

2 000

-

-

V:

1 0002

-

-

A mez gazdasági létesítmények mez gazdasági üzemi és tárolási építményei4, és épületei t zszakaszainak megengedett legnagyobb területei 3. táblázat Az épület t zállósági fokozata

I.

II.

Az épület, az építmény vagy a t zszakasz rendeltetése

III.

IV.5

2 A t zszakaszok megengedett legnagyobb területe4, m

Állattartás alommal

8 000

6 000

5 600

2 400

-

Állattartás alom nélkül

10 000

8 000

6 000

3 0006

-

Kötetlen tartású, nyitott istálló

20 000

17 000

14 000

11 000

8 000

Szálas takarmány- vagy alomtároló

1 500

1 000

800

600

-

Terménytároló (padozatos)

3 000

2 400

1 2007

600

400

Gabona és termésfeldolgozó, -szárító, -tisztító és -kever

2 500

1 500

1 000

600

400

Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító és -tároló

5 000

4 000

3 500

1 500

750

Mez gazdaságigép- és eszköztároló

5 000

4 000

3 000

1 500

750

Mez gazdasági gépjavító m hely

3 000

2 000

1 500

1 000

-

Dohányszárító

5 000

4 000

3 000

1 000

-

Növényház (üveg vagy fólia) M trágya-, növényvéd szer- és irtószerraktár

korlátlan az „A” és „B” t zveszélyességi osztályban

3 000

2 200

-

-

-

a „C” és „D” t zveszélyességi osztályban

5 000

4 000

3 000

1 2006

-

6 000

2 4006

1 2008

Az „E” t zveszélyességi osztályban

korlátlan

Tárolók, épületek9 t zszakaszainak megengedett legnagyobb területei

1 2 3 4 5 6 7 8 9

V. 5

Legfeljebb háromszintes épületnél van megengedve. Legfeljebb egyszintes épületnél van megengedve. Az adott t zszakaszon belül A siló kivételével. Ha a megengedett legnagyobb területre nincs el írás (a táblázatban: -), a rovatnak megfelel t zállósági fokozatú építményt, épületet nem szabad létesíteni. Ha az építmények közötti t ztávolság legalább 18 m, 4000 m2-ig növelhet . Ha az építmények közötti t ztávolság legalább 20 m, 1800 m2-ig növelhet . Ha az építmények közötti t ztávolság legalább 18 m, 2000 m2-ig növelhet . Az ipari, a kereskedelmi, a közlekedési, a táv- és hírközlési, a mez gazdasági létesítmények 3. táblázatban nem szerepl tárolási célú épületei is.


CompLex DVD Jogtár+ 319. oldal 4. táblázat

2 1500 MJ/m -ig terjed

2 T zterhelés1, MJ/m

2 1500-3000 MJ/m között

2 3000 MJ/m -nél nagyobb

az épület vagy a t zszakasz t zveszélyességi osztálya

T zállósági fokozata

„A”

I.

30002

15002

7502

II.

20002

10002

5002

I.

4000

2000

1000

II.

3000

1500

750

I.

50003

2500

1250

II.

40003

2000

1000

III.

30003

1500

750

I.

60003

3000

1500

II.

50003

2500

1250

III.

40003

2000

1000

IV.

6002

3002

1502

I.

, 70003 4

-

-

II.

60003

-

-

III.

80003

-

-

IV.

7002

-

-

V.

2002

-

-

„B”

„C”

„D”

„E”

2 a t zszakasz megengedett legnagyobb területe1, m

I/6. FEJEZET KIÜRÍTÉS E fejezet tárgya helyiségek, t zszakaszok, épületek, építmények kiürítési követelményeinek el írása t z esetére. Nem tárgya a fejezetnek a mozgásukban vagy cselekv képességükben korlátozott személyek eltávozásának, eltávolításának feltételei. Megjegyzés: Ilyen esetekre a BM OKF állásfoglalása az irányadó. 1. ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 1.1. Az építményt, illetve annak t zszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a t z esetén a benttartózkodók megengedett id tartamon belül a veszélyeztetett területr l eltávozhassanak, illet leg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. 1.2. A t z által veszélyeztetett területen (helyiségben, t zszakaszban) tartózkodó személyek a 2.3.3.2. és 2.3.3.3. szakaszokban leírt feltételek figyelembevételével átmenetileg a t zt l védett t zszakaszban, füstmentes lépcs házban, az épületek, építmények tet födémén, vagy erre a célra - a t zvédelmi hatóság egyetértésével - tervezett térben (átmeneti tér) tartózkodhatnak. A kiürítési terveknek biztosítaniuk kell e terek további, megfelel en biztonságos elhagyásának lehet ségét. 1.3. A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó, az 1.4. szakasz szerinti esetek kivételével pl. toló, billen és emelked zsalus rendszer , valamint csak fotocella elven m köd ajtót alkalmazni nem szabad. 1.4. A „C”-„E” t zveszélyességi osztályba tartozó ipari, mez gazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billen és emelked zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók, és az érintett 2 helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m -enként az egy f t nem haladja meg.

1 A t zterhelés számításánál az 5. számú melléklet I/7. fejezete szerinti id leges t zterhelést kell figyelembe venni. Ha a megengedett legnagyobb területre nincs el írás (a táblázatban: -), a rovatnak megfelel t zállósági fokozatú építmény, épület létesítése nincs megengedve. 2 Csak egyszintes épületnél van megengedve. 3 Egyszintes épületek esetében 4 500 MJ/m2 t zterhelés alatt a t zszakasz területére nincs korlátozás.



1.5. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek - kivéve a legfeljebb 50 f tartózkodására szolgáló helyiségeket - az arra min sített tolóajtók kivételével, csak a kiürítés irányába nyílhatnak és azokat - míg a helyiségben tartózkodnak - lezárni nem szabad. Nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló építményben a 300 f nél nagyobb befogadóképesség helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önm köd en rögzíthet legyen. 1.6. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcs t építeni - a nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével nem szabad. 1.7. Többszintes épületnek a kiürítésre számításba vett útvonalain éghet anyagok beépítéséhez, illet leg elhelyezéséhez - jogszabályban nem szabályozott esetben - a t zvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Többszintes iskolák folyosóin - ha azokról kétirányú kiürítés lehetséges legalább „nehezen éghet ” anyagú szekrények beépíthet k. 1.8. A füstelvezetés lehet ségér l a kiürítésre számításba vett lépcs ház, közép- és zártfolyosó esetében gondoskodni kell. 1.9. A kiürítés céljára 50 f nél több személy esetében íves karú lépcs t, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót - kivéve a biztonsági felvonót -, valamint 25%-nál meredekebb lejt t számításba venni nem szabad. 1.10. A vészlétrát (kilép t), vészhágcsót vagy a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet, a vonatkozó m szaki el írások szerint szabad létesíteni. 1.11. A nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló építményben a kiürítésre számításba vett kijáratot, utat és folyosót irányjelz felirattal kell ellátni, amelyet - amíg az építményben személyek tartózkodnak - meg kell világítani. Az irányjelz feliratokat a vonatkozó m szaki el írások határozzák meg. 1.12. A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhet el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne sz kítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, bels széleit eltér szín csíkkal kell megjelölni. 1.13. Az olyan egyszintes „C”-„D” t zveszélyességi osztályba tartozó építményeknél, amelyeknél a nagy alapterület nem teszi lehet vé a kijáratok, védett t zszakasz vagy övezet megközelítését a 2. fejezetben meghatározott id n belül, ott megfelel menekülési alagutat vagy zárt folyosót kell létesíteni a biztonságos kiürítés érdekében. Az alagút vagy zárt folyosó határoló szerkezetei legalább 1 óra t zállósági határérték ek legyenek. Ezeknek bejárati ajtói „nem éghet ” anyagúak és önm köd en csukódóak legyenek. 2. KIÜRÍTÉSI SZÁMÍTÁSOK 2.1. A kiürítés id tartama 2.11. Az építmény kiürítésének szakaszai - els szakasz: a veszélyeztetett helyiségek kiürítése, - második szakasz: a veszélyeztetett t zszakasz, illetve az építmény kiürítése. 2.12. Mind az els , mind a második szakasz kiürítésének id tartama nem haladhatja meg a megengedett id tartamot. 2.13. A kiürítés megengedett id tartamát, amely a helyiség, t zszakasz, építmény t zveszélyességi osztályától és a t zszakasz, építmény t zállósági fokozatától függ, az 1. táblázat tartalmazza. A kiürítés megengedett id tartama 1. táblázat

Kiürítési szakasz

Els szakasz t 1

Kiürítend helyiség, t zszakasz, építmény megnevezése

A kiürítés megengedett id tartama (t

) I-V.: t zállósági fokozatba meg sorolt t zszakaszból, épületb l vagy építményb l min.

I-II.

III.

IV-V.

Nagyforgalmú, illetve tömegtartózkodásra szolgáló, valamint „A”-„B ” t zveszélyességi osztályba sorolt helyiségek, övezetek

1,5

1,0

0,75

Huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve „C”-„E” t zveszélyességi osztályba sorolt helyiségek

2,0

1,5

1,0

, Egyszintes csarnok1 2* ha a bels térfogata

3 Legfeljebb 5000 m

2,0

1,5

1,0

3 5 001-10 000 m között

2,5

2,0

1,5

3 10 001-20 000 m között

3,0

2,5

2,0

3 20 001-40 000 m között

3,5

3,0

2,5

3 40 001-80 000 m között

4,0

3,5

-

3 80 001-160 000 m között

4,5

4,0

-

3 160 000 m felett

5,0

4,5

-

1 Csak akkor, ha közvetlenül a szabadba nyíló kijárati ajtókkal és hatásos h - és füstelvezet vel rendelkezik. 2 Az A és B t zveszélyességi osztály esetén a megengedett kiürítési id tartamot 25%-kal csökkenteni kell.

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Második szakasz t 2


Nagyforgalmú, illetve tömegtartózkodásra szolgáló, valamint „A”-„B ” t zveszélyességi osztályba sorolt helyiségek, létesítmények, épületek, t zszakaszok.

6,0

5,0

1,5

Huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve „C”-„E” t zveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, épületek, t zszakaszok

8,0

6,0

2,5

2.2. A kiürítés els szakaszának számítása 2.2.1. A kiürítés els szakaszának id tartamát az útszakaszok hossza és az ajtók átbocsátó képessége1 alapján, a t zszakasz, létesítmény legkedvez tlenebb helyiségeire (elhelyezkedés, bels kialakítás, eltávolítandó személyek száma) kell meghatározni. 2.2.2. A kiürítés id tartama az útszakaszok hossza alapján:

ahol: t

1a

a helyiség kiürítésének id tartama a legtávolabbi tartózkodási helyt l a hozzá legközelebb es kijáratig terjed útvonalon, min,

S il

a fenti útvonalon az egyes útszakaszok hossza, az úttengelyeken mérve m,

v i

az egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebességének a 3. fejezet alapján, m/min,

t

a kiürítés els szakaszára megengedett id tartam az 1. táblázat alapján.

1meg

2.2.3. A kiürítés id tartama az ajtó átbocsátó képessége alapján

ahol: t

1b

a helyiségnek vagy egy részének kiürítési id tartama az ajtók átbocsátó képessége alapján, min,

N 1

a kijáratonként eltávolítandó személyek száma,

k

a kijáratok átbocsátó képessége: 41,7 f , m -1. min - 1 (percenként 25 f , 0,6 m-es sávnyílás szélességen),

x

1

az N -hez tartozó kijáratok szélességeinek összege, m. 1

2.3. A kiürítés második szakaszának számítása A kiürítés második szakaszának id tartamát az utak hossza, a lépcs k, a szabadba, illetve az 1.2. szakasz szerinti terekbe vezet ajtók átbocsátó képessége alapján kell meghatározni, az építményre vagy az abban lev legkedvez tlenebb t szakaszra (az elhelyezkedés, az építészeti kiképzés, az eltávolítandó személyek száma alapján). A kiürítés második szakaszának három alapesete (2.3.1., 2.3.2., 2.3.3. szakaszok) közül egyiket kell számítással ellen rizni. 2.3.1. Kiürítés a szabadba 2.3.1.1. A kiürítés id tartama az útvonalak hossza alapján:

ahol:

1 Az ajtók átbocsátó képességének meghatározásánál a szabad nyílásszélességét (tokbelméretet) kell figyelembe venni.

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz t t

2a 1ma

az ellen rzött t zszakasz vagy építmény kiürítési id tartama az útvonalak hossza alapján, min, a második t

értéket, a helyiségnek az els 2a kiürítési id tartamai közül a nagyobbik adja, min,

szakaszban számított

S i2

annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a szabadba vezet kijáratig vett útvonalainak együttes hossza az úttengelyen mérve, amely a t -val 1ma együttesen a legnagyobb t értéket adja, m, 2a

v i

a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebességek a 3. fejezet alapján, m/min,

t

a kiürítés második szakaszára megengedett id tartam az 1. táblázat alapján, min.

2meg

2.3.1.2. A kiürítés id tartama a lépcs k átbocsátóképessége alapján (többszintes t zszakaszok, építmények esetén)

ahol: t

2b

az ellen rzött t zszakasz vagy építmény kiürítési id tartama, a lépcs k átbocsátóképessége alapján, min,

y1

a lépcs eléréséhez szükséges id a hozzá - a kiürítésnél számításba vett legközelebb es helyiség legközelebbi ajtajától mérve, az útszakaszok alapján, min,

N 2

a legnagyobb létszámot befogadó szintr l a számításba vett lépcs kön eltávolítandó személyek száma,

S i3

a lépcs és a lépcs t l a szabadba vezet kijáratig tartó útvonalak hossza az úttengelyen mérve, m,

k

a lépcs átbocsátóképessége megegyezik a kijáratok 2.2.3. szakasz szerinti átbocsátóképességével,

t

x

2

v i

a lépcs kar(ok) szabad szélessége, m, a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebességek a 3. fejezet alapján, m/min.

2.3.1.3. A kiürítés id tartama a szabadba vezet ajtók átbocsátóképessége alapján

ahol: t

2c

az ellen rzött t zszakasz vagy építmény kiürítési id tartama a szabadba vezet ajtók átbocsátóképessége alapján, min,

y2

a szabadba vezet ajtó eléréséhez szükséges id , a t zszakasz helyiségei közül - a kiürítésnél számításba vett - a szabadba vezet ajtóhoz legközelebb es helyiség ajtajától mérve, min,

N 3

az ellen rzött t zszakaszból, építményb l eltávolítandó személyek száma, f ,

k

a szabadba vezet ajtók átbocsátóképessége a 2.2.3. szakasz szerint,

t

x

3

a szabadba vezet kijáratok szabad nyílásszélességének összege, m.

2.3.2. Kiürítés a szabadba füstmentes lépcs házon, vagy külön lépcs házzal rendelkez szomszédos t zszakaszon keresztül.




Ez esetben a kiürítést a füstmentes lépcs házban, vagy a külön lépcs házzal rendelkez szomszédos t zszakaszba jutásig kell számítani, a 2.3.1. szakaszban ismertetett összefüggések felhasználásával, azonban - a 2.3.1.1. szakasz alkalmazásánál S i2

a füstmentes lépcs házba vagy a számításba vett t zszakaszba vezet ajtóig terjed útként értend ,

- a 2.3.1.3. szakasz alkalmazásánál N 3

a füstmentes lépcs házba, illetve a számításba vett t zszakaszba távolítandó személyek száma,

x

a füstmentes lépcs házba, illetve a számításba vett t zszakaszba vezet ajtók szélessége.

3

2.3.3. Kiürítés külön e célra tervezett térbe, illetve az adott t zszakasszal összefüggésben lév tet födémre. 2.3.3.1. Ez esetben a külön e célra tervezett térben, illetve a tet födémen az oda juttatott személyek átmeneti ott-tartózkodásával kell számolni. A kiürítési számítást csak azokra a helyiségekre kell elvégezni, amelyeknél a 2.3.1.1. szakasz alkalmazásánál az S az adott térbe, illetve a i2 tet födémre vezet útvonal hosszát jelenti. A 2.3.1.3. szakasz alkalmazásánál N azoknak a személyeknek a száma, akiknek eltávozását ez esetben 3 számításba kell venni. Az x az adott térbe, illetve a tet re vezet és számításba vett ajtók szélessége. 3 A 2.3.1.2. szakasz szerinti összefüggést csak a tet re történ kiürítésnél kell alkalmazni, illetve ha nem az ellen rzött szinten keresztül tervezik a kiürítést. 2.3.3.2. A kiürítésre tervezett térhatároló szerkezeteinek t zállósági határértéke feleljen meg az adott t zállóság fokozathoz tartozó t zgátló szerkezetekre el írt t zállósági követelményeknek, amelyet az 5. számú melléklet I/3. fejezete ír el . E térben a határoló szerkezetek t zállósági határértékéig biztosítani kell az alábbi feltételeket: - a légtér h mérséklete, a h sugárzás intenzitása nem érheti el az emberekre veszélyes értéket, - a leveg oxigéntartalma nem csökkenthet a megfelel érték alá, - az égéstermékek vagy az anyagok h bomlásából mérgez anyag az emberek biztonságára veszélyes koncentrációban nem keletkezhet, illet leg ilyen koncentrációjú mérgez anyag a helyiségbe nem juthat be, - a látási távolság megfelel marad. A fent említett tér nem alakítható ki III. t zállósági fokozatú 1-2 szintes épület tet födémén, illetve IV-V. t zállósági fokozatú épületben. 2.3.3.3. Tet födémre tervezett kiürítés esetén a tet födém feleljen meg az 5. számú melléklet I/3. fejezetében meghatározott követelményeknek. 3. HALADÁSI SEBESSÉGEK A kiürítés sebességét a 2. táblázat értékei szerint kell figyelembe venni a helyiség alapterülete és a helyiségben számításba vett személyek alapján: 2. táblázat A helyiségben egy f re jutó alapterület, m 2

Vízszintes haladású sebesség, m/min

Haladás lépcs n, m/min lefelé

fölfelé

1-ig

16

10

8

1 felett 25-ig

30

20

15

25 felett

40

20

15

A lépcs k útvonalhosszaként (s) - beleértve a lépcs pihen ket is - a szintkülönbség háromszorosát kell figyelembe venni. I/7. FEJEZET A SZÁMÍTOTT T ZTERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A MÉRTÉKADÓ T ZÁLLÓSÁGI KÖVETELMÉNYEK SZÁMÍTÁSA E fejezet tárgya az épületekben tárolt, felhasznált, feldolgozott, forgalomba hozott szilárd, folyékony és gáznem anyagok, valamint az épület szerkezeteit képez vagy ezekben lév éghet anyagok tömegéb l és f t értékéb l származó h mennyiségnek (a t zterhelésnek) és az épületben keletkez t z id tartamának, illetve ennek figyelembevételével, az épület szerkezeteivel szemben támasztott mértékadó t zállósági követelményeknek a számítása. Megjegyzés: Az e módszerrel számított t zállósági értékek csak akkor alkalmazhatók, ha azok az 5. sz. melléklet I/3. sz. fejezet követelményértékeit l kedvez bb irányban térnek el, és ha biztosított, hogy az éghet anyag mennyisége a számításba vett értéknél kisebb. Nem tárgya a fejezetnek a küls nyílászáró szerkezetek és nyílások nélküli, kizárólag mesterséges szell zéssel ellátott építmények t zállósági követelményeinek számítása. 1. Alkalmazott jelölések és meghatározások 1. táblázat Bet jel

Megnevezés

Mértékegység

Meghatározás

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz p

T zterhelés

2 MJ/m

Az 5. számú melléklet I/1. fejezete szerint

p

Számított t zterhelés

2 MJ/m

A mértékadó t zid tartam számításához származtatott t zterhelés

Id leges t zterhelés

2 MJ/m

Ugyanaz, mint a p, de csupán az éghet berendezés (bútor, textília, technológiai berendezések tölt anyaga, szigetelése, megmunkált termékek, azok meg nem munkált el készített anyaga, raktározott anyagok, csomagolóanyagok stb.) tömege alapján számítva

Állandó t zterhelés

2 MJ/m

Ugyanaz, mint a p, de csak a nem mozgatható és éghet épületszerkezetek alapján számítva

p

v

n

p

s

M

Az éghet anyag tömege

kg

A p , illetve a p számításához figyelembe vett valamennyi anyag tömege n s

H

F t érték

MJ

Az éghet anyagok 1 kg-jának elégetéséb l származó h mennyiség

a

Anyagjellemz tényez

m

f

t


c

MO f

l

Átszámítási tényez , 0,066

Els dleges t zid tartam Légellátási tényez

2 m perc/M J

perc -

Az anyagok leégési sebességét kifejez jellemz 2 A 16,75 MJ/m t zterhelést képvisel anyagmennyiség teljes elégése által el idézett 1 perc t zid tartam A számított t zterhelésb l származtatott id tartam A helyiség, illetve a t zszakasz küls nyílászárói, nyílásai, felülete és a padlófelület arányától függ tényez

S

Padlófelület

2 m

A helyiség, illetve a t zszakasz területe

S

Nyílászárók, nyílások felülete

2 m

A helyiség, illetve a t zszakasz küls ajtóinak, ablakainak, nyílásainak felülete

f

o

m

m b f f f

t

tl

t2

l

t

v

m

f

f

r

b

T M

Belmagassági tényez

-

A helyiség, illetve a t zszakasz belmagasságával összefügg tényez

Belmagasság

m

A belmagasságok átlagolt értéke a helyiségben, illetve a t zszakaszban

T zoltási hatékonysági tényez

-

A t zoltási adottságokat kifejez tényez a mértékadó t zid tartam számításához

Helyszíni tényez

-

A helyszín oltástechnikai ellátottságára jellemz tényez

Vonulási tényez

-

A vonulási távolsággal arányos tényez

Vonulási távolság

km

A t z helye és a t zoltóság készenléti helyét l (szertártól) való távolsága a t zoltó járm által használható útvonalon mérve

A t z várható id tartama

perc

At

Mo

módosított értéke az f , f és az f tényez kkel 1 m t

Rendeltetési tényez

-

Az egyes épületszerkezeteknek az épület állékonyságának fenntartásában fennálló szerepét kifejez tényez

Biztonsági tényez

-

Az épület funkciójától és szintszámától függ tényez

Mértékadó t zállósági határérték

perc

A vizsgált épület adott szerkezetével szemben támasztott, a számított t zterhelés alapján meghatározott követelmény

2. ADATSZOLGÁLTATÁS A számításhoz szükséges adatok: - a számítás indokolása, - az épület alaprajza, a t zszakasz vagy az ellen rzend helyiség területének megjelölésével, - jellemz helyen felvett függ leges metszet, - építészeti m szaki leírás, - technológiai m szaki leírás (üzemelési utasítás), tömegelemzés és éghet anyagokról, - üzemeltet i nyilatkozat, amely szerint a tervezett éghet anyagmennyiségeket az üzemeltetés során nem lépik túl, - vizsgálati bizonylat azokról az éghet anyagokról, amelyeket a 2. táblázat nem tartalmaz, - a területileg illetékes állami t zoltóság vonulási távolsága (Iv), - a t zjelzés módja,

324. oldal



- a helyszín t zoltási adottságai. Megjegyzés: Az adatszolgáltatás különleges esetben b víthet . 3. A SZÁMÍTOTT T ZTERHELÉS 3.1. A számított t zterhelés meghatározása

2 3.1.1. Az épület vagy az építmény részeinek, helyiségeinek, rendeltetési egységeinek számított t zterhelését, (p L) MJ/m -ben, a következ képlettel v kell számítani: p =pxa v ahol: p

a t zterhelés a 3.1.2., 3.1.3., 3.1.4., és 3.1.5. szakaszok szerint;

a

az anyagok égési sebességére jellemz , az anyag s r ségét l és raktározási tömörségét l függ tényez , a 3.2.1. és 3.2.2. szakaszok szerint.

Megjegyzés: A p számított t zterhelés, valamint a p t zterhelés megadható ún. faegyenértékben kg(fa)/m2 is. Ez az érték a MJ/m2-ben megadott v érték 1/16,75-szorosa. 2 3.1.2. A p t zterhelést, MJ/m -ben, a következ képlettel kell számítani. p=p +p n s ahol: p p

n s

az id leges t zterhelés, az állandó t zterhelés.

3.1.3. Az id leges t zterhelést a gyártási folyamatban el forduló éghet anyagok, valamint az éghet berendezések, szigetelések, raktári anyagkészletek, bútorok stb. alapján kell meghatározni. 3.1.4. Az állandó t zterhelést az épületszerkezetek éghet anyagai alapján kell meghatározni. 3.1.5. Az id leges és az állandó t zterhelést a következ képletekkel kell kiszámítani:

technológiai és egészségügyi-m szaki

ahol: M i

az i-edik anyag tömege1

H i

az i-edik anyag 1 kg-nyi tömegéb l, az égés során felszabaduló h mennyisége2 , MJ/kg;

S

2 az épület és építmény vagy részeik területe, m ;

j

az id leges t zterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma;

k

az állandó t zterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma.

, kg;

3.1.6. T zterhelés meghatározása normatív értékek alapján. Az id leges t zterhelés (p ) normatív értékek alapján is meghatározható az M1. n mellékletben felsorolt épületek, illetve technológiák esetén. 3.2. Az a tényez meghatározása 3.2.1. Az a tényez t a következ képlettel kell kiszámítani: a=p xa +p xa /p +p n n s s n s

1 Ha az anyagok térfogata ismert, a tömegük (M) számításához szükséges tests r ségi, halmazs r ségi adatok a 3. táblázatban találhatók. 2 Az anyagok f t érték (Hi) adatai a 2. táblázatban találhatók.



3.2.2. Az id leges t zterhelés a tényez jét és az állandó t zterhelés a tényez jét a következ képletekkel kell kiszámítani: n s

ahol:

a az i-edik anyagra jellemz tényez . mi Megjegyzés: Az egyes éghet anyagfajták a tényez it a 3. táblázat tartalmazza. Az a tényez 0,9-nek vehet . mi s 4. A MÉRTÉKADÓ T ZID TARTAM SZÁMÍTÁSA 4.1. Az els dleges t zid tartam (t ) Mo Az els dleges t zid tartamot a következ képlettel percben kell meghatározni: t

Mo

= f x p = 0,066 x p c v v

4.2. Épülett l függ módosító tényez k. 4.2.1. A légellátási tényez t (f ) a következ képlettel kell kiszámítani: 1 f = 0,16 x S / s 1 0 Ha az f számított értéke kisebb mint 0,8, akkor f = 0,8, ha nagyobb, mint 1,6, akkor f = 1,6 értékkel kell számolni. 1 1 1 4.2.2. A belmagassági tényez t (f ) a következ értékkel kell számolni: m f

m

= 1,22-0,07 m

b

Ha az f számított értéke kisebb, mint 0,5, akkor f = 0,5 értékkel kell számolni. m m 4.3. T zoltási hatékonysági tényez (f ) t 4.3.1. Az f tényez f és f ismeretében a következ k szerint kell meghatározni: t t1 t2 f =f +f t t1 t2 4.3.1.1. Az f helyszíni tényez értékeit a helyszíni oltóanyag, oltóeszköz, valamint a t zjelzési lehet ség ismerete alapján, a 4. táblázat segítségével t1 kell meghatározni. 4.3.1.2. Az f vonulási tényez az l vonulási távolság 1/100-ad része (dimenzió nélküli szám). t2 v Az l vonulási távolság értékét a területileg illetékes t zvédelmi hatóság adja meg, km-ben. v 4.3.2. Az f =1 értékkel kell számolni, ha a helyszíni tényez és/vagy a vonulási tényez adatai a tervezés id szakában nem ismertek. t 4.4. A szerkezet rendeltetési tényez je (f ) r Egy építmény állékonyságának fenntartásában a f bb épületszerkezetek más-más szerepet töltenek be. A f bb szerkezetek e rendeltetést l függ , különböz mérték fontosságát az ún. rendeltetési tényez vel (f ) kell az 5. táblázat alapján figyelembe venni. r 4.5. Biztonsági tényez (f ) b Az egyes épületszerkezetek állékonyságának jelent ségét a biztonságot kifejez f tényez alapján kell figyelembe venni a 6. táblázat szerint. b 5. A T Z VÁRHATÓ ID TARTAMÁNAK SZÁMÍTÁSA A t z várható id tartamát (t ), órában az adott t zszakaszban (helyiségben) a következ képlettel kell meghatározni: m t

m

=f xf f xt / 60 t m 1 Mo

6. AZ EGYES ÉPÜLETSZERKEZETEK MÉRTÉKADÓ T ZÁLLÓSÁGA A f bb épületszerkezetek mértékadó (el írt) t zállósági határértékét (T ), órában, a következ képlettel kell kiszámítani: Mj



T =f xf xt Mj b r m A j index a különböz f bb épületszerkezeteket jelöli, amelyekhez a megfelel f tényez t az 5. táblázatból, az f tényez t pedig a 6. táblázatból kell r b meghatározni. 7. A SZERKEZETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK T ZÁLLÓSÁGI FELTÉTELE 7.1. A szerkezetek megválasztása A mértékadó t zállósági követelmények ismeretében csak olyan szerkezetek felhasználását szabad számításba venni az adott épület esetén, amelyre a t zállósági méretezés a következ feltétellel teljesül: T =T =T M H Hf T =T =T M H HI T =T =T M H Ht ahol: T Hf

a felmelegedési t zállósági határérték,

T HI

a lángáttörési t zállósági határérték,

T Ht

a törési t zállósági határérték.

A szerkezet éghet ségi csoportjaira vonatkozó követelményeket az 5. sz. melléklet I/3. fejezete alapján kell figyelembe venni. 7.2. Éghet anyagok f t értéke (H ) és tests r sége1 (2. táblázat) i 2. táblázat F t érték (H ) i MJ/kg

Tests r ség 3 kg/m

Fa (Idetartoznak az összes faanyagok és fából készült termékek, hulladékok stb.)

16,75

600-900

Cellulóz

15,07

1500

Papír

15,90

700-1200

Parafa

16,75

240

Farostlemez

18,84

800-1500

Dekoritlemez

20,09

4800

Koksz

29,31

800-1850

Antracit

33,49

1300-1700

K szén

31,40

1200-1500

Barnaszén

20,93

1200-1500

Lignit

18,84

600-1000

Szén (brikett)

20,09

1200-1400

T zeg

15,49

900-1200

Faszén

30,14

250

F t olaj

41,87

950

Benzin

46,05

800

Petróleum

42,91

800

K szénkátrány

34,75

1100

Anyagok megnevezése

Fa, papír, kéreg

Tüzel anyagok

1 Nem folytonos térkitöltés anyagok, illetve termékek esetén halmazs r ség.



Dízelolaj

41,87

800

Gázolaj

41,03

800

Metán

55,68

400

Propán

50,24

500

Gyapot

16,75

700

Selyem

18,84

1000

Gyapjú

23,02

60-130

M selyem

16,75

15

Szövet (idetartoznak az összes ruházati termékek)

20,93

300

B rök

20,93

860-1200

Természetes gumi

41,87

1300-1450

Gumiabroncs

25,12

500

Polietilén

46,47

920

Polipropilén

46,47

900

Polisztirol

40,61

32-35

Poliakrilnitril

31,40

1120

Poli(metil-metakrilát)

26,80

1190

Kemény PVC

19,26

1550

PVC-padló

15,49

1400

Textilalátétes PVC m b r

18,84

1400

Poliuretánhab

29,30

1200

Gumik

Poli(vinil-acetát)

23,02

1200

és m anyagok

Vinilazbeszt (csempe)

5,44

1350

Poliizobutilén (Neoacid)

16,75

1400

Üvegszálas poliészterlemez

20,93

1500

Poliamid

30,98

1138

Epoxigyanta

31,40

1150-3200

Fenol-formaldehid gyanta

30,14

1240

Fenol-formaldehid gyanta szervetlen tölt anyaggal

16,33

1300-3000

Fenol-formaldehid gyanta faliszt tölt anyaggal (bakelit)

25,96

-

Polikarbonát

30,98

1200-1510

Karbamid-formaldehid gyanta

25,12

1550

Celluloid

17,58

1180-1300

Poliformaldehid

17,16

1425

Vulcanfíber

15,91

1300

Poli(tetrafluor-etilén)

4,18

2100-2400

Szövetek, b rök



Gabonafélék (idetartoznak a rozs, kukorica, liszt stb.)

16,75

700

Széna

16,75

250

Takarmányok,

Szalma

14,65

150

élelmiszerek

Keményít

16,75

800

Cukor

16,75

750-1100

Zsír

41,87

920-940

Aceton

31,15

792

Anilin

36,63

1250

Benzol

41,87

900

Fenol

32,65

1300

Etil-alkohol

29,30

800

Formaldehid

18,67

1240-3000

Glicerin

18,17

1250

Metil-alkohol

22,82

800

Toluol

41,87

866

Tiszta szén (karbon)

33,49

1400-1900

Kén

10,46

2100

Foszfor

25,12

1820-2200

Kaucsuk

-

1170

Parafa

-

9700

Bitumen

-

1050

Vegyi anyagok

Vegyi anyagok

7.3. Egyes éghet anyagfajták leégési sebességének jellemz értékei (a

mi

) (3. táblázat) 3. táblázat

Sorszám

Az anyagok jellemz i

a

mi

értéke

1.

Éghet m anyagok a PVC lap kivételével, pl: polisztirolhab, poliuretánhab

1,5

2.

Anyagok 1 cm vastagságig, kb. az anyag vastagságának megfelel légrétegekkel egymásra helyezve, pl. éghet porok (szénpor stb.) széna, szalma, fagyapot, faforgács, papír- és textilhulladékok, m anyag hulladékok és a nyesedékek linóleum, PVC-hab

1,3

3.

1-2,5 cm vastag anyagok nagy légrétegekkel elhelyezve, pl. fatáblák, falécek és lemezek, faforgács lapok, közszükségleti cikkek (textil, lábbeli, játékok, divatáru) polcokon kirakva van tárolva

1,1

4.

Anyagok 1 cm vastagságig szorosan lerakva vagy sajtolva, pl. sajtolt széna, szalma, textilszálak (a gyapjú kivételével) makulatura

1,1

5.

25 MJ/kg és nagyobb h termel képesség anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban stb. tárolva, pl. lemez, fólia, gumi vagy m anyag (a kemény PVC és a teflon kivételével)

1,1

6.

200 °C alatt lágyuló vagy folyó anyagok, pl. szalonna, vazelin, aszfalt

1,1

7.

Faanyagú bútor (pántolással együtt), f részáru 2,5-4 cm vastagságig hézagosan elhelyezve

0,9

8.

Anyagok 4 cm-nél nagyobb vastagságban hézagosan lefektetve, pl. fagerendák, vastag táblák, egyéb faelemek

0,9

9.

25 MJ/kg h termel képesség alatti anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban stb. tárolva, 40 cm vastagságig pl. b rprém, nyersb r, méteráru, sajtolt nyersb r, papírtekercsek 40 cm átmér ig

0,9



10.

Szabadon fekv (tárolt) jól terül élelmiszer-ipari termékek, pl. magok, liszt, cukor

0,9

11.

Tufa (száraz), faszén

0,9

12.

Közszükségleti cikkek (textil, lábbeli, divatáru, játékok, kemény PVC-termékek) szilárd, tömör egységekben tárolva, pl. emel lapon, konténerben stb.

0,7

13.

Könyvek, folyóiratok, archív dokumentáció stb.

0,7

14.

40 cm-nél nagyobb vastagságú vagy átmér j tömören tekercsben vagy csomagban tárolt anyagok, pl. papír, fatáblák

0,6

15.

Barnaszén, k szén, koksz

0,5

16.

Éghet , s rített gázok, pl. propán-bután, egyéb éghet gázok, pl. világítógáz, hidrogén, acetilén

1,5

17.

100 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban forráspontig melegednek

1,5

18.

21 °C alatti lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a lobbanáspontig melegednek, de a h mérsékletük nem éri el a forráspontot

1,2

19.

21-100 °C lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a g zök lobbanáspontjáig melegednek, de h mérsékletük nem éri el a forráspontot

1,2

20.

21-55 °C lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a g zök lobbanáspontja alatti h mérsékletre melegednek

1,1

21.

55 °C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a g zök lobbanáspontjánál alacsonyabb h mérsékletig melegednek

0,9

22.

100°C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a g zök lobbanáspontjánál 50 °C-nál alacsonyabb h mérsékletig melegednek

0,8

23.

