Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság
D.5. PÁLYAFELÜGYELETI UTASÍTÁS
Hatályba lépés időpontja:
2006. év december hó 31. nap
Pótlékok és módosítások előjegyzése Tételszám
A módosítás száma
1.
P-6268/2006.
MÁV Értesítő éve, száma
A módosítás tárgya, pótlék száma
Hatálybalépés.
2
Tartalomjegyzék
1. A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT FELADATA, AZ UTASÍTÁS HATÁLYA, ISMERETE, MÓDOSÍTÁSA......................... 7 1.1. A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT FELADATA ................................. 7 1.2. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA .................................................................. 7 1.3. AZ UTASÍTÁS ISMERETE .................................................................. 8 1.4. AZ UTASÍTÁS HATÁLYBA LÉPTETÉSE, MÓDOSÍTÁSA.......................... 8 2. A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT SZERVEZETE............... 9 2.1. FŐPÁLYAMESTERI SZAKASZON ........................................................ 9 2.1.1. Vonalgondozó......................................................................... 9 2.1.2. Hídvizsgáló ............................................................................ 9 2.1.3. Pályamester............................................................................ 9 2.1.4. Hidász pályamester............................................................... 10 2.1.5. Főpályamester...................................................................... 10 2.1.6. Hidász főpályamester............................................................ 10 2.2. MÉRNÖKI SZAKASZON................................................................... 10 2.2.1. Pályás szakaszmérnök........................................................... 10 2.2.2. Hidász szakaszmérnök .......................................................... 10 2.2.3. Vezetőmérnök ....................................................................... 10 2.3. PÁLYAVASÚTI TERÜLETI KÖZPONTBAN .......................................... 10 2.3.1. Pályás üzemeltetési mérnök .................................................. 10 2.3.2. Hidász üzemeltetési mérnök .................................................. 11 2.3.3. Hídszakértő mérnök.............................................................. 11 2.3.4. Pálya és mérnöki létesítményi alosztályvezető, valamint területi hidász mérnök ................................................................................ 11 3. A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS VIZSGÁLATAI..................................................................................... 12 3.1. GYALOGBEJÁRÁS .......................................................................... 12 3.1.1. A vonalgondozó gyalogbejárása............................................ 12 3.1.2. A pályamester, a főpályamester, és a szakaszmérnök gyalogbejárása .............................................................................. 13 3.2. KITÉRŐVIZSGÁLATOK ÉS MÉRÉSEK ................................................ 14 3.2.1. A kitérők csoportba sorolása a kitérővizsgálat szempontjából 14 3.2.2. A kitérővizsgálatok típusai .................................................... 15 3.2.3. Kitérővizsgálat megszemléléssel............................................ 15 3.2.4. Egyszerűsített kitérővizsgálat ................................................ 16 3.2.5. Kitérővizsgálat beméréssel.................................................... 17 3
3.2.6. Az egyszerűsített és beméréses kitérővizsgálatokra vonatkozó általános előírások......................................................................... 17 3.2.7. Kitérővizsgálatokkal kapcsolatos előjegyzések ...................... 19 3.2.8. Sarukidobó szerkezetek vizsgálata........................................ 21 3.3. MOZDONYMENET, VONALBEUTAZÁS ............................................. 21 3.3.1. Vonalbeutazások megtartásának gyakorisága........................ 21 3.3.2. A vonalbeutazásokkal kapcsolatos általános előírások .......... 22 3.3.3. Vonalbeutazásokkal kapcsolatos előjegyzések ....................... 22 3.4. MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK FELÜGYELETE ...................................... 23 3.4.1. Mérnöki létesítmények, mérnöki létesítmény felügyelet nyilvántartásának rendszere ........................................................... 24 3.4.2. Mérnöki létesítmények ellenőrzése ........................................ 26 3.4.3. A mérnöki létesítmények vizsgálata ....................................... 27 3.4.3.1. Vasúti hidak vizsgálata.................................................. 27 3.4.3.2. Alagút vizsgálat ............................................................ 32 3.4.3.3. Tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálata... 34 3.4.3.4. MÁV kezelésű közúti hidak, átereszek vizsgálata .......... 36 3.4.4. Mérnöki létesítmények gondozása ......................................... 39 3.5. VÁGÁNYGEOMETRIAI MÉRÉSEK ..................................................... 40 3.5.1. A gépi vágánymérések általános előírásai ............................. 40 3.5.2. Normál nyomtávolságú vasutak vágánymérése ...................... 42 3.5.3. Keskeny nyomtávolságú vasutak vágánymérése..................... 42 3.5.4. Széles nyomtávolságú vasutak vágánymérése ........................ 43 3.5.5. ROLA vágányok mérése........................................................ 43 3.6. ULTRAHANGOS SÍNVIZSGÁLAT ...................................................... 43 3.7. ŰRSZELVÉNY MÉRÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK ...................................... 44 3.7.1. Szabad űrszelvény mérés....................................................... 44 3.7.2. Űrszelvény vizsgálat ............................................................. 44 3.8. EGYÉB VIZSGÁLATOK ÉS MÉRÉSEK ................................................ 45 3.8.1. Síndilatációs készülékek vizsgálata........................................ 45 3.8.2. Fordítókorongok vizsgálata .................................................. 45 3.8.3. Tolópadok vizsgálata............................................................ 46 3.8.4. Vasúti járműmérlegek vizsgálata........................................... 47 3.8.5. Gurítódomb és emelt kihúzó vágányok szintezése................... 48 3.8.6. Folyamatos sebességszabályozó berendezések vizsgálata ...... 48 3.8.7. Sínkenő berendezések vizsgálata ........................................... 48 3.8.8. Sínkopás mérések végzése ..................................................... 49 3.8.9. Vasúti átjárók, kiépített gyalogos átkelőhelyek forgalombiztonsági vizsgálata ...................................................................... 50 3.9. SAJÁT CÉLÚ VASÚTI PÁLYA VIZSGÁLATA ....................................... 51 4. FOKOZOTT FELÜGYELET........................................................... 52 4.1. FOKOZOTT FELÜGYELET RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK IDEJÉN .............. 52 4
4.2. FOKOZOTT FELÜGYELET RAKSZELVÉNYEN TÚLÉRŐ, TÚLSÚLYOS KÜLDEMÉNYEK, VAGY KÜLÖNLEGES PRÓBAMENETEK KÖZLEKEDTETÉSE ESETÉN ............................................................................................... 52 4.3. FOKOZOTT FELÜGYELET MELEG ÉS HIDEG IDŐJÁRÁS ESETÉN........... 53 4.4. FOKOZOTT FELÜGYELET MŰSZAKI OK MIATT.................................. 54 5. ÉPÍTÉSI- FELÚJÍTÁSI- KARBANTARTÁSI MUNKÁK ALATTI PÁLYARÉSZEK FELÜGYELETE ..................................................... 55 5.1. KIVITELEZŐ A MÁV ZRT. SZERVEZETI EGYSÉGE, VAGY ÉRVÉNYES MÁV ZRT. SZAKVIZSGÁVAL ÉS ÉRVÉNYES KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ KIVITELEZŐ ......................................................................................... 55 5.1.1. Általános szempontok ........................................................... 55 5.1.2. A kivitelező felelőssége ......................................................... 56 5.1.3. A pályafenntartási szakszolgálat ellenőrzési kötelezettsége.... 56 5.1.4. Az építés-, felújítás-, karbantartás alatti pályarészek felügyeletének ellátása ................................................................... 57 5.2. MÁV ZRT. SZAKVIZSGÁKKAL (KÉPESÍTÉSSEL) NEM RENDELKEZŐ KIVITELEZŐ ......................................................................................... 59 5.3. A VASÚTI PÁLYA PRÓBAÜZEMI ÉS IDEIGLENES FORGALOMBAHELYEZÉSE ÉPÍTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI, KARBANTARTÁSI MUNKÁK UTÁN .................................................................................... 59 5.3.1. A kivitelező által végzett ideiglenes forgalomba helyezés ....... 60 5.3.2. Mérnöki szakasz által végzett ideiglenes forgalomba helyezés60 5.3.3. Az üzemeltetési alosztály által végzett ideiglenes forgalomba helyezés ......................................................................................... 60 5.4. MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK PRÓBAÜZEMI, IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES FORGALOMBAHELYEZÉSE ÉPÍTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI, KARBANTARTÁSI MUNKÁK UTÁN .................................................................................... 60 MELLÉKLETEK ................................................................................. 63 I. SZ. MELLÉKLET: IDŐSZAKOS VIZSGÁLATOK JEGYZÉKE ....................... 64 II. SZ. MELLÉKLET: KIEMELT ÁLLOMÁSOK ÉS RENDEZŐPÁLYAUDVAROK JEGYZÉKE ........................................................................................... 78 III. SZ. MELLÉKLET: GYALOGBEJÁRÁSI JEGYZŐKÖNYV.......................... 79 IV. SZ. MELLÉKLET .............................................................................. 81 Egyszerű kitérővizsgálati adatlap ................................................... 81 Átszelési kitérővizsgálati adatlap.................................................... 83 Vágányátszelés vizsgálati adatlap................................................... 88 V. SZ. MELLÉKLET: SARUKIDOBÓ SZERKEZET VIZSGÁLATI ADATLAP...... 92 VI. SZ. MELLÉKLET: HÍDVIZSGÁLÓI VIZSGÁLATI ADATLAP ................... 94 VII. SZ. MELLÉKLET: HÍDVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV............................ 95 VIII. SZ. MELLÉKLET: TÁM-, BÉLÉSFAL, KŐRAKAT, SZÁRÍTÓ TÁRÓ VIZSGÁLATI ADATLAP .......................................................................... 96 5
IX. SZ. MELLÉKLET: TOLÓPAD, VASÚTI JÁRMŰMÉRLEG, FORDÍTÓKORONG VIZSGÁLATI ADATLAP .......................................................................... 97 X. SZ. MELLÉKLET: TOLÓPAD-, VASÚTI JÁRMŰMÉRLEG-, FORDÍTÓKORONG SZERKEZETVIZSGÁLATI ADATLAP ......................................................... 99 XI. SZ. MELLÉKLET : SÍNKOPÁS MÉRÉSI ADATLAP ........................... 100 XII. SZ. MELLÉKLET: VASÚTI ÁTJÁRÓ RÁLÁTÁSI HÁROMSZÖGEI .......... 101 XIII. SZ. MELLÉKLET: VASÚTI ÁTJÁRÓ VIZSGÁLATI ADATLAP .............. 104 XIV. SZ. MELLÉKLET: FORGALOMBAHELYEZÉSI JEGYZŐKÖNYV TARTALMI ELŐÍRÁSAI ......................................................................................... 106 XV. SZ. MELLÉKLET: FORGALOMBAHELYEZÉSI ENGEDÉLY .................. 107 XVI. SZ. MELLÉKLET: IDEIGLENES/VÉGLEGES FORGALOMBAHELYEZÉSI VAGY PRÓBAÜZEMI JEGYZŐKÖNYV .................................................... 109 XVII. SZ. MELLÉKLET: KAPCSOLÓDÓ UTASÍTÁSOK, ELŐÍRÁSOK, SZABVÁNYOK JEGYZÉKE .................................................................... 113
6
1. A pályafelügyeleti szolgálat feladata, az Utasítás hatálya, ismerete, módosítása 1.1. A pályafelügyeleti szolgálat feladata A pályafelügyelet a vasúti vágányok és tartozékainak állandó és eseti ellenőrzését, vizsgálatát biztosító – a pályahibák, valamint az előre nem látható elemi események következményeinek megállapítását és a felszámolásukhoz szükséges intézkedések megtételét, azaz a vasútüzem folytonosságát szolgáló – tevékenység. A pályafelügyeleti munka több szinten való elosztása, az egyes szintek önálló felelőssége biztosítja a pályahibából eredő balesetek megelőzését. A pályafelügyeleti szolgálat ellátása fegyelmezett, utasításszerű munkát kíván meg a felügyeleti munkában részvevő dolgozóktól, melynek minden szinten érvényt kell szerezni. A pályafelügyeleti szolgálat ellátásánál a legkisebb mulasztást sem szabad megtűrni. Ezt az elvet következetesen kell alkalmazni. A pályafelügyeleti munka alapja a balesetek megelőzésének és a tervszerű munkáltatásnak. Ezért a vizsgálatok és ellenőrzések során a pályáról való információgyűjtés tudatosan, a felhasználás figyelembevételével történik. A vizsgálatok eredményeit, a mérések adatait úgy kell rögzíteni, hogy a pálya állapota és annak állapotváltozása megállapítható legyen. Így a pályaállapot ismeretében a forgalombiztonság fenntartásához szükséges feladatok meghatározhatók. 1.2. Az Utasítás hatálya Az Utasítás előírásai V ≤ 160 km/h sebesség tartományra érvényesek. Az Utasítás hatálya kiterjed a MÁV ZRt. üzemeltetésében lévő keskeny, normál, széles nyomtávolságú országos, és saját célú vasúti pályahálózatra. Hatálya nem terjed ki a felsővezetéki, távközlési, biztosítóberendezési létesítményekre és vasúti épületekre. A határállomások és az országhatár közötti pályarészek felügyeletét ugyancsak az Utasítás előírásai szerint kell végrehajtani. Az Utasítás szöveges előírásokból és mellékletekből áll. A pályafelügyeleti vizsgálatok megtörténtét az I. sz. melléklet szerinti táblázatos kimutatásba kell bejegyezni, az időpont feltüntetésével. A mérések, vizsgálatok eredményeit a különböző felügyeleti nyilvántartásokban olvashatóan, aláírással hitelesítve kell rögzíteni. A szükséges javításokat szintén aláírással hitelesítve kell megtenni. 7
1.3. Az Utasítás ismerete A pályafelügyeleti szolgálat végrehajtását szabályozó D.5. sz. Utasítást minden, a pályafelügyeletet szabályozó, irányító, ellenőrző és ellátó dolgozónak rendelkezésére kell bocsátani, kivéve a vonalgondozókat, akiket a D.1. sz. Utasítással kell ellátni. Az átvett utasítást minden dolgozó köteles megőrizni és abban a szükséges módosításokat a kiadásra kerülő előírások figyelembevételével, átvezetni. Az utasítás módosításainak megtörténtét az arra kötelezett dolgozóknak ellenőrizni kell. Az Utasítás tartalmát a pályamesternek, főpályamesternek, szakaszmérnöknek, vezetőmérnöknek, üzemeltetési mérnöknek, pálya- és mérnöki létesítményi üzemeltetési alosztályvezetőnek, területi hidász mérnöknek, üzemeltetési osztályvezetőnek, valamint a PML Igazgatóság arra kötelezett dolgozóinak teljes egészében ismernie kell. Más dolgozók csak a munkakörükhöz tartozó előírásokat kötelesek ismerni. Az Utasítás ismeretéről a vezetőmérnök, az üzemeltetési mérnök, az alosztályvezető, a területi hidász mérnök ellenőrzése során köteles meggyőződni. A pályafelügyelet ellátásával, ill. ellenőrzésével kapcsolatos munkakörbe történő beosztásra kijelölt dolgozót a pályafelügyeleti előírások ismeretéből a munkáltatói jogkör gyakorlója, az érvényes oktatási utasításban foglaltak szerint vizsgáztatni köteles. A pályafelügyeleti ellenőrzések, vizsgálatok során be kell tartani a MÁV Munkavédelmi Szabályzat, és a Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata vonatkozó előírásait. 1.4. Az Utasítás hatályba léptetése, módosítása Az Utasítást hatályba léptetni, módosítani csak a Közlekedési Főfelügyelet jóváhagyását követően, a MÁV Értesítőjében történő rendelkezés kiadásával lehet. A módosításoknak folyamatos sorszámot kell adni, és azt az Utasítás „Pótlékok és módosítások előjegyzése” táblázatában kell előjegyezni.
8
2. A pályafelügyeleti szolgálat szervezete A pályafelügyeleti szolgálat ellátását a főpályamesteri szakaszok vonalgondozó, hídvizsgáló, pályamester, főpályamester, hidász pályamester, hidász főpályamester, a mérnöki szakaszok szakaszmérnök, hidász szakaszmérnök, vezetőmérnök, valamint a területi központ hídszakértő mérnök beosztású dolgozói végzik. Feladatuk a pályafelügyelet Utasításban rögzítettek szerinti ellátása, és az irányításuk alá tartozó dolgozók ellenőrzése. A pályafelügyeleti szolgálat ellenőrzését a Pályavasúti Területi Központ arra kötelezett dolgozói végzik. A pályafelügyelet szabályozása, az Utasítás kiadása, és az esetleges módosítás kezdeményezése a PML Igazgatóság feladata. Az Utasítás módosításait a közlekedési hatósággal jóvá kell hagyatni. 2.1. Főpályamesteri szakaszon 2.1.1. Vonalgondozó Feladata a részére kijelölt vonal, ill. vágányrészek felügyelete, és az előírt időszakos vizsgálatok végrehajtása, továbbá a felügyelet végzésével párhuzamosan, vagy azt követően rövid időn belül a kis volumenű hibák helyreállítása és a kisebb munkaigényű zavarok elhárítása, ill. a zavarok gondozással történő megelőzése. 2.1.2. Hídvizsgáló Feladata a részére kijelölt mérnöki létesítmények ellenőrzése és a hidász pályamesteri vizsgálatokban való részvétel, illetve célvizsgálatok végrehajtása, továbbá a vizsgálatokkal megállapított kis hibák helyreállítása és a kisebb munkaigényű zavarok elhárítása, zavarok gondozással történő megelőzése. 2.1.3. Pályamester Feladata a felügyeleti szakasz pályafelügyeletének és időszakos vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása, valamint a vonalgondozók tevékenységének ellenőrzése. Az üzem- és forgalombiztonság szavatolása érdekében a számukra kötelezően előírt vizsgálatokon túl, a kritikus állapotú pályarészeket a szükséges gyakorisággal kötelesek ellenőrizni.
9
2.1.4. Hidász pályamester Feladata a mérnöki szakasz területén lévő mérnöki létesítmények vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása, valamint a hídvizsgálók tevékenységének ellenőrzése. 2.1.5. Főpályamester Feladata a főpályamesteri szakasz pályafelügyeletének koordinálása, és a számára előírt időszakos vizsgálatok megtartása, továbbá a vonalgondozók és pályamesterek pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése. 2.1.6. Hidász főpályamester Feladata a hidász főpályamesteri szakasz pályafelügyeletének koordinálása, és a számára előírt időszakos vizsgálatok megtartása, továbbá a hídvizsgálók és hidász pályamesterek felügyeleti tevékenységének ellenőrzése. 2.2. Mérnöki szakaszon 2.2.1. Pályás szakaszmérnök Feladata a felügyelete alá tartozó vonalrészek pályafelügyeletének és időszakos vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása, továbbá a főpályamesteri szakasz(ok) pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése. 2.2.2. Hidász szakaszmérnök Feladata a mérnöki szakasz területén a mérnöki létesítmények vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása. Ellenőrzi a főpályamesteri szakasz(ok) műtárgyakkal kapcsolatos felügyeleti tevékenységét. Elkészíti az elvégzendő hídgondozási, (hídkarbantartási) felújítási munkák jegyzékét. 2.2.3. Vezetőmérnök Feladata a mérnöki szakasz területén a részére előírt pályafelügyelet és időszakos vizsgálatok elvégzése, valamint a szakaszmérnökök és a főpályamesteri szakaszok pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése. 2.3. Pályavasúti területi központban 2.3.1. Pályás üzemeltetési mérnök Feladata az irányítása alá tartozó végrehajtó egységek (mérnöki- és főpályamesteri szakaszok) pályafelügyeleti tevékenységének és vonalhálózatának ellenőrzése. A pálya állapotát és állapotváltozását évente 10
vonalbeutazással kell ellenőriznie. A végrehajtó egységek ellenőrzését úgy kell ütemeznie, hogy valamennyi egység félévente ellenőrzésre kerüljön. 2.3.2. Hidász üzemeltetési mérnök Feladata a hidász főpályamesteri szakaszok mérnöki létesítmény felügyeleti és gondozási tevékenységének ellenőrzése. 2.3.3. Hídszakértő mérnök Feladata a hatáskörébe utalt hidak hídszakértői, alagutak, tám- és bélésfalak szakértői vizsgálatának elvégzése, ill. irányítása. Összeállítja a hídszakértői vizsgálatok tízéves, ötéves és éves programját. A hídszakértő mérnöknek a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet szerinti jogosultsággal kell rendelkeznie. Megbízásához a PML Igazgatóság Mérnöki Létesítmények Osztály hozzájárulása szükséges. 2.3.4. Pálya és mérnöki létesítményi alosztályvezető, valamint területi hidász mérnök Feladatuk a tevékenységi körükben meghatározott vonalhálózat rendszeres beutazása, a pályák állapotának (al-, felépítmény és mérnöki létesítmények) ellenőrzése, és a végrehajtó egységek (mérnöki-, főpályamesteri- és hidász szakaszok) felügyeleti tevékenységének irányítása.
11
3. A pályafelügyeleti szolgálat időszakos vizsgálatai 3.1. Gyalogbejárás 3.1.1. A vonalgondozó gyalogbejárása A vonalakat (nyíltvonal, állomási átmenő fővágány) és egyéb vágányokat az alábbi kategóriákba kell besorolni, illetve az alábbi gyakorisággal kell bejárni: I. II. III. IV. V.
