MSZ 595/1–79
5. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEK T ZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI I. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK T ZVÉDELME I/1. FEJEZET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
ÉPÍTMÉNYEK T ZVÉDELME1 I/1. FEJEZET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK E fejezet tárgya az építmények t zvédelmével kapcsolatos, fontosabb építészeti és t ztechnikai fogalmak meghatározása. 1. T ZVÉDELMI ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1.1. Égés: az éghet anyag és az oxigén h fejl déssel járó (exoterm) reakciója, melyet füst- és/vagy lángképz dés kísér. 1.2. T z: id ben és térben nem szabályozott terjedés égési folyamat, amelyet füst- és/vagy lángképz dés, illetve h felszabadulás jellemez. 1.3. Gyulladás: az égési folyamat megindulása küls gyújtóforrás hatására vagy anélkül. 1.4. Öngyulladás, melyet az anyag önmelegedése okoz. 1.5. Önmelegedés: az anyagban lejátszódó h termel (exoterm) reakcióban keletkezett h bels felhalmozódása folytán bekövetkez , az anyagban h mérséklet-emelkedést eredményez folyamat. 1.6. Láng: az égés azon zónája, ahol a gáz- és g zfázisú anyagok fénykibocsátás közben elégnek. 1.7. Izzás, parázslás: szilárd anyagok égési állapota, amely láng nélküli h - és fénykibocsátással jár. 1.8. Pirolízis: az anyagok irreverzibilis kémiai bomlása, amely oxidáció nélkül, h mérséklet-növekedés (magas h mérséklet) hatására zajlik le. 1.9. Hamvadás, lappangó égés: az anyag látható fénykibocsátása nélküli, általában füstképz déssel és enyhe h fejl déssel járó lassú égése. 1.10. Elszenesedés (karbonizáció): széntartalmú maradék képz dése égés, tökéletlen égés, illetve pirolízis folyamán. 1.11. Perzsel dés: az anyagfelület h hatására bekövetkez , korlátozott elszenesedésével járó módosulása. 1.12. Füst: égési folyamatokban keletkez aeroszol. Megjegyzés: Olyan diszperz rendszer, melynek diszperziós közege a környezeti leveg , a diszperz fázis az ég anyagból származó cseppfolyós, szilárd, lebeg égéstermék. 1.13. Korom: finom elosztású, els sorban amorf szénb l álló égéstermék, mely szerves anyagok tökéletlen égése során képz dik. 1.14. Salak: nagy szervetlenanyag-tartalmú tökéletes vagy tökéletlen égés során megömlött, megolvadt, majd megszilárdult égésmaradék. 1.15. Hamu: nagy szervesanyag-tartalmú anyagok teljes elégése után visszamaradt szervetlen alkotórész. 1.16. Éghet ség: az anyag azon tulajdonsága, ahogy megfelel körülmények között az oxigénnel égési reakcióba lép, továbbá a t zzel, illetve magas h mérséklettel szembeni viselkedésének meghatározására szolgáló jellemz . 1.17. Éghet ségi vizsgálat: az épít anyagok éghet ségi csoportba és éghet ségi alcsoportba sorolására szolgáló vizsgálat. 1.18. Éghet ségi csoport: az épít anyagok és épületszerkezetek besorolására meghatározott kategória, vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel éghet ségi vizsgálatok alapján. 1.19. Éghet ségi alcsoport: az éghet épít anyagok és épületszerkezetek besorolására meghatározott kategória, vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel éghet ségi vizsgálatok alapján. 1.20. Égéskésleltet szer: véd szer, amely a vele kezelt - bevont, átitatott, telített stb. - éghet anyag kedvez bb éghet ségi alcsoportba sorolását meghatározott ideig biztosítja. 1.21. Gyújtás: égési folyamat beindítása vizsgálati körülmények között. 1.22. Gyújtási id : az az id tartam, amelynek során az anyag a gyújtóforrás hatása alatt áll, akár létrejött a gyulladás ez id alatt, akár nem. 1.23. Minimális, gyulladási id : az a legkisebb id tartam, amely alatt az anyag - meghatározott kísérleti körülmények között - a gyújtóforrás hatására meggyullad. 