100 °C feletti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a g zök lobbanáspontjánál 50 °C-kal alacsonyabb h mérsékletig melegednek

0,7

7.4. Az a Az a

tényez csökkentési lehet ségei mi tényez megadott értéke a következ esetekben csökkenthet :

mi 7.4.1. 50%-kal, ha a szilárd anyagokat a gyártási folyamatban olyan zárt tartályokban (kamrákban, silókban vagy csomagolóanyagokban) helyezik el, amelyek nem éghet anyagból készültek és amelyek 500 °C-ig terjed h mérsékleten nem szenvednek károsodást. 7.4.2. 50%-kal, ha a szilárd anyagokat -20 °C alatt tárolják. 7.4.3. 75%-kal, ha a szilárd anyagokat a gyártási folyamatban a 7.4.1. szakaszban megadott zárt tartályokban tárolják, állandóan inert gázközegben. 7.4.4. 25%-kal, ha az éghet folyadékokat a gyártási folyamat során a 7.4.1. szakaszban feltüntetett zárt tartályokban helyezik el. 7.4.5. 50%-kal, ha az éghet folyadékokat a gyártási folyamatban a 7.4.1. szakaszban megadott zárt tartályokban helyezik el állandóan inert gázközegben. 7.4.6. 75%-kal, ha az éghet folyadékokat a gyártási folyamatban a 7.4.1. szakaszban megadott zárt tartályokban helyezik el, azzal a feltétellel, hogy ezek a tartályok automatikus vagy távvezérlés ürít szerkezetekkel vannak ellátva, és amennyiben a távvezérl hely a tárolóhelyiségen kívül van és a tartályok 15 percen belül kiüríthet k. 7.5. A helyszíni tényez (f ) értékei (4. táblázat) t1 4. táblázat A helyszín oltóanyag- és eszköz(t zoltó berendezés) ellátottsága

Az f értékei, ha a helyszín t zjelzési lehet sége ti a) és c) és d)

a) és c)

b) és c) és d)

b) és c)

c) és d)

c)

d)

e)

Oltóvíz közm hálózatról

0,40

0,50

0,60

0,65

0,70

0,75

0,80

0,95

Oltóvíz medencéb l vagy folyóból, tóból

0,50

0,60

0,65

0,70

0,75

0,80

0,85

0,95

Önm köd t zoltó berendezéssel és mobil oltással van ellátva

0,30

0,35

0,40

0,45

0,50

0,60

0,70

0,95

Önm köd t zoltó berendezéssel van ellátva, azonban a t zoltás 0,95 érték feltétele nincs biztosítva

0,40

0,45

0,50

0,55

0,60

0,65

0,75

0,95

Beépített, de nem önm köd berendezéssel van ellátva

0,45

0,50

0,55

0,60

0,65

0,70

0,80

0,95

t zoltó



a) a helyszín a 2. sz. melléklet V. fejezet szerinti önm köd t zjelz berendezéssel (t zjelz érzékel kkel) van ellátva, b) a helyszín a 2. sz. melléklet V. fejezet szerinti nem önm köd t zjelz berendezéssel (kézi jelzésadókkal) van ellátva, c) a létesítmény területén közvetlen t zjelz telefon van, d) a létesítmény területén a t zjelzés telefonvonalon minden id pontban biztosítva van, e) a t zjelzés helyileg nincs megoldva vagy minden id pontban nincs biztosítva.

7.6. A rendeltetési tényez (f ) értékei (5. táblázat) r 5. táblázat Sorszám

Az épületszerkezet megnevezése

Az f értéke, ha az épület t zállósági fokozata r I.

II.

III.

V.1

IV.

1.

Teherhordó fal, pillér, oszlop, lépcs házi fal

1,5

1,5

1,2

1,0

0,752

2.

T zfal

2,0

2,0

2,0

2,0

2,0

3.

T zgátló fal, rendeltetési egységek elválasztó falai

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

4.

T zgátló födém, pince- és alagsori födém

1,5

1,2

1,0

0,75

0,5

5.

Nem teherhordó, küls térelhatároló falak (önhordó, vázkitölt , függönyfal)

0,75

0,5

0,5

0,53

0,2

6.

A tet födém térelhatároló szerkezetei

0,75

0,5

0,5

0,1

0,0

7.

Rendeltetési egységen belüli válaszfal

0,75

0,5

0,2

0,23

0,0

8.

Felvonóakna és gépház falai, szell z akna fala épületen belül

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

9.

A felvonóakna és gépház falai, szell z akna fala épületen kívül

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

10.

Emeletközi födém, lépcs k, lépcs pihen k tartószerkezetei épületen belül

1,0

1,0

0,75

0,5

0,2

11.

Lépcs k, lépcs pihen k tartószerkezetei, épületen kívül

0,75

0,75

0,75

0,3

0,0

12.

Tet födém tartószerkezetei, tet tér alatti födém

1,0

1,0

0,5

0,2

0,1

7.7. A biztonsági tényez értékei (f ) (6. táblázat) b 6. táblázat Megnevezés

Az f biztonsági tényez értéke b

Épület4

Szerkezet

Lakóépületek (1) Szálló jelleg épületek (2) Iskolák (8) Igazgatási és Irodaépületek (10)

Középmagas épület

3-5 szintes épület

1-2 szintes épület

Els rend szerkezetek5

1,3

1,2

1

Másodrend szerkezetek6

1,2

1,1

1

1 Csak kétszintes épület esetén. Egyszintes épületek esetén t zállósági határérték nincs. 2 Lépcs házi falra Vo t zállósági fokozatú épületben érték nincs. 3 Egyszintes épületek esetében fr = 0,0 4 Az egyes építményeket az 5. sz. melléklet I/3. sz. melléklet vonatkozó táblázata alapján kell meghatározni. 5 Tartóelemek, amelyek tönkremenetele az épület állékonyságát, valamint az élet- és vagyonmentést dönt en befolyásolja (az 5. táblázat 1, 2, 3, 4, 8, 9, 10, 11, 12 sorszámú szerkezetei). 6 Az 5. táblázat 5, 6, 7 sorszámú szerkezetei.

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Kiskorú gyermekek intézményei (8) Nem fekv beteg elhelyezéséül egészségügyi épületek (9) Kereskedelmi és szolgáltató épületek (11)

szolgáló

M vészeti el adásra szolgáló épületek (5) Mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek (3) Kényszertartózkodási épületek (4)


Els rend szerkezetek

1,1

1,4

1,2

Másodrend szerkezetek1

1,3

1,2

1,1

Els rend szerkezetek

1,8

1,8

1,4

Másodrend szerkezetek

1,5

1,5

1,3

Melléklet (tájékoztatás) M1. Lakó- és közösségi épületek, épületrészek normatív t zterhelési értékei 7. táblázat Az épület rendeltetése

Normatív2 t zterhelés 2 (P) MJ/m

1.

ABC-áruház

400

2.

Autóalkatrész bolt

300

3.

Autószalon

200

4.

Bank

300

5.

Bevásárlóközpont

400

6.

Borozó, borpince

80

7.

B ráru, b rdíszm

700

8.

Bútorbolt, bútoráruház

600

9.

Bútorkiállítás

500

10.

Cip bolt

500

11.

Dohánybolt

500

12.

Erny bolt, erny javító

300

13.

Eszpresszó

300

14.

Édességbolt

800

15.

Ékszerbolt

300

16.

Étterem

300

17.

Festékbolt

1000

18.

Filmszínház

300

19.

Fodrászat

400

20.

Gépipari kiállítás

80

21.

Gumiáru szaküzlet

600

22.

Gyermekotthon

400

- raktárak

600

1 Az 5. táblázat 5, 6, 7 sorszámú szerkezetei. 2 Az épületszerkezetek éghet anyagai nélkül.



Gyógyszertár

800

- raktárak

1000

24.

Háztartási bolt

800

25.

Háztartásikészülék-szaküzlet

300

26.

Hús- és hentesáru

40

27.

Illatszerbolt

1000

28.

Iroda (államigazgatás)

600

29.

Iroda (üzemi)

1000

30.

Iroda (kereskedelmi)

800

31.

Iskola (tanterem, iroda)

300

- könyvtár

800

- szertár

400

32.

Italárubolt

600

33.

Játékbolt

500

34.

Kenyér- és péksüteménybolt

300

35.

Kórház (betegszobák, irodák)

300

- laboratóriumok

400

- kötszer-, fehérnem raktár

800

36.

Könyvesbolt

1000

37.

Könyvtár

2000

38.

Lakások

400

39.

Mozi (lásd filmszínház)

40.

Múzeum

400

41.

Óra- és ékszerbolt

300

42.

Orvosi rendel

200

43.

Óvoda, bölcs de

300

- raktárak

500

44.

Öltöz , faszekrényes

400

45.

Öltöz , fémszekrényes

200

46.

Öltöz , fogasos

500

47.

Panzió

300

48.

Papír- és írószerbolt

700

49.

Postahivatal

400

50.

Rádió-televízió szaküzlet

400

51.

Régiségbolt, antikvárium

700

52.

Rövidáru szaküzlet

700



53.

Ruházati bolt

600

54.

Ruhatár

800

55.

Söröz

100

56.

Sport- és játékszerbolt

800

57.

Számítóközpont

400

58.

Szálloda, kollégium, munkásszállás - szobák

59.

- szolgáltató rész

500

- ruharaktárak

400

Színház, m vel dési ház

700

- néz tér - ruhatár

500

- színpad

800

- díszlettároló

500

Szociális otthon

1000

60.

Sz nyegbolt

350

61.

Takarékpénztár

800

62.

Templom

300

63.

Textilbolt

200

64.

Üveg-porcelán üzlet

600

65.

Üzemi étkezde

200

66.

Vas- és edénybolt

300

67.

Vet magbolt

300

68.

Vendégl , étterem

600

69.

Virágüzlet

300

70.

Zenem bolt

80

71.

Zöldség- és gyümölcsbolt

300

72.

200

M2. Ipari és szolgáltatótevékenység 8. táblázat Sorszám

A technológia megnevezése

2 Normatív1, t zterhelés (P) MJ/m

1.

Acélárugyártás

2.

Acélolvasztó

3.

Autójavító (szerelés)

300

4.

Autókarosszéria

200

1 Az épületszerkezetek éghet anyagai nélkül.

200 40



5.

Autólakkozó

500

6.

Ácsüzem

700

7.

Betonelemgyártás

8.

B rgyártás

500

9.

Bútorgyártás (fabútorok)

500

Bútorlakkozó

500

10.

Bútorgyártás (fém)

300

11.

Cip gyártás

500

12.

Cukorgyártás

800

13.

Csokoládégyártás

400

14.

Csokoládécsomagolás

800

15.

Dohánygyártás

200

- dohánycsomagoló

600

16.

Ecetgyártás

50

80

- ecetsav

200

17.

Ecset-, kefe-, sepr gyártás

700

18.

Enyvüzem

800

19.

Élelmiszer-csomagolás

800

20.

Éleszt gyártás

800

21.

Épületasztalos-üzem

800

22.

Étkezési zsír (olvasztó)

1000

23.

Étolaj

1000

24.

Faforgácslap

300

25.

Faforgács-felületképzés

800

26.

Faipari -f részüzem

400

- faszárító

800

- faforgácsoló

500

- faimpregnálás

3000

- faipari gyártmányok

500

- furnérgyártás

800

- faárulakkozó

500

27.

Fedéllemezgyártás

2000

28.

Fénycs - és izzógyártás

300

29.

Fénymásolás

400

30.

Festék- és lakkgyártás

5000

31.

Festékkever üzem

2000



32.

Filmárugyártás

800

33.

Filmkópia (vágás, hangosítás, szinkronizálás)

600

34.

Filmlaboratórium (hívás, nagyítás)

300

35.

Fonoda

-

- fonodai gépterem

300

- farkasolás (tépés)

300

- orsózó

600

- gyapjúfonó

600

- cérnázó

300

36.

Galvanizáló

200

37.

Gépkocsitároló (személygépkocsi) 5 db-ig

38.

Gépkocsitároló 5 db felett

300

39.

Gipszgyártás

200

40.

Gumiárugyártás és -javítás

41.

Gumivulkanizálás

42.

Gyertyagyártás

1000

43.

Hajógyártás

1000

- fa, m anyag

80 600

-

- fém

600

44.

Hangszergyártás fából

200

45.

Hanglemezgyártás

600

46.

Háztartási vegyiáru

600

47.

Hordógyártás

48.

Hullámpapírgyártás

600

49.

Huzalgyártás

800

- szigetelt - nem szigetelt 50.

H t ház - gyümölcs, zöldség - hús, tejtermék

2000

300 80 400

- olaj, zsír

1000

51.

Írószergyártás

2000

52.

Játékgyártás (fa, m anyag)

500

53.

Játékterem

500

54.

Jutagyártás

100

55.

Kakaóporgyártás

500



56.

Kábelgyártás (acél)

800

57.

Kárpitozott bútor

-

(habanyag nélkül)

-

58.

Kávépörköl

500

59.

Kátránytermékek

400

60.

Kefe- és sepr gyártás

800

61.


700

62.

Keszty gyártás

63.

Kittgyártás

64.

Kosárfonás és egyéb háncsfonás

2000 500 1000 -

65.

Kötszergyártás

400

66.

Laboratóriumok

400

- orvosi

-

- vegyi

200

- villamos

500

- fotó

200

- fémipari

100

- fémipari

100

- fizikai

200

- fogtechnikai

300

67.

Lik rgyártás

400

68.

Linóleumgyártás

500

69.

Magnetofon-, képmagnó-átjátszás

400

70.

Malom

71.

M anyag-feldolgozás és -gyártás

2000

- alapanyaggyártás - m gyantagyártás

3000

- m anyag keménylemez

3000

- m b rgyártás

800

- m b r termék

1000

- m anyaghegesztés

400

- fröccsöntés

700

- m anyagszabás

500

- m anyaghab termék

400

- gyártás



- m szálgyártás

600

- m selyemgyártás

600

M trágyagyártás

300

72.

Mustárgyártás

200

73.

M terem (fest )

400

74.

Nádfonat-, nádpallógyártás

500

75.

Nyomdai gépterem

400

76.

- csomagoló

400

Órajavítás

2000

77.

Ostyakészít

300

78.

Öntvényasztalos

300

79.

Papírkartongyártás

600

80.

Parafagyártás

800

81.

Parkettagyártás

500

82.

Ragasztóanyagok (oldószer)

2000

83.

Rétegelt lemez gyártása

1000

84.

Sütöde

85.

Szabóság

86.

Szappangyártás

500

87.

Szemétéget

400

88.

Sz csüzem

200

89.

Tejfeldolgozó

500

90.

Tejkondenzálás

100

91.

Tejporgyártás

200

92.

Televízió-gyártás

300

93.

Televízió-stúdió

300

94.

Természetes gyanta

500

95.

feldolgozása Tervez iroda

96.

Textilüzem

97.

- gépterem (általános)

800 1000

3000

- kikészít

300

- fehérítés

300

- vasalás

500

- nyomás, festés

500

- varrás

500



- csomagolás

300

- gyapjútakaró

600 700

- ágynem

500

- juta

400

- ruhaanyag

500

- selyem

300

- csipke

300

- horgolt, kötött áru

300

98.

Üveggyártás

80

99.

Üvegfúvás

200

100.

Vatta (gyapot)készítés

300

101.

Vegytisztítós

2000

102.

Viaszáruk gyártása

1000

103.

Viaszos vászon

700

104.

Villamosgép-gyártás

400

105.

Villamosmotor-gyártás

300

106.

Villamoskészülék-gyártás

400

107.

Villamosgép-javító

500

108.

Zöldség-gyümölcs szárító

700

Megjegyzések: 1. A táblázatban nem szerepl tevékenység, valamint az összes tárolási és mez gazdasági épület t zterhelési értékeit a valóságnak megfelel en a fejezet el írásainak megfelel en kell kiszámítani. 2. Összetett tevékenység esetén mód van az egyes rendeltetések szerinti összeállításra. Pl.: ABC áruház: Eladótér 7. tábl. 1. tétel. Raktártér tényleges adatok alapján számítandó. Iroda 7. tábl. 30. tétel. Öltöz 7. tábl. 44. tétel. T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEK T ZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI I. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK T ZVÉDELME I/8. FEJEZET EGYLÉGTER CSARNOK ÉPÜLETEK H - ÉS FÜSTELVEZETÉSE E fejezet tárgya a t zesetek során keletkez h és füst elvezetése egylégter csarnokokban és olyan épületek legfels szintjén, ahol a mennyezet egyúttal tet födém vagy fedélhéjazat. Nem tárgya a fejezetnek - az olyan épületek, ahol beépített gázzal oltó vagy könny habbal oltó berendezés van; - a közbüls épületszintek; - a lépcs házak h - és füstelvezetése, 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. H - és füstelvezet berendezés: az 5. számú melléklet I/1. fejezet szerint. 1.2. H - és füstelvezet : olyan szerkezet, amely nyitott állapotban lehet vé teszi a füstnek és a forró égésgázoknak a szabadba való kiáramlását természetes úton.



1.3. A h - és füstelvezet hatásos nyílásfelülete: az elvezet teljesen nyitott állapotában az aerodinamikailag számításba vehet áramlási keresztmetszet. 1.4. A h - és füstelvezet geometriai nyílásfelülete: a h - és füstelvezet nek a tet höz illeszked névleges szabad felülete. 1.5. Átfolyási tényez (c ) érték: a h - és füstelvezet hatásfoka, amely a hatásos nyílásfelület és a geometriai nyílásfelület hányadosa. v 1.6. Nyitószerkezet: a berendezéshez tartozó olyan szerkezet vagy szerkezetegyüttes, amely nyitja a h - és füstelvezet ket. 1.7. Érzékel elem: a h - és füstelvezet berendezés azon egysége, amely a nyitószerkezet automatikus m ködtetése céljából az általa felügyelt térben keletkez t z fizikai kísér jelenségeit folyamatosan vagy ismétl d id közökben érzékeli. 1.8. Füstszakasz: a tet födém vagy fedélhéjazat alatti, esetenként kötényfallal körülhatárolt térrész. 1.9. Kötényfal: a tet födém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely korlátozza a füstnek és a forró égésgázoknak a szomszédos füstszakaszba való átterjedését. 1.10. Számítási belmagasság (H): a padlószint és a tet födém vagy a fedélhéjazat legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti szakasz felez pontja közötti távolság m-ben megadva. 1.11. Füstmentes leveg réteg (h): a padlószint fölötti azon légtér magassága m-ben, amelynek a t z során füstmentesnek kell lennie. 2. A H - ÉS FÜSTELVEZET BERENDEZÉS FELADATA A berendezés feladata t z alkalmával - a menekülési utak füstmentességének biztosítása; - az épületszerkezetek és berendezések védelme; - a füst és égésgázok okozta károk csökkentése; - a t zforrás helye gyors felderítésének el segítése. 3. LÉTESÍTÉSI EL ÍRÁSOK 3.1. Általános követelmények A h - és füstelvezet berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzemeltetni és karbantartani, hogy t z alkalmával is m köd képes legyen, a füstöt és a forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse, és biztosítsa a padlószint fölött a füstmentes leveg réteget. (A h - és füstelvezet k szerkezeti anyaga, mozgó részeinek, továbbá m ködtet elemeinek kivitele és szerelési módja tegye lehet vé az üzembiztos m ködést.) 3.2. Tervezés és létesítés H - és füstelvezet berendezést az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelel en kell tervezni és létesíteni. 3.3. Méretezés 3.3.1. A h - és füstelvezet berendezés hatásos nyílásfelületének nagysága a következ kt l függ: - számítási belmagasság; - az elérni kívánt füstmentes leveg réteg magassága; - az épület rendeltetése. 3.3.2. A füstmentes leveg réteg magassága 6 m számítási belmagasságig 3 m, 6 m-nél nagyobb belmagasság esetében annak legalább a fele legyen. A füstmentes leveg réteg szükséges magasságának megállapításához a füst- és h hatás következtében károsodó berendezési tárgyak, valamint a gyúlékony csomagolású áruk tárolási magasságára is tekintettel kell lenni. Emellett figyelembe kell venni, hogy technológiai berendezés (pl. darupálya) a kötényfal benyúlásának mértékét korlátozhatja. 3.3.3. Az épületet, illetve a termékeket és a tárolt anyagokat méretezési csoportokba kell besorolni az M1. és az M2. fejezet szerint. Ha a keresett technológia vagy termék a felsorolásban nem szerepel, akkor a besorolást a közöltek segítségével összehasonlítással kell megállapítani. 3.3.4. Az egy füstszakaszban létesítend hatásos nyílásfelületet a számítási belmagasság, a füstmentes leveg réteg magassága és a méretezési csoport alapján a 3. táblázat szerint kell meghatározni. 3.3.5. A hatásos nyílásfelületb l a geometriai nyílásfelületet az átfolyási tényez segítségével a következ módon kell meghatározni: 2 geometriai nyílásfelület, m =

2 hatásos nyílásfelület, m átfolyási tényez

az átfolyási tényez megállapításához a 4. táblázatban feltüntetett értéket, illetve a beépíteni kívánt gyártmány szavatolt c értékét kell figyelembe v venni. 3.3.6. Mesterséges szell ztet berendezés alkalmazása esetén az adott helyiségre számítható h - és füstelvezet nyílásfelületek minden négyzetmétere helyett 2 m3/s légáramlási sebességet kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. A

füstelszívó ventilátoroknak és a meghajtó villamos motoroknak 400 °C-os füstgázh mérsékletet figyelembe véve legalább 90 percig kell üzemképesnek lenniük. 3.4. A füstszakasz kialakítása 2 3.4.1. A füstszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m , az oldalmérete pedig legfeljebb 60 m legyen. Nagyobb alapterület vagy oldalméret esetben a tér szakaszolására kötényfalat kell alkalmazni. Az így kialakított füstszakaszok azonos technológiájú térben lehet leg azonos méret ek legyenek. 3.5. Kötényfal 3.5.1. A kötényfal nem éghet vagy nehezen éghet anyagú és legalább T = 0,5 óra t zállósági határérték legyen. h Megjegyzés: A t zállóság kizárólag a kötényfal stabilitására vonatkozik. A felmelegedési határállapot nem mértékadó. 3.5.2. A kötényfal a lehet legnagyobb mértékben nyúljon be a légtérbe és igazodjon a füstmentes leveg réteg magasságához. A rendeltetésszer h - és füstelvezetés érdekében a benyúlás mértéke legalább 2,00 m legyen. Kivételes üzemi körülmények esetén m szaki-gazdasági elemzéssel igazolva a benyúlás mértéke 1,00 m határértékig csökkenthet . 3.6. A h - és füstelvezet k követelményei és elhelyezésük.



3.6.1. A h - és füstelvezet k szerkezeti anyagai legalább az éghet építési anyagok „közepesen éghet ségének meghatározására vonatkozó m szaki el írások szerinti közepesen éghet kategóriájúak legyenek. 3.6.2. A t z során várhatóan bekövetkez sérülés vagy alakváltozás a hatásos nyílásfelületet ne csökkentse. 3.6.3. Szél- és k terhelés, továbbá jegesedés a h - és füstelvezet m ködését ne akadályozza. 3.6.4. A h - és füstelvezet k a füstszakaszban lehet leg egyenletes elosztásban legyenek beépítve. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a h - és füstelvezet k az épületek között vagy az egy épületen belüli t zszakaszok között a t z átterjedésének veszélyét ne növeljék. Két h - és füstelvezet közötti távolság legalább akkora legyen, mint kett jük nagyobbik oldalméretének, illetve átmér inek összege. Az egymástól, illetve a tet szélét l és a falaktól mért távolság legfeljebb 20 m legyen. 3.6.5. A füst és a forró égésgázok miel bbi elvezetése céljából célszer több kismérete, mint kevés nagy nyílásméret h - és füstelvezet alkalmazása. 3.6.6. A környezeténél szigorúbb besorolású vagy fokozott füstfejleszt képesség anyagokat (az éghet anyagok füstfejlesztési képességének vizsgálatára és osztályozására vonatkozó m szaki el írások) tartalmazó zóna fölött járulékos h - és füstelvezet ket kell beépíteni. A zóna kötényfalakkal legyen körülhatárolva. 3.6.7. 12°-nál nagyobb hajlású tet esetében a h és füstelvezet t úgy kell beépíteni, hogy a geometriai középpontja magasabban legyen, mint a számítási belmagasság. 3.7. Nyitószerkezet 3.7.1. A nyitószerkezet egyaránt lehet mechanikus, pneumatikus vagy elektromos m ködés . 3.7.2. A nyitószerkezet vezérl érzékel elem a 2. sz. melléklet V/3. fejezet szerinti szerkezeti h érzékel vagy a 2. sz. melléklet V/5. fejezet szerinti füstérzékel lehet. 3.8. A h - és füstelvezet berendezés m ködtetése 3.8.1. Kézi m ködtetés esetében: - a kézi nyitószerkezet a t z által nem veszélyeztetett helyen legyen felszerelve és a nem szándékos m ködtetés ellen biztosítva legyen, - a kézi nyitószerkezet egyértelm én jelezze a m ködtetés megtörténtét és a hozzá tartozó füstszakaszt. 3.8.2. Automatikus m ködés esetében: - az automatikus m ködés h - és füstelvezet berendezés esetében lehet vé kell tenni a kézi m ködtetést is; - az érzékel elem a nyitószerkezetet egyenként vagy csoportosan vezérelheti; - az egyenkénti vezérlés nyitószerkezet h érzékel elemének statikus kioldási h mérséklete normálkörülmények között legfeljebb 75 °C legyen, feltételezve, hogy a várható környezeti h mérséklet a 60 °C-ot nem haladja meg (illetve ennél nagyobb környezeti h mérséklet esetében megfelel en nagyobb kioldási h mérséklet h érzékel elem alkalmazása szükséges); - megfelel en nagyobb kioldási h mérséklet h érzékel elem alkalmazása szükséges); csoportos vezérlés berendezés esetében egyszerre csak egy füstszakasz h - és füstelvezet i nyílhatnak, és az ilyen megoldás esetén az alapterület minden 400 m-ére legalább egy füstérzékel elem vagy két h érzékel elem kerüljön elhelyezésre (Ez a megoldás nem min sül t zjelz berendezésnek!); - 9 m-nél nagyobb belmagasság esetében csak füstérzékel elemet szabad alkalmazni. 3.9. H - és füstelvezet berendezés és beépített oltóberendezés együttes létesítése 3.9.1. T z esetén a beépített oltóberendezés el bb m ködjön, mint a h - és füstelvezet berendezés. 3.9.2. Sprinkler-, habbal oltó, szórt vizes és porral oltó berendezéssel védett térben a h - és füstelvezet berendezés csak kézi m ködtetés lehet. 3.10. Leveg utánpótlás A számítási belmagasság felez síkja alatt kielégít mérték leveg bevezetésér l kell gondoskodni a berendezés aerodinamikai m ködésének el segítse érdekében. A leveg bevezet nyílások geometriai keresztmetszete legalább kétszer akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkez füstszakasz h - és füstelvezet inek geometriai nyílásfelülete. Számításba vehet k a felez sík alatti kívülr l nyitható ablakok, valamint ajtók és kapuk. 4. AZ ÜZEMBE HELYEZÉS ÉS AZ ÜZEMELTETÉS SZABÁLYAI 4.1. Az elkészült berendezésr l az átvétel id pontjában a kivitelez nek a következ bizonylatokat kell szolgáltatnia: - alaprajzot és a szükség szerinti metszeti rajzokat, illetve leírást, amelyek tartalmazzák a h - és füstelvezet k méreteit és elhelyezését, a nyitószerkezet m ködését és kialakítását, továbbá a vezérl elemek m ködését, elhelyezését és kialakítását; - kezelési és karbantartási utasítást; - nyilatkozatot az e fejezetben el írtak betartásáról; - nyilatkozatot arról, hogy a berendezés üzemképes. A h - és füstelvezet berendezés üzembe helyezésére csak a kivitelez vagy a megbízottja jogosult. 4.2. Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellen rzés tekintetében a kivitelez , illetve a gyártó kezelési utasítása az irányadó. 4.3. A h - és füstelvezet berendezés m ködését legalább évente ellen rizni kell. 4.4. A berendezés m ködésér l és ellen rzésér l, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a berendezésre vonatkozó megjegyzést, eseményt az id pont megjelölésével fel kell tüntetni. 1. táblázat A létesítmény megnevezése

Méretezési csoport

Acetilénlefejt

1

Ácsüzem

3

Asztalosüzem

*

Akkumulátorgyár

3



Alumíniumgyártás

1

Alumíniumtermék-gyártás

2

Ammóniákgyártás

1

Ásványolajtermék-gyártás

4

Bádogos üzem

1

Betonelemgyár

1

Bitumenfeldolgozás

4

B rárugyár

3

Bútorgyár, fa

3

Bútorgyár, fém

2

Celluloidgyártás

4

Cementgyár

1

Cérnázó

2

Cip gyár

3

Csónaképít üzem (fa, illetve m anyag)

3

Dohánygyár

3

Dróthúzó üzem

1

Ecetgyártás

1

Ecetsavgyártás

3

Édesipari üzem

2

Édesipari termék csomagolása és szállítása

3

Elektromos berendezés gyártása

2

Élelmiszeripari üzem (12 MJ/kg)

3

Éleszt gyártás Enyvgyártás

3

Épületasztalos üzem

3

Er m (h - vagy vízi er m ) gépháza

3

Étkezési zsírgyártás

3

Étolajgyártás

3

Fafeldolgozó üzem

3

Fagyapotgyártás

2

Faforgácslap-gyártás

3

Faforgácslap felületkezelés

3

Fémlemez-feldolgozás

1

Festék- és lakkipari üzem

4

Filmstúdió

4



Fotokémiai üzem

3

Fonoda

3

Fröccsönt üzem (fém)

1

Fröccsönt üzem (m anyag)

3

F szerfeldolgozás

2

F részüzem

3

Galvanizáló üzem

1

Garázs

1

Gépgyár

1

Gépjárm abroncs-gyártás

4

Gépjárm fényezés

4

Gépjárm gyártás

2

Gépjárm javítás, -szerelés

3

Gumigyár (kivéve habgumi)

3

Gyantafeldolgozás

4

Gyertyagyártás, paraffin feldolgozás

3

Gyógyszergyár

*

Gyufagyártás

4

Habarcsanyaggyártás

4

Hanglemezgyártás

3

Hangszergyártás (fa)

3

Háztartási készülékek gyártása

1

H t gépgyár

3

H t ház

1

Irodagépgyártás

2

Írószergyár

3

Izzólámpagyártás

2

Kábelgyár

3

Kakaó-feldolgozás

3

Kárpitozó üzem (habanyag felhasználásával)

4

Kárpitozó üzem (habanyag felhasználása nélkül)

3

Kartondobozgyár

3

Kátrányfeldolgozás

4

Kávéfeldolgozás

3

Kefe- és fest ecsetgyártás

3


4



Kerékpárgyár

2

Kosárfonó üzem

2

Könyvköt üzem Konzervgyár

1

K olajipari termékek feldolgozása

4

Kötszergyár

3

Kozmetikai és háztartás-vegyipari termékek gyártása

4

Ládagyártó üzem (fa)

3

Lakkgyártás (éghet oldószer)

4

Lik rgyár

4

Mosoda

2

Mosógépgyár

2

Mosószergyár

1

Motorkerékpárgyár

2

M anyagfeldolgozó üzem (habanyag a kivételével)

3

M anyaggyár

4

M b rfeldolgozás

3

M b rgyár

3

M gyantagyártás

4

M szálgyártás

3

M trágyagyár

3

Nádfeldolgozás

3

Nemesfém-feldolgozás

3

Nemezgyártás

3

Nitrocellulóz-gyártás

4

Növényolajgyártás

3

Nyomda

4

Nyomda, bet szedés

1

Nyomdafesték-gyártás

4

Optikai gyár

1

Padlóburkolat gyártás (éghet )

4

Padlótisztítószer gyártás

4

Papírgyár

3

Papírgyár (fa és cellulóz el készítés)

1

Papírkészítés

3

Papírfeldolgozás

3



Parkettagyártás

3

Porcelángyár

1

Rádióstudió

3

Ragasztógyártás

4

Rétegeltlemez-gyártás

3

Rövidárugyár

1

Sajtgyártás

1

Süt ipari üzem

3

Süt ipari üzem, kemencetér

1

Szappangyár

3

Szárazelemgyár

2

Szemétéget m

3

Szeszf zde

4

Szíjgyártás (b r: 21 MJ/kg, gumi: 25 MJ/kg )

3

Sz nyeggyártás (habanyag vagy gumi nélkül)

3

Szövöde

3

Takarmány-el készítés

4

Tapétagyártás

3

Távbeszél készülék gyártása

3

Távf t üzem

1

Távbeszél központ gyártása

2

Téglagyár

1

Téglagyár, szárító

2

Tejüzem

1

Tejporgyártás

3

Televíziógyártás

2

Televízióstudió

4

Tet fed lemez

4

Tésztagyártás

4

Textilgyár Transzformátorgyár

2

Transzformátorgyár, tekercsel üzem

3

Üdít ital-gyártás

1

Üvegcsomagolás, szállítás

3

Üvegfúvó üzem

2

Üveggyár

1



Vágóhíd

1

Vagongyár

2

Gyapotvattagyártás

4

Vegytisztító üzem

4

Viaszgyártás

3

Vulkanizáló üzem

4

Zselatingyártás

3

Zsinórgyártás

2

* Besorolás az üzemmódtól függ en. M2. A tárolt anyagok és termékek besorolása 2. táblázat A tárolt anyag vagy termék

Méretezési csoport

Akkumulátor

3

Autóalkatrész

2*

Ágytoll

2

B r

2

Bútor (fa)

3

Celluloid

2

Cip

2

Cip ápoló szerek

2

Cukor

2

Csokoládé

2

Dohány (nyers)

2

Dohányáru

2

Édesipari termék

2

Elektromos készülékek

3*

Élelmiszer (12 MJ/kg)

2

Étolaj

2

Faáru (leveg átereszt tárolás)

3

Faáru (tömör tárolás)

2

Fagyapot

3

Festék

3

Gabona

1

Gépjárm abroncs

3

Gumiáru

3



Gyapot

2

Gyógyszer

2*

Gyufa

4

Habanyag (tömb)

3

Habanyag (tekercs, darabáru, hulladék)

4

Háztartási készülékek

3*

H t szekrény

3*

Illatszer

3*

Irodaszer

2

Játékáru

2

Jutaáru

2

Kábel

2

Kárpitos anyagok

2

Kárpitozott áru (habanyag nélkül)

2

Karton (ívekben egymásra halmozva)

2

Kartondoboz

2

Kátrány

3

Kefeáru

2

Kötszer

3*

Könyv

2

Láda (fa-, 500 kg/m)

3

Lakk

2

Liszt (zsákokban)

2

Mosógép

2

Mosószer

2

Mosószer alapanyag

1

M anyag és m anyag termék

2

M b r és m b rtermék

2*

Nádtermék

2

Nemez

2*

Nitrocellulóz

3

Olajok (növényi, állati, ásványi) (42 MJ/kg)

2

Oldószer (33 MJ/kg)

3

Optikai készülékek

3*

Padlóburkolat (éghet 20 MJ/kg)

2

Papír (ívekben egymásra halmozva)

1



Papír (tekercsben)

2

Parafaáru

2

Ragasztó

3*

Rétegelt lemez

2

Rongy

2

Rövidáru

2

Szeszipari termékek

3

Színházi díszletek

2

Sz nyeg

3

Sajt

2*

Szárazelem

2

Sz rme

2

Takarmány

3

Távbeszél készülék

2*

Tésztaáru

2

Tet fed lemez

2

Textiláru

2

Vasáru

1

Vászon

2

Vatta

3

Zsír (étkezési, ásványi)

2

* Éghet csomagolóanyaggal együtt. M3. Méretezési táblázat 3. táblázat Méretezési csoport Számítási belmag. H, m

1.

Füstm. leveg ré. h, m

2.

3.

4.

