KÜLFEJTÉSEK KOMPLEX GÉPESÍTÉSÉNEK ELVEI* RZSEVSZKIJ VLAGYIMIR VASZIL'EVIC'S egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Moszkvai Rádióelektronikai és Bányászati Elektrotechnikai Intézet rektora (Szovjetunió)
Külfejtéseken a letakarítási és a jövesztési munkákat, valamint az osztályozást és az előkészítést, továbbá a termelvény szállítását igen komoly volumennel jellemezhetjük, tehát kézierővel végzett munkafolyamatok nem jöhetnek szóba.
Külfejtéseken a meddő kőzeteket és a hasznos ásványokat nagyteljesítményű mechanikus berendezésekkel, hidraulikus módszerrel és robbantással jövesztik. A termelvény szállítására mechanikus vagy hidraulikus berenılezések szolgálnak. A külfejtések gépesítését az alkalmazott berendezések vonatkozásában két fontos körülmény jellemzi: a termelési folyamat egyedi műveleteinek
végrehajtására szolgáló mechanizmusok sokfélesége és ezen mechanizmusoknak gyakorlatilag korlátlan teljesítőképessége. Külfejtések -gépesített munkafolyamatait mindig úgy kell szervezni, lıogy azok lehetőség szerint - időben és térben - szigorúan kapcsolódjanak egy egységes technológiai sémához. Az egyik gépi berendezéssel végzett művelet után következik a másik, amelyet ugyanazon ütemben valósít meg ıı. következő gépi berendezés az előzővel olyan kapcsolódásban, hogy az egész mıınkafolyamat folyamatosságát biztosítsuk. A bányászat komplex gépesítésén a gépesítés olyan magas foka értendő, anıelynél a nehéz kézi munkát nemcsak az alapvető termelési folyamatoknál. lıaııem a segédműveleteknél is megszüntettük. A külfejtések komplex gépesítése a fő- és a velük kapcsolatos kisegítő ınıınkafolyamatok teljes gépesítését olymódon irányozza elő, hogy minden «~g_v(=s, a műveletek gépesítésére szolgáló, műszaki berendezés teljesítménye és lı-rm(=.lékcn_vsége (kapacitása) szerint megfeleljen a külfejtés vezető, megha-
lıiı-ozó mechanizmusa teljesítményének és kapacitásának. Pélcláııl: a külfejtés fő gépi berendezésének - a kotrók a szállítólıı-ı-oııclezések (vagonok) - termelékeny kihasználása csak kölcsönös toelıııolégiai kapı-solat keretében lehetséges. Ez utóbbi könnyen bizonyítható a lıı"ıll`ı-_jl1ı'-si voııat1szeı`elvények súlyának niegállapításával: mint ismeretes, a "-\ Nı-Iıı`~zl|ı:ıı`l .\lı'is`ı.:ı|1i l~I;ı_\`ı-lı-ııı llziııyıııııı'-ı`ııöki l\ˇııı`:ˇııı ltıli . okl. l-'ı-ı"ıı lzırloll ı~Iı"ı:ııl:ˇıs. .-\ svaıkıııiı loıwlilaıs ı.':'».'oıı .lı'w.sı~I' ı-|.zyı~|ı~ıııi :ııl_|1ıııl
ll?
lolılı ııı-lıı'-z \`:ı:_1ıııı|ıı'ıl :illő \`oıı:ılszı-ı'ı~l\1-`é1ıVek :1.ll<:ılııı:ı.z:i.s:ı lıizlosíl ja :ı l
|„ lı.-ıl.Vısl`ıı|<ı'ı kilı:ıszıı:i.l:i.s:i.t, (lv egyúttal megnelıezíti a l
A gépesítés kO7n,plettségé-TL (teljességén) annak olyan felépítését értjük,
amikor a technológiai folyamat szomszédos, egymáshoz kapcsolódó elemei teljesítmény szempontjából egyenlők és a legkisebb számú mechanizmussal
biztosítható a legnagyobb munkatermelékenység. A komplex gépezsítés olyan folyamat, amelyben a vezető gépi berendezés helyes kiválasztása mellett a többi gépet úgy választjuk ki, hogy az adott körülmények között biztosítsuk a vezető gépi berendezés maximális, lehetséges teljesítőképességét. Gyakorlatban az egy termelési folyamatban egymással kölcsönös össze-
függésben dolgozó gépi berendezésnek vagy gépek összességének termelékenysége nem marad állandó. Minden egyes gépet átlagolt feltételekre alkal-
maznak - figyelembevéve a várható csúcsteljesítményeket: fúrásnál, rakodásnál, anyagmozgatásnál stb. A gépek termelékenységének növelése szempontjából a jövesztendő kőzetek különböző tulajdonságai is befolyásolják a
termelési feltételeket. Minthogy a gépipar által kibocsátott minden egyes gép bizonyos mértékig túl méretezett a munkák gépesítésének feladata nemcsak a gépek komplex összeválogatását jelenti, hanem minden munkafolyamat alatt a termelékenységük szerinti meghatározott kölcsönös viszonyban üzemeltetni kell
őket, vagyis meg kell őrizni a gépeket a megkívánt komplettségben. Nyilvánvaló, hogy a gépesítés komplettségét a tervezés alatt határozzák meg, míg a
komplexségben való megtartás a művelés feladata. A másodrendű segédberendezések fizikai és erkölcsi kopása mértékétől függően a géppark felújí-
tását a modernebb, jobb hatásfokú gépek beállításával végezzük el, figyelembevéve a termelés speciális sajátosságait. A fő gépi berendezések felhaszná-
lása esetén a felújítást a termelés teljes rekonstrukciója vagy újabb komplett géppark összeállítása révén kell elvégezni. Típusgépesítési sémák alapján típizált és komplett gépeket választhatunk. Az alapvető és segédmunkák komplex gépesítése a külfejtéseken, a főés mcllékmunkák automatizálása, modernebb, nagyobb teljesítményű rakodóés szállítóberendezések, valamint a külfejtések kialakult technológiájának ıneghonosítása, ill. bevezetése elengedhetetlenül szükséges az ásványtelepek ki`ılfejtéses leművelésének további fejlesztéséhez és kiszélesítéséhez. A felsorolt feladatok teljesítését két ütemre bonthatjuk: Az első 5-3K1.Ãfıı.8: 1- az egyes folyamatok gépesítéséről áttérés a komplex gépesítésre, miközben bizonyos különálló műveleteket és folyamatokat automatizálunk. /l mrísof/Í/.` 5-.':rı/.`(ı.«-:f - az autómatizávió l`ıe\'ezet-ése az egyedi folyamatoklıa és :i.l.1l.1éı`és :ı koınplex--gé|ıı-síl1ı~l.-t \-':i.ll:ı.la11ok (iizeınol<) lét(~sítéséı'e. Ixııllı-jlésı-l<|ıı~ıı :ı.gépvsíl.1ı-si-sa ıııııııl
IIH
ı
ı
I
I
f
I
0
\
l'ııl_v:ı.nı:ı.lıısságıiıı, egyesil.éséıı és lliggetleııségéıı alapıılva fejlőılik. A folyıı ıı1al1oss:igol1 köııııyeıı biztosítl`1atjuk olyan folytonos ınííköılésíi gépek n.lkal ıııazás:ı. esetén, ıııint pl. merítéklétrás és ve(lerkerekes kotrók, szállítészalıı. gek, lıiılı-omonitorol~: és ,,földszivattyúk”". Folytonos anyagáramlást eiklikııs ıııı'il<ö(lésı'i kotrók, valamint vasúti- és automobil-szállítás esetében is meg le het valósítani. A termelési folyamatok egyesítésére olyan gépi. berendezéseket alkal
ınazunk, amelyek képesek megvalósítani a jövesztést, a szállítást a kőzetek nek a hányóra történő lerakását, pl. hatalmas mechanikus kotrók és kötél kotrók (vagy dragline-ok), bulldózerek. A fúrás és robbantás, a kotrás, a szállítás és a hányóképzés munkafolyaınatainak függetlensége a felfúrt és lerobbantott készlet-tartalék, a kotrók nak váltakozó helyről, iires szállítóeszközökkel való ellátása és szabad szállítópályák biztosítása, valamint a meddőhányó útvonalaiban és ledobóhelyeiıı
l`(-.ııııta,rtott tartalék révén valósítható meg. Altalánosságban a komplex gépesítés összes sémájára nézve a követke-
zőket szükséges előrebocsátani: 1. A komplex gépesítés sérnájának álloınányába csak azon gépek tartozlıatıı:ı.l<,
aıııelyeknek karakterisztikája megegyezik a művelés alá vont kőzetek (ásványok) jellemzőivel (keménység, szilárılság, stb.) és telepiilési viszonyaival (telep struktúrája, vizteleııílés foka stb.) A gépeknek biztosítaniuk kell a szükséges méretben a technológiai folyaınal ..ı`ııgalmasságát” a munkafeltételek és a jövesztendő produktum fajtájának változása esetén is. 2. A komplex gépesítés sémái csak a konkrét természeti viszonyok (topográfin-,
klima stb.) alapos elemzése után választhatók ki. 3. A komplex gépesítés sémájának meg kell felelnie a művelés lelıetséges technológiıi-jáııak, a kiilfej tés 1)aramét-eı"einek, forrnájának, méreteinek
tel jesítrnényének, az építés
és a leművelés hat.-áı`iılejének, a művelés munkaszervezési feltételeinek (munkarend és :ill-alános munkaszervezés, energiával és vízzel való ellátottság, magas képzettségű szak|<á(lerek st-b.), valamint a késztermék felhasználójánál levő gépesítés fokának (aprító és
előkészítő művek, elektromos eentrálé, rakodó- és tárolótér stb.). 4. Minél kevesebb a munkák elvégzéséhez feltétlenül szükséges, külön dolgozó gépek és meclıaııizmusok száma, a komplex gépesítés sémája annál üzembizt-osabb és gazılaságosabb.
