9. DIDAKTIKAI EGYSÉG MIK A JOGAINK? Bemutatás Az Egyezmény egy nemzetközi szerz dés, mely kötelezi aláírót az ebben kihirdetett jogok tiszteletben tartására és az ezekb l származó minden kötelesség elfogadására. A Gyermekjogi Egyezmény esetében a kormányoknak kötelez garantálnia és kielégítenie a gyermekek alapvet szükségleteit, el segíteni fejl désüket, megvédeni ket mindennem visszaélés, rossz bánásmód, diszkrimináció vagy kihasználás ellen, kötelez támogatnia a családokat, speciális védelemben részesíteni a különösen sebezhet gyermekeket és megengedni részvételüket a társadalomban. nagyon fontos, hogy a diákok megismerjék jogaikat, és megértsék, hogy ezek szoros kapcsolatban vannak személyes és szociális tapasztalatukkal, mivel forrásuk az alapvet emberi szükségletek kielégítése. És minden ember számára egy méltóságteljes életet engednek meg. A méltóság nem más, mint olyan élettapasztalatok összessége, melyek olyan helyzetekb l erednek, melyekben az emberi jogok védettek mindenki számára és mindenki tiszteletben tartja ezeket. Célok A diákoknak a következ
elemek megértését kell elsajátítaniuk:
-
Az alapvet
emberi szükségletek egyetemesek.
-
Minden emberi szükséglethez tartozik egy, az Egyezményben szerepl
-
Társadalmunk nem tekinti teljesnek az emberi méltóságot, ha nincsenek kielégítve az alapvet emberi szükségletek és nincsenek tiszteletben tartva az emberi jogok.
jog.
Anyagok -
A Gyermekjogi Egyezmény rövidített változata.
-
Kártyák az alapvet
-
UNICEF dokumentumok: „Jelentés a világ gyermekeinek helyzetér l” – évente adják ki, mindig egy központi témáról.
emberi szükségletekkel és az Egyezmény elveivel.
Források TUVILLA, J. (2005.): La Convención sobre los Derechos del Niño (a): Propuesta para la Educación Secundaria. Defensor del Menor de Andalucía. En: http://www.defensordelmenor-and.es/frames/noticias/otras_actividades/Tuvilla.pdf TUVILLA, J. (2002.) Educació en drets humans. Dossier núm 5. En Educar per a la Pau!. Instituto Municipal de Educación, Barcelona. Feladatok
1. Egyéni szakasz 1. Az emberi szükségletek skálája „A” DOKUMENTUM Minden diáknak le kell írnia az „A” dokumentumban, mely az ő öt alapvető szükséglete, melyek nélkül ő nem tudna élni vagy megvalósítani magát. Majd ezeket a szükségleteket sorrendbe kell rakni a legfontosabbtól a kevésbé fontosakig, emelkedő sorrendben. 2. Csoportos szakasz 2. Ki vannak elégítve szükségleteink? A diákokat ötfős csoportokra osztjuk, ők választanak egy-egy szószólót. Minden diák megmutatja csoportjának az ő alapvető emberi szükségleteit és megindokolja azokat. Majd, a csoport összevetve a tagok szükségleteit, összehoz egy közös listát, amit a szószóló megoszt az osztállyal. A tanár felírja minden csoport listáját a táblára, és bejelöli azokat, melyek a legtöbbször szerepelnek, és amik mellett ugyanazok az érvek hangzottak el. Végül vita indul a kapott emberi szükségletek listáról és kielégítésének valós lehetőségéről mai világunkban. 