Hatásos nyílásfelület füstszakaszonként

4,00

3,00

5,1

7,3

10,2

14,5

4,50

3,00

4,2

5,9

8,4

11,8

3,25

5,2

7,3

10,4

14,6

3,50

6,4

9,1

12,9

18,3

3,00

3,6

5,1

7,3

10,3

3,25

4,4

6,2

8,7

12,4

3,50

5,3

7,5

10,6

15,0

3,75

6,4

9,1

12,8

18,1

4,00

7,9

11,2

15,8

22,3

5,00

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz 5,50

6,00

6,50

7,00

7,50

8,00


3,00

3,2

4,6

6,5

9,2

3,25

3,9

5,4

7,7

10,9

3,50

4,6

6,5

9,1

12,9

3,75

5,4

7,7

10,8

15,3

4,00

6,4

9,1

12,9

18,2

4,25

7,7

10,9

15,5

21,9

4,50

9,4

13,3

18,8

26,7

3,00

3,0

4,2

5,9

8,4

3,25

3,5

4,9

6,9

9,9

3,50

4,1

5,8

8,2

11,6

3,75

4,8

6,7

9,6

13,5

4,00

5,6

7,9

11,2

15,8

4,25

6,5

9,2

13,0

18,5

4,50

7,7

10,9

15,4

21,8

4,75

9,1

12,9

18,3

25,8

5,00

11,0

15,6

22,1

32,2

3,25

3,2

4,5

6,4

9,1

3,50

3,7

5,3

7,5

10,6

4,00

5,0

7,0

10,0

14,1

4,50

8,6

9,4

13,3

18,8

5,00

9,0

12,7

18,0

25,5

5,50

12,7

18,0

25,4

36,0

3,50

3,4

4,9

6,9

9,8

4,00

4,5

6,4

9,1

12,9

4,50

5,9

8,4

11,9

16,9

5,00

7,8

11,4

15,6

22,1

5,50

10,3

14,7

20,8

29,4

6,00

14,4

20,5

29,0

41,0

3,75

3,7

5,2

7,4

10,5

4,00

4,2

6,0

8,4

12,0

4,50

5,4

7,7

10,9

15,4

5,00

6,9

9,9

13,9

19,7

5,50

9,0

12,7

18,0

25,5

6,00

11,8

16,8

23,7

33,5

6,50

16,3

23,1

32,7

46,3

4,00

3,9

5,6

7,9

11,2


8,50

9,00

9,50

10,00


4,50

5,0

7,1

10,1

14,2

5,00

6,3

9,0

12,7

18,0

5,50

8,00

11,4

16,1

22,8

6,00

10,2

14,5

20,5

29,0

6,50

13,3

18,9

26,7

37,8

7,00

18,2

25,9

36,5

51,7

4,25

4,2

5,9

8,4

11,8

4,50

4,7

6,7

9,4

13,3

5,00

5,9

8,3

11,8

16,7

5,50

7,3

10,4

14,7

20,8

6,00

9,1

13,0

18,3

25,9

6,50

11,5

16,4

23,1

32,7

7,00

14,9

21,1

29,8

42,2

7,50

20,2

28,7

40,5

57,4

4,50

4,4

6,3

8,9

12,6

5,00

5,5

7,8

11,0

15,6

5,50

6,7

9,6

13,6

19,3

6,00

8,3

11,8

16,7

23,7

6,50

10,3

14,6

20,7

29,3

7,00

12,9

18,3

25,8

36,6

7,50

16,5

23,4

33,1

46,8

8,00

22,2

31,6

44,7

63,2

4,75

4,7

6,6

9,4

13,3

5,00

5,2

7,4

10,4

14,7

5,50

6,3

9,0

12,7

18,0

6,00

7,7

11,0

15,5

22,0

6,50

9,4

13,4

18,9

26,7

7,00

11,5

16,3

23,1

32,7

7,50

14,3

20,3

28,7

40,5

8,00

18,2

25,8

36,5

51,6

8,50

24,4

34,6

48,9

69,2

5,00

4,9

7,0

9,9

13,9

5,50

6,0

8,5

12,0

17,0

6,00

7,2

10,2

14,5

20,5

6,50

8,7

12,4

17,5

24,7

7,00

10,5

14,9

21,1

29,8


10,50

11,00

11,50

12,00


7,50

12,8

18,1

25,6

36,3

8,00

15,7

22,3

31,5

44,6

8,50

19,9

28,3

39,9

56,5

9,00

26,5

37,7

53,3

75,4

5,25

5,2

7,3

10,4

14,7

5,50

5,7

8,0

11,4

16,1

6,00

6,8

9,7

13,6

19,3

6,50

8,2

11,6

16,3

23,1

7,00

9,7

13,8

19,5

27,6

7,50

11,7

16,5

23,4

33,1

8,00

14,1

20,0

28,2

40,0

8,50

17,3

24,5

34,6

48,9

9,00

21,7

30,8

43,5

61,6

9,50

28,8

40,9

57,8

81,8

5,50

5,4

7,7

10,8

15,3

6,00

6,5

9,2

13,0

18,4

6,50

7,7

10,9

15,4

21,8

7,00

9,1

12,9

18,3

25,8

7,50

10,8

15

21,6

30,6

8,00

12,9

18,3

25,8

36,5

8,50

15,5

21,9

30,9

43,8

9,00

28,8

26,7

37,6

53,3

9,50

23,5

33,4

47,8

66,8

10,00

31,1

44,1

32,4

88,3

5,75

5,7

8,0

11,3

16,1

6,00

6,2

8,7

12,3

17,5

6,50

7,3

10,3

14,6

20,7

7,00

8,6

12,2

17,2

24,4

7,50

10,18

14,3

20,2

28,7

8,00

11,9

16,9

23,9

33,8

8,50

14,1

19,9

28,2

39,9

9,00

16,8

23,8

33,T

47,6

9,50

20,4

28,9

40,8

57,8

10,00

25,4

36,0

51,0

72,1

10,50

33,4

47,5

67,1

95,0

6,00

5,9

8,4

11,8

16,7


12,50

13,00

13,50


6,50

6,9

9,8

13,9

19,7

7,00

8,1

11,6

16,3

23,1

7,50

9,5

13,5

19,1

27,0

8,00

11,1

15,8

22,3

31,6

8,50

13,0

18,5

26,1

37,0

9,0

15,3

21,8

30,7

43,5

9,50

28,2

25,8

36,5

51,7

10,00

22,0

31,2

44,1

62,4

10,50

27,3

38,8

54,8

77,6

11,00

35,9

50,9

72,0

102,0

6,25

6,1

8,7

12,3

17,4

6,50

6,6

9,4

13,3

18,9

7,00

7,8

11,0

15,6

22,0

7,50

9,0

12,8

18,1

25,6

8,00

10,5

14,9

21,0

29,8

8,50

12,2

17,3

24,4

34,6

9,00

14,2

20,2

28,5

40,3

9,50

16,6

23,6

33,3

47,2

10,00

19,6

27,9

39,3

5

10,50

23,6

33,6

47,5

67,2

11,00

29,3

41,6

58,8

83,2

11,50

38,3

54,4

77,0

109,0

6,50

6,4

9,1

12,8

18,2

7,00

7,4

10,6

14,9

27,1

7,50

8,6

12,2

17,3

24,5

8,00

9,9

14,1

20,0

28,2

8,50

11,8

16,3

23,5

32,5

9,00

13,3

18,4

26,6

37,7

9,50

15,4

21,9

30,9

43,7

10,00

17,9

25,5

36,0

51,0

10,50

21,2

30,0

42,4

60,1

11,00

25,4

36,0

50,9

72,0

11,50

31,3

44,5

62,8

89,0

12,00

40,9

58,0

82,0

116,0

6,75

6,6

9,4

13,3

18,8

7,00

7,1

10,1

14,3

20,3


14,00

14,50


7,50

8,2

11,7

16,5

23,4

8,00

9,5

13,5

19,0

27,0

8,50

10,9

15,5

21,8

31,0

9,00

12,5

17,8

25,0

35,5

9,50

14,4

20,5

28,8

41,0

10,00

16,6

23,6

33,2

47,2

10,50

33,4

47,5

67,1

95,0

11,00

22,7

32,2

45,4

64,4

11,50

27,1

38,5

54,4

77,0

12,00

33,4

47,4

67,0

94,8

12,50

43,4

61,7

87,2

123,0

7,00

6,9

9,8

13,8

29,5

7,50

7,9

11,2

15,9

22,5

8,00

9,1

12,9

18,3

25,8

8,50

10,4

14,8

20,8

29,5

9,00

11,9

16,8

23,8

33,7

9,50

13,6

19,3

27,2

38,5

10,00

15,5

22,1

31,2

44,1

10,50

17,9

25,4

35,9

50,8

11,00

20,7

29,4

41,5

58,8

11,50

24,2

34,4

48,5

68,9

12,00

28,9

41,0

58,0

82,0

12,50

35,5

50,4

71,2

101,0

13,00

46,0

65,4

92,5

131,0

7,25

7,1

10,1

14,2

20,2

7,50

7,6

10,8

15,2

21,6

8,00

8,7

12,4

17,4

24,8

8,50

9,9

14,1

19,9

28,2

9,00

11,3

16,0

22,6

32,0

9,50

12,9

18,3

25,8

33,6

10,00

14,7

20,8

29,3

41,6

10,50

16,7

23,8

33,4

47,6

11,00

19,1

27,2

38,3

54,4

11,50

22,1

31,4

44,2

62,8

12,00

25,8

36,7

51,6

73,4

12,50

30,7

43,6

61,4

87,2


15,00


13,00

37,6

53,4

75,5

107,0

13,50

48,8

69,2

97,9

138,0

7,50

7,4

10,5

14,8

21,0

8,00

8,4

11,9

16,9

23,9

8,50

9,6

13,6

19,2

27,1

9,00

10,8

15,4

21,8

30,8

9,50

12,3

17,4

24,6

34,9

10,00

13,9

19,8

27,9

39,5

10,50

15,8

22,4

31,7

44,8

11,00

17,9

25,5

36,0

50,9

11,50

20,5

29,1

41,1

58,2

12,00

23,6

33,5

47,4

67,0

12,50

27,5

39,0

55,1

78,0

13,00

32,6

46,3

65,3

92,6

13,50

39,8

56,5

80,0

113,0

14,00

51,5

73,1

103,0

146,0

M4. A figyelembe vehet átfolyási tényez k (c ) értékei (ábrák) v

1. ábra


2. ábra

3. ábra

4. ábra



5. ábra

6. ábra

7. ábra




I/9. FEJEZET HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK E fejezet tárgya az épületek bels terében keletkez esetleges térrobbanás vagy nem robbanóanyag által okozott egyéb robbanás túlnyomásának levezetésére való - a jogszabályok, m szaki el írások által meghatározott esetekben alkalmazandó - lefúvató hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek kialakítási követelményei. 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Lefúvatás: robbanási túlnyomás levezetése olyan térbe, ahol a túlnyomás kiterjedhet és ezáltal a bels tér mentesül a túlnyomás károsító hatásaitól. 1.2. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, illetve - az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mérték robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, illetve megnyílnak, ezáltal lehet vé téve a nyomáselvezetést. 1.3. Hasadó felületek: olyanfelületek, amelyek tönkremenetelükkel lehet vé teszik a bels tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából. 1.4. Hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehet vé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható. 1.5. Terel hatású hasadó-nyíló felület: olyan hasadó-nyíló felület, amelynek megnyílási széls helyzetét úgy határozzák meg, hogy a lefúvatást veszélytelen irányba terelje. 1.6. Megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása megindul. 1.7. Csúcsnyomás: hasadó, hasadó-nyíló felületek nélküli térben, laboratóriumi körülmények között létrejöv legnagyobb robbanási nyomás. 1.8. Redukált túlnyomás: az a nyomás, amely a hatásos nyomáslevezetés ellenére a bels térben rövid ideig kialakul. 1.9. Nyomás-id állapotgörbe: a nyomás-id koordináta-rendszerben a robbanás folyamatát leíró görbe. 1.10. Robbanás: nagy sebesség égési folyamat, a mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy afelett van, de 100 m/s-nál kisebb. 1.11. Másodlagos robbanás: olyan robbanás, amelyet egy már kifejl dött robbanás indít meg. 1.12. Els dleges épületszerkezetek: azok a tartószerkezetek, illetve tartószerkezeti elemek, amelyek tönkremenetele az építmény vagy jelent s részének állékonyságát veszélyezteti (pl. pillérek, teherhordó f falak, keretek, födémgerendák, lemezek). 1.13. Másodlagos épületszerkezetek: azok a szerkezetek, illetve szerkezeti elemek, amelyek tönkremenetele az építmény vagy jelent s részének állékonyságát nem veszélyezteti (pl. kitölt falak, válaszfalak, nem teherhordó elemek). 1.14. Tovaterjed (progresszív) összeomlás: az építmény olyan tönkremenetele, amely azáltal jön létre, hogy egy épületszerkezet tehervisel képességének elvesztése további els dleges épületszerkezet(ek) tönkremenetelét okozza(ák). 1.15. Lefuvatási befogadótér: olyan zárt tér, amely szabad térrel nem kapcsolódó helyiségek nyomásmentesítése során annak túlnyomását befogadja és a szabad térbe továbbítja. 1.16. Terel fal: a lefuvatás irányának befolyásolására alkalmas falszerkezet. 1.17. Véd fal: a hasadó és a hasadó-nyíló felületen kiáramló robbanási túlnyomás felfogására alkalmas falszerkezet. 2. HASADÓ FELÜLETKÉNT ALKALMAZHATÓ ANYAGOK ÉS SZERKEZETEK

2 2.1. Egyréteg , legfeljebb 2 mm vastag, húzott síküvegezés, amely 0,40 m-nél nagyobb befogási méret és legalább 0,16 m egybefügg felület . 2 2.2. Egyréteg , legfeljebb 3 mm vastag húzott síküvegezés, 0,80 m-nél nagyobb befogási méretben és legalább 0,64 m egybefügg felületben. 2 2.3. Egyréteg , legfeljebb 4 mm vastag húzott síküvegezés, 1,40 m-nél nagyobb befogási méretben és legalább 1,96 m egybefügg sokszög alakú felülettel, a sarkain a mellékletben megadott mérettel, a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes oldalon készített bemetszéssel. 2.4. Egyréteg , legfeljebb 6 mm vastag huzalbetét nélküli U profilú idomüveg-szerkezet, ha az egybefügg megtámasztás legkisebb mérete 1,00 m x 1,50 m. 2.5. Egyréteg , legfeljebb 4 mm vastag, cementkötés száler sítés síklemez, 1,00 m-nél nagyobb befogási mérettel és megtámasztással, sokszög alakú felülettel, a sarkain a mellékletben megadott méret , a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes oldalon készített bemetszéssel1. 2.6. Egyréteg , legfeljebb 6 mm vastag, cementkötés száler sítés hullámlemez, 1,20 m-nél nagyobb megtámasztási (mindenirányú) távolság felett. 2.7. Egyréteg , hornyolt cserépfedés: a cserépfedés alatt nem lehet csak nem éghet anyagú lécezés. Nem vehet figyelembe kett s, korona- és betoncserépfedés. A felületbe nem számítható be a gerinckúp és az alatt lev két sor, a viharkapcsos szegések és a mellettük lev két sor, a hasadni nem képes bádogos és egyéb szerkezetek. 2 2 2.8. Minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege legfeljebb 20 kg/m és rögzítései kísérletileg igazoltan, 1,20 kN/m -nél kisebb megnyílási nyomást adnak. 2 2 2.9. Minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege legfeljebb 10 kg/m és rögzítései kísérletileg igazoltan legfeljebb 3,00 kN/m -nél kisebb 2 megnyílási nyomást adnak. 2.10. Minden olyan szerkezet, amelynek megnyílási nyomása kísérletileg igazolt és az ehhez tartozó, a bels térben bennmaradó redukált túlnyomás ismert és. ezen ismert túlnyomásra van az épület teherhordó szerkezeteinek méretezése. 3. A HASADÓ FELÜLETEK FELÜLETNAGYSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A hasadó felület nagyságát - ha a felület a 2.1-2.8. szakaszokban megadott felületek valamelyike - a következ számítással kell meghatározni, a különleges esetek figyelembevétele nélkül. A =f x V h h

1 Akkor alkalmazható, ha a megengedett minimális méret próbatest statikusan felhordott terheléses vizsgálata során legfeljebb 3 kN/m2 nyomás hatására tönkremegy, vagy e vizsgálatot gyári m bizonylat igazolja. 2 Éghet ségük az 5. sz. melléklet szerint.



ahol:

2 A a hasadó felület nagysága, m ;1 h f fajlagos hasadó felületi tényez , m2/m3; h V a helyiség beépítetlen térfogata, m3.2 V < 200 m3 esetén: f =0,2-0,05 V/200 h 200 m3 V < 2 000 m3 esetén: f = 0,15-0,05 (V-200)/1 800 h 2 000 m3 < V < 10 000 m3 esetén: f = 0,10-0,045 (V-2000)/8 000 h 3 3 10 000 m < V < 100 000 m esetén: f = 0,055-0,040 (V-10 000)/90 000 h 3 3 100 000 m < V < 500 000 m esetén: f = 0,015-0,005 (V-100 000)/400 000 h 3 500 000 m felett f = 0,01. h 4. HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETKÉNT ALKALMAZHATÓ SZERKEZETEK Azok a hasadó-nyíló felületként min sített szerkezetek vagy a min sített szerkezeteknek megfelel en kialakított szerkezetek, amelyek felületegységre es súlya 80 kg/m2-nél kisebb és megnyílási nyomásuk 1 kN/m2 alatt van, alkalmazhatók hasadó-nyíló felületként.

A hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása - ha ezt egyéb igények nem növelik pl. betörésvédelem, technológiai túlnyomás stb. - a beépítési helyükön várható szélszívás 10%-kal biztonsággal növelt értékénél ne legyen nagyobb. 5. A HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK FELÜLETNAGYSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A hasadó-nyíló felület nagyságát, ha a felület a 4. fejezet szerinti, a következ számítással kell meghatározni, a különleges esetek figyelembevételével: A =f xV hn hn ahol: Ahn a hasadó-nyíló felület nagysága, m2; fhn fajlagos hasadó-nyíló felületi tényez m2/m3; V a helyiség beépítetlen térfogata, m3 3 V < 200 m esetén: f = 0,15-0,05 V/200 hn 3 3 200 m < V < 2.000 m esetén: f = 0,10-005 (V-200)/1 800 h 3 3 2 000 m < V < 10.000 m esetén: f = 0,05-0,02 (V- 2 000)/8 000 hn 3 3 10 000 m < V < 100.000 m esetén: f = 0,03-002 (V-10 000)/90 000 hn 3 3 100 000 m < V < V = 400 000 m esetén: f = 0,01-0,005 (V-100 000)/400 000 hn 3 500 000 m felett f

hn

= 0,004

6. KÜLÖNLEGES ESETEK

1 A felületre vonatkozó tájékoztató adatot a melléklet tartalmazza. 2 A beépített berendezések térfogatával csökkentett helyiségtérfogat.



6.1. Ha a beépített tér „cs szer ” vagyis a tér hossza legalább négyszerese a szélességének, akkor a 3. és az 5. fejezet szerint számított értékeket 20%-kal meg kell növelni. 6.2. Ha a hasadó és a hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor és a hasadó-nyíló felületek nagysága nem éri el a hasadó felületek nagyságát vagy megnyílási nyomása 1 kN/m2 felett van, akkor az együttes felületnagyságot a 3. fejezet szerint kell meghatározni.

6.3. Ha a hasadó és a hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor, és a hasadó-nyíló felületek nagysága eléri vagy meghaladja a hasadó felületek nagyságát és a hasadó felületek a 2.1-2.6. szakaszok szerintiek, akkor az együttes felületek nagyságát az 5. fejezet szerint kell meghatározni. 2 6.4. Ha a hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása 1-3 kN/m között van, akkor a felületnagyságot a 3. fejezet szerint kell meghatározni. 7. MÁSODLAGOS ROBBANÁS ELLENI VÉDELEM Azokat a berendezéseket, amelyek önmagukban is robbanásveszélyesek és tönkremenetelük a közvetlen környezetre másodlagos robbanásveszélyt jelentenek, le kell fúvatni. 8. A LEFÚVATÁS KÖRNYEZETÉNEK VÉDELME 8.1. A közlekedési útvonalak és terek védelme 8.1.1. A lefúvatás irányában a véd távolságot az 1. ábra szerint kell meghatározni. 8.1.2. Ha nem lehet megoldani, hogy a tömeges közlekedés az 1. ábra szerint I távolságon belül legyen, akkor véd fallal, terel fallal vagy veszélytelen irányba terel hatású hasadó-nyíló felület alkalmazásával kell az útvonalat védeni (2. ábra). 8.1.2.1. A véd - és a terel falnak meg kell gátolnia, hogy a lefúvató felületen át kiáramló közeg a tömeges közlekedést veszélyeztesse (2. ábra). 8.1.2.2. A véd - és a terel falat úgy kell kialakítani, hogy a lefúvatást az elhelyezkedésével ne zavarja, legyen elegend lefúvatási szabad tér. Például: 3. ábra a = max 60° 4. ábra a = max 30° 5. ábra a = max 30°, de kiegészít szöge minimum 60°. 8.1.3. Ha a védend közleked tér olyan robbanásveszélyes épület mellé kerül, ahol a tet n keresztül is végeznek lefúvatást, akkor a megadott véd távolságok: - hasadó felületek esetén az 1. és a 2. ábra szerintiek, - veszélyes irányú terel hatású hasadó-nyíló felületek alkalmazása esetén a véd távolság a 6. ábra szerinti, - veszélytelen irányú terel hatású hasadó-nyíló felület esetén (ha az oldalfal-lefúvatások egyébként lehet vé teszik) a véd távolság 8,00 m (7. ábra). 8.2. A környez épületek és berendezések védelme 8.2.1. A lefúvatás irányában 10 m-en belül ajtó, ablak nem lehet, valamint más épület vagy épületrész 6 m-nél közelebb nem lehet. 8.2.2. Hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek el tt 3 m-nél közelebb lév berendezések esetén a berendezések hasadó, hasadó-nyíló felületre vonatkozó 60°-os vetületének felületét a lefúvató felületek nagyságának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni (8. ábra). Ha egy berendezés a lefúvató felületekhez a lefúvatás irányában 6 m-nél közelebb van, akkor a berendezést a terel falakra vonatkozó lefúvató nyomás felvételére alkalmasan kell méretezni.

1. ábra


2. ábra

3. ábra

4. ábra



5. ábra

6. ábra

7. ábra




8. ábra 9. AZ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE HATÓ TERHELÉSEK 9.1. Ha a 2. fejezetben leírt hasadó felületek kerülnek alkalmazásra, akkor a bels térben minden irányban az els dleges tartószerkezetekre ható 3 kN/m2 statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni.

9.2. Ha a 4.1. szakaszban leírt hasadó-nyíló felület kerül alkalmazásra, akkor a bels térben minden irányban az els dleges tartószerkezetekre ható 2 kN/m2 statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni. 9.3. Ha a 9.2. szakaszban leírt vagy kis nyomású berendezésen kialakított hasadó-nyíló felületek kerülnek alkalmazásra, akkor redukált túlnyomást kell figyelembe venni 0,02 hatásid tartammal, illetve leírható nyomásid állapotgörbe felhasználásával. 9.4. A hasadó és a hasadó-nyíló felületeket a határoló felületeken egyenletesen kell elosztani, illetve oda kell koncentrálni, ahol a robbanás nagy valószín séggel el re várható. A hasadó felületek egymástól mért távolsága 12 m-nél több nem lehet egy nyomásmentesít téren belül. 9.5. A hasadó és a hasadó-nyíló felületekkel védend tér tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy egyes elemeinek tönkremenetele ne lehessen progresszív összeomlás okozója. 9.6. Törekedni kell arra, hogy az építmény másodlagos épületszerkezetei az els dleges épületszerkezetekre csak korlátozott mértékben tudjanak er hatást átadni, ezáltal csökkentve azok túlterhelését. 9.7. A véd falakra és a terel falakra ható terhelések Ha a véd falak és a terel falak a lefúvató felületekt l: 5

m-en

belül vannak:

2 6 kN/m ,

5

-10 m

között vannak:

2 5 kN/m ,

10

-20 m

között vannak:

2 3 kN/m ,

20

m

felett vannak:

2 1 kN/m ,

a lefúvatás irányába ható statikus teherre kell a falakat méretezni. A szívóhatás miatt a terhek 20%-át a lefúvatással ellentétes irányban is számításba kell venni. 10. KIVÉTELEK 10.1. Ha az el írt hasadó, illetve hasadó-nyíló felületek nagysága nem biztosítható (mert ilyen nagyságú felület a tér adottságai vagy a technológiai adottságok miatt nem nyitható), akkor csak hasadónyíló felületek alkalmazhatók. Nem alkalmazható ez a kivétel a gyógyintézmények, oktatási épületek, óvodák, bölcs dék tömegtartózkodási épületek esetében. 10.2. Kivételesen meg van engedve az ún. lefúvatási befogadótérbe végzend lefúvatás, ha a bels tér megnyitására más lehet ség nincs. Ebben az esetben a befogadótér térfogata legalább ötszöröse legyen a lefúvatott tér térfogatának és legyen a szabad tér felé a 2. vagy a 4. fejezetben el írt hasadó, illetve hasadó-nyíló felülete. 10.3. Megengedhet az ún. angol akna felhasználása lefúvatásra, ha a falainak geometriai viszonyai a lefúvatás irányában 2., 3., 4. ábra valamelyikének követelményeit kielégítik. MELLÉKLET (tájékoztatás) A 4 mm vastag, húzott síküveg bemetszése hasadó felületként való alkalmazáskor



9. ábra 6. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez POLGÁRI VÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK ÓVÓHELYI BERENDEZÉSEK I. FEJEZET ÓVÓHELYI SZ R -SZELL Z BERENDEZÉSEK ÁLTALÁNOS M SZAKI KÖVETELMÉNYEI E fejezet tárgya az újonnan létesített és a korszer sített óvóhelyek sz r -szell z berendezésének (a továbbiakban: berendezés) az óvóhely véd képességét l1 és telepítését l függ általános m szaki követelményei. Nem tárgya a fejezetnek az óvóhelyek karbantartó szell zésének el írásai. 2 1. A BERENDEZÉS RENDELTETÉSE, TELJESÍT KÉPESSÉGE ÉS ÜZEMMÓDJAI 1.1. A berendezés feladata 1.1.1. Az óvóhely bels , gázbiztosan lezárt terének mesterséges légellátása bels túlnyomás létesítése és fenntartása. 1.1.2. A küls térb l beszívott leveg megsz rése portól, füstt l, radioaktív, biológiai és vegyi szennyez dést l. 1.1.3. A szell zési rendszer védelme a léglökés hatása ellen. 1.1.4. Az óvóhely gázbiztosan lezárt terében a leveg visszakeringetése, illetve regenerálása a teljes elzárkózási állapotban. 1.1.5. A sz rt, a visszakeringetett, illetve regenerált leveg elosztása az óvóhely tartózkodási helyiségei között. 1.1.6. Az elhasznált leveg elvezetése és kibocsátása. 1.2. A berendezés teljesít képessége

1 Az óvóhelyek véd képességét a BM OKF határozza meg és osztályozza. 2 Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/67.



A berendezés teljesít képességét minden üzemmódban (1.3. szakasz) az óvóhelyen tartózkodó személyek tervezett maximális száma és 3 3 személyenként legalább 2 m /h leveg igénye szerint kell megállapítani, de az m /h-ban kifejezve nem lehet kisebb, mint az óvóhely bels , 3 gázbiztosan lezárható tere m -ben mért térfogatának (légterének) a fele. 1.3. A berendezés üzemmódjai 1.3.1. Az óvóhelynek az elnyel sz r k megkerül vezetékén átmen szell ztetése. 1.3.2. A sz rtleveg s szell ztetés. 1.3.3. A bels leveg visszakeringetése az óvóhely gázbiztosan lezárt terében. 1.3.4. A bels leveg visszakeringetése légregenerálással. 2. A BERENDEZÉS RÉSZEI 2.1. Légbeszívó vezeték A légbeszívó vezeték a küls leveg t léglökésvédetten vezeti a labirint porsz r höz (2.3.1. szakasz) és az elnyel sz r höz (2.3.3. szakasz). Kialakítása a következ k szerint: 2.1.1. A légbeszívó vezeték a következ két vezetékszakaszból álljon: 2.1.1.1. A léglökés ellen véd szelep el tti küls vezetékszakaszból (illetve szakaszókból az épület alatti óvóhelyhez). 2.1.1.2. A léglökés ellen véd szelep utáni bels vezetékszakaszból. 2.1.2. Ha az óvóhelynek olyan aknába vagy folyosóba nyíló vészkijárata van, ahova nem juthat ki az óvóhely elhasznált leveg je, akkor a küls leveg t a gázbiztosan lezárható vészkijárati ajtó el tti térb l kell beszívni. Ha az óvóhelynek nincs aknába vagy folyosóba nyíló vészkijárata, akkor a küls leveg beszívása az épületek romhatárain kívül es helyr l; épület alatti óvóhelyhez az épület két ellentétes oldalán a falon belül vezetett párhuzamosan m köd ágon, illetve két párhuzamosan m köd küls légbeszívó vezetékszakaszon (2.1.1.1. szakasz) keresztül. 2.1.2.1. A küls légbeszívó vezetékszakasz, illetve -szakaszok a léglökés ellen véd szelep porkamrájába (2.2. szakasz) torkolljanak. 2.1.3. Épület alatti óvóhely mindkét küls légbeszívó vezetékszakasza ridegen tör anyagú cs b l (például öntöttvas vagy azbesztcement cs ) készüljön. Szabadon álló (nem épület alatti) óvóhely légbeszívó vezetéke - a küls légbeszívó szakasz is - acélcs legyen. 2.1.4. A légbeszívó vezeték, illetve vezetékek szabadban lev végén olyan légbeszívófej legyen, amely megakadályozza a csapadék, valamint a durvább szennyez dés bejutását a légbeszívó vezetékbe. Szabadon álló (nem épület alatti) óvóhely légbeszívófejét a talajszintt l, illetve az óvóhely feletti esetleges földfeltöltés fels szintjét l, vagy a várható rom fels szintjét l mért 1 m magasságban kell elhelyezni. 2.1.5. A bels légbeszívó vezeték a léglökés ellen véd szelep expanziós kamrájából (2.2. szakasz) induljon és az óvóhely gázbiztosan lezárható terébe legyen bevezetve. A légbeszívó vezeték közvetlenül az óvóhely gázbiztosan lezárható terébe való belépése el tt labirint porsz r (2.3.1. szakasz) legyen. A beszívott leveg csak ezen keresztül juthat a további sz rökhöz, illetve a ventilátorhoz. A légbeszívó vezetéknek az óvóhely gázbiztosan lezárható terét határoló falon belüli szakasza a bels vezetékszakasz minden esetben acélcs legyen. A labirint porsz r és a légbeszívó vezeték csatlakozásai légzáróan tömítettek legyenek. 2.1.6. A légbeszívó vezetéknek az óvóhely bels , gázbiztosan lezárható terében vezetett szakaszába (a labirint porsz r után) az V. fejezet szerinti H-típusú hermetikus szelepet kell beiktatni. A H-típusú hermetikus szelep és a légbeszívó vezeték névleges átmér je azonos legyen. 2.1.7. A légbeszívó vezetékben az óvóhely gázbiztosan lezárható terében elhelyezve üríthet csapadékgy jt zsák legyen, amelyet a sz r k el tti legmélyebb helyen kell beépíteni. 2.2. Léglökés ellen véd szelep Az óvóhelyeken a berendezésben léglökés ellen véd szelep legyen a beszívott leveg útjába beiktatva. A léglökés ellen véd szelepet porkamra el zze meg, és expanziós kamra kövesse. A léglökés ellen véd szelep a porkamra és az expanziós kamra közötti válaszfalba legyen beépítve. A léglökés elleni védelemre a II. fejezet szerinti KOP-típusú, léglökés ellen véd szelepet, vagy a III. fejezet szerinti ZSSZ-típusú, léglökés ellen véd szelepet kell beépíteni. A beépített, léglökés ellen véd szelep légátbocsátó képessége feleljen meg a berendezés szükséges teljesít képességének (1.2. szakasz). 2.3. Légsz r k A beszívott leveg megtisztítására labirint porsz r t (2.3.1. szakasz), finom porsz r t (2.3.2. szakasz és ezt követ en elnyel sz r t (2.3.3. szakasz) kell beépíteni. Megjegyzés: Az SZB-300 típusú berendezéshez a finom porsz r beépítése elmarad. 2.3.1. Labirint porsz r A labirint porsz r szerkezet kialakítása olyan legyen, hogy a durva portól meg nem sz rt leve juthasson a finomporsz r be, az elnyel sz r be és a ventilátorba. A sz r elemei cserélhet k, illetve tisztításhoz kivehet k legyenek. A berendezés szükséges teljesít képességének (1.2. szakasz) megfelel légmennyiség átbocsát tiszta állapotú labirint porsz r áramlási ellenállása ne haladja meg a 0,0015 bar-t (~15 mmH O-t) és a hatásfoka legalább 2 90% legyen. Alkatrészeinek szilárdsága legalább 0,25 bar (~0,25 kp/cm2) nyomásnövekedésb l ered igénybevételnek feleljen meg. A labirint

porsz r helye a berendezésben a 2.1.5. szakasz szerint. A sz r elemek kivétele és tisztítása a gázzárósági vonalon kívülr l történjen. 2.3.2. Finomporsz r A finomporsz r t a labirint porsz r és az elnyel sz r közé, az óvóhely gázbiztosan lezárható terébe kell beépíteni. A berendezésbe csak a BM OKF által rendelkezésre bocsátott finomporsz r t szabad beépíteni. A finomporsz r r l a függelék (F1.1. szakasz és I. ábra) ad tájékoztatást. 2.3.3. Elnyel sz r Az elnyel sz r sz r képessége (id egységre es légátbocsátása) feleljen még a berendezés szükséges teljesít képességének (1.2. szakasz). A szükséges elnyel sz r t a BM OKF által rendelkezésre bocsátott, meghatározott típusú, illetve sz r képesség sz r egységekkel, és ezek megfelel számban való párhuzamos összekapcsolásával kell el állítani. A párhuzamosan összekapcsolandó elnyel sz r egységek típusát, illetve darabszámát a berendezés szükséges teljesít képességének megfelel en kell meghatározni. Az egymásra épített elnyel sz r egységek az úgynevezett sz r oszlopot alkotják. Több sz r oszlop beépítésekor mindenegyes sz r oszlopban azonos számú elnyel sz r egység legyen. Az elnyel sz r r l, valamint a sz r egységek egymásra építésével kialakított elrendezésr l - vázlatszer példaként - a függelék (F1.2. szakasz) ad tájékoztatást. Az elnyel sz r az óvóhely bels , gázbiztosan lezárható terében legyen, a légbeszívó vezeték és a ventilátor közötti cs vezetékben.



