Csuszka Füzetek hatásának értékelési elvei, didaktikai módosítások lehetőségei

Erdei tanóra program Nógrád megyében a KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 sz. projekt keretében

Csuszka Füzetek hatásának értékelési elvei, didaktikai módosítások lehetőségei (Szakmai beszámoló a projekt hatásosságának mérése, kérdőívek készítése, feldolgozása, eredmények ismertetése című szerződéshez)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekttel kapcsolatos részletes információk, elérhetőségek: www.dipo.hu

1/12


Csuszka Füzetek hatásának értékelési elvei, didaktikai módosítások lehetőségei Pitlik László, RIIRCORE 2010. VII.

Tartalomjegyzék Csuszka Füzetek hatásának értékelési elvei, didaktikai módosítások lehetőségei .1 (Szakmai beszámoló a projekt hatásosságának mérése, kérdőívek készítése, feldolgozása, eredmények ismertetése című szerződéshez) ..................................1 Csuszka Füzetek hatásának értékelési elvei, didaktikai módosítások lehetőségei .2 1.

Helyzetértékelés...........................................................................................3 1.1

A teljesítmény értékelés tapasztalatai................................................................................... 3

1.2

Konklúziók.............................................................................................................................. 5

1.3

A tanári kérdőívek tapasztalatai ............................................................................................ 6

2.

Javaslatok további felmérésekre..................................................................7 2.1

A jelenlegi kérdések hasonlóságelemzési átdolgozása.......................................................... 7

2.2

Milyen tények kellenek az oktatásban, amikre már lehet elemzéseket alapozni?! .............. 9

2.3

Eredmények ........................................................................................................................... 9


2/12


1. Helyzetértékelés A Csuszka Füzetek és az erre alapozó oktatás „normál” tudásfelmérő tesztekkel került értékelésre korcsoportonként, amelyek kidolgozásában közreműködtünk megrendelővel közösen. Ezen tesztek helyes megoldásához tételes tudásra volt szükség. A helyes válaszokat levezetni nem, csak eltalálni lehetett. Célunk az volt, hogy a hagyományos tanmenet szerint kidolgozott kérdőívek mellett egy lehetséges fejlesztési lehetőségre, a következtetés alapú logikára, az úgynevezett hasonlóság elemzés alkalmazhatóságára keressünk lehetőséget kifejezetten gyakorlati környezetben. A hagyományos oktatási, didaktikai logika mentén felépített kérdőívek esetében a kérdések egy részét még a véletlen találgatás szintjén sem tudhatják a gyerekek megválaszolni, hiszen lexikális tudásra van szükség, mindez a hagyományos tanmenet szerint félreértésre, ill. meg nem értésre utalhat. Ennek alapján a Csuszka Füzetek fejlesztésekor részletesebb magyarázatok, ill. nem a tételes tudást felmérő kérdések kialakítása javasolható. A tanári kérdőív a képzés és a felmérés összefüggésrendszerét igyekezett feltárni. A válaszok (pontozás) és a kommentárok egymástól való logikai eltérései az Olvasó/Szakértő számára irányt mutatnak további, tisztázásra váró kérdések megfogalmazására. Módszertani megjegyzés: az adatrögzítés során a hibás válasz és a válasz meg nem adása elkülönítendő, kivéve akkor, ha kizárható a válaszok hiánya.

1.1 A teljesítmény értékelés tapasztalatai

1. ábra: A 25 kérdéses felmérés leggyengébben megválaszolt kérdései


3/12

Erdei tanóra program Nógrád megyében a KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 sz. projekt keretében F EL A D A T LA P Válaszolj a feltett kérdésekre igen, avagy nem szóval. Igaz-e, hogy:

