M A G Y A R
KÓDEX
Az Osztrák— Magyar Monarchia GYCBÜHK
MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1867-1918 '
0
PAZABUL _ ÁTALAKÍTVA föyárosi orfeum rnellerr NAGVMEZŐHI.21.
ata Buffet olcsó draK
KOSSUTH KIADÓ
Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTENELEM 7 K Ö Z T Ö R T É N E T / Szabó Dániel 7 7 11 13 16 20 23 24
A DUALISTA POUTIKAI RENDSZER KIALAKULÁSA A dualista rendszer politikai struktúrája Ausztria és Magyarország külpolitikája az 1890-es évekig Az Andrássy-korszak A politikai pártok A Lónyay-időszak Az ausztriai rendszer kialakulása Tisza Kálmán korszaka
31 31 32 34 34 36 38 40 41 42 44 45 48 50 54 55 57 59 60 64 65 67 67 68 70 71 73
A DUALIZMUS VÁLSÁGA A stabilitás megbomlása A külpolitikai helyzet változása Tisza Kálmán bukása Szapáry Gyula kormánya A munkásmozgalom A Wekerle-kormány A nemzetiségi kérdés Az 1890-es évek látványos konfliktusai Bánffy Dezső időszaka A millennium A Bánffy-rendszer Ausztria a századfordulón A Széli-korszak Új pártok a válság idején Munkásmozgalom a századfordulón A Szabadelvű Párt bukása Ausztria a századforduló után A darabontkorszak A koalíciós korszak A koalíció és a munkásmozgalom Gazdaságpolitika A választójog Nemzetiségi politika A horvát kérdés a századfordulón A koalíció bukása A Nemzeti Munkapárt
79 79 80 82 83
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ A szarajevói merénylet Az augusztusi válság A kezdeti katonai események A magyarországi átalakulások
86 88 89 93
A háború második szakasza Tisza István bukása A végjáték Az őszirózsás forradalom
95 95 95 96 97 99 99 101
TÁRSADALOM / Fónagy Zoltán NÉPESEDÉSI VISZONYOK A demográfiai átmenet Népességszám és népesedési mutatók Eltűnő járványok, új veszélyek A háborús veszteség Az egészségügyi szervezet kiépülése A táplálkozási viszonyok javulása
101 101 101 102 103
A MOZGÁSBA JÖTT TÁRSADALOM A társadalmi mobilitás kiszélesedése A külső migráció Átrendeződés az országon belül A társadalmi átrétegződés
103 104 105 107 109 111 112 114
A TÁRSADALOMSZERKEZET Nagybirtokosok és arisztokraták A nagypolgárság A középosztály A kispolgárok A birtokos parasztság A mezőgazdasági bérmunkások Az ipari proletárok
2. FEJEZET / NYELVTÖRTÉNET / Szathmári István Mt*
MAOYAR '
^.NYEjLVÖR.
119 121 125 127
A történeti háttér és nyelvünk alakulása A nyelvújítás új hulláma Az irodalmi és a köznyelv A korabeli magyar nyelvtudomány története
3. FEJEZET / IRODALOMTÖRTÉNET
133 A VÁLTOZÁSOK KORÁNAK IRODALMA: 134 137 138 139 141 142 144 146
DEZILLÚZIÓ ÉS UJROMANTIKA (1860-as évek - 1877) / Császtvay Tünde Útkeresők Toborzó Az írófejedelem: Jókai Mór (1825-1904) Az érzelmes regényírók Az elégedetlen lírikusok Irodalmi ellentétek Ujromantikus drámaírók és népszínmű-szerzők Zsurnaliszta irodalom
149 A VÁLLAKÓZÁSOK KORÁNAK IRODALMA: IRODALMI HARCOK 149 152 155 159 162 164 168 17 173 176
ÉS KÍSÉRLETEK (1877-1890) / Császtvay Tünde Seregszemle Irodalmi harcmező — a kozmopolita vita Újító lírikusok Egyéni hangú regényírók és novellisták Mikszáth Kálmán nyomában A nemesség új útjai az elbeszélőirodalomban Útkereső drámaírók A tömegtermelés kora A tömegbefolyásoló zsurnaliszta irodalom Olvasókörök, kaszinók, könyvtárak
177 A SZÁZADVÉG-SZÁZADFORDULÓ IRODALMA: BOHÉMSÁG ÉS HISTORIZMUS (1890-1906) / Császtvay Tünde 179 Budapest — a világváros 181 Historizmus 182 A nemzeti szellem és a szecesszió költői 183 183 184 186 191 192 194 196 199 200 202
A SZÁZADELŐ IRODALMI FORRADALMA (1906-1919) / Veres András Háttér: a századforduló kulturális megosztottsága Az 1900-as évtizedben fellépő generáció: a „második magyar reformnemzedék" A Nyugat A Nyugat első nemzedékének költői A Nyugat elbeszélői Harc A Holnap és a Nyugat körül A századelő két magányos alkotója Thália Társaság, A Szellem, Vasárnapi Kör Kassák Lajos avantgárd mozgalma / Kappanyos András Az irodalmi élet a háború és a forradalmak idején
4. FEJEZET/ MŰVÉSZETEK 207 207 209 214 216 225
MŰVÉSZETTÖRTÉNET (1867-1918) / Geller Katalin Magyar művészet a dualizmus idején A historizmus művészete Realista tendenciák a festészetben A századforduló művészete A Neósok, a Nyolcak, az Aktivisták
228 230 233 235 236 239