2.3.4. Az elnyel sz r és finomporsz r megkerül vezetéke Az elnyel sz r nek és finomporsz r nek legyen megkerül vezetéke, amely lehet vé teszi az elnyel sz r és finomporsz r kiiktatását. A megkerül vezetékben olyan rögzített állású fojtóelem legyen, amely a leveg igénynek megfelel légszállításhoz szükséges ellenállást létesíti. A fojtóelem megfelel állását helyszíni beszabályozás során kell megállapítani és rögzíteni. A megkerül vezetékre megfelel szelepkezeléssel kell átkapcsolni. Az átkapcsoláshoz legyen egy-egy a V. fejezet szerinti H-típusú hermetikus szelep a finomporsz r el tti vezetékbe (sz r oszlopok el tti közös vezetékbe) és a megkerül vezetékbe, valamint az elnyel sz r utáni vezetékbe (sz r oszlopok utáni közös vezetékbe) építve. Tájékoztató a függelék 12. ábráján. Az óvóhely békeid ben való úgynevezett karbantartó szell zésekor az elnyel sz r t nem szabad igénybe venni. 2.4. Ventilátor A légsz r k után (a légáram irányában értelmezve) ventilátor, illetve ventilátorok legyenek a berendezésben. A szükséges leveg mennyiséget szállíthatja több, megfelel számú, azonos típusú ventilátor is. A ventilátor, illetve ventilátorok (a továbbiakban: ventilátor) helye az óvóhely gázbiztosan lezárható terében van. A ventilátor a legjobb hatásfokú munkapontban a berendezés szükséges teljesít képességének (1.2. szakasz) megfelel mennyiség leveg t szállítsa az óvóhely gázbiztosan lezárt bels , túlnyomás alatt álló terébe. A ventilátor légszállítása megfelel beállítással elégítse ki az 1.3. szakasz szerinti üzemmódok mindenkori leveg igényét. A ventilátor légszállításának meghatározásához a szell z rendszer bels ellenállásait, valamint a létesítményre el írt túlnyomást is figyelembe kell venni. A ventilátor üzemének különböz üzemmódokra való átváltása ne igényeljen szerelési beavatkozást. Ahol saját áramfejleszt vel nem rendelkezik a létesítmény, a berendezés ventilátora a 6. számú melléklet VI. fejezete szerinti legyen. 2.5. Légmennyiség és a bels tálnyomás mérése 2.5.1. A sz rt leveg , valamint a visszakeringetett, illetve regenerált leveg óránként átáramló mennyiségének mérésére beépített mér m szer legyen a berendezésben. Megjegyzés: Az SZB-300 típusú berendezéshez használható a billen lapos fels skálás légmennyiségmér , amelyr l a függelék F1.3. szakasza tájékoztat. A mér m szer a berendezés minden megvalósítható üzemmódjában, illetve hajtási változatban - a ventilátor emberi er vel való hajtása esetén is -tegye lehet vé a légszállítás ellen rzését az óvóhely bels , gázbiztosan lezárható teréb l. A légmennyiségmér ±10% pontosságú és hitelesített legyen. 2.5.2. A bels túlnyomás mérésére és a porsz r k telítettségének ellen rzéséhez megfelel mérési lehet ség, illetve mér m szer legyen az óvóhely bels , gázbiztosan lezárható terében. 2.6. Elosztóvezeték és az elhasznált leveg elvezetése 2.6.1. A sz rt leveg , valamint a visszakeringetett, illetve regenerált leveg a ventilátorhoz csatlakozó elosztóvezetéken át jusson az óvóhely tartózkodó tereibe. Az elosztóvezeték rezgéscsillapító közbeiktatásával csatlakozzék a ventilátor nyomócsonkjához, és minden tartózkodó téren legyen átvezetve. A tartózkodó terek mindegyikében a leveg igénynek megfelel számú légbefúvó leágazás legyen. Elosztóvezeték kör vagy négyszög szelvény lemezcs b l készüljön. Egyes szakaszainak keresztmetszete akkora legyen; hogy a fellép áramlási sebesség sehol se haladja meg a 7 m/s-ot az 1.3.3. szakasz szerinti üzemmódban. A légbefúvó leágazások keresztmetszete akkora legyen, hogy a tartózkodó terekben lev személyeket ne érhesse 0,5 m/s-ot meghaladó sebesség légáram. A légbefúvó leágazásokon beállítható átömlés légelosztó szerkezet legyen. A légelosztó szerkezetekkel a tartózkodó terekbe adagolandó leveg mennyiségét a helyiségek befogadóképességének arányában kell elosztani. A légelosztó szerkezetek légátbocsátását változtató elemek helyzete a teljes nyitás és zárás között bármely beállításban rögzíthet legyen. 2.6.2. Az elhasznált leveg t gy jt -cs rendszer vezesse el a tartózkodó terekb l, vagy fali, illetve ajtószell z ablakok nyissanak utat számára a tartózkodó terek közötti gy jt térbe való távozáshoz. Az elvezet cs rendszer nyílásai vagy az átszell z ablakok úgy helyezkedjenek el, hogy a friss leveg áramlási holttér nélkül, jól átöblítse a tartózkodó tereket. Az elhasznált leveg : - sz rtleveg s szell ztetéskor jusson be az óvóhely védett terében lev mellékhelyiségekbe, és innen távozzék el az óvóhelyr l a bejárati zsilipeken keresztül a szabadba; - visszakeringetéskor, az óvóhely teljes elzárkózási állapotában (2.8.1. szakasz) a mellékhelyiségek megkerülésével jusson vissza a ventilátorhoz a tartózkodó terekbe való visszakeringetése végett. A mellékhelyiségeket zárható átszell z (2.8.2.3 szakasz) lezárásával kell kiiktatni a visszakeringetett leveg útjából. 2.7. A leveg -kibocsátás és léglökés elleni védelem szelepei 2.7.1. Az elhasznált leveg nek az óvóhely gázbiztosan lezárt teréb l való mesterséges eltávolítására túlnyomáskibocsátó szelepeket kell beépíteni. A túlnyomáskibocsátó szelepek az óvóhely bels , gázbiztosan lezárható tere és a zsilipek közötti elválasztó falban legyenek beépítve. Elrendezésük, illetve beépítésük módja tegye lehet vé, hogy az elhasznált leveg a 2.6.2. szakasz szerinti úton távozzék el. A távozás útján az egymást követ terekben beépített túlnyomáskibocsátó szelepek légátbocsátó képessége feleljen meg a távozó leveg mennyiségének - a legkisebb fenntartandó bels túlnyomáson is. Ha a távozó leveg mennyisége meghaladja a beépítésre kerül szeleptípus egyedi légátbocsátó képességét, akkor több (megfelel számú) párhuzamosan m köd túlnyomáskibocsátó szelep beépítése szükséges. A különböz nyomású lehatárolt terek válaszfalába azonos számú és légátbocsátó képesség túlnyomáskibocsátó szelep legyen beépítve. A berendezésben a 6. számú melléklet III. fejezet szerinti KID-típusú túlnyomáskibocsátó szelepet kell használni. 2.7.2. Az elhasznált leveg nek a zsilipb l a szabadba való kibocsátására olyan szelep legyen a zsilip küls határoló falába beépítve, amely a légkibocsátással együtt a berendezés légkibocsátási oldalán a léglökés elleni közvetlen védelem feladatát is ellátja, az óvóhely véd képességének megfelel en. A szelep légátbocsátó képessége feleljen meg az el írt kibocsátandó leveg mennyiségének, légkibocsátási ellenállása a zsilipben fenntartandó túlnyomás szerinti legyen. A szelep a küls térben bekövetkez robbanás lök nyomásának hatására záródjék és csökkentse a légzsilipbe hatoló lök nyomást oly mértékben, hogy a túlnyomáskibocsátó szelep ne károsodjon. A berendezésben a 6. számú melléklet IV. fejezete szerinti ZSSZ-típusú, léglökés ellen véd szelepet kell használni. 2.8. A bels leveg keringetése és regenerálása 2.8.1. Az Óvóhely teljes elzárkózási állapotához a bels leveg visszakeringetését kell lehet vé tenni. A ventilátor szívócsonkjához csatlakozó vezetékhez e vezetékkel azonos bels átmér j visszakeringet vezetéket kell kialakítani.



2.8.2. Óvóhelyeken 6 órás id tartamú teljes elzárkózást kell megvalósítani úgy, hogy a teljes elzárkózás alatt az óvóhelyen tartózkodók kielégít egészségi állapotban maradjanak, még abban az esetben is, ha az elzárkózás megkezdése el tt tartósan sz rtleveg s szell ztetés volt az óvóhelyen. Az óvóhely leveg jének szén-dioxid tartalma nem lehet több 3%-nál. Az oxigéntartalom nem emelkedhet 21% fölé, illetve nem süllyedhet 18% alá. Ha az óvóhely bels , gázbiztosan lezárható terének nagysága (légtérfogata), illetve az óvóhelyen tartózkodó személyek száma nem teszi lehet vé e követelmény mesterséges beavatkozás nélküli teljesítését, akkor légregeneráló felszerelést kell a berendezésbe beépíteni, amelynek teljesít képességével a teljes elzárkózás id tartamára megadott követelmény kielégíthet . A légregeneráló felszerelés a visszakeringetett leveg útjába iktatott szén-dioxidot elnyel készülékb l (2.8.2.1. szakasz) és oxigént tartalmazó gázpalackból (oxigénpalack), illetve palackokból (2.8.2.2. szakasz) álljon. 2.8.2.1. A szükséges elnyel képesség szén-dioxidot elnyel készüléket a BM OKF által rendelkezésre bocsátott meghatározott típusú, illetve elnyel képesség egységgel, az úgynevezett szén-dioxidot elnyel patronnal, illetve több (megfelel számú) patron összekapcsolásával kell el állítani. Tájékoztató a függelék F1.3. szakaszában. A szén-dioxidot elnyel készülék az óvóhely bels , gázbiztosan lezárható terében legyen. Az óvóhely tartózkodó tereibe nyíló visszakeringtet vezetékbe iktatva, cs vezetékkel csatlakozzék a ventilátorszívó oldalához. A szén-dioxidot elnyel készüléknek legyen megkerül vezetéke, amely átkapcsoláskor lehet vé teszi a széndioxidot elnyel készülék üzemközbeni beiktatását a visszakeringetett légáramba, illetve kiiktatását, ha nincs szükség a légregenerálásra. A megkerül vezetékben olyan rögzített állású fojtóelem legyen, amely az 1.3.3. és 1.3.4. szakaszok szerinti üzemmódokban a leveg igénynek megfelel légszállításhoz szükséges ellenállást létesíti. A fojtó elem megfelel állását helyszíni beszabályozás során kell megállapítani és rögzíteni. Az átkapcsoláshoz egy-egy H-típusú hermetikus szelepet a szén-dioxidot elnyel készülék utáni vezetékbe kell építeni. 2.8.2.2. A visszakeringetett leveg elhasznált oxigénjének pótlása céljából megfelel számú oxigénpalackot kell elhelyezni. 2.8.2.2.1. Az oxigénpalackot (palackokat) az óvóhely gázbiztosan lezárható terében, de nem tartózkodó térben kell elhelyezni, és eld lés ellen rögzíteni kell. Az oxigénpalackok nyomáscsökkent n keresztül csatlakozzanak az oxigénvezetékbe. A nyomáscsökkent és a hozzá tartozó csatlakozó eleme a vonatkozó m szaki követelmények szerinti legyen. A nyomáscsökkent és csatlakozó eleme korrózióálló anyagú legyen. Oxigénpalack kezelése, tárolása és szállítása a vonatkozó m szaki követelmények szerint. 2.8.2.2.2. Az oxigénvezeték a légelosztó vezetékbe csatlakozzék, annak a tartózkodó terek felé vezet elágazása el tt. A csatlakolás kialakítása és helyének megválasztása olyan legyen, hogy az elosztó vezetékb l szennyez dés ne juthasson be az oxigénvezetékbe. Az oxigénvezeték és a légelosztó vezetéknek azon részei, amelyek tiszta oxigénnel érintkezhetnek korrózióállóak legyenek. Ezekben a vezetékekben tilos az oxigén hatására gyulladó tömít anyagok használata. Az oxigénvezeték gumitöml je a vonatkozó m szaki követelmények szerinti legyen. A gumitöml t cs bilinccsel kell a töml végekre feler síteni. Tilos a feler sítéshez bármilyen huzalt használni. Az oxigénvezeték és a tiszta oxigénnel érintkez vezetékek fémcsövei varrat nélküliek legyenek. E csövek bels felületét, valamint a szerelvények tiszta oxigénnel érintkez felületeit nem szabad befesteni. A tiszta oxigénnel érintkez vezetékek és szerelvények küls felületein legfeljebb csak az oxigénre nehezen reagáló, úgynevezett lomha reakciójú alap- és köt anyagú festékkel1 való bevonás lehet. Az oxigénvezetéknek és a légelosztó vezetékek tiszta oxigénnel érintkez részeinek repedésmentességét az esetleges festés és a beszerelés el tt 1 bar (≈1 kp/cm) próbanyomással (túlnyomás) ellen rizni kell. A tiszta oxigénnel érintkez vezetékek, illetve vezetékrészek csak olaj- és zsírmentes állapotban, kívül-belül kitisztítva és kiszárítva szerelhet k be. A tisztításhoz csak olyan anyagot szabad használni, amely a szerkezeti anyagokat nem korrodálja (nem támadja meg) és esetleges maradványai nem éghet ek. A kifúvatással való szárítást csak olajmentes és nem éghet gázzal szabad végezni. A készre szerelt oxigénvezeték tömítettségét a légelosztó vezetékbe való csatlakozásának megbontása és a megbontott végz dés lefojtása után oxigénátfúvatással ellen rizni kell. Az esetleges tömítetlenséget vízbe mártással vagy zsiradékmentes szappannal, illetve az oxigénnel nem reakcióképes szintetikus habzószerrel készített vizes oldattal kell megállapítani (az esetleges festés megszáradása után). Az oxigénvezetéket úgy kell vezetni, hogy a mechanikai hatásoktól védett legyen, és úgy kell elhelyezni, hogy a gumitöml és csatlakozásainak állapota bármikor ellen rizhet legyen. 2.8.2.3. Az óvóhely mellékhelyiségeit a többi gázbiztosan lezárható tért l elválasztó falba olyan zárható átszell z legyen beépítve, amelynek lezárásával kell a mellékhelyiségeket a visszakeringetett leveg útjából kiiktatni az óvóhely teljes elzárkózási állapotában. 3. A BERENDEZÉS ÉRINTÉS- ÉS KORRÓZIÓVÉDELME 3.1. A berendezés érintésvédelme a vonatkozó m szaki követelmények szerint. 3.2. A berendezés korrózióra hajlamos küls és bels felületeit szakszer en védeni kell a korróziótól, korrózióvéd felismerhetetlenné a gyári feliratokat, adattáblákat, kezelési jeleket.

bevonat ne tegye

4. A LÉGELLÁTÁS ÉS A LÉGELOSZTÁS BESZABÁLYOZÁSA 4.1. A berendezés készre szerelése után be kell szabályozni a ventilátor légszállítását a berendezés szükséges teljesít képességének (1.2. szakasz) és a különböz üzemmódok (1.3. szakasz) leveg igényének megfelel en, az óvóhely m szaki terve szerint. 4.2. Az óvóhely egyes helyiségeibe juttatott leveg mennyiségét a légelosztó szerkezetek (2.6.1. szakasz) beállításával a m szaki tervben megadott mérték re be kell szabályozni. A légelosztó szerkezetek légátbocsátását beállító elemek helyzetét a beszabályozott állapotban rögzíteni kell. 5. JELÖLÉSEK A SZABÁLYSZER ÜZEMELTETÉSHEZ 5.1. A berendezés részein az azokra vonatkozó útmutatást adó jelölések legyenek a következ szakaszok el írásai szerint. A jelölések jól látható helyen legyenek. A felvitelükhöz használt festék jól tapadó és id álló, a típus- és adattábla maradó módon szilárdan rögzített legyen. 5.1.1. A berendezés kezelést igényl szelepein, illetve zárószerkezetein legyen megjelölve a nyitás és a zárás iránya az Ny és Z bet kkel és a bet k felé irányuló nyíllal. 5.1.2. A berendezéssel megvalósítható üzemmódok (1.3. szakasz) beállításához kezelést igényl szelepek, illetve záró szerkezetek egy-egy számjeggyel legyenek megjelölve. A számjegyek 1-t l kezd d en folyamatos számsorban, megközelít leg a légáram irányát követ en jelöljék meg a szelepeket. A számozás az üzemeltetési táblán (6.1.2. szakasz) adott utasítások vonatkoztatási jelölése legyen. A számjegyek 70 mm magasak legyenek. Tömbírással, sötét alapon fehér szín festékkel legyenek felhordva. 6. ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁS ÉS ÜZEMELTETÉSI TÁBLA

1 Nagy pigment (fémoxid) tartalmú, magas lobbanáspontú köt anyaggal készített festék. Ilyen összetétel ek, illetve tulajdonságúak a kereskedelmi forgalomban durol és trinát néven ismert festékek.



6.1. A berendezéshez részletes üzemeltetési utasítás (6.1.1. szakasz) valamint a légszállítás beindításához és leállításához, továbbá az üzemmódok beállításának legfontosabb tennivalóihoz utasítást adó üzemeltetési tábla (6.1.2. szakasz) szükséges. 6.1.1. Az üzemeltetési utasítás tartalmazza a berendezés - m szaki leírását, - kezelési el írását, - karbantartási el írását, és - a berendezésre vonatkozó, a helyi viszonyok szerint fontos egyéb el írást és tájékoztatást. 6.1.1.1. A m szaki leíráshoz a berendezés tényleges kivitelének megfelel kapcsolási rajz szükséges. A kapcsolási rajz a m szaki leírás alapján könnyen nyomon követhet legyen. 6.1.1.2. A kezelési el írás külön fejezetben terjedjen ki a berendezés megvalósítható - üzemmódjaira (1.3. szakasz), és - hajtási változataira (a ventilátor hajtása villamos hálózatról vagy helyi áramfejleszt r l táplált motorral, illetve emberi er vel). A fejezet részletesen írja el az üzemmódok és hajtási változatok megvalósításának feltételeit és követelményeit. Ezek között feltétlenül szerepeljenek - az óvóhely bels , gázbiztosan lezárt tere légkörére tervezéskor el írt m szaki paraméterek mér eszközökkel ellen rizend adatai, - a fenti adatok megengedett határértékei, és - a határértékek túllépése esetén végrehajtandó intézkedések, illetve az üzemmódok beállításának és átváltásának tennivalói. 6.1.1.3. A berendezéshez tartozó üzemeltetési utasítás kifogástalan példánya a kezelend berendezés közelében felt n helyen legyen: 6.1.2. Az üzemeltetési tábla tartalmazza: - A berendezés tényleges felépítésének megfelel egyszer sített kapcsolási vázlatot. A kapcsolási vázlaton szerepeljenek a berendezés legfontosabb részei, köztük a ventilátor és indító-, illetve leállító szerkezete, valamint az üzemmódok beállításához kezelést igényl valamennyi szerelvény és szelep; rajzjeleiken a használatra utaló felirattal, illetve a megfelel vonatkoztatási jelekkel (5.1.1. szakasz). - A ventilátor indítására és leállítására, valamint az üzemmódok beállítására, illetve átváltására a szelepek nyitására és zárására vonatkozó utasításokat. Az üzemeltetési tábla kell en rendszerezett és jól áttekinthet legyen, segítségével a berendezés szükséges, illetve szükségessé váló üzemmódjai biztonsággal beállíthatók legyenek. Az üzemeltetési tábla célszer felépítését a függelék (F1.5. szakasz) tartalmazz. A minta csak a felépítés elvére utal. Az üzemeltetési tábla szükséges részletezését a megvalósított berendezés tényleges kivitele határozza meg. Az üzemeltetési tábla keményhátú és felfüggeszthet legyen. Mindig az óvóhely bels , gázbiztosan lezárt terében a ventilátor mellett kell elhelyezni. FÜGGELÉK F1. A BERENDEZÉS RÉSZEIRE VONATKOZÓ VÁZLATOK ÉS TÁJÉKOZTATÓ ADATOK F1.1. Finomporsz r A PFP-1000 típusú papírbetétes finomporsz r jakja és f méretei az 1. ábra szerint, f m szaki jellemz i: Névleges légátereszt képessége 1000 m 3/h, ekkor tiszta állapotban az ellenállása 255 Pa (26 mmH O). Telítettségi határellenállása 686 Pa (70 mmH O). 2 2

1. ábra F1.2. Elnyel sz r F1.2.1. Az FP-100u. típusú elnyel sz r alakja és f méretei a 2. ábra szerint.


3 Az FP-100u típusú elnyel sz r kezdeti ellenállása max. 588 Pa (60 mmH O); névleges teljesítménye 100 m /h. 2

2. ábra Az FP-100u. típusú elnyel sz r k összekapcsolt változatainak alakja és f méretei a 3. ábra és a 4. ábra szerint.



3. ábra

Névleges teljesítmény 200 m3/h






4. ábra 3 Névleges teljesítmény 300 m /h F1.2.2. Az FP-300 típusú elnyel sz r alakja és f méretei az 5. ábra szerint.

3 Az FP-300 típusú elnyel sz r kezdeti ellenállása max. 833 Pa (85 mmH O); névleges teljesítménye 300 m /h. 2

5. ábra Az FP-300 típusú elnyel sz r k összekapcsolt vázlatainak alakja és f méretei a 6. ábra és 7. ábra szerint 6. ábra 3 Névleges teljesítmény 600 m /h 7. ábra 3 Névleges teljesítmény 900 m /h F1.3. Billen lapos fels skálás légmennyiségmér A billen lapos fels skálás légmennyiségmér alakja és f méretei a 8. ábra szerint. A vízszintes helyzet házon átáramló leveg kimozdítja a billen lapot függ leges nyugalmi helyzetéb l. Az áramlás sebességével arányos kimozdulását a billen laphoz rögzített mutatók jelzik a ház tetején lev skála két oldala el tt. A skála félkör alakú és a mutatókkal együtt légmentesen lezárt, átlátszó m anyagdobozban van.



A légmennyiségmér t a gyártó kalibrálja, és hitelesíteni kell. 8. ábra F1.4. Szén-dioxidot elnyel készülék Az RP-100 típusú, szén-dioxidot elnyel készülék (regeneráló patron) alakja és f méretei a 9. ábra szerint, kezdeti ellenállása max. 294 Pa (30 mmH O). 2 100 m3 leveg regenerálásához 1 db patron szükséges. 8. ábra A szén-dioxidot elnyel patronok összekapcsolása legfeljebb három patronig terjed en megvalósítható a patronok egymásra építésével (a patronok belép csatlakozóiknál tömítetten összefogva egymásra szerelhet k). Az egymásra épített patronok úgynevezett széndioxidot elnyel oszlopot alkotnak. Több oszlop beépítése (párhuzamos összekapcsolása) esetén minden oszlopban azonos számú patron legyen. A szén-dioxidot elnyel készülékeknek a szén-dioxidot elnyel patronok egymásra építésével kialakított elrendezése és f méretei a 10. ábra és 11. ábra szerint. 10. ábra 11. ábra F1.5. Üzemeltetési tábla Az üzemeltetési tábla felépítésének egyik célszer formáját a 12. ábra szerinti minta mutatja. Üzemeltetési tábla mintája a megkerül vezetéki átkapcsolás H-típusú hermetikus szelepeket tartalmazó szelepkombinációja esetén. 12. ábra A 12. ábra szerinti minta a megvalósítandó berendezésekhez készítend üzemeltetési táblának csupán egyes részleteire utal. Csak olyan m veletek végrehajtási utasítását tartalmazza, amelyek csaknem minden berendezésben azonosak (szelepkezelési utasítás). Nem tartalmazza azonban az olyan m veletekre vonatkozó utasításokat, amelyeket a megvalósítandó berendezés tényleges kialakításától függ en - csak egyes esetekben kell végrehajtani (például a ventilátor légszállításának kézi beállítása), vagy - esetenként változó módon és sorrendben, illetve kombinációban kell végrehajtani (például több ventilátoros berendezésben az egyes ventilátorok beindítása és leállítása). Az esetenként változó m veletekre vonatkozó utasításokat az adott körülményeknek megfelel en kell összeállítani úgy, hogy azt az üzemeltetési táblán lehessen bemutatni. A különböz üzemmódok beállításához kezelést igényl szelepek, illetve záró szerkezetek megnevezésének felsorolására nincs feltétlenül szükség a megvalósításra kerül berendezések üzemeltetési tábláján. A mintán a felsorolás els sorban a kapcsolási vázlatnak a szabvány el írásaival való összefüggését segíti el . F2. TÁJÉKOZTATÓ A BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK ÜGYRENDI ELJÁRÁSÁRÓL A berendezést új óvóhely építése vagy meglev óvóhely korszer sítése, illetve felújítása során kell létesíteni. A berendezés létesítéséhez hatósági engedély szükséges. A hatósági engedélyhez minden esetben tervet kell készíteni a berendezésr l, amelyet az illetékes polgári védelmi hatósághoz vagy felettes hatóságához jóváhagyás végett be kell terjeszteni. A hatósági engedély és jóváhagyott tervek alapján igénylést kell benyújtani a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz - F városban a F városi Polgári Védelmi Igazgatósághoz - a berendezésnek azokra a tartozékaira, amelyeket a BM OKF utal ki, nevezetesen a következ kre: - elnyel sz r egység, - finomporsz r , - szén-dioxidot elnyel patron. Az igénylésben fel kell tüntetni az óvóhely véd képességét, alapterületét, térfogatát, befogadóképességet, valamint az igényelt tartozékok típusjelét és darabszámát. A jóváhagyott terv képezi a kiutalás alapját. Az üzemeltetést csak akkor lehet megkezdeni, ha az átvételi jegyz könyvet az illetékes polgári védelmi hatóság aláírta. II. FEJEZET KOP TÍPUSÚ LÉGLÖKÉS ELLEN VÉD SZELEP A fejezet tárgya: a 6. számú melléklet I. fejezete szerinti óvóhelyi vagy hasonló feladatú sz r -szell z berendezéshez használható KOP típusú léglökés ellen véd , alsó- és fels peremes (A és F) szelep. 1. ALAK, F MÉRETEK Az alsó- és fels peremes szelep, valamint szelepházának f méreteit az 1. és 2. ábra, továbbá az 1. táblázat; a szerelt szeleptányér f méreteit a 3. ábra és a 2. táblázat; a vezet tengely f méreteit pedig a 4, ábra és a 3. táblázat tartalmazza. 1. ábra Alsóperemes szelep (1 palást; 2 perem; 3 szelepülés: 4 agy; 5 feler sít csavarok)



2. ábra Fels peremes szelep (1 palást; 2 perem; 3 szelepülés; 4 agy; 5 feler sít csavarok)

Szelepház f méretek Típusjel

D 1

D 2

D 3 T rés ± 0,2

D 4

H 1

H 2

d

150

293

335

370

190

184

10

207

377

445

485

216

212

KOP 300

309

526

600

640

286

283

16

21

KOP 150

150

288

225

260

210

30

10

16

207

370

280

315

238

309

518

395

435

310

KOP 150 KOP 200

A

KOP 200

F

KOP 300

d

1

d

2

16

3

n* db

v 1

v 2

v 3

13

12

2

4

8

3

6

10

8

12

2

4

8

3

6

10

8

12

18 16 13

8

18 32

16

21

12

* A d átmér j furatok száma. 3 3. ábra Szerelt szeleptányér (szeleptányér; szelepvezet ; szegecsek) 2. táblázat

Típusjel

KOP 150 A és F

KOP 200

KOP 300

D 5

d

d

170

10

32

225

12

38

330

16

4 H8

V 4

5

v5

m3

A szerelt szeleptányér tömege kg ±5%

4

34

0,34

50

0,65

52

2,2

5

8

4. ábra Vezet tengely 3. táblázat

KOP 150

KOP 200

6

d7 d10

M10

10

M12

12

15

10

M16

16

20

16

d

Típusjel

A és F

KOP 300

2. ANYAG

D 8

d

9 k7

D 10

l 1

l

18

77

M10

20

105

2

185

M16

26

131

3

228

2

l 3

L

f

1

f 2

4

2

155

3

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Szelepház1 (1. és 2. ábra)

A 382;

szeleptányér (3. ábra):

AlCu4Mgl2;

szelepvezet (3. ábra):

Sr 632;

szegecs (3. ábra):

Al99,52;

vezet tengely (4. ábra):

KO 112;

feler sít csavarok:

3.62.


3. M SZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A szelepek légátereszt képessége és légellenállása az 5. ábra szerint. 5. ábra A szelepek légátereszt képessége és légellenállása 3.2. A névleges légmennyiség keresztülhaladásakor a szelep ne záródjék be. 3.3. A szerelt szeleptányér a szelep m ködési magasságán (h) belül szorulásmentesen legyen a vezet tengelyen fel-le mozgatható. 3.4. A mértékadó léglökés hatására a szelep alkatrészein ne legyen maradó alakváltozás (a tervezésre vonatkozó építésügyi ágazati m szaki irányelv szerint). 3.5. A szelepház palástjának ovalítása legfeljebb 3 mm lehet. 3.6. A szeleptányér síkjának és a szelepvezet furat tengelyének a mer legességt l való megengedett eltérése ±0,15 mm a szeleptányér küls átmér jén mérve. 3.7. A küls és bels nedves leveg korrodáló hatásával szemben a szelep ellenálló legyen.3* A szelepház felületeit horganybevonattal, majd megmunkálatlan felületeit véd festéssel, megmunkált felületeit pedig savmentes zsírral kell bevonni. A véd festés egyszeri alapmázolásból (pl. mínium) és kétszeri fed festésb l áll. A szeleptányért anódikus eljárással oxidálni kell (eloxálás). 4. MEGNEVEZÉS Példa: A KOP 300 A típusjel véd szelep megnevezése: Véd szelep KOP 300 A 5. MEGJELÖLÉS A szelepházat típustáblával kell ellátni, amelyen maradó módon fel kell tüntetni: a gyártó vállalat nevét vagy jelét, a véd szelep típusjelét, a gyártási sorozat számát, és a gyártási évet. 6. VIZSGÁLAT, MIN SÍTÉS Átvételkor a gyártmánysorozat darabszámának 10%-át - de legalább 10 darabot - részletes vizsgálatnak kell alávetni. A kiválasztott darabokon ellen rizni kell a gyártási rajzok és e szabvány el írásainak betartását. Ha az átvétel során egy véd szelep hibásnak bizonyul, úgy a vizsgálatot további 30%-ra kell kiterjeszteni. Ha ekkor is található újabb hibás darab, a tételt meg nem felel nek kell min síteni. 7. CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS Minden véd szelepet 1 darab ellenperemmel együtt, ritka lécborítású ládába csomagolva kell szállítani. A ládára fel kell festeni a véd szelep méretjelét és típusát. FÜGGELÉK A léglökés ellen véd szelepeket úgy kell a szell z rendszerbe beiktatni, hogy tengelyük függ leges legyen, és a küls térben keletkez túlnyomás el ször a véd szelep alatti térbe jusson, a záródásig áthaladó lök nyomás pedig a véd szelep után elhelyezett expanziós térbe kerüljön. Az ellenperem a beépítési körülményekt l függ en a gyártási dokumentáció szerint készül. Általában alsóperemes kivitelnél falikarmokkal ellátott szögvas ellenperemet alkalmaznak behegesztett feler sít csavarokkal és ezt betonozzák a porkamra és az expanzióskamra közötti födémbe; fels peremes kivitelnél pedig az ellenperemet az expanziós-kamrába torkoló cs vezeték végére hegesztik. III. FEJEZET KID TÍPUSÚ TÚLNYOMÁSKIBOCSÁTÓ SZELEP A fejezet tárgya: a 6. számú melléklet I. fejezete szerinti óvóhelyi vagy hasonló feladatú sz r -szell z berendezéshez használható KID típusú túlnyomáskibocsátó szelep.

1 A szelepház részei: palást (1), perem (2), szelepülés (3) és agy (4). A szelepülés készülhet megfelel átmér j és hasonló szilárdságú a vonatkozó m szaki követelmények szerinti varratnélküli acélcs b l is. 2 A vonatkozó m szaki követelmények szerint. 3 Fokozott korróziót okozó óvóhelytelepítési környezet (pl. kénsavgyár) hatását külön figyelembe kell venni.



1. ALAK, F MÉRETEK Az 1. ábra és az 1. táblázat szerint. 1. ábra Szelep (1 szeleptest; 2 szelepkar; 3 ellensúly; 4 szeleptányér; 5 rögzít kar; 6 excenter; 7 ékpálya; 8 rögzít csap; 9 ellenperem; 10 feler sít csavarok) 1. táblázat Típusjel

D 1

D 2

D 3

D 4

d

KID 100

100

110

170

200

70

79

34

KID 150

150

160

240

275

115

124

40

KID 200

200

220

280

320

170

179

75

KID 300

300

325

395

440

270

279

100

1

d

2

1

2. ANYAG Szeleptest (I): ÖA1Mg5Sil1 szelepkar (2): ÖAIMg5Sil1 ellensúly (3): acél2 szeleptányér (4): ÖSA1Mg5Sil1 rögzít kar (5): A 381 excenter (6): A 381 rögzít csap (8): A 381 ellenperem (9): A 381 a szelepkar tengelye: W 81 az excenter csapja: W 8 a szelepkar tengelyének könny mozgását biztosító edzett hegy csavarok: C 451 feler sít csavarok (10): 3.6 3. M SZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A túlnyomáskibocsátó szelepet varratnélküli acélcs a vonatkozó m szaki követelmények szerint vagy cs hüvely karimájához csavaros kötéssel kell rögzíteni. A szeleptesten lév csavarlyukak tegyék lehet vé a szelepkar függ leges beállítását. 3.2. A szeleptányér (4) rögzítését a rögzít kar (5) az állítható excenter (6) és a szelepkar bels oldalán lév ékpálya (7) tegye lehet vé. Az ékpálya és excenter változatlan helyzetben való szoros érintkezését az excentertengely elfordulását megakadályozó rögzít csap (8) biztosítsa. 2 2 3.3. Hermetikus zárás céljából a szeleptányér peremére 40-50 Shore keménység és legalább 10 kp/mm (daN/mm ) nyomásszilárdságú keménygumi tömítést kell ragasztani. 3.4. A szelep legyen beállítható az ellensúly (3) helyzetének változtatásával és rögzítésével 2-20 v.o.mm (19,61-196,13 Pa) ±10% túlnyomás határok között. 3.5. A szeleptányérnak (4) becsukott állapotában rögzíthet nek kell lennie. 3.6. Becsukódott és nem rögzített állapotában a szelep a nyitódás irányába ható nyomásnak csak akkor engedhet, ha a bels túlnyomás eléri a 3.4. szakasz szerint beállított értéket. A nyitódási iránnyal ellentétesen a maradó alakváltozást okozó nyomás határáig (3.8. szakasz) légmentesen zárjon. 3.7. A bels tér nyomásának változása esetén a szelep a 3.4. szakasz szerint beszabályozott érték elérésekor önm köd en nyíljék, illetve záródjék be a 2. ábra adatainak megfelel en. 2. ábra 2 2 3.8. A szelep alkatrészei olyan szilárdságúak legyenek, hogy 1 kp/cm (≈daN/cm ) csúcsérték léglökéshullám nyomó és szívó hatására ne legyen 3 maradó alakváltozásuk. 3.9. A szerkezet a küls és bels nedves leveg korrodáló hatásával szemben ellenálló legyen4. A szelep alumínium alkatrészeinek meg nem munkált felületeit véd festékkel kell befúvatni. Az acél alkatrészek olajban barnítandók. A keménygumi tömítést festeni nem szabad. A nem festett alkatrészek felületeit savmentes zsírral kell bekenni.

1 A vonatkozó m szaki követelmények szerint. 2 Az ellensúlyok anyagával szemben szilárdsági követelmény nincs. 3 A IV. osztályú és ennél magasabb véd képesség óvóhelyek esetében a túlnyomáskibocsátó szelepek szabadba való csatlakoztatásánál figyelembe kell venni a 6. számú melléklet I. fejezetének vonatkozó el írását. 4 Fokozott korróziót okozó óvóhelytelepítési környezet (pl. kénsavgyár) hatását külön figyelembe kell venni.