A Mikulás rénszarvasainál a nőstény állatoknak is van agancsuk? Az akác díszfaként került hazánkba? Ősi háziállatunk, a kuvasz a szarvasmarhák terelésére szolgált? A dámszarvas ugyancsak őshonos a Kárpát-medencében? Az erdőben a fák déli, mohás oldala alapján tájékozódhatunk? A térképek függőleges oldala az észak-déli irányt mutatja? Egy számlapos órával is meghatározhatók az égtájak? A kutya őse az aranysakál? A madarak gyűrűzésénél azok befogására lépet használnak? A bagoly éjjeli állat lévén, nappal rosszul lát? A szarvasmarhákat is használták igavonásra, szántásra? A törpelovakat, a pónikat a bányákban alkalmazták? A holló a legnagyobb énekesmadarunk? Az öszvérek szaporulatait teherhordásra alkalmazták? A házi kedvenc tengerimalacot őshazájában fogyasztják? A kecskék ősei a korzikai muflonok voltak? A komposztálás a szemét hasznosításának módja? Az aszalás a gyümölcs és zöldségfélék tartósítási módja? A sok csomagolóanyag is káros lehet a Föld egészségére? A Cserhát leggyakoribb fafaja a csertölgy, melytől nevét kapta? A mezőgazdasági növények közül megyénk fő terméke a burgonya? A galóca gombák közül vannak ehetőek? A vízzel való takarékosság is része környezetünk védelmének? A fácánok nem őshonosak a Kárpát-medencében? A szarvasok szarvasak?

…… …… …… …… …… .…… …… …… …… …… …… …… …… …… …… …… …… …… .… …… …… …… .…… …… ……

Mint a sárgával kiemelt (kritikus) kérdések alapján vélelmezhető, több típusproblémára is rá lehet mutatni a hagyományos lexikális tudást feltételező logika szerint: • • •

bagolyra, a csertölgyre, az öszvérre és a galócákra vonatkozó kérdés „cseles”, de tények hiányában nem levezethető a szarv és az énekesmadárság kérdése tipikus terminológiai kérdés a komposztálás nagyon komplex jelenségkört érintő kérdés

2. ábra: A TOTÓ leggyengébben megválaszolt kérdései


4/12

Erdei tanóra program Nógrád megyében a KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 sz. projekt keretében 1. Hazánk legkisebb madara 1. ökörszem 2. királyka x. fülemüle 2. Hazánk legnagyobb rovarevő emlőse 1. vakond 2. hörcsög x. sün 3. A Föld legnagyobb szárnyfesztávolságú madarai 1. albatroszok 2. ölyvek x. pingvinek 4. Magyarország legnagyobb termetű rágcsálója 1. mezei nyúl 2. ürge x. hód 5. Legnagyobb énekesmadarunk 1. holló 2. énekes rigó x. szarka 6. Hazánk legkisebb emlőse 1. törpe egér 2. pirók egér x. törpe cickány 7. Eurázsia legnagyobb szárazföldi menyét-féle ragadozója 1. menyét 2. rozsomák x. hiúz 8. Földünk leggyorsabb szárazföldi emlőse 1. agár 2. gepárd x. hiénakutya 9. Hazánk legnagyobb bagoly faja 1. macskabagoly 2. kuvik x. uhu 10. Hazánkban a szarvas-félék legkisebb képviselője 1. gímszarvas 2. szika szarvas x. őz 11. Eurázsia és É-Amerika legnagyobb szarvas faja 1. rénszarvas 2. jávor szarvas x. dám szarvas 12. A Föld legnagyobb szárazföldi emlőse 1. indiai elefánt 2. afrikai elefánt x. óriás tapír 13. Hazánk legnagyobb ragadozó hala 1. leső harcsa 2. csuka x. réti csík +1 A Földünk legnagyobb menyét-féle ragadozója 1. nyuszt 2. tengeri vidra x. torkos borz

A sárgával kiemelt részek ebben az esetben is típusproblémákra mutatnak rá: • •

a menyétfélék és az énekesmadarak rendszertani kérdések az legkisebb madár eltalálása magolási probléma

1.2 Konklúziók Definíciós, rendszertani kérdések: Bár manapság már ezek a besorolások tudományos szempontból kiforrottnak is minősíthetők, mégis az ilyen kérdések hittétel jelleggel hatnak a tanulókra. A teologikus tudás kikényszerítése pedig nem igazán a tudományos ismeretterjesztés helyes eszköze. Az állatrendszertani logikák, kritériumok megértése nem várható el a vizsgált korosztálytól automatikusan. A megbízóval együttműködve kialakításra került a későbbiek folyamán olyan tesztlap, amely már a következtetés alapú logika (hasonlóság elemzés alapjai a gyermekek oktatásában) elemeire épül. Ennek megfelelően a következő tanévben a program fenntarthatási időszakában ezek alkalmazása fog előtérbe kerülni. A cseles kérdések esetében: A diáknak felmerülhet a gyanúja, hogy: miért is ne lehetne igaz, vagy éppen hamis az állítás. Miért ne létezhetne valahol ehető galóca, de éppenséggel lehet az is, hogy ez a gombacsoport tényleg nem ehető. Tények nélkül bármi lehet helyes. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekttel kapcsolatos részletes információk, elérhetőségek: www.dipo.hu

