1. Fél-gerinchúrosok (törzs,osztályok) ált. jell.: HEMICHORDATA törzs. Ált. jell:90 faj, magánosan v. telepekben élő tengeri. Testük 3 részre tagolható:PROSOMA:ormány,makk,fejkorong:ebben páratlan PROTOCOEL,amelyen keresztül vízet szívnak be.-MESOSOMA:gallér:tapógatókat viselhet.METASOMA:törzs:testürege(METACOEL) páros. Szájnyíláásuk hasi oldalon; bélcsatorna U alakú v egyenes. Elülső része a kopoltyúbél. Kering közp a pericardiummal körülvett szív.Kiv:GLOMERULUS. A perifériális rendszer lakunális. Központi idegrendsz a gallér háti oldalán lévő központból, hasi és háti pályából, & az ezeket összekötő ideggyűrűből áll. A többség váltivarú, páros gonádjaik a metasomában vannak. Megterm külső. A közvetett fejlődésűek lárvaalakja a TORNARIA. Ivartalan bimbózással némelyek telepeket képeznek. CSÖVESEK:PTEROBRANCHIA O: A fejkorong hámja kollagén tartalmú csövet választ el,ebben mirigyes csillós fejkorongjuk segítségével csúszkálnak. Testük izmos nyélben folytatódik, a végén tapadókoronggal. Szűrögető tápl. Csillós árok→szájnyílás→U alakú bél. A ZOIDOK ivartalanul a nyél v a fejkorong bimbózásával szap, a kolóniák váltivarúak.PL. CEPHALODISCUS DODECALOPHUS. GRAPTOLITHA O:A kolóniaképző csőlakókhoz közel álló kihalt formák,kambriumtól karbonig éltek. BÉLEL LÉLEGZŐK:ENTEROPNEUSTA O:5-45 cm, max 2,5m egy részük szabadon élő,iszapban ásó életmódot folytat, mások nyálkával bélelt iszapcsövet készítenek. Elő és középtestük vékony nyéllel kapcs. Csillós epidermisz, nyálkatermelő mirigyekben gazdag. Száj→buccalis üreg→makkbél (STOMOCHORD)→garat(légző+tápl.szállító üreg)→májszakasz,májlebenyekkel(extrea+intracelluláris emészt,rakt). Néhány faj ivartalanul fragmentációval szaporodhat, váltivarúak,megterm a tengervízben. Planktonikus TORNARIA lárva keletkezik, átalakulással fejl. Pl. makféreg-GLOSSOBALANUS MINUTUS. 2. Tüskésbőrűek (törzs,oszt.)ált. jell: Ált jell: Tengeriek,6000 faj.~cm. Az epidermis alatt lévő endoskeleton 2 részből áll:-DERMISZ:kollagén kötőszövet réteg és az ebben lévő – MÉSZLEMEZEK:mozdulatlan tokot alkotnak, mozgathatóan kapcsolódnak össze v szórtan helyezkednek el. Egy elem Mg-tartalmú mészkristály (6(Ca,Mg)CO3), amely állandóan növekedhet. A tüskék-ahol vannak- a mészlemezekhez ízülettel kapcs. Változékony kötőszövetük van. A törékeny csillagok pl. gyorsan levethetik karjukat egy ragadozó hatására→majd gyors depolimerizáció történik. A sejtközötti állomány keménysége idegi hatásra változik. A Ca-ion konc-jának növelése keményíti, csökk lágyítja az állományt. Testüregük 3-as tagoltságú:→PROTOCOEL(axocoel) bal oldali üregéből az axiális szerv, jobb oldali üregéből a háti hólyag jön létre.→MESOCOEL(hydrocoel) jobb oldali ürege visszafejl, a bal oldaliból alakul ki a vízedényrendszer(helyváltoztató funkció).Részei: kőcsatorna, körcsatorna,sugárcsatornák,oldalcsatornák és amulacralis lábak. A vízedényrendszerben cöloma(fehérje+nagy cc K+ion) folyadék kering.→METACOEL (somatocoel)-ből lesz a genitális csatorna, a vízedényrendszerrel párhuzamosan futó perihaemalis rendszer és a nagyméretű testüreg. Véredényrendszerük lakunáris,helyenként vastagfalú,ez mozgatja a testfolyadékot. Légzésük a vízedényrendszer függelékeivel történik. Nincs kiválasztószervük. Idegrendszerük 3-as tagolású:ectoneuralis, hyponeuralis, aboralis.Főleg váltivarúak,megterm vízben. Petéik homolecithalisak, radiális barázdálódású.2féle pete: -Szikgazdag(TORNARIA,VITELLARIA) lárvája van a tengeri liliomoknak és a kígyókarú csillagok egy részének. –Szikszegény petéből planktonevő (DIPLEURULA) lárva alakul ki→belőle AURICULARIA(tengeri uborkák) v BIPINNARIA(tengeri csillagok) v PLUTEUS(tengeri sünök,kígyókarú csillagok) lárva fejl. HOMALOUOA altörzsCRINOZOA altörzs-TENGERI LILIOMOK: CRINOIDEA O.-asterozoa ALTÖRZSTENGERI CSILLAGOK:ASTEROIDEA O.- KÍGYÓKARÚ CSILL.:OPHIUROIDEA O.CONCENTRICYCOIDEA O.-ECHINOZOA altörzs-TENGERI SÜNÖK:ECHINOIDEA O.TENGERI UBORKÁK:HOLOTHUROIDEA O.- PL: SYNAPTA MACULATA-tengeri
1
uborka,ASTROPECTEN AURANTIACUS-narancsszínű tengeri csillag,ASTERIAS GALCIALIS-osztigafarkas. 3. Tengeri csillagok jell,rendsz,faj:ASTEROZOA altörzs(nem rögzült, radiális szimm-jú tüskésbőrűek,lapos központi koronggal és sugarasan elrendeződő karokkal.), ASTERIODEA O.:1500 faj.Csillag alakú testükön a karok nem különülnek el élesen a központi korongtól.540 kar.Spec vázelemek a hátoldal paxillái, kis kiemelkedések,végükön mozgatható tüskekoszorúval.Alsóbb fajoknál a paxillatüskék védett üregrendszert alkotnak.→légző és táplálkozási foly. Sok csillag védekezőszerve a PEDICELLARIA(állkapocsszerű függelék).A MADREPORALEMEZ pórusait csillók veszik körül,meggátolva a nagyobb részecskék bejutását.TIEDEMANN TEST:a körcsatorna belső oldalán lévő, fagocitákat tartalmazó gyűrt kitüremkedés. A tapadás kémiai anyagokkal törénik, sokuknál nincs tapadókorong.EMÉSZTÉS:Izmos, elzárható szájnyílásuk rövid nyelőcsövön keresztül a gyomorba vezet(oralis+aboralis kamra).Utóbbihoz 2 emésztő mirigy kapcs. Ragadozók+dögevők. LÉGZÉS:A gázcsere fő szervei a PAPULÁK és az AMBULAKRÁLIS LÁBAK. A cölomafolyadék végzi a gáz- és tápanyagszállítást. KERINGÉS:szív+egy megnagyobbodott vérér (AXIALIS MIRIGY). IDEGRENDSZER:circumoralis ideggyűrű+karokban futó radialis idegek,intraepidermalis idegplexusok. Nagyfokú regenerációra képesek.Nagy részük ivartalanul szap,ami a központi korong kettéválását,majd a hiányzó részek regenerálását jelenti.Többségük váltivarú,külső megterm..Néhány faj költőkamrát formál a karok tövénél lévő tüskékből,ezeknek szikanyagban gazdag petéiből az utódok átalakulás nélkül fejl.A többiek,BIPINNARIA LÁRVÁja(planktonikus),amely 3 rövid tapadókart fejlesztve helyhez kötött BRACHIOLARIA LÁRVÁvá alakul. PL.narancsszínű tengeri csill.-ASTROPECTEN AURANTIACUS,osztigafarkas-ASTERIAS GLACIALIS. 4. Tengeri sünök jell.,rendsz,faj:ECHINOZOA altörzs:radiális szimm., többnyire helyhez kötöttek.Karjaik v branchiolusok nem alakulnak ki. TENGERI SÜNÖK:ECHINOIDEA O:950 faj. Alakjuk kerek v ovális, gömbded v hát-hasi irányba lapított.Tüskéik az egész testfelületen megtalálhatóak. A szabályos sünök alakja gömbded,tüskéik hosszúak. Testük oralis és aboralis félre különül. Az oralis rész közepén van a szájnyílás,melyet peristomalis membrán vesz körül, rajta 5 pár amulakralis láb(BUCCALIS LÁBAK,tápl segíti),5 pár koplotyú, rövid tüskék és pedicellariák(mérge mirigyet tartalmazhat) találhatók.Az aborális póruson van az analis régió (PERIPROCT) a végbélnyílással+5 genitalis lemez. A szabálytalan sünök szimm-ja bilateralis,homokba ásó életmódhoz alkalm. Testüket sok,apró tüske borítja→helyváltoztatás. Az oralis felszín középpontja a szájnyílással előre, míg a periproct a végbélnyílással hátra tolódott.Az ambulakralis lábak az aboralis felszínen virágsziromszerű alakban csoportosulnak(PETALUM), a gázcserét végzik; az oralis felszínen a tápl segítik.Sok fajnál a testet nagy megnyúlt lyukak törik át (LUNULA)→védekezés a felfordulás ellen.Vízedényrendszerük a tengeri csillagokéhoz has. Tápl-ukat(pár szab.talan sün kivételével) spec. Rágó-kaparó szerv, az ARISTOTELES LÁMPÁSA segíti.5 mészlemez alkotja,belső középvonalán mészsávval.Ez a sáv túlnyúlik a lemezen és fogakat képez.A lemezek mozgatását spec izmok végzik.Szab-os sünök tápl-át legeléssel,azaz a szubsztrátum felületének lekaparásával szerzi,a szab-talanok a homok szerves anyagait gyűjtik ambul. lábaikkal.Ált-ban a gyomorral párhuzamosan futó szűk vezeték (mellékbél) távolítja el a felesleges vizet,mielőtt a tápl eléri az extracelluláris emésztés szakaszát. Ker rendszerük a tengeri csill-éhoz hasonló. A gázcsere fő szervei a peristomalis kopoltyúk+ambul.lábak.Idegrendsz ASTERIOD típ.Helyzetérző szerveik(SPHERIDIUM) gömbszerűek, a szab-osoknál nyelesek és a testfelületen találhatók,a szab-talanoknál a héjba süllyedtek. Váltivarúak.Néhányan ivadékgondozók.Planktonikus (ECHINOPLUTEUS) lárváiknak 6 pár karja van,átalak gyors,kb. 1 óra, a fiatalok 1mm-esek.PL:CIDARIS
2
CIDARIS(DÁRDÁS,É-Eu.),CALVERIOSOMA HYSTRIX(bőrsün,nagy,méregmirigy), DIADEMA SETOSUM,SPHAERECHINUS GRANULARIS(Földközi-t,8-15cm,ibolyaszínű tüskékkel), ROTULA AUGUSTI-homokdollár(szab-talan) 5. Zsákállatok, törzs,oszt., ált jell.: ZSÁKÁLLATOK v ELŐGERINCHÚROSOK:TUNICATA v PROCHORDATA törzse.Ált jell:1250 faj.Helytülők.Testüket vastag,lágytól porckeménységű héj:TUNICA borítja.Külső rétegét egyfajta cellulóz alkotja.A héjban vérerek,vérsejtek is találhatók.Ez a külső dinamikus, élő rész,együtt növekszik az állattal. Aszcídiák:ASCIDIACEA,THTHYOIDEA O:Magános v telepes tengeri szervezetek.1mm-18cm,telepeik 1m.Az egyedeket v csak egy nyél(STOLO) kapcs össze v alsó felük összenő.Testükön 1 bevezető és 1 kivezető nyílás van.Izomzat:külső körkörös,belső simaizom. A kopoltyúrések csillói által keltett vízármból szűrik ki a planktont.A véráram iránya 2-3 percenként periódikusan változik.A vérsejtek 4csop-ra oszthatók:lymphocytak(:kötőszövetben kel,belőlük más sejttíp-ok alakulnak),amoebocytak(:tápláló fagocita),morula sejtek(:nehézfémeket akkumulálnak),nephrocytak. Jó regenerációs képesség,ivartalanul szap.PL:PHALLUSIA MAMMILLATA-dudoros zsákállat Farkos zsákállatok:LARVACEA,APPENDICULARIA,COPELATA O:5-75mm.Szájuk a test elején,végbélnyílásuk a hasoldalon található.Epidermiszük zselatinszerű anyagot term,amelyből vízfelvétellel cellulózt nem tartalmazó ház alakul.Időnként levetik és újat készítenek.A házon van bevezetőnyílás szűrővel→legfinomabb planktont engedi át,szűrőberendezésbe kerül, majd a szájhoz szállítódik.Ivarosan szap.PL.OIKOPLEURA DIOICA-farkos zsákállat. 6. Fej-gerinchúrosok és gerincesek ált jell:CEPHALOCHORDATA v ACRANIA TÖRZSE: Ált jell: Durva homokos sekély tengerfenéken élő halszerű, 4-8cm, benthikus állatok.testük karcsú,oldalról összenyomott,fejre,törzsre és farokra különül. Fejük az ásást segítő ROSRTRUMban végződik.Főleg helytülők,de mindkét irányba tudnak úszni.Szelvényezettek,izmok elrendeződéséből jól látható.Gerinchúrjuk a rostrumtól a farok hegyéig húzódik.Korong alakú sejtjei,spec izomsejtek,benne kontraktilis filamentumok összehúzódása megváltoztatja a gerinchúr merevségét→úszás. Kültak:egyszerű mirigyes epidermisz,alatta alaplemez,majd vastag kötőszöveti réteg(DREMIS).Emészt:Hasoldali szájukat érzőnyúlványok(CIRRUSOK) veszik körül.A VESTIBULUM(BUCCALIS ÜREG) aljáról csillós nyúlványok indulnak előre→összességük:KERÉKSZERV.A VELUM,majd a garat következik.A tápl kiszűrését az endostyl rendszer végzi.A bél első részéhez májlebeny kapcs. Véredényrendszer:jól fejlett,de nincs szív.Színtelen vér,kevés sejttel.Az ereknek nincs endothel bélése. Kiv: A páros szelvényezett metanephridiumok és a páratlan Hatschek-szerv végzi. Idegrend:egy háti hoszanti idegcső+szelvényezett idegek.Van agy és ocellusok. Váltivarúak,külső megterm.A lárva planktonikus.PL.BRANCHIOSTOMA LANCEOLATUM-európai lándzsahal.VERTEBRATA T:Közös jell-jük a test hátoldalán húzódó,eltérő mértékben csontosodott gerincoszlop.Vmennyi gerinces állat embrionális élete során megjelenik a gerinchúr, a kopoltyútasakok és a farok.Testük fejre,törzsre végtagokra és farokra tagolódik.A szárazföldi fajoknál ált-ban nyaktájék is elkülönül.Kültak hám és irharétege van+számos függelék.Testüregük 2lagos,az emésztőrendsz 3 szakaszos,járulékos szervei a máj és hasnyálmirigy.Kering rendszer zárt, központja a 2-,3- v 4-üregű szív.A vörösvérsejtekben hemoglobin van.Kopoltyú v tüdő a légzőszerv.Kiválasztószerv:ősvese v utóvese.Váltivarúak.Fejl: átalakulással v közvetlenül mehet végbe.Központi idegrendszerük agyi és gerincvelői részre tagolódik.10 v 12 agyidegpár.Agyalapi mirigy→belső elválasztású mirigyek műk-ét koordinálja.Ősi zsákállatok lárváiból alakultak ki,devontól léteznek.