1.24. Beégési sebesség: éghet anyagú tartószerkezetek t zállósági vizsgálata során a tehervisel k keresztmetszeti méretek id egység alatt bekövetkez csökkenése. 1.25. Elégett felület: az az anyagfelület, amelyben meghatározott vizsgálati körülmények között égés vagy pirolízis következett be, eltekintve attól a felülett l, amely csak zsugorodással károsodott. 1.26. Felületégési sebesség: meghatározott vizsgálati körülmények között id egység alatt elégett anyagfelület. 1.27. Károsodott felület: azoknak az anyagfelületeknek az összessége, amelyek meghatározott vizsgálati körülmények között, h vel járó folyamatok során tartósan károsodtak (tömegveszteség, elszenesedés, égés, pirolízis következett be). 1.28. Károsodott hosszúság: az anyagnak meghatározott vizsgálati körülmények között károsodott felületén meghatározott irányban mért legnagyobb távolság. 1.29. Tömegégési sebesség: meghatározott vizsgálati körülmények között, az égés során id egység alatt elégett anyag tömege (id egység alatt mérhet tömegveszteség). 1.30. Lángterjedés: a lángolással járó égés továbbhaladása az anyagon. 1.31. Lángterjedési sebesség: meghatározott vizsgálati körülmények között a láng által id egység alatt megtett távolság. 1.32. Lángterjedési id : az az id , amely ahhoz szükséges, hogy a láng meghatározott vizsgálati körülmények között az anyagon adott távolságon áthaladjon. 1.33. Utánlángolás: meghatározott vizsgálati körülmények között a küls gyújtóforrás eltávolítása után fennálló lángolás. 1.34. Utánlángolási id : az az id tartam, amelynek során az anyag - meghatározott vizsgálati körülmények között - a gyújtó h forrás eltávolítása után lánggal ég. 1.35. Utánizzás: meghatározott vizsgálati körülmények között az anyag izzásának folytatódása a gyújtó h forrás eltávolítása vagy a lángolás megsz nése után. 1.36. Utánizzási id : az az id tartam, amelynek során az anyag - meghatározott vizsgálati körülmények között - a gyújtóforrás eltávolítása vagy a lángolás megsz nése után izzik. 1.37. Elszenesedett hányad: az a teljesen karbonizálódott anyaghányad, amely meghatározott vizsgálati körülmények között pirolízis vagy részleges égés hatására jön létre. 1.38. Elszenesedett hossz: a meghatározott vizsgálati körülmények között képz dött elszenesedett anyaghányadon, meghatározott irányban mért legnagyobb távolság. 1
5. számú melléklet a 2/2002. (I. 23.) BM rendelethez
T ZVÉDELMI M SZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉPÍTMÉNYEK T ZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI – I. FEJEZET
690.81 MSZ
595/1-79 ÉPÍTMÉNYEK T ZVÉDELME Fogalommeghatározások
Magyar
Az MSZ 595/1-74 helyett
Népköztársasági
G 26
Országos Szabvány
O pe e
Fire protection of buildings Definitions
e
E szabvány alkalmazása kötelez .* El írásaitól eltérést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke engedélyezhet. E szabvány tárgya az építmények t zvédelmével kapcsolatos, fontosabb építészeti és t ztechnikai fogalmak egységes meghatározása és értelmezése. A szabvány el írásait nem kell alkalmazni: – a hatálybalépéskor érvényben lév típustervekre, – azokra a nem típusterv alapján készül egyéb építményekre, amelyekre 1980. 03. 31-ig építési engedély kerül kiadásra. Tartalom 1. T zvédelmi tervezési fogalmak és meghatározásaik 2. T ztechnikai vizsgálati fogalmak és meghatározásaik 3. Építészeti fogalmak és meghatározásaik Függelék F1. Építészeti fogalmak és meghatározásaik F2. A t zvédelmi tervezési a t ztechnikai vizsgálati és az építészeti fogalmak bet rendes mutatója A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok A tárggyal kapcsolatos jogszabályok 2.