5/12

Erdei tanóra program Nógrád megyében a KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 sz. projekt keretében Sokkal gyakorlatiasabb megközelítés, ha a kérdés a következőképpen kerül átfogalmazásra: Ha egy ismeretlen gomba X jellemzőjében hasonlít egy tudottan mérgező gombára, és 2X jellemzőjében egy ismerten nem mérgezőre, akkor megehető-e az ilyen gomba vészhelyzetben (vö. éhhalál)? Ahogy azt fentebb is jeleztük a hatásosság mérés keretében kialakított kérdőív minta adott megoldást a felvetett problémákra.

1.3 A tanári kérdőívek tapasztalatai

A megjegyzés rovatban jelzett probléma egy többlépcsős tanulást tételez fel, mely azonban még mindig a tények rögzítését helyezi középpontba. Más kommentárok a rendelkezésre álló időt érezték kevésnek, mely ilyen tételes tudás elvárása esetén nem releváns szempont, hiszen valaki vagy tud valamit, vagy nem.


6/12


2. Javaslatok további felmérésekre A javaslatok lényege, hogy a lexikális tudást minimalizálja, az elemző készséget maximalizálja. A lexikális tudás helyesen szervezett online adatbázisok (tudásábrázolás) esetén szinte azonnal pótolható, azonban a problémamegoldó készség egyelőre semmilyen módon nem helyettesíthető.

2.1 A jelenlegi kérdések hasonlóságelemzési átdolgozása •

•

Szélsőértékek marketing erejének kiaknázása: a legkisebb és legnagyobb (ill. általában a leg… állatok megismerése) jelentős sikerélménnyel bír, s jól meg is jegyezhető, kivéve akkor, ha a kérdésben rejtett csapdák vannak: pl. rovarevő emlős. Ez a csapdahelyzet nem más, mint olyan addicionális (jelen esetben rendszertani) tudás elvárása, mely adott keretek között nem feltétlenül zárható le didaktikailag sikeresen. A szélsőértékek megismerését adatbázisok kialakításával és okszerű lekérdezésük betanításával lehetne támogatni (pl. OLAP max(), min() függvényei) Tényszerű ismeretek helyett/mellett ezek levezetését támogató kompetenciák kialakítása: A kategóriánként legkisebb/legnagyobb állatok tételes ismerete átfogalmazható az alábbi módon hasonlóságelemzéssé: HA számos állat mérete (Y = pl. testtömeg /kg/, hossz /mm/, stb.) ismert, és ezen állatok élőhelyének leíró statisztikái is ismertek (Xi = napfényes órák száma, csapadék mennyisége, biomassza-hozam, evapotranspiráció, biodiverzitás, stb.), akkor építhető olyan szimulátor, mely megadja, hogy az ismert élőhelyek és ismert méretek alapján bármilyen más élőhelyen mekkora lehet egy-egy kategóriában a legnagyobb, ill. a legkisebb élőlény? Ezen szimulátor közös kialakítása és a becslési képesség fejlesztése fontosabb kompetencia, mint a tételes adatok ismerete. Ezen szimulátor alapján pl. a Loch Ness-i szörny potenciális mérete is elemezhető lenne tudományos alapon, mely téma talán kellően érdekes lenne a gyermekek/fiatalok minden korosztálya számára… (vö. TOTÓ-kérdések, holló, )