Kéthetente, ahol az engedélyezett sebesség V > 120 km/h Hetente, ahol az engedélyezett sebesség 80 ≤ V ≤ 120 km/h Hetente kétszer, ahol az engedélyezett sebesség a V < 80 km/h Hetente a kiemelt csomópontok vágányhálózatát Havonta az állomási fő- és mellékvágányokat, az üzemi vágányokat, a saját célú vágányokat
A vonalgondozó gyalogbejárása állapot függvényében, a vezetőmérnök javaslatára, az üzemeltetési mérnök rendelkezésére 80 ≤ V ≤ 120 km/h vonalakon, 25 évnél korosabb felépítménynél HETENTE kétszerre sűríthető. Két gyalogbejárás között I. kategóriájú vonalon maximum tizenöt, II. kategóriájú vonalon maximum nyolc, III. kategóriájú vonalon maximum három, IV. kategóriájú vágányokon maximum nyolc, V. kategóriájú vágányokon pedig maximum negyven napi kimaradás lehet. A kiemelt állomások és rendezőpályaudvarok jegyzékét a II. sz. melléklet tartalmazza. A területi központoknak minden év X. 31-ig kell felterjeszteniük részletes indoklással azon vonalak (vonalrészek) listáját, ahol a kategóriába történő besorolástól eltérést javasolnak. A Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság ezt követően XI. 30-ig dönt a javaslat elfogadásáról. Amennyiben egy vonal (vonalrész) állapotában jelentős romlás következik be, vagy az állapotát rendkívüli esemény (baleset, árvíz, stb.) befolyásolja, a területi központ a gyalogbejárás végrehajtását átmeneti időszakra, saját hatáskörben, a kategóriába történő besorolástól függetlenül sűrítheti. A besorolási feltételek (pl. sebességemelés) lényeges megváltozása esetén a területi központnak az érintett vonal (vonalrész) kategóriába sorolásának
12
megváltoztatására intézkednie kell. (PML Igazgatóság jóváhagyását kell kérnie) A vonalgondozók beosztásáról, a bejárandó vonalszakaszokról és a bejárás gyakoriságáról a vonalgondozók nevének feltüntetésével kimutatást kell készíteni, és azt a főpályamesteri szakaszon hozzáférhetővé kell tenni. A főpályamesteri szakaszt vonalgondozói szakaszokra kell felosztani! Egy vonalgondozói szakasznak átlagosan 8-12 km hosszúságú vonalszakaszt kell kijelölni, melybe állomási vágányok, kitérők és saját célú vágányok (korábban iparvágányok) felügyelete is beszámítandó. A vonalgondozói szakasz hosszát az egyenértékűség – szorzók alapján kell megállapítani! (Nyílt vonal + állomási átmenő vágány: 1,0; állomási vonatfogadó vágány: 0,5; egyéb vágány: 0,3; kitérők: A csop: 300 m; B csop: 200 m; C csop: 100 m.) A vonalgondozói gyalogbejárást a D.1.sz. utasítás szerint kell elvégezni. A vonalgondozó gyalogbejárása során megállapított, de általa meg nem szüntethető hiányosságokat a vonalgondozói ellenőrzési és előjegyzési könyvbe köteles bejegyezni, melyet legalább hetente a pályamesterrel láttamoztatnia kell. Az azonnali intézkedést kívánó, a forgalom biztonságát veszélyeztető hiba esetén köteles a vonatforgalmat megállítani, vagy sebességkorlátozás bevezetésére intézkedni. Ebből a célból a szomszédos állomásokkal, vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetével kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel kell rendelkeznie. A tett intézkedéseket rövid úton köteles a főpályamesteri szakasznak jelenteni. Az előjegyzési könyvet az érintett szolgálati helyeken láttamoztatnia kell (bélyegző, aláírás). 3.1.2. A pályamester, a főpályamester, és a szakaszmérnök gyalogbejárása A nyíltvonalak, állomási átmenő fővágányok, egyéb állomási fő- és mellékvágányok, üzemi vágányok, saját célú vágányok gyalogbejárását tavasszal (az I. sz. melléklet szerinti időtartamban) a pályamesternek, főpályamesternek, szakaszmérnöknek közösen kell megtartania. ahol az engedélyezett sebesség V ≥ 80 km/h: III-VI. hó ahol az engedélyezett sebesség V < 80 km/h: III-VIII. hó A gyalogbejárásnak a hiányosságok feltárásán túl, a következő évi tervezés alapjául is szolgálnia kell, ezért részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot kell végezni (alépítmény, víztelenítő, vízelvezető létesítmények, 13
felépítményi szerkezetek, műtárgyak és egyéb mérnöki létesítmények, pályatartozékok, űrszelvény, stb.) A kiemelt csomópontokon fentieken túl, a IX-X. hónapban, a pályamesternek, főpályamesternek, szakaszmérnöknek felülvizsgáló gyalogbejárást kell tartania. A gyalogbejárások során ellenőrizni kell a vonalgondozó gyalogbejárását is. A vizsgálatokat és a hibák minősítését az érvényben lévő utasítások, rendeletek és útmutatók előírásai alapján kell elvégezni. (A kapcsolódó utasítások jegyzékét a XVII. sz. melléklet tartalmazza.) A tavaszi gyalogbejárást megelőzően a vezetőmérnök javaslata alapján az üzemeltetési mérnök rendelkezése szerint, részletes alj- és kapcsolószer vizsgálatot kell végezni. A gyalogbejárást hagyományos módon, vagy – ahol annak technikai feltételei adottak – kézi számítógépes adatrögzítéssel lehet megtartani. A gyalogbejárásról 4 pld-ban jegyzőkönyvet (III. sz. melléklet) kell felvenni (ez a szakaszmérnök kötelessége), melynek tartalmaznia kell a főbb megállapításokat, hiányosságokat al-, felépítmény, mérnöki létesítmények, egyéb megállapítások fejezetekben szelvényezés szerinti sorrendben, állomás, állomásközönkénti felsorolásban. A jegyzőkönyv 1-1 példányát az üzemeltetési mérnök, illetve a vezetőmérnök részére kell eljuttatni, 1-1 példány pedig a szakaszmérnök, illetve a főpályamesteri szakasz példánya. A jegyzőkönyv mérnöki létesítmények fejezetéből 1 példányt a hidász szakaszmérnök részére kell eljuttatni. A gyalogbejárási jegyzőkönyveket összegyűjtve, öt évig meg kell őrizni! 3.2. Kitérővizsgálatok és mérések 3.2.1. A kitérők csoportba sorolása a kitérővizsgálat szempontjából „A” csoportba sorolandó kitérők Az átmenő fővágányban, a nyílt vonalban fekvő kiágazó, és az állomások ill. rendezőpályaudvarok azon kitérői, ahol az engedélyezett sebesség 40 km/h-nál nagyobb és amelyeket az igénybevételük alapján a Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság – a területi központ javaslata alapján – „A” („A1”, „A2”, „A3”) csoportúnak minősít.
14
Az „A” csoporton belül három kategóriát különböztetünk meg: „A1” csoport: ahol az engedélyezett sebesség V > 120 km/h „A2” csoport: ahol az engedélyezett sebesség 80 ≤ V ≤ 120 km/h „A3” csoport: ahol az engedélyezett sebesség V < 80 km/h „B” csoportba sorolandó kitérők A megelőző vágányokban és az állomási vonatfogadó fővágányokban fekvő kitérők, valamint a 30 km/h vagy nagyobb sebességgel engedélyezett csatlakozó vágányban (korábban vontatóvágányban) vagy összekötő vágányban fekvő kitérők és rendezőpályaudvarok illetve más szolgálati helyeknek a Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatósága által idesorolt kitérői. „C” csoportba sorolandó kitérők A „B” csoportba nem sorolt egyéb állomási vágányokban fekvő kitérők, valamint a 30 km/h sebességnél kisebb sebességre engedélyezett csatlakozó- (korábban vontató-) és összekötő, valamint saját célú vágányokban (korábban iparvágányokban) fekvő kitérők. A kitérők csoportba sorolásában történő változtatási igényt a mérnöki és főpályamesteri szakaszok javaslata alapján részletes indoklással a területi központoknak minden év X. 31-ig kell felterjeszteniük engedélyeztetésre, a vonalak vonalgondozói gyalogbejárás szempontjából történő kategóriába sorolásával egyidőben. A Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatósága ezt követően XI. 30-ig dönt a javaslat elfogadásáról. 3.2.2. A kitérővizsgálatok típusai Kitérővizsgálat megszemléléssel Egyszerűsített kitérővizsgálat Kitérővizsgálat beméréssel 3.2.3. Kitérővizsgálat megszemléléssel Minden kitérőnél a vonalgondozó gyalogbejárásakor végzi. A megszemléléses kitérővizsgálatot a D.1. sz. Utasításban előírtaknak megfelelően kell végrehajtani. A vonalgondozó a megszemléléses kitérővizsgálatot az „Ellenőrzési és előjegyzési könyv”-be tartozik előjegyezni. A sarukidobó szerkezet megszemléléses vizsgálatát a vonalgondozó a kitérő szemlével egyidőben tartozik végezni. A megszemléléses vizsgálatot szükség esetén végezheti magasabb beosztású dolgozó is. 15
3.2.4. Egyszerűsített kitérővizsgálat Egyszerűsített kitérővizsgálatra a pályamester, főpályamester és a szakaszmérnök kötelezett. Az egyszerűsített kitérővizsgálatot az alábbi gyakorisággal kell végrehajtani: „A1” csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente egyszer I. hó főpályamester évente egyszer XI. hó szakaszmérnök évente egyszer VI. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint „A2” csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente kétszer I., VII. hó főpályamester évente kétszer V., XI. hó szakaszmérnök évente kétszer III., IX. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint „A3” csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente háromszor I., IV., X. hó főpályamester évente háromszor II., V., VIII. hó szakaszmérnök évente háromszor VI., IX., XII. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint „B” csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente háromszor I., IV., VII. hó főpályamester évente háromszor V., VIII., XI. hó szakaszmérnök évente négyszer III., VI., IX., XII. hó „C” csoportba sorolt kitérőknél főpályamester évente egyszer II. hó szakaszmérnök évente egyszer VI. hó Az egyszerűsített kitérővizsgálat során a D.54. sz. Előírások I. kötet 49.14 pontjában leírtaknak megfelelően kell megszemléléssel megvizsgálni a kitérőt. Ezen túlmenően a működési méretek bemérését, ellenőrzését jelenti, összhangban az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására szerint. Működési méretek: 1. Csúcssín nyitás 2. A váltó vezetéstávolsága 3. Kampóhézag 4. Illesztési hézag 5. Csúcssín lemaradás és támtuskó hézag 6. A tő- és csúcssín egymáshoz viszonyított helyzetének vizsgálata 7. Akadálypróba 8. Keresztezési csúcsnál vezetéstávolság 16
3.2.5. Kitérővizsgálat beméréssel Beméréssel történő kitérővizsgálatot a pályamesternek, főpályamesternek és a szakaszmérnöknek kell végeznie az alábbi gyakorisággal: „A1” csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente háromszor IV., VII., X. hó főpályamester évente háromszor II., V., VIII. hó szakaszmérnök évente háromszor III., IX., XII. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint „A2” csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente kétszer IV., X. hó főpályamester évente kétszer II., VIII. hó szakaszmérnök évente kétszer VI., XII. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint „A3” csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente egyszer VII. hó főpályamester évente egyszer XI. hó szakaszmérnök évente egyszer III. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint „B” csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente egyszer X. hó főpályamester évente egyszer II. hó „C” csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente kétszer IV., X. hó A beméréses kitérővizsgálat során a D.54. sz. Előírás I. kötet 49.14 pontjában leírtaknak megfelelően kell megszemléléssel vizsgálni, és a beméréses vizsgálatok végrehajtására kiadott utasítás szerinti mérési helyeken bemérni a kitérőt. A bemérésnél az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására előírtakat mérni és rögzíteni kell. 3.2.6. Az egyszerűsített és beméréses kitérővizsgálatokra vonatkozó általános előírások 1. A központi állítású kitérők vizsgálatát a biztosítóberendezési és pft. szakszolgálatoknak közösen kell végezniük. A biztosítóberendezési szakszolgálat a TB I. sz. utasításban és az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására szerint végzi az ellenőrző méréseit. 2. A kitérővizsgálatokkal együtt kell a vágányátszelések vizsgálatát is elvégezni. 3. A kitérővizsgálatokat mindig a hó 5. és 25. napja közötti időszakban kell elvégezni. A havonta vizsgálatra kerülő kitérőknél a két 17
4. 5.
6.
7.
8.
9. 10.
11.
12.
vizsgálat között 20 napnál rövidebb és 40 napnál hosszabb időkülönbség nem lehet. A közös kitérővizsgálat pontos időpontjáról a bizt.ber szakszolgálattal a tervezett időpont előtt 8 nappal meg kell állapodni. A kitérővizsgálatok megkezdését az F.2. sz. Forgalmi Utasítás alapján a forgalmi irodában és a váltókezelői szolgálati helyen be kell jelenteni. Csak a forgalmi szolgálattól kapott hozzájárulás után szabad megkezdeni a kitérővizsgálatot. A vezetőmérnöknek a III-VI. hó között kell az „A” csoportba sorolt kitérők adott hónapra előírt típusú vizsgálatát elvégezni. A vezetőmérnök vizsgálatán a szakaszmérnöknek vagy a főpályamesternek vagy a pályamesternek is részt kell vennie. Vezetőmérnöki vizsgálat esetén az adott hónapra előírt szakaszmérnöki, főpályamesteri, vagy pályamesteri vizsgálatot nem kell megtartani. Kitérővizsgálataik során a pályamesternek a vonalgondozó, a főpályamesternek a vonalgondozó és pályamester, a szakaszmérnöknek az előzőekben felsoroltak kitérővizsgálattal kapcsolatos feladatait ellenőrizni kell. A vezetőmérnök is hasonlóan el kell lássa a fent leírt ellenőrzéseket. A kitérővizsgálat során mért működési méret értékeket és megállapításokat a kitérővizsgálati könyv megfelelő rovatába kell előjegyezni. A kitérő vizsgálati könyvet akkor is vezetni kell, amennyiben kézi vágánymérő készülék helyett a kitérő folyamatos mérésére alkalmas készülékkel történik a mérés. A váltók tő- és csúcssínjei elhasználódásának vizsgálatát (ORE sablon) az alábbi gyakorisággal kell végezni a kitérővizsgálatot végzőknek: „A1”, „A2”, „A3” csoportba sorolt kitérőknél a III., VII. és XI. hónapban „B” és „C” csoportba sorolt kitérőknél a IV. hónapban A mérést az Utasítás a használt kitérők minősítésére, javítására és újra felhasználására szerint kell elvégezni, és a szükséges intézkedéseket megtenni. Az „A1”, „A2”, „A3” és „B” csoportú kitérők kopásának vizsgálatát évente egy alkalommal, III-VI. hónapban a területileg illetékes pályamesternek kell elvégezni. A vizsgálati adatlapokat a főpályamesteri szakaszon öt évig meg kell őrizni. Soron kívüli beméréses kitérővizsgálatot kell tartani külön utasításra, illetve azokban a kitérőkben, ahol kitérőcsere, fő
18
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19. 20.
21.
22.
alkatrész csere, járműsiklás vagy egyéb baleset, rendkívüli esemény következett be. A kampózáras vagy zárnyelves szerkezettel felszerelt kézi állítású váltóknál is a biztosító berendezésbe bekötött kitérőkhöz hasonló akadálypróbát kell tartani a csúcssín rögzítésének ellenőrzése céljából. Ekkor a vizsgálatot a pft. szakszolgálat végzi, az előírt akadályvas alkalmazásával. Gyökös váltóknál minden egyes gyököt évente egyszer fel kell bontani, meg kell vizsgálni és be kell zsírozni. A gyökcsap kenését a kitérővizsgálati könyvbe elő kell jegyezni. A csúcssínrögzítő szerkezet beszabályozását a pft. és a bizt.ber szakszolgálat csak közösen végezheti az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására szerint. Zárnyelves csúcssínrögzítő szerkezetnél az állítótengelyeket félévente ki kell szerelni és meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a kitérővizsgálati könyvbe elő kell jegyezni. Ha érvényes rendelet (különböző kenőanyag alkalmazása esetén) ennél ritkább szétszerelést engedélyez, azt kell betartani és előjegyezni. A kitérő ívben, és a kitérőket követő kissugarú ívekben (R ≤ 300 m) legalább három helyen nyomtáv és fekszint mérést kell végezni. A mért értékek közül a legkedvezőtlenebbet a kitérővizsgálati könyvbe be kell jegyezni (egyszerűsített kitérő vizsgálatnál is). Az átmenő fővágányban fekvő kitérők előtti, közötti és utáni 100 m hosszú pályaszakaszokat minden kitérővizsgálatnál szemrevételezni kell. A kitérővizsgálatok során a biztonsági betéttel felszerelt kampózáras kitérőkön ellenőrizni kell a támasztólemez és a helyzetbiztosító csap meglétét és épségét. A rugós visszaállító szerkezettel ellátott kitérőkben vizsgálni kell a rugós tag működését. A késleltetési időt kényszerfelvágással, vagy vonatközlekedés alatt meg kell mérni, és a kitérővizsgálati könyvbe az időtartamot be kell jegyezni. A rugós visszahúzó henger olajcseréjének idejét is elő kell jegyezni. A kitérővizsgálat során ellenőrizni kell a csúcssínalátámasztó görgők, és a váltófűtő berendezések szerelvényeinek épségét, rögzítettségét. A valamelyik irányban nem használt (biztonsági betéttel lezárt, kiszögelt, stb.) kitérőknél kitérővizsgálatot csak a járatos irányban kell tartani.
3.2.7. Kitérővizsgálatokkal kapcsolatos előjegyzések 1. A kitérővizsgálatok mérési eredményeit a kitérővizsgálati könyvbe (IV. sz. melléklet) kell előjegyezni. Ugyancsak a kitérővizsgálati 19
könyv megfelelő rovatába kell előjegyezni a tő- és csúcssínelhasználódás vizsgálatának megtörténtét és az esetleges hiányosságokat. 2. Az egyszerűsített és a beméréses kitérővizsgálatokat az állomási (megálló-rakodóhelyi) forgalmi iroda, vagy váltóállító őrhely hibaelőjegyzési könyvébe kell bejegyezni. Ha forgalomveszélyes hiány nem merül fel, akkor a beírás szövege a következő: ……….év…………hó……….-án az állomás területén lévő ………. csoportú kitérőkben egyszerűsített (vagy beméréses) kitérővizsgálatot tartottunk, és azokat forgalombiztos állapotban találtuk. ……………………………. ………………………….. pft. bizt.ber. Forgalomveszélyes hiányosság megállapítása esetén, a megállapított hiányosságot a szolgálati helyen a forgalmi szolgálattevő által vezetett Fejrovatos előjegyzési napló következő üres sorába be kell jegyezni, a tett intézkedésekkel együtt. A bejegyzést a forgalmi szakszolgálat képviselőjének alá kell írnia. Nyíltvonali kitérők vizsgálatának megtörténtét a kiszolgáló állomás hibaelőjegyzési könyvébe kell bejegyezni. 3. A főpályamesternek, szakaszmérnöknek, vezetőmérnöknek és a pályás üzemeltetési mérnöknek rendszeresen ellenőriznie kell a kitérővizsgálatok előjegyzését az állomások hibaelőjegyzési könyvében. Az ellenőrzés tényét a hibaelőjegyzési könyvbe be kell jegyezni. 4. Az ellenőrzésre kötelezett dolgozóknak (főpályamester, szakaszmérnök, vezetőmérnök, pályás üzemeltetési mérnök) rendszeresen ellenőrizni kell a kitérővizsgálatok megtartását, azok előjegyzését. Az ellenőrzés tényét a kitérővizsgálati könyvbe be kell jegyezni. 5. A sarukidobó szerkezet bemérési adatait és egyéb megállapításait a kitérővizsgálati könyvbe bekötött sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlapra kell bejegyezni. 6. A kitérővizsgálati könyveket a tárgyévet megelőző december 31-ig fel kell fektetni, és azt a mérnöki szakasszal hitelesíttetni kell.
20
Azon hiányosságokat, amelyek a tárgyévet megelőző kitérővizsgálati könyvben szerepeltek, és nem kerültek megszüntetésre, át kell vezetni a tárgyévi kitérővizsgálati könyvbe. 3.2.8. Sarukidobó szerkezetek vizsgálata Vizsgálat megszemléléssel: Vizsgálat beméréssel:
vonalgondozó gyalogbejáráskor A vizsgálatot, a sarukidobó szerkezetre vezető kitérő (egyszerűsített és beméréses) vizsgálatával egyidőben kell végezni.
A sarukidobó szerkezet méréses vizsgálatát az alábbi helyeken kell elvégezni: a sarukidobó szerkezet elején az 1. sz. aljon nyomtávolság, fekszint az 5. sz. aljon nyomtávolság, vezetéstávolság, fekszint a 16-17. sz. aljnál (csúcsnál) nyomtávolság, vezetéstávolság ugyanitt be kell mérni a nyomcsatorna méretét sarukidobó szerk. végén a 21. sz. aljon nyomtávolság, fekszint A mért adatokat és egyéb megállapításokat a kitérővizsgálati könyv sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlapjára (V. sz. melléklet) kell bejegyezni. 3.3. Mozdonymenet, vonalbeutazás (továbbiakban: vonalbeutazás) 3.3.1. Vonalbeutazások megtartásának gyakorisága A vonalbeutazás mozdonnyal, vagy egyéb, a vasúti pályán közlekedő járművel tartható meg. A vonalbeutazások megtartásának gyakorisága: a.) V > 120 km/h sebességű vonalon pályamester hetente egyszer főpályamester havonta egyszer szakaszmérnök kéthavonta egyszer (II., IV., VI., VIII., X., XII. ) vezetőmérnök évente háromszor (III.,VII., XI.) b.) V ≤ 120 km/h sebességű vonalon pályamester hetente egyszer 21
főpályamester havonta egyszer szakaszmérnök háromhavonta egyszer (II., V., VIII., XI. ) vezetőmérnök évente kétszer (III-IV., IX-X.)
3.3.2. A vonalbeutazásokkal kapcsolatos általános előírások V > 80 km/h sebességű vonalakon a vezetőmérnöknek a szakaszmérnöknek és a főpályamesternek a vonalbeutazást a leggyorsabb vonat mozdonyán kell tartani. A pályamesternek havonta két vonalbeutazást a vonal leggyorsabb vonat mozdonyán kell tartani. A vonalbeutazás megtörténtének tényét az igénybevett jármű menetigazolványán ill. menetlevelén elő kell jegyezni. A vonalbeutazás elsődleges célja a vasúti jármű futása alapján a pálya geometriai torzulásának forgalombiztonsági szempontból történő minősítése, a forgalomveszélyessé válható pályahibák kiszűrése, a pálya általános állapotának figyelemmel kísérése. Ezen túlmenően: Fokozott gondossággal meg kell figyelni a vasúti átjárók és jelzők környékét, hogy nincsenek-e olyan akadályok, amelyek a szabadlátást akadályozzák, a jelzőeszközök, a pályatartozékok meglétét, a pálya környezetét, amelyek a vonatok közlekedésére befolyással lehetnek. Figyelemmel kell lenni minden olyan körülményre, amely a forgalom biztonságát veszélyeztetheti. Amennyiben a vonalbeutazás nem menetrend szerint közlekedő járművön történik, és megállásra is van mód, az előírtakon felül vizsgálni és ellenőrizni kell: a gyakori vágányszabályozást igénylő pályarészeket a vonalgondozók, a munkáscsapatok, az idegen kivitelezők munkájának szakszerűségét, a technológiai és a munkavédelmi előírások betartását. 3.3.3. Vonalbeutazásokkal kapcsolatos előjegyzések A vonalbeutazások megállapításait a főpályamesteri szakaszokon az alábbi rovatokkal felfektetett nyilvántartási könyvbe kell bejegyezni: 1. Vonalbeutazás időpontja 2. Az igénybevett jármű, menetigazolvány, illetve menetlevél száma 3. A beutazott vonalszakasz megnevezése 4. Hiányosságok /forgalombiztonságot érintő és egyéb/ 22
5. 6. 7.