T ZVÉDELMI TERVEZÉS FOGALMAI
2.1.
T zfal Az épületet függ legesen, esetenként a tet szerkezetet is átmetsz , nem éghet anyagból készült térelhatároló falszerkezet, amely a t znek más építményre vagy t zszakaszra való átterjedését el írt id tartamig megakadályozza.
2.2.
T zgátlófal Nem éghet anyagú térelválasztó falszerkezet, amely a t znek más t zszakaszra (esetenként funkcionális egységre) való átterjedését el írt id tartamig megakadályozza.
* Az állami szabványok hatályára vonatkozó szabályokat a szabványosításról szóló 1911976. (VI. 12.) MT számú rendelet 5-12.§-» tartalmazza. (A rendelet közzétéve a Szabványügyi Közlöny 1976. évi 12. számában is.) A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke együttesen szabályozza. Az erre vonatkozó 12/1978. (Kk. É. 14.) KkM számú utasítás a Szabványügyi Közlöny 1978. évi 21. számában is megjelent. A jóváhagyás id pontja:
1979. június 29. Ára: 18,–Ft
A hatálybalépés id pontja: a szabvány hatályára vonatkozó rendelkezések végén található kiegészít el írások figyelembevételével! 1980. január 1.
(9 oldal)
MSZ 595/1-79
– 2 –
2.3.
T zgátló födém Nem éghet anyagú födém, amely a t znek a kapcsolódó t zszakaszra való átterjedését el írt id tartamig megakadályozza.
2.4.
T zvéd álmennyezet Egy helyiségben, legfeljebb egy t zszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely t zvéd képességénél fogva a felette lev födémmel vagy tet szerkezettel együtt a szerkezetre el írt t zállósági határértéket biztosítja.
2.5.
T zvéd burkolat és bevonat Alkalmas m szaki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, t zvéd célokat szolgáló anyagréteg.
2.6.
Hasadó-nyíló felület Robbanásveszélyes helyiségek határoló felületeinek azon szerkezeti egysége, amely robbanás esetén rendeltetésszer m ködésével (felszakadásával, megnyílásával stb.) a robbanási túlnyomást levezeti, csökkentve ezáltal annak az épület szerkezeteit károsító hatásait.
2.7.
T zveszélyességi osztály Veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (t zszakaszok), épületek, építmények, létesítmények, létesítménycsoportok, vállalatok besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során el állított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemz i, valamint az alkalmazott technológiai folyamat t zveszélyessége, egyes esetekben – (pl. lakó- és közösségi épületek) – a rendeltetés alapján.
2.8.
T zállósági fokozat
Egy épület egészére vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek t zállósági határértékének és éghet ségének követelményeit az épület t zveszélyességi osztálya, esetenként rendeltetése és szintszáma alapján. 2.9.
T zterhelés Az építmény, épület adott t zszakaszában, helyiségében jelenlev és beépített éghet anyagok tömegéb l (kg) és f t értékéb l (MJ/kg) számított h mennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke MJ/m2-ben.
2.9.1.
Állandó t zterhelés
A beépített éghet anyagok, illetve épületszerkezetek tömegéb l származó t zterhelési érték. 2.9.2.
Id leges t zterhelés
Az adott helyiségben, t zszakaszban található éghet anyagok és berendezések (bútor, textília, technológiai berendezés, megmunkált termékek, azok el készített anyaga, raktározott anyagok, csomagoló anyagok stb.) tömegéb l származó t zterhelési érték.. 2.9.3.