3. Nagycsoportos szakasz 3. Dolgozzunk hipotézissel „B” DOKUMENTUM Új csoportokat alkotunk az osztályban, és minden csoport megkapja a „B” dokumentumot. A csoport minden tagja elkészíti a saját listáját, melyet később a csoporton belül egy hat dologból vagy személyből álló listára kell csökkenteni, amivel mindenki egyet ért. A csoport munkája addig nem ér véget, amíg nincs kész ez a lista. Ezután egy kört alakítva ülnek le a csoportok, minden csoport elé ül a szószólójuk, szemben a többi csoport szószólójával. A feladatuk elkészíteni egy közös 6 elemből álló listát a csoportok listái alapján. A csoportok többi tagja nem beszélhet, de papírra írva megoszthatja ötleteit a szószólóval. Abban az esetben, ha a szószóló nem képviseli megfelelően a csoport érdekeit, az a diák, aki alkalmasabbnak érzi magát helyet cserélhet vele. Mikor ezzel végezte a tanár kiemeli azokat a dolgokat és személyeket, melyek minden csoportnál szerepeltek, majd csoportosítja ezeket a szerint, hogy fizikai vagy pszichológiai szükségletre utalnak-e. A tanár elmagyarázza, hogy az alapvető emberi szükségletek állnak a konfliktusok középpontjában, és kielégítésük vagy megtagadásuk vezet az értékek építéséhez és ezek az emberi jogok fogalomkörének alapjai is. 4. Mik a jogaink? Ebben a feladatban arra kérjük a diákokat, hogy önállóan írják le jogaikat egy papírra. Az osztályt kis csoportokra osztjuk (4-6 fő), hogy közösen leírják saját jogaik listáját. Amikor ezzel készen vannak, a tanár odaadja nekik a „C” dokumentumot (minden diáknak egyet), ezt közösen elolvassák és kiegészítik listájukat.
Minden csoport bemutatja saját listáját az osztály többi részének, majd együtt készítenek egy közös listát. 5. Kutassunk! Az osztályt ismét öt-hatfős csoportokra osztjuk, és minden csoportnak adunk egy kutatási területet a gyerekek jogainak és az emberi szükségletek kapcsolatáról: egészségügyi figyelem, oktatás, rossz bánásmód áldozatai, menekült gyerekek, gyerekek háborús helyzetekben, stb. Ehhez a tanár odaadja a diákoknak Jelentés a világ gyermekeinek helyzetéről megfelelő példányát. Ezeket a tanulmányokat le lehet tölteni az Internetről az UNICEF honlapjáról, de más forrásokból is beszerezhetők. Amikor a csoportok végeztek a munkával, bemutatják kutatásuk eredményét az osztálynak, ehhez használhatnak faliújságot, multimédia prezentációt vagy más eszközt, amit a csoport megfelelőnek talál. Ez a szakasz egy vitával zárul arról, hogy milyen nehézségek adódnak az Egyezmény betartásával kapcsolatban, a diákok megpróbálnak erre alternatívákat találni, javasolt célzott akciók szervezésének elősegítése: támogatás-gyűjtés, kapcsolatfelvétel az ENSZ-szel, levelek írása egy újság szerkesztőjének, nehéz helyzetben lévő gyerekek segítésére szervezet létrehozása, UNICEF baráti kör létrehozása, stb. Értékelés Minden szakaszban készítünk egy kisebb, az érzelmekre vonatkozó értékelést (könnyű volt csoportban dolgozni? hogy érezted magad? elfogadták az ötleteidet?), és egy, a tartalomra vonatkozó értékelést (vannak jobban elfogadott szükségletek? egyes szükségletek fontosabbak? milyen akadályai vannak az emberi szükségletek kielégítésének?). A feladatok végén beiktatunk egy kis időt, amiben a csoportok készítenek egy elemzést (a valóság ismerete) és egy beavatkozási folyamatot (bírálni és megváltoztatni a valóságot), melynek során a csoport értékeli saját munkáját: - A részvétel szintje. - A valóság-tudat: hiányosságok észlelése, okok megismerése, tudatosítás, az igazságtalanság elutasítása. - Az együttműködés szintje a döntéshozatalokban; koherens kompromisszumok, értékekhez való igazodás, elvek és tervek; aktív és direkt részvétel a kompromisszumok megvalósításában. - Kreatív képesség az alternatív megoldások kitalálásában.