5. A külön dolgozó gépeknek és mechanizmusoknak tel.esít-ményük és termelékenységük szerint meg kell egyezniük egymással és lehetőség szerint tipizáltaknak és szı'-.ı'iı"ı.Iıan 7ilőállítottaknak kell lenniük. Speciális rendelés szerint készült gépeket csak egészen
kix-'éleles esetben, speciális telepviszonyok követelnek meg, amikor a szabványos gépi lıereııı Iezések nem tudják biztosítani a megkívánt termelékenységet, vagy ha az egyes ıııııııkıik volıımeııe azt megkívánja.
6. A gépek teljesítményének kiválasztásakor, ill. meglıatározásakor feltétleııiil fi_:'f_\'eleıııbe kell venni az általános munkaszervezést: a gépteljesítményt a tiszta teı`ıııı-.lési iılőre választjuk, minimális állásiılő figyelembevételével. 7ˇ. A komplex gépesítés sémájának egyes részei és néhány gépi berendezés, amel_\'eket.1 nehéz automatizálni, vagy kevésbé üzembiztosakafolyamatos munka szeıııpoııl-
jıilıól, vagy ıı. konstrukciós arlottságaik niiatt, a megkívánt teljesítménynek megfelelőeıı lııı°!n.lékııak ı`en el, lııı. ıı. séııııi.l.- ıı.ll
ıpı-ıı ıııı;f__\ 1ı~ljı~ı~ıÍlıııı'~ıı_\`ı"ı gı`~|ıı~.k |uı.|ı:ıı-.il.á.~ıoıı ıılııli igı'~ıı_\`lıovı'~lı~lo ı`oııl.jıı. ıı. gıızıl:ıHı'i;_zııH:-ııigııl ıı Iıım-lılı ııııl_\'ı'ı ı'~H kisolılı I.:-ljı-:-ıítıııı'-ııyfi gépi. ln~ı`oı1ıIvzıÍsı:kkul össz:-votvv., ıı.ıııı~l_\'ı-le ıı;_zyıı.ıııılzluır ııııˇ-if jolılııuı :ı.|luı.|ıııı.ı.'/.luıılııak aııııınkák volıınıerıélıez is.
H. .-\ vv'/.ızl.(S gépi I>eı`onı`lezés, amelynek a többi egységek alá vannak wııılvlvo, hvI_\ ı~zu~ıı : ıı. jı"ıvı-.sztő- és ı`ı.ı.koıló szerkezetek és a szállítás eszközei. Egészen kemény kőzetekıııël ıı. |.oljı~:-ıítıııéııy megtartása céljából szóba jöhet a fúrási munka is, néniely esetben pedig
ıı ımillílásí tagok lelıetnek döntő jelentőségűek. 13. A komplex gépesítés sémájának kiválasztásakor azokat a változatokat kell ıııogtaı`t`.-arıi, amelyek kevés munkaigényes folyamatot és rosszul gépesíthető műveletet igıiııyelnek; ugyanis minél kevesebb az egyedi munkafolyamat és művelet, annál jobb haI-áslokot biztosít a séma.
13. A komplex gépesítés sémájának jóságát a produktum önköltségére és munkaigényességére vonatkoztatva a fajlagos létesítési költségek, az anyagígényesség, és az ı~.neı`giaigényesség kalkulációj a alapján határozhatj uk meg. Az energiaszükségletet az adott komplexuınban dolgozó összes gép és mechanizmus teljesítményéből számítjuk; az energiaszükséglet a vezető gépi berendezés egy órára vonatkoztatott teljesítményéhez tartozik; a fajlagos munkaigényességet a komplexumon dolgozó munkások száma határozza meg, ez szintén a séma vezető gépi berendezésére van vonatkoztatva. 14. A komplex gépesítés bármely sémájának ki kell elégítenie a munkavédelmi és a termelés üzembiztonsági követelményeit. ' 15. A komplex gépesítés sémájának biztosítania kell a hasznos ásvány összes műrevaló készletének kitermelését, a produktum jóságát-, minőségét és az adott külfejtés minden fajtájú és formájú hasznos ásványának komplex lıasznosítását.
Horizontális fekvésű (szintes) telepek lefejtésénél .L komplex gépesítés sémájának kiválasztása lágy és középkemény kőzetek mellett összefügg a lehető legkülönfélébb gépi berendezések alkalmazásával, míg meredek telepek lefejtésénél szilárd mellék- (takaró) rétegek esetében a nagy mélységgel, a többlépcsős fejtési móddal és a sokféle variánssal, a szállítási módokkal, a munkafrontok fejlődésének (haladásának) rendjével és rendszerével függ ossze. A komplex gépesítés sémáit az alábbi három elvi csoportra (osztályra) lehet felosztani: 1. a lágy és tömött kőzetek, valamint hasznos ásványok lefejtésének komplex gépesítési osztálya, 2. a fél-szálas és szálas kőzetek, valamint hasznos ásványtelepek lefejtésének komplex gépesítési osztálya, ` 3. a lágy és tömött kőzetek, valamint fél-szálas és szálas hasznos ásványok lefejtésének komplex gépesítési osztálya.
Rendszerint a harmadik osztályba tartozó sémák az előző kettő bizonyos meghatározott részeiből tevődnek össze. Külfejtéseken a letakarítási és jövesztési munkák komplex gépesítési sémájának kiválasztását az alábbi tényezők csoportjai segítik. 1. Természeti tényezők, a mellékkőzetek és a hasznos ásvány keménysége, a haszııos ásvány települési viszonyai és méretei; a terület klimatikus viszonyai, a külfejtési mező felszínének topográfiája ; a hasznos ásvány faj táj a és jelentősége. 2. Műszaki tényezők, a vállalat megkívánt teljesítménye, a bányászati és szállítási eszközök alapvető fajtáinak megléte és alkalmazási lehetősége; az energiaellátás, a vízgazdálkodás stb. megfelelő forrásai. 3. Szervezési tényezők: jól képzett szakkáderekkel való ellátottság és azok foglalkoztatásának lehetősége, az évi, a havi és a napi munkavolumenek, az építési. i(`lőtaı`tanı és az ipari kapacitás kihasználása, a megfelelő munkateljesítmény, az amortizáeió feltéloloi stb.
A felsorolt tényezők Inindegyikc lehet döntő, jol(~ııl;<'Šségfi.
12|)
<3
ffi; '<.
pedig ıııellıÍ~kı~s
.)'liıı(len 4-.setlı(-ıı a koınplex gépesítés lehetséges sémáinak elvi éı`tél<e lı'~sı-lcor úgy járunk el, hogy először kizárjuk azon sémákat, amely a nıíiszııki,
vııgy a terınészeti viszonyok miatt nem valósíthatók meg, azután kiválaszijıık a természeti, a műszaki szervezési és gazdaságossági tényezők összes ségét figyelembe véve a legmegfelelőbb sémákat. Ezeket a sémákat azııtáıı
úgy tekintjük, mint lehetséges variánsokat és gazdaságossági mutatóik szerint csoportosítjuk őket. ' ` A jövesztés és a letakarítás mérete, volumene meghatározza egyilc vagy másik típusú berendezés kapacitását. Természetes, hogy viszonylag ııem nagy mennyiségű hasznos ásványkészlet esetén, annak meghatározott lehatárolt méretei mellett felesleges kialakítani nagy és drága berendezéseket igénylő fejtésrendszert, azonban nagy készletekkel rendelkező lelőhelyekeıı nem célszerű kisteljesítményű gépi, stb. berendezéseket alkalmazni. A termesztési viszonyoktól függően alkalmazhatunk megegyező vagy különböző típusú gépesítést a letakarításra és jövesztésre. A korszerű kül-, fejtéseken arra törekednek, hogy rendszerint a gépesítés egytípusú egységeket foglaljon magába, amely azután megkönnyíti a munkaszervezést. A letakarításra azonban - helyesen - a legnagyobb kapacitású gépeket alkalmazzák, pl. speciális kotrókat, lehetőség szerint egytípusúakat,
ami megkönnyíti és egyszerűsíti a művelést, a javítást és a segédüzemck munkáját.