3
7. Állkapocs-nélküliek altörzse és oszt:AGNATHA ALTÖRZS:Ált jell: Halakra emlékeztető,ősi testfelépítésű koponyás gerincesek.A kop nyakszirti tájéka nem alakult ki.Testük megnyúlt,hengeres.Bőrük csupasz,pikkely nélküli.Belső vázuk főleg prcos,a gerinchúr a kifejlett állatokban is megtalálható.Egy orrnyílás.Kopoltyú ívek hozzánőttek a neurocraniumhoz.kop.nyílásainak száma max 15.A légzőhám,a kop.erek és –idegek a kop.kamrák belső oldalán helyezkednek el.Nincs úszóhólyagjuk.Páros úszóik hiányoznak,páratlanokat porcsugarak támasztják.Szivük 1 pitvarból és 1 kamrából áll.Kiválasztószervük:ősvese típ-ú.Külső megterm.Fejl.-ük lehet közvetett v közvetlen.10 pár agyideg.73 faj.NYÁLKAHALAK: MYXINI O:Bőrük nyálkateremlő mirigyekben gazdag. Degenerálódott szem,bőr fedi.Orrjáratosak.Szájnyílás körül tapogatók.Szájnyílásban fog,nyelven szarufogak.Szervezetük izoozmotikus.Fejl:közvetlen.Kezdetben a hím és a női ivarszerv is megtalálható,de csak az egyik válik működőképessé.PL:MYXINE GLUTINOSA-atlanti-óceáni nyálkahal IGOLÁK:CEPHALASPIDOMORPHI O:Funkcionáló szemeik a fej két oldalán.Szájuk szarufogakkal és rojtszerűnyúlványokkal övezett.Zsákorrúak.Egy v több hátúszójuk a farokúszótól elkülönült.Porcos vázuk a koponya és a kopoltyútájék kivételével gyengén fejlett.Egy részük szerves törmeléket fogyaszt,mások paraziták:halak vérét,testnedveit szivogatják→véralvadásgátló anyag term.Váltivarúak.Tengerben és édesvízben is.Szap:édesvízben.Fejl:közvetett módon lárvaállapottal.PL:PETROMYZON MARINUS-tengeri ingola,EUDONTOMYZON MARIAE-dunai,E. DANFORDI-tiszai ingola. 8. Állkapcsos gerincesek és a porcoshalak ált jell:GNATHOSTOMATA ALTÖRZS:Az állkapcsok kopoltyúívek módosulásából alakultak ki.A koponya nyakszirti tájéka is kialakult.Páros végtagok.Belső fülükben mind a 3 félkörös ívjárat megtalálható.A kop.ívek nem nőttek össze a neurocraniummal.Amennyiben kopoltyújuk van, annak légzőhámja, a kop.erek és idegek a kop.ívek külső oldalán helyezkednek el.Fossziliái a szilurtól ismertek. PORCOSHALAK:CHONDRICTHYES O:Belső vázuk porcos,ami gyakran kalcifikáció révén keményedik.Úszósugaraik epidermális eredetű, lágy szaruképletek(CERATOTRICHIA).Szaglószervük páros.Nincs úszóhólyag.Állkapcsikon jól fejlett fogak ülnek.Szívük kétüregű. Kiváasztószervük ősvese típ-ú.Váltivarúak,páros ivarszerveik kloakaba nyílnak.A hímek hasúszójának módosulásából kialakult párzószerv(MYXOPTERYGIUM)→BELSŐ MEGTERM.Fejl:közvetlen.Ismertek peterakó(OVIPAR) fajok,petéit szarutok veszi körül.OVIVIPAR fajokban az utód és az anya között nem alakul ki anyagcsere kapcsolat.Elevenszülő(VIVIPAR) fajok egy részénél kezdetleges sziktömlőplacenta is kialakulhat.10 pár agyideg.Tengeriek elsősorban,néhány faj édesvizi.Devontól ismertek. 9. Porcoshalak rendszere és fajai:CHONDRICTHYES O:Rendszere:Vertebrata(gerincesek törzse),Gnathostomata(állkapcsosak altörzs),Chondricthyes(prcoshalak oszt.), HOLOCEPHALI(tömörfejűek aloszt),CHIMAERIFORMES(tengerimacska-alakúak rendje), ELASMOBRANCHII(cápák és ráják aloszt), SELACHIMORPHA(cápák főrendje), HEXANCHIFORMES rend,HETERODONTIFORMES(különbözőfogú cápaalakúak rendje, LAMINIFORMES rend,SQUALIFORMES rend,BATIDOIDMORPHA(ráják főrendje),RAJIFORMES(rájaalakúak rendje) Faj:CHIMAERA MONSTROSA-tengeri macska, HEXANCHUS GRISEUS-6kopoltyús szürkecápa,ODONTASPIS ARENARIUShomoki tigrisc,LAMNA NASUS-heringc,CARCHARODON CARCHARIAS-fehér c,CETORHINUS MAXIMUS-óriásc,SCYLIORHINUS STELLARIS-nagyfoltos macskac,CARCHARHIUS LEUCAS-bikac,PRIONACE GLAUCA-kék c,SPHYRNA ZYGAENA-pörölyfejű c,SQUATINA SQUATINA-Eu-ii angyalc,PRISTIS PECTINATUS-
4
aprófogú fűrészesrája,RAJA BATIS-sima r,RHINOPTERA BONASUS-tehénorrú r,TORPEDO MARMORATA-márványos zsibbasztór,DASYATIS PASTINACA-tüskésr. 10. Tüdőshalak és bojtosúszójú halak ált jell.,rend,faj:TÜDŐS HALAK:DIPNEUSTI O:CERATODONTMORPHA FŐREND:Belső vázuk nem csontosodott el teljesen.A kopltyún kívül páros v páratlan tüdejük is működik.Szivük pitvara jobb és bal félre osztott,amit nem teljesen zár a szeptum.A fogak örlőlemezekké olvadtak össze.Bélcsat-ban spec redő. Farokúszó DIPHYCERC típ-ú,amelybe a hát- és a farokalatti úszó is beolvad. Testüket módosult COSMOID pikk fedik,ezek hasonlítanak a cycloidra.Tüdőshalak az alsó devonba különültek el a bojtostól.Vmennyien édesviziek.CERATODONTIFORMES RENDausztráliai tüdőshal-alakúak:pikk nagyok.Páratlan tüdejüket csak akkor haszn ha a víz O2 szintje csökk.Olyan vízterekben élnek,amelyek nem száradnak ki.PL:NEOCERATODES FORSTERI-ez az 1etlen faja,1,7m .LEPIDOSIRENIFORMES:gőtehalalakúak rendje:páros tüdő.Mocsaras helyeken él.Kopol redukákódott.2család, 5faj.PL:LEPIDOSIREN PARADOXA-D-Am-i gőtehal(1,2m),PROTOPTERUS ANNECTENS-NY-Af-i gőtehal(1m) BOJTOSÚSZÓSOK:CROSSOPTERYGII O:Páros úszóik csontos vázának felépítése a szf-i gerinces állatok végtagszerk-ének megfelelő formát mutatja.A páros úszók,a farokalatti és a 2. hátúszó nyele izmos,pikk-kel borított. COELANTHIMORPHA FŐREND, COELACANTHIFORMES REND:Mélytengeri életmód.Nincs belső orrnyílás.Farokúszójuk 3 karéjú,DIPHYCERC típ.Úszósugaraik nem ágaznak el.Testüket cosmoid pikk fedik.Kloaka nincs.Páros úszóikat minden irányban tudják mozgatni.PL:LATIMERIA CHALUMNAEmaradványhal:elevenszülő,ragadozó,2,7m. 11. Sugarasúszójú halak és a sokúszós-halak aloszt-nak ált jell.:ACTINOPTERYGII O: Vizi életmód,vált testhőm.Ősi formák farokúszója:HETEROCERC,fejlettebbeké: HOMOCERC típ.Pikk GANOID v ELASMOID típ.Elasmoid típ:cycloid,ctenoid.Sok faj jó színváltoztató.Belső vázuk legalább részben csontos.Amphicoel csigolyáikhoz lengőbordák csatlakoznak.Úszóikat kemény v lágy úszósugarak(LEPIDOTRICHIA) támasztják. Vázizomzatuk szelvényezet felép.Állkapcsaikon ránőtt fogak.Nincs nyálmir.Van úszóhólyag 1v 2 részes,légjáratos (PHYSOSTOMI) v zárt (PHYSOCLISTI) típ. Van kopoltyúfedő csontjuk.Lehetnek kiegészítő légzőszervek.Szív:1 pitvar(pici osztottság),1 kamra.Váltivarúak.Ivarváltás előfordulhat.Megterm külső.Utodgondozás.10 agyidegpár.Egy részük vándorol(ANADROM:tengerből ívni édevízbe). BRACHIOPTERYGII ALO:GANOID pikk.A hátúszó5-18 részből áll és azok mindegyike tüskeszerű úszósugárral rendelk.A lágy úszósugarak ehhez kapcs. Mellúszójuk izmos tőrésze csontpálcákkal és porcos lemezekkel támasztott.Farokúsző külső formája szimm,csontos váza heterocerc formájú.Páros tüdő(bal fejletlen),kisegítő légzőszerv. 12. Valódi sugarasúszójú-halak és a porcos ganoidok jell,rend,faj:ACTINOPTERI ALO:Mellúszóiknak nincs megnyúlt, izmos tőrészük.Úszóikat vékony csontsugarak támasztják.ELASMOID, ritkábban GANOID pikk.Úszóhólyagja kisegítő légzőszerv. Farokúszójuk homocerc, ritkábban heterocerc típ. CHONDROSTEI INFRACLASSIS:Beslő vázuk többé-kevésbé elcsontosodott.GANOID pikk. Szívükben conus arteriosus→ősi vonás. Bélcsat belső felszínét spirális redő növeli.A spiraculum ált-ban megtalálható. Rendszer:CHONDROSTEI INFRACL.(prcos ganoidok), ACIPENSERIFORMES REND(tokalakúak),NEOPTERYGII INFRACL(újúszójúak), GINGLYMOIDI TAGOZAT, LEPISOSTEIFORMES REND(kajmánhal-alakúak), HALECOSTOMI TAGOZAT,HALECOMORPHI ALTAGOZAT, AMIIFORMES REND(iszaphal-alakúak), TELEOSTEI ALTAGOZAT(valódi csontoshalak). PL:HUSO HUSO(viza),ACIPENSER
5