4. MEGNEVEZÉS Példa: KID 150 típusjel túlnyomáskibocsátó szelep megnevezése: Túlnyomáskibocsátó szelep KID 150 5. MEGJELÖLÉS Minden szeleptesten maradó módon fel kell tüntetni: a gyártó vállalat nevét vagy jelét, a szelep típusjelét, a gyártási sorozat számát és a gyártási évet. 6. VIZSGÁLAT, MIN SÍTÉS 6.1. Az átvételre bocsátott tételb l a vizsgálathoz a 2. táblázat szerint kell a próbadarabokat találomra kivenni. A táblázat a kiveend mennyiség fels határát tartalmazza, ett l eltér a vonatkozó m szaki követelmények szerinti min sítésre meg lehet egyezni. Els próbánál Az átadásra kerül mennyiség

kiveend

db

Második próbánál

megengedett hibás

kiveend

db

1-5

mind

6-25

5

26-100 100-200

Megengedett hibás db

0

-

-

7

1

5

0

8

1

5

6.11. Ha tétel 25-nél kevesebb darabból áll, akkor csak els próbát kell kivenni, és a tétel akkor min síthet megfelel nek, illetve átvehet nek, ha a kivett próbadarabok között nem található egyetlen hibás darab sem. 6.12. A 200 darabnál nagyobb tételeket fel kell bontani 200 darabos tételekre, ezekb l és fennmaradó töredékmennyiségekb l a 2. táblázat szerint kell próbamennyiséget kivenni. 6.13. Ha a tétel 26 vagy annál több darabból áll, akkor - a tétel megfelel nek min sítend az els próbacsoport alapján, ha abban hibás darab nincs, - a tétel meg nem felel nek min sítend az els próbacsoport alapján, ha az abban talált hibás darabok száma a megengedettnél több, - ha az els próbacsoportban a második táblázat szerinti megengedett hibás darab van, akkor a második próbacsoportot kell kivenni. Ebben az esetben a tétel csak akkor min sítend megfelel nek, ha a második próbacsoportban hibás darab már nincs. 6.2. A kiválasztott próbadarabokon ellen rizni kell a gyártási rajzok és ~ szabvány. el írásának betartását. Az öntött alkatrészek ne tartalmazzanak zárványt, ne legyen rajtuk fészek vagy repedés. A véd festés egyenletes; foltok, hólyagosodás és megfolyás nélküli legyen. 7. CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS Minden túlnyomáskibocsátó szelepet 1 db ellenperemmel együtt, mechanikai sérülés ellen védve, párosával dobozba csomagolva kell szállítani. A dobozon fel kell tüntetni a szelepek típusjelét. FÜGGELÉK Túlnyomáskibocsátó szelepet alkalmazni kell minden olyan óvóhelyen és védett létesítményben, amely rendelkezik a 6. sz. melléklet I. fejezete szerinti sz r -szell z berendezéssel, de az elhasznált leveg eltávolítására külön elszívórendszerrel nincs ellátva. (Tervezés és méretezés a vonatkozó építésügyi ágazati m szaki irányelv szerint.) IV. FEJEZET ZSSZ TÍPUSÚ, LÉGLÖKÉS ELLEN VÉD SZELEP E fejezet tárgya a 6. számú melléklet I. fejezete szerinti, óvóhelyi vagy hasonló feladatú sz r -szell z berendezésekhez használható, ZSSZ típusú léglökés ellen véd zsalus szelep (a továbbiakban: szelep). Megjegyzés: Az óvóhelyi szell z rendszerekbe épített szelep a küls térben bekövetkez robbanás lök nyomása ellen nyújt védelmet úgy, hogy a lebeg zsalukat a lökéshullám az átöml nyílásokra szorítja. 1. ALAK, F MÉRETEK A szelep alakja, szerkezeti felépítése az 1. ábra, típusjele, f méretei, tömege az 1. táblázat szerint. Befalazókeret nyílásméreté: a2xb2 (2. ábra). Az alak tájékoztató. Mérett rések a vonatkozó m szaki követelmények szerint. 1 Tartórács 2 Zsalu (zárólap)



3 Keret 4 Nyíláskorlátozó 5 Befalazókeret 1. ábra 1. táblázat h

Tömeg kg

96

50

9

260

145

50

13

349

260

260

50

21

660

638

500

558

110

142

660

638

500

558

130

159

Típusjel

a

ZSSZ 02/5

380

174

260

ZSSZ 03/5

380

239

ZSSZ 1/5

380

ZSSZ 5/5 ZSSZ 5/10

1

b

1

a

b

2

2

2. BEÉPÍTÉS, M KÖDÉS 2.1. Általános el írások az 6. számú melléklet I. fejezete szerint. 2.2. A szelep beépítési helyzete és m ködési elve a 2. ábra szerint. 2. ábra 2.3. A rostélyszer , négyszögletes tartórács az óvóhelyi sz r -szell z rendszerbe építve 35°-45°-os szöget zárjon be a függ leges síkkal. 2.4. A tartórács nyílásai el tt a vízszintes csuklópántokon függ zsaluk (zárólapok) robbanáskor a hirtelen megnövekedett légnyomás lök hulláma hatására a tartórácsra csapódva az átöml nyílásokat le kell zárják. 2.5. A túlnyomás megsz nése után a zsaluk a nehézségi er hatására az átöml nyílásokat ki kell nyissák. 3. M SZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A szelep típusjele, véd képessége és névleges légszállítása a 2. táblázat, légátereszt légellenállása a függ leges síkkal 35°-os szöget bezáró szelepelhelyezéskor a 3. és 4. ábra szerint.

képessége, tervezett névleges légszállítása és

2. táblázat Névleges légszállítás2 3 m /h

Típusjel

Véd képesség1

ZSSZ 02/5

V., IV.

400

ZSSZ 0315

V., IV.

600

ZSSZ 115

V., IV.

1000

ZSSZ 515

V., IV.

5000

ZSSZ 51 10

V., IV., III.

5000

3. ábra 4. ábra 3.2. A függ leges síkkal 45°-os szöget bezáró szelepelhelyezéskor a légellenállás legfeljebb 10%-kal csökken. 3.3. A névleges légmennyiség keresztülhaladásakor a szelep ne zárjon. A szelep zárása a névleges légszállítást 30%-kal meghaladó légbeszíváskor következzen be. 3.4. A szelep 0,08 bar túlnyomású lök hullám hatására biztonságosan zárjon. 3.5. A csuklópántokon a zsaluk kenés nélkül, könnyen, szorulásmentesen mozogjanak. 3.6. A tartórács és zsaluk zárófelületei hézagmentesen illeszkedjenek. 3.7. A szelep korrózióval szemben ellenálló legyen. A szelep megmunkálatlan felületeit véd festéssel kell bevonni. A véd festés egyszeri alapmázolásból és kétszeri fed festésb l álljon. A véd festés egyenletes legyen, foltok, hólyagosodás és megfolyás nélkül. 4. MEGNEVEZÉS

1 Az erre vonatkozó jogszabály szerint. 2 A függ leges síkkal 35-os szöget bezáró szelepelhelyezéskor.



Példa: A ZSSZ 1/5-típusjel , léglökés ellen véd zsalus szelep megnevezése: Véd szelep ZSSZ 1/5 5. MEGJELÖLÉS A szelep egyik zsaluján maradóan fel kell tüntetni a következ ket: a gyártó vállalat neve vagy jele, a szelep típusjele, és a gyártási sorozat száma, gyártási év. 6. VIZSGÁLAT, MIN SÍTÉS 6.1. Típusvizsgálat Minden új típus 2 darabján, a sorozatgyártás megkezdése el tt kell végezni, az e szabványban el írt valamennyi követelmény teljesítésének ellen rzésére. 6.2. Tételvizsgálat Az átvételre bocsátott szelepek válogatás nélkül kivett 10%-án ellen rizni kell az alakot és a nézeteket a gyártási dokumentáció alapján, továbbá szemrevételezéssel a korróziógátló véd festést (3.7. szakasz) Ha az átvétel során egy szelep nem megfelel nek bizonyul, a vizsgálatot további 30%-ra kell kiterjeszteni. Ha ekkor is található újabb hibás darab, a tétel minden darabját vizsgálni kell, és a hibás darabokat meg nem felel nek kell min síteni. 6.3. Darabvizsgálat Minden szelepen ellen rizni kell a zsaluk könny , szorulásmentes mozgását, valamint a tartórács és a zsaluk hézagmentes illeszkedését (3.5. és 3.6. szakasz). 7. CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS A szelepet összeszerelt állapotban befalazókeretre csavarozva, PVC fóliába burkolva, feny faládába csomagolva kell szállítani. A ládában elhelyezett szelepeket elmozdulás ellen rögzíteni kell. A ládára fel kell festeni a szelep típusjelét. V. FEJEZET H-TÍPUSÚ, HERMETIKUS SZELEP E fejezet tárgya a 6. számú melléklet I. fejezete szerinti, óvóhelyi vagy hasonló feladatú sz r -szell z berendezésekhez használható, H-típusú, kézi m ködtetés hermetikus szelep (a továbbiakban: szelep). Megjegyzés: A szelep gáztömören lezárja az óvóhelyi bels helyiségeket a küls légtért l, illetve az egyes szakaszokat a szell zési rendszer egészét l. 1. ALAK, F MÉRETEK A szelep alakja, szerkezeti felépítése az I. ábra, típusjele, f méretei, tömege a táblázat szerint. Az alak tájékoztató. Mérett rések. 1. ábra Tömeg ≈ kg

Típusjel

D 1

D 2

D 3

d

n* db

H

A

B

H-150

150

209

184

10,5

4

100

325

260

15

H-200

206

269

245

10,5

6

100

365

340

22

H-300

308

374

350

10,5

6

100

407

443

46

2. BEÉPÍTÉS, M KÖDÉS 2.1. Általános el írások a 6. számú melléklet 1. fejezete szerint. 2.2. A szelepet úgy kell beépíteni, hogy a várható nyomás a szeleptányért a szelepülésre szorítsa, és a szelep kézzel kezelhet legyen. 2.3. A szelep a kézikar kb. 1 15°-os elfordításával nyitható, illetve zárható legyen. 2.4. Teljes nyitáskor a szeleptányér a szelepülés síkjára mer legesen helyezkedjen el. Megengedett eltérés ±10°. 2.5. A szelep zárt állásában rögzíthet legyen. A kézikar tárócsapszeggel rögzített helyzetében a szelep hermetikusan zárjon. 3. M SZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. A szelep légátereszt képessége, tervezett névleges légszállítása és légellenállása a 2., 3. és 4. ábra szerint. 2. ábra H-150 típusjel szelep 3. ábra H-200 típusjel szelep



4. ábra H-300 típusjel szelep 3.2. A szelep a szeleptányért 0,2 bar (2039 mmH O) túlnyomással a szelepülésre szorító, valamint az ellentétes irányból, a felfekvéssel szemben 2 ható 0,01 bar (10? mmH O) túlnyomással a szelepülést l eltávolító er k hatására gázzáró legyen. 2 3.3. A szelep -15 °C és +50 °C h mérséklethatárok között, max. 90% nedvességtartalmú leveg ben rendeltetésszer en m ködjön, hermetikusan zárjon. 3.4. Hermetikus zárás céljából a szelepülés záróperemére gumi tömítést kell ragasztani. 2 2 A tömít gumi tömör lágygumi, keménysége 50 +4 Shore A°, szakítószilárdsága legalább 500 N/cm (~50 kp/cm ), szakadási nyúlása legalább 300% (MI 11071) legyen. 3.5. A szelep korrózióval szemben ellenálló legyen. A szelep megmunkálatlan felületeit véd festéssel, megmunkált felületeit savmentes zsírral kell bevonni. A véd festés egyszeri alapmázolásból és kétszeri fed festésb l álljon. A véd festés egyenletes legyen, foltok, hólyagosodás és megfolyás nélkül. A gumi tömít gy r t festeni nem szabad. A nem festett felületeken rozsdásodás nem lehet. 3.6. A szelep a kézikar végén ható, H-150-típusjel szelep esetén max. 100 N, H-200-típusjel szelep esetén max. 150 N, H-300-típusjel szelep esetén max. 200 N er hatására zárjon, illetve a zárt szelep nyisson. 4. MEGNEVEZÉS Példa: A H-200-típusjel , kézi m ködtetés hermetikus szelep megnevezése: Hermetius szelep H-200 5. MEGJELÖLÉS A szelepházra az 1. ábrán megjelölt helyre típustáblát kell szerelni, amelyen maradóan fel kell tüntetni a következ ket: a gyártó vállalat neve vagy jele, a szelep típusjele, a gyártási sorozat száma, és gyártási év. 6. VIZSGÁLAT, MIN SÍTÉS 6.1. Típusvizsgálat Minden új típus 2 darabján, a sorozatgyártás megkezdése el tt kell végezni, az e szabványban el írt valamennyi követelmény teljesítésének ellen rzésére. 6.2. Tételvizsgálat Az átvételre bocsátott szelepek válogatás nélkül kivett 10~hán a következ vákuumos gáztömörségi vizsgálatot kell végezni. A szelepet zárszerkezetével ellentétes oldalon vákuummér vel felszerelt, vákuumszivattyúval összekapcsolt légtartályhoz kell hermetikusan csatlakoztatni. A szelep zárása után 0,2 bar (2039 mmH O) vákuumot kell el állítani. 2 A vákuummér n mutatott értéket a h mérsékletek kiegyenlít dése után a vákuumozás befejezését l számított 5 min múlva kell leolvasni. Ezt követ en 20 min múlva a vákuummér n mutatott értéket ismét le kell olvasni. A szelep gáztömörségre megfelel , ha a leolvasott értékek között az eltérés nem haladja meg a 0,06 bar-t. Ha az átvétel során egy szelep nem megfelel nek bizonyul, a gyártmánysorozat további 20%-át kell gáztömörsége vákuummal vizsgálni. Ha ekkor is található újabb hibás darab, a tétel minden darabját vizsgálni kell, és a hibás darabokat meg nem felel nek kell min síteni. 6.3. Darabvizsgálat 6.3.1. Minden darabon ellen rizni kell az alakot és a méreteket a gyártási dokumentáció alapján. Szemrevételezéssel ellen rizni kell a korróziógátló véd festést (3.5. szakasz). 6.3.2. Minden szelepen szemrevételezéssel ellen rizni kell teljesen nyitott állásban a szeleptányér mer legességét a szelepülés síkjára (2.4. szakasz). Ha a szeleptányér síkja nyitási véghelyzetben láthatóan eltér az áramlási iránytól, az eltérést meg kell mérni. 6.3.3. Minden szelepen ellen rizni kell, hogy a zárás és nyitás er kifejtése a kézikaron megfelel-e a 3.6. szakaszban el írtaknak. 7. CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS A szelepet összeszerelt állapotban, 2 db 100 mm hosszú cs toldathoz hegesztett ellenperemmel összecsavarozva, véd zsírréteggel bevonva, mellette nedvszívó anyagot (pl. száraz szilikagélt) elhelyezve, PVC fóliába burkolva, majd a fóliát légmentesen lezárva, feny fa ládába csomagolva kell szállítani. A ládában elhelyezett szelepeket elmozdulás ellen rögzíteni kell. A ládára fel kell festeni a szelep típusjelét. VI. FEJEZET AZ SZB-300 TÍPUSÚ ÓVÓHELYI SZ R -SZELL Z BERENDEZÉS VENTILÁTORA E fejezet tárgya a 6. sz. melléklet SZB-300 típusú óvóhelyi vagy hasonló feladatú sz r -szell z berendezés villamos motorral és emberi er vel hajtható ventilátora. Megjegyzés: Az SZB-300 típusú óvóhelyi sz r -szell z berendezés ventilátora a küls térb l beszívott és megtisztított (megsz rt) leveg t szállítja az óvóhely bels , gázbiztosan lezárt terébe. Méretek mm-ben. 1. ALAK, F

MÉRETEK



A ventilátor alakja, szerkezeti felépítése, f méretei az 1. ábra szerint. Az alak tájékoztató jelleg . 1 Fali tartó 2 Villamos motor 3 Kézi hajtóm hajtótengelye 4 Homlokfogaskerekes hajtóm a kézi hajtáshoz 5 Kézi hajtókar 6 Ventillátor járókereke 7 Ventillátorház 8 Fojtóelem-rögzít recézett anya 1. ábra 2. BEÉPÍTÉS, M KÖDÉS 2.1. Általános el írások a 6. számú melléklet I. fejezet szerint. 2.2. A ventilátor az óvóhelyi sz r -szell z berendezésbe építve az óvóhely bels , gázbiztosan lezárható terében legyen. 2.3. A ventilátor m ködése közben a sz r -szell z berendezés áramlási ellenállásának legy zése mellett a gáztömörré tett és légmentesen lezárt óvóhely bels terében a küls térhez viszonyított, el írás szerinti túlnyomást tartson fenn. 2.4. A ventilátornak kézi és villamos meghajtása legyen. A villamos motor érintésvédelme a vonatkozó m szaki követelmény rendszer szerint. Megjegyzés: Ha az óvóhely energiaigénye helyi áramfejleszt vel is kielégíthet , akkor a ventilátor motorja táplálható a helyi áramfejleszt r l is. 2.5. A ventilátor kézi hajtását biztosító szerkezet kialakítása olyan legyen, hogy egyidej leg két személy m ködtethesse; - a hajtás személyenkénti teljesítményigénye ne haladja meg a 100 W-ot; - m ködtetése csak a ventilátor forgásirányának megfelel en legyen lehetséges; - a villamos motorral való hajtás idején a kézi hajtókarok maradjanak nyugalomban. 2.6. A ventilátor üzemének átváltása a különböz üzemmódok (6. számú melléklet I. fejezet), illetve a hajtási változatok között ne igényeljen szerelési beavatkozást. 3. M SZAKI KÖVETELMÉNYEK 3 3 3.1. A ventilátor q légszállításának (m /s; m /h) a p légellenállás (Pa) függvényében kifejezett jelleggörbéje a 2. ábra szerinti legyen: st 2. ábra 3.2. A ventilátor légszállítása a leveg igénynek megfelel en az MI és MZ munkapontok között beállítható legyen. 3.3. A légszállítás szabályozására a ventilátor nyomócsonkjában olyan kézzel állítható fojtóelem legyen, amely különböz állásaiban különböz , az igényeknek megfelel légszállításhoz szükséges ellenállást létesít. 3.3.1. A fojtóelem a teljes nyitás és zárás között minden helyzetben rögzíthet legyen. 3.3.2. A ventilátor különböz , az üzemmódoknak (I. fejezet) megfelel légszállítását helyszíni beszabályozás során kell a fojtóelemmel beállítani, megjelölni és az állások jelét értelmez felirattal ellátni. 3.4. A ventilátor légszállítása elektromotorral, illetve emberi er vel való hajtás esetén is elégítse ki a különböz üzemmódra el írt légmennyiség igényeket. 3.4.1. A hajtókar kézi fogantyúja sima felület , repedésmentes és szorulásmentesen elforgatható legyen. 3.5. Értelmez felirattal vagy jelképpel legyen megjelölve: - a ventilátor indító, illetve leállító szerkezete, valamint az indítás és leállítás módja, - a ventilátor forgási iránya, - a ventilátor légszállítását beállító fojtóelem, valamint a beállítás módja és fokozatai, - a ventilátor emberi er vel való hajtásának módja és iránya. 3.6. A ventilátor és tartozékai a korrózióval szemben ellenállóak legyenek. A megmunkálatlan felületeket véd festéssel, a megmunkált felületeket savmentes zsírral kell bevonni. A véd festés egyszeri alapmázolásból és kétszeri fed festésb l álljon. A véd festés egyenletes legyen, foltok, hólyagosodás és megfolyás nélkül. Nem festett felületeken rozsdásodás nem lehet. 4. MEGNEVEZÉS Példa: Az SZB-300 típusjel óvóhelyi sz r -szell z berendezés ventilátorának megnevezése: Ventilátor SZB-300 5. MEGJELÖLÉS A ventilátor házra az 1. ábrán megjelölt helyre típustáblát kell szerelni, amelyen maradóan fel kell tüntetni a következ ket: a gyártó vállalat nevét vagy jelét, a ventilátor típusjelét, a ventilátor zajszintjét, a gyártási sorozat számát, a gyártási évet, és a jelzetet. 6. VIZSGÁLAT, MIN SÍTÉS 6.1. Darabvizsgálat 6.1.1. A gyártott ventilátor sorozat minden darabján ellen rizni kell



- az alakot, - a méretekét, és - a beépített anyagot a gyártási dokumentáció alapján. 6.1.2. Szemrevételezéssel ellen rizni kell a korróziógátló véd festést, értelmez feliratok, jelképek, típustábla meglétét és megfelel elhelyezését. 6.1.3. Ellen rizni kell a ventilátor emberi er vel való hajtását: a vízszintesen álló hajtókart 3,5 kg tömeggel terhelve, a hajtókarnak függ leges állásba kell fordulnia. 6.1.4. Ellen rizni kell a ventilátor villamos motorral történ indítása és üzeme idején, hogy a hajtókarok nyugalomban maradnak-e? 6.1.5. Ellen rizni kell a fojtóelem m ködését és rögzíthet ségét. 6.1.6. Minden ventilátor villamos motorral m ködtetett próbaüzemének id tartama 3 óra. Üzem közben forgó részek, csapágyak nem melegedhetnek, ventilátor házban, hajtóm ben rendellenes m ködésre utaló súrlódásos zörejek nem jelentkezhetnek. 6.2. Tételvizsgálat A gyártott ventilátor sorozat 10%-án, de legalább 2 db-on el kell végezni az üzemi jellemz k vizsgálatát és a ventilátor min sítését a vonatkozó m szaki követelmény rendszer szerint. Ha a vizsgálat során egy ventilátor nem megfelel , a gyártmánysorozat további 20%-át kell vizsgálni. Ha ekkor is található újabb hibás darab, a sorozat minden darabját vizsgálni és min síteni kell a vonatkozó m szaki követelmény rendszer szerint. 7. CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS A ventilátor szívó- és nyomócsonkját megfelel módon lezárva (például vakkarimával, m anyag dugóval) védeni kell a küls szennyez dést l. A ventilátort PVC fóliába burkolva, fa ládába csomagolva kell szállítani. A ládában elhelyezett ventilátort elmozdulás ellen rögzíteni kell. VII. FEJEZET ÓVÓHELYEK VII/1. FEJEZET GÁZZÁRÓ ÉS NYOMÁSÁLLÓ NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZETEK M SZAKI KÖVETELMÉNYEK. VIZSGÁLAT 1. A SZABVÁNY TÁRGYA E fejezet tárgya a polgári védelmi óvóhelyek céljaira készített gázzáró és nyomásálló nyílászáró szerkezetek osztályozása, m szaki, kivitelezési követelményei és vizsgálata. 2. OSZTÁLYOZÁS 2.1. Rendeltetés szerint. Az ajtót „A”, a búvóajtót „B” bet vel kell jelölni. Szerkezet

Jel

Gázzáró szerkezet (MSZ 14771/1.-2. lap)

Rendeltetés Gáz, füstgáz, por, radioaktív aeroszolok, vegyi, biológiai anyagok áthatolásának megakadályozása

GA és GB

Gázzáró és nyomásálló szerkezet (MSZ 14772/1.-2. lap)

A „G” jel rendeltetésen felül, meghatározott érték teher felvétele

GLA és GLB

2.2. Méretválaszték A méretmeghatározás értelmezése a vonatkozó m szaki követelmény szerint. A tok belmérete (gyártási méret)

Jel A

A szerkezet rendeltetése Ajtó

A-N B B-N

Búvóajtó

A szerkezet névleges mérete (elhelyezési hézaggal növelt tokbelméret)

szélesség

magasság

szélesség (SZ)

magasság(M)

normál méret

850 ±3

1850 ±3

1150

2050

nagyméret

1000 ±3

normál méret

700 ±3

nagyméret

1300 500 ±3 850 ±3

1000

700 1050

3. ALKALMAZÁS Az e fejezetben meghatározott nyílászáró szerkezeteket a polgári védelem óvóhelyeinél kell alkalmazni. A nyílászáró szerkezet készülhet jobbos és balos kivitelben. E szabvány nyílászáró szerkezetei szükség szerint ipari épületeknél is felhasználhatók. 4. M SZAKI KÖVETELMÉNYEK 4.1. Szerkezeti részletek



4.1.1. „A” jel szerkezet Példa: GA jel acélajtó, jobbos kivitelben 1. ábra 4.1.2. „B” jel szerkezet Példa: GLB jel acél búvóajtó, jobbos kivitelben 2. ábra 4.1.3. Szerkezeti részletek fogalommeghatározása Szám az 1.-2. ábrán 1

Szerkezeti rész Tok

Leírás

a) pántos tok

A falnyílást szegélyez keret, amelyhez az ajtószárny csatlakozik.

b) ellentok

A falnyílást szegélyez keret, amely a pántos tokhoz való merev kapcsolatával az ellenhatás felvételére szolgál

2

Tokkarom

A toknak a falba való beer sítésére szolgál

3

Tokheveder

A pántos és az ellentok merevít je A tokheveder mérete a pántos és az ellentok küls síkjai között mért méret, amely a falvastagság függvénye

4

Ajtószárny

A falnyílást elzáró lap, szükség szerint merevítve

5

Forgópánt

a) alsó rész

Az ajtószárny elfordítására szolgál. Alsó rész a tokhoz, fels része a szárnyhoz van hegesztve

b) fels rész 6

Zárókallantyú

Az ajtószárny záró szerkezete

5

Záróütköz

A zárókallantyú-nyelv megkapaszkodását és az ajtó szárnyának a tokhoz való szorítását biztosítja

8

Fogantyú

Az ajtószárny becsukásának megkönnyítésére szolgál

9

Kiemel sarkantyú

Az ajtó szárnyának a forgópánt csapjáról való leemelésére szolgál

10

Gázzáró tömítés

A gázáthatolás megakadályozására szolgál

11

Merevít borda

Az ajtószárny lemezének merevítésére szolgál

4.2. Megengedett méreteltérések Lásd: 2.2.; továbbá A szerkezet

Megengedett eltérés

az ajtószárny két átlója között

3 mm

az ajtótok két átlója között síktól való eltérése, szárnyak és. lapok teljes méretére hosszanti, szélességi és átlós irányban

az ajtóknál 2 mm, a búvóajtóknál 1 mm

egyenest l való eltérése, a kovácsolással és lakatosmunkával kidolgozott alkatrészeknél

a hosszúság 1%-e, de legfeljebb 2 mm

furatai középpontjainak, a pánt vagy a zárószerkezet tengelyeinek távolságánál forgópántok tengelyeinek központosságánál

zárószerkezetének forgótengelye és perselye közötti illesztésnél

±1 mm

a hosszúság 1 %-e, a külpontosság legfeljebb 1 mm h11-D11 (MSZ 1865 és 1866)

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz nyersen maradó kovácsdarabnál

CompLex DVD Jogtár+ 383. oldal MSZ 5744 szerint

4.3. Az ajtószárny, a tok és a szerelvények minden megmunkált élének egyenes vonalúnak kell lennie. 4.4. A szerkezet hegesztésére a vonatkozó m szaki követelmények el írásai az irányadók. A hegesztett kötések feleljenek meg a vonatkozó m szaki követelmények II. min ségi osztály követelményeinek. 4.5. A gázzáró tömítés részére az ajtószárnyon lev hornyot az 5. ábra szerint alaktartóan kell kialakítani. 5. ANYAG Az el írt anyagra vonatkozó m szaki követelmények el írásai szerint. 6. GYÁRTÁSI KÖVETELMÉNYEK 6.1. Tok A tok L-acélból készül. A tok L-szelvényének az ajtó szárnyára mer leges szárait a 3. ábra szerinti sarokcsatlakozáson túl nyújtani nem szabad. Nyomásálló szerkezetet csak kett s tokkal szabad készíteni. A küszöböt úgy kell kialakítani, hogy az alsó tokszár bels síkja és a padozat szintje között legalább 100 mm, a kitárt nyílószárny és a padozat szintje között legalább 50 mm hézag maradjon. 3. ábra 6.2. Tokkarom A tok beer sítésére ferdén kiálló, lapos acélból készült karmokat kell a szárnyat tartó tokra hegeszteni, mégpedig a küszöb- és szemöldökoldalon egyet-egyet a középre, a záró- és a forgóoldalon a B-nél, egyet-egyet, B-N-nél kett t-kett t, az A-nál hármat-hármat. A tokkarmokat élükre állítottan kell a tokhoz hegeszteni, a felhasításon kívül 12 mm átmér j lyukkal (furattal) kell ket ellátni (4. ábra). 4. ábra 6.3. Ajtószárny A szárnyat úgy kell elkészíteni, hogy a 7. fejezet alatti vizsgálatoknak megfeleljen. A szerkezeteken az ajtószárny tok fel li oldalán, a tokhoz való csatlakozás helyén a gázzáró tömítés részére körös-körül, a sarkainál legalább 40 mm bels sugarú ívben forduló horonynak kell lenni. Az 5. ábra feltünteti a gázzáró tömítést befogadó horony bels méreteit. A horonytömítéssel érintkez élei sima felületei legömbölyítéssel készüljenek. Elvi ábra a befogadó horony bels méreteire. 5. ábra 6.4. Forgópánt Az ajtószárnyat a B-hez és B-N-hez két, az A-hoz három forgópánttal kell felszerelni. A forgópánt tokhoz csatlakozó részét a tokkarommal kb. egymagasságba kell hozni, az elhelyezés megengedett eltérésének mértéke legfeljebb a pánt szélességi mérete. A forgópánt tengelycsapja a tok tömít síkjától annyira álljon el , hogy az ajtó zárásakor az ajtólap a tokkal párhuzamos helyzet legyen, és a tömítést mindenhol egyenletesen szorítsa. 6.5. Zárókallantyú Az ajtót könnyen (20 kp-nál kisebb er vel) m ködtethet , ékszer en megfeszül zárószerkezettel kell ellátni, amely kívülr l és belülr l kézzel nyitható és csukható. Az ajtószárny zárószerkezete kétkarú acél zárókallantyú; a B-nél egy, az A-nál, A-N-nél és B-N-nél kett . A zárónyelv megfogására szolgáló ékpályás ütköz t a tokkal kell közvetlen szerkezeti kapcsolatba hozni. Függ leges tengely ajtószárnyon a zárókallantyút úgy kell megszerkeszteni, hogy a zár m ködtet karja nyitott helyzetben ferdén felfelé, zárt helyzetben pedig ferdén lefelé mutasson. Teljesen nyitott és teljesen csukott helyzetben ne legyen túlfordítható. A zárószerkezet olyan megoldású legyen, hogy a zárókallantyú a nyitott vagy csukott helyzetéb l magától ne mozduljon el. Külön rögzít szerkezetet alkalmazni tilos. A szerkezetek zárókallantyúinak átmen tengelyét külön tömszelence segítségével gázzáróan tömíteni kell. Súrlódó részeit gondosan egymásba kell illeszteni és ipari vazelinnal vagy más, savat nem tartalmazó ken ccsel be kell kenni. Tömítésül megkeményed tömít anyagot használni nem szabad. 6.6. Fogantyú A szerkezetet, a becsukás megkönnyítésére a tokfel li oldalon fogantyúval kell felszerelni. 6.7. Sarkantyú A szerkezet a sarkantyúknák nekifeszített emel rúd segítségével a forgópánt csapjáról kiemelhet legyen, anélkül, hogy a szárnyat ki kellene nyitni. 6.8. Gázzáró tömítés A szerkezeteken az ajtószárny tok fel li oldalán a tokhoz való csatlakozás mentén körbefutó, rugalmasságát huzamosan megtartó, sérülésre nem érzékeny gázzáró tömítést kell alkalmazni. A gázzáró tömítés céljára a vonatkozó m szaki követelmények szerinti B 12x3 jel , 18 mm küls átmér j és 3 mm falvastagságú, h álló gumicsövet kell alkalmazni. A tömítést az 5. ábra szerinti horonyba bütüs illesztéssel keli elhelyezni. A gázzáró tömít anyag a késztermék tartozéka, amelyet azonban - a tömít anyag védelme érdekében - csak a szerkezet beépítése és mázolása után szabad behelyezni. Amennyiben a gumi természetes öregedésének következtében nem felel meg a gázzáróság követelményeinek, a gumitömítést ki kell cserélni. A gázzáró tömítést könnyen kivehet re, cserélhet re kell készíteni. A tömítést úgy kell behelyezni, hogy az ajtószárny nyitásakor és csukásakor a horonyból ne mozdulhasson ki. A tömítéssel érintkez éleket gondosan sorjázni kell, nehogy a tömítés elnyíródjon. 6.8.1. A szerkezetet a 7.11. szakasz szerint vizsgálva 10 percnyi vizsgálati id tartam alatt sem a tömítésnél, sem a zárnál a víznek szivárogni nem szabad. 6.8.2. A szerkezetet a 7.12. szakasz szerint vizsgálva a minimális 20 mm vízoszlop túlnyomást leveg egyenletes bejuttatásával - max. 30 másodperc alatt el kell érni és azt a szerkezetnek legalább 120 másodpercen keresztül nyomáscsökkenés nélkül tartania kell. 6.9. Egyéb el írások



Függ lakat alkalmazására szolgáló fülék a tokra és a szárnyra felhegeszthet k. A tok és a nyílászárószárny ama részein, amelyeknek gázzáró szerepük van, nem szabad átmen szegecset, csavart alkalmazni. A szerkezet minden felületét, a gyártó üzemben rozsda ellen véd festékkel be kell mázolni. A tok és tokkarom falazattal érintkez felületeit alapmázolni sem szabad. A tömítést bemázolni tilos. 7. VIZSGÁLAT 7.1. Vizsgálati módszerek 7.1.1. Gázzáróképesség vizsgálata vízfeltöltéssel. A tömítéssel ellátott mázolatlan nyílószárnyat a tokra el kell helyezni és bezárt állapotba hozni. A bezárt szerkezetet tokkal felfelé vízszintes helyzetbe kell lefektetni, a tok négy sarkán alátámasztva. Ezután a tömítés és a tok csatlakozási síkja fölött legalább 25 mm magasságig vízzel fel kell tölteni. 6. ábra 7.1.2. Gázzáróképesség vizsgálata túlnyomással. A 6. ábra szerinti 1500 x 1500 mm alapterület , 2500 mm magas gázzáró falazatú és födém próbakamra falába, legalább 10 cm magas teli küszöbbel kell a tokot beépíteni. A tokszerkezet lehet véglegesen beépített is. A tokra a tömítéssel ellátott szárnyat el kell helyezni, majd a szerkezetet a saját tömített zárószerkezetével be kell zárni. A próbakamra falába gázzáróan beépítend az 5/8 ” laboratóriumi csappal ellátott vizsgáló cs . A vizsgáló cs höz csatlakozik a túlnyomást mér folyadékos manométer. A túlnyomás el állításához szükséges leveg mennyisége 2800 l/óra, amelyet gázzáróan beépített csövön keresztül egyenletesen kell a próbakamrába bejuttatni. A bejuttatott leveg mennyiségét ellen rizni kell. A vizsgálathoz legalább 20 mm vízoszlop túlnyomás szükséges. A túlnyomásvizsgálat kezdetét l számított 30 másodperc múlva meg kell állapítani a túlnyomás értékét. A 20 mm vízoszlop túlnyomás elérését l számított 120 másodpere múlva a túlnyomás értékét újból meg kell állapítani. 7.1.3. Mechanikai vizsgálatok 7.1.3.1. A beépített szerkezetet a rendeltetésser használatnak megfelel módon 100-szor egymás után ki kell nyitni és be kell csukni, majd ezután a 7.12. szakasz szerinti vizsgálatot meg kell ismételni. 7.1.3.2. A beépített szerkezet küszöbének közepére a tok és a szárny közé, függ legesre állítva egy 200 mm hosszú 40 x 60 mm keresztmetszet feny fa hasábot kell elhelyezni, majd a nyílószárnyat 10-szer egymás után teljes er vel rá kell csapni. Ezután a 7.12. szakasz szerinti vizsgálatot meg kell ismételni. 7.2. Vizsgálat rendje. E szabvány háromféle vizsgálati rendet különböztet meg: - típusvizsgálat, - tételvizsgálat, - darabvizsgálat. 7.2.1. Típusvizsgálat Típusvizsgálat elvégzend minden új gyártási eljárással készített gyártmány els darabján. A típusvizsgálat keretében a szerkezeteket a 4. fejezet követelményei szempontjából kell ellen rizni és a 7.11-7.13. szakasz szerint kell megvizsgálni. A gyártmány sorozatgyártását csak akkor szabad megkezdeni, ha a típusvizsgálat eredményei megfelel ék voltak. 7.2.2. Tételvizsgálat A sorozatban készített gyártmány tételein tételvizsgálatot kell végrehajtani oly módon, hogy 30 db-onként 1 próbadarabot kell megvizsgálni. A tételvizsgálat keretében a kivett próbadarabokat a 4. fejezet követelményei szempontjából kell ellen rizni és a 7.1.1-7.1.2 szerint megvizsgálni. 7.2.2.1. Ha a tételvizsgálat során a próbadarabok közül akárcsak egy szerkezet nem felel meg az el írásoknak, akkor kétszeres próbadarab-mennyiséggel új tételvizsgálatot kell végezni. Ha az új vizsgálat eredménye ismételten nem megfelel , akkor a tétel szabvány szerinti rendeltetésszer felhasználásra alkalmatlan. 7.2.3. Darabvizsgálat Minden egyes gyártmányon darabvizsgálatot kell végrehajtani. 7.2.3.1. A darabvizsgálat keretében a 4. szakasz követelményei szempontjából kell a szerkezetet ellen rizni és a 7.1.1. szerinti vizsgálatot kell elvégezni. 7.2.3.2. A darabvizsgálatnak megfelelt ajtó tokját és szárnyát ugyanazzal a vizsgálati sorszámmal kell ellátni. Az azonos számokat a tokhoz, illetve a szárnyhoz csatlakozó pánt látható részén, jól látható számnagysággal kell feltüntetni. 7.2.3.3. A darabvizsgálat során meg nem felel szerkezet a szabvány szerinti rendeltetésszer felhasználásra alkalmatlan. 8. CSOMAGOLÁS, RAKODÁS, SZÁLLÍTÁS, TÁROLÁS A csomagolás, rakodás, szállítás, tárolás el írásai a vonatkozó m szaki követelmények szerint. VII/2. FEJEZET GA ÉS GA-N JEL GÁZZÁRÓ ACÉLAJTÓ E fejezet tárgya a 6. számú melléklet VII/1. fejezet osztályozása szerinti, GA és GA-N jel gázzáró acélajtó. Az ajtószárny lemezvastagsága 3 mm. 1. MEGNEVEZÉS A szerkezet megnevezése a névleges mérettel (SZ és M) történik. A 850 x 1850 mm tokbelméret. gázzáró acélajtó megnevezése: Gázzáró acélajtó, 1150 x 2050 mm névleges méret , GA jel . Az 1000 x 1850 mm tokbelméret gázzáró acélajtó megnevezése: Gázzáró acélajtó, 1300 x 2050 mm névleges méret , GA-N jel . 2. ANYAGOK A szerkezeti részek meghatározása a 6. számú melléklet VII/1. fejezete szerint Tok: L-acél 80 x 80 x 8 (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Tokkarom: Laposacél 40 x 10 (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Ajtószárny: Finomlemez 3 mm 41:H2 F (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Forgópánt: Laposacél 80 x 8 (vonatkozó m szaki követelmények szerint)