A fenti tényezőknek, a lehetséges tervezett méreteknek, a bányászati műveletek mélységének és a külfejtés élettartamának figyelembevételével kerül bevezetésre a bányászati műveletek összességének gépesítését megvalósító séma. Az egyes területek vagy munkanemek gépesítésének alapsómája lehet eltérő. Így pl. vastag meredek telepek lefejtésére fő gépi beren-
ılezésekként kiválaszthatunk egyputtonyos kotrókat mind a letakarításra, ınind pedig a jövesztésre, forgatvaműködő fúrást és elektromos vontatásıi normál-nyomtávú vasúti szállítást a letakarításnál és a jövesztésnél. Vastag lıordalékrétegek esetében azok eltávolítására az adott sémához csatolhatók még ún. traktor-szkréperek és kedvező feltételek mellett szóba jöhet a hidromechanizáció is. Miután a külfejtés technológiai folyamata alapvető gépesítési sémájáııak kiválasztását elvégeztük, kiválasztjuk az egyedi termelési műveletek gépcsítésére szolgáló berendezéseket, amelyekkel a technológiai folyamat. lıőviil.
A külfejtés komplex gépesítési semája magába foglalja a komplett lıáııyászati, szállítási, kisegítő és törő-osztályozó berendezéseket a meg» kívánt kapacitással, s olyan szállító egységekkel, amelyek biztosítják ıı \
ııııınkahelyről a meddőszállitást a hányóra, s a hasznos ásvány elszállitását ıı. raktérre, ill. a fogyasztókhoz.
A komplex gépesítés sémáiba tartozó alapvető műszaki berendezéseket :ız alálıbiakban foglaljuk össze: I. Fúrási és kőzetelökészitési folyamatok l. |"lilI'Ói.:l'*|N`l<
Ütvo-műköılő köi.ell"L'ıı`o, l`oı`g:ılvıııııiiköılő fúró. ütvo-foı`g:ı.tv:ı..Iııíil-tö:lő l'ı'ıı`(ı és láııpz-
'.!, lf`ı'ıı'okıılııjıáı-sok es ı~lı~klı-oıııos l`úı`obeı`eııı,lı~v.ıÍ\Hı~li
fú ró be ron ( lezeseli . 'lbleszlıopos és lıı'ı.ı~oııı|:'ı.lıı'ı állv:'ı.ıı_\'os, lie'/.i. l»öl.ıl_ı`l`ı'ıı`óluı.l:ı`lıı'ı.vsos l`ı'ıı`ı"wı.{§'H«'~i.(ı~l<.
ı-'ı Ifi
ll
llı-1ı*lı~.~~ı-ı~ mi jüx-ı-.~.`ıf.lı~.~„'ı°ı~ ıılkıılıııns l'ıiıı`ı'ı-
(Ísigıı.l`ıiı`ól-L, si`ıı`il-el1-lvvı\g('isı~l< sllı.
jfı-|ıı~l\
-I. llolılınııo :ıııyngok es n ı-olı|ı:ı.ııtı'ıs esz-
Speciális felsorolást igényel
lifı/l'l
„
.\lıı..~ı ıııtis'/.nlk n. kőzetek jövoszIı-.---Arı~ vıılo eIőkeszitésére
Berendezések. a méreten felüli. (.la1`ahok aprítására, lazítók stb.
II. A jövesztés és a rakodás folyamatai I. l\ˇotı`ók (exkavátorok)
2. Kőzetvágó gépek és aggregát-ok 3. líőzet-rakodó gépek -1. 'l`örő-rakodó aggregátok 5. Zi(.lrz.ıulik1.ıs eszközök:
(5. Csigafúróberendezések (nagy átmérőjű) 7. Fejtőkalapáosok és kézi eszközök
Egyserleges kotrók, gyaluk, dragline-ok markolók, forgókerekes axiális, forgókerekes kotrók (rotor), rnerítéklétrás kot-róli, merítékes-terelőlapos kotrók. Epítőblokkok és kőtestek (lapok, elemek, stb.) kifűrészelésére és rakodására Különféle konstrukciójú gépek (terelőlapos-vonszolós, serleges, stb.) ltakodó hakkerék, kalapáesos. kúpos és pofás török ada-golókkal és a szalagok előtti felvevő (átrakó) berendezésekkel. Nagynyomású hidromonitorok és ágyúk, földszivat-tyúk, különféle keverők és zagybeállítók. amelyeknek kotrási és át-rakási egysógük is van. 1,0- 1,5 mátmérőjű járatok kifúrására
III. Átlıelyezés (szállítás) folyamatai l. Vasúti szállítás
Gőz-, elektromos és hőhasznosító kombin_áeiója, Diesel.-kontakt mozdonyok ()nindítós gépkocsik, aut-óv_onatok félmerev és nyerges vontat-ással, trolivonatok, Diesel-elekt-.romos vonatok. traktorvonatok félmerev és nyerges vont-atással, föld-
2. Gépkocsiszállít.-ás
gyaluk
3. Szalagszállítás
Gumihevederes, lemeztagos stb. konstrukciójú szállítók, nem Önjárók és önjárók, hevederes átrakók U2 adagolók, szállítóhányórendező hidak és konzolos hányóképzők. Föl(lszivatt-yúk, fővezetékek. átemelő állomások, stb. \3\
4. l..lidraulikus szállítás
IV. A hányóképzés folyaınatai 1. lüxkavát-oı`ok
Egyputtonyos kotrók, gyaluk, néha dragl_i_ne-ok ()njárók és nem önjárók kombinált- munka-
2. llziııyógyaluk
szerszámmal
3. lšonzolos liányóképzők 4. liá-(Esszé-rliozetzíi beren(.lezésel~ı 5. llidrnıılikııs beremlezések
Meczlıa-nikiısak, gyo1`sjárású szalagokkal; turbóreakt.-ív és stb. berendezések Hidraulikus bemosóval, stb.
V. 0szt:'ı.lyoză.s és előkészítés (hasznos ãsvãnyok.m'ı.l) I. '|`ı"ıı`ı"ık 2. S'/.ilíık li. z\'zlı~ı`eııılezı'~sel«ı, oszlíı l_\' ı D'/.Ú lt
|`.I`..3
K.alzı.pá.(.*s0s, pofás, kúpos stb. török.
VI. I
2. |{:ıl
ii. Vizieleııít-és ~l. .=\z irányítás eszközei
Ütlerakó n.ggı`egát()k. siııvıı ji'ıı`ıˇı ı-iklikıı.~„- es folyama-tos miiliötlésii úlz-'ı.i-ı`:ıl<öl<; Vııgoııadagolók (sát-0ı"_), l_ı11ll(.lózeı`ok, szl-:ı`ı'~|ıı-rek
Rakodásra, szállításra és le.rakz.'ısı`n szolgıilo gépek és különféle konstrukeiójú nıeelıiınizmusok Szivattyúk és szivattyúállomások, fővezetékek, átemelő állomások segédbereııdı-zésekkel. Telefon, ı'ádióösszeköttetés, televízió es speciális jelzőrendszer.
fi. Az e11ergia-gazdálkodás eszközei.
A külfejtéseken ténylegesen jelenlévő, fentiekben felsorolt cszközöklıől szen nagy is lehet. A komplett összeállítás einek kiválasztásánál az alábbi alapvető követelményeket kell szem előt “Usct CDRCIcl-QQD "Ö ČD\rtani:
összetett kombinációk száma
(1. a gépek komplett összetételének, állományának
mennyiségének meg kell fvlvl-
ıı ie a technológiai rendszernek, a gépek paraméteı'einek meg kell egyezniük a külfejtés teljı is ítményével ; b. az alapvető folyamatokat (pl. kőzet-felrakás a szállítóeszközökre) a fő gépek vég
zik (ritkán exkavátorok), a komplettbe tartozó gépeket úgy kell kiválasztani, hogy azok teljesítőképessége főbb jellemzői megfelel jenek a vezetőgépek határkapaeitásának, ill. műszaki jellemzőinek.
c. a komplett gépálloınány mıınkarendszerét a műszakidő teljes kihasználása és ıı. ıııunkafolyarnatok folyt-onossága jellemzi, miközben a munkafolyamatokban lıekövetkező ıııegszakításokra az időráfordítás, valamint az iiresjáratok ideje minimális:
ri. kívánatos a termelési folyamatok folytonossága minirnális átrakó pontok figyeleınbevételével. a niıınkafolyamatok automatizálása; c. legyen megfelelő segédberenılezés-park, amely biztosítja az adott viszonyok ınvl-
lett a fő munkaegység zavartalan iizemét; f. a komplex mıınkabrigádok összetételét úgy határozzuk meg, hogy minden dolgozó által végzendő munkafolyamatot figyelembevessziik: g. a művelés (a munka-tapasztalat szerint), valamint az alkalmazott gépi bereııı|ı-zés üzembiztonsága, és gazdaságossága (analóg és közel azonos feltételek esetén nyert ai lati ı kból) .