STURIO(köz. tok),A. RUTHEUS(kecsege),AMIA CALVA(iszaphal),LEPISOSTEUS OSSEUS(hosszúorrú kajmánhal),POLYODON SPATHULA(lapátorrú tok). 13. Angolna-alakúak és heringalakúak rend,faj:ANGUILLIFORMES REND:Kígyószerű test,hasúszó nincs.Úszóikat lágy sugarak támasztják.Ált-ban a hát-,a farok- és a farokalatti úszó összeolvadt.Pikk-eik mikroszkópikus méretűek v hiányoznak.Kopoltyúrésük kicsi.Ha van úszóhólygjuk akkor légkáratos.Tengerben és édesvíben is.PL:ANGUILLA ANGUILLAEu-i angolna,MURENA HELENA-köz foltos muréna,CONGER OCEANICUS-köz tengeriang. CLUPEIFORMES REND:Pikk cycloid.,ált-ban könnyen leválók.Farokúszójuk mélyen bemetszett,oldalvonaluk nem látszik.Nyílt úszóhólyag.Szájuk vég- v alsóállósú.Planktonevők.Nincsenek fogaik.Gyomruk végéhez pylorus-függelékek kapcshatnak.Legtöbben tengeriek,csapatosak.Néhányan édesvízben szap ill csak ott fordul elő. PL:CLUPEA HARENGUS-atlanti hering, SARDINOPS SAGAX-szardínia,CASPIALOSA KESSLERI PONTICA-dunai nagy hering,ENGRAULIS ENCRASICHOLUS-Eu-i szardella. 14. Pontyalakúak rend,faj:CYPRINIFORMES REND:Hasúszójuk a mellúszó mögött, a has közepén helyezkedik el.Úszóikat lágy úszósugarak merevítik.CYCLOID pikk,néha pikknélküliek.WEBER-CSONTOK(rezgéstovábbító) sora alakult ki.Garatcsontjuk lehet,fogakkal.Édesviziek.CYPRINIDAE:PONTYFÉLÉK:Állkapcsaikon nincsenek fogak,de az 5. kopív módosulásából alakult garatcsonton garatfogak ülnek.Zsírúszójuk nincs.PL:CYORINUS CARPIO-pnty,CARASSIUS AURATUS-ezüstkárász,RUTILUS RUTILUS-bodorka,ALBURNUS ALBURNUS-szélhajtó küsz,ABRAMIS BRAMAdévérkeszeg,TINCA TINCA-compó,GOBIO GOBIO-fenékjáró küllő,BARBUS CONCHONIUS-rózsás márna.CSÍKFÉLÉK:COBITIDAE:Nincsenek állkapcsán fogak,garatfog van.Kis pikk,testüket vastag nyálka borítja.3-6 pár bajusz.O2 szegény vizekben is→bélcsatornájuk kisegítő légzőszervként képes hasznosítani a lenyelt levegőt.Úszóhólyag részben v egészen csontos tokba zárt.Légnyomás csökk-re aktívvá válnak.PL:MISGURNUS FOSSILIS-réti csík,COBITIS TAENIA-vágó cs,NOEMACHEILUS BARBATULUS-kövi cs,BOTIA MACRACANTHA-öves díszcs. 15. Harcsaalakúak és lazacalakúak rend,faj:SILURIFORMES REND:Pikk nincsenek,de egyeseknél csontlemezek lehetnek.Hát- és mellúszó elején ált tüskeszerű úszósugarak állnak.Bajuszszálak.Weber-féle apparátus van.Elsődlegesen édesviziek. TÖRPEHARCSAFÉLÉK:ICTALURIDAE:4 PÁR BAJUSZ.Kikelt ivadékot mindkét szülő őrzi.Fenéklakó.Úszóhólyag tüdőszerű feladatot lát el.PL:ICTALURUS NEBULOSUS:köz törpeheri,I. PUNCTATUS:pettyes csatornaharcsa. HARCSAFÉLÉK:SILURIDAE:Pikk nincs.Hát- és a hasúszó kicsi v hiányzik.Nincs zsírúszó.Hegyes apró fogaik vannak. PL:SILURUS GLANIS:leső hari,KRYPTOPTERUS BICIRRHIS:indiai üveghari. SALMONIFORMES REND:Vmennyi úszósugara lágy típ.Cikloid pikk.Úszóhólyag légjáratos,néhol hiányzik.Gyakori a zsírúszó.CSUKAFÉLÉK:ESOCIDAE:Nincs zsírúszó.Feje kacsacsőrszerűen megnyúlt,lapított.Hegyes fogak.Ragadozó.PL:ESOX LUCIUS:köz csuka. PÓCFÉLÉK:UMBRIDAE:Pikk a fejre is ráhúzódnak.Úszóhólyag kisegítő légzőszerv.PL:UMBRA PYGMAEA:törpe póc,U. KRAMERI:lápi póc→csak a Kárpát-medencében ford elő.LAZACFÉLÉK:SALMONIDAE:Úszóhólygja légjáratos.Úszósugár nélküli zsírúszó.Ragadozók,fejlett fogak.Szap édesvízben,életük nagy részét tengerben.PL:SALMO SALAR:nemes lazac,ONCORHYNCHUS MYKISS:szivárványos pisztráng,SALVELINUS FONTINALIS:pataki szajbling.SALMO TRUTTA FARIO:sebes piszt,HUCHO HUCHO:dunai galóca,THYMALLUS THYMALLUS:pénzes pér.
6
16. Tőkehalalakúak és sügéralakúak rend,faj:GADIFORMES REND:Úszósugaraik lágyak.Úszóhólyagjuk zárt.Cycloid pikk.Főleg tengerben.Hasúszóik a mellúszók alatti v azok előtt kezdődnek. TŐKEHALFÉLÉK:GADIDAE:1 bajuszszál.Legtöbbjüknek 2,néhánynak 3 v 1 hátúszója van.É-i félteke hidegebb vízeiben.Fiatalok partközelben,idősebbek mélyebb vizekben PL:LOTA LOTA:menyhal:egyedüli édesvizi,GADUS MORRHUA:atlanti tőkehal.MERLUCIDAE:1 v2 hátúszó+ 1 anális úszó.Pikk kicsik,könnyen leválnak.Nincs bajusz.PL:MERLUCCIUS MERLUCCIUS:szürke tőkehal v csacsihal v”hek”. PERCIFORMES REND:Hát- és farokalatti úszóikban valódi kemény úszósugarak is vannak.Hasúszó ld.↑(tőke).Ctenoid, ritkábban cikloid pikk.Úszóholyagjuk zárt. Tengeriek.Legnahyobb fajszámú halrend.PL:MICROPTERUS SALMONIDES:pisztrángsügér,LEPOMIS GIBBOSUS:köz naphal,ZINGEL ZINGEL:magyar bucó,GYMNOCEPHALUS CERNUUS:vágódurbincs,PERCA FLUVIATILIS:sügér. 17. Kétéltűek ált jell(törzs,oszt):AMPHIBIA O:A szf-i életmódhoz alkalmazkodott állkapcsos gerincesek első képviselői közé taroznak.Egyedfejl kezdeti szakasza vízhez kötött,a kifejlett egyedek vízben v nedves helyen élnek.Poikilothermek(testhőm-et a környezet hat meg).Kedvezőtlen száraz,meleg időszakban nyári álomba merülhetnek v fagyveszély idején hibernálódhatnak.Testük megnyúlt v zömök.Bőrük felszínét gyengén elszarusodó többrétegű laphám borítja,írharétegben sok nyáktermelő- és méregmirigy,utóbbi csak passzív védekezésre szolg.A két pár végtag csak néhány csop-ban csökevényes v hiányzik.Koponya széles alapú.Kop 2 nyakszirti bütyökkel kapcs az első nyakcsigolyához.A békák többségénél bordák nincsenek,ahol viszont igen, ott a csigolyák a harántnyúlványaihoz illeszkednek. A hiányzó bordák szerepét a jól fejlett harántnyúlvány tölti be.A tüdő csak néhány szalamandránál hiányzik.Szivük 2 pitvarból és 1 kamrából áll.Devonban jelentek meg.Rendsz:TETRAPODA(4lábúak),ANAMNIA(magzatburok nélküliek),AMPHIBIA O, GYMNOPHIONA REND(lábatlan kétéltűek),CAUDATA(farkos kétéltűek), ANURA(békák). 18. Farkos kétéltűek csal,faj:CAUDATA REND:Ált jell:Megnyúlt test,kifejletten is van farkuk.Nyaktájék,fejet törzset jól elkűlőníti.2 pár végtag,kb egyforma méretűek. Csigolyák:AMPHICOEL v OPISTHOCOEL típ.Harántcsigolyáikhoz rövid felsőállású bordák kapcs.Törzsizomzatuk még szelvényezett.Sok fajnál a bordák helyén bordabarázdák húzódnak.Ragadozók.Nyelvük hátul lenőtt,elöl mozgatható.A fajok többségénél a metamorfózis során a kopoltyúk visszafejlődnek.Szivük pitvarai még nem különültek el teljesen.Kiválasztó szerv:ősvese típ.Megterm külső v belső(SPERMATOPHORA, SPERMATHECA).Utódok fejl többnyire az anya testén kívül,közvetett v közvetlen úton. OBLIGÁT NEOTÉNIA jell egyes családoknál,míg másoknál FAKULTAÍTV NEOTÉNIA. Szf-i(szalamandrák) és vízi(gőték) életmódúak egyaránt.SIRENIDAE:Sziréngőtefélék:Hátsó végtagok függesztőöveik hiányoznak,elülsők csökevényesek,3-4 ujjal.AMPHICOEL típ csigolya.Szemhéj hiányzik.Petéiket vizinöv-ekre csomókba rakják.Időszakos szárazságot jól viselik.PL:SIREN LACERTINA:karcsú sziréngőte,PSEUDOBRANCHUS STRIATUS: csíkos sziréng. CRYPTOBRANCHIDAE:óriás szalamandra-félék:Átalakulásuk nem teljes.Nincs szemhéj.Lárvák farokúszójukon úszóhártyát viselnek..Részleges metamorfózisuk során a kopoltyúikat elvesztik.Testükön vastag bőrredők.Petéiket kettős zsinórban kövek alá,patakokba.Hímek őrzik a fészket.PL:CRYPTOBRANCHUS ALLEGANENSIS:mocsári ördög,ANDRIAS DAVIDIANUS:kínai óriásszalam. SALAMANDRIDAE:Szalamandrafélék: OPISTHOCOEL csig.Végtagjaik jól fejlettek:Vízben élők hátoldalán és a farkán úszóhártya.Vannak peterakók,mások lárvákat v kifejlett utódokat hoznak a világra.Metamorfózisuk ált-ban teljes.Fakultatív
7