Forgópánt-csap: Köracél ∅ 18 (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Zárókallantyú nyelve: Durvalemez 8 mm (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Záróütköz : L-acél 60 x 40 x 6 (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Fogantyú: Köracél ∅ 14 (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Kiemel sarkantyú: L-acél 50 x 50 x 5 (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Gázzáró tömítés: H álló gumics , B 12 X 3 (vonatkozó m szaki követelmények szerint) Merevít borda: Finomlemez 3 mm (U 120 x 30 x 3) (vonatkozó m szaki követelmények szerint) 3. M SZAKI EL ÍRÁSOK A rendeltetés szerinti osztályozásra és alkalmazásra, valamint m szaki követelményekre, gyártási követelményekre, csomagolásra, szállításra, rakodásra és tárolásra vonatkozó el írások a 6. számú melléklet VII/1. fejezete szerint. Az ajtószárnyat a lemezszéleknél legalább 30 mm-nyi, saját anyagából való peremmel vagy idomacéllal merevíteni kell; az idomacél szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a 6. számú melléklet VII/1. Fejezet típusvizsgálat-el írásai szerint egyenérték legyen a peremezettel. A szárnyat merevít bordával kell ellátni. A forgópánt csaptengelyének középvonalát a tömítés legközelebbi szélét l legalább 47 mm távol kell elhelyezni úgy, hogy az ajtószárny becsukásakor a tömítés mindenütt egyenletesen szoruljon a tokhoz. 4. MEGJELÖLÉS Minden, e szabvány szerinti ajtót, bemélyített bet kkel, illetve számjegyekkel, a kiemel sarkantyú függ leges szárán GA vagy GA-N jelöléssel kell ellátni. 5. VIZSGÁLAT A 6. számú melléklet VII/1. fejezet el írásai szerint. GA és GA-N jel acélajtó VII/3. FEJEZET GB ÉS GB-N JEL GÁZZÁRÓ ACÉL BÚVÓAJTÓ E fejezet tárgya a 6. számú melléklet VII/1. fejezet osztályozása szerinti GB és GB-N jel lemezvastagsága 3 mm.

gázzáró acél búvóajtó. A búvóajtószárny

1. MEGNEVEZÉS A szerkezet megnevezése a névleges mérettel (SZ és M) történik. A 700 x 500 mm tokbelméret gázzáró acél búvóajtó (1. ábra) megnevezése: Gázzáró acél búvóajtó, 1000 X 700 mm névleges méret , GB jel A 700 x 850 mm tokbelméret gázzáró acél búvóajtó (2. ábra) megnevezése: Gázzáró acél búvóajtó, 1000 x 1050 mm névleges méret , GB-N jel 2. ANYAGOK A szerkezeti részek meghatározása a 6. számú melléklet VII/1. fejezete szerint. Tok: L-acél 60 x 60 x 6 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Tokkarom: Laposacél 40 x 10 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Ajtószárny: Finomlemez 3 mm (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Forgópánt: Laposacél 80 x 8 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Zárókallantyú nyelve: Durvalemez 8 mm (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Záróütköz : L-acél 60 x 40 x 6 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Fogantyú: Köracél ∅ 14 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Kiemel sarkantyú: L-acél 40 x 40 x 4 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Gázzáró tömítés: h álló gumics , B 12 x 3 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) 3. M SZAKI EL ÍRÁSOK A rendeltetés szerinti osztályozásra és alkalmazásra, valamint m szaki követelményekre, gyártási követelményekre, csomagolásra, szállításra, rakodásra és tárolásra vonatkozó el írások a 6. számú melléklet VII/1. fejezete szerint. Az ajtószárnyat a lemezszéleknél legalább 30 mm-nyi, saját anyagából való peremmel vagy idomacéllal merevíteni kell; az idomacél szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a 6. számú melléklet VII/1. fejezete szerinti típusvizsgálat-el írásai szerint egyenérték legyen a peremezettel. A forgópánt csaptengelyének középvonalát a tömítés legközelebbi szélét l legalább 37 mm távol kell elhelyezni úgy, hogy az ajtószárny becsukásakor a tömítés mindenütt egyenletesen szoruljon a tokhoz. 4. MEGJELÖLÉS Minden, e fejezet szerinti búvóajtót, mélyített bet kkel, illetve számjegyekkel, a kiemel sarkantyú függ leges szárán GB vagy GB-N jelöléssel kell ellátni. 5. VIZSGÁLAT A 6. számú melléklet VII/1. fejezet el írásai szerint. 1. ábra GB jel acél búvóajtó



2. ábra GB-N jel acél búvóajtó VII/4. FEJEZET GLA ÉS GLA-N JEL GÁZZÁRÓ ÉS NYOMÁSÁLLÓ ACÉLAJTÓ E fejezet tárgya a 6. számú melléklet VII/1. fejezetének osztályozása szerinti GLA és GLA-N jel gázzáró és nyomásálló acélajtó. Az ajtószárny lemezvastagsága 8 mm, tokszerkezete kett s tok. 1. MEGNEVEZÉS A szerkezet megnevezése a névleges mérettel (SZ és M) történik. A 850 x 1850 mm tokbelméret gázzáró és nyomásálló acélajtó megnevezése: Gázzáró és nyomásálló acélajtó, 1150 x 2050 mm névleges méret , GLA jel . Az 1000 x 1850 mm tokbelméret gázzáró és nyomásálló acélajtó megnevezése: Gázzáró és nyomásálló acélajtó, 1300 x 2050 mm névleges méret , GLA-N jel . 2. ANYAGOK A szerkezeti részek meghatározása a 6. számú melléklet VII/1. fejezete szerint. Kett s tok: L-acél 80 x 80 x 8 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Tokheveder: L-acél 4 db 50 x 50 x 5 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) (hossza a beépítési hely falvastagságától függ) (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Tokkarom: Laposacél 80 x 10 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Ajtószárny: Durvalemez 8 mm (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Forgópánt: Laposacél 80 x 8 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Forgópánt csap: Köracél ∅ 18 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Zárókallantyú nyelve: Durvalemez 10 mm (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Záróütköz : L-acél 60 x 40 x 6 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Fogantyú: Köracél ∅ 14 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Kiemel sarkantyú: L-acél (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) Gázzáró tömítés: H álló gumics , B 12 x 3 (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) 3. M SZAKI EL ÍRÁSOK A rendeltetés szerinti osztályozásra és alkalmazásra, valamint m szaki követelményekre gyártási követelményékre, csomagolásra, szállításra, rakodásra és tárolásra vonatkozó el írások a 6. számú melléklet VII/1. fejezete szerint. Az ajtószárnyat a lemezszéleknél legalább 30 mm-nyi, saját anyagából való peremmel vagy idomacéllal merevíteni kell; az idomacél szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a 6. számú melléklet VII/1. fejezetének típusvizsgálat-el írásai szerint egyenérték legyen a peremezettel. Az ajtót a 6. számú melléklet VII/1. fejezetének el írásai szerint kett s tokkal kell készíteni. A forgópánt csaptengelyének középvonalát a tömítés legközelebbi szélét l legalább 47 mm távol kell elhelyezni úgy, hogy az ajtószárny becsukásakor a tömítés mindenütt egyenletesen szoruljon a tokhoz. 4. MEGJELÖLÉS Minden, e fejezet szerinti ajtót, bemélyített bet kkel, illetve számjegyekkel, a kiemel sarkantyú függ leges szárán GLA vagy GLA-N jelöléssel kell ellátni. 5. VIZSGÁLAT A 6. számú melléklet VII/1. fejezetének el írásai szerint. GLA és GLA-N jel acélajtó. VII/5. FEJEZET GLB ÉS GLB-N JEL GÁZZÁRÓ ÉS NYOMÁSÁLLÓ ACÉL BÚVÓAJTÓ E fejezet tárgya a 6. számú melléklet VII/1. fejezetének osztályozása szerinti GLB és GLB-N jel gázzáró és nyomásálló acél búvóajtó. A búvóajtószárny lemezvastagsága 8 mm, tokszerkezete kett s tok. 1. MEGNEVEZÉS A szerkezet megnevezése a névleges mérettel történik. A 700 x 500 mm tokbelméret gázzáró és nyomásálló acél búvóajtó (1. ábra) megnevezése: Gázzáró és nyomásálló acél búvóajtó, 1000 x 700 mm névleges méret , GLB jel , jelen fejezet szerint. A 700 x 850 mm tokbelméret gázzáró és nyomásálló acél búvóajtó (2. ábra) megnevezése: Gázzáró és nyomásálló acél búvóajtó, 1000 x 1050 mm névleges méret , GLB-N jel , jelen fejezet szerint. 2. ANYAGOK A szerkezeti részek meghatározása a 6. számú melléklet VII/1. fejezete szerint. Kett s tok: L-acél 60 x 60 x 6 (a vonatkozó m szaki követelmény szerint) Tokheveder: L-acél 4 db 50 x 50 x 5 (a vonatkozó m szaki követelmény szerint) (hossza a beépítési hely falvastagságától függ) Tokkarom: Laposacél 40 X 10 (a vonatkozó m szaki követelmény szerint)



Ajtószárny: Durvalemez 8 mm (a vonatkozó m szaki követelmény szerint) Forgópánt: Laposacél 80 x 8 (a vonatkozó m szaki követelmény szerint) Zárókallantyú nyelve: Durvalemez 10 mm (a vonatkozó m szaki követelmény szerint) Záróütköz : L-acél 60 x 40 x 6 (a vonatkozó m szaki követelmény szerint) Fogantyú: Köracél ∅ 14 (a vonatkozó m szaki követelmény szerint) Kiemel sarkantyú: L-acél 50 x 50 x 5 (a vonatkozó m szaki követelmény szerint) Gázzáró tömítés: H álló gumics , B 12 x 3 (a vonatkozó m szaki követelmény szerint) 3. M SZAKI EL ÍRÁSOK A rendeltetés szerinti osztályozásra és alkalmazásra, valamint m szaki követelményekre gyártási követelményekre, csomagolásra, szállításra, rakodásra és tárolásra vonatkozó el írások a 6. számú melléklet VII/1. fejezete szerint. Az ajtószárnyat a lemezszéleknél legalább 30 mm-nyi, saját anyagából való peremmel vagy idomacéllal merevíteni kell; az idomacél szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a 6. számú melléklet VII/1. fejezetének típusvizsgálat-el írásai szerint egyenérték legyen a peremezettel. Az ajtót a 6. számú melléklet VII/1. fejezetének el írásai szerint kett s tokkal kell készíteni. A forgópánt csaptengelyének középvonalát a tömítés legközelebbi szélét l legalább 37 mm távol kell elhelyezni úgy, hogy az ajtószárny becsukásakor a tömítés mindenütt egyenletesen szoruljon a tokhoz. 4. MEGJELÖLÉS Minden, e fejezet szerinti búvóajtót, bemélyített bet kkel, illetve számjegyekkel, a kiemel sarkantyú függ leges szárán GLB vagy GLB-N jelöléssel kell ellátni. 5. VIZSGÁLAT A 6. számú melléklet VII/1. fejezetének el írásai szerint.

1. ábra GLB jel acél búvóajtó


2. ábra GLB-N jel acél búvóajtó VII/6. FEJEZET ÓVÓHELYI FALAZOTT VÉSZÁTJÁRÓ 1. M SZAKI JELLEMZ K



1. ábra Óvóhelynek pincével határos falában, épületen belül



2. ábra Két szomszédos épület határfalában

3 ábra Elrendezési rajz




2. MEGNEVEZÉS Óvóhelyi falazott vészátjáró 3. ANYAG Elzáró fal és véd fal tömör égetett agyagtégla. Habarcs: H 4 falazó habarcs (vonatkozó m szaki követelmény). Gáztömít szigetelés: 150-es bitumenes csupasz lemez és 40-50 °C lágyuláspontú A jel szigetel bitumen. 4. KIVITEL A vészátjárót az óvóhely bels terének a pincével határos falában (lásd az 1. ábrát) vagy zártsorú építési módnál az épület határfalában (lásd a 2. ábrát) kell elhelyezni, az óvóhely bejáratától legtávolabb es részen. A vészátjáró nyílásának könyökl je 50 cm-es mellvédmagasságban van az óvóhely padlószintje felett. (Lásd a 3. ábrát). A vészátjáró nyílása felett áthidaló szerkezetet kell építeni. A gázbiztos zárás céljából az elzárófalnak az óvóhely felé es oldalán b bitumenes kenést kell alkalmazni, s erre egy rétegben bitumenes csupasz lemezt kell ragasztani. A lemez a nyílás minden oldalán 15-15 cm-rel nagyobb a nyílás méreténél. A lemezt az ábrán feltüntetett módon kell meghajlítani. A sarokban keletkez nyúlványokat (füleket) egymásra kell lapolni és bitumennel leragasztani. Két szomszédos épület határfalában a szerkezet a 2. ábrán feltüntetett módon, kett sen kell megépíteni. 5. VIZSGÁLAT A méreteket, a nyílás feletti áthidalást és a bitumenes kenést építés közben ellen rizni kell, és annak eredményét a helyszíni építési naplóban fel kell tüntetni. VIII. FEJEZET ÓVÓHELYI VÉD NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZETEK VIII/1. FEJEZET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A fejezet tárgya az életvédelmi óvóhelyek különböz méret és védelmi fokozatú nyílászáró szerkezeteivel, illetve azok alkatrészeivel kapcsolatos kifejezések és fogalmak egységes elnevezése és meghatározása.1 1. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1.1. Véd képesség Az életvédelmi óvóhelyek és részeik (beleértve a nyílászáró szerkezeteket is) védelmi fokozatát és az annak megfelel szerkezeti kialakítást meghatározó - az osztályba soroltsággal kifejezett - tulajdonság. 1.2. Küls oldal A nyílászáró szerkezetnek a szabad tér fel l es oldala, amely fel l nyomó, szívó stb. hatás éri. 1.3. Bels oldal A védett tér fel li oldal. 2. A TOKKAL KAPCSOLATOS FOGALMAK 2.1 Tokszár A tok része, melyre a szárny ütközik. 2.2 Tokszélesít Az egyik tokszár kiegészít a pántok felszerelésére alkalmas része. 2.3 Beköt fül A függ leges tokszárak fal fel li oldalán felhegesztett laposacél behorganyozás. 2.4 Összeköt rúd Az egyik tokszáron lév beköt füleket összekapcsoló elem. 3. A SZÁRNNYAL KAPCSOLATOS FOGALMAK 3.1. Ajtótartó A III. osztályú ajtó és búvóajtó szárnyainak f teherhordó eleme. 3.2. Ajtólemez Az ajtó- és búvóajtó szárnyak f felületét képez acéllemez. 3.3. Ajtóperem Az ajtólemez 90°-ban meghajlított része. 3.4. Ajtóborda A IV. és V. osztályú ajtók és búvóajtó ajtólemezének merevít eleme. 3.5. Fenéklemez A III. osztályú ajtó szárnyánál a fenéklemez szegélye. 3.6. Szegélyrúd A III. osztályú ajtó szárnyánál a fenéklemez szegélye. 3.7. Zárlemez A III. osztályú ajtó szárnyánál a bels oldalon a zárat tartó lemez. 3.8. Hajlított fenéklemez A búvóajtók, valamint a IV. és V. osztályú ajtók szárnyainál a fa-, illetve gumi ütközés ágyazata.

1 Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/67.



3.9. Merevít lemez A hajlított fenéklemezt alátámasztó elem. 3.10. Emel fül A szárnyak küls oldalán a sarkoknál felfüggesztett „U” alakú horog, amely a szárnyak be- és kiakasztásakor azok megfogását, tárolásuk során és kinyitott állapotban alátámasztásukat teszi lehet vé. 4. A PÁNTTAL KAPCSOLATOS FOGALMAK 4.1. Fels pánt A szárny kifordulását, síkban tartását biztosító szerelvény. 4.2. Alsó pánt A szárny támaszkodását biztosító szerelvény. 4.3. Fels pánttag A szárnyra hegesztett borda nélküli pántkonzol, amelyre a csapot rögzítik. 4.4. Bordás alsó pánttag A szárnyra alul felhegesztett fels bordás pántkonzol, amelyre a csapot rögzítik. 4.5. Fels pánttartó A tokra csavarozott fels pánt alsó tagja, amelybe a golyóscsapágy, illetve persely kerül. 4.6. Bordás alsó pánttartó A tokra csavarozott és konzollal megtámasztott alsópánt alsó tagja, amelybe a gördül csapágy, kerül. 4.7. Talplemez A fels , illetve alsó pánttartó tokra csavarozható része. 4.8. Csésze Az ajtónál a golyóscsapágyat, takaró és egyben csapperselyt alkotó elem. 4.9. Pántpersely A búvóajtó fels pántcsapjának ágyazata. 4.10. Vállas pántpersely A búvóajtó alsó pántcsapjának ágyazata. 4.11. Anyasapka A tokszélesít fal fel li oldalán felhegesztett csavaranya takarója. 4.12. Egytengelyes pánt Az ajtószárny keményütközésénél a párhuzamos csukódást biztosító pánt. 4.13. Kéttengelyes pánt Az ajtószárny tömített keményütközésénél a párhuzamos csukódást biztosító pánt. 4.14. Pántfül A kéttengelyes pánt fels pánttagjának szárnyra kerül páros része. 4.15. Bordás alsó pántfül A kéttengelyes pánt alsó pánttagjának szárnyra kerül páros része. 4.16. Fels közdarab A kéttengelyes pántnál a pántfül és a fels pánttartó közötti tartóelem. 4.17. Alsó közdarab Kéttengelyes pántnál a bordás alsó pántfül és az alsó bordás pánttartó közötti tartóelem. 4.18. Fels csapszeg A kéttengelyes fels pántnál alkalmazott, szárny fel li egyik pánttengely. 4.19. Alsó csapszeg A kéttengelyes alsó pántnál alkalmazott, szárny fel li egyik pánttengely. 4.20. Alátétgy r A fels közdarab és a pántfül alsó része közötti alátét. 4.21. Fels gy r Az alsó közdarab és a bordás alsó pántfül fels része közötti gy r . 5. A ZÁRRAL KAPCSOLATOS FOGALMAK 5.1. Zárkar A szárny mindkét oldalán zárcsapot forgató kar. 5.2. Zárnyelv A zárnak a szárnyat a tokszárhoz rögzít a zárkar által fogatott eleme. 5.3. Küls ajtókar Az ajtószárnyak lakatfüllel ellátott rögzített küls zárkarja. 5.4. Bels ajtókar A zárnyelvvel egy vonalban összeépített bels zárkar. 5.5. Küls búvóajtókar A búvóajtó leszerelhet küls zárkarja. 5.6. Bels búvóajtókar A zárnyelvvel törtvonalban összeépített és lakatfüllel ellátott bels zárkar. 5.7. Küls gy r A küls ajtókar és búvóajtókar alatti alátét. 5.8. Acélházas tömít gy r A küls zárkar és küls gy r je alatti perselyre felfekv tömítés. 5.9. Zárcsap A küls és bels zárkarokat összeköt tengely.



5.10. Záragy A zárcsapot tartó cs ágyazat. 5.11. Zárpersely A zárcsap ágyazata a záragyban. 5.12. Rögzít szeg A bels ajtókart, illetve búvóajtókart a zárcsaphoz rögzít szeg. 5.13. Beállító gy r A bels ajtókar, illetve búvóajtókar alatti gy r . 5.14. Zárék A tok kivágásba hegesztett acélékpálya a zárnyelv számára. 5.15. Burkolólemez A zárék és a zárnyelv tokkivágását takaró acéllemez. 5.16. Fed lemez A tok zárkivágásánál a burkolólemez oldalát takaró acéllemez. 6. AZ ÜTKÖZÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK 6.1. Kemény ütközés A szárny és a tok nem gázzáró ütközése tölgyfaléc közvetítésével. 6.2. Tömített keményütközés A szárny és a tok gázzáró ütközése tölgyfaléccel és alakos gumiszivaccsal. 7. AZ ÓVÓHELYEK TERVEZÉSE 7.1. Az óvóhelyeket életvédelmi létesítmények tervezésére a vonatkozó építésügyi ágazati m szaki, irányelv szerint. VIII/2. FEJEZET ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK E fejezet tárgya az életvédelmi óvóhelyek különböz méret és véd képesség nyílászáró szerkezeteire (a továbbiakban: véd nyílászáró szerkezetek) vonatkozó általános el írások. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalom meghatározásait a vonatkozó m szaki követelmény tartalmazza. 2. A véd -, valamint véd -gázzáró ajtók (VA, ill. VGA) és búvó ajtók (VB, ill. VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/2...VIII/9. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a vonatkozó m szaki követelmények tárgyalják. 1. ANYAG 1.1. A véd nyílászáró szerkezetek acélanyagai a vonatkozó m szaki követelmények szerinti A 38 min ség ek legyenek. A felhasználásra kerül csövek a vonatkozó m szaki követelmények szerinti A 35 min ség ek legyenek. 1.2. A köt elektródák a vonatkozó m szaki követelményeknek feleljenek meg. 1.3. A csavarok a vonatkozó m szaki követelmények szerinti 5D min ség ek legyenek. 1.4. A szárny és a tok ütközésénél alkalmazott tölgyfa a vonatkozó m szaki követelmények szerinti I. osztálynak feleljen meg. 1.5. A lágy gumiszivacs-tömítés természetes vagy mesterséges kaucsukból készüljön. 1.6. A lágy gumiszivacs ragasztásánál oldószeres ragasztó nem alkalmazható. 1.7. A fed mázolás anyaga a párahatásnak és a használati mechanikai igénybevételnek álljon ellen. 2. VÉD KÉPESSÉG 2.1. Az ajtókat és búvóajtókat védelmi képességüknek megfelel en osztályokba kell sorolni. Az osztályba sorolást római számozás jelzi. A kisebb szám a magasabb védelmi fokozatot jelenti. 2.2. A véd képességi fokozatot a szerkezeti megoldás különbségén kívül a kész beépített nyílászárók bels oldalának színe is jelzi, úgymint III. osztálynál fehér, IV. osztálynál világosszürke, V. osztálynál szürke. A küls oldal színe egységesen fehér. 3. NYITÁS, ZÁRÁS 3.1. A véd ajtók, illetve véd -búvóajtók egyszárnyúak és általában a küls tér felé nyílnak függ leges oldalsó tengely körül. A nyitásirány lehet: jobbos (jele: J), balos (jele: B). A jobbos vagy balos nyitási irány a tokszerkezet átfordításával, valamint a szárnyon a pántok, zárak és egyéb szerelvények megfelel felszerelésével érhet el. 3.2. A véd nyílászárók szárnyait egytengelyes, a véd -gázzárókét kéttengelyes pántpórral kell a tokra szerelni. 3.3. A véd nyílászárók szárnyát egy, a véd -gázzárókét pedig két - elfordítható karral m köd - zárnyelv rögzíti a tokhoz. 3.4. A véd ajtók a küls oldalon, a véd búvóajtók pedig a bels oldalon lakattal zárhatók. 4. ÜTKÖZÉSI MÓD 4.1. A véd nyílászáró szerkezetek szárnyai - a peremükön süllyesztetten becsavarozott tölgyfaléc-keret révén - keményütközéssel ütköznek a tokhoz. 4.2. A véd -gázzáró nyílászáró szerkezetek szárnyai tömített keményütközéssel bírnak. A tömítést az ajtóperem mellett kialakított árokban a keskenyebb tölgyfaléc mellett beragasztott lágy gumiszivacs biztosítja. Ennek tömít éke - az összenyomódás kívánt mértékének megfelel en - a léckeret síkjától el bbre áll.



5. GYÁRTÁS, HEGESZTÉS 5.1. A tokok és szárnyak, valamint egyéb alkatrészek gyártásához sablont kell alkalmazni. 5.2. A gyártás az összeállítási és alkatrészrajzokon szerepl el írások és méretek betartásával történjen. 5.3. Az ajtó vagy búvóajtó szárnyát egy lemezb l kell készíteni. 5.4. Az ajtóperemnél a lemezt r = 25 mm-es sugár mellett kell felhajtani. 5.5. A bels térrel érintkez hegesztéseknek folyamatosaknak és vízzáróaknak kell lenni. 5.6. Valamennyi szerkezeti elemnél - de különösen a szárnyaknál - a hegesztési feszültségek felhalmozódását a hegesztési sorrend megfelel megválasztásával kell elkerülni. Szükség esetén feszültségmentesít h kezelést kell alkalmazni. 5.7. A szomszédos tokszárak átlós illesztését a = 4,0 mm gyökméret folyamatos varrattal kell összehegeszteni. A szárnyak felfekvési felületénél a varratokat síkra kell köszörülni. 5.8. A tokszélesít szelvényét a csatlakozó tokszárhoz a = 4,0 mm 50/100 (50%-os) szakaszos varrattal kell hegeszteni. 5.9. A tokok beköt füleit a függ leges tokszárakhoz és a tokszélesít höz simulószakaszon teljes hosszúságában két oldalt (felül, illetve alul) a = 4,0 mm gyökméret varratokkal kell felhegeszteni. 5.10. Az emel füleket a szárnyra a teljes illeszkedés mentén a = 4,0 mm gyökméret folyamatos varrattal kell felhegeszteni. 5.11. Kizárólag a III. osztályú, 1000 mm széles ajtóknál szabad az ajtólemezt a peremen folyamatos gázzáró varrattal toldani. E toldás azonban nem kerülhet a pántoldalra. 5.12. Az ajtóperemek sarokillesztéseit folyamatosan gázzáróan kell összehegeszteni. 5.13. A kemény-, illetve a tömített keményütközés ágyazatát képez hajlított fenéklemezt az ajtóperemhez folyamatosan gázzáróan kell hozzáhegeszteni. 5.14. Az ajtólemez bels merevít tartóit vagy hordáit az ajtóperemekhez folyamatosan és az ajtólemezhez szakaszosan kell hegeszteni. 5.15. A pántok és zárak alkatrészeinek összeépítéséhez és felszereléséhez alkalmazott. hegesztések a 6. számú melléklet VIII/16...VIII/21. fejezetben közölt ábrák szerintiek legyenek. 5.16. A hegesztési varratok egyéb el írás hiányában a = 4,0 40/100 (40%-os) méret ek és szakaszosak legyenek. 6. SZERELÉS 6.1. A legyártott alkatrészeket m helyben kell összeállítani, illeszteni és összeszerelni. 6.2. Az összeszerelés el tt a tokot és a szárnyat az el írt mérett réseknek megfelel en össze kell válogatni, illetve illeszteni. Csak pozitív vagy csak negatív t rés tok és szárny szerelhet össze. 6.3. A szárnyra az összehegesztés után feler sítend k a keményütközés vagy a tömített keményütközés elemei (tölgyfaléc, gumiszivacs). A tok és szárny összeépítésére (pántolására) csak az ütközési mód utólagos illesztése után (tölgyfaléc után-gyalulása stb.) kerülhet sor. 6.4. Az összeépítés els lépéseként a fektetett helyzet és a tokra illesztett szárnyra fel kell hegeszteni a pánttagokat. 6.5. Az alsó és fels pántok tengelyei egy függ leges egyenesbe essenek. Az egytengely séget segédeszköz (szerel csap) segítségével kell biztosítani. 6.6. A pánttartókat az esetlegesen szükséges alátétlemezek közbeiktatásával kell a tok síkjához illeszteni. 6.7. A pánttartók beállítása után elkészítend k a rögzít csavarlyukak furatai, majd a csavarok elhelyezése és a tok bels oldalán lév anyák meghízása után a csavaranyák - anyánként három ponthegesztéssel - a tokhoz rögzítend k. 6.8. A zár illesztése, felszerelése a pánttal felszerelt tokon és szárnyon, álló (függ leges) helyzetben történjen. 6.9. A zárcsap, a beállító gy r k és a zárkarok felszerelése és végleges rögzítése el tt a záréket a tokon be kell állítani és fel kell hegeszteni. 6.10. A bels zárkart reteszel rögzít szegek furatát a zárcsapban és a bels ajtó-, illetve búvóajtó-karban beállítás után kell elkészíteni. 6.11. A zárak beállítását az 1 mm-es beállító gy r kkel és az alacsony koronásanyák meghúzásával úgy kell elvégezni, hogy a küls és bels zárkarok az ábrákon feltüntetett nyitott és zárt véghelyzetüknek feleljenek meg. A zárcsap textilbakelit zárperselyben könnyen, de tengelyirányú kotyogás nélkül mozogjon. A gázzárást a zárperselyen elhelyezett tömít gy r vel kell biztosítani. 6.12. A zárakhoz és pántokhoz készül textilbakelit perselyeket készremunkálás el tt olajban ki kell f zni. 6.13. A zárék tokban történ felhegesztése el tt a gázzáró ajtók és búvóajtók szárnyain a tömített ütközést el kell helyezni. 6.14. A tömít lágy gumiszivacsot a szárnyperemhez, a fenéklemezhez és a keményütközést adó tölgyfaléc oldalához folyamatosan, teljes felületén (PALMATEX vagy hasonló ragasztóval) kell ragasztani. 6.15. A pánt- és zárperselyeket, összeszereléskor zsírozni kell. (A pántcsészéket csak a beépítés utáni, végleges összeszerelés során kell feltölteni zsírral.) 6.16. Az összeszerelés befejezése, a nyílászáró szerkezetek m ködésének kipróbálása és mázolása után a szerkezeteket három részre kell szétszerelni: tokra, szárnyra és szerelvényekre (ezek: a fels és bordás alsó pánttartók és ezek talplemezeihez tartozó csavarok és alátétlemezek). A tokkal és szárnnyal azonosan összejelzett szerelvényeket er s m anyag zsákban kell tárolni és szállítani. 6.17. A tokszélesít bels oldalán (a bebetonozás felé es oldalon) a pántcsavarok felhegesztett anyáit folyamatosan körülhegesztett, egyik végükön lapított anyasapkákkal le kell fedni. 6.18. A tokszélesít n lév csavarlyukakat a tok és szárny szétszerelése után m anyag dugókkal kell olymódon ellátni, hogy azok szállításkor, mozgatáskor vagy beépítéskor ne essenek ki. 6.19. A nyílászáró szerkezetek összetartozó részeit, elemeit ráhegesztett bet kkel, számokkal úgy kell összejelölni, hogy az összecserélésük mázolás után is kizárt legyen. Ezek a jelek a tokon és a szárnyon a fels pántoldalon és a fels és alsó pánttartók talplemezein felt n helyen legyenek. 7. MÁZOLÁS 7.1. A toknak a betonnal érintkez felületeit, valamint a zár és a pántok alkatrészeinek forgó vagy csúszó felületeit nem szabad mázolni. 7.2. A nyílászáró szerkezetek egyéb felületeit kétszer rozsdagátló alapozóval és kétszer a 2.2. szakasz szerinti szín fed mázolással kell ellátni. 7.3. Az alkatrészeket legalább egyszeres alapmázolással ellátva szabad az építés helyszínére szállítani. 7.4. A tölgyfa ütköz lécek alatt az ágyazati fenéklemezen a lécezés elhelyezése el tt a teljes mázolást el kell végezni. 7.5. Az elhelyezett tölgyfaléceket és gumiszivacsot - a bemázolástól - felragasztott nátronpapírral vagy egyéb fóliával védeni kell.



8. MÉRETMEGADÁS, MEGJELÖLÉS 8.1. A véd nyílászáró szerkezetek méretét az átközlekedés számára szabad nyílásméretben, illetve tokméretben (szélesség/magasság) kell megadni. 8.2. A gyártás során az összetartozó tokokat és szárnyakat a fels pánt felett, kívülr l látható bet - és számjelzéssel kell ellátni, a gyártó megnevezésével együtt. 9. MÉRETT RÉS A véd nyílászáró szerkezetek tényleges alakja, illetve méretei a szabványban foglaltaktól legfeljebb a következ méretekkel térhetnek el (az itt nem szabályozott esetekben a méretek t résére vonatkozóan az Épít - és Szerel ipari Kiviteli Szabályzat és a t résezetlen méretek pontosságára vonatkozó m szaki követelményeket kell figyelembe venni): 9.1. Tokbelszélességnél +2 mm, illetve - 1 mm 9.2. Tokbelmagasságnál +2 mm, illetve - 1 mm 9.3. Szárny külszélességnél +2 mm, illetve - 1 mm 9.4. Szárny külmagasságnál +2 mm, illetve - 1 mm 9.5. A tok szárny fel li síkja a tokszélesít vel együtt 1. mm-t térhet el a síktól. 9.6. A szárnyak ütközési ágyazata keményütközés szárnyaknál 2 mm-t, tömített keményütközés szárnyaknál pedig 1 mm-t térhet el a síktól. 9.7. A tömített keményütközés gázzáró szárnyaknál a tölgyfalécek síkja a tokra illeszkedésnél 1 mm-t térhet el, de a tömít szivacs összenyomódása ezt is zárja. 9.8. A szerelvények mérett rését a 6. számú melléklet vonatkozó fejezetei (VIII/16...VIII/24.) írják el . 10. SZÁLLÍTÁS, TÁROLÁS 10.1. Az alkatrészekre szétszedett ajtókat és búvóajtókat úgy kell megfogni, mozgatni, raktározni, szállítani és tárolni, hogy ne deformálódhassanak. 10.2. A szállítás és emelés során a tokokat torzulást gátló kitámasztó szerkezettel kell ellátni. 10.3. A szárnyakat állítva (alátétgerendákon) vagy fekv helyzetben (az emel fülekre támasztva) kell tárolni. 10.4. A szállítás és tárolás során a szerkezeteket csapadékhatás és sérülés ellen védeni kell. 10.5. A tokon és szárnyon kívüli alkatrészeket, csavarokat tartalmazó zsák a szárnyüregekbe rögzítve is elhelyezhet . Megjegyzés: A véd nyílászáró szerkezetek külön csomagolásának szükségességét a gyártó és a megrendel a szerz désben rögzítheti. 11. BEÉPÍTÉS, FELSZERELÉS 11.1. A szabadtérre kerül ajtó vagy búvóajtó fölött a csapadékhatás elleni védelemr l gondoskodni kell. 11.2. A tokot küls síkjával a nyers szerkezeti fal küls síkjába (és nem a vakolat vagy burkolat síkjába) kell beállítani, úgy, hogy a szárny kinyitása és ki-, beemelése lehetséges legyen. 11.3. Az ajtótokot úgy kell beépíteni, hogy a tokküszöb szintje a küls padlószintt l 100 mm-re legyen. 11.4. A tokokat függ legesen, a küls falsík zsaluzatába kell beépíteni. A beköt füleken a falban lév acélbetéteket keresztül kell vezetni. 2 11.5. Gázzáró ajtóknál, illetve búvóajtóknál a küls és bels tokszélek és a betonfelület találkozásánál kb. 1 cm terület rombusz szelvény léceket kell elhelyezni a zsaluzatba. A kizsaluzás után a keletkezett hornyokat ki kell tisztítani, portalanítani, kell síteni és tartósan képlékeny tapasszal (pl. Siloplaszt) a gázzárás céljából gondosan ki kell tölteni. 11.6. Új létesítménynél, a vasbeton falba építend tokok beköt füleit az acélbetétekkel össze kell szerelni. Legalább egy függ leges és egy vízszintes acélbetétet át kell vezetni minden egyes beköt fülön. 11.7. Új létesítménynél, a téglafalba kerül tokok számára a tégla falazatban kb. 50 cm-rel szélesebb és kb. 40 cm-rel magasabb nyílás hagyandó és a függ leges falvégek csorbázatosak legyenek. A toknak a ráhagyott nyílás közepére való helyezése után a tok és falazat körüli szakaszt pillérhez hasonló módon, acélszereléssel kell ellátni, amit a beköt fülekkel össze kell kapcsolni a 11.6. szakasz szerint. A tok körül így kialakult keretet legalább B 200-as min ség betonnal tömören ki kell betopozni. 11.8. Meglév vasbeton falba a tok számára a tok belméreténél kb. 50 cm-rel szélesebb és kb. 40 cm-rel magasabb nyílás törend . A meglév acélszerelés kiegészítése és a kiegészít acélbetéteknek a beköt fülekkel való összeszerelése a 11.6. szakasz szerint, a kibetonozás a 11.7. szakasz szerint történjen. 11.9. Meglév téglafalba a tok számára, a tokbelméretnél kb. 50 cm-rel szélesebb és kb. 40 cm-rel magasabb nyílás készítend , egyébként a 11.7. szakasz szerint. 11.10. A meglév létesítményeknél a tok számára készül nagyobbított nyílás kialakításánál, illetve annak bebetonozásánál tartószerkezeti szakért , illetve tervez irányítása szükséges. 11.11. A tok körüli betonozás olyan szemszerkezet és konzisztenciájú, valamint bedolgozású legyen, hogy tömörsége révén a vízzáró beton tulajdonságát elérje. 11.12. A szárnyak felszerelése a végleges helyen beépített tokra támaszkodással és a pántok felszerelésével történik. 11.13. A felpántolt szárnyakon a pántok és zárak finom beállítását, majd a teljes nyílászáró szerkezet végleges mázolását (ha korábban nem készült), valamint a pántok és zárak utánállítását el kell végezni. 12. VIZSGÁLAT 12.1. A véd nyílászáró szerkezetek szívóhatásra történ vizsgálatát a gyártó végzi, a BM OKF által jóváhagyott berendezésen és módszerrel. A vizsgálatról bizonylatot kell adni. 12.2. Az alak- és méretvizsgálatot a gyártás során minden ajtón és búvóajtón, valamint azok alkatrészein és elemein el kell végezni. Az ellen rzés megtörténtét a szerkezeteken jelölni kell. 12.3. A mechanikai vizsgálatot a típusvizsgálatok keretében a gyártónak kell elvégezni és arról bizonylatot kell adnia. A függ legesen rögzített véd nyílászáró szerkezetet a rendeltetésszer használatnak megfelel módon 5000 (ötezer)-szer egymásután ki kell nyitni és be kell csukni és zárni. A nyitott állapotban a szárnynak legalább 120°-ra ki kell nyílnia és a zár fel li oldalon egyszer a fels , máskor az alsó emel fülnek kell legalább 1000 N er vel ütköznie.