A technológiai folyamat zavartalanságát minden elemné.l az alálılıi kitételek figvelembevételével biztosíthatjuk: fr.. a külfejtés termelvényének kiáramlása tervezhető főbb iitemekben két, vagy lıároın vonalon, illetőleg vegyes rendszer szerint;
b. a termelvény áramlása megvalósítható egyvonalas sémában úgy, hogy a levlıııológiai séma leggyengébb láneszenıénél kettős tartalékképzést írunk elő.
Az elsfí esetben valamely egység építése miatt az egész külfejtés nem .-'ı.ll le hosszan, csak átmenetileg, az egység javítási idejére, ami 1`észlegeseıı 1-sökkvnti csak a teljesítőképességct. lilzzel együtt a munkaberendezéseknek több ,.részleg"-re való fel osztása elsősorlıan az élettartamot (kopásállékonyságot) növeli meg. Pl. két kisselılı törőgép (egy ı'ıag_vobl`ı lielyett) javítás miatt g_va.l
lllll
li-Ifi/.i-ı`ı-lı`~sı'~ııek iılőszal<:i..lnı.ıı ırıegnövekszik a tartalékegységek miatt, ame|;\~ı~lwl. lı:ı.l.ıi.sos:ı.ıı ki'-sőlılı sem tudunk kihasználni.
I.:-glhııtosalılı a külfejtés technológiai folyamata ,,rugalmasságának" Iıi-/.|o.-iilásiı., v:ı.g_vis pl. a kereslet igényeinek megfelelően a külfejtés termék1-g_\`ségeııe|< minőségét változtatni lehessen. Ez különösen akkor fontos, ha a l
Ha az adott munkát különféle gép-parkkal valósíthatjuk meg, az alkalmazandó séma kiválasztása a késztermék munkaigényességének és önköltségének szembeállításával történik, amelyeket az adott gépparkra vonatkoztatva számolunk ki. A technológiai séma összeállítása géppark kiválasztása a következő lépésekben végezhető el: (1-. összeállítj uk a kiinduló adatokat - isnıereteink a kőzetekről, amelyek a mellékkőzeteket és a hasznos ásványt alkotják, a lelőhely hidrológiai viszonyai, energia- és vízgazdálkodás forrásai, ismeretek az üzemviszonyokról és egyebek. b. táblázatokba foglaljuk az előkészítőmunkák volumenét és a gépesítésük módj ait; c. kiszámítjuk a napi vagy a műszakra vonatkoztatott munkavolument; d. megkülönböztetjük a fő- és a velük szorosan összefüggő segédmunkák elvégzésének Inódjait; e. eldöntjük a lelőhely leművelésére szolgáló fő gépi berendezés típusát, a jövesztett tömegek szállítási rendszerét és a takaró rétegek elhelyezésére elegendő hányóhelyeket ; f. megkezdődik a végső beépítés és a gépek elhelyezése a technológiai folyamat elemei szerint; g. meghatározzuk a műszaki-gazdasági mutatókat.
A gépek kiválasztásakor a mechanizmusok
műszaki lehetőségeit
figyelembe kell vennünk, meg kell vizsgálnunk a maximálisan megengedhető
munkasebességet (intenzitást) és a legnagyobb teljesítményt. A gépi berendezések alapvető típusának kiválasztását háromféleképpen végezhetjük el: 1. a legraeionálisabb gépkomplexum_ kiválasztásának útja, leh.etőségek szerint sorozatgyárt-ásból, KGST reláeióból, ' 2. szabványos sorozatban kibocsátott mechanizmusok és részben speciális igényeknek megfelelően készített mechanizmus részek kiválasztásának útja, 3. speciális igényeknek megfelelően készült fő gépi berendezések kiválasztásának útja.
Sorozatgyártású berendezésekkel történő munkafolyamat-gépesítés útját célszerű akkor választani, mikor elengedhetetlen azonos jellemzőjű nagy géppark üzembehelyezése. Hasonló összeállítás célszerű néha a nem túl nagy munkavolumenek esetében is, ha a feltételek megfelelnek a szkréperek, hidromechanizáció, stb. megvalósítására. Szabvány szerint kibocsátott berendezésekből elsősorban a letakarításra és a jövesztésre szolgáló mechanizmusokat választjuk ki. Az exkavátor típusának kiválasztásakor felhasználjuk a racionális alkalmazási feltételek mellett szerzett tapasztalatokat, amelyeket különféle exkavátorokkal gyűjtöttek a külfejtések gyakorlatában. Az exkavátor puttonytérfogatának és munkaméreteinek kiválasztására
kihat a munka mérete, vagy másképpen a külfejtés megkívánt teljesítőldipessege, a munka jellege a többi folyamat gépesítése. Célszerű elvégezni a nıíiszaki-gazdasági összehasonlító számításokat különféle komplex gépesítési sı'~.ıııákı`:ı., hogy köziilíil-L a legeélszeıííbbet választlıassuk ki. IL!-I
Az ı~xk:ı.vátoı'ok főméreteit a fejtés megkívánt ınagassága és szélessége, ıı. rakodó maxinıális magassága, a szál.lítóedény típusa és téı°l`ııg:ı.i`..:ı. stlı.
|`ig_velembevételével határozzuk meg. A végső döntéshez elemezni kell a munkafrontok kiterjed.ését és lıalzulási sebességét, valamint a munkapászta magasságát, amely a külfejtési nıező ıııı-.j_§:ı.<..l(ıtt teljesítményét biztosítja hasznos ásványra vonatkoztatva. Jolılı teelınológiai megoldásnak kell tekinteni az exkavátorok alkalmazását illetően azt a sémát, mikor a fejtési lépcső frontjára egy exkavátort terveznek. A berendezés kiválasztására lényeges befolyása van a külfejtési mező formájának és méretének. A szabálytalan formájú külfejtési mezőkön vélszerűbb közepes exkavátor-modelleket alkalmazni. Nagyobb teljesítményű exkavátoroknak alkalmazásához a külfejtési mezőknek szabályosaknak, nagyméretűeknek kell lenniük és elegendő vastagságú hasznos ásványteleppel kell rendelkezniük. . Külfejtési gépek munkaméreteit technológiai számításokkal határozzuk meg. Szintes telepviszonyokra alkalmazható fejtési rendszerek tervezésekor az exkavátorok, a hevederes hányóképzők, szállító- hányórendező hidak és egyéb gépek munkaméreteit bányászati geometriai tervek elemzése alapján határozzuk meg. A folyamatos működésű, nagyteljesítményű gépek típusa és paraméterei nagyobb mértékben függenek az alkalmazott művelési rendszertől és a fejtés menetének technológiai sémájától, mint az egyéb gépeké. Itt különös jelentőséget kell tulajdonítani a gépek paramétereitől és konstrukciójától függő technológiai kérdések helyes megvilágításának. A jövesztésre szolgáló mechanizmusok kiválasztásakor figyelembe kell venni mindenekelőtt a különféle fémtartalommal és meddőkőzettel, ill. hamutartalommal jellemzett ércfajták, ill. szén jelenlétét is. Nagy mennyiségű, egymástól lényegesen eltérő ércfajták esetében nem lehetséges egységesíteni több-kevesebb fejtésben a jövesztő munkákat, mivel ez megnehezíti a megállapított (tervezett) kondíeiójú érc termelését; ennek következtében különböző időszakokban a bánya vagy csak gazdag, vagy csak szegény ércet termelne. Az összes ércfajták termelésének egyenletesen kell szerepelniük a tervezett minőségi és mennyiségi relációban, ezért a jövesztő munkalıelyeknek több jövesztőgéppel kell rendelkezniük, vagy pedig tartalék fejtéseket kell tervezni. Igen fontos és elhatározó szerepe van a szállítóberendezés kiválasztásáııak, mivel a szállítás fontos és döntő láncszem a termelési folyamatok láncolatában. A helyesen kiválasztott és jól szervezett külfejtési szállítás lelıetségessé teszi a magasabb termelékenységet a külfejtés vezető mechaniznııısainál, kotróinál. A szállítás típusának és berendezéseinek a kiválasztására ható legfontosabb tényezők: a külfejtés tervezett méretei és konfigıırációja, a letakarítási és jövesztési munkák volumene, az érc- és meddőkőzotek szállítási távolsága, a külfejtés lehetséges határmélysége, az energia vagy hajtóanyag egyik, ill. másik fajtájának jelenléte, valamint az exkavá tor teljesítménye. A külfejtések tervezési gyakorlatában a szállítás fajtájának kiválasztása (széles vagy keskeny nyomtávú, automobil-, traktor-, szalag-, vagy kombinált szállítás) egyidőben történik a feltárás módjának kiválasztásával és a kíill`ı~jtés l
IH-„lzvııx ıı\-ıııııí-:'ı\'ı'ı Hllı.) ı~|ı'il-ıiı'|ıı* k(~ı`íil ıı. ıııozıloııv, ill. a voııíaló lıı~ı`ı~ııılı~zı'-s ı
I
1
.