A hiányosságok felszámolására tett intézkedések A hiányosságok megszüntetésének időpontja A vonalbeutazást tartó személy aláírása
A vezetőmérnök, szakaszmérnök mozdonybeutazási megállapításait – intézkedés céljából – a főpályamesteri szakasz részére meg kell küldeni és a nyilvántartási könyvben kell gyűjteni. 3.4. Mérnöki létesítmények felügyelete Mérnöki létesítmények: vasúti hidak, átereszek alagutak tám- és bélésfalak, kőrakatok szárító tárók MÁV kezelésű közúti hidak, átereszek, utasfelüljárók egyéb mérnöki létesítmények (vizsgáló aknák, buktatók, ürítő hidak, vágányhídmérleg, tolópad, fordítókorong, kerékpár átemelő) A mérnöki létesítmények műszaki felügyeletének alapvető célja meggyőződni azok mindenkori műszaki állapotáról, hogy annak ismeretében az üzembentartó szükség esetén időben intézkedhessen a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességek megszüntetése iránt, a mérnöki létesítmények állékonysága, minél hosszabb élettartama érdekében, dönthessen a megállapított elváltozások, hibák kijavításáról, az esetleg szükségessé váló korlátozások bevezetéséről, és indokolt esetben a mérnöki létesítmények átépítéséről. A mérnöki létesítményt az üzemeltető szakszerű és gondos felügyelet alatt köteles tartani. A mérnöki létesítmény felügyelet alatt a létesítmények, létesítmény felügyelet nyilvántartás ellenőrzés vizsgálat gondozás komplex rendszere értendő. A különböző, e körben felsorolt pályalétesítményekhez tartozó gépészeti, biztosítóberendezési, energia ellátó, távközlési berendezések, az ingatlangazdálkodási üzletág kezelésébe tartozó pályalétesítmények 23
(perontető, oldal-/homlok-/magasrakodó) nem tartoznak jelen utasítás hatálya alá. 3.4.1. Mérnöki létesítmények, mérnöki létesítmény felügyelet nyilvántartásának rendszere A közlekedésbiztonság érdekében a mérnöki létesítmények nyilvántartásáról és szakszerű, gondos műszaki felügyeletéről a vasút, illetve a híd üzemeltetőjének, kezelőjének (továbbiakban üzemeltető) gondoskodni kell. A mérnöki létesítmények nyilvántartásának célja, hogy azok üzemeltetőjének mindenkor megbízható adatok álljanak rendelkezésére, a szükséges intézkedések megtétele és az érdekeltek tájékoztatása érdekében. A mérnöki létesítmények nyilvántartása: A mérnöki létesítmények üzemeltetője a mérnöki létesítményekről, azokkal kapcsolatos iratokról, dokumentumokról egyedi és csoportos nyilvántartást készít és vezet. A nyilvántartásokat a működési területére vonatkozóan a mérnöki létesítmények állagot közvetlenül kezelő főpályamesteri szakaszon [I.] (kezelője a pályamester) a gondozást, hiba-, zavarelhárítást végző hidász főpályamesteri szakaszon [II.] (kezelője a hidász pályamester) a vizsgálatokat végző mérnöki szakaszon [III.] (kezelője a hidász szakaszmérnök) az ellenőrzést, felügyeletet gyakorló, szakértői vizsgálatokat végző Pályavasúti területi központokon [IV.] (kezelője a területi hidász mérnök / hídszakértő mérnök) a központi irányítást ellátó, végző Pályavasúti Üzletág Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság Mérnöki Létesítmények Osztályon [V.] (kezelője az MLO, ill. kijelölt tervtáros, szervezet) egyaránt vezetni kell. A mérnöki létesítmények nyilvántartása lehet: egyedi nyilvántartás [III.; IV.; V.] o Törzslap o Tervtári borító csoportos nyilvántartás o Kézi nyilvántartás hídvizsgálati könyv [I-III.] nyomtatott kivonat a MÁV HídGazdálkodási Rendszerből (MÁV HGR) [II.; IV.; V.] 24
o
alagútvizsgálati könyv [III.] tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálati könyv [III.] nyomtatott kivonat az alagút, tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók gépi nyilvántartásból [II.; IV.; V.] Gépi ( elektronikus adattároló) nyilvántartás MÁV HGR [III.; IV.; V.] alagút, tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók nyilvántartása [III.; IV.; V.]
A csoportos nyilvántartásban a mérnöki létesítmények adatai vasútvonalanként csoportosítva, a szelvényezés sorrendjében, az üzemeltetői működési területi elhatárolással kerülnek rögzítésre. A csoportos nyilvántartást a mérnöki szakasz hidász szakaszmérnökének kell elkészíteni, illetve annak módosulása esetén módosítani és rendszeresen karbantartani. A mérnöki létesítmények adataiban év közben történt változásokat a nyilvántartásokban lehetőleg a változást követő negyedévben, de legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig át kell vezetni. A nyilvántartások részletes tartalmi előírásait a hidakra vonatkozóan a VHSZ IX. fejezet [428/2002. számon a Közlekedési Felügyelet által jóváhagyott és a 43/2002. (MÁV Ért. 21.) PHMSZ sz. utasítással hatályba léptetett – Vasúti Hídszabályzat IX. fejezet „A vasúti hidak nyilvántartása, vizsgálata, fenntartása”], alagutakra, tám- és bélésfalakra, kőrakatokra, szárító tárókra a D.11. sz. Műszaki Útmutató [Vasúti alépítmény] tartalmazza. A MÁV közforgalom elöl elzárt, és el nem zárt magánútjain, illetve a vasúti vágányok fölött átvezetett, vasúti terhet nem viselő MÁV kezelésben lévő közúti hidak, átereszek, gyalogfelüljárók utasfelüljárók felügyeletét a KHVM 1/1999. (I.14.) sz. rendeletben [Rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről] foglaltak szerint kell ellátni és a hidakat nyilvántartani. Az egyedi nyilvántartás céljára megjelölt dokumentumokat a híd építtetőjének (beruházást lebonyolító) kell a híd használatbavételének engedélyezése után 30 napon belül összegyűjteni és rendezetten, a tartalomjegyzék szerint a híd fenntartójának megőrzésre és kezelésre átadni 3 példányban. A híd törzslapot vagy tervtári borítót a híd fenntartójának kell elkészíteni az átvett dokumentumok alapján.
25
3.4.2. Mérnöki létesítmények ellenőrzése Célja: A pályafelügyeletet végző vonalgondozó a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárással, egyszerű szemlélet útján állapítja meg, hogy a vasút alatt, a vasút felett lévő mérnöki létesítményeken, jelzőtartó hidakon és egyéb szerkezeteken, nincs-e rendellenesség vagy hiány. A hídvizsgáló a pályán kívüli hidak és a közúti, vasúti aluljárók rendszeres ellenőrzésével egyszerű megszemlélés útján állapítja meg, hogy azon nincs-e rendellenesség vagy hiány. Amennyiben azokon a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt észlel, annak megszüntetése iránt (ha erre módja van) saját hatáskörben intézkedik. A veszélyhelyzetről a szomszédos állomásokat vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetét a kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel tájékoztatja. A rendellenességről, illetőleg hiányról, továbbá az esetleg tett intézkedéseiről a szolgálati felettesének jelentést tesz. A mérnöki létesítmények rendszeres ellenőrzésének gyakorisága, időszaka: A mérnöki létesítmények rendszeres ellenőrzését a vonalgondozó minden gyalogbejárásakor köteles elvégezni a D.1.sz. Utasítás előírásai alapján. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat a vonalgondozói ellenőrzési és előjegyzési könyvbe kell bejegyezni. Az ellenőrzés szempontjai: A mérnöki létesítmények ellenőrzése, a gyalogbejárást végző vonalgondozó forgalombiztonság szempontjából megszemléléssel végzett ellenőrzése. A felügyeleti tevékenység keretében végzett mérnöki létesítmény ellenőrzés során – a felépítmény ellenőrzésén túl – alapvetően azt kell megállapítani, hogy
nincs-e olyan hiány vagy elváltozás, amely annak üzembiztos használatát veszélyezteti; nincsenek-e olyan hiányosságok, amelyek rövid időn belüli további fokozódása várható, amelyek így a híd üzembiztos használatát veszélyeztetnék és ezért ezen hiányosságok megszüntetéséről soron kívül gondoskodni kell.
A hídvizsgáló ellenőrzését a II., V., VIII., XI. hónapban köteles elvégezni. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat a hídvizsgálói vizsgálati adatlapra (VI. sz. melléklet) kell bejegyezni.
26
Amennyiben a hídellenőrzést végző a hídon olyan elváltozást tapasztal, amelyet nem tud értékelni, akkor I. fokú hídvizsgálat megtartását kell kezdeményeznie. 3.4.3. A mérnöki létesítmények vizsgálata A vizsgálatok célja, meggyőződni a mérnöki létesítmények állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét, meghatározni a javításig szükséges korlátozásokat. 3.4.3.1. Vasúti hidak vizsgálata I. fokú hídvizsgálat Célja a rendszeresen végzett vizsgálati folyamat során jelentkező feltűnő változások feltárása, a híd biztonságos állapotáról való meggyőződés. Végzi:
pályamester főpályamester szakaszmérnök Ideiglenes hidak: pályamester
gyalogbejárás során II., V., VIII., XI. hónapban
Az I. fokú hídvizsgálat a hídnak a vasúti pályáról, a környező terepről vagy az áthidalt létesítményről megszemléléssel végzett vizsgálata, mely kiterjed az átfolyási szelvény, az áthidalt akadály szabad átvezetésének biztosítottságára, a híd felszerkezetére, falazatára, sarukra, tartozékaira. Közúti, vasúti aluljáró esetében a híd alá is le kell menni, és megszemlélni a vasúti terhet hordó híd, illetve a vasút feletti vagy melletti híd felszerkezetét, falazatát. Az I. fokú hídvizsgálat szempontjai:
A hídon levő felépítmény vizsgálata A hídhoz csatlakozó pályaszakasz vizsgálata Beton, vasbeton, kő és tégla anyagú szerkezetek vizsgálata Az acélszerkezetek vizsgálata A faszerkezetek vizsgálata A híd tartozékainak vizsgálata A hídra előírt méretek ellenőrzése A híd környezetének vizsgálata
27
A felügyeleti tevékenység keretében végzett hídvizsgálat során – a felépítmény ellenőrzésén túl – meg kell győződni:
A hídon lévő vasúti pálya forgalombiztos állapotáról, a vasúti hídhoz csatlakozó pályaszakaszon nincs-e a hídra káros mértékű fekszint- vagy irányhiba, vaksüppedés, a hídon lévő vasúti pálya, síndilatációs szerkezetek, terelősinek, kapcsolószerek, terelősín véglezáró elemek leerősítése megfelelő-e, a közvetlen sínleerősítésű pályában, az alátétlemez alatti rugalmas alátámasztást szolgáló gumi vagy műanyag lemezek meg vannak-e, nem csúsztak-e el, nem rongálódtak-e meg, az alátétlemez leerősítési elemei hibátlanok-e vagy hiányoznak-e, a nyíltpályás hidakon meg kell állapítani, hogy a hídfák rögzítésére szolgáló csavarok megvannak-e, nem töröttek-e, a hídfák károsan nem töröttek-e, nincs-e egyéb teherbírást befolyásoló károsodás (pl. meleg rakomány miatt megégett hídfa), nyíltpályás hidakon, a mozgósaruknál, a hídszerkezet vége és a dilatációs készülék között fekvő aljakon a felhegesztett geo leerősítő lemezek a sín elmozdulását lehetővé teszik-e, nyíltpályás hidak hossztartó megszakítása fölött, ha a sínek megszakítás nélkül vezetnek át, az előtte és utána lévő öt-öt hídfán a geo leszorító lemezek lehetővé teszik-e a hossztartó sínekhez képesti elmozdulását, a síntalpa és az ágyazatmegtámasztó teteje között min. 3,0 cm-es távolság megvan-e, látható-e a híd felszerkezetén és alátámasztásain jármű vagy rakományütközés, siklás okozta elváltozás, deformáció, törés, repedés, elmozdulás, nincs-e a vasúti, híd vagy áteresz állékonyságát veszélyeztető, a híd alatti, a hídhoz csatlakozó meder megbontására, kimosására utaló elváltozás, a hídszerkezetek vagy azok részei közötti építési hézagok nem nyíltak-e meg, a szerkezeti részek nem dőltek-e és nem mozdultak-e el, a hídon a híd-pálya és gyalogjáró burkolata nem hiányos-e, leerősítése megbízható-e, a hídkorlátok épek-e, megvannak-e, hiánytalanul megvannak-e a híd tartozékai (zajárnyékoló fal, szennyfogó, kábelcsatorna, szolgálati lépcső, hajózási táblák és világításaik, stb.), ill. működőképesek-e (gyalogfelüljáró járólemez fűtés, gyalogaluljáró víztelenítő szivattyú),
28
a híd alatt áthaladó közúti vagy vasúti közlekedés által okozható károktól a híd alátámasztását védő szerkezetek (vb. terelő elem, terelősín stb.) hibátlanok-e, hiányoznak-e, a híd védelmét szolgáló közút feletti védőberendezések (védőkapu, ütközőgerenda) hibátlanok-e, hiányoznak-e, vegyes forgalmú (közös vasúti – közúti) hidaknál a közúti burkolat állapota kielégítő-e, a közúti dilatációs szerkezetek épek-e, tiszták-e a híd alatti vízfolyás medre nincs-e feliszapolódva, törmelékkel, vagy egyéb módon elzárva, nincs-e kidöntött, sérült, űrszelvénybe, elsodrási határba érő korlát, a híd környezetében lévő töltés és mederburkolatok hiánytalanok, nincsen rajtuk süppedés, a híd alépítményeit érintő kimosódásra és uszadék felhalmozódásra utaló jelek, a hídfőknél partcsúszások nem láthatók, a hídra vonatkozó korlátozások, forgalmi utasításban előírt jelzések meglétéről és helyességéről, a hídon, híd alatt lévő, valamint egy gyalogfelüljáró feletti felsővezetékhez tartozó védőberendezések meglétéről, közúti „tilalmi és korlátozó” (Szélesség-, magasság-, össztömegsúly-, tengelyterhelés korlátozás) jelzőtáblák meglétéről a közutakon (utóbbi kettő közös vasúti-közúti hidakon), a különleges kialakítású hidak esetében a megfigyelésre kijelölt részeken elváltozás nem észlelhető-e, vasúti hidat ért környezetvédelmi káresemény (vasúti járműütközés miatti üzemanyag-, ill. rakomány elfolyás) következményeiről, köz-, ill. utasforgalom számára megnyitott alul-, és felüljárókon az akadálymentes használhatóság érdekében kialakított hídtartozékok (lépcsőlift, felvonó, emelőlap stb.) üzemképesek-e, közút feletti, vasúti híd alatt nyitvatartott nyílás- magasság nem csökkent-e (közúti burkolati szint emelése miatt), a provizóriumoknál meg kell állapítani, hogy a felszerkezetén, alátámasztásain elváltozás található-e, nem sérültek-e meg, építési területen kétvágányú, vagy több párhuzamosan haladó, 1-2 vágányú vasútvonal esetén, a provizórium és a forgalom alatt lévő szomszédos vágány ágyazat megtámasztásáról.
Az I. fokú hídvizsgálatot végző dolgozók a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárás során egyszerű szemlélet útján állapítják meg, hogy a hidakon és átereszeken, valamint a vasút felett lévő hidakon és egyéb szerkezeteken, jelzőtartó hidakon, továbbá a vasút mellett lévő, a vasúthoz tartozó, vasúti terhet nem viselő hidakon, átereszeken nincs-e 29
rendellenesség vagy hiány. Amennyiben azokon a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt észlelnek, annak megszüntetése iránt (ha erre módjuk van) saját hatáskörben intézkednek. A veszélyhelyzetről a szomszédos állomásokat vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetét a kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel tájékoztatja. A hídvizsgálat megtörténtét, a megállapításokat a gyalogbejárási jegyzőkönyvben történő rögzítésen túlmenően, a hídvizsgálati könyvbe a pályamesternek kell bejegyeznie. Amennyiben az I. fokú hídvizsgálatot végző a hídon olyan elváltozást tapasztal, amelyet nem tud értékelni, akkor II. fokú hídvizsgálat megtartását kell kezdeményeznie. II. fokú hídvizsgálat Végzi:
ny ≤ 2,0 m ny > 2,0 m állandó hidaknál ideiglenes szerkezeteknél
hidász pályamester hidász szakaszmérnök évente egyszer évente kétszer (tavasszal ősszel)
és
Részletes szemrevételezéssel, eszköz felhasználással (kalapács, mérőszalag, tolómérő, libella, lupe, függő) végzett vizsgálat. Ez a hídminősítéssel, a megállapítások MÁV HGR-be vitelével, a hídvizsgálati jegyzőkönyv (VII. sz. melléklet) kinyomtatásával zárul. A II. fokú vizsgálat részletes szempontjai az I. fokú vizsgálathoz hasonló rendszerben határozhatók meg, részletesen a 43/2002. PHMSZ számú utasításban vannak szabályozva. A hidak állapotára, élettartamára, a híd teherbírására, forgalombiztonságra hatással bíró hibákat, hiányosságokat figyelembe vevő hídminősítés módja a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázatban került szabályozásra. III. fokú hídvizsgálat A III. fokú hídvizsgálatot a hídszakértő mérnöknek kell végezni. A III. fokú hídvizsgálat gyakorisága, időszaka: az acél, az öszvér és utófeszített vasbeton hidakon, valamint az 5,0 m-nél nagyobb nyílású hidakon legalább 10 évenként a 70 évnél korosabb acélhidakon és a félállandó hidakon legalább ötévenként az ideiglenes hidakon legalább évenként 30
a hatósági használatbavételi engedélyben a híd kialakítása, különleges anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt szerkezeteken, az engedélyben előírt időközönként és ideig
végzendő : acél- és öszvérhidaknál (típustól, nyílástól függetlenül) feszített beton (elő- és utófeszített) hidaknál (nyílástól függetlenül) vasbeton, tartóbetétes hidaknál, beton, kő, tégla, fa hidaknál 5,0 mnél nagyobb nyílás esetén különleges anyagú, III. fokú vizsgálatra kötelezett egyéb hidaknál A III. fokú hídvizsgálat célja: a II. fokú hídvizsgálatok során megállapított és az “értékelésben” szereplő hibák, hiányosságok minősítésének felülvizsgálata meggyőződni a hidak állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét a híd rendeltetés szerinti használatának felülvizsgálata, a híd a forgalomba helyezéskor kiadott engedély szerint üzemel-e, van-e rendeltetés változás A III. fokú hídvizsgálat végrehajtása: A hídvizsgálatot megelőzően a hidat, az átfolyási szelvényt, illetve a meder híd alatti szakaszát, továbbá a híd közvetlen környékét oly mértékben meg kell tisztítani, hogy a hídvizsgálatot végzők a híd minden részéhez hozzáférhessenek. A III. fokú hídvizsgálat során a hidaknál az eltakart részekre, szerkezeti elemekre is kiterjedően el kell végezni a vizsgálatot, az állapotértékelést, a minősítést a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázat előírásai alapján. Értékelni kell, hogy az észlelt hiányosságok mellett a híd teherbírás szempontjából megfelel az erőtani számítások feltételezéseinek, illetve a vizsgálat idejében érvényes követelményeket kielégíti. A III. fokú hídvizsgálatról és az azon belül esetleg megtartott terheléses vizsgálatról a hídszakértő mérnöknek jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgálat végrehajtásának, dokumentálásának részletes szabályozását a 43/2002. PHMSZ számú (a Közlekedési Főfelügyelet Közúti, Vasúti, Hajózási Főosztály Vasúti Osztály által 428 / 0 / 2002 szám alatt jóváhagyott) utasítás tartalmazza.
31
3.4.3.2. Alagút vizsgálat I. fokú vizsgálat Célja a rendszeresen végzett vizsgálati folyamat során jelentkező feltűnő változások feltárása, az alagutak és környezetük biztonságos állapotáról való meggyőződés. Végzi:
pályamester főpályamester szakaszmérnök
gyalogbejárás során
Az alagút vizsgálatát megszemléléssel, szemrevételezéssel a vasúti pályán haladva kell végezni. Így meg kell szemlélni az űrszelvény szabad átvezetésének biztosítottságát, az alagút falazatát, kapuzatokat, az alagút tartozékait, azok állapotát, valamint a munkavédelmi előírások betartását. Az alagútvizsgálatot a vonalgondozói ellenőrzés 3.4.2. pont szempontjai szerint kell elvégezni. Az I. fokú alagútvizsgálatot végző dolgozók a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárással kapcsolatban egyszerű szemlélet útján állapítják meg, hogy az alagutakon, a környező terepen, tartozékokon nincs-e rendellenesség, az alagút állékonyságát veszélyeztető elváltozás, deformáció, törés, repedés, elmozdulás vagy hiány. Amennyiben azokon a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt észlelnek, annak megszüntetése iránt (ha erre módjuk van) saját hatáskörben intézkednek. Az alagútvizsgálati hiányosságokat, megállapításokat a gyalogbejárási jegyzőkönyvbe a szakaszmérnöknek kell rögzítenie. II. fokú vizsgálat Végzi:
hidász pályamester évente egyszer tavasszal hidász szakaszmérnök
Szemrevételezéssel, eszköz felhasználással (kalapács, mérőszalag, tolómérő, libella, lupe, függő) végzett vizsgálat. Ki kell terjednie a pályáról nem látható kapuzatok feletti, alagút feletti terep vizsgálatára is. Ez a szerkezet minősítésével, a megállapítások alagútvizsgálati könyvbe történő felvételével, a hidász szakaszmérnök által elkészített vizsgálati jegyzőkönyv elkészítésével zárul (jegyzőkönyv minta a D.11. sz. Műszaki Útmutató [Vasúti alépítmény] szerint).
32
A II. fokú vizsgálat részletes szempontjait a D.11. sz. Műszaki Útmutató [Vasúti alépítmény] tartalmazza. Az alagutak állapotára, élettartamára, forgalombiztonságra hatással bíró hibákat, hiányosságokat figyelembe vevő minősítés módja a kő, beton, vasbeton hidakra a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázatban leírtakkal azonos. III. fokú vizsgálat A III. fokú alagútvizsgálatot a hídszakértő mérnöknek kell végezni. A III. fokú alagútvizsgálat gyakorisága, időszaka: falazott kő, beton, vasbeton, lövellt betonnal stabilizált falazatú alagutaknál legalább öt évenként természetes kőzetbe vágott alagutaknál legalább kétévenként A III. fokú alagútvizsgálat célja: a II. fokú alagútvizsgálatok során megállapított és az “értékelésben” szereplő hibák, hiányosságok minősítésének felülvizsgálata meggyőződni az alagutak állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét, az esetleg szükségessé váló korlátozások bevezetését. A III. fokú vizsgálat végrehajtása: A vizsgálatot megelőzően az alagutat, a kapuzatok közvetlen környezetét oly mértékben meg kell tisztítani, hogy a vizsgálatot végzők az alagút minden részéhez hozzáférhessenek. A III. fokú vizsgálat során az alagutaknál az eltakart részekre, szerkezeti elemekre is kiterjedően el kell végezni a vizsgálatot, az állapotértékelést, a minősítést a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázat előírásai alapján. A vizsgálatot minden esetben kopogtatásos falazatvizsgálattal, a falazat mozgásvizsgálatával kell összekötni. A III. fokú alagútvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készítenie a hídszakértő mérnöknek. A vizsgálat végrehajtásának, dokumentálásának részletes szabályozását a D.11. sz. Műszaki Útmutató [Vasúti alépítmény] tartalmazza. A II. és III. fokú alagútvizsgálatok során az űrszelvénymérést el kell végezni.