neoténia.PL:TARICHA TOROSA:kaliforniai gőte,SALAMANDRA SALAMANDRA:Foltos szalam.,SAL. ATRA:alpesi szal.,TRITURUS CRISTATUS:tarajos g, T.VULGARIS:pettyes g.,T.ALPESTRIS:alpesi g. 19. Békák csal,faj:ANURA REND:PELOBATIDAE:Ásóbékafélék:Pupilla vertikális és eliptikus.IV.típ-ú lárváik vízben fejl.A holarktikus fajok rövid lábúak,bőrük sima,a talajba ássák be magulat.←metatarsalis ásógumók.Orientális fajok testén bőrredők, a talaj felszínén,az avarban tartózkodnak.Előrord:Eu,Ázsia,É-Am.PL:PELOBATES FUSCUS:barna ásób,P. CULTRIPES:késlábúb. BUFONIDAE:varangyfélék:Pupilla horizontális.Zsinórba rakja petéit.IV:típ lárva vízi.Van belső megterm,de előfprd-nak viviparok és oviviparok is.Bőr méregmir-ekben gazdag,szemölcsös.Legtöbben szf-iek.Végtagjai rövidek.A hímek heréjének anterior végén megtalálható a csökevényes petefészek(Bidder-féle szerv).Mérsékelt övben+trópusokon kozmopolita.PL:BUFO VIRIDIS:zöld varangy,B.B.:barna var,B. MARINUS:óriás var,ATELOPUS ZETEKI:panamia csonkaujjúbéka. HYLIDAE:levelibékafélék:Ujjaik végén tapadókorong.Pupilla horizontális,ritkán vertikális.Vízi IV-es lárva. Néhány faj nőstényei a petéket, a kikelt lárvákat v közvetlen fejlődésű utódaikat a hátukon v hátoldali költőtáskában hordozzák.Többség fán él,de vannak víziek is, és talajba beásók.PL: HYLA ARBOREA:zöld levelibéka, H. FABAR:kovácsb,PHYILLOMEDUSA HYPOCHONDRALIS:makib.DENDROBATIDAE:nyílméregbéka-félék:Pup. hoizontális.Ujjaik végén páros pikelyszerű lemez.Élénk színűek.Méregtem mirigyek.Petéket csomókba nedves talajra,növ-re,védik őket.A kikelt ebihalakat a hátukon viszika a vízbe,ahol befejezik fejlődésüket.PL:PHYLLOBATES TERRIBILIS:aranysárga levélmászób,DENDROBATES PUMILIO:eperszínű fakúszób,D. LEUCOMELAS: sárgagyűrűs fakúszób. RANIDAE:valódibéka-félék:Pup horizontális,ritkán vertikális,elliptikus.IV-típ lárvái vízben.Közvetlen fejl is előford.Kozmopolita.(D-Am-ból és Ausztr-ból hiányzik).PL:RANA PIPIENS:leopárdb, R. TEMPORARIA:gyepi b, R. ARVALIS:mocsári b,R. RIDIBUNDA:tavi b,CONRAUA GOLIATH:góliátb. 20. Magzatburkos gerincesek és hüllők ált jell: AMNIOTA:magzatburkosok:az embrionális fejl során megjelenő magzatburkok(ALLANTOIS,AMNION) megléte foglalja monofiletikus csop-ba.Embrionális légzőszerv az embri vizelethólyag kitüremkedése, a húgyhártya (ALLANTOIS) addíg amíg az embri fejl a folyadékkal telt bárányhártyában (AMNOIN) zajlik.Az amnionba zárt embriót és a szikanyagot kívülről a 3. magzatburok ,a savóshártya(CHORION) veszi körül.Kifejletten már tüdővel lélegeznek, a kopltyúrés csak embriókorban jelenik meg.Magzatburok megjelenése→szf-i életmódhoz való teljes alakalmazkodás.REPTILIA:hüllők:A hüllőket filogenetikai értelemben az alábbi közös,szünapomorf tul.ok egyesítik monofiletikus csop-ba:-β-keratin az epidermiszben – kiszélesedő szabad idegvégződések az epid.ben. –szem íriszmongató harántcsíkolt izmai, koponyacsont bélyegek,-csigolyajellemzők. Kültakaró:száraz,mirigyekben szegény,szarusodott.Testét pikkely v pajzs borítja(alkotóeleme a többi gerincessel közös αkeratin+ a β is).Bőrben lévő mirigyek aporók,elszórtak,zsír és viaszanyagot term.Változó testhőm.Szivük 2 pitvar+ egy 3 részre osztott kamra.Kamra csak a krokiknál vállik ketté,de pit sem tökéletesen.A varánuszok, krokik,tekik tüdeje több kamrából áll,míg a kígyóknál a jobb tüdőfél fejl ki,a bal elcsök.Néhány kígyónál tracheatüdő(viperafélék).Rekeszizmuk csak a krokiknak.Egyes tekiknél(TRIONYCHOIDEA) NYÁLKAHÁRTYA ÉS KLOAKA SŰRŰN ÁTSZŐTT VÉREREKKEL→kisegítő légzőszerv a víz alatt.Idegrendsz fejlettebb a kétéltűeknél.”Harmadik szem”:parietális szem,fejtetőn valódi fényérzékelést szolgál,krokiknál nincs.Gödörszerv:óriás-kígyóknál és gödörkésarcú-viperáknál epid-ben lévő,infravörös hősugarakat érzékelő szerv.Kivál:páros utóvase(METANEPHROS). Hugyhólyag tekiknél és néhány gyíknál van.Páros ivarmirigyek.Szap: megterm petéből a 3
8
magzatburkot(amnion,chorion,allantois) fejlesztő embrió révén.Ha a nő tojást rak: magzatburok+szikanyag+meszes rugalmas héj.Elevenszülők: az embrió különb fejlettségi állapotban,önálló életre képesen jön a világra.Bizonyos fokú ivadékgondozás krokiknál és néhány kígyónál(óriáskígyó). 21. ANAPSIDA osztály és teknősök rend,csal,faj:TESTUDINES REND:tekik:testüket páncéldobozba záró csontos borítás veszi körül. Fog helyett szarukáva (elszarusodott álkapocsszegély). Páncél: hátlemez (CARAPAX): törzscsigolyák+bordák→ egybeolvadt bőrcsontok; hátlemez (PLASTRON): szegycsont+függesztőövek egyes elemei. A 2 lemez oldalt szalagokkal és csontos hidakkal csatlakozik egymáshoz. Végtagok behúzhatók. Tojásrakó. Hátsó lábaival fészket készít. Összes földrészen, kiv. Antark. NYAKREJTŐ TEK: CRYPTODIRA ALR: fejüket nyakuk függőleges síkban való s-alakú begörbítésével húzzák védekezéskor a dobozukba. TENGERI TEK: CHELONIOIDEA FŐCSAL: TENGERI TEKFÉLÉK: CHELONIIDAE PL: ERETNOCHELYSINBRICATA: köz cserepest. KÉRGESTEKNŐS FÉLÉK: DERMOCHELYIDAE PL: DERMOCHELYS CORIACEA: kérgest. CHELYDROIDEA FŐCSAL: aligátortek: CHELYDRIDAE: aligátor teknősfélék PL: CHELYDREA SERPENTINA: aligátor t, MACROCLEMYS TEMMINCKI: keselyű t. LATYSTERNIDAE: nagyfejű tfélék PL: PLATYSTERNON MEGACEPHALUM: nagyfejű t. TESTUDINOIDEA: szf-i t. FŐCSAL: EMYDIDAE: mocsári t.félék PL: EMYS ORBICULARIS: mocsári t. TESTUDINIDAE: szf-i tfélék FŐCSAL PL: TESTUDOGRAECA: mórt, T. HERMANNI: görögt. TRIONYCHOIDEA FŐCSAL: TRIONYCHIDAE: lágyhéjú t PL: APALONE FEROX: floridai lágyhéjú t, RAFETUS EUTHRATICUS: eufráteszi lágyht. NYAKFORDÍTÓ T: PLEURODIRA ALR édesviziek Di féltekén. Fejüket vízszintes síkban oldalra hajlítva húzzák be a páncél védelmébe. CHELIDAE: kígyónyakú t.félék. PL: CHELUS FIMBRIATUS: cafrangos t. PELOMEDUSIDAE: sisak t.félék. PL: PELOMEDUSA SUBRUFA: merevmellű sisak t. 22. Archosauria o ált.jel., crocodilia rend. csal faj: DIAPSIDA O: ARCHOSAURIA ALO: CROCODYLIA R: krokik. Elcsontosodott bőrlemezek (OSTEODERMA) fogmederben ülő (THECODONT) fogakkal ellátott álkapcsok. Teljesen kifejlődött 2lagos szájpadlás (elkülönült orr és szájüreg). 4rekeszes szív→ hőszab. A friss és O2-szegény vér a kisvérkörben még keveredik. Itt jelenik meg először a rekeszizom. Mellkasi vázuk fejlett, hasi bordáik, hasi szegycsontjuk is van, a bordák horogszerű nyúlványokat viselnek. Nagy tüdő, többszörösen tagolt. Orrnyílások és a szemek kiemelkednek, billentyűvel ill szemhéjjal és pislogóhártyával zárhatók. Elülső lábon 5 szabadon álló, a hátsón 4 úszóhártyás ujj van. Kloákanyílásuk hosszanti hasíték. 30 faj. EU és a sarkvidékek kiv mindenhol. Átlag 3-6 m. ALLIGATORIDAE: aligátorfélék: ALLIGATOR SINENSIS: kinai a., A. MISSISSIPPIENSIS: csukaorrú a. CROCODYLIDAE: k.félék. CROCODYLUS NILOTICUS: nílusi k., C. POROSUS: bordás k., OSTEOLAEMUS TETRASPIS: tompaorrú k. GAVIALIDAE: gaviár félék: GAVIALIS GANGETICUS: gangeszi g. 23. Pikkelyes hüllők és hidas gyíkok ált jel: SPHENODONTIDA: HIDAGYÍKOK R: triászi felemás gyíkok egyedüli leszármazottai. Nevük→ kop-kon található kettős járomív, amely hídszerűen választ el 2 nyílást (fossa) az agykop-án. A 4szögcsont (quadratum) mozdulatlanul hozzá nőt az agykoponyához. 3. szem bőrrel fedett, a későbbi tobozmirigy. Dobhártyájuk nincs, fogaik az álkapocs élére nőttek (acrodont). Csig amphicoel, bordákon horognyúlványok. Hasbordáik és hasi szegycsontjuk is van. A hímek párzószerve (meipenis) kezdetleges. Az utódoknak a meszes tojásból való kikelését elszarusodott tojásfog segíti. SPHENODONTIDAE: hidasgyík félék: 2 faj: SPHENON PUNCTATUS: tuatara, S. GUNTHERI. SQUAMATA R: PIKKELYES HÜLLŐK: testüket szarupikk, v - pajzsok fedik.