ıı
ıı
p
lı|ııı:ı:ııııı|\`. |:ı._|l.:i._|:ı.ıı:ı-k (1-Iı~.ktı`oıı`ıos, lı(:lsőegósíí_, gőzmozıloııy) es a vagoııok Izı\:ı|:ı.~+'/.l:is:ı, \`:ı.|:ı.ıııint- a voııatzsfıly, a vonatatási kapacitás, a szíiksóges xıııılıılıisi ı-g_vs(-gel~: és a kocsipark meghatározása. A szerelvények ciklusos ıııozg: *JET.. fikoııjának íelépítésével pontosabban meghatározható a kül|`ı-_jlı'~sı`ı- voııatkozta-tott jövesztő és letakarításon dolgozó kotrók lehetséges Iı-ljı~sítőkópcssége. /\ vagonok megkívánt teherbefogadó képességét egy sor tényező be|`<ı|_vásolja, amelyek közül legfontosabb a rakodó felszerelés. Többserleges ı-.\'|
A letakarító és jövesztő exkavátorok kiválasztása, valamint azok teljesítményének meghatározása után előtérbe kerül a fúróberendezések kiválasztása és a fúró-robbantó munkák számítása. A feltétlenül szükséges fúróberendezések számát a letakarító és jövesztő cxkavátorok teljesítményéből visszamenőleg számítjuk, de figyelembe veszszük a fejtési lépcsőben a géptávolságokat is. A főbb fúróberendezés, amely
az elsődleges robbantáshoz szükséges, kiválasztásával egyidőben meghatározzuk a várható méreten felüli kőzetrész arányát felaprítás módját.
eldöntjük a további
Ha a másodlagos aprításra fúrásos módszert alkalmazunk, akkor a szükséges mennyiségnek megfelelően kiválasztjuk a fúrókalapácsok típusát is, továbbá kalkuláljuk a sűrítcttlevegős energiagazdálkodás főbb adatait. A törés, osztályozás és az előkészítés folyamatait az építőanyagokra
vonatkozóan egységesen tekinthetjük.
'
A törő- osztályozóüzemek és előkészítő berendezések rendszerint a külfejtés határán túl helyezkednek el azért, hogy lehetőség nyíljék azok köz-
vetlen közelében a rakodóterek és külső szállítópályák elhelyezésére, valamint hogy a fejtésekből és munkahelyekről az osztályozó-törőüzembe belépő
kőzetek átrakása megszakítást szenvedjen. A törő-Osztályozóüzemeket és előkészítő műveket úgy kell tervezni, hogy biztosítsák: (L. technológiai folyamatok és szállítási műveletek teljes gépesítését; b. a gépek és mechanizmusok teljes láncolatának automatikus ki- és bekapcsolását; c. minden törési ciklus előtt a finomrész leválasztására a finom szita beépítését; d. teljes ciklusú törést; 8. a technológiai folyamat rugalmasságát, vagyis kiegészítő törési fokozatok beépíizósét, valamint újabb szita sorozatok cseréjének lehetőségét az profluktum széles skálájú fajtáinak nyerése céljából. Ez különösen fontos azon külfejtések esetében, ahol a termelvóııy különböző fajtáival szeınben a fogyasztók más és más követelményekkel lépnek fel.
Az anyag vizes előkészítésénél kavicsmosókat, szkibbereket, spirális és villás homokkádakat, osztályozókat tervezünk. A finom részre, - ame-
lyeket vizes eljárással készítenek elő - ülepítőket terveznek, amelyekből az agyag- ós a finom homokrészecskék a vízzel együtt közvetlenül a hányók ra l<eı"i`ı lnck. Hi(lı`aıılikus előkészítő eljárásokat javasolunk: fı.. ha ıı. t.ı»ı`ıııııIvı'»ııyl.. lıiılroıııııulıanizáeiós úton jövesztik: h. ha :L |ı~g|`iıımım.lılı ıı.;„f_\,':ı.;_{ı`ı'~szı-liı-1.fı-ll.ót..lı-ııiil ıel kell lávolít.-aııi: fu Iııı. ıııı~;„§lˇı~lı~|('ı ı-ııı-ı`giıı.- ós \'ízl`oı`ı`ıi.:-4 áll ı°ı-ııılı-lliı-VA'-sı`ı-..
ILZH
/\ ı`ıı.|
ıı. az üzem maximális teljesítménye és a fogyasztónak való szállítás voluıııı-ııv; b. különféle frakciófajták és méretek, valamint azok száma; . e. a késztermék raktározó helyre való szállítása és elszállítása eszközeinek í`ajl.ıí.jıı..
A gépkihasználás függ pl. a munkák arányától a kollektív és szelektív jövesztés szükségességétől mindenek előtt a technológiai folyamat szervi-zósétől.
A külfejtésről kitermelt szén- és érctömegeknek a minősége lényegesen befolyásolja az adott vállalat késztermékének önköltségét. Ezzel együtt a produktum minősége is függ a bányászati munkák technológiájától. Külfejtések üzemének természeti viszonyai igen sokfélék. A vállalat méretei ugyancsak széles határok között változhatnak, kezdve 50. _ .100 ezer tonna
évi termeléstől 100.. .200 millió t/év termelvényig. Minden objektumon keresik a lehetőség szerinti legjobb műszaki megoldásokat a jobb gazdaságossági eredmények elérése céljából. Ennek megfelelően minden egyes objektumra konkrétan választandók ki a gépi be-
rendezések és a komplex gépesítési sémák.
Osszeíoglalás A szerző ebben a cikkében a lıasznos ásványok külfejtéscinél előforduló alapvető ııııınkafolyamatok - fúró-robbantó munkák, jövesztés, rakodás, szállítás, valamint a hányóképzés - komplex gépesítésének elveit ismerteti és elemzi a komplex gépesítési .-ıeıııák kialakításának természeti, műszaki és gazdaságossági feltételeit. Az alapvető mııııkafolyamat-ok gépesítésére szolgáló berendezések áttekintése után a szerző tárgyalja a gópkiválaszt-ás és a technológiai kérdések szempontjait- szintes településű hasznos ásványı-|ől`or(lulás külfejtésére vonatkozóan.
l`IPlKll`ILll×ll`lblI(0Ml`lJ1ERCH0Í7l MEXAHPIBALLI/lld 0Tl{PblTbIX PASPABOTOK
B. B. P}HEBCI{l/1171 Pesıome Aerop 1-ısiıaraer npı×ıHLu-ırıbı Komnfıeıcc oií Mexanızısauızm ocı-ıossızıx paõoqızıx rıpoııccvan - õvpeıxme-Espızıseızıe paõO'ı`ı„ı, o'ı`õoí'ııKaLueı`O ııiız Mexa ıasaıımzı Oci-ıoeı-ıı,ıx pzıño-ıııx ııpeııeccos, asrop paccMaTpızısaeT Toqıcızı speszsi sıíıõopa Mauıızu-1 z Texrıoiıorı-ı1ıccı<ııx mı|I|)llC()B U'l`H()Cll'l`0JlbH() PÉIBÍJHŰOTKI/I MCC'l`O[)())-l{lI,EHl«`l$l HOJIEBI-IblX l-lCI(0 čleMlılX I`Ü})l'l30H'l`Zl.šllıII(ll`{I Il{l.1lL'l`člI-ll`l$l.
l`.!T
l'|lIN/.Il'lI*IN Illûll l(Ul\Il.'l.I*lXI<]N'Ml*lCllANlSll*lItllN(ıl VUN TA (ıl|!AUl~Š.l*1T.ltIl*lBEN V. V. ÍHZSEVSZKIJ Zusamınenfassung
l_)er Verfasser beschreibt das Prinzip der komplexen Mechanisierung grundlegenzler Arbeitsgánge beim Tagbau (Bohren, Schielšen, Gevvinnung, Verladen, Transport und die Aıısbildung Von Halden) und analysiert die zur Ausarbeitung der Schemata dieser komplexen Mechanisierung erforde_1`lichen naturgegebenen, technischen und wirtsehaftIielıen Bedinguılgen. Nach einer Übersicht der zur Mechanisierung der grundlegenden Arbeitsgánge dienenden Einrichtııngen werden dann noch jene Aspekte besproehen, Welche hinsichtlich des Tagebaues von schichtweise gelagerten, verwendungsfáhigen Mineralvorkommen bei der Auswahl von Maschineneinrichtungen und bei der Beurteilııng der bezüglichen technologischen Fragen in Betracht gezogen werden sollen.
