AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szávai Ferenc AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA FELBOMLÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI. Az államutódlás vitás kérdései

AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Szávai Ferenc

AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA FELBOMLÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI Az államutódlás vitás kérdései

Budapest 2004

I. Akut a t ás if e l a datr övi dös s z e f ogl al ás a.Akut at áse l őz mé nye i

A szakirodalom az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági következményei közül a közös vagyon felosztásával, az államutódlás kérdéseivel eddig direkt módon nem foglalkozott, ezért választottam ezt kutatási témaként. Célom volt, hogy az OsztrákMagyar Monarchia felbomlásának gazdasági, jogi (vagyonjogi) következményeit erede ndőe npr i me r ,l e vé l t á r if or r á s oks e g í t s é gé ve lbe mut a s s a m,a mi he za ze ddi gme g j e l e nt s z a ki r oda l ma tki e gé s z í t őj e l l e gge lha s z ná l t a mf e l . Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági következménye volt az egykori közös vagyon felosztása az Osztrák Köztársaság és a Magyar Királyság között. A közös vagyon felosztása a történelemben egyedülálló volt, a témára vonatkozóan eddig kevés feldolgozás született. Mivel az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának államutódlási kérdéseit, mint példát vizsgáljuk, el kellett hogy jussunk az államutódlás korabeli és mai szabályozásához. Szükséges volt vizsgálni a multinacionális állam felbomlásának (dismembratio) következményeit, ennek vagyon-é sa dós s á g á l l omá nyme g os z t á s á t ,s z e r z ődé s e i ne kj og ut ódl ását, de egyben természetesen a magánszemélyek szerzett jogainak védelmét is. A közép-európai államalakulat felbomlása után, az újonnan alakult államok számos vitás kérdést kellett, hogy megoldjanak, amelyek nemzetközi felügyeletét a Nemzetek Szövetsége kívánta ellátni. Az államutódlás összetettségére több kutató rámutatott, (Malcolm N. SHAW: Nemzetközi jog. Budapest, 2001.) h o gy ,a z tmi nt e gye r ny őf oga l omké ntha s z ná l t á k.Egy államnak a másik állammal t ör t é nőf e l vá l t á s aa za dot tt e r ül e tne mz e t köz ika pc s ol a t a i é r t vi s e l tf e l e l ős s é gs z á mt a l a npr obl é má tr e j tma g á ba n.Mi l y e na l a pons z á l l t a kaj og oka z egyik hatalomról a másikra? Sok függ attól, hogy az egyik állam beolvadt-e a másikba, vagy az adott területet bekebelezték, vagy két, illetve több államra esett szét. Michael SILAGI: Staatsuntergang und Staatennachfolge mit besonderer Berücksichtigung des Endes der DDR. Frankfurt am Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien: Peter Lang, 1996. (Schriften zum internationalen und zum öffentlichen Recht).) munkájában az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását a klasszikus „ di s me mbr a t i o”f og a l má va la z onos í t j a ,a mi ne kj e l e nt é s ei nká bbaf e l da r a bol á s( f e l os z t á s ) jelentést hordozza, ami egybecseng SZÁSZY István: Az államok közötti utódlás elmélet e .Buda pe s t ,1928. )c í műmunká j á ba nki f e j t e t tá l l á s pont j á va l . SZÁSZY be mut a t t a ,hogyabé ke s z e r z ődé shogy a ns z a bá l y oz t aa zújá l l a mokba ke r ül tva gy ont ,á l l a mut ódl á s iké r dé s e ke t ,a z onba nt öbbt e r ül e t e nne m vol te gy é r t e l műa szabályoz á s a .Éppe ne z é r ta zújOs z t r á kKöz t á r s a s á gr aé sMa gy a rKi r á l y s á gr ae s őköz ös vagyont nem érintette, de az uralkodóház magánvagyonát sem. Több probléma merült fel a magánszemélyek követeléseivel, szerzett jogainak érvényesítésével kapcsolatban. Ezért került sor a Nemzetek Szövetségének ajánlására a vegyes osztrák-ma gy a rdönt őbí r ós á g megszervezésére, aminek feladata volt a vitás kérdések rendezése. Így ez képezte munkánk tárgyát, hogy a nemzetközi jog, gazdasági kapcsolatok, a diplomácia és külkereske2

delem metszéspontjában bemutassuk a multinacionális államalakulat felbomlásának sajátos következményeit az államutódlás aspektusából. Magyarország vagyonvesztésére és jövedelemátadásának esetére FELLNER Frigyes: Csonka-Magyarország nemzeti jövedelme. Budapest, 1930. és szintén FELLNER eredményeire lehet támaszkodni (Közgazda s á g ie nc i kl opé di a .I V. köt e t . Buda pe s t , 1929. A s z e r ke s z t őbi z o t t s á ge l nöke : SZTERÉNYI József). BOKORNÉ Sz e g őHa nna„ Ál l a ma z onos s á g–á l l a mut ódl á s .Buda pe s t ,1984”mut a t rá, hogy a területi ki t e r j e dé sf ont oskor l á t j a ,va gyé ppe nl e he t ős é gel e he ta zá l l a mis z e rve z e t e kbe né l őe mbe r it á r s a da l omna k.A t ör t é ne l e mf ol y a má ne z e kt öbbs z örme g vá l t ozt a k,at e r ü l e t iki t e r j e dé s tgy a kr a ne r ős z a kosmódonvá l t oz t a t t á k.Te r ül e t e knőt t e k,c s ökkentek, új államokke l e t ke z t e k,va gyr é g i e ks z űnt e kme g .Mi nde z e kt öbbny i r ef e gy ve r e s konf l i kt us okha t á s á r at ör t é nt e k,avé ge r e dmé ny tane mz e t köz ij ogmá r„ c s a k”r e g i s z t r á lta. Az államok közötti utódlás, területszerzés a nemzetközi jogban többféle alakban f or dul ha te l ő.Le he t s é g e s ,hogya zut ódá l l a m me g s z e r z ia ze l ődá l l a me g é s zt e r ül e t é t , va gy ,hogya ze gy i kr é s z é t .El őf or d u l ha t ,hogya ze l ődá l l a mt e r ül e t ive s z t e s é gköve t ke zt é be ne l v e s z í t iöná l l óá l l a mis z e mé l y i s é gé t ,ne mz e t köz ij og ié r t e l e mbe nme g s z űni ká l l a m lenni, de az is lehetséges, hogy a megcsonkított területével, mint állam fennmarad. Lehe t s é ge s ,hogya zut ódá l l a mc s upá na zut ódl á si dőpont j á ba nat e r ül e t s z e r z é s tme g e l őz ően, mint független, szuverén állam már régóta fennállt. An e mz e t köz ij og ba na zá l l a mme g s z űné sös szefügg az államutódlás szabályozásáva l ,a mie gy be nj e l e nt iame g s z űnőá l l a ml e gf ont os a bba t t r i bút uma i na k( j og oké sköt e l ez e t t s é g e k)vi s e l é s é t .Azá l l a m me g s z űné s é ne kvi z s g á l a t á ba nki i ndul óa l a pt e há ta z1978 . évi és 1983. évi ENSZ konvenció, amely ezzel ka pc s ol a t ba ne l s őké ntane mz e t köz is z e rz ődé s e kke l ,ma j da zá l l a mva gy oné sá l l a ma dós s á g ,l e vé l t á r a kj ogf ol y t onos s á gá na k,i l l e tve megosztásának kérdésével foglalkozott (Michael SILAGI). Ilyen értelemben a területátadásnak azokat a következményeit figyelhetjük meg, melyek az Osztrák-Magyar Monarchia felosztása során is már nagyrészt megfogalmazódtak, még a z ENSZ konve nc i ók e l őt t( Wi l f r i e d FIEDLER Entwicklungslinien im Recht der Staatensukzession. Liber Amicorum Prof. Ignaz Seidl-Hohenveldern. Edited by Gerhard Hafner. Hague-London-Boston, 1998.). A dismembratio (egy állam széthullása, felbomlása, feldarabolása) kapcsolódik á l t a l á ba na zá l l a m me g s z űné s é he z ,e gy be nj e l e nt ia nna kt öbbne mz e t köz ij og ia l a ny r a t ör t é nős z é t e s é s é t ,i l l e t vea z okke l e t ke z é s é t . A különböz ől e he t ős é g e ke tf i gy e l e mbevé vea zá l l a mokköz öt t iut ód l á sha te s e t é t (területi engedmény, elszakadás, egyesülés, szétesés, teljes bekebelezés, az elszakadás és csatlakozás) típusát különbözteti meg a szakirodalom (SZÁSZY István, Das Recht der Staatensukzession (The Law of State Succession). Referate und Thesen von Ulrich FASTENRATH, Theodor SCHWEISFURTH-Carsten Thomas EBENROTH. Band 35. 24. Tagung in Leipzig April 1995. Heidelberg, 1996.).