33
3.4.3.3. Tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálata I. fokú vizsgálat Célja a rendszeresen végzett vizsgálati folyamat során jelentkező feltűnő változások feltárása, az tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók és környezetük biztonságos állapotáról való meggyőződés. Végzi:
pályamester főpályamester szakaszmérnök
gyalogbejárás során
Ezt a vizsgálatot megszemléléssel, szemrevételezéssel általában a vasúti pályán haladva kell végezni. Valamennyi tám- és bélésfal, kőrakat, szárító táró pályáról, terepről megszemlélhető részét, valamint a pályáról nem látható tám- és bélésfal, kőrakat feletti terepet, vízelvezető művet is meg kell vizsgálni. Így meg kell szemlélni az űrszelvény szabad átvezetésének biztosítottságát, a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók falazatát, víztelenítésének meglétét, állapotát. Az I. fokú tám- és bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálatot végző dolgozók rendszeres vonalbejárás során egyszerű szemlélet útján állapítják meg, hogy a tám- és bélésfalakon, kőrakatokon, szárító tárókon, a környező terepen, tartozékokon nincs-e rendellenesség, a tám-, bélésfal, kőrakat állékonyságát veszélyeztető elváltozás, deformáció, törés, repedés, elmozdulás. A szárító táró működik-e, nincs-e a rézsű mozgására utaló felszíni elváltozás Amennyiben azokon a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt észlelnek, annak megszüntetése iránt (ha erre módjuk van) saját hatáskörben intézkednek. A veszélyhelyzetről a szomszédos állomásokat vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetét a kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel tájékoztatja. A tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálati hiányosságokat, megállapításokat a gyalogbejárási jegyzőkönyvbe a szakaszmérnöknek kell rögzítenie. II. fokú vizsgálat Végzi:
hidász pályamester évente egyszer tavasszal hidász szakaszmérnök
34
Szemrevételezéssel, eszköz felhasználással (kalapács, mérőszalag, tolómérő, libella, lupe, függő) végzett vizsgálat. Ez a szerkezet minősítésével, a megállapítások tám- és bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálati könyvbe (VIII. sz. melléklet) történő felvételével, a hidász szakaszmérnök által elkészített vizsgálati jegyzőkönyvvel zárul. A tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók II. fokú vizsgálatát a 3.4.3 pont szerint kell végrehajtani. A tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók állapotára, élettartamára, forgalombiztonságra hatással bíró hibákat, hiányosságokat figyelembe vevő minősítés módja a kő, beton, vasbeton hidakra a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázatban leírtakkal azonos. III. fokú vizsgálat A tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók III. fokú vizsgálatát a hídszakértő mérnöknek kell végezni. A III. fokú vizsgálat gyakorisága, időszaka: falazott kő, beton, vasbeton, lövellt betonnal stabilizált falazatú tám- és bélésfalaknál legalább öt évenként szárazon rakott kőrakatoknál legalább kétévenként A III. fokú vizsgálat célja: a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók II. fokú vizsgálata során megállapított és az “értékelésben” szereplő hibák, hiányosságok minősítésének felülvizsgálata meggyőződni a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét, az esetleg szükségessé váló korlátozások bevezetését A III. fokú vizsgálat végrehajtása: A vizsgálatot megelőzően a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók közvetlen környezetét oly mértékben meg kell tisztítani, hogy a vizsgálatot végzők a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók minden részéhez hozzáférhessenek. A III. fokú vizsgálat során a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók eltakart részeire, szerkezeti elemekre is kiterjedően el kell végezni a vizsgálatot, az állapotértékelést, a minősítést a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázat előírásai alapján. A vizsgálatot minden esetben kopogtatásos falazatvizsgálattal, mozgásvizsgálattal kell összekötni. 35
A III. fokú tám- és bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készítenie a hídszakértő mérnöknek. A vizsgálat végrehajtását, dokumentálását a 43/2002. PHMSZ számú utasítás 4. sz. melléklet 2.3 fejezet kő, beton, vasbeton hidak vizsgálatára meghatározottak szerint kell végrehajtani. 3.4.3.4. MÁV kezelésű közúti hidak, átereszek vizsgálata I. fokú vizsgálat (hídszemle) Célja a rendszeresen végzett vizsgálati folyamat során jelentkező feltűnő változások feltárása, a közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók és környezetük biztonságos állapotáról való meggyőződés. Végzi:
pályamester főpályamester szakaszmérnök
gyalogbejárás során
A közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók hídvizsgálatát megszemléléssel, szemrevételezéssel kell végezni. Közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók pályáról, terepről megszemlélhető részét, valamint a pályáról, terepről nem látható szerkezeti elemeit is meg kell vizsgálni. Meg kell szemlélni az áthidalt akadály, az átvezetett közlekedési űrszelvény szabad átvezetésének biztosítottságát, a közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók falazatát, közbenső alátámasztásait, áthidaló szerkezetét, tartozékait, ezek meglétét, állapotát. A közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók vizsgálatát a vonalgondozói ellenőrzés szempontjai szerint kell elvégezni. A közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók I. fokú vizsgálatát végző dolgozók a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárással kapcsolatban egyszerű szemlélet útján állapítják meg, hogy a közúti hidakon, átereszen, gyalogos hidakon, gyalogos felüljárókon, a környező terepen, tartozékokon nincs-e rendellenesség, a közúti burkolat állapota kielégítő-e, nincs-e a közúti híd vagy áteresz állékonyságát veszélyeztető, a híd alatti, a hídhoz csatlakozó meder megbontására, kimosására utaló elváltozás. Meg kell győződni arról, hogy a közúti híd tartozékai és jelzőtáblái (korlát, figyelmeztető-, közúti „tilalmi és korlátozó” Szélesség-, magasság-, össztömegsúly-, tengelyterhelés korlátozás) meg vannak-e. Amennyiben azokon a forgalom biztonságát veszélyeztető, vagy az áthidalt létesítmény biztonságát veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt 36
észlelnek, annak megszüntetése iránt (ha erre módjuk van) saját hatáskörben intézkednek. A vizsgálati hiányosságokat, megállapításokat a gyalogbejárási jegyzőkönyvbe a szakaszmérnöknek kell rögzítenie. II. fokú vizsgálat (hídvizsgálat) Végzi:
hidász pályamester évente egyszer hidász szakaszmérnök
Részletes szemrevételezéssel, eszköz felhasználással (kalapács, mérőszalag, tolómérő, libella, lupe, függő) végzett vizsgálat. Ez a szerkezet minősítésével, a megállapítások közúti (pályán kívüli) hidak, átereszek vizsgálati könyvbe történő felvételével, a hidász szakaszmérnök által elkészített vizsgálati jegyzőkönyvvel zárul. A II. fokú vizsgálat végzésének és dokumentálásának részletes szempontjai a KHVM 1/1999. (I.14.) sz. rendeletben [Rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről] vannak szabályozva. III. fokú vizsgálat (fővizsgálat) A III. fokú hídvizsgálatot a hídszakértő mérnöknek kell végezni. A III. fokú hídvizsgálat gyakorisága, időszaka: a 20 m-nél nagyobb támaszközű a 40 m-nél nagyobb össz-szerkezeti hosszúságú méretétől függetlenül a vasút feletti hidakon tízévenként, továbbá a hatósági használatbavételi engedélyben a kialakítása, anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt hidakon, az ott előírt időközönként és ideig. Fővizsgálatot, illetve célvizsgálatot kell tartani akkor is, ha a hídvizsgálatot (II. fok) végző azt megállapításai alapján kéri, illetve a híd állapota azt szükségessé teszi. A III. fokú hídvizsgálat célja: a II. fokú hídvizsgálatok során megállapított és az “értékelésben” szereplő hibák, hiányosságok minősítésének felülvizsgálata meggyőződni a hidak állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét a híd rendeltetés szerinti használatának felülvizsgálata, a híd a forgalomba helyezéskor kiadott engedély szerint üzemel-e, van-e rendeltetés változás 37
38
A III. fokú hídvizsgálat végrehajtása: A hídvizsgálatot megelőzően a hidat, az átfolyási szelvényt, illetve a meder híd alatti szakaszát, továbbá a híd közvetlen környékét oly mértékben meg kell tisztítani, hogy a hídvizsgálatot végzők a híd minden részéhez hozzáférhessenek. A III. fokú hídvizsgálat során a hidaknál az eltakart részekre, szerkezeti elemekre is kiterjedően el kell végezni a vizsgálatot, az állapotértékelést, a minősítést a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázat előírásai alapján. Értékelni kell, hogy az észlelt hiányosságok mellett a híd teherbírás szempontjából megfelel az erőtani számítások feltételezéseinek, illetve a vizsgálat idejében érvényes követelményeket kielégíti. A III. fokú hídvizsgálatról, illetve a célvizsgálatról és az azon belül esetleg megtartott terheléses vizsgálatról a hídszakértő mérnöknek jegyzőkönyvet kell készíteni. A nem vasúti terhet viselő MÁV kezelésben lévő közúti hidak, gyalogfelüljárók, utasfelüljárók felügyeletét, melyek a MÁV közforgalom elöl elzárt, és el nem zárt magánútjain, illetve a vasúti vágányok fölött átvezetve találhatóak, a KHVM 1/1999. (I.14.) sz. rendeletben [Rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről] foglaltak szerint kell ellátni. 3.4.4. Mérnöki létesítmények gondozása A gondozás célja: A forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető, a mérnöki létesítmények élettartamát közvetlenül befolyásoló, felügyeleti tevékenység keretén belül feltárt kisebb hibák, hiányosságok megszüntetése, a nagyobb hibák, hiányosságok ideiglenes megszüntetése, javítása, lokalizálása. A gondozási feladatok elvégzése, a felmerült hiányosságok megszüntetése a hídvizsgálók feladata. A mérnöki létesítmény gondozás gyakorisága, időszaka: Folyamatosan egész évben. A mérnöki létesítmény gondozás körében elvégzendő feladatok részletes leírását, meghatározását a D.1.sz. Utasítás tartalmazza.
39
3.5. Vágánygeometriai mérések 3.5.1. A gépi vágánymérések általános előírásai A vágánymérés felépítményi mérőkocsival (FMK-004, FMK-007), vágánymérő gépkocsival (Amsler), vágánymérő készülékkel (Pille, TrackScan, stb.) és kézi méréssel végezhető. A felépítményi mérőkocsi mérésének elmaradása esetén a mérést vágánymérő gépkocsival, vagy vágánymérő készülékkel kell pótolni. Vágánymérő készülékkel történő méréskor az ívmagasságok mérését kézi méréssel kell végezni. A méréseket csak előzetesen felülvizsgált, és kalibrált jó állapotú vágánymérővel, illetve mérőeszközzel szabad elvégezni. A mérési eredmények előjegyzésére vágánymérési kiskönyvet kell felfektetni, és azt értelemszerűen kell vezetni. A főpályamesteri szakaszokon a vágányok bemérését elő kell jegyezni, az erre a célra felfektetett vágánymérési könyvben. A vágánymérési könyvben elő kell jegyezni a vágánymérés időpontját, a mérőeszköz típusát, a mérésnél jelenlévő dolgozó nevét. A vágánymérési grafikonokat, a vágánymérési könyveket és a vágánymérési kiskönyveket a főpályamesteri szakaszon kell megőrizni, melyet a szakaszmérnöknek, vezetőmérnöknek és az üzemeltetési mérnöknek ellenőriznie kell vonalbeutazása ill. szakaszi ellenőrzése során. Az ellenőrzések megtörténtét a vágánymérési könyvekben és a vágánymérési grafikonokon elő kell jegyezni. Az FMK-007 mérőkocsit kísérni nem kell, más típusú felépítményi mérőkocsit a nyíltvonali és állomási átmenő fővágányok mérésekor kísérni kell a mérnöki szakasz vezetőmérnökének, vagy a területileg illetékes szakaszmérnöknek. Mérés közben és a mérés befejezése után a vágánymérési grafikont és a hibajegyzéket a szakaszmérnöknek felül kell vizsgálnia. Az azonnali intézkedést kívánó méreteltérések kijavítására rövid úton (pl. telefon), az egyéb jelentős méreteltérések kijavítására (pl. "B" hibakategóriát jelentősen meghaladó méreteltéréseket) három munkanapon belül jegyzékbe foglalva kell rendelkezni a főpályamesteri szakasz felé. A főpályamesteri szakasznak az intézkedéseit az érvényes mérettűrési előírások alapján kell megtennie. 40
A mérésen résztvevő pályafenntartási szakembernek ismernie kell a mérendő vonalon alkalmazott pályasebességet és az érvényben lévő állandó sebességkorlátozásokat. A mérés során a vágánymérési grafikon pontos szelvényezése, a pálya melletti kerek km-es szelvénykövek segítségével történik, ezért a mérés előtt a szelvénykövek láthatóságát fokozottan biztosítani kell. Az állomási vonatfogadó-, és indító vágányok mérésekor a felépítményi mérőkocsit mérése alkalmával a mérnöki szakasz területileg illetékes főpályamesterének (vagy pályamesterének) kísérnie kell. Mérés közben és a mérés befejezése után a vágánymérési grafikont felül kell vizsgálnia. Az azonnali intézkedést kívánó méreteltérések kijavítására rövid úton (pl. telefonon), az egyéb méreteltérések kijavítására két héten belül intézkednie kell. Az előre kiadott vágánymérési program betartásával történő mérés végrehajtásakor a főpályamesteri szakasz feladata a mérésre kerülő vágányhálózat szabaddá tétele. Az egyéb vágányok mérésekor a területileg illetékes pályamesternek (vagy technikusnak) kell jelen lennie. A mérés után a vágánymérési grafikonokat a pályamesternek két héten belül ki kell értékelnie, és a méreteltérések kijavítására intézkednie kell. A gépi mérések alkalmával észlelt "C" kategória határt meghaladó hibáknál a tett intézkedést (sebességkorlátozás, munkáltatás stb.) illetve a végleges megszüntetést a mérővonati grafikonon elő kell jegyezni a munka megnevezésével, az időpont és a munkautalvány számának feltüntetésével. A vágánymérési grafikonok kiértékelését az érvényes mérettűrési előírások, valamint egyéb rendeletekben és utasításokban szabályozottak alapján kell elvégezni. A kiértékelt vágánymérési grafikonokat évenként össze kell gyűjteni és 5 évig meg kell őrizni a főpályamesteri szakaszon. A vágánymérések tervezése, végrehajtása, a mérési eredmények kiértékelése és felhasználása során be kell tartani a Vágánymérési Utasítás, az FMK-004.sz. mérőkocsi felhasználói útmutató, és az FMK-007.sz. mérőkocsi rendszerbe állítása és felhasználói útmutató tárgyú előírásokat.
41
3.5.2. Normál nyomtávolságú vasutak vágánymérése 1. Nyíltvonali és állomási átmenő fővágányokban: a.) V > 120 km/h Felépítményi mérőkocsival: évente háromszor A két egymás utáni mérés között min. 3 hónapnak el kell telnie. b.) V ≤ 120 km/h Felépítményi mérőkocsival: évente kétszer Két gépi vágánymérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el. 2.
Állomási vonatfogadó és indító vágányokban: évente egyszer felépítményi mérőkocsival, vagy vágánymérő gépkocsival
3.
Egyéb vágányokban: évente egyszer, vágánymérő készülékkel VI-IX. hónapban
Az állomási vonatfogadó és indító vágányok, egyéb vágányok esetén, továbbá 300 m-nél kisebb sugarú ívek második mérését (vágánymérő készülékkel, kézi méréssel) a vezetőmérnök javaslatára, az üzemeltetési mérnök a műszaki állapot függvényében elrendelheti. A pályavasúti területi központ a nyíltvonali és állomási átmenő fővágányok, valamint az állomási vonatfogadó és indító vágányok mérésére vonatkozóan köteles a PML Technológiai központ útján a Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság részére minden év I. 15-ig ill. VI. 15-ig jóváhagyásra felterjeszteni a féléves vágánymérési tervezetet. A jóváhagyott vágánymérési programot a PMLI megküldi a PML Technológiai központ útján a pályavasúti területi központok részére. 3.5.3. Keskeny nyomtávolságú vasutak vágánymérése 1. Nyílt vonalon és állomási átmenő fővágányokban: évente kétszer. A két mérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el. 2.
Állomási egyéb vágányokon: évente egyszer
A méréseket keskeny nyomtávolságú vágánymérő készülékkel kell elvégezni. Kézi ívmagasság mérést a pályamesternek évente egyszer kell végezni (III-VI. hó).
42
Amennyiben a mérések lebonyolításához keskeny nyomtávolságú vágánymérő készülék nem áll rendelkezésre, úgy a méréseket kézi méréssel kell végrehajtani. A kézi mérési adatok előjegyzésére a normál nyomtávolságú vasutaknál rendszeresített vágánymérési kiskönyvet kell felfektetni. A keskeny nyomtávolságú vágánymérő készülék grafikonját a D.56. sz. Előírások [Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások (nyomtávolság 760 mm)] előírásai alapján kell kiértékelni. A mérések előjegyzésére, ellenőrzésére és a mérési adatok felhasználására a gépi vágánymérés általános előírásaiban foglaltak érvényesek. 3.5.4. Széles nyomtávolságú vasutak vágánymérése 1. Nyílt vonalon és állomási átmenő fővágányokban: évente 2 alkalommal felépítményi mérőkocsival, vagy vágánymérésre alkalmas széles nyomtávú szabályozó géppel A két mérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el. 2.
Vonatfogadó- és indító vágányokban: évente egyszer felépítményi mérőkocsival
3.
Egyéb vágányokban: évente egy alkalommal, nyomtávolságú vágánymérő készülékkel kell végezni.
széles
A széles nyomtávolságú mérőkocsi és vágánymérő készülék vágánymérési grafikonját „A széles nyomtávolságú és széles-normál nyomtávolságú fonódott vágányok, kitérők, különleges felépítményszerkezetek építési és fenntartási méretelőírásai” című MÁV szabványban foglalt megengedhető eltérések figyelembe vételével kell kiértékelni. A normál vasutakra vonatkozó előírásokat értelemszerűen kell alkalmazni. A mérések előjegyzésére, ellenőrzésére és a mérési adatok felhasználására a gépi vágánymérés általános előírásaiban foglaltak érvényesek. 3.5.5. ROLA vágányok mérése A ROLA közlekedésre kijelölt állomási vágányokat évente 3 alkalommal kell bemérni úgy, hogy a két egymás utáni mérés között min. 3 hónapnak el kell telnie. A mérést felépítményi mérőkocsival kell elvégezni! 3.6. Ultrahangos sínvizsgálat A forgalombiztonság érdekében a nyíltvonalon, állomási fővágányokban és ezekben fekvő kitérőkben a gépi síndiagnosztikai szerelvénnyel (SDS), és kézi ultrahangos sínvizsgáló készülékekkel (USK) rendszeres időközönként ultrahangos sínvizsgálatokat kell végezni. 43
A vizsgálatok gyakoriságának tervezését, végrehajtását, a mérési eredmények felhasználását a tárgyban kiadott utasítás szerint kell végezni! 3.7. Űrszelvény mérések és vizsgálatok 3.7.1. Szabad űrszelvény mérés A rakszelvényen túlérő küldemények továbbítása érdekében a szabadűrszelvény mérést a mérnöki szakaszok 5 évenként kötelesek elvégezni. A mérést a vágánytengelytől oldalirányban (mindkét irányban) 2500 mm oldaltávolságig, magassági értelemben sínkorona felett 5500 mmig kell elvégezni. Az űrszelvény oldalirányú tengelye mindig a két sínkoronát összekötő egyenes, magassági tengelye a vágánytengelyben erre merőleges. Az állomás területén kívül eső párhuzamos vágányok állomásközönkénti legkedvezőtlenebb vágánytengely távolságát is meg kell határozni. Az adatok feldolgozási módját külön rendelet szabályozza, melyet a PMLI ad ki. Új mérőberendezés üzembe helyezése esetén a mérés az 5 éves gyakoriságot figyelembe véve mérési program szerint zajlik. Széles nyomtávolságú, és széles-normál nyomtávolságú fonódott vágányok űrszelvény méréseit MÁV szabvány tartalmazza. Ezeknek a vágányoknak űrszelvény nyilvántartását és vizsgálatát az állagban tartó mérnöki szakasz saját hatáskörben végzi. 3.7.2. Űrszelvény vizsgálat A mérnöki szakasznak űrszelvény vizsgálatot kell végezni, ha a szabad űrszelvény mérést követően a vasúti pálya vízszintes vagy magassági vonalvezetése valamilyen ok miatt megváltozik (pl. FKG szabályozás, nagygépi rostálás, vonalkorszerűsítés stb.). Ellenőrizni kell, hogy a megtűrhető akadályokat az F.1. sz. Jelzési Utasításban előírt jelöléssel ellátták-e. Abban az esetben, ha a vizsgálat során változás kerül megállapításra, akkor az űrszelvény méreteit a pályavasúti területi központ részére 2 példányban be kell küldeni. Ha az űrszelvény akadály megszüntetése nehézségekbe ütközik, akkor a PMLI-nek részletesen meg kell vizsgálnia, hogy az akadály, az előírt megjelölés alkalmazásával meghagyható-e. A megmaradó akadályok adatait a Közlekedési Határozmányokban is fel kell tüntetni.