PRINCIPLES OF THE COMPLEX MECI-IANIZATION OF SURFACE MINING
_
v. V. RJEFSKY Summary
General principles of the complex mechanization of fundamental working processes in surfaee mining, such as drilling and blast-ing Works, breaking, loading, transport and refuse disposal are discussed and also natural, technical and economic aspect-s of the complex mechanization scheme are analysed in this paper. After a survey of the equipment used in the mechanization of the fundarnental processes the author elucidates problems concerning the selection of machinery and technology for the open-cut exploitation of flat seams.
LES PRINOIPES DE LA MÉOANISATION OOMPLEXE DES EXPLOTATIONS Á OIEL OUVERT V. V. RZSEVSZKIJ R ésumé L”auteur déc1`it dans cet article les principes de la mécanisation complexe des travaux de base, qui se présentent dans des exploitations a ciel ouvert des minérais utiles - ainsi les travaux de forage et de tir, d'abatage, de chargement, de transport, ainsi que la formation des haldes. Il analyse ensuite les conditions naturelles, techniques et économiques de la formation des schémas de la mécanisation complexe. L'auteur prend (Pabord en revue les équipements servant a la mécanisation des travaux de base, ensuite il traite les considérations du choix de machines et de questions technologiques, se présentant dans des exploitations a ciel ouvert, des gisements minéraux utiles a couches étagées.
IZZS
A Nıcıı ı?;7,ı1>AR1 MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMENYE1 XIII. KÖTET
SZERKES/l`() BI/OFTSÃG
DR. FALK RICHARD DR GELEJI SÁNDOR
DR T1« RPLAN ZENO
I
\ıı~„ı×<>ıı
ıwz
A sajtó alá reııılezëst DR. VINCZE ENDRE egyetemi docens végezte
Az ábrákat a szerzők irúııyítúsfıval HERC ZEG .[S'|`V Á N N E műszaki rajzoló këszítottv
Nehéziparí .Műszfılfí lEf,f„»`__vr=tvııı. Miskolc
A NEIIIŠZ'/.ll'All.l l\'Il'lS7:Al\ˇI |'1H*ı'l'I'l`l'Il\l M All Y A Il. N \` E l:V Ű li í)/. I. lu M lt N Y lul X I I I. li Ö 'I` E 'l` E N E li '.|`A l{,'l`A l.()MJ E (-l Y Z E li E
Apró Ferenc egyetemi tanársegéd: Egyszerű bolygómiı'/vek fogszém-vá.lrısztá.8o három bolygókerék esetén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Asszonyi Csaba okl. gépészmérnök: Néhány megjegyzés (L kiegyenlítő függoényekről Dr. Bognár János tszv. egyetemi tanár, a kémiai tudományok kandidátusa és Jellinek Olga egyetemi adjunktus: Egy chelatometriás indikátor . . . . . . . . . Czekkel János és Sipos László egyetemi adj unktusok: Összefüggések os katf:Íofriok elektron.héja, (malitilcai beosztásuk és ezzel lcapcsolatban szulfidjaik olclhatóscíıgri között . . . i fj. Gagyi Pálffy András okl. bányamérnök: Kor:/vex függvény szélsőértékhelyéncli: nmnerikas megközelítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hahn Erlıard a Karl-Marx-Stadti Műszaki Főiskola Mechanizmusok Tanszékének adjunktusa: Kapcsolatok biltyköstárcsás hajtómű, ayomószöge és méretmf között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Dr. Huszthy László egyetemi adjunktus: Fogárok térfogatának kiszámítása kfápkerekclf'nél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Patoaros József a MTA tudományos munkatársa, a műszaki tudományok kandidátusa: Egy általánositris oi fejtésmezei bekötővágatok telepitésénél . . . . . . . Dr. Pethő Szilveszter egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa: Áso(ím.._:;vegyonbecslés rögzített megbízhatósági szinthez és interva-llumhoz . . . . . . . . . . . . . Rzseoszkiý Vlagyimir Vasziljevics egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (Moszkvai Rádióelektronikai és Bányászati Intézet): Killfejtések korıi.7ılc.:T gépesítésének elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Terpláre: Zénó tszv. egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: Bolygómű/vek fogszá.mvá,la.8ztá8a. és méretezési tertornányhatárolc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Terplán Zénó tszv. egyetemi tanár, a műszaki tudományok (loktora és Szotu. György tudományos munkatárs: Kiegészités O: belső foga.zn.tfú I.~.ercl.:f:l.f fogakadásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Dr. Vincze Endre egyetemi docens, a matematikai tudományok karı(li(l:'ı.tiısa: Komplex trigonometriai fii-ggvényegyenletek rnegoldása és ':`i.él:.áfn.y f:lĂ~.ı:lfn:.u:(i.~m Lange Alfred tszv. egyetemi tanár (A Freibergi Bányászati Akadémia .lféiiıkolıászıit-i Intézete): Gondolatok ri féfrnkoholszat hőgrizrlálkorlrí.8ríról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Il 2! ZH -I I 5!
li-'ı HH H!! IU5
I IT |2'.I
I-'I Il Iflll HI?
(-ılollwrılrıl Miı'oslaV tszv. egyi-.teiıii tanár (()sl-rawai llányászati l*`ői:-ikolıı, llől.oı~lınikai és l\enıoneo Tanszék): zl. U.<:r.'l:szlr:':*ri-/if A“~'zr:(`-:`f:{~:`s:'.ı: Í\"f`í.`;f.rir.~:r:.~:ıi(} Í-íifófi::.yf:gl:r'l_:/.:f'ff'
és u fiizrlóıı1:yiıgk-íl:ı:.~i.:nıilfís u ko/:fi.-.::ı!l:f:::.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 I 'i'
Ur. /Ifnífil Hozfı .lózsefel-f§'ı~lı~ıııi ıloı-eııH, a ııı|"ıszıı.l
l:f`~:.:-:'ir'f'lfff'H :I lcf`:::::.`ııf`f.*l.` fıizfillfi hfílfímílıf' . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 'JIIII IIIIII
H:-m'.:.`f' l.ıi.Hv.lı'ı ulcl. Iıı'i.ııyıı.ıııı'~ı'ııí3k, av. ()l{.(_}'_l` vozéı`igazg'ı.Lt.('ı-Iıelyntlwıo: .-`l ınfıgyıır lz:őulfı.;- :is ff`íMgfi-z-ípfıT` lafflyzfır fı és szerepe az Orszríg energiaellatasciíıa-'ra . . . . . . . . . .
242%
Dr. I)-ıÍŐ.~ızeyh.-_ı; I)ıiııiel tszv. E-igy:-;ıteıni tanár, a műszaki tudományok liandifláúzuaa ıı. '.l`Ü_l{l igıızgzıtójzız A hőenergta mınt kemencetervezész tényező . . . . . . . . . . . . . 253 Ur. Bfiró Attila okl. kohómérnök, a TUKI igazgatóhelyettese: A korszerű primer hőcserélők problémaffz
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
Dr. Gifinkov Mark Alexejevics tszv. egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora: A láng szerepe korszerű martinkemencékben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Nikode'fmusz Antal egyetemi docens: Lehűlás-i folyamatok vizsgálata hengerszivnmetrfiás esetekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ur. 'Sigmond György és Dr. Sfiklosfi Peter okl. kohomernökökz Tfi-rnföldgyári energiagazdalkodas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Tóth, Mihály okl. kohomernök: A kadkonstrukcio es az elelctrolfızzfistechnologfela kfihatasa egyes fajlagos termelési költségtényezőkre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Péntek István okl. kohórnérnök: a TÜKI tud. osztalyvezetője: Olfvasztó kemencék regeneratifv előmelegitő berendezéseinek fejlődési iránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
334.