9
4szögcsont az agykop-hoz mozgathatóan ízesült. A végtagok egyes csop-nál elcsökevényesedhetnek. Az idetartozó gyíkok és kígyók közös eredetének bizonyítékai: a hímeken jól fejlett páros hemipenis; ujperccsontok (tarsalia) elcsökk.; A szárnycsont (pterygoideum) és az orsövénycsont (vomer) nem érintkezik; erősen módosult vomeronazalis csontozat; korán összeolvadt csontosodási központok a nyakszírt tájékon. 24. Leguánalakúak és gekkoalakúak csal és faj: IGUANIA ALR: AGAMIDAE: AGÁMAFÉLÉK: 8-30 cm. farok nélkül. Fejük jól elkülönül a törzstől, pikk. ormósak, kültakarón tüskék, tarajok. Farkuk részlegesen regenerálódik. Fogazatuk ránőtt (acrodont). PL: AGAMA SANGUINOLENTA: sztyeppi a., POGONA BARBATA: szakállas a., DRACO VOLANS: lepke a., CHAMALEONIDAE: KAMÉLEONFÉLÉK: acrodont fogazat a dentalén és a hátsó maxillán. Fejüket a nyakukra is rányúló sisakszerű pajzs védi. Lábaikon egymással szembefordítható, összenőtt lábujjak találhatók. Farkuk fogásra képes. Nyelvük messzire kiölthető. Szemeik egymástól függetlenül mozgathatók, szemhéjuk összenőtt, csak kis központi nyílás van. PL: CHAMALEO CHAMALEO: köz. k. IGUANIDAE: LEGUÁNFÉLÉK: kop-ában megtaláljuk a könnycsontot (lacrimale), ránőtt fogak (pleurodont) 40-80 cm. törzshossz. Növ.evők, kisebbek rov.evők, e táplálék váltás néhány fajnál egyedfejlődés során bekövetkezik. IGUANA IGUANA: zöld l., BASILISCUS B: sisakos b., MOLOCH HORRIDUS: tüskés ördög, SCELOPORUS UNDULATUS sövény l., GEKKOTA ALREND: GEKKOALAKÚAK: EUBLEPHARIDAE: karmosgekkó félék: szemhéjuk szabadon mozgathatók. Éjjeli, talajon élők. Törzshossz: 5-12 cm, É-i félteke száraz sivatagos területein. EUBLEPHARIS MACULARIUS. GEKKONIDAE: gekkófélék. Szemhéjuk összenőtt és átlátszó bőrként borítja a szemet. Méretük: 1,6-30 cm. farok nélkül. Védekezés képen ledobható, de zsírraktárul is szolgáló farok. TARENTOLA MAURITANICA: fali g., GEKKO GECKO: pöttyös g., TERATOSCINCUS SCINCUS: éjjelei csoda g., PYGOPODIDAE: LÁBATLANG-FÉLÉK: 30 faj, ausztráliai endemikusak +2faj Új-Guineaban. Testalkatuk kígyószerű, mellső lábuk nincs, hátsó is csak pár pikk. Szemhéjuk összenőtt. Tojásrakó. Tápl: rovarokkal. LIALIS BURTONIS: ausztrál l. 25 cm. 25. Lábatlan gyík- és vakondokgyík-alakúak csal+faj:ANGUIMORPHA ALR:lábatlan:4 családja a fogak szerk-ében és a nyelv izomzatában mutatnak közös bélyegeket. AGUIDAE:lábatlangyík-félék:60 faj.Eurázsia+Am.Nem mindegyik lábatlan.(Gerrhonotusok). ANGUIS FRAGILIS:törékeny gy,nálunk is,elevenszülő.OPHISAURUS APODUS:páncélos seltopuzik(1,5m),tojásokkal szap.HELODERMATIDAE:viperagy-félék:2faj.Barázdás méregfoguk+mérgmirigyük van(szív&légzésbénulás).Lassú,nappali.Rágcsálókkal tápl.Kiváló látás,hallás.HELODERMA SUSPECTUM:glia,0,5-1m.H. HORRIDIUM:mexikói viperagy. VARANIDAE:varánuszfélék:ragadozó,nagy vadászter,óvilági.Fejük keskeny,nyakuk mozgékony,hosszú végtagok erősek.Jól futnak,úsznak.Védekezés:felfújják törzsüket.Száraz ter-en,folyóknál,dzsungelben.Főleg Auszt.VARANUS KOMODIENSIS:kom-i v,3m.V. GIGANTEUS:óriás v.,2m.V. GRISEUS:pusztai v.V. NILOTICUS:nílusi v. SCINOMORPHA ALR:vakondokgy:SCINCIDAE:vakondokgy-félék:végtagjaik gyengék,néhol hiányoznak.Testük hengers,sima,fényes.Fejük kúp alakú,kevésbé különül el a tözstől.2lagos szájpad(palatinum). Auszt.312 faj.TILIQUA SCINCOIDES:kéknyelvű gy. 30cm.ABLEFHARUS KITAIBELII FITZINGERI: pannon gy.4-5cm. LACERTIDAE:NYAKÖRVÖSGYFÉLÉK.Végtagjaik erősek, farkuk autotómiára hajlamos. Pikk fejen nagy, háton apró, 9-15cm, tojásrakók,kiv Lacerta vivipara.PL:L.AGILIS, L.VIRIDIS, PODARCIS TAURICA. 26. Kígyók ált.jel., csal+faj.: SERPENTES ALR: Mellső végtagok függesztő övei hiányoznak, hátsó ősíbbeknél megtalálható. Elszarusodott villásnyelv, mely hátul tokba
10
húzható vissza. Bal tüdőlebeny részlegesen, v egyáltalán nem fejlődött ki, hiányzik a külső-és a középfül, szemhéjak átlátszóan összenőttek. Náluk jelenik meg az öreglyuk. Alsó álkapocs laza szalagokkal kapcs az agykoponyához. Bal aortaív nagyobb, mint a jobb. Gerincoszlop csigolyáihoz bordák kapcsolódnak. 2500 faj. SCOLECOPHIDIA: 300 faj, farkuk végén tüske alakú szarupajzs. Szem elcsök. Csigolyáikról hiányzik a tövisnyúlvány. TYPHLOTIDAE: vakkfélék. 15-100 cm, tojárakók. Rhamnotyphlops braminus partenogenetikus. PL: TYPHLOPS VERMICULARIS: féregk. 20-30cm. ALETHINOPHIDIA BOIDAE: óriásk.félék: Am.elevenszűlők.Fogatlan álközi csont.Szemöldökcsont hiánya. BOA CONSTRICTOR: köz óriásk, 4-5m EUNECTES MURINUS: anakonda. Zsákm. tőrzsgyűrűjének szorításával. PYTHONIDAE:pitonf. K-i féltkén, tojásrakó, nőstény védi. Szemöldőkcsontjuk van, a premaxilla fogakat visel. PYTHON RETICULATUS: kockásp. 89m. P.MOLURUS: tigrisp. 6 m. VIPERIDAE: vipf.:csőves méregfogaik (solenoglypha) a mozgatható maxilla elülső részén. A méreg a méregmir vezetékéből a fogban lévő csatornán átjut a sebbe.VIPERA BERUS: keresztesv. V.URSINII RAKOSIENSIS: parlagiv. BITIS ARIETANS: puffogóv. 27. Madarak ált.jell. AVESO: 4üregű szív. Évente 1x-2x vedlenek.A szájnyílást az arccsontokhoz ill az alsó álkapocshoz kapcsolódó szaruképletek, a csőrkávák veszik körül. A csőr külső szaruborítása ált.kemény de lehet lágy és kémiai érzékelésre alkalmas. Egyes fajok több mint 80 m mélységig hatolnak le tápl-ért a tengerbe, mások röpülési magassága vonuláskor meghaladja a 10 km.-t. Mindegyik ivadékgondozó esetleg költésparazita. →Nagy territórium. A telepesen költőknél nincs ilyen terr, az így költő egyedek közös táplálkozó területet használnak. Fészeklakónál a vérszívók ellen a fészekanyagba beépítenek aromás növényeket. Néhányan átmeneti költési módot mutatnak. 9700 faj. 5700 énekes. Hazánkban 350. 28. Futómadár-szabásúak rendjei, csal és faj: PALAEOGNATHAE ALO: Szegycsontjuk taraja hiányzik, v gyengén fejlett.Ált a hímek kotlanak v mindketten. Fészekhagyók. TINAMIFORMES R: tinamoalakúak: TINAMIDAE: tinamufélék: Tyúk nagyságú növ.evő. orrnyílásaikat. lágy bőrrel fedett húsoslemez, a viaszhártya veszi körül. Terepszínű. D-Am. TINAMUS TAO. STRUTHIONIFORMES R: stuccalakúak: tollazatuk laza. Csőr lapított, orrnyílásuk oválisak. Lábujjak száma redukálódott 2re a strucc, 3ra a nandu-és a kazuárfélék. STRUTHIONIDAE: struccfélék: STRUTHIO CAMELUS: Feje és nyaka csupasz, füves pusztákon és félsivatagokban. RHEIDAE: nandufélék: struccoknál kisebb futómadarak, farktollaik nincsenek, a fejet és a nyakat tollazat borítja. RHEA AMERICANA. CASUARIIDAE: kazuárfélék: Nagytestű, fejük csupasz. Tollaik másodcsévéje a csévéhez hasonló méretű→2ágú tollak. Nyaka csupasz, színes bőrlebernyegekkel díszített, fejüket sarusisak fedi. Evező tollaik tüskeszerű képletté redukálódtak. Ausztr és Új-Guinea. CASUARIUS CASUARIUS: sisakosk. APTERYGIDAE: kivifélék. APTERIX AUSTRALIS: déli k. Csőrűk hosszú és ívelt, orrnyílásuk a csőr végén. Aljnövényzetben. Talajlakó gerinctelenekkel tápl. 29. Tyúkalakúak, hokkóalakúak és lúdalakúak rend, csal+faj: NEOGNATHAE ALO: ÚJMADÁR-SZABÁSÚAK: Tarajos szegycsontú m. GALLIFORMES R: TYÚKALAKÚAK: Közepes v nagytestű talajszinten élők. Erőteljes lábaikon a hátsó lábujj az elülső lábujjaknál magasabban ered. Csőrük rövid, kúp alakú. Izmos zúzógyomor. Fedőtollaikon a másodcséve jól látható. Fészekhagyók. PHASIANIDAE: FÁCÁNFÉLÉK: Éi félgömb közepes v nagytestű madarai. 2lagos hím nemi jellegei feltűnőek. PHASIANUS COLCHICUS. PAVO CRISTATUS: páva, GALLUS GALLUS: bankiva tyúk. NUMIDIDAE: gyöngytyúkfélék: szürke fehérrel, fejük csupasz, színes bőrfüggelékekkel,
11