12.4. A gázzáró képesség vizsgálatára - amely csak a mechanikai vizsgálat után végezhet el - két módszer van: - vízfeltöltéses, - túlnyomásos. A vízfeltöltéses, illetve túlnyomásos gázzáró képességr l a gyártónak bizonylatot kell adnia. 12.4.1. A vízfeltöltéses gázzáróvizsgálat a következ módon minden gázzáró nyílászárón elvégzend : - a tömítéssel ellátott mázolatlan és felpántolt szárnyat fel kell helyezni, és rá kell zárni a tokra; - a bezárt véd nyílászáró szerkezetet a tokkal felfelé vízszintes helyzetben a tok négy sarkán alá kell támasztani olyan szerkezettel, amely alá összefügg tálcát lehet helyezni; - a tok és szárny így kialakult üregét fel kell tölteni vízzel a tok és szárny csatlakozási síkja felett III. osztályú nyílászáró szerkezetnél 100 mm-rel, IV. és V. osztályúnál 50 mm-rel. A vízzel feltöltött nyílászáró szerkezeten keresztül egy óra vizsgálati id tartam alatt sem az ütközésnél, sem a zárnál vagy egyéb helyen 1 liternél több víz nem szivároghat át. 12.4.2. A túlnyomásos gázzáróvizsgálatot - a típusvizsgálat keretében - a gyártó végzi a BM OKF által jóváhagyott, a gyártó által készített berendezésen és módszerrel. 13. A VIZSGÁLAT RENDJE 13.1. Típusvizsgálatot minden új gyártási eljárás megkezdése vagy változtatása alkalmával kell végezni. A gyártmány sorozatgyártását csak akkor szabad megkezdeni, ha a 12.1., 12.2., 12.3. és 12.4. szakaszokban felsorolt vizsgálatok eredményei megfelel ek. 13.2. Tételvizsgálatra - a 12.2., 12.3. és 12.4. szakaszok szerint - a sorozatgyártás alkalmával kerül sor oly módon, hogy minden VA, illetve VB szerkezetbál osztályonként gyártott 50 darabból 1-1, minden VGA, illetve VGB szerkezetb l osztályonként gyártott 30 darabból 1-1 próbadarabot kell megvizsgálni. Amennyiben a próbadarab nem felel meg valamelyik követelménynek, akkor a VA, illetve VB szerkezetekb l gyártott minden 25 db-ból 1-1, és a VGA, illetve VGB szerkezetekb l gyártott minden 15 db-ból 1-1 próbadarabot is meg kell vizsgálni. Amennyiben ezen második próbadarabok sem felelnek meg, akkor csak egyenkénti vizsgálat után szabad a gyártott szerkezeteket rendeltetésszer használatra alkalmasnak min síteni. 13.3. A darabvizsgálatot - a 12.2. és 12.4.1. szakasz szerint - a gyártónak minden egyes, tételvizsgálatra nem kerül darabon kell elvégeznie. - Az alak- és méretvizsgálat szemrevételezéssel és sablon mér eszközökkel történik. - A darabvizsgálatnak megfelelt ajtó, illetve búvóajtó tokját és szárnyát és a zsákban lév kiegészít pántrészt és tartozékokat - mázolással nem takarható módon - ugyanazzal a vizsgálati sorszámmal kell ellátni, jól látható beütéses jelzéssel. - A darabvizsgálat jelzésének tartalmaznia kell a tételvizsgálat jelét is. 14. ÁTADÁS, ÁTVÉTEL 14.1. A gyártó a megrendelt és elkészült szerkezethez tartozik vizsgálati bizonylatot adni, amelyben felsorolja, hogy a 13.1. szerinti típus-, a 13.2. szerinti tétel- és a 13.3. szerinti darabvizsgálatot elvégezte, így a szállított szerkezetek a szabványnak megfelelnek. 14.2. A vizsgálati jelek az egyes szerkezeteken beépítésük után is megtalálhatók legyenek. 14.3. A gyártó a szállításra, tárolásra, megfogásra és végleges beépítésre, illetve felszerelésre a vizsgálati bizonylatban e szabvány el írásait kiegészít külön kikötéseket is tehet. 14.4. Az ajtók, illetve búvóajtók átvétele szemrevételezéssel és vizsgálati bizonylattal, vitás esetekben a 13.2. szakasz szerinti tételmin sítéssel történik. VIII/3. FEJEZET III. OSZTÁLYÚ VÉD AJTÓK A fejezet tárgya a III. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd ajtóinak (rövidítésük III. VA) méretei, megnevezése, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a vonatkozó m szaki követelmények, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete tartalmazza. 2. A III. osztályú véd -gázzáró ajtókat a 6. számú melléklet VIII/4. fejezete, a IV. és V. osztályú véd ajtókat és véd -gázzáró ajtókat a G, számú melléklet VIII/5. és VIII/6. fejezete, a III-V. osztályú véd búvóajtókat és véd -gázzáró búvóajtókat a 6. számú melléklet VIII/7-10. fejezetei tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/11-25. fejezetei tárgyalják. 1. MÉRETEK, ALAK 1.1. A III. osztályú véd ajtók kétféle szélességi méretben, jobbos (J), illetve balos (B) nyitásiránnyal készülnek. A véd ajtók szabad nyílásméreteit és befoglaló méreteit a következ táblázat tartalmazza: Megnevezés Szabad nyílásméret

Befoglaló méret

Jel szélesség

b

magasság

h

szélesség

b

magasság

b

1 1 2 2

Méretek 850

1000

1850

1850

1395

1545

2050

2050

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz vastagság


600

1.2. A III. osztályú véd ajtó alakját és a táblázatban közölt méretek helyét az összeállítási ábra mutatja. Az ábra tartalmazza még az összeállítás szempontjából jellemz részméreteket, valamint az ajtó küls , pánt fel li oldalán az esetleg mer legesen csatlakózó fal küls síkjának a tokbélés síkjától mért legkisebb távolságát is.

1.3. A véd ajtó egyes alkatrészeit, illetve azok részméreteit a 3.2. szakaszban említett szabványok tartalmazzák. 1.4. Megjegyzés: Az ajtók teljes tömegének tájékoztató adata: kb. 820, illetve 900 kg. 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete szerint. 2.2. Az alkatrészek anyaga a 3.2. szakaszban említett mellékletek szerint. 3. SZERKEZET 3.1. A VA ajtók gázzáró tömítés nélküli kemény ütközéssel készülnek. 3.2. A VA ajtók az alábbi alkatrészekb l állnak: Tok

a 6. számú melléklet VIII/11. fejezete szerint.

Szárny


Pántok


Zár


Ütközési mód


Felirati tábla


Fogantyú


4. MEGNEVEZÉS A megnevezésben a következ adatokat kell megadni: - a véd képesség osztályát, - az ajtó jelét (VA), - a szabad nyílásszélességet cm-ben, - a szárny nyitásirányát (J vagy B), - a szabvány számát. Példa: A 850 mm nyílásszélesség , jobbos nyitásirányú, III. osztályú véd ajtó megnevezése: „III. VA-85 J.7. számú melléklet VIII/2. Fejezet” VIII/4. FEJEZET III. OSZTÁLYÚ VÉD -GÁZZÁRÓ AJTÓK A fejezet tárgya a III. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd -gázzáró ajtóinak (rövidítésük III. VGA) méretei, megnevezése, anyaga és szerkezete. Megjegyzések:



1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait az 6. számú melléklet VIII/1. tartalmazza, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6, számú melléklet VIII/2. tartalmazza 2. A III. osztályú véd ajtókat a 6. számú melléklet VIII/3., a IV. és V. osztályú véd ajtókat és véd -gázzáró ajtókat a 6. számú melléklet VIII/5., 6., a III-V. osztályú véd búvóajtókat és véd -gázzáró búvóajtókat a 6. számú melléklet VIII/7....10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/11...25. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRETEK, ALAK 1.1. A III. osztályú véd -gázzáró ajtók kétféle szélességi méretben, jobbos (J), illetve balos (B) nyitásiránnyal készülnek. A véd -gázzáró ajtók szabad nyílásméreteit és befoglaló méreteit a következ táblázat tartalmazza: Megnevezés Szabad nyílásméret

Befoglaló nyílásméret

Jel Szélesség

b

Magasság

h

Szélesség

b

Magasság

h

1 1 2 2

Méretek 850

1000

1850

1850

1395

1545

2065

2065

1.2. A III. osztályú véd -gázzáró ajtó alakját és a táblázatban közölt méretek helyét az összeállítási ábra mutatja. Az ábra tartalmazza még az összeállítás szempontjából jellemz részméreteket, valamint az ajtó küls , pánt fel li oldalán az esetleg mer legesen csatlakozó fal küls síkjának a tokbélés síkjától mért legkisebb távolságát is.

1.3. A véd -gázzáró ajtó egyes alkatrészeit, illetve azok részméreteit a 3.2. szakaszbán említett szabványok tartalmazzák. Megjegyzés: Az ajtók teljes tömegének tájékoztató adata: kb. 870, illetve 950 kg. 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. szerint. 2.2. Az alkatrészek anyaga a 3.2. szakaszban említett fejezetek szerint. 3. SZERKEZET 3.1. A VGA ajtók gázzáró tömítés , kemény ütközéssel készülnek. 3.2. A VGA ajtók az alábbi alkatrészekb l állnak: Tok

a 7. számú melléklet VIII/11. szerint

Szárny


Pántok


Zár


Ütközési mód


Felirati tábla


Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Fogantyú



4. MEGNEVEZÉS A megnevezésben a következ adatokat kell megadni: - a véd képesség osztályát, - az ajtó jelét (VGA), - a szabad nyílásszélességet cm-ben, - a szárny nyitásirányát (J vagy B), - a fejezet számát. Példa: A 850 mm nyílásszélesség , jobbos nyitásirányú, III. osztályú véd -gázzáró ajtó megnevezése: „III. VGA-85J.” VIII/5. FEJEZET IV. ÉS V. OSZTÁLYÚ VÉD AJTÓK A fejezet tárgya a IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd ajtóinak (rövidítésük IV. VA, illetve V.VA) méretei, megnevezése, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. tartalmazza, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. tartalmazza. 2. A III. osztályú véd ajtót és véd -gázzáró ajtót a 6. számú melléklet VIII/3., illetve 4, a IV. és V. osztályú véd -gázzáró ajtókat a 6. számú melléklet VIII/6., a III-V. osztályú véd búvóajtókat és véd -gázzáró búvóajtókat a 6. számú melléklet VIII/7...10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/11...25. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRETEK, ALAK 1.1. A IV. és V. osztályú véd ajtók kétféle szélességi méretben jobbos (J), illetve balos (B) nyitásiránnyal készülnek. Szabad nyílásméreteiket és ' befoglaló méreteiket a következ táblázat tartalmazza: Megnevezés Szabad nyílásméret

Befoglaló méret

Jele

szélesség

b

magasság

h

szélesség

b

magasság

h

Méretek

1 1 2 2

vastagság

850

1000

1850

1850

1395

1545

2050

2050

480

480

1.2. A IV. és V. osztályú véd ajtók alakját és a táblázatban közölt méretek helyét az összeállítási ábrák mutatják (1. és 2. ábra). Az ábrák tartalmazzák még az összeállítás szempontjából jellemz részméreteket, valamint az ajtók küls , pánt fel li oldalán az esetleg mer legesen csatlakózó fal küls síkjának a tokbélés síkjától mért legkisebb távolságát is.

1. ábra



A IV. osztályú véd ajtók alakja és méretei

2. ábra Az V. osztályú véd ajtók alakja és méretei 1.3. A véd ajtók egyes alkatrészeit, illetve azok részméreteit a 3.2. szakaszban említett fejezetek tartalmazzák. Megjegyzés: A véd ajtók teljes tömegének tájékoztató adatai: IV. VA, kb. 500, illetve 540 kg, V. VA, kb. 480, illetve 520 kg. 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet szerint. 2.2. Az alkatrészek anyaga a 3.2 szakaszban említett fejezetek szerint. 3. SZERKEZET 3.1. A VA ajtók gázzáró tömítés nélküli kemény ütközéssel készülnek. 3.2. A IV. és V. osztályú VA ajtók az alábbi alkatrészekb l állnak: Tok

a 6. számú melléklet VIII/11. fejezet szerint.

Szárny


Pántok

a 6.. számú melléklet VIII/17. fejezet szerint.

Zár


Ütközési mód


Felirati tábla


Fogantyú


4. MEGNEVEZÉS A megnevezésben a következ adatokat kell megadni: - a véd képesség osztályát, - az ajtó jelét (VA), - a szabad nyílásszélességet cm-ben, - a szárny nyitásirányát (J, vagy B), - a fejezet számát. Példa: Az 1000 mm nyílásszélesség , balos nyitásirányú véd ajtó megnevezése: „IV. VA-100B. VIII/5. Fejezet” VIII/6. FEJEZET IV. ÉS V. OSZTÁLYÚ VÉD -GÁZZÁRÓ AJTÓK A fejezet tárgya a IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd -gázzáró ajtóinak (rövidítésük IV., illetve V, VGA) méretei, megnevezése, anyaga és szerkezete. Megjegyzések:



1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. tartalmazza. 2. A III. osztályú véd ajtókat és véd -gázzáró ajtókat a 6. számú melléklet VIII/3., 4., a. IV. és V. osztályú véd ajtókat a 6. számú melléklet VIII/5., a III-V. osztályú véd búvóajtókat és véd -gázzáró búvóajtókat a 6. számú melléklet VIII/7...10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/11...25. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRETEK, ALAK 1.1. A IV. és V, osztályú véd -gázzáró ajtók kétféle szélességi méretben, jobbos (J), illetve balos (B) nyitásiránnyal készülnek. Szabad nyílásméreteiket és befoglaló méreteiket a következ táblázat tartalmazza: Megnevezés Szabad nyílásméret

Befogadó méret

Jel

szélesség

b

magasság

h

szélesség

b

magasság

h

vastagság

1 1 2 2

Méretek 850

1000

1850

1850

1395

1545

2050

2050

480

480

1.2. A IV. és V. osztályú véd -gázzáró ajtók alakját és a táblázatban közölt méretek helyét az összeállítási ábrák mutatják (l. és 2. ábra). Az ábrák tartalmazzák még az összeállítás szempontjából jellemz részméreteket, valamint az ajtók küls pánt fel li oldalán az esetleg mer legesen csatlakozó fal küls síkjának a tokbélés síkjától mért legkisebb távolságát is.

1. ábra A IV. osztályú véd -gázzáró ajtók alakja és méretei



2. ábra Az V. osztályú véd -gázzáró ajtók alakja és méretei 1.3. A véd - és gázzáró ajtók egyes alkatrészeit, illetve azok részméreteit a 3.2. szakaszban említett szabványok tartalmazzák. Megjegyzés: A véd -gázzáró ajtók teljes tömegének tájékoztató adatai: IV. VGA, kb. 550, illetve 590 kg, V. VGA, kb. 530, illetve 560 kg. 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete szerint. 2.2. Az alkatrészek anyaga a 3.2. szakaszban említett szabványok szerint. 3. SZERKEZET 3.1. A VGA ajtók gázzáró tömítés kemény ütközéssel készülnek. 3.2. A IV. és V. osztályú VGA ajtók az alábbi alkatrészekb l állnak: Tok


Szárny


Pántok


Zár


Ütközési mód


Felirati tábla


Fogantyú


4. MEGNEVEZÉS A megnevezésben a következ adatokat kell megadni: - a véd képesség osztályát, - az ajtó jelét (VGA), - a szabad nyílásszélességet cm-ben, - a szárny nyitásirányát (J vagy B), - a szabvány számát. Példa: A 850 mm nyílásszélesség , balos nyitásirányú, V. osztályú véd -gázzáró ajtó megnevezése: „V. VGA-85 B.” VIII/7. FEJEZET III. OSZTÁLYÚ VÉD BÚVÓAJTÓ A fejezet tárgya a III. osztályú életvédelmi óvóhelyek vészkijárati véd búvóajtójának (rövidítése: III. VB) méretei, anyaga, szerkezete és megnevezése.1 Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. tartalmazza.




2. A III-V. osztályú véd ajtókat és véd -gázzáró ajtókat a 6. számú melléklet VIII/3...6., a III. osztályú véd -gázzáró búvóajtót a 6. számú melléklet VIII/8., a IV. és V, osztályú véd búvóajtókat és véd -gázzáró búvóajtókat a 6. számú melléklet VIII/9., illetve 10. fejezetek tartalmazzák. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/11...25. tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A III. osztályú véd búvóajtó egy nyílásméretben, jobbos (J), illetve balos (B) nyitásiránnyal készül. 1.2. A véd búvóajtó szabad nyílásméreteit, befoglaló méretét és alakját az összeállítási ábra mutatja. Az ábra tartalmazza még az összeállítás szempontjából jellemz részméreteket, valamint a búvóajtó küls , pánt fel li oldalán a mer legesen csatlakozó fal síkjának a tokbélés síkjától mért legkisebb távolságát is. 1.3. A búvóajtó egyes elemeit, illetve azok részméreteit a 3.2. szakaszban említett szabványok tartalmazzák. Megjegyzés: A búvóajtó teljes tömegének tájékoztató adata: 220 kg.

2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet szerint. 2.2. A részelemek anyaga a 3.2. szakaszban említett fejezetek szerint. 3. SZERKEZET 3.1. A VB nyílászáró szerkezet gázzáró tömítés nélküli kemény ütközéssel készül. 3.2. A VB búvóajtó az alábbi elemekb l áll: Tok


Szárny


Pántok


Zár


Ütközési mód


Felirati tábla


4. MEGNEVEZÉS A megnevezésben a következ adatokat kell megadni: - a véd képesség osztályát, - a búvóajtó jelét (VB), - a szárny nyílásirányát (J vagy B), - a szabvány számát. Példa: A jobbos nyitásirányú, III. osztályú véd búvóajtó megnevezése: „III. VB J.”



VIII/8. FEJEZET III. OSZTÁLYÚ VÉD -GÁZZÁRÓ BÚVÓAJTÓ A fejezet tárgya a III. osztályú életvédelmi óvóhelyek vészkijárati véd -gázzáró búvó-ajtójának (rövidítése: III. VGB) méretei, anyaga, szerkezete és megnevezése. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1., f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. tartalmazza. 2. A III-V. osztályú véd ajtókat és véd -gázzáró ajtókat a 6. számú melléklet VIII/3...6., a III. osztályú véd búvó-ajtót a 6. számú melléklet VIII/7., a IV-V. osztályú véd búvóajtókat és véd -gázzáró búvóajtókat a 6. számú melléklet VIII/9., illetve 10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílásszóró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/11...25. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A III. osztályú véd -gázzáró búvóajtó egy nyílásméretben, jobbos (J), illetve balos (B) nyitásiránnyal készül. 1.2. A véd -gázzáró búvóajtó szabad nyílásméreteit, befoglaló méreteit és alakját az összeállítási ábra mutatja. Az ábra tartalmazza még az összeállítás szempontjából jellemz részméreteket, valamint a búvóajtó küls , pánt fel li oldalán a mer legesen csatlakozó fal síkjának a tokbélés síkjától mért legkisebb távolságát is. 1.3. A búvóajtó egyes elemeit, illetve azok részméreteit a 3.2. szakaszban említett fejezetek tartalmazzák. Megjegyzés: A gázzáró búvóajtó teljes tömegének tájékoztató adata: 240 kg.

2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete szerint. 2.2. A részelemek anyaga a 3.2. szakaszban említett szabványok szerint. 3. SZERKEZET 3.1. A VGB nyílászáró szerkezet gázzáró tömítés keményütközéssel készül. 3.2. A VGB búvóajtó az alábbi elemekb l áll: Tok


Szárny


Pántok


Zárak


Ütközési mód


Felirati tábla




4. MEGNEVEZÉS A megnevezésben a következ adatokat kell megadni: - a véd képesség osztályát, - a búvóajtó jelét (VGB), - a szárny nyitásirányát (J vagy B), - a szabvány számát. Példa: A jobbos nyitásirányú, III. osztályú véd -gázzáró búvóajtó megnevezése: „III. VGB. J.” VIII/9. FEJEZET IV. ÉS V. OSZTÁLYÚ VÉD BÚVÓAJTÓ A fejezet tárgya a IV., illetve V. osztályú életvédelmi óvóhelyek vészkijárati véd búvóajtójának (rövidítése IV., illetve V. VB) mérete, anyaga, szerkezete és megnevezése. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. tartalmazza. 2. A III-V. osztályú véd ajtókat és véd -gázzáró ajtókat a 6. számú melléklet VIII/3...6., a III. osztályú véd búvóajtót és véd -gázzáró búvóbajtót a 6. számú melléklet VIII/7., illetve 18., a IV. és V. osztályú véd -gázzáró búvóajtókat a 6. számú melléklet VIII/10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/11...25. tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A IV., illetve V. osztályú véd búvóajtók egy nyílásméretben jobbos (J), illetve balos (B) nyitásiránnyal készülnek. 1.2. A IV. és V. osztályú véd búvóajtók szabad nyílásméreteit, befoglaló méreteit és alakját az összeállítási ábrák mutatják (1. és 2. ábra). Az ábrák tartalmazzák még az összeállítás szempontjából jellemz részméreteket, valamint a búvóajtók küls , pánt fel li oldalán a mer legesen csatlakozó fal síkjának a tokbélés síkjától mért legkisebb távolságát is. 1.3. A búvóajtók egyes elemeit, illetve azok részméreteit a 3.2. szakaszban említett szabványok tartalmazzák. Megjegyzés: A búvóajtó teljes tömegének tájékoztató adata: IV. osztályúnál 130 kg, V. osztályúnál 125 kg.

1. ábra A IV. osztályú véd búvóajtó alakja és méretei 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet szerint. 2.2. A részelemek anyaga a 3.2. szakaszban említett fejezetek szerint.



3. SZERKEZET 3.1. A VB nyílászárószerkezet gázzáró tömítés nélküli keményütközéssel készül. 3.2. A IV., illetve V. osztályú VB az alábbi elemekb l áll: Tok


Szárny


Pántok


Zár


Ütközési mód


Felirati tábla


2. ábra Az V. osztályú véd búvóajtó alakja és méretei 4. MEGNEVEZÉS A megnevezésben a következ adatokat kell megadni: - a véd képesség osztályát (IV. vagy V.), - a véd búvóajtó jelét (VB), - a szárny nyitásirányát (J, vagy B.); Példa: A jobbos nyitásirányú, IV. osztályú véd búvóajtó megnevezése:

„IV. VB. J.”

VIII/10. FEJEZET IV. ÉS V. OSZTÁLYÚ VÉD -GÁZZÁRÓ BÚVÓAJTÓ A fejezet tárgya a IV., illetve V. osztályú életvédelmi óvóhelyek vészkijárati véd -gázzáró búvóajtójának (rövidítése: IV., illetve V. VGB) mérete, anyaga, szerkezete és megnevezése.1 Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazza. 2. A III-V. osztályú véd ajtókat és véd -gázzáró ajtókat a 6. számú melléklet VIII/3...6., a III. osztályú véd búvóajtót és véd -gázzáró búvóajtót a 6. számú melléklet VIII/7., illetve 8., a IV. és V. osztályú véd búvóajtókat a 6. számú melléklet VIII/8. fejezetek tartalmazzák.




3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/11...25. tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A IV., illetve V. osztályú véd -gázzáró búvóajtók egy nyílásméretben, jobbos (J), illetve balos (B) nyitásiránnyal készülnek. 1.2. A IV. és V. osztályú véd -gázzáró búvóajtók szabad nyílásméreteit, befoglaló méreteit és alakját az összeállítási ábrák mutatják (1. és 2. ábra). Az ábrák tartalmazzák még az összeállítás szempontjából jellemz részméreteket, valamint a búvóajtók küls , pánt felöli oldalán a mer legesen csatlakozó fal síkjának a tokbélés síkjától mért legkisebb távolságát is. 1.3. A búvóajtók egyes elemeit, illetve azok részméreteit a 3.2. szakaszban említett fejezetek tartalmazzák. Megjegyzés: A gázzáró búvóajtók teljes tömegének tájékoztató adatai: IV. osztályúnál 140 kg, V. osztályúnál 136 kg.

1. ábra A IV. osztályú véd -gázzáró búvóajtó alakja és méretei 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete szerint. 2.2. A részelemek anyaga a 3.2. szakaszban említett fejezetek szerint. 3. SZERKEZET 3.1. A VGB nyílászárószerkezet gázzáró tömítés keményütközéssel készül. 3.2. A IV., illetve V. osztályú VGB az alábbi elemekb l áll: Tok


Szárny


Pántok


Zárak


Ütközési mód


Felirati tábla




2. ábra Az V. osztályú véd -gázzáró búvóajtó alakja és méretei 4. MEGNEVEZÉS A megnevezésben a következ adatokat kell megadni: - a véd képesség osztályát (IV. vagy V.), - a véd -gázzáró búvóajtó jelét (VGB), - a szárny nyitásmódját (J vagy B), Példa: A jobbos nyitásirányú, IV. osztályú véd -gázzáró búvóajtó megnevezése: „IV. VGB. J.” VIII/11. FEJEZET AJTÓK TOKJAI A fejezet tárgya a III., IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd , illetve véd -gázzáró ajtói tokjának (rövidítésük: AT, illetve GAT) méretei, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezet, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet tartalmazza. 2. A véd -, valamint véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit. Anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetek tartalmazzák. 3. A búvóajtók tokjait a 6, számú melléklet VIII/12., a véd nyílászáró szerkezetek szárnyait, pántjait, valamint zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/13...25. fejezetek tárgyalják.



1. ábra Véd ajtók tokja

2. ábra Véd -gázzáró ajtók tokja 1. MÉRET, ALAK 1.1. A III., IV. és V. osztályú véd -, illetve véd -gázzáró ajtók tokjai kétféle szélességi méretben készülnek. Az ajtótokok szabadnyílás-méretét és befoglaló méretét az 1. táblázat tartalmazza: 1. táblázat Szabadnyílás-méret

Szélesség

b =850 1

b =1000 1

Befoglaló méret AT

GAT

b =1395 2

b =1455 2

b =1245 3

b =1305 3

b =1545 2

b =1605 2

b =1395 3

b =1455 3

Magasság

h =1850 1

h =2050 2

Vastagság

-

v=250



1.2. Az ajtótokokat, azok részeit és méreteit, illetve a táblázatban közölt méretek értelmezését az ábrák mutatják. Az AT jel toknál (1. ábra) a pántoldali tokszár-szélessége ~95 mm, a GAT jel nél (2. ábra) 355 mm. Megjegyzés: Az ajtótokok teljes tömegének tájékoztató adatai:

AT

H5: 162 kg

AT

100: 166 kg

GAT

A5: 173 kg

GAT

100: 177 kg

2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete szerint. 2.2. A tok részeinek anyaga: 2. táblázat Megnevezés

Ábrajel

MSZ-szám

Tokszár

1. és 2.

328

Tokszélesít

3. és 3G

40

Beköt fül

4. 5. ill. 5G

Összeköt rúd

6.

4342 4337 v. 339

3. SZERKEZET 3.1. A különböz véd képesség ajtók tokjai azonos szerkezet ek. A gázzáró ajtó tokjainál a pántoldali tokszár az 1.2. szakasz szerint szélesebb. 3.2. A jobbos és balos ajtó számára azonos alaptok készül. VIII/12. FEJEZET BÚVÓAJTÓK TOKJAI A fejezet tárgya a III., IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek véd , illetve véd -gázzáró búvóajtói tokjának (rövidítésük: BT és GBT) méretei, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: I. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. tartalmazza. 2. A véd -, valamint véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezet tartalmazzák. 3. Az ajtók tokjait a 6. számú melléklet VIII/11., a véd nyílászáró szerkezetek szárnyait, pántjait, valamint zárjait és egyéb szerelvényeit a C. számú melléklet VIII/13...25. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A III., IV. és V. osztályú véd , illetve véd -gázzáró búvóajtók tokjai egyféle méretben készülnek. A búvóajtó-tokok szabadnyílás- és befoglaló méretét az 1. táblázat tartalmazza: 1. táblázat Szabadnyílás-méret

Befoglaló méret BT

GBT

b2 = 1128

b2 = 1178

Szélesség

b1 = 700

Magasság

h1 = 500

h2 = 650

Vastagság

-

200

b3 = 993

b3 = 1043

1.2. A búvóajtó-tokokat, azok részeit és méreteit, illetve a táblázatban közölt méretek értelmezését az ábrák mutatják. A BT jel toknál (1. ábra) a pántoldali tokszár szélessége 228 mm, a GBT-nél (2. ábra) 278 mm. Megjegyzés: A búvóajtó-tokok teljes tömegének tájékoztató adatai:

BT:

41,10 kg

GBT:

43,40 kg



1. ábra Véd búvóajtó tokja

2. ábra Véd -gázzáró búvóajtó tokja 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet szerint. 2.2. A tok részeinek anyaga: 2. táblázat Megnevezés

Ábrajel

Tokszár

1 és 2

Tokszélesít

3 és 3G

Beköt fül

4 és 5, illetve 5G

Összeköt rúd

6

3. SZERKEZET 3.1. A különböz véd képesség búvóajtók tokjai azonos szerkezet ek. A gázzáró búvóajtó-tokoknál a pántoldali tokszár az 1.2. szakasz szerint szélesebb. 3.2. A jobbos és balos búvóajtó számára azonos alaptok készül.



VIII/13. FEJEZET III. OSZTÁLYÚ AJTÓK SZÁRNYAI A fejezet tárgya a III. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd , illetve véd -gázzáró ajtói szárnyának (rövidítésük: III. ASZ) méretei, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. tartalmazza. 2. A véd -, valamint véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait a 6. számú melléklet VIII/11., 12., pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/17...25., a IV., illetve V. osztályú ajtók, valamint a búvóajtók szárnyait a 6. számú melléklet VIII/14...16. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A III. osztályú véd , illetve véd -gázzáró ajtószárnyak kétféle szélességi méretben készülnek. Az ajtószárnyak befoglaló méreteit - a véd -, illetve véd -gázzáró képességt l függetlenül - az ajtó szabadnyílás szélessége szerint az 1. táblázat tartalmazza: 1. táblázat

Szélesség

Jel

Szabadnyílás méret

Befoglaló méret

III. ASZ-85

b = 850 1

b = 1020 4

III. ASZ-100

b = 1000 1

b = 1170 4

h = 1850 1

h = 2020 4

Magasság Vastagság

v = 340

1.2. Az ajtószárnyakat, azok részeit és méreteit, illetve a táblázatban közölt méretek értelmezését az ábra mutatja. Megjegyzés: Az ajtószárnyak teljes tömegének tájékoztató adatai: III. ASZ - 85: 602 kg, III. ASZ- 100: 673 kg. 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet szerint. 2.2. A szárny részeinek anyaga: 2. táblázat Megnevezés

Ábrajel

Tartó

1

Ajtólemez

2

Fenéklemez Zárlemez Szegély rúd Emel fül

3 és 4 7 5 és 6 8

3. SZERKEZET 3.1. Az ajtószárny I 220-as tartókból és az azokat borító 10 mm-es acéllemezb l áll. A kétféle ütközés számára fenéklemezb l és szegélyrúdból álló, azonos kialakítású horony készül. 3.2. A véd , valamint a véd -gázzáró ajtószárny szerkezete azonos. A véd , illetve véd -gázzáró képességet az ütközési mód, a nyitásirányt pedig a pánt felszerelése határozza meg.



VIII/14. FEJEZET IV. ÉS V. OSZTÁLYÚ AJTÓK SZÁRNYAI A fejezet tárgya a IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd , illetve véd -gázzáró ajtói szárnyának (rövidítése: IV., illetve V. ASZ) méretei, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1 fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. tartalmazza. 2. A véd -, valamint véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait a 6. számú melléklet VIII/11., 12., pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/17...25., a III. osztályú ajtók szárnyait a 6. számú melléklet VIII/13., a búvóajtók szárnyait a 6. számú melléklet VIII/15., 16. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A IV. és V. osztályú véd -, illetve véd -gázzáró ajtószárnyak kétféle szélességi méretben készülnek. Az ajtószárnyak befoglaló méreteit - a véd -, illetve véd -gázzáró képességt l függetlenül - az ajtó szabadnyílás szélessége szerint az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat

Szélesség

Jel

Szabadnyílás-méret

Befoglaló méret

IV. illetve V. ASZ-85

b = 850 1

b = 1020 4

IV. illetve V. ASZ-100

b = 1000 1

b = 1170 4



Magasság

h = 1850 1

h = 2020 4

Vastagság

-

v = 220

1.2. Az ajtószárnyakat, azok méreteit és részeit, illetve a táblázatban közölt méretek értelmezését az ábrák mutatják. Megjegyzés: Az ajtószárnyak teljes tömegének tájékoztató adatai: IV. ASZ-85: 293 kg, IV. ASZ-100: 328 kg, V. ASZ-85: 271 kg, V. ASZ-100: 301 kg 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete szerint. 2.2. A szárny részeinek anyaga: 2. táblázat Megnevezés

Ábrajel

Borda

1

Ajtólemez

2

Hajlított fenéklemez

3 és 4

Merevít lemez

5

Emel fül

6

3. SZERKEZET 3.1. A 1V. és V. osztályú véd ajtók szárnyának szerkezete a következ : 3.1.1. A IV. osztályú ajtók szárnya (1. ábra) 10 mm-es acéllemezb l készül, a szélei 140 mm-es peremmel. Az ajtólemezt keresztirányban 4 db L 65/100/9 idomacél borda merevíti. A kétféle ütközés számára azonos kialakítású, hajlított fenéklemez készül, melyet 18 db merevít lemez támaszt alá. 3.1.2. Az V. osztályú ajtók szárnya (2. ábra) azonos a IV. osztályúval, kivéve azt, hogy csak középen van 2 db L 68/00/9-es borda és a hajlított fenéklemezt 16 db merevít lemez támasztja alá. 3.2. Egy osztályon belül a véd , valamint a véd -gázzáró ajtó szárnya azonos szerkezet . A véd -, illetve véd -gázzáró képességet az ütközési mód, a nyitásirányt pedig a pánt felszerelése határozza meg.



VIII/15. FEJEZET III. OSZTÁLYÚ BÚVÓAJTÓK SZÁRNYAI A fejezet tárgya a III. osztályú életvédelmi óvóhelyek véd -, illetve véd -gázzáró búvóajtója szárnyának (rövidítése: III. BSZ) méretei, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazzák. 2. A véd -, valamint véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3....10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait a 6. számú melléklet VIII/11., 12. pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/17...25., az ajtók szárnyait a 6. számú melléklet VIII/13., 14., a IV. és V. osztályú búvóajtók szárnyait a 6. számú melléklet V111116. fejezet tárgyalja. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A III. osztályú véd és véd -gázzáró búvóajtók szárnyai egyféle méretben készülnek. A búvószárnyak befoglaló méretét - a véd -, illetve véd -gázzáró képességt l függetlenül - a búvóajtó szabadnyílásmérete szerint az 1. táblázat tartalmazza: 1. táblázat

Szélesség

Szabadnyílásméret

Befoglaló méret

b = 700 1

b = 836 4



Magasság

h = 500 1

h = 636 4

Vastagság

-

v = 268

1.2. A búvószárnyat, részeit és méreteit, illetve a táblázatban közölt méretek értelmezését az ábra mutatja. Megjegyzés: A III. osztályú búvószárnyak teljes tömege 151 kg.