Normatív t zterhelés
Bizonyos rendeltetés helyiségekre, helyiségcsoportokra a t zvédelmi tervezésben alkalmazható statisztikai felmérésen alapuló t zterhelési érték. 2.10.
Mértékadó t zállósági határérték Az egyes épületszerkezetekre a t zterhelés alapján számító módszerrel meghatározott t zállósági határérték követelmény.
2.11.
T zszakasz Az építmény t zvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységekt l – meghatározott t zállósági határérték – t zgátló szerkezetek választanak el.
2.11.1.
T zszakaszterülete
Az egy t zszakaszhoz tartozó helyiségek, közleked terek nettó alapterületének összege m2-ben. 2.12.
Homlokzati t zterjedési gát Meghatározott t zterjedési határérték olyan homlokzati szerkezeti részlet, amely megakadályozza az épület homlokzata mentén a vízszintes vagy a függ leges t zátterjedést.
MSZ 595/1–79
–3– 2.13.
Tet t zterjedési gát, osztósáv H és csapadékvíz elleni éghet anyagú tet szigetelés mez it megszakító olyan nem éghet anyagú gát vagy osztósáv, amely megakadályozza a tet t z tovaterjedését.
2.14.
T zgátló el tér T zgátló falszerkezetekkel kialakított el tér, amely önálló szell ztetéssel rendelkezik, ajtószerkezetei önm köd en csukódók, nagyságuk (méretük) biztosítja a gyors menekülés lehet ségét.
2.15.
Füstmentes lépcs ház Meghatározott t zállósági határérték szerkezetekkel határolt olyan – szabadba vezet kijárattal rendelkez , önm köd en csukódó ajtókkal ellátott – lépcs ház, amelybe az épülett z alkalmával képz dött füst és toxikus égésgázok bejutásának lehet sége meghatározott mértékben korlátozott, így az az épület biztonságos kiürítésére mindenkor alkalmas marad.
2.16.
Nyitott lépcs ház Szintenként – a lépcs ház nettó alapterületének legalább 20%-át elér falnyílással a küls légtérhez közvetlenül csatlakozó lépcs ház.
felület
– homlokzati szabad
2.17.
Zárt lépcs ház Minden oldalról épületszerkezetekkel határolt lépcs ház (közleked helyiség).
2.18.
H -és füstelvezet szerkezet Amely t z esetén alkalmas a helyiségekben vagy t zszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt h nek, füstnek és égésgázoknak szabadba való vezetésére.
2.19.
T zgátló ajtó (kapu) Ajtószerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a t znek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (el írt id tartamig megakadályozza).
2.20.
Füstgátló ajtó (kapu) Ajtószerkezet, amely beépítve, csukott állapotban füstnek és a t z esetén képz d toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldalától a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben korlátozza.
2.21.
T zgátló csappantyú Gépészeti cs vezetékbe építhet h re, füstre, vagy egyéb indítójelre m ködésbe hozható zárszerkezet, amely a t z továbbterjedését el írt ideig megakadályozza.
2.22.
Kiürítés A t z által veszélyeztetett helyiségben, t zszakaszban, épületben lev személyek megtervezett eltávozása (eltávolítása).
2.22.1. Kiürítési útvonal A kiürítésre számításba vett útvonal. 2.22.2. Kiürítési id tartam A kiürítésre számításba vett id tartam. 2.23.
T zoltási felvonulási út A t zoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, szilárd burkolatú, meghatározott teherbírású, legalább két nyomvonal szélesség t zoltó gépjárm vek közlekedésére alkalmas út.
2.24.
T zoltási felvonulási terület Az épületek t zoltásra, mentésre szolgáló homlokzati síkja el tt létesített, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélesség terület (út), amely a t zoltási technikai eszközök (gépezetes létra, gépjárm fecskend stb.) és a t zoltóegységek részére – t z esetén – a rendeltetésszer m ködés feltételeit biztosítja.