ZENEI ÉLET A KIEGYEZÉS UTÁN (1867-1900) / Gombos László A zeneélet színterei és a hangversenyélet Erkel Ferenc és Liszt Ferenc pályájának utolsó szakaszában A Zeneakadémia alapítása és jelentősége Az Operaház és a magyar opera A magyar zene fő irányai a 19. század utolsó harmadában
241 243 244 247
ÚJ SZÁZAD, ÚJ NEMZEDÉK (1900-1918) / Vikárius László A népzene fölfedezése A „nyugatos" fordulat Zeneélet a hátországban
250 250 253 254 254
NÉPZENE / Tari Lujza A népies műdaltól a magyar nótáig, a népszínműtől az operettig Az új magyar népdalstílus megszületése A néprajztudomány hatása és zenei eredményei A valódi népdal felfedezése, a modern népzenetudomány kialakulása
256 256 258 262 263 263
TÁNCTÖRTÉNET/Felföldi László Európa korabeli tánckultúrája A tánckultúra feltételei Magyarországon A tánc a képzőművészetben és a népművészetben Tánc és irodalom A tánctudomány felé
264 264 268 271 274
SZÍNHÁZTÖRTÉNET (1867-1920) / Kerényi Ferenc A polgári színházszervezet kialakulása ,, Színjátéktípusok és szerepkörök Színházak és stílusok Színházak a világháborúban és a forradalmakban
276 276 277 277 278 279 279 280 280 283 285 293
A NÉMAFILM ELSŐ KORSZAKA (1918-ig) / Vajdovieh Györgyi A mozgókép születése A mozgókép megjelenése Magyarországon A vándormozisok korszaka Az első jelentős film: A tánc A korai aktualitásfilmek és életképek Az első mozik megjelenése A filmforgalmazás kialakulása A játékfilm megjelenése A nagyipari filmgyártás kialakulása Magyar játékfilmek 1912 és 1918 között A csúcskorszak vége
5. FEJEZET / EGYHÁZTÖRTÉNET 297 VALLÁSOK ÉS EGYHÁZAK A POLGÁRI MAGYARORSZÁGON
l
300 309 313 314
/ Katus László Katolikusok Protestánsok Görögkeletiek (ortodoxok) Izraeliták
318 318 318 319
NÉPI VALLÁSOSSÁG/Tomisa Ilona A népi vallásosság írott forrásai A pap mint a közösség vezetője A templom szerepe a hitéletben
319 Az egyházközség világi elöljárói 320 A vallásos élet tárgyi világa 321 A kisegyházak megjelenése
6. FEJEZET/TAJESNEP 325 325 326 328 330 331 333
EMBER ÉS TERMÉSZET / Dobszay Tamás A környezethez való viszony A vízrendezések A mezőgazdaság és a táj átalakulása Az ipar és a tájak A vasút Ember és tér kapcsolatának változása
335 335 336 336 337 339 340 342 343
TELEPÜLÉS ÉS LAKÓHELY / Dobszay Tamás Településszerkezet Puszták Falvak A városfejlődés tényezői és szakaszai A korábbi várostípusok sorsa A városok hierarchiája A főváros A városiasodás
345 346 348 350 355 357 358 359 361 361
ETNIKUMOK, NEMZETISÉGEK/Katus László Asszimiláció, magyarosodás A nemzetiségi társadalmak A nemzetiségi kérdés a politikában. A nemzetiségi törvény A horvátok A szerbek és a kisebb délszláv népcsoportok A szlovákok A románok A ruszinok A németek
362 362 362 364
POUTIKAI FÖLDRAJZ / Dobszay Tamás Az Osztrák—Magyar Monarchia szerkezete A Magyar Királyság 1867-1918 között Az igazgatás területi szerkezete
7. FEJEZET/ÉLETMÓD 369 369 369 372 374 375
GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS / Fónagy Zoltán A gazdasági modernizáció Konjunktúrák és válságok A Monarchia közös piaca Állam és gazdaság Az államháztartás
378 380 382 384 386 387 388 389
A mezőgazdaság átalakulása A ipar fejlődése A közlekedés forradalma A kereskedelem A modernizáció motorja, a hitelszervezet Budapest - a gazdaság fővárosa A mérleg A paraszti gazdálkodás / Kocsis Gyula
BB
398 398 402 408 411
TECHNIKATÖRTÉNET/Fónagy Zoltán A mezőgazdasági technika Az infrastruktúra forradalma A modern távközlés kezdetei: távíró és telefon Az ipari technika fejlődése
420 ISKOLA- ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET / Dobszay Tamás 420 Az oktatási rendszer szintjei 429 Tudományos és kulturális intézményrendszer 343 343 343 435 436 438 439 440 442 446 446 448 449
MINDENNAPI ÉLET / Dobszay Tamás Családtípusok A családszerkezet a 19. század utolsó harmadában A családszerkezet változása a századfordulótól A nemek viszonya Házasodási szokások Életciklus Mentalitás, időfelfogás Háztartás, család és lakás az egyes rétegeknél Társadalmi fegyelmezés Térhasználat Társadalomszerveződés A paraszti életmód mindennapjai / Kocsis Gyula
452 KITEKINTÉS/Fónagy Zoltán 455 Időrend 462 A képek jegyzéke 477 Név- és tárgymutató CD-ROM-melléklet tartalma: Szöveggyűjtemény és ajánlott irodalom Galéria