3

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlási folyamatát ORMOS Mária, Michael SILAGI, KÖVÉR György, GRATZ Gusztáv és GYARMATI György és ROMSICS Ignác munkái alapján vizsgáltuk és mutattuk be. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását vizsgálva különösen az államutódlás há r om e s e t el e s zé r vé ny e s :a z„ e l s z a ka dá sé sc s a t l a koz á s ” ,a cessio (területi engedmény) é sadi s me mbr a t i o( f e l da r a bol á s ) .El ő z mé ny é r e ,aduna imona r c hi at e r ül e t iki a l a kul á s á r a (GONDA Imre - NIEDERHAUSER Emil: Habsburgok. Budapest, 1978) eredményeit lehet kiemelni, gazdasági szempontból korabeli statisztikák (KONEK Sándor: Magyar Birodalom statistikai kézikönyve folytonos tekintettel Ausztriára. Budapest, 1978.) anyagait de egyéb feldolgozásokat (BUDAY László: Ungarn nach dem Friedenschluß. Berlin und Leipzig, 1922., Csikós-Nagy Béla: A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Tanulságok az ezredforduló küszöbén. Budapest, 1996.) lehet használni. A új államok gazdasági perspektíváit Dr a homí rJ a nč í k& He r be r tMa t i s :„ Ei nene ueWi r t s c ha f t s or dnungf ür Mi t t e l e ur opa . . . ”Mi t t e l e ur opä i s c heWi r t s c ha f t s konz e pt i one ni nde rZwi s c henkriegszeit. In. Teichova, Alice –Matis, Herbert: (Hrsg.) Österreich und die Tschechoslowakei 19181939. Die wirtschaftliche Neuordnung in Zentraleuropa in der Zwischenkriegszeit. WienKöln-Weimar 1996. S. 329-388. (S. 375-376. )c í műművedol g oz z af e l . A közép-európai gazdasági tervek közül GYARMATI György: A revízió alternatívája. A regionális integráció formaváltozásai a magyar politikai gondolkozásban, 19201944. Limes. X. évf. 28. szám. 1997/2., KÖVICS Emma: Az európai egység kérdése és Németország 1919-1933. Budapest, 1992., GRATZ Gusztáv: Az Osztrák-Magyar Monarchia felosztásának körülményei. 1943. december 10-én. Közli: Gyarmati György. Történelmi Szemle XXXVII (1995) 1., NÉMETH István: Európa tervek 1300-1945. Visszapi l l a nt á saj övőbe .Buda pe s t ,2001. és MATIS, Herbert: Wirtschaftliche MitteleuropaKonz e pt i one ni n de r Zwi s c he nkr i e g s z e i t .De r Pl a ne i ne r„ Dona uf öde r a t i on” .I n. Mitteleuropa-Konzeptionen in der Ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts. Herausgegeben von Richard G. PLASCHKA, Horst HASELSTEINER, Arnold SUPPAN, Anna M. DRABEK und Birgitta ZAAR. Wien, 1995. 229-256. old. munkáit emelhetjük ki. Az Osztrák-Ma gy a rMona r c hi af e l boml á s á tköve t őva gy onj og if e l os z t á s tne ms z abályozhatták a modernkori konvenciók, ezekre egészen más szabályozás volt érvényes. Ennek vizsgálata képezte éppen a kutatásunk tárgyát, az Osztrák-Magyar Monarchia felboml á s á na ke s e t ipé l da ké ntt ör t é nőbe mut a t á s avol taf e l a da t unk. A kilencvenes években Közép-Kelet Európában rendszerváltások történtek, illetve s okne mz e t i s é g űor s zágok bomlottak fel (História 2001/9-10.s z á ma„ Re nds z e r vá l t á sKözép-Kelet-Eur ópá ba n” ) ,e nne kaköv e t ke z mé ny e i ve lROMSI CSI gná c :Ne mz e t ,ne mz e t iség és állam. Kelet-közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Budapest, 1998.mű v é be nf og l a l koz i k. Ez e kokakül önböz ő,a z onba nmi nde nüt tf e l me r ül ta ze gy kor iva gy on,á l l a ma dóss á g ,s z e r z ődé s e kut ódl á s a . Oroszország kinyilvánította 1990. június 14-én szuverenitását, de nem hagyta el az egykori Szovjetuniót. 1991. december 4-én határoztak arról, hogy az 1983-as bécsi konvenc i óe l ve i ne kme gf e l e l őe na za kkor i11FÁK köz t á r s a s á gköz öt tf e l os z t j á kaSz ovj e t uni ó 4

külföldi államvagyonát. Ulrich FASTENRATH, Theodor SCHWEISFURTH-Carsten Thomas EBENROTH Da sRe c htde rSt a a t e ns ukz e s s i oní r j a ,hogyaké s őbbibe l é pé s e kke l az egykori birodalom vagyonának utódlásában 15 alany osztozott. A témában Claudia WILLERSHAUSEN Zerfall der Sowjetunion: Staatennachfolge oder Identität der Russländischen Föderation; auch ein Beitrag zu Staatsuntergang und Staatennachfolge. Hamburg: Kovac, 2002. Schriftenreihe Verfassungsrecht in Forschung und Praxis ; 6), 2002 címen írt monográfiát. Végül az 1929-ben Jugoszláviaként létrejött szövetségi állam felbomlása nemzeti és háborús konfliktus után következett be. Ez a folyamat 1988-1992 között történt. A témára vonatkozóan Mojmir MRAK Hrsg.]: Succession of states / ed. By Mojmir Mrak. –The Hague [u.a.]: Nijhoff, 1999. (Developments in international law; 33). szerkesztett kötetet, illetve Ignaz Seidl-Hohenveldern írt tanulmányt az egykori Jugoszlávia államvagyonának, levéltárának és államadóságának felosztásáról. Az érdekes tanulmány kapcsolódik Theodor SCHWEISFURTH –Karlen BLÖCKER munkájához, akik az egykori jugoszláv nemzeti bank külföldi vagyonának felosztását vizsgálták. Otto KIMMINICH –Stephan HOBE „ Ei nf ühr ungi nda sVöl ke r r e c ht .7.Auf l a ge . Tübingen-Ba s e l ,2000”me g f oga l ma z t aa z t ,hogyane mz e t köz ika pc s ol a t okt ör t é ne t é r ől s z űke bbé r t e l e mbe nc s a ka17.s z á z a dót abe s z é l h e t ünk.Aze g é s zkor s z a kota„ kl a s s z i kus ne mz e t kö z ij og ”i dős z a k á na kt e ki nt e t t é k,a mie gy be na ze l s ővi l á g há bor úe l őt t ikl a s s z ikus diplomácia aranykora. A Nemzetek Szövetsége a béke biztosításában fontos szerepet tulajdonított a vitás kérdések megoldására, szabályozására, ebben ajánlotta a Szövetség tagállamainak, hogy vegy e svá l a s z t ot tdönt őbí r ós á g otműködt e s s e ne k.ORMOS Mária - MAJOROS István: Eur ópane mz e t köz iküz d őt é r e n.Buda pe s t ,1998.c í műművé be nol va s ha t unkas z e r ve z e t t e vé ke ny s é gé r ől ,s z e r e pé r őlane mz e t köz ipol i t i ká ba n. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor a térségben alakult új államoknak s z á mosk é r dé s be na l a kul tkiné z e t e l t é r é s e ,e bbőlas z e mpont bóla zos z t r á k-magyar dönt őbí r ós á gf e l á l l í t á s á r aaVe l e nc e iEgy e z mé ny1921.okt óbe r13,ma j daBur g e nl a ndi Egyezmény 1923. február 26 tett említést, tényleges megalakítására 1925 nyarán-ős z é n került sor, alapját képezte az 1930. szeptember 15-én megalakult lausanne-i osztrákma gy a rn e mz e t köz idönt őbí r ós á g na k,a me l y1938á pr i l i s á i gműködöt t ,t é ny l e ge s e n1940 májusában fejezte be tevékenységét. Mivel a trianoni bé ke s z e r z ődé ss z á moské r dé s tne ms z a bá l y oz ot t ,é ppe ne zve z e t e t t oda, hogy ezen vitás kérdések megoldását, elintézési módját bemutassuk, így a két új á l l a m( Os z t r á kKöz t á r s a s á gé sMa gy a rKi r á l y s á g)t e r ül e t é nl é vőköz ösva gy onf e l os z t ását nyomon kövessük. Az Osztrák-Magyar Monarchia jogi természetére, az új osztrák állam jogfolytonosságának felfogására vonatkozóan Wilhelm BRAUNEDER Osztrák alkotmánytörténet ( Bé c s1998,7.ki a dá s )c í műmunká j any új ts e g í t s é ge t . Ebbőlas z e mpont bólas z a ki r oda l om e r e dmé ny e i tf őké ppe naköz ösva gy oné r t é kme g á ll a pí t á s á ná l( ke l e t ke z é s ,na gy s á g r e nd) ,i l l e t vea ze l s ővi l á g há bor úut á nki a l a kul tg a z da s ági, politikai környezet bemutatásánál használhatjuk. Josef WYSOCKI habilitációs mun5