néhányan sarkantyút. Füves pusztákon. NUMIDIA MELEAGRIS. CRACIFORMES:HOKKÓAL. R: D-i féltekén. 4. lábujjuk a többivel azonos szinten ered. CRACIDAE: hokkófélék: Fácán nagyságú, lombkoronában élő. Tápl rovar+gyüm. Nagy karmok. Köz- és D-Am. MITU MITU. ANSERIFORMES R: LÚDALAK.: Másodcséve hiányzik, fészekhagyók. ANATIDAE: récefélék. Lapított csőrüket lágy bőr borítja, hegyén kemény szarulemez. A csőrkávák pereme lemezes. Első 3 ujjukat úszóhártya köti össze, a hátsó lábujj rövid és magasra tolódott. Jól úszik. Evező tollaikat egyszerre vedlik.→néhány hétig röppképtelenek. ANAS PLATYRHYNCHOS: tőkésr., AYTHYA FERINA: barát r. ANSER ANSER: nyári lúd. A. CYGNOIDES: bütykös lúd.. CYGNUS OLOR: bütykös hattyú. 30. Harkályalakúak, orrszarvúmadár-alakúak, banka alakúak rend, csal+faj : PICIFORMES R: HARKÁLYA: 2lábujjuk előre, 2 hátra irányul, a külső lábujj irányul hátra, a hátsó lábujj mellé. Zárt üregben költ, fészeklakók. PICIDAE: HARKÁLYF.: Vetélő ujja és farktollai lehetővé teszik a függőleges mozgást a fatörzsön. Véső szerű csőr, erős nyakizom, kiölthető nyelv, faodvakban költ, többségük trópusi. Hazai: DENDROCOPOS SYRIACUS: balkáni tarka h., PICUS VIRIDIS: zöld küllő, DRYOCOPUS MARITUS: fekete h. INDICATORIDAE: mézmutatófélék: közepes v kistermetű zömök csőr, vetélő ujj van. Af és Ázsia trópusi. Költésparaziták. INDICATOR INDICATOR. RAMPHASIDAE: tukánfélék: trópusi Am. Fekete fehérek. Vetélő ujjuk van. Tápl gyümölcs. Faodvakban költ. RAMPHASTUS SP. BUCEROTIFORMES R: ORRSZARVÚMADÁR-A: Nagy feketefehérek. Első 3lábujjuk részben összenőtt. Ívelt nagy csőr, fölötte szaruszerű kinövés. Faodvakban költ, fészeklakók. BUCEROTIDAE: orrm-félék: gyüm, rovar és hüllő a tápl. A költés idejére sárral befalazott tojót a hím egy kis nyíláson eteti. BUCEROS RHINOCEROS. BUCORVIDAE: szarvasvarjúfélék: Af. Nagy fekete. Fejükön és nyakukon csupasz bőrlebenyek. Sétálva vadásznak, ízelt.l. + hüllők. Az odut nem falazzák be. BUCORVUS ABYSSINICUS: abesszin sz. UPUPIFORMES R: BANKAALAKÚAK UPUPUDAE: B.FÉLÉK Eurázs+Af. trópusi és mérsékelt égöv. Hosszú ívelt csőr, talajból gyűjti tápl: rov, féreg, gyík. Faodvakban költ. Fészeklakó. UPUPA EPOPS. 31. Szalakótaalakúka, kakukkalakúak rend, csal+faj: CORACIIFORMES R: SZALAKÓTA A.: Kicsi v közepes. Tápl rov v kis gerinctelen. Az előre néző 3lábujj tövénél részben összenőtt. Földbe vájt üregben v faodvakban költ, fészeklakók. CORACIIDAE: sz.félék.: Türkizkék és barna. Fejük nagy, csőrük erőteljes. CORACIAS GARULLUS. ALCEDINIDAE: jégmadárfélék: csőrük nagyon nagy, farkuk egyenes v kicsit fölfelé, zuhanó repülésben csapnak le, földi üregekben költ. ALCEDO ATTHIS. MEROPIDAE: gyurgyalakfélék: Csőrük ívelt, szárny hegyes, farok ékalakú, gyakran dísztollakkal, röptükben vadásznak rovra. Földi üregben, telepesen költ. MEROPS APIASTER, hazai. CUCULIFORMES R: KAKUKK A.: Közepes, farok hosszú, 2lábujj előre, 2 hátra. Fészeklakók. CUCUCLIDAE: óvilági kfélék: Ívelt cső, rövid láb. Külső ujjuk vetélő ujj, előre és hátra fordítható. CUCULUS CANORUS. NEOMORPHIDAE: földi kakukkf.: Hosszú láb, jól fut, talajon vadász. Néhány faja költésparazita. GEOCOCCYX CALIFORNIÁNUS: kalif.f. OPISTHOCOMIDAE: hoacinf.: D-Am. esőerdőben. Nagy. Majomszerűen mászkál a lombkoronában, falevelet és gyümöt. A felső csőrkáva mozgathatóan ízesül a koponyához. Tápl begyben emészti meg és fiókáit ezzel táplálja. A fiókák szárnyuk 2 és 3 ujján jól fejlett karmokat hordanak, ezek később visszafejl. OPISTHOCOMUS HOATZIN. 32. Papagályalakúak, sarlósfecskealakúak, kolibrialakúak rend csal+faj: PSITTACIFORMES R: pap.: PSITTACIDAE: pfélék: tróp. & szubtr. Nagy agy. Felső csőrkávájuk rövid, tőből lefelé ívelt, és mozgathatóan ízesült a kophoz, tővén bőrszerű
12
viaszhártya. 2lábujj előre, 2hátra. Csőrrel is kapaszkodnak. Zárt üregben, faodvakban költenek, fészeklakók. MELOPSITTACUS UNDULATUS: hullámos, PSITTACUS ERYTHACUS: jákó, NYMPHICUS HOLLANDICUS: nimfa. APODIFORMES R: sarlós f.: Kicsi, lábaik is. Szárnyuk elsőrendű evezői hosszúak, íveltek, a 2rendűek rövidek. Kis csőr. Fészeklakó. APODIDAE: s.félék: Szárnyuk 1 ujján karom található. Fiókák rossz időjárási körülmények→inaktív, lecsökk.testhőm. A költésen kívül minden élettevékenységet röptében végez. APUS APUS. HEMIPROCNIDAE: erdei sfélék: Fejükön dísztollak. DK Ázs. Hajnalban és szűkületkor tápl. Kis fészküket nyállal faágra ragasztják, és 1-etlen tojásokat is nyállal ragasztják a fészekbe. HEMIPROCNE SP. TROCHILIFORMES REND: k.a.: TROCHILIDAE: k.félék.: D.Am. Nekt.&rov. Járni nem tudnak. A szárnyakat mozgató mellizomzat a test tömegének 2/3-át teszi ki. Nyelvűk hosszan kiölthető, végén csőves szerkű. Tojók egyedül költenek, fészeklakók. TROCHILUS MANGO. 33. Bagolyalakúak, galambal rend+csal+faj.: STRIGIFORMES R: bag.al.: Éjszakai ragadozó v rovevő, de nappali is van. Tolla barna, terepszínű. Csőr rövid, de szélesre tárul. Fészeklakó. Mindkét szülő tápl.TYTONIDAE: gyöngyb.félék: Láb hosszú. Arcon sajátos struktúra, a „fátyol”, szívalakú. Kozmopolita. Nyílt füves pusztákon. TYTO ALBA. STRIGIDAE: b.félék. ragadozó. Veréb és lúd nagyság. Fej nagy, szemek előre néznek, a fátyol nem szívalakú, farkuk rövid, külső lábujj hátra irányul. Csőrük tőből lefelé ívelt, az orrnyílást viaszhártya veszi körül. Többség éjszakai. A tápl egészben nyelik le→bagolyköpet. ASIO OTUS: erdei fülesb., BUBO BUBO: uhu, STRIX ALUCO: macska b. CAPRIMULGIDAE: lappantyú f. Hideg égöv kiv. mindenhol. Rigó nagyságú. Éjjeli, rovtápl. CAPRIMULGUS EUROPAEUS: lappantyú. COLUMBIFORMES R: galamb a.: Növevők. Fej kicsi, csőr rövid és keskeny, lágy bőr borítja. Orrnyílásukat húsos viaszhártya veszi körül. 2 tojást raknak Fiókák csupaszok, begyük váladékával, majd a begyükbe gyűjtött növ.-i tápl etetik. COLUMBIDAE: g.félék.: többség trópusi. Szürcsölve isznak vizet. COLUMBA PALUMBUS: örvösg, C. LIVIA: szirtig., STREPTOPELIA DECAOCTO: balkáni gerle. RAPHIDAE: dodofélék.: RAPHUS CUCULLATUS: mauriciuszi dodo. 34. Darualakúak, lilealakúak rend, csal+faj.: GRUIFORMES REND: daru a.: Nincs begyük. Vízi fajoknál nincs úszóhártya, v hosszú lábujjakkal a mocsári növ-en járnak, v lapított, karéjosan lebenyes ujjaik biztosítják az evező felületet. Fészekhagyók. GRUIDAE: dfélék: Mocsaras és füves pusztákon. Nagy. Hosszú nyak és láb. Megnyúlt légcsövük a mellüregben feltekeredik és a szegycsonton is áthatol→krúgatás. Költési időn kívül csop-an élnek. Mindenevők. GRUS GRUS: daru. RALLIDAE: guvatfélék: kicsi v közepes. Zömök, fekete v barna. 5 kont ford elő. Mocsarak és nedv.rétek. Ujjaik hosszúak, ízei karéjosan lapítottak. Növ-i és állati táp. RALLUS AQUATICUS: guvat, FULICA ATRA: szárcsa, CREX CREX: haris. CHARADRIIFORMES REND: lilea: vízi és vízpartiak, de száraz terepen, félsiv-ban is. Fészekhagyó. SCOLOPACIDAE: szalonkaf.: vízparti és mocsári, csőr, láb megnyúlt, gerinctelen tápl. SCOLOPAX RUSTICOLA: erdei szalonka, GALLINAGO GALLINAGO: közép sársz, TRINGA TOTÁNUS: piroslábú cankó. CHARADRIIDAE: lilef.: a gulipánformák varjú nagyságú, fekete fehér. HIMANTOPUS HIMANTOPUS: gólyatöcs. A lileformák rigó v galamb nagyságú, rövid nyakú. Lábuk hosszú, 4lábujj kicsi v hiányzik. Csőr rövid v egyenes. VANELLUS VANELLUS: bíbic. CHARADRIUS ALEXANDRINUS: széki lile. LARIDAE: sirályf: hosszú szárny, rövid, úszóhártyás láb. Telepesen költ. ALCA TORDA: alka, STERNA HIRUNDO: küszvágó csér, LARUS RIDIBUNDUS: danka sirály. 35. Sólyomalakúak, gólyalakúak rend, csal+faj: FALCONIFORMES R: sólyoma: Nappali ragadozó v dögevő. Ívelt karom és csőr. Viaszhártyájuk van. Tojó>hím. Fészeklakók (nyitott
13
szem). FACONIDAE: sfélék: kis v közepes. A felső csőrkáva 2 oldalán 1-1 fogszerű kiemelkedés: csőrfog. Nyílt területeken. Szárny keskeny, hegyes. FALCO TINNUNCULUS: vörös vércse, F. PEREGRINUS: vándors. DAPTIRUS AMERICANUS: pirostorkú karakara (D.Am., gyalogolva kutat tápl.) ACCIPITRIDAE: vágómadár f.: közepes v nagy, barna. CIRCUS AERUGINOSUS: barna rétihéja, BUTEO BUTEO: egerész ölyv. ACCIPITER GENTILIS: héja. SAGITTARIIDAE: kígyászkeselyű f: Af.-i szavannák. Nagy, hosszú láb és farok, megnyúlt nyak, ragadozó. Ritkán repül, tápl. futva. SAGITTARIUS SERPENTARIUS. CICONIIFORMES R: gólya a.: Vízben v vízközelben él, néhányan 2-lagosan szárazföldi dögevő. Sokuk telepesen költ. Fészeklakók. SULIDAE: sulaf: Nagy, karcsú, fekete-fehér, vagy barna, tengeriek. Szárny és farok hosszú. Mind a 4 ujját úszóhártya köt össze. Nincs kotlófoltjuk. SULA BASSANA. ARDEIDAE: gémf.: Közepes v nagy, édesvízi v mocsári gázlómadár. Láb, nyak hosszú, csőrük szigonyszeren megnyúlt. Nappali és éjszaki fajok. CASMERODIUS ALBUS: nagykócsag, ARDEA CINEREA: szürke gém. A. PURPUREA: vörösg. PHOENICOPTERIDAE: flamingóf.: sekély sósvizek, planktonevő. Ívelt csőrük kávájának széle lemezes szerk-ű. Telepesen költ. PHOENICOPTERUS RUBER. SPHENISCIDAE: pingvinf. Nyílt tengeri nagy, röpképtelen fekete-fehér úszó madarak. A D-i félgömb mérsékelt égövi tengerpartjain költ, de 2 fajuk az Antarktiszt, 1 pedig az Galápagosszigeteken. Testükön tollaik egyenletesen eloszolva nőnek. A tollazat tömör, kevés levegőt tart→a hőszigetelést 1bőr alatti zsírréteg. Szárnyaik csak tőből mozgathatóan, uszonyszerűek. Telepesen költ. APTENODYTES FORSTERI: császárp. 36. Verébalakúak rendje: (1) királygébics-alakúak, varjúszerűek csal+faj: PASSERIFORMES R: verébal: kicsi, a hátsó lábujj nagy, jól hajlítható, az előre néző 3 lábujjat hatékony fogószervvé egészíti ki. Anyagcseréjük élénkebb, testhőm magasabb. Nagy agy. Fészek-lakók. TYRANNINA ALR: királyga.: D- és É-Am. Az alsó gégefő (syrinx) felépítése egyszerűbb: 1-3 pár izom mozgatja. TYRANNI-DAE: királygf.: Alaszkától Tűzföldig. Rov+bogyó. Kis v közepes. MUSCIVORA TYRANNUS: ollósfarkú tirannusz. PITTIDAE: pittaf: galamb nagyságú, színpompás. Csűdjük hosszú, farkuk rövid v csökev Eső és bambusz erdők aljnövényzetében élnek, gerinctelen tápl. DK Ázs. PITTA GUAJANA: tűzpitta. PASSERINA ALR: verébalkatúak v énekesek: A syrinx 5-7 pár izom mozgatja. CORVIDA v CORVOI-DEA: varjúszerűek CORVIDAE varjúf: világszerte közepes v kis. GARRULUS GLANDARIUS: szajkó. PICA PICA: CORVUS FRUGILEGUS: vetési varjú, C. CORNIX: dolmányos, C. CORAX: holló. LANIIDAE: gébicsfélék: veréb v rigó nagyságú. Csőrük erős, kampós hegyű. A felső csőrkáva 2oldalán csőrfog. LANIUS COLLURIO: tövisszúró gébics MENURIDAE: lantmadárf.: Ausztr. Barna, közepes v nagy. Erdők és bozótosok talajszintjén vadász. MENURA NOVAHOLLANDIAE: nagylantmadár. 