„A” DOKUMENTUM
Tedd fontossági, növekvő sorrendbe az öt alapszükségletet, melyek nélkül nem tudnál élni vagy megvalósítani önmagadat.
„B” DOKUMENTUM Lakóhelyeden természeti katasztrófára figyelmeztetnek. Válassz ki a túléléshez 12 tárgyat vagy személyt. Jól válassz, mert ezeknek a dolgok lehetnek veled jöv beni életed során, amiben sok olyan dolog hiányzik majd, melyek alapvet emberi szükségleteidet kielégítését szolgálnák.
„C” DOKUMENTUM GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY: ALAPVET JOGI HIVATKOZÁSOK
1. cikk 2. cikk 3. cikk 4. cikk 5. cikk 6. cikk 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk 12. cikk 13. cikk 14. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk 21. cikk 22. cikk 23. cikk 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk 28. cikk 29. cikk 30. cikk 31. cikk 32. cikk 33. cikk 34. cikk 35. cikk 36. cikk 37. cikk 38. cikk 39. cikk 40. cikk
A gyermek meghatározása. Jog a megkülönböztetés nélküliséghez. Jog a jóléthez. (A gyermek els dleges érdeke.) Jog a jogok gyakorlásához. (A jogok alkalmazása.) Jog a személyes képességek fejl déséhez. (Szül i vezetés és irányítás.) Jog az élethez, az életben maradáshoz és a fejl déshez. Jog egy névhez és egy nemzetiséghez. Jog az identitás meg rzéséhez. Jog a szül kkel való élethez. (Elvált szül k.) Jog a család-újraegyesítéshez. Jog a szabad mozgáshoz. (Törvénytelen fogvatartás és utaztatás.) Jog a véleménynyilvánítás szabadságához. Jog a kifejezés szabadságához. Jog a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra. Jog az egyesüléshez és békés gyülekezéshez. Jog a magánélet védelméhez. Jog a megfelel tájékoztatáshoz. A szül k felel ssége. Jog a rossz bánásmóddal szembeni védelemre. Jog a különleges védelemre és segítségre a családi környezet hiányában. Jog az örökbefogadáshoz. A menekült gyermek jogai. A fogyatékos gyermek jogai. Jog az egészséghez és az egészségügyi ellátáshoz. Jog a gondozásba vagy kezelésbe vettek kezelésének és elhelyezésének id szakos felülvizsgálatára. Jog a szociális biztonsághoz, a társadalombiztosításhoz. Jog a megfelel életszínvonalhoz. Jog a tanuláshoz. Jog a személyes fejl désre, az emberi jogok tiszteletére, a békére és a környezetre való neveléshez. (A nevelés céljai.) Kisebbséghez tartozó és slakos gyermek jogai. Jog a szórakozáshoz, a játékhoz, a szabadid kultúrált eltöltéséhez. Jog a kizsákmányolás elleni védelemhez. Jog a drogok elleni védelemhez. Jog a szexuális kizsákmányolás elleni védelemhez. Jog az elrablás, eladás és gyermekkereskedelem elleni védelemhez. Jog a kizsákmányolás egyéb fajtái elleni védelemhez. Jog a kínzás és a szabadságtól való megfosztás elleni védelemhez. Jog a védelemhez fegyveres konfliktusban érintett gyermekek számára. Jog a testi és lelki rehabilitációhoz és a társadalomba való beilleszkedéshez. Jog az igazságszolgáltatáshoz és a kiskorúak jogaihoz.
41. cikk 42. cikk
Jog az ebben az államban hatályban lévő nemzetközi jognak a gyermek jogai megvalósulása szempontjából kedvezőbb rendelkezéseihez. Jog a gyermek jogainak megismeréséhez.