kájában (Infrastruktur und wachsende Staatsausgaben - Das Fallbeispiel Österreich 18631913.St ut t g a r t ,1975)vi z s g á l t aake t t ősmona r c hi á ba nAus z t r i apé nz ügy ipol i t i ká j á t ,a z infrastrukturális kiadások növekedését, a közös államháztartás kiadásait és bevételeit. Ákos PAULINYI munkájában a "Die sogenannte gemeinsame Wirtschaftspolitik Österreich-Ungarns. Alois, BRUSATTI (Hrsg.), Die wirtschaftliche Entwicklung. Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Band 1. 567-604.( Wi e n1973) "f őké ppe naköz ös , kvázi közös ügyek, szervek, a kvóták és a kereskedelmi- és vámszövetség egyes részleteivel foglalkozik. Eddie M. SCOTT az Osztrák-Ma gy a rMona r c hi aga z da s á g if e j l ődé s é r ől írt, statisztikai adatok segítségével mutatja be a kiadások és bevételek alakulását (Economic Policy in Austria-Hungary, 1867-1913. in: The Cambridge Economic History of Europe Vol. VIII. The industrial economies; the development of economic and social policies. Ed. by Peter Mathias and Sidney Pollard. 812-886. (Cambridge 1989). HANÁK Péter könyvében (Ungarn in der Donaumonarchie. Probleme der bürgerlichen Umgestaltung eines Vielvölkerstaates. (Wien-Budapest 1984) a magyar történelmet a Dunai monarchia keretében tárgyalja és rámutat arra, hogy a közös bruttó termelési érték a birodalom két felében csaknem azonos volt százalékos arányát tekintve a kvótaarányos részesedéssel. SOMOGYI Éva bemutatja könyvében (Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában (Budapest 1996) a közös költségvetést, annak e l őké s z í t é s é té sa bba naha dügy iki a dá s okdomi na nc i á j á t . DIÓSZEGI István és SOMOGYI Éva dokumentumgy űj t e mé ny é ből " Di e Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der österreichisch-ungarischen Monarchie 1883-1895,1896-1907" megismerhetjük a közös költségvetéssel kapcsolatos vitákat és tárgyalásokat. Az Osztrák-Magyar Monarchia kiadásainak és bevételeinek el ői r á ny z a t a ir a ,j ólha s z ná l ha t óa kal e gf őbbs z á mve vős z é kki a dvá ny a i :AzOs z t r á k-Magyar Monarc hi aköz ösá l l a mhá z t a r t á s á na ke l ői r á ny z a t a1871-1873. (Wien 1868-1913). Az OsztrákMagyar Monarchia közös háztartásának zárszámadása 1875-1879. (Wien 1877, 1881). Az Osztrák-Magyar Monarchia közös kiadásainak és bevételeinek kezelési számadásai 1877-1914.[ Cs .é sk i r .l e gf őbbs z á mve vős z é k. ( Wi e n1877-1914)]. Ezeket egészítik ki a pénzügyi és statisztikai évkönyvek. A magyar államháztartási egyensúly problémájával, majd helyreállításával kapcsolatosan kiválóan használható MATLEKOVITS Sándor, Magyarország államháztartásának története 1867-1893. I-II. kötete (Budapest 1894). Aköz pont ihi va t a l okf e l s z á mol á s á ti l l e t őe nEr wi nMATSCH (Der auswärtige Dienst von Österreich /-Ungarn/ 1720-1920.Wi e n,1986)c í műköny veha s z ná l ha t ó,i l l e t veGus t a v GRATZ und Richard SCHÜLLER "Der wirtschaftliche Zusammenbruch ÖsterreichUnga r ns "( Wi e n,1930)munká j a .Ut ó bbi a ka ze l s ővi l á g há bor úös s z e sköl t s é g e i r őlí r na k , valamint az új Ausztria is mé t e l ti nt e g r á c i ój á na kké r dé s e i r őla ze ur ópa ig a z da s á g baé s politikába. Roman SANDGRUBER könyvében az osztrák gazdaságtörténet szinte minden t é má r avona t koz óké r dé s é ve lf og l a l koz i k” Ös t e r r e i c hi s c heGe s c hi c ht e .Ökonomi eund Politik. Österreichische Wirtschaftsgeschichte vom Mittelalter bis zum Gegenwart, 6

1995” ,i t tf ől e ga ze l s ővi l á g há bor útköve t őhá bor úut á nig a z da s á ge l e mz é s et a r t ha té rde kl ődé s r es z á mot . JÁSZI Oszkár A Habsburg Monarchia felbomlása ( Buda pe s t1983)c í műmunká j ában a birodalom centripet á l i sé sc e nt r i f ug á l i se r őt é ny e z őj é ne kbe mut a t á s á r at e t tkí s é r l etet. Herbert MATIS, Karl BACHINGER, Hildebrand HEMETSBERGER-KELLER ” Gr undr i ß de rös t e r r e i c hi s c he n Soz i a l - und Wirtschaftsgeschichte von 1848 bis zur Ge g e nwa r t1987”c í műmunká j ana gy onj e l l e g zetesen, általános képet ad Ausztria gazdas á g if e j l őd é s é r ől ,a zújg a z da s á g iki i ndul á sl e he t ős é gé r őla ze l s ővi l á g há bor úut á n. Karl BACHINGER habilitációs munkájában (Umbruch und Desintegration nach dem Ersten Weltkrieg - Österreichs wirtschaftliche und Soziale Ausgangssituation in ihren Folgewirkungen auf die Erste Republik. Wien, 1981) foglalkozik a háborús gazdaság következményeivel, az egykori adósságok felosztásával, a saint-germain-ibé ke s z e r z ődé s gazdasági következményeivel. BEREND T. Iván, - RÁNKI György, Közép-Kelet-Eur ópaga z da s á g if e j l ődé s ea 19-20. században 2. kiadása (Budapest 1976) foglalkozik az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági kérdéseivel, különösen a térség dezintegráció utáni gazdasági konszolidációs kísérleteivel. Majd bemutatja a közép-kelet európai országok visszatérései kísérleteit az európai gazdaságba. Richard G., PLASCHKA, - Karlheinz, MACK, szerkesztésében 1970-ben megjelent kötet (Die Auflösung des Habsburgerreiches. Zusammenbruch und Neuorientierung im Donauraum ( Wi e n1970)s z e r z őiahá bor úut á nide z i nt e g r á c i ór é s z l e t ké r dé s e i ve lf og l a lkoznak. Peter-Robert BERGER dokt or imunká j á ba naf őh a ng s úl y taduna it é r s é gga z da s á g i ös s z e oml á s á r ahe l y e z t e ,be mut a t vaa zut ódá l l a mokg a z da s á g if e j l ődé s é ne ké sga z da s á g i szerkezetének átalakulását (Der Donauraum im wirtschaftlichen Umbruch nach dem Ersten Weltkrieg. Währung und Finanzen in den Nachfolgestaaten Österreich, Ungarn und Tschechoslowakei 1918-1929. (Wien 1982). Az "Österreich und die Tschechoslowakei 1918-1938." (Wien, 1996. Hrsg. von Alice TEICHOVA und Herbert MATIS)c í műműe l s őf e j e z e t ef og l a l koz i ka zOs z t r á k-Magyar Monarchia felbomlásával. Herbert MATIS a közép-e ur ópa ig a z da s á ge l s ővi l á g há bor útköve t őé r de ke sg a zdasági aspektusaival foglalkozott (Disintegration and Multinational Enterprises in Central Europe during the Post-War Years (1918-1923), in: The Economic Development of Austria since 1870. Cambridge, 1984). Jürgen NAUTZ könyvében "Die österreichische Handelspolitik der Nachkriegszeit. Wien, 1994."azt vizsgálta, hogy az utódállamok mi módon építették újjá gazdasági kapcsol a t a i ka ta ze l s ővi l á g há bor úut á n.Ebbe nat é r s é gos z t r á kke r e s ke de l mika pc s ol a t a i na k alakulásában kiemelten foglalkozik az osztrák-magyar kapcsolatokkal. A levéltári források, dokumentumkiadások mellett szükséges az Osztrák-Magyar diplomáciai kapcsolatokkal kapcsolatos szakirodalom eredményeit is figyelembe venni 7