2.25.
Biztonsági felvonó Az épület füstmentes lépcs házához, t zgátló el teréhez vagy a szabad térhez kapcsolódó, az épülett z alatt is m ködtethet felvonó.
1.
T ZÁLLÓSÁG-VIZSGÁLATI FOGALMAK
1.39.
T zállóság Az épületszerkezetek ellenálló képessége a t zzel, illetve a magas h mérsékleti hatásokkal szemben.
MSZ 595/1–79 1.40.
–4–
T zállósági vizsgálat Az épületszerkezetek t z vagy magas h mérséklet hatása alatti viselkedésének megállapítására szolgáló vizsgálat.
1.41.
Vizsgálati t zhatás Az épületszerkezetek t zállósági határértékének és t zvéd képességének megállapítására szolgáló vizsgálati eljárás során a vizsgáló berendezés vizsgálati terében az id függvényében változtatott h mérsékleti hatása.
1.42.
T zállósági határállapot Vizsgálati t z hatásának kitett épületszerkezetek megfigyelhet és/vagy m szeresen mérhet jellemz állapota, amelynek elérésekor a szerkezet t zállósága megsz nik.
1.42.1. Törési határállapot Épületszerkezetek vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálata során el álló kritikus állapot, amelynek bekövetkezte-kor a vizsgált szerkezet elveszti hordképességét. 1.42.2. Lángáttörési határállapot Épületszerkezetek vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálata során el álló kritikus állapot, amelynek bekövetkeztekor a szerkezeten olyan átmen repedés vagy nyílás képz dik, amelyen a láng, a forró füstgáz vagy leveg áthatolhat. 1.42.3. Felmelegedési határállapot Épületszerkezetek vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálata során a térelhatároló szerkezetek t zhatással ellentétesfelületének olyan h mérsékleti állapota, amelynek elérése éghet anyagok meggyulladásának veszélyét idéziel . 1.43.
T zállósági határérték A vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálat kezdését l számított, a vizsgált épületszerkezet t zállósági határállapotavalamelyikének eléréséig eltelt id órában vagy percben (jele TH).
1.43.1. Törési határérték A vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálat kezdetét l a vizsgált épületszerkezet törési határállapotba kerüléséig elteltid órában vagy percben (jele THt). 1.43.2. Lángáttörési határérték A vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálat kezdetét l a vizsgált épületszerkezet lángáttörési határállapotba kerüléséigeltelt id órában vagy percben (jele THl). 1.43.3. Felmelegedési határérték A vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel t zállósági vizsgálat kezdetét l a vizsgált épületszerkezet felmelegedési határállapotba kerüléséig eltelt id órában vagy percben (jele THf). 1.44.
T zvéd képesség A f épületszerkezetek t zállósági határértékének növelése érdekében alkalmazott t zvéd álmennyezetek, burkolatok, bevonatok hatékonyságának mértéke.
1.45.
T zterjedési határállapot A vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel vizsgálati hatásnak kitett épületszerkezetek megfigyelhet és/vagy m szeresen mérhet jellemz állapota(i), amelyek el fordulása esetén a szerkezet elveszíti t zterjedés gátló képességét.
1.45.1. Homlokzati t zterjedési határérték A vonatkozó m szaki el írásoknak megfelel vizsgálat kezdetét l számított, a t znek az épületszerkezeteken történ terjedésére jellemz határállapot bekövetkezéséig eltelt id órában vagy percben (Th vagy Tt).
–5–
MSZ 595/1–79
1.45.2. Tet t z terjedés mértéke A tet szigetelési rendszer, illetve fedélhéjazat felületén és rétegeiben az önálló égés (lánggal égés, szenesedés) terjedésének mértéke (távolsága). 1.46.
T zvéd kezelés Az épületszerkezetek, építési anyagok t zállósági és/vagy t zterjedési határértékének növelése és/vagy éghet ségi jellemz inek javítása – felületi bevonat képzésével – burkolattal való ellátással vagy telítéssel.