279 289 295 305 315
ˇl`l*_\f'Jllıl Mlll||l(ll,I|lılll`HHl`(l lIll.`lll`I`l`IXl|Il'll`Ít`|(Ul`ll lll|t"l`llˇ|`.\"|`f\ '|`$l}|(Íi.llÍ)Íi l|l'l !MIı|lll.llI`ll ll ll )k"l`ll (lšlil |l`l'|-IH)
CO,uep>KaHı×ıc (D. Anpo: Bbıõop qızıcna 83/õbee, npOcTOñ rı_rıaHeTa puoífı nepeııamzı 8 cfıwae Tpëx mıaHeTapli Hbıx LuecTepëH . _ _ . . . . _ . . . _ . _ . _ _ . . . . . _ . _ _ . . . . . _ . _ . . . . . . . . . . . _ _ . . _ . . . . . _ _ "O F AccoHu.` HecKO.T1ızı<0 samelıanızıü O Komrıeucızıpvıomızıx (]wHKLıızı x . _ _ . . _ . _ . . . . _ . 2! *O El. Boenap-O. Üefıfıunem Hoebıñ xenaTO1\-1eTpı×ıLıecı<ızıı`zÍ ı×ıH11ı×ıKaTOp _ . _ _ . . _ _ . _ . . _ _ IH ÉOIZI IJ Ilemcefı-Ji. Lllunouı: 3aEHcımOcTs Me cıw 8ııeıı<ııv VFJIOM Taımanvıiı Ks/JıaLııKeHızııo np moxoııubıx noııeoıı nııfıx LuTpeı<(ıı; 03? Hemë: OLLeHıı<eHızıe c Tonfmeom B LIexOcIıOEa1u'ı CO1ır×ıa_m4cTı×ıLıecf'ı Pecnvõmme H ncnom-„soeamfıe Torıfım-za E MeTanmfpı`mzı . _ . . . _ _ . . . . _ . . _ . . . . . . . . _ _ ll-p M. Amnafı Basa: I/I1~ı(1)ı×Uı1z.TpaıLı×ıEı Lııııaıca B Omevnopnvıo q)VTepO8KV neqeñ . . . _ . _ _ _ ECIC _/I. Beı~ıı;e_` lˇIo_T1O>KeHızıe Ee repcxoü ı`a8oBOı`ë'ı H He(:pTerıpOMbııımeHHOcTn H eë pofıız E aııcpI`OcHaõ>ıKJıem»ısI B cnwae ıLızıııızıHıı„pOcıımw'ı`>1'=1 DpD "U"C3"C5"U .>,Š?Hwco0eMyc: pızm . . _ . . . _ . _ . _ . . _ _ . . . . . . . . . _ _ . . . _ . . . _ _ . . . . _ . _ . . . . . . . . . _ . . . . _ _ . . _ . . . _ _ ZH!! ll-p ll. Illuemorıô--,Jjl-p H. HIuıffıOu1u_` 91-ıepı`OxO3;ıı`7ıcTEO rnıfmosemmzıx sasofıos . . . _ . _ _ 295 M. Tom: Bı11»ı;1Hı1eı<0HcTpvı<1ıı×ıı4 Bana ızı Texnoııorıfıızı 8fıeı
"""*Jv-hu:
335
\I|'l"l`l*Ill.l`N(1I'IN
l)l*Z|{- ˇl`l*l(`|lı\'lh'(`||l'lN l_I.'\1lVl*Í_|{.h`l'l`_-.'Í'l` l*`Í"-H
l)ll'l Hl`ll\\`l'lHIJ'\'-
|NI)LÍl~1'I`l{,ll*I, M1Sl{()l_(_f (UNGARÍN)
Inhaltsverzeicllnis F. Apró: Die VVahl der Zähnezalıl einfacher Planetengetriehe bei Vorhandensein dreier Planetenräder _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ . _ . _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ 3 Dr. Cs. Asszonfqi: Einige Bemerkungen über Ausgleiclısfunktionen . _ . _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ 21 Dr. J _ Bognár - 0. Jellfinek _' Ein neuer chelatomctrischer Indikator . _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ 31 J _ Czekkel-L. Sipos: Z11sammenl`1ä_nge zwischen der Elektronenlıülle von Kat`ionen, deren analytischer Einteilung und im Zusammenlıaııg dzımit., zwischen der Lös- _ lichkeitil1rerSulfide _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 41 A. Gagyi Pálffy, jun_: Zahlenmíissige Annäherung der Grenzwertlage einer Konvexfunktion . _ _ _ _ _ . . . _ _ . _ _ . _ _ _ . . . . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ CT! E. Huhn : Zusammenhänge zwischen dem Druckwinkel und den Abmessungen eines durch Kurvenseheiben gesteuerten Getriebens _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ . _ _ . . _ . _ . _ _ . _ _ _ _ 65 Dr. L. Husztk-y _' Volumenberechnung von Zalmlücken an Kegelrädern _ _ . . _ _ _ _ . _ _ _ _ 83 Dr. J. Patfvaros: Eine Verallgemeinerung bei der Anlegung von Verbindungsstrecken auf Abbaufeldern _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ . . _ _ . _ _ _ . _ . _ _ _ . _ _ _ _ . _ . . _ _ _ _ . _ _ 89 Dr. S. Pethő _' Schätzung des Mineralbestandes zu einem festgesetzten Verlãsslichkeitsstand und Intervalı _ _ _ _ _ . _ _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ 105 Dr. V. V. Rzsevszkíý _' Prinzipien der komplexen Mechanisierung Von Tagbaubetrieben l 17 Dr. Z. Tefrplá-n: \Vahl der Zãhnezahl und Grenzen des Bemessungsbereiches von Planetengetrieben _ _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ . . _ _ _ _ _ _ _ 129 Dr. Z. Terplán - Gy. Szota _' Ergänzung zur Frage des behinderten Eingriffes von innenverzahnten Rädern . _ . . _ _ . . . . _ . _ _ _ . _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ . _ _ . _ _ _ . _ . _ _ . _ _ _ 143 Dr. E. Vfã-ncze: Lösung und einige Anwendungsmöglichkeit-en Von komplexen trigonometrischen Funktionalgleichungen _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ 149 Dr. A. Lange: Gedanken über die VVä_rmewirtschaft im NE-Hüttenwesen . _ . . . . _ _ _ _ _ 197 Dr. M. Gottwald: Die Heizmateriallage und Brennstoffausnutzung im Hüttenwesen der Tschechoslowakischen Sozialistischen Republik _ . _ . _ . _ _ _ _ _ . . _ . _ _ _ _ _ _ _ 217 Dr. J _ Antal Boza: Diffusion von Schlacke in die feuerfeste Auskleidung von Ofen _ _ _ _ 233 L. Bencze: Gegenwärtige der Lage ungarischen Erdöl- und Erdgasindustrie und deren Holle in der Energieversorgung des Landes _ _ _ __ _ . . _ . _ . _ _ _ . _ . _ _ _ _ . _ _ 243 Dr. D. _D'iószeghy _' Wãrmeenergie als Konstruktionsfaktor bei Ofen. _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 253 Dr. A. Bíró: Probleme zeitgemässer primärer Wärmeaustauscher . _ _ _ _ . . . _ _ _ . _ _ _ 271 Dr. M. A. Glfinlcofv: Die Bedeutung der Flamme in Zeit-gemässen Siemens - Martin-Ofen 279 l)r_ A. Nfíkodémusz : Untersuclıung Von Abkühlungsvorgängen in Fällen von Rotationssymmetrie . . _ _ _ _ _ _ _ _,-_ . _ _ _ _ _ . . _ _ . _ . _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ _ . _ _ 289 D r. Gy. 'Sigmond - Dr. P. Sfiklósfû Die Energiewirt-soha-ft in Tonerdefabriken _ . _ . _ _ _ 295 M. 'I'f5!.h„.` Auslegung von Elektrolysebädern und Auswirkung des elektrolyt-ischen Verfahreııs auf eínzelne spezifisehe Kostenfaktoren der Gewinnung von Aluminium . _ _ _ . _ . . _ _ . . _ _ . _ . . _ _ _ _ _ . . . . _ _ . _ _ . _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ . . _ _ . _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ 305 I):-_ 1.1 Vvıtelc _` lüntwicklungstendenz der Regeneratoren von Sclımelzöfen . . _ _ _ . . _ _ . 315 fi
32115
I'I lIII_II '_-\'I`Il INH HIF 'I`I I |". 'l`I'ZI 'IIN II ':\I. UN I \-'I*III.HI'I`\" Ill"'|`lII'I lIl*l_-\\'\' lNI)I.ih"I`|I.ll~lS .\IlHI\ˇI)I_(` (IIUNIIAIIY)
Index F. Apró: The selection of the number of teeth of simple epicycilc trains With tlırvı-. satellite Wheels . . . _ . . _ . . . _ . _ . . _ _ _ _ _ . . _ _ . . _ _ _ . . _ . _ . . . _ . _ . _ . _ _ . _ . . _ . . . _ _ Dr. Cs. Asszonyfi: Some remarks on equalizing functions . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ . . _ _ . . _ _ Dr. J _ Bognár - O. Je.ll'ãnelc _' A new chelatometrical indioator . _ . _ _ . _ _ _ _ _ . . . _ _ . . . _ _ J. Ozekkel - L. Sipos: Relationship between the electron shells and analytical arraııgv_ ment of cations and the solubility of their sulphides _ . _ _ _ _ _ _ . . . _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ A. Gagyi Pálffy, jr_ : A numerical approximation of the extreme point of a convex fıııııftion _ _ _ . . _ . _ . . . . . . _ . _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ . _ . . _ _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ _ _ _ . _ _ . _ . _ _ . _ . _ . _ . _ _ E. Hultn _' Relationships between pressure angle and dimensions of a cam drive _ _ _ . _ _ Dr. L. Huszthy _' Calculation of the volume of tooth grooves of bevel gears _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ Dr. J _ Patfvaros: A generalization for the siting of interconnecting tunnels to panels _ _ _ Dr. S. Pethő: Assessment of mineral resources to fixed levels and intervais of relizıbi Iií y Dr. V. V. Rjeflcy_` Principles of the complex mechanization of surfaee mining _ . _ . . _ _ Dr. Z. Tefrplán: Selection of tooth numbersand range limits for dimensioning Opicyclic trains . _ . . . _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ _ . _ . . _ _ . . _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ _ . . . _ _ . . _ _ _ . . . _ _ _ Dr. Z. Terplán - Gy. Szota: Considerations on the j amming of internally tootlıml gears _ _ _ _ _ . _ . . _ _ . . . . _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ . _ . _ . _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ Dr. E. Vincze: Solution and applications of complex trigonometrie functional oqııııtions _ _ . _ _ . . _ _ _ . . _ _ . _ . . _ _ _ _ . . _ _ . _ . _ _ . . _ _ _ _ _ . _ . _ _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Dr. A. Lange: The lıeat economy of metallurgical processes _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ _ . . _ . . _ . _ . _ _ Dr. M. Gottwald Fuel conditions in the Czechoslovakian Socialist Republic and I.Iıı~ grade of fuel utilization in matallurgy . _ _ _ _ _ _ . . . _ _ _ . . _ _ . . _ . . . . _ . _ . _ _ _ . . _ _ Dr. J. Antal Boza : Slag Infiltration into the refractory lining of furnaces _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ L. Bencze: Hungarian mineral oil and natural gas industry and its role in the powı-ısupply of the country . _ . _ . . . _ . . . _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ Dr. D. Dfiószegky: Thermal energy as a factor in furnace designing _ _ _ _ . . _ _ . _ _ . _ _ . _ ._ Dr. A. Bflró: Some problems of modern primary heat exchangers _ _ . _ _ . . _ _ . _ _ . . _ _ _ Dr. M. A. Glfinlcofv: The role of flame in a modern open-hearth furnace _ _ . _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ Dr. A. Nfãlcodémusz _' Examination of colling processes in a cylindrical-symnıcl.ı`íı<ıı.| case _ . _ . _ _ _ _ _ _ . . _ . _ . _ _ _ . _ _ _ . . _ . . . _ _ _ _ _ _ . . . . . _ _ . _ _ . . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Dr. Gy. 'Sígmond - Dr. P. Siklósi: Power engineering in an alum earth plımt _ _ . _ . _ _ M. Tóth: The influence of the design of vats and of the technology of cleı-trolysis oıı some specific cost factors _ . . . _ . _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ Dr. I. Péntek: Trends in the development of regenerative prelıeateı-s of ınult-iııg l`ııı-naces _ _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . . _ _ . _ _ _ . _ _ . . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ . . _ _
122 \'ı'Iıı`-ıI|ıııı`I \Iı`ı~ı`ı:ıIıl I-Iııyı-lı-ııı l\ıı;|ı'ıııı`-ıı)'ı°l XIII.
II L! I III -I I: I lilı HII H 'J III-"ı I I 'I Il!!! I-I II H II I H1' 2 I 'I 22|!! 2-I II 2621 2? I 27!! 'JHII '.!EHı 30:. 11 I Iı
:IÍIY
.=\NN:\|_I'IH |)l*I I_'liNIV|
Table des matiéres F. Apró: Le choix du nombre de dents engrenages planétaires simples, en cas de trois roues planétaires . . _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ _ _ _ . _ . _ _ . . . . _ _ . _ _ _ . . _ _ . _ _ _ . . _ _ _ _ . _ . . _ _ Dr. Cs. Asszonyi: Quelques remarques relatives aux fonctions compensatrices . . _ _ . _ _ Dr. J. Bognár - O _ Jellinek _' U11 nouvel indicateur chelatométrique . _ . . . _ . _ _ _ . _ _ _ _ _ J _ (Jzekkel - L. Sipos: Corrélations entre la couche éleotronique, la classification analytique des cations et sous ce rapport entre la solubilité de leurs sulfures . . _ _ _ . _ _ A. Gagyi Pálffy jun.: Approohe numérique de la Valeur extreme d'une fonction conVexe . _ . . _ . . . . . . _ _ _ . _ _ _ _ _ . _ _ . . _ _ _ _ . _ . . . . . _ . _ _ . . _ _ _ . _ . _ _ _ . _ _ _ . . _ _ _ . _ _ E. Huhn _' Corrélations entre Pangle de pression et les dimensions d'un méoanisme de commande a disque a came . _ _ _ . . _ . _ _ _ . _ . _ . _ . _ . . _ . _ . _ _ _ _ . _ . . . . _ . . _ _ _ Dr. L. Huszthy _' Calcul du volume du creux de dent des roues dentées coniques . _ . . . _ _ Dr. J. Patvaros: Une généralisation pour Fimplantation des galéries de raccordement _ despanneaux d'abat-age _ . . . . . _ . _ . . _ . _ _ . _ . _ . . _ _ . _ . . . _ _ . _ . _ _ . . _ . _ _ . . _ _ _ _ Dr. S. Pethő: Evaluation du bien minéral par rapport au niveau et intervalle de oonfidence fixés _ . . _ _ _ _ _ _ _ . . _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ _ . _ _ . _ _ . _ . _ . . . _ . _ _ _ Dr. V. V. Rzsefvszkij _' Les principes de la mécanisation complexe des exploitations á. ciel ouvert . . _ . _ _ _ . _ . _ _ . . _ . . _ _ _ . . _ _ _ _ . . . . _ _ . . . _ . . _ _ _ _ _ . _ _ _ . . . _ . _ _ . _ _ _ _ _ _ Dr. Z. Terplán: Choix du nombre de dents et- limites du domaine de dimensionnement des engrenages planétaires _ _ _ . _ _ _ _ . . . . . . _ . _ _ _ _ . . . _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ Dr. Z. Terplóın - G. Szota: Complément au coincement de dents des roues a dent-ure intérieure _ _ . . _ _ _ _ _ _ . . _ _ _ _ . _ . _ . . _ _ . . _ _ _ . . _ _ . _ . _ _ _ _ _ _ . . _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ Dr. E. Vincze: Solution et quelques appıications des équations fonctioımelles trigonométriques complexes . _ . . . . _ _ . _ . _ _ _ . _ . _ . _ _ _ _ _ . _ _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ . _ . _ . _ _ _ _ _ Dr. A. Lange: Considérations rélatives au bilan thermique de la métallurgie . _ _ _ _ _ _ _ _ Dr. M. Gottwald: Situation en combustibles et Putilisation des carburants dans la métallurgie de la République Socialiste Tchécoslovaque . . _ . _ _ _ _ . _ . . . _ . . _ _ _ _ Dr. J. Antal Boza: L”infiltration de scories dans le garnissage réfractaire des fours _ _ _ L. Bencze: Situation et rôle de Pindustrie pétrolifëre et du gaz naturel hongroise dans Palimentation en énergie du pays . . . _ _ _ _ _ . . . _ . _ . _ _ . . . . _ . _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ . _ _ Dr. D. Diószeghy: lfénergie thermique, comme facteur d”étude des fours . _ _ _ . _ . _ . _ _ Dr. A. Biró: Problêmes des échangeurs de ehaleur primaires, modernes _ . _ . _ . _ _ _ _ _ _ Dr. M. A. Glinkov: Le rôle de la flamme dans des fours Martin modemes . _ _ _ . _ _ . _ _ _ _ Dr. A. Nikodémnsz: Examen des processus de réfrigération en cas de cylindre symetrique _ _ . . _ . _ _ . . . . _ . . . . . . _ _ . . . . . _ _ . . . . . . . . _ . . . _ . _ . . . . _ . _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ I)r_ G y. 'Sigmo-nd - Dr. P. Siklósi: Bilan énergétique des fabriques d'alumiı:1e _ _ . _ _ _ _ M. Tóth: L'influence de la construction de cuve et de la technologie d'électrolyse sur différents facteurs de production spécifiques _ _ . _ . _ _ . . . . _ _ . . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ . _ _ .I )r. 1. Péntek: Sens de dıfweloppement des installations de préchauffage régénératives des fours de fonderie _ . _ _ . . _ . _ _ . _ _ _ . _ . . . _ _ _ . . . _ _ . . _ . _ _ . _ _ _ _ . . . . . . _ _ . _ _
338
3 21 31 41 51 65 83 89 105 L17 L29 L43 Q49 197 217 233 243 253 271 279 289 295 305 315
Készült 8, Műszaki Könyvkiadó guııılrızâsábarı
Azıınossfıgi Hzíınıa: 4.1094 l*(ıl«Iı'ıııyı-mfıın: 540 |1`oı'mı'ı.|„ıım: H/F: U7/ISHÜ. l*`ı'ıı.ııI