(ORMOS Mária, SOÓS Katalin, ÁDÁM Magda, JUHÁSZ Gyula, HALMOSY Dénes, ROMSICS Ignác PRITZ Pá l ,SI POSPé t e r ,ASAJ TIEni kő,HORNYÁKÁr pá ds t b. ) . POGÁNY Ágnes az Osztrák-Magyar Bank szétválasztásával foglalkozott (AETAS 4/ 1992. ) ,e bbőlas z e mpont bólmé gAlois, RASIN, Financial policy of Czechoslovakia during the first years of its his t or y .( Oxf or d1923)c í műmunká j ae me l he t őki .Pog á ny Ág ne se gymá s i kt a nul má ny á ba nama gy a rköz köl c s önökös s z e t é t e l é r őlé sna gy s á gá r ól ír. A ma gy a rdönt őbí r óSZTERÉNYI József rendszeres feljegyzéseket készített a pénzügyminiszter számára 1925-t ől ,e z e ke tSZÁVAI Ferenc "Az Osztrák-Magyar Monarchia köz ösva gy ona( Pé c s1999) "c í mű- már említett - munkájában közölte magyar nyelven. KEREKES La j osköny vé be n” VonSt .Ge r ma i nbi sGe nf- Österreich und seine Nachbarn 1918-1922.Buda pe s t ,197 2 ”abur ge nl a ndiké r dés részleteivel foglalkozik, és a két ország kapcsolatainak kezdeteivel. 1988-ban Alfred. MALETA und Horst HASELSTEINER szerkesztésében jelent me ga” De rWe gz um ” Ans c hl uß”1938Da t e nundFa kt e nc í műköny v,a miWi l he l m BRAUNEDER könyvével együtt jól használható az Anschluß problematikának megvilág í t á s á r a .Ebbőlas z e mpont bólj ólha s z ná l ha t óORMOS Mária "Civitas fidelissima (Szeks z á r d1999)ki s monog r á f i a ,deugy a na kkoraf e l boml á s tköve t őos z t r á ké sma gy a rka pcsolatok egyes részleteire, a nagyhatalmak elképzeléseire találunk adatokat. 1995 Martin KIENBÖCK ké s z í t e t te gyé l e t r a j z ii hl e t é s űt a nul má ny také tvi l á g hábor úköz öt t il e g j e l e nt ős e bbos z t r á kpé nz ügy is z a ke mbe r r őlVi kt orKi e nböc k-r ől ,a ki egyben betöltötte mindvégig az osztrák választott bírói tisztet ( ” Chr i s t l i c h eDe mokr a t i e ” 1995/2.). RESS Imre feldolgozta tanulmányában "Nemzeti levéltári vagyon - közös szellemi tulajdon. A bécsi magyar levéltári delegáció szerepe a határokon átnyúló levéltári problémák megoldásában" a szellemi közösség e sajátos esetét, amit a Bádeni Levéltári- és Muzeális Egyezmény, 1926. május 28. szabályozott. (Levéltári Szemle 1/1988. 3-10.). As z e l l e miköz ös s é gf e nt ipr obl é má j á va lf og l a l koz t a ka z oka ze l őa dá s ok,a me l y e k az alábbi címen kerültek nyilvánosságra: Das Institutionserbe der Monarchie. Das Fortleben der gemeinsamen Vergangenheit in den Archiven, in: Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs. Sonderband 4. 1998. Vorträge, Wien, 27. März 1996. Ferenc SZÁVAI: Die Folgen des Zerfalls der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Scripta Mercaturae Verlag, St. Katharinen 2003 részletesen foglalkozik a köz ösa kt í vé spa s s z í vv a gy on,i l l e t vee gy é b„ Pa t r i moi nei nt e l l e kt ue l ”( s z e l l e miva gy on) ké r dé s é ve lé sadönt őbí r ós á gi l l e t é k t e l e ns é gé ne kvi z s g á l a t á va l .Aművi z s g á l j aaf e l bomlásból származó egyéni keresetek ügyét is, végül a tárgyalásokat a Német Birodalommal. Michael SILAGI tanulmányában a Habsburg Monarchia levéltári javaival foglalkoz ot t” Di ei nt e r na t i ona l e nRe g e l unge nz um Ar c hi vg utde rHa bsburgermonarchie nach 1918. Zum Schicksal von Archiven beim Staatszerfall. (Südostforschung 55/1996. 311333.)" A területi nyereségek és a magyar tárgyalások, a német nemzetközi diplomácia e gy e ské r dé s e i r ől ,abonnil e vé l t á r if or r á s oks z a ki r oda l mime g a l a pozását ORMOS Mária - MAJOROS I s t vá n:Eur ópane mz e t köz iküz dőt é r e n.Buda pe s t ,1998. ,FÜLÖP Mihály 8

SIPOS Péter -: Magyarország külpolitikája a XX. században. Aula. Budapest, 1998., ZEIDLER Miklós szerkesztette Trianon. Nemzet és emlékezet. Budapest, 2003. és az Integrációs törekvések Közép- és Kelet-Európában a 19. és a 20. században. Bán D. András, Diószegi László, Márer Pál, Pritz Pál, Romsics Ignác. Teleki László Alapítvány Budapest, 1997. (PRITZ Pál tanulmánya), műve ivalamint HALMOSY Dénes: Nemzetközi s z e r z ődé s e k1918-1945. Budapest, 1966. jelentették. II. Források és módszerek, az elvégzett kutatások

A kut a t á s oke l s ődl e ge sc é l j avol t ,hogya zOs z t r á k-Magyar Monarchia felbomlásának vagyonjogi, államutódlási kérdéseivel foglalkozó dokumentumokat feltárja, az egykori közös vagyont pontosan analizálja és rekonstruálja és meghatározza. Feladat volt a központ ihi va t a l okf e l s z á mol á s á na kvi z s gá l a t a ,adönt őbí r ói( ve gy e sé sa zos z t r á k-magyar) munka részletes bemutatása (egyezmények és nyitott kérdések) a két világháború között. Ehhez szükséges volt a közép-európai államalakulat területi kialakulásának és gazdasági f e j l ődé s é ne kabe mut a t á s a ,i l l e t vea ze l s ővi l á g há bor úokoz t ag a z da s á g iki me r ül é sé r z ékeltetése. A kutatás eredményeként megszületett szintézis bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági és kulturális következményeit, a folyamat hatását ös s z e ha s onl í t ómódonvi z s g á l j aa z„ u t ódá l l a mokba n” . A dokumentumok zömét így az Osztrák Állami Levéltárból, a Magyar Országos Le vé l t á r ból ,i l l e t ől eg a Bonni (Berlini) Külügyminisztérium Politikai Levéltárából, a Cseh Köztársaság Külügyminisztériumának Levéltárából és a Genfi Népszövetségi Levé l t á r bólgy űj t öt t e m ös s z e .Mi nde me l l e t tj e l e nt ősvol tat é mas z a ki r oda l má na ké sj og i megalapozásának elkészítésében a Stuttgarti Tartományi Könyvtár és a Heidelbengi „ Ma xPl a nc kNe mz e t köz ié sKöz j og iI nt é z e t ”é saBé c s iEgy e t e m Ne mz e t köz iJ og iI nt ézetének állománya. Mint egykori akadémiai ösztöndíjas 1992-1993 a Deutscher Akademischer Austauschdienst (DAAD) kétsze r ivi s s z a hí vá s at e t t ee z tl e he t ővé1997 , 2003-ban. A kutatómunkát 1994-be nke z dt e me l ,a mi ta zOTKA " Vi l á gba nkiHi t e l ből Támogatott Fiatal Kutatók Ösztöndíja" (W 015017) segítségével folytattam Bécsben, 1995-ben. Az OTKA egyéni (T 22049) 1997-1999 és (T 029062) 1999 (2000) OTKA (T 34179) 2001-2004 programok segítségével kutattam a közös vagyon felszámolását és a Lausanne-i Osztrák-Ma gya rNe mz e t köz iDönt őbí r ós á gműködé s é ta z Or s z á gosLe vé l t á r ba naBé c s iÁl l a miLe vé l t á r ba n,má sf or r á s őr z ői nt é z mé nye kbe n. A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíja támogatta kutatásaimat 1997 augusztusszeptemberben. Az Osztrák Köztársaság Fonds zur Forderung der wissenschaftlichen For s c hungt á moga t á s á va l„ Li s eMe i t ne r “ös z t öndí j1998ke r e t é be n kut a t ha t t a ma témát a Bécsi Egyetem szaktanszékein és a bécsi levéltárakban, majd ugyanez az alapítvány P 13699-OEK számú program támogatásával 1999-2001, O. Prof. Dr. Hor s tHa s e l s t e i ne ri r á nyí t á s á va ll e he t ős é ge m nyí l ot ta zOs z t r á k-Magyar Monarchia 9