1.47.
Égésh Egységnyi tömeg anyag teljes elégetésekor felszabaduló h energia.
1.48.
F t érték Az elégetés során az anyagból eltávozó nedvesség- és hidrogéntartalom elégéséb l keletkez párolgásh jével csökkentett égésh .
1.49.
víz
Lobbanáspont Az a legalacsonyabb h mérséklet, amelynél meghatározott vizsgálati körülmények között egy éghet folyadék olyan mennyiség gyúlékony gázt vagy g zt bocsát ki, hogy a gyújtóforrás hatására belobban.
1.50.
Gyulladáspont (gyulladási h mérséklet) Az a legalacsonyabb h mérséklet, amelynél meghatározott vizsgálati körülmények között az anyagból felszabaduló g zök és gázok meggyulladnak.
1.51.
Oxigénindex (OI) Az oxigén-nitrogén gázelegynek az a legkisebb oxigén-koncentrációja, amelyben meghatározott vizsgálati körülmények között a meggyulladt anyag égése fennmarad.
1.52.
Füst optikai s r sége A füst fényátereszt képességének mértékére vonatkozó jelz szám.
3.
ÉPÍTÉSZETI FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Az építmények t zvédelmével kapcsolatos építészeti fogalmakat és azok meghatározásait az országos településrendezési és építési követelmények (a továbbiakban OTÉK) tartalmazzák. Ezeket tájékoztatásul az F1. Függelék is közli.
VÉGE
MSZ 595/1-79
– 6 –
F1.
FÜGGELÉK A T ZRENDÉSZETET ÉRINT ÉPÍTÉSZETI FOGALMAK*
F1.2.
Létesítmény Az egy telephelyen álló építmények és szabadterek összessége.
F1.3.
Építmény (az épület, m tárgy gy jt fogalma): A rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött m szaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre.
F1.4.
Épület Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából, a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló m szaki alkotások (m tárgyak) kivételével.
F1.5.
Középmagas épület Amelyben a legfels építményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között van.
F1.6.
Magas épület Amelyben a legfels építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja.
F1.7.
Építményszint Az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül. Szintmagasság Az építmény f bejárata - bejárati el lépcs je - el tti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függ leges távolság.
F1.8.
Zártfolyosó Olyan közleked helyiség, amelynek minden oldalát épületszerkezetek határolják. Középfolyosó Olyan zártfolyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségcsoportok, illetve helyiségek határolják. T zvédelmi szempontból nem min sül zárt-, illetve középfolyosónak a legfeljebb hatfogatú lakóépületek olyan szintenkénti közleked területei, amelynek a homlokzata szintenként szell ztethet lépcs házzal közvetlen kapcsolatban vannak.
F1.9.
Falak
F 1.9.1. Önhordó fal Olyan fal, amely saját súlyán kívül egyéb terhet nem hord, merevségét pillér vagy egyéb vázszerkezet nem, vagy csak részben biztosítja. * Megjegyzés: A meghatározások szövegének pontosítása a jelenleg el készítés alatt álló Országos Építésügyi Szabályzat egyeztet tárgyalásán történik.
–7–
MSZ 595/1-79
F1.9.2. Vázkitölt fal Olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja. F1.9.3. Függönyfal, függesztett homlokzati fal Olyan térelhatároló, felfüggesztett szerkezet önhordó fal, amely az épület vízszintes térelzáró szerkezeteinek (födéméinek) küls homlokzati síkja el tt helyezkedik el. F1.10.