44
3.8. Egyéb vizsgálatok és mérések 3.8.1. Síndilatációs készülékek vizsgálata Vonalgondozó: minden gyalogbejáráskor megszemlélés alapján Pályamester: bemérés és vizsgálat évente kétszer (télen, nyáron) A részletes vizsgálatok előírásait és végrehajtásának módját a Csilléry-féle, a VM rendszerű, és az EDILON típusú dilatációs készülékekre vonatkozó szakmai utasítások tartalmazzák. A dilatációs készülékek beméréséről és vizsgálatáról előjegyzési könyvet kell vezetni az alábbiak szerint: 1. A készülék helye (vonal, szelvény, híd dilatáló hossza) 2. Vizsgálat időpontja 3. Sínhőmérséklet 4. Léghőmérséklet 5. A készülék nyitása (legnagyobb nyitás, mért hézag mm-ben, jobbbal sínszálon) 6. A vizsgálat megállapításai 7. A vizsgáló aláírása 8. A hiányosságok megszüntetésének előjegyzése 3.8.2. Fordítókorongok vizsgálata A vizsgálati szempontokat a vonatkozó MÁV szabvány [Fordítókorongok üzemeltetése, időszakos vizsgálata és javítása] tartalmazza. Ellenőrzés: vonalgondozó minden gyalogbejárása alkalmával megszemléléssel Vizsgálat: I. fokú: pályamester, főpályamester, szakaszmérnök a tavaszi gyalogbejáráskor megszemléléssel II. fokú: pályamester évente egyszer (IV. hó) beméréssel a fővizsgálat keretén belül A fővizsgálatnak része a II. foknak megfelelő hidász szakaszmérnöki szintű, a hídszerkezetre, a fordítókorong medencére kiterjedő szerkezetvizsgálat is. III. fokú: a szerkezet-, medence hídszakértői szintű részletes vizsgálata „kiemelt fővizsgálat” legalább 10 évenként A fővizsgálat keretében elvégzendő mérések, vizsgálatok: a korongra eső vágányon minden leerősítésnél nyomtáv és fekszint mérés 45
a koronghoz csatlakozó vágány bemérése (minden irányból) 5 aljanként 10 m hosszban nyomtáv és fekszint mérés a korongon lévő sínek és a koronghoz csatlakozó sínek közti magassági és oldallépcsők és a sínek közti illesztési hézagok bemérése szerkezetvizsgálat (a szabvány 4. pontjában foglaltak szerint a fordítókorong medence, pálya és kapcsolódó részei, hídszerkezet és tartozékai) o hídszerkezet o fordítókorong medence körsín fekszint mérése, alj és kapcsolószer vizsgálata
A fordítókorongot minden csatlakozó irányból ellenőrizni kell. A mért adatokat, egyéb megállapításokat és a hiányosságok megszüntetését a tolópad, vágányhídmérleg, fordítókorong vizsgáló akna, buktató, ürítő híd, kerékpár átemelő vizsgálati könyvbe (IX. és X. sz. melléklet) kell bejegyezni. A feltárt hiányosságokat az állagtulajdonossal írásban közölni kell. 3.8.3. Tolópadok vizsgálata A vizsgálati szempontokat a vonatkozó MÁV szabvány [Gépi hajtású tolópadok üzemeltetése, időszakos vizsgálata és javítása] tartalmazza. Ellenőrzés: vonalgondozó minden gyalogbejárása alkalmával megszemléléssel Vizsgálat: I. fokú: pályamester, főpályamester, szakaszmérnök a tavaszi gyalogbejáráskor megszemléléssel II. fokú: pályamester évente egyszer (IV. hó) beméréssel a fővizsgálat keretén belül A fővizsgálatnak része a II. foknak megfelelő hidász szakaszmérnöki szintű, a hídszerkezetre, a tolópad medencére kiterjedő szerkezetvizsgálat is III. fokú: a szerkezet-, medence hídszakértői szintű részletes vizsgálata „kiemelt fővizsgálat” legalább 10 évenként A fővizsgálat keretében elvégzendő mérések, vizsgálatok: a tolópadon a vágány bemérése aljanként nyomtáv és fekszint mérés a tolópadhoz csatlakozó vágány bemérése 5 aljanként 10 m hosszban nyomtáv és fekszint mérés 46
a tolópadon lévő sínek és a tolópadhoz csatlakozó sínek közti magassági és oldallépcsők, és a sínek közti illesztési hézagok bemérése szerkezetvizsgálat (a tolópad medence, pálya és kapcsolódó részei, hídszerkezet és tartozékai) o tolópad hídszerkezet o tolópad medence tolópad pálya fekszint mérése, alj és kapcsolószer vizsgálata A tolópadot minden csatlakozó irányból ellenőrizni kell. A mért adatokat, egyéb megállapításokat és a hiányosságok megszüntetését a tolópad, vágányhídmérleg, fordítókorong vizsgáló akna, buktató, ürítő híd, kerékpár átemelő vizsgálati könyvbe (IX. és X. sz. melléklet) kell bejegyezni. A feltárt hiányosságokat az állagtulajdonossal írásban közölni kell. 3.8.4. Vasúti járműmérlegek vizsgálata A vizsgálati szempontokat a vonatkozó MÁV szabványok [Vasúti vágányhídmérlegek tervszerű karbantartása] tartalmazzák. Ellenőrzés: vonalgondozó minden gyalogbejárása alkalmával megszemléléssel Vizsgálat: I. fokú: pályamester, főpályamester, szakaszmérnök a tavaszi gyalogbejáráskor megszemléléssel II. fokú: pályamester évente egyszer (IV. hó) beméréssel a középvizsgálat keretén belül A középvizsgálatnak része a II. foknak megfelelő hidász szakaszmérnöki szintű, a hídszerkezetre, a mérlegaknára kiterjedő IV-VI. hónapban elvégzendő szerkezetvizsgálat is. III. fokú: a szerkezet-, mérlegakna hídszakértői szintű részletes vizsgálata „fővizsgálat” legalább 6 évenként A középvizsgálat keretében elvégzendő mérések, vizsgálatok: a mérlegen lévő vágányon minden leerősítésnél nyomtáv és fekszint mérés a mérleghez csatlakozó vágány bemérése 5 aljanként 10 m hosszban nyomtáv és fekszint mérés a mérlegsínek és a csatlakozó sínek közti magassági és oldallépcsők, és az illesztési hézagok bemérése
47
a mérleg és a csatlakozó pálya szemmel látható magassági eltérése esetén, a hidász szakaszmérnöknek a mérleget és a csatlakozó pályát be kell szintezni szerkezetvizsgálat (a mérlegakna, hídszerkezet és tartozékai) o mérleg hídszerkezet o mérlegakna
A mérlegaknát minden csatlakozó irányból ellenőrizni kell. A mért adatokat, egyéb megállapításokat és a hiányosságok megszüntetését a tolópad, vasúti járműmérleg, fordítókorong vizsgálati könyvbe (IX. és X. sz. melléklet) kell bejegyezni. A feltárt hiányosságokat az állagtulajdonossal írásban közölni kell. 3.8.5. Gurítódomb és emelt kihúzó vágányok szintezése A területileg illetékes pályás szakaszmérnöknek kétévente (VI-VII. hó) kell szintezést végezni, az alábbiak figyelembe vételével: A mérés során 2 m-enként kell szintezni a gurítódomb vágányait olyan hosszon, hogy az legalább 5 ponton a függőleges lekerekítő ívhez csatlakozó egységes lejtviszonyú pályaszakaszt is magába foglalja. A mérési eredmények alapján meg kell határozni a függőleges lekerítő ív sugarát (a gurítódomb tetőpontján és az alsó töréspontnál). A domború lekerítő ív sugara legalább 300 m, a homorú lekerítő ív sugara 400 m legyen a mozdonyok szerkezeti kialakítása miatt. A szintezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek mérési adatait ki kell értékelni. A szintezési adatokat össze kell hasonlítani az építési hosszszelvény adataival. A mérési adatok kiértékelése alapján a gurítódomb magassági vonalvezetésének hiányosságait meg kell állapítani, azt és a hiányosság megszüntetését a szintezési jegyzőkönyvben elő kell jegyezni. Soron kívül kell a gurítódombot beszintezni, ha a magassági vonalvezetést érintő fenntartási munkát végeznek. 3.8.6. Folyamatos sebességszabályozó berendezések vizsgálata A sebességszabályozó berendezések vizsgálatát az illetékes pályavasúti területi központ által kiadott „Kezelési és Karbantartási Utasítás” alapján kell végezni. Az utasításnak tartalmaznia kell a mérnöki- és főpályamesteri szakaszok jelen Utasításon alapuló pályafelügyeleti feladatait. 3.8.7. Sínkenő berendezések vizsgálata Vonalgondozó minden vonalbejáráskor Pályamester az előírt gyalogbejáráskor 48
A sínkenő berendezések ellenőrzését a vonalgondozónak szemrevételezéssel, a pályamesternek az előírt vizsgálati szempontok szerint kell elvégezni. A vizsgálat során az alábbiakat kell ellenőrizni: kenés hatékonysága a kenőolajtartály feltöltöttsége a felerősítő és kötőelemek állapota a tömlők, rugók, nyomólapok állapota A sínkenő berendezésekről sorszámmal ellátott kimutatást kell készíteni. A feltárt hiányosságok megszüntetéséről intézkedni kell. 3.8.8. Sínkopás mérések végzése A sínkopás mérés végezhető géppel és kézzel. Gépi sínprofil mérés esetén a síndiagnosztikai szerelvény által szolgáltatott mérési eredmények kiértékelését a vonatkozó utasításban foglaltak szerint kell végezni. Kézi mérés esetén valamennyi ívről és egyenesről nyilvántartást kell vezetni sínkopás mérési adatlap (XI. sz. melléklet) felhasználásával. Az adatlapon hét mérés adatai jegyezhetők elő. A mérés végrehajtását elő kell jegyezni, az időpont és a mérést végző aláírásával. A mért értékek minősítését és a teendő intézkedések meghatározását a D.54. sz. Előírások alapján köteles a pályamester végrehajtani. A méréseket a pályamesternek vagy az általa megbízott pft. technikusnak az alábbi gyakorisággal kell végrehajtani (amennyiben az előírt gyakorisággal a kopás mértéke kellően nem prognosztizálható – pl. határ ívsugár körüli ívek esetében – a mérést sűríteni kell): 1.
Nyílt vonalon és állomási átmenő fővágányban Egyenesekben és ha R > 300 m: négyévente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 500 m-enként Ívekben és ha R ≤ 300 m: évente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 50 m-enként, tavasszal (III-VI. hó)
2.
Állomási és egyéb vágányokban Egyenesekben és ha R > 300 m: négyévente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 500 m-enként
49
Ívekben és ha R ≤ 300 m: évente 20 méterenként, tavasszal (III-VI. hó)
3.8.9. Vasúti átjárók, kiépített gyalogos átkelőhelyek forgalombiztonsági vizsgálata A vasúti átjárókat és a kiépített gyalogos átkelőhelyeket forgalombiztonsági szempontból az alábbi kategóriákba kell besorolni: I. csoportú vasúti átjárók: az átlagos napi forgalom (ÁNF) nagyobb, mint 500 (jármű/nap) vagy menetrendszerű autóbusz közlekedés van, valamint a kiépített gyalogos átkelőhelyek II. csoportú vasúti átjárók: az átlagos napi forgalom (ÁNF) kisebb, mint 500 (jármű/nap) és nincs menetrendszerű autóbusz közlekedés Vasúti átjárók és kiépített gyalogos átkelőhelyek vizsgálatának gyakorisága: I. csoportú vasúti átjárók: Vonalgondozó: 3.1.1. pontban foglaltak szerint Pályamester: évente 8 alkalommal (I., III., VI., VII., IX., X., XI., XII. hónapban) Főpályamester: évente 2 alkalommal (II., V. hónapban) Szakaszmérnök: évente 2 alkalommal (IV., VIII. hónapban) II. csoportú vasúti átjárók: Vonalgondozó: 3.1.1. pontban foglaltak szerint Pályamester: évente 5 alkalommal (I., III., VII., IX., XI. hónapban) Főpályamester: évente 1 alkalommal (V. hónapban) Szakaszmérnök: évente 1 alkalommal (IV. hónapban) A vasúti átjáró vizsgálati könyv rálátási háromszögeinek azonosítását és méreteinek meghatározását (XII. sz. melléklet) a többször módosított Rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről alapján kell elvégezni és előjegyezni. A vasúti átjáró vizsgálati adatlapon (XIII. sz. melléklet) a mértékadó rálátási háromszöget meg kell jelölni (Lk vagy Lcsk, gyalogos átjáróknál Lcsk=elsodrási határ), és a vizsgálatot erre vonatkozóan kell elvégezni. Ha a vizsgálat ideje egybeesik a gyalogbejárás idejével, akkor a vasúti átjárók és kiépített gyalogos átkelőhelyek forgalombiztonsági vizsgálata a gyalogbejárás keretében is elvégezhető. A vasúti átjáró vizsgálata során az alábbiakat kell ellenőrizni: nyomcsatorna méretet, a pálya- és védősín egymáshoz viszonyított magasságát, valamint az űrszelvény alsó részét 50
az elemek épségét, illeszkedését, rögzítését, burkolat minőségét az átjáró burkolatának és a közút burkolatához való csatlakozásának állapotát, 5 cm-nél mélyebb ütőkátyúk előfordulását 8-8 m hosszban az átjáró tartozékok állapotát, meglétét, a biztosítás módjának megfelelő rálátási háromszögben a szabad rálátás meglétét a vasúti átjáró jelzők, teljes- és félsorompók működését, láthatóságát, épségét, az optikák tisztaságát, és a behatási pontok, szigeteltsínek állapotát megszemlélés útján kiépített gyalogos átkelőhely terelőkorlátjának állapotát és elhelyezését
3.9. Saját célú vasúti pálya vizsgálata A pályafelügyelet keretében az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: Gyalogbejárás: A gyalogbejárás szempontjai megegyeznek a 3.1. pont alatt ismertetett szempontokkal. Kitérővizsgálat beméréssel: A kitérők csoportba sorolása szerint kell végezni. Vágánygeometria mérések (nyomtávolság, fekszint, túlemelés, ívmagasság): A vágánygeometriai mérést évenként egy alkalommal vágánymérő készülékkel, vagy kézi méréssel kell végrehajtani. A hidak és egyéb mérnöki létesítmények felügyeletét a pályavasúti hidakra vonatkozó 3.4. pont [Mérnöki létesítmények felügyelete] fejezetében szabályozott módon és rendszerben kell végezni. A saját célú vasúti pálya előírt vizsgálatairól, vizsgálati nemenként különkülön előjegyzéseket kell vezetni (gyalogbejárás, kitérővizsgálat, hídvizsgálat, egyéb mérnöki létesítmény vizsgálat), amelyek tartalmazzák a vizsgálat megtartásának időpontját, megállapításait, és az azzal kapcsolatosan tett intézkedéseket. A vizsgálati könyveket a főpályamesteri szakaszon kell megőrizni.
51
4. Fokozott felügyelet 4.1. Fokozott felügyelet rendkívüli események idején A vasúti pályákon fokozott felügyeletet kell tartani rendkívüli események idején (vihar, felhőszakadás, földrengés, vagy a vasúti pályát veszélyeztető árvíz, illetve egyéb elemi esemény, stb. során). A rendkívüli események bekövetkezésekor, a vasúti pályát munkaidőben a területileg illetékes pályamesternek, munkaidőn kívül a készenlétes pályamesternek be kell utazni. A beutazás módjáról, a kapott információk alapján a beutazást végző dolgozónak kell dönteni (menetrendszerinti járművel, vagy egyéb vasúti járművel). A beutazás megkezdését a pályavasúti területi központ diszpécserének be kell jelenteni. A beutazás során meg kell győződnie a vasúti pálya forgalombiztonságáról. Amennyiben intézkedés válik szükségessé, úgy a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tennie (pl. sebességkorlátozás, vágánylezárás, stb.). A forgalombiztos közlekedés biztosítása után részletes felülvizsgálatot kell végezni gyalogbejárás formájában. A részletes felülvizsgálat végrehajtásáról munkaidőben a pályamester, munkaidőn kívül a készenlétes pályamester köteles gondoskodni. A pályafelügyelet további ellátásáról, a felügyeletet végző dolgozó személyéről a mérnöki szakasz vezetőmérnökének kell rendelkezni. A hídszakértő mérnök, vagy megbízásából hidász szakaszmérnök irányításával célvizsgálatot kell tartani minden nagyobb árvíz levonulása után, mindazon hidaknál, amelyeknél az árvíz a töltés lezáró kúpot vagy magát a töltést, a csatlakozó medret megbontotta, a mederburkolatot megrongálta. Szondázással vagy más célravezető módon, lehetőleg azonnal meg kell vizsgálni, hogy a hídfalazatok, pillérek állékonysága biztosított-e. Az alámosások, kimosások megállapításához minden pályavasúti területi központnak a szükséges mérő és észlelő eszközöket biztosítani kell. Ha az elváltozás egyszerű szemlélet útján a rendelkezésre álló segédeszközökkel, felszerelésekkel nem állapítható meg, szükség szerint szakvállalkozó bevonásával kell a célvizsgálatot elvégezni. A hídvizsgálati könyvben a rendkívüli vizsgálatokat elő kell jegyezni. 4.2. Fokozott felügyelet rakszelvényen túlérő, túlsúlyos küldemények, vagy különleges próbamenetek közlekedtetése esetén A pályamesternek a fenti célból külön rendeletre fokozott felügyeletet kell tartani. 52
Rakszelvényen túlérő küldemények kísérése esetén a fokozott felügyeletet tartó dolgozónak rendelkeznie kell a kijelölt útvonal űrszelvény akadályainak méreteivel, adataival és a továbbítás feltételeivel. Ennek ismeretében kell intézkednie a menet közlekedtetése iránt. Túlsúlyos küldemények kísérése esetén a fokozott felügyeletet tartó dolgozónak, rendelkeznie kell a kijelölt útvonal vágányainak a tengelyterhelési adataival. Ennek ismeretében kell intézkednie, hogy a küldeményt továbbító vonat a gyenge felépítmény miatt mely vágányokra nem fogadható, ill. mely vágányokon és hidakon közlekedhet sebességkorlátozással. Rakszelvényen túlérő vagy túlsúlyos küldemények esetén fokozott felügyeletet csak a PMLI külön rendeletére kell tartani. Az ilyen küldeményt szállító vonatot csak a fokozott felügyeletre kirendelt pályafenntartási kísérő utasításai és az engedélyezési kérelemben megfogalmazott rendelkezések szerint lehet közlekedtetni. A rakszelvényen túlérő vagy túlsúlyos küldemények továbbítása esetén elrendelt fokozott felügyelet során be kell tartani a H.6. sz. Utasítás [Rendkívüli küldemények] vonatkozó előírásait is. Amennyiben a PMLI külön rendelkezést ad, fokozott felügyeletet kell tartani kísérleti, illetve különleges próbameneteknél is, és be kell tartani az F.2. sz. Forgalmi Utasítás rendelkezéseit. 4.3. Fokozott felügyelet meleg és hideg időjárás esetén Amennyiben a sín hőmérséklete eléri vagy meghaladja a +45 °C-ot vagy a -20 °C-ot a pályamesternek vagy magasabb beosztású felügyeletet ellátó dolgozónak fokozott felügyeletet kell tartani, mely a felügyelete alá tartozó vonalrészek soron kívüli ellenőrzését, beutazását jelenti. Munkahőmérsékleten lévő vágányoknál, amennyiben a tényleges sínhőmérséklet a munkahőmérsékletet meghaladja minimum 22 °C-kal, vagy az alá csökken minimum 35 °C-kal, fokozott felügyeletet kell tartani. A 48 rendszerű, talpfás hézagnélküli vágányoknál, ha a tényleges sínhőmérséklet a munkahőmérsékletet meghaladja minimum 15 °C-kal, fokozott felügyeletet kell tartani. A soron kívüli beutazás megtartható mozdonyon vagy egyéb vasúti pályán közlekedő felügyeleti járművel. A pályamester fokozott felügyeleti 53
beutazását a meleg időjárás esetén a déli, illetve kora délutáni órákban, hideg időjárás esetén a reggeli órákban köteles megtartani. Munkaszünetes napokon a fokozott felügyeletet írásbeli elrendelés alapján kell végrehajtani. A fokozott felügyeletet a vezetőmérnök javaslatára, az alosztályvezetőnek kell elrendelni a munkaszünetes nap(ok) előtti munkanapon. A mérnöki szakasz két jellemző területén sín és léghőmérséklet mérést kell végezni. A mért értékeket a főpályamesteri szakaszon és a mérnöki szakaszon nyilván kell tartani. A beutazás során megállapított hiányosságok esetén a pályamester a forgalombiztonság érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni. 4.4. Fokozott felügyelet műszaki ok miatt A vasúti pályák és mérnöki létesítmények vizsgálatai során megállapított hiányosságok megszüntetéséig bevezetett intézkedés, a rendszeres vizsgálati rendnél szigorúbb, attól eltérő rend szerint zajló vizsgálat. A vizsgálatokat a vezetőmérnök javaslatára az alosztályvezető rendeli el, amely a feladat jellegétől függően a hiányosság megszüntetéséig, illetve a célvizsgálatot megszüntető rendelkezésig tart.
54
5. Építési- felújítási- karbantartási munkák alatti pályarészek felügyelete A vasúti pálya és tartozékainak karbantartásáról, felügyeletéről és az üzemi jellemzők engedélyezett értékeinek megfelelő forgalombiztos állapotban tartásáról a vasúti építmény engedélyese tartozik folyamatosan gondoskodni. Az üzembiztonság fenntartásáért való felelősséget az üzemeltető másra át nem háríthatja, de annak teljesítésére más, a fenntartási tevékenységre jogosult szervvel vagy személlyel szerződést köthet. 5.1. Kivitelező a MÁV ZRt. szervezeti egysége, vagy érvényes MÁV ZRt. szakvizsgával és érvényes képesítéssel rendelkező kivitelező 5.1.1. Általános szempontok Szerződéskötéskor a kivitelező tartozik az érvényes képesítéseket igazolni. A pályaépítés és felújítás, karbantartás céljából átadott vágányrészek felügyeletét a tényleges munkakezdésig a pályafenntartási szakszolgálatnak kell ellátni. A pályafelügyeletet nem kell átadni ha: a kivitelezés várható befejezéséig nincs előirt pályafelügyeleti tevékenység a munkába vett pályarész pályafelügyelete nem határolható el a MÁV ZRt. által végzett pályafelügyelettől Karbantartási munkák esetén a pályafelügyelet átadása az üzemeltető egyedi mérlegelése alapján történik. Nagyobb hosszra (állomásközre) kiterjedően végzett pálya megbontással járó beavatkozás (pl.: tömeges aljcsere, ágyazatrostálás, stb.) esetén a pályafelügyeleti tevékenység átadandó. A pályafelügyeleti tevékenység kivitelezőnek történő átadásának tényét a munkaterület átadás során írásban rögzíteni kell, az üzemeltetőnek nyilatkozni kell, hogy az átadott területen milyen felügyeleti tevékenységet kell ellátni. (Pl. a pálya felügyeletét a kivitelező végzi, a ….. szelvényben lévő útátjáró felügyeleti vizsgálata továbbra is a pályafenntartási szakszolgálatnál marad.) Azt is rögzíteni kell, hogy a kivitelező milyen gondozási és karbantartási feladatokat köteles ellátni az adott munkaterületen. A kivitelező feladatait és felelősségi körét a szerződésben is rögzíteni kell. Az átadott felügyeletet a kivitelező az érvényes pályafelügyeleti utasítás szigorú betartásával köteles elvégezni, köteles a pályafelügyeleti 55
vizsgálatokhoz rendszeresített nyomtatványt használni. A kivitelezői felügyelet visszaadásakor a pályafelügyeleti dokumentációt a pályafenntartási szakszolgálat részére kell átadni. 5.1.2. A kivitelező felelőssége A kivitelező köteles írásban bejelenteni a tényleges munkavégzés megkezdését az érintett főpályamesteri szakasznak, valamint a műszaki (karbantartási) ellenőrnek. a.) Vágányzárban végzett munkáknál a vágányzár lebonyolítását végző személy felelős: a pálya forgalombiztos állapotáért a biztonsági intézkedések megtételéért (vasúti gépek, járművek tárolása, munkába vett pályaszakasz lezárása, szabad űrszelvény biztosítása, stb.) minőségi és műszaki előírások betartásáért az MVSZ-ben előírt feladatok végrehajtásáért a vágányzári rendeletben foglaltak betartásáért vágányzáras munkáknál a balesetmentes munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáért, a jelzőeszközök előírásszerű kitűzéséért A vágányzár lemondása-, a forgalom felvétele-, az alkalmazható sebesség megállapítása előtt, a munkába vett pályarészt a forgalombiztonság szempontjából tartozik felülvizsgálni. A vágányzár csak a hiányok megszüntetése és a biztosítóberendezés visszakapcsolása után mondható le. b.) Nem vágányzárban végzett munkáknál: A munkát irányító művezetőnek (pályamesternek) a munkába vett pályarész forgalombiztonságát állandóan figyelemmel kell kísérnie, a munkaidő befejezése előtt a forgalombiztonsági szempontból tartandó műszaki felülvizsgálatot meg kell tartania. A felülvizsgálat során megállapított hiányosságok megszüntetése iránt a helyszínen azonnal intézkednie kell. 5.1.3. A pályafenntartási szakszolgálat ellenőrzési kötelezettsége Az építési- felújítási- karbantartási munkákat a pályafenntartási szakszolgálatnak rendszeresen ellenőrizni kell. A munkavégzés megkezdése előtt a vezetőmérnök javaslatára, az üzemeltetési alosztályvezető írásban köteles rendelkezni az üzemeltetési ellenőr személyéről és az ellenőrzés gyakoriságáról. 56
A kivitelezés legkritikusabb munkafázisait az arra kötelezetteknek ellenőrizniük kell. Forgalombiztonsági szempontból: Az ellenőrzésre kötelezett dolgozó az építés alatti pályát az üzemeltetési alosztályvezető által meghatározott gyakorisággal köteles megvizsgálni, és szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni. A forgalombiztonságot érintő hiányosság feltárása esetén, rendelkezési és intézkedési jogkörrel rendelkezik.