felbomlásának gazdasági következményeine ks z é l e s e bbkör űkut a t á s á na ke l ke z dé s ére. Mi nde me l l e t taMa gya rTudomá nyosAka dé mi a„ Bol ya iJ á nosKut a t á s iös zt öndí j a ”1999-2002 között támogatta az Osztrák Magyar Monarchia közös vagyonána kme gos z t á s at é má t .AzOkt a t á s iMi ni s z t é r i um „ Sz é c he nyiI s t vá nOktatási és Kut a t á s iÖs z t öndí j a ”2002-2005 között nyújtott támogatást az Osztrák-Magyar Monarc hi af e l boml á s á na kköve t ke z mé nye it é mamonogr á f i aa l a kba nt ör t é nőme gj e l e nt e t ésére, valamint az oktatási tevékenység további elmélyítésére. A kutatás eddigi eredmény e ia l a pkut a t á sj e l l e g űe k,ame g ke z de t tkut a t á s oka tf ol yt a t j a .Adokt or ié r t e ke z é s ké ntbe ny új t ot tműmi nd e me l l e t tös s z e g z őj e l l e g ű,ha s z nos í t j aa témában megjelent dokumentumkötetek eredményeit, ugyanakkor új tudományos ismeretek feltárására vállalkozott. A könyvhöz szükséges források nagy résztét az Osztrák Állami Levéltár Köztársas á g iLe vé l t á r á ba ns i ke r ül tös s z e gy ű j t e ni ,e zmi nt e gy130ka r t onf e l dol g oz á s á tj e l e nt e t t e , e l s ős or ba napé nz ügy mi ni s z t é r i umii r a t oka ny a gá ból .Ebbe ni skül önös e naDe pa r t e me nt (Fr i e de n17)f or r á s a ny a gavol tj e l e nt ős .Al e vé l t á r ba nmé gakül ügy mi ni s z t é r i umii r a t okr a( Né ps z öve t s é g ,Ke r e s ke de l e mpol i t i ka ,a zÚjPol i t i ka iLe vé l t á r ,a zÁl l a ms z e r z ődé s e k) és a Katonai Levéltár dokumentumaira támaszkodhattunk. A kutatás során az eredeti l i s t aki e gé s z ül t ,vé g ül28dokume nt um ke r ül te l őkül önböz őhe l y e kr ől .Ez e kz ö mea zOs z t r á kÁl l a miLe vé l t á rKöz t á r s a s á g iLe vé l t á r á na ka ny agai között voltak, a Departement Frieden 17, Völkerrecht iratok között, de a Hedelbergi „ Ma xPl a nc k”I nt é z e ti sőr i znéhányat. Mindezek alapján lehetett már a fellelt dokumentumokat tematizálni. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyonának felszámolásáról Sz t e r é ny iJ óz s e ff e l j e gy z é s e ié sj e l e nt é s e ike r ül t e ke l őaMa gy a rOr s z á g osLe vé l t á rpé nzügyminisztériumi iratok, illetve a külügyminiszteri iratok között. Ezek fontos dokumentumai az 1925-1930 között zajló gazdasági tárgyalásoknak. 2000 júniusában a Bonni Német Külügyminisztérium Politikai Levéltárában az Osztrák Jogi Iratok között mintegy 20 aktát dolgoztam fel,ke t t ők i f e j e z e t t e nané me té s magyar tárgyalásokról szólt az egykori közös osztrák-magyar államvagyon felosztásáról (Rechtsabteilung 1919-1945 R VII). 2000. áprilisában Genfben a Népszövetség Levéltárában fontos jogi, gazdasági és politika ii r a t ok a tgy űj töttem össze az egykori államvagyon felszámolásáról, illetve vitás –els ős or ba nha t á s vi t á k–ügy é r ől .Mi n t e gy15ka r t ontdol g oz t a mf e l ,é sha s z nos í t ot t a ma könyvhöz. Prágában 2001 májusában a Cseh Köztársaság Külügyminisztériumának levéltárában további dokumentumokat találtam a Habsburg-Lotharingiai Ház vagyonáról, a Csehs z l ová ká l l a mva gy onr ól ,i l l e t veaHa b s bur gké r dé s r őlaha r mi nc a sé ve kből . Adokt or ié r t e ke z é s ké ntbe ny ú j t ot tműt í zf e j e z e t bőlá l l ,köz é ppont j á ba na ze gy kor i Osztrák-Magyar Monarchia fel boml á s á tköve t őá l l a mut ódl á svi t á ské r dé s e iá l l na k.El s ős or ba né r i nt iaköz ösva gy oné sa dós s á gf e l os z t á s á na kt á r gy a l á s a i t ,af őbbvi t a ké r dé s e k megállapítását és a magánszemélyek szerzett jogainak érvényesítését. 10

Ab e ve z e t őtköve t őmá s odi kf e j e z e ta zá l l amfelbomlás és dismembratio nemzetközi jogi kategóriájával foglalkozik, a területátadás jogi és gazdasági következményeivel. Mi ve lmi nt e gypé l da ké ntke z e l iaduna iMona r c hi á t( Os z t r á kCs á s z á r s á g ) ,a me l yj e l e nt ős közép-e ur ópa ii nt e gr á c i ósha t ót é ny e z ővol t ,fontosnak vélte a kötet, hogy bemutassa anna kki a l a kul á s á t ,e l s ős or ba na zOs z t r á k-Magyar Monarchia létrejöttét. Az államutódlást ma már szabályozzák nemzetközi konvenciók, ez azonban az Osztrák-Magyar Monarchiára még nem lehetett érvényes, ott azt más alapelvek szabályozták. A harmadik fejezet bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának esetét, a ze l s ővi l á g há bor úha di g a z da s á gá n a kha t á s á t ,a zúj onna nke l e t ke z őá l l a mokg a z da s á g i perspektíváit. Ezzel párhuzamosan vizsgálja a gazdasági Közép-Európa terveket a két vi l á g há bor úköz öt t .A f e j e z e tl é ny e ge spont j aat r i a nonibé ke s z e r z ődé sr e nde l ke z é s e i ne k bemutatása az államutódlás perspektívájából. Érzékelteti, hogy mi történt az egykori állami, illetve államkincstári közvagyonnal az új államterületen, mindezt nemzetközi példákkal alátámasztja. Ebbe a kérdésbe ágyazza bele a közös levéltári vagyont. Ugyanúgy lényeges kérdésként mutatja be a közadósság, hadiadósság, államkincstári adósság ügyét, a nemzetközi jogokat és kötelezettségeket, illetve a magánszemélyek szerzett jogainak ügy é t .Ebbe naf ol y a ma t ba nmut a tr ámá sve gy e sdönt őbí r ós á g okműködé s é r e . A negyedik fejezet a ze l t é r őo s z t r á ké sma gy a ré r t e l me z é s tvi l á g í t j ame gava gy onköz ös s é g r ől ,a nna kme g os z t á s il e he t ős é g é r ől ,a na l i z á l vaa ze r e de t idokume nt umokat. Az ötödik fejezet tematikus megközelítésben foglalkozik a szétválás legfontosabb vi t á ské r dé s e i ve l .Enne khá r om kul c s ké r dé s é tr é s z l e t e z iaköt e t ,e l s őké ntaka t ona ii ng ó és ingatlan ügyét, aminek megosztása mindvégig vitatott volt. A másik nagy je l e nt ős é g ű és vitatott ügy a Habsburg-Lotharingiai Ház vagyona volt, annak keletkezését, sorsát, a magyar keresetet mutatjuk be. Fontos részét képezi a felosztásnak az egykori központi hivatalok használatából származó érték megosztásának kérdése. A harmadik nagy terület akul t ur á l i sva gy ont e r ül e t e( „ Pa t r i moi nei nt e l l e c t ue l ”–szellemi vagyon), azok hovatart oz á s á na kvi t á j a ,e bbet a r t oz t a kal e vé l t á r a kme l l e t ta ze gy kor igy űj t e mé ny e k,t á ga bb értelemben pedig a konzuli és követi paloták alapítványi- és a közös alapok közös javai. A három nagy terület mellett fontos volt még a bosznia-hercegovinai közös aktívák, a régi korona kötelezettségek szabályozása és a magánadósságok rendezésének ügye. A hatodik fejezetben az eddigi tematikus feldolgozást felváltja az időr e ndne kme gf e l e l őbe mut a t á s .Eze gy be na ze l s ővi l á g há bor útköve t őbi z t ons á g ir e nds z e r r ef ókus z á l ,a Nemzetek Szövetsége vitás kérdéseket rendezni kívánó tevékenységét mutatja be. Ebbe illik bele az osztrák-ma gy a rdönt őbí r ós á gt e vé ke ny s é geaVe l e nc e iEgy ezmény, majd a Burgenlandi Egyezmény alapján. Ezeket a tárgyalásokat 1920-1925köz öt tadönt őbí r á k ki ne ve z é s é i gga z da s á g it á r gy a l á s okna kne ve z t é kar é s z t ve vők. A hetedik fejezet a l a pve t őe nSz t e r é ny iJ óz s e fma gy a ré sVi kt orKi e nböc kos z t r á k választott döntőbí r ój e l e n t é s e i ,f e l j e gy z é s e ia l a pj á nké s z ül te l .Azötdön t ő bí r óit á r gy a l á s t számos egyezmény zárta le, sikerült közelíteni az álláspontokat, mindenképpen a hosszú vi t a s or oz a tj e l e nt ősl á nc s z e me i ta l kot t á k.Mi ve le zf or ma it ová bbl é pé svol tadönt őbí r ói , egyben az egykori vagyon felosztásában, ezért ennek eredményeit külön fejezetben kell e t tt á r gy a l ni .Ezas z a ka s zi g e nj e l e nt ősvol t ,e r e dmé ny e is oke s e t be nakompe nz á c i ó 11