7/12


•

•

•

•

•

•

•

•

Valamilyen testrész/testalakulás léte, mérete, működése: Bármely testrész, életfunkció a méretekhez hasonlóan kezelhető hasonlóságelemzési probléma, vagyis ha bizonyos ökológiai/genetikai rendszerekben adott (méretű), másokban nem egyegy biológiai jelenség, akkor ezen tapasztalatok alapján vélelmezhető más helyzetekben ezek léte vagy mérete… (vö. Mikulás-rénszarvas agancsa, bagoly látása, szarvasok szarvasak) Élőlények elterjedési körzete, egyedszáma: Az ökológiai (genetikai) keretfeltételek mellett az egyedek jelenléte, egyedszáma szintén becsülhető korábbi tapasztalatok alapján, ill. az összes tapasztalat alapján vizsgálható, hol a legkevésbé magyarázható egy-egy faj jelenléte, elterjedtsége. Ezen kakukktojások felismerése egyben arra is rámutat az elemzők számára, hogy a figyelembe vett magyarázó tényezők nem elegendők, vagyis más hatásmechanizmusok után is keresgélni kellene… (vö. akác, dámszarvas elterjedése, burgonya hozama, fácánok) Fajok közötti kapcsolatok feltárása: HA ismert, milyen jellegű környezetben, milyen genetikai adottságú fajok milyen kapcsolatban állnak egymással, akkor bármely input-kombináció következménye modellezhető (pl. a kuvasz alkalmas-e nagy testű kérődzők esetén, szarvasmarha alkalmas-e igásállatnak, törpelovak vs. bányamunka, öszvér vs. teherhordás)… Merre van észak? Ha adott térben bármely két pontot jellemző ökológiai leíró adatok közötti távolságot meghatározzuk (X), s ezen adatokhoz hozzárendeljük az északi irányhoz való közelség mértékét (0 fok, ha a két pont egymáshoz képest keletnyugati irányban felszik, 90 fok, ha egyik a másikhoz képest észak-déli viszonyt mutat), akkor bármilyen leíró adatok alapján alkotható egy ökológiai iránytű kisebbnagyobb pontossággal… (vö. fák mohos oldala, égtájak, térképek) Genetikai hasonlóság: A genetikai hasonlóság vizsgálata furcsa módon nem hasonlóságelemzés, lévén itt az elnevezés megtévesztő: a helyes a genetikai azonosság vizsgálata lenne (vö. kutya vs. aranysakál, kecske vs. muflon) Adott célra szóba jöhető eljárások alkalmasságának (ár/teljesítmény viszonyainak) feltárása: HA egy adott cél közelítő elérésére több út is alkalmas, akkor ezen utakon elérthető állapotváltozások és ezek összköltsége egy olyan tanulási minta, mely alapján bármely állapotváltozási kombináció várható költsége megbecsülhető (vö. madarak vs. lép-csapda, komposztálási módok közgazdasági, ökológiai értékelése, aszalás lehetőségei, csomagolás vagy a vízgazdálkodási megoldások gazdasági/környezeti hatásai)… Élelmezési célú alkalmasság: Kevésbé morfológiai, mint beltartalmi adatok alapján, de mindenképpen vélelmezhető, mely állat alkalmas egy másik állat vagy az ember számára táplálékként (vö. tengeri malacok, galócák)… Etimológiai kérdésekre eddig nem ismert hasonlóságelemzési megoldás (vö. cserhát vs. csertölgy), bár a nyelvi eszközök (X) és ezek hatásai (Y) éppúgy modellezhetők, mint bármilyen más rendszer… Hasonlóképpen az őshonosság kérdése nehezen értelmezhető akkor (vö. fácán), ha egy olyan fajt vizsgálunk, mely kellően


8/12

Erdei tanóra program Nógrád megyében a KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 sz. projekt keretében kozmopolita. Természetesen az ökológiai rendszerek idősoros elemzése alapján az őshonosság is elvileg vélelmezhető lehet… A fenti típuskérdéseken túl (melyek a 25 kérdéses feladatlap alapján kerültek feltárásra) bármilyen más típushelyzet is bevonható az ökológiai érzékenység oktatásába. Egy speciális kérdéskör, mely az emberi kultúrák együttélését is közvetlenül érinti: a biodiverzitás kérdése. Vagyis milyen fajkombinációk képesek egyensúlyi rendszerek kialakítására? Milyen geno/fenotípusok pusztulnak ki mások jelenléte esetén? Mely genomok mennyire kozmopoliták?

2.2 Milyen tények kellenek az oktatásban, amikre már lehet elemzéseket alapozni?! A fenti hasonlóságelemzési típushelyzetek alapján világosan látható, hogy minden olyan tényszerű tudás fontos, mely definíciókat, jelenségeket, mérési/megfigyelési eljárásokat ismertet meg az ezekkel dolgozni akarókkal. Számszerű adatok tényszerű ismerete helyett mindenkor adatbázisokra lenne szükség. A definíció jellegű ismeretek esetén ismét csak nem kizárt egy lexikon jellegű tudásábrázolás (vö. https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Szak%C3%A9rt%C5%91i_rendszer) , de ebben az esetben is a vitázó/ontológiai jellegű, s nem a kinyilatkoztató tudásátadás lenne ajánlatos.