2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. szerint. 2.2. A szárny részeinek anyaga: A 2. táblázat szerinti jelöléssel és a vonatkozó m szaki követelmények szerint. 2. táblázat Megnevezés

Ábrajel

Tartó

1

Szárnylemez

2

Hajlított fenéklemez Emel fül

3, 4 5



3. SZERKEZET 3.1. A búvószárny U 160-as tartókból és azokat borító 8 mm-es acéllemezb l áll. A kétféle ütköz betét számára hajlított fenéklemezb l álló azonos kialakítású horony készül. 3.2. A véd - és a véd -gázzáró búvószárny szerkezete azonos. A véd -, illetve véd -gázzáró képességet az ütközési mód, a nyitásirányt pedig a pánt felszerelése határozza meg. VIII/16. FEJEZET IV. ÉS V. OSZTÁLYÚ BÚVÓAJTÓK SZÁRNYAI A fejezet tárgya a IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek véd , illetve véd -gázzáró búvóajtója szárnyának (rövidítése: IV. illetve V. BSZ) méretei, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazzák. 2. A véd -, valamint véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait a 6. számú melléklet VIII/11., 12., pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/17....25., az ajtók szárnyait a 6. számú melléklet VIII/13., 14., a III. osztályú búvóajtók szárnyait a 6. számú melléklet VIII/15. tárgyalja. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A IV. és V. osztályú véd -, illetve véd -gázzáró búvóajtók szárnyai egyféle méretben készülnek. A búvószárnyak befoglaló méretét - a véd , illetve véd -gázzáró képességt l függetlenül - a búvóajtó szabad nyílásmérete szerint az 1. táblázat tartalmazza: 1. táblázat Szabadnyílás-méret

Befoglaló méret

Szélesség

b = 700 1

b = 830 4

Magasság

h = 500 1

h = 630 4

Vastagság

1.2. A búvószárnyat és a táblázatban közölt méretek értelmezését az ábrák mutatják. Megjegyzés: A búvószárnyak teljes tömegének tájékoztató adatai: IV. BSZ-nél 61 kg V. BSZ-nél 59 kg

v = 180


1. ábra A IV. osztályú búvóajtók szárnya



2. ábra Az V. osztályú búvóajtók szárnya 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet szerint. 2.2. A szárny részeinek anyaga: 2. táblázat Megnevezés

Ábrajel

Borda

1

Szárnylemez

2

Hajlított fenéklemez

3 és 4

Merevít lemez

5

Bordalemez

6

Emel fül

7

3. SZERKEZET




3.1. A IV. és V. osztályú búvószárnyak szerkezete a következ : 3.11. A IV. osztályú búvószárny (1. ábra) 5 mm-es lemezb l, szélein felhajlított peremmel készül. A szárnylemezt belül szélességi, vízszintes irányban középen két szembefordított L 75.55.6 idomacél és a szélein 1-1 85/5 mm laposacél-borda merevíti. A kétféle ütközés számára azonos kialakítású hajlított fenéklemez készül, melyet 4 db merevít lemez támaszt alá. 3.12. Az V. osztályú búvószárny (2. ábra) azonos a IV. osztályúval, de csak középen és vízszintesen 2 db L 75.55.6 idomacél merevíti. A hajlított fenéklemezt 8 db merevít lemez támasztja alá. VIII/17. FEJEZET VÉD AJTÓK PÁNTJAI A fejezet tárgya a III., IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd ajtói pántkészletének (rövidítés: AP) mérete, anyaga és szerkezete. Megjegyzés: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1 fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazzák. 2. A véd -, valamint a véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3....10, fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait és szárnyait a 6. számú melléklet VIII/11...16., zárját, ütközési módjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/21...25, a véd -gázzáró ajtók pántjait a 6. számú melléklet VIII/18., a búvóajtók pántjait a 6. számú melléklet VIII/19. és 20. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A véd ajtók pántjai egytengelyesek. A pánt tokra kerül részének el állása (falsíktól, illetve toksíktól a forgástengelyig) III. osztályú ajtónál L = 150 mm, IV. és V. osztályú ajtónál L = 90 mm. 1.2. A fels és alsó pánt alakját, f és részméreteit az ábra tartalmazza. Megjegyzés: Az AP jel pántkészlet teljes tömegének tájékoztató adata a következ : III. osztályú AP: 26 kg, IV. és V. osztályú AP: 20 kg.

Óvóhelyi véd ajtók fels és alsó pántkészlete 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet szerint. 2.2. Az egyes alkatrészek megnevezését, hivatkozási számát az 1. táblázat tartalmazza. Az alkatrészek kialakítása a vonatkozó m szaki el írások szerint. 1. táblázat Megnevezés

Hivatkozási szám az ábrán

Fels pánttag

1

Csap

2

Csésze

3

Fels pánttartó

4

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Talplemez


5

Alsó bordás pánttartó

4 és 6

Hatlapfej csavar II. p.o.

7

Hatlapú anya II. p.o.

8

Rugós alátét

9

Beálló golyóscsapágy

10

Beálló görg scsapágy

11

Vállas csap

12

Alsó bordás pánttag

13 és 14

Cs sapka (anyasapka)

53

3. SZERKEZET 3.1. Az AP jel egytengelyes pánt mindhárom véd képesség ajtóhoz azonos szerkezet . 3.2. A tok ∅ 17 mm-es furatait a szerelés alkalmával a pántokról átjelölve kell készíteni. 3.3. A szerelés során az anyákat, beállítás utáni helyzetükben hegesztéssel rögzíteni kell. 3.4. A balos és jobbos nyitásirányú ajtók pántkészlete azonos. A pánt a szerelés során válik jobbossá, illetve balossá. 3.5. Az alkatrészek küls élei és sarkai letompítottak. 3.6. A pánttagokat és pánttartókat elektromos ívhegesztéssel, a = 6 mm vastagságú folyamatos varrattal kell az ajtóperemhez, illetve a talplemezhez hegeszteni. 3.7. A csapnak és a vállas csapnak a fels pánttagban, illetve az alsó bordás pánttagban szorosan, a csészékben lazán kell illeszkednie. VIII/18. FEJEZET VÉD -GÁZZÁRÓ AJTÓK PÁNTJAI A fejezet tárgya a III. IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd -gázzáró ajtói pántkészletének (rövidítése: GAP) mérete, anyaga és szerkezete. Megjegyzés: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazzák. 2. A véd -, valamint a véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét áltatában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait és szárnyait a 6. számú melléklet VIII/11...16., zárjait, ütközési módjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/21...25, a véd ajtók pántjait a 6. számú melléklet VIII/17., a búvóajtók pántjait a 6. számú melléklet VIII/19. és 20. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A véd -gázzáró ajtók pántjai kéttengelyesek. A pánt tokra kerül részének el állása (falsíktól, illetve toksíktól a forgástengelyig) III. osztályú ajtóknál

L1 = 150 mm,

L2 = 146 mm,

IV. és V. osztályú ajtóknál

L1 = 90 mm,

L2 = 86 mm.

1.2. A fels és alsó pánt alakját, f -és részméreteit az ábra tartalmazza. Megjegyzés: A GAP jel pántkészletek teljes tömegének tájékoztató adata a következ : III. osztályú GAP

39 kg,

IV. és V. osztályú GAP

33 kg.

2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet szerint. 2.2. Az egyes alkatrészek megnevezését, hivatkozási számát az 1. táblázat tartalmazza. Az alkatrészek kialakítása a vonatkozó m szaki el írások szerint.


Óvóhelyi véd -gázzáró ajtók fels és alsó pántkészlete 1. táblázat Megnevezés


Csap

2

Csésze

3

Fels pánttartó

4

Talplemez

5


Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Alsó bordás pánttartó


4 és 6


7


8

Rugós alátét

9

Beálló golyóscsapágy

10

Beálló görg scsapágy

11

Vállas csap

12

Alsó bordás pánttag

13 és 14

Pántfülpár

15

Bordás pántfülpár

15 és 21

Fels közelem

16

Alátétgy r

17, 22

Fels csapszeg

18

Csapszegalátét

19, 25

Pántsasszeg

20, 26

Alsó közelem

23

Alsó csapszeg

24


53

3. SZERKEZET 3.1. A GAP jel kéttengelyes pánt mindhárom véd képesség ajtóhoz azonos szerkezet . 3.2. A tok ∅ 17 mm-es furatait a szerelés alkalmával, a pántokról átjelölve kell készíteni. 3.3. Az anyákat beállítás utáni helyzetükben hegesztéssel rögzíteni kell. 3.4. A bálos és jobbos nyitásirányú ajtók pántkészlete azonos. A pánt a szerelés során válik jobbossá, illetve balossá. 3.5. Az alkatrészek küls élei, sarkai letompítottak. 3.6. A pánttagokat és pánttartókat elektromos ívhegesztéssel, a = 6 mm vastagságú folyamatos varrattal kell az ajtóperemhez, illetve a talplemezhez hegeszteni. 3.7. A csapnak és a vállas csapnak a fels , illetve alsó közelemben szorosan, a csészékben lazán kell illeszkednie. A fels és alsó csapszeg mind a pántfülpárokban, mind a közelemekben lazán illeszkedik. VÉD

VIII/19. FEJEZET BÚVÓAJTÓ PÁNTJAI

A fejezet tárgya a III., IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek vészkijárati véd búvóajtói pántkészletének (rövidítése: BP) mérete, anyaga és szerkezete. Megjegyzés: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazzák. 2. A véd -, valamint a véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait és szárnyait a 6. számú melléklet VIII/11...16., zárjait, ütközési módjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/21...25, .az ajtók pántjait a 6. számú melléklet VIII/17. és 18., a véd -gázzáró búvóajtók pántjait a 6. számú melléklet VIII/20. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A véd búvóajtók pántjai egytengelyesek. A pánt tokra kerül részének el állása (falsíktól, illetve toksíktól a forgástengelyig) III. osztályú búvóajtónál

L = 120 mm,

IV. és V. osztályú búvóajtónál

L = 77 mm.

1.2. A fels és alsó pánt alakját, f és részméreteit az ábra tartalmazza. Megjegyzés: A BP jel pántkészletek teljes tömegének tájékoztató adata a következ :

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz III. osztályú BP

15 kg,

IV. és V. osztályú BP

12 kg.


Óvóhelyi véd búvóajtó fels és alsó pántkészlete 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. szerint. 2.2. Az egyes alkatrészek megnevezését, hivatkozási számát 1. táblázat tartalmazza. Az alkatrészek kialakítása a vonatkozó m szaki el írások szerint. 1. táblázat

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Megnevezés


Fels pánttag

27

Fels csap

28

Poliamid persely

29

Fels pánttartó

30

Talplemez

31

Bordás alsó pánttag


32 és 33

Alsó csap

34

Poliamid vállas persely

35


36


37

Rugós alátét

38


39 és 40


53

3. SZERKEZET 3.1. A BP jel egytengelyes pánt mindhárom véd képesség véd -búvóajtóhoz azonos szerkezet . 3.2. A tok 13 mm-es furatait a szerelés alkalmával, a pántokról átjelölve kell készíteni. 3.3. A szerelés során - biztosítani kell a csapok egytengely ségét, - az anyákat beállítás utáni helyzetükben hegesztéssel rögzíteni kell. 3.4. A balos és jobbos nyitásirányú búvóajtók pántkészlete azonos. A pánt a szerelés során válik jobbossá, illetve balossá. 3.5. Az alkatrészek küls élei, sarkai letompítottak. 3.6. A pánttagokat és pánttartókat elektromos ívhegesztéssel, a = 6 mm vastagságú folyamatos varrattal kell az ajtóperemhez, illetve a talplemezhez hegeszteni. 3.7. A csapoknak a fels pánttagban, illetve a bordás alsó pánttagban szorosan, a perselyekben lazán kell illeszkedniük. VIII/20. FEJEZET VÉD -GÁZZÁRÓ BÚVÓAJTÓ PÁNTJAI A fejezet tárgya a III., IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek vészkijárati véd -gázzáró búvóajtói pántkészletének (rövidítése: GBP) mérete, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezet, f bb anyagait m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. tartalmazza. 2. A véd , valamint a véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...9. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait és szárnyait a 6. számú melléklet VIII/11...16., zárjait, ütközési módjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/21...25., az ajtók pántjait a 6. számú melléklet VIII/17. és 18., a véd búvóajtók pántjait a 6. számú melléklet VIII/19. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A véd -gázzáró búvóajtók pántjai kéttégelyesek. A pánt tokra kerül részének el állása (falsíktól, illetve toksíktól a forgástengelyig) III. osztályú búvóajtónál

L = 120 mm, L = 116 mm, 1 2

IV. és V. osztályú búvóajtónál

L = 77 mm, L = 74 mm. 1 2

1.2. A fels és alsó pánt alakját, f és részméreteit az ábra tartalmazza. Megjegyzés: A GBP jel pántkészletek teljes tömegének tájékoztató adata a következ : III. osztályú GBP

14 kg,

IV. és V. osztályú GBP

12,5 kg.



Óvóhelyi véd -gázzáró búvóajtó fels és alsó pántkészlete 2. ANYAG 2.1. Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezet szerint. 2.2. Az egyes alkatrészek megnevezését, hivatkozási számát 1. táblázat tartalmazza. Az alkatrészeket a vonatkozó m szaki el írások szerint kell kialakítani. 1. táblázat Megnevezés

Hivatkozási jel az ábrán

Fels csap

2A

Poliamid persely

29

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Fels pánttartó

30

Talplemez

31

Bordás alsó pánttartó


32 és 33

Alsó csap

34

Poliamid vállas persely

35


36


37

Rugós alátét

38


39 és 40

Pántfülpár

41

Alátétgy r

fels 42, alsó 48

Közelem

fels 43, alsó 49

Csapszeg

fels 44, alsó 50

Csapszeg alátét

fels 45, alsó 51

Pántsasszeg

fels 4G, alsó 52

Bordás pántfülpár

41 és 47


53

3. SZERKEZET 3.1. A GBP jel kéttengelyes pánt mindhárom véd képesség véd -gázzáró búvóajtóhoz azonos szerkezet . 3.2. A tok ∅ 13 mm-es furatait a szeretés alkalmával, a pántokról átjelölve kell készíteni. 3.3. A szerelés során - biztosítani kell a csapok egytengely ségét és párhuzamosságát, - az anyákat beállítás utáni helyzetükben hegesztéssel rögzíteni kell. 3.4. A balos és jobbos nyitásirányú búvóajtók pántkészlete azonos. A pánt a szerelés során válik jobbossá, illetve balossá. 3.5. Az alkatrészek küls élei, sarkai letompítottak. 3.6. A pánttagokat és pánttartókat elektromos ívhegesztéssel, a = 6 mm vastagságú folyamatos varrattal kell az ajtóperemhez, illetve a talplemezhez hegeszteni. 3.7. A csapoknak a fels , illetve alsó közelemben szorosan; a perselyekben lazán kell illeszkedniük. A fels és alsó csapszeg mind a pántfülpárokban, mind pedig a közelemekben lazán illeszkedik. VIII/21. FEJEZET AJTÓK ZÁRJA A fejezet tárgya III., IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd és véd -gázzáró ajtóihoz tartozó zár (rövidítése: AZ) mérete, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezet, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazza. 2. A véd -, valamint a véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetei tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait és pántjait a 6. számú melléklet VIII/11...20. fejezetei, ütközési módjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/23...25. fejezetei, a búvóajtók zárját a 6. számú melléklet VIII/22. fejezete tárgyalja. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A véd ajtókhoz egy, a véd -gázzáró ajtókhoz pedig két zárat kell - az ajtómagasság felében - felszerelni. 1.2. A zár alakja, valamint f és részméretei az ábrán láthatók. 1.3. Az AZ jel zárak teljes tömege, valamint a zárcsap és a zárhüvely hossza a következ : 1. táblázat AZ

Tömeg (kg)

Zárcsap hosszúság

Záragy hosszúság



III. oszt. (L = 230 mm) ajtókhoz alkalmazott zárnál

26,0

405

292

IV., illetve V. oszt. (L = 110 mm) alkalmazott zárnál

21,0

285

172

ajtókhoz

Véd és véd -gázzáró ajtók zárszerkezete 2. ANYAG 2.1. Általában a VIII/2. fejezet szerint. 2.2. Az egyes alkatrészek megnevezését, hivatkozási számát a 2. táblázat tartalmazza. Az alkatrészeket a vonatkozó m szaki el írások szerint kell kialakítani.



2. táblázat Hivatkozási szám az ábrán

Megnevezés Küls és bels zárkar

60; 74; 75;

Lakatfülek

95; 96;

Burkolólemez és fed lemez

66; 67

Gy r , zárcsap

61; 69

Acélházas tömít gy r

62

Poliamid persely

63

Záragy

64

Beállítógy r k

65

Zárék

68

Rögzít szeg

70

Sasszeg

71

Alacsony koronás anya II.

72

Alátét II.

73

3. SZERKEZET 3.1. Az AZ jel zár szerkezeti kialakítása mind a három véd képesség ajtóhoz lényegében azonos, de a zárcsap, illetve záragy hossza az 1.3. szakasz szerint változik. 3.2. A zárak jobbos és balos kivitelben készülnek. Jobbossá, illetve balossá a bels zárkarok zárékhez illesztend felületének megfelel ferde kialakításával, valamint a szerelés során válnak. 3.3. A véd -gázzáró ajtókhoz a két - jobbos és balos - zár felszerelése tükörképszer en történik. Ezek a zárkarok lefelé fordításakor zárnak, felfelé fordításakor pedig nyitnak. 3.4. Az alkatrészek küls élei, sarkai letompítottak. A zárkarok fogantyújának élei legömbölyítettek. VIII/22. FEJEZET BÚVÓAJTÓK ZÁRJA A fejezet tárgya a III., IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek véd és véd -gázzáró búvóajtóihoz tartozó zár (rövidítése: BZ) mérete, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazza. 2. A véd -, valamint a véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetei tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait és pántjait a 6. számú melléklet VIII/11...20. fejezetei, ütközési módjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/23...25. fejezetei, az ajtók zárját a 6. számú melléklet VIII/21. fejezete tárgyalja. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A véd búvóajtókhoz egy, a véd -gázzáró búvóajtókhoz pedig két zárat kell - az ajtómagasság felében - felszerelni. 1.2. A zár alakja, valamint f és részméretei az ábrán láthatók. 1.3. A BZ jel zárak teljes tömege, valamint a zárcsap és a záragy hossza a következ : 1. táblázat BZ

Tömeg (kg)

Zárcsap hossz

Záragy hossz

III. oszt. (L = 168 mm) búvóajtókhoz alkalmazott zárnál

12,0

315

228

IV., illetve V. oszt. búvóajtókhoz (L = 80) mm alkalmazott zárnál

10,0

227

140



Véd és véd -gázzáró búvóajtók zárszerkezete 2. ANYAG 2.1. Általában a VIII/2. fejezet szerint: 2.2. Az egyes alkatrészek megnevezését, hivatkozási számát a 2. táblázat tartalmazza. Az alkatrészeket a vonatkozó m szaki el írások szerint kell kialakítani. 2. táblázat Megnevezés Ék

Hivatkozási szám az ábrán 68

Lezárva: 2005. augusztus 31. Hatály: 2004.VII.10. Hatályos - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet - a t zvédelem és a polgári védelem m sz Küls és bels zárkar

83; 84

Lakatfülek

97; 98

Alátét, gy r , csap

431. oldal

76; 91; 92

Burkolólemez, fed lemez

Hl. tm. csavar II.


77 78; 79; 85

Acélházas tömít gy r

80

Poliamid persely

81

Záragy

82

Beállítógy r

86

Rögzít szeg

87

Alacsony koronás anya II

88

Alátét II

89

Sasszeg

90

3. SZERKEZET 3.1. A BZ jel zár szerkezeti kialakítása mind a három véd képesség búvóajtóhoz lényegében azonos, de a zárcsap, illetve záragy hossza az 1.3. szakasz szerint változik. 3.2. A zárak jobbos és balos kivitelben készülnek. Jobbossá, illetve balossá a bels zárkarok zárékhez illeszked felületének megfelel ferde kialakításával, valamint a szerelés során válnak. 3.3. A véd -gázzáró búvóajtókhoz a két - jobbos és balos - zár felszerelése tükörképszer en történik. Ezek a zárkarok lefelé fordításakor zárnak, felfelé fordításakor pedig nyitnak. 3.4. Az alkatrészek küls élei, sarkai letompítottak. A zárkarok fogantyújának élei legömbölyítettek. 3.5. A záragy hegesztése légtömör legyen. VIII/23. FEJEZET ÜTKÖZÉSI MÓDOK A fejezet tárgya III., IV, és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek véd és véd -gázzáró ajtóihoz, valamint búvóajtóihoz alkalmazott ütközési módok. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazza. 2. A véd -, valamint a véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetei tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait és zárjait a 6. számú melléklet VIII/11...22. fejezetei, egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/24...25. fejezete tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A véd ajtók és a véd búvóajtók keményütközés ek, a véd -gázzáró ajtók és véd -gázzáró búvóajtók pedig tömített keményütközés ek. 1.2. A keményfás és a tömített keményütközések alakját, méreteit az 1...4. ábrák tartalmazzák. A tölgyfaléceket rögzít csavarok furatainak helyét a 6. számú melléklet VIII/13...16. fejezetek ábrái szerint kell meghatározni.


1. ábra Véd ajtók keményütközése

2. ábra Véd -gázzáró ajtók tömített keményütközése



3. ábra Véd búvóajtók keményütközése




4. ábra Véd -gázzáró búvóajtók keményütközése Megjegyzések 1. A véd ajtók és véd búvóajtók keményütközésénél a tölgyfalécek darabszáma, hossza és szelvénye a következ : 2. A véd -gázzáró ajtók és véd -gázzáró búvóajtók tömített keményfa-ütközésénél a tölgyfalécek darabszáma, hossza és szelvénye, valamint a tömít szivacs hossza a következ : 2. ANYAG Általában a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete szerint. Az alkatrészek közül a süllyesztett fej hornyolt csavar a hatlapfej csavarra vonatkozó m szaki el írások szerint. 3. SZERKEZET 3.1. A tölgyfalécet és a tömít szivacs-csíkokat a sarkokban átlósan kell illeszteni. 3.2. A tömít szivacs oldalsó és alsó felületeit tömít ragasztással kell felragasztani és össze kell ragasztani a 45°-os sarokillesztéseket is. VIII/24. FEJEZET FELIRATI TÁBLA A fejezet tárgya a III., IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati ajtóinak és vészkijárati búvóajtóinak zárm ködését jelz felirati tábla (rövidítése: ZT) mérete, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazzák. 2. A véd -, valamint a véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését 6. számú melléklet VIII/3...10. fejezetei tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit 6. számú melléklet VIII/11...22. és VIII/24. és 25. fejezetei tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK A felirati tábla alakját, f és részméreteit az ábra tartalmazza.



Megjegyzés: Egy ZT jel tábla tömegének tájékoztató adata: 0,35 kg. 2. ANYAG A 6. számú melléklet VIII/2. fejezete szerint. 3. SZERKEZET 3.1. Az ábra szerinti méret bet ket marással vagy öntéssel lehet el állítani. 3.2. A felirati táblát a nyílászáró szerkezet küls és bels oldalára a szárny közepén kell felhegeszteni. VIII/25. FEJEZET AJTÓFOGANTYÚ A fejezet tárgya a III., IV. és V. osztályú életvédelmi óvóhelyek bejárati véd és véd -gázzáró ajtói nyitó-, illetve záró fogantyújának (rövidítése: AZF) mérete, anyaga és szerkezete. Megjegyzések: 1. A véd nyílászáró szerkezetek fogalommeghatározásait a 6. számú melléklet VIII/1. fejezete, f bb anyagait, m szaki jellemz it, valamint gyártási, szerelési, szállítási, tárolási és beépítési el írásait és vizsgálatát a 6. számú melléklet VIII/2. fejezete tartalmazzák. 2. A véd -, valamint a véd -gázzáró ajtók (VA, illetve VGA) és búvóajtók (VB, illetve VGB) összeállítási rajzait, jellemz méreteit, anyagát és szerkezetét általában, valamint megnevezését a 6. sz. melléklet VIII/3...10. fejezetek tartalmazzák. 3. A véd nyílászáró szerkezetek tokjait, szárnyait, pántjait, zárjait és egyéb szerelvényeit a 6. számú melléklet VIII/11...24. fejezetek tárgyalják. 1. MÉRET, ALAK 1.1. A véd ajtóhoz kett , a véd -gázzáró ajtóhoz négy fogantyút kell a zárak alá felhegeszteni (lásd 6. számú melléklet VIII/3...6. fejezetek ábráit). 1.2. A fogantyú alakját, f és részméreteit az ábra tartalmazza.

Megjegyzés: Egy AZF jel ajtófogantyú teljes tömegének tájékoztató adatai: 1 kg. 2. ANYAG A 6. sz. melléklet VIII/2. szerint. 3. SZERKEZET A fogantyúrudat az ajtólemezre teljes kerülete mentén a = 4 mm varrattal kell felhegeszteni.



IX. FEJEZET LÉGOLTALMI FELSZERELÉS

PORSZ R

IX/1. FEJEZET ÓVÓHELYI SZELL Z BERENDEZÉS

1. ALAK, MÉRETEK Az ábra a 2400 liter/perc, vagy annál kisebb légszállítású légszívógéphez alkalmazandó porsz r t tünteti fel.

1. A sz r burkolat, 2. A sz r betétdoboz, 3. A sz r gy r töltete. 1. ábra 2. ANYAG - A burkolat, a betétdoboz, a lyuggatott lemez: acél H4F1. - A karima, a tömít acélkeret, a fogantyú: hengerelt lapos acél1 szerkezeti acélból1. - A tömítés: betét nélküli, lágygumi vagy m anyag. - Sz r gy r : rozsdamentesített acél, fém vagy m anyag. 3. M KÖDÉSI ELV A porsz r az óvóhelyi légszívógép által beszívott leveg ben lév szemcsés vagy szálas szennyez dések kiválasztására szolgál. Sz rés céljából a leveg t perforált lemezek közé foglalt olajozott felület sz r gy r kb l (Raschig-gy r ) álló rétegen vezetjük keresztül; a gy r felületek az áramlásban sokszoros iránytörést idéznek el , a durva szennyez dés az olajazott felületekhez ütközve odatapad, és a megtisztított leveg a szabad réseken át a vegyiharcanyag-sz r be, illetve a légszívóba jut. A leveg sz r kb. 10-15 mm v. o. ellenállásnál 2400 liter/perc légmennyiség sz résére alkalmas. 4. SZERKEZET, KIVITEL 4.1. A sz r burkolat a sz r betét befogadására és a leveg nek a sz r n át való vezetésére, továbbá a sz r nek a szívócs vezetékbe való csatlakoztatására szolgál. A burkolat középs része négyszögletes, amelyhez kör keresztmetszet karimákkal ellátott átmeneti idom csatlakozik. A burkolat gáztömören van hegesztve. A betétdoboz behelyezésére a középdarabon nyílás van, amelynek szélére egy darabokból készült lágy gumi vagy m anyag tömít keret van ragasztva. A burkolat belsejében a sz r rész szennyes és tiszta oldalának elválasztására hornyos kivitel , rugalmas tömít sínkeret van elhelyezve amelybe a sz r betét küls oldalán lév vaskeret helyezkedik. A burkolat 1,5 mm-es acéllemezb l, a peremek 8 mm-es acéllemezb l készülnek, a tömít keret vastagsága 4-5 mm. 4.2. A sz r betét doboz, amely a sz r gy r kb l álló töltet befogadására szolgál, alul és felül legalább 40% szabad keresztmetszet 1 mm vastag lyuggatott lemezlapokkal vagy szitaszövettel van határolva. A lyukak nagyságát a Rasching-gy r k határozzák meg, amelyek ne essenek át rajtuk. A tömör záráshoz peremes oldala van, amely a burkolatra ragasztott tömítést szorítja le két csuklóscsavar segélyével. A peremes oldalán nyílás van, amely a sz r gy r k betöltésére szolgál. A nyílásfed csavarral van a sz r dobozokra feler sítve. E fed lapra van hegesztve az egész betét kiemelésére szolgáló fogantyú is. 4.3. A sz r gy r ket orsó olajréteggel (a vonatkozó m szaki követelmények szerint) kell a szennyez anyagok lefogására vékonyan bevonni. 4.4. A porsz r burkolata belül és kívül, a sz r doboz pedig kívül tartós olajfestékkel legyen mázolva. 5. MEGNEVEZÉS A 240 liter/perc vagy ennél kisebb légszállítású légszívógéphez alkalmazandó porsz r megnevezése: ÓVÓHELYI PORSZ R 2400 6. MEGJELÖLÉS Minden porsz r burkolat küls oldalán fel kell tüntetni a következ t: a gyártóm neve vagy jele.

1 A vonatkozó m szaki követelmények szerint.



7. VIZSGÁLAT 7.1. Általános vizsgálat Meg kell vizsgálni hogy az egyes alkatrészek összeszerelése és kapcsolata leveg vezetés, illetve tömítés szempontjából megfelel -e; ellen rizend k a karimák méretei és illeszthet ségük. A kezelés ellen rzésére a sz r betét, a leszorítócsavarok oldása és csuklójuk körül való szétnyitása a fogantyú segélyével kiemeljük, utána ismét visszahelyezzük és lecsavarozzuk. A sz r betétnek kézi er vel könnyen behelyezhet nek kell lennie, a csavarnyáknak nem szabad szorulniuk, és a csavarok leszorítása után a tömítésnek szemmel is megállapíthatóan megfelel nek kell lennie. A sz r betétet vizsgálatra kiemeljük a burkolatból és függ leges helyzetben egymás után 8-10 rázómozdulatnak vetjük alá. Ha a sz r gy r k e rázóm velet hatására annyira tömörültek, hogy a sz r betét fels részén üres, gy r nélküli szabad tér keletkezett, a sz r betét töltése hiányos. Ez esetben a képz dött rt utána kell tölteni. 7.2. Üzemi vizsgálat Az üzemi próba feladata annak megállapítása, hogy az e szabvány szerinti porsz r b l gyártott sorozat az el írt feltételnek megfelel-e. E célból a porsz r légszállítása és ellenállása ventilátor és mér cs segélyével ellen rizend . A légszállításnak ellen rzését a cs vezetékbe beépített éles falú mér peremmel és mikromanométerrel, a sz r sztatikus ellenállásának mérését pedig U cs vel vagy azzal egyenérték m szerekkel kell végezni. 7.21. Az üzemi vizsgálat alkalmával ellen rizni kell a gáztömörséget is. Az ellen rzést úgy kell végezni, hogy a porsz r t 100-150 mm v. o. túlnyomásnak vetik alá, és az illesztési felületeket vizes szappanoldattal kenik be. A szappanoldatnak sehol sem szabad buborékot mutatnia. 8. MIN SÍTÉS Minden porsz r t a 7.1. szakasz szerint meg kell vizsgálni. A 7.1. szakasz szerint megvizsgált és megfelel nek talált mennyiségb l 10%-ot, de legalább 5 db-ot kell a 7.2, szakasz szerint is megvizsgálni. Ennél a vizsgálatnál, ha csak egy porsz r is nem felel meg a 7.2. szakasz el írásainak akkor az egész tételt újból kell vizsgálatra el készíteni, és az összes mennyiségnek 20%-át, de legalább 10 db-ot kell a 7.2. szakasz szerint újból megvizsgálni. Ha a másodszori vizsgálatnál 1 db is kedvez tlen eredményt ad, akkor az egész tételt egyenként kell megvizsgálni, és a meg nem felel ket selejtnek kell nyilvántartani. 9. CSOMAGOLÁS, SZÁLLÍTÁS A porsz r csatlakozó nyílásait 1-2 mm vastag papírlemez hulladékkal vagy hulladék acéllemezzel le kell zárni. Csomagolás nélkül szállítható. IX. FEJEZET LÉGOLTALMI FELSZERELÉS IX/2. FEJEZET ÓVÓHELYI T ZEGSZÓRÓS ÁRNYÉKSZÉK 1. A FEJEZET TÁRGYA E fejezet tárgya az óvóhelyi t zegszórós árnyékszék, amely a légoltalmi óvóhelyeken, segélyhelyen, ment állomáson, légi riadó alatt használatos. 2. M SZAKI JELLEMZ K

(Részletábrák a 3. oldalon) 1. ábra 3. MEGNEVEZÉS T zegszórós árnyszék



4. ANYAG - Az árnyékszék anyaga: erdei vagy feketefeny 1, vagy éger, hárs, nyír, nyár; f z-f részáru vagy juhar, vagy gesztenye (szelíd) f részáru.1 - Betétek anyaga: 4 mm vastag rétegelt falemez.1 - 6 db csuklós pánt: hosszú csuklós pánt. - A bels kiemelhet edény anyaga: 0,5 mm vastag acéllemez H3P.1 - Merevít pántja: 30x2-es abroncsacél.1 - 2 db fogantyú: 7 mm ∅ köracél.1 5. KIVITEL Az árnyékszék három részb l áll, egy fels t zegszóró dobozból, egy alsó edénytartó ládából és egy bádogedényb l. A t zegszóró doboz az edénytartó ládához csuklóspántokkal van kapcsolva úgy, hogy vízszintes vagy függ leges helyzetbe hozható. Csukott helyzetben a doboz az edénytartó láda fels tojásdad alakú nyílását lefedi, függ leges helyzetbe felnyitva pedig az árnyszék használatra alkalmas. A t zegszóró doboz bels terel lemezekkel és szórónyílással van ellátva, és úgy m ködik, hogy felnyitáskor a dobozban lév t zeg a terel lemezek közé hull - használat után a fels nyílás lezárásakor a szórónyíláson át a bels bádogedénybe esik. A t zegszórás tehát a felnyitás és lecsukás következtében önm köd en történik. A terel lemezek és a szórónyílás elrendezése és mérete biztosítja, hogy egyszeri felnyitással és lecsukással a szükséges mennyiség t zeg szóródjon a bádogedénybe. A t zegszóró doboz töltése két csuklóspánttal ellátott deszkalappal lezárható nyíláson át történik. A deszkalap zárt állapotban beakasztó zárral van rögzítve. Az edénytartó láda fed lapján lefelé sz kül , 30x28 cm-es tojásdad alakú nyílás van. A láda elüls részén keretbetéttel készült, fém- (fordító) kallantyúval rögzített, az edény kiemelésére szolgáló ajtó van. A láda másik három oldala is keretbetétes. A láda teteje oldalt és elöl párkányszer en túlnyúlik, az aljának négy sarkán alacsony lábak vannak. A ládatestet vízálló hideg enyvvel enyvezve és szegelve kell összeépíteni. Az alapozás után világosszürke olajfestékkel kell befesteni. A bádogedény korcolt, 30x2 méret abroncsacéllal merevített, horganyzott, felül 5 mm-es huzatbetéttel szegélyezett kivitelben készül, és két oldalt hordásra alkalmas lehajtható fogóval van ellátva. A fogók alá alátét lemezt kell tenni. A kész bádogedényt t zi úton bádogozni kell. 6. MEGJELÖLÉS Az árnyékszék elüls oldalán, valamint a bádogedény palástján a következ t kell feltüntetni: a gyártó jele. 7. VIZSGÁLAT, MIN SÍTÉS Az átvételre kerül mennyiség 5%-on, de legalább 2 darabon szemrevételezéssel és méretellen rzéssel kell megvizsgálni, hogy a t zegszóródoboz és az edényláda nyílásai lezárt állapotban jól záródnak-e továbbá, hogy a deszkák csapos és hornyolt illesztésénél ne legyenek hézagok vagy vetemedések, és végül a méretek azonosak legyenek a szabványban el írt méretekkel. Ha csak egy db is nem felel meg az el írásoknak, a vizsgálatot az el bbi mennyiség kétszeresén kell elvégezni. Ha ez alkalommal csak egy db is nem megfelel , akkor az egész szállítmány nem megfelel min ség .

1 A vonatkozó m szaki követelmények szerint.


2. ábra


2002. (I. 23.) BM rendelet. a tzvédelem és a polgári védelem mszaki követelményeinek megállapításáról

Recommend Documents