alapján nyugodtak, felhasználták a 20-as évek tárgyalásainak eredményeit, mintegy arra építve vitték tovább a felek saját elképzelésük érvényesítési szándékát. A nyolcadik fejezetben további formai változást jelentett az, hogy kiegészült egy semleges elnökkel az osztrák-ma gy a rdönt őbí r ós á g .Sz é khe l y eas vá j c iLa us a nnevol t , nemzetközi karaktert öltött. Ennek dokumentumai, vitái, megegyezései lényeges részét képezik az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának, illetve annak következményeinek. Jogi karaktert is öltött, számos kereset, illetve perbebocsátkozás, ellenkereset keletkezett. 1935-re a vitás kérdések zömét sikerült megoldaniuk, kivéve a katonai ingó javak ügyét. Folytatódott a bizonyítási eljárás, azonban az Anschluss lényeges változásokat hozott a további tárgyalások menetére, ugyanis megváltozott a tárgyalások jogi alanya osztrák rész r ől . A kilencedik fejezetben végül több stratégiai megfontolás után Németország belépe t tAus z t r i ahe l y é bet á r gy a l óf é l ké nt .I dőköz be nme g s z űnta zos z t r á k-ma gy a rdönt őbíróság formai okokból is, az elnök halála miatt, Németország pedig szívesen kötötte volna össze az ügyet egy esetleges területi engedménnyel. A tizedik fejezetben az átmeneti területi nyereségek közepette véglegesen pontot tett Németország és Magyarország az egykori osztrák-magyar vitára, mégpedig a cseh államvagyon és adósság felosztását tárgyaló pótegyezményben. A Német Külügyminisztérium Politikai Levéltára és az Osztrák Állami Levéltár is tartalmaz dokumentumokat az Anschluss utáni tárgyalásokra, viszont ezek nem álltak oly mennyiségben rendelkezésre, mint a korábbi tárgyalások szinte kifogyhatatlan levéltári dokumentumai. Az utolsó dokume nt umoka t1942e l e j é nkül dt é kBe r l i nbőlBé c s beme g őr z é s r e ,hogya z okké s őbba kutatók számára rendelkezésre álljanak. Tulajdonképpen ekkor zárult le a csaknem 25 éve tartó ügy, és több mint 80 év kellett hozzá, hogy ennek részletei monográfiában lássanak napvilágot. III. A kötet (értekezés) új tudományos eredményei

A. A doktori értekezésként benyújtott kötet „ AzOs z t r á k-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései. Pécs ,2004.334p”nemzetközi környezetbe ágyazva mutatja be a multinacionális Dunai Monarchia (OsztrákMagyar Monarchia) kialakulását, területi kiterjedését, majd annak felbomlását, mint e s e t ipé l dá t .A f e l boml á sköve t ke z mé nye iköz üle l s ős or ba nava gyonj ogi(vagyon, l e vé l t á r ,a dós s á g,s z e r z ődé s e k,ma gá ns z e mé l ye kj oga i ,adönt őbí r óimunka )e l e me ke t emeli ki és mutatja be komplex módon. Az államutódlás nemzetközi követelményeit vizsgálja az Osztrák-Magyar Monarchia példáján, annak gazdasági, jogi, politikai, diplomáciai metszéspontjában. A munka tudományos eredményei a nemzetközi irodalomba ni súj s z e r űe k,at é má r ól ,kül önös e naköz ösva gy onf e l s z á mol á s á r óle ddi gne mj e l e nt e kme gf e l dol g oz á s ok.A pá l y á z ór é s z be nöná l l ó,i l l e t vet á r s s z e r z ősmu nká ie gy r é s z t magyar, i l l e t vei de g e nny e l ve nl e he t ős é g e tkí ná l na kaha z a i ,va l a mi ntakü l f öl dikut a t óknak az eredmények felhasználására, további kutatására. Az eddig elvégzett kutatás eredmé ny e i ne kf őbbc s omópont j a iaköve t ke z ők: 12

a)

A felbomlás következményei közül rámutat a legfontosabb problémára: az államutódlás kérdésére. Nemzetközi jogi szempontból ez jelenti egy állam nemzetközi jogi kötelezettségeinek és jogainak átvételét egy másik ország által, amelyek az egyezményes szabályozásból eredtek. b) Fe l ve t iaműa z také r dést, hogy hogyan szabályozzák a területek átadását, annak nemzetközi elismerését? Azún.„ di s me mbr a t i o”va gy i ss z é t da r a bol á s ,s z é t e s é sj e l l e mz őj e l e ns é g eaXX.s z ázadnak, gondoljunk csak a Török Birodalomra, az Osztrák-Magyar Monarchiára, de napjainkban a Szovjetunióra, Csehszlovákiára és Jugoszláviára is. c) Hogyan szabályozzák az egykori vagyon (aktíva, passzíva, levéltárak), megosztását, s z e r z ődé s e kj og f ol y t onos s á gá t ? d) Mai szabályozás: 1978. augusztus 22-én született meg az a bécsi konvenció, amely a zá l l a mut ódl á ské r dé s é ve lf o g l a l koz i ka ze gy kor is z e r z ődé s e kr e vona t koz ól a g . 1983. április 8-án Bécsben az államvagyon, levéltárak és államadósság utódlásának kérdésében állapodtak meg. B. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása vagyonjogi, nemzetközi jogi, gazdasági, politikai, diplomáciai kérdéseket vet fel. Az ezzel kapcsolatos vita 1918-1942-ig tart ot t .Enne kr é s z l e t e i taf e nt iműbe nf e j t e t t e mki . 1. A dokumentumok alapján megállapítottam az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyonát: I. Aktívák, II. II. Passzívák III. Egyéb kérdések:  Az új Ausztria (Osztrák Köztársaság) és a Magyar Királyság azonossága az Osztrák Császársággal, illetve az egykori Magyar Királysággal.  Alapítványok.  Gy űj t e mé ny e k:a .I nkompe t e nc i a ,b.Me r i t um Feltártam a kérdést szabályozó szervezetek munkáját: a Nagyhatalmak Tanácsa, a Né ps z öve t s é g( vi t á ské r dé s e kr e nde z é s e ) ,aJ óvá t é t e l iBi z ot t s á g ,á l l a mköz idönt őbí r ós á gok (osztrák-ma gy a rdönt őbí r óit á r gy a l á s ok,e r e dmé ny e i ) ,( Ve l e nc e iEgy e z mé ny ,Bur ge nlandi Egyezmény), az egykori Osztrák-Ma gy a rMona r c hi aut ódá l l a ma i na kdönt őbí r ós ágaiét: 1932-be nAus z t r i ahé tve gy e sdönt őbí r ós á gá bólkül önös e na kt í vt e vé ke ny s é g e t fejtett ki az osztrák-francia és az osztrák-román, míg a többi szinte már befejezte munkáját, így az osztrák-brit, az osztrák-olasz, osztrák-belga, osztrák-jugoszláv és az osztrákg ör ög .Kü l önös e nj e l e nt őss z a ka s z á bal é pe t ta zos z t r á k-ma gy a rdönt őbí r ós á gmunká j a , amely még számos nyitott kérdés megválaszolására vállalkozott. A harmadik területe vol tadön t őbíróságoknak az egykori korona országaival kapcsolatos kérdések rendezése13

s é r e ös s z e ül tbí r ós á g ok munká j a .Ne mz e t köz idönt őbí r ós á g ok ( La us a nne -i OsztrákMa gy a rDönt őbí r ós á g) 2. Mi nde me l l e t tavi t a dokume nt umoka na l i z á l á s as or á naköt e t be nbe mut a t om af őbb kérdéseket, azok tárgyalását, majd megoldási módjukat: 2. 1. Katonai ingó- és ingatlan vagyon Ez také r dé s t„ A ke t t ősMona r c hi aör öks é g e ”( 2000)é sa„ AzOs z t r á k-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései. Pécs, 2004. 334p” c í műköny ve mbe nös s z e g e z t e m.Ebbe na za l á bbié r t é ke kme g ha t á r oz á s á r ake r ül ts or : a) Azut ódá l l a mokr ae s őá l l a mva gy oné ska t ona iva gy oné r t é ke b) A két államterületén maradt katonai vagyon és annak kvótaarányos megosztásából származó érték. Magyarország a lausanne-idönt őbí r ós á ge l őt t1935-ig képviselte a fenti mintegy f é l mi l l i á r da r a ny kor onaé r t é kűköve t e l é s é t .Az1935.nove mbe r29-i osztrák véleményre aMa gy a rKi r á l y s á gadönt őbí r ós á g1935.de c e mbe r6-i felszólításának eleget tett 1936. február 12.-én replikában válaszolt. Az Osztrák Köztársaság 1936. júniusában keltezett iratban válaszolt a február 12-én kelt magyar replikára. A Magyar Királyság 1937. november 17-én periratot nyújtott be, ebben lemondott 1937. június 21-ie l l e nve t é s é r ől ,a mi az Osztrák Szövetségi Kormány eladósodásának következményeivel foglalkozott. Végül az osztrák vélemény az 1937. november 17.-i magyar periratra (kérelemre) 1938. január 17-én született meg. 2. 2. A Habsburg-lotharingiai ház vagyona A Magyar Királyság követelése a vagyon felére. A területi elv. A fenti rendeletek a Német-Os z t r á kKöz t á r s a s á gt e r ül e t é nl é vőur a l kodóhá z ié sme l l é ká g i együttes- és kötött vagyont az új állam vagyonának deklarálta, továbbá az ingatlan vagy one gyr é s z é bőla z1919.de c e mbe r18. -i 573. cikkely alapján létrehozta a hadikárosult alapítványt. Az alapítvány bevételeit a hadikárosultak ellátására használták fel. Az 1935/299. sz. törvény alapján a szövetségi kormányzat döntött arról, hogy az említett 1919. évi törvény értelmében állami tulajdonná lett uralkodóházi vagyonból a Habsburg-lotharingiai ház tagjainak ellátására alapítványt hoz létre. Azúj a bbHa bs bur gt ör vé ny tt öbbl é pc s őbe nha j t ot t á kvé g r e ,e l s őké nte nne ké r t e lmében 1936. november 20.-án döntött a minisztertanács öt bécsi ház és értékpapírok átadásáról a majdani családi alapítványnak. A ház vagyona formálisan átadásra került közvetlenül az Anschluss-tme ge l őz ől e g ,e za z onba naNé me tbi r oda l om s z á má r ane m vol t vállalható, ezért került sor az átadás visszavonására. Az 1939/311-es törvény (a Habsburg-lotharingiai ház vagyonának átadási érvénytelenítése) értelmében a családi alapítvány tulajdonjogát, azt az osztrák tartomány szerezte meg. 14