2.3 Eredmények A fentiekben meghatározottak, illetve jelzett ismeretanyagok alapján kidolgozásra került egy alternatív kérdőív. A megrendelővel együttműködve az Erdei Tanórai kérdőíveit jelen vizsgálat keretében feldolgoztuk és elemeztük. A feldolgozás eredményeképpen létrejött adatbázist megosztottuk a megrendelővel és közösen értelmeztük azt. Összességében elmondható a tanári kérdőívek alapján, hogy a programba csatlakozáskor a kísérő tanárok hozzáállása pozitív volt. Negatív előrejelző tapasztalatokat senki nem érvényesített a kérdőívek tanúsága alapján. A tanórák végeztével elkészített kérdőívek alapján a megelőlegezett pozitív hozzáállás nem változott. Ennek megfelelően kísérő tanári szemszögből tekintve a tanóra eredményesen bonyolódott le. A diákok kérdőíveinek elemzése alapján elmondható, hogy a nyitó és záró kérdőív különbözősége nem ad egyértelmű összehasonlítási alapot. Ugyanakkor a következtetés alapú logika elemei jelentek meg a záró teszt alkalmával láthatóan. Mindezekkel együtt és az átdolgozott tesztlap alapján egyértelmű fejlődés mutatható ki a programban, amelynek konkrétumai csak a következő tanév után lesznek elemezhetőek.

Átdolgozott alternatív tesztlap:


9/12


TERMÉSZETISMERETI FELADATLAP

1. Milyen állat jelenlétére számíthatunk a felsoroltak közül, ha az adott állat és élőhely a felsorolt ismérvekkel rendelkezik: - Őshonos állat - összefüggő, elegyes -, akár sík -, de elsősorban domb- és hegyvidéki erdő, dagonyázási lehetőséggel gímszarvas, dámszarvas, mezei nyúl, őz

- Nem őshonos állat - elsődlegesen síkvidéki, mezőgazdasági területekkel, nádasokkal, fasorokkal, erdőfoltokkal tarkított -, száraz, de ivóvízzel rendelkező terület muflon, fácán, siketfajd, mezei nyúl

- Betelepített vad - középhegységeink erdős, sziklás, sziklagyepes területei, felhagyott kőbányák borz, muflon, vaddisznó, uhu

- Betelepített vad – déli kitettségű, sík-, vagy dombvidéki, ligetes, elegyes, nem nagy kiterjedésű, nem nyirkos erdők gímszarvas, dámszarvas, mezei nyúl, őz

2. Gondolkodjatok, keressétek meg az összefüggéseket és az alábbi emlős állatfajok nevei után a megfelelő rovarba, rovatokba tegyetek a jellemzőiknek megfelelően X jelet. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekttel kapcsolatos részletes információk, elérhetőségek: www.dipo.hu

10/12


Név -

Erdei

Vízi

Kotorék

Dago-

Gumós

Redős

Taréjos

Ragado-

állatfaj

életmód

életmód

lakó

nyázik

fogazat

fogazat

fogazat

zó

Kérődző

Mindenevő

Nyest Dámszarvas Vaddisznó Őz Borz Gímszarvas Róka Vidra Sakál Muflon

3. Milyen eseményre, (esetleg milyen várható eseményre) milyen állatfajra utalnak a természetben az alábbi életjelek, észlelések: - augusztus derekán-végén, erdőszélen, erdőben karvastagságú, vagy annál valamivel vastagabb fák kérge rojtosan, cafatokban lóg, le van dörzsölve


11/12


………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………

- nyár végén a halastavak, lassú folyású folyók partjain a hullámok által partra hordott tollak, pehelytollak tömege ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………

- halastavak, folyók partján sáros, lecsúszdázott partszakasz, a parton halmaradék, pikkelyek, halfejek, körülöttük esetleg úszóhártyás lábnyomok ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………

- tölgyek kérgébe, ágvillába ékelt nagy magyar gubacs, melynek belseje ki van vésve ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………

- nem sűrűn járt padláson egy eldugottabb sarokban kirágott, kilyukasztott tyúktojások halma, míg másutt ürülékek sokasága, melyben felfedezhetőek vad-, vagy kerti gyümölcsök magjai ………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………… A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekttel kapcsolatos részletes információk, elérhetőségek: www.dipo.hu

12/12

Csuszka Füzetek hatásának értékelési elvei, didaktikai módosítások lehetőségei

Recommend Documents