37. Verébalakúak rendje: (2) verébszerűek csal+faj: PASSERIDA v PASSEROIDEA: MUSCICAPIDAE: légykapóf.: Rigóformák (Turdinae) talajszinten tápl rov, ugrik. Fiatalon foltozottak. TURDUS MERULA, T. PHILOMELOS: énekes. A légykapó formák (Muscicapinae) veréb nagyságú, rovarevők, avarszinten ugrál v röptében. Csőrük szájzugában erőteljes sörték vannak. Fiatalok foltozottak. MUSCICAPA STRIATA: szürkel., PHOENICURUS OCHRUROS: házi rozsdafarkú, ERITHACUS RUBECULA: vörösbegy. STURNIDAE: seregélyf. Rigó nagyságú rovevő, toll fémes, fekete csillogású. Jó hangutánzó. Ázs tróp. Faodvakban, üregekben fészkel. Gyakran csop-osan költenek és tápl. GRACULA RELIGIOSA: beu, STRUNUS VULGARIS: seregély, S. ROSEUS: pásztormadár. HIRUNDINIDAE: fecskef.: Farkuk villás, sokuk telepesen költ, csapatosan tápl és vonul. HIRUNDO RUSTICA: füstif., DELICHON URBICA: molnáf., RIPARIA RIPARIA: partif. PASSERIDAE: verébf. Telepesen költ, Csop. Tápl. PASSER DOMESTICUS: házi, P. MONTANUS: hegyi. MOTACILLA ALBA: barázdabillegető. FRINGILLIDAE: pintyf: A
14
pintyformák világszerte, kúpos csőr, színpompás. Fiókáikat rov etetik. A költési időn kívül mag tápl. CHLORIS CHLORIS: zöldike. FRINGILLA COELEBS: erdeip. SERINUS SERINUS: csicsőrke. Sármány formák Am eredetű Eurázs elt. Veréb nagyságú, hosszú farkú, magevő. Nyílt terepen él, talajon fészkel. EMBERIZA CITRINELLA. ALAUDIDAE: pacsirtaf. Af eredetű. Nyílt területeken rov és mag. Barna. Szárny hegyes, hátsó karmuk hosszú. ALAUDA ARVENSIS: mezeip, GALERIDA CRISTATA: búbosp. 38. Emlősök ált.jell.: MAMMALIA O: Az álkapcsont 1-etlen pár csont, a mandibularia alkotja, mely a squamusum-mal együtt az álkapcsi izületet hozza létre. A középfül eddig egyetlen hallócsontocskája (columella) a kengyellé (stapes) alakul és a malleus-al + incus-al egészül ki. Tejtermelő mirigyek. Erősen izmolt rekeszizom, baloldali aortaív, magnélküli vörösvértestek és fejlett nagy-és közép agy. Szőrök lehetnek pihe- és fedő szőrők (serték és tűskék). A kültakaró állhat részben v teljesen pikkelyszerű képletekből is, ezek az epidermis elszarusodásából alakultak ki (oposszum, tobzoska, egér és hódfarok). Az irha elcsontosodásával (dermális csontok) az övesállatoknál. Bőrmirigyek: Verejtékmir csak itt alakult ki→thermoreguláció. Fagyúmir→kiszáradás ellen, +víztaszítás. E 2 típus kombinációiból épülnek fel az illatmirigyek. A tejtermelőmir módosult verejtékmir. Erszényeseknél köralakban, méhlepényeseknél 2 sorban, a nútriánál felhúzódtak a test oldalára. Fogaik eredetileg különneműek és 2fogzásúak, a fogmederben ülnek. A fogzománc néhol hiányzik (lajhárok) v lekopik (elefánt). Az eredeti 3143/3143-as fogképlettől jelentős eltérések lehetnek→a fogak összes száma elérheti a 100-at (óriás tatu) sőt a 200-at is (delfinek, ezek csak egynemű fogak). Vannak fogatlan emlősök is: kacsacsőrű emlős, hangyász. Gyökértelen, egész életen át növekvő metszőfogaik vannak a rágcsálóknak, nyulaknak, az összes fog ilyen a lajhároknál. A metszőfog alakulhat agyarrá, hiányozhat a felső fogsorban (kérődzők) és a maxillában megjelenhet mögöttük egy 2-dik pár metszőfog (nyúl). Agyarrá módosulhat a szemfog is, pld. a disznófélék. Számos növevő csopnál a szemfogak hiányoznak→diasztéma (foghézag) alakul ki, kérődzőknél, rágcsnál, nyúlnál. A szírének és a cetek kív-el minden állat ujjait keratinizált képletek, karmok, körmök, paták borítják. A karmok áltban rögzítettek, de a macsakaféléknél egy tokba visszahúzhatók. A körmök főemlősöknél alakultak ki→precíz fogás. 39. Kloakás emlősök, erszényes eml jell, rend+faj: MONOTREMATA R: kloakások: Egyedüli emlősök, melyek tojásokkal szap-nak, de a tojások mérete az uterusban való tartózkodás közben nő. A tejtermelőmir emlőt nem alkotnak, váladékuk egy bőrredőbe szívárog. Álkapcsai szaruborításuak. TACHYGLOSSIDAE: hangyászsün f: Testüket szőrök mellett tüskék is borítják. Az utódok rövid ideig az anya erszényében fejl. Fogatlanok, hosszú nyelvükkel termeszeket és más gerincteleneket. Veszély→földbe ássák magukat. ZAGLOSSUS BRUIJNI: hosszúcsőrű h, TACHYGLOSSUS ACULEATUS: rövidcsőrű h. ORNITHORHYNCHIDAE: kacsacsőrű-emlős f.: egy faj. Félig vízi életmódú. Elektromos jelekre is érzékeny szarubevonatos csőr. 2tojását partoldalba vájt üregben költi ki. ORNITHORHYNCHUS ANATINUS. MARSUPIALIA ÖREGR: erszényesek: Agykop kicsi, az álkapocs szögletnyúlványa kanálszerűen befelé hajlik. Az utódok az embri fejl korai fázisában jönnek világra, méhlepény csak 1 csopnál alakul ki. A fajok többségénél az utódok az erszényben nevelkednek tovább. DIDELPHIMORPHA R: OPOSSUM A: 5134/4134. CHIRONECTES MINIMUS: nagy vízi o. PAUCITUBERCULATA R: CICKÁNYOPOSSUM A.: 4134/3-4134. Nincs erszény. RHYNCHOLESTES RAPHANURUS. MICROBIOTHERIA R: TÖRPEOPOSSUM A.: Metsző fogaik száma 5/4, az alsók nem diprotodontok. Erszény és fogófark van. DORMICIOPS GLIRODES: törpeoposszum. DASYUROMORPHIA R: ERSZÉNYES RAGADOZÓK: Metsző fogak száma 4/3, a szemfoga jól fejlettek. Farkuk sosem fogó farok. MYRMRCOBIUS
15
FASCIATUS: erszényeshangyász, SARCOPHILUS HARRISI: tamániai ördög. PERAMELEMORPHIA R: ORMÁNYOS ERSZÉNYESEK: Metsző fogaik száma 4-5/3. Itt alakul ki egyedül méhlepény. Kihordási idő 12 nap. Erszényük hátrafelé néz. Farkuk nem fogó farok. PERAMELES NASUTA: hosszúorrú bandikut. NOTORYCTEMORPHIA REND: ERSZÉNYESVAKOND A.: NOTORYCTES TYPHLOPS, N. CAURINUS. DIPROTODONTIA R: KEVÉSFOGÚ ERSZÉNYESEK: Metsző fogaik száma 3/3 és 1/1 között. Erszényük van. PHASCOLARCTOS CINEREUS: koala. VOMBATUS URSINUS: köz vombat. TARSIPES ROSTRATUS: mézrabló e. 40. Vendégizületesek, rovarevők rend, csal+faj: PLACENTALIA ÖREGR: méhlepényesek: Kloakájuk v erszényük nincs. Anyaméhük fejlett, méhlepény van. XENARTHRA R: VENDÉGI: Utolsó háti és ágyéki csigolyákon járulékos izületi nyúlványok találhatók, a lapocka hollócsőrcsont-nyúlványa erősen fejlett. A metsző és szemfogak mindig hiányoznak, a zápfogak –ha megvannak- zománcnélküliek és 1gyökerüek. Karmaik erősek. D- és Köz-Am. BRADYPODIDAE: 3ujjú lajhár f: BRADYPUS TRIDACTYLUS: köz 3ujjú l. MEGALONYCHIDAE: 2ujjú l.f.: CHOLOEPUS SP. DASYPODIDAE: tatu f.: PRIODONTES GIGANTEUS: óriástatu. MYRMECOPHAGIDAE: hangyász f: MYRMECOPHAGA TRIDACTYLA: sörényes h. INSECPIVORA R: ROVAREVŐK: Hegyes, csúcsokkal ellátott fog. Zápfogaik v zalambdodontok (felszínükön a csúcsok V alakba rendeződnek), v dilambdodontok (a csúcsok W alakban helyezkednek el). A kop varratai fiatalon összecsontosodnak. Lábaikon karmok. Vakbelük nincs. Antarktisz és D-Am kiv minden földrészen. ERINACEIDAE: sün f. ERINACEUS CONCOLOR: k-i s. SORICIDAE: cickány f.: CROCIDURA LEUCODON: mezei c., C. SUAVEOLENS: k-i c. TALPIDAE: vakond f.: TALPA EUROPAEA: köz v., DESMANA MOSCHATA: orosz pézsmacickány. 41. Denevérek, repülőmaki-alakúak rend, csal+faj: CHIROPTERA R: DENEVÉREK Repülőhártyájuk (patagium) a farok és a hátsó láb, vmint a hátsó láb és a megnyúlt kézközépcsontok-ujjpercek között feszül. Ulna csökevényes, de fontos a könyök izület kialakításában. Sokuknál a csigolyák vmint a bordák és a szegycsont összenőttek. Szegycsonton fejlett taraj←nagy mellizmok tapadása. Hátsó lábon 1spec ín csatlakozik a karmokhoz, mely a test súlyát viselve behajlítja a karmot, így a függeszkedés izommunkát nem igényel. Agyféltekéik nagyok, nem barázdáltak. MEGACHIROPTERA ALR: nagyden.: PTEROPODIDAE: repülőkutya f.: PTEROPUS GIGANTEUS: óriás repülőróka. MICROCHIROPTERA ALR: kis d.: Ultrahanggal tájékozódnak. RHIMOLOPHIDAE: patkós d-f: RHINOLOPHUS FERRUMEQUINUM: nagy p., R. HIPPOSIDEROS: kicsi p. VESPERTILIONIDAE: simaorrú d.: EPTESICUS SEROTINUS: kései d. MEGADERMATIDAE: álvámpírok: MACRODERMA GIGAS: fakó á. DERMOPTERA REND: REPÜLŐ M. A: Repülőhártya: magába foglalja a farkat és a lábak mellett a vállat is.→Siklórepülés. Alsó metszőfogak fésűszerűek→szőrzet tisztítása. CYNOCEPHALIDAE: rep.m.f.: 2 faj CYNOCEPHALUS VARIEGATUS: maláj, C. VOLANS: fülöpszigeteki. Éjjeliek. Növevők. 42. Főemlősök rend, csal+faj: PRIMATES R: 1legesen erdőlakók. Hüvelykujjuk legtöbbször opponálhatók, min. 1 ujjukon köröm van és ujjbegyek alakultak ki a finom fogáshoz. Szaglás gyenge, jó térlátás, szemük előretekintő. Fogaik specializálatlanok, fogképletük teljes. Mindenevők. Kulcscsontjuk van. Agyuk fejlett. PROSIMII ALR: félmajmok: Pofájuk megnyúlt, szőrrel borított. Orrtükrük (rhinarium) nedves. Farkuk hosszú. LEMURIDAE: igazi makik: 0-2133/2133 LEMUR CATTA: gyűrűsfarkú m. DAUBENTONIIDAE: véznaujjú m.f.: 1013/1003 DAUBENTÓNIA
