…../2006. ( . ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendelem el: 1. § (1) Az igazságügyi szakértői szakterületekről és az ahhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (továbbiakban: R.) 1. számú mellékletének 1., 3. és 5. pontjában meghatározott biztonságszervezési, ipari baleset-megelőzési, továbbá a személy- és vagyonvédelmi szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására irányuló eljárás során e rendelet szabályait kell alkalmazni. (2) Az R. 1. számú mellékletének 2., 4., 6., és 7. pontjaiban megjelölt szakterületeken a szakirányú szakmai gyakorlati idő igazolásának eljárási rendjét külön jogszabály állapítja meg. (3) E rendelet alkalmazásában kérelmező az a természetes személy, aki a Szaktv. 3. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a biztonságszervezési, az ipari baleset-megelőzési, valamint a személy- és vagyonvédelmi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolása iránt kérelmet nyújt be. 2. § (1) Szakirányú szakmai gyakorlati időn az R-ben meghatározott szakképzettség megszerzése után, a kérelemben megjelölt szakterületen közszolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyon, munkaviszonyon vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon alapuló, megszakítás nélkül eltöltött gyakorlati időt kell érteni. (2) Szakmai gyakorlati időként szakértőjelölt esetében az alkalmazotti vagy más jogviszonyban, legalább napi 6 órás időtartamban végzett tevékenységet kell figyelembe venni. (3) A szakmai gyakorlat és a kérelemben megjelölt szakterület között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia. (4) Közvetlen kapcsolatnak minősül a) a kérelemben megjelölt szakterületen végzett szakmai tevékenység, illetve b) a választott szakterületre vonatkozó tudományos tevékenység. (5) A szakmai gyakorlat idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó fizetés nélküli, rendkívüli vagy szülési szabadság, illetve gyermekgondozási díj és segély folyósításának ideje. 3. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező
aa) személyi adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme), ab) felsőfokú iskolai végzettséget igazoló oklevelének (bizonyítványának) számát, és keltét (szak, kar feltüntetésével), ac) jelenlegi foglalkozását, munkakörét, ad) tudományos fokozatát, ae) munkáltatójának megnevezését, címét, b) az engedélyezni kért igazságügyi szakértői terület(ek) megnevezését. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) a képesítést igazoló okirat hiteles másolatát (honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás hiteles másolatát), b) a szakmai gyakorlat időtartama alatt végzett szakmai tevékenység részletes leírását, amelynek tartalmaznia kell, hogy a kérelmező mikor, hol, milyen munkakört töltött be, c) a szakmai gyakorlat időtartama alatt betöltött beosztásokhoz kapcsolódó munkaköri leírásokat, d) a szakmai működés megítéléséhez szükséges egyéb adatokat (például szakterületen végzett tudományos tevékenység, szakmai publikáció dokumentációit), e) a kérelmező mellé kijelölt mentor – ennek hiányában a munkáltató – szakmai véleményét a kérelmező szakmai felkészültségéről, f) a szakmai gyakorlat időtartamának igazolását. A szakmai gyakorlat időtartamát közszolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló kérelmező esetén a munkáltató, egyéb esetben a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról szóló szerződés igazolhatja. 4. § (1) A szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolásáról az ipari baleset-megelőzés szakterületen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a biztonságszervezés, és a személy- és vagyonvédelem szakterületen az Országos Rendőr-főkapitányság - a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül - hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítványt az e rendelet mellékletében meghatározott módon kell kiállítani. (2) A hatósági bizonyítványnak tartalmaznia kell: a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait [születési családi és utóneve(i), házassági utóneve(i), születési helye és ideje, anyja neve)], b) a szakirányú szakmai gyakorlattal igazolt igazságügyi szakértői szakterület(ek) megnevezését. (3) A fellebbezés elbírálása a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. 5. § A szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolásával kapcsolatos hatósági eljárásban a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
2
Melléklet a …../…… (
Eljárásra jogosult hatóság megnevezése
.
) BM rendelethez
Ügyiratszám: Ügyintéző neve:
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY Az Igazságügyi Minisztérium által folytatott eljárásban az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvétel kezdeményezéséhez igazolom, hogy ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………..…………………………………………………(név) (szül.helye.:………………….……………..………., ideje:…………………...……..., an.: ……………………………………………..….) szakirányú szakmai gyakorlatot szerzett a…………………………………………………… …………...………………………………………………………………szakterület(ek)en.
…………………, ………év……………hó………….-n
P.H.