2. 3. Egyéb kulturális ügyek „Pat r i moi nei nt e l l e c t ue l ”- A szellemi vagyon. Er r őlr é s z l e t e s e na„ Di eFol ge nde sZe r f a l l sde rÖs t e r r e i c hi s c h-Ungarischen Monarchie. Sc r i pt aMe r c a t ur a eVe r l a g .St .Ka t ha r i ne n,2003.266S” i l l e t ve„ AzOs z t r á k-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései. Pécs, 2004. 334p”c í műműve kbe n olvashatunk. Az aktív vagyon körébe sorolhatjuk az egykori közös levéltári vagyont, ez a kérdés abba naf e j e z e t be nke r ül tt á r gy a l á s r a .Mi nde me l l e t tgy űj t e mé ny e ke t ,köz ösmuz e á l i st á rgyakat, relikviákat sorolnak még a szellemi vagyon körébe. A Magyar Kir á l y s á ga za l á bbigy űj t e mé ny e kr ef e j e z t ekii g é ny é tat á r gy a l á s oks or á n: 1.A bé c s iművé s z e t t ör t é ne t iUdva r iMúz e umba n,2.A bé c s iMűvé s z e t t ör t é ne t iMúz e umonkí vü l igy űj t e mé ny e kbe n,3.Azudva r iköny vt á re r e de t i l e gc s a l á dihi t bi z omá ny idarabjaira. A közös alapítványokat, vagy az alapítványi tulajdonként telekkönyvezett közös kulturális tulajdont lehet még ebben az egyéb (kulturális) kategóriában vizsgálni. Ezért került s ora„ Pa t r i moi nei n t e l l e c t ue l ”e gyt á g a bbé r t e l me z é s é r e ,saköz ösa l a pí t vá ny ok,va gy alapítványi tulajdonok (a szellemi tulajdon tárgyiasult formái) vizsgálatára, amit a feldolgozott források is indokoltak. C.A köz ösva gy onf e l s z á mol á s á té sf e l os z t á s á tvé g z ődönt őbí r óimunkae r e dmé ny e i ta dönt ő b í r óie gy e z mé ny e k,t á r gy a l á s oka ny a gá na kf e l dolgozása kiadása 1925-1930, 1930-1938 között jelentette az alábbi tematikai bontásban: 1. Al e gf ont os a bbdönt őbí r óie gy e z mé ny e k1925-1930 között, 2. Tárgyalások, egyezmények és vitakérdések dokumentumai, 3. A nemzetközi osztrák-ma gy a rdönt őbí r ós á g dokumentumainak kiadása 19301938 Af e nt if e l a da t otaköve t ke z őműve kbe nvé g e z t e me l : - Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona. Pécs, 1999. 311 p. - Dokumente des österreichisch-ungarischen Schiedsgerichtes in Lausanne (1930-1938). Haselsteiner, Horst / Szávai, Ferenc (Hrsg.) Frankfurt/M., Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien, 2001. 618 S., 35 Tab. Analecta fontium mitteleuropaeorum. Bd. 1 Herausgegeben von Horst Haselsteiner. - Die Folgen des Zerfalls der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Scripta Mercaturae Verlag - St. Katharinen, 2003. 266 S. Mivel számos vitás kérdést nem sikerült megoldani, megalakították Lausanne-ban 1930. szeptember 15-én az osztrák-ma gy a rne mz e t köz idönt őbí r ós á g otAg os t i noSol da t i 15

ne mz e t kö z ihí r űs vá j c ij og á s ze lnökletével, ennek tevékenységének feldolgozására vállalkozott a kutatás. Lá z a sj og ie l őké s z í t őmunkai ndul te ladönt őbí r ós á gme g a l a kul á s a kor ,ma j daj og ipe ri r a t oke g é s zl á nc ol a t ake l e t ke z e t t ,kül önböz őké r dé s e kbe n. A közös vagyon felosztásának területéne l s ős or ba naka t ona ii ng ó- és ingatlan vagyon, a Habsburg-Lotharingiai Ház udvari és magánvagyona, a bosznia-hercegovinai a kt í vá kké r dé s ee me l he t őki ,dene mj e l e nt é kt e l e nas z e l l e mit ul a j dont é ma kör é bet a r t oz ó gy űj t e mé ny e k,a l a pí t vá ny okké r dé s es e m. 1935-i gapr obl é má kj e l e nt ősr é s z é tme g ol dot t á k,al e g f ont os a bb ma gy a rköve t e l é s t azonban nem, az Osztrák-Magyar Monarchia katonai ingó vagyonának megosztását. D. Végül bemutatom és értékelem az Anschluss után a kérdésben Németországgal (Német Birodalommal) zajló tárgyalásokat, majd az ügy végleges lezárását 1938-1942 között: „ A ke t t ősMona r c hi aör öks é ge ”( 2000) ,i l l e t ve„ AzOs z t r á k-Magyar Monarchia felboml á s á na kk ö ve t ke z mé ny e i .Azá l l a mut ód l á svi t á sk é r dé s e i .Pé c s ,2004.334p”c í műkönyvemben ír t a ml ee nne kf őbbe r e dmé ny e i t . At á r gy a l á s oks or á ne gy r eny i l vá nva l óbbává l t ,hogyaNé me tBi r oda l om r é s z é r őlké s zpénzkifizetés nem jöhetett szóba, csak néhány tárgy esetleges átadását lehetett javaslatba hozni. 1939 július végén a magyar kormány képvisel ői ve lf ol y t a t ot tt á r gy a l á s oka tabi r oda l mipé nz ügy mi ni s z t é r i um ké pvi s e l őj e ,a me l y ne ks or á navé gé r vé ny e sr e nde z é sf e l é mutató nyilatkozatot tette a magyar fél. Ar e nde l ke z é s r eá l l óf or r á s okhi á ny os s á g ane mt e t t el e he t ővéané me tt á r gy a l á s is t r a t é g i a teljes bemutatását és az egykori csehszlovákiai aktívák és passzívák megosztásának tárgyalásait Németország és Magyarország között. A közös vagyon végleges rendezésére a z onba nk i e l é g í t ővol taNé me tKül ügy mi ni s z t é r i um Pol i t i ka iLe vé l t á r á na ki devona t kozó forrásbázisa. A berni német követség 1942. január 20-án adta át az egykori lausanne-i aktákat, elküldte azokat Berlinbe, majd ezeket Bécsbe továbbították.