Födémek
F1.10.1. Tet tér alatti födém (padlás födém) Tet térrel kialakított épület legfels használati szintje és a tet tér közötti födém. F1.10.2. Tet födém Tet tér nélkül kialakított épület legfels használati helyisége(i)-t lefed , csapadékzáró héjazattál ellátott födém. F1.10.2.1. Tet födém tartószerkezetei A tet födém mindazon szerkezeti részei – amelyek tönkremenetele általános vagy nagy területre kiterjed épületromlás, illetve a tet födém jelent s szakaszának beomlását idézik el (pl. f tartók, fióktartók stb.), valamint – a nagytömeg - általában nem könny szerkezetes - teherhordó térlefed szerkezetek, melyek omlása egyéb szerkezeti károkat (pl. az alattuk lev födémek átszakítását stb.) okozhatják; (Ide tartoznak a vasbeton, feszített beton szerkezetek, valamint a négyzetméterenként 120 kg-nál nagyobb tömeg elemek.) F1.10.2.2. Tet födém térlefed szerkezete A tet födém tartószerkezeteire támaszkodó, könny szerkezetes, réteges felépítés (szendvics) szerkezetek teherhordó (önhordó) rétegei. Galéria: A helyiség légterének részletes - a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történ - megosztásával és a mennyezet alatti kiszell zésével kialakított bels szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül. F1.10.3. Álmennyezet Nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tet - vagy tet tér alatti födémre, fedélszerkezetekre er sítenek alkalmas függeszt szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai, h szigetelési, illetve t zvédelmi igények kielégítése érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó felületével határol; az általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a funkcionális egységbe vagy t zszakaszba tartozik. F 1 . 1 1 . Tet szerkezet Tet térrel kialakított épület tet terét felülr l határoló szerkezet, amely fedélszerkezetb l és fedélhéjazatból áll. F1.11.1. Fedélszerkezet A tet szerkezet teherhordó része, amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot. F1.11.2. Fedélhéjazat A tet szerkezet csapadékzáró része. F1.12.
Lépcs k tartóelemei A teljes lépcs szerkezet a kiegészít szerkezetek – mellvéd, lábazat, korlát, fogódzó, járófelületi bevonat, burkolat – nélkül. Nagyforgalmú épület, épületrész: Amelynek bejáratonkénti összesített személyforgalma bármely id szakban 10 perc alatt meghaladja a 300 f t.
MSZ 595/1–79
–8–
F2.
A T ZVÉDELMI TERVEZÉSI, A T ZTECHNIKAI VIZSGÁLATI ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI FOGALMAK BET RENDES MUTATÓJA
F2.1.
A t zvédelmi tervezési fogalmak bet rendes mutatója Állandó t zterhelés (2.9.1.)
Biztonsági felvonó (2.25)* Füstgátló ajtó (kapu) (2.20.) Füstmentes lépcs ház (2.15.) Hasadó-nyíló felület (2.6.) Homlokzati t zterjedési gát (2.11.2.) H - és füstelvezet (2.13.) Id leges t zterhelés (2.9.2.)
Kiürítés (2.22.) Kiürítési útvonal (2.22.1.) Kiürítési id tartam (2.22.2.) Mértékadó t zállósági határérték (2.10.) Normatív t zterhelés (2.9.3.) Nyitott lépcs ház (2.16.) Tet t zterjedési gát és osztósáv (2.13.) T zállósági fokozat (2.8.) T zfal (2.1.) T zgátló ajtó (kapu) (2.19.) T zgátló csappantyú (2.21.) T zgátló el tér (2.14.) T zgátló fal (2.2.) T zgátló födém (2.3.) T zoltási felvonulási terület (2.24.) T zoltási felvonulási út (2.23.) T zszakasz (2.11.) T zszakaszterület (2.11.1.) T zterhelés (2.9.) T zveszélyességi osztály (2.7.) T zvéd álmennyezet (2.4.) T zvéd burkolat és bevonat (2.5.) Zárt lépcs ház (2.17.) F2.2.
