6. DIDAKTIKAI EGYSÉG KONFLIKTUSMEGELŐZÉS. KOMMUNIKÁCIÓ. Bemutatás A tanteremben, annak jól működéséhez, tisztában kell lenni az interakció és a kommunikáció dinamizmusaival, és ezek hatásaival, Fontos, hogy mindenkinek legyen lehetősége az önkifejezésre, a tanároknak és a diákoknak is; ily módon az osztály légköre, a személyek közötti kapcsolatok és maga a tanítás-tanulás folyamata is kedvezőbbé válnak. Amikor olyan rendelkezés van, mely megengedi a kapcsolatteremtést, annak többek között a következő előnyei vannak: koncentrációképesség növekedése, jobb eredmények szóbeli feleléskor, több együttműködés a többiekkel, a termelékenység növekedése, a csoportmunka hatékonysága, jobb eredmények, szilárdabb alapismeretek, az önbizalom növekedése, és nagyobb tárgyalási készség. Célok -
Felismerni a saját kommunikációs stílusokat, és elemezni, hogy azok hogyan javítják vagy nehezítik a konfliktusok megoldását. Azonosítani és gyakorolni az alapvető kommunikációs képességeket, melyek segítenek egy-egy konfliktusban közvetíteni és objektíven elemezni saját viselkedésünket és mások viselkedését. Értékelni a kommunikáció pozitív és negatív oldalait, és kedvezni az intellektuális, érzelmi és szociális fejlődésnek. Asszertívan viselkedni konfliktusos helyzetekben, megtartva a társadalmi csoporthoz való hovatartozást, értékelést és befolyást, a nélkül, hogy lemondanánk saját meggyőződéeinkről.
Anyagok -
„A” dokumentum - „Kezdjük” „B” dokumentum – kérdőív az aktív hallgatásról „C” dokumentum – „Hallak, de nem hallgatlak”
Források -
Internet: www.enfermeria.com (kérdőív az aktív hallgatásról) Az 1-es és a 2-es feladat Juan Carlos Torrego: Manual de Mediación című könyvéből lett adaptálva. Saját kidolgozás.
Időbeosztás Mindegyik feladatra annyi idő van, amennyit a tanár az elvégzésükhöz elegendőnek ítél, figyelembe véve a diákokat és az osztály ritmusát.
1
Értékelés Minden feladatot, legyen az egyéni vagy csoportos, a megfigyelésből és a szisztematikus jegyzetelésből kiindulva kell értékelni. A diákok is értékelik saját magukat, hogy hogyan tudják előadni álláspontjukat és milyen nehézségekkel találják szemben magukat a feladatok során. Feladatok 1. Egyéni szakasz 1. Kezdjük! „A” DOKUMENTUM A tanár bevezeti a témát, tudatában annak, hogy diákjainak milyen fogalma van a témáról, innen kiindulva ér el az igazi „aktív hallgatáshoz” szükséges képességekig. Ehhez azt kéri a diákoktól, hogy írják le egy papírra, hogy szerintük milyen tulajdonságok szükségesek ehhez, és sorolják ezeket három csoportba: a hallgatás ELŐTT, ALATT, és UTÁN. 2. Az előzetesek A tanár azt kéri, hogy az előző feladatban az ELŐTT kategóriába sorolt tulajdonságokat a diákok tegyék fontossági sorrendbe, kezdve a legfontosabbal, illetve sorolják be időrendi sorrend szerint is. Így a diákok megértik, hogy az előzetes feltételek a nem verbális kategóriába tartoznak. 3. Kérdőív az aktív hallgatásról „B” DOKUMENTUM A tanár kiosztja és kitölteti a „B” dokumentumban található kérdőívet, hogy minden diák tudja, milyen a kiinduló helyzete az aktív hallgatás terén a folyamat megkezdése előtt. 2. Csoportos szakasz 4. Hallak, de nem hallgatlak „C” DOKUMENTUM A diákok hármas csoportokra oszlanak, kettő beszél, a harmadik a megfigyelő, akinek ki kell töltenie a neki átadott kérdőívet. Mindhármuknak kell megfigyelőnek lennie a feladat során. Amikor ez megtörtént, összevetik következtetéseiket. Ezután megbeszéli az egész osztály a nehézségeket, amik a feladat végrehajtása során felmerültek. 5. Folytassuk Az 1-es feladat folytatásaként a diákok előbb négy-, majd nyolcfős csoportokban megbeszélik az „A” dokumentumban összeírt tulajdonságokat. Minden csoportban konszenzusra kell jutni, addig, amíg meg nem születik egy mindenki által elfogadott lista, amit megosztanak az osztállyal egy végső vitában. 3. Nagycsoportos szakasz
2
6. Végső vita Most minden nyolcfős csoport elmondja miért jutottak erre a végkövetkeztetésre, és hogy voltak és ha voltak, milyen nehézségeik míg idáig eljutottak.