Műszaki szempontból ellenőrzése során köteles vizsgálni: A jóváhagyott tervtől való eltérést, valamint azt, hogy az elvégzett munka kielégíti e a műszaki előírásokban meghatározott paramétereket.
Az üzemeltetési ellenőr felelős az észrevételek helyszíni azonnali szóbeli, majd időbeni írásban történő megtételéért (tervtől eltérő kivitel, többletteljesítmény azonban csak a műszaki ellenőrrel, karbantartási ellenőrrel egyetértésben követelhető). Észrevételének figyelmen kívül hagyása esetén megbízójának jelentést köteles tenni. Vasútbiztonságot veszélyeztető hiányosság esetén azonnal intézkedni kell annak elhárítása érdekében, szükség esetén sebességkorlátozás bevezetése, vagy a vágány lezárása útján is. Szükség esetén felfüggesztheti a munkavégzést. 5.1.4. Az építés-, felújítás-, karbantartás alatti pályarészek felügyeletének ellátása Az építés-, felújítás-, karbantartás alatti pályarészek felügyeletét az alábbiak szerint kell ellátni: Időszak I. II. III. IV.
Pályafelügyelet-karbantartás pft. szakszolgálat kivitelező kivitelező pft. szakszolgálat
I. Időszak: A munkaterület átadásától a vágány megbontásával járó tényleges munkavégzés megkezdéséig tart. A munkavégzés céljából átadott vágányrész pályafelügyeletét a pályafenntartási szolgálatnak kell ellátni mindaddig, amíg a kivitelező a vágány megbontásával járó tényleges munkát nem kezdi meg és gondoskodnia kell az ilyen pályarészek forgalombiztos állapotáról, illetve 57
annak érdekében szükséges intézkedések megtételéről. A pályafelügyeleti tevékenység kivitelezőnek történő átadását, az időpont feltüntetésével jegyzőkönyvben (külön jegyzőkönyvben vagy a munkaterület átadási jegyzőkönyvben) kell rögzíteni. II. Időszak: A tényleges munkavégzés megkezdésétől az ideiglenes forgalomba helyezésig tart. A már munkába vett pályarészek pályafelügyeletét, az előírások betartásával, a kivitelező tartozik ellátni. III. Időszak: Az ideiglenes forgalombahelyezéstől a műszaki átadási jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetéséig tart. Az ideiglenesen forgalombahelyezett pálya üzemeltetéséért a kivitelező felel. A kivitelező felelőssége arra terjed ki, hogy a pályafenntartási szolgálat és a kivitelezői pályafelügyelet, valamint a közös ellenőrzési tevékenység keretében meghatározott hiányosságok megszüntetése révén az érintett, de még műszakilag át nem adott pályát az előírt műszaki színvonalon karbantartsa. Az építési mérettűréseken belüli értékeket a műszaki (részműszaki) átadás utáni 90 napig meg kell követelni. Amennyiben a használatbavételi eljárás a műszaki átadást követő 90 napon belül megtörténik, a kivitelező a használatbavételi eljárás időpontjában mentesíthető a karbantartási feladatok alól. Ez idő eltelte után a kiépítési sebességtől függő szabványos fenntartási mérettűrések megtartásával kell a pályát továbbiakban karbantartani. A műszaki (részműszaki) átadásra a kivitelezőnek a szükséges vizsgálatokat, méréseket el kell végezni, és az erről készült dokumentációt az eljárás során köteles átadni. Ezen méréseket a pft. szakszolgálatnak ellenőriznie kell (utánmérések). A hiányosságok megszüntetését közös felülvizsgálat után a kivitelező és a pályafenntartási szakszolgálat jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. E jegyzőkönyvben időpont megjelöléssel kell szerepeltetni a kivitelező pályafelügyelet alóli mentesítését. Amennyiben a műszaki (részműszaki) átadási eljáráson rögzített hiányosságok a forgalom biztonságát nem veszélyeztetik, a pályafelügyelet alóli mentesítést a kivitelező részére műszaki (részműszaki) átadáson meg lehet adni. Előzetes bejárás alapján és jegyzőkönyv felvétele mellett a pft. a 58
kivitelező megrendelésére elláthatja a pályafelügyeletet a II. és III. időszakban is. IV. Időszak: A műszaki átadási jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetésétől a végleges forgalombahelyezésig, hatósági engedélyköteles munka esetén a használatbavételi engedélyig tart. A IV. időszak a műszaki (részműszaki) átadási jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetése után kezdődik. A IV. időszakban visszaáll a MÁV ZRt. pályafenntartási szakszolgálat teljes felügyeleti és a műszaki (részműszaki) átadást követő 90 nap után a karbantartási felelőssége. 5.2. MÁV ZRt. szakvizsgákkal (képesítéssel) nem rendelkező kivitelező Forgalmi vágányt érintő tevékenység, felügyeleti dolgozó jelenléte mellett végezhető, a vállalkozó megrendelése alapján. Felügyelet céljából érvényes vizsgákkal rendelkező műszaki dolgozót kell a munka tartamára kirendelni. A felügyeleti tevékenység megrendelhető szükséges szakvizsgákkal rendelkező szervezettől. Ilyenkor az 5.1 pont szerint kell eljárni. A kirendelt dolgozó személyében felelős az 5.1.2. pontban foglaltak betartásáért. (Kivéve a személyi és tárgyi eszközök biztosítását, ami kivitelezői feladat.) A munka végrehajtásának idejére, a munka felügyeletének ellátására a dolgozót írásban kell megbízni. A megbízott dolgozó rendelkezési és intézkedési jogkörrel bír. Rendelkezéseit a kivitelező köteles végrehajtani. MÁV ZRt. szakvizsgákkal nem rendelkező kivitelező munkaterületén a pályafenntartási szolgálat dolgozói esedékes felügyeleti kötelezettségüket, a D.5. sz. Utasítás előírásainak megfelelően kötelesek végrehajtani. Megállapításuk alapján tájékoztatást kell adni vagy rendelkezni kell a kivitelező felé a kirendelt dolgozó útján. 5.3. A vasúti pálya próbaüzemi és ideiglenes forgalombahelyezése építési és felújítási, karbantartási munkák után A munka alatt lévő pályák próbaüzemi vagy ideiglenes forgalomba helyezését a Forgalombahelyezések, használatbavétel pályával kapcsolatos feltételei utasítás alapján kell végrehajtani. Jegyzőkönyvet (XIV. és a XV. sz. melléklet) kell felvenni, melyben a sebességen, tengelyterheléseken és esetleges egyéb korlátozásokon túl szerepelnie kell azoknak a 59
hiányosságoknak, melyeket a vágányzár lemondásáig, illetve azon túl, meghatározott időn belül meg kell szüntetni. Az ideiglenes forgalomba helyezést a XV. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyv felvételével, valamint a forgalmi naplóba történő bejegyzéssel kell dokumentálni. A próbaüzemi forgalomba helyezési jegyzőkönyvben szerepelnie kell a hatósági létesítési engedélyben előírtaknak is. 5.3.1. A kivitelező által végzett ideiglenes forgalomba helyezés Az érdekelt társszolgálati ágak képviselőinek bevonásával valamennyi al-, felépítményi- és hídmunkák a MÁV ZRt. szakvizsgákkal rendelkező kivitelező által forgalomba helyezhetők. ha biztosítóberendezés, illetve felsővezeték átalakítása nem történik (szabályozás nem minősül átalakításnak), nincs nyomvonal korrekció, nem változott meg a vágánykapcsolatok kialakítása, nem kell műtárgy próbaterhelést végezni, provizórium vagy műtárgy beépítés nem történt, utasforgalmi létesítményt nem érint, a folyamatos vágányzár hossza a 72 órát nem haladja meg. 5.3.2. Mérnöki szakasz által végzett ideiglenes forgalomba helyezés MÁV ZRt. szakvizsgákkal (képesítéssel) nem rendelkező kivitelező esetén a mérnöki szakasz végzi a forgalomba helyezést az 5.3.1. pont szerint. 5.3.3. Az üzemeltetési alosztály által végzett ideiglenes forgalomba helyezés Az üzemeltetési alosztály helyezi forgalomba mindazon munkákat, melyekre a kivitelező, illetve a pályafenntartási szakszolgálat nem kapott a közlekedési hatóságtól műszaki engedélyt. 5.4. Mérnöki létesítmények próbaüzemi, ideiglenes és végleges forgalombahelyezése építési és felújítási, karbantartási munkák után Új építésű, felújított, átalakított, bővített hidak, átereszek, alagutak, támfalak esetében a vasúti forgalomnak a hídszerkezeten, alagútban, támfalon való megindítása előtt az építési, létesítési engedélyben foglaltak betartását és a szakszerű kivitelt is vizsgálni kell. A vizsgálat végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani azokra a mérésekre, illetve mérési adatok rögzítésére, amelyek a későbbi vizsgálatoknál kiindulási adatul szolgálnak.
60
A vasúti hidak használatbavétel, forgalombahelyezés előtti vizsgálatának részletes szempontjait a Vasúti Hídszabályzat tartalmazza. Az alagutak, támfalak vizsgálata során is e szabályozás szellemében kell eljárni. A forgalomnak való átadás módja, a követendő eljárás a hídszerkezet típusától, nyílásától, szerkezetétől, az átalakítás, felújítás, bővítés mértékétől függően változó. I.) A 15/1987. (XII.27.) KM-ÉVM sz. együttes rendelet – amely a 103442/1988. sz. utasításban lett kiadva – [Rendelet a hidakra vonatkozó előírásainak végrehajtására] alapján: 1. Hatósági engedély nélkül, vasúti tervjóváhagyással létesíthető, helyezhető forgalomba, bontható el, alakítható át teherbírás változás nélkül 10 m és ennél kisebb, de 5 m-nél nagyobb szabad nyílású állandó jellegű típusterv alapján épülő vasúti híd, 5 m és ennél kisebb szabad nyílású nem típusterv alapján épülő vasúti híd, utasaluljáró nyílásmérettől függetlenül, 30 m és ennél kisebb nyílású ideiglenes hidak, teherbírás változással nem járó fentiektől eltérő szerkezetek, 2.
E körbe nem tartozó hidak hatósági engedéllyel létesíthetők, hatósági engedéllyel vehetők használatba, helyezhetők üzembe. A műtárgyakon csak a hatóság létesítési ill. átalakítási engedélyében előírt próbaüzem tartható.
3.
Olyan műtárgyakat (híd, alagút, tám-, és bélésfal) érintő munkavégzés, amelyre építési, átalakítási engedélyt a vasút üzemeltetője adott és ideiglenes forgalombahelyezési engedélyt kell adni.
4.
Építési provizórium beépítés ideiglenes forgalombahelyezési engedély köteles.
A próbaüzemet, az ideiglenes és végleges forgalombahelyezést a vasúti hidakon, mérnöki létesítményeken csak az arra jogosult vasúti hidász szakember rendelheti el. II.) A hídon lévő vasúti pálya megbontásával járó munkák: sín, kapcsolószer, szórványos alj-, és hídgerenda csere kiegyenlítő lemez építés 61
hídszigetelés, háttöltés víztelenítés az ágyazat eltávolításával szerkezeti elem (beton, vb., acél) cseréje, javítása hídszerkezet szabályozási munkák (sarurendezés) új híd létesítése híd megszüntetés, a híd ill. szerkezeti részeinek elbontásával
III.) A hídon lévő vasúti pálya megbontása nélküli munkák: hídszigetelés, háttöltés víztelenítés az ágyazat eltávolítása nélkül belső oldali injektálással szerkezeti elem (beton, vb., acél) cseréje, javítása hídszélesítés híderősítés béleléssel, Ezen műtárgyak ideiglenes, végleges, próbaüzemi forgalomba helyezését egyedi hídépítés – hídmunka járulékos felépítményi munkával – híderősítés és híd szerkezeti elem csere, ill. javítás esetén az arra jogosult hidász szakembernek, vonali pályás munkák járulékos hídmunkái esetén az arra jogosult pályás szakembernek kell elvégezni, Ez utóbbi esetben a forgalomba helyezési jegyzőkönyvhöz a hidász üzembe helyezési jegyzőkönyvet csatolni kell, egyedileg műtárgyanként. A pályás eljárási rendet a P-83/2006. PMLI sz. rendelet [Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei], a hidász eljárási rendet a P-11444/2001. PHMSZ sz. rendelet szabályozza részletesen. A pályás eljárás során a hidakra vonatkozó nyilatkozatot az eljárás vezetőjének a hivatkozott rendeletben megjelölt hidász szakember, míg a hidász eljárás során a pályára vonatkozó nyilatkozatot az eljárás vezetőjének a hivatkozott rendeletben megjelölt pályás szakember szolgáltatja. Ideiglenes, végleges, próbaüzemi forgalombahelyezést a XVI. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyv felvételével kell dokumentálni.
62
MELLÉKLETEK
63
I. sz. melléklet: Időszakos vizsgálatok jegyzéke
D.5. sz. utasítás pontsz.
A vizsgálat tárgya
3.1.1.
3.1.2.
GYALOGBEJÁRÁS V>120 km/h
3.1.2.
3.1.1. GYALOGBEJÁRÁS V< 80 km/h
III. IV.
V.
GYALOGBEJÁRÁS kiemelt csomópontok
O
O
O
O
fpm.
O
O
O
O
szm.
O
O
O
O
O
O
O
O
fpm.
O
O
O
O
szm.
O
O
O
O
pm.
O
O
O
O
O
O
fpm.
O
O
O
O
O
O
szm.
O
O
O
O
O
O
HETENTE
pm.
O
O
O
O
O
O
fpm.
O
O
O
O
O
O
szm.
O
O
O
O
O
O
X
X
X
X
pm.
O
O
O
O
fpm.
O
O
O
O
szm.
O
O
O
O
X
X
X
X
pm.
O
O
O
O
fpm.
O
O
O
O
szm.
O
O
O
O
X
X
X
vg.
GYALOGBEJÁRÁS saját célú vasúti pályák
XI. XII.
HETENTE KÉTSZER
X
3.1.1.
X.
HETENTE (25 évnél korosabb felépítménynél, állapot függvényében, a vezetőmérnök javaslatára és az üzemeltetési mérnök rendelkezésére HETENTE KÉTSZER)
pm.
vg.
GYALOGBEJÁRÁS állomási fő-, mellékvágányok, üzemi vágányok
VI. VII. VIII. IX.
KÉTHETENTE
vg.
3.1.1.
3.1.2.
II.
vg.
3.1.1.
3.1.2.
I.
pm.
vg.
GYALOGBEJÁRÁS 80 ≤ V ≤ 120 km/h
3.1.2.
végzője vg.
3.1.1.
3.1.2.
A vizsgálat előírt időpontja
64
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
D.5. sz. utasítás pontsz.
A vizsgálat tárgya
A vizsgálat előírt időpontja végzője
3.2.3. KITÉRŐVIZSGÁLAT „A/1” csoport V >120 km/h
II.
III. IV.
E B
fpm.
3.2.6.
vm.
O
3.2.3.
vg.
3.2.4. 3.2.5.
E
vm.
O
3.2.3.
vg.
E
vm.
O
3.2.3.
vg.
3.2.4. 3.2.5.
KITÉRŐVIZSGÁLAT „C” csoport
E
ORE VIZSGÁLAT
E
B
O
B
E E
E O
B
O
B E
E
O
E E
E
B E
E
E E
E
M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával B
B
E E
szm.
3.2.6.
O
E
pm. fpm.
O
E
M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával
szm. vg.
B B
E
3.2.6.
3.2.3.
E
B
E B
fpm.
O
E
szm.
3.2.4. 3.2.5.
O
B
M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával
fpm.
pm.
O
E B
E
3.2.6.
KITÉRŐVIZSGÁLAT „B” csoport
B
B
E
3.2.4. 3.2.5.
XI. XII.
B
E
B
fpm.
pm.
X.
M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával
szm.
KITÉRŐVIZSGÁLAT „A/3” csoport V< 80 km/h
B B
B
pm.
VI. VII. VIII. IX.
B
szm.
KITÉRŐVIZSGÁLAT „A/2” csoport 80 ≤ V ≤ 120 km/h
V.
M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával
vg. pm.
3.2.4. 3.2.5.
I.
„A/1”
X
X
X
„A/2”
X
X
X
X
X
X
a kitérővizsgálatot „A/3” végző vizsgálja
„B”
X
„C”
X
65
D.5. sz. utasítás pontsz.
A vizsgálat
A vizsgálat előírt időpontja
tárgya
végzője
3.2.6.
KOPÁSVIZSGÁLAT „A1”, „A2”, „A3” és „B” csoportú kitérők
pm.
3.2.8.
SARUKIDOBÓ SZERKEZETEK VIZSGÁLATA
I.
II.
III. IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
O
O
O
O
a kitérőA beméréses vizsgálatot a sarukidobó szerkezetre vezető kitérő vizsgálatot végző (egyszerűsített és beméréses) vizsgálatával egyidőben kell végezni. vizsgálja
HETENTE
pm.
VONALBEUTAZÁS V >120 km/h
X
fpm.
X
X
X
szm.
X
X
X
X
X
X
MÁV KEZELÉSŰ KÖZÚTI HIDAK
hídvizsgáló
I. fokú
O
VASÚTI HIDAK 3.4.3.1. VIZSGÁLATA
X
X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
O
X
X
X O
X
pm. fpm. szm.
O
X
X
Gyalogbejárás során
X
X
X
X
h pm.
ny ≤ 2,0 m ÉVENTE
h szm.
ny > 2,0 m ÉVENTE
h pm. h szm.
Állandó hidak: ÉVENTE Ideiglenes szerkezetek: ÉVENTE KÉTSZER (tavasszal és ősszel)
III. fokú
X
X
Minden gyalogbejáráskor
pm. (ideiglenes hidak)
II. fokú
X
X
vm.
3.4.2.
X
X
X
szm.
vg.
X
HETENTE
fpm.
MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE (kivéve MÁV kezelésű közúti hidak)
X
X
pm.
VONALBEUTAZÁS V ≤ 120 km/h
X
X
vm.
3.3.1.
XI. XII.
M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával
vg.
3.3.1.
X.
h m.
az acél, az öszvér és utófeszített vasbeton hidakon, valamint az 5,0 m-nél nagyobb nyílású hidakon legalább 10 évenként a 70 évnél korosabb acélhidakon és a félállandó hidakon legalább ötévenként az ideiglenes hidakon legalább évenként a hatósági használatbavételi engedélyben a híd kialakítása, különleges anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt szerkezeteken, az engedélyben előírt időközönként és ideig
66
D.5. sz. utasítás pontsz.
3.4.3.2.
A vizsgálat tárgya
ALAGÚT VIZSGÁLAT
A vizsgálat előírt időpontja végzője
I.
II.
III. IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
I. fokú
pm. fpm. szm.
Gyalogbejárás során
II. fokú
h pm. h szm.
ÉVENTE (tavasszal)
III. fokú
h m.
X.
XI. XII.
falazott kő, beton, vasbeton, lövellt betonnal stabilizált falazatú alagutaknál legalább öt évenként természetes kőzetbe vágott alagutaknál legalább kétévenként
pm.
I. fokú fpm.
TÁM- és BÉLÉSFALAK, KŐRAKATOK, II. 3.4.3.3. fokú SZÁRÍTÓ TÁRÓK VIZSGÁLATA III. fokú
3.4.3.4.
MÁV KEZELÉSŰ KÖZÚTI HIDAK, ÁTERESZEK VIZSGÁLATA
3.5.2.
h pm. h szm.
ÉVENTE (tavasszal)
h m.
falazott kő, beton, vasbeton, lövellt betonnal stabilizált falazatú tám-, és bélésfalaknál legalább öt évenként szárazon rakott kőrakatoknál legalább kétévenként
I. fokú
pm.
Tavasszal, ősszel.
II. fokú
h pm. h szm.
ÉVENTE
III. fokú
Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban
VÁGÁNYMÉRÉS normál nyomtávolságú vonalakon
Gyalogbejárás során
szm.
h m.
a 20 m-nél nagyobb támaszközű a 40 m-nél nagyobb össz-szerkezeti hosszúságú méretétől függetlenül a vasút feletti hidakon tízévenként, továbbá a hatósági használatbavételi engedélyben a kialakítása, anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt hidakon, az ott előírt időközönként és ideig.
Felépítményi mérőkocsival
V > 120 km/h: ÉVENTE HÁROMSZOR A két egymás utáni mérés között min. 3 hónapnak el kell telnie.