A t ztechnikai vizsgálati fogalmak bet rendes mutatója Égésh (1.47.) Felmelegedési határállapot (1.42.3.) Felmelegedési határérték (1.43.3.) Füst optikai s r sége (1.52.) F t érték (1.48.) Gyulladáspont (gyulladási h mérséklet) (1.50.) Homlokzati t zterjedési határérték (1.45.1.) Lángáttörési határállapot (1.42.2.) Lángáttörési határérték (1.43.2.) Lobbanáspont (1.49.) Oxigénindex (OI) (1.50.) Tet t z terjedés mértéke (1.45.2.) Törési határállapot (1.42.1.) Törési határérték (1.43.1.) T zállóság (1.39.) T zállósági határállapot (1.42.) T zállósági határérték (1.43.) T zállósági vizsgálat (1.40.) T zterjedési határállapot (1.45.) T zvéd kezelés (1.46.) T zvéd képesség (1.44.) Vizsgálati t zhatás (1.41.)
* Zárójelben a szabványbeli szakaszszám
– 9– F2.3.
MSZ 595/1-79
Az építészeti fogalmak bet rendes mutatója Álmennyezet (F1. 10.3.) Építmény (F1.3.) Épület ( F 1 . 4.) Falak (F1.9.) Fedélhéjazat (F1. 11.2.) Fedélszerkezet (F1. 11.1.) Födémek (F1.10.) Függönyfal (F1.9.2.) Galéria (F1.10.2.2.) Építményszint (F1.7.) Középfolyosó (F1.8) Középmagas épület (F1.5.) Lépcs k tartóelemei (F1. 12.) Létesítmény (F1.2.) Létesítménycsoport (F1.2.) Magas épület (F1.6.) Önhordó fal (F1.9.1.) Szintmagasság (F1.7.) Tet födém (F1. 10.2.) Tet födém tartószerkezetei (F1.10.2.1.) Tet födém térelhatároló szerkezetei (F1. 10.2.2.) Tet szerkezet (F1. 11.) Tet tér alatti födém (F1.10.1.) Vázkitölt fal (F1.9.2.) Zártfolyosó (F1.8.)
A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok T zállósági vizsgálat a „nem éghet " építési anyagok csoportjának meghatározására.................................................................................................................... MSZ KGST 382 Építmények t zvédelme. Épít anyagok éghet ségi csoportosítása...................................... MSZ 595/2 –. Épületszerkezetek t zállósági követelményei..................................................................... MSZ 595/3 –. Középmagas, magas lakó-és közösségi épületek ................................................................ MSZ 595/4 Égéskésleltet anyagok fa és faszerkezetek védelmére........................................................... MSZ 802 T zállósági vizsgálatok. Épületszerkezetek t zállósági határértékének vizsgálata ............. MSZ 14800/1 –. Építési anyagok éghet ségi csoportba sorolása a „nehezen éghet ség" vizsgálatával......................................................................................... MSZ 14800/3 –. Építési anyagok éghet ségi csoportba sorolása a „közepesen éghet ség" vizsgálatával............................................................................................................................... MSZ 14800/4
A tárggyal kapcsolatos jogszabályok A t z elleni védekezésr l és a t zoltóságról szóló belügyminiszteri rendelet ...... 35/1996. (XII.29.) BM országos településrendezési és építési követelmények.............................................................................OTÉK*
*
Jelenleg el készítés, átdolgozás alatt.
A szabvány alkalmazása el tt gy z djön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve hatálytalanítása, mert a szabványt a kibocsátója a m szaki haladásnak megfelel en id nként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhet a Posta Központi Hírlapirodánál. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbít , módosító indítványokat, észrevételeket megfelel indokolással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest, IX., Üll i út 25. (levélcím: Budapest 9, Pf. 24. 1450) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhet a Szabványboltban, Budapest. VIII., Üll i út 24. (levélcím: Budapest, Pf. 162. 1431). F. k.: az MSZH Kiadói F osztály vezet je - 79.3546/1, 4000 pld. - MSZH Nyomda, Budapest - F. v.: Nagy László