7. Szimuláció Egy önként jelentkező csoport bemutat egy szimulált helyzetet, amelyben szerepel az előbbiekben említett minden fázis. A csoport többi része a megfigyelő. A szerepeket váltogatják, és végül készül egy nagycsoportos értékelés arról, hogyan érezték magukat a különböző szerepekben, és az adódott nehézségekről.
3
„A” DOKUMENTUM Kezdjük! ELŐTTE
ALATTA
UTÁNA
4
„B” DOKUMENTUM Teszt az aktív hallgatásról 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20
Kérdések Igen Ha, tudom, hogy a másik mit akar kérdezni, akkor megelőzöm és máris válaszolok, hogy megspóroljuk az időt. Amikor hallgatok valakit, előre megyek az időben és arra gondolok, hogy mit is fogok válaszolni. Általában igyekszem arra koncentrálni, amit mond a másik, és nem arra, ahogyan mondja. Miközben hallgatok valakit, mondok olyanokat, mint: „Aha.”, „Ühüm.”, „Értem…”, hogy tudja, hogy figyelek rá. Azt hiszem, az emberek többségét nem izgatja, ha félbeszakítom, amennyiben tudok segíteni megoldani a problémájukat. Amikor hallgatok egyes embereket, magamban megkérdezem: miért esik nehezükre a lényegre térni? Amikor egy mérges személy kiadja a mérgét, akkor hagyom, hogy, amit mond az egyik fülemen bemenjen, a másikon meg ki. Ha, nem értem azt, amit valaki mond, addig kérdezek, amíg meg nem értem. Csak akkor vitázom valakivel, ha biztosan tudom, hogy nekem van igazam. Mivel már milliószor hallottam ugyanazokat a panaszkodásokat és tiltakozásokat, általában más dolgokra gondolok, miközben hallgatok. Általában egy ember hangneme sokkal többet mond nekem, mint maguk a szavak. Ha valakinek nehézségei vannak, amikor mondani akar nekem valamit, általában segítek neki kifejezni magát. Ha nem szakítanám félbe időnként az embereket, akkor órákig beszélnének hozzám. Amikor valaki olyan sok dolgot mond nekem egyszerre, hogy már nem vagyok képes megjegyezni, akkor másra gondolok, hogy ne legyek ideges. Ha egy ember nagy mérges, a legjobb amit tehetek, hogy végighallgatom, amíg kiereszti a felgyülemlett feszültséget. Ha értem, amit valaki mond nekem, feleslegesnek találom, hogy visszakérdezzek megerősítés céljából. Ha egy ember téved a saját problémájának egy bizonyos pontjával kapcsolatban, akkor fontos félbeszakítani, és felhívni a figyelmét arra, hogy azt a dolgot helyesen lássa. Amikor valakivel negatív kapcsolatom volt (vita, veszekedés, stb.), akkor nem tudok nem erre gondolni, még akkor is, ha már mással beszélek. Amikor válaszolok az embereknek, akkor figyelembe veszem, azt ahogyan érzékelem, ahogy ők éreznek. Ha valaki nem tudja nekem pontosan megmondani, hogy mit akar tőlem, akkor nem tehetek semmit.