Felépítményi mérőkocsival
V ≤ 120 km/h: ÉVENTE KÉTSZER Két gépi vágánymérés között min.3, max. 8 hónap telhet el.
Felépítményi Áll. mérővonatfog. és kocsival, indító vagy vágávágánynyokban mérő gép-
ÉVENTE
kocsival Egyéb vágányokban
Vágánymérő készülékkel
O
67
O
O
O
D.5. sz. utasítás pontsz.
3.5.3.
3.5.4.
A vizsgálat tárgya
VÁGÁNYMÉRÉS keskeny nyomtávolságú vonalakon
VÁGÁNYMÉRÉS széles nyomtávolságú vonalakon
A vizsgálat előírt időpontja végzője
I.
II.
III. IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI. XII.
Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban
Vágánymérő készülékkel
ÉVENTE KÉTSZER Két mérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el.
Egyéb vágányokban
Vágánymérő készülékkel
ÉVENTE
Kézi ívmagasság mérés
pm.
Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban
Felépítményi mérőkocsival
ÉVENTE KÉTSZER Két mérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el.
Áll. vonatfog. és indító vágányokban
Felépítményi mérőkocsival
ÉVENTE
O
O
O
O
Vágány-
Egyéb mérő vágákészüléknyokban
ÉVENTE
kel
3.5.5.
3.6.
VÁGÁNYMÉRÉS ROLA vágányokon
ÉVENTE HÁROMSZOR Két egymás utáni mérés között minimum 3 hónapnak el kell telnie.
ULTRAHANGOS SÍNVIZSGÁLAT
5 ÉVENKÉNT (2004, 2009…)
vg.
Minden gyalogbejáráskor megszemlélés alapján
pm.
Bemérés és vizsgálat ÉVENTE KÉTSZER (télen, nyáron)
I. fokú
pm. fpm. szm.
Tavaszi gyalogbejárás során megszemléléssel
II. fokú
pm.
III. fokú
h m.
ŰRSZELVÉNYMÉRÉS
3.8.1.
DILATÁCIÓS KÉSZÜLÉK (Csilléry, VM, EDILON) VIZSGÁLATA
FORDÍTÓKORONG VIZSGÁLATA
A P-4290/2004. sz. utasítás szerint. mérnöki szakasz
3.7.1.
3.8.2.
Felépítményi mérőkocsival
X 10 ÉVENKÉNT
68
D.5. sz. utasítás pontsz.
3.8.3.
3.8.4.
A vizsgálat tárgya
TOLÓPAD VIZSGÁLATA
VASÚTI JÁRMŰMÉRLEG VIZSGÁLATA
A vizsgálat előírt időpontja végzője
III. IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
pm. fpm. szm.
II. fokú
pm.
III. fokú
h m.
10 ÉVENKÉNT
I. fokú
pm. fpm. szm.
Tavaszi gyalogbejárás során megszemléléssel
II. fokú
pm.
III. fokú
h m.
6 ÉVENKÉNT
szm.
KÉTÉVENTE (VI-VII hó)
GURÍTÓDOMB ÉS EMELT KIHÚZÓ VÁGÁNY SZINTEZÉSE
3.8.6.
FOLYAMATOS SEBESSÉGSZABÁLYOZÓ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA
3.8.8.
II.
I. fokú
3.8.5.
3.8.7.
I.
SÍNKENŐ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA
X
X
„Kezelési és karbantartási utasítás” szerint Minden vonalbejáráskor
pm.
Az előírt gyalogbejáráskor
pm. vagy pft. tech.
állomási és egyéb vágányok
pm. vagy pft. tech.
SÍNKOPÁS MÉRÉS
VASÚTI ÁTJÁRÓK ÉS KIÉPÍTETT GYALOGOS ÁTKELŐHELYEK VIZSGÁLATA I. csoportú átjárók
Tavaszi gyalogbejárás során megszemléléssel
vg.
nyíltvonal, állomási átmenő vágány
Egyenesekben és ha R > 300 m négyévente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 500 m-enként. Ívekben és ha R ≤ 300 m évente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 50 m-enként, tavasszal (III-VI hó) Egyenesekben és R > 300 m 4 évente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 500 m-enként. Ívekben és ha R ≤ 300 m évente 20 méterenként, tavasszal (III-VI hó) Minden vonalbejáráskor
vg. pm.
XI. XII.
X
X
X
X
főpm.
X
X
X
X
X X
szm.
X
3.8.9. Minden vonalbejáráskor
vg.
VASÚTI ÁTJÁRÓK ÉS KIÉPÍTETT GYALOGOS ÁTKELŐHELYEK VIZSGÁLATA II. csoportú átjárók
pm.
X
X
X X
főpm.
X
szm.
69
X
X
X
A vizsgálat
D.5. sz. utasítás pontsz.
tárgya
A vizsgálat előírt időpontja végzője
SAJÁT CÉLÚ VASÚTI PÁLYA FELÜGYELETE
4.1.
4.2.
FOKOZOTT FELÜGYELET rendkívüli események idején
FOKOZOTT FELÜGYELET rakszelvényen túlérő, túlsúlyos küldemények, vagy különleges próbamenetek közlekedtetése esetén
4.3.
FOKOZOTT FELÜGYELET meleg és hideg időjárás esetén
4.4.
FOKOZOTT FELÜGYELET műszaki ok miatt
Rövidítések: vg. pm. fpm. szm. vm. h pm. h szm. h m. pft. tech.
II.
III. IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI. XII.
Gyalogbejárás: A gyalogbejárás szempontjai megegyeznek a 3.1. pont alatt ismertetett szempontokkal. Kitérővizsgálat beméréssel: A kitérők csoportba sorolása szerint kell végezni. Vágánygeometria mérések: (nyomtávolság, fekszint, túlemelés, ívmagasság mérések) A vágánygeometriai mérést évenként egy alkalommal kell elvégezni. A hidak és egyéb mérnöki létesítmények felügyeletét a pályavasúti hidakra vonatkozó 3.4. pont [Mérnöki létesítmények felügyelete] fejezetében szabályozott módon és rendszerben kell végezni.
3.9.
I.
pm.
A rendkívüli események bekövetkezésekor, a vasúti pályát munkaidőben a területileg illetékes pályamesternek, munkaidőn kívül a készenlétes pályamesternek be kell utazni.
h m. vagy h szm.
A hídszakértő mérnök vagy megbízásából a hídász szakaszmérnök irányításával célvizsgálatot kell tartani minden nagyobb árvíz levonulása után, mindazon hidaknál, amelyeknél az árvíz a töltés lezáró kúpot vagy magát a töltést, a csatlakozó medret megbontotta, a mederburkolatot megrongálta.
pm.
PMLI külön rendeletére.
Amennyiben a sín hőmérséklete eléri vagy meghaladja a +45 °C-ot vagy a -20 °C-ot a pályamesternek vagy magasabb beosztású felügyeletet ellátó dolgozónak fokozott felügyeletet kell tartani. Munkahőmérsékleten lévő vágányoknál, amennyiben a tényleges sínhőmérséklet a munkahőmérsékletet meghaladja minimum 22 °C-kal, vagy az alá csökken minimum 35 °C -kal, fokozott felügyeletet kell tartani. A 48 rendszerű, talpfás hézagnélküli vágányoknál, ha a tényleges sínhőmérséklet a munkahőmérsékletet meghaladja minimum 15 °C-kal, fokozott felügyeletet kell tartani.
A vizsgálatokat a vezetőmérnök javaslatára az alosztályvezető rendeli el.
vonalgondozó pályamester főpályamester pályás szakaszmérnök vezetőmérnök hidász pályamester hidász szakaszmérnök hídszakértő mérnök pft. technikus
70
Tényleges időszakos vizsgálatok D.5. sz. utasítás pontsz.
A vizsgálat tárgya
3.1.1.
3.1.2.
A vizsgálat megtartásának időpontja végzője
I.
II.
vg.
GYALOGBEJÁRÁS V>120 km/h
pm. fpm. szm.
3.1.1.
3.1.2.
vg.
GYALOGBEJÁRÁS 80 ≤ V ≤ 120 km/h
pm. fpm. szm.
3.1.1.
3.1.2.
vg.
GYALOGBEJÁRÁS V< 80 km/h
pm. fpm. szm.
3.1.1.
3.1.2.
vg.
GYALOGBEJÁRÁS kiemelt csomópontok
pm. fpm. szm.
3.1.1.
3.1.2.
vg.
GYALOGBEJÁRÁS állomási fő-, mellékvágányok, üzemi vágányok
pm. fpm. szm.
3.1.1.
vg.
GYALOGBEJÁRÁS saját célú vasúti pályák 3.1.2.
pm. fpm. szm.
71
III.
IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI. XII.
D.5. sz. utasítás pontsz.
A vizsgálat tárgya
végzője
3.2.3.
3.2.4. 3.2.5.
A vizsgálat megtartásának időpontja I.
II.
vg.
KITÉRŐVIZSGÁLAT „A/1” csoport V >120 km/h
pm. fpm. szm.
3.2.6.
vm.
3.2.3.
vg. pm.
3.2.4. 3.2.5.
KITÉRŐVIZSGÁLAT „A/2” csoport 80 ≤ V ≤ 120 km/h
fpm. szm.
3.2.6.
vm.
3.2.3.
vg. pm.
3.2.4. 3.2.5.
KITÉRŐVIZSGÁLAT „A/3” csoport V< 80 km/h
fpm. szm.
3.2.6.
vm.
3.2.3.
vg.
3.2.4. 3.2.5.
KITÉRŐVIZSGÁLAT „B” csoport
pm. fpm. szm.
3.2.3.
3.2.4. 3.2.5.
vg.
KITÉRŐVIZSGÁLAT „C” csoport
pm. fpm. szm.
„A/1” „A/2” 3.2.6.
ORE VIZSGÁLAT
a kitérővizsgálatot „A/3” végző vizsgálja
„B” „C”
72
III.
IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI. XII.
D.5. sz. utasítás pontsz.
A vizsgálat
A vizsgálat megtartásának időpontja
tárgya
végzője
3.2.6.
KOPÁSVIZSGÁLAT „A1”, „A2”, „A3” és „B” csoportú kitérők
pm.
3.2.8.
SARUKIDOBÓ SZERKEZETEK VIZSGÁLATA
I.
II.
vg. a kitérővizsgálatot végző vizsgálja
pm.
3.3.1.
VONALBEUTAZÁS V >120 km/h
fpm. szm. vm. pm.
3.3.1.
VONALBEUTAZÁS V ≤ 120 km/h
fpm. szm. vm.
3.4.2.
MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE (kivéve MÁV kezelésű közúti hidak)
vg.
MÁV KEZELÉSŰ KÖZÚTI HIDAK
hídvizsgáló
I. fokú
pm. fpm. szm. pm. (ideiglenes hidak) h pm.
3.4.3.1.
VASÚTI HIDAK VIZSGÁLATA
h szm. II. fokú
h pm. h szm. (áll. hidak) h pm. h szm. (id. hidak)
III. fokú
h m.
73
III.
IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI. XII.
D.5. sz. utasítás pontsz.
3.4.3.2.
A vizsgálat tárgya
ALAGÚT VIZSGÁLAT
TÁM- és BÉLÉSFALAK, KŐRAKATOK, 3.4.3.3. SZÁRÍTÓ TÁRÓK VIZSGÁLATA
3.4.3.4.
MÁV KEZELÉSŰ KÖZÚTI HIDAK, ÁTERESZEK VIZSGÁLATA
végzője I. fokú
pm. fpm. szm.
II. fokú
h pm. h szm.
III. fokú
h m.
I. fokú
pm. fpm. szm.
II. fokú
h pm. h szm.
III. fokú
h m.
I. fokú
pm.
II. fokú
h pm. h szm.
III. fokú
h m.
Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban
3.5.2.
VÁGÁNYMÉRÉS normál nyomtávolságú vonalakon
A vizsgálat megtartásának időpontja I.
II.
Felépítményi mérőkocsival Felépítményi mérőkocsival Felépít-
ményi Áll. mérővonatfog. és kocsival, indító vagy vágávágánynyokban mérő gépkocsival Egyéb vágányokban
Vágánymérő készülékkel
74
III.
IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI. XII.
D.5. sz. utasítás pontsz.
3.5.3.
3.5.4.
3.5.5.
3.6.
A vizsgálat tárgya
VÁGÁNYMÉRÉS keskeny nyomtávolságú vonalakon
VÁGÁNYMÉRÉS széles nyomtávolságú vonalakon
végzője Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban
Vágánymérő készülékkel
Egyéb vágányo k-ban
Vágánymérő készülékkel
Kézi ívmagasság mérés
pm.
Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban
Felépítményi mérőkocsival
Áll. vonatfog. és indító vágányokban
Felépítményi mérőkocsival
Egyéb vágányokban
Vágánymérő készülékkel
VÁGÁNYMÉRÉS ROLA vágányokon
ŰRSZELVÉNYMÉRÉS
3.8.1.
DILATÁCIÓS KÉSZÜLÉK (Csilléry, VM, EDILON) VIZSGÁLATA
3.8.3.
I.
II.
Felépítményi mérőkocsival
ULTRAHANGOS SÍNVIZSGÁLAT
3.7.1.
3.8.2.
A vizsgálat megtartásának időpontja
FORDÍTÓKORONG VIZSGÁLATA
TOLÓPAD VIZSGÁLATA
mérnöki szakasz vg. pm.
I. fokú
pm. fpm. szm.
II. fokú
pm.
III. fokú
h m.
I. fokú
pm. fpm. szm.
II. fokú
pm.
III. fokú
h m.
75
III.
IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI. XII.
D.5. sz. utasítás pontsz.
3.8.4.
A vizsgálat tárgya
VASÚTI JÁRMŰMÉRLEG VIZSGÁLATA
A vizsgálat megtartásának időpontja végzője
I. fokú
pm. fpm. szm.
II. fokú
pm.
III. fokú
h m.
3.8.5.
GURÍTÓDOMB ÉS EMELT KIHÚZÓ VÁGÁNY SZINTEZÉSE
3.8.6.
FOLYAMATOS SEBESSÉGSZABÁLYOZÓ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA
3.8.7.
3.8.8.
SÍNKENŐ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA
SÍNKOPÁS MÉRÉS
II.
szm.
vg. pm.
nyíltvonal, állomási átmenő vágány
pm. vagy pft. tech.
állomási és egyéb vágányok
pm. vagy pft. tech.
VASÚTI ÁTJÁRÓK ÉS KIÉPÍTETT GYALOGOS ÁTKELŐHELYEK VIZSGÁLATA I. csoportú átjárók
I.
vg. pm. főpm. szm.
3.8.9. VASÚTI ÁTJÁRÓK ÉS KIÉPÍTETT GYALOGOS ÁTKELŐHELYEK VIZSGÁLATA II. csoportú átjárók
3.9.
SAJÁT CÉLÚ VASÚTI PÁLYA FELÜGYELETE
3.8.6.
FOLYAMATOS SEBESSÉGSZABÁLYOZÓ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA
vg. pm. főpm. szm.
76
III.
IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI. XII.
D.5. sz. utasítás pontsz.
A vizsgálat
A vizsgálat megtartásának időpontja
tárgya
végzője pm.
4.1.
FOKOZOTT FELÜGYELET rendkívüli események idején
4.2.
FOKOZOTT FELÜGYELET rakszelvényen túlérő, túlsúlyos küldemények, vagy különleges próbamenetek közlekedtetése esetén
4.3.
FOKOZOTT FELÜGYELET meleg és hideg időjárás esetén
4.4.
FOKOZOTT FELÜGYELET műszaki ok miatt
Rövidítések: vg. pm. fpm. szm. vm. h pm. h szm. h m. pft. tech.
I.
II.
h m. vagy h szm.
pm.
vonalgondozó pályamester főpályamester pályás szakaszmérnök vezetőmérnök hidász pályamester hidász szakaszmérnök hídszakértő mérnök pft. technikus
77
III.
IV.
V.
VI. VII. VIII. IX.
X.
XI. XII.
II. sz. melléklet: Kiemelt állomások és rendezőpályaudvarok jegyzéke
Budapest Keleti pu Budapest Déli pu. Budapest Nyugati pu. Kőbánya Kispest állomás Budapest Kelenföld pu. Budapest Ferencváros szpu., Keleti rpu., Nyugati rpu. Komárom állomás Győr állomás Hatvan állomás Székesfehérvár állomás Szolnok szpu., rpu. Celldömölk szpu., rpu. Szombathely szpu., rpu. Debrecen szpu., teher pu., gurító pu. Nyíregyháza állomás Miskolc rpu., Tiszai pu. Záhony széles nyomtávolságú rpu. Záhony normál nyomtávolságú rpu. Eperjeske széles nyomtávolságú rpu. Eperjeske átrakó pu. Fényeslitke Déli pu. Békéscsaba állomás Kiskunfélegyháza állomás Lökösháza állomás
78
III. sz. melléklet: Gyalogbejárási jegyzőkönyv
Gyalogbejárási jegyzőkönyv ……………………….. Főpályamesteri szakasz
……... év Ideje
Helye
Szelvény (–tól –ig)
.................................... pályamester
.................................... pályamester
Részt vettek: .................................... pályamester
.................................... szakaszmérnök
.................................... főpályamester
Mérnöki létesítmények fejezetének 1 pld-t átvette: ......................................... hidász szakaszmérnök
Ellenőrizte: ......................................... vezetőmérnök
79
(Állomás, Állomásközönkénti felsorolásban:) Alépítmény Szelvény
Hiba
Megjegyzés
Összesen: (Elvégzendő munka megnevezése, mennyisége, megszüntetés tervezett ideje) Felépítmény Szelvény
Hiba
Megjegyzés
Összesen: (Elvégzendő munka megnevezése, mennyisége, megszüntetés tervezett ideje) Mérnöki létesítmények Szelvény
Hiba
Megjegyzés
Összesen: (Elvégzendő munka megnevezése, mennyisége, megszüntetés tervezett ideje) Egyéb megállapítások Szelvény
Hiba
80
Megjegyzés
IV. sz. melléklet Egyszerű kitérővizsgálati adatlap Egyszerű kitérővizsgálati adatlap
A kitérő
állomás Száma: ……….rendszere:
iránya:
Nyomtáv és fekszint keresztezésnél
váltóban
kitérő
Szabvány méret Megenged. eltérések (+) (-)
81
Irányban
kitérő
kitérő
egyenes
Kitérő utáni ív
elején
a váltó állása szerint
csúcsnál
végén
végén
csúcsnál
elején
kitérőívben
kitérő
egyenes
Csúcssín elején
Blokkm. aláírás
PFT aláírás
irányban
Irányban
ker.-nél
Kampóhézag h2
egyenes
egyenes
kitérő
Csúcssín végén
Csúcssín nyitás
egyenes
Vizsgálat kelte
Vezetéstáv
kitérő
csop. szerint
egyenes
Vizsgálat
Egyszerű kitérővizsgálati adatlap A kitérőn megengedett sebesség Egyenes irányban
……
km/h
Kitérő irányban
…
Ívsugár: Rfő.=
m
Rmell. =
Állítás
Helyszíni állítású
Módja
Elektromos
m
Rugós Vonóvezetékes
Szigetelés típusa
Szerelési ábra száma
ABCD
………………….
km/h
Biztonsági betéttel lezárható: igen - nem
Védőréteg: Víztelenítés: Csúcssín rögzítő szerk. típusa:
A kitérő biztosított: …… …………..
Csúcssín típus:
Váltózár ………….… irányú
Kitérő utáni ívsugár:
Keresztezés: ……………………….
Főirányban:
m
A kitérő behegesztett: (igen, nem)
Mellékirányban:
m
Kitérő beépítés időpontja: Korábban cserélt főalkatrész megnevezése, csere időpontja: Vgm. szám
A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK
82
Helyreáll. dátuma
PFT aláírás
Átszelési kitérővizsgálati adatlap
Átszelési kitérővizsgálati adatlap
A kitérő
állomás Vizsgálat
. csop szerint
Száma:
rendszere:
iránya:
irányban Szabvány méret Megeng. Eltérések (+),(-)
83
irányban
kitérő
egyenes
kitérő
egyenes
Nyomtávolság a csúcssín elején
kampóhézag
Csúcssín Vez. nyitás táv. max
kitérő
Csúcssín Vez. nyitás táv. max
egyenes
vezetéstáv
végén
csúcsnál
elején
vezetéstáv
nyomtáv
elején
csúcsnál
végén
Blokkm. aláírás
PFT aláírás
nyomtáv
Bal váltó
kitérő
Bal irány
Jobb váltó
egyenes
Jobb irány
Nyomtávolság a csúcssín elején
Egyszerű keresztezés Vizsgálat kelte
kampóhézag
„A” vége felől
Átszelési kitérővizsgálati adatlap A kitérőn megengedett sebesség Egyenes irányban
……
km/h
Kitérő irányban
…
Ívsugár: Rfő.=
m
Rmell. =
Helyszíni állítású
Állítás
Rugós
Elektromos
Módja
m
Vonóvezetékes
Szigetelés típusa
Szerelési ábra száma
ABCD
………………….
km/h
Biztonsági betéttel lezárható: igen - nem
Védőréteg: Víztelenítés: Csúcssín rögzítő szerk. típusa:
A kitérő biztosított: ………………
Csúcssín típus:
váltózár …………………. irányú
Kitérő utáni ívsugár:
Keresztezés: ……………………..
Főirányban:
m
A kitérő behegesztett: (igen, nem)
Mellékirányban:
m
Kitérő beépítés időpontja: Korábban cserélt főalkatrész megnevezése, csere időpontja: Vgm. szám
A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK
84
Helyreáll. dátuma
PFT aláírás
Átszelési kitérővizsgálati adatlap
A kitérő
állomás Száma:
irányban
jobb
bal
irányban
Szabvány méret Megenged. Eltérések (+),(-)
85
kitérő
egyenes
kitérő
Váltó nyomtáv egyenes
vezetéstáv
Kettős keresztezés Jobb Bal irány irány
csúcsnál
Jobb ív
Bal ív
vezetéstáv
Nyomtáv a kitérőív közepén
csúcsnál
Kettős keresztezés Jobb Bal irány irány kitérő
egyenes
kitérő
egyenes
„B” vége felől
csúcsnál
bal
vezetéstáv
jobb
Váltó nyomtáv
PFT aláírás
rendszere:
„A” vége felől
csúcsnál
Vizsgálat kelte
csop. szerint
vezetéstáv
Vizsgálat
Átszelési kitérővizsgálati adatlap
A kitérő
állomás Vizsgálat
. csop szerint
Száma:
rendszere:
iránya:
irányban Szabvány méret Megeng. Eltérések (+),(-)
86
irányban
kitérő
egyenes
kitérő
egyenes
Nyomtávolság a csúcssín elején
kampóhézag
Csúcssín Vez. nyitás táv. max
kitérő
Csúcssín Vez. nyitás táv. max
egyenes
vezetéstáv
végén
csúcsnál
elején
vezetéstáv
nyomtáv
elején
csúcsnál
végén
Blokkm. aláírás
PFT aláírás
nyomtáv
Bal váltó
kitérő
Bal irány
Jobb váltó
egyenes
Jobb irány
Nyomtávolság a csúcssín elején
Egyszerű keresztezés Vizsgálat kelte
kampóhézag
„B” vége felől
Átszelési kitérővizsgálati adatlap Alkatrészcserék előjegyzése:
Vgm. száma
A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK
87
Helyreáll. dátuma
PFT aláírás
Vágányátszelés vizsgálati adatlap
Vágányátszelés vizsgálati adatlap állomás Vizsgálat . csop szerint
…………….sz. kitérők közötti vágányátszelés
Egyszerű keresztezés Vizsgálat kelte
…………sz.