16
MADAGASCARIENSIS. TARSIIDAE: kobold m.f.: TARSIUS PUMILUS: törpe k. ANTHROPOIDEA ALREND: igazi majmok: Orrtükrük száraz, arcizmaik fejlettek. A hüvelyujjak mindkét végtagpáron szembefordíthatóak. A nagyagyféltekék erősen barázdáltak. CEBIDAE: csuklyás m.f.: 2133/2133 ALOUATTA SPP: bőgőm., ATELES SP.: pókm. CERCOPITHECIDAE: cerkóf m.f.: 2123/2123 MACACA SYLVANUS: berber makákó, CERCOPITHECUS SP, COLOBUS GUEREZA: fehér zászlós kolobusz. HYLOBATIDAE: gibbon f.: HYLOBATES SYNDACTYLUS: sziamang g. HOMONIDAE: ember f. PONGO PYGMAEUS: orángután, PAN TROGLODYTES, P. PANISCUS: csimpánzok, GORILLA GORILLA, HOMO SAPIENS. 43. Ragadozók rend, csal+faj: CARNIVORA R: Fogaik élesek, az utolsó felső előzápfogból és az alsó első utózápfogból kialakult tépőfog, metszőfogaik kicsik, szemfogaik, hajlottak. Ujjaikon karmok. CANIDAE: kutya f. Kop megnyúlt, tépőfogak jól fejlettek. 3142/3143 Végtagok hosszúak, tompa karom. Csapatos vadászok. CANIS LUPUS: szürke farkas, VULPES VULPES: vörös róka, SPEOTHOS VENATICUS: erdei kutya. FELIDAE: macska f. 3131/3121 Szemfog és tépőfog erős. Kulcscsont van. Oroszlán kív magányosan vadásznak. FELIS SILVESTRIS: vadmacska, LYNX LYNX: hiúz, PANTHERA LEO. HYAENIDAE: hiéna f. Gerincvonaluk hátrafelé lejt. Lábaikon 4-4 ujj. PROTELES CRISTATUS: cibethiéna, Rovarevő. HYAENA HYAENA: csíkos hiéna, CROCUTA CROCUTA: foltos h., 31401/3131, tépőfog jól fejlett, kop masszív. MUSTALIDAE: menyét f.: Megnyúlt test, rövid láb, ujjon v félig talpon járók. A vidraformák vízi életmód, áramvonalas test, erős farok, kop felülről lapított, úszóhártya. LUTRA LUTRA: köz v. ENHYDRA LUTRIS: tengeri v, egész életét vízben. A borzformák zömök nehézkes testűek. Zápfogaik tompák→vegyes tápl. MELES MELES: eurázsiai borz. A menyétformák karcsúak, ragadozók. GULO GULO: rozsomák, MUSTELA NIVALIS: köz m., M. PUTORIUS: köz görény. URSIDAE: medve f. Előzápfogaik redukáltak, tépőfog nincs. Fogsorok közel párhuzamosak. Talpon járók. AILURUS FULGENS: kis panda. URSUS MARITIMUS: jeges m., U. ARCTOS: barnamedve. 44. Úszólábúak, cetek rend, csal+faj: PINNIPEDIA R: ÚSZÓLÁB-ÚAK: Közeli rokonai a szf-i ragadozóknak. A kop arcorri része +rövi-dült, zápfogak egyformák, tépőfog nincs. Már végleges fogazattal szü-letnek. Kulcscsont nincs. Végtagjaik úszókká módosultak. Farkuk csökevényes. Testük orsószerű, áramvonalas, szőrrel fedett, de a hősz-igetelést a bőr alatti zsírszövet. ODOBENIDAE: rozmár f.: 1 faj, ODOBENUS ROSMARUS. Arktikus tengerben él. Alsó metszőfog nincs, felső szemfog agyarrá. Külső fülük nincs. A hátsó lábak oldalra kifordíthatók. Tengeri puhatestűekkel tápl. PHOCIDAE: igazi fókák: Külső fülük nincs, hátsó lábuk nem fordítható oldalra. Bundájuk foltos. MIROUNGA SP.: elefántfóka. PHOCA GROENLANDICA: grön-i fóka. CETACEA R: CETEK: Mellső végtag úszóval. A hátsó végtag és függesztő váza hiányzik, max 1 kis csont képviseli a meden-cét. Vízszintes helyzetű, porcosan merevített farokúszó. A kop csont-jai közül a nasale, frontale és a parietale egymásra zsúfolódva a kop tetejére tolódott, itt van az orrnyílás is. A tüdők a test hátoldalán→ uszásközbeni stabilitás. Szaglószervük csökevényes,szem kicsi, sokan használnak ultrahangot. Kommunikációjuk fejlett. MYSTICETI ALR: sziláscetek: fogak csak embrió korban. A tápl-t a szájpadlás nyálka-hártyaredőiből alakult szilák szűrőberendezésként segítik. Kop szim, orrnyílásuk páros. Vakbelük van. ESCHRICHTIIDAE: szürke bálna f. ESCHRICHTIUS ROBOSTUS: szürke b. BALAENOPTERIDAE: barázdás bálnák: BALAENOPTERA MUSCULUS: óriás bálna. ODONTOCETI ALREND: fogas cetek: Sziláik nincsenek, fogak vannak: homodontok. Egyetlen légzőnyílás, kop asszim. Vakbelük van. DELPHINIDAE: igazi delfinek: ORCIMUS ORCA: kardszár-nyú, TURSIOPS TRUNCATUS: palackorrú. THYSETERIDAE:
17
ámbráscet f.: PHYSETER CATODON. 45. Ormányosok, páratlanujjú patások rend, csal+faj: TROBOSCIDEA R: ORM.: Ormány: az orrból és a felső ajakból alakult ki, gyűrűszerű izmokkal, végén fogóujj. A felső metszőfogak agyarrá módosultak. Csökevényes, körömszerű előpaták. Talpon, rugalmas kötőszöveti párna. 1033/0033, a zápfogak közül egyszerre ennyi nem funkcionál→elkopottak helyébe tolódnak az újabbak. Gyomruk egyszerű, belük hosszú, nem kérődzenek. ELEPHANTID-AE: elefánt f.: LOXODONTA AFRICANA: fülei nagyok, ormányon 2 fogóujj. ELEPHAS MAXIMUS: indiai, kisebb, fülei is, ormányon egy ujj, agyar csak a hímeknél. PERISSODACTYLA R: PÁRAT-LANUJJÚ P: Mellső végtagjukon 3 v 4, a hátsón 3 ujj. Kop megnyúlt, a mandibula masszív, széles nyúlványaik a tömeges rágóizmok tapadását segítik. Kulcscsontjuk nincs. Gyomruk egyszerű,tagolatlan, belük hosszú, vakbelük fejlett. EQUIDAE: ló f.: 313-43/3133. A rágófogak hypsodontok. Végtagonként a középső ujjuk érinti a talajt, az ulna és fibula redukálódott. EQUUS CABALLUS: házi ló, E. BURCHELLI: alföldi zebra. RHINOCEROTIDAE: orrszarvú f. 3 ujj.Tülök: dermális eredetű (összetömörödött szőrszálakból), alakját a nasale biztosítja. Az occipitális régiója erőteljes itt tapadnak a nagy nyakizmok. Metsző-, szemfog hiányzik. RHINOCEROS UNICORNIS: indiai o. TAPIRIDAE: tapír f. Zömök test. Az ulna és a fibula önálló csontok. Mellső lábon 4, hátsón 3 ujj. 3143/3143. Zápfogaik brachyodontok. Az orr és a felső ajak rövid, ormányszerű képletté alakult. TAPIRUS INDICUS, T. TERRESTRIS. 46. Párosujjú patások rend,csal+faj:ARTIODACTYLA R:4UJJÚ –AK:Közülük az 1formán fejlett 3ik és a 4ik érinti a talajt, a másik 2 visszafejl.Faggyú-és verejtékmir vannak.Kulcscsont nincs.Vékony belük hosszú,vakbél egyszerű.SUINA ALR:disznó a.:Gumós fogak.2 és 5 ujjuk fejlett.Nem kérődznek,de gyomrukban különb szöveti felépí -tésű részek vannak, v az kamrákra osztott.Szem-fogaik erőteljesek, hí -meknél ált-ban agyarrá alak.Vastag bőr alatti zsírréteg.SUIDAE:d f.: Fejük +nyúlt,nyakuk rövid.Rövid ormány, végén túrókarimával. Min -denev.Fogképletük teljes(44fog).SUS SCROFA:vadd.S. SALVAN -IUS: törpe d.HIPPOPOTAMIDAE: víziló f. 4 ujj,kb 1forma fejlettség -ű, köztük úszóhártya.Növevők, gyomruk nagy,rekeszekre osztott.Sze -mfogaik mellett a metszőfogak is agyarszerűek.Bőr,csaknem csupa -sz.HITPOPOTAMUS ANTHIBIUS:nílusi v RUMINANTIA ALR: KÉRŐDZŐK:Mozgékony növevő,zápfogaik magas koronájúak,és köztük diasztéma van.Felső metsző-fogaik ált-ban hiányoznak. 2 és 5 ujj csökev.Gyomruk összetett,különálló kamrákból áll.Az előemészt -ett tápl-ot még1x visszakérődzik és újrarágják,majd ezután halad vég -ig a teljes bélcsat-án.CAMELI-DAE:teve f. 1 pár felső metszőfoguk és felső szemfoguk +van.Nem patájuk érinti a talajt,hanem az alatta lévő talppárnák.Az ujjak szepar-áltak.Gyomruk 3 szakaszból áll.CAM -ELUS BACTRIANUS: 2 pupú, C.DROMEDARIUS:1pupú,LAMA PACOS: alpaka,VICUGNA VICUGNA:vikunya.GIRAFFIDAE: zsiráf f:Oldalsó ujjak eltűntek, a kop-án bőrrel fedett csontcsapok. OKAPIA JOHNSTONI,GIRAFFA CAMELOPARDALIS .CERVID-AE:igazi szarvasokA hímek homlokcso-nti szarvcsapján agancs, mely fejlődéskor bőrrel borított, vérerekkel gazdagon ellátott csontképződm -ény. Zápf brachyodontok. CERVUS ELAPUS: gím sz.,DAMA DAMA: dám sz.ALCES ALCES:jávor sz. CAPREOLUS CAPREOLUS:Ny-i őz. 47. Rágcsálók, nyúlalak rend csal+faj:RODENTIA R:RÁGCS.: 1 pár alsó és felső metszőfoguk állandóan nő (gyökértelen), vésőal -akúak.Szemf nincs,helyén diasztéma.A zápf száma3/3.Bulla tympani van.Ujjaikon karmok.SCIUROGNATHI ALR:mókus a.:A szögletnyúlv a mandibula alsó élének +hosszabbodásával alakul ki.A foramen infraorbitale ált-ban szűk.SCIURIDAE:mókus f:Előzápfog száma 2/1, zápfog gyökeresek.MARMOTA
18
MARMOTA: Eu-i m. SCIURUS VULGARIS:erdei mókus. PTEROMYS VOLANS :szibé riai repülő m.CASTORIDAE:hód f:Nagy,30kg, Széles,lapított, pikk-es farok.Hátsó láb úszóhárty.CASTOR FIBER:Eu-i hód, C.CANAD -ENSIS.MURIDAE:egér f.LEMMUS LEMMUS:lemming, MICROT -US ARVALIS:mezei poc,CRICETUS CRICETUS:hörcsög.RATTUS RATTUS:patk,MUS MUSCULUS házi e.HYSTRICOGNATHI ALR: sülalkatúak:A szögletnyúlvány a mandibula oldalá -ról ered.A foram -en infrao tág,a rajta keresztül haladó középső rágóizom fejlett.Alul és felül is 11előzápf.CHINCHI-LLIDAE:csincsi .f.CHINCHILLA LA -NIGERA:gyapjas cs.CAVIIDAE:tengeri mal.f:CAVIA PORCELL -US.MYOCASTORIDAE:MYOCASTOR COYPU.LAGOMORPHA R:NYÚLAL:A felső metszőf mögött 1 pár kis metszőf.A maxillare és az occipitale számos apró nyílással áttört.Vastagbél emészt.LEPORID -AE:nyúl f:2033/1023.LEPUS TIMIDUS:havasi ny.,L.EUROPAEUS: mezei ny.,ORYCTOLAGUS CUNI -CUNUS:üregi ny. OCHOTOMIDAE: pocoknyúl f.: 2032/1023. Holarktikus fajok. Csop-ban élnek. PROLAGUS SARDUS, kihalt. OCHOTONA SP.
19