Nem
5
Értékelés A válaszok alapján értékeljük következő képességeinket: 1.) Hallgatni a másik félbeszakítása nélkül 2.) 100%-os figyelemmel hallgatni 3.) Áthallani a szavakon túli jelentéseket 4.) Úgy hallgatni, hogy a másikat az elmélyedésre ösztönözzük
1. Félbeszakítás nélkül hallgatni és kevesebbet ellentmondani! Kérdések: 1, 5, 9, 13, 17 – 1 pont minden NEM válaszért 5 pont 3-4 pont 0-2 pont
Tudsz a másik félbeszakítása nélkül hallgatni. Türelmed nagyon jó kapcsolatokat eredményezhet. Te néha túlbeszéled a másikat. Ha megengednéd, hogy a másik előbb befejezze, amit mondani akar, és csak ezután kezdenél beszélni, sokkal egyszerűbb és kielégítőbb kapcsolatokat teremthetnél. Te annyira szeretsz beszélni, hogy képtelen vagy hallgatni. Hogy tudsz kapcsolatokat teremteni az emberekkel, ha nem hallgatod meg őket?
2. 100%-os figyelemmel hallgatni Kérdések: 2,6, 10, 14, 18 – 1 pont minden NEM válaszért 5 pont 3-4 pont 0-2 pont
Neked megvan az önfegyelmed és komolyságod, hogy megadd azt a figyelmet az embereknek, amit megérdemelnek. Így rendkívüli személyes kapcsolatokat teremthetsz. Gratulálunk! Ha sikerülne véghez vinned, hogy ne kalandozzanak el a gondolataid, akkor hosszantartóbb és kielégítőbb kapcsolatokat teremthetnél. Te gyakran veszed észre, hogy azt mondod: Tessék? Hogyan?
3. Áthallani a szavakon túli jelentéseket Kérdések: 3,7 – 1 pont minden NEM válaszért Kérdések: 11, 15, 19 – 1 pont minden IGEN válaszért 5 pont 3-4 pont 0-2 pont
Te egy empatikus hallgató vagy – képes vagy érzékelni, hogyan érez a hozzád beszélő személy. Megvan a képességed, hogy megértsd és segítsd embertársaidat. Te észreveszed, hogyan éreznek mások, de több jelentőséget tulajdonítasz annak, amit mondanak. Te, úgy tűnik, nem veszed észre, hogyan éreznek mások.
6
4. Úgy hallgatni, hogy a másikat az elmélyedésre ösztönözzük Kérdések: 4, 8, 12 – 1 pont minden IGEN válaszért Kérdések: 16, 20 – 1 pont minden NEM válaszért 5 pont 3-4 pont 0-2 pont
Te mindent megteszel, hogy a másik ember kifejezhesse gondolatait. Nagyon kielégítő kapcsolatokat teremthetsz. Te egy aktív hallgató vagy, de nem teszel meg mindent, amit lehetne. Te, úgy tűnik, nem akarsz nagyon elmélyedni a kapcsolataidban.
7
„C” DOKUMENTUM Útmutató a vitához A BESZÉLŐNEK: ¾ Milyen aktív hallgatási technikák jelentek meg? ¾ Pozitív dolgok. ¾ Negatív dolgok.
ANNAK, AKI BESZÉLT ¾ Hogy érezted magad? ¾ Ki segített? Mikor? Miért?
A HALLGATÓNAK ¾ ¾ ¾ ¾
Hogy érezted magad? Mi volt a legkönnyebb? Mi volt a legnehezebb? Milyen technikákat kell többet használnod?
8