…………sz.
…………sz.
…………sz.
Kitérő felől
Szabvány méret Megeng. Eltérések (+),(-)
88
vezetéstáv
végén
csúcsnál
nyomtáv vezetéstáv
végén
csúcsnál
vezetéstáv
nyomtáv
végén
csúcsnál
elején
vezetéstáv
nyomtáv
elején
csúcsnál
végén
nyomtáv
PFT aláírás
Kettős keresztezés
Vágányátszelés vizsgálati adatlap Sebesség……………(km/h) 1.(bal)irányban
2.(jobb)irányban
……………km/h
………..km/h
Keresztezés típusa : Az átszelés beépítés időpontja: A vágányátszelés behegesztett:
igen
nem
Korábban cserélt alkatrészek időpontjaba:
Vgm. száma
A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK
89
Helyreáll. dátuma
PFT aláírás
Vágányátszelés vizsgálati adatlap állomás
…………….sz. kitérők közötti vágányátszelés
Vizsgálat . csop szerint
Egyszerű keresztezés Vizsgálat kelte
…………sz.
…………sz.
…………sz.
…………sz.
Kitérő felől
Szabvány méret Megeng. Eltérések (+),(-)
90
vezetéstáv
végén
csúcsnál
nyomtáv vezetéstáv
végén
csúcsnál
vezetéstáv
nyomtáv
végén
csúcsnál
elején
vezetéstáv
nyomtáv
elején
csúcsnál
végén
nyomtáv
PFT aláírás
Kettős keresztezés
Vágányátszelés vizsgálati adatlap Alkatrészcserék előjegyzése:
Vgm. száma
A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK
91
Helyreáll. dátuma
PFT aláírás
V. sz. melléklet: Sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlap
Sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlap Sarukidobó helye: …………………..állomás……………….vágány………..szelvény………. mérési helyek dátum
aláírás
szabványérték megengedett eltérés
sarukidobó eleje 1. alj nyom- fektáv szint 1435 +10 + 6 -3 -
5. alj nyomtáv 1435 +10 -3
vez. táv 1383 + 2 -
92
16-17. alj (csúcsnál) fekszint + -
6
nyomtáv 1446 +10 -3
vez. táv 1394 + 2 -
21. alj
nyom. nyomcsat. táv 17 1435 + +10 5 -3
fekszint + -
6
Jegyzet
Hiányosság
Helyreállítás
93
Aláírás
VI. sz. melléklet: Hídvizsgálói vizsgálati adatlap
Hídvizsgálói vizsgálati adatlap Vonal: Híd neve:
Szelvény: Híd nyílása:
Szerkezet sorszám: [m]
Híd típusa:
Vizsgálat ideje: Vizsgálat megállapításai
Hídgondozás során megszüntetett hiányosságok előjegyzése
1. acél áthidaló szerkezet
2. kő / beton / vasbeton aknafalazat
3. egyéb megállapítások (burkolatok, víztelenítés, vízelvezetés, egyéb hiányosságok, megjegyzés)
4. Összefoglaló értékelés
…………………………………………. Vizsgálatot végző aláírása
94
VII. sz. melléklet: Hídvizsgálati jegyzőkönyv
HÍDVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Jegyzőkönyv sorszám: Jegyzőkönyv nyomtatás dátuma: Vonal: Szelvény:
Vágány jele:
Szerkezet sorszáma:
Híd neve: Erőtani rendszere: Építés éve: Teherbírása: Keresztezési szög: Ívsugár (m) Felépítmény rendszer a hídon: Sebesség a hídon: Területi Központ: Hídminősítő szám:
Nyílása (m): Vágányok száma felszerkezeten: Áthidaló szerkezet anyaga: Lejtés (o/oo): Csatlakozó pályában: Vonalra engedélyezett sebesség: Mérnöki szakasz: Hídértékelő szám:
Vizsgálatot végezte: Vizsgálat szintje: Vizsgálat kezdete: Jegyzőkönyv lezárása: Jegyzőkönyv sorszáma: VIZSGÁLATI MEGÁLLAPÍTÁSOK, EREDMÉNY Vonal: Szerkezeti elem:
Szelvény: Hiányosság leírása
Lap: Vágány jele:
Szerkezet sorszáma: Hiba mennyisége [m, m2, db, stb.]
Összefoglaló értékelés:
…………………………………………. Vizsgálatot végző aláírása
95
VIII. sz. melléklet: Tám-, bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálati adatlap
Tám-, bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálati adatlap Vonal: Támasztó szerkezet neve: Vizsgálat ideje:
Kezdő szelvényszám: Támasztó szerkezet magassága: [m]
Vég szelvényszám: Támasztó szerkezet típusa:
Vizsgálat megállapításai
Gondozás során megszüntetett hiányosságok előjegyzése
1. kő / beton / vasbeton aknafalazat
2. egyéb megállapítások (burkolatok, víztelenítés, vízelvezetés, egyéb hiányosságok, megjegyzés)
3. Összefoglaló értékelés
…………………………………………. Vizsgálatot végző aláírása
96
IX. sz. melléklet: Tolópad, vasúti járműmérleg, fordítókorong vizsgálati adatlap Tolópad, vasúti járműmérleg, fordítókorong vizsgálati adatlap Megnevezés: Szelvény:
ÉV mérési hely:
Állomás:
Vágány:
Létesítés időpontja
ny
f
ny
Tolópad hossza: ………………..….……… [m] Járműmérleg hossza: ……...……………… [m] Fordítókorong átmérője: …………………. [m] f
ny
f
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
97
ny
f
ny
f
ny
f
ny
f
CSATLAKOZÓ VÁGÁNYOK BEMÉRÉSE KEZDŐ ÉS VÉGPONT FELŐL Év kezdőpont felől 1. mérési hely 2. mérési hely 3. mérési hely 4. mérési hely 5. mérési hely sínszál magassági lépcső illesztési hézag oldal lépcső végpont felől 1. mérési hely 2. mérési hely 3. mérési hely 4. mérési hely 5. mérési hely sínszál magassági lépcső illesztési hézag oldal lépcső időpont
ny
f
ny
f
ny
f
ny
f
ny
f
ny
f
ny
f
b
j
b
j
b
j
b
j
b
j
b
j
b
j
ny
f
ny
f
ny
f
ny
f
ny
f
ny
f
ny
f
b
j
b
j
b
j
b
j
b
j
b
j
b
j
hiányosságok
helyreállítás
98
aláírás
X. sz. melléklet: Tolópad-, vasúti járműmérleg-, fordítókorong szerkezetvizsgálati adatlap
Tolópad-, vasúti járműmérleg-, fordítókorong szerkezetvizsgálati adatlap Megnevezés: Szelvény:
Állomás:
Vágány:
Létesítés időpontja
Vizsgálat ideje: Vizsgálat megállapításai 1. acél áthidaló szerkezet
2. kő / beton / vasbeton aknafalazat
3. egyéb megállapítások (burkolatok, víztelenítés, egyéb hiányosságok, megjegyzés)
4. Összefoglaló értékelés
99
Tolópad hossza: ……………..………...……… [m] Vágányhídmérleg hossza: ……..……………… [m] Fordítókorong átmérője: …………....…………. [m] Hiba Vizsgálatot megszüntetésének aláírás végző aláírása előjegyzése
XI. sz. melléklet : Sínkopás mérési adatlap
Sínkopás mérési adatlap
…… sorszám
vonal ………………………………………….…… állomás (áll.köz) ………………………………. sínrendszer …………………… síngyártás éve …………………… vágány ……… eng. sebesség V= …………. vágányrendszer: HN, HAGY sín beépítés éve …………………. sínszál …………… km/h R=………………….. [m] L1= ……………. m AE1= …………..m AV2= …………..m ívadatok: m=…………………..[mm] L2= ……………. m AV1= …………..m AE2= …………..m mérés ideje: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. mérést végezte: magassági kopás oldal kopás kiegyenlített kopás sorszelvény [mm] [mm] [mm] szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.
100
XII. sz. melléklet: Vasúti átjáró rálátási háromszögei A többször módosított 20/1984. (XII.21.) KM rendeletben [Az utak forgalomszabályozása és a közúti jelzések elhelyezése] foglaltak alapján a rálátási háromszögek meghatározása:
Teljes rálátási háromszög
Csökkentett rálátási háromszög Teljes rálátási háromszög: az a háromszög terület, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének a metszéspontjától az úttesten a vasúti átjáró előtt Lk távolságban, és a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban levő pontok határoznak meg.
101
Az Lk távolság vízszintes úton 30 km/óra sebességnél 20 m, 50 km/óra sebességnél 40 m, 70 km/óra sebességnél 75 m, 90 km/óra sebességnél 120 m, egyéb esetben az alábbi ábra szerint meghatározott érték.
Az Lk távolság meghatározásánál: lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton 90 km/óra, lakott területen lévő szilárd burkolatú úton "Sebességkorlátozás" jelzőtáblával engedélyezett sebességet, annak hiányában 50 km/óra, földúton 30 km/óra sebességet kell alapul venni.
a
Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett – km/órában kifejezett – sebesség számértékének ötszöröse, méterben. Csökkentett rálátási háromszög: az a háromszög, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének metszéspontjától az út tengelyén a fénysorompó jelzőjétől, illetve a vasúti átjáró kezdete jelzőtábla oszlopától visszafelé mért 1 méter távolságban, valamint a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban levő pontok határoznak meg. 102
Az Lv távolság azonos a teljes rálátási háromszögnél leírt definícióval. Kiépített gyalogos átkelőhelynél szükséges szabad rálátás: A rálátás akkor szabad, ha az elsodrási határtól a vasúti pálya mindkét irányban Lv távolságra belátható. Lv távolság (méterben a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/órában megadott számértékének háromszorosa egy- és kétvágányú, ötszöröse kettőnél több vágányú pálya esetén. Elsodrási határ: az a vágánytengellyel párhuzamos sávot határoló vonal, amely sávon belül vonat közlekedése esetén a tartózkodás veszélyes. Az elsodrási határ vágánytengelytől mért távolsága a vasúti pályára engedélyezett sebesség függvényében az alábbi: a vágánytengelytől mért távolság (m) 1,80 2,00 2,20 2,50 3,00
v (km/óra) 0- 5 6 - 20 21 - 40 41 - 100 101 - 160
103
XIII. sz. melléklet: Vasúti átjáró vizsgálati adatlap
VASÚT vonal:……………………………… vonalszám:……………………….. állomás / állomásköz: ……………… átjáró szelvénye: ……………………… keresztezés szöge: …………………. átjáró jelző típusa: …………………. sínrendszer: ………………………
behatási pont távolsága k.pont felől v.pont felől
j. vg.: b. vg.: forgalmi adat: vonat / nap a vasút engedélyezett sebessége: km/h
átjáró burkolata:………………………. rálátási háromszög: víztelenítés: …………………………. szabvány űrszelvény alsó mérete sínek felső érintőjétől: 55 [mm]
sorszám:
Lv=
[m]
Lcsk= [m] Lk= szabvány nyomcsatorna mérete:
[m] [mm]
104
átjáró elemek épsége, stabilitása
kerékvetők, korlátok épsége
átjáró burkolat és a csatlakozó útburkolat épsége
szerkezeti elem magasság, sínek felső érintőjétől …….(mm)
nyomcsatorna tisztasága
nyomcsatorna mérete (mm)
vizsgálat ideje
A VIZSGÁLAT IDEJÉN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK eltávolítható akadály a rálátási háromszögben van - nincs
A
B
C
D
KÖZÚT Száma: ……………………
Szelv.:………………………. Neve:……………………………………………………….
Helye:………………………………………………………. Forgalmi adatok
MOF:………………………. Közút kezelője: ………………………………………..… ÁNF:……………………….. ………………………………………………………….…..
Sebesség:………………………………………….. (km/h)
Vasúti átjáró szélessége:……………………………… (m)
Sebesség korlátozás:……………………………….. (km/h)
Burkolat megnevezése:…………………………………. Közút szélessége:…………………………………….. (m)
Vasúti átjáró biztosítása: fény, fény + fél, teljes sorompó
105
aláírás
dátum
MEGJEGYZÉS
MEGSZÜNTETÉSE
aláírás
átjáró biztosító berendezés üzemkészsége
közúti jelzőeszközök megléte, állapota
vasúti jelzőeszközök megléte, állapota
A VIZSGÁLAT IDEJÉN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK
XIV. sz. melléklet: Forgalombahelyezési jegyzőkönyv tartalmi előírásai
1. Forgalombahelyezés helye, időpontja 2. Jelenlévők 3. Bizottság vezetője 4. Forgalombahelyezés tárgya 5. Forgalombahelyezendő létesítmény legfontosabb jellemzői 6. Forgalombahelyezés szempontjából megállapított hiányosságok 7. A hiányosságok megszüntetésének határidejei, felelősei 8. Egyéb megállapítások 9. Forgalombahelyezési engedély
106
XV. sz. melléklet: Forgalombahelyezési engedély
FORGALOMBAHELYEZÉSI ENGEDÉLY A ………………… sz. vágányzári engedélyben kapott felhatalmazás alapján a ………….………. szelvénytől ………………….. szelvényig terjedő pályaszakaszt – műszaki felülvizsgálat után – az alulírott társ szolgálati szervek képviselőinek hozzájárulásával
..……… szelvénytől ………. szelvényig …………. km/h sebességgel
..……… szelvénytől ………. szelvényig …………. km/h sebességgel
..……… szelvénytől ………. szelvényig …………. km/h sebességgel
……… t tengelyterheléssel, az alábbi egyéb korlátozásokkal ………………………….………………………………………………… …………………………………………………… forgalomba helyezem.
..………….., 20……. év ………hó ………..nap ……….óra ……….perc
………………………………………………. (kivitelező vagy mérnöki szakasz) megbízottja
107
Biztosítóberendezési szolgálat részéről: …………………….. (név) ……………………………aláírás, időpont
Felsővezetéki szolgálat részéről: …………………….. (név) ……………………………aláírás, időpont
Hídépítési szolgálat részéről: …………………….. (név) ……………………………aláírás, időpont
Forgalmi szakszolgálat részéről: …………………….. (név) ……………………………aláírás, időpont
Kivitelező (mérnöki szakasz forgalomba helyezés esetén): …………………….. (név) ……………………………aláírás, időpont
Ha valamelyik szolgálat nem érintett, a helyét ki kell húzni.
108
XVI. sz. melléklet: Ideiglenes/végleges forgalombahelyezési vagy próbaüzemi jegyzőkönyv
.........../20….. PÜ PMLI. JEGYZŐKÖNYV Ideiglenes / végleges forgalombahelyezési vagy próbaüzemi
Készült:……………..… 20.........év...…………....hó........-án
Jelen vannak: Ideiglenes/ végleges forgalombahelyezési ill. próbaüzemi engedélyt adó szerv részéről: ............................................................................/ a szerv megnevezése / ......................................................................................./ név, beosztás / mint az eljárás vezetője.
Az építtető / engedélyes részéről / ............................................................................/ a szerv megnevezése / ......................................................................................./ név, beosztás / A tervező részéről: ............................................................................/ a szerv megnevezése / ......................................................................................./ név, beosztás /
A kivitelező részéről: ............................................................................/ a szerv megnevezése / ......................................................................................./ név, beosztás /
109
Az üzemeltető részéről: ............................................................................/ a szerv megnevezése / ......................................................................................./ név, beosztás / ............................................................................/ a szerv megnevezése / ......................................................................................./ név, beosztás / ............................................................................/ a szerv megnevezése / ......................................................................................./ név, beosztás / Tárgy: …………………......…...vasútvonal……………........szelvényében lévő ...........................…………………………………………….........híd Ideiglenes / végleges forgalombahelyezési ill. próbaüzemi engedélyezése Eljárás: Az ideiglenes / végleges forgalombahelyezési /próbaüzemi eljárás vezetője előadta, hogy a tervjóváhagyó/engedélyező …………………………..................................... /szervezet megnevezése/ ..………………………….……………..számú jóváhagyása/engedélye alapján a hídon forgalomba helyezési eljárás tartandó. A híd ........................………….része elkészült, és a forgalombahelyezés a vasúti forgalomnak ..........................………...................a vágányon való lebonyolítására vonatkozik.
I. A szerkezet és az építés leírása 1. A híd helye ........………..... vonal ................. szelvény .......... vágány. 2. A híd neme: 3. A híd nyílása: 4. Az áthidaló szerkezet támaszköze 5. A híd történeti adatai és szerkezet leirása: 6. A pálya irányviszonya: 110
7. A pálya lejtviszonya: 8. Az erőtani számítás alapjául szolgált hídszabályzat: 9. Az erőtani számítás alapjául szolgáló teher: 10. A híd tervezője és a tervezés éve: 11. Az építési engedélyt tartalmazó határozat száma: 12. A tervműveletet jóváhagyó rendelet száma: 13. A műtárgy kivitelezője: 14. Az építésre vonatkozó adatok: 15. Az építést ellenőrizte: 16. Az építés közbeni vizsgálatok eredményeit a mellékelt adatlap tartalmazza. l7. Az ideiglenes/végleges forgalombahelyezést megelőző hídvizsgálat végrehajtója:
II. Megállapítások: a, tervjóváhagyástól / átalakítási ill. építési engedélytől való eltérések, esetleg módosítások
b, ideiglenes/végleges forgalombahelyezéssel kapcsolatos megállapítások
/
próbaüzemmel
A terhelés alatti vizsgálat céljára szolgált az 20.…….. év ................... hó .….. .nap közlekedő ............ számú .............. vonat ............ sor mozdony. A terhelés alatt a hídon káros elváltozást, és mozgást...........észleltünk. c, hiányosságok, észrevételek (hídvizsgálati, próbaterhelés stb. eredmények, hiányosságok)
111
III. Szakhatóságok, érdekeltek nyilatkozatai: IV. Az eljárás vezetőjének nyilatkozata:
V. Az eltérések és hiányosságok megszüntetésének feltételei:
VI. Az üzemeltetés feltételei (engedélyezett sebesség, teherbírás) (a híd üzem és forgalom biztos állapotára vonatkozó feltételek) A híd /alagút üzemeltetését, a Vasúti Hídszabályzat 2002. évi IX. fejezete szerinti felügyeletét ………........………………………………………............látja el. A vizsgálat eredményei alapján a bizottság vezetője a híd ideiglenes/végleges forgalombahelyezésére ill. próbaüzemre az erőtani számítások alapjául szolgáló terhelésnél nem kedvezőtlenebb járműveknek ............ km/óra sebességgel való közlekedésére, a jegyzőkönyvben foglalt feltételek pontos betartása kötelezettségének kikötése mellett a helyszínen élőszóval engedélyt adott azzal, hogy a............................ számú pontban foglalt hiányok megszüntetéséig...........km/óra sebességkorlátozás tartandó fenn a hídon. A hiány megszüntetése után a sebességkorlátozás megszüntetésére a bejárás vezetője ....................………………………………...............-t hatalmazhat fel.
A jegyzőkönyvet felolvasás után aláírtuk: (melléklet jelenléti ív és leadott írásbeli nyilatkozatok)
112
XVII. sz. melléklet: Kapcsolódó utasítások, előírások, szabványok jegyzéke
D. 1. sz. Pályafelügyeleti és gondozási Utasítás. F. 1. sz. Jelzési Utasítás. F. 2. sz. Forgalmi Utasítás. H. 6. sz. Utasítás. Rendkívüli küldemények. D.11. sz. Műszaki Útmutató. Vasúti alépítmény. D. 54. sz. Építési és Pályafenntartási Műszaki Adatok, Előírások (normál nyomtáv). D. 56. sz. Építési és Pályafenntartási Műszaki Adatok, Előírások (keskeny nyomtáv). D. 57. sz. Építési és Pályafenntartási Műszaki Adatok, Előírások (széles nyomtáv). O. 1. sz. Oktatási Utasítás. 30/2005.(VIII.19. MÁV Ért. 33.) Munkavédelmi Szabályzat. 17/1993.(VII.1.) sz. KHVM rendelet (2.sz.mell.): Vasútépítési és fenntartási munkák biztonsági szabályzata. 103140/1989. Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére, és szabályozására. 102594/1984. Kitérővizsgálati könyvekhez nyomtatványok módosítása, és a vizsgálat újbóli szabályozása. 112300/1977. Utasítás használt kitérők minősítésére, javítására és újrafelhasználására. P-282/1998. Vágánymérési Utasítás. P-2307/2004. Felhasználói Útmutató (FMK-004 mérőkocsi méréseihez). P-2449/2004. Felhasználói Útmutató (FMK-007 mérőkocsi méréseihez). P-4290/2004. Utasítás ultrahangos sínvizsgálatok végrehajtására. P-9810/2001. Utasítás vasúti sínprofil gépi méréséhez.
113
116059/1979. Csilléry-féle dilatációs szerkezetek elhelyezése és beállítása. P-10592/2005. A VM rendszerű nagynyitású dilatációs szerkezet beépítése és fenntartása. P-5626/2001. EDILON sínleerősítés karbantartási előírásai. 20/1984.(XII.21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről. 102123/1994. Forgalombahelyezések, használatbavétel pályával kapcsolatos feltételei. P-83/2006. Vasúti pálya és tartozékai üzembehelyezésének feltételei. 15/1987. KM-ÉVM rendelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről. P-11444/2001. Híd és egyéb műtárgy szolgálat ügyrendjének Végrehajtási utasítása 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 43/2002. PHMSZ sz. utasítás: A vasúti hidak nyilvántartása, vizsgálata, fenntartása 1/1999. (I.14.) KHVM rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről MÁVSZ 2768-1981. Széles nyomtávolságú, széles-normál nyomtávolságú fonódott vágányok űrszelvény mérései. MÁVSZ 2786-1980. A széles nyomtávolságú és széles-normál nyomtávolságú fonódott vágányok, kitérők, különleges felépítményszerkezetek építési és fenntartási méretelőírásai. MÁVSZ 2694-1993. Fordítókorongok üzemeltetése, időszakos vizsgálatai és javítása. MÁVSZ 2704-1984. Gépi hajtású tolópadok üzemeltetése, időszakos vizsgálata és javítása. MÁVSZ 2830-1985/1986. Vasúti vágányhídmérlegek tervszerű karbantartása.
114