16

I V.Azé r t e ke z é st é makör é bőlme gj e l e ntpubl i kác i ók (A kandidátusi fokozat megszerzése óta) 1994-2004 Könyvek 1. Gazdaképzési rendszerek - A me z őga z da s á g is z a kké pz é st ör t é ne t eaXI X-XX. századi Európában. Pannónia Könyvek, Pécsi Tudománytár sorozat. Pécs, 1996. 256 p. 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona. Pannónia Könyvek, Pécsi Tudománytár sorozat. Pécs, 1999. 311 p. 3. A ke t t ősMona r c hi aör öks é g e .A Pé c s iTudomá ny e gy e t e mé saBuda pe s t iKözgazdaságtudományi- és Államigazgatási Egyetem közös kiadásában. Gazdaságtörténeti Közlemények 1. Szekszárd-Pécs. 2001. 193. p. 4. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései. Pannónia Könyvek, Pécsi Tudománytár sorozat. Pécs, 2004. 334. p. 5. Párhuzamos életrajzok: Szterényi József (1861-1941) szerepe a magyar gazdaság alakításában (oktatás, iparfejlesztés ,ke r e s ke de l e mé sdönt őbí r óis z e r e p) .Vi kt or Kienböck (1873-1956) szerepe az osztrák gazdaság alakításában (oktatás, iparfejl e s z t é s ,ke r e s ke de l e mé sdön t ő bí r óis z e r e p) .El őké s z ül e t be n. Idegen nyelven 6. Die Folgen des Zerfalls der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Scripta Mercaturae Verlag - St. Katharinen, 2003. 266 S. Tár s s z e r z ősköt e ti de ge nnye l ve n 7. Dokumente des österreichisch-ungarischen Schiedsgerichtes in Lausanne (1930-1938). Haselsteiner, Horst / Szávai, Ferenc (Hrsg.) Frankfurt/M., Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien, 2001. 618 S., 35 Tab. Analecta fontium mitteleuropaeorum. Bd. 1 Herausgegeben von Horst Haselsteiner. 8. “ Li qui da t i on – Die Aufteilung des ehemals gemeinsamen Vermögens auseinanderfallender munlinationaler Sta a t e ni m 20.J a hr hunde r t ” Hr s g .von Klaus Beckmann, Horst Haselsteiner, Georg Kastner, Rüdiger Malli, Ferenc Szávai. Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main 2005. Megjelenés alatt.

17

Szerkesztett könyvek 9. FodorFe r e nc :Te l e kiPá l .Aműs a j t óa l ár e nde z é se, szerkesztése, jegyzetekkel való ellátása Tilkovszky Loránttal, a képmellékletek szerkesztése. Budapest, 2001. 576. p. 10. Ma gy a rga z da s á g t ör t é ne t is z öve g gy űj t e mé nyXVI I I -XX. század. - Sz e r ke s z t ő Pog á ny Ág ne s s e l ,Va r g a Zs uz s á va l ,Cz oc h Gá bor r a l .Fős z e r ke s z t ő:Kövé r György, Faragó Tamás. AULA Budapest, 2003. 652. p. (157-341) Szerkesztett tananyag 11. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdaságtörténete CD-ROM Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék. Budapest, 2000. 50 p. 12. Bevezetés a modernkori európai gazdaságtörténetbe. BKÁE Budapest, 2004. Kézirat. 154. p. Tanulmányok 13. Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyonának sorsa és megosztása. TörténÉsz. Pécs. 3. évf. 3. sz. 1995 (1996). pp. 295-317. 14. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona. 50 éves a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Jubileumi tudományos ülésszak. 1998. október 1-3. 2. kötet. pp. 1193-1213. 15. A Lausanne-i Osztrák-Ma gy a rdönt őbí r ós á gműködé s e .I n.A hos s z út i z e nki l e ncedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. (Szerk.: Dobszay Tamás –Csapó Csaba –Zeidler Miklós). ELTE Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék. Budapest, 2000. pp. 531-546. 16. A Habsburg-Lot ha r i ng i a iHá zva gy onaa ze l s ővi l á g há bor úut á n.I n.Ma gy a r ors z á ga( Na gy ) ha t a l ma ke r őt e r é be n.Ta nul má ny okOr mosMá r i a70.s z ül e t é s na pj ára. (Szerk.: Fischer Ferenc –Majoros István –Vonyó József). JPTE Modernkori Történeti Tanszék. University Press. Pécs, 2000. pp. 581-595. 17. A nemzeti jövedelem- és vagyon változása, összetétele a XX. század elején. Falva k,f öl de k,f öl dműve s e k.Sz e r k. :Póc sGy ul a .Buda pe s t ,2004.347-365. old. 18. Az osztrák-ma gy a rdönt őbí r ós á gl é t r e j öt t eé sműködé s eaké tvi l á g há bor úköz öt t . Sz á z a dok.2005.El őké s z ül e t b e n. Idegen nyelven 19. Geschäftsbeziehungen zwischen den Firmen Daimler-Benz AG und Manfred Weiss während des Zweiten Weltkrieges. In. A Kárpát-medence vonzásában. Tanulmányok Polányi Imre emlékére. (Szerk.: Fischer Ferenc –He ge dűsKa18

talin –Majoros István –Vonyó József). JPTE Modernkori Történeti Tanszék. University Press, Pécs. 2001. S 497-516. 20. Zur Rechtskontinuität. Die Frage der Aufteilung des gemeinsamen Vermögens de r Doppe l mona r c hi e ” SPECIMINA NOVA. Dissertationum ex Instituto Historico Universitatis Quinqueecclesiensis de Iano Pannonio Nominate - Journal of the Department of Modern History, the Department of Contemporary History and the Doctoral Program in History. University of Pécs. (Editorial Board: Mária Ormos, Ferenc Fischer, Péter Hahner.) Edited by György Bebesi. Pécs 2001. S. 14-33. 21. Probleme der Staatensukzesssion der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Hin zu neuen Zielen 2000. Begegnungen. Schriftenreihe des Europa Institutes Budapest. Band 11. Herausgegeben von Ferenc Glatz. Budapest, 2001. S 315-336. 22. Das Schicksal des gemeinsamen militärischen Vermögens der ÖsterreichischUngarischen Monarchie. Collegium Hungaricum –Studien. Band 1. Wien, 2002. S 219-252. Hrsg.: Károly Csúri und Gábor Ujváry. 23. Die Rolle der Ungarischen Akademie der Wissenschaften in der deutschen Namenmagyarisierung in der Zwischenkriegszeit. 2003. Pécs. 20 p. (Megjelenés alatt) 24. Bilaterale Verhandlungen zwischen Österreich und Ungarn in Bezug auf die Vermögensverteilung nach dem Zerfall der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Kézirat. 20 p. 25. The Liquidate of the common Property of the Austrian-Hungarian Monarchy. Eu r ope a nRe vi e wofEc onomi cHi s t or y .El őké s z ül e t be n. Konferencia 26. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona. 50 éves a Budapesti Közgazda ságtudományi Egyetem. Jubileumi tudományos ülésszak. Gazdaságtörténet szekció. 1998. október 1-3. 27. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági és jogi következményei. Azá l l a mut ódl á ské r é s e i .El őa dá saha t á r ont úl itanárok konferenciáján. 2004. augusztus 17. Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszék. 28. A Baranyai Kisgazdák Hitel- és Gazdasági Szövetkezete és a Pécsi Tejcsarnok Rt. t ör t é ne t é he z .Ta nul má ny okPé c st ör t é ne t é ből .A Pé c sTör t é ne t eAl a pí t vá nyé sa Pécsi Akadémiai Bizottság Város-és Helytörténeti Munkabizottsága és a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja által szervezett konferencián. Pécs, 2004. szeptember 22. Megjelenés alatt. 29. A MILAG német tejszövetkezet. Kisebbségek együttélése 7. Konferencia 2004. december 8-án a Kisebbségkutató Közalapítvány Pécs rendezésében. Megjelenés alatt.

19

I de ge nnye l vűkonf e r e nc i a–e l őadás 30. Problem und Verteilung des gemeinsamen Vermögens der ehemaligen Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Collegium Hungaricum Wien, 16. Oktober 1997. 31. Folge des Zerfalls der Österreichisch-Ungarischen Monarchie: die Tätigkeit des österreichisch-ungarischen Schiedsgerichtshofes in Lausanne. Vortrag im Institut für Ost- und Südosteuropaforschung der Universtät Wien. 10. November 1998. 32. Das Problem des Zerfalls der Österreichisch-Ungarischen Monarchie: Verteilung des gemeinsamen Staatsvermögens zwischen der Republik Österreich und dem Königreich Ungaarn. Vortrag für die Historische Kommission der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. am 11. April 1999 33. Probleme der Staatensukzession der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Gemeinsame Ausgabe des Historischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften und der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. Atelier Geschichte I. Nachwuchsseminar und Tagung Peter Hanák Memorial. Zebegény, 12-14 September 2000. 34. Das gemeinsame Vermögen der ehemaligen Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Habilitationsvortrag. Budapest, 2. Mai 2001. ELTE BTK 35. “ ZurRe c ht s kont i nui t ä t .Di eFr a g ede rAuf t e i l ungde sg e me i ns a me nVe r mög e ns de r Doppe l mona r c hi e ”I n t e r di s z i pl i nä r e s Se mi na r( “ Re c ht s kont i nui t ä t und Rechtsangleichung in Mittel- undSüde ur opa ”i nDubr ovni kvom 30 März 2001 bis 4. April 2001) 36. Das Erbe der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Institut für Ungarische Geschichsforschung und Collegium Hungaricum Wien. Wien, 12. Februar 2002.

Adi s s z e r t ác i óbe nyúj t ás átköve t őe n 37. A Monarchia felbomlásából adódó vitás elszámolások. Gazdaság és pénzügyek a 20 .s z á z a de l s őf e l é be n.Pé c s iTudomá ny e gy e t e m.Ne mz e t köz it udomá ny oskonferencia. 2005. szeptember 13. Megjelenés alatt. To vá bbáké tköt e ts z e r ke s z t é s e .Vá r ha t óme g j e l e né s ük2006e l s őf e l e .

20