………………………………….. döntés kiadmányozójának neve, hivatali beosztása
3
Szakmai indokolás az igazságügyi tűzvédelmi, valamint a személy- és vagyonvédelmi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről szóló belügyminiszteri rendelet tervezethez Az Országgyűlés 2005. május 23-án fogadta el az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvényt (a továbbiakban: Szaktv.), amely 3. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy igazságügyi szakértő az lehet, aki az egyes szakterületekre meghatározott, az adott szakterületnek megfelelő képesítéssel, és a képesítés megszerzésétől számított, legalább öt éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik. A Szaktv. ugyanakkor egyes esetekben eltekint az öt éves szakmai gyakorlat meglététől, ha a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot, illetve ha a kérelmező az igazságügyi szakértői intézményekben, vagy szervezet keretében szakértőjelöltként dolgozott és tevékenységét alkalmazotti, vagy más jogviszonyban, legalább napi hat órás munkavégzés keretében végezte. A Szaktv. felhatalmazta a szakterület ágazati irányításáért felelős minisztert, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjét rendeletben szabályozza. A rendelet tervezet előkészítése során az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (továbbiakban: R.) rendelkezéseit, az R-ben meghatározott szakterületek sajátosságait tartottuk irányadónak. Az R. a szakterületek széles körét sorolta a belügyminiszter ágazati irányítása alá, ennek következtében a szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolásával kapcsolatos feladatok nem szűkíthetők le a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek, illetve a BSZKI állománya által végzett szakértői területekre. A tervezet hatálya – az R. 1. számú mellékletével összhangban – nem terjed ki a kriminalisztikai szakterületre, mivel e szakterületen államilag elismert, illetve akkreditált képzés hiányában nem állapítható meg képesítési feltétel. Az igazságügyi tárca álláspontja értelmében az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételnél kizárólag az államilag elismert, vagy akkreditált képzésen alapuló képesítés fogadható el, mert ez biztosítja a képzésben való megkülönböztetés nélküli részvétel lehetőségét, az országosan egységes szakmai- és vizsga követelményrendszer érvényesülését. Ennek megfelelően a hagyományos kriminalisztikai szakterületek sem az R. mellékletében, sem e tervezetben nem kerültek megállapításra. Jelen tervezet előkészítésével egyidejűleg a Belügyminisztérium és az Országos Rendőrfőkapitányság szakértői megkezdték a kriminalisztikai szakterület képzési programjának kidolgozását, a képzés akkreditációját követően kerülhet be az R. mellékletébe a kriminalisztikai szakterület, és az ahhoz kapcsolódó képesítési követelmények. Az R. kiegészítéséig a szakmai gyakorlat szakirányú jellegének eljárási rendjéről szóló BM rendelet a kriminalisztikai szakterületre vonatkozó szabályokat nem tartalmaz. Nem terjed ki a tervezet hatálya az R. 1. számú mellékletének 2., 4., 6., és 7. pontjaiban megjelölt „tűzvédelmi” szakterületekre, mivel e területeken a szakmai gyakorlat igazolásának eljárási rendjét külön jogszabály (a tűzvédelmi szakértői és igazságügyi szakértői tevékenység szabályairól szóló 36/1997. (VI. 4.) BM rendelet) állapítja meg.
4
A tervezet 2. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján szakirányú szakmai gyakorlati idő megszerezhető közszolgálati, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony, munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is. E tág lehetőségekhez igazodóan a szükséges gyakorlati idő megszerzését a munkáltatói igazolás mellett, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejöttét bizonyító szerződésekkel is lehet igazolni, nem zárva ki ily módon azt a lehetőséget, hogy a kérelmező például vállalkozóként szerezze meg az előírt gyakorlati időt.. A tervezet lehetőséget biztosít, hogy kijelölt mentor hiányában a munkáltató nyilatkozzon a kérelmező szakmai felkészültségéről. A Szaktv. 3. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegét a szakterület ágazati irányításáért felelős minisztérium (illetve felügyelete alá tartozó szerv) vagy országos hatáskörű szerv igazolja. E felhatalmazás alapján a tervezetben – a szakterületek sajátosságaira figyelemmel – megosztottuk az igazolással kapcsolatos hatásköri feladatokat az országos hatáskörű szervek között. A tervezet az ipari baleset-megelőzés területén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, míg a személy- és vagyonvédelem, valamint a biztonságszervezés területén az Országos Rendőr-főkapitányság hatáskörébe utalta a Szaktv.-ben meghatározott hatósági feladatok végrehajtását. A tervezetben foglaltak szerint a szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolása hatósági bizonyítvány kiállításával történik. A hatósági bizonyítványt a tervezet mellékletében szereplő minta szerint kell kiállítani. A hatósági bizonyítvány kiállítása közigazgatási hatósági ügy, az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, a tervezet 4. §-ában foglaltak figyelembevételével. Tekintettel arra, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítása nem hatósági nyilvántartásban szereplő adatok, hanem a kérelmező által a kérelemhez csatolt iratok alapján történik, így az eljárás hosszabb időt vesz igénybe, ezért a tervezet annak lefolytatására, a Ket. 83. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ügyintézési határidőt 15 napban állapítja meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XXI. pontja 1. alpontjában foglaltak alapján a hatósági bizonyítvány kiállításáért 2000 forint eljárási illetéket kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy a szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolása az eljáró hatóságoknál jogszabály által elvégezni rendelt többletfeladatként fog jelentkezni, ezért feltétlenül szükséges a 2007. évi költségvetés tervezése során ezen új feladattal járó többletköltségeket is figyelembe venni.
5